Miltragyahatisok vizsgalata 3. eves telepitett gyeperk

Átírás

1 NOVENYTERMELES Tom. 56. No_ 345 Miltragyahatisok vizsgalata 3. eves telepitett gyeperk KADAR I1vIRE MTA Talajtani cs Agrokemiai KutatOintezet, Budapest Osszefoglalas g-y nuatragyazasi kiserlet 30. eveben, 2003-Ilan vizsaittuk az eltd4-6 P-, K-en.toindgi szintek cs kornbinacioik hatas-dt a reti csenkesz (1-; -esiraca prxen..0.5) vezernovenyfi, nyolekompottensii, pillartgos nelkiili gyepkeverekre. A termehdly talaj a a szintott retegben mintegy 3% humuszt, 3-5 '!/4CaC0. 3 -ot. es 20-22% agyagot tartatmazott, N- es K-elemckbdn kozepcsen, P- es Zat-elemckben 2yengen ellatottnak tnino'sililt_ A kiserlet 4N,c 4P x 4K 64 kczelest x 2 ismet[est parcelldt foglalt magaban. A ta1ajviz m melyen helyezkedik el, a terillet aszalyerzeteny. A vizsgalt 2003, evbcn aszaly uralkodott cs csak egy kaszalasra kedilt sor. A kiserlet else!get evenek tanulsagait korabbi ki'dzicrnertydink foglaijak iisszc (Kudur 2005a, b, c, Made r.6s Gy5ri 2005a, b). Fab Qredmenyck: L A szaraz 2001 evben egy kaszalasra kcrult SOT, jianius 2-b. A 30 eve traigyazatlan kontron 1,3 t fa, if1. 0,6 t szenaterrnest adott hektaronkont. A maximal.is 10,7 t fi, iii, 4,2 t szenaterrnest a 200 kg ha -1 - ev-1 N, valarnint a 153 mg kg-] AL-P 20, es a 193 ntg kg -1 AL-K 20 keizepes PK-ellatotts4 biztositotta. Az adagos N-hatis 2,6 t ha, az atlagos P- es K-hatas 0,4-0,4 Vita szenatermestijhbletet adott. A maximalig tertneshez koto.d6 megiele18" szenaiisszetaclt a 2% lciiri li N-, a 0,2% korwi. P- es az 1,8% korith K- koncenttheibiol zt niivnychagriszt -lka:1 szernpargba 2. A megliatarozo N-tragyazas nyoman csokkent a szena sz.arazanyag-, nycrsrost-, cukor- es nyersharnutartalrta, rnig a nyersfeherje- es karotinkeszlete 2-2,5-szeresere n5tr. A nyerszsir traximuniat az le i a nyomin mennyisege a szenaban a felere csekkent. A P-tr.Lgyazbls iga- szinten talalruk, maid zolhati5an nevelte az Osszes cukor. mig a K-tragyalzas az iisszes cukor- cs m yrersharnu-tartalmakat. A nyersrost , a nyersccherje , az Osszes cukor , a nyershatmu 40 60, a nyerszsir g W I. 'cozen- valtezott a kezelesek Riggvenyehen. 3. A pillangos nelkiiii gyep keves s gyengd trlin6st`:gd szenat adott N-thigya Megfele16 nyersfeherjd-tartalmat (140 g kg -1 ) a 300 kg - ha- N-tragyizassai lehetett Limita16 tenyez5 takarmanyozistani szemponth61 a nyersfeherje hianya Ichet, rnely a N-nelkiili parcellan mindossze. 60 g - kg-1 orteket Lett ki, 4. A N-Hualattal nett a szena N-, Ca-, Mg-, NO B -N-, Na-, Mn-, Sr-, D-, Ba- es Ni-tartalma. A B es a Ba keszeres, a NO B -N hatszoros, a Na hetszeres akkumulaci6z jclzett, A niivekv5 termessel agyanakkor higuit a F, a En, a Cu es a Mo koncentracioja_ A P-trag.yazas a F-, a 5-, a Sr- es a Ba-dieniek beepawer serkentute, mig a En-, a B- es a Mo-clernket gatolta. A K-t -ragyalias nyornan no`tt a K as a Ba, valarnint csokkent az antagonista Ca-, Mg-, Na- es Sr-karionok, valamint a S.- es a B-clemek beepillese. A szena min5seget rontja, bogy a Zri a kivanatos tartalomnak egyharrnadat, wig a Cu felet teheti ki tragyazatlan talajon es az NF-trig;,..'azassal az abszoli:it es relativ Zn es Cu hianya crosodhet. 5. A mtit-ragyizas nagyagr -Endi valtoziaokat okozott az crgys eierriek l'ickthrorikent it'lvett memayisegzben_ Az l It szena'ha Eptilt fajlagos" elemkeszidt az aubbiak szcrint valtozott a kezelesek ffiggvenyeben: K kg, N 9-22 kg, Ca 4-6 kg, S 2,3-2,6 kg, P 1,9-3,5 kg. Mg 1,8-2,0 kg, Na 0,1-0,9 kg, Fe g, Al g, Mn g, Sr g, Zn g, Cu 2-6 g, BA. 2-5 g, B 4-5 g,

2 11clo1lfkk. k. -.YILILI cl.5.y J1.3.1;1.L k Y 4 5 Kyuptii Ni 1,0-1,6 g. Az As, a Cd, a Co, a Cr, a I -1g, a Pb es a Sc altalaban I glha mereshathr akatt maradt, Adataink iranymutatoul szolgaihatnak a gyepszena elemigenyenek megit6ks6n6l. Kulcsszavak: maragyazas, telepitott gyep, gyep termese, gyep elemfelvatelc Fertilization responses in a 3-year old planted sward I. KADAR Research Institute for Soil Science and Agricultural Chemistry of the Hungarian Academy of Sciences, Budapest Summary The effects of different N, P and K supply levels and their combinations were examined on the yield. quality and mineral content of an all-grass sward planted with a seed mixture of eight grass species in the 30th year of a long-term field experiment set up on calcareous chernozem loamy soil. The soil of the growing site contained around 3% humus, 5% CaCO 3 and 20-22% clay in the ploughed layer and was originally moderately well supplied with available K, Mg, Mn and Cu and poorly supplied with P and Zn. The trial included 4Nx4Px4K-64 treatments in 2 replications, giving a total of l28 plots. The fertilizers applied were calcium ammonium nitrate, superphosphate and potassium chloride. The groundwater table was at a depth of m and the area was prone to drought. The main conclusions of the first two years were summarized earlier (Kridr 2005a, b, c; Kicbr and Gyjri 2005a,b). The results of the present study were as follows: 1. In this dry year only one cut was harvested on June 2n d 2001 The unfertilized control plots yielded 1.3 Vila grass (0.6 Uha hay), while the maximum 10.7 Vila grass (4,2 tilia hay) was harvested in the 200 kg/ha/year N treatment with satisfactory supplies of 153 mg/kg ammonium lactate (AL.)-solublc P205 and l93 mg/kg AL-K10 in the ploughed layer. The average N response was a hay surplus of 2.6 tfha, while the P and K responses amounted to hay surpluses of 0.4 tibia each, 2. The optimum NPK content in the hay, leading to maximum yield, was found to be about 2% N, 0.2% P and 1.8% K. These values could be used for plant diagnostic purposes by the fertilizer advisory service. 3_ Due to the pronounced N responses, the contents of dry matter, crude fibre, total sugar and crude ash decreased, while the content of crude protein and carotene increased fold compared to the control. The crude fat showed a maximum value in the 100 kg/ha/year treatment, after which it dropped to half again in the hay as the N rate increased. P fertilization stimulated the accumulation of total sugar, and K fertilization that of both sugar and crude ash. In response to the NPK treatments, the quality parameters showed the following fluctuations: crude fibre gikg, crude protein 6J-143 gikg, total sugar g/kg, crude ash gikg and crude fat g/kg. 4. Without N fertilization the all-grass sward yielded only a small quantity of poor quality hay, A satisfactory crude protein content (140 gikg) was only achieved at the 300 kehalyear N rate. The crude protein content, which amounted to only 60 gikg on the N control plots, appeared to be a limiting factor from the point of view of animal nutrition. 5. The concentrations of N, Ca, Mg, NO3-N, Na, Mn, Sr, 8, Ba and Ni increasedparallel with the N supply, with a 2-fold increase in the hay for B and Ba, a 6-fold increase for NO 3 -N, and a 7-fold increase for Na. Simultaneously with an increase in the hay yield, the content of P, Zn, Cu and Mo declined in the hay, indicating a dilution effect. P fertilization stimulated the uptake of P, S, Sr and Ba, while the accumulation of Zn, B and Mo was inhibited. K fertilization stimulated the incorporation of K and Ba, while reducing the transport of antagonistic cations such as Ca, Mg, Na and Sr and the elements S and B. The poor quality of the hay could be attributed to the low Zn and Cu content. Even on the unfertilized control plots, the Cu content reached only half and the Zn content 1/3 of the optimum values. The deficit of these elements in hay was further aggravated by NP fertilization. 6. Differences in the NPK supply levels and combinations gave rise to changes of an order of magnitude in the per hectare element uptake. The quantities of elements incorporated into 1 t hay varied as a

