Pécsi SZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája. Házirend. Készült Pécsett, november 14.-én december 13-án.

Átírás

1 Pécsi SZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Házirend Készült Pécsett, november 14.-én december 13-án.

2 Tartalomjegyzék I. A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje... 3 A felvétel és tanulmányi feltételei... 3 Tanuló átvételének feltételei és követelményei... 3 Osztályba, csoportba sorolás szempontjai... 4 A felvétel, átvétel elutasítása... 4 II. A tanulói jogviszony megszűnése III. A foglakozásról való távolmaradással kapcsolatos szabályok... 5 A tanulói hiányzás igazolása... 5 IV. Az osztályozó- javító, különbözeti, köztes vizsgák eljárási szabályai... 7 A vizsgák eljárási szabályai... 8 V. A tantárgyi, tanévi, részleges vagy teljes felmentések eljárási szabályai... 8 Magántanulói jogviszony létesítésének módja:... 8 VI. A munkarenddel kapcsolatos szabályok... 9 A tanórai foglalkozások iskolai megszervezése... 9 Tanórák és szünetek ideje... 9 A tanítási órákon való részvétel rendje Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai Az intézmény ügyeleti rendszabályai Az intézmény működési rendje A tanév rendje Testnevelés órákon VII. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolai létesítmények használati rendje Az öltözők rendje Az iskola közalkalmazottjaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok Az intézmény biztonságának rendszabályai Az intézmények helységeinek bérbeadási rendje VIII. A viselkedés szabályai IX. A tanulóra vonatkozó védő-óvó előírások, szabályok Baleset-megelőzési előírások Intézkedések baleset esetén X. Ifjúságvédelmi tevékenység Szociális juttatások XI. A tanulókat és közösségeiket megillető jogok XII. A tanuló kötelességei Tanulmányi rend, értékelés XIII. A térítési díj, a tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések Térítési díjat kell fizetni: Az intézményi díj (beiratkozási díj) megállapítása XIV. A szülők tájékoztatása a tankönyvekről XV. A tanulók jutalmazásának rendje és formái A jutalmazás formái XVI. A tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések rendje és formái Fegyelmező intézkedések Fegyelmi büntetések A kártérítés szabályai XVII. Egyéb speciális, az intézményre vonatkozó előírások szabályai Záró rendelkezések

3 I. A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, a felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik, melyekről az iskola igazgatója dönt. A felvétel és tanulmányi feltételei Az iskola a felvételi követelmények és a felvételi vizsgák időpontját a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben hozza nyilvánosságra. A felvételi vizsgák időpontját az éves munkaterv rögzíti. Ha az iskola külön felvételit szervez, a felvételi vizsgát az iskola pedagógusaiból álló, az igazgató által kijelölt bizottság előtt kell tenni. A közös (központi) felvételi vizsgák eredményei beszámíthatnak a felvételi sorrend meghatározásánál. A szakgimnáziumi osztályokba a felvételi vizsga, az általános iskolai előmenetel figyelembevételével kialakult rangsor alapján történik a tanulók felvétele A szakközépiskola iskola 1/9. évfolyamára a tanulók felvétele az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján készített rangsor szerint történik. A szakképző évfolyamokra az OKJ-ben megfogalmazott előképzettségek megléte esetén történik. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az első tanév megkezdésétől gyakorolhatja. Tanuló átvételének feltételei és követelményei o A tanuló rendelkezzen a szükséges előképzettség feltételeivel, azok hiányában az átvételi határozatban előírt, adott határidőre teljesített eredményes különbözeti vizsgával kerülhet átvételre. Iskolába a tanköteles tanulókat a kilencedik évfolyamra a tanév rendjét szabályozó rendelet szerinti meghatározott időszakban kell beíratni, melynek pontos helyéről és időpontjáról a felvett tanulókat az iskola kiértesíti. A szakképző évfolyamokra az OKJ-ben megfogalmazott előképzettséggel: - a 8. osztályra épülő szakképzettség megszerzése után - középiskolai végzettséggel, érettségivel kerülhet a fiatal szakmatanuló. A felvétel további feltétele: - egészségügyi, illetve pályaalkalmassági vizsgálat eredménye, - gyakorlati oktatást vállaló munkahely és a tanuló által kötött, és a kamara által ellenjegyzett tanulószerződés, vagy - tanműhelyi férőhely. A szakképző évfolyamokon a képzési idő szakmánként, előképzettségtől függően: 1vagy 2 év. Az évfolyamok közti nyári időszakban a tanuló 4 hetes összefüggő nyári termelési gyakorlaton köteles részt venni az alábbiak szerint: - szakgimnáziumban 10. és 11. illetve a 13 (szakképző) évfolyam után - szakközépiskolában 9. és 10. évfolyam után 3

