SÁRO SPATAK I KALAUZ

Átírás

1 SÁRO SPATAK I KALAUZ SZERKESZTETTE HARSÁNYI ISTVÁN th. tanár, főisk. (őkőnyttárnok. YY Második' javitott; és bőtítstt kiadás. SÁROSPATAK, 1928.

2 Fischer Lajos könyvnyomdája Sárospatak.

3 ELŐSZÓ AZ ELSŐ KIADÁSHOZ. Régóta szükségét éreztük annak, hogy közkézen forogjon Sárospatakról egy olyan útmutató, tájékoztató, egy kisebb-fajta Baedeker, amely magában foglalja röviden a város, a Rákóczy-vár, a négyszázéves főiskola, a főiskolai nagyhírű könyvtár és a többi gyűjtemények tömör történetét, továbbá az áll. tanítóképzős egyéb intézetek, a hires malomkőbányák, a fazekasipar, strandfürdő stb. ismertetését. Különösebben a világháború óta éreztük egy ilyen kalauz hiányát, amely idő óta igazságtalanul megcsonkított édes magyar hazánk területétől mind többen és többen (intézetek, egyesületek és egyesek) látogatják meg Sárospatakot, a Rákóczyak ősi fészkét, főleg a nyári időszak folyamán, amikor is az itt megforduló idegenek mindig kérdezősködnek egy oly fü zet után, amely Sárospatakról, a város nevezetességeiről szóló ismertetéseket tartalmazza. Sajnos, mindig orcapirulással kellett válaszolnunk. Elhatároztam tehát, hogy munkához látok, s barátaim által is buzdíttatva, összeállítottam s nagyrészben írtam e Kalauzt. Ajánlom e fényes múltú

4 4 iskolaváros Képviselőtestülete, egész közönsége, nemes lelkű barátai, alsóbb és felsőbb iskoláink volt és jelenlegi növendékei s az érdeklődő idegenek szives figyelmébe! Sárospatak, jún. 16. Harsányi István, ELŐSZÓ A MÁSODIK KIADÁSHOZ. E Kalauz első kiadása 1927 júniusában 600 példányban jelent meg. Sárospatak t. Képviselőtestülete, méltányolva azt a szolgálatot, amelyet e Kalauz írásával és szerkesztésével e nagymultú iskolaváros tisztessége érdekében tettem, Kalauzomból 300 példányt vásárolt meg. Kitüntető pártfogásáért e helyen is hálás köszönetemet nyilvánítom. A másik 300 példány, a minden oldalról megnyilvánult érdeklődés folytán, az év végére teljesen elfogyott. Tisztelettel ajánlom e második javított, bővített s képekben is gazdagabb kiadást a t. Képviselőtestület, a tanulóifjúság és nagyközönség megértő pártfogásába. Sárospatak, máre. 20. Harsányi István.

5 1. Sárospatak története. Sárospatak, a Bodrogparti Athén, a Hegyalja tövében, a Rákóczy-vár s a ref. főiskola révén országos jelentőségű város, amelyhez édes magyar hazánk történetének számos nevezetes eseménye fűződik. Klasszikus földje a szabadság- és hazaszeretetnek. Találóan írja róla Petőfi útileveleiben, hogy szent város, a magyar forradalmak oroszlánbarlangjai Itt tanyáztak a szabadság oroszlánjaid Bocskayt, Bethlent s a Rákóczyakat érti! A mai Sárospatak három község egyesüléséből állott elő, u. m. Sáros-Kis-Patakból (a Bodrog folyó balpartján), Sáros-Nagy- Patakból (a Bodrog jobbpartján) és Józseffalvából, a II. József alatt épült sváb (német gyarmatos) községből, új nevén: Újpatakból. Kis-Patak és Nagy-Patak 1883-ban egyesült, Ujpatak pedig 1912-ben csatoltatott az egyesült városhoz.

6 6 Sárospatak (Nagy- és Kis-Patak) egyesített címerének leírása: Álló, csücsköstalpú, vörös paizsfővel ellátott pajzs, melynek kék mezejében két lebegő, fehérruhás angyal drágakövekkel és gyöngyökkel kirakott ötágú, vörösbélésű arany koronát tart; alattuk két, egymással szemközt térdelve imádkozó, szintén fehérruhás angyal között ötszirmú, piros magvú, zöldkelyhű stilizált árany rózsa lebeg; a pajzs felső jobb sarkában nyolcágú arany csillag, bal sarkában pedig emberarcú, növő ezüst félhold ragyog. A vörös pajzsfőben két, ötszirmú aranymagvú, zöldkelyhű stilizált ezüst rózsa között stilizált arany liliom látható. A pajzson arany címerkorona nyugszik. A címer szürke színű damaszkolt pecsétlapra van helyezve, köröskörül két fekete vonallal határolt ezüst szegéllyel, melyed fekete nagy betűkkel a következő kör irat: Zemplén vármegye, Sárospatak község olvasható. Béla király névtelen jegyzője Sárospatak történetét a honfoglalás koráig viszi vissza. Följegyzése szerint Árpád a Sátorhegy vidékét a Tolcsva folyóig Retel kún vitéznek adományozta, aki itt Retel-Patak várát építette. Árpádházi királyaink idejében királyi város. I. Endre a Retel-családdal való csere útján 1050-ben jutott a vár birtokába, hol

7 7 feleségével együtt sokszor tartózkodott. Meg is erősítette. U. Endre is sokáig lakott itt. Itt született leánya: Szent Erzsébet 1207-ben, amint Laskói Osvát följegyezte. V. István is sokszor tartózkodott Patakon. A várat ben a ma is álló Vöröstorony-nyal bővítette, melynek csúcsát 4 kis torony ékesité. Itt született fia: IV. vagy Kun László ben a várost a tatárok pusztították körül Ubul Mihály Y. Istvántól a Vöröstornyot (a várat) 12 kúriával királyi adományul kapja. Trencséni Csák Máté 1310-ben elpusztította a virágzásnak indult várost ben királyi szabadalmas város Sárospatak. I. Károly király alatt Patak a király, 1366-ban pedig, Nagy Lajos idejében, a királyné városának neveztetett ben Zsigmond király a várát Perényi Péternek adományozza ben Zsigmond a várost királyi városi jogokkal ruházza fel. Perényi halála után Zsigmond a várost a Palóczyaknak adja 1436-ban. A csehek garázdálkodása miatt Patak ( ) sokat szenvedett. Rozgonyi Sebestyén 1458-ban a Botkőnél, az Akasztófadombon, megverte a cseheket, akiknek vezérei (Axamit és Talafúz) közül Axamitot megölte, főemberüket, Walgathát pedig fogva küldte a királyhoz. Mátyás király nagy gondot fordított a város felvirágoztatására ben Sárospatakon ta-

8 8 núlt az Agostonrendi zárdában Szálkái László, a későbbi esztergomi érsek, aki a mohácsi csatában esett el 1526-ban. A pataki Agostonrendi iskola rektora akkor Kisvárdai János volt. Szálkái, nagybecsű kéziratos tankönyve szerint, tanult latin és görög nyelvtant, szónoklattant, költészettant, számtant és csillagászatot. Kézikönyve, mely az esztergomi főegyházmegyei könyvtár tulajdona, fontos forrás hazánk X Y. századi tantigyének történetéhez szept. 25-én János király hadai a Ferdinánd-párti sereget megverik a sárospataki ütközetben ban Patakon jött létre a fegyverszünet Ferdinánd és Szapoly&i János közt. Dobai András poéta, Perényi Péter udvari papja, 1540-ben Sárospátakon írja Az utolsó ítéletről c. énekét ban sokat szenvedett a város a török-tatár hordák pusztításai miatt. Miksa király 1572-ben a városnak e szabadalmakat adta: vámmentesség az egész országban, szabad biróválasztás, piacbirőválasztás, pallosjog (a hazaárulás, felségsértés és gyújtogatás vétségei kivételével), szabad bormérés. Élelmiszerek s áruk szabadon szállíthatók a városba. Bort, gabonát s egyéb terményeket szabadon árulhatnak a város lakosai. 10 óra előtt azonban az elővásárlás tilos. Birtokszerzést vagy eladást minden lakos szabadon tizhet. Balassa Bálint, a X Y I. sz. legjelesebb lírikusa, Sárospatakon,

9 a Gombos-hegyi szőlő borházában fejezi be 1577-ben az Eurialus és Lucretia c. híres, verses szerelmi regényét s 1584-ben itt tartja esküvőjét Dobó Krisztinával (Várady Mihály özvegyével), a vár akkori urának: Dobó Ferencnek leányával ben a várat és a hozzátartozó birtokokat Lorántfy Zsuzsánna (1616-tól I. Rákóczy György neje) örökölte. Itt születtek gyermekeik: II. R. György és III. R. Zsigmond, aki 1651-ben itt tartotta fényes esküvőjét pfalzi Henriettével. I. R. Györgynek és Lorántfy Zsuzsánnának gyönyörű kertjei voltak a vár mellett s a Gomboson és Manduláson, külön kertésszel. A Gombos kertésze 1652-ben Károlyi Mihály, a Mandulásé Obecz János volt ban, Űrnapján, a jezsuiták diákokkal a templom-téren nagyarányú és fényes comoediát adtak elő, melyben különféle masinériák segítségével még repülő próféta és angyal is szerepelt a műsoron. II. Rákóczi Ferenc sokáig tartózkodott itt udvarával ban országgyűlést tartott a vár lovagtermében dec. 18-án fejezték le a haditörvényszék Ítélete alapján, Sárospatakon, a Rákóczy-vár udvarán (a Bodrog felőli nagy Perény i-kíípu és a vár Perény i-szárny a közötti téren, ahol most kert van) Bezerédy Imrét, az áruló kuruc brigadérost, (aki titokban Pállfyval alkudozott) és sógorát, a szin 9

10 10 tén áruló Bottka Adám alezredest. A kivégzés d. e. 10 órakor történt. Mikor a halálraítélteket a vérpadra kisérő szomorú menet a vár előtt elhaladt, Bezerédy az ablaknál megpillantotta II. Rákóczi Ferenc fejedelmet, mire bilincsekbe vert kezeit fölemelve, e szavakkal esdekelt kegyelm et: Felséges Uram! Jusson eszébe, hogy én e láncra vert két kezemmel 72 német tisztnek életét oltottam ki Felségednek hívségében! A fejedelem könnyes szemmel vonult el az ablaktól. Bezerédy a vérpadra lépése előtt 3 kérést terjesztett a hadbiró e lé : I. Engedjék meg éjszaka irt búcsúversének felolvasását. (A latin nyelvű háttyuéneket Szentpéteri Sámuel forditotta magyarra. Czelder: Figyelő 1880: 520.) 2. Engedjék meg, hogy megnézze magát egy tűkörben, hogy az ő arca, aki száz csatában vett részt, megváltozik-e a halál előtt? 3. Azt kérte, hogy szemeit ne kössék be, és a hóhér ne hátulról, hanem élűiről vágjon a pallossal nyakára, mert ő, mint hős, mindig szembenézett a halállal! Kéréseit teljesítették... A mostani róm. kath. templomban az északi fal mellé temették el, bilincseivel s a pallossal együtt. Oda temették Bottkát is. Néhány óra múlva az a hir terjedt el a nép körében, hogy Bezerédy feltámadt. A fejedelem, hogy a képtelen hírt

11 II elnémítsa, felásatta s levágott fejét és csonka törzsét közszemlére tétette ki estig. Síremléke, egy fejnélküli páncélos vitéz, vörösmárványból, a Rákóczy-vár északi udvari folyosóján a földszinten, a falba erősítve, látható ban, gróf Szirmay főispán beiktatásakor Fáy András Sárospatakon hallotta először és utoljára az átható, visító hangú tárogatón a Rákóczy-nótát. Mikor a magyar sz. koronát a Napóleoni háború idején Munkácsra vitték, dec. 7 én érkezett Sárospatakra. Abba a hintóba, amelyen a vasládába zárt korona volt s amelyen két koronaőr ült, tiz ló volt fogva. Nemesek kisérték fegyveresen, csak 3 katona volt vele márc. 14-én hozták vissza. Sárospatakon nagy pompával fogadták. A Somlyóson, a Sutapatakon, a Szentes kapitány házánál, a vár bástyáján és a Pityergő-dombon szüntelenül durrogtak az ágyúk. Szóltak a harangok a két toronyban és a kollégiumban. A korona elé a pataki nemesség s az itt állomásozó vasas katonaság pompásan fölkészülve vonult ki. A kollégiumi tanulók és tógátusok csinosan felöltözve, zöld puszpánggal felbokrétázott, kalapban, a töltés két szélén álltak. Mikor a kollégium elé ért a korona, amelyet most 12 ló húzott, Porkoláb István koll. rektor orációt mondott, a kollégiumi kórus egy víg éneket

12 énekelt, majd a katonai zenekar muzsikált. A diákok, mikor a korona hozzájuk érkezett, e kiáltással fogadták: Éljen a magyar szabadság / A X IX. század hatvanas éveiben Sárospatak, a főiskola jeles tanárainak buzgólkodása s nagysikerű irodalmi működése által, tankönyvkiadó központtá fejlődött. A népiskolai és gimnáziumi jobbnál-jobb tankönyvek Írására és kiadására irányuló buzgó munkásság tette azzá Sárospatakot, mert a sárospataki tankönyvek az egész országban közkelendőségre jutottak. Sárospatak ezidőben, mint tankönyvkiadó központ, jóformán versenytárs nélkül állt az országban. A templomok közül legrégibb a gót stílű r. kath., amelyet Perényi Péter, a vár ura, a nagy várépítő főúr, a lutheri irányú reformáció egyik legelső magyar bajnoka, kezdett építeni, de 1542-ben I. Ferdinánd király fogságba vettette s 1548-ban elhalván, fia: Gábor folytatta és fejezte be az építést. A fogságban is nagy gondja volt a templomépitésre. A templom építését írja várnagyának, Yégh Antalnak abba ne hagyjátok, a fedélzetéről is gondoskodjatok. Perényi Gábor síremlékének feliratában, a pataki, most r. kath. templomban, magyar fordításban,ez olvasható: witt nyugszik [Perényi] Gábor abban a templomban, melyet régebben emelt volt. Szikszái Kovács

13 13 Vazul pataki tanár ezt írja róla: Sárospatak városában, hol gyakrabban tartotta udvarát, saját költségén sok pénzbe került, pompás templomot épittetett. Iratosi János is templomépítőnek'u nevezi P. Gábort, Altemplom bejárata fölött a jobb pillér tetején látható 1492-es évszámmal ellátott faragott kő vagy az előző, ott állott templom köveiből, vagy a franciskánus zárdák köveiből való, mert Pázmány följegyezte, hogy a sárospataki vár és templom (a Perényi idejében) a régi franciscánus zárdák köveiből épittetett fel. E templomot I. Rákóczy György 1621-ben megbővitette, mert kicsiny volt a gyülekezet s a tanuló ifjúság befogadására. Az apsist (a keleti végét) ugyanis levágatta s egy egyenes falat épittetett fundámentumától tetejéig s abba, emlékül, egy márványtáblát helyeztek el a mostani oltár mögött. Felirata: D..0. M. A. A. Q. Spectab. ac magnificus dns Georg. Rákóczi de Felső-Vadász comes Borsodién, hunc intergerinum murum ab imo fundamento F. F. An [= A mindenható, felséges és. kegyelmes Istennek! Ezt a közfalat az alap legalsó részétől kezdve Tek. és INágys. Rákóczi György úr, borsodi főispán csináltatta 1621-ben. l A mostani templom harmadik pillére (keleti végétől számítva) volt a Perényitemplom zárópillére.

14 14 Ez a templom a reformáció kezdetétől 1671-ig, majd pedig ig a kálvinistáké volt. Báthory Zsófia, II. Rákóczy György özvegye vette el, a földesúri jog címén, a kálvinistáktól s a jezsuitáknak ádta ben junius 26-án Thökölyi Imre adta vissza a kálvinistáknak ban Thökölyi ebben a templomban hallgatta Debreceni Ember Pál prédikációját ben ismét elvették a kálvinistáktól. Az üldöztetések idején ig, ig részint Hotykára jártak a kálvinisták istentiszteletre, részint a Hécén egy csűrben (a mai Besztercei-telken) tartották istentiszteleteiket. Ebben a most r. kath. templomban sok kiváló férfiú és nő van eltemetve. 1. Perényi Péter ( ). 2. Ormosdi Székely Klára, Perényi Péter második felesége. 3. Perényi Borbála, Pétéi- leánya. 4. Perényi Gábor ( ). 5. Ország Ilona, P. Gábor neje ( f 1569). 6. Dobó Ferenc, az egri hősnek: Istvánnak fia, főispán ( f 1602). 7. Lorántty Mihály, Lorántfy Lászlónak és Horthy Erzsébetnek fia ( f 1614). 8. II. Rákóczy Zsigmond fejedelem fia, I. György öccse ( f 1620). 9. II. R. Zsigmond felesége: Lorántfy Mária. 10. III. R. Zsigmondné: Mária Henrietté (Y. Frigyes pfalzi vál. fej. leánya, f 1651). 11. Lorántfy Zsuzsánna, I, R. György feje

15 15 delem női erényekben gazdag felesége ( f 1660), kinek ereiben Horthy-vér lüktetett. 12. II. Rákóczy György erdélyi fejedelem (f 1660). 13. Perényi Zsófia (P. Istvánnak Dobó Annától szül. leánya, f 1607). 14. Kevendi Székely Jakab ( f 1608). 15. Zel eméri Kamarás Borbála, Lorántfy Mihály felesége, ( f 1609). 16. Rákóczy Zsigmond, I. R. György és Lorántfy Zsuzs. elsősztilött fia ( f 1618). A régi síremlékek közül ma már csak a Perényi Gáborénak egy része, a gyászzászlók közül pedig egy sem szemlélhető. A mohácsi csatában (1526) elesett Pálóczi Antalnak és előbb elhalt öccsének: Mihálynak közös, vörösmárvány sírköve a templom északi falába erősítve szemlélhető. A rajta látható évszám (1519) az elkészíttetés idejét jelzi. E templomban van a déli oldalon a herceg Bretzenheim-család sírboltja is. A templom barokk-stilű oltára a XV II. századból való. A református templom ben épült. Azelőtt egy 1726-ban épült fatemplomjuk volt. A Rákóczy-címerrel ékeskedő nagyobbik harangjai.rákóczy György fejedelem adománya 1641-ből. Rajta van köriratban a fejedelem kedvelt jelmondata: Non est currentis neque volentis séd miserentis Dei. Szabad fordításban: Nem a sietés, nem az akarás, hanem a könyörülő Isten dönti el dolgainkat, (Róm. 9.

16 16 16.). Átöntetett két ízben: és ben. A Rákóczy-címer és az összes föliratok ma is régi alakjukban szemlélhetők a hatalmas harangon. A tornyon látható és évszámok a templom és torony renoválásának éveit jelölik. A réf. egyházközség birtokában művészi hímzésű, gyönyörű úrasztali térítők vannak a XVII. és XVIII. századból. Úrasztali aranyés ezüst edényei közül nevezetes az az ezüst tál, melyet I. Rákóczy György és neje adományozott az egyházközségnek korán elhalt fiuk: Zsigmond keresztelésekor (1618.). A gör. kath. templom 1700-ban épült. Az orthodox egyházközséget alkotó izraelitáknak 2 templomuk van. Sárospatak a X III. században oly tekintélyre emelkedett, hogy Zemplénmegye Patakvármegyének neveztetett, amit V. István királynak egy Patakvármegyében, 1262-ben kelt adomány le vele bizonyít. Patakvármegye főispánjait névszerint fölsorolva olvashatjuk a Tört. Tárban (1907.) ban Zemplénvármegye gyűléshelyévé tétetett Sárospaták és e célból megyeházat is építettek itt. Városunkban a köv. takarékpénztárak, részvénytársaságok és szövetkezetek m ű ködnek: 1. Sárospataki Takarékpénztár R.-T. (1867-től). 2. Sárospataki Hitelbank R.-T.

17 17 (1904-től). 3. Hitelszövetkezet (1900-tól). 4. Közgazdasági Bank R.-T. (1912-től). 5. Tokaj hegyaljai Szőlőgazdasági R.-T. (1917-től). 6. Forgalmi Bank (1922-től). 7. Furmint R.-T. 8. Tokaj hegyaljai Szőlősgazdák Törkölyfőző Szövetkezete (a Furmint kötelékében.). 9. Export-Import Rt. Kér. szövetkezetek. 1. Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet egy főüzlettel, (1900-tól) és két. (1 2 sz.) fióküzlettel. 2. Kispataki Hangya Fogy. és Értékesítő Szövetkezet. 3. Első Kér. Szövetkezet. A X V II X V III. században virágzó céhélei volt Sárospatakon. A borbély-céh rendszabálya 1607-ből; a lakatosok, bádogosok, órások, puskaművesek, asztalosok és fejérművesek céhlevele pedig 1608-ból való. Egyéb céhek voltak: szabó-céh (1701.) gombkötő-céh (1709.), kovács-céh (1730.), lakatos-céh (1775.), asztalos-céh (1775.), nemes királyi bánya-céh ( ), kőmüves-cserepező-céh, (1824.) csizmadia-céh (1795.), szíjjártó-céh (1760.). Sárospatakon a házak száma 1598-ban 175 volt, 1836-ban 689; 1880-ban 595; 1913-ban 1224; m a : A lakosok száma ben: 1431, (a collegiumi diákok számá ugyanakkor 1346); 1830-ban 4315; 1836-ban 5088; 1851-ben 4180; 1864-ben 3709; 1891-ben 6350; 1910-ben 9437; 1920-ban 10441; ma

18 18 A város az úrbéri ség alól 1835-ben szabadúlt fel. Sárospatakon ez idó szerint a következő hetilapok és folyóiratok jelennek m eg: 1. Sárospataki Református Lapok. X X III. évf, A tiszáninneni ref. egyházkerület és a sárospataki főiskola közlönye. Fel. szerkesztő és kiadó: Marton János. % Sárospatak. XVIII. évf. Politikai lap. Fel. szerk.: ár. Siska István. 3. Sárospataki Ifjúsági Közlöny. XLIII. évf. Fel. szerk.: Darányi Lajos IV. é. th. 4. Zeneközlöny. Havi folyóirat a magyar ref. egyházi ének- és zene művelésére. Kiadja az Énekvezérek Egyesülete. II. évf. Fel. szerk.: Hodossy Béla. o. Reformáció. Lelkészek, tanítók, presbiterek és gyülekezeti munkások lapja. VIII. évf. Szerk. : Forgács Gyula. 6. Gör. Kath. Tanító. IV. évf. Szerk.: lieskó János. Sárospatak a Tiszaszabályozó Társulat, a Bodrogközi Gazdasági Vasút llzlelvezetősége és a Sárospataki Vidéki körjegyzőség székhelye. Hivatalok; Kir. Járásbíróság, Kir. Adóhivatal, Szolgabírói hivatal, Kir. Pénzügyőrség. Van Csend-őrség és Csendőriskola. Sárospatak évszázados házai, rom jai. 1. A jezsuitáklastrom. A vár1 mellett, a parknak a r. kath. templom felőli főbejáratától jobbra álló ódon, vakolatlan falú, egy emeletes épület, a hozzáépített templommal. Báthory Zsó

19 19 fia (II. Rákóczy Gy. özvegye) építtette ben s a köv. évben ebbe telepítette le a jezsuitákat, köztük a XVII. sz. leghíresebb r. kath. hitvitázóját: Sámbár Mátyást, aki Pósaházi János ref. collegiumi tanárral 1663-ban, ben, 1665-ben nyilvánosan vitatkozott részint a collegium előtt, r. a collegiumi nagyteremben, r. a vár piacán, a belső városban: a r. káth. templom előtti téren felállított deszkaemelvényen. Ez az a Sámbár, akinek két fogát húzták ki azért, mert Matkó István kézdivásárhelyi ref. lelkésszel való vitája alkalmával legyőzetett. 2. A szent Klára apácák klastroma 1390-ből, Szent Annáról elnevezve. (XIV. sz.) A Széldombon (a Héce nevű városrész keleti oldalán). Mély kút és pince volt az udvarán. Romjai (faragott kövekből rakott alap- és támasztófala) ma is láthatók. E kolostor pincéje, Csécsi prof. tanúsága szerint, a föld alatt a ref. collegiumig* terjedt. 3. Ugyancsak a Hécén volt (a mostani Gerő-féle korcsma helyén) az Agostonrendüek zárdája. Ebben tanúit Szalkay László, a későbbi esztergomi érsek. A szomszédos telek is hozzá tartozott, melyen a ma is meglevő hatalmas, kővel kirakott kútat, a hagyomány szerint, a cseh husziták csinálták a XV. század negyvenes éveiben. 3. A Damói apátság (a premontreieké, Bold. Szűz Máriáról 2*

20 elnevezve) romjai Sárospatak és Olaszi közt a Darnó nevű hegyen ma is szemlélhetők. Halastava kiszáradt. Kútja elhanyagolt. 4 A Szent Vincéről nevezett klastrom a mai Szemincze nevű dombon (a várostól délnyugatra) állott (XIII. sz.) s a Domonkosoké volt. A Barátok kútjának nevezett forrás van mellette. 5. A Szent Ferencrendieknek két zárdájuk volt: egy férfi és egy női zárda. A női zárda a Szentlélekről volt elnevezve. A férfi zárda a Kossuth-utcán állott, ahol most a Bodrogra vezető lejáró mellett balra az a ház áll (38. sz.), amelyben Elekes Imre gimn. igazgató lakik. E zárda alépítményeinek egy része a Bodrogparton ma is látható. Szinyei G. még látta azt az alépítményt, melynek nyitva álló részét a tulajdonos főiskola tömette be. E férfi-zárdával szemben állott a Ferenc-rendű apácák zárdája a főiskola mai udvarának keleti felén. Pázmány Péter följegyzése szerint ebben a zárdában nyilt meg 1531-ben Perényi Péter oltalma alatt az 1550-ben már couetjimnmá fejlesztett, eleinte a lutheri reformáció szellemében működött ref. iskola. A régi házak közűi nevezetes a Kossuthuteai 38. sz. épület (Elekes Imre igazgató lakik benne). Ezt Kántor Mihály hagyományozta a XV I. században a collegiumra. Ebből lakottat ta ki Báthory Zsófia erőszakosan Buzinkay

21 21 Mihály professort. Ebben laktak később: id. Csécsi János, ifj. Csécsi János, id. Szathmáry Paksi Mihály, ifj. Szathmáry Mihály, Őri Fülep Gábor, Szombathi János ( f 1823.) Egy másik régi ház a Rákóczy-utcán, az a kettős fedélzetű, díszes, magas homlokzattal ékes épület, mely a XVII. században a Rákóczyvárhoz tartozott. (Tokajban, Tárcalon is lehet látni ilyen tetőszerkezetű házakat.). Harmadik az u. n. Fellegvár. Kétemeletes épület, egy toronyszobával. Vay Ábrahám építtette a XIX. sz. második tizedében Sárospatakon tanúit fiai szárnál a. A főiskolának adományozta. (A hagyomány szerint az építőmester kicsinek tartotta a telket a kívánt számú szobák építésére, mire Vay ezt felelte: Az enyém ez a telek az égig.u) Igen régi, a XVI. századból való a Régi ispitály, a Fazekas-sorra vivő utca északi oldalán. Perényi Gábor adományozta e ház telkét Kopácsi Istvánnak 1561-ben. Kopácsi házat épitett rá, mely a mai szegényház; 1568-ban aztán Kopácsi vejéé: Czeglédy Ferenc, pataki ref. lelkészé lett. Kőkapuján Szombatliy J. még látta az évszámot és kályhájának cserepjén az F. CZ. és jegyeket. Czeglédy a ref. egyházra hagyta kórház gyanánt. Báthory Zsófia lefoglalta sár. kath. egyháznak adta. Feljegyzem, hogy a Királyhegy mögötti

22 22 Radvány-völgy nyugati oldalán emelkedő Sinka nevű hegy keleti lejtőjén a Rákóczykorban a X V II. században s később is gyümölcsös-kertek voltak. Az erdőkerülő bizonysága szerint még ma is láthatók ott némely helyen egykor nemesített gyümölcsfák magról kelt, elvadúlt, csenevész utódai. A Radványvölgy keleti oldalán húzódó hegylánc tetején a régi korbeli védelmi sáncok helyei, maradványai ma is szemlélhetők. 2. A Rákóczy-vár. A sárospataki Rákóczy-vár legnagyobb becsű történelmi műemléke Zemplénvármegyének. Budavárától eltekintve, nincs több olyan vára Magyarországnak, amelyhez annyi nevezetes történelmi emlék fűződnék, mint a sárospataki várhoz. Története visszanyulik a honfoglalás koráig s elválaszthatatlan a város történetétől. (Lásd ott is!) Retel kún vitéz az Árpádtól kapott területen (az újhelyi Sátorhegytől a Tolcsva folyóig) a Bodrog jobb partján egy várát épített, melyet az ő nevéről Retel-Patak várának neveztek. I. Endre király az akkor még kisebb jelentőségű várat megerősítette. II. Endre is sokat tartózkodott a hatalmas trachit-sziklatömbön épült kies fekvésű várban. Itt született leánya, a később szentté avatott Erzsébet 1207-ben. V. István

23 is szívesen lakott a várban, hol IV. vagy Kún László nevű fia született. A Vöröstornyot ő építtette 1262-ben. A vár birtokosai voltak ezután: 1263-bán Ubul Mihály; e Miczbánnemzetségé volt aztán a vár 1291-ig ig a vár urai ismét a magyar királyok és királynők ben Zsigmond király Perényi Péternek adományozza, akinek halála után Zsigmond a Pálóczyaknak adja (1436) ig a vár urai a cseh husziták voltak ig ismét a Pálóczy-családé a vár ig ősi jogon Perényi Péter a vár tulajdonosa, aki a várat hatalmas erősséggé építteti át. Hét év alatt, ig hatalmas magas kőfallal, bástyákkal és méfy árokkal vétette körül a várat s az u. n. belső város területét. E nagy erődítési művek bevégzésekor a várterületet körülövező bástyafal Bodrog felőli (keleti), Perényi-címerrel ékeskedő nagy kapuja fölé e jeles mondást vésette: Félix civitas in (jiia verbum Dei predicatur et observatur illud. CDXXXXI. Apr. XVI11 (Boldog az a város, amelyben Isten igéjét prédikálják és megtartják, ápr. 18.) E Perényi-kapu bejáratánál, a Bodrog felől, a baloldalon ma is ép állapotban van az őr kőtömbből készült ülőhelye. A kapu fölötti falazaton látható nagy lyuk ágyúgolyótól ütött tér. Perényi a vár ablakait, ajtóit renáissance díszítésű keretekkel

24 24 ékesítette. A Vöröstorony földszinti főbejáratát gazdag diszitéssel s családi címerével látta el (e címer domborműve később bárbár módon levakartatott); ugyancsak gyönyörű, ma is ép címer-diszítéssel látta el az általa építtetett u. n. Perényi-szárny főbejáratát is. (Itt a címertől balra eső díszítést az átkos kommunismus alatt rongálták meg a villany bevezetésekor.) Az általa építtetett emeletes új épületszárnyban, melyet az ő nevéről Perényi-szárnynak nevezünk, s a Vöröstorony lakó lakásszobáiba remek kivitelű, hatalmas kandallókat építtetett, Ezek ma is épek; egyikök a (könyvtárterem melletti teremben) az 1542-es évszámmal van jelölve. A 14 hadilag jó l fölszerelt várral rendelkező Perényi P. átalakításai és új építései által a várépítészet egyik elsőrendű remeke lett S pataki vár. A Perényi-szárnyat a Vöröstoronnyal pompás hatású folyosó köti össze (ez is Perényi építése), melyen XVI. és XVII. századi hadiszerek vannak kiállitva. (Fringiák; lándzsák; II. R. F. lovának zablája; török hadiszerszámok stb.) ig a vár ura Perényi Gábor, a Péter fia, aki az atyja által megkezdett építkezéseket befejezi ig a vár a Kir. Kamaráé ig Ruszkai báró Dobó Ferencé, Miksa király adományából. Dobó 1599-ben oltalom okáért a váron kivüli város

25 részeket, a város hostátit hatalmas sáncokkal vette körül. (Ma Dobó-ároknak hívják.) Má is látható egy szakasza a Rákóczy-utca Ujhely felőli keleti házsorának háta mögött, a Csontos József, özv. Polányiné, Szinyei G.- féle, Pataky, Czitrin, ifj. Csajka, Hodossy-telkek kertje végében ben a várat Bocskay István érd. fejedelem foglalja el. Ebben fogadja 1605-ben a török szultán követeit. Egyideig itt őrizték a török szultántól kapott koronáját, mely most Bécsben van ig Kevendi Székely Jakab, a Dobó Anna fia, a vár tulajdonosa ban Serkei Lorántfy Mihály (akinek anyja Horthy Erzsébet volt) vásárolja meg a várat a kincstártól írtért s 1614-ben a várat s a hozzátartozó birtokokat Lorántfy Zmzsánna örökölte, aki 1616-ban /. Rákóczy György neje lett s 1643-ban építtette a mai várkastély déli, egyemeletes szárnyát, mely róla Lorántfy-szárnynak neveztetik. Ennek keletre néző kiugrója a Lorántfycimerrel ékeskedik (egy törzsből kinőtt két hárslevél). A hagyomány szerint ezen az ablakon menekült el egy alkalommal II. Rákóczi Ferenc (kötélen ereszkedett le), mikor 1701-ben I. Lipót király elfogató parancsot adott ki ellene felségsértés és lázadás bűne miatt. (Ez az elfogató parancs eredeti példányban, kiállítva látható a főiskolai könyvtár

26 20 tárlójában.) I. Rákóczy György érd. fejed, halála (1648) után kisebbik fia: III. R. Zsigmond, édesanyjával: Lorántfy Zs.-val állandóan a spataki várban lakik. Itt tartotta fényes lakodalmát III. R. Zsigm. pfalzi Henriettével 1651-ben. Lorántfy Zsuzs. és fia, //. R. György érd. fejed, hálála (1660) után a vár I. R. Ferencé s édesanyjáé, Báthory Zsófiáé ig II. Rákóczi Ferenc, feleségével, fényes udvart tart a pataki várban. Szabadságharca alatt is sokat időzött Patakon ben a vár, mint Rákóczi-birtok, elkoboztatván, a kincstáré lett ban donatiomixta cimen forintért Trautson Donát Lipót János herceg, cs. főudvarmester kapja meg ig akincstáré, amikor hg. Rrctzenheim Ágost cserébe kapja a várat a Bodeni-tó melletti Lindauuradalomért. Fia, Ferdinánd (1823) a várat kijavittatja, s a nyugati és északi szárnyat építteti, összekötve azokat északon a Perényi-, délen a Lorántfy-szárnnyal ban a várat hg. Windisch-Graetz Lajos veszi meg a hg. Bretzenheim-örökösöktől. Jelenlegi birtokosa fia: hg. Windisch-Graetz Lajos nyugalmazott miniszter. A vár tornyai ( vigyázó házak ) közül ma már csak 3 van meg. Egyet 1702-ben I. Lipót király rendeletére lőporral robbantottak föl. Ugyanekkor Lipót a vár erődít

27 É7 ményeinek, bástyáinak (a várnégyszög 3 kimagasló sarkán) nagy részét is szétbontatta. A kelet-déli bástyának hatalmas romjai ma is láthatók a viziárokban, a többi bástyának csak tömbtörmelékei s helye láthatók. A várat körülvevő víziárokban, a nyugati oldalon, az u. n. Kruczik-gödörben, ma házak vannak. A külvárosból a belvárosba (a várudvarba) a viziárok felett mozgatható (fölhúzható) csapóhidon, a r. kath. templom keleti végénél, lehetett bejutni. Az u. n. Vörösiomyon kívül 1642-ben, I. Rákóczy György fejedelem idejében, még 5 erődje, bástyája volt a várnak. Ezek: I. Vörösbástya 2 tarackkal. II. Oroszlán-bástya; ágyúi: 1. Krokodil-ágyú. 2. Sárkány-ágyú. 3. Basiliscus-ágyú. 1. Fülemile-ágyú. 5. Rigó-ágyú. 6. Fogolymadár-ágyú. 7. Szarka-ágyú. 8. Szajkó-ágyú. 9. Galamb-ágyú. 10. Veréb-ágyú. III. Közép-bástya 5 tarackkal s 1 ágyúval. IV. Uj-bástya, a Sólyom- és Gerlice-ágyukkal. V. Tömlöc-bástya 3 ágyúval: a pacsirta-, fecskeés Bebek-ágyúval. Történelmi nevezetességű a Perényiszárny északkeleti saroktornyában, a második emeleten levő, Bodrogra néző erkély-szoba, melyet Sub rosa-szobának neveznek. E nevet azért kapta, mert kupolaszerű mennyezetének közepén a zárókövön, igen érdekes képek-

28 1 8 tői környezve, egy festett rózsa látható. A Wesselényi-féle összeesküvés ( ) és a Thökölyi- és Rákóczi-szabadságharcok idején a felkelők ebben a szobában tartották titkos gyűléseiket s az itt hozott határozatokat Dátum Sub Rosa (= titokban tartandó) jelzéssel közölték a távollevőkkel. A vár Yöröstornyában volt a Rákóczycsalád házikincstára, ahol bivalybőrből készült zsákokban és pléh-hordókban voltak fölhalmozva az arany- és ezüsttallérok. A fejedelem összes birtokairól minden jövedelem ide folyt be. Ezért volt szójárás Erdélyben, hogy: Elvitte pénzünket a Patak!u E Vöröstoronyban van a lovagterem, ahol a különféle ünnepélyeket és gyűléseket tartották ban itt volt az országgyűlés. A Rákóczy-család Vöröstorony-beli kincstárával kapcsolatosan egy rendkívül érdekes hagyomány maradt fenn, mely Losonczi István nagyhírű Hármas Kis Tükrében is olvasható. (Pl iki pozsony-pesti kiadás ) Egy pataki tógátus diáknak (némelyek szerint Laskói Péter, mások szerint Csukát Tamás) volt égy csókája, amely őt mindenüvé elkisérte, ahová csak ment. Ez a diák tavaszkor legjobban szeretett tanulni a Rákóczy-vár sáncában, a víziárok pázsitos szélén, ahol a fűre heveredve szokott elmélyedni

29 compendiumába. Csókája ide is mindig elkísérte. Egy verőfényes napon a csóka gyakran el-elszállt tőle, meg visszament s mindannyiszor 1 1 aranytallért tett le compendiumára. A csóka ugyanis a kincstár nyitott ablakán, valahányszor azt szellőztették, be-beszállt s fürgén hordta a fényes aranyakat gazdájának. A kincstartó házból kihordott 200 arannyal ment aztán a pataki tógátus diák külföldi akadémiákra, sőt papi palástját is ebből csináltatta meg. Ezért hívták Laskói Pétert aztán Laskói Csókás Péternek. (Spataki Hírlap sz). I. Rákóczy György idejében európai hírű ágyú- és lőporgyár is volt Sárospatakon, a várban. E Rákóczy György tulajdonát képező ágyűgyár vezetője Saltzenberger mester volt, aki a kész ágyúkat állatalakokkal, a Rákóczy-eímerrel s zsoltár versekkel díszítette. Egyik latin felirat magyar fordítása: Én vagyok a fülemile, ki aramnak tek. és nagi/s. b Rákóczy Györgynek parancsára születtem, kinek lakását védem, ellenségét Isten segítségével elijesztem A Rákóczy-vár Vöröstornyá, a Perényiszárny, a gyönyörű park, melyben II. Rákóczi F.-korabeli hatalmas fák ma is díszlenek, a viziárok, a kazamaták alagutai, melyek emeletszerűleg húzódnak egymásfölött, a bástyaromok, a hercegi család, vagy megbízottja engedélyével, megtekinthetők. m

30 80 3. A ref. főiskola. A sárospataki főiskola a magyar nemzeti művelődés egyik legrégibb és leghatalmasabb vára. Közel négyszázéves fennállása alatt sok kiváló írót, költőt, tudóst, államférfit, sok igaz magyar érzésű polgárt nevelt édes magyar hazánknak. Pártfogói, istápolói alapíttatásától kezdve II. Rákóczy György fejedelem haláláig (1660) a vár urai voltak. Alapitói 1531-ben: Perényi Péter főúr oltalma alatt Kopácsi István ferencrendi gvárdián és rendtársa: Sztárai Mihály voltak. Mint alsóbbrendű (triviális) iskola, a ferencrendi apácák klastromában nyilt meg a mostani 'főisk. udvar keleti felén. Perényi Péter halála (1548) után fia: Perényi Gábor lett az iskola pártfogója, aki áz iskolát 1550-ben kollégiumi, főiskolai rangra emelte, melyben már a magasabb tudományok: a theologia, a filozófia, a görög és héber nyelv is taníttattak. Perényi Gábor halála (1567) után is a pataki vár birtokosai: Miksa király (aki Perényi Gábor adományait megerősítette s elrendelte, hogy a várból a diákok élelmezésére negyedévenként ezután is 40 köböl búzát, 4 hordó bort és 4 oldal szalonnát adjanak; ígyő is a legnagyobb jóltevők közé tartozik), Dobó Tűnne, aki a kollégium udvarát egy új

31 81 telekkel (Fazekas-sor) bővítette, Lorántfy Mihály, majd ennek női erényekben kiváló leánya: Lorántfy Zsuzsánna s férje, I. Rákóczy György erdélyi fejedelem voltak a főiskola pártfogói. I. Rákóczy Gy ben a collegium régebbi törvényeit átnézeti, tökéletesíti, épületeit jobb karba helyezi s újat is építtet (Cigánysor). F ia i: II. R. György és III. R. Zsigmond az új épület első emeletén laktak Bethlen Miklóssal (a későbbi híres önéletíróval) s nevelőjükkel: Prónai Mátyással. I. Rákóczy Gy. halála (1648) után özvegye : Lorántfy Zsuzsánna a kollégiumot á legmagasabb színvonalra emelte. Tudománykedvelő fiával: Zsigmonddal meghívták a kollégium tanúlmányi, nevelésügyi igazgatójául (paedagogiarcha) Comenius Amos Jánost, az európai hírű paedagógust ( ig, négy évig működött itt), akinek világhírű tankönyvei: az Orbis pictus és Schola Indus a spataki főiskolából indultak világhódító útjokra. Lorántfy Zs. 4 új tantermet építtet s nyomdát állít (1650), gondoskodik a tanárok fizetéséről s a diákok ellátásáról. A kollégium ez időben, főleg Comenius paedagógiai rendszere által, mintaintézetté lett, úgy hogy abban az időben a magyarországi prot. iskolák közt hozzá hasonló csak egy is alig találtatott." A XV II. században a legelőke

32 32J lőbb főrangú és nemes családok küldték gyermekeiket a Rákóczyak főiskolájába nemcsak Magyar,- hanem Erdélyországból is. II. Rákóczy György és Lorántfy Zsuzsánna halálával (1660) az üldöztetések szomorú évtizedei következtek a főiskolára. II. R. György özvegye: Báthory Zsófia, aki csak önző érdekből tért át a ref. vallásra, férje halála után, 1661-ben visszatért a r. kath. vallásra s a protestánsokat birtokairól kiűzte. Szívtelenül bánt a főiskolával is. A tanárok és diákok várbeli évi járandóságát beszüntette, alapítványait elvette. A kollégiumot 1671-ben jövedelmeivel, elfoglalta s a jezsuitáknak adta, a tanárokat és diákokat a városból elűzte. A diákok tanáraik: Pósaházi János és Buzinkay Mihály vezetése alatt (1671 okt. 20.) egy csomó könyvvel és becses ereklyékkel s a Rákóczy-nyomda fölszerelésével szekereken és gyalog Debrecenbe menekültek a testvérkollégiumba, honnan 1672 jan. havában Erdélybe vándoroltak, hol Apafi Mihály fejedelem kegyességéből fehr. 20. körül Gyulafehérváron, a Bethlen-collegium akkor üresen álló épületében kaptak szállást a bujdosók. Innen 1716-ban Marosvásárhelyre bujdosott a sárospatak-gyulafehérvári ref. kollégium ben Thökölyi Spatakot elfoglalván, a kollégiumot visszaadta a reformátusoknak,

33 Ez örömhírre a spataki diákok egy része Sallai Pál szenior vezetése alatt visszament Sárospatakra igaz vallásuknak Jeruzsálemébe. Azonban 1687-ben ismét elűzték őket CSprara csász. tábornok katonái s a kollégium minden vagyonával Palcsics János pataki jezsuitafőnök kezére került. A diákok egy része a spatak-gyulafehérvári kollégiumba vándorolt: a nagyobb csapat pedig Csécsy János és egyik pataki ref. pap (Hernádnémeti Gergely) vezetése mellett jnlius 12-én Göncön telepedett le ben a sárospatak-gönci iskolának 350 növendéke volt. Ez évben azonban a jezsuiták innen is kiűzték őket. A múzsasereg zsoltárok ( ) éneklése közben menekült Kassára ban a külvárosban Csécsy János tanár, a pártfogók segítségével az iskola számára egy faházat építtetett. II. Rákóczy F. szabadságharca idején a faépület lerontatott. A diákok egy része kuruc katonává lett. II. R. Ferenc 1703-ban Spatakot elfoglalván, a kollégiumot visszaadta a reformátusoknak, s dec. 13-án Tomallyai György szénior vezetése alatt visszatértek az ősi fészekbe. Csécsy prof ben tért vissza Patakra. De még ezután is háborgatták őket ben a jezsuiták ismét birtokukba akarták venni a collegiumot; de a fegyveres erővel támogatott küldöttséget a 8

34 ü kollégium elől a pataki asszonyok szénvonóval piszkaiéval, lapáttal, kőzáporral elkergették ben pedig a Helytartó tanács grammatikai iskolává akarta lefokozni. Az iki26. t -c. aztán bizlosította az iskola szabad fejlődését ban megnyílt a jogakadémia a híres Kövy Sándor prof. vezetése alatt től 1862-ig az önkényuralom alatt szünetelt ben tanitóképzőintézeíet állított fel a főiskola, amivel megelőzte az államot julius 8-án ünnepelte a főiskola fennállásának háromszázados évfordulóját. Országos magyar nemzeti ünnep volt ez, mely az elnyomatás évei után a nemzeti ébredés magasztos reggele volt. Sok főúr, tudós, iró, magas állású férfiak nagy számmal jelentek meg az ünnepélyen. A jelenvoltak nagy része áranyköny vbe írta be nevét (300-nál többen) s Erdélyi János az ünnep megörökítésére Emlékkönyvet szerkesztett. Ugyanez alkalommal adta ki Erdélyi a főiskolának Szombatin János prof. áltál latinul megírt történetét, melyet dr. Gulyás József főgimn. tanár, egyet, m.-tanár 1919-ben fordított le magyarra s Szinyci Gerzson látott el jegyzetekkel. A főiskola növendékeinek száma 1765-ben 1270; 1770-ben 1346; 1790-ben 1626; ben 1636: 1818-ban pedig 1420 volt. A gyásztized alatt ( ), I. Lipót király idejében, gályarabságot s börtönt szenvedett

35 41 prot. lelkész közül 22 a sárospataki főiskolában tanúit, kik közűi 4: Kaposi István 1642; Miskolczy Mihály 1650; Séllyei István 1653; Csúzi Cseh Jakab 1663, főiskolai szénior volt. A gályarabságra aranyért eladott 19 ref. rablelkész közül pataki diák volt 12 s várbörtönökben sínylődött 10. Élve kiszabadult a gályákról 11, a börtönökből 6 pataki diák. (összesen 24 prot. rab szabadult ki.) Sárospataki tanár: Simándi István volt az első Magyarországon, aki'a fizikát 1708-tól, külföldről magával hozott eszközök fölhasználásával, kísérletekkel kapcsolatosan tanította. A főiskola legkiválóbb növendékei közül megemlítjük itt a következőket: Geleji Katona István, II. Rákóczy György, III. Rákóczy Zsigmond, Bónis Ferenc, báró BánfFy Dénes, Czeglédi István, Szuhay Mátyás, Szuhay Gáspár (kurucvezérek), Komáromi Csipkés György, Gyöngyössy István, Pósaházi János, Buzinkay Mihály, gróf Bethlen Miklós, ifj. Csécsi János, Csokonai Vitéz Mihály, Bessenyei György, Vályi Nagy Ferenc, Barczafalvi Szabó Dávid, Kazinczy Ferenc, Jászay Pál, Szemere Pál, gróf Teleki László, Kossuth Lajos, Kazinczy Gábor, Fáy András, Tompa Mihály, Erdélyi János, Szemere Bertalan, Izsó Miklós, Tóth Ede, Fogarassi János, Szemere Miklós, Péchy Tamás, Pósa Lajos, Zempléni Árpád, Lőrinczy György, Harsányi Zsolt, Komáromi János.

36 36 A főiskola tanárai közül a Magyar Tud. Akadémia tagjaivá lettek: 1. INyiry István 1831-től. ( f 1838). 2. Gelei József 1832-től. ( f 1838). 3. Somosi János 1834-től. ( f 1855). 4. Magda Pál 1834-től. ( f 1841). 5. Erdélyi János 1839 tői. (*f 1868.) 6. Zsarnay Lajos 1858-tól. (*j* 1866). 7. Dr. Ballagi Géza 1888-tól ( f 1907). 8. Dr. Finkey Ferenc 1908-tól. A főiskola jelenleg főgimnáziumból és theol. akadémiából áll. A jogakadémia 1923-ban megszűnt, mert a kormány az államsegélyt megvonta az összes felekezeti jogakadémiáktól. Az áll. tanítóképző-intézet visszavétele ügyében még folynak a tárgyalások. A főiskolában a következő ifj. egyesületek működnek: Hittanhallgatók Egylete, Főiskolai Énekkar, Főisk. Betegsegélyző-Egylet, Főisk. Ifjúsági-Egylet, Akad. Ifj. Olvasó-Egylet, Akad. Torna-Egylet, Kálvin János-Egyesület, Hegyaljai Erő Cserkészcsapat. Gimn. Erdélyi önképző Kör, I. Rákóczy György- Egyesület, Gimn. Tornakör, Bocskay-Bajtársi Egyesület. A sárospataki főiskola ma is hatalmas védbástyája, erős vára, világító tornya a valláserkölcsi és hazafias nevelés-oktatásnak. Méltó büszkesége, dicsekedése, nemzeti kincse nem

37 37 csak magyar ref. egyházunknak, hanem édes magyar hazánknak is, melynek feltámadását igaz magyar lélekkel s nemes buzgalmú munkásságával szolgálja. A főiskola tudományos intézményei. I. A főiskolai könyvtár. Alapítása egy időre esik a főiskola alapításával (1531.). Gyarapítása részint vásárlás, részint adományozás és hagyományozás útján történt s történik ma is. III. Rákóczy Zsigmond az atyjától: I. Rákóczy György fejedelemtől örökölt sárospataki várbeli könyvtárt 1652-ben végrendeletileg a főiskolának adományozta. Ezzel a Rákóczy-könyvtárral, melynek katalógusát, a könyvtár történetével kapcsolatosan, 1917-ben adtam ki (8r ), oly gazdag lett a főisk. könyvtár, hogy Medgyesi Pál bizonyságtétele szerint (1659.) a XVII. sz. második felében sem Magyar- sem Erdélyországban nem volt olyan híres könyvtár, mint ez. Az üldöztetések idején ( , ) a könyvtár a várbeli jezsuiták kezére került s züllésnek, pusztulásnak volt kitéve. Az 1671-iki meneküléskor a tanárok és diákok a könyveknek csak kis részét vitték magukkal. Ezekből á marosvásárhelyi ref. collegiumban megvan má is 38, a sátoralja

38 38 újhelyi rendház házi könyvtárában pedig 120 könyv van, amelyek szintén könyvtárunkéi voltak. Ez utóbbiak a pataki jezsuitáktól kerültek Ujhelybe. A Rákóczy-könyvtáron kivűl, a főisk. könyvtárba vannak beolvasztva a következő könyvtárak is: Kazinczy Ferenc könyvtára és metszetgyöjteménye (ez utóbbi metszeteinek leíró jegyzékét 1911-ben adtam ki Budapesten. 4r ), Beregszászi Nagy Pálé, Porkoláb Istváné, Emődi Istváné, Nyiry Istváné, Szilágyi Jánosé, Csengery Józsefé, Szeremlei Gáboré, gr. Teleki József könyvtárának egy része, Molnár Istváné, Beleznay Miklósé, Kovács Mihályé, Dr. Szabó Jánosé, Szkárosy Gusztávé, Zempléni Árpádé, Pósa Lajosé, Dókus Gyula főisk. gondnok levéltára. A könyvtár nyomtatványainak száma meghaladja a kötetet; unicumainak (egyetlen példányban fönnmaradt, nyomtatott könyveinek) száma pedig a 150-et. A kézirattár több, mint 2000 kötetből áll. A könyvtár helyiségei: egy nagyterem (I II. emelet), a II. emeleten 2 terem és egy folyosó; az I. emeleten 2 dolgozó szoba, kézikönyvtárral s egy olvasóterem. Nyomtatvány és kézirat-kiállítás. A könyvtár nagytermének közepén álló két tárlóban a következő ritka, vágy éppen egyetlen

39 példányban létező nyomtatványok és kéziratok vannak kiállítva: A) Rákóczy-emlékek I. Rákóczy György erdélyi fejed e lem bibliája sajátkezű bejegyzéseivel. Károlyi Gáspárnak Vizsolyban 1590-ben megjelent első teljes magyar bibliájából az Ujtestámentom ez. Az egyes bibliai iratok után pontosan odajegyezte, hogy hol, mikor fejezte be az illető irat olvasását. Pl. a Lukács írása szerint való evang. végén (a kinyitott lapon) e följegyzése olvasható: Anno die Decembris az én kegyelmes Istenemnek kegyelmes engedelméből végeztem el ez könyvnek olvasását Patakon reggel 6 és 7 óra közötti (I. Rákóczy György, Sza- Járdi szerint, az Otestámentomot 13-szor, az újat pedig 32-szernél többször olvasta vala át. Minden reggel 2 fejezetet olvasott el. Bibliáját magával hordozta a táborozások idején is.) 2. Jo. W olfius: Lectionum memorabilium et reconditarum centenarii XVI. cum indice J. Iac. Linsii. Tóm. II. Lavingae, Rákóczy eredeti kézírásával az előtábla belső lapján: Anno 1627 die 31 Jnlij. Emi hanc librum a plebano nagi Sarosiense perflorenos 12 d.50. Georg irs Rakoczy. Non est currentis neque volentis séd miserentis DEI.U [1627 július 31-én vásároltam ezt a könyvet a nagysárosi plé

40 bánostól 12 frt. 50 dénárért. (Jelmondata): Nem azé, aki fut, sem nem azé, aki akarja, hanem a könyörülő Istené. (Róm. 9:16.) [azaz: nem a sietés, nem az akarás, hanem a könyörülő Isten dönti el dolgainkat.] 3. Joh. Theob. Schonwetterus: Commentariorum de bello germanico nostri temporis libri XIII. Francofurti, Liber 1 llustm Scholae Sáros Patachinae a Serenissima Rakocziana domo usui praefate Juventutis Coetus Anno Ipsis Calend Janarij.u ( A tekintetes sárospataki iskola könyve, a felséges Rákóczi-ház ajándékából, a nagyreményű ifjúság használatára január hava.u) 4. A sárospataki főiskola 1. Rákóczy György-féle törvényei 1621-ből. [Leges Scholae Sáros Patachinae 1621.] (Kézirat. Rákóczy György a régebbi XVI. századi törvényeket a kor szellemének megfelelőleg átalakíttatta. Ez az a példány, melyet Békeji Rémig földolgozott.) 5. Medgyesi Pál: Dialógus politico-ecclesiasti cus. Bártfa,1650. III. Rákóczy Zsigmondnak, I. R. Gy. fejedelem fiának van ajánlva, aki ezt a példányt Héczei Baksi Istvánnak ajándékozta Sárospatakon 1650 jól. 3-án. ( lllustiissimus Dominus Sigismundus Rákóczi de Felső-Vadász, hunc librum Presbiterialemque institutionum in perpetuam sui memóriám exhibuit mihi Stephani Baxi de Hécze, Sáros Patachini, die 3 Julij mpr. ) ó.melanchtonis Operum Pars III. W it-

41 tebergae, I. Rákóczy György sajátkezű följegyzése a címlapján: Anno 1629 vétettem Lednicen egy szegény Morvából ki üzetletett prédikátortól. R. Gy. (A kiűzött pap: Rochitzerbergi Rochotius Sámuel.) 7. Ug^maz. Pars II. (1562): Rákóczy bejegyzése: Anno 1629 vétettem eqy szegény Morvából ki üzettettet predicatortól. R. Gy.u Ugyané bejegyzése olvasható a 8., 9., 10., 11., 12., 13. számmái jelzett Rákóczy-könyvtári köteteken is. 14. Dajka János és Geleji Katona István: Öreg Gtaduál, Gyulafehérvár, Ezt a kótás énekeskönyvet I. Rákóczy György fejedelem nyomatta ki 200 példányban s a nagyobb ref. gyülekezeteknek ajándékozta. Az eperjesi luth. egyháznak is adott egy példányt. Ezt a példányt II. Rákóczy György fejedelem ajándékozta sajátkezű névaláirásával és bibliai jelmondásával a saujhelyi ref. egyháznak: Georgius Rakoczy mpr. Non est currentis neque volentis séd miserentis D EI 15. III. Rákóczy Zsigmond herceg sajátkezű névaláirásával ékeskedő könyv. (Liber epistolarum beati Augustini Theophylacti archiepiscopi... Enarrationes ) Az előzéklevélen: S. Rakoczy mpi\ Mellette Rákóczy Zs. subscriptiója a főiskola első anyakönyvében (fénykép), mely jelenleg a marosvásárhelyi ref. collégiumban őriztetik (alatta még 2 fénykép az első anyakönyvből). 16. III. Rákóczy Zsigmond herceg

42 42 számára bekötött könyv. (Bisterfeld: De unó Deo II. Rákóczy Györgynek és III. Rákóczy Zsigmondnak ajánlotta.) Az aranyozott préseléssel díszített előtáblába be vannak préselve aranyozással Rákóczy Zsigmond nevének kezdőbetűi és alól az évszám: S, * R A Rákóczy-könyvtár kéziratos k a talógusa. (Catalogus Librorum Illustrissimi Sigismundi Rákóczi Inventatorum ) Nagybecsű művelődéstörténeti emlék. Tiz olyan könyvnek a cimét őrizte meg, amelyből ma, sajnos, egy példány sem ismeretes. Ezek: 1. Stephani Andrási 3plex Philosophia. 2. Oratio funebris in exequio Mariae Drugeth. 3. Articuli Posonienses de Anno Iter encomiasticum Seren. Prin. Georgii Rákóczi. 5. Responsio Szőlősi opposita disputationi Andreae Horváth. 6. Két halotti Predicatio Prinyi Gábor felett. 7. Julius Tsászárnak munkái magyarúl. 8. Aegidius L. Az igaz Sz. Egyházról. 9. Náp városa Kászonyi Jánosé. 10. Istenes elmélkedések Vámosi Gergely által. E tiz műről egyedül és kizárólag e katalógusból van tudomása a magyar irodalomnak. 18. Biblia Latina. Strassburg, Il-ik kötet. Préselt bőrbe kötött fatáblákkal. A hires Eggesteyn Henrik nyomása. A Rákóczy-könyvtáré volt, melynek katalógusában igy szerepel: Editio Vulgata Bibliorum antiquis characteribus (Lásd Har-

43 43 sányi /.: A sárospataki Rákóczy-könyvtár és katalógusa. Bpest, , V. ö. Harsányi /.: A sárospataki főisk. könyvtár ősnyomtatványai. Spatak, ) B) Régi, ritka magyar könyvek. 19. A legelső, tisztán magyar nyelvű nyomtatvány: Komjáthy Benedek: Az Zenth Paalleueley magyar nyelven. Krakó, r. Yietoris nyomtatása. (Pazar József tógátus diák ajándéka 1811-ből. A magyar szókincs ebben van először kinyomatva.) 20. A legelső Magyarországon nyomtatott magyar könyv: Sylvester János: Uy Testamentum Magar nelwenn. Uj sziget, r. [Sylvestertől való a legelső nyomtatott magyar szöveg a Hegendorf-féle Rudimentában és a Heyden Sebald-féle gyermeki beszélgetésekben Krakó.] 21. A legelső magyar zsoltár-fordítás prózában: Székely István: Soltar Könyv. Krakó, r. 22. Ckrónika. Tinódi Sebestien szörzése. Kolozsvár, (A legritkább az olyan példány, melynek keretes címlapja megvan.) 23. Székely István: Chronica ez Világnak yeles dolgairól. Krakó, Melius Péter: Arán Tamás. Debrecen, r. 25. Heltai Gáspár: Wy Testamentom. Kolozsvár, r. 26. Bornemisza Péter: Első része az Evangeliomoliból es az Epistolákbol való Tannságoknak. Komjáli és

44 44 Sempte, 4r. (Igen nagy ritkaság!). 27. Heltai Gáspár: Chromca az Magyaroknak dolgairól. Kolozsvár, r. (Heltai volt az első, aki a magyar nép számára magyarul Magyarország történetét megírta). 28. Félegyházy Tamás: Uj- Testamentom. Debrecen, Czviítinger Dávid: Specimen Hungáriáé Literariae. Frankofurti et Lipsiae Több mint 250 magyar íróról tud. 30. Bőd Péter: Magyar Athenas (500 régi magyar Íróról és könyveikről.) 31. Bessenyei György: Ágis tragédiája öt játékban. Béts, 17/'2. 8r. 32. Bessenyei György: A Holmi. Béts, r. 33. Kazinczy Ferenc első könyve sárospataki diák korából, mikor 16 éves volt: Magyarország geographikai, azaz földi állapotjának lerajzolása. Kassa, r. 34. Mondolat. Sok bővítményekkel és eggy uj szótárral. Angyalbőrbe kötve, eggy Tünet forint. Dicshalom, Híres gúny irat a nyelvújítás ellen. Szerkesztette Somogyi Gedeon. A Mondolat" cím Barczafalvi mesterkélt szava. 35. Fáy András Eredeti Meséi és Aphorizmái. Béts, (Képekkel.) 36. Gvadángi: Egy falusi nótáriusnak budai utazása. Pozsony és Komárom (Első kiadás.) 37. Vörösmarty: Zalán futása. Pesten, (Első kiadás.)

45 45 C) Unicumok. Régi magyar nyomtatványok. 38. Károlyi Péter: Az egy igaz Istenről... Debrecen, r. Egykorú barna bőrkötésben. 39. Balassa Bálint: Beteg telkeknek való füves kerteczke. Krakó, (Első kiadás). Balassa B. Sárospatakon a Gombos hegyen, Dobó Ferenc várúr szőlős-gyümölcsös kertjében fejezte be 1577-ben az Eurialus és Lucretia c. verses szerelmi regényét: Szerzék ez éneket Bodrog vize mellett Patak városában az úr Gombos-kertjében 1577-ben.u 40. Beythe István: Az Evangeliomok magyarázatig Német-Újvár, r. Szabó Károly jegyzetével: Az eddig ismert példányok közt legteljesebb. I. része hiánytalanúl unicum. A sárospataki könyvtár egyik legnagyobb kincse. Egykorú, préselt bőrbe kötött fatáblákkal. 41. Heyden Sebald: Formuláé Puerilium Colloquiorum. [Gyermeki beszélgetések.] Debrecen, r. Lütin-magyar szöveggel. Népiskolai tankönyv volt a XVI. és XV II. században. 42. Libellus Elegantissimus: Cato. Igen szép könyvetske. Debrecen, r. Egybekötve az előbbivel. 43. Apológia. Azaz Mentségre való irás. Kolozsvár, Debreceni Kalendárium 1627-re. Töredék. 45. Mihály kő János: Istenes és áhitatos Imadságoc. Csepreg, r. 46. Gönczi György: Énekes könyv. Lőcse, r. 47. Király Jakab: Hármas

46 46 Szentírásbeli dolog. Kassa, r. 48. Sárospataki kei\ Catechismus. A kér. hitnek ágazati. Sárospatak, r. 49. Pósaházi Jánosnak Kis Imre nevű jesuita páterrel való vetélkedése. Sárospatak, r. (Egyetlen teljes példány.) 50. Némethi Mihály: Mennyei tárház kultsa. Kolozsvár, r. 51. Tolvaj Ferenc: Az Arithmetikának Mestersége. Debreczen, Az első kiadásból ez az egyetlen példány. 52. Szőnyi Nagy István: Kegyes lélek vezércsillaga. Debr r. 53. Somosi Petko János: Menyország dicsőssége, pokol rettenetessége. Kassa, r. 54. Debreceni Catechismus. A kér. hitnek ágazati. Debr., r. 55. Sideríus János: Kisded gyermekeknek való Catechismus. Debr Catechismus. H. n r. 57. A bártfa i biblia töredékei 1607-ből. (Szombathi János fedezte fel a spataki könyvtárban.) 58. Balassa Bálint: Betegh Lelkeknek való füves kertecske. Sicz, Vízaknai Gergely. Az kér. tudomány nehány fő articulusiról. Sicz, Előbbivel egybekötve. 60. Debreceni Kalocsa János: Az örök élet zsengéjének érzése. Debr., (ír. Közi ) 61. Czeglédi István: Ezékiel felesége. Kassa, r. 62. Ujfalvi Imrei Kalendariom 1598-ra. Debr., 12r. 63. Szikszai P. Sámuel: Menyország útja. Bártfa, Debreczeni Péter: Tizenkét üdvösséges elmélkedések. Lőcse, , Köleséri Sámuel: Dá

47 vid Patriarcha. Halotti Tanítás Dobozi István temetése alkalmával. Debrecen, r. 66. Kabai B. Gellért Elmélkedés Dobozi István felett. Debrecen, r. Az előzővel egybekötve. 67. A vizsolyi nyomda eddig ismeretlen terméke'. Evangeliomok és epistolák.. (Vizsoly, közt. 12r. Töredék. Egy könyvtáblából áztattam ki.) 68. Apolloniits histonája. Egy könyvtáblából áztattam ki. 8r. 2 lev. Kolozsvár, XVII. sz. 69. Németnyelvű naptár 1688-ra. Kolozsvári nyomtatvány. Egy könyvtáblából áztattam ki. 70. Tétsi J. Miklós: Lilium humilitatis. Kol Komáromi Csipkés György: Pápistaság újsága. Töredék, mely kétségtelenné teszi, hogy e műnek kolozsvári második kiadása is volt a XVII. század hetvenes éveiben. Egy könyvtáblából áztattam ki. 72. Kolozsvári naptár 1689-re. Töredék. 36 levél. Kiegésziti több tekintetben a Fraknói által fölfedezett töredéket. (Magyar Könyvszemle : ) Egy könyvtáblából áztattam ki. 73. Lelki fegyvertartó ház. XVII. századi nyomtatv. (ír. Közlemények : ) 74. Weréczi Ferenc sárospataki ref. lelkész: Lelki hartz. Halotti predikációs tanítás. Várad, r. Egyetlen teljes példány. 75. Váradi kalendárium 1656-ra. 12r. 11 drb. töredék. Egy része unicum. (v. ö. M. Kvszemle, 1880 : 300.) 76. Mihályko János: Az örök életről... való könyvecske. Bártfa, r. Egyetlen teljes példány.

48 48 D) Unicumok, Hazai nyomású idegennyelvü könyvek. 77. Sautter, Sámuel: Eine christl. Predigt. Bártfa, r. 78. Milotai, (Stephanusj: Assertiones Yerae. Debrecen, r. 79. Xylander István: Carmina sepulchralia super funus Christophori Thurzo de Bethlenfalva. Lőcse, Az elveszett latin példányról fennmaradt egyetlen másolati példány. 80. Maconius, Joh.: Majuma... Gyulafehérvár r. 81. Maconius: Cunis, Blandulae, tenellae atque lepidulae puellae Katharinae... Gyulafehérvár, Az előbbivel SS. 239/b. egybekötve. 82. Evangelia et Epistolae Dominicorum ac Festorum dierum Graece et Latiné. Lőcse, r. 83. Theairum Fortitudinis. (Színmű.) Kolozsvár, r. 84. Trajanus, Adamus: Saluberrimae Pistiniensis Thermae... Trencsin, r. 85. Ex rege Taurus, sive Tragoedia de Fastu Nabugodonosoris. Kolozsvár, r. Ez előbbivel egybe kötve. 86 Komáromi Csipkés György: De bis mortuis. Disp. theol. Yárad, r. Előbbivel egybekötve. 87. Serpilius, Jók: Oratio valedictoria... Lőcse, r. 88. Serpilius: Nova Curiae Caismarcensis... oratiuncula. Lőcse, r. 89. Pajecki, Damianus: Ephemeris Ecclesiastico Astronomica. Yulgo Calendarium. Bártfa, r. Rákóczy Zsigmondnak van ajánlva. Bethlen Farkas és Kazinczy

49 49 Ferenc jegyzeteivel. Bőrkötésben, aranyozással. 90. Greíser, Jacobus: Rudimenta Lingvae Graecae. Lőcse, r. 91. (Felsőmagyarországi törvénycikkek, vagy vizsolyi kánonok). Articuli juxta quos regitur Ecclesia in superioribus regni Ungariae partibus. (Sárospatak) r. 92. Habermann, Joh. : Christl. Gebetbuch. Lőcse, r. 93. Fsaimén u. Geistliche Lieder. Lőcse, Az előzővel egybekötve. 94. Comenius: Praecepta Morum. Enyedi Sámuel értelmezésével. Bártfa, r. E) Biblia-kiállítás (a tárló tetején.) 95. Károlyi G áspár: Szent Biblia. Vi> zsoly r. Ez az első teljes magyar bibliafordítás. A kiadás költségeit fedezték: Ecsedi Báthory István főispán, országbíró és neje: Homonnai Drugeth Eufrozina, Rákóczy Zsigmond egri kapitány, majd erdélyi fejedelem, Homonnai Drugeth István főispán és Mágócsy Gáspár főispán. A kiállított példány azért nevezetes, mert a nagyhírű, bájos úrnőé: a Murányi Vénusé (Széchy Máriáé) volt. Előtábláján a Széchy-cim er: Ezüst, kétfejű sas; felette SZÉCHÍ MÁRIA. A. D A nagyhírű s a protestánsok által ma is használt Károlyibiblia mellett ennek későbbi, nevezetesebb kiadásaiból álló kiállítás látható, melyben a hanaui, oppenheimi, lőcsei, várad-kolozsvári 4

50 50 (Címlapján a Bethlen címerrel. E kiadás költségeit II. Rákóczy György, gr. Bethlen István, Rhédey Ferenc, Barcsai Ákos, Gyulai F. és több egyházközség fedezte), továbbá négy amsterdami, négy utrechti, három bázeli, két lipcsei, két sárospataki (1832., Ezek hazánkban az első kiadások, melyek a Brit- és Külföldi bibliaterjesztő társaság pénzén jelentek meg), négy kőszegi s más kiadások láthatók. E kiállításban szerepelnek még Méliusz Péter, Félegyházi, Torkos András, Szeniczei Bárány Sártorius-féle, Káldy György és Komáromi Csipkés György bibliafordításai is. Az utóbbiból Kassán több száz, Egerben több ezer példányt égettetett meg b. Barkóczy F. egri püspök. Egy elégetett példány megmentett táblái a tárló utolsó szakaszában szemlélhetők. F) Kéziratok. 96. Lengyel Biblia r. 185 levél. Hártya-kódex. A lengyelek legbecsesebb és legterjedelmesebb nyelvemléke. Nagy Lajos magyar király leánya: Hedvig, II. Jagelló Ulászló lengyel király felesége kezdte fordíttatni Jaszovici András krakói egyetemi tanárral ben ben a fordíttatás, Hedvig halála miatt, abbamaradt. Csak Ulászló 4-ik felesége, Zsófia királyné idejében, 1455-ben fejezték be

51 51 a fordítást. Az iniciálás cimlapon, alul balra a lengyel sás; jobbra a litván cím er: az üldöző, lovon; középen a Jagelló-cimer. Ot különböző kéz írása ben Lesznóról került főiskolánk könyvtárába. Mellé van helyezve egy kitépett töredék Esdrás könyvéből. Ebbe köttette be ifj. Csécsi János pataki tanár Sl.közt a kuruc háborúról írott Havi krónikáját. Egy töredéke Prágában van (Dániel k.-ből), egy másik Varsóban (Királyok könyvéből), a harmadik Boroszlóban (Jeremiásból), a 4-ik, melyet 1908-ban fedeztem fel a pataki kvtárban, az Esdrás-töredék. Egykorú, préselt bőrbe kötött fa táblákkal. A könyvtár legértékeseb kódexe. 97. Ószláv evangéliomos könyv. XV I. Sz. 2r. Gyönyörű keleti stílusú díszítésekkel. A nyitott lapon Máté evang. kezdődik. Préselt bőrbe kötött fatáblákkal. Az athos-hegyi görög-keleti kolostoré volt. Régiségénél és díszítésénél fogva, paleográfiai szempontból is, igen becses kódex. 98. Arab-kódex. A korán. A mohamedánok szent könyve. A díszítésekkel ékes címlapon kinyitva. XVII. sz. 99. Aretinus: Attilacodexe; középkori; vele egybekötve: Judiciuin de Cometa (Kazinczy Ferencéi voltak) K ét sárospataki graduál. A reformáció századának nagybecsű iniciálés emlékei Patay-graduál. Ivrét alakú kótás énekeskönyv. Ifj. Báji Patay József ajándékozta *

52 ben a főiskolának. Valószínűleg közt íratott. Rokon a híres Batthiányi-codexszel, mely közt készült. Tartalma: hymnusok, litania, kyrie puerorum, antifonák, responsoriumok, zsoltárok, passió Csáthygraduál. Ivrét iniciálás kótás énekes könyv. Mezőcsáthon, 1795-ben fedezték fel Szabó Istvánnál, aki az apró gyermekek kezébe adta, akik bizony megszaggatták. A reformáció századának második feléből való. Egy bejegyzésnél az évszám szerepel. Rokonok a Batthiányi codexszel, mert szerkesztőik közös forrásból dolgoztak. Református graduálok Iudae Leó svájci reformátor eredeti latin levele 1525-ből Zürichből Buliinger Henrik reformátor társához. 2r. Egy levél. Egy könyvtáblából (ejtettem ki M elanchton Filep reformátor levele Melcldor nevű barátjához. Címzése: Eximio d. licentiato Melchiori. Egy könyvtáblából fejtettem ki. Az előzővel együtt került elő. 1Ö4. Kanizsai Pálji János dunántúli ref. püspök egyházi kánonai 1630-ból. (Articuli Ecclesiarum orth. Cis-Danubianaruin... Per Ven. Dóm. Joannem Paulidem Canisaeum episcopum in Synodo Gén. Papens. Ao die 18 et 19 Juny celebrata promulgati.) Nagybecsű kézirat. Novák Lajos spataki theol. tanár fedezte föl. Egyetlen példány 4r lev Húszain török pasának eredeti magyar levele,

53 tugrajával. Iratot Vég Eger várában ápr r. Kiadatlan Rákóczy Ferenc levele Gömör vármegyéhez. Dátum im arcé mea Sárospatak, 30 January r Széchy Mária (a Murányi Vénus) levele Gömör megyéhez. Dátum in Arcé Lipto 13. oct Exeellentissimi quondam Dni Comitis Francisci Wesselényi de Hadad... relicta vidua G. Anna Maria Széchy.* 108. Wesselényi Ferenc nádor levele Gömör megyéhez. Dátum in Murány-Allya die 28. Sept I. Lipól király elfogató parancsa, hogy a Bécsújhelyből megszökött II. Rákóczi Ferencet lázadás és felségsértés bűne miatt el kell fogni és be kell börtönözni. Ez a Gömör megyéhez nov. 10-én küldött eredeti példány. (Az áranyporzó még most is csillog Leopoldus névaláírásán.) 2r Kocsi Csergő Bálint gályarab (pápai lelkész-tanár) Zürichben írt munkája, melyben megírta szenvedéseiknek szomorú történetét tói. ( Hoc exemplum est Autographum,scriptum Tiguri manu propriaipsiusmet Auctoris. ) E kötetről egészen 1910-ig azt hitték, hogy Zürichben van Kocsi Csergő Istvánnak, a gályarab Bálint fiának kéziratos kö- - tete, atyjának 11 levelével. Mikor külföldről jött haza, meghalt 1726-ban Hamburgban. Ó hozta haza atyja kéziratos kötetét Levélés okiratgyüjtemény ból, Bethlen Gábor fejedelem első felkelése idejéből. 4r. kötve.

54 Okirat- és levélgyűjleméiig Báthory Zsigmond, Báthory Gábor, Bethlen Gábor, Brandenburgi Katalin, a Rákóczyak, Barcsai Ákos, Kemény János, Apafi Mihály, Báthory Kristóf idejéből. (X V I XV II. század.) 4r. kötve. Legnagyobb része Kassai Istvánnak, I. Rákóczy György első jegyzőjének irása Okirat- és levélgyüjtemény Bocskay István, Báthory Zsigmond, a Rákóczyak, Barcsay Ákos, Apafi Miháy idejéből. (XVI. sz. vége és XVII. sz. elejéről.) 4r. kötve Gr. Bethlen Ferenc jegyzőkönyve ből. Barná bőrbe göngyölve. A bőrborit ék belső oldalán II. Rákóczy György erdélyi fejedelem címeres pecsétje látható A Rákőczy-család számadáskönyve ből. (Generális Ratio Anni Dominij Sárospatak.) 117. Az Argirns-mese eddig ismeretlen legrégibb kéziratos szövegtöredéke az körüli időből. Téglány, 2 levél Az eddig ismert legrégibb magyar népmese-gyűjtemény ből. Szilcz István vasmegyeri birtokos írta össze e nagybecsű meséket. 2r. 419 A sárospataki főiskolai énekkar eddig ismert legrégibb kőtatára, vagyis Melodiarinma Nagybecsű zenetörténeti emlék. Kacsoh Pongrác szerint e kötet hivatva van betölteni a magyar zenetörténelemnek azt a nagy hézagát, mely a kurucvilág és az ujraébredés korszaka között a zenetörténelmi kutatásnak mindeddig útjá-

55 55 bán állott. Az ébredő magyar zeneművészet örökbecsű dokumentuma. 4 (M. Figyelő I I I : 397.) Kuruckori dala: Elment, elment az én uram táborba, táborba Meggyászolom, meggyászolom bíborba, bíborba Dávidné Soltún. Darótzy József dalgyűjteménye ből. Ebben van 5 kuruckori dalnak eddig ismert legrégibb lejegyzése. Thaly ez 5 dalt e kötet másolatából adta ki. A kinyitott lapon olvasható a Nincs becsületi a katonának 4 kezdetű kurucdal, dallamával együtt Az Enyedi codex.44(prédikációk magyar nyelven) ig. Enyedi Györgynek, az unitáriusok harmadik püspökének írása Református Passionalis a Latzházi egyházközségből ban írta az ottani hites Nótárius: Üllei János. 2r Újhelyi Dayka Gábor ( f 1796.) összes kéziratai. Összegyűjtötte Kazinczy Ferenc, aki nagy költőnek tartotta Daykát. Ezt a kötetet az irodalomban Sárga kötet 4 néven emlegetik. Kazinczy könyvtárával került főiskolánk birtokába Diarium Delegationis Posoniensis r. Ez a vértörvényszék a protestánsok üldözését, Szelepcsényi érsekprimás felszólalására jóváhagyta s közel 300 prot. családra mondta ki a vagyonelkobzást és fogságot, néhányra a halálos ítéletet. A prot. templomokat és iskolákat pedig bezárták Theologia Scholastica. Scripta Viennae, WJU., vö

56 66 rös festékkel festett iniciálékkal ellátott kódex Garay János: Az ingoványi vadászat. (Jelenet a Szent László41 c. epikai költeményből.) 2r. 3 levél Bessenyey György: Levele a sárospataki tanárokhoz. Pusztakovácsiból, aug. 14-ről. Mellékelve küldi: A Társaságnak eredete és országlása c ben írott művét kéziratban e meleg hangú ajánló sorokkal: A Sárospataki Nemes Collegiumnak, mint Oskolájának, hol tanulását kezdette, ajánlja az író, iránta való háladatosságának örök emlékezetne. Puszta Kovátsiban Augusztus Iá. napján Bessenyei György.** Bessenyei György, kinek működése új korszakot nyit meg a magyar irodalom történetében, 5 érig, ig tanult a spataki collegiumban Tompa Mihálynak több mint 90 kézirata (levele stb.) közül ki van állítva Olaj ág c. hölgyek számára írt imádságos könyvének első 8 levele, melynek végén olvasható Orbán Ferenchez Hanváról február 1-én írott levele. Tompa Sárospatakon végezte a gimnáziumot és a theol. tanfolyamot Petőfi Sándor. Nála voltam c. versének kézirata. (Megj szept. 25-én a Pesti Divatlapban.) Annak az Aláírási w-nek hátsó lapjára van e vers írva, amelyet első verses kötetére 1844-ben bocsátott ki a Nemzeti Kör Vörösmarty Mihály, Vachott Sándor és Szigligeti Ede sajátkezű aláírásával. 130, Arany

57 János levele Nagykőrösről, febr. 5-én Tompa Mihályhoz; egy másik levele Emédy Dánielhez, dec. 21-ről Pestről Kazinczy Ferenc. Gesszner Salamonnak minden Írásai. I. kötés. Idillinmok 3 könyvbem 2r. Budám, aug. lét-én fogságomnak 2'dEik n a p j á n (Kazinczynak sok levele van levéltárunkban és könyvtári kézirattárunkban.) 132. Báró Kemény Zsigmondnak Széchenyi Istvánról írott műve egész terjedelmében. 2r. 141 lap. E kéziratot Csengeri Antal Erdélyi Jánosnak ajándékozta, Erdélyi pedig főiskolánknak Szacsvay Imre Alarcz és nefelejts c. beszélyének kézirata. Ír. 7 levél. Szacsvay Imre fogalmazta a függetlenségi hires okiratot A magyar nemzet függetlenségi nyilatkozata címmel (a kézirat mellé van helyezve), ami miatt a lelkes, igaz magyar ifjút a hadi törvényszék kötél általi halálra Ítélte okt. 24-én végezték ki Pesten a hazájáért mártírhalált halt jeles ifjút Gárdonyi Géza levele Radácsy György theol. tanárhoz, JIL 6. Eger Lévay József Kél arckép c. költeményének kézirata. (Megj. a Sp. Ref, Lapokban.) 136. Baksay Sándor levele 1904 febr. 3-ról Kunszentmiklósról Eperjessy Józsefné szül, Baksay Birihez Sárospatakra. 13?. Csengey Gusztáv: A fogoly lengyel c. hires költem é nyének kézirata. E verset 1862-ben írta s

58 ben a pataki könyvtár számára sajátkezüleg újból leírta Fejes István : Troilusz és Kresszida c. Shakespeare-dráma fordítása. 4r. 117 lap Vörösmarty Mihály, Deák Ferenc és Bajza József névaláirásával ellátott A Kölcsey Ferenc emléke" költségeire kibocsátott sorsszámok 1842-ből. Dókus Gyula főiskolai gondnok gazdag, nagyhirű levéltára a főisk. könyvtár tárlójának jobb szárnyában van elhelyezve. Ősnyomtatványok 1500>ig Boethius: De consolatione philosophiae. Nürnberg, Koburger nyomása. Díszesen festett initiálékkal Biblia Germanica. Nürnberg, Koburger nyomása. Képei ki vannak festve. (Az ősnyomtatványokról külön nyomtatott katalógust adtam ki 1922-ben.) G) A Kazinczy F.-féie metszetgyűjtemény. Kazinczy Ferenc könyvtárával metszetgyűjteménye is főiskolánk birtokába került ban vásárolta meg az egyházkerület a főiskola számára 2000 rhénusforintért. A metszetek száma 1081, (a könyveké meghaladta az 1400-at.) 30 kötetből áll. Tartalmuk: arcképek, várak, városok, csaták képei. A IV-ik kötet a következő jeles magyar férfiak arcképeit (eredeti rézmetszetek) tartalmazza: Gróf Zrínyi

59 Miklós, a szigeti hős. (1, 2.). Gróf Zrínyi Miklós, a poéta, mikor az állítólagos vadkan megöli (Vildschwein volt a puska neve, mellyel a bécsi udvar lelövette. Lásd: ír. K. 1925:131.) (4, 5, 6. sz.) Zrínyi Péter, akit 1671-ben lefejeztek (7, 8, 9.). Forgács Ádám, Érsekújvár ura. (11 12,13.). Bethlen Gábor tejedelem, ugyanő lovon (14 15, 16, 17.) és X X V I: 13, 9. Báthory András fejedelem halotti képe. (18.) Báthory Zsigmond érd. fejedelem. (19 20.) Báthory István lengyel király. (21.) II. Rákóczy György erdélyi fejedelem, aki itt Sárospatakon temettetett el 1660-ban a mostani r. kath. (akkor ref.) templomban, ahova temettetett édesanyja, a glóriás fejű, dicső emlékű fejedelemasszony: Lorántfy Zsuzsánna is. 22. sz. és X III.: 4. páncélban. I. Rákóczy György erdélyi fejedelem, ( f 1648.) (23.) és X X V I.: Rákóczy József herceg, II. R. Ferenc fia. (24.) Thökölyi Imre. (25 26.) I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem lovon (27.), aki oltalmába vette a menekült spataki tanárokat és diákokat. (27 28.) Bessenyei István komáromi kapitány. (29.) János Zsigmond erdélyi fejedelem. (30.) A X/I-ik kötet csataképeket tartalmaz: Gyula ostroma, Kanizsa ostroma, Sziget ostroma, Buda és Pest ostroma, Bécs ostroma, Szolnok ostroma, 1552.

60 m Hatvan ostroma, Vác ostroma, Győr ostroma, 1594 és Fülek ostroma, Komárom ostroma, 1594 Szentgotthárd ostroma, Palota ostroma, Buda ostroma, A tolnai ütközet, Visegrád ostroma, Belgrád ostroma, Pápa ostroma, Tata ostroma, Tokaj ostroma, A XXV. kötet 9-ik térképét, mely a törökök 1556-iki magyarországi hadjáratát tünteti fel, s melyet Lazius Farkas készitett, Kazinczy Ferenc Magyarország legrégibb térképének tartotta Magyarországnak talán első abroszau c. cikkében, mely a Hazai Tudósítások 1807-iki évfolyamában ( ) jelent meg. (E metszetgyűjteményről külön nyomtatott katalógust adtam ki 1911-ben.) H) Nagybecsű ritkaságok; híres férfiak sajátkezű bejegyzéseivel ékeskedő kötetek Luther Mártonnak, a nagy reformátornak predikációs könyve (Enarrationes seu Postillae. Basileae) sajátkezű névaláírásával 1545-ből, a 75. zsoltárból vett jelmondatával és jegyzeteivel. (Martimis Luther D. Ps. 75. Terribili et ei qui auffert spiritum teribili apud omnes reges terre. A. D ) Ez alatt Melanchton Filepnek, reformátor- és egyetemi tanártársának jelmondata és sajátkezű névaláírása:

61 Áetema pedibus meis verbum tuum Domine, philippus Melanthon A cimlap felső szélén e följegyzés: Virns eram pestis, moriens tua mors erő o Papa! (Míg éltem pestis voltam, de halálom után a te halálod leszek óh pápa.) Alul e kézírásos párvers: Quisquis veriloqui damnat nunc scripta LVTHERI Non homo séd turpis bestia semper érit. (Aki az igazmondó Luthernek ez írását ócsárolni merészeli, nem ember, de rút bestia lesz mindig.) Az ívrét alakú könyv utótábláján Luthertől 21 sornyi följegyzés olvasható. E kötet Luther házi, kézi példánya volt. Bogáti István vásárolta meg külföldön s fia, János, hálája jeléül, a sárospataki főiskolának ajándékozta. Nagybecsű, nagyértékű em lék! 143. Luther Márton könyve. Hét vitairatát köttette össze e colligatumba a nagy reformátor, hogy azok együtt kezénél legyenek ben megjelent vitairatok ezek. Az elsőn: Ob Kriegsleute auch ynn seligem Standé seyn künden rajta van (a címlapon) W ittenberg cím ere: a zászlós bárány; mellette a Luther-család címere: Liliom, szív, kereszt, medailon alakú keretben. A keretes oí ml apókat Lucas Kranach, a hires metsző és festő készítette barátjának, Luthernek. Préselt bőrös fatábláján: MARTINYS LVTHER. MDXXYII. 4r Kálvin Jánosnak, a nagy reformátornak világhírű munkája (Institutio

62 62 religionis christianae.) Szenczi Molnár Albert, magyar fordításában: Az Kér. Religiora és igaz hitre való Tanítás. Hanovia, Keretes címlapján alól a szerzó és forditó arcképe szemlélhető. Felül balra a Szoros kapu, keskeny út, (az erény és igazság útja), melyen igen kevés ember jár, jobbra a Széles kapu, tágas út. Középen, a címszövegtől balra a vallás ReJigio, jobbra a hit (Fides) nemtője. Rzek alatt Thury Pál sárospataki tanár latin distichona, mely Kálvin ez alapvető művét magasztalja s amely Szenczi Molnár fordításában így hangzik: Az szent könyvek után, kiket az nagy Apostolok irtak, Ennél jobb könyvet még soha senki nem írt. Thurynak ez a párverse latin szöveggel ott szerepel a Corpus Reformatorum X X IX -ik kötetén (Calvini opera I Brunsvigae.) Kálvin Institutiojának címlevelén Paulus Thurius, Hungarus" jelzéssel Szenczi Molnár Albert sajátkezű névaláírásával ékeskedő könyv. Béza Tódor reformátor könyve. Genf, A címlapon alul: Alberti Molnár Marpnrgi Bethlen Gábor fejedelem sajátkezű aláírásával és pecsétjével hitelesített pozsonyi 1620-iki országgyűlési törvénycikkek. A pecsét alatt: Simon Pechy Cancellairusu, a hires szombatos aláirása, aki 17 nyelven beszélt s leforditotta á zsoltárokat Kár öli Péter a reformáció-századbeli

63 63 jeles ref. püspök ( f 1576), Meliusz Péter utóda, névaláírásával és Péchy Simon, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem kancellárjának, a szombatosság legkiválóbb képviselőjének sajátkezű névaláírásával s a kővári börtönben febr. 27-én írott 13 sornyi följegyzésével ékeskedő ivrét könyv. (Cronicon Carionis. Wittebergae, 1572) Sárospataki Magyar Krónika (kézirat) Sárospataki tógátus diák korában 1697-ben szerkesztette e Krónikász könyvet Satztzai István, aki később (1703.) gesztelyi pappá lelt. Címe: Emlékezetre való dolgoknak rövid megjegyzési. E kéziratot Kazinczy Gábor másolásából kiadta Toldy F ben a M. Tud. Akad. Történelmi-Tárának IV-ik kötetében. Megjelent különnyomatban is Toldy előszavával együtt. Igen becses, megbízható történeti forrás Komáromi Csipkés György sajátkezű dedikációjával ékeskedő munkája (Disputatio de Speculo Trinitatis. Utrecht, 1652) Nógrádi Mátyás debreceni lelkész részére Beythe István prot. püspök 10 sornyi sajátkezű 1579-ből való kézírásával ékes könyv. (Juvellus könyve. London, 1578) Apáczai Tsere János sajátkezű névaláírásával ellátott könyve annak följ egy zésé vei, hogy 1649-ben dec. 25-én 1 frt és 40 dénárért vette. (Liber Nizachon Rabbi Lipmanni ) 152. Kazinczy Ferenc följegyzéseivel ékes könyv: Menander

64 H álnevű írónak német nyelvű regénye 1723-ból. Kazinczy F. sárospataki diák korában fedezte fel, hogy Mészáros Ignác ebből fordította a Kárligám c. regényt. Előtábláján Kazinczy e nagybecsű följegyzése: Nagybecsű ritkaság! Ez az a német Román, a melyből Mészáros Iguáiz a maga KARTIGAM-ját fordította, meg nem vallván sehol, a mennyire ugyan tudom, hogy az fordítás. Ér-Semlyéa, Bibav bán, Febr. 4-ikén, Kazinczy Ferencz.** Toldy Ferenc a pataki könyvtárban, Kazinczy e följegyzéséből tudta meg 1867-ben, hogy a Kártigám nem originális magyar regény, hanem németből tétetett által." 153. Czeglédi István, Viczay Péter és Kazinczy Ferenc föjjegy zésé vei ékeskedő könyv (Laskai János: Hittűi szakadás megorvoslása. Yárad, 1644.) Kazinczy följegyzése (Czeglédyé alatt): Olvasó! 1mhol annak a! szerencsétlen Czeglédi Istvánnak az írása, a kinek siralmait a Kúffantyok árulják. A könyv homloklevelén a Viczay Péter kézírása van. Tiszteld maradványaikat! Ér-Semlyén, Biharban: Febr. k Kazinczy Ferenc Csokonay Vitéz Mihály névaláírásával ékes spataki könyvtári könyv (C. J. Caesaris (ló mm ént. Lipsiae, 1736.) 1795/6-ban pataki jogász korában írta rá a nevét Kölcsey Ferenc névaláírása héber zsoltárkönyvén debreceni diák korából. 156, Komáromi Csipkés

65 György bibliájának táblái. Olyan példányéi, amelyet elégettek 1754-ben Egerben a r. kath. templom előtt gróf Barkóczy Ferenc egri püspök rendeletére több mint 1000 más példánnyal együtt. Már előbb Kassán is elégettek ezernél több példányt e jeles bibliából, ugyancsak a r. katholikus püspök rendeletére. E táblát az égetés alkalmával mentették meg s küldték el Szentgyörgyi Sámuelnek Szemete Bertalan államférfi, miniszterelnök Utazás külföldön" c. művének cenzúrái példánya. A kinyitott lapon sajátkezű Jegyzése 1840-ből, melyben megírja e mű történetét. (1 2. kötet.) I) Sárospataki diákok díszítőművészete Rézmetszetet utánzó címlap Tarczali Sámuel tógátus diáktól 1696-ból, lúdtollal rajzolva A Hejdelbergái Kátékizmus magyarázattya Pósaházi János által" c. stúdiumán Rézmetszetet utánzó ovális címlap e címszöveggel: A Heiderbergi Catechismus magyarázata. Lúdtollal készítette Szatmári M. János spatakgyulafehérvár-marosvásárhelyi diák 1722-ben. A 2-ik levélen a tankönyv szerzőjének, Kaposi Sámuel professornak arcképe Rózsából, árvácskából és tulipánból fon t színes koszorú. Festette Rétéi T. Ádám pataki tógátus diák ben ilj. Csécsi János professor História universalis c. compendiumának címlapjára. A kötet 5

66 elején ugyancsak Rétéitől megvan Csécsi János professor arcképe vízfestéssel, bársonymodorban Láczai Terézia 17 éves sárospataki úrleány halálakor 1832-ben pataki diákok által készített különféle festmények és rajzok a halotti versekhez, amelyeket a koporsójára tűztek. (Kun Dániel ajándéka ) 162. Eperjesi jogkönyv 1649-ből. (Promptuarium Politicum.) Címszövege angyalfejjel ékes koszorúba foglalva. Készítette Glosius András. (Lásd M. Kvsz ) 4r Sárospataki diákok halotti verseinek gyűjteménye 177A 1802-ből. A kinyitott lapokon ből való 3 rajz szemlélteti a XVIII. századi pataki diákot félcipőben, harisnyában, hosszú hajjal, leberetvált bajusszal s 3 szögű kalappal. A következő lapon még két diák s egy apa szemlélhető, aki balkezében korbácsot tart Huszár Gál magyar reformátor iki Énekeskönyvének 8 levélnyi töredéke. Egyetlen teljes példánya az eperjesi ág. ev. Collégi um tulajdona. E töredéket egy könyvtáblából áztattam ki Comenius Ámos János világhírű paedagógus művei, akit Lorántfy Zsuzsánna és fia: III. Rákóczy Zsigmond hívtak meg a sárospataki collegiumba paedagogiarchának (tanúlmányi igazgató, nevelésügyi felügyelő) s itt működött 4 évig, ig. Világhírű művei a: Schola Indus és Orbis pictus Sárospatakról indultak világhódító

67 67 útjokra. Amaz Sárospatakon jelent meg először 1656-ban, emez Nürnbergben 1657-ben. Magyarországon megjelent első könyve (Primitiae Jaborum scholasticorum ) egyszersmind első terméke a sárospataki fejedelmi Rákóczy-nyomdának Elzeviri Respublica Magyarországról (Amsterdam, r.) Keretes címlapján a magyar címer és korona. Alul: Magyar lovas harcos karddal és ijjalnyillal. J) Képek. A könyvtár nagytermét a következő képek és szobrok díszítik: II. Rákóczi Ferenc. Mányoki híres festményének másolata. Az ecsedi várból való. Alatta: Ráró Vay Miklós főisk. világi gondnok. Csarada festménye. II. Rákóczi Ferenc páncélban. Egy udvari ünnepély alkalmával festették le. Kazinczy Ferenc ajándéka. Alatta: Szombathy János spataki tanár (*j* 1823), aki latin nyelven megirta a főiskola történetét (magyarra forditotta Dr. Gulyás József. Spatak, 1919.) és a tanárok életrajzát. Kövy Sándor, a híres pataki jogtanár, akit Kossuth Lajos is hallgatott ban; hallgatta Csokonai Vitéz Mihály is ban, mikor Debrecenből, mint publ. praeceptort kicsapták és Sárospatakra jött jogásznak. Alatta: Ráró Vay Miklós főisk. vil. gondnok arcképe. Verbőczy István jogtudós mellszobra, Báró Vay Miklós 5*

68 szobrász, főisk. gondnok műve. Az összes itt levő szobrok az ő művei. Vályi Nagy Ferenc spataki tanár, Homéros első magyar forditója, akinek műve miatt támadt az üiás-pör. Lorántfy Zzuzsánna mellszobra a bpesti Történelmi Arcképcsarnokban levő eredeti festmény után, Tolcsvai Nagy Gedeon, Börabás festménye. Alapítvány te vő, nejével együtt. Báró Vay Miklós koronaőr, egyh.-ker. és főiskolai főgondnok. ( { 1894). Tolcsvai Nagy Gedeonná, Barabás festménye. Comenius mellszobra. Bethlen Gábor mellszobra. Lányai Gábor főisk. vil. társfőkurátor ( ) Vay József és gróf Teleki József idejében. Szentes János pataki tanár1. Deák Ferenc mellszobra. Szemere László abaúji alispán. Széchenyi Pál, a kalocsai érsek. Vörösmarty Mihály mellszobra. Kálvin János arcképe, Bubics Zsigmond r. kath. püspök ajándéka. XIV. Kelemen pápa, aki a jezsuitarendet eltörölte. Lotringeni Ferenc, Mária Terézia férje. Deák Ferenc. Grassalkovich herceg, Mária Terézia idejében. Prágai Jeromos, Huss János barátja, akit megégettek. Budán is prédikált 1410-ben. Berzsenyi Dániel mellszobra. (Ércbeöntve Budapesten, a Nemzeti Múzeum kertjében látható.) Báji Patay Sámuel, egyházkerületi és főiskolai főgondnok ( f 1749). Kun Bertalan püspök, egyházker. és főiskolai főgondnok ( { 1910), Szathmári Király"György,

69 egyh.-ker. *és főiskolai főgondnok ( f 1775), Szathmári Paksi Pál, pataki tanár doktori köpenyben. Kossuth Lajos arcképe. Fáy András iró. Richter festette. Kazinczy Ferenc ajándéka. Vay József, egyházker. és főiskolai főgondnok (1821). Burger Bernhárd készitette 150 rhénes frtért. (Levéltári adat). Kálvin dombormű arcképe. Kis ári Tóth János theol. tanár. Kazinczy Ferenc mellszobra. Ércbeöntve Budapesten a Nemzeti Múz. kertjét díszíti. Csengery József spataki tanár, aki Báthory Zsófia történetét megírta. Alatta: Báró Vay Henrik, pataki diák korában. (Báró Yay Miklós ajándéka. Csarada festménye). Zempléni Árpád költő arcképe, Zempléni Arpádné (Révész Anikó) arcképe. A nagy terem végén a földszinten: Herceg Bretzenheim Ferdinánd és Herceg Bretzenheim Ferdinándné arcképei, melyeket Barabás festett s a kommunisták tönkretettek 1919-ben. E képek a városházát díszítették. Jegyzet. A főiskolai tanácsteremben szemlélixetők még a következő képek: Pálóczi Horváth Simon és Pálóczi Horváth Mária pártfogóké, Mudrány András pártfogóé, Warga Lajos theol. tanáré, Gróf Teleki József főgondnoké, Pálkövi Antal tanáré, aki 1848-ban a haza szabadságának védelmére fegyvert fogott, pataki diákokból egy guerilla csapatot alakitott és mint kapitány harcolt. Somosy János theol. tanáré. Szinyei Endre gimn. tanáré.

70 fo A tanácsterem előtti csarnokban látható a Rákóczi-asztal e felirattal: Ezen az asztalon aludt II. Rákóczi Ferenc jun. 27-én Pulpolóc (ma Vezérszállás) községben egy Duzsár István nevű ruthén kenéznél, 1883-tól van a főiskola tulajdonában Bay Ilona úrnő ajándékából, 120 írtért vette meg egy beregmegyei társaságtól.** Ugyanitt szemlélhető, a falba illesztve, a főiskola kőből faragott címere: szárnyas angyal, jobbjában nyitott bibliát, baljában trombitát tart. A főiskola 18. századi épületének Beleznay-sorát díszitette. II. A főiskolai szépészeti és műrégészeti gyűjtemény. Felméri Lajos akad. tanár alapította ben. Állománya: Praehistorikus réz- és bronztárgyak, agyágedények, urnák, gyöngyök; kőés csonteszközök, római és egyiptomi régiségek; régi pecsétnyomók és lenyomatok, régi hímzett térítők, festmények, metszetek, szobrok, reliefek, építészeti tárgyak, régi fegyverek, nyilak stb. Az összes tárgyak száma kb drb. Legnevezetesebb tárgyai, a praehist. tárgyakon kívül: két, a rómaiak idejéből való s az adriai tengerből kiemelt amphora, teljesen ép állapotban. Igen értékesek: egy 1662-ből való majolika-bögre; 1689-ből, 1691-ből, ből való cserépkancsók és tálak tulipán- és egyéb díszítéssel. Puzdra (nyiltartó) íjjal és nyilakkal. Honfoglaláskori emlékek; Szent

71 71 István korabeli kardok ből a szepsi lakatos-céh ezüstözött jelvénye, a céhmesterek neveivel. Két, Lorántfy Zsuzsánna fejedelemasszony és udvarhölgyei által készített úrasztali terítő. Egyik skófiumus hímzéssel, a Rákóczy Lórántfy-cimerrel s az 1658-as évszámmal ; a másik keleti jellegű gobelin hímzéssel, a 4 evangélistával. Kuruckori csákó és fegyverek. Egy hóhérpallos. Egy férfi díszruhához használt aranyozott öv a XV I. sz.-ból. Báró Vay Miklós koronaőr, főgondnoknak karrarai márványból készült dombormű arcképe. Felső-Egyiptomból való vadászfegyverek a Fehér-Nilus-menti Dintratörzstől. III. A fizikai múzeum. Különösen régi. XVII. századi kísérleti eszközei révén érdemel figyelmet. Egyike hazánkban a legjobban fölszerelt e nemű gyűjteményeknek. E múzeum alapját Simándy István coll. tanár vetette meg 1708-ban külföldről hozott kísérleti eszközeivel. Kísérleteivel ámulatba ejtette hallgatóit és a közönséget. O volt az első hazánkban, aki a fizikát kísérleti alapon, mutatványokkal kapcsolatosan, tanította. A néphit azt tartotta róla, amit később Hatvani István debreceni coll. tanárról, t. i., hogy az

72 72 ördögökkel cimborái s mágus könyvét láncra kötve őrzi múzeumában. A múzeum eszközei közül, régiségüknél fogva kitűnnek: Egy Leydenben 1707-ben Muschenbroch által készített légszivattyú, egynéhány hozzá való üvegburával együtt; egy színképlátó, egy mikroskop, mindkettő ből; egy laterna magica, 18 üvegre festett képpel, melyet a ködfátyolképek vetítésére használt. Kézy Mózes prof. által készített elektromos gép, mely az ezredévi kiállításunk történeti csoportjának egyik érdekessége volt. Továbbá: Héron kútja, stb. A múzeum jelenleg kb drb eszközből és készülékből áll, melyekből fizikai készülék 600 drb, vegytani készülék és vegyszer -405 drb, fali tábla 100 drb. Rádiója 7 lámpás. IV. A természetrajzi múzeum. - A főiskola déli szárnyában a második emeleten van 3 teremben elhelyezve. A múzeum alapját Szilágyi Márton tanár ( ) vetette meg. E gyűjtemény régebben a természettani eszközökkel együtt őriztetelt. Külön helyiséget a XIX. sz. elején kapott. A gyűjteményben van kb. 721 drb. ásvány, 600 közét. Tokajhegyalja gyűjteménye 160 drb. Bonctani és szövettani tárgy 131, melyből

73 n egész csontváz 18, gerinces állat 415, puhatestű 416. Izeit lábúak 280. Féreg 26. Tüskebőrű és ürbelű 45. ósáliatok maradványa 25. V, A főiskolai Éremgyűjtemény ban vitetett át a könyvtárból az első emeleti külön terembe. Először Báró Vay Béla borsodmegyei főispán, főisk. főgondnok rendezte a gyűjtemény egy részét. A régi érmekben is gazdag gyűjteményt ben Zsoldos Benő főgimn. tanár rendezte, aki 5 kötetből álló mintaszerű lajstromot készített. Az érmek száma meghaladja az 5000-et. VI. Philologiaí gyűjtemény. Az isk. évtől, Elekes Imre főgimn. tanár kezdeményezésére, van folyamatban a philologia körébe vágó szemléltető eszközök és szakkönyvek beszerzése és azok szertári kezelése. A gyűjtemény tárgyai: Római és görög ruhák, babával együtt, Cybulszky-táblák, Seemann-féle és más faliképek, római ház, római hadiszerek, Papyrustekercs, diptychon és stylus, a római tábor elrendezése, modellek, gipszöntvények stb. VII. A főiskolai nyomda. Legelőször I. Rákóczy György gondolt egy nyomda felállítására Sárospatakon 1635-

74 u ben. A betűk 1649-ben már megvoltak. A nyomdát azonban özvegye: Lorántfy Zsuzsánna és fia, III. Rákóczy Zsigmond állították fel ben, Comenius collegiumi paedagogiarcha sürgetésére. A nyomda első terméke Comenius: Primitiae laborum scholasticorum... c. műve volt, melynek címlapján áz és évszám szerepel. Első nyomdász Renius György ( ), második Rozsnyai János ( ) volt. A főiskolának 1671 okt. 20-án történt elűzetésekor Rozsnyai a tanárokkal és tanulókkal, kik a könyvtár nehány könyvével és a nyomda fölszerelésével (betűk stb.) s egy félbehagyott nyomtatvánnyal, Czeglédi: Sión vára, Debrecenbe menekült, s a nyomdai fölszerelést a debreceni nagy tánácsháznál ládákba elraktározta ben a pataki diákokkal és tanárokkal Gyulafehérvárra vándorolt s 1675-ben Kolozsváron fejezte be a Sión vára c. mű nyomtatását től haláláig, 1682-ig a debr. nyomda vezetője volt. A sárospataki nyomda Debrecenbe vitt fölszerelését, összes betűivel együtt, a labbanchadak pusztították el október 21-én ból, 1669-ből és 1674-ből való leltárait kiadtam a M. Kvszemle 1926-iki kötetében. A Spatakon 21 évig működött első nyomda, melyet Lorántfy Zsuzsánna 1660-ban a főiskolának hagyományozott, 62 magyar és 35 latin nyelvű könyvet

75 75 nyomtatott. A második nyomdát 1805-ben Szentes János kapitány saját költségén állította fel. Szentes 1810-ben zálogba adta át nyomdáját a főiskolának, amely magára vállalta Szentes terheit. A Szentestől átvett nyomdának Nádaskay András volt a vezetője 1852-ig. A főiskola többnyire házilag kezelte a nyomdát, mely jelenleg is házi kezelésben, a Vayutcában van. A Vay-utcai épületben van a nyomda irodahelyisége, munkaterme és külön motorszobája az 1911-ben beszerzett 472 lóerős nyersolajmotor részére. Jelenleg 2 gyorssajtóval dolgozik, melyek közül az egyik még régebbi gyártmányú, mig a másik modernebb, évi beszerzés; ugyanitt van a kis amerikai gépe, továbbá mintegy 100 q-t kitevő, betű- és rézlénia anyaga, melyek 1925-ben lettek cca pengő értékben felfrissítve. A nyomda termékei elsőrendű, ízléses kiállításúak. 4. A főiskolai park és szobrai A főiskola párkja, a főépülettel szemben, több mint tizenkét hold területű ( ö l) szépen gondozott, egy a főiskola főbejáratát és a vasúti állomást összekötő sugárúttal és számos mellékúttal tagolt sülőpadokkal ellátott sétahely a tanulóifjúság számára. A

76 70 főúton való átjárás a főiskola szívességéből a közönség számára meg van engedve. E parkban építette föl a főiskola 1878-ban a tornacsarnokot (30X10.07 m), mely a legmodernebb igényeket is kielégítő módon, gazdagon föl van szerelve, előtte játéktérrel. A parkban három szobor szemlélhető: 1. Tompa Mihálynak, egyik legnagyobb költőnknek Holló Barnabás szobrászművész által 1896-ban készített, bronzból való mellszobra; 2. a Pálóczi Horváth Simon és Mária testvéreknek, a főiskola nagynevű pártfogóinak emlékét hirdető ércszobor, báró Vay Miklóstól. A tudomány múzsája kezében nyitott könyvet tart, melybe Verulami Bacon bölcs mondása: A tudomány hatalom, aranybetükkel van bevésve. A szobor bal oldalán P. Horvát Simon, jobb oldalán P. Horváth Mária dombormű arcképe áll. 3. A harmadik szobor Erdélyi János spataki tanárnak, költőnek és műbírálónak mellszobra, Gyöngyössy Bertától. 5. Az Állami Tanitóképző-intézet. A sárospataki áll. tanítóképző-intézetet a sárospataki ref. főiskola állította fel ben, Árvay József főisk. tanár tervezete szerint a főiskolában. A főiskola e képzőintézet felállításával, több mint tíz évvel, megelőzte az államot. A tanítóképzőt 1869-ben, tehát

77 77 12 évi működés után, a főiskolától az állam vette át. Külön épületet s önálló szervezetet az intézet ekkor nyert. Az intézet 1907-ben, nov. 16-án ünnepelte fennállásának 80 éves fordulóját. Gyönyörű, tornyos, új épülete ben a felsőmagyarországi renaissance stylusában épült állami költségen. Az egyemeletes épület magyaros karakterű, hármonikus, hatalmas és imponáló. 400 ezer K-ba került. Lechner Jenő és W arga László műépítészek alkotása szept. 1-én már az új p&lotában kezdődött az iskolai év. Ekkor indult meg az intézet belső felszerelésének fokozatos megújítása is, de ez a legszükségesebb bútorzat kicserélése után a világháború kitörése következtében megakadt, s a háborús évek alatt a felszerelés alig gy&rapodott: sőt az összeomlás itt is sok kárt okozott. Van ifjúsági és tanári könyvtára (cca 5000 kötet), 8 szertára tanulmányi célokra és internátusa, valamint köztartása a bennlakás céljaira. Külön tornaterem, játéktér, szőlőtelep, gyümölcsös és konyhakert, továbbá méhes tartozékai még az intézetnek. A rendes tanárok száma jelenleg 10, míg a növendékek létszáma 130, de ez az utóbbi években állandóan emelkedik, úgy, hogy az elhelyezés csak a künnlakások száporításával oldható meg. A ifjúság körében működő egyletek:

78 78 Coménius olvasókör (önképzököri jelleggel), Kálvin-Kör (együtt a theologusokkal), ifj. Sportkör, több szakosztállyal, Zenekör, Cserkészcsapat. Ének- és zenekara a tanulmányi kereteken belül működik s a nyilvánosság előtt komoly sikerekkel szokott szerepelni. A növendékek tanításbeli gyakorlati kiképzését az intézet mellett szervezett kitűnő hírnevű gyakorló-iskola szolgálja 2 tanerővel. A sárospataki állami tanítóképző eddig kb tanítót adott az országnak, kik szerte e hazában becsülést szereztek és szereznek az anyaintézetnek. 6. A r. kath. polgári leányiskola* A polg. leányiskolát Sárospatakon, 1906 nyarán, Hodossy Béla áll. tanítóképző-intézeti igazgató, Szentkeressy Jolán polg. isk. tanítónő és Fodor Jenő városi főjegyző fáradozása teremtette meg. Az iskola az tanévvel, mint magánintézet a ref. főiskola küldöttségi szállásán kezdte meg működését. Tulajdonosa Körmendy Ilona polg. isk. tanítónő, első igazgatója Hodossy Béla volt. Tanárai is kezdetben az áll. tanítóképző-intézet és a ref. főgimnázium tanáraiból kerültek ki. A csekély állami és községi támogatásban részesülő magán polgári leányiskolát 12 évi fennállása után júniusának végével,

79 79 Körmendi Ilona távozni szándékozván, a megszűnés veszedelme fenyegette. Megindult ugyan a tárgyalás a ref. egyházközséggel, egyházmegyével, de eredményre nem vezetett. A sárospataki r. kath. iskolaszék értesülvén a magániskola állapotáról, jún. 25-én tartott gyűlésén elhatározta, hogy az iskolát átveszi s az tanévtől, mint r. kath. polgári leányiskolát megszervezi. Gruska Lajos pápai kamarás, helybeli r. kath. plébános érdeme, hogy az iskola nem szűnt meg, hanem 1918 szeptemberében 4 osztálylyal s 4 rendszeresített állásra megválasztott tanárnővel működését folytathatta. E célból az iskola két tanárát is megtartotta. A r. kath. polg. leányiskola a r. kath. elemi fiúiskola épületében nyert ideiglenes elhelyezést, ahol a tanítás hetenként váltakozó rendszer szerint folyik. Végleges otthonának felépítése iránt a kezdeményező lépések megindultak. Az iskolában jelenleg 5 rendszeresített tanári állás van.. Ezen állásokat betöltő tanárok mellett egy állami beosztott tanár is működik. Növendékeinek száma az tanévben 123. Ezeknek 84% -a helybeli. Az iskolában működő ifjúsági egyesületek az 1923-ban alakított Árpádházi Szt. Erzsébet Önképzőkör s az 1926-ban létesített Ifjúsági Vöröskereszt-Egyesület.

80 80 7. A sárospataki malomkőbányák. I. A Megyer hegyen levő régi trachit-malomkőbánya művelésének kezdete visszamegy a XV. századba, amikor a cseh husziták voltak a pataki vár urai ( ), sőt némelyek szerint még régebbi időkben is. Legrégibb okmányai a XV II. századból valók. Munkásai céhet alkottak, melynek alapszabályai ma is megvannak, céhjegyzőkönyve pedig 1665-től. (Főisk. kvtár.) Később az egyesek tulajdonát képezett bányák egyesültek s azóta az egyesült bánya, a megalakult bányabirtokosság közős tulajdona. E bányában a malomkövek egy darabból készülnek. Az eleven sziklatömbbe körzővel körülrajzolják a kívánt méretű követ, éles csákányokkal körülfaragják s azután vas ékkel fölfeszítik. Régebben nagy kelendőségnek örvendtek és főleg szekereken messze földre elszállították azokat. Ezen malomköveket egyszerűbb berendezésű vízi-, száraz- és szélmalmokban használták, ahol e kövek lassabban forognak, továbbá kézi erővel hajtott úgynevezett malmocskákhoz. Később, mikor a fejlettebb berendezésű, főleg gőzerővel, turbinákkal hajtott malmok, melyek az őrléshez nagyobb keménységű kovamalomköveket és acélhengereket használnak, a kezdetlegesebb berendezésfiek szá

81 81 mát megapasztották, e malomkövek kelendősége is mindinkább csökkent. Különösen mióta azánk hegyes vidékeinek nagyobb részét, ahol ilyen kisebb vízimalmok még leginkább találhatók, elszakították s ezáltaj a malomkövek odaszállítását megnehezítették, e malomkövek kelendősége annyira megcsappant, hogy a bánya művelése is majdnem egészen megszűnt. E bánya közepén a kivájt malomkövek helyén tengerszem-szerű tavacska képződött, melynek vize nem fogy ki. Hal is található benne. Az itteni kőzetben nagy számmal találhatók tengeri-csiga kövületek. Az egész bánya magas sziklafalaival, közepén a tavacskávál, festői látványt nyújt. Dobó Ferenc ( f 1602), a vár ura, befolyásával kivitte, hogy á sárospataki lakosok a nagyon jövedelmező malomkőipart zavartalanul űzhessék. Panaszt tett Rueber kassai generális ellen, mert jobbágyait akadályozta a malomkő-kereskedésben. (Takáts S.) II. A királyhegyi és bottkőí kovamalomkőbányák. Az ezen helyeken rejlő nagy értékeket a múlt század közepén Láczay Szabó Károly vállalkozó szellemű sárospataki birtokos ismerte fel. O nyitotta meg előbb a bottkői, később a Királyhegy nyugati oldalán levő 6

82 82 kovamalomkő-bányákat. Az itt termelt kőanyagból előbb a Bottkőben, később a mai helyén a Kiskút" mellett, a várostól észak felé mintegy 1 kilométer távol épült malomkőgyárban, kezdetben francia származású munkásokat szerződtetve, kisebb darabokból, (francia módon) összeállított (rakott) malomköveket készíttetett. Később, 1866-ban vállalatát a Budapesten alakult Sárospataki Kovamalomkőgyár-Egylct (r.-t.) vette át, melynek ma is tulajdona. A bottköi kovakőből készült malomkövek a műmalmokban finom lisztek előállítására a valódi francia kövekkel versenyeztek, mindaddig, mig a malomtechnika fejlődésével az acélhengerek mindkettőt háttérbe nem szorították. Most korpa és dercék kiőrlésére és ásványfélék őrlésére használják. A királyhegyi kovakőből készült malomkövek rendkívül természetes élességükön alapuló páratlan teljesitőképességük folytán sima-, vegyesőrlés és darálásra kiválóan alkalmasak és keresettek. Ma a legdrágábban megfizetett, igen értékes malomkövek. A belföldön kivül szórványosan a külföldön is, így Olasz-, Bajor-, Morva-, Oroszországban, Galíciában, Bukovinában, Romániában, Szerbiában és Dalmáciában is találtak piacot. Azonban nagy hátránya a termelésnek, fő akadálya nagyobb-

83 83 mérvű elterjedésüknek az, hogy a jó kőanyag gyéren fordul elő és termelésénél rendkívül sok hasznavehetetlen követ kell kifejteni, ami a termelést nagyon költségessé teszi és menynyiségileg is korlátozza. A gyár francia modorban készült kova-malomkövei, melyek tartósságra nézve a franciá köveket felülmúlják, a londoni világkiállításon jutalomérmet kaptak. 8. Ércdomborművek, emléktáblák, szoborfeliratok. I. A Perényi- és Rákóczy Lorántfy ércdomborművek. A főiskola főbejáratát díszítik. A Sárospataki Diákok Országos Szövetsége készíttette. Dr. Rácz Lajos spataki theol. tanár indítványára az febr. 13-iki összejövetelen mondta ki a Szövetség e domborművek felállítását máj. 31-én, a hősi halált hált pataki diákok emléktáblájával együtt, országos ünnepség keretében leplezték le. A főbejárattól balra áll Perényi Péter főúrnak, a pataki vár egykori urának, a főiskola megalapítójának művészi kivitelű dombormű arcképe (36 77 cm). A relief Hirschvogel Ágoston egykorú metszete után Yaszary László bpesti kiváló szobrászművész alkotása. Fölirata: Perényi Péter, a sárospataki ref.főiskola megalapitőja A másik dombormű az istenes-bibliás há- 6*

84 84 zaspárt: /. Rákóczy György erdélyi fejedelmet és nejét: Lorántfy Zsuzsánna fejedelemasszonyt ábrázolja. Rákóczy képe egy egykorú ezüst tallérról, Lorántfy Zsuzsánnáé pedig a történelmi arcképcsarnokban őrzött szintén egykorú kép után készült. Ez is Vaszary László alkotása. Körirata: /. Rákóczy György ( f 1648) és Lorántfy Zsuzsánna ( f 1660), e főiskola fejedelmi pártfogóid (63V cm.) A domborművekhez szükséges kőkereteket a Várszélytestvérek spataki andezit-bányájukból ajándékozták. Főiskolánk komoly stilű épületének nemcsak történelmi, hanem művészi jelleget is adnak ez ércemlékek. II. A világháborúban hősi halált halt sárospataki collegiumi diákok emléktáblája. A Sárospataki Diákok Országos Szövetsége, 1922-ben hozott határozata alapján, állította fel a főiskola előcsarnokában ban országos jellegű ünnepség keretében leplezték le. Felállításának érdeme első sor ban dr. Panka Károlyé, mint á Sárospataki Diákok Qrsz. Szövetsége igazgatójáé. Á másfél méter széles és egy méter magas fehér márványtábla ar a nyos-betűs fölirata és névsora: Hirdesse e márványlap a hazáért hősi halált halt pataki diákok dicső emlékét Adriányi Árpád dr., Bartha László,

85 Batta Ferdinánd, Bán Bálint, Csengery Béla, Dávid Lajos, Doktor Béla, Domonkos János, Farkas Endre, Gabrielisz László dr., Galvács Imre, Gottesmann Lajos dr., Horváth József Kántor József, Komjáthy Zoltán, Kónya István, Kriston Lajos, Lakatos József, Hubay László, László Kálmán dr., Leizerovits Ignác, Matusz István, Mádi Sándor, Michel Jenő, Miskolczi Simon János, Mokcsay Gyula, Molnár Hugó dr., Németh Béla, Novák Ernő, Nagy Imre Zsigmond dr., Nagy Sándor, P. Nagy Ernő, Reviczky Ádám, Sáfrán Jenő, Soltész Géza, Soltész Lajos, Soltész Tamás, Sütő Kálmán, ifj. Szapáry István gróf, Scháffer Ede József, Tóth Lajos, Tóth Tibor, Urbán Sándor, Üszögh Lajos, Veres Lajos, Varga Antal, Verebélyi Géza, Bartha András, Bodnár Ernő, Bottka Béla, Cseh Andor, Eperjessy István, Kiszely József, Regéczy Lajos, G. Nagy Aladár, Horváth László, Guttmann Arthur. A szebb jövőbe vetett reménnyel emelte az ősi kollégium diákjainak kegyelete." A hősi halált halt többi, kb. 25, pataki diákok nevei egy második emléktáblán lesznek megörökítve. III. A hősi halált halt ipartestületi tagok emléktáblája. Az Ipartestület Rákóczi-utcai székházának homlokzatán ban készitette s nov.

86 25-én leplezte le hazafias ünnepély keretében az Ipartestület. Fölirata: évi világháborúban hősi halált halt kartársainknak és segédeinknek hála jeléül emeltette a Sárospataki Ált. Ipartestület.* Bodnár József, Espák István, Gere János, Hutka György, Kiss János, Klein Adolf, Reich Géza, Szabó György, Varga Lajos, Bodnár András, Csordás József, Gzibere András, Erős Árpád, Halász József, Heimlich Adolf, Homolya Ferenc, Iván István, Kun István Miklós, Nyitray István, Rácz V. Győző, Rozgonyi Bertalan, Schiler Emil, Selner Dezső, Sigal Zolman, Sulymosy János, Szabó Pál, Török János, Török Bálint, Tóth Béla, Vass Sándor, Vaskó Gyula, Zicht Mór, Zuckörmann Jenő, Zsigray Béla, Berkó Péter, Komlósy Imre, Bábics István, Sulymosy András. Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta v é rt.. VI. A Kossuth-emléktábla. A Kossuth-utca 23. sz. házának homlokzatán ben állította fel a főiskola ifjúsága. Fölirata: E házban lakott, mint a főiskola növendéke, KO SSU TH L A JO S 1819/20. évben. 90-ik születésnapjának emlékére a főiskola ifjúsága

87 87 V. A pálóczi Horváth Mária és Símon-szobor feliratai (a főiskolai parkban). [Elől:] Pálóczi Horváth Sim on és M á ria testvéreknek, a tudomány és egyház buzgó pártfogóinak emlékére (A szobor 'baloldalán P. Horváth Simon, jobb oldalán P. Horváth Mária érc dombormű-arcképe áll.) [Az emlékmű hátsó oldalán:] Glória, quam benefacta parant et grata nepotum mente fovet pietas, aere perennior est. (A dicsőség, melyet a jócselekedetek szereznek és amelyet az unokák hálás szive által ápol a kegyesség, ércnél maradandóbb.) * VIVIs exemplo patronls DefunCtls benlgnltate Inslgnlbus honorl non Interlturo schola pataklna grata VoVIt erexit. (Az élőknek példáúl, jótékonyságukkal tündöklő, meghalt pártfogóinak pedig el nem enyésztő tiszteletűi vállalta s állította fel (ez emléket) a hálás pataki főiskola.) A tudomány múzsája balkezében nyitott könyvet tart, melybe Bacon e jeles mondása van bevésve aranybetükkel: A tudomány

88 hatalom. A szobor Báró Vay Miklós főisk. gondnok, szobrászművész alkotása. VI. A főiskolai tápintézet a Mudrány-emléktáblával. A szegény tanulók gyámolitása, szállással és koszttal való ellátása egyidejű a főiskola alapításával. A Perényiek idejétől az egész fejedelmi korszakon át, különösen a Rákóczyak alatt, sőt még a 18. század elején is fennállott itt ifjú számára a közétkezés intézménye. A vár birtokosai a diákok élelmezésére negyedévenkint 40 köböl búzát, 4 hordó bort és 4 oldal szalonnát adtak (1661-ig). A ma is meglévő, virágzó tápintézet szept. 4-én nyilt meg a főiskola Berna-során, a mai u. n. küldöttségi szállás földszintjén, ahol jelenleg asztalos műhely van. Innen az isk. évben a főépület déli szárnyának földszintjére telepíttetett át. Itt volt 1907-ig, amikor vibornai Mudrány András föld- és szőlőbirtokosnak, a főiskola egykori hálás szívű növendékének hagyatékából épült új, a modern igényeknek megfelelő, Katona György spataki mérnök terve szerint emelt épületbe költözött. A tápintézetben étkező diákok száma jelenleg 300, akik csekély díjért jó, tápláló ellátást kapnak. A tápintézet előcsarnokában látható márványemléktábla felirata: Vibornai MUDRÁNY ANDRÁS Sza-

89 bölcs- és Zemplén-vármegyei nagybirtokos okt. 20-án kelt végrendeletével zemplénvármegyei összes birtokait a Sárospataki Ref. Főiskolában fennálló tápintézetre hagyományozta. Az ó nagylelkű hagyományából építette ezt a hajlékot Főiskolai Tápintézetűl az Úrnak dik esztendejében a Sárospataki Ref. Főiskola Elöljárósága.* A nagytermet, melyet Mudrány András olajba festett képe (Bálint József festménye) díszít, Mudrány-teremnek hívják. 9. A Rákóczy-szőlő. I. Rákóczy György és felesége Lorántfy Zsuzsánna a pataki királyhegyi Nagykirály nevű szőlőt a főiskolának adományozták. Ez az egyetlenegy fekvősége van még meg a főiskolának a fejedelmi korszakból. A Királyhegy déli oldalának legszebb fekvésű szőlője ez, mely a XVII. században nem volt olyan nagy területű, mint ma. A főiskola vásárolta meg hozzá a nyugati részt, amannak csaknem egyharmadát ápr. 22-én Szünyoghy Károlytól 1000 rh. írtért, mely rész sokáig Szünyoghy Baranyáy néven szerepel a fő

90 90 iskolai számadásokban. Baranyaynak is azért nevezték, mert Szunyoghy csak kevéssel azelőtt vette meg Baranyaytól az övével egyenlő s attól nyugatra fekvő szőlőt 800 rh. frtért. (Sp. Ref. L. 1912: 425.) 10. A Rákóczy-halastó. Történeti följegyzések és a hagyomány szerint a Rákóczy-család halastava a Gombos és Mandulás közötti völgyecske északi végén, a Hercegkútra vivő út északi oldalán terült el. A hagyomány szerint a széle faragott kövekkel volt kirakva. A halastó folyásán több malom volt. Az első malmot a Szegények malmának nevezték. A tóból a víz azon a csatornán át ömlött a malom nagy hajtókerekére amely faragott kövekkel van kirakva s ma híd van rajta. E malom leírása olvasható az Adalékok Zemplénvmegye történetéhez iki évfolyamában (288 1.) egy 1685-ből való okmány szövegében eképpen: A szegények malma a Halastó folyásán épült, felül csapó, három bokor (azaz pár) kövön forgó volt, malomházzal, melynek hajazattya zsindelyes, kéménye sövénnyel font tapasztos; vámbuzatartó szószék kettő vagyon, ebben vám tiszta búza öt szapu, abajdóc egy szapu, pogacza gyurofa asztalka edgy, öreg fa szapu jó edgy, vámszedő Ficzor jó edgy. (A Sáros Nagy

91 91 Pataki Ispitály és hozzá tartozó mindé Bonuminak Inventariuma.) A halastó helyén ma rét van, melyet a hercegkuti lakosok használnak. Hodinka Ágost nyug. tan.-kép. és Kiss Elek fog. tanár ismernek egy hagyományt, ámely szerint a Halastó név a tónak csak fátyolozója volt s á tó tulajdonképpen arra szolgált, hogy a benne összegyűlt vízzel ellenség támadása alkalmával a vár viziárkait lássák el. A tóból a várat körülvevő viziárokhoz a vizet földalatti bolthajtásos csatornák vezették, melyeknek nyomai itt-ott még most is láthatók. 11. Csokonay kulacsa. A főiskolai könyvtárban szemlélhető. Nem az általa megénekelt csikóbőrös kulacs ez, hanem az ő sajátkezű rajza alapján készült, vaslemezből való s babérkoszorúval övezett, szijjal is ellátott kb. 5 literes kulacs. Csokonay barátjának, Puky István gesztelyi földbirtokosnak, az ő pataki jogásztársának regálejogon tartott korcsmáját díszítette ez a babérkoszorús kulacs, mint korcsmacégér. A babérkoszorú levelei kovácsolt vaslemezekből vannak összeillesztve. Felső és alsó részén levő mondatszalagján, a hagyomány szerint, Csokonay e verssorai voltak olvashatók: Utas, kö-> szönj rám egy pint bort! Ha szíhatók borocskát

92 92 a gondjaim csúcsúinak. (Történetét lásd a Bp. Hírlap dec. 31. sz.) özv. Kóczán Miklósné úrnő ajándéka. 12. I. Rákóczy Ferenc egyetlen arcképe a sárospataki várban. II. Rákóczi Ferenc édesatyjáról: I. Rákóczy Ferencről 1910-ig semmiféle hiteles ábrázolás, festmény, metszet vagy rajz nem volt ismeretes a nagy nyilvánosság előtt ben azonban Mihalik József kir. tan. múzeumi és könyvtári országos felügyelő, a sárospataki várkastélyban tett látogatása alkalmával, a várkastély Perényi-szárnyában a Sub rosa -néven nevezett erkélyszoba előtermének falán fölfedezte I. Rákóczy Ferenc egykorú olajfejtésű arcképét. Bár a pataki várkastélyt a Windischgraetz hercegi család ritka nagy előzékenysége révén igen számosán látogatták s bár a látogatók sorában sok szakértő is megfordult, a kép mindeddig [1910] észrevétlenül maradt.w A festmény írja Mihalik háromnegyed arcélben jobbra fordulva, övig ábrázolja I. R. F.-et. Feje födetlen; haja s bajusza sötétbarna; arca kurta barna szakállal övezett. Erős lendületben hajló piros palástja bal vállára van vetve s alatta feltűnik ugyancsak vörös szinű, elül apró kerek gombokkal

93 záródó köntöse, mit zsinóros öv szőrit derekához. Jobb karja könyökében meg van hajlítva, kezében aranyozott hüvelyben végződő vezérbotot tart, balját csipőjére támasztja. A kép hátsó bal sarkában piros függöny van ábrázolva, jobb sarkában pedig eme felirat: Francis: Rákóczi Princeps Trans. Fund: Residae: Patak S : lesu Obiit 8 luly [Múz. és Könyvt. Ért. 1910: ] Lásd a képek között e kalauzban. 13. A sárospataki fazekas-ipar. A fazekas-ipar Sárospatakon már a XVI. században szépen virágzott, sőt kályhagyár is volt itt, amit mutat az, hogy Czeglédi Ferenc spataki ref. páp itt készült cserépkályhájának egyik darabján az 1569-es évszám szerepelt. A spataki fazekasok eddigi ismert legrégibb céhlevele 1572-ből való. Majláth szerint kőedényeket is gyártottak S.-Patakon. E gyártmányok jegyei az S és P betűkből alakított jegyek voltak, néha K. I. és I.. betűk kiséretében is. Báró Nyáry Albert gyűjteményében is vannak ilyen darabok. Szerencsi Mihály spataki fazekasmester naplóját 1809-ből W artha W in ce adta ki 1892-ben Az agyagipar technológiája C. művében. Az iparosoknak a r ajzolásban való kiképzése s az agyagipar fejlesztése céljából

94 Spatakon ban agyagipari rajztanfolyam volt, a minisztérium segélyezésével. Ma is van kályhagyáros : Csicsery József, kinek gyárában a világháború elótt néha 6 segéd és 4 inas dolgozott. A kályhákat kaolin chamottból gyártják. A földolgozásra alkalmas anyagot a Bodrog balpartján az u. n. Beregháton ássák. Igen jó minőségű tűzálló téglát a Mesterhegyi kaolinból gyártanak. A festéshez szükséges festőanyagokat részint vásárolják, részint pedig itt helyben a bányákból kapják (pl. egyik ilyen bánya a kaolin-bánya). Yolt Spatakon pipagyár is, még ben is. Fekete agyagpipákat gyártottak. Az 1896-iki kiállításon Csicsery József és Molnár János fazekasok éremmel voltak kitüntetve. A fazekasok ma gyártanak: főkép konyhaedényeket, szélkéket, tányérokat, tálakat, tejescsuprokat, virágcserepeket, butykosokat, kacsaitatókat, korsókat, kancsókat. A diszítésnél legkedveltebb volt a búzavirággal és tulipánnal való disz től finomabb művészi festéssel ellátott dísztárgyakat is gyártanak egyes fazekasok. így pl. kisebb-nagyobb virágcserepeket, hamutartókat. Dől goznak néha tömeg-megrendelésre is, cserépedénnyel kereskedők részére. A fazekasok ma jobbára a Fazekassoron, a Bodrog partján laknak. Je lenleg hat fazekas műhely virágzik Spatakon*

95 ízléses, művészi kivitelű tárgyak Csicsery Jó zsef, Vida József és Gergely János (lakik Fazekassoron) fazekasok műhelyéből kerülnek ki é 14. Ullrích Károly és Társai Kerámiai Különlegességek gyára. Községünk felső határában pár évtizeddel ezelőtt kaolin-rétegeket fedeztek fel, melyeknek kiaknázásával jelenleg többen (magánosok és társaságok) foglalkoznak. A felszínre hozott kaolinnak jó minősége ösztönözte az érdekelteket arra, hogy annak ipari feldolgozására gyárat létesítsenek s így született meg januárjában Sárospatak legifjabb ipari vállalata: az Ullrich Károly és Társai Kerámiai Különlegességek Gyára. A társaság januárjában alakult, az építkezéseket a vasúti állomással szemben, a sinek mellett fekvő telkén ugyanez év március havában kezdette meg s év aug. havában lépett a gyár üzembe. Gyártmányai a legkülönbözőbb közszükségleti cikkek: tálak, tányérok, bögrék, kancsók, kulacsok, virágcserepek stb., dísztárgyak: virágvázák, hamutartók, fonott kosarak, szobrok stb. a piacon általános feltűnést keltenek úgy ízléses kiállításuk, jó minőségük, mint áraik olcsóságánál fogva. A gyár készítményei az 1926-iki lipcsei mintavásáron nagy sikert

96 96 arattak. A gyár megrendelői között előkelő külföldi (hamburgi, londoni stb.) cégek szerepelnek. A tömeges megrendelések a gyárat ujabb gépek beszerzésére s ujabb kemence felállítására késztették. A műszaki vezetés a szakkörökben előnyösen ismert Ullricb Károly műszaki igazgató kezében van. Az intéző-bizottság elnöke: dr. Kun Zoltán egészségügyi főtanácsos. A gyár vezetősége év decemberében a község belterületén (Rákóczi-út, Goldblatt-féle ház) nyilt üzletet nyitott gyártmányainak kicsinyben való elárusítása céljából. 15. A V árszély-t estvérek Kőbányái. A Várszély-Testvérek Kőbányái közkereseti társaságú céget 1917-ben Várszély Béla alapította, aki az eddig feltáratlan kutyahegyi és szemincei" előhegyek kőanyagának kiaknázási jogát megszerezte. A kitermelés belterjesebbé tételéhez 1922-ben társult a Sárospataki Hitelbank Rt. és Yárszély Ödön. Ekkor szereltetett fel a két kőbánya a bodrogközi vasutból kiágazó iparvágányokkal, ezen közlekedő vasúti kocsikkal, kőzúzó és kőmegmunkáló gépekkel, mely időtől kezdve már munkással dolgozik és évi termelése m3, vagyis normálvagon kő.

97 fi? A kőanyag igen jó minőségű andezit, sötétszürke színben, mely elsősorban útépítési célokra szolgál. A kőbányák termékei: útalapozási terméskő, útfenntartási kavics többféle nagyságban, zúzalék, továbbá áz útburkoló kockaköveknek különböző fajtája, kilométerés határjelzőkövek, nagyméretű szerkezeti kövek és a csiszolható és fényezhető díszköveknek való tömbök. A kavics a bodrogközi útak építésénél és fenntartásánál, valamint a Máv. vágány-ágyazatának karbantartásánál talál elhelyezést, mig az ennél értékesebb kockakövek az ország dunáninneni városaiban találnak vevőre. A kőbányaüzem elsősorban azzal fejt ki igen lényeges közhasznú tevékenységet, hogy előnyös fekvése által a múlttal szemben ma félannyi költséggel építheti ki a vármegye a Bodrogköz ingoványának úthálózatát és félannyi költséggel tarthatja karban a már meglevő közútakat. 16. A Tokajhegyaljaí Szőlősgazdák Törkölyfőző Szövetkezete és a Furmint" Tokajhegyaljaí Mezőgazd. Ipari és Keresk. R. T. A Tokajhegyaljaí Szőlősgazdák Törkölyfőző Szövetkezete évben alakult meg. Az alapítás munkája Gr. Széchenyi W olkenstein Ernő nagybirtokos és Hegedűs Sándor 7

98 tarcali vincellér-iskolái igazgató érdeme, s a vállalat ügyvezető-igazgatója 1921-ig Dr. Szabó Sándor jogakad. tanár volt. Jelenleg Olaszliszka és Tolcsva községek kivételével kizárólagos koncessziója van Tokajhegyalja, Bodrogköz és Hegyköz vidéke egész területére gyümölcstermésének pálinkává való feldolgozására. A vállalat 1916-ban alakult, azonban 1921-bén válságos helyzetbe került, úgy, hogy csak a Gaea R. T. budapesti cég szanálása mentette meg, amely szövetkezeti tagok bevonásával megalapította a Furmint Tokajhegyaljai Mezőgazdasági, Ipari és Kereskedelmi R. T.-ot és ez alaptőkéjével kifizette a Szövetkezet tartozásait. Ma a Szövetkezet és a Furmint" R. T. szoros kapcsolatban működnek, az űzletrészesek és a részvényesek általában azonosok s igazgatás és vezetés ugyanazon kezekben van. A Szövetkezet óta hatalmas lendületnek indult. Sárospataki központja a legmodernebbül gőzüzemre van berendezve, 6 drb. egyenkint cca 7 hl. rézlepároló üsttel s külön finomítóval, amely berendezéssel 24 óra alatt cca loo q. nyersanyag párolható le s a finomítás a lepárolással egyidejűleg történik. Telepei vannak: Sátoraljaújhelyben, Erdőbényén, Bodrogkeresztúron, Mádon, Tállyán, Monokon, Tarcalon, Pálházán és Telkibányán.

99 99 Az gazdasági évben mintegy (egyszázhúszezer) liter 50 /0-os gyümölcspálinkát főzött le, s egymilliárd koronát meghaladó szeszadót fizetett. Pálinka-gyártmányai országszerte a legjobb hírnévnek örvendenek s a főváros és vidék legelső cégeit vevői közé sorozza, így pld. Gschwindt, Zwack, Gottschlig stb. cégeket. A Furmint Tokaj - hegyaljai Mezőgazdasági, Ipari és Kereskedelmi R. T. látja el villanyárammal Sárospatak közés magánvilágítását s hordó-wzeme van. Be van rendezve növényolaj feldolgozásra, amelyre azonban csak a háború s azt közvetlenül követő néhány év nagy zsirhiánya volt kedvező s igy ezen üzeme jelenleg szünetel ben nagyszabású modern sertéstenyészetét és hizlaldát épített, amelyben angol yorkschirei sertéseket tenyészt és mangalicát hizlal. Termel vényei úgy a fővárosi, mint a helybeli piacon elsőrangúaknak vannak elismerve, s a vállalat ezen ága örvendetesen fejlődik. Állománya ma már meghaladja az 1000 darabot. Kereskedelmileg foglalkozik tűzifa-, szén-, zsir- és szalonnakereskedéssel. A részvénytársaság alaptőkéje ma pengő, amely drb. 10 pengős névértékű részvényre oszlik. Úgy a Szövetkezet, mint a Furmint" R. T. igazgatóságának elnöke gróf Széchenyi- 7*

100 100 Wolkenstein Ernő, ügyvezető-igazgatója dr. Kopeczek József, akinek helyettese Asboth Aladár. 17. A sárospataki kaolin-bányák. A sárospataki felsőhatárban, a várostól északra fekvő Megyer nevű hegy lejtőjén levő kaolintelepen ezidőszerint négy kaolin-bánya van. Az egyik a Zsolnai-féle Agyagipar Rt. tulajdona; a másik a Borger testvéreké, a harmadik a Kaolin-bánya rt.-é, a 4-ik Lorene Miklósé. A művelés alatt levő pataki kaolinbányák egyes porcellángyáraknak is szállítanak évente kisebb-nagyobb mennyiséget. A sárospataki kaolin vagy porcellánföld fehér, laza, szétmorzsolható, érdes földes ásvány. Minőségére nézve elsőrendű. Ebből készül a porcellán, kőedény stb. Borderitőszerűl is használják. A várostól északnyugatra fekvő Cziróka-hegyen is van egy kaolintelep, hol a pataki fazekasoknak van bányájuk, melyből fehér földu név alatt ássák. 18. A Sárospataki Gőzmalom. A malmot 1880-ban néhai lovag Bogyay Zsigmond földbirtokos alapitotta ben tőle W einstock Ábrahám, Goldstein Hermán lisztnagykereskedők és Princz Dávid malom

101 101 tulajdonos vették meg. Az új tulajdonosok, mint közkereseti társaság, a céget Sárospataki Gözmalom-Társaság néven jegyeztették be. A vállalat vezetését Princz Dávid intézi s a céget kizárólag ő jegyzi. A régi gőzkazánt és gőzgépet újakkal cserélték ki s az ezek táplálásához szükséges víz megszerzésére, melyet addig körülményesen és költségesen viztológéppel a Bodrog folyóból nyertek, több mély kútat fúrattak. Az eddig kizárólag vámőrlésre dolgozó malmot megfelelő új gépek felszerelésével, kereskedelmi őrlésre is berendezték s emeletes termény- és lisztraktárak építésével nagyobbitották. Idővel azonban az egyre fokozódó forgalom következtében a megnagyobbított keretek is szükeknek bizonyultak s a vállalat az időközben még egyszeresére megnagyobbított eredeti épületet teljes egészében ismét vámőrlésre rendezte be, mig a kereskedelmi őrlés céljára 1913-ban a malom udvarán egy részben 3, részben 4 emeletes, teljesen modern épületet épittetett. A kereskedelmi őrlő malmot a legmodernebb géppel szerelték fel s a malom hajtására egy legújabb typusú Lang-féle gőzgépet és Ganz-Danubius gyártmányú gőzkazánt állítottak fel. Az egymástól elkülönített vám- és kereskedelmi malmot két egyenként 150 lóerős gőzgép hajtja s azokban 42 henger-pár, nagy

102 102 számú szitáló, tisztitó, valamint a modern málmászat minden követelményét a legnagyobb mértékben kielégítő sok más fajta gép dolgozik. A vállalat olajgyártással is foglalkozik. Őrleményei nemcsak az ország határán belül, hanem azon túl is nagy közkedveltségnek örvendenek. 19. A Gőztéglagyár és Építőipari R.-T. Alakult 1918-ban. Zemplénvármegye legrégibb és legnagyobb gőzüzemű téglagyára. A gyár első alapítójára és idejére nincsenek hiteles ádatok, azonban a gyár telkének kitermelt földterületéről ítélve, kb. egy évszázados múltra tekinthet vissza ban Niesner Ferenc vásárolta meg a Téglagyárat a községtől. Átalakította modern felszerelésekkel, gépi erőre rendezte be a termelést és Hoflmann rendszerű 14 kamrás kemencét állított fel, melyek a mai napig is üzemben vannak. Súlyos gazdasági viszonyok után eladta a gyárat Becker, Bokor, Csicsery, Krantz és Dr. Gombos társas cégnek, kik rövid gazdálkodás után a Zsolnay-féle agyagipar cégnek adták el és évben utóbbitól a mai cég vásárolta meg. A cég gyáripari főfoglalkozása gépi-, valamint kézi erővel gyártott tégla, hódfarkú-, hornyolt és gerinc-cserép, továbbá alagcsövek

103 103 előállítása munkást foglalkoztat. Évi termelés kb drb. anyag. Foglalkozik továbbá épületfa-kereskedéssel és vállalkozással is. 20. Bogyay Elemér fajbaromfí-telepe. Sárospatakon, a Füzes-ér partján épült ideális kis tanyán van berendezve, hol főképen a vizi szárnyasok tenyésztésével foglalkozik. Bogyay nagy sikerrel tenyészti azemdeni ludat, a pekingi kacsát, a bronz és fehér mexikói pulykát, a tyúkfélék közül pedig nyolcfélét. Ezek külön udvarokban vannak elkerítve. A teleptulajdonos eddig 48 kiállitáson vett részt, (a csonkitatlán Magyarország minden nagyvárosában), melyeken a legelső dijakat nyerte el. Az állami dijak közül eddig 9 aranyérmet nyert el. Az összes dijak, összes érmek száma 38 drb., a kitüntető oklevelek száma kb A magyarországi kiállításokon kivül részt vett Bécsben két kiállításon, továbbá Berlinben, Drezdában, Stanislauban, Lembergben, amelyeken, a németekkel szemben, fényes sikereket aratott, úgy, hogy a kiállított példányokat a németek telepeik nemesítésére legott megvásárolták. A tenyészanyag nemesítése céljából Anglia legelső libatelepeinek küldte el sárospataki libáinak fényképét, hogy azok nemesítése, javítása céljából anyagot kérjen,

104 104 mire azt a választ kapta, hogy őt az angolok teljesen egyenrangú tenyésztőnek ismerik el s örülnek, ha a sárospataki telepről cserepéldányokat fognak kapni. A nagyhirű telep 80 éve áll fenn s öt km-re van a várostól. 21. A sárospataki alsóhatár. A Bodrog folyó bal partján terül el. A múlt század első felében s még a közepén is állandó mocsarakból, tavakból, erekből, nádasakból állott. Áradások idején Sárospatakról Lukára s más falvakba csolnakon is el lehetett jutni. B. e. Szinyei Gérzson ( f 1919) főisk. tanár beszélte, hogy ő egy alkalommal pataki diák korában, a múlt század negyvenes éveiben, csolnakon ment haza vakációra, Lukára. Az alsóhatár talaja némely helyeken homokos, más helyen agyagos, sok helyen tőzeges (turfás). A tőzeg elhalt mocsári és vízi növények összevisszakuszáit szálainak, gyökereinek laza, kevéssé megszenesedett tömege. A vízi növények között nevezetes a súlyom. Úszó levelei a víz színén rózsát alkotnak. Termése fekete-barna, 4? tövisű. Továbbá a kolokán. Nagy levélrózsája van. Virága fehér. Vízi alóénak is hívják. Vannak lápos helyek. A láp (sík-láp) leginkább sásokból, füvekből és némely lombos mohából keletkezett. A tőzeges, lápos terület, ha

105 106 tüzet kap, gyakran hetekig, hónapokig is ég, folytonosan tovább terjedve. Voltak itt mozgó-lápok is, melyek helyüket változtatták. Az alsóhatár művelhetése, gabonanemüek és kapás növények termelésére való alkalmassá tétele az 1846-ban alakult Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulat munkájának eredménye. E társulat célja az volt, hogy a Tisza, Bodrog és Latorca folyóktól majdnem körülzárt kát. holdnyi területet az árvizektől mentesítse s róla a belső vizeket levezesse. Védőtöltéseket épített, melyeknek hossza 156 km. Belső vizeit km. hosszú csátornaháló, a töltésen épített 1 csőzsilip és 4 szivattyútelep vezeti le. A társulat székhelye Sárospatak. A kb khold alsóhatárban ma már igen sok kisebb-nagyobb tanya van. 22. Sárospatak társadalmi, irodalmi és művészeti élete. A társadalmi érintkezés céljait szolgálja az 1927-ben alakult Rákóczy-Kör nevű kaszinó. Egy másik társas kör most van alakulóban. Az irodalmi élet vezetője a XVI. századtól a főiskola, melynek tanárai irodalmi működésükkel igen szép sikert értek el. Magyar nyelvű iskolai tankönyveket hazánkban a sárospataki főiskola tanárai kezdtek legelső

106 106 ben írni a XV III. sz. végén. A X IX. sz. ötvenes és hatvanas éveinek munkás korszaka teremtette meg a nagy kelendőségre jutott Népiskolai Könyvtárt, a szép hírnévnek örvendett Sárospataki Füzeteket ( ), a különböző, kitűnő gimnáziumi tankönyveket. A főiskola a tankönyvírás terén több éven át számbavehető versenytárs nélkül állt (Lásd ) ban alakult meg a Sárospataki Irodalmi Kör. Sok értékes népiskolai és középiskolai tankönyvet irt és adott ki. Első kiadványa 1875-ben a híres s máig legteljesebb Görög Magyar szótár volt ben a Kör alapitotta a Sárospataki Lapokat, melyet 1905-ig adott ki a Kör tankönyvirodálmi munkássága meg van bénítva, mert ettől kezdve a Ref. Egyetemes Konvent lett a ref. nép- és középiskolai tankönyvek egyedüli kiadója. Irodalmi célokat szolgáltak a Sárospataki Hirlap füzetei (1 12. sz.). A többi lapok s folyóiratok jegyzékét lásd a 18. lapon, A Gyakorlati Paedagógia Kéziköníjvtára cimmel új népiskolai vállalat indult meg Sárospatakon, Lázár Károly tanitóképzőintézeti tanár szerkesztésében. Eddig 3 kötet jelent meg. A művészeti élet hatalmas tényezője a Sárospataki Kamarazene-Társaság, mely éven-, ként többször rendez magas szinvonalú hangversenyt. Hangversenyeket s műkedvelői elő

107 adásokat rendeznek még: a Főiskolai Énekkar, az Akad. Ifj. Olvasó-Egylet, a gimn. Erdélyi Önképző-Kör, az áll. tanitóképző-intézeti ifjúság, a leány- és fiú cserkészcsapatok, az egyes egyházközségek énekkarai, a R. Kath. Misszióstársulat, az Ipartestület, az Izr. Nőegylet. Irodalmi délutánokat s estéket rendeznek: a Főiskolai Ifjúsági Egylet, az Akad. Ifj. Olvasó- Egylet, a főiskolai Bocskay Bajtársi-Egyesület. Ismeretterjesztő előadásokat tartott régebben a Sp. Irodalmi Kör, most tart: a Gazdakör, az Ipartestület s a ref. egyházközség (a Hécén). Képkiállitásokatrendeznek évenként: Bálint József és Bódy Endre helybeli festőművészek. 23. A strand-fürdő. A sárospataki strand-fürdő a Bodroghídtól lefelé, a folyó bal partján terül el óta áll fenn. A Bodrogfürdő-Egyesület létesítette tavaszán a régi megrongálódott kabinsor helyén új kabinsor épült 80 millió költséggel től a MOVE bérelvén a területet, a Bodrogfürdő-Egyesület és a MOVE között szerződésileg állapittatott meg a jog viszony. A szemcsés, homokos parton vett légés napfürdő, valamint az élővizű folyófürdő hathatós előmozdítói s ápolói az egészségnek. A jóhírű fürdőt nyaránta messze vidékekről is sokan fölkeresik. A fürdőidényre lakásokul

108 108 egyesek vendégszobái s a bútorozott diákszobák olcsón kibérelhetők. A kabinsor 70 kabinból áll. A csolnakok számára kikötő épült. A vezetőség nyaránta úszóversenyeket rendez. Vendégek részére külön kabinok szolgálnak. 24. A MOVE sporttelepei. A sportpálya a hercegi várkerttel szemben lévő úgynevezett Kossuth-kertben öt kát. hold területen évben épült, amely nemcsak modern felszerelésével, hanem festői szép fekvésével is párját ritkitja. A pálya részben 3 méter magas kőkerítéssel, részben drótkerítéssel van körülvéve. Déli oldálán a Hegy alj a színes látképe emeli szépségét. Tiszta, pormentes levegője előnyössé teszi a testedzést. 400 m. körfutópálya, m. footballpálya, 100 méteres lőtér és 4 drb. tenniszpálya, valamint az atlétikai pályák lehetővé teszik a sport minden ágának művelését. A körfutópályának 60 cm. kő- és salak alapépítménye van, csatornahálózattal és alagcsövezéssel. Lépcsőzetes földtribünje 2000 ember befogadására alkalmas. A sport céljaira igénybe nem vett területek parkírozva vannak. Ezeket színes bokrok díszítik. Az egész sporttelep kellemes árnyékot nyújtó fákkal van körülültetve. A Sportegyesületnek a tenniszpályák mellett klubháza is van, férfi és női öltözővel, társai-

109 109 góval. A tennisz- és futópályák karbantartására nagy költséggel vízvezetéket létesítettek. A sporttelep és klubház felépítése kizárólag Dr. Pauliczky István tb. főszolgabíró, MOYE sportegyesületi ügyvezető elnök érdeme, aki emberfeletti erőfeszítéssel minden elkövetett, hogy a Move programmját megvalósítsa. 25, Kiránduló-helyek. Sárospatak, kies fekvésénél fogva, kiválóan alkalmas arra,hogy a természet szépségeiben gyönyörködni szeretők innen kirándulásokat tegyenek. Az a gyönyörű hegycsoport, mely Sátoraljaújhelytől Tokajig húzódik, szebbnél-szebb kiránduló helyeket szolgáltat. Hosszú, mély völgyei, tiszta, üde vizű forrásai Bonckút, Cifrakút, Szarka-kút, Csonkakút, Deákok kútja, Dobos-kút, Fehér-, Fekete-kút, Fűz-kút, Forró-kút, Nyúl-kút, Pogány-kút, Sinka-kút mind csalogatják magukhoz a szabad természetet kedvelőket. A darnói apátság romjai, az első ibolyát termő Megyer és Gombos, a gyöngyvirágos Kengyel és Long, mind oly helyek, melyek méltók a fölkeresésre. A legkedveltebb kirándulóhelyek ezek: 1. A Királyhegy, ormán a híres Kovamalomköbányával. (Történetét lásd előbbi)

110 A Megyer-hegy, a Trachitmalomkőbányával és a lejtőjén levő kaolinbányákkal. 3* A Szélmalom-domb. A Mandulás- és Gombos-hegy, melyek között a völgyben a Radvány-patak s egy másik kis pátak fut végig. A Gombos szőlőskertjében fejezte be a Pataki Névtelen (Balassa Bálint) az Eurialus és Lucretia c. híres, verses szerelmi regényét 1577-ben. Ezek a szőlős és gyümölcsös lejtők a várhoz tartoztak a XVI. és XVII. században. 4. A Radvány-völgy, a Királyhegy mögött, melyen a Radványpatak fut végig. 5. A Nyúl-kút, tíz kilométerre a várostól. Egy völgykatlanban, rét mellett. Három irányból is megközelithető. A Radványvölgyön, a várostól északra fekvő Károlyfalva nevű község felől és a Forró-kút felől a hegytetőn át. A Nyúl-kúttól egy kilométerre van a Nyilazó-bánya. 6. A Tompától megénekelt Pogány-kút, Hercegkút község mellett. Egy órá járásnyira Sárospataktól. 7. A Szemince nevű domb, ahol a középkorban Szent Vincéről nevezett Domonkos-klastrom volt. Kövy Sándor híres pataki jogtanár idejében odarándulták ki a jogászok s ott tartották jogi gyakortatokkal kapcsolatos vármegyei* gyűléseiket s törvény

111 Ili széki üléseiket. A vörösek" jun. 4-én e dombról lőtték ágyúval a várost s űzték ki a cseheket. 8. A Bodrog-folyó bal partján, Végardó községgel szemben levő Kerekerdő, melyben rengeteg gyöngyvirág van. 9. Kazinczy Ferenc széphalmi mauzóleuma, melyben nemzeti nyelvünk halhatatlan emlékű, nagy reformátorára vonatkozó ereklyék (festmények, kéziratok, könyvek stb.) szemlélhetők, sírjával együtt. 10. I. Rákóczy Zsigmond erdélyi fejedelem ( f 1608) sírja Szerencsen, áz Arpád-kori ref. templomban. E templomban tartott országgyűlésen választották Bocskay Istvánt Magyarország vezérlő fejedelmévé 1605-ben s az Urasztala előtt tette le az esküt. Itt megszemlélhető a Rákóczy-vár és a cukorgyár is.

112

113 KÉPEK SÁROSPATAKRÓL. Sárospatak, hajdan királyi szabadalmas város, címere.

114 A Ref. főiskola. (Dr. Finkey Ferenc felvétele.)

115 Róm. kath. templom. (XVI. század.) Perényi Péter, Perényi Gábor, Lorántfy Mihály, Lorántfy Zsuzsánna, II. Rákóczy György erdélyi fejedelem nyugvóhelye.

116

117 vár.

118 A Rákóczy-vár 1542-ből való kandallója a Perényi-szárny bán.

119 Ref. templom. (Épült ig.)

120 A főiskolai könyvtár.

121 ,amot fyjtom- alrnewo wo&s rnwge...., m M rcr^deeinfetw ö^oítem, rá; :f rfecwmr 3i * I 1 teatsís*töcscft isfc^rfcfofr f * W ^ fts S to rts fl& o rc fc lm íw. fö g p A p itö rö ttflii^ $ tö&wsctmtnvdntfkvt«a m?f r K 8 f a m Sj te ^ tte n C v T ts sa -a b tó m ré # ^!0 * ^.3 ö v ^ f t» n ^ íq 6 8.i^ ro m w m ^ C it^ rb im m fía ft.. S m tt böíp w i ^ & s 1 abi gwrcwtr urtiffmoncjmn m l* f a t o l ;T T l ^ t i y í ^ m r t í t o p t W H m, «atom r\rtemr*m, - $njrcavi vwuw^> T>ami^ti>rf <j irw<íiísi ttjmrdrto w s^ tv ű n ' k% ot am a öawt «0m*fe$ílt >,W» ;ttc8t, t?céc J^srbíföí '.m W ii ÜWötíCWt ftuiörxki n a&,5 ' * Itto nőst ofiiöwtbrto'f'.kír fömttrtov'.ksnrnu, teáb ^ t& v ö & ű rt maiit V^adŰI WwSt gtofetoftafticimii ufwgíttrt ' VWfet S!» «&»... Swtsrtr ir-íinrcwjrtw«a tá r n á * w i& lé ^ j Ír termo-mrfcirt ba& rsc otftto stít Wfe#* m w utí tlöff- R t brit'r ifáíc fiö fwrmra t«mtr.i te' j t Air un* tetn ínun-'iicü 4?t3MÍÍt^»Á^C8> * * *.. ««&-8!t&tBQtofKÉ6 «mriíö»3átw írnnit i ílcí límvtipqi noirs t^soisokernit nrfbr?% m M áíu 4 rrosfctfto :^!ÍSlZPW*66-tert> 80um * w webt tmöétfctfite aíbímrt WÍStw ftófewö vtrfntrti $tob U&tr98ifsi> ' ítfynrrofewm fisesa 1 ig- tsc scft tswm^űflomaítwi),- héw R ní*<^5 T6%tmafc', mord&r^tótewcfoi. v» híres lengyel biblia, a lengyelek legbecsesebb nyelvemléke A főiskolai könyvtár egyik legnagyobb kincse. Egy töredékét, az Esdrás könyvéből e Kalauz szerkesztője fedezte fel.

122 I. Rákóczy György fejedelem, a pataki vár egykori tulajdonosa, ( f 1648.)

123 I. Rákóczy György, ezüst tallérján. Alatta n e je : Lorántfy Zsiizsánna, aki úgy igyekezett nevelni (a tanulóifjúságot) Istennek és szegény hazánknak szolgálatára, mint az édesanya magzatát s az dajka az ő kisdedeit." ( f 1660).

124

125

126 h5 2 S Z. o f l f d S tn. 9 N > N 3 H & < S S wgias a r* a S.- r jj _ * Pl í 1*?3 N03» 2 S ** Pl Z c*»2 50X* r*5 m- oo m n H Q 2 r 1 > a ^ m >~ra, 1, H H r*3 75á z 2 H p*; " "» 03 r- HR 8 03 Pl O X > r t -? m- _ <Si ^ 3 > < g 3 o r - 5 > O o tő>* 2 r*j *< z í w r r- 7; > 50 5 < > * un r 3 o _ ^'S P «' SS o vi Q. SU togj. vi=t, 3 r *0 &). &> C/> ^ 3, O U ) C l > fi). to o ^ N? rs <fc 5ü t> O i s 3- r v n 'C :' &>- L>. 5j ö S. R ) <* ftk._ > ^ 3 í» 3 J3- > r-5 = t e <fc a& Oc a I» «*. $ < O : * * «S H P 3 > o > - KJ- O O > c/i > < t > t ö Ok n & n> <*i "* Ve 5 0 t v ö l. co O. > 4 & f e GO <fe 3: ^ 1 n> (rt 3 $ c <Q 3 Q. ^ ^ 5 Uj aj" tvi

127 I =3,^ P. 5S» fi ^ 5 r <'>'» Ű ^ 2>> ; *s.. so < g'd "3 (5 Níj <UTO s

128

129 A bártfai ikí Károlyi-biblia töredékéből.

130

131 Vj" - I. R ákóczy F e r e n c {II. Ferenc édesapja] egyetlen ránkmaradt arcképe. Herceg Windisch-Grátz Lajos tulajdona Sárospatakon. (Lásd a 12. -t.) l «

132 a, V-n N S>.< tíö rs ^ "" g s * 3 cuv; ^Es O; 5>" &).? - P»H.S '* M?& ji!.» «2-3* $ s * í'-g ^ S $ * 83 Sí sw 5; «-. T3 a j > 5o r- í o r* o o 5 Z 5; > * > x fe< * z Ö C/i o r * t e o o ö> Oo N Sg Sil - <? Sü> J-t to '* $ 05 N Vj^ o. 5) ~ Sr* Sü

133

134

135 Főiskola régi épülete.

136 A főiskolai ifj. kórház, a főiskola egyik legáldásosabb intézménye 1863 óta működik.

137 Kopácsi István r e fo r m á t o r h á z a azon a t e lk e n, m e ly e t 1561-ben P e r é n y i G ábor v á rú rtó l k a p o t t. Ma r. k a t b. is p o t á ly. (A F a z e k a s - s o r r a vivő u tcában a 493. sz. h á z.)

138

139 Sárospataki diák (Tarczali Sámuel) díszítőművészete 1696-ból, mikor Göncről Kassára űzettek. L i sz.

140 }dtí9lu $-öxcld$i(tfim )). f,lut>2tp &V

141 P a ta k i d iák a XVIJI. sz. m ásod ik felében, fran ciás v iseletb en : félcip őben, harisnyában, térdnadrággal, hosszú hajjal, beretv ált bajusszal, három szögű ka la p p a l böI való rajz.

142 S á ro sp a ta k i d iá k (.R éth ei T. Ádám ) díszítőm űvészete C sécsy p ro f. után írottcom pen diu m a cím lapján L ásd 65. / sz.

143 spataki föisk. tanár (f 1769), aki 40 kü lön féle Petőfi tantárgyat adott elő. Arcképét Réthei T. Ádám Helység kalapácsának első tógátus diák festette meg 1732-ben. kiadása. Buda, Lásd 65 I sz,

144 e müvének megjelenésével jelzik a nyelvújítás ellen írt gúnyirat, Zalán futásának első kiadása, irodalomtörténeteink a nyelv- melyet Somogyi Gedeon Lásd 44 I. 37. sz. újítás megindulását (1811). szerkesztett Lásd 44. I. 34. sz.

145 Perényi Péter, a pataki vár egykori tulajdonosa, a főiskola alapítója, fogságba jutása (1542) előtt. A főiskola cím ere: Repülő angyal, jobbjában bibliát, baljában trombitát tart. (Jelenések k. 1 4 : 6 7.: Féljétek és dicsőítsétek az Istent!)

146 Sárospatak látképe a Bodrog felől

147 Perényi Péter várúr, a főiskola alapítója ( f 1548).

148 I. Rákóczy György ( f 1648) és neje: Lorántfy Zsuzsánna (fl660.) a főiskola pártfogói.