A közoktatási intézmények működésének tartalmi változásai. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény

Átírás

1 A közoktatási intézmények működésének tartalmi változásai A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény

2 A köznevelési törvény hatálybalépése A törvény hatálybalépése: szeptember 1-jén, kivételekkel január 1-jétől hatályos fejezetek A pedagógiai szakszolgálatok (16. fejezet) A köznevelés közfeladatai, a feladatellátásra kötelezettek (44. fejezet) szeptember 1-jétől hatályos fejezetek Köznevelési Hídprogramok (12. fejezet) A pedagógusok előmeneteli rendszere (36. fejezet) A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők kötelező létszáma (1. sz. melléklet) A nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma (2. sz. melléklet) Osztály- és csoportlétszámok (4. sz. melléklet) Intézményvezető heti tanóráinak száma (5. sz. melléklet) Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete (6. sz. melléklet) A pedagógus fokozatokhoz tartozó garantált illetmény az illetményalap százalékában (7. sz. melléklet) A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazottak számára járó pótlékok és azok mértéke az illetményalap százalékában (8. sz. melléklet) 2

3 A közoktatási törvény hatályon kívül helyezése A közoktatási törvényt a köznevelési törvény hatályon kívül helyezi szeptember 1-jétől, egyes rendelkezések kivételével január 1-jétől hatályon kívül helyezett címek A pedagógiai szakszolgálatok A közoktatás közfeladatai, a helyi önkormányzatok feladatellátási kötelezettsége A közoktatás feladatainak kistérségi megszervezése A szakképzés feladatainak regionális megszervezése szeptember 1-jétől hatályon kívül helyezett mellékletek A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak létszáma, a költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei, a vezetők és a beosztott pedagógusok kötelező óraszáma a közoktatási intézményekben (1. sz. melléklet) Osztály, csoport létszámhatárok, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezésének rendje (3. sz. melléklet) szeptember 1-jétől hatályon kívül helyezett rendelkezések kötelező részvétel az óvodai nevelésben óvodai elhelyezés megszűnése 3

4 A közoktatási törvény hatályban maradó rendelkezései A köznevelési törvény nem helyezi hatályon kívül a következő rendelkezéseket A nevelési, oktatási intézményekben alkalmazottak köre [Kt. 15. (3)-(4)] vezetők, pedagógusok, nevelő és oktató munkát segítők gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más alkalmazottak Munkaerő-gazdálkodási rendszer működtetése. [Kt. 16. (8)] Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. [Kt. 24. (2)] Fenntartói támogatások az éves költségvetési törvényben [Kt (5)] tanulói tankönyvek megvásárlásának támogatása gyermekek kedvezményes étkeztetése Értelmező rendelkezések [Kt ] megyei fenntartó (megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló tv. szerint kijelölt szerv) önkormányzati feladatellátás SNI-A, SNI-B az alapító okiratban, működési engedélyben, szakértői véleményben 4

5 Az állami vizsgák rendszere Érettségi vizsga (középiskolában) Kötelező vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv Kötelezően választandó: további egy vizsgatárgy; szakközépiskolában szakmai vizsgatárgy (H: jétől) Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása ( után kötelező). Szakmai vizsga (szakképző iskolában) OKJ szakképesítés megszerzésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályok alapján Művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga (alapfokú művészeti iskolában) vizsgakövetelményeit, vizsgafeladatait az alapfokú művészeti iskola az oktatásért felelős miniszter rendeletében foglalt keretek között határozza meg 5

6 A nevelés és oktatás tartalma Óvodai nevelés országos alapprogramja Nemzeti alaptanterv A szakiskolai közismereti nevelés-oktatás tartalmi követelményeit külön jogszabály állapítja meg Kerettantervek iskolatípusok és oktatási szakaszok szerint az iskolafenntartó vagy az egyház készíti (jóvá kell hagyatni) Sajátos szabályok (oktatásért felelős miniszter rendeletben adja ki) nemzetiség óvodai nevelése és iskolai oktatása (irányelv), két tanítási nyelvű iskolai oktatás (irányelv), sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, iskolai oktatása (irányelv), kollégiumi nevelés (országos alapprogram), alapfokú művészetoktatás (követelmények és tantervi program) Pedagógiai program (óvoda, iskola, kollégium) iskola: helyi tanterv (választott kerettanterv + legfeljebb 10% időkeret felhasználása) egész napos iskola: nevelési-oktatási program (választja vagy készíti és jóváhagyatja) Az iskola december 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját, annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint a köznevelési törvény rendelkezéseinek megfeleljen. 6

7 A köznevelési rendszer intézményei I. Óvoda (3 éves kortól a tankötelezettség megkezdéséig) 3 éves kortól legalább napi 4 órában, de 5 éves korig ez alól felmentés adható (H: jétől) Általános iskola (8 évfolyam) országosan egységes követelmények szerinti oktatás foglalkozások legalább 16 óráig, felügyelet legalább 17 óráig (H: jétől) a tanuló legfeljebb addig a tanévig járhat általános iskolába, amelyben a 15. életévét betölti (SNI, BTM, tartós gyógykezelés esetén +2 tanév) Gimnázium (4, 6 vagy 8 évfolyam, lehet +1 nyelvi előkészítő évfolyam) 6 vagy 8 évfolyam: csak tehetséggondozásra, ha a 2016/2017. tanév végéig teljesíti a külön jogszabályban meghatározott követelményeket nyelvi előkészítő évfolyam, két tanítási nyelvű (nem nemzetiségi) oktatás: ha a 2014/2015. tanév végéig teljesíti a külön jogszabályban meghatározott követelményeket Szakközépiskola (4 középiskolai évfolyam + szakképzésre szervezett évfolyamok) szakmai érettségi vizsga (H: jétől) középiskolai végzettségre vagy érettségire épülő szakmai vizsga (OKJ szerint) Szakiskola (általában 3 szakképzési évfolyam) felvétel feltétele: általános iskolai végzettség, vagy betöltött 16. év és szakiskolában szervezett Köznevelési Hídprogram teljesítése (H: jétől) szakképzési évfolyamon közismereti képzés + szakmai elméleti és gyakorlati oktatás szakmai vizsga után középiskolában 2 év alatt felkészülhet az érettségi vizsgára 7

8 A köznevelési rendszer intézményei II. Alapfokú művészeti iskola (legalább 6, legfeljebb 12 évfolyam) művészeti alapvizsga: megszervezése kötelező az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően a továbbképző évfolyamra lépés feltétele művészeti záróvizsga: az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően tehető képzés időkeretei: heti 6 tanórai foglalkozás, évi 1 meghallgatás, 1 művészi előadás Kollégium 10 éves kortól vehető igénybe (kivéve: testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos, nemzetiségi nevelés és oktatásban résztvevő az óvodai nevelés kezdetétől) szakkollégium: személyközpontú tehetséggondozás Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, konduktív pedagógiai intézmény szakértői bizottság véleménye alapján vehető igénybe fejlesztő nevelés és oktatás (ellátása jétől kötelező) súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók tankötelezettségének teljesítésére egyéni vagy csoportos formában saját intézményben, a gyermeket ápoló, gondozó intézményben vagy otthon legalább heti 20 órában (ami lehet több vagy kevesebb is) 8

9 Köznevelési Hídprogramok Híd I. program célcsoport: tanköteles tanulók, akik az általános iskolát befejezték, de középfokú iskolába nem nyertek felvételt feladat: a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó ismeretek, kompetenciák pótlása a program keretében a tanulók középfokú felvételi vizsgát tesznek Híd II. program célcsoport: 15. életévévüket betöltött tanulók, akik az általános iskolát nem fejezték be, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégeztek. feladat: tanulásra motivál, szakmatanulásra készít fel, orientál, részszakképesítésre készíthet fel. záróvizsgával zárul: részszakképesítést tanúsít, középfokú iskolában történő továbbtanulásra jogosít Szakiskolára felkészítő osztályok célcsoport: nem tanköteles tanulók, akik hat általános iskolai osztálynál kevesebbet fejeztek be sikeresen feladat: felkészítés a szakiskolai képzés megkezdésére (meghatározott OKJ szakképesítésekre) Köznevelési Hídprogramok szervezése nevelési-oktatási programját az oktatásért felelős miniszter rendeletben adja ki a programban közreműködő általános és középfokú iskolákat a Kormányhivatal jelöli ki a programban résztvevő pedagógusok illetménykiegészítésre jogosultak, ha tanulóik legalább 70%-a eredményes középfokú felvételi vizsgát tesz vagy, a Híd II. program második évfolyamába lép 9

10 Tankötelezettség A tankötelezettség teljesítésének megkezdése (H: jétől) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Egy évvel elhalasztható a szakértői bizottság javaslatára Hat éves kor előtt szülő kérelmére, szakértői bizottság javaslatára engedélyezhető Kezdetéről az óvoda vezetője vagy a szakértői bizottság dönt A tankötelezettség teljesítésének befejezése (H: jétől) A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. Aki a 9. évfolyamot a 2011/2012. tanévben vagy korábban kezdte meg, az 18 éves koráig tanköteles. Sajátos nevelési igényű tanuló esetén annak a tanévnek a végéig meghosszabbítható, amelyben a tanuló a 23. életévét betölti. Meghosszabbításáról a szakértői bizottság javaslata alapján az iskola igazgatója dönt. A tankötelezettség teljesítésének módja (H: jétől) iskolába járással magántanulóként (szülő kérelmére az iskola igazgatója vagy a Kormányhivatal dönt) Köznevelési Hídprogram keretében (általános vagy középfokú iskolában) fejlesztő nevelés-oktatásban (súlyos, halmozottan fogyatékos gyermek) A tankötelezettség és a kötelező óvodai nevelésben való részvétel teljesítésével kapcsolatos hatáskörök (H: jétől) Jegyző: a teljesítést hivatalból elrendeli, felügyeli, gondoskodik a nyilvántartásáról Kormányhivatal: a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén ellátja a törvény vagy kormányrendelet által feladat- és hatáskörébe utalt feladatokat 10

11 Felnőttoktatás Kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet a tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhatodik, b) középiskola és szakiskola esetén huszonegyedik életévét betölti (H: jétől) SNI, BTM tanuló, vagy ha a tanulmányi követelményeket tartós gyógykezelés miatt nem tudta teljesíteni a tanuló, attól az évtől kezdődően, amelyben a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizennyolcadik, b) középiskola és szakiskola esetén huszonharmadik életévét betölti (H: jétől) Középfokú iskolában, felnőttoktatás keretében a tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Felnőttoktatás munkarendje nappali (azoknak, akik nappali oktatásban vehetnének részt): kötelező óraszám min. 90% esti: kötelező óraszám min. 50% levelező: kötelező óraszám min. 10% más sajátos munkarend (távoktatás) Iskola működtetésének átvétele esetén az átvevő települési önkormányzat gondoskodik az átvett feladat tekintetében a felnőttoktatás megszervezéséről is. 11

12 Intézményfenntartás és működtetés jétől Köznevelési feladatok ellátása Köznevelés alapfeladatainak ellátása az óvoda kivételével állam (intézményalapítás és fenntartás) egyházi intézményfenntartó (köznevelési szerződés az állammal) magánintézmény fenntartója (köznevelési szerződés az állammal) Óvodai feladatok ellátása települési önkormányzat (intézményalapítás és fenntartás) egyéb intézményfenntartó (köznevelési szerződés a települési önkormányzattal) Köznevelési intézmények működtetése települési önkormányzat saját fenntartású intézmény óvoda köznevelési szerződés keretében működtetett intézmény általános iskola, középiskola, alapfokú művészeti iskola, kollégium szegregált SNI ellátást biztosító óvoda, iskola, kollégium állam államnál maradó (települési önkormányzatnak át nem adott) nem átadható (települési önkormányzat nem kérheti) szakiskola (a speciális szakiskola kivételével) pedagógiai szakszolgálati intézmény pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény egyéb (egyház, magánintézmény fenntartója) saját fenntartású intézmény (köznevelési szerződés alapján) A szeptember 1-jén működő, pedagógiai szakmai szolgáltatást ellátó intézmény az oktatásért felelős miniszter szakmai irányításával látja el feladatát szeptember 1-jétől 12

13 Köznevelési szerződés Köznevelési feladatok ellátására kötött (H: jétől) tárgya: közreműködés állami, önkormányzati feladatok ellátásában egyházi vagy magánintézmény és az állam óvoda esetén a települési önkormányzat kötheti egyház egyoldalú nyilatkozata helyettesítheti érvényességi ideje 5 év Köznevelési intézmény működtetésére kötött (H: jétől) tárgya: köznevelési feladatokat ellátó intézmény működtetésének átvétele az államtól települési önkormányzat és az állam kötheti, ha az átvétel összhangban van a köznevelés-fejlesztési tervvel önkormányzat a működtetés költségeit saját forrásból biztosítja az alábbi kivételekkel A Kormányhivatal a köznevelésfejlesztési tervet első alkalommal március 1-jéig készíti el a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők illetménye és annak járulékai az épület állagmegóvásán túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési költségek az intézmény működtetésének színvonala az átvétel következtében nem csökkenhet rosszabb tárgyi feltételek pedagógiai feladatok számának csökkenése a szakmai feltételek változása miatt kötelező eszközök és felszerelések hiánya az önkormányzat képes a vállalt kötelezettségek teljesítésére (az anyagi helyzetére vonatkozóan a szerződéskötéskor végzett vizsgálat alapján) érvényességi ideje 5 év 13

14 A nevelés és oktatás időkeretei Évfolyam Osztályok finanszírozott foglalkozási időkeretei (óra/hét) Költségvetési törvény 2012/2013. tanév Köznevelési törvény jétől ** Növekedés Óvoda 61 * , , , , , , , , , , , , , , , , ,1 58 2, ,1 58 2,9 Megjegyzések: * Az óvoda napi 8 órát meghaladó nyitva tartása mellett ** A többlet tanórai foglalkozások nélkül (egyházi intézményekben a hittan, a 6 és 8 évfolyamos gimnázium, a nemzetiségi oktatás, és az SNI habilitációs, rehabilitációs foglalkozások többletórái nélkül) 14

15 Osztály- és csoportlétszámok Intézménytípus, oktatási forma Osztályok, óvodai csoportok átlaglétszáma (fő) Költségvetési törvény 2012/2013. tanév Köznevelési törvény jétől Óvoda Gyógypedagógiai osztály. 9 Általános iskola 1 4. évfolyama Általános iskola 5 8. évfolyama Gimnázium (4, 6, 8 évfolyamos) és szakközépiskola Szakiskola elméleti képzés Szakközépiskola, szakiskola gyakorlati képzés. 8 Alapfokú mûvészeti iskola, zenemûvészeti ág 8 8 Alapfokú mûvészeti iskola, egyéb művészeti ág Mûvészeti szakközépiskola közismereti. 23 Mûvészeti szakközépiskola szakmai elmélet. 10 Kollégiumi nappali foglalkozás Kollégiumi éjszakai felügyelet. 120 Hídprogram keretében szervezett osztály. 9 15

16 A pedagógusok munkaideje I. Pedagógusok munkaideje (H: jétől) Kötött munkaidő a teljes munkaidő 80%-a (32 óra/hét) az intézményvezető osztja be kötött munkaidő részei neveléssel-oktatással lekötött munkaidő tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el a teljes munkaidő 55-65%-a (22-26 óra/hét), kivételekkel neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidő a kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött része Nevelés-oktatás előkészítése, nevelésseloktatással összefüggő egyéb feladatok, tanuló felügyelet, eseti helyettesítés tanórai és egyéb foglalkozás megtartása az eseti helyettesítést kivéve nem rendelhető el a Kormány rendeletben szabályozza a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatok körét, az eseti helyettesítésnek minősülő helyettesítést Nem kötött munkaidő a teljes munkaidő 20%-a (8 óra/hét) beosztását vagy felhasználását a pedagógus maga jogosult meghatározni (az intézményvezető nem oszthatja be) Rendkívüli munkaidő, ügyelet, készenlét a Kormány rendeletben szabályozza az elrendelés feltételeit, a díjazás szabályait és mértékét 16

17 A pedagógusok munkaideje II. A pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje a teljes munkaidő 55-65%-a (22-26 óra/hét), kivéve óvodában: a teljes munkaidő 80%-a (32 óra/hét) vezető pedagógus gyakorló óvodában: a teljes munkaidő 60%-a (24 óra/hét) egyéb gyakorló intézményben: a teljes munkaidő 30%-a (12 óra/hét) gyógypedagógiai intézményben: a teljes munkaidő 50%-a (20 óra/hét) gyakornok tanító, tanár: a teljes munkaidő 50%-a (20 óra/hét) óvodapedagógus: a teljes munkaidő 65%-a (26 óra/hét) pedagógiai szakszolgálati intézményben: 21 óra/hét (a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozásra) vezető: köznevelési törvény 5. sz. melléklet 17

18 A pedagógusok előmeneteli és illetményrendszere Rendelkezések alkalmazása (H: jétől) MT, Kjt. rendelkezéseit a köznevelési törvény előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni a Kjt. törvény előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni, kivéve a jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezéseket Pedagógusok előmeneteli rendszere (H: jétől) Pedagógus fokozatok Gyakornok, Pedagógus I-II., Mesterpedagógus, Kutatótanár besorolás: képesítési feltételek, minősítési feltételek, és minősítési eljárás eredménye alapján Pedagógus kategóriák besorolás: pedagógus munkakörben töltött idő alapján Minősítési eljárás Kormányhivatal szervezi, külön jogszabály alapján Gyakornok, Pedagógus I. fokozatokban kötelező Első minősítés től ig, előtte Pedagógus I. fokozatba kerül, aki jén legalább 2 év szakmai gyakorlattal rendelkezik. (ha megismételt eljárásban újra nem felelt meg minősítést kap, jogviszonya megszűnik) Nincs minősítési kötelezettség az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 10 tanévben Illetményrendszer (H: jétől) garantált illetmény: besorolás (fokozat és kategória) alapján, a köznevelési törvény 7. sz. melléklete szerint, illetményalap a minimálbér 180%-a (főiskolai végzettség), 200%-a (egyetemi végzettség) illetménypótlék (intézményvezetői, osztályfőnöki, gyógypedagógiai, stb.) a köznevelési törvény 8. sz. melléklete és külön jogszabály szerint jutalom (legfeljebb az éves illetmény 15%-a) kereset-kiegészítés (legfeljebb az éves illetmény 10%-a) alkotói szabadság: legfeljebb 1 év fizetés nélküli (legalább Pedagógus II. fokozatban, tízévenként) csökkentett munkaidő, felerészben csökkentett bér: nyugdíjkorhatár előtt legfeljebb 5 évvel és legalább 20 év szakmai gyakorlattal, pedagógus vagy dajka munkakörben 18

19 Nem pedagógus alkalmazottak Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők (H: jétől) (finanszírozott létszám: köznevelési törvény 2. melléklet) óvodatitkár, iskolatitkár (létszámtól függően), kollégiumi titkár (intézményegységenként) dajka (csoportonként), gondozónő és takarító óvodában (telephelyenként) laboráns 5. évfolyamtól (létszámtól függően) pedagógiai asszisztens óvodában, iskolában (létszámtól függően) iskolapszichológus, óvodapszichológus (létszámtól függően) könyvtáros, vagy könyvtáros tanár, tanító (létszámtól függően) szakoktató, műszaki vezető, szakmacsoportos képzésben vezető (szakmától, képzéstől függően) szakorvos SNI intézményben, ápoló kollégiumban, diákotthonban (létszámtól függően) hangszerkarbantartó alapfokú művészeti iskolában (létszámtól függően) úszómester (tanuszodával rendelkező nevelési-oktatási intézményben) rendszergazda (intézményenként) fenntartó döntésétől függő létszámban gyermek és ifjúságvédelmi felügyelő, vagy gyógypedagógiai asszisztens szabadidő-szervező pszichopedagógus Gazdasági, ügyviteli, műszaki és kisegítő dolgozók (H: jétől) az ellátandó feladatoktól függően ajánlott megoldani a foglalkoztatást maximális létszámuk állami fenntartású intézményben a pedagógusok teljes munkaidőre számított létszámának 20%-a, kivételekkel szakközépiskolában: 30% kollégiumban: 50% honvédelmi, rendvédelmi intézményben speciális szabályok szerint 19

20 Finanszírozás Állami fenntartású intézmények ( jétől) alapfeladatok ellátását szolgáló költségvetési előirányzat egyéb köznevelési feladatok ellátásához költségvetési előirányzat (?) intézményi saját bevétel Egyházi, nemzetiségi önkormányzati fenntartású és magánintézmények fenntartói költségvetési hozzájárulás az alapfeladatok ellátásához (fedezi a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetményét, munkabérét és ezek járulékait H: jétől) költségvetési támogatás az egyéb köznevelési feladatok ellátásához (határon túli kirándulások, tanulói szociális ösztöndíj, szociális támogatás, tanulói tankönyvtámogatás, kedvezményes gyermekétkeztetés) egyházi és nemzetiségi önkormányzati kiegészítő támogatás Az egyházi, valamint a nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartók által ellátott nevelési, nevelésioktatási feladatok központi költségvetési finanszírozása az állami fenntartású intézményekre vonatkozó általános szabályok alapján, azokkal azonos mértékben történik. (H: jétől) fenntartói hozzájárulás (ezen belül az engedélyezett többletlétszámok és többletfeladatok finanszírozása) intézményi saját bevétel Települési önkormányzatok (saját fenntartású óvodák, működtetésre átvett állami fenntartású nevelési, oktatási intézmények) költségvetési hozzájárulás az alapfeladatok ellátásához (fedezi a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetményét, munkabérét és ezek járulékait H: jétől) költségvetési támogatás (ezen belül iskolák rekonstrukciójára és fejlesztésére pályázati támogatás) fenntartói hozzájárulás (ezen belül az engedélyezett többletlétszámok és többletfeladatok finanszírozása) intézményi saját bevétel 20

21 Köszönöm a figyelmet! dr. Gera Tibor gera.tibor@t-online.hu 21