A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Átírás

1 A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, március 18., csütörtök 31. szám Ára: 483, Ft TARTALOMJEGYZÉK 46/2004. (III. 18.) Korm. r. A számhordozhatóság szabályairól /2004. (III. 18.) Korm. r. Egyes környezetvédelmi jogszabályok módosításáról /2004. (III. 18.) BM r. A június 13. napjára kitûzött Európai Parlament tagjai választása eljárási határidõinek és határnapjainak megállapításáról /2004. (III. 18.) OGY h. A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program megvalósulásáról, az ellátó-intézményrendszer átvizsgálásáról és hatékonyságvizsgálatáról szóló Jelentés elfogadásáról /2004. (III. 18.) KE h. Az Európai Parlament tagjai választásának kitûzésérõl /2004. (III. 18.) KE h. A Magyar Köztársaság ügyészi szervezetérõl szóló 143/1997. (IX. 30.) KE határozat módosításáról /2004. (III. 18.) Korm. h. A romák társadalmi integrációját elõsegítõ kormányzati programról és az azzal összefüggõ intézkedésekrõl /2004. (III. 18.) Korm. h. Államtitkári juttatások biztosításáról /2004. (III. 18.) ME h. Helyettes államtitkári juttatások biztosításáról /2004. (III. 18.) ME h. Helyettes államtitkári juttatások biztosításáról Helyesbítés Oldal

2 2570 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/31. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 46/2004. (III. 18.) Korm. rendelete a számhordozhatóság szabályairól Az elektronikus hírközlésrõl szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) a (2) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján figyelemmel az Eht ában foglaltakra a Kormány a következõket rendeli el: A rendelet hatálya 1. A rendelet hatálya a) a helyhez kötött telefon szolgáltatást és a mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó szolgáltatókra (a továbbiakban: szolgáltató), b) az elõfizetõkre, c) a Nemzeti Hírközlési Hatóságra (a továbbiakban: hatóság) terjed ki. Fogalmak 2. E rendelet alkalmazásában a) átadó szolgáltató: az az elõfizetõi hozzáférést nyújtó szolgáltató, amelynek elõfizetõje az elõfizetõi szerzõdés megszüntetését, illetve módosítását követõen az elõfizetõi számát egy másik szolgáltatóhoz viszi át; b) átvevõ szolgáltató: az az elõfizetõi hozzáférést nyújtó szolgáltató, amelynek jövõbeni elõfizetõje az elõfizetõi szerzõdés megkötésének keretében elõfizetõi számát egy másik szolgáltatótól hozza át; c) hordozott szám: az elõfizetõi szerzõdésben szereplõ elõfizetõi szám, amelyet az elõfizetõ az átadó szolgáltatótól az átvevõ szolgáltatóhoz való áttéréskor megtart; d) központi referencia adatbázis: az a számhordozás érdekében létrehozott adatbázis, amely tartalmaz valamennyi hordozott számmal kapcsolatos hívásirányítási információt, amelyet az adatbázis mûködtetõje a szolgáltatók, valamint a jogszabály alapján erre jogosultak részére rendelkezésre bocsát; e) számátadási idõablak: az a külön jogszabályban 1 meghatározott idõpontban kezdõdõ, megadott hosszúságú idõtartomány, amelyben az átadó szolgáltatóval kötött elõfizetõi szerzõdés alapján a hordozott számon nyújtott szolgáltatás az átadó szolgáltatónál megszûnik, és az átvevõ szolgáltatóval megkötött új elõfizetõi szerzõdés alapján az átvevõ szolgáltatónál megkezdõdik. Ezen idõtartam alatt a szolgáltatás részben vagy egészben szünetelhet; f) hívásirányítás: az a hálózati funkció, amely a hordozott számra kezdeményezett hívás esetén meghatározza és beilleszti a valós végzõdésre utaló irányítási információt és a hívást a hívott fél valós végzõdtetõ hálózata felé továbbítja; g) jelzésirányítás: az a hálózati funkció, amely a hívásirányításon kívüli, a számhordozás során is biztosítandó szolgáltatások megvalósításához szükséges jelzéseket elemzi és hordozott számok esetén beilleszti a valós végzõdésre utaló jelzésirányítási információt, és a jelzést a valós végzõdtetõ hálózat felé irányítja; h) lekérdezés bontásnál (Query on Release): olyan eljárás, amelyben az irányítási információt tartalmazó adatbázis lekérdezése abban az esetben történik, ha a hívott szám eredeti szolgáltatójától érkezõ bontás hordozott számot jelez; i) lekérdezés minden hívásnál (All Call Query): olyan eljárás, amelyben az irányítási információt tartalmazó adatbázis lekérdezését minden hívás során végrehajtják; j) jelzés relé funkció (Signalling Relay Function): olyan jelzéshálózati funkció, amely mind a hívásfelépítéssel kapcsolatos, mind a hívásfelépítéstõl független jelzésüzenetek esetében képes a hordozott számok felismerésére és szükség esetén azok irányítási információval való ellátására; k) rövid szöveges üzenet szolgáltatás (Short Message Service): az a GSM szabvány szerinti szolgáltatás, amely az elõfizetõnek lehetõvé teszi maximum 160 karakter hoszszúságú üzenetek küldését és fogadását; e rendelet tekintetében rövid szöveges üzenet szolgáltatásnak minõsül minden olyan szolgáltatás is, amely részben vagy egészben a rövid szöveges üzenet szolgáltatás jelzésirányítási hálózati funkciójával valósul meg; l) hordozást jóváhagyó nyilatkozat: a mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó átadó szolgáltató által kiállított, a hordozni kívánt elõfizetõi számra vagy számokra vonatkozó, azok hordozását jóváhagyó nyilatkozat, mely kézhezvételtõl számított 10 munkanapon belül használtató fel a számhordozási eljárásban az átvevõ szolgáltatónál (hordozást jóváhagyó nyilatkozat hatálya). 1 A számhordozási központi referencia adatbázisról szóló 17/2003. (XII. 27.) IHM rendelet.

