E-tűzvédelem. elektronikus szakmai folyóirat. Tartalom február XI. évfolyam 2. szám. A hónap témája. Aktuális

Átírás

1 2019. február XI. évfolyam 2. szám E-tűzvédelem elektronikus szakmai folyóirat Tartalom A hónap témája n Az avasi paneltűz Aktuális n Szabványhírek Olvasóink kérdezték mi válaszolunk! n Hő- és füstelvezetés egyedi nyílászárók esetén n Tűzveszélyes folyadékok

2 Szerzők: Nagy János tűzvédelmi mérnök Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa védelmi mérnök A kézirat lezárása: január 28. Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden be érkezett olvasói kérdésre 10 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé seit az alábbi címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu Az online szolgáltatás egyedi jelszóval érhető el a weboldalon! A szaklap korábbi számainak archívuma 2012-ig Szerkeszthető mintadokumentumok és segédletek Felkészülés a hatósági ellenőrzésekre Olvasói kérdések és válaszok gyűjteménye Kiegészítő szakmai anyag az új tűzvédelmi kötelezettségek a gyakorlatban témakörben A jelszavakat ben küldtük el, illetve azok kérhetők az Ügyfélszolgálattól is. Ügyfélszolgálat Tel.: 06 (1) ugyfelszolgalat@forum-media.hu A hónap témája Az avasi paneltűz Néhány lapszámmal ezelőtt már volt szó hazánk egyik, a Csertő utcában történt tűzesetéről. Az esemény már akkor is nagy sajtó visszhangot váltott ki és alapját képezte számos szakdolgozatnak, publikációnak. Most ebben a lapszámban szintén egy ilyen tűzesetet fogok bemutatni, amely, bár szintén egy tízemeletes panelházban ütött ki, az itt történt tragédia jellegében teljesen eltérő. Az eset feldolgozásában nagy segítséget nyújtott a lakóépületről és a tűzesetről készült szakértői vélemény [*], amely a tűzeset épületszerkezeti vonatkozásait, és az épületen belüli füst és tűz terjedését dolgozta fel. A Miskolc-Avas lakótelep a borsod megyei székhelyű város nevezetes kerületének számít. A szóban forgó épület az I. ütem részeként épült, a kivitelezési tervek kiadása 1972-ben történt. Az épület alagsor és földszint + 9 emeletes, de az alagsor a Középszer utca felől teljes szintnek számít, így tulajdonképpen 11 szintes, fogatolt elrendezésű lakóházról beszélünk. Az épületben 2 lépcsőház található, ezekhez 2 db 2+1/2 szobás és 1 db 1+1/2 szobás lakás tartozik. A nagyobb lakások a két átellenes oldalon lévő homlokzatra néznek, átmenő kialakításúak. A lépcsőházak és a középfolyosók egy légteret alkotnak és szabadba nyíló ablakokkal rendelkeznek. A lépcső [*] Takács Lajos Gábor Király András: Szakértői Vélemény Miskolc, Középszer u. 20. alatti lakóépület tűzesetének egyes épületszerkezeti vonatkozásairól és az épületen belüli tűzterjedési sajátosságokról 2

3 1. sz. kép A 2+1/2 szobás lakás alaprajza [1; 6] Tűzvédelmi sajátosságok vonatkozásában, mivel az épület 11 szintszámú, a legfelső használati szint 28,75 méter, az akkori jogszabályok szerint középmagas besorolású volt. Tűzveszélyességi osztálya mérsékelten tűzveszélyes volt, illetve 500 fő alatti volt a tűzszakaházakba csatlakozik a szemétledobó helyiség és a lépcső orsóterében elhelyezett felvonó aknája is. Elrendezését tekintve szintenként és fogatonként 3-3 lakás tartozik a középfolyosóhoz, a lépcsőházban a legfelső és a legalsó szintet megszakítás nélkül köti össze. A Középszer utca felől a legalsó szint garázsokat és üzleteket tartalmaz, míg a másik oldalon terepszint alá került. Tűzvédelmi szempontból lényeges építészeti megállapítások: az épület teteje egyhéjú, bitumenes vastaglemez záró rétegű, a középfolyosón (kiürítési útvonal része) az elektromos mérőóra szekrényeket fémajtóval látták el, a lakások bejáratai faszerkezetűek, ezeket vagyonvédelmi ok miatt legalább egyszer lecserélték, illetve fém kiegészítő rácsokkal látták el (a tűzkeletkezés helyeként megjelölt lakás bejárati ajtaját is kiegészítették egy vagyonvédelmi fém ajtóval), a lakások padlóburkolata eredetileg PVC volt, ezt sok esetben kerámia vagy parketta burkolat váltotta fel, a WC és fürdőszoba blokkok térelemként készültek el, a konyha és az előszoba között szerelt szakipari falszerkezetek a fürdő térelem előtt kaptak helyet. A térelem és a válaszfal között voltak találhatók a hűtőszekrények és az élelmiszertároló szekrények. A VIII. emeleti lakás felújításakor a konyha alapterületének növelése érdekében a szerelt szakipari falat elbontották, a homlokzati nyílászárókat 2007-ben műanyagra cserélték és a loggiák hátfala szintén műanyag szakipari falat kapott a jobb hőszigetelés érdekében, az épület ugyanebben az évben homlokzati hőszigetelést kapott, 7 cm vastagságban, az épületgépészeti aknákat a WC helyiségek hát fala mögött alakították ki, ezeket faforgácslap választotta el a WC-től, a konyhától pedig egyrétegű acéllemez aknaajtó választotta le. A vertikális elválasztás nem valósult meg semmilyen módon, az aknák hátfala, az előszoba csapadékvíz ejtővezeték elburkolása szintén faforgácslapokkal történt. A vízórák vonatkozásában műanyag ajtóval látták el a reví ziós nyílásokat. Épületgépészeti szempontból a konyhák és a fürdő-wc együttesek részben gépi, részben természetes szellőzésűek. Az aknákban a konyhák részére egy mellékcsatornás gyűjtőszellőzőt, a WC és a fürdő részére két mellékcsatornás gyűjtőszellőzőt helyeztek el. Ezen szellőzők között kapott helyet a hideg/melegvíz-, illetve a műanyag szennyvízvezeték is. A konyhákban található szagelszívók bekötése egyrészt a gépészeti aknába, másrészt az aknákkal átellenes homlokzati falon találhatók, a tűzzel érintett részen a gépészeti aknába nem volt bekötött szagelszívó. A tetők csapadékvíz-elvezetése az előszobákban lévő acél ejtővezetéken történt. 3

4 szonkénti befogadóképessége. Az előbbiekben említett lakások szobaszámából következtethetünk, hogy lépcsőházankénti fogatok szintenként kb. 200 m 2, a 11 szint miatt 1 fogat területe 2200 m 2, és a két lépcsőházi fogat teljes területe 4400 m 2. Az utólagos hőszigetelés során nem éghető homlokzati tűzterjedés elleni gátat nem alakítottak ki. A szakértői vélemény alapján az épületszerkezetek teljesítették a II. tűzállósági fokozatot, ami megfelelt az akkori szabályoknak, azonban egyes épületszerkezetek egyáltalán nem feleltek ennek meg, ilyenek voltak például a gépészeti aknafalak, különböző faforgácslap szerkezetek. A középfolyosók hő- és füstelvezetése gravitációs úton volt biztosítva, a tetőkijárat fölött található volt egy hő- és füstelvezető nyílás, amit elektromos vezérléssel a földszintről, illetve a legfelső emeletről lehetett nyitni. Az épület lépcsőpihenőiben szintenként 2-2 ablak is nyitható volt. Tűzjelző rendszerrel az épületet nem látták el, valamint normál (nem biztonsági) felvonó üzemelt. A különálló szemétledobó helyiség ajtaja sima egyrétegű acél anyagú volt. A tűzoltási felvonulási területet a Középszer utca felőli hosszanti oldalon, a homlokzati fal előtt alakították ki, de alapvető probléma volt, hogy az itt parkoló gépjárművek akadályozták a beavatkozást. A tűzeset A tűzeset a tanúvallomások és a készült videók szerint a VI. emeleten, ismeretlen okból, feltételezhetően a konyhában keletkezett. A lakó miután észlelte a tüzet, elhagyta a lakást és nyitva hagyta annak bejárati ajtaját. A lakásban található éghető anyagok által adott tűzterhelés lényegesen nagyobb volt, mint az akkori jogszabályokban megjelölt 400 MJ/m 2 -es érték. A lakásból a tűz a homlokzati nyílászárókon átterjedt a hőszigeteléssel ellátott homlokzatra, és négy szinten keresztül segítette elő a tűzterjedést. A tűz keletkezési helye fölötti, VII. emeleti lakásban lakó tulajdonos a 105-ös segélyhívón elmondta, hogy mindkét homlokzati oldalon lángokat és füstöt lát, a lépcsőházba pedig nem tudnak kijutni a gyermekeivel, mert a bejárati ajtó szerelvényei is átforrósodtak már. Ezzel párhuzamosan a szomszédos lakóházból is Képek forrása 2. A tűzeset feltételezett keletkezési helye a VI/1. sz. lakás konyhája jelezték a tüzet, arról informálva a Tűzoltóságot, hogy az ablakokból kicsapó lángok elérik az épület tetejét. A VII. emeleti lakást elárasztotta a füst, a tulajdonos gyermekeivel a park felőli szobába vonult vissza, ahol a tűzoltók megtalálták őket. A tűzeset során a VII. emeleti lakásban tartózkodó anya és két gyermeke veszítette életét. A tűz a VII. emeleti lakás loggiájára és ablakaira terjedt át, érdekes, hogy a lakáson belül nem voltak égésnyomok (az erkély műanyag falát, illetve az ahhoz kapcsolódó helyiséget kivéve), ellenben erős füstnyomok voltak tapasztalhatók. A VIII. és a IX. emeleti lakásokban pedig égésnyomok egyáltalán nem, csak füsttel telítődés volt tapasztalható. Ezen az emeleten az erkély műanyag szakipari fala csak károsodott, illetve az erkélyen található tárgyak sérültek a tűz és a hő következtében. A tűzoltók a füsttel telítődött épületből húsz személyt mentettek ki, és a tüzet több mint egy órás munkával sikerült megfékezni. 4

5 A terjedést elősegítő és befolyásoló tényezők A tűzeset rövid leírásából is látszik, hogy alapvetően a legnagyobb gondot a füstterjedés okozta, az égő VI. emeleti lakásból felcsapó lángok bár károsították a VII. emeleti lakást, igazán nem terjedtek át, és a tűz is csak az erkély és a szoba erkély felé eső részére korlátozódott. Az elhunytak közvetlen égési sérüléseket nem szenvedtek el, ellenben ebben a lakásban is rendkívül nagy volt a füst. A gépészeti aknák burkolatáról már volt szó, ezekben a vízórák leolvasását lehetővé tevő revíziós nyílások anyaga műanyag volt, illetve a faforgácslapra rögzítették a WC-tartályokat is. Az aknákban a vertikális tűzgátlás nem valósult meg, a légtechnikai vezetékek, szellőzők szintenkénti tűzterjedését gátló szerkezet nem létesült. Az aknákban