4 A szint- és köztesvizsgákon kötelező a részvétel, eredménye súlyozottan beszámít a félévi, év végi osztályzatba. A sikeres szakmai vizsga után a tanulók új, második vagy további szakmát tanulhatnak, technikus vizsgát tehetnek. A harmadik, vagy további szakma tanulása térítési díj köteles. Nappali rendszerű iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet utoljára térítésmentesen tanévet, amelyben betölti a 24. életévét. A továbbiakban a képzés térítési díj köteles. Sajátos nevelési igényű tanuló, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a meghatározott életkorhoz kettő évet hozzá kell számítani. A megye egyik legnagyobb középfokú szakképző intézményeként beiskolázási területünk elsősorban Pécs és közvetlen vonzáskörzete, valamint egész Baranya megye. Az OKJ-ben és a Szakmaszerkezeti döntésben megjelent, és iskolánk adottságainak megfelelő szakmákban képzünk szakembereket, de néhány szakmában a megyében, a régiónkban, illetve országos szinten iskolázunk be és folytatunk szakemberképzést. Osztályba, csoportba sorolás szempontjai Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a szakmai munkaközösségek, és a nevelőtestület véleményének kikérésével - az igazgató dönt. Elsődleges szempont a tanuló által választott szakterület és szakmacsoport, illetve konkrét szakmai érdeklődés, e mellett a létszámokat meghatározó előírások és a szükséges és ésszerű csoportösszevonások. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják. A felvétel, átvétel elutasítása A felvétel, átvétel elutasítása a szükséges előképzettség hiánya, egészségügyi alkalmatlanság, pályaalkalmassági hiányok felvételi vizsga eredménye általános és középiskolai tanulmányi eredmény férőhely hiánya szakképző évfolyamok esetén a tanulószerződés hiánya esetén és mindezek figyelembevételével történik, elutasítás esetén jogorvoslatnak helye van. Az írásban beadott kérelmekre határozatban kell válaszolni. A határozatot az illetékes igazgatóhelyettes, illetve az osztályfőnök javaslatára az igazgató hozza. II. A tanulói jogviszony megszűnése Tanulmányai befejezésével tanulói jogviszonya megszűnik az utolsó szóbeli vizsga napján. 4

5 Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. Fegyelmi tárgyalás határozata alapján, a tankötelezett tanuló fegyelmi büntetése is lehet az iskolából való kizárás. Fegyelmi határozat érvénybe lépése esetén a szülő és a tanuló köteles 15 munkanap alatt másik iskolát keresni és a leszámolást befejezni. A nem tanköteles tanuló tanulói jogviszonya megszűnik, ha a tanuló 30 óránál többet mulaszt igazolatlanul egy tanítási évben, és a szülő értesítése az igazolatlan mulasztásról legalább 2 alkalommal megtörtént. Ha a tanulót fegyelmi határozata alapján áthelyezik másik iskolába, akkor a fellebbezési határidő lejárta után 8 napon belül köteles leszámolni. Ha a tanköteles tanuló más iskolából fogadónyilatkozatot hoz, akkor a szülő írásbeli kérelme alapján az igazgató engedélyezi a tanuló áthelyezését. A tanulónak leszámolását 8 napon belül meg kell tenni! Ha határidőre nem számol le a tanuló, fegyelmi úton kell megszüntetni tanulói jogviszonyát. III. A foglakozásról való távolmaradással kapcsolatos szabályok A tanulói hiányzás igazolása 1. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó, elsősorban az ellenőrzőbe történő szülői vagy orvosi írással igazolni. Ha a tanuló hiányzásait a meghatározott ideig nem igazolja, hiányzásait igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni. 2. Hiányzás esetén az első napon a szülőnek kötelessége telefonon értesíteni az iskolát, illetve a gyakorlati munkahelyet. A mulasztást az iskolába érkezés után három nappal, de legkésőbb a hiányzást követő első osztályfőnöki órán a tanulónak kötelessége igazolni. 3. A szülő tanévenként 3 alkalommal, összesen 3 napról igazolhat távolmaradást, melyet az ellenőrző könyvbe kell bejegyezni. 4. A tanuló számára előzetesen kérhet a szülő írásban távolmaradási engedélyt az ellenőrző könyvben. Az engedély megadásáról tanévenként 1-3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, mulasztásainak mennyiségét és azok okait. Döntését az igazgató írásbeli kérvény alapján az osztályfőnök véleményezése után írásban hozza meg. 5. Amennyiben a tanuló iskolai érdekből hiányzik, az elbírálás szempontjait az előzőekben megjelöltek alapján kell meghatározni. Az iskolai érdekből való hiányzást a naplóban 0 órával igazoljuk, és ezeket az órákat nem számítjuk be az összes hiányzásba. 6. A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba, az igazolatlan órákat az osztályfőnök az ellenőrző könyvbe és az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák havi összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. 7. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök jár el. Ő kezdeményezi a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. 5

6 8. Igazolatlan hiányzások esetén minden alkalommal értesíteni kell a szülőt írásban és lehetőleg szóban is. Az igazolatlan hiányzás esetén első alkalommal, vagy 1-5 óra esetén osztályfőnöki intőben, második alkalommal, vagy 6-10 óra esetén igazgató helyettesi intőben, harmadik alkalommal, vagy óra esetén igazgatói intőben kell a tanulót részesíteni. negyedik alkalommal, vagy 15 órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén fegyelmi eljárás megindítását kell kezdeményezni. Ha a tanköteles tanuló egy tanítási évben 1-10 órát igazolatlanul mulaszt, az osztályfőnök köteles értesíteni a szülőt és a kollégiumot. 10 órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén az osztályfőnök tájékoztatja a Kormányhivatalt, az illetékes Gyermekjóléti Szolgálatot, valamint a lakóhely, vagy tartózkodási hely szerint illetékes Jegyzőt. (Pécsett a területileg illetékes szociális központ jár el a jegyző nevében, és megbízásából.) 15 órát meghaladó hiányzást követően pedig az osztályfőnök kezdeményezi a fegyelmi eljárás megindítását. 30 órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén az osztályfőnök másodszor értesíti az illetékes Gyerekjóléti Szolgálatot, a lakóhely, vagy tartózkodási hely szerinti illetékes Jegyzőt, valamint a Kormányhivatalt, hogy szabálysértési eljárás keretében biztosítsa a tanuló iskolába járását. 50 órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén az osztályfőnök ismételten értesíti a lakóhely, vagy tartózkodási hely szerinti illetékes Kormányhivatalt, és a Jegyzőt, aki intézkedik a Magyar Államkincstárnál az iskoláztatási támogatás szüneteltetéséről. Minden értesítés között 3 munkanapnak kell eltelni. A szülői értesítéseket tértivevénnyel kell kiküldeni. 9. Az SNI tanuló felkészítő, fejlesztő foglalkozásairól való igazolatlan távolmaradás, hiányzásra is az igazolatlan hiányzásokra vonatkozó szabályozás az irányadó. 10. A tanuló a tantestület engedélye alapján osztályozóvizsga letételével folytathatja tanulmányait, ha ha valamely közismereti tantárgy éves óraszámának legalább 30%-ában hiányzik ha valamely közismereti tantárgy éves óraszámának legalább 30%-ára nem hoz felszerelést, s emiatt nem vesz részt az órai munkában ha valamely szakmai elméleti tantárgy éves óraszámának legalább 20 %-ában hiányzik ha valamely szakmai elméleti tantárgy éves óraszámának legalább 20%-ára nem hoz felszerelést, s emiatt nem vesz részt az órai munkában 11. Ha a tanuló a szakmai gyakorlati foglakozásokon a munkavédelem szempontjából nem megfelelő ruházatban jelenik meg az éves óraszám legalább 20%-ában illetve hiányzásai elérik az éves óraszám 20%-át, tanulmányait a tanév megismétlésével folytathatja. 12. Az igazolás módjai: orvosi igazolás szülői igazolás kikérő (legkésőbb a hiányzás megkezdése előtti napon) 6

