KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZÉPSZINTEN SZÓBELI TÉMAKÖRÖK

Átírás

1 KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZÉPSZINTEN SZÓBELI TÉMAKÖRÖK május - június 1. Az ember és a természeti környezet 1.1. A természeti környezet, mint rendszer a környezetvédelem fogalma, fő területei a környék, környezet és tolerancia fogalma a környezeti tényezők a biológiai organizáció szintjei a bioszféra, mint élettér és mint organizációs szint az ökoszisztéma, mint ökológiai rendszert példákon keresztül a természetes, a félkultúr és kultúr ökoszisztéma jellemzőit 1.2. Természetvédelem a természetvédelem fogalma, alapelvei a természetvédelem tárgykörei a természetvédelmi területek típusai, az IUCN kategóriarendszer a védetté nyilvánítás folyamata, a védelem fokozatai a táj fogalma, alkotói, a táj típusai, a tájpotenciál fogalma. 2. Környezeti elemek 2.1. A talaj kialakulása, fontosabb tulajdonságai a talaj fogalma, keletkezésének folyamata a talajképző tényezők, hatásuk a talajképződés folyamatában anyag- és energiaátalakítási folyamatok a talajban a talaj legfontosabb fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságai a talajtulajdonság és talajtermékenység közötti összefüggések a talajképző tényezők és a kilenc fő talajtípus Természeti erők hatásai a talajvédelem célja a természeti erők által okozott talajkárosodási folyamatok az erózió fogalma, az erózió kiváltó és befolyásoló tényezői, káros következményeit a defláció fogalma, szakasza, megjelenési formái a defláció kiváltó és befolyásoló tényezői a felületi és mélységi erózió formái.

2 2.3. Felszíni vizek jellemzői a meder kialakulásának folyamata a folyóvizek fajtái, jellegzetességei a természetes vízfolyások mederjellemzői helyszínrajzon és keresztszelvényeken (sodorvonal, középvonal, homorú, domború, jobb és bal part) az állóvízi kategóriák 2.4. A levegő minősége a főbb légszennyező anyagok, azok keletkezése, környezeti hatásai a légszennyezés folyamata a szmog keletkezésének okai, típusai, károsító hatásai az egészségügyi és az ökológiai határértékek Környezeti elemek vizsgálata a környezeti elemek vizsgálati módszerei (terepi, laboratóriumi, mennyiségi, minőségi) a vízminták típusai, a mintavételezés szabályai a levegő és az ülepedő por mintavételezése. 3. Települési alapismeretek 3.1. Település-gazdálkodási alapfogalmak a település fogalma, típusai az urbanizáció folyamata, környezeti hatásai az infrastruktúra fogalma, fogyasztói és termelő jellegű ágazatai a település funkcionális területi egységei, környezeti hatásai a közművek fogalma 3.2. A települések hálózatai a településeket ellátó közművek a közműolló fogalma 3.3. Hulladékgazdálkodás a hulladék fogalma, típusai a hulladékkezelés technológiai folyamata a hulladékgyűjtés, -szállítás rendszerei, eszközei a hulladéklerakó típusok és a lerakási technológiák a termelési technológia és a hulladékminőség közötti összefüggés a hulladékgazdálkodás fogalma, célkitűzései a megelőzés, hasznosítás és ártalmatlanítás terén elvégzendő feladatok A zaj a hang fogalma, a hangérzet keletkezésének folyamata

3 a hangsebesség, hangmagasság, hullámhossz, hangnyomás, hangteljesítmény, hangintenzitás, hangnyomásszint, hangteljesítményszint, hangintenzitásszint fogalma (a hangtani alapfogalmak mellé rendelt megfelelő mértékegység) a zaj fogalma, zajforrások a zajszintek élettani hatásuk alapján Radioaktivitás a radioaktív bomlási törvény a radioaktív izotóp fogalma az α-, β-, γ- és neutronsugárzás az aktivitás, felezési idő, bomlási állandó fogalma a sugárterhelés, elnyelt dózis, dózisegyenérték, sugárártalom és sugársérülés fogalma az atomerőművek környezeti hatásai. 4. Tájékozódás és mérés a terepen 4.1. Vízszintes mérések a pontok vízszintes abszolút és relatív értelmű helymeghatározásának elve, módjai a vízszintes helymeghatározás és a vízszintes kitűzési munkák közötti különbségek és azonosságok az egyenesek kitűzésének eljárásai, a távolságmérés lépései a derékszögű koordinátamérés végrehajtásához szükséges eszközök és a végrehajtás lépései a pontok magassági abszolút és relatív értelmű helymeghatározásának elve, módjai Magasság mérések a magassági helymeghatározás és a magassági kitűzési munkák közötti különbségek és azonosságok a szintezés főbb szabályai, a szintezés végrehajtásához szükséges eszközök a vonalszintezés, a keresztszelvény-felvétel és a területszintezés célja, a munkák végrehajtásának lépései. 5. Vízgazdálkodási alapismeretek 5.1. Környezet- és hidrometeorológiai alapok az időjárási elemek, azok mérési módjai, a hazai mért átlag és/vagy szélsőértékek (hőmérséklet, szél, napsugárzás, csapadék, párolgás, páratartalom) a víz természetes körforgásának folyamata a víz különböző megjelenési formái, a különféle természetes vízfajták a vízgyűjtő terület, a vízválasztó, az összegyülekezési idő, a vízkészlet fogalma a vízháztartási egyenlet, a vízkészletváltozás lehetséges okai egy vízgyűjtőn A víz mennyiségi mérése a vízmélység, a vízállás, a térfogatáram (vízhozam) fogalma