3 2004/31. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2571 A számhordozhatóság szolgáltatókat érintõ szabályai 3. (1) Amennyiben a hívott szám hordozott és a hívó fél szolgáltatója eltérõ díjazást alkalmaz a hívó fél szolgáltatója a) az azonos számozási körzetben lévõ, különbözõ helyhez kötött telefon szolgáltatást nyújtó szolgáltatókhoz irányuló, földrajzi számok hívásánál, illetve b) különbözõ mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó szolgáltatókhoz irányuló hívásoknál köteles a hívó számára, a hívás elõtt közvetlenül, saját hálózatából elõfizetõi készülékrõl díjmentes tájékozódási lehetõséget biztosítani a következõ sorrendben arról, hogy a hívás melyik szolgáltató hálózatában végzõdik, és annak mennyi a tarifája. Ezen adatokat a részletes számlán is fel kell tüntetni. (2) Az (1) bekezdésben említett tájékoztatási kötelezettségének a szolgáltató a) saját hálózatában díjmentesen hívható ügyfélszolgálati, illetve egyéb díjmentesen hívható számán keresztül, vagy b) elõre beállított, megszakítható automatikus jelzés és azt követõ legalább a hívást végzõdtetõ szolgáltatót és a hívás tarifájának részletes elérhetõségét tartalmazó a hívó fél által manuálisan bármikor megszakítható automatikus tájékoztatás útján tehet eleget. (3) A helyhez kötött telefon szolgáltatóknak biztosítani kell az osztott díjas hívásszolgáltatás, a díjmentes hívásszolgáltatás és az emelt díjas hívásszolgáltatás elõfizetõi számainak hordozhatóságát, a szolgáltatás jellegének megváltoztatása nélkül, a helyhez kötött telefon szolgáltatók között, a helyhez kötött hálózatokra vonatkozó számhordozási elõírásoknak megfelelõen. (4) A mobil rádiótelefon szolgáltatóknak biztosítaniuk kell az osztott díjas hívásszolgáltatás, a díjmentes hívásszolgáltatás és az emelt díjas hívásszolgáltatás elõfizetõi számainak hordozhatóságát a mobil rádiótelefon szolgáltatók között, amennyiben a szolgáltatások az átvevõ szolgáltató hálózatában a szolgáltatás jellegének megváltoztatása nélkül rendelkezésre állnak, a mobil hálózatokra vonatkozó számhordozási elõírásoknak megfelelõen. (5) A mobil rádiótelefon szolgáltatóknak a hordozott mobil rádiótelefon számokra biztosítani kell a rövid szöveges üzenetek helyes irányítását. (6) A mobil rádiótelefon szolgáltató köteles az adat- és faxszolgáltatások számainak hordozhatóságát biztosítani oly módon, hogy az adatszolgáltatás számán továbbra is csak adat, a faxszolgáltatás számán továbbra is csak faxszolgáltatás nyújtható. (7) A szolgáltatók kötelesek a számhordozhatóság megvalósítása érdekében együttmûködni. A szolgáltatók az együttmûködés feltételeit és az ezzel kapcsolatos feladataikat és kötelezettségeiket hálózati szerzõdéseikben kötelesek rögzíteni, továbbá az összekapcsolásról rendelkezõ referenciaajánlat készítésére kötelezett szolgáltató a referenciaajánlatában is köteles a számhordozhatóságról rendelkezni. (8) A számhordozás megvalósítása során biztosítani kell a hordozott számokra mindazokat a szolgáltatásokat, ideértve a jelzésirányítással megvalósuló szolgáltatásokat is, amelyeket mind az átadó, mind az átvevõ szolgáltató hálózatában egyenértékû alkalmazásként rendelkezésre állnak, továbbá amelyeket mind az átadó, mind az átvevõ szolgáltató nyújt elõfizetõi számára, és amelyek fenntartásához az átadó és az átvevõ szolgáltató együttmûködése szükséges. (9) A szolgáltatók a számhordozási eljárással kapcsolatos valamennyi adatcserét, ideértve a számhordozás kezdeményezését is, elektronikus formában kötelesek biztosítani. A szolgáltatók az elektronikus formán kívül más, kiegészítõ adatcsere formában is megállapodhatnak. (10) A számhordozási eljárás zavartalansága és a szolgáltatók közötti együttmûködés érdekében a szolgáltatók kötelesek egymás felé folyamatosan elérhetõ kapcsolattartókat megadni. A kapcsolattartó személyeknek vagy szervezeti egységeknek legalább a következõ, a számhordozási eljárások lebonyolítására fenntartott elérhetõségekkel kell rendelkezniük: a) elektronikus levelezési cím; b) telefonszám; c) fax; d) postai cím. (11) A szolgáltatók a számhordozási eljárás kezdeményezését kötelesek lehetõvé tenni saját ügyfélszolgálataikon (ideértve a telefonos és on-line ügyfélszolgálatokat is) túl, valamennyi olyan kereskedelmi képviselõiknél, amelyek ügyfélszolgálati feladatokat is ellátnak. A hívás- és jelzésirányítás 4. (1) A hordozott számokra irányuló hívások megfelelõ irányításáért az a szolgáltató a felelõs, a) amelynek a hálózatában a hívást belföldön közvetítõválasztás igénybevétele nélkül kezdeményezik, vagy b) amelyet az adott híváshoz kiválasztanak, amennyiben a hívást belföldön, közvetítõválasztás alkalmazásával kezdeményezik, vagy c) amely a hívást a nemzetközi hálózatból fogadja. (2) A hordozott mobil rádiótelefon számokra irányuló rövid szöveges üzenetek jelzésirányításáért az a telefon szolgáltató a felelõs, a) amelynek a hálózatából a szolgáltatás igénybevételét kezdeményezték, vagy

4 2572 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/31. szám b) amely a szolgáltatás kezdeményezését a nemzetközi hálózatból fogadja, valamint az a mobil rádiótelefon szolgáltató, amelyhez a nemzetközi hálózattal rendelkezõ szolgáltató azt továbbította. (3) A hívásirányításra a lekérdezés bontásnál vagy lekérdezés minden hívásnál módszer egyaránt alkalmazható. A hívásirányításra és rövid szöveges üzenet jelzésirányítására a mobil rádiótelefon hálózatokban a jelzés relé funkció és más egyéb erre alkalmas szabványos eljárás is alkalmazható. (4) A hordozott számról kezdeményezett segélyhívást az eredeti a számhordozást megelõzõen érvényes irányítási tervben meghatározott segélyszervezethez kell irányítani. (5) A hívás irányításáért és rövid szöveges üzenetek jelzésirányításáért felelõs szolgáltató az irányítás elvégzésével más szolgáltatót is megbízhat. A számhordozás feltételei 5. (1) Mind az átadó, mind az átvevõ szolgáltató köteles az általános szerzõdési feltételeiben feltüntetni a számhordozhatóság feltételeit és eljárási szabályait. (2) Az átadó szolgáltató a számhordozást kérõ elõfizetõt az általános szerzõdési feltételeiben meghatározott módon köteles azonosítani, ideértve a telefonos, illetve az on-line ügyfél-azonosítási módot is. (3) Amennyiben a számhordozást kérõ elõfizetõt az átvevõ szolgáltató azonosítja, az elõfizetõi számon kívül, a következõ okiratokban, okmányokban foglalt adatok alapján azonosítja: a) természetes személy esetében: aa) magyar állampolgár: személyazonosító igazolvány és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, ab) nem magyar állampolgár: útlevél és lakcímét igazoló tartózkodási engedély vagy más hatósági igazolvány, valamint, az elõfizetõ döntése és hozzájárulása alapján, olyan hatósági igazolvány vagy engedély, amely alapján az átadó szolgáltató õt az eredeti elõfizetõi szerzõdés megkötésekor azonosította; b) gazdálkodó szervezet, valamint oktatói munkaközösség esetében: ba) 30 napnál nem régebbi cégkivonat vagy vállalkozói igazolvány, bb) a cégjegyzésre jogosult aláírási címpéldánya, bc) az eljáró képviselõ személyi igazolványa, és bd) meghatalmazás, ha nem a képviseleti joggal felruházott személy jár el; c) költségvetési szerv, társasház, valamint egyéb szervezet esetében: ca) a szervezetet, szervet, illetve társasházat nyilvántartásba vevõ bíróság vagy hatóság által kiállított eredeti okirat, vagy általa vezetett nyilvántartás hiteles másolata, illetve a hatósághoz beadott létesítõ okirat(ok), amely legalább tartalmazza a szervezet, szerv, illetve társasház nevét, székhelyét és képviselõjét, a képviselet módját, amennyiben ilyen adatot nyilvántartanak, cb) a szervezet adóhatósági nyilvántartásba vételét igazoló eredeti okirat, amennyiben e nyilvántartásba vétele kötelezõ, cc) az eljáró képviselõ személyi igazolványa, cd) meghatalmazás amennyiben nem a képviseleti joggal felruházott személy jár el. (4) Az azonosításhoz használt okiratokról, okmányokról az elõfizetõ írásbeli engedélye nélkül másolat nem készíthetõ. (5) Az elõfizetõ az átadó szolgáltatónál fennálló elõfizetõi szerzõdésében szereplõ összes számra külön, illetve az elõfizetõi szerzõdésben értékesített számtartomány egységekre egészben kérheti a számhordozást. Összefüggõ ISDN számtartomány hordozása csak egészben kérhetõ. (6) Az elõfizetõ jogosult a hordozott számot más szolgáltatóhoz tovább hordozni, más szolgáltató alatt értve bármely elõzõ szolgáltatót is. (7) Az elõfizetõ az elõfizetõi szám hordozását vagy továbbhordozását legkorábban az adott elõfizetõi számra vonatkozó szolgáltatás megindítása után 30 nappal kezdeményezheti. (8) Az átvevõ szolgáltató köteles elfogadni az elõfizetõi szám megtartására vonatkozó elõfizetõi igényt, amennyiben az elõfizetõ megfelel az átvevõ szolgáltató általános szerzõdési feltételeiben foglaltaknak. (9) Az átadó szolgáltató a számhordozási igényt csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a) az elõfizetõnek az átadó szolgáltatóval szemben lejárt számlatartozása van, amelyre nézve az átvevõ szolgáltató a (10) bekezdés szerint nem nyilatkozott, vagy b) az elõfizetõnek az átadó szolgáltató és az elõfizetõ közötti a szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb, így különösen kedvezményesen értékesített készülékkel kapcsolatos szerzõdésbõl eredõ lejárt tartozása van, amelyre nézve az átvevõ szolgáltató a (10) bekezdés szerint nem nyilatkozott, vagy c) a számhordozást kérõ elõfizetõ nem azonosítható a (3) bekezdésben meghatározott dokumentumok alapján, vagy d) a számhordozás a (7) bekezdésben meghatározottak miatt nem kezdeményezhetõ. (10) Az elõfizetõnek az átadó szolgáltatóval szemben a számhordozási igény bejelentésének idõpontjában fennálló számlatartozása, illetve a határozott idõtartamra kedvezményesen, illetve egyéb módon kedvezményesen értékesített készülékhez kapcsolódó követelés számhordozás kezdeményezése esetén lejárttá válik. E számlatartozást,

5 2004/31. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2573 illetve a határozott idõtartamból hátralévõ 30 napos idõszakok alapján kiszámított, illetve a megállapodott, ki nem egyenlített ellenértéket a) az elõfizetõ a számhordozás kezdeményezésekor egyenlítheti ki, illetve b) a ki nem egyenlített ellenértékrõl az elõfizetõ képviseletében az átadó szolgáltatónál eljáró átvevõ szolgáltató úgy nyilatkozhat, hogy annak kiegyenlítését átvállalja. Az átvevõ szolgáltató jogosult az elõfizetõ részére e bekezdés szerinti tartozását az Eht (3) bekezdése szerint kiszámlázni, vagy annak kiegyenlítésérõl, rendezésérõl az elõfizetõvel egyéb módon megállapodni. (11) A szolgáltató a határozott idõtartamra kedvezményesen, illetve egyéb módon kedvezményesen értékesített készülék ellenértékének kifizetését, illetve az átvevõ szolgáltató erre vonatkozó nyilatkozatának kézhezvételét követõen, a készülék hálózati zárát, a hálózati zár feloldásával kapcsolatban felmerült indokolt költségek alapján meghatározott díj ellenében köteles haladéktalanul feloldani. (12) Amennyiben az átvevõ szolgáltató a (10) bekezdés szerint nyilatkozik a kedvezményesen értékesített készülékhez kapcsolódó követelés kiegyenlítésérõl, az átadó szolgáltató a hordozást jóváhagyó nyilatkozat kiadását nem tagadhatja meg. Ebben az esetben az átvevõ szolgáltató, a számhordozási eljárást követõ havi elszámolás keretében köteles az átvállalt követelést az átadó szolgáltatónak kiegyenlíteni. (13) Amennyiben a (9) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott követelés, a hordozást jóváhagyó nyilatkozat kiállítását követõen jut az átadó szolgáltató tudomására, lesz esedékes, illetve keletkezik, az átvevõ szolgáltató köteles az átadó szolgáltatóval együttmûködve az elõfizetõ átadó szolgáltatóval szembeni tartozását az Eht (3) bekezdése szerint az elõfizetõ részére kiszámláznia. Ebben az esetben az átvevõ szolgáltató a számhordozási eljárást követõ havi elszámolás keretében köteles a kiszámlázott tartozást az átadó szolgáltatónak kiegyenlíteni. A szolgáltatók e bekezdés szerinti együttmûködésérõl az elõfizetõt a számhordozási eljárás kezdeményezésekor tájékoztatni kell. (14) A hordozott és a nem hordozott számmal rendelkezõ elõfizetõk a szolgáltatók szolgáltatásait azonos feltételekkel vehetik igénybe, a számhordozás miatt megkülönböztetés nem alkalmazható. A szolgáltatók kötelesek biztosítani a szolgáltatások folyamatosságát a számátadási idõablak kezdetéig. A számhordozás kezdeményezése helyhez kötött telefonhálózatban 6. (1) Az elõfizetõnek a számhordozási igényét az új elõfizetõi szerzõdés megkötésére vonatkozó igény bejelentésével egyidejûleg az átvevõ szolgáltató részére kell írásban bejelentenie. Az elõfizetõt az átvevõ szolgáltató azonosítja. (2) Az átvevõ szolgáltató legkésõbb az elõfizetõi szerzõdés megkötésekor felajánlja az elõfizetõnek a lehetséges számátadási idõablakokat, amelyek közül az elõfizetõ elõzetesen választ. (3) Az átvevõ szolgáltató köteles az elõfizetõ számhordozási igényének megfelelõen az átadó szolgáltatónál az elõfizetõi szerzõdés megszûnése, illetve módosítása, valamint a számhordozási eljárás