7 13. Iskolán kívüli egyesületek, művészeti csoportok által kiállított kikérő abban az esetben fogadható el, ha a tanulónak az ellenőrző könyvében engedélye van a külső egyesület, művészeti csoport munkáján való részvételre. 14. A hiányzásokból adódó lemaradásokat a tanulónak pótolnia kell. 15. Az óra megkezdése után érkező tanuló késését a szaktanár a hiányzott percek számának feltüntetésével bejegyzi az osztálynaplóba, melynek alapján a késéseket, a perceket összevonva, az osztályfőnök az igazolatlan hiányzásoknál alkalmazott módon bírálja el. 16. Háromszori indokolatlan késés esetén a tanulót a soron következő fegyelmi fokozatban részesítjük. 17. Bejáró tanulóknak a menetrendi problémákból adódó rendszeres késéseit (az utolsó óra vége előtti eltávozásait) ha azt a szülő írásban kéri, és az osztályfőnök engedélyezi igazoltnak kell tekinteni. IV. Az osztályozó- javító, különbözeti, köztes vizsgák eljárási szabályai A félévi és tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha: - felmentették a tanórák látogatása alól, - engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeit az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, - a tanuló magántanuló, - a tanuló mulasztásainak száma, vagy felszerelés hiánya adott közismereti elméleti tantárgyból I. félév végére időarányosan meghaladja a 30%-ot. - a tanuló hiányzásai, vagy felszerelés hiánya adott közismereti elméleti tantárgy óraszámának 30%-át éves szinten meghaladja, - a tanuló mulasztásainak száma, vagy felszerelés hiánya adott szakmai elméleti tantárgyból I. félév végére időarányosan meghaladja a 20%-ot. - a tanuló hiányzásai, vagy felszerelés hiánya adott szakmai elméleti tantárgy óraszámának 20%-át éves szinten meghaladja, és a vizsgára a nevelőtestület engedélyt adott. A tanuló akkor tehet különbözeti vizsgát: ha a továbbhaladásához szükséges a vizsga letétele, és erre kötelezték, javítóvizsgát: ha a tanuló a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Ha a tanuló a különbözeti vizsgáról vagy az osztályozóvizsgáról igazolatlanul távol marad, vagy azt nem fejezi be, vagy az előírt időpontig nem teszi le, tanulmányait csak javítóvizsga letételével folytathatja, vagy évfolyamot ismételhet. 7

8 A vizsgák eljárási szabályai Különbözeti vizsga letételére az iskola igazgatója határozatban szólítja fel a tanulót, és szabja meg a vizsga letételének végső határidejét. A különbözeti vizsga nem ismételhető, sikertelensége esetén a tanuló az adott évfolyamon tanulmányait nem folytathatja. A magántanulók és a vendégtanulók félévkor és a tanév végén vizsgát tesznek. Minden vizsgára a vizsgabizottság tagjait az igazgató jelöli ki. Ha a tanuló vagy kiskorú esetén a szülő kéri, hogy tudásáról független vizsgabizottság előtt adhasson számot, a szorgalmi időszak utolsó napját megelőző 30 napig az igazgatóhoz benyújtott kérvényben teheti. Az igazgató a bejelentést 5 napon belül továbbítja az Oktatási Hivatalhoz. Magántanuló vizsgájának időpontjáról és tartamáról a tanulót, kiskorú esetén a szülőt az osztályfőnök legalább két héttel előbb írásban értesíti. Javítóvizsga letételére augusztus ig terjedő időszakban kerülhet sor. A vizsga háromtagú vizsgabizottság előtt folyik, a vizsgáról jegyzőkönyv készül. A javítóvizsga időpontjáról a tanuló bizonyítványosztáskor szerez tudomást, vagy nyári időszakban az iskola hirdetőtáblájáról. A javítóvizsga nem ismételhető. Sikertelen vizsga esetén, vagy ha a tanuló igazolatlanul nem jelenik meg a vizsgán, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. A tanulónak az évfolyam ismétléséhez kérvényt kell benyújtania az iskola igazgatójához. Az osztályozóvizsgára kötelezett tanulót a vizsgaidőpontjáról és tartalmáról az osztályfőnök két héttel előbb írásban kiértesíti. V. A tantárgyi, tanévi, részleges vagy teljes felmentések eljárási szabályai A tantárgyi felmentésről szóló kérelmet legkésőbb szeptemberben az igazgató által megjelölt időpontig az igazoló iratokkal együtt (pl.: vizsgabizonyítvány, szakértői vélemény, Nevelési Tanácsadó véleménye, orvosi vélemény, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleményei stb.) az iskola igazgatójának kell benyújtani. Az igazgató határozatban értesíti a tanulót a részleges vagy teljes felmentésről, vagy annak elutasításáról. Magántanulói jogviszony létesítésének módja: Indokolt esetben a tanuló vagy kiskorú esetén a szülő kérheti a magántanulói jogviszony létesítését az iskola igazgatójától. A magántanuló az iskolában illetve azon kívül folyó gyakorlati képzésről nem menthető fel. A tankötelezett és védelembe vett tanuló kérelme esetén az igazgató 3 munkanapon belül megkéri az illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét annak eldöntésére, hogy hátrányos-e ez a megoldás a tanulónak. Döntéséről az iskola igazgatója határozatban értesíti a szülőt vagy gondviselőt. A testnevelés alóli teljes vagy részleges felmentéshez szeptember 30-ig be kell szerezni a szükséges szakorvosi igazolásokat, és a leletek alapján az iskolaorvos engedélyezheti a teljes, vagy részleges felmentést. Részleges felmentés esetén az iskolaorvos által előírt könnyített, vagy gyógytestnevelésen köteles részt venni a tanuló, melyről osztályzatot kap. 8

9 Indokolt esetben 1-1 tanórán való felmentést az iskolaorvos és a szaktanár, testnevelésből sportfelszerelésbe átöltözött tanulónak a testnevelő tanár adhat. Heti két testnevelés óra alól az iskola igazgatója felmentheti azt a tanulót, aki iskolai sportkörben sportol igazolt egyesületi tag és versenyszerű sporttevékenységet folytat (egyesületi tagsági igazolással és versenyengedély bemutatásával) A felmentést, az órák megjelölésével az elektronikus naplóban az osztályfőnök rögzíti. Ha a tanulót mentesítették egyes tantárgyak értékelése és osztályozása alól (pl.: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia stb. miatt), a tanuló köteles a tanórán, és a fejlesztő foglalkozáson megjelenni, azon közreműködni. VI. A munkarenddel kapcsolatos szabályok A tanórai foglalkozások iskolai megszervezése Az iskola oktatásszervezési feladatai szempontjából a tanórai foglalkozás lehet: meghatározott időkeretben szervezett kötelező tanórai foglalkozás, meghatározott időkeretben szervezett nem kötelező (választható) tanórai foglalkozás, meghatározott időkeretben szervezett egyéni foglalkozás. A fenti pontokban meghatározott tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos (tanórai és tantermi) szervezési formáktól eltérő módon is, amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása (projektoktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás, kihelyezett gyakorlati foglalkozás). Tanórák és szünetek ideje Csengetési rend 1. óra től ig 10 perc szünet 2. óra től ig 10 perc szünet 3. óra től ig 10 perc szünet 4. óra től ig 10 perc szünet 5. óra tól ig 10 perc szünet 6. óra től ig 15 perc szünet 7. óra tól ig 20 perc ebédszünet 8. óra től ig 5 perc szünet 9. óra től ig 10 perc szünet 10. óra től ig 10 perc szünet 9

10 11. óra től ig 10 perc szünet 12. óra től ig 5 perc szünet 13. óra tól ig 5 perc szünet 14. óra től ig Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik, pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben. A tanítási órák időtartama délelőtt 45 perc, délután 40 perc. A szakképző évfolyamok gyakorlati foglalkozásainak időtartalma 60 perc. Az első tanítási óra a lépcsőzetes munkakezdésre tekintettel - reggel 7 45 órakor kezdődik. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és az igazgatóhelyettesek tehetnek. Az óraközi szünetek rendjét (szükség szerint) a beosztott ügyeletes pedagógusok felügyelik. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók az aulában, a folyosókon, ill. az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. Az összevont órák az igazgatóhelyettes engedélyével szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsengetésig. Az utolsó két tanítási óra összevonása esetén a tanár meggyőződik arról, hogy a tanulók rendben, a tanórák zavarása nélkül elhagyják az iskola épületét. Az étkezést a tanítási órák végeztével, ill. megkezdésük előtt 12 és óra között kell lebonyolítani. Az ebédszünet a menzás tanulóknak től ig tart. Ettől eltérő időpontban a tanórák megkezdése előtt, vagy az utolsó óra után, illetve lyukasórában ebédelhetnek. A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét a munkaközösség-vezetők javaslata alapján az éves munkaterv rögzíti. A tanuláshoz szükséges felszereléseket a tanuló mindig hozza magával! Testnevelés, a közismereti és szakmai tantárgyak felszerelésének hiánya esetén: 1-3 óra felszereléshiány esetén szaktanári figyelmeztetés 4-6 óra felszereléshiány esetén osztályfőnöki figyelmeztetés 7-tól osztályfőnöki intő vagy a következő fegyelmi fokozat lép életbe. Az oktatáshoz nem szükséges, nagyobb értékű (20.000,- Ft egyedi érték feletti) tárgyakat az iskolába behozni tilos. A kisebb értékű tárgyakat megőrzésre le kell adni a pénztárban, a titkárságon, az osztályfőnöknek, a gyakorlati oktatónak, illetve a ruhaneműt az öltözőben kell elhelyezni. Értük az iskola csak akkor vállal felelősséget, ha azokat az intézmény dolgozója megőrzésre átvette. Az oktatás során használt nagyobb értékű tárgyakat mindenki csak saját felelősségére hozhatja be az iskolába. Korlátozzuk a tanuláshoz közvetlenül nem kapcsolódó eszközök bevitelét az intézménybe. Ezek bevitelének a feltételei: o A szaktanár engedélyezi az eszköz behozatalát a diáknak. 10