4 a vízállás- és a vízhozammérés eljárásai a lapvízmércék kialakítása és a rajzoló vízmércék főbb szerkezeti egységeinek működése a vízállás észlelés szabályai a közvetlen és a közvetett vízhozammérési módok közti elvi különbség az egyes vízhozammérési eljárásokhoz szükséges eszközök, műszerek, mérőműtárgyak, ill. a vízhozammérések végrehajtásának lépései 5.3. A vizek minősége a vízminőség fogalma, a víz minősítési rendszerek és a víz fontosabb fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságai a vízfelhasználók főbb csoportjai és az egyes felhasználók minőségi igényei (ipar, mezőgazdaság, lakosság) a víz társadalmi körforgása során fellépő, a vízminőséget befolyásoló tényezők és a vízszennyezési forrásokat a főbb vízszennyező anyagok hatása a természetes vízi ökoszisztémára az ivóvízből el nem távolított vagy oda utólag bekerülő gyakoribb szennyező anyagok élettani hatásai (pl. vas, mangán, arzén, nitrit, nitrát, karbonátok, jód, fluor, baktériumok, szabad klór) Hidrosztatikai ismeretek a nyugalomban lévő folyadéktérben ható nyomás nagyságának meghatározási módja síkfelületekre ható víznyomás nagyságának alakulása és a víznyomásból származó erő(k) meghatározásának módja a közlekedőedények és a felhajtóerő jelensége a Pascal-törvény felhasználása az úszás fogalma és a különböző úszási helyzetek 5.5. Hidrodinamikai ismeretek a folyadékmozgások csoportosítása, több szempont alapján is a hidraulikus sugár kiszámítási módja trapéz, ill. körszelvényű gravitációs csatornák esetén a sebességtényező meghatározásának legalább két módja a Chezy-képletet és a folytonossági (kontinuitás) egyenlet a sebesség alakulása gravitációs vízmozgás esetén a nyomás alatti vízmozgás esetén fellépő veszteségek és ezek kiszámítási módja a Bernoulli-egyenlet és alkalmazása az energiavonal megszerkesztésekor a nyomócsövek ellenőrzésének és méretezésének elve a Bernoulli- egyenlet felhasználásával egy cső, ill. elágazó és körvezeték esetén. 6. Környezettechnikai eljárások (a víz- és szennyvíz-technológiában) 6.1. Fizikai eljárások a fizikai eljárások, műveletek alapelvei

5 a méretkülönbség elvén alapuló berendezések működési elve,a szűrőméretezéssel kapcsolatos alapfogalmak (felületi terhelés, szűrési sebesség, ciklusidő, a szükséges szűrőfelület) a szűrők különböző szempontok szerinti csoportosítása adott zárt gyorsszűrő ábrán a berendezés főbb szerkezeti részeinek megnevezése, működésük ismertetése, a víz útjának megjelölése a sűrűségkülönbség elvén alapuló berendezések működési elve adott olaj- vagy zsírfogó műtárgy ábráján a berendezés működésének elmagyarázása az ülepítők csoportosítása különböző szempontok szerint az ülepítő méretezéssel kapcsolatos alapfogalmak (átfolyási és ülepedési idő és sebesség, tartózkodási idő, mértékadó szemcseátmérő, hasznos hossz) adott hosszanti, sugárirányú és függőleges átfolyású ülepítő ábráján a műtárgy főbb szerkezeti részeinek és a szerkezeti elemek technológiai feladatának megnevezése Kémiai eljárások a derítőberendezésben lejátszódó alapfolyamatok (a kolloid lebegő anyagok tulajdonságai, a koagulálás, a flokkulálás) a kémiai oxidáció leggyakoribb alkalmazási területei a környezettechnikában a klórral és az ózonnal történő oxidáció során lejátszódó alapfolyamatok a törésponti görbe a klór és az ózon kezelésének biztonságtechnikai előírásai az oldatban lévő anyagok kicsapatással történő eltávolításának elve a foszforeltávolítás és a vastalanítás folyamata, technológiai lépései Biológiai eljárások a biológiai eljárások alapelve, az eljárások leggyakoribb alkalmazási területei a kapcsolódó mikrobiológiai alapfogalmak (heterotróf, autotróf, obligát, aerob, anaerob mikroorganizmusok) a szervesanyag-lebontás, a nitrifikáció, a denitrifikáció folyamatának biokémiai alapjai a szennyvíztisztítás és iszapkezelés, valamint a szilárd hulladékok kezelésénél alkalmazott aerob és anaerob eljárások elve a fixfilmes és az eleveniszapos szennyvíztisztítási eljárások (oxigénbeviteli módok, recirkuláció, fázisszétválasztás és fölösiszap elvétel) technológiai folyamatábrán az egyes műtárgyak, a bennük lejátszódó folyamatok és az egyes műtárgyak közti technológiai kapcsolatok bemutatása a kommunális (szerves) hulladék komposztálásának folyamata a hagyományos és a korszerűbb komposztálási technológiák eljárásai, a megvalósítás lépései az anaerob eljárások technológiai megoldási módjai, az alkalmazás lehetőségei a harmadik szennyvíztisztítási fokozat (tápanyageltávolítás) lényege, a tápanyageltávolítás biotechnológiai lehetőségei

6 a foszforeltávolítás és a nitrifikáció, denitrifikáció technológiai megoldási elve.