3 inalp trq 1. I uu1, 10M, C!..,s40. #). 347 function of the NPK treatments as follows: K kg, N 9-22 kg, Ca 4-6 kg, S kg, P kg, Mg kg, Na kg, Fe g, Al g,!yin g, Sr g, Zn 7-15 g, Cu 2-6 g. B 4-5 g, Ba 2-5 g, Ni g. The uptake of As, Cd, Co, Cr, Hg, PI) and Se was generally below the I Oa detection limit. These data could help to assess the Clement requirements of a planted all-grass sward. Key words: fertilization, planted grass, grass yiled, grass element-uptake Bevezetes es irodairni attekintes Az FU tagga \Tilt Ausztria gyepgazdalkodasainak problemait vizsgalva Schechtner (1990) megallapitja, bogy az extenzifikalas elkerulhetetlen Ausztriaban is mind gazdasigi, mind kornyezeti okokbol. Gazdasagi kenyszert jelent a tej es a his tuitermelese_ A tejtermeles 20, a hasmarha terrnelese 39 %-kai haladta meg a bels6 fogyasztast. Az export-tamogatas lassan elviselhetetien terhet jelent, rely ben a 3 milliard Osch-et (osztrak Schilling) is elerte. Ehhez jarult meg a gabonafeleslegek tamogatasa 3,4 milliard Osch ertekben. Okologiai es lakossagi kivana.lom meg6rizni a tiszta ivovizet, bevezetni a kemiamentes termetest, mersekelni a legkori NO es NH 3 ernissziot, Bar az emisszi6t tekintve a mez6gazdasig alarendelt szerepet jfitszik a kozlekcdeshez vagy az iparhoz es a haztartashoz kepest. Az allatsur(iseg Fly-Eurepa egyes videkeihez viszonyitva mersekeit Ausztriaban, hiszen nagy terilleteken extenziv hegyvideki gazdalkodas folyik. Meghatarozo a kultilrtaj meg6rzese, rely az orszag idegenforgalmanak f6 vonzerejet adja. A 100 milli6 vendegejszakab61 Bees es a tartomanyok fovarosai csupan mintegy 10' 3/0-kal reszesednek. Kompromisszurnot kell talalni a mezeigazdasagi bevetelek es a kornyezetvedelem 1(45- zbtt. A tultermeles es a fajszeg&iyseg aka a tu1zon kemizalas. A termeles intenzitisat dontoen a tragy-azis szabja meg, ett61 Rigg a terrnes, az allateltarto kepesseg, az A szerz6 szerint a termeszetes gyepek atlagosan 2 t, a felintenziv, extenziven tragyazottak (istall6tragya + PK) 5-7 t, mig az intenziven tragyazottak (istallotragya + PK -h 240 kg ha -..l ev- i N) t szenat adhatnak hektaronkent. Ugyanitt a szamosallatsardseg 0,5 db ha --1 -r61 2,8 db ha-i-ra nohet. Komprornisszurnkent eifogadhato lehetne a felintenziv gyep extenziv tragyazassal, men a tenneszetes gyep rorn16 takarmanymin6seget es allattartast jelent. Bizonyos korzetekben, sikvideken a szintoroldi takarrnanytermeles meg igy is versenykepesebb lehet a felintenziv 6sgyeppel szernben. A silokukoriea belterjes rmlvelessel 14 t ha -1 szarazanyagot adhat, tehat akar haromszor annyi allati elotorneget biztosit, igy a gazda legfontosabb takarmanynovenyeve \Tait. Mig 1960-ban , 1990-re ha lett a sil6kukorica vetesteriilete Ausztriaban. A rnagra termesztett kukorica ha-r ha-ra mkt ugyanezen ido alatt kivale tetmespotencialja iniatt. Mig a bilza 4-5 t ha -t, a kukorica 7-8 t 1a l szerntermest nyfajt atlagosan Cs a serteshizlalas aiapiat kepezi. A kukorica ugyanakkor okol6qiai katasztrofat jelent az erzekenyebb vagy iejt(is ta1ajon..marnalisan 150 kg - ha -1 javasolt 80 kg - ha -1 P205 helyett 120 kg - ha-1 kerid a talajba. A bajor adatok szerint is kg ha-1 N-tobbletet rnutat a kukoricatermeles. Az atlagos termesekkel kg ha-1 a felvett N, mig 340 kg ha -1 az adott, melyb kg ha -1 az asvanyi es 200 kg - ha -1 Utah a szerves tragyaval kijuttatott (Schechtner 1990). A maragya-n-t javasolnak, de gyakran sertestragyaval meg ugyanennyit kijuttatnak.

4 348 Kadar Miitnigyahatisok vizsedatil 3. Eves telepitett gyepen Az altalanos velemeny szerint biztositani kell a gazdak javedelmet, ktilonben er6- sodik az elvandorlas, inert a gazdalkodok amugy is kevesebb ji5vedelemmel rendelkeznek, mint a varosokban folalkortatottak. A fajgazdag vir6.gretek" meg6rzese feltetelezi a gazdak anyagi kompenzaciojat, a biologiai gazdalkodas tamogatasat. Erzekeny terilleteken betilthate a novenyved6 szer es a N-miltragya, visszafoghato a naltragyazas a kukoricatennesztesben. A N-igenyt herefelekkel lehetne rnersekeini 4-5 eves valtassal, hogy elkeraljek a heretantsagot. Emellett varnvedelem is szakseges az olcso kiilfaldi tornegaru ellen az EU-ban, kozos fellepessel, hiszen az egyoldalta nemzeti szabalyozas nem fogadhat6 el. A vedett tertleteken, lejt6n az erd6telepites kivanatos. Meg kell jegyezni, hogy az intenziv es extenziv fogalmak pontatianok, a hozamikoltseg viszonyok fuggvenyei. Az tizemben harom fd ten -nelesi tenyez6r61 beszelhetunk: a talaj, a munka es a take. Ami oleso, azt b6seggel aikalmazzuk. Az USA-ban pl. 200 evvel eze1ott sok es olcso volt a fold, mersekelt a take es kevesidraga a munkaer6. Hasonlo volt a helyzet reszben Magyarorszagon is. Ezert nagygazdasagok alakultak es ahogy elerhet6ve valt a take, el6rehaladt a gepesites a munkaer6t helyettesitve. Ezzel szemben DIC-Azsiaban keves a 161d es a take, hagyomanyosan sok -a munkaskez es a rizsa51deken evente 2-3 tennest is betakarithatnak. Kicsiben es lokalisan mindez itthon is megtalalhato. Az Alffildon es a ritkan lakott sikvidekeken leegyszerasitett, allat nelkali gepesitett szntarniiveles uralkodik, mig varos korilli gazdasagok reszben a esalidi er6re epg16 sokoldalu intenziv gyilmolcs- es zoldsegtermeiest folytatnak. litobbi tehat talaj es munkaeri5 tekinteteben intenziv, de take tekinteteben nem, Az enellatas azonban visszaszorul, nines eleg csalacii munkaer(5, melyet regen nem is szamoltak. A fejlddd vilagban az extenziv one1lato gazdalkodas thlnpesedessel es elelmiszerhiannyal parosulva eroziot, tollegeltetest, sivatagosodast, erd6- pusztulast okoz. A problema megoldhatatlannak, a termeszetpusztulas visszafordithatatlannak latszik. Nem tekinthetd termeszetbaratnak az extenziv, ill. tamogatott termeszetrombolasnak az intenziv gazdalkodas Europaban sera, A haladas (a kernizalas, gepesites, nemesites) talajkimela hatasu, hiszen stagnalo lakossagnal meg az intenziven kezelt es okologiailag terhelt teruletet is mersekli. Egyre kevesebb talajfeliiletet igenyel a termeles, inert no a hektaronkenti hozam. Igy csokkenhet az eroziv szantomiiveles, nohet az eratertilet, a kulturtaj, a talajfedettsag. Vannak arnyoldalai a folyamatnak, de ezek kezelhet6k. A kezelt ter(ileten val6ban negativ jelenseg a fajszegenyedes, de lehet5seget kapurik a termeszeti ertekek meeprzesere is. Van jatekteriink, nincsen kenyszerpalya. Kompromisszummal egyeztethetdk a gazclalkodok es a tajmegorzesitajapolas erdekei. A fajgazdagsag javithat6 vizszabalyozassal, a savanyu reteken meszezessel stb. Makro- vagy globalokoiogiai tekintetben is el6nyos lehet a nagy termessel kivaltorr kisebb kezelt tertilet. Csakkentheto az tiveghazhatas, men az erd6sitessel no a CO, megkotese. Igaz, hogy hasznositaskor a CO 2 Ujra felszabadul, de megujul6 energiar szolgaltatva helyettesitheti a fosszilis energiahordokat. Lokalisan negativ jelenseg a fajszegenyseg. Az intenziv tragyaas es hasznalat a fajok egytizedet segiti es akar kilenctizedet elnyomhatja. Nem konnyil a valasztas, inert mindket eel egyidejaleg nem erheto el (Pevetz 1990).

5 L - - Konfliktus alakulhat ki a helyi (Uzem) es az assztarsadalmi celok kozot -t. A gazda lassan teijes kontroll ala keriil. Vetesteralett't iegi fotokkal, helikopterekkel fig_yelik. Ailatallomanyat hivatalnokok irjak 66 es ellen6rzik. Nern szabad azonban egyoldallaan buntetni a gazdat, aki evezredeken at a szak6s &inlet termelte es ezzel az egesz kozosseget szolgalta. Az allarn vhitortathat az Uzern termelesi funkci6in az araranyokon keresztill. Pontosan meg kell fogalmazni az ian. jó mezbgazdasagi gyakorlat" kriteriurnait, a hozza vezet6 eljarasokat, 6kologiai hatitertekeket Es az iize.mi ajaniasokat, A sokat hangortatott karokoz6 fizet" elv neat ervenyesithetd. A. gazda beveteli vesztesegeit es extra kiadasait ellens61yozni kell. Kiilonbsen a2 okologiailag erzekeny tertileteken, ahol a gazdasngos termeies felteteleit rein tererntheti meg, elkeridencli5 a Ithr-nyezetszennyezes. A kukoricaterrnels felbagyasa akir Ftiha vesztes get is jelenthet. Hasonlokeppen tamogatand6 a higtragyarol az almos tragyakzelesre va.16 kiiltseges atteres. Az agrar- es a kornyezetpolitika 6sszhangjara kell terekedni partneri viszonyt kjalakitva a gazdatirsadalommai. A mezjgazclalkodas egyideplieg gazcfasdgi/ tarsadalrni/okologiai tevekenyseg. Pramatikus megoldas nem a vagy-vagy, inkabb az is-is legyen kompenzacioval. Ktilanben az 6leticepes rnez8g,azciasagot es e1eimiszer-tetmelest veszithetjlik el. Anyag es modszer A kiserletet sthi allitottuk be IviezOf6dOn, intezetunk nagyhoresiiki kiserleti te/epen A tennithely loszon kepzodott karbonatos csernozjom talaja a szantott retegben mintegy 3-5% CaCO 3-ot es 3% humuszt tartalrnaz. A p11(1(c1)-ertek 7,3, az AL-P 20, mg/kg, AL-K mg/kg, a KC1-o1dhat6 Mg mg/kg. Ami a Ka + EDTA-oldhato mikroeierneket illeti, a Mn SO-150 ingilg, a Cu 2- mg/kg, a Zn 1-2 mg/kg ertekkel jellernezhet6. A hazai szaktandesadasunkban iranyado hatarert6kek alapj4n ezek az adatok igen JO' Mn-, kielegft6 Mg- es Cu-, kozepcs 1NT- es K-, valarnint gyenge P- es Zn-ellatottsagrol tandskodnak. A talajviz szintje 13-1S m melyen talalhato, a kis& leti terillet azalfoldhoz hascn aszalyerzekeny. A. N-t megosztva, felet 5sszel, felet tavasszal alkalrnaztuk petis6 formajaban 0, 100, 200,.300 kg - ha--1 ev -1 N-adagban, A P- es a K-tragyazas 0, 500, 1000, 1500 kg - ha , (20- adaggal tortenik, 5-10 evente ismetelve a feltaltest. Legutobb 1999 P 6sz.en vegeztunk PK-feltolt6 tragyazast. A N-, P- es K-maragyakat 4-4 szinten adagolva szen rninden lehetseges kombinaciot beallitottunk 4N x 4P = 16 x 4K =` 64 kezeles x 2 isrnetls = 128 parcellaban, A parcellak merete 6 x 6 =3 6 m 2, elrenclezesiik [revert faktorialis, A kiserleti terv, i13. az aikahnazott raiitrkgyazas /ehet6ve tent, hogy valatnennyi olyan tap1altsigi allapotot (gyenge, kozepes, kielegit6, tiilzott) es azok valtozatair letrehozzuk, arne]yek a gyakodatban is elofordulnak, vagy tablaszinten a jov6ben el6fordulhatnak. A 30 el/ alatt 0, 3000, 6000, 9000 kg ha -1 N-t hasznaltunk fel. A novenyek a hal fel nern vett N 40-60%-it NO 3-N formaban tudtuk kirnutatni a tdltraeyizott talajon, Az ideakent vegzen znelyflarasaink szerint a NO. -N cm ev --1 sebesseggel szivaroghat Iefele, a kiserlet 22. eve utan a bemosodas meysege cierte c terms ae!yen a 6 in melyseget (Kthieir es Nemeth 1993, AVineth Es KdaTr 1999). Megemlitjuk, hogy

6 2001-ben az egyeves gyep alatt a feltalaj NO 3 -N-keszlete drasztikusan lecsokkent, m6g a 300 kg - ha -1 ev-1 N kezelesekben is, anii visszavezethetd jelentos reszben a novenybe eptilt hatalrnas N-mennyis6gekre. A ket kaszalassal felvett N fold feletti mennyisege megkozelitette a 400 kg - ha-1 tomeget. /kick hasoni6 lehetett a gy,rerekbe ep(ilt N mennyisege is (1(i:id& 2005a). A harm evtized alatt 0, 1500, 3000, 4500 kg ha- I P20 5 felhasznah sara kertilt sor, ami takroz6dik a feltalaj ammonium-laktat oldhato P-keszleten, Egyarant megtalalhato a gyenge, a kozepes, az igen j6 es a karos P-ellatottsag. Hason16 a belyzet a talaj mobilis K-keszletet illetoen. Taiajvizsgalatokat szen a gyep telepitese elott vegeztank. A kiserletben alkalrnazott kezeleseket es a talaj szantott ritegenek oldhato elerntartalma az I, hiblazatban, az kozotti novenyi sorrend a 2_ tabiazatban tekinthet6 1. tablazat. Ke;eiesek hauisuk a ialaj sztintou reiegenek oldhare eleinkeszierere (Karbonatos csernozjom valyogtalaj, Mc2,61-btd) Mtitrigyazis es talajvizsgalat (I) N [kg ha-1 ev-1 ] (5) N [kg - ha-e 30 ev -1 ] (6) P20 [kg - ha-1 30 ev-i ] (7) K 20 [kg - ha ev-1 ] (8) AL-? 205 [mg -kg -1 ] (9) 645 AL-K10 [mg kg-1 ] (I0) 135 Kezelesek, ill. mcitragyazasi szintek (2) (3) Anag (4) Table I. Treatments and their effects on the soluble PK content in the ploughed layer_ (Calcareous loamy, chernozern, NagyhOresOk). (1) Fertilization and soil analysis, (2) Treatments or fertilization levels, (3) LSD 5%, (4) Wan, (5) N kg/ha/year. (6) N kg: a/30 years, (7) P205 kg/ha/30 years. (8) K 20 kgtha/30 years, (9) fkrnmoniurn lactate-soluble A L-P 20 5, (10).AL-K,0 mg/kg. A gyep telepiteset a spenot betakaritasa ratan 2000, szepternber 20-an vegeztiik el nyolc komponensbol a11ó gyepvetomag keverekevel. A vetornag a Szarvasi Gyepnernesit15 Telep (Bikazug) vi termesebfil szarmazott. A keverek osszeallitasaban di. Szi.ics Istvan (Gyongybs) volt segitsegiinkre. A viszotlylag sole komponens azt a celt szolgalta, hogy kell6 boritottsag alakulhasson lei es tajekozodjunk arr61, mely fajok aikalmasak e tertnolielyre. Amint a 3, tablazatban lathato, vezernovenytink a reti csenkesz 25%-kal szerepel, 21%-ot kepvisel a nadkepii csenke5z es az angol perje, 9%-ot a tarejos bfizafa, egyenkent 6%-ot pedig a voros csenkes, a reti komocsin, a zold pantlikafii es a csomos ebir- A vezernaveny vit4.gzasa elotti stadiumban 2001-beo es 2002-ben ket-ket kaszalast vegeztunk, mfg a szara2ahb evben csak egy kaszalasra kerult sor. A parcellak szegay6t8i 1,4 rn-eket jobbrol es lehagyva 3,2 x6 19,2 m2 netto parcellak terifletet ertekeltiik az eke altali talajathordas hatasanak kizarasa celjabol. Laboratoriurni vizsgmatok celjara parcellankent husz helyr61 a fokasa utan atlagatintakat vettink. Miatakii.ak aiemit. a -Criss es t.-g iszikva-7,. t611- -t* 5(3 DC-cyn o to STAltiksk aen, nve:y1

7 2. tahlazat. sorrend a k?..ser?ethen icazate ()Carbonates cscrnozjem v5.1yogtalaj, Nagyheresok, NIezoTold) N Ev (1) KisO ieti naveny (2) N E.v ( 1 ) Rise' riot] poverty (2) 1974 Bliza (3) Restkender (16) 1975 RI:17,a (3) Borso (17) 1976 Kukorica (4) 18, 1991 Tritildle (18) 1977 Kukorica (4) 19, 1992 Cirok (19) 1978 Burgenya (5) Sil6kukorica (20) 1979 Oszi arpa (6) Sargar.epa (21) 1980 Zab (7) 22. )995 Rein (22) 1981 Cukorrera (8) Kbles (23) 1982 Napraforge (9) Bab (24) 1983 Mdk (10) Olaszperje (25) U. I' 1984 Repcc (11) Oraszperje ( Mustar (12) Spenot (26) 13_ 1986 SbEirpa (13) GYP (27) 14_ 1987 Olajlen (14) 29, 2002 Gyep (27) Szaja (15) Gyep (27) Table 2, Crop sequence in the experiment (Calcareous loamy ehernozem, NagyhOrcsiok, ). (1) Years, (2) Crop species, (3) Winter wheat, (4) Maize, (5) Potato, (6) Winter barley, (7) Oats, (8) Sugar beet, (9) Sunflower, (IC) Poppy; (11) Rapeseed, (22) MtIstard, (13) Spring barley, (14) flat, (15) Soybean, (16) Flax, (17) Pea, (18) Triticale, (19) Sorghum, (20) Fodder maize, (21) Carrot. (22) Rye, (23) Millet, (24) Bean, (25) Italian ryegrass, (26) Spinach, (27) Grasses. 3. tab1.6.zat.. A ICLY erietben elveteti iiimagkeverek ii,sszetitele 14 ir; D8 Komponerisek 1) kg/ha " Reti cscnkesz (Festuca praten.w) (3) Nadk6pii cscrikesz (Fe. Ica an.mdinacea) (4) Angol perjc (Lolitim perenne) (5) Tarej os bizzafii (Agropyron crisiatum) (6) \Toros csenkesz ifestuca rubro (7) Reti.kornocsin (Phleum praterae) (8) 16 6 Zeild pantlikafti (Ratans arundinacea) (9) Csomas ebir (Dactylls glomerata) (10) Osszesen (2) 60,0 100 Table. 3. Mixture of grass species sown. (1) Components, (2) Total, (3) Meadow fescue, (4) Tali fescue. (5) Perennial rvegrass, (6) Agropyron, (7) Red fescue, (8) Timothy, (9) Reed canary grass, Cocksfoot. finoara 6roltiik es elemre vizsgaltuk ec.1-1no 3 + ce roncsolas utan, ICP technikat aikalmazva, A N-tartalmat hagyornanyos cc.h 2SO4 eel-1 7,02 feltarasbel hatdrortuk meg. A NO 3-N 1ceszletet 1:800 aranyci desztillait vizes kivonathh52 mert-uk Thairmne (1990) altal ajanlott rnadszen-el,

8 La La -e tt.icpilult Kaszalasonkent es parcellankent bonitaltuk a novenyallon -aany fejlettseget, boritottsagat, magassagat. Az egyes kornponensek valtozasat dr, Szeman Laszlo (SZIE God6116), a gyomosodast dr. Radios Ldszla (KEE, Budapest), a takarmanyertek-vizsgalatokat dr. Gy6ri Zoltan (DE, Debrecen) vegezte. A tetepites el6tt talaj rnintakat vettank a szantott retegb6i parcellankent pontmintailefin -as egyesitesevel. A mintakban meghatarortuk a N 1 4-acetat + EDTA-oldhato rnakro- es mikroelemeket Lakanen es Ervin (1971), valamint az Nfirla_ktat-oldhat6 PK-tartalmat Egner et at. (1960) szerint ban az egyetlen kaszalas jimius 2-an tortent. Az aszalyos augusztus es szepternher nem adott betakaritasra erdemes sarjut. A 3. eves allornany junius elejeig bsszesen 277 mm csapadekot kapott az e16z6 ev szepternberi 65 rnrn-t es a tell felev 160 mm hozadekat is beszamitva, Amennyiben az aktiv tenyeszid6t jelento marcius, aprilis, majus honapokat vesszak tekintetbe, a lehullott csapadek osszege a harom honap alatt mindosszesen 57 mm volt. A kis szenahozamok arra utaltak, hogy az elmeletileg talajban tarolt viznek csak egy resze ailhatott 2003-ban a noveny rendelkezesere, ill. a teli honapokban maybe szivarg6 viznek a gyep esak egy reszet tudta hasznositani. Az NxPxK masodrendii kalcsanhatisok a kiserletben altalaban nern voltak igazolhatek, igy ismetlestil szolgalhattak. A kettenyez6s N xp, N x K, P xk tablazatok kozill hely hianyaban esak azokat mutatjuk be a 3. tenyez6 (tehat osszesen 8-8 ismetles) atlagaban, ahol a kolcsonha.tisok kifejezettek. Amennyiben az ilyen els3renda kolcsonhatasok sem erdemlegesek, csak a f6hatasokat (N, P, K) kozoljuk ismetles atlagaban. A. ketiranyu vagy kettenyez6s eredmenytabldzatokban az SzD yx, ertokek a sorokra es az oszlopokra azonosak, igy azokat csak egyszer tuntetjuk fel. E kozlernenyben a 3. evi eredmenyeinket koz6ljirik, az 1. evben kapott terrnes es elemijsszetetel adatainak bemutatasara a kazeirrulltban keriilt sor Wad& 2005a. b). E red menye k Allomanybonitalasaink szerint a gyep fejl6desere a N-tragyazas bizonyult meghatkozonak marcius 21-en es majus 20-an egyarant. A talaj P- es K-kinalata erderni befolyassal nem birt, legfejlettebb allomanyt a maximalis 300 kg ha -1 ev -1 kezelesben talaltuk. Betakaritiskor, jilnius 2-an mersekelt P- es K-hatasok is igazolhatoak voltaic A 30 eve tragyazatlan N o P o K 11 kontroll mindassze 1,3 t Privet, ill. 0,6 t szenat, mig az optimalis N2 P m K 1 kezeles 10,7 t fuvet, ill. 4,2 t szenat terrnelt hektaronkent, A kontroll termeset az egytittes NPK-tragyazas tehat nyolcszorosara. novelte. A zold fater- Ines legszarazanyag-tartalma atlagosan 40 %-ot Lett ki. Mind a P-, mind a K-tragyazas atlagosan 1,0 t ill. 0,4 t szenatabbletet adott hektaronkent, Az optimalis kinalatot a 200 kg ha-1 - ev-r N-, valamint a 153 mg kg-1 AL-P 205- es a 193 mg - kg -1 AL-K 20- ellatottsag biztositotta (4. tabhizat), A gyepszena min6seget legkifejezettebben szinten a N-tragyazas modositotta. A novekvo N-kinalattal mersekelten, de igazolhatoan csokkent a szarazanyag, a nyersrost, a cukor es a nyersharnu mennyisege a szenaban, mig a nyersfeherje es a karotin keszlete tab mint ketszeresere emelkedett. Az 5, tabiazatban bernutatott adatokb61 lathata, bogy a 2003-ban vizsgalt, ket even at legszaraz allapotban tarolt szenamintakban a karotin mennyisege elenyesz6, atlagosan 47 mg kg -1 korilii erteket mutat. A N kinalata 200 kg ha -L 1 ev-1 mennyisegig adva ket es felszeresere noveite a tartalmat, majd a 300 kg ha-1 ev-1 nyoman a szena karotinkesziete ismet csiikken6. Isme-

9 NUVbNY lisp tl LCD, 2U0 i. tom. n. [No. D -0_ 4. Iiihlazat Vx P ellatottsagi sziffick hat4sa a gi.ep fejljare5ere es termesere a K/kezeiesek allagthban 2003-ban (Karbonatos eserriojorn valyogtalaj, Nagyh6rcsijk, Mezegild) AL-P 20 5 [nig kg] (1) N-tragyaz4, N [kg ha 1 ev-1 ] (2) (3) (4) Bonitalis marcius 21-en (5) , ,1 4, Atlag (4) , ,1 2_ Bonitalas majas 20-an (6) Atlag (4) 1_0 NMI 4_ ,3 13 3, , , Z61d ffiterm6s [I a] jdnius 2-an (7) , , , ! A tlag (4) 2.0 7, AElag (4) Legszaraz szcrta [tlha] Junius 2-án (8) , A 0, ,2 0.2 L. en. M tr; rn. 2.6 r i ri r-i MegjegyzL: az N opok0 kezeles 1.3 t 0_6 t szenat, a legjobb N,P f K 1 kezeles 10.7 t ft,ivet, ill, 4.2 t szenit termert hektaronkent, A K-tragyaalis 1.0 t fii-, ill, 0.4 t szthlatern -istobbletet adotr nektaronkont. A iogszaraz ariyag 40%-ot tett ki atlagosan. Bonitalis: 1 --= igcn gyengen, 5 = igen jai fejlett allomany. (9) Table 4. Effect of NXP supply levels oil the development and yield of grass, averaged over the K treatments. (Calcareous chernozem loamy soil, NagyhOrestik). (1) Ammonium lactate-soluble P 205 trigag in the ploughed layer, (2) N kgthalear, (3) LSD 5,4, (4) Mean, (5) Scoring of grass stand on March 21 5', (61 Scoring of grass stand an U23,, 20E 11, Fygsb grass yirdsi 1.1_13,.8. on -4113e 2nd, f811 Air-dry hay yield. trha, on June 2nd, (9) Note: N opoko control yielded 1.3 tibia grass 'C.Ir 0.6 eha hay, and the best N 2 P 1 K 1 treatment 10.7 Oa grass or 4,2 tiha hay, K fertilization resulted in a surplus of 1.0 tlha grass or 0.4 tfha hay. The air-dry hatter of grass made up 40%. Scoring of stand development: very poor, 5 = very good. retes, bogy a karotin szintezise mind a N-hint', mind a N-t-tilsilly nyoman gatolt a kiegyensillyozatlan asvanyi tatalas kovetkezteben, es mennyisege gyorsan visszaeshet a hosszan tarolt anyagban a gyors bomlas erecimenyekeppen (Steiger et al. 1959, Voisin 1965, Nehring 1965, Marion es Kaciar 1999, Kadar 2006).

10 5. tabirizat. Az ATK-ellatottscigi szintek hataga a legszaraz g yepszaa mino's dn (Meszlepedekes csernozjom valyogtaraj, Nagyhijrcsak, Jellemzok (1) Mertek egyseg (2) NPK-ellatottsigi szinta ( 3 ) S ZD (4.) Atlag (5) N hatisara (PK Ltlagai) (6) Szarazanyag (9) Nyersrost (10) Nyersicherje (11) Osszes euk or (12) Nyersharnu (13) Nyerszsir (14) gikg E/kg rfkg gikg 01. gg Z 4t SA Karotin (15) niglkg P hatasara (NK atlagai) (7) OSS2e5 cukor (12) Nyersharnu (13) K hawara (NP klagai) (8) Ifegfevzes: a nyersrost 2, gerkg, az bsszes cukor gikg koziitt valtozott a kezelesek tiiggvenyeben. (16) Table 5. Effect of NPK supply levels on the quality parameters of the hay on June (Calcareous chernezem loamy soil, Nagyhbresok). (1) Parameters, (2) Criits, (3) NPK supply levels, (4) l-sd 5%, (5) Mean,. (6) Effect of N (averaged over PK treatments), ( -7) Effect of P (averaged over NK treatments), (8) Effect of K (averaged over NP treatments), (9) Dry matter, (10) Crude fibre, (11) Cnide protein, (12) Total sugar, (J3) Crude ash, (14) Crude fat, (15) Carotine, (16) Note: Crude fibre ranged from gerkg and total sugar from glkg as a function of NPK treatments. A szena nyerszsir-tartalmanak maximurnat a 100 kg ha -1 ev-1 kezelesben eri el, majd a N kindiataval niennyisege felere zuhan. A P-ellatottsag javulasaval emelkedik a cukor, mig a nyersrost a P-tEkinalattal inkabb csakken, A K-tragyazas is cukornovei6 thayez6, eme iett. a nyershamu keszietet is emek ismeretes, hogy a kilium elsosorban a sz6rthidratok szintezise segitheti es egyben a legfabb harnualkoto elem, Megernlitjuk, hogy az NX P x K kalesonhatasok fuggvenyben a nyersrost mg/kg, mig az osszes cukor mg/kg tartomanyban vaitozott (5. tabiazat). A j45 minosegfi gyepszna e1oi1litasanak feiteteleit tagialva Nagy (2002) arra utal, hogy a sera a gyepszena hozama, sem a minissege neni elegiti ki az intenziv gazdalkodasban lev6 kerepdz5 allatok igenyeit. Jobban kellene az aikalmazott novenyelettani kutatasok eredmenyeire tamaszkodni es korabbi kaszalasokat beiktatni, inert a min6segi mutatok drasztikusan rotnlanak a bugahanyast kovetoen. A vizsgalt reti sthlzik min6sege a '90-es evekben mindossze 14%-ban volt jonak ite1het6. A jó min6seg a szahvany szerint az alabbi parameterekkel jellemezhetis: sz.a. 888, nyersfeherje 143, nyerszsir 26, nyersrost 280 gikg,; I\16.,, 5,46; NEt 3,07 Milikg, szimatik i 2V2.- '40ANt-

11 A Varhegyine (2001. In: Nagy 2002) Altai ismertetctt adatok szerint a gyenge tainosegii iizemi szemikban a nyersfeherje 62-96, a nyerszsir I1-23, a nyersrost gikg ertektartomanyban volt. Az 5. tablazatban kozolt sajat adatainkat minositve rnegallapithate, hogy a megfele16 nyersfeherje-keszletet a szena a 300 kg ha -1 ev-1 ha' ev- I N-tragyazas nyoman eri el. A kivanatos 26 gikg nyerszsir-tartalorn a 100 kg kezeleshez ket6dik. A nyersrpst mennyisege altaliban kielegitette a 280 mg/kg kornli tartalmat a tragyazast61 fliggetlentil. A pillangos nelkili gyepszena min6sege igen gyenge N-tragyazas nellul, limital6 tenyezo takarrnanyozastani szempontb61 a Ids nyersfeherje-keszlet, A N minimurna csokkenthet6 a pillangas viragn novenyek aranyanak novelesevel is a gyepeken. Banszki (2002) =61 szamol be bogy kiserieteben a 18 es 32% pillangast tartalmazo flikeverek terniese %-kal, N-hozama %-kal haladta meg a pillangas parcellak tel jesitdkepesse0t. Velemenye szerint a pinangasok hazai viszonyok kozott kg ha. ev-i N-t kepesek megkatni, igy a gyepeken atlagosan kg ha-1.ev-.1 N-maragya volna megtakarithato. Szermin (2002.) vizsgalatai szerint amennyiben a pillangasok aranya meghaladja vagy eleri a 20-22%-ot, a szena nyersfeherje-keszlete a kivanatos gikg ertekre emelkedhet, mely legalabb 150 kg ha-1 ev- I N-miltragyat patolhat. Csizi es Monori (2005) reti szolonyee talajon 20 tiba ti lerett juhtragya alkalmazasival feliilvetes nelkul nagysagrenddel, 40% Bile tudta novelni a piliangosok aranyat a gyeptarsulasban a csapadekos evben. Ezzel egyutt a szenahozam is 28%-kal emelkedett. A 40 tiha adag tovabbi termestobblethez vezetett. A N-tragyazas nemcsak a termes torneget es a targyalt min6segi mutatokat befolyasolta alapvetoen, hanern a szena vizsgalt elerneinek tartalmat is. A N-kinaiattal erneikedett a N, a Ca, a Mg, a NO 3-N, a Na, a Mn, a Sr, a B, a Ba es a Ni keszlete a szenaban. A B es a Ba ekozben rninteey a ketszeresere, a NO R -N a hatszorosara, mig a Na a hetszeresere ugrott a N-kontrollhoz viszonyitva. A nevekv6 tetmessel viszont higult a P, a Zn, a Cu es a Mo tartalma a novenyi szovetekben (6. tablazat), Kerdes, hogy ezek a valtozasok mennyiben r12125sithetilik kedveziinek vagy nemkiv6natosnak takarmanyozasi szempontb61. Irodalmi adatok szerint a tejel6 tehenek szarnara megfeie16 szarazanyagra szamitva a 2-1% N; 1-2% K; 0,5-0,7% Ca; 0,24,4% P; 0,1-0,2% Mg.es Na, ill, mg Fe es Mn; mg Zn; 8-10 mg Cu; 5-8 mg B; 0,1-0,5 mg Mo; Se es Co Osszetetelii takarmany (Horvath es Prohaszka 1976, Finck 1982, PVhitehead 1970). Az irodalmi optimurnokkal osszevetve kedvez6nek tekinthctd a N-tartalom 2% file emelkedese, bar a N0 1-N mennyisege inegkozeliti a megengedett fels6 hatart jelenti5 0,25%-ot a rnaximilis Ni-tragyazassal. Kedvez6nek mindsithet6 ag -yszinten a Na es a B diasulasa a szenaban. A Ca, a Mg, a Fe, a Mn es a Mo tartalrna megfelela es valtozasuk is az optimurntartomany keretei kozbtt marad. Ide sordhato a K is, mely a K-kinalat fuggvenyeben 1,4-2,4 % ki5zot-t valtozort. A P higulasa nemkivanatos jelensegge min& sulhet, amennyiben 0,2% ala siillyed a tartalom. Mdr a N-kontroll talajon is indnyzanaban van a Zn es a Cu, mely elernek az optimum zona also hatarertekeinek feletlharrnadat erik csak el. A N-Olsfillyal a Zn es a Cu hianya meg kifejezettebbe valik (6. tablazat).

12 Ucztrk3dt N Ca P Mg NO,-N 6, tabiazat,.,v-frapetztis hat GISCi a le'gszc'iraz gyepszbta elerntartalmara i2-art (Weszleped&kes cserricpzjom valyogtalaj, Nagyliaresok, Me76aild) MertOk N-trAgyazis, N [kg, dv-e 1 (3) egyseg, (2) I PK-kezele'sck attagai (6) % 0.88 L % 0_ _62 0_63 % _ ,18 % % ,24 SZ.D 5% kt ag, (4) (5) Na mg/kg Mn mg/kg Sr mg/kg Zn mg/kg 11 I JO Cu mg ,2 3.6 fli B mg/kg _8 Ba mg/kg ,9 6, Ni mgrkg _ Mo mg/kg _ _ _ Megjegyzes: Az As, a Cd, a Co, a Cr, al-1g, a Pb es a Sc altalaban 0.1 mg/kg mere'sharar aiatt A Fe arlagosgn 160 mg/kg koneentraciot mutatott a kezelesektol fuggellenui. (7) Table 6. Effea of fertilization on the element content of hay on June 2nd 2003 (Calcareous chernozem loamy soil, NagyhOresiik), (i) Parameters, (2) Units, (3) N N kg/halycar, (4) LSD 5.,,, (5) Mean, (6) Averaged raver PK treatments, (7)1.4ote: 'Values of As Cd, Co, Cr, Hg, Pb and Se were usually below the 0.1 mgfkg detection limit. Average Fe content: 160 mg/kg. A kiegyensalyozott taplaltsagi allapotot, a t6plalts,ig mini seget a tapelernek egymashoz viszonyitott aranyai is tilkrozik. igy pl. altalaban kedvez6nek tekintik a 2-3 kozotti Cail3 a 10 k iriili NIP, N/S, Cut lo; ill. a 100 koriili P/Zn aranyt novenyelettani es takarmanyozastami szerripontb61 egyarint. A 6. table at eredmenyei szerint a Ca/P es a NIP arany az optimalis fete kozelit a N-tragyazas nyoman. Nemileg enykiil a relativ Zn-hiany is, arnennyiben az N-kontrolion Inert 313 P/Zn arany 200-ra szaill a 300 kg ba --' N-kezelesben_ A talaj P-kinglativat emelkedik a P, a S, a Sr es a Ba tartaima. s szenaban, rnig a a es a B csokken. A hazai szuperfoszfatok vizsgalataink szerint % Ca-, 13 % S-, 8% 13- (18% P 205) es 1-2 % Sr-kesziettel rendelkeztek. A szuperfoszfatok Ca-forras szerepe hasor1,16 Tneszes talajon termeszetszerilleg nem tiikrozodik a novenyi asszetetelben. A S, a P es a Sr chasulasa visszavezethet6 erne tragyaszerre. A Zn be6pulese gatoit a P-Zn antagoniznw.s eredraenyekeppen, igy a P-tillsillyos ta)ajon a Zn-hiany extremebbe valik. A P/ Zn-arany a kontroll parcellan rn&g kiegyensillyozott, 130 k r ili, bar mindk6t elern Inanyzonaban van.. maximalis P-szinten ez az arany 292-re thgul, a Zn-Inany Vifejezettebbe valik. A foszfat-molibdenat anionantigonizmus eredmenyekeppen a Mo-tartaloin a felere rnersekl6dik (7. tablaza0.

13 r LN POL1L. a.3, Ekern jele (1) S P Sr Zn B Ba Mo Clem jele ( 1 ) Me'rt6k egyseg (2) 7. tablazat. A PK-elicitetistigi szfnlek hatasa a legszciraz gyepszena elemtartalmara , 02 -iin (Meszlepodekes csernozjom valyogtalaj, Nagyhorcsok, Mezarrild) % zy0 rnekg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg Merta e gy sag ( 2) AL-oldhate P 205 [mg/kg] a talc ban (3) 66 _ r A NK-kczel6sek itlagai (6) , AL-oldhata K 20 [mg/k.gi a talajban ( 7 ) PK-kc2e16s k atlagai (8) ; S7D ' 5% (4, L SZD s r!,,,, (4) Atlas , _ Atlas ( 5 ) K 0Io Ca '/ S % Mg % _ Na mg/kg Sr mg/kg B mag Ba mg/kg Table 7. Effect of P and K supply levels on the element content of hay on June r d 2003 (Calcareous chernozem loamy soil, Nagyhorcsok). (1) Parameters, (2) Units, (3) Ammonium lactate (AL)-soluble P 20 5 mg/kg in the ploughed layer, (4) LSD 5%. (5) Mean, (6) Averaged over NK treatments, (7) Ammonium lactate (AL)-soluble K 2O mg/kg in the ploughed laya, (8) Averaged over PK treatments. Mind a P, mind a K kinalataval nemileg visszaesik a B es ni3 a Ba beepulese a szendba. A K hatasara kifejezetten javul a K-tartalom, valamint cs6kken az egyeb kationok koncentracieja, mint a Ca, Mg, Na, Sr. A kationantagonizmus tehat jelentds szerepet jatszik a niivenyi Osszetetel alakulasiban. Kiserlettink lehetdve teszi a ft3bb kolcsonhatisok szabatos vizsgalatat is. A pregriansabb NxP elemek kozotti Osszeftiggesekr6i a 8, thbiazat ad attekintest. Amint a tablazat adataibol kitanik, P-hianyos talajon a N-tragyazas serkenti a Zn felvetelet, A talaj P-kinalataval sem mersekridik a Zn beeptilese, arnennyiben N hianya All fenn. Csak az egyilttes NP-tragyazas nyornan kovetkezik be a hig -ulas, arnikor a terriles rnegnegyszerezedik, de a talaj nern kepes a megfele18 Zn-szolgaltatast biztositani. A Ba felveteleben viszont a pozitiv NxP kolcsonhatasok nyilvanulnak meg. Az egyiittes NP-kinalattal nerricsak a szenthozam nd, tianem a Ba koncentracioja is, a talaj Ba-szolgaltatisa rein akadalyozza a fely6telt. Hasonlo a helyzet a Cu esetthen_ End szemben a Mo beepilleset illeiden azn-elernre elmondottak ervenyesek (8_ icibicizat).

14 S. tabiazat. P elleitcursagi szinteic hard' su a legszaraz '-.epszena osszeteiei ere an (Karbonaltos cscrnozjorn vallyogtalaj, NagyhOrcs5k, AL-P 205 [mg/kg] Zn [nagikg] (5) Atlag (4) Atlag (4) Ba [mg..kg] Cu [rngikg] Mo (rnagi Table 8. Effect of Nx11 supply levels on the element content of hay on June 2nd (Calcareous chernozem loamy soil). (1) Ammonium lactate (AL)-soluble P 2O, mg/kg in the ploughed layer, (2) N fertilization, N kehalyear, (3) LSD 5%, (4) Mean. A meghatareth N-tragyazas hatasara hatvanyosan non az egy hektarrol felvett elernek tomege. A N-kontrollhoz viszonyftva a N es a Cu pl. tizszeres, tnig a Na harmincszoros akkumullaciot mutatott. A fajlagos, azaz az 1 t szenaba epult elernek Mennyisege az alabhi tartonaanyban valtozot -t a N-szintek fuggvenyeben: K kg, N 9-22 k g, Ca 4-6 kg, S 2,3-2,6 kg, P 1,9-3, kg, Mg 1,8-2,0 kg, Na 0,1-0,9 kg. A vizsgalt mikroelcrnek fajlages keszlete szinten jelentos elt6reseket mutatott: Fe g, Al s, Mn g, Sr g, Zn 9-11 g, Cu 2-6, Ba 2-5, B 4-5 g, Ni 1,0-1,6 g. Az As, a Cd, a Co, a Cr, a 1-1g, a Pb es a Se altalaban 1 Who rriresi hater alatt maradt (9. tthblazat), Ahhoz, hogy a tartos mfitragyazas tertnesre es elemfelveteire gyakerolt haasait ṫ'"z&ettessak, a 64 kezelses kise -rietba of ktzetest emeltink ki a if), tcbcdzatima-

15 9. tkblizat. N-eiLitottsOgi szineek hathsa cr Kyep elenifelviqelere cin (Karbonatos esern.ozjoiri vilyogtalaj, Nagy.horcsok. Ivie7.8faId) 0 N-tragyizzis, N Ekg ha-1 ev-l ] (3) SZD1 5% (4) fiktlag ( 5 ) PK-kezelesek allagai (6) K N Ca S F Mg Na I kg/ha kg/ha 7, keha I kgrha kg/ha ,0 kg/ha g 6.3 kg/ha , _ , Fe Al Mn Sr Zn Cu Ba B Ni 8/ha gfha igtha g/ha gfha Oa wha Oa Oa i US k t 3 Megjegyzes: Az As, a Cd, a Co, a Cr, arg, a Pb es a Sc altalaban I g/ha rneresi hateir alatl maradt. (7) Table 9. Effect of N fertilization on the element uptake of hay on June rd 2003 (Calcareous chernozem loamy NagYhorcsok_ (1) Paramet ers, (2) Units, (3) N fertiliza(ion, N kg/ha/year, (4) LSD 59.4 (5) Mean, (6) Averaged over P1<. treatments, (7) Note: Values cif As, Cd, Co, Cr, Pb and Se were usually below the # 'ha detection limit, 1. Abszolik kontroll, 30 eve semminemii trigyazasban nern reszesult (N 0P 01(0) 2. Egyoldaluan csak mersekelt N-tragyazott 100 kg ha -I - adagban (N i P 0}(0) 3. Mersekelt 100 kg ha-1 ear 1 N-adag kozepes PK-ellatottsagon (N I P I K I ) Kielegit6 200 kg - 6v-1 N-adag kielegito PK-ellatottsagon (N 2 P 2K2) 5. Tapanyagb6seg 300 kg ha-1 N-adag es tk!rlzottikaros Plcellatottsag (N 3 1)31(3 ) szenahozamok arra utalnak, hogy a termer nagysagat ebbed a szaraz evben dontoen a N-szintek alakitottak, a kontrollon Inert 0,6 Ilha szenatermes 6-szorosara n6tt boseges NPK kinalattal, elerve a 3,7 tfha mennyiseget. Ugyanitt a K 10-1)7 kg, N kereken 5-87 kg, Ca 2-24 kg, S 2-10 kg, P 2-8 kg, Mg 2-8 kg,.na co -2,9 kg k&5tt vá)-- tozott ha-kept. HasonlOkeppen riagysagrenddel mkt a Fe, Al, Mn, Sr, Cu, es a Ba felvett tomege a boseges NPK miitragyazas eredmenyekeppen. A Zn maximalis felvetelk az N i P oko kezelesben erte el, 37 gfha tomeget, mivel a P tragyaz5s hatisara a szena Zn-tartalma er6teijesebben csokkent, mint ahogyan a szena termese non (10. tablcizat). A tervezett termes elemsziasgletenek es tragyaigenyenek becslesehez elengedhetetlen az It szenatermesben foglalt fajlagn eferntartaforn ismerete. Kis4rietiinic atlagiban 2003-ban az alabbi fajlagosokat kaptuk: K 19 kg, N ig kg, Ca 6 kg, S 2-..) kg, P es Mg 2 kg. A fajlagos mikroelem tartalmak nern adhatnak kozvetlen informaciot 4 tra-

16 . U. : L1 gyepcii Viz gait 3elktnziS ( I) I4. tabl4z.at. Killonbath NPK-elleitottsgigi szintek hatlisa Q 1,-yep szenaterrnesere es az nyi eletnek feivetelere tin. (W-szlepeclekes csernozjom valyogtalaj, Nagyhercs6k, Mezeifold) Mertk egys'eg (2) NPK,-eliatottsagi s.zintek, ill. -kon k (3) NoPoK,o, N I PoK0 Ny i K i N-. P2 K2 N3 P3 K3 Szetra (5) Vha 0, SZD. (4) K kg/ha _ N kg/ha , Ca kg/ha _ S kgil-ia ,6 P kgiba Mg kg/ha Na kg/ha _ 1.8 Fe glha ] Al Oa ' Mn g"h Sr grna Zn. giha t). Oa 2 11 /2 17 2] 10 Ba glha B glha I] 12 5 NI &{l a I Table 10. Effect of different NPK supply levels on the yield and siptake of mineral elements on June 2n (Calcareous chernozem loamy soil, Nagyhkcsok), (I) Parameters, (2) Units, (3) NPK supply levels and combinations, (4) LSD 5%, (5) flay. gyazasi szaktanacsadas szarnara, arnennyiben a mikroeiernek potlasa nerd a kivont menn-yisegilk alapjan tortenik. Felvetelaket altaiaban nem a taiajtani mennyisegfik kort4tozza, hartern a felvehetoseget befolysolo talajtenyezok. EIsosorban a talaj reakcioallapota, vatamint a feivtel saran novenyben lejatszodo szinergizawsok es antagonizmusok. Fontos azonban istneretiik, hiszcn tiikrozik a nbveny taplaltsagi allapotat es diagnosztikai informaciot hordoznak - Talcartnartyoz6staniietettani szernpontb61 pedig befolyasoljak az aliatok egeszseg6t, teljesithkepesseget es az Allati tertriekek minoseget IRODALOM B:6itszki 7:: A pillangas virago novettyek ara winak. tiontiese gyvekcn. in: Innovacio, a tudorriany es a gyakoriat egysege az ezredfordu145 agrariumaban Szerk.: Javor A.-Sa.rv.ri M., DATE. Debrecen, szzi L-,t-oriori TIME:rat az..42apecuretum pratensis gyeptarsulasra. In: Gyep - Allat Videk Ktitatas Tudomany Szer.: Javor A.. DE ATC, Debrecen. Egnel; 11,-Riehrn, H.-Domingo, W. R.: 1960_ Untersuchungen fiber die ehernische Bodenanalyse als Grundlage fidr the Beunellung des NArstoffzustandes der Baden. II, K. Lantlor. 1-/Eigsk. Arm. 26: Fine& A.: Fertilizers and Fertilization. Verlag Chemie. Deerfield Beach. Florida, Basel. Horvath R.-Proha szka K.: 1976_ Adatok a ret-iege15 novenyzetenek tapelerri-tartairnar61. N6W... -nytc.rt-l-tc.16s 23, Karl&.1.--Nerneth T: Nitrj.t bernosaclisanak vizsgalata rnfirragyazisi kisariethen. 2:46vd.rlyterrrielas. 42:

17 .NLY v L' iv j I..vto I Nu, Radar I.: 2005a. MiitrAgyaz6s hatasa a tlepitett gyep tonnesere es N-felveteiere. 1. Gyepgazd. 1Coz Kad6r I.: 2005b. Miitragyaz.ks hatasa a telepitett gyep asvanyi elerntartalrn:ara. 3. Qyepgazd. Kozl. 2: Krichir I. 2005c. Mutragyazas hatasa a telepitert gyep isvanyi elemfelvetelb-z. 4- Gyepgazd. Kozk, 3: Kcithir Marr.gyahatasok vizsgalata a 2. eves telepitett gyepen. Min6s6g, tapanyaghozarn, 8. Cyepgazdalkodisi K5ilemenyek. 4- (In press). Lakanen, F..-End5 r R. : A Comparison of eight extractants for the determination of plant available mieroelements in soils. Acta As.r. Fenn. 123: `arton L.-Keidar L N-raitrapiazashatasa a szaja leve1enek kloroffil es kamte rnoid tartairnara, valarniht hozarnar.i. Agrok:ernia es Talajtan. 48: Nagy G.; 2002, Ai() rninosegii gycpszeila felteielei. In: Innovacii5, a tudornany 6s a gyakorlat egysege az ez -reclfordula agrariurnaban (3. Szerk.: Javor A.-Sir -vdri M. DATE, L)ebreccn Nehring, K.: Diingung, Qualitat and Futtenxert. In: liandbuch der PflarizenernLibrung und diingun2, Ed.: Linser, H. Dritter Band. Zweite I -Lifte. Springer Vedas- Wien. New York. T-X iif r Nitr..jr bairb,5661kdr Lak y:12,566,1,s2 SS.N-raEr.11-g.6c2.12.1a,isz cgy Tnathgy.243.i tartaankiserletbcn. Novi:,'..nyten-rielis 48: Fevetz, W.: Intensidt in der Landwirtschaft-wirtschaftliche, agrar- und umweltpolitische Aspekte. In: BAL-13ericht Bundesanst, f AipenL Landw, Gurnpenstein. Schechtner, G Mittel und Wege Zur Extensivierung in den Bereichen Grfinlandwirtschaft and Futterbau. In: BAL Bcricht. Bundesanst, f. Alpeni. Larhdvyr, Gumpenstein. Steiger, 11.-Paschel, F-Kasdorf, A Ober das Vorkornmen und die Becinflussung des Carotingehaltes 211 und Rauhfutter. Z. Landtv. Vers, Untcr.s.wesen Szersuin L.: Telepitett gyepek faji osszetetelenck 6s tapanyageliatasdnak llatisa a nyers-feherje tartalchmra, [n: Innovaci6, a tudomany 6s 2yakorlat egysege az ezredfordula agrdriumaban, Szerk, -, Jivor A.-SarvAri M. DATE, Debrecen. Tharnm F-rre: Navenymintak nitrdttanakmanak rneghatirozasit befolysolo trryezak vizsgalata. Agrokernia es Talajtan Voisin 4.: Fertilizer application, Soil, plant, animal, Crosby Lockwood. London. 071.thea.cl, D. C The role inter-ogee. rrr grursslrnd Ralik-do 1'',48. Cacrwrzuerwc.4..22th,96,1-cazi of Pastures and Field Crops, Burley, Berkshire, Erkczett: A szerz5 le cicime -- Address of the author: Dr, radar Irnre MTA Talajtani es Agrokerniai Kut4taintezete Budapest Herman 0, u. 15. H-1 022