11 o Az eszköz megőrzéséről használatot megelőzően, szükség esetén gondoskodni kell. o Az eszközt csak a szaktanár által engedélyezett munka alatt szabad használni. Ha a tanuló az oktatáshoz nem szükséges tárggyal zavarja az órát, azt a tanár legalább a tanítási órák végéig megőrzésre átveszi, és a szülőnek vagy a tanulónak visszaadja. Egyúttal értesíti az osztályfőnököt a fegyelmezetlenségről. A tanítási órákon való részvétel rendje 1. A tanórai foglalkozások alapján kell megszervezni az egyes évfolyamok, ezen belül az egyes osztályok, az osztályokon belüli csoportok, illetve a tanulók tanítási óráit. A tanítási órák megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző osztályok tanulóiból álló csoportok részére is (pl. sávos nyelvoktatás, fakultatív hit- és vallásoktatás). 2. A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező és szabadon választható. 3. A helyi tanterv határozza meg, melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken adott évfolyam adott osztályának valamennyi tanulója köteles részt venni, illetve melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie. 4. A évi CXC 6. (4) alapján az az érettségi vizsga megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzése. Az 50 óra közösségi szolgálat egy részét az iskola területén, az iskola érdekében is teljesítheti a szakgimnáziumi tanuló. A fennmaradó óraszám esetében a közösségi szolgálat teljesítése lehetőség szerint az iskola által felkínált listából kiválasztott helyszínen történik, az osztályfőnök által előre leegyeztetett időpontban. A közösségi szolgálat csak tanítási időn kívül, ill. tanítás nélküli munkanapon, a tanuló szabadidejében teljesíthető. A közösségi szolgálat teljesítéséről a teljesítés helyén a tanuló ellenőrző lapot/füzetet töltet ki, melyben bejegyzésre kerül a teljesítés helye, időpontja, az elvégzett közösségi munka formája, a közösségi munkaóra időtartama/óra/, az igazolást kiadó aláírása, ill. pecsét. A közösségi szolgálat tanulónkénti ellenőrző lapját/füzetét az osztályfőnök őrzi. A vidéki tanulónak lehetősége van a lakóhelyén biztosított közösségi tevékenységek köréből az osztályfőnökkel külön egyeztetve is teljesíteni az előírt közösségi szolgálatot. Az előző szabályozásban leírtak ebben az esetben is érvényesek. Az ötven óra közösségi szolgálat teljesítését a évfolyamokon időarányosan elosztva kell a tanulónak megtenni. Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása előtt, illetve után szervezhetők. Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. Tantárgyanként 15 fős csoportok részére szervezzük elsősorban a szakmai, tantárgyi és egyéb versenyeken résztvevő tanulók számára. Minimális létszám 8 fő. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A 11

12 szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakköröket és időtartamukat fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban. A működés feltételeit az iskola költségvetésében biztosítani kell. A jelentkező tanuló köteles a foglakozásokon részt venni, csak nagyon indokolt esetben hiányozhat és léphet ki. A diákkör működéséért az azt vezető tanár felel. A tanulók öntevékeny diákköröket (önképzőköröket stb.) hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével, a működés feltételeinek intézményi támogatásával. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Tantárgyanként, évfolyamonként és iskolatípusonként létszámkorlátozással. A korrepetálásról korrepetálási naplót kell vezetni, amely tartalmazza a korrepetálás időpontját, témáját és a korrepetáláson résztvevő tanulók nevét. A tanulmányi, tantárgyi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést az illetékes igazgatóhelyettes irányítja. Az iskola könyvtára minden tanítás napon nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. Az ifjúsági stúdió az iskola diákönkormányzatának szervezésében működik, éves munkaterv és havi program alapján. A stúdió munkáját a diákönkormányzat irányítja. Tevékenységét az igazgató által megbízott stúdióvezető tanár segíti. Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésétől, igényétől és a szaktanár munkájától függően indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő. Tanulmányi kirándulások: a tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki, illetve tantárgyi, szakmai tanmenetében előre kell tervezni, és az igazgatóval tanév elején jóváhagyatni. A kirándulások az iskola éves munkatervében foglaltak alapján vagy tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. A kirándulások a tanár és a tanulók részére is önkéntesek és önköltségesek. A kirándulás várható költségeiről a szülőt írásban kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségének vállalásáról. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább egy főt. Ezenkívül szülői segítséget is igénybe lehet venni. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az iskola igazgatójának. A külföldi utazásokra vonatkozó közös szabályok: tanítás idő alatt, szorgalmi időben egyéni és csoportos utazáshoz, - amelynek célja továbbképzésen, kulturális, sport- és tudományos rendezvényen való részvétel az igazgató engedélye szükséges. A tanulók csoportos utazása esetén az engedély megadásához szükséges kérelmet az utazó csoport 12

13 vezetője az utazás előtt egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. A külföldi utazás időtartama alatt a tanulókra és a tanárokra is érvényesek a házirend szabályai. Múzeum-, színház-, mozi-, tárlat- stb. látogatások, sportrendezvények: tanítás időn kívül bármikor szervezhetők. Tanítási időben történő látogatáshoz az igazgató engedélye szükséges. Külön engedély nélkül szervezhetők a helyi tantervben, kereszttantervben szereplő feladatok ellátására várostörténeti séták, múzeum-, színház-, tárlatlátogatások, stb. A szervező pedagógusnak az iskola vezetése felé legalább egy nappal korábban bejelentési kötelezettsége van. Az iskola tanulói közösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök stb.) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőinek, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi részvételt. Az intézmény ügyeleti rendszabályai Tanuló az iskolában felügyelet nélkül nem tartózkodhat még az óraközi szünetben sem. Az intézmény ezért évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend és a munkabeosztás függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeleti rendben beosztott vagy a helyettesítésre kijelölt pedagógus felel az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. A tanári ügyeletet és annak időtartamát (beosztását) az igazgató készíti el. A tanév rendje Az intézmény működési rendje A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az intézmény pedagógusai az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A tanév helyi rendjében meghatározzuk: - a tanítás nélküli munkanapok felhasználási rendjét: érettségi szünetek (3 nap) pályaorientációs nap diáknap /zöld nap/ (1 nap) sportnap (1 nap) egy szabadon választható nap a diákönkormányzat javaslata alapján - a tanítási szünetek időpontját a minisztérium által meghatározott kereteken belül. 13

14 Testnevelés órákon sportruházat használata kötelező! (póló, rövidnadrág vagy melegítő, teremben használatos sportcipő), testnevelés felszerelés hiánya fegyelmi büntetést von maga után (3 óránként a következő fegyelmi fokozatot), balesetveszélyes ékszerek viselése TILOS! (gyűrűk, karika fülbevaló, nyaklánc, óra, karkötő), rágógumizni TILOS! Kollégium Az iskola minden lényeges információt megoszt a kollégiummal. Az éves programot, a kirándulások, tanórán kívüli rendezvények programját eljuttatja a nevelőkhöz. A kollégiumi nevelő betekinthet a gondjaira bízott tanulók naplóiba, tájékoztatást kérhet az osztályfőnöktől, szaktanártól. VII. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: a közösségi tulajdon védelméért, a felszerelés állagának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiával és az oktatáshoz szükséges anyagokkal való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért. Vagyonvédelmi okokból a portás köteles ellenőrizni a személy- és teherforgalmat. Idegenek az iskolában csak az ügyeletes portás kellő tájékozódása után léphetnek be. Az iskolai létesítmények használati rendje A tantermekben és tanműhelyekben csak felügyelettel és engedéllyel tartózkodhatnak a diákok. Az iskolai sportpályákat és sportfelszereléseket a sportcsoportot vezető tanárok engedélyével lehet csak használni. A számítógépeket a számítástechnikát oktató tanárok engedélyével és felügyeletével lehet használni. A Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola Dolgozóiért és Diákjaiért Alapítvány gondozásában működő orfűi üdülőt iskolai szervezésben, illetve jutalomként felügyelet mellett lehet csak igénybe venni. A tanórán kívüli, illetve alkalomszerű délutáni foglalkozások céljára az iskola termeit az osztályok vagy szakkörök vezetői előzetes bejelentés alapján kérhetik el. Tanárok segítségével kulturált összejöveteleket, illetve táncos rendezvényeket szervezhetnek a diákok. Erre az iskola megfelelő helyiségeit használhatják az igazgató engedélye alapján. 14

15 Előzetes egyeztetés és igazgatói engedélyezés után a DÖK rendezvényeket szervezhet, az ezekből befolyó összeggel a költségek kifizetése után működési szabályzata alapján rendelkezik. Az öltözők rendje Az órarendszerinti foglalkozásra érkező osztályokat a folyosó ügyeletes tanár azután engedi be, miután az előző osztály elhagyta azt. Ha a foglalkozások rendje nem igazodik a csengetési rendhez, (pl. szakmai gyakorlat esetén), akkor a folyosó ügyeletes tanár feladatát az órát tartó tanár látja el. Az öltözőt elhagyni szintén az ügyeletes tanár engedélyével lehet, ha már mindenki elkészült. A foglalkozások közben az öltözőket zárva kell tartani. Az öltözőt a foglalkozást tartó tanár a foglalkozás kezdetén zárja be, foglalkozás végén nyitja ki, és az öltöző kulcsát foglalkozás közben magánál tartja. A foglalkozás közben az öltözőben senki nem tartózkodhat, amiről a foglalkozást tartó tanárnak meg kell győződnie. A foglalkozásról az öltözőbe tanulót csak rendkívüli esetben lehet beengedni a tanár által kijelölt két társa kíséretében. Öltözködéskor az öltözőben csak azok a tanulók tartózkodhatnak, akiknek az adott helyszínen foglalkozásuk lesz. A foglalkozás utáni öltözködést követően miután meggyőződött minden tanuló róla a tanulói megbízott jelenti a folyosóügyeletes tanárnak, hogy rendellenesség nem történt, majd az osztály csak együtt, a folyosóügyeletes engedélyével hagyhatja el az öltözőt. Amennyiben rendellenes esemény történt, az öltözőt senki nem hagyhatja el, az egész osztály együtt, az öltözőben várja meg az intézkedést. A tanórán kívüli foglalkozásokon a foglalkozást vezető zárja és nyitja az öltözőt. A foglalkozás közben érkező és távozó tanulók csak kijelölt tanulók kíséretében tartózkodhatnak az öltözőben. Tömegsportrendezvényen az öltözők nyitva vannak, értéktárgyaiért, ruházatáért minden résztvevő maga felel. A tornatermi öltözőkben TILOS az étkezés! Az iskola közalkalmazottjaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok Az iskola dolgozóinak joga, hogy az iskola valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használja a nyitvatartási rendnek megfelelően. A szaktantermek (tornaterem, labor, számítástechnikai, nyelvi terem, oktató kabinet, tanműhely stb.) használatához az igazgató engedélye szükséges. Az intézmény tanulói az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglakozás keretében, ill. hivatalos ügyeinek intézése miatt tartózkodhat az iskolában. 15

16 Az intézmény biztonságának rendszabályai Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. A felvett teremkulcsokat a terem zárása után le kell adni. A tantermek, szaktantermek, előadók, laboratóriumok, tornatermek stb. balesetmentes használhatóságáról, az azokban elhelyezett eszközök állapotának vizsgálatáról, karbantartásáról a gondnok gondoskodik. A termek használatának rendjét a házirend szabályozza. A szertárakba tanulók csak az illetés tanárral együtt, vagy csak az ő utasítására mehetnek be, és csak az általa előírt feladatokat hajthatják végre. Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A kincstárnok feladata a kár felmérése, és a kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetése. Bombariadó alkalmával az épületet a Tűzvédelmi utasításban foglaltaknak megfelelően kell elhagyni, azzal a különbséggel, hogy az épületben tartózkodók kivonulásakor személyes tárgyaikat (táska, kabát, stb.) magukkal viszik. Az udvaron történő eligazítás után elhagyják az intézmény területét. A kivonulás megkezdésekor értesíteni kell az illetékes rendőri szervet. A kieső tanítási nap(ok) pótlásáról a heti pihenőnap igénybevételével, illetve a tanév meghosszabbításával kell gondoskodni. Az intézmények helységeinek bérbeadási rendje Az intézmény helységeinek, berendezéseinek tartós bérbeadásáról ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását a kincstárnok javaslatára és az érintett közösségek véleményének kikérésével az igazgató előterjesztésében a PSZC főigazgatója dönt. Alkalmi bérbeadásról az igazgató dönt, az alapfeladatok biztosításával. Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás és a rendeltetésszerű használat rendjét és idejét. VIII. A viselkedés szabályai Lehetőség szerint a tanítás (képzés) megkezdése előtt 10 perccel kell az iskolába megérkezni. iskolát. A kiskorú tanuló a tanítás alatt csak indokolt esetben, engedéllyel hagyhatja el az A tanóra védelme érdekében a tanuló az órát csak kivételes esetben, engedéllyel hagyhatja el. Tanórai foglalkozások alatt étkezni, inni tilos! A tanuló által okozott kárt a szülőnek kötelessége a köznevelési törvény végrehajtási rendelkezése szerint megtéríteni. Ez különös tekintettel vonatkozik a szándékos rongálásra, és a firkák készítőire. A tanuló által tanulmányai folytatásával összefüggésben az iskolának, ill. a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen okozott kárért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kell eljárni. 16

17 A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a legkisebb munkabér a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított egyhavi összegének gondatlan károkozás esetén 50 %-át, szándékos károkozás esetén ötszörösét. Ha a tanuló tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének okozott kár megtérítésére a szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A tanuló iskolán kívüli egyesületi tevékenységét az osztályfőnöknek köteles bejelenteni, ennek foglalkozásain és rendezvényein tanulmányi eredményétől és magatartásától függően, engedéllyel vehet részt. Becsöngetéskor a tanulók a tanterem előtt sorakoznak. Lukasórában és a tanítási órák előtt a tanulók az udvaron, az aulában, a földszinti, az első és második emeleti folyosókon tartózkodhatnak. A tanuló a tanár, a szakoktató utasítását köteles végrehajtani. Az utasítás ellen panasszal élhet az utasítást adó tanárnál, a szakoktatónál, az osztályfőnöknél, az ügyeletes tanárnál, -vezetőnél, igazgatóhelyettesnél, az igazgatónál, a Diákönkormányzatnál illetve a Szülői Munkaközösségnél. Az iskola tanulója az iskola érdekében végzett tevékenységen tanítási idő alatt tanári közvetítéssel és csak az igazgató engedélyével vehet részt. Az ebből adódó lemaradást pótolni köteles. Távolmaradását nem számítjuk hozzá a többi hiányzásához. (0 órában igazolja az osztályfőnök) A hetesek feladata a tanterem szellőztetése, a tábla letörlése, a kréta beszerzése, a hiányzók jelentése. Az iskolában, illetve az iskola által szervezett foglalkozásokon, programokon tilos a dohányzás, a szeszes ital és a kábító hatású szerek fogyasztása. Tilos továbbá a tiltott szerek fogyasztásának imitálás is, különösen az elektromos cigaretta használata. A tilalom megszegése fegyelmi büntetést von maga után. Ünnepélyeken, iskolai rendezvényeken az alkalomhoz illő módon kell megjelenni. Az ünneplő ruha fehér ingblúz, vagy ing, sötét (fekete, sötétkék, sötétbarna, sötétszürke), nem farmer anyagú és szabású, szövetszoknya, vagy hosszú szövetnadrág, sötét színű cipő, ami nem sportcipő. Ünneplő ruhaként használható még sötét kosztüm, öltöny, vagy ballagási ruha is. Az ünneplő ruha mentes minden szélsőségtől. A ruhához és az alkalomhoz illő kiegészítők (sál, kendő, nyakkendő, kitűző, stb.) használható. Az iskola tanulói és dolgozói a mindennapokban ápoltan, tisztán, nem kihívó ruhában és hajviselettel járjanak az iskolába! A tanuló köteles óvni saját és társai testi épségét és egészségét. Köteles megőrizni és az előírásoknak megfelelően kezelni a rábízott, vagy az oktatás során használt eszközöket. Köteles megóvni az iskola létesítményeit és felszerelését. Mobiltelefon, videó- és zenelejátszó stb. tanítási órára, tanítási órán kívüli foglalkozásra, gyakorlati foglalkozásra, iskolai rendezvényre csak kikapcsolt állapotban, a táskában vihető be. A tanítási órákon, szakmai gyakorlatokon, vizsgákon mobiltelefont, tabletet, laptopot, kép- és hangrögzítő eszközt (fényképezőgépet, kamerát, stb.) a tanár engedélye nélkül nem lehet használni. 17

18 Ütő, szúró, vágóeszköz, vastagabb lánc és kötél, fegyver, fegyvernek minősülő, vagy látszó tárgy, ill. gázspray az iskola területére és iskolai rendezvényre nem hozható be. Az intézmény épületét, helységeit, berendezéseit csak a rendeltetésének megfelelően szabad használni. Mindenki köteles a tanóra végeztével a tantermet tiszta állapotban hagyni! A tanuló köteles az ellenőrző könyvét az iskolába mindig magával hozni, és azt naprakészen vezetni, érdemjegyeit és az írásbeli bejegyzéseket szüleivel /gondviselőjével aláíratni. A tanuló köteles szüleit /gondviselőjét az elektronikus napló használatáról tájékoztatni. Az ellenőrző könyv elvesztése, megrongálódása esetén az osztályfőnök engedélyével újat kell vásárolnia. IX. A tanulóra vonatkozó védő-óvó előírások, szabályok Baleset-megelőzési előírások A tanulók munkavédelmi és tűzvédelmi oktatáson vesznek részt, mely során ismeretet szereznek a munkavédelmi előírások betartásáról, balesetek megelőzéseiről, illetve bekövetkezésük esetén történő ellátások lehetőségeiről. Valamennyi tanműhely, sportegység rendelkezik elsősegélyládával, melyet meghatározott időközönként ellenőrizni kell, hiány esetén pedig pótlásuk szükséges. Az orvosi rendelőben és az iskola titkárságán is rendelkezésre állnak az elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközök. Intézkedések baleset esetén Baleset kapcsán bekövetkezett sérüléseket azonnali ellátásban kell részesíteni. Értesíteni kell az iskolaorvost, védőnőt, távollétük esetén, szakorvosi ellátásra kell elkísérni, illetve szállítani, szükség esetén mentőt kell hívni, a szakszerű ellátás érdekében. A történtekről értesíteni kell az iskola vezetését, ügyeletes vezetőt és a tanuló gondviselőjét, a szülőt. Minden esetben tudatni kell vele, mi történt és gyermekét hová szállították. A balesetről baleseti jegyzőkönyv készül, melyet az iskola munkavédelmi feladatait ellátó készít el. X. Ifjúságvédelmi tevékenység A fogadóórák minden tanévben az órarend függvényében kerülnek meghatározásra. Szociális juttatások Alanyi jogon ingyenes tankönyv jár a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő minden olyan tanuló részére aki: (Jogszabály száma: évi XXXVII. törvény 8. és annak módosításai) 9. évfolyamon (a 2017/2018-as tanévtől a tanulói jogviszony létesítésekor felmenő rendszerben) tartósan beteg, 18

19 testi, érzékszervi,beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl.: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hiperkinetikus, vagy kóros aktivitászavar), három vagy többgyermekes családban él, nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra (családi pótlékra) jogosult, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül Az ingyenesség a munkafüzetekre és a tankönyvnek nem minősülő szakkönyvekre nem vonatkozik. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő nevelőszülőnél, gyermekotthonba, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. A normatív kedvezményeken túl az iskola további kedvezményeket állapíthat meg. A további kedvezmények nyújtásánál előnyben kell részesíteni azt, aki igazolja, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményre vonatkozó, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt, a 2. számú melléklet szerinti igénylőlapon lehet bejelenteni. A kedvezmények iránti igényt az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt, november 15- ig, igénylőlap felhasználásával kell bejelenteni. Az igénybejelentés időpontjáról az iskola az igény bejelentési határideje előtt, legalább tizenöt nappal, a honlapon köteles értesíteni minden tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után áll be - beleértve az iskolaváltást is - az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, tanulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával teljesítheti az igényt. Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg, a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. Alanyi jogon 50 %-os étkezési támogatásra jogosult: tartósan beteg, három vagy többgyermekes családban él, 19

20 rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Alanyi jogon 100%-os étkezési támogatásra jogosult: nevelésbe vett tanuló Az étkezés térítési díjának befizetése és az egyéb adminisztrációs feladatok ellátása az ANK Kollégiumban található, a PMJV Elszámolóház által működtetett irodában központilag történik. Az iskola anyagi lehetőségéhez mérten, minden tanév október hónapjától további étkezési támogatást is adhat egyedi elbírálás alapján. A támogatást kérvényezni kell. Egyedi elbírálás alapján az igazgató egyszeri segélyt állapíthat meg például közeli hozzátartozó halála esetén. XI. A tanulókat és közösségeiket megillető jogok Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának (DÖK) legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának ülésére. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a tagozatvezető, az igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösségvezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikroértekezletének és az osztály szülői értekezletének összehívására. A diákokat be kell vonni a döntéshozó folyamatba az őket érintő összes kérdésben. A diákok véleményt nyilváníthatnak minden őket érintő kérdésben. Kérdéseket tehetnek fel az iskolai élettel kapcsolatosan, melyekre a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a kérdésfeltevéstől számított 15 napon belül érdemi választ kell kapniuk. A diákoknak joguk van a megfelelő tájékoztatáshoz jogaikról és lehetőségeikről, valamint az oktatási rendszerekről. A véleménynyilvánítás, a tájékoztatás és a kérdésfeltevés rendszeres fóruma a havonkénti diákgyűlés. A tanuló joga, hogy részt vegyen a diákkörök munkájában akár képviselő útján is és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek. A tanuló joga, hogy jogai megsértése esetén jogszabályban meghatározottak szerint eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot. A diákegyesületek és szervezetek megfelelő működéséhez a pénzügyi hátteret, az elhelyezést, a felszerelést és egyéb támogatást az iskola költségvetésében kell biztosítani. A diákszervezetek számára az oktatás minden szintjén biztosítani kell a lehetőséget, hogy tevékenységüket a tanítási napok folyamán végezzék és egy tanítási napot szabadon felhasználhassanak. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A tanulók nagyobb csoportja alatt az érintett tanulók létszámának 1/3-át kitevő, de legalább 10 fős csoportokat értünk. A tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben ki kell kérni a DÖK és a Szülői Munkaközösség véleményét. 20