TÁJÉKOZTATÓ. Gazdálkodási és menedzsment FOSZK szak közgazdász-asszisztens digitális üzleti szolgáltatások specializációs hallgatók részére

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KÜLKERESKEDELMI KAR TÁJÉKOZTATÓ Gazdálkodási és menedzsment FOSZK szak közgazdász-asszisztens digitális üzleti szolgáltatások specializációs hallgatók részére a ZÁRÓ DOLGOZAT KÉSZÍTÉSRŐL és a záróvizsga követelményrendszeréről Budapest, 2018/2019 1

2 Jogszabályi előírások 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról Hallgatói Követelményrendszer A szakmai gyakorlatról a záródolgozat készítésről és a záróvizsgáról a felsőoktatási szakképzés hallgatói részére további előírások a Hallgatói Követelményrendszerben (HKR ) és a szöveges tantervben találhatóak. A képzés lezárása 1. Gyakorlati feladat: Féléves, képzési helyen kívüli szakmai gyakorlat teljesítése 2. Írásbeli feladat: 3-5 oldalas szakmai gyakorlati beszámoló és oldalas záró dolgozat előre megadott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően történő megírása és határidőre történő leadása 3. Szóbeli záró vizsga A szakmai gyakorlati beszámoló és a záró dolgozat prezentációval történő szóbeli megvédése a záró vizsgán A záróvizsgára bocsátás feltételei A mintatanterv szerinti összes tantárgy teljesítésével 90 kredit megszerzése, 14 hetes, 560 órás, levelező munkarendben 6 hetes, 240 órás szakmai gyakorlat teljesítése (kijelölt tevékenységek megfelelő szintű elvégzése, szakmai gyakorlati hely megfelelő értékelése, beszámoló és értékelőlap határidőre történő leadása) és ezzel 30 kredit, összesen 120 kredit teljesítése, szakmai gyakorlati beszámoló és záró dolgozat előírt határidőre történő leadása. 2

3 A záródolgozat Az intézmény által előzetesen jóváhagyott, írásban kidolgozott, záródolgozat oldal, mellékletek nélkül. A záró dolgozat olyan közgazdasági/informatikai tartalmú tanulmány, melynek elkészítésével a hallgató bizonyítja, hogy jártas az üzleti/informatikai szakterület elméleti ismeretanyagában, a tananyagon túlmenően ismeri az alapvető hazai szakirodalmat. Fontos követelmény, hogy képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, továbbá irányítással önálló közgazdasági munkavégzésre. Záró dolgozati téma A záró dolgozat keretében a hallgató csak az intézményi konzulense által jóváhagyott témát dolgozhatja fel. A záró dolgozati témát javasolhatja az a gazdálkodó szerv, ahol a hallgató a szakmai gyakorlatát tölti, választhat a hallgató az intézmény által ajánlottakból, illetve a gazdálkodó szervnél felkért konzulensének egyetértésével a hallgató saját maga választhatja meg. Záró dolgozati témaként csak olyan téma fogadható el, melynek kidolgozása a jelöltet az oktatás során elsajátított ismeretek és a gazdálkodó szervnél szerzett gyakorlati tapasztalatok összefüggő alkalmazására készteti. A hallgatónak specializációjának megfelelő szerinti témát kell feldolgoznia a záró dolgozatában. A záró dolgozat ajánlott témakörei A hallgató többféle módon választhat témát a záró dolgozatának elkészítéséhez. A konkrét témákat a tanszékek honlapjukon, illetve hirdetőtáblájukon teszik közzé. A következőkben tájékoztató jelleggel néhány ajánlott témát közlünk. 3