kialakult kürtőhatást leginkább a VII., VIII., IX. emeleti lakásokban található kiáramlási nyomok bizonyították. A konyhai szagelszívók számtalan problémát okoztak 2009-et megelőzően, több ilyen eset volt 2007-ben, azonban ebben az esetben a konyhák természetes szellőzésűek voltak, 4. Az esővíz-elvezető cső[1; 14] és a szagelszívók közvetlenül a homlokzatra voltak kivezetve, nem játszottak szerepet a hő- és füstterjedésben. A szellőző csatornákat kamerás vizsgálatoknak vetették alá. Ennek során megállapították, hogy ezek a vezetékek nem folytonosak és a falát képező lemezek mellett akár több centiméteres hézagok láthatóak. Több lakásnál a szellőzőket lezárták, és a vezetékek elé, a konyha felől, beépített szekrényeket helyeztek el. Mivel a konyhákat nem kötötték be ezekbe a szellőzőkbe zsíros lerakódásra, szennyeződésre nem kellett számítani, ez a vizsgálat során is bebizonyosodott. A másik problémát az előszobák lépcsőház felőli sarkában kialakított csapadékvíz ejtővezetéke okozta. A vezeték ugyan acélcsőből volt és a légtere nem érintkezett az égő lakásból kitörő füsttel, az elburkolását szintén faforgácslappal oldották meg, és a födémek síkjából tűzterjedést megakadályozó tömítés nem volt. Mivel a bejárati ajtó mellett található, ezért a menekülést adott esetben negatívan befolyásolhatta. 3. A VI/1. sz. lakás WC helyisége, jól láthatók a megsemmisült strang mögött futó közművezetékek [1; 14] A másik szerkezetegyüttes, ami hatással volt a hő- és füstterjedésre, a homlokzat és az erkélyek (loggiák) kialakítása volt. A felújított homlokzatot 7 cm-es aust ro therm hőszigeteléssel és hozzá tartozó bevonatrendszerrel látták el. A kivitelezése ennek több hibát is tartalmazott. Ilyenek voltak: a vakolat összrétegvastagsága helyenként 2 mm volt, míg a tűzvédelmi megfelelőségi igazolásban (továbbiakban: TMI) 5 mm-t határoztak meg; 5

6 az ablakok körüli káva kialakítás során csak egyes helyeken készült üvegszövet erősítéssel, a kávákat csak élvédővel látták el; a hőszigetelő táblák felragasztása sem a TMI-ben meghatározottak szerint történt, a táblákat ragasztópogácsákkal rögzítették, míg a műszaki leírásban a táblaszéleket folytonosan kellett volna bekenni és 3-3 pogácsával kiegészíteni; a homlokzati panelek síkfogasságát, egyenetlenségeit a ragasztópogácsák vastagságával kompenzálták, így előfordult helyenként 1-2 cm-es légrés is a hőszigetelő táblák és a homlokzat felülete között; az általános felületeken az üvegszövet nem mindenütt volt átfedésben; további hibákat sejtetnek a nyílászárók sarkaiban megjelenő repedésék, ezek utalhatnak a nem megfelelő táblakiosztásra, illetve az üvegszövet erősítés hiányára. A bevonatrendszerek és a hőszigetelők homlokzati kialakítása igen komolyan befolyásolhatja a tűz terjedését. A rendszer ablakok körüli kialakítása, lezárása lehetővé tette, hogy a kicsapó lángok a hőszigetelés mögötti légrésbe bejuthassanak. Ez jelentősen felgyorsította a polisztriol hőszigetelés megolvadását és meggyulladását. A szakértői vélemény alapján kimondható, hogy a tragédia nagy valószínűséggel akkor is bekövetkezett volna, ha a hőszigetelő rendszer maradéktalanul szakszerűen kerül kivitelezésre. A tűzkeletkezés fölötti szinten lévő lakásba a füst legnagyobb része belülről jutott be, a nem megfelelően kialakított gépészeti aknákon, és csak másodsorban az erkélyen keresztül. Az erkélyek mellvédfalain hőszigetelés nem készült, mivel arra a műanyag szakipari fal volt hivatott. Azonban ennek tűzzel szembeni ellenálló képessége nincs. A vízelvezetés biztosítására az erkélyek mellvédfala és a padlóburkolat között 10 cm-es hézag van. A lángok ezen a hézagon jutottak be az erkélyekre, ahol az ott tárolt éghető anyagokat meggyújtották, károsították. A tűzterjedésre hatással voltak az oldalsó erkélyburkolatok, ezek a vasbeton panelekre, favázra szerelt forgácslap burkolatok kiválóan segítették elő a tűz terjedését. Hozzá tartozik, hogy ezekre a burkolatokra szerelték fel a hőszigetelő bevonatrendszert is. 5. Homlokzat a Középszer utca felől Kép forrása Erre a tűzterjedést elősegítő tényre legjobb példa a VII. emeleti erkély, annak hátfala és a mögötte lévő félszoba károsodása. Ugyanis a tűzterjedés egyértelműen a VI. emeleti lakásból kicsapó lángok következtében valósult meg. A homlokzat tűzterjedésében nyilván szerepet játszott, hogy a tűz idején az ablakok nyitott, illetve bukó állapotban voltak, mivel aznap igen meleg volt az idő. A VII. emeleti lakásba a tűz és a füst még azelőtt bejutott, hogy az ablakok betörtek volna. Fontos figyelembe venni, hogy a műanyag nyílászárók hő hatására a tűz kezdeti szakaszában igen hajlamosak a vetemedésre, így a bezárásuk szinte lehetetlenné válik. Tehát a VI. emelet feletti lakók füst elleni védekezése a hő által károsodott ablakok bezárása segítségével nem megoldható. Ebből a szempontból a fa nyílászárók a tűzzel szemben sokkal nagyobb ellenállást tanúsítanak. A középfolyosók a lépcsőházzal együtt egy légteret alkotnak, ezek a középfolyosók önálló hő- és füstelvezetéssel csak a lépcsőházon keresztül rendelkeznek. A lépcsőház homlokzati ablakai csak mechanikus úton voltak nyithatók, a füst így különösebb befolyásoló tényező nélkül terjedt szét a közlekedőkben, illetve az emeletek között, a kialakuló kürtőhatásnak köszönhetően. A kürtőhatás azért alakult ki, mert a IX. emeleti lakó nem tudott lefelé menekülni a füst miatt, ezért a lapostető felé menekült és kinyitotta a lépcsőház legfelső ablakát és ajtaját. A lépcsőház felső 6

7 6. Erkéllyel rendelkező homlokzati síkon történő hőmérséklet terjedés szimulációja [1;24] szakaszát ezt megelőzően a füst teljes magasságában megtöltötte, a kitóduló füst nem terjedt az alsóbb szintekre, ennek oka a VI. emeleti lakásból kicsapó lángok és forró égésgázok, melyek nem hagyták a füstöt kihűlni, folyamatos hőutánpótlással szolgáltak. A szakértői véleményben számítógépes szimulációval vizsgálták a hő és a füst terjedését illetve eloszlását. Ebben különválasztották az erkéllyel rendelkező homlokzati felületet, illetve a csak ablakokkal tagolt homlokzatot. A szimuláció szerint a tűz kezdeti fázisában a helyiség hőmérséklete gyorsan emelkedik, az ablak nyújtotta térelhatárolás megszűnésével a bent akkumulálódott hő hirtelen, nagy energiával áramlik a szabadba. A hő a függőleges homlokzatot követve, a külső síkon függőlegesen felfelé indul el. Az erkély födémrészét követve annak szélénél felfelé bukik, és a loggia mellvéd szerkezete valamit a loggia-födém közötti légrés megtöri az áramlást, és a hő, illetve füst turbulens áramlásoknak köszönhetően bejut a tűz kialakulási helye fölötti erkélyre. Itt a folyamat kezdődik elölről, a hőés füst pedig mintegy lépcsőzetesen halad felfelé. Ezzel szemben a teljesen sík homlokzat esetén a hő és füstgázok az ablakkávánál akadnak meg kissé, de eloszlásuk egyenletesnek mondható. Belátható tehát, hogy az erkélyeken miért veszélyes éghető anyagokat tárolni, mivel tűz esetén a hő ott képes akkumulálódni, és meggyújtani az ott felhalmozott tárgyakat. Ez jelentősen növeli a tűzterjedés sebességét, valamint a loggia nyílászáró szerkezete is hamarabb megy tönkre, mint egyéb esetben. Az elmúlt évek paneltüzei bebizonyították, hogy a középmagas épületek nem csak a mai kor követelményeinek, de szinte már az ak kori előírásoknak sem feleltek meg maradéktalanul. A 2000-es években a panelházak hőtechnikai korszerűsítésének köszönhetően rengeteg épületet láttak el utólagos hőszigeteléssel. Sajnos ezeknek a bevonatrendszereknek az alkalmazása nem minden esetben történt a technológiai leírásokban foglaltak szerint. Bár ebben az esetben nem a hőszigetelés kivitelezési hibája volt az egyetlen ok a gyors tűz és a füst terjedésére, mégis nagy mértékben hozzájárult azokhoz. Az átalakítások, utólagos munkálatok nemcsak az épületek homlokzati részére terjedtek ki az évek során, hanem sokszor a lakásokban is történtek olyan, nem építési engedélyköteles átalakítások, melyek az ak kori jogszabályokkal ütköztek. Ilyen volt például a lakások bejárati ajtajának cseréje, melyek tűzállósági határértéke nem felelt meg az előírásoknak. A mai előírások már sokkal szigorúbbak az újonnan épülő társasházakkal szemben, nem szabad elfelejteni azonban, hogy hazánkban még mintegy paneles lakás található, ezek mindegyikénél gondot okoz a gépészeti aknák tűzvédelme. A gépészeti aknák falának cseréje önmagában nem oldja meg a problémát, sok esetben az eredeti szerkezetet nagyobb tűzállóságú szerkezettel helyettesítették, viszont az azokon található revíziós nyílások elzárása már semmilyen tűzvédelmi szabálynak nem felelnek meg. Hiszen tudjuk, a legnagyobb tűzállósággal bíró tűzfal is csak addig képes ellenállni a tűznek, mint az áttörésekben található lezárások. Bár az utóbbi években a Középszer utcai tűzesetet követően ezek mindinkább a hatóság és a fenntartók látókörébe kerültek, mégis mind a mai napig vannak olyan panelépületek, melyeknél még az eredeti állapotokat lehet felfedezni. 7

8 Aktuális Szabványhírek januárban az alábbi, tűzvédelemmel kapcsolatos szabványváltozások jelentek meg: Új szabványok megjelenése: MSZ EN :2019 Hordozható készülékek tűzoltó szivattyúk táplálására tervezett tűzoltó anyagokhoz. Hordozható, habbal oltó berendezés. 4. rész: Nagy tágulású PN16 habgenerátorok Ez a szabvány a 200:1-nél nagyobb kiadósságú, magas expanziós habgenerátorokra vonatkozik, amelyeknek egyetlen külső forrása a készülék vízellátásának nyomása és/vagy áramlása. A szabvány tartalmazza a specifikációkat és a vizsgálati eljárásokat is. Ebben a dokumentumban a habgenerátor kifejezés a nagy expanziós habgenerátorra is vonatkozik. Ez a dokumentum az összes jelentős veszélyt, veszélyes helyzetet vagy veszélyes eseményt tárgyalja, kivéve a magas expanziós habgenerátorral kapcsolatos zajokat, ha azt a tervezett módon és a gyártó által ésszerűen előrelátható módon használják fel. Ez a szabvány nem terjed ki a ködképző alkalmazásokra. Továbbá ez a szabvány nem alkalmazható olyan nagy expanziós habgenerátorokra, amelyeket a közzététel napja előtt európai szabványnak megfelelően gyártottak. MSZ EN ISO 1716:2019 Termékek tűzveszélyességi vizsgálatai. A bruttó égéshő (fűtőérték) meghatározása (ISO 1716:2018) az MSZ EN ISO 1716:2011 helyett. Ez a szabvány egy eljárást határoz meg a termékek bruttó égési hőjének (QPCS) meghatározására állandó térfogatban egy bomba kaloriméterben. Ezt a módszert szilárd termékekre kell alkalmazni. A folyadékok vizsgálhatók hasonló berendezésekkel és az ASTM D240 által leírt feltételek mellett, az IEC szerint, az ISO 1928 vizsgálati berendezés használatával. Az A. melléklet meghatározza a nettó égési hőt (QPCI), ha szükséges. A vizsgálati módszer pontosságára vonatkozó információkat a B. melléklet tartalmazza. MSZ EN ISO 13769:2019 Gázpalackok. Bélyegzés (ISO 13769:2018). Ez a szabvány a 0,12 liternél nagyobb és legfeljebb 150 liter térfogatú hordozható gázpalackok bélyegző jelölését írja le, és 3000 liter vagy annál nagyobb térfo gatú csöveket tartalmaz, beleértve: acél- és alumíniumötvözetű gázpalackokat; kompozit gázpalackokat; acetilénhengereket; cseppfolyósított gáz (LPG) palackokat (A. melléklet); és kis palackokat (B. melléklet). A nem újratölthető hengereket jelen szabvány szabályozza. Az MSZ EN ISO 13769:2009 helyett MSZ EN ISO 17871:2015/A1:2019 Gázpalackok. Gyorskioldó palackszelepek. Követelmény és típusvizsgálat. 1. módosítás (ISO 17871:2015/ Amd 1:2018). Az MSZ EN ISO 17871:2016 módosítása Ez a nemzetközi szabvány az ISO 10297:2014 és az ISO 14246:2014 szabványokkal együtt meghatározza tűzoltó, robbanásvédelmi és mentési alkalmazásokhoz használható, nem toxikus, nem oxidáló és nem korrozív sűrített vagy cseppfolyósított gázokat vagy tűzoltószereket tároló, újratölthető hordozható gázpalackokra szerelhető gyorskioldó henger szelepek tervezését, típusvizsgálatát, jelölését és gyártási tesztjeit. Az ilyen gyorskioldó henger szelepek fő alkalmazási területe a tűzoltó ipar. Vannak azonban más alkalmazások, mint pl. lavina légzsákok, mentőtutaj és hasonló alkalmazások. Ez a nemzetközi szabvány egy gyorskioldó hengerszelep működését fedi le. Ez a nemzetközi szabvány nem vonatkozik a kriogén berendezések, hordozható tűzoltó készülékek vagy cseppfolyósított gáz (LPG) gyorskioldó henger szelepeire. A hordozható 8

9 tűzoltó készülékek részeként használt újratölthető hajtó gáz-palackok gyorskioldó hengerszelepei szintén a jelen nemzetközi szabvány hatálya alá tartoznak, ha ezeket a palackokat külön szállítják. MSZ EN IEC :2019 Ívhegesztő berendezések. 1. rész: Hegesztő-áramforrások (IEC :2017). Az MSZ EN :2013 helyett, amely azonban ig még érvényes Az IEC szabványsorozat ezen része az ívhegesztéshez és az ipari és professzionális használatra tervezett és az 1000 V-ot meg nem haladó feszültséggel ellátott áramforrásokhoz alkalmazható, mechanikus eszközökkel szállított vagy meghajtott akkumulátorokkal kapcsolatban tartalmaz rendelkezéseket. Ez a szabvány a hegesztők és a plazmavágó rendszerek biztonsági és teljesítménykövetelményeit határozza meg. Ez a dokumentum nem alkalmazható korlátozott vámtarifaszámú ívhegesztési és vágóerőforrásokra, amelyeket főleg nem ipari célra terveztek és az IEC szerint terveztek. Ez a dokumentum az O. mellékletben található, az akkumulátoros táplálású hegesztőkre és az akkumulátorcsomagokra vonatkozó követelményeket tartalmaz. Ez a dokumentum nem alkalmazható az áramforrás tesztelésére időszakos karbantartás vagy javítás után. A tipikus kapcsolódó folyamatok az elektromos ívvágás és az ívpermetezés. A 100 V és az 1000 V névleges feszültségű váltakozó áramú rendszerek az IEC 60038: táblázatában találhatók. Ez a dokumentum nem tartalmaz elektromágneses kompatibilitási (EMC) követelményeket. MSZ EN IEC :2019 Villamos hegesztőberendezés. Az elektromágneses terek (0 Hz 300 GHz) emberi expozíciójával öszszefüggő korlátozások felmérése. 1. rész: Termékcsaládszabvány (IEC :2016, módosítva). Az MSZ EN 50445:2008 helyett, amely azonban ig még érvényes Az IEC szabványsorozat ezen része termékcsalád-szabvány, amely az ellenállás-hegesztéshez, ívhegesztéshez és a szakemberek munkakörülményeihez tervezett és a nem szakemberek számára használt eljárásokra vonatkozik. A tipikus kapcsolódó folyamatok az ellenállási kemény és lágy forrasztás, az ellenállás-hevítés az ellenállási hegesztő berendezésekkel összehasonlítható eszközökkel, elektromos ívvágással és ívpermetezéssel. A lefedett frekvenciatartomány 0 Hz 300 GHz. Ez a termékcsalád-szabvány az elektromos hegesztő berendezések elektromágneses terének (EMF) kibocsátásának értékelésére szolgáló értékelési módszereket és kritériumokat határozza meg az EMF-re vonatkozó nemzeti és nemzetközi követelményeknek megfelelően. A hegesztő berendezések működése által generált mágneses mezők és az ebből adódó nem-termikus hatások a fő szempont. Ez a termékcsalád-szabvány nem határozza meg az elektromágneses mezőkből eredő kockázatokra vonatkozó munkahelyi értékelési követelményeket és módszereket. Azonban az EMF-expozíciós adatok, amelyek e termékcsalád-szabvány alkalmazásából származnak, felhasználhatók a munkahelyi értékelés elősegítésére. A berendezésgyártó nem ismeri a teljes expozíciós környezetet, amelyben a berendezést használni fogják (pl.: több forrás), és nem vállal felelősséget a munkahelyi körülmények minden követelményéért (pl.: a munkavállalók tájékoztatása és képzése, a munkahely kialakítása és elrendezése). Más szabványok vonatkozhatnak az e szabvány hatálya alá tartozó termékekre. Különösen ez a szabvány nem használható az elektromágneses kompatibilitás más berendezésekkel való igazolására. Nem határoz meg olyan termékbizton sági követelményeket, amelyek kifejezetten az elektromágneses mezőkkel való expozícióhoz kapcsolódnak. MSZ EN :2019 Eurocode 2: Betonszerkezetek tervezése. 4. rész: Betonban használt rögzítések tervezése. Ez az európai szabvány a rögzítésekhez tervezési módszert (szerkezeti elemek és nem szerkezeti elemek összekapcsolása a szerkezeti elemekhez) nyújt, amelyek a betonnal összefüggő rögzítésekre szolgálnak. Ez a tervezési módszer olyan fizikai modelleket használ, amelyek az EN 1990: 2002 szabványon, az EN szabvány 5.2. A rögzítőelemek betonelemen belüli továbbítására vonatkozó kiegészítő szabályai és az A. melléklet tartalmán alapulnak. A gyártás 9

10 során az előregyártott betonelemekbe ágyazott betéteket, a gyári gyártásellenőrzési (FPC) körülmények között és a megfelelő megerősítéseket, amelyeket csak az átemelő helyzetekben használnak az emeléshez és kezeléshez, a CEN / TR szabályozza. Ez a szabvány olyan biztonsági alkalmazásokhoz tartalmaz rendelkezéseket, amelyeknél a rögzítések meghibásodása a szerkezet összeomlását vagy részleges összeomlását eredményezheti, veszélyt jelenthet az emberi életre, vagy jelentős gazdasági veszteséghez vezethet. Ezzel összefüggésben a nem strukturális elemekre is kiterjed, a szerelvény támaszpontja statikusan meghatározható vagy statikusan meghatározhatatlan lehet, mindegyik támasz egy vagy több rögzítő elemből állhat. Ez a szabvány az EN 1992 sorozat hatálya alá tartozó szabályokra érvényes. Olyan területeken, ahol különleges szempontok érvényesek, pl.: atomerőművek vagy polgári védelmi létesítmények, szükségessé válhatnak kiegészítő követelmények. Ez a szabvány nem vonatkozik a szerelvények kialakítására. A szerelvények kialakítására vonatkozó szabályokat a megfelelő szabványok adják meg, amelyek kiegészítik ezen szabvány szerelvényekre vonatkozó követelményeit. Ez a szabvány az Európai Műszaki Termékleírásban meghatározott jellemző értékekre támaszkodik (lásd az E mellékletet). Legalább az E melléklet jellemzői az Európai Műszaki Termékleírásban vannak megadva a megfelelő terhelési feltételekhez, amelyek alapul szolgálnak ezen szabvány szerinti tervezési módszerekhez. Az alábbi nemzeti szabvány került visszavonásra: MSZ EN ISO 5923:2013 Tűzvédelem. Oltóanyag. Szén-dioxid (ISO 5923:2012). Ez a nemzetközi szabvány tűzoltó oltóanyagként való felhasználásra vonatkozó követelményeket határozott meg. Az alábbi nemzeti szabvány helyesbítése jelent meg: A szabvány hivatkozási száma, címe: MSZ EN :2006 Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások. 2. rész: Hidak forgalmi terhei. A hiba helye: 150. oldal NA1.38. szakasz első bekezdés. Nyomtatva: Magyarország területén a következő (az országos közforgalmú vasúthálózat részét képező, a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő) vasútvonalak esetén kell alkalmazni az SW/2 tehermodellt α 1,21 figyelembevételével: Helyesen: Magyarország területén a következő (az országos közforgalmú vasúthálózat részét képező, a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő) vasútvonalak esetén kell alkalmazni az SW/2 tehermodellt: Olvasóink kérdezték mi válaszolunk! Hő- és füstelvezetés egyedi nyílászárók esetén Az új építésű ingatlan hő- és füstelvezetésének tervezése során, egyedi nyílászárók esetében, milyen feltételek mellett használhatóak fel az OTSZ 9. mellékletének átfolyási tényezői? 10

11 Válasz: Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ) szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 9. melléklet 2. táblázata az alábbi értékeket határozza meg az átfolyási tényezőkkel kapcsolatban: Nyíláskialakítás Nyitásszög (fok) Átfolyási tényező Szabad nyílás 0,65 Nyílószárny 90 0,65 Zsalu 90 0,5 Nyílószárny ,45 befelé nyílónál 0,35 0,35 befelé nyílónál 0,3 0,3 befelé nyílónál 0,15 Ugyanakkor az OTSZ kimondja, hogy a hő- és füstelvezető szerkezet bevilágító felületének, kupolájának tűzvédelmi osztálya A1 D lehet. A megbízhatósági nyitási ciklusainak száma közösségi rendeltetésű füstszakasz esetén Re 1000, egyéb rendeltetésű füstszakasz esetén Re 300, közösségi rendeltetésű füstszakaszban kétfunkciójú szerkezet esetén Re , kétfunkciójú szerkezet esetén Re lehet. A szélterelőinek vibrációja 10 Hz-nél nagyobb csillapítású, külső szívóhatással szembeni ellenállása (statikus ellenállás, jelzése: WLmin) 1500 Pa, hővel szembeni ellenállása B = 300 C és égvecsepegési kategóriája a vízszinteshez képest 120 -nál nagyobb mértékben kinyíló szerkezet kivételével d0 legyen. A hő- és füstelvezető szerkezet nyitását biztosítani kell legfeljebb 250 Pa függőleges megoszló teher (hóteher, jelzése: SL) esetében is. Az alacsony belső hőmérsékleten történő nyitást általános rendeltetésű helyiségeknél T = 0 C és hűtőházi technológiánál a nyitást legalább T = 15 C hőmérsékleten kell biztosítani. A hő- és füstelvezető szerkezet átfolyási tényezőjét vizsgálattal kell megállapítani. Meglévő épület, épületrész füstelvezetésének létesítésénél, átalakításánál, felújításánál oldalfalba épített meglévő nyílászáró füstelvezető szerkezetként való alkalmazása esetén, vizsgálati eredmény hiányában alkalmazható a 9. mellékletben foglalt 2. táblázat szerinti átfolyási tényező, ha az alkalmazást az átalakítás mértékének, körének figyelembevételével a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztették. Fentiek alapján tehát megállapítható, hogy a 9. mellékletben foglalt 2. táblázat szerinti átfolyási tényezők kizárólag abban az esetben alkalmazhatóak, amennyiben meglévő épület, épületrész füstelvezetésének létesítésével függ össze a tervezés, továbbá ennek során vizsgálati eredmény nem áll rendelkezésre és mindezt a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztették, azaz új épület tervezése során nem vehetőek figyelembe. Tűzveszélyes folyadékok A 150 m 2 -es eladótérből és 200 m 2 -es raktárból álló barkácsboltunkban II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot is forgalmazunk. Az OTSZ alapján milyen feltételek mentén érhető el az 1000 liter tárolható mennyiség, azaz a táblázatban meghatározott maximális értékek növelése szükséges-e az üzletünk esetében? Válasz: Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ) szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet kimondja, hogy kereskedelmi egység területén a 17. mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti mennyiségű, bontatlan csomagolású I II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és robbanásveszélyes osztályú aeroszol tárolható, forgalmazható. A vas-, barkács-, festék- és építőanyagot, háztartási cikket forgalmazó kereskedelmi egység helyiségében az I II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és robbanásveszélyes osztályú aeroszol legnagyobb megengedett mennyisége a fenti szerinti mennyiség háromszorosa, ha a kereskedelmi egységet a szomszédos helyiségektől tűzgátló építményszerkezetek választják el. Pinceszinti kereskedelmi rendeltetésű helyiségben I II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és robbanásveszélyes osztályú aeroszol nem tárolható és nem forgalmazható. A robbanásveszélyes osztályba tartozó 11

12 anyagot, valamint az I III. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot csak zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, valamint az I III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik az anyag robbanásra vagy heves égésre való hajlamát szövegesen vagy piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, a kiszerelő vagy a forgalomba hozó, valamint a felhasználáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag, I II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék esetében a felhasználó szervezet köteles elvégezni. Padlástérben robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag és I III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és gáz nem tárolható. Az OTSZ 17. melléklet 1. táblázata az alábbi értékeket határozza meg a kereskedelmi egységek területén maximálisan tárolható I II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok és robbanásveszélyes osztályú aeroszolok összmennyiségével összefüggésben: A helyiség alapterülete (m 2 ) A helyiséget határoló építményszerkezetek jellege A kereskedelmi egységet befogadó tűz szakasz teljes területén oltóberendezés I II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok és robbanásveszélyes osztályú aeroszolok megengedett összmennyisége (liter) Tűzgátló Van Tűzgátló Van Tűzgátló Van Tűzgátló Van 3000 Az OTSZ 17. melléklet 1. táblázata meghatározza az egyes helyiségekben tárolható mennyiségek maximumát. A 150 m 2 -es eladótérből és 200 m 2 -es raktárból álló üzletre vonatkozó követelmények az m 2 - es helyiség alapterülethez vannak rendelve. Az m 2 -es helyiség alapterületen a táblázatban meghatározottak szerint általánosságban II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékból 300 liter helyiségenként akkor tárolható, amikor a tárolásra szolgáló helyiséget határoló építményszerkezetek jellege nem tűzgátló és a kereskedelmi egységet befogadó tűzszakasz teljes területén oltóberendezés sincs. A tárolható mennyiség helyiségenként 1000 liter lesz abban az esetben, amikor a tárolásra szolgáló helyiséget tűzgátló építményszerkezetek határolják. Ugyanakkor a tárolható menynyiség helyiségenként szintén 1000 liter lesz abban az esetben is, amikor a kereskedelmi egységet befogadó tűzszakasz teljes területét oltóberendezés védi. Az általános eseten felül az OTSZ speciális követelményt biztosít a barkácsboltok esetében, amely értelmében a vas-, barkács-, festék- és építőanyagot, háztartási cikket forgalmazó kereskedelmi egység, helyiségében az I II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és robbanásveszélyes osztályú aeroszol legnagyobb megengedett mennyisége a fenti szerinti mennyiség háromszorosa, ha a kereskedelmi egységet a szomszédos helyiségektől tűzgátló építményszerkezetek választják el. A barkácsbolt esetében II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékból az általános maximális 300 liter helyiségenként akkor növelhető 900 literre, amennyiben a kereskedelmi egységet a szomszédos helyiségektől tűzgátló építményszerkezetek választják el. Az általános maximális helyiségenkénti tárolható 1000 liter abban az esetben növelhető 3000 literre, amennyiben a tárolásra szolgáló helyiséget a meglévő tűzgátló építményszerkezeteken felül újabb tűzgátló építményszerkezetekkel határolják. Az általános maximális helyiségenkénti tárolható 1000 liter abban az esetben is növelhető 3000 literre, amennyiben a kereskedelmi egységet a szomszédos helyiségektől tűzgátló építményszerkezetek választják el és a kereskedelmi egységet befogadó tűzszakasz teljes területét oltóberendezés védi. 12

13 Cégre szabott munkavédelmi képzések A Munkavédelmi törvény utóbbi fél évben történt változásai, valamint a Munkavédelem Nemzeti Politikájának múlt évi elfogadása is mutatja, hogy az eddigieknél még hangsúlyosabb figyelem irányul a biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés megvalósítására. Éppen ezért szigorodtak a munkavédelmi képviselő-választásra, vala mint a munkabalesetek kivizsgálására vonatkozó szabályok. Cégekre szabott helyszíni képzéseinkkel a munkavédelmi kötelezettségek elvégzésében szeretnénk segítséget nyújtani. A közelmúlt legsikeresebb MUNKAVÉDELMI képzései Kötelező munkavédelmi képviselő-választás A minimum 20 főt foglalkoztató munkáltatóknak már kötelező munkavédelmi képviselő-választást tar tani. Amennyiben Ön még nem tette lehetővé a képviselő-választást, úgy segítünk annak lebonyolításában és a procedúrához kapcsolódó adminisztrációs feladatok elvégzésében. Munkavédelmi képviselők alapképzése A megválasztott munkavédelmi képviselők a Munkavédelmi törvény 75. (1) bekezdés c) pontjában előírt 16 órás alapképzést végezhetik el, amely megfelelő szakmai alapot ad a képviselői tevékenység magas szintű elvégzéséhez. A munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltésének gyakorlati lépései Az utóbbi években többször módosultak a munkabalesetekre vonatkozó előírások. Legutóbb március 4-től léptek hatályba új részletszabályok a munkabaleseti bejelentőlap kitöltésére vonatkozóan. A képzés során gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be a munkabalesetek bejelentésére vonatkozó tudnivalókat. A mentési terv összeállítása Rendkívüli események, váratlan helyzetek fordulnak elő az Ön cégében? Ezek veszélyeztethetik a munkavállalók nagyobb csoportját vagy súlyos következményekkel járhatnak (balesetek, egészségkárosodás)? Ha igen, Ön minden bizonnyal a Munkavédelmi törvényben előírt mentési terv elkészítésére kötelezett. A képzés segítségével elkészítheti saját mentési tervét az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos foglalkoztatás megvalósítása érdekében. Helyszíni MUNKAVÉDELMI képzések A kihelyezett képzésekről bővebb felvilágosítást ad Szabó-Auguszt Emőke, szeminárium- és konferenciamenedzser a telefonszámon vagy az emoke.auguszt@forum-media.hu címen. Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-Tűzvédelem XI. évfolyam, második szám, február Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Budapest, Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Wimmer Katalin, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Pék Andrea HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: Fax: forum-media@forum-media.hu Internet: Tördelés: B TEX 2000 Bt.