lebonyolítása során az elõfizetõ képviseletében eljárni. Az elõfizetõ számhordozási igényét és képviseletére vonatkozó meghatalmazást, a szolgáltatók eltérõ megállapodása hiányában, az átvevõ szolgáltató a dokumentum eredeti képi formáját változtathatatlanul rögzítve elektronikus úton köteles az átadó szolgáltatónak átadni. (4) A számhordozási igény teljesítését az átvevõ szolgáltató az átadó szolgáltatótól elõfizetõi hurok átengedésével együtt, vagy a nélkül vállalhatja. Az elõfizetõi hurok átengedésével együtt megvalósuló számhordozás esetén az elõfizetõi hurok átengedésének és a szám átadásának idõpontját az elõfizetõ érdekében a szolgáltatók kötelesek egyeztetni. (5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a 3. (3) bekezdésében meghatározott szolgáltatások számaira. Számhordozási eljárás helyhez kötött telefonhálózat esetén 7. (1) Az átvevõ szolgáltató köteles a hordozott számokkal kapcsolatos elõfizetõi igényrõl, az igény bejelentésének idõpontját követõ 2 munkanapon belül értesíteni az átadó szolgáltatót. (2) Az átadó szolgáltató köteles a számhordozási igény elfogadásáról, illetõleg az 5. (9) bekezdésében foglaltak alapján történõ elutasításáról és annak indokolásáról az átvevõ szolgáltatónak az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követõ 2 munkanapon belül válaszolni. (3) A számhordozási igény elutasításáról az átvevõ szolgáltató köteles az elõfizetõt a számhordozási igény bejelentésétõl számított 6 munkanapon belül értesíteni. (4) A számhordozási igényt a (2) bekezdés szerinti elfogadó válasz átvevõ szolgáltató általi kézhezvételét követõ 10 munkanapon belül kell teljesíteni, kivéve, ha a felajánlott idõablakok közül az elõfizetõ ennél késõbbi idõpontot jelöl meg, vagy ha a számhordozás elõfizetõi hurok átenge-

6 2574 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/31. szám désével együtt a külön jogszabályban 2 foglaltak szerint valósul meg. A számhordozás kezdeményezése a mobil rádiótelefon hálózatban 8. (1) Az elõfizetõnek a számhordozási igényét választása szerint az átadó szolgáltatónál vagy az átvevõ szolgáltatónál kell bejelentenie. (2) Amennyiben az elõfizetõ számhordozási igényét az átadó szolgáltatónál jelenti be, az átadó szolgáltató azonosítja az elõfizetõt és eljár az elõfizetõi szerzõdés megszüntetése vagy módosítása ügyében. (3) Ha az elõfizetõ számhordozási igényét az átvevõ szolgáltatónál jelenti be, az átvevõ szolgáltató az elõfizetõt azonosítja, és az elõfizetõ számhordozási igényének megfelelõen 2 munkanapon belül eljár az elõfizetõ képviseletében az átadó szolgáltatónál az elõfizetõi szerzõdés megszüntetése vagy módosítása, illetve a számhordozási eljárás lebonyolítása során. Az elõfizetõ számhordozási igényét és képviseletére vonatkozó meghatalmazást, a szolgáltatók eltérõ megállapodása hiányában, az átvevõ szolgáltató a dokumentum eredeti képi formáját megváltoztathatatlanul rögzítve elektronikus úton köteles az átadó szolgáltatónak átadni. (4) Az elõfizetõnek a (2), illetve a (3) bekezdésben foglaltak szerinti azonosítását követõen, ha az 5. (9) bekezdésben foglalt kizáró ok nem merül fel, az átadó szolgáltató a hordozást jóváhagyó nyilatkozatot a (2) bekezdésben meghatározott esetben az elõfizetõ részére, a (3) bekezdésben meghatározott esetben az átvevõ szolgáltató részére 2 munkanapon belül köteles kiállítani. (5) Amennyiben az elõfizetõ a (2) bekezdésben foglaltak szerint jár el, az új elõfizetõi szerzõdése megkötését a hordozást jóváhagyó nyilatkozat birtokában, annak a 2. l) pontjában meghatározott hatálya alatt kezdeményezheti az átvevõ szolgáltatónál. Ha az elõfizetõ a (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el, az új elõfizetõi szerzõdése hatálybalépésének feltétele a hordozást jóváhagyó nyilatkozat megérkezése az átvevõ szolgáltatóhoz. Hatályos hordozást jóváhagyó nyilatkozat hiányában az átvevõ szolgáltató a hordozási igény teljesítését köteles elutasítani. (6) A 3. (4) bekezdésben meghatározott szolgáltatások számait kivéve az átvevõ szolgáltató köteles tájékoztatni az elõfizetõt, hogy a mobil rádiótelefon hálózat elõfizetõjének hívása esetén a tárcsázási eljárás hogyan változik meg, továbbá felhívni az elõfizetõ figyelmét, hogy a) a hangposta üzenetek nem vihetõk át, 2 A referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet. b) az elõre fizetett csomag esetén a fel nem használt összeg számátadáskor elvész, kivéve, ha az átvevõ szolgáltató ettõl eltérõen rendelkezik, c) az átadó szolgáltató által kedvezménnyel értékesített, hálózati zárral ellátott készülék kizárólag akkor használható az átvevõ szolgáltató hálózatában, ha a kedvezmény nélküli ellenértékét az elõfizetõ kiegyenlítette, vagy az átvevõ szolgáltató ennek kiegyenlítésérõl az 5. (10) bekezdés szerint nyilatkozott, és ezt követõen az átadó szolgáltató a hálózati zárat feloldotta. Számhordozási eljárás mobil rádiótelefon hálózat esetén 9. (1) Az átvevõ szolgáltató legkésõbb az elõfizetõi szerzõdés megkötésekor felajánlja az elõfizetõnek a lehetséges számátadási idõablakokat, amelyek közül az elõfizetõ elõzetesen választ. (2) Amennyiben az elõfizetõ a számhordozási igényét az átvevõ szolgáltatónál jelenti be, a számhordozási igény elutasításáról az átvevõ szolgáltató köteles az elõfizetõt a számhordozási igény bejelentésétõl számított 6 munkanapon belül értesíteni. (3) A számhordozási igényt a hordozást jóváhagyó nyilatkozat átvevõ szolgáltató általi kézhezvételét követõ 10 munkanapon belül kell teljesíteni, kivéve, ha a felajánlott idõablakok közül az elõfizetõ ennél késõbbi idõpontot jelöl meg. Központi referencia adatbázis 10. (1) A központi referencia adatbázis (a továbbiakban: adatbázis) létrehozása és mûködtetése a hatóság feladata. (2) Az adatbázis mûködésével kapcsolatos költségeket a hatóság az azonosítók lekötésének és használatának díjából származó bevételébõl viseli. (3) Az átvevõ szolgáltató köteles az adatbázis részére a hordozott számokat és az azokhoz tartozó hívásirányítási információkat megküldeni. (4) A szolgáltatók joga és kötelezettsége, hogy az adatbázisban tárolt hívásirányítási információkhoz megfelelõ idõben és módon hozzájussanak, és a hívások irányításánál ezeket a külön jogszabályban 3 foglalt szabályok figyelembevételével alkalmazzák. Az adatbázisban tárolt információ kizárólag irányításhoz, illetve a számhordozáshoz kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségek teljesítéséhez használható fel. 3 A számhordozási központi referencia adatbázisról szóló 17/2003. (XII. 27.) IHM rendelet.

