Erdélyen innen - Alföldön túl. A Fekete-Körös völgye a századfordulón NKA pályázatból megvalósított vándorkiállítás szakmai beszámolója

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Erdélyen innen - Alföldön túl. A Fekete-Körös völgye a századfordulón NKA pályázatból megvalósított vándorkiállítás szakmai beszámolója"

Lajos Veres
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Erdélyen innen - Alföldön túl. A Fekete-Körös völgye a századfordulón NKA pályázatból megvalósított vándorkiállítás szakmai beszámolója (NKA Közgyűjtemények kollégiuma 3561/00010) A szakmai beszámoló online elérhetősége: A kiállítása helyszínei és nyitvatartása: Néprajzi Múzeum, Budapest, november március 17. Matyó Múzeum, Mezőkövesd, április 3. június 15. Györffy István Nagykun Múzeum, Karcag, augusztus 17. október 31. Látógatószám az egyes helyszíneken: Néprajzi Múzeum: fő (becsült szám) Mezőkövesd: 5066 fő, ebből 2002 diák Karcag: 1210 fő ebből 640 diák Az Erdélyen innen Alföldön túl című kiállítás a Néprajzi Múzeum földszinti teremsorában nyílt mintegy 500m2-en. A kiállítás látványos vizuális megoldásokkal (nagyméretű képek, színezett térképek, térhatású fényképek, virtuális multimédiás anyagok, filmes állomás a völgy mai képéről) mutatta be Györffy István fekete-körös-völgyi néprajzi gyűjtésén keresztül egy kisebb határon túli régió századfordulós archaikus népi kultúráját. Ennek a sajátos világnak a képei, tárgyai élénk közönség és sajtóvisszhangot váltottak ki mind a Néprajzi Múzeumban mind Mezőkövesden és Györffy István szülőhelyén Karcagon. Televíziók, napilapok, online újságok és rádiók számoltak be, készítettek tudósításokat a kiállításról. Társadalmi hasznosulásának kiemelkedő sikere volt a Fekete-Körös-völgyi magyarsággal kialakított intenzív és aktív kapcsolat, aminek fő eseménye a Fekete-Körös völgyi nap volt a Néprajzi Múzeumban, ahol a vendégül láttuk Köröstárkány lakóit, akik gazdag műsorral tették felejthetetlenné a napot és koronázták meg a kiállítás sikerét. A kiállításhoz gazdag és egyedi múzeumpedagógiai programok is kapcsolódtak, amelyek során a völgy sajátos telekhasználatát, építkezését modellezték gyerekek vagy egy karikatúra-rajzoló segítségével találtak ki a kiállítás képeihez történeteket.

http://neprajz.hu/tartalom.php?menu2=542 A kiállítása helyszínei és nyitvatartása: Néprajzi Múzeum, Budapest, 2013. november 7. 2014. március 17. Matyó Múzeum, Mezőkövesd, 2014. április 3. június 15.

2 1. Programok a kiállításhoz A folyamatos tárlatvezetések mellett a következő kiemelt programok kapcsolódtak a kiállításhoz: Január 22, Magyar Kultúra Napja Néprajz feketén, fehéren Interaktív múzeumpedagógia fiataloknak az Erdélyen innen Alföldön túl. A Fekete-Körös völgye a századfordulón című kiállításban február 1. Nincs párja Tárkánynak tán az egész világon A Fekete-Körös völgy ismeretlen világa A program különlegessége volt, hogy aktívan közreműködnek benne a Fekete-Körös völgyéből, Köröstárkányból érkezett vendégeink Március 5. Györffy István nyomában Néprajzkutatók a Fekete-Körös völgyében Beszélgestés Kósa Lászlóval, Bereczki Ibolyával, Őrsi Juliannával és Keményfi Róberttel

Nincs párja Tárkánynak tán az egész világon A Fekete-Körös völgy ismeretlen világa A program különlegessége volt, hogy aktívan közreműködnek benne a Fekete-Körös völgyéből,

3 2. A kiállítás sajtóvisszhangja November 6 INFORADIO, Kultúrpercek November 8 DunaTV, Kultikon november 11., Magyar Hírlap, Magyar román világ a folyóvölgyben, szerző: Zsiray-Rummer Zoltán November 11 Heti Válasz, Kávészünet rovat November 20 Kossuth Rádió, Belépő November 13 Neoworldtv, riport a kiállításról November 23. Civilrádió,: December 15 Magyarmúzeumok online január Esküvő Classic magazin Vőfélyek vőfélybottal január Bartók Rádió, Súgólyuk, riport január 24 Kossuth rádió, Szombat délután, stúdióbeszélgetés január 25., MNO, Kultúrgrund Rétegek alól, Erdélyen innen, Alföldön túl száz év távlatából szerző: Szilágyi Bundi Február 2. Katolikus rádió riportja a köröstárkányi napról erc=30 Kommentár folyóirat évi 6. szám Gebauer Hanga: Egy fiatal tudós az ősi nyomában

dpuf November 11 Heti Válasz, Kávészünet rovat November 20 Kossuth Rádió, Belépő November 13 Neoworldtv, riport a kiállításról http://neoworldtv.hu/erdelyen-innen-alfoldon-tul/#sthash.3tpefxkh.

