Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola

Átírás

1 Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola 2019.

2 Fogyatékosnak lenni, nem jelenti azt, vesztesnek lenni. Az Országgyűlés a december 12-i ülésén egyhangúlag megszavazta a Kulturális Bizottság ötpárti kezdeményezését. Hivatalosan is országos napja lett a magyar sportnak, a magyar parasportnak, a magyar diáksportnak, és a módosító javaslat megszavazása után, a magyar siketsportnak. A Magyar Parasport Napját ezentúl minden évben február 22-én ünnepeljük, a dátum választása szimbolikus, hiszen ezen a napon, február 22-èn alakult meg a Mozgásgátoltak Halassy Olivér Sport Clubja, a Mozgásjavító Intézmény falai között. A mai magyar parasport kialakulásában döntő jelentőségű volt, hogy az első, intézményesített sportszervezetet megalakították olyan legendák, mint Tauber Zoltán, hazánk első paralimpiai bajnoka, Fejes András, aki az első magyar paralimpiai érmet nyerte, és a Mozgásjavító tanárai, diákjai. A klub a névválasztásával a legendás vízilabdázó és úszó előtt tisztelget, aki lábamputáltként az épek között lett olimpiai bajnok 1932-ben és 1936-ban. Fejes András (bronz, 1972, Heidelberg), Tauber Zoltán (arany, 1976, Toronto) és Oláh József (bronz, 1976, Toronto) nyerték hazánk első paralimpiai érmeit. Példájuk olyan legendás paralimpiai bajnok magyar sportolóknak mutatott utat, mint Jeszenszky Attila, Dukai Géza, Szekeres Pál, Becsey János, Vereczkei Zsolt, Pásztory Dóra vagy Sors Tamás ban közel 500 oktatási intézmény kapcsolódott be a Magyar Parasport Napjának programjába, és rendezett február 22-én érzékenyítő, interaktív osztályfőnöki órát, rendhagyó testnevelés órát ben csatlakozott a programhoz a Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola is. A jeles napon az intézményben tanuló gyerekek megismerkedhettek számos, a fogyatékkal élők sportjára jellemző sportággal: kipróbálhatták többek között a kerekesszékes teniszt, a csörgőlabdát, az ülőröplabdát, a kerekesszékes kosárlabdát, a vakfocit, az úszást illetve tapasztalatot szerezhettek a látássérültek utcai közlekedési nehézségeiről. Élményekben gazdag testnevelés órákon vettek részt a tanulók. Tóth Judit Bianka teniszedző előadásában meghallgathatták a kerekesszékes tenisz kialakulásának történetét és egy gyakorlati bemutató alkalmával ki is próbálhatták ezt a különleges sportágat. Kovácsné Jakubovich Krisztina és Kis Krisztián testnevelő tanárok pedig a csörgőlabda, az ülő röplabda, a vakfoci, a kerekesszékes kosárlabda alapjait ismertették meg a gyermekeket.

3 Kerekesszékes tenisz N emzetközi története: 1976-ban az amerikai Brad Parks, a kerekesszékes tenisz keresztapja megnézett egy videó felvételt Jeff Mimebrakerről, amint az kerekesszékben teniszezik kórházi rehabilitációja alatt, egy sí-balesetet követően, melynek során deréktól lefelé megbénult. Egy hónappal később maga is kipróbálta egy családi vakáció során és rájött, hogy a játék játszható a pálya mérete vagy a felszerelés módosítása nélkül is. A játékosoknak megengedik, hogy kétszer pattanjon a labda és ezzel megszületett a modern kerekesszékes tenisz ben Parks irányításával megalakult a Kerekesszékes Tenisz Nemzeti Alapítvány, amely az USA-ban a sportot szervező egyesület lett. Az új sport híre gyorsan terjedt és a szervezet létszáma nyolc hónappal később már elérte az 500 főt. A növekedés hamar túllépte az USA határait, eljutott Európába is, hamarosan pedig a leggyorsabban fejlődő mozgássérült sport lett ban megalakult a Nemzetközi Kerekesszékes Tenisz Szövetség és a néhány országban játszó pár száz játékosból ma már 150 országban kb aktív játékossal bír és jelen van az összes lakott földrészen. Ezzel egyidejűleg az amatőr sportból profi sporttá vált szabályos versenyrendszerrel ésvilágranglistával ban a Nemzetközi Tenisz Szövetség precedens értékű lépést tett: az épek sportszövetségei közül elsőként integrálta teljes joggal a kerekesszékes teniszt a szervezetébe. Ma az ITF a sportág teljes jogú irányítója, felelős a sportági tendenciák, szabályok kialakításáért, az ügyintézésért, a csapatversenyekért és a világranglista vezetéséért. Hazai történet: 1989 óta létezik a sportág Magyarországon, Navratyil Sándor egy ausztriai rehabilitáció során ismerkedett meg a sporttal ben Goródi László vezetésével alakult meg a szakág, mely ma a Magyar Tenisz Szövetség szerves részét képezi. Szabályok: A legfőbb különbség az ép és a kerekesszékesek tenisz között az, hogy a labda itt kétszer pattanhat, először azonban mindenképpen az érvényes területen belül kell pattannia. Kategóriák: A kerekesszékes tenisz az egyetlen olyan para sportág, ahol nincsen komplex kategorizáció, így az amputáltak, a paraplégek és mások is egy kategóriában vannak. Az egyetlen külön kategória

4 az ún Quad divízió, ahol orvosi szakvélemény alapján olyanok kerülhetnek be, akiknek legalább három végtagjuk funkciója korlátozott. Paralimpiai kvalifikáció: A kerekesszékes tenisz ugyanúgy működik, mint az épek tenisze,vagyis világranglista pontokat kell szerezni a paralimpiai kvalifikáció érdekében. A kvalifikációba a kvalifikációs határidő előtti egy évben megszerzett nemzetközi pontok számítódnak bele. Paralimpiai részvétel: A kerekesszékes tenisz először az 1992-es barcelonai paralimpiai játékokon szerepelt először akkreditált sportágként és azóta az egyik legnézettebb sporteseménnyé vált a paralimpiákon. Hazánkat Navratyil Sándor képviselte Atlantában, Sydney-ben, Athénban, a riói paralimpiai játékokon Németh Roland indult a Magyar Paralimpiai Csapat tagjaként.

5 Csörgőlabda A csörgőlabda története: A csörgőlabdát a II. világháborúban találták ki Németországban, és a hadirokkantak rehabilitációjában alkalmazták. Először Európában terjedt el, Németország után az északi régióban, például Dániában 1964-ben játszottak először csörgőlabda-mérkőzést. Tömegesen a hetvenes években kedvelték meg, és vált fokozatosan versenysporttá. Kezdetben országonként változó laza szabályok szerint játszották. A Torontóban 1976-ban megrendezett paralimpián bemutató mérkőzésként került a versenyprogramba. Az első európai játékokat 1977-ben Lengyelországban, majd az első világbajnokságot a rá következő évben Ausztriában rendezték meg. Ezek a tények is jelzik a sportág terjedését, amely szükségszerűvé tette a szabályok rögzítését, egységesítését. A csörgőlabda szabályai: A pályán csapatonként egyszerre három játékos lehet, cél, hogy az ellenfél kapujába kézzel gurítsák a csörgőlabdát. Mivel a labdában lévő csörgők irányítják a játékosokat, így tájékozódhatnak a labda helyzetéről, ezért a játék ideje alatt a verseny helyszínén néma csend van, hogy a játékosok koncentrálni és azonnal reagálni tudjanak a labdára. A gólok után kitörhet a tapsvihar, de a játék közben ismét csendre intik a közönséget. A meccset kétszer 10 perces játékidő alatt gólra játsszák. Minden versenyző fekete szemüveget visel, hogy egyenlő eséllyel versenyezzenek a különböző látássérültségi fokú sportolók. A pálya mérete 9 m x 18 m (taraflex borítás). A kapu szélessége 9 méter, ezen a szakaszon helyezkednek el a versenyzők guggoló vagy térdelő pozícióban úgy, hogy amikor az ellenfél a kapu felé gurítja a labdát, a védők lehetőleg úgy vetődjenek oldalra, hogy lefedjék a kilenc méteres szakaszt, és a labda ne kerüljön a hálóba. Egy meccs alatt kb. 80 db gurítást végeznek. Egy-egy jól sikerült lövés km/h sebességgel halad és kb. 12 méter múlva eléri a fekvő védő játékost. Miután kivédték a gurítást, azonnal visszagurítják a labdát az ellenfélhez, akik ugyanúgy védekeznek. A pályán ragasztószalagok alatt elhelyezett drótok jelzik a pálya szakaszait. A sportág magyar története: Magyarországon a csörgőlabdát 1976 óta ismerik és játsszák a látássérültek. Az egyre sokrétűbb munka miatt Dosek Lajosné szakmai segítséget kért a Vasas SC akkori sportigazgatójától, Tálosi Ferenctől. A játékosok tehetségét, elszántságát és az első szövetségi kapitány munkájának minőségét jelzi, hogy a roll ball utolsó alkalommal kiírt Európa-bajnokságát az alig hároméves múltra visszatekintő válogatottunk nyerte. A sportág honi népszerűsödésének

6 jele a megalakuló szakosztályok, csapatok száma, és az 1982 óta minden évben megrendezett magyar bajnokság. Az Európa-bajnokságokon 1981 óta résztvevők a magyarok, 1984 óta minden paralimpiára kvalifikálta magát válogatottunk. Ifjúsági és felnőtt szinten elért eredményeink, érmeink, helyezéseink száma, nemzetközi szereplésünk jogos büszkeséggel tölthet el mindnyájunkat. A csörgőlabda természetesen nem csak versenysport, megjelenik az iskolai testnevelésben és szabadidősportban is. Az magyar felnőtt férfibajnokság mellett iskolák közötti verseny is zajlik, ahol korosztályos szinten mérik össze tudásukat fiataljaink. Az utóbbi években ismét rendeztek Csörgőlabda világ-, és Európa-bajnokságot, amelyek közül fontos kiemelni, hogy 2014-ben Eger városa adott otthont a kontinensviadalnak. Fontosabb magyar eredmények: Paralimpiák: New York: 7. helyen végzett a magyar férfi válogatott Szöul: 4. helyen végzett a magyar férfi válogatott Barcelona: 10. helyen végzett a magyar férfi válogatott Atlanta: 8. helyen végzett a magyar férfi válogatott Sydney: 8. helyen végzett a magyar férfi válogatott Athén: Világversenyeken elért eredmények: EB, Fulda: 1. helyen végzett a magyar válogatott EB Olstyn: 3. helyen végzett a magyar válogatott Világkupa, Calgary: 1. helyen végzett a magyar válogatott EB, Birmingham: 2. helyen végzett a magyar válogatott

7

8 Ülőröplabda A mozgáskorlátozottak sportmozgalmának fejlődését a második világháború utáni időszaktól számíthatjuk, amikor Angliában Dr. Ludwig Guttmann professzor vezetésével létrehoztak a háborús sérültek számára egy rehabilitációs intézetet. Itt a sportot kezdetben a rehabilitáció eszközeként használták fel, később azonban már versenyeket is szerveztek a professzor irányításával. Az első nemzetközi versenyen, 1952-ben az atlétika és úszás versenyszámai mellett már a német Sitzball elnevezésű csapatjáték is helyet kapott. A hollandok azonban nem találták megfelelőnek a Sitzballt a mozgáskorlátozottak számára, így a játékötletet alapul véve, és ennek szabályait a röplabdához hasonlóvá téve létrehozták az ülőröplabda játékát. A sportág kezdeti szabályai napjainkig egyre inkább a röplabda játék szabályaira hasonlítanak. Hazánkban 1970-ben, a Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthonban lakó mozgáskorlátozott fiatalok részére alakult meg a Halassi Olivér Sport Club, ebben a sportegyesületben már a kezdetektől játszották a saját szabályok szerint a Sitzball és röplabda játékok ötletén alapuló és a kézifoci csapatjátékot ben, Gödöllőn volt az első nemzetközi sportakiád, ahol a svédek bemutatták a holland típusú ülőröplabdát, a németek pedig a Sitzballt től így megkezdődött hazánkban is az ülőröplabda szabályainak kialakítása. Az 1980-as évekig a szabályok nagy mértékben eltértek a napjainkban érvényes előírásoktól. A pálya mérete 8x10m volt, a labda nélküli mozgás nem volt jellemző ebben az időszakban. A játékosok egymás után akár 2x is érinthették a labdát, így a sportoló akár saját magának feladhatta a labdát, azaz 3x2 érintés volt engedélyezett ig sorban alakultak a sportegyesületek, és a versenyzők meghívást kaptak a külföldi tornákon való részvételre. A külföldről hozott ismeretek alapján a sportolni vágyók felkérték Csík Jánost és Nádas Pált, hogy készítsék el a hazai ülőröplabda játékszabályát úgy, hogy az a lehető legkisebb mértékben térjen el a röplabda szabályaitól ben már 4 hazai csapat részvételével (BP, Pécs, Szombathely, Eger) rendeztek bajnokságot. Az első bajnoki címet a HOSC csapata szerezte. Az egykori csapat 12 tagjából 6 fő még ma is aktívan játszik. Jelenleg 8 csapatban vannak sportolók a magyarországi ülőröplabda sportágban. Napjainkban a röplabda és ülőröplabda szabályok kisebb eltérésektől eltekintve teljes mértékig megegyeznek.

9

10 Kerekesszékes kosárlabda

11 Úszás A paralimpiai játékokon az úszás vonzza a legnagyobb tömegeket és ez számít az egyik legnépszerűbb eseménynek. A sportág alapvetően a fizioterápiával és a rehabilitációval hozható kapcsolatba, hiszen az úszás az összes sérültségi kategóriában versenyző sportoló számára elérhető. Jellegzetessége, hogy a sportolók a verseny ideje alatt nem használnak protéziseket vagy egyéb segédeszközt. A versenyeken az IPC Nemzetközi Úszóbizottsága által előírt szabályok érvényesek. Összesen 14 sérültségi kategóriában indulhatnak versenyzők. A kategóriákba sorolást funkcionális alapú, vizsgával rendelkező, felkészített orvosokból és gyógytornászokból álló szakemberek végzik. A helyes besorolásokat a versenyek közben folyamatosan ellenőrzik. Kategóriák: S gyorsúszás, hátúszás, pillangóúszás SB mellúszás SM vegyesúszás versenyzők: mozgássérült versenyzők kategória: vak és látássérült versenyzők 14. kategória: értelmi fogyatékos versenyzők A paraúszás hazai fejlődése: február 24-én megalapították a Mozgásgátoltak Halassy Olivér Sport Club Alapszabályát és ezzel megnyílt a lehetőség, hogy több sportágban sportoljanak és versenyezzenek a mozgásukban korlátozott versenyzők. Az intézet falai között már működtek ezt megelőzően is mozgásjavító programok és néhány sportágban (asztalitenisz, íjászat) edzéseket is folytattak, de csak az intézetben lakók részére. Az újonnan alakult sportkör a főváros minden mozgássérültje előtt megnyitotta kapuit a sportolásra. A HOSC terveiben szerepelt egy új szakosztály, az úszószakosztály beindítása. Ehhez szakembert és uszodai lehetőséget kellett keresni. A helyszínt a Rudas uszoda biztosította az edzésekhez, így decemberében már indulhatott a felkészülés az úszásoktatásra, majd később a versenyekre. Az úszószakosztály alapját a Mozgásjavító Általános Iskola adta. A Rudas uszoda komoly edzésekre nem volt alkalmas, de a vízhez szoktatásra, úszásoktatásra, technikai feladatok gyakorlására megfelelt.

12 A Halassy Olivér SC megalakulása után egy évvel, 1971-ben került sor az első nagy nemzetközi versenyre Gödöllőn, amelyen az úszószakág is bemutatkozott. Bár a magyar úszóválogatott nem ért el kimagasló eredményeket, fontos volt, hogy bepillantást nyerhettünk a környező országok felkészültségébe és eredményeibe. Később már kevésnek bizonyult a heti egyszeri egyórás edzéslehetőség, ezért olyan uszodát kellett keresni, amely komoly edzések megtartására is alkalmas. A Budapesti Vasutas SC (BVSC) uszodájában kaptak lehetőséget heti 3, később pedig heti 5 alkalommal edzéseik megtartására. Egyre több emberrel bővült a szakosztály létszáma. Elindultak a hazai felmérő versenyek, amelyeken már részt vettek a vidéken megalakult sportkörök versenyzői is. Az egyre növekvő úszóversenyzői létszám nagyobb lehetőséget adott egy ütőképes válogatott keret kialakítására ben bekapcsolódtunk a volt szocialista országok kezdeményezésére alapított ISI (Intersportinvalid) nemzetközi versenyekbe. A magyar úszósport jelentős fejlődésen ment át, s az egyre bővülő létszám, a rendszeres edzésmunka ütőképes válogatott úszókeretet nevelt. Az első jelentős nemzetközi verseny, amelyre meghívást kapott a magyar csapat az évi franciaországi, fogyatékos Saint Étienne-i világjátéka volt, amelyen úszóválogatottunk eredményesen mutatkozott be. A pontversenyben a 23 nemzet közül a második helyen végeztek a magyar úszók. A legtöbb paralimpiai aranyérmet összesítésben eddig az úszók nyerték hazánknak. A magyar úszók paralimpiai szereplései: 1976-ban meghívást kaptunk a torontói paralimpiára. Politikai okokból a csapatnak az úszódöntők előtt haza kellett jönnie. Az 1984-es New York-i játékokat az eddigi legeredményesebb magyar paralimpiai részvételnek könyvelhetjük el. Tíz arany, öt ezüst és két bronzéremmel zárták a magyarok az úszóversenyeket ban Szöulban a reményei a csapatnak (legalább 2 arany) nem váltak be, mivel az úszósportban addig ismeretlen kínaiak két kategóriában is meglepték a sportolókat. Végeredményben egy ezüst- és öt bronzéremmel zárt a magyar csapat ben Barcelonában a nyolcfős úszócsapat három arany két ezüst- és két bronzéremmel fejezte be a versenyt ban Atlantában, a hétfős csapat két arany, egy ezüst- és három bronzérmet szerzett.

13 2000-ben Sydneyben, a hétfős csapat két arany, egy ezüst- és öt bronzérmet szerzett ben Athénban a magyar úszók egy arany, két ezüst- és három bronzérmet nyertek ban Pekingben a magyar úszók egy arany és négy bronzérmet nyertek ben Londonban a magyar úszók egy arany, három ezüst- és két bronzérmet nyertek ban Rió de Janeiróban a magyar úszók egy arany, két ezüst- és öt bronzérmet nyertek.

14 Látássérült labdarúgás A látássérült labdarúgás helyzete Magyarországon A magyarországi látássérült labdarúgást - köznapi nyelven vakfoci- oktatását a Látássérültek Szabadidős Sportegyesülete (LÁSS) indította el 2011 tavaszán. Az edzések és tornák szervezését a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) a Grassroots programján keresztül segíti. Az alapítvány folyamatosan szervez vidéki bemutatókat a sportág népszerűsítéséért, valamint a Vakok Általános Iskolájába is rendszeresen tartanak bemutatókat, szívügyük a kezdő sportolók felkarolása. Mivel hazánkban jelenleg egyetlen csapat van, ezért az edzéseken kívül nincs lehetőségük mérkőzéseket játszani, fő céljuk, hogy minél több nemzetközi tornára eljussanak. Hazánk is adott már otthont nemzetközi tornának, ahol cseh és lengyel csapatok vettek részt ban Csehország, Lengyelország és Magyarország megalapította a Közép-európai Vakfoci Ligát. A Liga tervei szerint 2017-re a létszám öt csapatra bővül, ahol minden fordulót egy-egy résztvevő szervez meg. A 2016-os évben heti rendszerességgel edzett a LÁSS SE vakfoci csapata a MOM Sportközpontban, valamint több eseményen is részt vettek. Vakfocis programok a LÁSS SE-nél (2016-ban): május Közép-európai Liga I. forduló (Budapest) június Közép-európai Liga II. forduló (Wroclaw) július-augusztus Közös edzés az Avoy MU Brno csapatával (1 nap Brno-ban, 1 nap Budapesten) szeptember Közép-európai Liga III. forduló (Romániában vagy Csehországban) IV. Közép-európai Városok Kupája (Prága) október Közép-európai Liga IV. forduló (Csehországban vagy Romániában) V. Saxon blind soccer cup (Lipcse, Németország) Ezen kívül heti egy edzésük volt a 2016-os évben, melyet Benedek Richárd tartott, a VDSE elnöke

15

16