7 2004/31. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2575 (5) A (3) és (4) bekezdés szerinti jogokat és kötelezettségeket a szolgáltató gyakorolhatja közvetlenül vagy ezzel más szolgáltatót is megbízhat. (6) A szolgáltatók és az adatbázis technikai együttmûködésének feltételeit külön jogszabály 4 tartalmazza. (7) A hatóság e rendeletben szabályozott hatáskörében a titokvédelemre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével köteles a titkos információgyûjtésre külön jogszabályban felhatalmazott szervezetekkel együttmûködni, illetve részükre térítésmentesen adatot szolgáltatni. (3) Az átvevõ szolgáltató köteles az elõfizetõi szám újra elõfizetõhöz való rendelhetõségének idõpontjáról legalább harminc nappal ezen idõpontot megelõzõen a központi referencia adatbázist értesíteni. A központi referencia adatbázis köteles a hordozott számot tartalmazó számmezõ kijelölési engedélyének jogosultját az elõfizetõi szám újra elõfizetõhöz való rendelhetõségérõl értesíteni. (4) A megszûnt hordozott elõfizetõi szám használati joga visszakerül a számot tartalmazó számmezõ kijelölési engedélyének jogosultjához, amikor a szám újra elõfizetõhöz rendelhetõvé válik. Költségek 11. (1) A hívásirányítás és a hívások továbbításának járulékos többletköltségeit a hordozott számra irányuló hívás irányításáért a 4. (1) bekezdése szerinti, a jelzésirányítás költségeit a 4. (2) bekezdés szerinti felelõs szolgáltató viseli. (2) Az elõfizetõi számok használatáért a szolgáltatók által a hatóság számára fizetendõ azonosító használati díjat a hatóság a hordozások figyelembevételével állapítja meg és számlázza a szolgáltatóknak. (3) Összefüggõ számtartomány hordozása esetében az átadó szolgáltató a számhordozás igénybevételéért az átvevõ szolgáltató által fizetendõ hordozásonkénti egyszeri díjat az összefüggõ számtartomány, mint egy egység hordozásával összefüggésben felmerült indokolt költségek alapján köteles meghatározni. A hordozott számok nyilvántartása 12. (1) Amennyiben az elõfizetõ szolgáltatót változtat és számhordozást vesz igénybe, a hordozott elõfizetõi szám használati joga és az ezzel összefüggõ kötelezettségek az átvevõ szolgáltatóhoz kerülnek, egyidejûleg az átadó szolgáltatónál megszûnnek, de a kijelölési engedély jogosultja továbbra is az a szolgáltató marad, amely számára a hatóság a hordozott elõfizetõi számot tartalmazó számmezõt eredetileg kijelölte. (2) A hordozott számra vonatkozó elõfizetõi szerzõdés megszûnése esetén a szabaddá váló elõfizetõi szám használati joga és az ezzel összefüggõ kötelezettségek mindaddig az átvevõ szolgáltatónál maradnak, amíg a szám nem rendelhetõ új elõfizetõhöz. Ezen idõtartam, amelyet az átvevõ szolgáltató az általános szerzõdési feltételeiben határoz meg, legfeljebb hat hónap lehet. 4 A számhordozási központi referencia adatbázisról szóló 17/2003. (XII. 27.) IHM rendelet. Egyéb rendelkezések 13. (1) Az elõfizetõi szám megtartását helyhez kötött telefon szolgáltatást nyújtó szolgáltató elõfizetõje kérésére lehetõvé teheti a) a számozási körzeten belül az igénybevétel helyének változtatása esetén, valamint b) az ISDN-re történõ áttérés, illetve ISDN-rõl történõ visszatérés esetén. (2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatás igénybevételéért a változtatással összefüggésben felmerült indokolt költségek alapján egyszeri díjat határozhat meg. Hatósági feladatok 14. (1) Az e rendeletben foglaltak betartását a hatóság piacfelügyeleti tevékenysége során ellenõrzi. (2) Az ellenõrzési feladatok teljesítése érdekében a szolgáltatók kötelesek a hatóság kezdeményezésére tájékoztatást nyújtani. Záró rendelkezések 15. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel május 1-jén lép hatályba, egyidejûleg a számhordozhatóság alkalmazásának szabályairól szóló 125/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) hatályát veszti. (2) E (3) (4) bekezdése a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

8 2576 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/31. szám (3) A Rendelet 3. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) Amennyiben a szolgáltató eltérõ díjazást alkalmaz az azonos számozási körzetben lévõ, különbözõ helyhez kötött telefon szolgáltatást nyújtó szolgáltatókhoz irányuló hívásoknál, a szolgáltató köteles a hívó számára saját hálózatából elõfizetõi készülékrõl díjmentes tájékozódási lehetõséget biztosítani arról, hogy a hívott szám, amennyiben hordozott, melyik szolgáltató hálózatában végzõdik. (4) A Rendelet 10. -a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:,,(3) Összefüggõ számtartomány hordozása esetében az átadó szolgáltató a számhordozás igénybevételéért az átvevõ szolgáltató által fizetendõ hordozásonkénti egyszeri díjat az összefüggõ számtartomány, mint egy egység hordozásával összefüggésben felmerült indokolt költségek alapján köteles meghatározni. (5) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdetõ évi I. törvény 3. -ával összhangban az Európai Parlament és a Tanács, az egyetemes szolgáltatásról és az elektronikus hírközlõ hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról (Egyetemes szolgáltatási irányelv) szóló 2002/22/EK irányelvével összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 47/2004. (III. 18.) Korm. rendelete egyes környezetvédelmi jogszabályok módosításáról A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 36. -a és a (7) bekezdésének c), f), g), i) és l) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: A levegõ védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet módosítása 1. (1) A levegõ védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lr.) 5. -ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(5) A légszennyezõ pontforrás közvetlen hatásterülete a vizsgált légszennyezõ pontforrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a pontforrás által kibocsátott légszennyezõ anyag terjedése következtében várható, a vonatkoztatási idõtartamra számított, szabványokban rögzített módon meghatározott, a légszennyezõ pontforrás környezetében fellépõ leggyakoribb meteorológiai viszonyok mellett, a füstfáklya tengelye alatti talajközeli légszennyezettség-változás a) az egyórás (szálló por esetében 24 órás) maximális érték 80%-ánál nagyobb; vagy b) az egyórás (szálló por esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb; vagy c) a terhelhetõség 20%-ánál nagyobb (terhelhetõség: a légszennyezettségi határérték és az alap légszennyezettség különbsége). (2) Az Lr. 5. -ának (6) bekezdése helyébe a következõ,,(6) Tilos a környezeti hatásvizsgálat-köteles, illetõleg az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás hatálya alá tartozó tevékenység végzése céljából új légszennyezõ pontforrást telepíteni, ha a légszennyezõ pontforrás közvetlen hatásterületén az alap légszennyezettség értéke már meghaladja, illetve az új légszennyezõ pontforrás üzembe helyezése következtében várhatóan meghaladja az éves légszennyezettségi határértéket, kivéve, ha a) a légszennyezõ saját költségén, az új légszennyezõ pontforrás közvetlen hatásterületén, az adott légszennyezõ anyag tekintetében, a levegõ szennyezettsége szempontjából egyenértékû kibocsátás csökkentését egyidejûleg biztosítja, vagy b) a beruházás megvalósulása következtében az adott légszennyezõ anyag határérték alatti kibocsátása (levegõterhelés) kisebb lesz, mint a beruházás elõtti állapotban volt, vagy c) a légszennyezõ, más jogszabályban 1 elõírt módon bizonyítja, hogy a légszennyezõ pontforrás közvetlen hatásterületén a helyi mérésekkel megállapított alap légszenynyezettség az új légszennyezõ pontforrás kibocsátásával együtt sem haladja meg az éves légszennyezettségi határértéket. 2. (1) Az Lr. 6. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,(1) A rendelet 2. számú mellékletében felsorolt tevékenységek esetében a tevékenységet folytató beruházónak a mellékletben meghatározott kiterjedésû védelmi övezetet (Kvt. 34. ) kell kialakítani a 27. (2) bekezdése szerint korszerûsített (rekonstruált) légszennyezõ források kivételével az új légszennyezõ források körül. 1 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyezõ források kibocsátásának vizsgálatával, ellenõrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról.

9 2004/31. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2577 (2) Az Lr. 6. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A környezetvédelmi hatóság a környezeti hatásvizsgálat köteles, illetve az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás hatálya alá tartozó, a 2. számú mellékletben felsorolt tevékenységek esetén a védelmi övezetet a környezetvédelmi, illetve az egységes környezethasználati engedélyben határozza meg. A 2. számú mellékletben nem szereplõ, illetõleg a megjelölt kapacitáshatárok alatti tevékenységek esetén ezen engedélyezési eljárások során vizsgálja a védelmi övezet kialakításának szükségességét és annak méretét. (3) Az Lr. 6. -a (3) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ,,(3) A védelmi övezet tényleges nagyságát a kibocsátások, a terjedési viszonyok, a domborzat, a védõelemek és védendõ területek, építmények figyelembevételével, a környezetvédelmi hatóság az új beruházás, illetve tevékenység engedélyezése során, az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásában szakhatóságként, illetve más engedélyezõ hatóság hiányában saját hatósági jogkörében eljárva határozza meg. (4) Az Lr. 6. -a (4) bekezdésének elsõ és második mondata helyébe a következõ,,(4) A 2. számú melléklet A) D) pontjaira elõírt védelmi övezetnél kisebb védelmi övezetet is megállapíthat a környezetvédelmi hatóság az érintett települési önkormányzat (a Fõvárosban a kerületi önkormányzat) jegyzõjének (a továbbiakban együtt: a települési önkormányzat jegyzõje) és a közegészségügyi, valamint a külön jogszabályban 2 meghatározott építésügyi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján, ha valamennyi levegõvédelmi követelmény teljesül. Az így megállapított védelmi övezet sugara nem lehet kisebb az A) pontban felsorolt tevékenységeknél 300 m-nél és a B) pontban felsorolt tevékenységeknél 200 m-nél, illetve a légszennyezõ forrás közvetlen hatásterületénél, amennyiben az az elõzõeknél kisebb. (5) Az Lr. 6. -ának (5) bekezdése helyébe a következõ,,(5) A kijelölt védelmi övezetben nem lehet és oda a késõbbiekben sem építhetõ, a védelmi övezetre vonatkozó tilalom feloldásáig, lakóépület, üdülõépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület, kivéve a telepítésre kerülõ, illetve a már mûködõ légszennyezõ források mûködésével összefüggõ építményt. (6) Az Lr. 6. -ának (6) bekezdése helyébe a következõ,,(6) Helyhez kötött légszennyezõ pont és diffúz forrás esetén az építésügyi engedélyezési eljárás során, a környezetvédelmi hatóság által megadott szakhatósági állásfoglalásnak tartalmaznia kell a védelmi övezetre elõírt korlátozás, illetõleg tilalom elrendelésére vonatkozó, külön jogszabályban 3 meghatározott megkeresést évi LXXVIII. törvény az épített környezet átalakításáról és védelmérõl, 52. (2) és (6) bekezdése évi LXXVIII. törvény az épített környezet átalakításáról és védelmérõl, 20. (4) bekezdése. (7) Az Lr. 6. -a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (7) (9) bekezdések számozása (8) (10) bekezdésre változik:,,(7) Új autópálya, autóút, egy- és kétszámjegyû országos közút esetén a környezetvédelmi hatóság a védelmi övezet kijelölését követõen nem adhatja meg a külön jogszabály 4 szerinti hozzájárulását a közút kezelõje részére az (5) bekezdésben felsorolt építmények védelmi övezetben történõ elhelyezéséhez. 3. Az Lr. 7. -ának (8) (12) bekezdései helyébe a következõ (8) (13) bekezdések lépnek:,,(8) Azokra a zónákra, ahol a talajközeli ózon koncentrációja (a troposzféra legalsó rétegének ózon tartalma) meghaladja a cél értéket (azt a koncentráció értéket, amelynek elérését egy megadott idõszak alatt lehetõség szerint biztosítani kell az emberi egészséget és/vagy a környezetet károsító hatások elkerülése érdekében), illetõleg a hosszú távú célként kitûzött koncentráció értéket (amely alatt a tudomány jelenlegi állása szerint az emberi egészséget és a környezet egészét károsító közvetlen hatások fellépése valószínûtlen, és amelynek elérése ugyanakkor csak hosszú idõtávon biztosítható), ezek betartására költséghatékony intézkedéseket kell meghatározni és végrehajtani. Az intézkedéseket a külön jogszabályban 5 meghatározott összkibocsátási határértékek betartása érdekében szükséges programokkal összhangban kell végrehajtani. (9) A (7) bekezdésben említett programokat a (6) bekezdésben meghatározott zónák kijelölését követõ 18 hónapon belül kell elkészíteni. Azokra a zónákra, ahol több légszennyezõ anyag koncentrációja meghaladja, a légszennyezettségi határértéket, az összes szennyezõanyagra vonatkozó, integrált intézkedési programot kell készíteni. (10) A zónákra vonatkozó intézkedési program végrehajtása érdekében a környezetvédelmi hatóság a) a légszennyezõt intézkedési terv kidolgozására, majd végrehajtására kötelezi, és annak végrehajtását ellenõrzi; b) a légszennyezõ tevékenységét, az intézkedési terv elkészítésének, illetõleg az abban foglaltak végrehajtásának elmaradása esetén, korlátozza, felfüggeszti, vagy megtiltja, mely intézkedésrõl a települési önkormányzat jegyzõjét is értesíti. (11) Azokban a zónákban, ahol a légszennyezettség a határértéknél kisebb, illetõleg a talajközeli ózon koncentrációja kielégíti a hosszú távú célt, a fenntartható fejlõdéssel összhangban meg kell õrizni a meglévõ jó állapotot. 4 A közúti közlekedésrõl szóló évi I. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet e rendelettel megállapított 31. (5) bekezdése. 5 7/2003. (V. 16.) KvVM GKM együttes rendelet az egyes levegõszennyezõ anyagok összkibocsátási határértékeirõl.