4 Gazdálkodási és menedzsment felsőoktatási szakképzés felsőfokú közgazdászasszisztens Digitális üzleti szolgáltatások specializáción 1. Projekt tervezési rendszerek megvalósítása egy konkrét projekt elemzése egy adott gazdasági egységben 2. CMS megvalósítása egy adott gazdasági egységben 3. MM megvalósítása egy adott gazdasági egységben 4. SD megvalósítása egy adott gazdasági egységben 5. PP megvalósítása egy adott gazdasági egységben 6. WM megvalósítása egy adott gazdasági egységben 7. Automatizáció és robotizáció a logisztikában az adott vállalatnál 8. IoT rendszer kialakítása a vizsgált vállalatnál és ügyfélkörénél 9. Termék nyomonkövetési technikák 10. Automatikus áruazonosítás 11. Logisztikai rendszerek hatékonyságnövelése RFID segítségével, bemutatva egy konkrét gazdasági egységben 12. Az Ipar 4.0 megjelenése a KKV-k szintjein 13. Az Ipar 4.0 megjelenése az NV-k szintjein 14. Az ellátási lánc automatizálásának lehetőségei, okosgyárak 15. Költségcsökkentési technikák a digitális logisztika korában, kihatása a humán erőforrásokra 16. Az e-business üzleti modellek Magyarországon 17. Diszruptive üzleti modellek megjelenése 18. A fizikai termékek digitális ikrei 19. Új életciklus menedzsment 20. valós-idejű információk áramlásának útja a logisztikában 21. Economy sharing 22. Flottamenedzsment A konzulens szerepe A záró dolgozat elkészítéséhez a szaktanszék vezetője jelöli ki a hallgató záró dolgozatának belső (intézményi) konzulensét. A továbbiakban a záró dolgozat leadásáig az ütemterv alapján folyamatos konzultáció mellett készíti a hallgató dolgozatát. 4

5 A záró dolgozat tartalmi követelményei A záró dolgozat elbírálásánál a következő szempontokat veszi figyelembe a vizsgabizottság: A témaválasztás időszerűsége Lényeges, hogy a hallgató gyakorlati szempontból fontos téma feldolgozására vállalkozzon. Az értékelésnél figyelembevételre kerül, hogy a témaválasztás a mai gazdasági (üzleti) helyzetben mennyire aktuális. Fontos, hogy az adatgyűjtés célirányos legyen, a dolgozat tartalmazzon összehasonlító adatokat is. Az eredmények számszaki kimutatása mellett, fontos azokat értelmezni, értékelni, különös figyelmet fordítva az ok-okozati összefüggések feldolgozására. A záró dolgozat elméleti megalapozottsága Az irodalmi megalapozottság értékelése során az kerül minősítésre, hogy a /hallgató mennyire támaszkodott a legfontosabb irodalmi források (jegyzet, tankönyv, egyéb szakirodalom) eredményeire, mennyire ismeri azokat. A megoldás gyakorlatiassága A megoldás gyakorlati értékének elbírálása során figyelembevételre kerül, hogy a hallgató a kimutatott eredményeknek milyen reális értékelést, értelmezést adott, következtetései mennyire önállóak, megalapozottak. Emelik a dolgozat értékét a mérlegelő típusú megfontolások, ahol a megállapítások nemcsak felvetésre kerülnek, hanem megtörténik az előnyök, hátrányok párhuzamos bemutatása is. Fokozza a dolgozat értékét, ha a dolgozat következtetései figyelemre méltóak, javaslatai megvalósíthatók. 5

6 A záró dolgozat kritikai hangvétele Elvárható, hogy a hallgató saját véleménye, állásfoglalása és annak indoklása megjelenjen a záró dolgozatban. A záró dolgozat szerkezete, stílusa és külalakja A szerkezet minősítése során fontos szempont, hogy a dolgozat megfelelően tagolt-e, az egyes fejezetek jól épülnek-e egymásra, a dolgozat egységes egészet alkot-e. A stílusértékelésnél a szakszerű, szabatos, tömör, magyaros fogalmazás alapkövetelmény, a táblázatok, grafikonok, ábrák elhelyezése, szerkesztése, rendezettsége lényeges szempont. A záró dolgozattal kapcsolatos formai követelmények Intézmény által előzetesen jóváhagyott, írásban kidolgozott, záródolgozat oldal, mellékletek nélkül). A záró dolgozatot egy írott példányban kell benyújtani és elektronikus formában a BGE Repozitóriumába valamint a plágiumszűréshez a Moodle Turnitin rendszerbe feltölteni. A záró dolgozatot A/4 méretű fehér papírra kell kinyomtatni. A záró dolgozatot Times New Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel, másfeles (1,5) sortávval kell elkészíteni. A nyomtatás történhet egyoldalas és kétoldalas formátumban is. Amennyiben a nyomtatás a papír egyik oldalára történik, úgy a baloldali margó 3,5 cm, a jobb oldali margó 2,5 cm legyen. Az alsó és felső margók 2,5 2,5 cm. Amennyiben a nyomtatás kétoldalas formátumban történik, úgy az egyéni margóbeállításoknál az alsó és felső margó 2,5 2,5 cm legyen, a belső és a külső margó 2,5 2,5 cm, a kötésmargó 1 cm és válassza a margók tükröztetése lehetőséget. A dolgozatot be kell spiráloztatni. A belső és a külső címlapot az alábbiak szerint kell kialakítani, így biztosítani lehet az egységes intézményi megjelenést. A dolgozatnak egy címoldala legyen és azon belül két fő része külön tartalomjegyzékkel és oldalszámozással. 6

7 Külső borító ZÁRÓDOLGOZAT (középre szedve) hallgató neve a benyújtás éve Belső borító BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KÜLKERESKEDELMI KAR FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS (szakképzés megnevezése) CÍM Mindezek középre helyezve, 14-es méretben, nagybetűvel írva. Jobb alsó sarokban: Készítette: XY A lapbelső borító alján középen: Budapest, 201X.a záródolgozat benyújtásának éve 7

8 Abban az esetben, ha a dolgozat bizalmas információkat tartalmaz, ezt a záródolgozat jobb felső sarkában a BIZALMAS elnevezéssel kell jelölni a külső és a belső borítóra is. A záró dolgozat értékének növelése céljából tanácsos ábrák, grafikonok, fényképek elhelyezése a dolgozatban. A táblázatokat, ábrákat, grafikonokat stb. címmel és sorszámmal kell ellátni. A záró dolgozat terjedelme (mellékletekkel együtt) a 40 gépelt oldalt ne haladja meg! A belső címlapot követő oldalra kerül a tartalomjegyzék. A záró dolgozat szövege tehát a következő számozott oldalon kezdődik a Bevezetéssel. A záró dolgozat végére kerüljenek a mellékletek (melléklet jegyzékkel) és az irodalomjegyzék. A Tartalomjegyzék tartalmazza a Mellékletek számozott felsorolását is. A dolgozatot célszerű fejezetekre bontani, s az egyes fejezeteket számozni. A tagoláshoz igazodó fejezet számozást célszerű a decimális rendszer szerint felépíteni. A túlzott tagolást el kell kerülni! Az egyes fejezetek arányát a téma jellege határozza meg. Ehhez a konzulensek adnak megfelelő segítséget. 8

9 A záró dolgozat szövegének, ábráinak stb. elhelyezésére nagy figyelmet kell fordítani. A kisebb táblázatokat, melyek az éppen tárgyalt összefüggések számszerű alátámasztására szolgálnak szöveg közé célszerű elhelyezni. A nagyobb táblázatokat, célszerű külön oldalra írni. Az egész oldalas táblázatok lehetnek szöveg között, illetve mellékletben. A külön közölt táblázatokra, illetve mellékletekre természetesen hivatkozni kell a dolgozatban. Hivatkozások a záró dolgozatban Tartalmi idézés A tartalmi idézés azt jelenti, hogy a hallgató egy vagy több szakirodalmi forrást fölhasználva, azokat mintegy összefoglalva tesz megállapításokat a dolgozatában. A hivatkozás ilyenkor a gondolatkör lezárását követően történik, zárójelben említve a felhasznált mű(vek) szerzőjét (vezetéknevet teljesen kiírva, majd vessző után a keresztnév kezdőbetűit) kiskapitális betűvel és a felhasznált forrás megjelenésének évszámát. Pl.: Ahogy azt egyes szerzők is említik, a Nemzetközi Valutaalap segélyei és egyáltalán beavatkozása nem minden esetben megfelelő és elégséges eszköz egy ország fizetésképtelenségének kezelésére. (STIGLITZ, J. E. 2003) Szó szerinti idézés Szó szerinti idézésnél a hallgató egy felhasznált szakirodalmi forrás egy-egy hosszabbrövidebb gondolatát annyira fontosnak, értékesnek találja, hogy azt változtatás nélkül, mintegy utóközli a dolgozatban. Mivel szó szerint használja egy másik szerző gondolatát, ilyenkor az idézett szakaszt idézőjelbe kell tenni. A hivatkozás ilyenkor is a gondolatkör lezárását követően történik, zárójelben említve a felhasznált mű(vek) szerzőjét kiskapitális betűvel és a megjelenés évszámát, de ekkor már azt is fel kell tüntetni p. jelölés után, hogy az idézett műnek hányadik oldalán szerepel az a szakasz, amit a hallgató utóközölt. Pl.: A probléma az, hogy e gazdaságpolitikai elvek egy része öncéllá vált ahelyett, hogy az egyenlőbb és fenntarthatóbb növekedés céljának szolgálatába állították volna. Ennek következtében ezeket az elveket mértéktelenül és túlságosan rohamléptekben alkalmazták, más szükséges intézkedések rovására. (STIGLITZ, J. E. 2003, p. 69) 9

10 Internetes források Internetes források esetén a hivatkozás szabályai alapvetően megegyeznek a más szakirodalmi források felhasználásával kapcsolatos szabályokkal, a szerző és az évszám helyett ebben az esetben a felhasznált mű webcímét kell megjelölni, mind tartalmi, mind szó szerinti idézésnél. Pl.: A monetáris politika eszköztára önmagában nem mindig megfelelő eszköz a gazdaság problémáinak kezelésére. ( Amennyiben egy szerzőnek egy adott évben megjelent több művét is felhasználja a hallgató, úgy azt az évszám utáni a, b, c stb. betűkkel jelezheti, és az irodalomjegyzékben ezt az alkalmazott sorrendet kell követnie. Amennyiben egy sokszerzős műből idéz, ha beazonosítható, akkor elég azt a szerzőt feltüntetni, aki a felhasznált rész szerzője, ekkor a hivatkozás a szokásos: (KIRÁLY, J. 1998), ugyanakkor az irodalomjegyzékben jelezni kell, hogy egy többszerzős mű egyik szerzőjétől idéztünk: KIRÁLY, J.: Bevezetés az eszköz-forrás menedzsmentbe (in: LIGETI, S., SULYOK-PAP, M. (szerk.): Banküzemtan (Tanszék Kft., Budapest 1998.)) vagy KIRÁLY, J.: Bevezetés az eszköz-forrás menedzsmentbe (in: BAKA, BOROS et al.: Banküzemtan (Tanszék Kft., Budapest 1998.)) Amennyiben az idézett rész szerzője nem azonosítható be pontosan, akkor célszerű a kötet szerkesztőjére hivatkozni, a neve után zárójelben jelezve, hogy szerkesztőről van szó (pl.: (GROSZ, A.-RECHNITZER, J. (szerk.), 2005.), és ezt majd az irodalomjegyzékben is így szerepeltetni: GROSZ, A. RECHNITZER, J. (szerk.): Régiók és nagyvárosok innovációs potenciálja Magyarországon (MTA RKK, Pécs-Győr 2005.) Jogszabályok felhasználása Jogszabályok felhasználásakor alapvetően szintén a hivatkozás általános szabályai érvényesek. Első alkalommal érdemes a jogszabály teljes címét kiírni, esetleg lábjegyzetként, a későbbiekben elég a jogszabály megjelenésének évét és számát megjelölni. A magyar nyelv sajátossága, hogy amennyiben mondatközben tartjuk 10

11 szükségesnek a jogszabály teljes címének megemlítését, akkor azt részben megtörve, a következő formában kell megtennünk: Ahogy azt az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvényben is megfogalmazták (Mert a sokszor használt forma értelmetlen: Ahogy azt a évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról-ban is megfogalmazták ) Amennyiben a jogszabálynak egy-egy paragrafusát konkrétan idézi a hallgató, szükséges ezt is megjelölnie. Ábrák, képek Ábrák, képek esetében a hivatkozás különösen fontos, hiszen feltételezhető, hogy azok két módon kerültek be a dolgozatba: a hallgató vagy átvette őket készen, változtatás nélkül, vagy saját maga szerkesztette meg azokat. Ha a hallgató készen vette át az ábrát, képet, a hivatkozás ez esetben az ábra, kép alatt történik, megjelölve a forrást, a korábban említett módok valamelyikén. Pl.: Forrás: LOSONCZI, CS.-MAGYAR, G. 1995, p. 299 Ha az ábra, táblázat saját szerkesztés, akkor forrásként ezt kell megemlíteni, amennyiben lehetséges, jelezve, hogy mi alapján készült. Pl.: Forrás: saját szerkesztés (az önkormányzat beszámolóinak adatait felhasználva) A fentiekben az ún. Harvard módszer szabályainak alapjait mutattuk be Önnek. Amennyiben részletesebben meg szeretné ismerni a módszer szabályait, vagy itt be nem mutatott esetekre keres szabályos idézési megoldást, akkor a következő kiadványból tájékozódhat: Referenciák (hivatkozások): A Harvard módszer (Az angol változatot összeállította: Elizabeth M. Ineson, szerkesztette és magyarra fordította: Bártfai Endre) (BGF KVIFK, Budapest 2006.) Fontos a szabatos, szakszerű fogalmazás, a helyesírási szabályok betartása, a gépelési hibák elkerülése. 11

12 A konzulens felelőssége is, hogy az alaki és formai szempontoknak megfeleljen a záró dolgozat. A formai követelményeknek meg nem felelő záró dolgozatot nem lehet elbírálásra benyújtani. 12

13 A záró dolgozat megvédése A hallgató a záróvizsga bizottság előtt, prezentáció keretében védi meg a szakmai gyakorlati beszámolóját és záró dolgozatát. A prezentáció elkészítésében a belső konzulens nyújt segítséget. A hallgató a prezentáció során ismerteti: kapcsolatát a témával, indokolja témaválasztását, dolgozata fő fejezeteit, a feldolgozás módszertanát, munkája, záró dolgozata legfontosabb megállapításait és következtetéseit. Ezt követően a vizsgabizottság tagjai kérdéseket tesznek fel a záró dolgozattal kapcsolatban. A bírálók azzal segítik a bizottság munkáját, hogy kérdéseket fogalmaznak meg a záró dolgozattal kapcsolatban. A záró dolgozat védése során értékelésre kerülő szakmai kompetenciák Értékelni kell a hallgató teljesítményét és minősíteni kell a munkatevékenység során alkalmazott szakmai ismereteket, készségeket, a társas, módszer és személyes kompetenciákat. 13

14 A szakmai gyakorlat és a záró dolgozat elkészítésének ütemterve Feladat Felelősök Tájékoztató előadás a szakmai gyakorlatról és a záró dolgozatról - záró dolgozati témajegyzék kiadása (orientáció a témaválasztáshoz) Karrier Iroda - a témaválasztás szempontjai - formai és tartalmi követelmények ismertetése Szaktanszékek - konzulenssel való kapcsolatfelvétel tartalma - mi legyen a szakmai gyakorlat végén leadandó dolgozatban (tematika átbeszélése) a szakmai gyakorlat dokumentumainak közzé tétele a kari weboldalon: - Tájékoztató füzet Karrier Iroda - tájékozató levelek Szaktanszék vezetők - Befogadó nyilatkozat - együttműködési megállapodás formák A Befogadó nyilatkozat, az Együttműködési keretmegállapodás és Hallgatók a Különmegállapodás vagy Igazolás leadása a Karrierirodába Dokumentumok postázása a szakmai gyakorlati hely részére Karrier Iroda Féléves gyakorlat letöltése Hallgatók záró dolgozati témavázlat leadása ben a szaktanszékre Szaktanszékek témavázlat elfogadása, hallgató értesítése Szaktanszékek záró dolgozati konzultációk minimum 3 alkalom Szaktanszékek záró dolgozat, képzésnek megfelelő záródolgozat belső bírálati Hallgatói Szolgáltatási lap, záródolgozat leadási űrlap, és Repozitórium nyilatkozat Osztály leadása a Hallgatói Szolgáltatási Osztályra szakmai gyakorlati beszámoló és a szakmai gyakorlat értékelő lap Karrier Iroda leadása Záró dolgozati bírálat és a kérdés átadása a hallgatónak (az Szaktanszékek elfogadott és az el nem fogadott dolgozatokra egyaránt) záróvizsga TOF, Szaktanszékek A fenti feladatokat a kari időrendben meghatározottak szerint kell elvégezni. 14