A MAGYAR KERESKEDELMI TENGERJÁRÓ HAJÓK KÖTELEZŐ EGÉSZSÉGÜGYI FELSZERELÉSE A SZÁZADFORDULÓN

Átírás

1 A MAGYAR KERESKEDELMI TENGERJÁRÓ HAJÓK KÖTELEZŐ EGÉSZSÉGÜGYI FELSZERELÉSE A SZÁZADFORDULÓN KEMPLER KURT közegészségügy rendezéséről szóló évi XIV. törvénycikk XI. fejezete rendelkezik a vasúti és hajózási egészségügyről. A 78. ezt az állam felügyelete alá helyezte, a 79. pedig kimondta, hogy a részletes szabályozás a belügyi és közlekedési miniszterekre bízatik" [1]. AZ ELSŐ ÖNÁLLÓ JOGSZABÁLY Rövidesen megjelent a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. miniszter december 15-én kelt sz. rendelete,,a magyar tengeri kereskedelmi hajók gyógyszer-szekrényei tárgyában" [2], mely a rendelet 6. -ának értelmében július 1-én lépett életbe. Figyelemre méltó e tekintetben, hogy e jogszabályt előbb adták ki, mintsem a közegészségügyi törvény hatályba lépett, ez utóbbi ugyanis csak január 1-én történt meg. A miniszteri rendeletet és annak mellékletét, mely a tételesen felsorolt 23 gyógyszer és 10 egyéb tárgy előírt mennyiségét a hajózó személyzet létszámának függvényében szabta meg, egy korabeli kiadvány [2] másolatával mutatom be. Érdeklődésre tarthat számot az első paragrafus szövege, mely arra utal, hogy már több mint egy évszázaddal korábban is jogszabály rendelkezett e tekintetben. Ez érthető is, hiszen a tengeri hajózással szinte egyidős a kikötő biztonságából a nyílt vízre távozó hajó személyzete egészségügyi ellátásának igénye. Mindaddig, amíg a hajóorvos személyében a fedélzeten meg nem jelent ennek felelőse, ez a feladat is a hajó jogokkal széleskörűen felruházott kapitányának vállán nyugodott. A HAZAI TENGERHAJÓZÁS FEJLŐDÉSE A gazdasági fellendülés velejárójaként a múlt század utolsó negyedében még a tengeri nagyhatalomnak távolról sem számító Osztrák-Magyar Monarchia kereskedelmi flottája is fejlődésnek indult; a fejlődés bár kisebb mértékben hazánkat is érintette, nem utolsósorban a rendszeres állami támogatás eredményeként. A századfordulóra felfejlődött az Adria, az Atlantica, a Magyar-Horvát, a Magyar-Keleti tengerhajózási R. T., kívülük több bár jelentéktelen hajózási vállalkozás is működött. Az osztrák vállalatok főként Triesztből, a magyar cégek Fiúméból indították járataikat. Az orvostudomány és a gyógyszerkincs fejlődése szükségessé tette, hogy a hajók gyógyszerkészletére vonatkozó rendelet mellékletét korszerűsítsék. E célból jelent meg

2 A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministemek rendelete, a magyar tengeri kereskedelmi hajók gy%ysier-s*ekrényei tárgyában. 1.. Az évi április 25-én kelt»editto politico* U-ik része 18. -ának azon határozata, mely szerint a hajós hajóján gyógyszer-szekrényt tartani köteles, a hoszszujáratu és a nagy parthajózásn tengeri kereskedelmi hajókra szorittatik. A gyógyszer-szekrény megszerzésére a hajótulajdonos köteleztetik ; annak a hajón való létezéseért, annak meg* őrzéséért és annak megfelelő gondoskodásáért a hajós felelős; ha azonban orvos van a hajón, ezekért első sorban az orvos felelős. 2.. Az említett osztályzatú tengeri kereskedelmi hajókon tartandó gyógyszer-szekrények háromfélék, t. i. kicsiny, középső és nagy gyógyszer-szekrények. Oly hajó számára, melyen nincs több tíz személynél a kis szekrény; oly hajó számára, melynek személyzete 11-től 20-ig terjed, a középső, és végre oly hajó számára, mely 20-nál is nagyobb személyzettel bir. a nagy szekrény szerzendô be.. Minden szekrénynek a mellékelt kimotatásbar foglalt gyógyszereket és tárgyakat kell tartalmaznia, és pedig a legjobb minőségben, és a táblázatban előszaboti mennyiségben. Minden szekrényben ezen kívül egy orvosi kéziksnyi tartandó, mely használatánál vezérfonál gyanánt szolgáljon 4«. A kir. révhivatalok, és a es. kir. consulátus hivatalok az előirt gyógyszer-szekrénynek a hajón vafc lételét ellenőriznif és időről-időre a gyógyszerek és a több tárgyak jó állapotát helyi orvos közbenjárása mellett meg vizsgálni tartoznak. It Ä Jelen rendelet mindlen áthágása 100 frtítr ter A földmívelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter december 15-én kelt sz. rendelete (részlet)

3 ugyancsak a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter április 15-én kelt sz. rendelkezése, amely az elmúlt több mint egy évtized fejlődését a hajókon kötelezően készletben tartani rendelt gyógyszerek, orvosi műszerek és gyógyászati segédeszközök tekintetében érvényesítette, és ennek megfelelően a régi mellékletet hatályon kívül helyezve, új cikklistát írt elő. Az egyre gyorsuló fejlődés következtében azonban már néhány év múltán újra időszerűvé vált az idevágó rendelkezések módosítása november 1-i kelettel [3] a Kereskedelmi Minisztérium átiratot intézett a belügyminiszterhez a kereskedelmi hajók gyógyszerszekrényeibe felveendő új szerek és műeszközök" ügyében. Utalt arra, hogy a volt földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister" április 15-én sz. alatt kiadott rendeletéből több ismert házi gyógyszer helyett korszerűbbek szükségesek, de azoknak sem alkalmazását, sem hatását a hajókapitányok nem igen ismerik". Ezért a fiumei tengerészeti hatóság útján a hajók gyógyszerszekrényeibe felveendő gyógyszerek és műeszközök új jegyzékét a hozzájuk tartozó használati utasítással együtt kidolgoztatta, és a Népszerű utasítás" tervezetével együtt megküldte a belügyminiszternek, mint az egészségügy felett felügyeletet gyakorló tárca vezetőjének, azzal a kéréssel, hogy azt szakszerű szempontból átvizsgáltatni és netán fenforgó [sic!] észrevételeit" közölni szíveskedjék. Az új, módosító rendelet kiadása azonban váratlan nehézségekbe ütközött. Az Országos Levéltárban terjedelmes aktacsomag [4] őrzi azt a színfalak mögött játszódó eseményt, amely elsősorban a hajókon történő laikus orvoslás korabeli színvonaláról nyújt áttekintést, ugyanakkor híven tükrözi azt a közjog-centrikus szemléletet, amely a külsőségekben, a formai megnyilvánulásokban igyekezett a nemzeti érdekeket és érzéseket kifejezésre juttatni még a jelentéktelen, a tartalmi szempontból elhanyagolható lényegtelen kérdésekben is. ÖSSZEFÜGGÉS AZ ÉVI KORMÁNYVÁLSÁGGAL A rendelkezés kiadásának elsődlegesen az volt az akadálya, hogy a belügyminiszteri szék éppen ekkor cserélt gazdát. A már harmadik éve kormányon levő gróf Szapáry Gyula miniszterelnök egyben belügyminiszter az egyházpolitikai küzdelmekben alulmaradt saját kormányának haladóbb felfogást képviselő tagjaival szemben; a maga részéről nem sietett a polgári házasságot törvénybe iktatni. E tekintetben élvezte a mélyen vallásos Ferenc József támogatását is. Az évi kormányzás negyedszázados jubileumának nagy pompával ünnepelt külsőségeit amikor röviddel később a szék- és főváros" rangjára emelt Budapest díszpolgárává választotta a Torinóban élő Kossuthot Szapáry alkalmasnak találta a nagy összebékítés demonstrálására: a 48-as honvédség dicsőségét megörökítő új emlékmű megkoszorúzásának tervét összekötötte a Hentzi generális szobra előtti hasonló tisztelgéssel. A közvélemény azonban mélyen felháborodott: az aktust a honvédhősök emléke meggyalázásának tekintették. Ennek a balul sikerült tervnek a nyomán kényszerült Szapáry november elején lemondásra. Az új kormány november 17-én lépett hivatalba, elnöke Wekerle Sándor, az ország első polgári származású miniszterelnöke. A belügyi tárcát a mérnökből, közlekedésügyi szakemberből kiemelt Hieronymi Károlyra, bízta [5].

4 A KÖZJOGI" VÁLASZ A Belügyminisztérium válasza november 26-án kelt [6], tehát alig 9 nappal azután, hogy új gazda foglalta el a miniszteri bársonyszéket. Az átirat viszonylag rövid : az aktákat visszaküldte, miután a szóban levő utasítás idegen nyelven van szerkesztve". A belügyminisztérium szükségesnek látta, hogy a fiumei tengerészeti hatóság által az állam hivatalos nyelvén" megszerkesztett ügyiratot terjesszenek fel jóváhagyásra. Kilátásba helyezte, hogy ez esetben az Országos Közegészségi Tanács szakvéleményét szándékozik: bekérni. A Kereskedelemügyi Minisztériumban egy miniszteri tanácsos aláírásával már január 26-i kelettel [7] megküldték a tervezet magyar fordítását. Az ügyirat szokatlanul lassan, csak február 5-én érkezett meg a Belügyminisztériumhoz, ahonnan azt az OKT elnökének továbbították azzal, hogy szakszempontból felülvizsgálva véleményüket közöljék. A minisztérium kérte a tanács állásfoglalását a kereskedelmi minisztériumi átiratban szereplő fakultatív kiegészítő felszerelés, ill. gyógyszerek tekintetében is. Az átirat ugyanis utalt arra, hogy a hajókapitányok nincsenek gátolva abban, hogy más gyógyszereket is, ha ezeknek hasznát venni tudják, magukkal vihessenek". Időközben március 9-i kelettel [8] a kereskedelmi miniszter megsürgette az intézkedést, utalva arra, hogy az osztrák kereskedelemügyi minister úr ezen ügyre vonatkozó elhatározásom közlését már megsürgette". A belügyminisztérium a sürgetést március 25-i kelettel [9] az OKT-hoz továbbította. Itt álljunk meg egy pillanatra. Az idegen nyelv" természetesen német volt ; az ügyirat e címen érdemi intézkedés nélkül történt visszaküldése pedig hazafias célzatú tett. A Belügyminisztériumban ezt nyilván más felfogásban értékelték, mint a Kereskedelmi Minisztérium szükségképpen nyitottabb szellemében. De emlékeztetek arra is, hogy az ügyet elindító aktában semmiféle említés nem történt arról, hogy itt eredetileg az osztrák kereskedelmi miniszter kezdeményezéséről van szó, sem pedig arról, mintha a magyar Kereskedelmi Minisztériumban felismerték volna az orvostudomány haladását, amire pedig oly szívesen hivatkoztak. Ha ezt összevetjük azzal, hogy Ausztriában 1889-ben jelent meg a VII. Osztrák Gyógyszerkönyv, felváltva az 1869 óta érvényben levő Vl-at, akkor még nyilvánvalóbbá válik az, hogy milyen lényegtelen kérdésként kezelte a hajózás egészségügyét a mi Kereskedelmi Minisztériumunk. Hazánkban ugyanis az évi Osztrák Gyógyszerkönyvnél amúgy is korszerűbb évi Magyar Gyógyszerkönyvet egy évvel korábban: már 1888-ban felváltotta a következő kiadás; ily módon ha önálló lépésről lett volna szó már ben kellett volna kezdeményezőleg fellépni. Persze, a tétel meg is fordítható: az egészségügyért felelős Belügyminisztérium figyelme sem terjedt ki erre a területre. AZ ORSZÁGOS KÖZEGÉSZSÉGI TANÁCS ÁLLÁSFOGLALÁSA Az OKT április 4-i kelettel küldte fel véleményét [10] a Belügyminisztériumnak. Ebben kifejtette, hogy az utasítás átdolgozása szükséges volt egy részt a fordításnak sarkalatos hibái, más részt pedig a szakszempontból megkívántatott változtatások" miatt. A Tanács állást foglalt amellett, hogy csak az utasításban szereplő cikkek legyenek készletben a kereskedelmi hajókon, mivel a feleslegeket ezen utasításból kihagyván, a szükségeseket abba felvettük". Maga a Népszerű utasítás" [11] a következő:

5 A) GYÓGYSZEREK BELSŐ HASZNÁLATRA /. Borkősav vagy czitromsav A liajó gyógyszerszekrényében ezen savak fehér porok alakjában üveg edényben tartatnak- Ezen porok egyikével vagy másikával üdítő ital készíttetik, a mely a növényi czitromlét ( limonádé ) helyettesíti. Használtatik minden lázas betegségben egy kávés kanálnyi por egy liter czukros vízben, 24 órai fogyasztásra. Ha szomjas a beteg ajánlandó neki, hogy abból ugyan többször igyék, de nem sokat egyszerre. Abban az esetben, ha a beteg álomkóros, az ápoló által az ivásra minden órában kényszerítendő lesz, ha ezt nem is kívánná. 2. Tisztított borkő (cremor tartari) Mint az előbbi, úgy a tisztított borkő is a gyógyszerszekrényben üveg edényben tartatik fehér por alakban. Használtatik, úgy mint az előbbi lázas betegségeknél, mint üdítő ital. Csak arra kell figyelemmel lenni, hogy a tisztított borkő a vízben nem könnyen oldódik, és hogy csak a víz szolgál italul azzal a kis mennyiséggel, a mely abban feloldódott, míg a por a palack alján hátrahagyatik. Miután a víz egy része egy pohárba öntetett, az üveg alján visszamaradt por újból felrázandó és azután nyugodtan hagyandó. Egy palack czukros vízbe négy kanálnyi tisztított borkő teendő. 3. Kettedszénsavas sziksó (Natrium bicarbonicum) A gyógy szekrényben ez is egy üveg edénybe van helyezve fehér por alakban. Használtatik minden gyomor égési esetnél és különösen sok étel és ital élvezete következtében beállott rosz [sic/] emésztés alkalmával. Egy kis kanálnyi adagja két ujjnyi vízben napjában többször ismételhető. Egy késhegynyi borkősavval vagy czitromsavval vegyítve kitűnő üdítő italt szolgáltat, a mely pezsgő por (ital) elnevezés alatt ismeretes. 4. Kopaiva balzsam Ez folyós alakban van a gyógyszerszekrényben és cseppekül használtatik a húgy csőtakar nál (kankónál, folyásoknál) Az adag 20 csepp napjában háromszor. 5. Közönséges székfűvirág Ez olyan virág, a mely zamatos és zsongító alapelemeket tartalmaz. Ez forrázat alakjában úgy belsőleg, mint külsőleg használtatik. Belső használatra: 10 gramm, vagy annyi a mennyi az ujakkal megfogható, egy ötöd liternyi forrázatban: 1) egyedül vagy 5 10 csepp egyszerű mákonytinktúrával vegyítve, gyomor- és bélgörcsnél; 2) meghűléseknél, mint izzasztó, egyedül, vagy egy vagy két kávés kanálnyi rum vagy cognac kíséretében. A forrázat maradéka fájdalmak, különösen hasfájások eseteiben enyhítő borogatásul szolgál. 6. Egyszerű mákonytinktura Használtatik úgy belsőleg, mint külsőleg. Belső használatra l r bélgörcsnél úgy egyedül, mint székfű theában, minden használatra 5. egészen 10 cseppnyi adagban, a mely adag 12 óra alatt négyszer ismételhető; 2 or fájdalmakkal egybekötött erős hasmenésnél, a mely esetben is egyedül

6 vagy székfűvel, ugyanabban az adagban és ugyan azokban az időközökben: 3 or choleránálcognaccal vegyítve. Egy evő kanálnyi cognacba egy-két ízben 20 csepp teendő. Ebben a mennyiségben többször vagy kevesebbszer adatik, a szerint, a mint a gyengülési és hasmenési tünetek erősebbek és gyakoriabbak, vagy kevesebbek. Minek megítéléséhez azonban szakértő orvos kívántatik. 7. Kénsavas chinin A chinin egyenként 40 centigrammnyi adagot tartalmazó papírkúkban elkészítve tartatik a gyógyszekrényben. Váltólázaknál hat egészen nyolcz párocska adatik a lázroham megszűnte után, az egyik porocska beadásától a másik beadásáig két órai időközzel. Ha a mocsárláz (malaria) fertőzése az első adag után hosszabb ideig tart, akkor legalább négy egymás után következő napon óvszerül két porocska vétetik. Ugyanezen a módon használtatik a chinin azokban a fejfájási esetekben is, a melyek több órán át tartanak és a melyek minden nap, vagy minden második napon, bizonyos órában ismétlődnek, valamint azokban az esetekben is, a melyeknél a fájdalmak egyoldalúak. Néha a járványos betegségeknél is javasolható a chinin. 8. Riczinus olaj A gyógyszekrényben 40 grammot tartalmazó kis üvegekben van elhelyezve. 40 grammnyi, négy evő kanállal egyenértékű adagban a riczinus olaj jó hajtószer és Itasználtatik különösen a gyomor és a bél hurutus betegségeiben, úgy a túlterhelés eseténél, mint a bélhurutnak azon eseteinél, melyeknél a sós hajtószerek nem alkalmazltatók. Mind ezekről csak szakértő orvos mondhat ítéletet. 9. Rebarbara Ez is üveg edényben van sárgás-barna por alakban. A rebarbara 20 vagy 30 centigrammnyi (egy késhegynyi) adagban beadva, zsongitó hatással van a gyomorra, és egyenlő mennyiségű sódával vegyítve gyomorégésnél, valamint étvágytalanságnál használtatik. Nagyobb tudni illik, két egészen négy grammnyi (egy vagy két kávés kanálnyi) adagokban, mint hajtószer használtatik, azoknál az eseteknél, a melyeknél gyuladás [sic/] nincsen, de kiürítés előidézése kívánatos. Ugy a kisebb, mint a nagyobb adag napjában kétszer, Mromszor ismételhető. 10. Keserűsó A keserűsó négy evő kanálnyi (40 grammnyi) adagban, a mely 100 grammnyi vízben feloldandó, a mell és a fej azon lázas betegségeiben a melyeknél székrekedés van jelen, úgy szintén agyvértolulásoknál. 11. Melissa szesz Jó csillapító szer és használtatik cseppekül ájulások, szédülések, erős gyomorfájások eseteiben. B) GYÓGYSZEREK KÜLSŐ HASZNÁLATRA 12. Tiszta Jodoform Ezen gyógyszer a gyógyszekrényben sárga színű, erős szagú por alakban tartatik. A Jodoform használtatik : 1 ) bujakóros fekélyeknél 2) függölyöknél

7 3 ) sebeknél, különösen azoknál, a melyeknek felülete nem tiszta. Úgy az egyik, mint a másik esetben a betegrész forralt- és annyira lehütött vízzel, a mennyire azt a betegrész eltűrheti, vagy karbolsavval 5 / 0 -os arányban vegyített vízzel mosandó a mire az Bruns-féle vattával fel szár íttatik és azután ecsettel jól beporoztatik, a nélkül azonban, hogy az ecsettel a betegrész megérintetnék. Ha a fekélyek vagy a sebek nagyon tisztátlanok és gennyesek, napjában kétszer is mosandók; lia azonban azok tiszták és nem gennyesek ( vörös sarjadzó felülettel bírnak ) a Jodoform por két vagy három napon át is érintetlenül rajtuk hagyható. 4) Az égésből származó sebeknél is nagyon hasznos a Jodoform. Ha égési seb támadt és ha hólyagok vannak, ezek a bőr eltávolítása nélkülfelszűrandók, a mire a beteg rész erősen beporzandó, azután pedig Billroth féle batiszttal és Bruns-féle vattával fedetvén, az egész alkalmazott gyógyanyag pólyával láttatik el, a melynek azonban nem szabad nagyon szorosnak lennie. 13. Fenil- vagy karbolsav 2 / 0 -os arányban azoknak a sebeknek a gyógyítására használtatik, a melyek nem tiszták, továbbá 5 / 0 -os arányban a sebek mosására, ha azok nem tiszták és genyesek [!] és végre a hajó fülkék fertőtlenítésére, ha azokban ragályos betegségben szenvedő beteg volt elhelyezve. 14. Ammoniak Ezen folyadék a hajón egyedül azon egyének orrnyílásai alá való alkalmazásra használtatik, a kik esés, vagy vérvesztés következtében eszméletüket vesztették, valamint mindazokban az esetekben is ha valódi halál vagy tetsziialál fennforgásának megállapítása válik szükségessé, és pedig sajátságosan átható szagánál fogva. 15. Kénsavas timsó por Ez egy szárító és összehúzó tulajdonsággal bíró fehér por. Használtatik kiöblítésre egy késhegynyi adaggal 200 grammnyi vízben a garat hurutos bántalmainál. Mint szárító por amidonnal (keményítő) keverve égéseknél, sebeknél bőséges sarjadzásoknál (vadhúsnál). 16. Vas-chlorid oldat Használtatik a kisebb véredényekből eredő vérveszteségeknél, például ha a test egy pontján a bőr horzsoltatik vagy leszakíttatik és ennek folytán vérszivárgás támad. Az alkalmazásnál Bruns-féle vatta nedvesítendő meg ebben a folyadékban. Vérhányások, vérköpések eseteiben a vas-chloridoldat belső használatra is alkalmaztatik és ezekben az esetekben a következő adagban: 10 csepp egy pohár czukros vízben napjában több ízben, feltéve mindig, hogy a betegnek nyugodtan kell feküdnie az ágyban, a mellen és a hason alkalmazott hideg borogatásokkal, valamint minden féle meleg vagy lágymeleg ételnek vagy italnak élvezetétől való tartózkodás mellett. 17. Kénsavas horgany Elkészítve és papirkákban adagolva van a gyógyszekrényben: 1 ) Húgycsőtakárnál (kankónál, folyásnál) befecskendezésekre szolgál. Naponként egy vagy két befecskendezés történhetik, azzal a megjegyzéssel hogy az egyénnek minden befecskendezés után legalább két óráig pihennie kell. Minden alkalommal, a midőn befecskendezés történik, a savas horgany egy papírkában elkészített adagja három evő kanálnyi vízben (30 grammnyi vízben) feloldandó. A midőn befecskendezés történik, a fecskendőben levő folyadékot nagyon lassan kell bevezetni a húgycsőbe, nehogy a testrész ingerültessék.

8 2) Szolgál, mint szemviz, szemgyulladásoknál [!], tudni illik a mikor a szemfehér meg van vörösödve és a szemhéjak gyuladtak; ebben az esetben egy porocska 10 kanálnyi vízben oldandó fel. 3) A kénsavas horgany végre belső használatra is alkalmazható, mint hánytató szer, oly eseteknél a midőn annak használata ajánlatos mit azonban az orvosnak kell meghatározni és pedig két ujjnyi vízben feloldott 4 porocskányi adaggal a mely egyszerre veendő be. 18. Mustár papiros Miután a papirost előbb vízben megnedvesítettük, az a bőrre illesztetik és azon annyi ideig hagyatik, a meddig azt a beteg eltűrni képes. 19. Mészvíz és olaj [utólagos betoldás Csatáry kézírásával] A mészvíz és fa- vagy lenmagolaj egyenlő mennyiségben mindenikből 500 gramm - jól zárt üvegben tartanak készletben és égetési vagy forrázási sebek befedésére szolgálnak oly módon > hogy a folyadékba finom vászondarab bemártatik és ezzel az égetett vagy leforrázott rész befedetik. EGYÉB TÁRGYAK AMELYEK A GYÓGYSZEREKEN KÍVÜL A HAJÓ GYÓGY SZERSZEKRÉNYÉBEN VANNAK ÉS AZOK HASZNÁLATI MÓDJA 1. Egy százfokú maximál hőmérő A legbiztosabb mód annak a megtudására, hogy az egyén lázas állapotban van-e, hőmérsékletének megmérése. E czélra a százfokú maximál hőmérő szolgál, a mely a beteg meztelen hónaljürébe helyeztetik^ miután az az izzadtságtól jól megszáríttatott. A műszer ebben a helyzetben 10 perczig tartatik, a mi mellett arra kell ügyelni, hogy az jól be legyen szorítva a kar és a mell izmai közé. A hőmérő használatba vétele előtt arra kell figyelemmel lenni, hogy a higany 37 fok alatt legyen és ha nem lenne, arra a fokra leszállítandó. E czélra elég, ha a hőmérőt a bal kézben tartva, a jobbkézzel addig verjük a bal kezet, a míg a higany 37 fokra le nem száll. Az emberi test szabályszerű hőmérséklete 36.8 és 37.5 között hullámzik. Mihelyt a 10 percig ugyanabban a helyzetben hagyott hőmérő a 37.5 fokot túlhaladja, ez azt jelenti, hogy az egyén beteg. Minél magasabb a hőmérséklet, annál súlyosabb a betegség. Súlyos lázbetegségeknél a hajós kapitány naponta háromszor tartozik a hőmérsékletet megmérni és azt egy külön könyvben feljegyezni. A legmagasabb hőmérséklet a melyet az emberi test elérhet, 42 fok. 2. Bruns vatta Használtatik 1. minden seb kitisztítására; 2. az alkalmazott gyógyanyag helyben tartására; 3. vérzés megakadályozására összeszoritás által; 4. annak meggátlására, hogy külanyagok a sebre behatással ne legyenek. 3. Jodoform gaze Használtatik mindazokban az esetekben, a melyeknél a jénilsav mint gyógyszer alkalmaztatik.

9 4. Ragasztó tapasz 500 centimeter hosszú és 20 centimeter széles göngyölegben Szolgál a sebek széleinek helyben tartására, a sebeknek kiilbehatások elleni megvédésére, valamint biztosító tű hiányában, a pólya széleinek szorosan tartására. 5. Pólyázó szalagok 4 5 centimeter szélességben és 4 méter hosszúságban Ezek az alkalmazott gyógy anyagoknak, csonttörésnél pedig síneknek helyben tartására és végül vérzések esetében az összeszorítás eszközlésére szolgálnak. 6. Billroth battiste Használtatik az egyszerű, vagy a gyógy vatta fedésére és ilyen módon annak a megakadályozására* fiogy akár az alkalmazott gyógyanyagok, akár a vér a pólyát bepiszkítsák, továbbá annak megakadályozására is, hogy a bőrre alkalmazott gyógyszerek oly hamar el ne illanjanak. 7. Egy pár herezacskó (Suspensorium) A herezacskó alkalmaztatik, mihely egy egyén húgycsőtakárban (kankó. folyás) szenved annak meggátlására, hogy herelob (orchitis) támadjon, valamint akkor is, ha hosszabb gyalogutat kell tenni, vagy pedig huzamosabb ideig kell állani úgy szintén a traumaticus herelob meggátlása végett. 8. Ecsetek beporzásra Miután az ecset szőrszálai valamely gyógyszerporral, például jodoformmal telíttettek, az ecset nyele a jobb kéz hüvelyk és közép ujjával tartatik és ugyanannak a kéznek mutató ujjával a nyélrekis ütések méretnek, az ecsetet azon ponttól, mely beporzandó kis távolságban tartván. A gyógyszer por minden minősége részére külön ecset használandó. 9. Egy borszesz lámpa a hozzátartozó borszeszlombikkal és vas fedőlemezzel a gőzök képzésére Használtatik thea készítésére, leves, víz stb. melegítésére. A borszeszlámpára vas fedőlemez alkalmazható, a mely izzásig hevítve, elpárologtatósra szolgál, például a fenilsavnak elpárologtatósára, ha a hajó egy vagy több részének fertőtlenítésére van szükség. 10. Egész lúdtollak (a tolltarajjal együtt) A nyelvgyök izgatására szolgálnak hányás előidézése czéljáböl, miután az egyén, ha lehetséges volt, bizonyos mennyiségű langyos vizet vagy theát ivott. 11. a, Egy érvágó kés b, Egy olló c, Egy csíptető (gyógyfogó) d, Több záródó értű a, Az érvágó késnek a hajón az orvos rendelkezésére kell lennie. b, az olló a ruházat felmetszésére szolgál abban az esetben, ha kart, lábat, vagy a mellet a lehető legrövidebb idő alatt meztelenné kell tenni, például vérzés esetében, továbbá tapasszal bekent vászon, pólya stb. metszésére;

10 c, a csíptető ruganyos alakban készített fogó, mely az alkalmazott gyógyanyagnak a sebből való kihúzására szolgál, hogy ezen műtétet az ujjakkal ne kelljen eszközölni, a mely utóbbi eljárás veszedelmessé válhatik, mert a sebet fertőzheti. A csíptetők és a záródó értük, ha valamely műtéthez használtatnak, fertőtlenitendők és fél óráig forró vízben tartandók. d, a záródó értük, az előbbivel azonos alakkal bírnak, de ennek végei egymáshoz nagyon közel állanak és rugó által tartatnak helyben. Szolgál egy ér megfogására és összeszorítására, ha ez át van metszve. 12. Egy Irrigator és egy húgycső fecskendő 13. Egy leveses és egy kávés kanál a, Az irrigator használtatik a nehéz székelések azon eseteinél, a midőn hajtószert alkalmazni lehetetlen, valamint a bél betegségeinél, mint a vérhasnál és a choleránál, a mikor az első esetnél a vas chlorid 20 cseppnyi adagja, egy liter vízben használtatik és a második esetnél összehúzó szerek, mint csersav (tannin) és timsó (a/umen) használtatnak. Az irrigator úgy használtatik, hogy az [!] 2 méternyi magasságban felfüggesztjük, miután a gyógy folyadékkal megtöltöttük volna. A cső vége a végbél nyílásán bevezettetik, s a folyadék a nyomás folytán a belekbe hatol. b, A húgycső [!] fecskendő (Sigmund féle ) befecskendezésekre szolgál (lásd a kénsavas horganyt). Ezek bizonyos, nem maró hatású, gyógyszerek adagának mérésére szolgálnak, mert a hajón levő gyógyszertár nem rendelkezik mérlegekkel, hogy ez által a hajós kapitányok felelőssége egyszerűsíttessék. A kanalaknak csontból kell lenniök. 14. Egy nyolczas Nelaton pöscsap (katheter) Azokban az esetekben a midőn a hajós kapitánynak oly egyénnel van dolga, a ki nem képes vizelni a húgycsőbe a Nelaton-pöscsapot (kathetert) bevezeti, azt azonban előbb faolajjal és tojás fehérnyével bekeni. Arról, hogy a pöscsap (katheter) a húgyhólyagba tényleg behatolt, akkor lehet biztos, ha abból víz folyik ki. Minden hajóskapitánynak figyelemmel kell lennie arra, hogy a pöscsap (katheter) ruganyos legyen, mert ha a pöscsap (katheter) ezt a tulajdonságát elvesztette, nagyon törékeny, tehát veszélyes lesz, mert könnyen törhetik és a húgycsőben vagy a húgyhólyagban visszamaradhat, a minek szomorú következményei lehetnek. 15. Egy pár fürdőszivacs Ezek, különösen nagy vérveszteség esetében mosásra szolgálnak. A szivacsok tisztán tartására a legnagyobb gondot kell fordítani, azokat használat után 2 százalékos carbolvízben kell áztatni és azután ismét tiszta meleg vízben kimosni. Genyedö [!] sebekről a geny nem szivaccsal, hanem Bruns-gyapottal törlendő le s a használt gyapot elégetendő. 16. Egy grammokra fokozott pohár a folyadékok mérésére. Dr. Csatári Lajos Egészségügyi tanácsos a tanács jegyzője'''' [eredeti aláírás]

11 MEGJEGYZÉSEK A NÉPSZERŰ UTASÍTÁS" SZÖVEGÉHEZ A levéltári anyag nem nyújt felvilágosítást arról, hogy az OKT állásfoglalása után mi történt ez ügyben. Tény viszont, hogy az új rendelet csak október 10-én kelt, aláírója Lukács Béla miniszter volt, és a mellékletében tételesen felsorolt gyógyszerek egy tétel tekintetében nem egyeznek meg az OKT állásfoglalásával [12]. A külsőleg alkalmazandó gyógyszerek közül éppen a Csatáry által saját kézírásával betoldott égés-ellenes készítmény hiányzik; szerepel viszont az OKT előterjesztéséből hiányzó Tinct.arnicae (Arnika tinctúra néven), mely azonban kámforszesszel is helyettesíthető volt. A Népszerű utasítás" szövege eltekintve a kisebb-nagyobb elírásoktól, melyekre helyenkint külön is felhívtam a figyelmet - a korabeli orvoslás színvonalát híven tükrözi. Figyelemre méltó, hogy egyes esetekben nélkülözhetetlennek tartja az orvos jelenlétét ; ez azért tűnik ellentmondásnak, mert az utasítás egészében kifejezetten laikus hajóskapitányok számára készült. Külön is kitérek néhány részletre : ad AJ.: Nyilvánvaló, hogy akkoriban már felismerték a citrom üdítő" voltát, de nem ismerhették még azt, hogy a citromsav nem tartalmazza a citrom biológiai hatóanyagait,, ezek közül is elsősorban a C vitamint. Az a kitétel viszont, hogy a beteg ivásra minden órában kény szer itendő"', arra utal, hogy helyesen ismerték fel a beteg lázas állapotából származó exsiccálódásának veszélyét és a korabeli eszközökkel küzdeni kívántak ellene. ad A.6.: A legyengült beteg kalória-igényének pótlására a töményszeszes italok (rum, konyak) alkalmazása akkoriban közkeletű volt; egyes különleges esetekben ma sem nélkülözhető. A Népszerű utasítás" megszerkesztésekor ismerték már a kolera kórokozóját, nem rendelkeztek azonban hatékony, a fertőzést leküzdő gyógyszerrel. így valóban a kor színvonalának megfelelő legjobb megoldásnak a görcsös hasmenést feloldó ópium és a legyengült beteg táplálását biztosító alkohol adagolása látszik. ad A.7.: A kinin akkoriban általános alkalmazása közismert; kevésbé közismert azonban az, hogy a migrén gyógykezelésére is javasolták. ad A3,8,10, B.14,15: A közel 90 évvel ezelőtt ajánlott terápia és mai nézeteink között lényegbevágó eltérést nem találunk. ad B.19.: A mészvíznek és a lenmagolajnak egyenlő mennyiségű keverékéből készült emulzió az égési sebek és forrázások gyógymódjának hosszú évtizedeken át alkalmazott szinte egyeduralkodó háziszere volt. Aligha valószínű, hogy a Népszerű utasítás"- -ból azért maradt volna ki, mert mai ismereteink ezzel éppen ellentétesek, hiszen a köztudat még napjainkban is olajos anyagokat alkalmaz e célra, míg a korszerű bő vizes hűtés előnyös alkalmazása sajnálatos módon nem terjed. ad 1. eszköz: Figyelemre méltó, hogy a normális testhőmérsékletet viszonylag magasra tették, csak 37,5 fok Celsius hőmérsékleten túl tekintették azt láznak, betegségnek. Nem voltak kellő tekintettel a napi ciklus biológiai ingadozására sem. Másfelől viszont igen érdekes, hogy a viszonylag magasan iskolázott hajóskapitányok számára milyen aprólékos gonddal írták le a hőmérőzés műveletét. A felelősség kérdésének behatárolására szolgál az az előírás, hogy a naponta 3 alkalommal mért hőmérsékletet a kapitány egy külön könyvben" feljegyezni tartozott. ad5. eszköz: utalás történik a sínezésre, de maga a sín és a sínpárna nem szerepel a kellékek között. Feltehetően e célra a hajókon amúgy is tárolt felszerelési (anyagutánpótlási) készletet szánták

12 ad 11. eszköz: Az érvágókést feltehetően azért írták elő (hiszen az utasítás szerint is csak orvos használhatta), hogy adott esetben pl. kikötőben gyorsan kéznél legyen. Nem elképzelhetetlen azonban az igen gyakran alkalmazott érvágásnak a laikus kapitány részéről történő (szabálytalan, de hatékonynak tartott) lebonyolítása. Figyelemre méltó a fertőzés elleni védelem színvonala. Meglepő viszont, hogy az OKT nem tartotta szükségesnek megemlíteni Semmelweis klóros fertőtlenítőjét. ad 13. eszköz: A Népszerű utasítás" jogi vonatkozásaira hívja fel a figyelmet a felelősség kérdésének felemlítése. ad 14. eszköz: A katéterezés ma is gyakorlatot igénylő feladatát is a hajó kapitányának felelősségére bízták KITEKINTÉS A hajózó személyzet egészségügyi ellátását napjainkban is miniszteri rendelkezések szabályozzák; jelenleg a közlekedés és postaügyi miniszter 12/1979.(VI. 20.) KPM sz. rendelete van érvényben ; ez intézkedik az egyes hajókon orvosi szolgálat rendszeresítéséről, valamint az úszóegységeknek gyógyszer- és mentőszekrénnyel való felszereléséről szóló 7/1969. (VIII. 17.) KPM sz. rendelet módosításáról. A jogszabály melléklete az egészségügyi miniszterrel egyetértésben kiadott általános szempontokat tartalmaz a hajók.gyógyszerkészletének összeállításához, pontos mennyiségi meghatározások nélkül. IRODALOM 1. Dr. Chyzer Kornél: Az egészségügyre vonatkozó törvények és rendeletek gyűjteménye. L, Bp. 1900, Schédy Sándor: A magyar gyógyszerészeire vonatkozó törvények és szabványok gyűjteménye... Bp. 1887, /1V. sz. alatt 4. OL. BM. Ált. iratok K IV Magyarország Története Bp. 1978, /1892. sz /11. sz /11. sz /1893. sz. 10. A felterjesztés Csatáry kézírása, aláírója mint elnök Korányi Frigyes 11. ad 30/ B. ü. 12. Chyzer [1. tétel] Summary Author gives a detailed survey of the circumstances which hindered the modernization of law concerning the official presciption for compulsory medical equipment on board at the Hungarian commercial marine. Based on archival sources, he allows a glimpse into the debate between two government offices; further presents the contents of the Popular Instruction edited by the National Public Health Council. It was made for the sailors but also reflects the level of contemporary medicine. Certain points are commented upon by the author. K. KEMPLER, Dr. pharm., C. Sc. Chief Pharmacist Pest m. Tanács Gyógyszertári Központja Budapest, Uzsoki u. 36/a, Hungary, H-1145