10 2578 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/31. szám (12) A zónákban légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek jelölhetõk ki külön jogszabályban meghatározottak szerint, az illetékes környezetvédelmi hatóság és a földmûvelésügyi illetékes szervek együttes javaslata alapján, valamint a települési (Budapesten a fõvárosi) önkormányzat egyetértésével. A kijelölést e rendelet hatálybalépése után 3 éven belül el kell végezni, és legalább 5 évenként felül kell vizsgálni. (13) Az országhatáron átterjedõ légszennyezés esetén az érintett országokat, a két- és többoldalú nemzetközi egyezményeknek megfelelõen értesíteni kell, és kezdeményezni kell a kölcsönös segítségnyújtást. A szomszédos országok kibocsátásai következtében az országban kialakuló szennyezettség csökkentésére kétoldalú kapcsolatok keretében kezdeményezni kell egyeztetett intézkedések végrehajtását. Biztosítani kell az azonnali beavatkozáshoz szükséges információk elérhetõségét a szennyezettség hatásával érintett szomszédos ország részére. 4. Az Lr. 9. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) Levegõterhelést okozó, helyhez kötött légszennyezõ pontforrás (amelynél a légszennyezõ anyag kibocsátási jellemzõi méréssel egyértelmûen meghatározhatók) létesítéséhez, meglévõ bõvítéséhez, rekonstrukciójához, felújításához, korszerûsítéséhez, az alkalmazott technológia váltásához (a továbbiakban együtt: létesítéséhez), mûködésének megkezdéséhez, mûködtetéséhez a környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása, más engedélyezõ hatóság hiányában engedélye szükséges. 5. (1) Az Lr a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ,,(1) Minden olyan nyomvonalas közlekedési létesítmény (közút, vasút) vagy annak vizsgált szakasza, amelynél az elhaladó jármûvek jellemzõi határozzák meg az egységnyi szakaszból származó légszennyezõ anyag kibocsátott mennyiségét (a továbbiakban: vonalforrás) létesítésének és használatba vételének engedélyezésekor a 8. (2) bekezdés b) pontjában és a 10. (1) és (7) (8) bekezdésekben foglaltakat megfelelõen kell alkalmazni. (2) Az Lr ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) Új autópálya, autóút esetében az út tengelyétõl számított, az út mindkét oldala mentén legalább 50 m-es, az új egyszámjegyû és kétszámjegyû országos közút, valamint új vasútvonal esetében legalább 25 m-es védelmi övezetet kell kialakítani. 6. Az Lr ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A bírságot a környezetvédelmi hatóság a 8. számú mellékletben meghatározott esetekben, a megjelölt összegek %-a között a mulasztás körülményeinek, súlyosságának, idõtartamának és ismétlõdésének egyedi mérlegelésével, kötelezettségszegésenként külön-külön állapítja meg, és veti ki. 7. (1) Az Lr a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ (A környezetvédelmi felügyelõség),,e) a helyhez kötött légszennyezõ forrás üzemeltetõjét a légszennyezés és a lakosságot zavaró bûzzel való terhelés megszüntetése érdekében a technológia korszerûsítésére, légszennyezést csökkentõ berendezés létesítésére, intézkedési terv készítésére, annak megvalósítására, illetve egyéb mûszaki intézkedésre kötelezheti, (2) Az Lr a (2) bekezdésének n) pontja helyébe a következõ (A környezetvédelmi felügyelõség),,n) mûködteti az illetékességi területén a helyi levegõtisztaság-védelmi információs rendszert, gondoskodik a légszennyezettségi adatok rendszeres értékelésérõl és nyilvánosságra hozataláról, (3) Az Lr a (2) bekezdésének p) pontja helyébe a következõ (A környezetvédelmi felügyelõség),,p) a közegészségügyi hatóság közremûködésével rendszeresen értékeli illetékességi területének légszennyezettségi állapotát, errõl és a határértékeket meghaladó esetekrõl, valamint azok okairól évente értékelõ jelentést készít, (4) Az Lr ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) A települési önkormányzat jegyzõje környezetvédelmi hatósági hatáskörében eljár a) az egy háztartásban élõ személy(ek) mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt berendezés; a családi ház, illetve az egy vagy több lakás ellátására szolgáló, az 500 kw névleges bemenõ hõteljesítményt meg nem haladó tüzelõ- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezés (a továbbiakban együtt: háztartási tevékenység) forrásaival, b) az oktatási, egészségügyi és szociális intézmények azon 500 kw névleges bemenõ hõteljesítményt meg nem haladó tüzelõ- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezései forrásaival, amelyeket nem gazdasági tevékenység keretében üzemeltetnek, valamint

11 2004/31. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2579 c) a 140 kw névleges bemenõ hõteljesítményt meg nem haladó tüzelõ- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaival kapcsolatos levegõtisztaság-védelmi ügyekben. (5) Az Lr a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ (A települési önkormányzat jegyzõje),,a) ellenõrzi a hatáskörébe tartozó berendezések forrásaira és tevékenységekre megállapított levegõvédelmi követelmények betartását, (6) Az Lr ának (4) bekezdése a következõ g) j) pontokkal egészül ki: (A települési önkormányzat jegyzõje),,g) ellenõrzi az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó levegõvédelmi követelmények betartását, h) a hatáskörébe tartozó légszennyezõt a levegõtisztaság-védelemhez kapcsolódó adatok közlésére kötelezheti, i) a hatáskörébe tartozó légszennyezõ részére határozattal külön jogszabályban 6 meghatározott kibocsátási határértéket írhat elõ, j) a hatáskörébe tartozó légszennyezõvel szemben az i) pontban meghatározott kibocsátási határérték túllépése esetén bírságot szab ki. 8. Az Lr a a következõ új (6) bekezdéssel egészül ki:,,(6) A 9. (1) bekezdésben, a 16. (1) bekezdésben és a 19. (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a) az egy háztartásban élõ személy(ek) mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt berendezés; a családi ház, illetve az egy vagy több lakás ellátására szolgáló, az 500 kw névleges bemenõ hõteljesítményt meg nem haladó tüzelõ- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezés (a továbbiakban együtt: háztartási tevékenység) forrásaira, b) az oktatási, egészségügyi és szociális intézmények azon 500 kw névleges bemenõ hõteljesítményt meg nem haladó tüzelõ- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezései forrásaira, amelyeket nem gazdasági tevékenység keretében üzemeltetnek, valamint c) a 140 kw névleges bemenõ hõteljesítményt meg nem haladó tüzelõ- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaira. 9. Az Lr ának (2) bekezdése helyébe a következõ 6 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kwth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenõ hõteljesítményû tüzelõberendezések légszennyezõ anyagainak technológiai kibocsátási határértékeirõl.,,(2) A rendelet hatálybalépése után korszerûsített (rekonstruált) légszennyezõ forrás tervezésénél, megvalósításánál, mûködtetésénél amelynek várható élettartama legalább 10 évvel meghosszabbodik, vagy a kibocsátott szennyezõanyagok fajtája megváltozik az új légszennyezõ forrásra érvényes levegõtisztaság-védelmi követelményeket kell betartani. 10. Az Lr a helyébe a következõ,,29. A rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint tagállamai közötti társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetõ évi I. törvény 3. -ával összhangban, a) összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz az Európai Közösségek következõ jogszabályaival: a Tanács 96/62/EK irányelve a környezeti levegõminõség értékelésérõl és ellenõrzésérõl; a Tanács 91/692/EGK irányelvével módosított 84/360/EGK irányelve az ipari létesítmények levegõszennyezése elleni küzdelemrõl; a Tanács 97/101/EK határozata a tagállamokban a légszennyezés mérését végzõ egyedi mérõállomások és a mérõhálózatok által szolgáltatott információk és adatok kölcsönös átadásának megteremtésérõl; az Európai Parlament és a Tanács 2001/81/EK irányelve az egyes légszennyezõ anyagok nemzeti összkibocsátási határértékeirõl; b) szabályozási tárgykörében összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz az Európai Közösségek következõ jogszabályaival: a Tanács 96/61/EK irányelve az integrált szennyezésmegelõzésrõl és csökkentésrõl; az Európai Parlament és a Tanács 2002/3/EK irányelve a környezeti levegõ ózontartalmáról. 11. (1) Az Lr. 2. számú melléklete B) 12. pontja helyébe a következõ,,12. Bányászat Szénbányászat 100 ezer t/év szén bányászatától, külszíni bányászat esetén 25 ha területtõl Kõolajkitermelés éves átlagban 500 t/nap-tól, földgázkitermelés éves átlagban 500 ezer m 3 /nap-tól Uránércbányászat 100 ezer t/év uránérc bányászatától Fémtartalmú ércek bányászata: vasérc esetén 1 millió t/év, nem vas fémek esetén 100 ezer t/év bányászatától. (2) Az Lr. 2. számú melléklete C) 14. pontja helyébe a következõ,,14. Nyomdaipar

12 2580 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/31. szám Tekercses offset nyomás forrólevegõs szárítással, ahol a felhasznált oldószer eléri vagy meghaladja az évi 15 t-át Rotációs mélynyomás sajtótermékek gyártásánál, ahol a felhasznált oldószer eléri vagy meghaladja az évi 25 t-át Egyéb rotációs mélynyomás, flexográfia, rotációs szitanyomás, kasírozás vagy lakkozás, ahol a felhasznált oldószer eléri vagy meghaladja az évi 15 t-át Rotációs szitanyomás textilre-kartonra-mûanyagra, ahol a felhasznált oldószer mennyiség eléri vagy meghaladja az évi 30 t-át. (3) Az Lr. 2. számú melléklete D) pontjának címe helyébe a következõ,,d) Közlekedési célú létesítmények, amelyeknél a védelmi övezet sugarának nagysága legalább 50 méter. (4) Az Lr. 2. számú mellékletének 16. alpontja helyébe a következõ,,16. Autóbusz-végállomás, összesen 16 (indító és érkezõ) állástól. el, illetve nem biztosítja a hatóság által elrendelt vizsgálatok feltételeit, vagy a hatósági határozatban elõírt mérési kötelezettségének nem tesz eleget Ft (4) Az Lr. 8. számú mellékletének 16. pontja helyébe a következõ,,16. A hulladék- és anyagtároló vagy hulladék öngyulladását, meggyulladását nem akadályozza meg, illetve az eloltásról nem gondoskodik Ft gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személy esetében Ft (5) Az Lr. 8. számú mellékletének 18. pontja helyébe a következõ,,18. Az áruszállítással diffúz légszennyezést okoz Ft gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személy esetében Ft 12. Az Lr. 6. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép. 13. (1) Az Lr. 8. számú mellékletének 1. pontja helyébe a következõ,,1. Az a helyhez kötött légszennyezõ forrást üzemeltetõ, aki az engedélyköteles tevékenységet, illetve az ahhoz tartozó technológia üzemeltetését az e rendelet által elõírt engedély hiányában kezdi meg vagy folytatja légszennyezõ forrásonként Ft/nap gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személy esetében Ft/nap (2) Az Lr. 8. számú mellékletének 3. pontja helyébe a következõ,,3. A bejelentésre kötelezett helyhez kötött forrás üzemeltetõje a jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségét nem teljesíti, illetve Ft a hatóság felszólítására sem teljesíti Ft (3) Az Lr. 8. számú mellékletének 6. pontja helyébe a következõ,,6. A külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon a légszennyezõ forrásai kibocsátásának ellenõrzõ vizsgálatát (folyamatos, idõszakos mérések stb.) nem végzi A zaj- és rezgésvédelemrõl szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet módosítása 14. A zaj- és rezgésvédelemrõl szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet (a továbbiakban: Zr.) 25. -a helyébe a következõ,,25. (1) Zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az elsõfokú hatósági jogkört a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel a települési önkormányzat jegyzõje, a fõváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzõje gyakorolja az alábbi esetekben: a) a melléklet szerinti tevékenységek; továbbá b) a külön jogszabályban 7 meghatározott, épületek védendõ helyiségeiben elõírt zajvédelmi követelmények teljesítésére vonatkozó; valamint c) a külön jogszabályban 8 meghatározott, épületekben emberre ható rezgés-követelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben ca) valamennyi, az adott épületen belüli, illetve cb) az adott épületen kívüli rezgésforrás okozta rezgésterhelés esetén a melléklet szerinti tevékenységeknél. (2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó minden egyéb létesítmény, berendezés és tevékenység, továbbá a mellékletben felsorolt és az egyéb tevékenységek ugyanazon a telephelyen történõ együttes végzése, valamint valamennyi környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenység zaj- és rezgésvédelmi ügyében az elsõ fokú hatósági jogkört a környezetvédelmi felügyelõség gyakorolja. 7 Lásd: 8/2002. (III. 22.) KöM EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról. 8 Lásd: 8/2002. (III. 22.) KöM EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról.