1. A diplomamunka módszertani követelményei a kari szabályozás szerint

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT / DIPLOMAMUNKA FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEK Bölcsészettudományi és Humánerőforrás-fejlesztési Tanszék A felsőoktatási szakképzések, a szakirányú továbbképzések és az alapképzési szakok szakdolgozat, a mesterképzési szakok diplomamunka írásával zárulnak. A továbbiakban a tájékoztató anyag mindkettőre a diplomamunka megnevezést használja. 1. A diplomamunka módszertani követelményei a kari szabályozás szerint A diplomamunka címe, témafelvetése és összegzése között összhangnak kell lenni, amely alapján a tartalom egyértelműen azonosítható. A megismerési folyamat (a diplomamunkában felvetett probléma tudományos igényű megközelítése és feltárása) szükség szerint legyen előkészített, megszervezett (konkrét téma meghatározás, problémafelvetés, hipotézis, reális célmeghatározás, konkrét szaktudományos előzmények). A használt kulcsfogalmak legyenek egyértelműen definiáltak. A módszertani eljárások kiválasztása, alkalmazása legyen kellően megalapozott (Miért kérdőív, teszt, interjú, esettanulmány vagy szövegelemzés stb.?) A diplomamunka szerzője legyen tisztában a felhasznált eszközökben rejlő lehetőségekkel és korlátokkal. (A kiválasztott megfigyelési móddal a jelenség mekkora része rögzíthető, vizsgálható és milyen torzításokkal? Mit mér, dokumentál a készített, kiválasztott konkrét eszköz?) Legyen biztosított a megfigyelés, elemzés szakmai kontrolljának lehetősége. (A megismerési folyamat leírása korrekt legyen, hogy szükség esetén garantálhassa akár a megismételhetőséget is.) A szerző legyen tisztában a leírt és elemzett megfigyelés érvényességi körével, reprezentativitásának mértékével. (A konkrét megfigyelés a jelenség mekkora részére, a jelenség hordozóinak milyen körére terjed ki? A megállapításokat ezek következtében milyen körre lehet általánosítani?) A szerző legyen figyelemmel a megállapítások, állítások, kijelentések, következtetések, összehasonlítások relativitására és valószínűségi természetére. Az állítások, következtetések megfogalmazásakor tartsa szem előtt az 6.3., 6.4., és 6.5. pontban foglaltakat. A diplomamunka végén az Összefoglalás című részben a szerző röviden foglalja össze a diplomamunka legfontosabb tartalmi elemeit. Térjen ki a hipotézisekre, azok beigazolódására, illetve ha nem, vagy csak részben igazolódtak be, indokolja meg azt. A következtetéseket (ez nem azonos az empirikus kutatás során közvetlenül levont következtetésekkel), tanulságokat és javaslatokat is ebben a részben foglalja össze.

2 2. A diplomamunkára vonatkozó alapvető formai követelmények Az ideális szakdolgozat terjedelme oldal, az ideális diplomamunka terjedelme oldal. Indokolatlanul hosszú terjedelem negatívan is befolyásolhatja az érdemjegyet. A megadott terjedelembe nem számítanak bele a függelékek, mellékletek, melyeket nem is kell oldalszámmal jelölni. A terjedelmet 12-es betűmérettel, Times New Roman betűtípussal és másfeles sorközzel, normál margóval (kötésmargó 1 cm) kell elérni. 12-es méretűnél nagyobb betű csak a címekben és alcímekben szerepelhet. A lábjegyzetek betűmérete 10-es. A szöveget szerkeszteni kell! Formai hibának számít, ha a dolgozatban minden sor más hosszúságú, vagy ha a nyomtatás következtében elcsúsznak az oldalak. Minden főfejezetet új lapon kell kezdeni. Kétoldalas nyomtatás kizárt! A hallgató a konzulenssel történt megbeszélés alapján döntheti el, hogy a mellékletbe, vagy a szövegtestbe helyezi-e el a képeket, ill. grafikonokat. Ha a szövegtest mellett döntenek, a dolgozat oldalszáma több kell, hogy legyen, mint az előbbiekben megadott maximális terjedelem. Plagizálás esetén a dolgozat nem juthat el a védési szakaszba. Ha a hallgató nem javítja a konzulens által észrevett súlyos hibákat a leadás előtt, a konzulens nem köteles átvenni a határidő lejártakor a dolgozatot. 2.1 A diplomamunka felépítése: Kemény borító Hallgatói (plágium) nyilatkozat Belső címlap Titkosítási kérelem (amennyiben titkosított a dolgozat) Titkosítási nyilatkozat (amennyiben titkosított a dolgozat) A Titkosítási kérelem és a Titkosítási nyilatkozat nem kötelező. Csak abban az esetben kell kitölteni és a dolgozatba kötni, ha a cég feltétlenül titkosíttatni szeretné azt. Az aláírások begyűjtése a hallgató feladata. A titkosításról az elektronikus feltöltés során is nyilatkozni kell, melyhez mindkét nyomtatványt szkennelve fel kell tölteni. Amennyiben az előbbiek közül bármi hiányzik vagy hiányos, a dolgozat nem lesz titkosítottan kezelve. (Más titkosításra vonatkozó dokumentumot az Egyetem nem tud elfogadni.) Tartalomjegyzék: A diplomamunka elején álljon! A tartalomjegyzékben a főszövegben/törzsszövegben szereplő rész- és fejezetcímeken és alcímeken kívül a mellékleteknek és a bibliográfiának is szerepelniük kell!

3 Előszó/Bevezetés: Előszóra minden diplomamunkamunkánál szükség van, ebben kell megfogalmazni a mű célját, a szerző témaválasztásának indoklását. Itt kell bemutatni az alkalmazott módszereket, valamint azokat a problémákat, melyek a forráskutatás során merültek fel. Nem szabad azonban arra sorokat vesztegetni, hogy mi nem sikerült a dolgozatban. Sem a mentegetőző, sem a diplomamunkát dicsérő bevezetés nem stílusos! A köszönetnyilvánítás nem kötelező! Csak akkor maradjon a dolgozatban, ha a szerző valóban nagy segítséget kapott valakitől a dolgozat megírásához. Ha mottót írnak a dolgozat, vagy a fejezetek elejére, ügyeljenek rá, hogy frappáns, a témához illő rövid gondolat legyen! Főszöveg/Törzsszöveg: Méretét illetően a leghosszabb rész, mely a választott téma kifejtését tartalmazza, fejezetekre és alfejezetekre tagolva. Összegzés/Befejezés: A téma lezárására és a kutatás során elért eredmények számbavételére szolgáló rész. A befejezésben kerüljön sor a hipotézis újrafogalmazására, összegzésre, a tanulságok levonására. Bibliográfia/Irodalomjegyzék: A bibliográfia hiánya az elfogadást kizáró ok lehet. A diplomamunka egyik legfontosabb része, mely arról tanúskodik, hogy a hallgató milyen szakirodalmakat használt a téma felkutatásához, bemutatásához. A lap alján vagy a törzsszövegben levő hivatkozás nem helyettesíti az irodalomjegyzéket (fordítva is igaz). Fel kell tüntetni a szerző nevét, a mű címét, a kiadó nevét, a kiadás helyét és évét, valamint magyarra fordított szakirodalom esetében a fordító nevét (lásd részletesen a 2.2 A legalapvetőbb hivatkozási tudnivalók részben). Ha a felhasznált irodalomnak nincs magyar fordítása, az idegen nyelvű címet kell feltüntetni. Nem kell zárójelben megjegyezni az általunk javasolt fordítást! A bibliográfiában minden olyan szakirodalomnak szerepelnie kell, mely szerepet játszott a dolgozatban megfogalmazott állítások kibontásához. Egy kizárólag internetes forrásokból összeállított dolgozat nem értékelhető. A védést kizáró tényező, ha a szakdolgozó nem létező szakirodalmakra és szerzőkre hivatkozik. Ha a konzulens túl kevésnek találja a témához felhasznált szakirodalom mennyiségét, elutasíthatja a dolgozatot. Ha bármilyen csalásra derül fény a védés idején, az egyetemi szabályozás alapján jogi lépésekre kerülhet sor.

4 2.2 A legalapvetőbb hivatkozási tudnivalók: A hivatkozás, illetve idézőjel nélküli átvétel plágium! Hivatkozni nem csak szó szerinti idézéskor kell, hanem minden olyan esetben, mikor egy elolvasott szövegre hivatkozunk, akár a szerző megemlítésével, akár anélkül. Hivatkozni kell könyvre, cikkre, tanulmányra, megemlített weboldalra, adatközlőre, cégre stb. Ha egy weboldalon egy beazonosítható szerző tanulmánya áll, csak a szerző és a cikk címe után kell feltüntetni a weboldal címét. Pl., ha a Világosság című folyóirat honlapjáról idézünk egy tanulmányból, a szerző nevét, a tanulmány címét, a megjelenés dátumát is fel kell tüntetni, majd utána jöhet a weboldal címe és a letöltés dátuma. Például: Példa Géza: Hogyan írjunk szakdolgozatot, In.: Műhelymunka, 2011/4, o., internetes forrás: [ ] Ne használjanak olyan szövegeket, melyeknek az eredete kideríthetetlen. Ha egy honlapra hivatkoznak, a helyes megoldás a lábjegyzetben a következő: Lásd a Nemzetközi Kulturális Problémakezelő honlapját, Vagyis, nem elegendő egy honlap nevének a beszúrása. Ügyeljenek rá, hogy a diplomamunka ne idézetgyűjtemény legyen. Törekedni kell az elolvasottak parafrazeálására, de bizonyos esetekben elkerülhetetlen a szó szerinti idézés. Például, ha kritizálunk egy szövegrészt, vagy ha szellemes, aforizmaszerű megjegyzést találunk. Az adott témakör legfontosabb, legismertebb kutatóitól kell szakirodalmat választani. Szerencsés minden esetben az eredeti műre hivatkozni, de ha egy eredeti szakirodalom nem hozzáférhető, marad a közvetett hivatkozás. (A közvetítő műre való hivatkozás = közvetett hivatkozás.) Akkor is a közvetett hivatkozást kell alkalmaznunk, ha egy szakirodalomban a szerző valaki másnak a gondolatát prezentálja. Példa: Erwin Straustól idézünk valamit, de nekünk nincs meg Straus könyve, csak egy másik szerzőé, Schiwelbusché, aki Straustól idézett. Ebben az esetben a megoldás a következő: A törzsszövegbe írjuk: Az egyik helyről a másikba vezető út időtartama a technikai fejlődéstől vált függővé: Nem az objektíven mért távolság dönt, hanem a távolság és lehetőség viszonya írta Erwin Straus a távolságok pszichológiájáról.[1]

5 Lábjegyzetbe: [1] Idézi Wolfgang Schivelbusch, In.: A vasúti utazás története, a tér és az idő iparosodása a 19. században, 44.o., ford.: Laczházi Gyula, Napvilág Kiadó, Budapest, 2008 Ha a szövegközi, rövid hivatkozást használjuk, a törzsszövegben ez áll: Az egyik helyről a másikba vezető út időtartama a technikai fejlődéstől vált függővé: Nem az objektíven mért távolság dönt, hanem a távolság és lehetőség viszonya írta Erwin Straus a távolságok pszichológiájáról. (Schivelbusch, 2008, 44.) vagy: Az egyik helyről a másikba vezető út időtartama a technikai fejlődéstől vált függővé: Nem az objektíven mért távolság dönt, hanem a távolság és lehetőség viszonya írta Erwin Straus a távolságok pszichológiájáról. (Schivelbusch, 2008: 44.) Ha az adott szerzőnek ugyanabban az évben több publikációja is megjelent, akkor a jelölés szövegközi hivatkozásnál pl. (Schivelbusch 2008a, 44.), majd a másik műre való hivatkozásnál (Schivelbusch 2008b, 94.) Két szerző esetén: Szabadi és Bródy (2013) A konzulens joga eldönteni, hogy a rövid, vagy a hosszú, lábjegyzetes hivatkozást látja-e szívesebben a dolgozatban. Az írás megkezdése előtt, kérjék ki konzulensük véleményét! Az a lényeg, hogy a választott hivatkozási rendszert vigyék végig következetesen az egész dolgozatban. Idézni csak megfontoltan, a szövegkörnyezet átgondolásával lehet. Súlyos hiba, ha a kontextusából kiragadott idézet értelme megváltozva kerül bele a dolgozatba. Egy előadás anyagának a felhasználása is lopásnak számít. Órán elhangzott előadásra még hivatkozva sem lehet támaszkodni. Ha valaki fontosnak tartja az órákon elhangzott vélekedések feltüntetését a dolgozatában, érdeklődjön az oktatónál, hogy milyen szakirodalmak alapján állította össze az adott tananyagrészt. Közhelyeket nem érdemes idézni! Ha parafrazeálunk egy szöveget, de néhány szókapcsolatot szó szerint is felhasználunk, a jelölés a következő: Hosszú hivatkozás esetén:

6 Emerson a tétlenséget gyávaságnak nevezi, s így elítélendőnek azt, aki nem veti bele magát az élet zajos kavalkádjába, nem meri megtapasztalni az élet nehézségeit és szépségeit. Úgy gondolja, hogy van, aki nyugalma és kényelme megőrzésének érdekében mond le a cselekvésről, de ez számára felfoghatatlan. [1] Lábjegyzetbe: Emerson: Az amerikai tudós, In.: Beck András (szerk.): A filozófus az amerikai életben, 15.o., ford.: Jónás Csaba, Tanulmány Kiadó Pompeji, Pécs Szeged, 1995 Ha a szövegközi, rövid hivatkozást használjuk, a törzsszövegben ez áll: Emerson a tétlenséget gyávaságnak nevezi, s így elítélendőnek azt, aki nem veti bele magát az élet zajos kavalkádjába, nem meri megtapasztalni az élet nehézségeit és szépségeit. Úgy gondolja, hogy van, aki nyugalma és kényelme megőrzésének érdekében mond le a cselekvésről, de ez számára felfoghatatlan. (Emerson, 1995: 15.) A szürke irodalom -ra is hivatkozni kell! (konferenciakiadványok, kutatási jelentések, disszertációk, szabadalmi leírások, stb. minden olyan mű, ami még nem került kiadásra, vagy nem rendelkezik ISBN-számmal) A könyvek, tanulmányok címeit dőlt betűvel kell írni mind a lábjegyzetben, mind a szövegtestben! SOHA NEM HAGYHATÓ EL AZ OLDALSZÁM FELTÜNTETÉSE! Hiába van megadva a lábjegyzetben vagy a szövegközi hivatkozásban az irodalom, ha nincs oldalszám! Valótlan oldalszám megadása csalásnak minősül. Saját fordítás esetén az eredeti szöveget célszerű feltüntetni a lábjegyzetben. Ha valamit kihagyunk az idézetből, szögletes zárójelet kell használni! Példa: djvcnkjdsdksj [ ] kdjvd 2 vagy 3 szerzős könyv esetén mindenkit fel kell tüntetni! 3-nál több esetén: az 1., majd et al. (és mások). Több szerzős könyvek esetében a bibliográfiában azt a sorrendet kell megtartani a szerzők feltüntetésénél, ami a címlapon szerepel. Nem számít az ABC-sorrend. Ha a könyvnek szerkesztője van: Példa János (szerk.):

7 Többkötetes mű esetén: kötetszámot is meg kell adni! Ha többször hivatkozunk ugyanarra a műre hosszú/lábjegyzetes hivatkozás esetén: [1] Richard Shusterman: Pragmatista esztétika, 431.o., ford.: Kollár József, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2003 [2] i.m.: 432.o. [3] uo. Minden olyan adatbázisra hivatkozni kell, melynek az adatait felhasználták! Elsődleges forrású adatnak számítanak pl. a KSH adatok, vagy a levéltári kutatások során feltárt adatok. Másodlagos forrású adat pl. egy KSH-elemzés. Ha az információkat a KSH honlapjáról szerezték, hivatkozni kell a Központi Statisztikai Hivatal Honlapjára. Ha a hivatal által elkészített diagramot szerkesztik bele a dolgozatba, fel kell tüntetni a diagram forrását a mellékletben. A diagramokat és táblázatokat számozni kell. Ha a szövegtestben utalnak a melléklet egyik táblázatára, zárójelben fel kell tüntetni a táblázat számát. Példa: A KSH szerint tíz emberből nyolc nem értett egyet a kísérlettel. (lásd 3-as táblázat) Az ábráknak szorosan kapcsolódniuk kell a szöveghez. A szövegtestben bemutatott ábrákhoz és táblázatokhoz elengedhetetlenek az elemzések, magyarázatok! Bibliográfiai címleírás, amennyiben a rövid, szövegközi hivatkozást használtuk: Deleuze, Gilles (2014): Francis Bacon. Az érzet logikája, Atlantisz Kiadó, Budapest, ford.: Seregi Tamás Lábjegyzetes hivatkozás esetén nem szükséges a név után feltüntetni az évszámot: Deleuze, Gilles: Francis Bacon. Az érzet logikája, Atlantisz Kiadó, Budapest, 2014, ford.: Seregi Tamás A bibliográfiában felsorolt szakirodalmakat nem szabad sorszámmal ellátni! A bibliográfiában felsorolt szakirodalmak címe mellett már nem kell feltüntetni a szövegben hivatkozott oldalszámot.

8 2.3 A diplomamunka értékelésének szempontjai: A témaválasztás ötletessége, aktualitása, érdekessége A dolgozat szerkezete, stílusa A szakirodalom feldolgozása A téma kidolgozásának színvonala A dolgozat gyakorlati vonatkozása