Mezőkövesd 2014/04/10 Mezőkövesdi TV, 08:50 201. április 14. Észak-Magyarország Karcag Karcagtv, http://www.

4 Mezőkövesd 2014/04/10 Mezőkövesdi TV, 08: április 14. Észak-Magyarország Karcag Karcagtv, augusztus 29, Karcagi Hírmondó 3. Képek a kiállításról

Észak-Magyarország Karcag Karcagtv, http://www.karcagtv.

8 Mezőkövesd

10 Karcag

11 4. Erdélyen innen - Alföldön túl. A Fekete-Körös völgye a századfordulón vándorkiállítás múzeumpedagógiai szakmai beszámolója Az Erdélyen innen Alföldön túl című kiállításhoz gazdag és változatos múzeumpedagógiai program készült, amelyek célja a kiállítás különböző korosztályok számára is érthetővé, élvezhetővé tétele volt. Mivel a kiállítás egy több mint 100 évvel ezelőtt archaikus világba vezetett, amelynek tárgyai, fogalmai, technikái mára, különösen a fiatalok különböző korosztályai számára teljesen ismeretlenek, ezek megértése ill. a néprajzi gyűjtés sajátosságai álltak a foglalkozások középpontjában. A múzeumpedagógiai programok több nagyobb a kiállítási programhoz-rendezvényhez is kapcsolódtak, amikor nagyobb számban érkeztek diákcsoportok: január 22. Magyar Kultúra Napja: 5 csoport, 74 nehéz sorsú középiskolás-fiatal felnőtt diáknak tartottunk foglalkozást február 1. "Nincs párja Tárkánynak tán az egész világon". A Fekete-Körös völgy ismeretlen világa családi nap, a foglalkozásokon 277 gyerek vett részt március 5. A Néprajzi Múzeum napja, a foglalkozásokon 180 gyerek vett részt Múzeumpedagógiai tematikák Néprajz feketén, fehéren Interaktív múzeumi foglalkozás éveseknek Néprajzi alapfogalmak, összefüggések és felfedezések Györffy István és Bartók Béla nyomában Mit keresett és mit talált száz évvel ezelőtt a néprajzos és a népzenekutató a Fekete-Körösvölgyében, a lankás folyóvölgyek korábban ismeretlen falvaiban? Mi az, ami ma ebből számunkra érdekes és tanulságos? Hogyan kapcsolódik össze egy múzeumi kiállításban a földrajzi, történelmi, néprajzi, társadalomismereti, népzenei és vizuális iskolai tananyag? Az interaktív foglalkozáson eredeti használati tárgyakat, viseleteket, fényképeket, térképeket és hanganyagokat vizsgálunk, két fiatal kutató: Györffy István és Bartók Béla korabeli gyűjtéseinek anyagát. A múzeum műtárgyain és archív felvételein keresztül együtt fedezzük fel az ottani archaikus életforma jeleit, változását és összefüggéseit, megtanuljuk az ismeretlen szavakat és fogalmakat (berhe, szegre való kendő, szilke, sztereo fotó, nemzetség, térkép stb.), megbeszéljük a tapasztalatokat, meghallgatjuk Bartók eredeti felvételeit és azok mai feldolgozásait is.

amelyek célja a kiállítás különböző korosztályok számára is érthetővé, élvezhetővé tétele volt.

14 Mini képregény műhely Fekete Valér Sior rajzoló a kiállítás öt archív fotójához rajzolt egy-egy kapcsolódó képet, amivel elindított egy történetet, egy mini - mindössze három részes - képregényt. Az elkezdett történeteket bárhogyan be lehet fejezni: azok akár a száz évvel ezelőtti múltban, vagy akár a jelenben is folytatódhatnak. Egyetlen megkötés volt: rajzot kértünk! A mini képregény műhely a múzeumi foglalkozáshoz kapcsolódóan a helyszínen működött, amit egyéni látogatók is igénybe vehettek. Igény esetén nagy méretben elküldtük a rajzokat és a fotókat, amelyek képregényes folytatását bárki elkészíthette és beküldhett a múzeumba. A mini képregények közül három itt látható:

Egyetlen megkötés volt: rajzot kértünk! A mini képregény műhely a múzeumi foglalkozáshoz kapcsolódóan a helyszínen működött, amit egyéni látogatók is igénybe vehettek.

16 A múzeumpedagógiai órákhoz nyitott bemutató órát is rendeztünk 2013 március 5-én, a Néprajzi Múzeum napján, 10 órakor. Ez a foglalkozás a résztvevő diákcsoportnak ingyenes volt. Foglalkozásvezetők: Joó Emese, Vörös Gabriella, Kemény Márton, Pálóczy Krisztina, alkalmanként a kiállítás kurátorai is bekapcsolódnak: Gebauer Hanga, Katona Edit és Granasztói Péter. Időtartam: perc Ötlet, koncepció Joó Emese múzeumpedagógus Mindezeken összesen 21, a kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozás volt, amin 420 gyerek vett részt A foglalkozás során több tucat rajz készült, amelyek a Néprajzi Múzeum archívumába kerültek.

Foglalkozásvezetők: Joó Emese, Vörös Gabriella, Kemény Márton, Pálóczy Krisztina, alkalmanként a kiállítás kurátorai is bekapcsolódnak: Gebauer Hanga, Katona

17 Néprajzi kérdezz-felelek (múzeumi óra általános iskola alsó és felső tagozatos diákok részére) 14 alkalommal, 330 gyermek vett részt a foglalkozásokon. A néprajzi kutatás és a terepmunka fogalmának tisztázása. Györffy kutatásának jelentősége a magyar néprajzi kutatásban. a foglalkozáson részt vevő fiatalok betekinthettek a néprajzi kutatás kulisszatitkaiba, maguk is kipróbálhatták a kiállítási terepen az adatok gyűjtését. A kiállítás tárgyai és képei alapján információkat gyűjtöttek a településszerkezetről, a lakóházakról, viseletről, azok változásairól. A foglalkozásvezető, mint adatközlő, interjú alany segítette az önálló munkát. A feladatlapnak álcázott kutatási tervkérdőív alapján a fiatalok önállóan dolgozták fel a kiállítást, az udvar és a telekbeosztás sajátosságait, az archaikus magas tetejű, kétosztatú román ház és a többosztatú, cseréptetős, új divatú magyar ház változásait. A viselet archaikus elemeinek és változásának vizsgálatára egyedülálló lehetőséget jelentett a rendkívül gazdag fotóanyag, és a kiállított viseletdarabok. Feladata volt még a fiatal kutatóknak (felső tagozatos diákoknak), hogy a megismert adatokból kulturális ajánló műsort készítsenek a kiállításról, amely a nagyközönség számára kifejezheti a kurátorok célját és a kutatás jelentősségét, ugyanez más műfajban, egy kereskedelmi televízió szenzációs híreként. A múzeumi órához kézműves foglalkozás is kapcsolódott: Papírház, papírtelek, papírfalu címmel. A kiállítás ihlette kontyos és félkontyos papír házmaketteket. Az elkészült házakkal, csűrökkel, és ólakkal a foglalkozás végén falut építettek a gyerekek. A fekete-körös-völgyi egyutcás sajátos településszerkezet megértését, feldolgozását és rajta keresztül a falvak mindennapjainak a megismerését segítette a térképes-makettépítős foglalkozás, aminek kiindulópontja a kiállításban szereplő nagyméretű, színezett részletes térkép és egy nagyobb telek-ház makett volt. Óriás terepasztalon modelleztünk. Hogyan épült egy falu? Milyen gazdasági épületekre volt szükség egy telken? Milyen sajátosságai volta a fekete-körös-völgyi udvaroknak, épületeknek? Saját készítésű papír makettek segítségével, Györffy István 1911-es néprajzi kutatásai alapján építettünk egy Fekete-Körös völgyi falut, házakkal, csűrökkel, ólakkal. Az épület modellek vágással, ragasztással, színezéssel készültek. 10 alkalommal 240 gyermek Ötlet, koncepció: Bodnár Katalin, múzeumpedagógus

a foglalkozáson részt vevő fiatalok betekinthettek a néprajzi kutatás kulisszatitkaiba, maguk is kipróbálhatták a kiállítási terepen az adatok gyűjtését.

19 Sétálólapok családoknak és gyerekeknek a kiállítás felfedezéséhez A kiállításhoz készült egy csoportban is használt, de egyéni látogatók, családok által is megvásárolható Sétálólapok családoknak és gyerekeknek a kiállítás felfedezéséhez című kvízjáték. Ennek kitöltése, a válaszok megkeresése szintén a kiállításban látható ismeretlen tárgyak, fogalmak megértését segítette. Ötlet, koncepció: Bodnár Katalin, múzeumpedagógus

a kiállítás felfedezéséhez című kvízjáték.

Hasonló dokumentumok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. Programunk a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhelyben:

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. Programunk a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhelyben: SZAKMAI BESZÁMOLÓ A SZÓRAKATÉNUSZ JÁTÉKMÚZEUM ÉS MŰHELYBEN VALAMINT A NAIV MŰVÉSZEK GYŰJTEMÉNYÉBEN ÉS KÖZÖS UDVARÁBAN A MÚZEUMI ÉJSZAKÁJÁN MEGRENDEZETT KIS EMBEREK BARÁTOCSKÁIM CÍMŰ IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSHOZ