ORFK TÁJÉKOZTATÓ AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HIVATALOS LAPJA. Tartalomjegyzék. ORFK Tájékoztató (OT) 2011/7. szám Budapest, június 21.

Átírás

1 2011/7. szám Budapest, június 21. Szám: 17646/2011. ált. AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HIVATALOS LAPJA ORFK TÁJÉKOZTATÓ Tartalomjegyzék Utasítások: 1. 8/2011. (VI. 10.) ORFK utasítás az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv akció alegységeiről 2. 9/2011. (VI. 17.) ORFK utasítás a tudományos munkáról és az újítási szabályzatról 2011/7. szám Budapest, június 21.

2 2 I. rész UTASÍTÁSOK Szám: 9/2011. AZ ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG 8/2011. (VI. 10.) ORFK UTASÍTÁSA az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv akció alegységeiről A bevetési (akció, műveleti, taktikai stb.) alegységek a kor követelményeinek és az időközben keletkezett tapasztalatoknak megfelelő átalakítása, az akció alegységek feladatainak, működési rendjének meghatározása, az igénybevételük, illetve a személyi állományuk kiképzésének és továbbképzésének szabályozása, valamint a tevékenységük ellátásához szükséges felszerelés, fegyverzet és technikai eszköz meghatározása érdekében kiadom az alábbi u t a s í t á s t: 1. Az utasítás hatálya kiterjed az Országos Rendőr-főkapitányságra (a továbbiakban: ORFK), a Köztársasági Őrezredre (a továbbiakban: KÖE), a Készenléti Rendőrségre (a továbbiakban: KR), a Nemzeti Nyomozó Irodára (a továbbiakban: NNI), a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra (a továbbiakban: RRI), a Budapesti Rendőr-főkapitányságra (a továbbiakban: BRFK) és a megyei rendőr-főkapitányságokra (a továbbiakban: MRFK) az utasításban meghatározott feladatkörök tekintetében. 2. Az erőszakos bűncselekmények megelőzésére, megszakítására és az elkövetők elfogására, továbbá egyéb speciális feladatok ellátására a) az MRFK-kon és a BRFK-n a rendészeti igazgató, illetve Budapest rendőrfőkapitánya rendészeti helyettesének alárendeltségében Akció Osztályt, illetve Alosztályt; b) az NNI Műveleti Főosztály (a továbbiakban: NNI MFO) taktikai osztályain, valamint az NNI Tanúvédelmi Szolgálat Személyvédelmi Osztályán (a továbbiakban: NNI TVDSZ SZVO) taktikai feladatokat is ellátó akció alegységeket; c) az RRI-n a rendészeti igazgató-helyettes alárendeltségében Akció Alosztályt lehet működtetni (a továbbiakban az a)-c) alpontokban szereplő szervezeti elemek együtt: akció alegységek). 3. Az MRFK-k és a BRFK, az NNI és az RRI szervezetében az akció alegységek hatáskörébe utalt feladatok végrehajtására más szervezeti elem nem működtethető.

3 3 4. A 2. pont szerint kialakított akció alegységeket a) az MRFK-k tekintetében a rendészeti igazgatóságok szervezetén belül, a mélységi ellenőrzési és/vagy közterületi feladatok ellátására kialakított szolgálat/vagy osztály (amennyiben az MRFK szervezetében ilyen nem került rendszeresítésre, akkor a Közrendvédelmi Osztály) szervezetében; b) a BRFK tekintetében a Rendészeti Szerveken belül; c) az NNI tekintetében a Bűnügyi Ellátó Szerveken belül; d) az RRI tekintetében az RRI rendészeti igazgató-helyettesének alárendeltségében kell működtetni. 5. Az akció alegységek illetékessége a) az MRFK-k akció alegységei tekintetében a 7. pont f)-g) alpontok kivételével az MRFK illetékességi területére; b) a BRFK akció alegységének tekintetében a főváros illetékességi területére; c) az NNI taktikai feladatokat is ellátó akció alegységei tekintetében az ország egész területére; d) az RRI akció alegysége tekintetében a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (a továbbiakban: BLFNR) területére terjed ki. 6. Az MRFK-k, a BRFK, valamint az RRI akció alegységei a 7. pontban meghatározott feladatokat a 7. pont g) alpontjában meghatározottak kivételével az 5. pontban meghatározott illetékességi területükön kívül kizárólag a területileg illetékes MRFK rendészeti igazgatójának, Budapest rendőrfőkapitánya rendészeti helyettesének, illetve az RRI rendészeti igazgató-helyettesének előzetes engedélyével hajthatnak végre. 7. Az MRFK-kon, illetve a BRFK-n működtetett akció alegységek feladata a) az erőszakos jellegű bűncselekmények megelőzése, megszakítása, fegyveres bűnözők elfogása, kivéve a Terrorelhárítási Központ (a továbbiakban: TEK) kizárólagos hatáskörébe utalt vagy az érintett rendőri szerv felkérése alapján a TEK igénybevételével érintett eseteket; b) bűncselekmények helyszínén az elrejtett fegyverek, lőszerek, robbanóanyagok és robbantószerkezetek felkutatásában, biztosításában való közreműködés; c) az illetékességi területre elrendelt fokozott ellenőrzési feladatokban való részvétel; d) az egészségügyről szóló törvényben meghatározott közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsító személy megfékezése, valamint biztonságos őrzésére kijelölt helyre történő szállításának biztosítása, amennyiben a személy a vele szemben foganatosított intézkedés során fegyveresen vagy felfegyverkezve áll(t) ellen, kivéve az érintett rendőri szerv felkérése alapján a TEK igénybevételével érintett eseteket; e) az illetékességi területen megjelenő védett személyek személy- és objektumvédelmi biztosításában való részvétel, illetve veszélyeztetett személyek védelme, személybiztosítási és létesítményvédelmi feladatok önálló ellátása; f) az illetékességi területen kívül fogolykísérési feladatok ellátása, amennyiben az különösen indokolt és különleges felkészültséget igényel; g) a rendészeti főigazgató utasítása alapján az ország bármely területén működő rendőri egység elsősorban akció alegység megerősítése; h) az illetékességi területükön lefoglalt, a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény kapcsán meghatározott jelentős mennyiségű kábítószer vagy kábítószernek látszó anyag szállítása;

4 4 i) a rendőri csapaterő alkalmazása esetén a speciális képzettséget igénylő különös tekintettel a kiemelésekkel összefüggő, a polgári ruhás, valamint a felderítői és megfigyelői feladatok ellátása; j) különösen indokolt esetben az MRFK, illetve a BRFK, valamint a rendőrkapitányságok és a határrendészeti kirendeltségek által igényelt egyéb, általános (közterületi, bűnügyi) rendőri feladatok ellátása. 8. Az NNI MFO akció alegységeinek feladata a) a 7. pont a), b), e), h) és i) alpontjaiban foglaltak végrehajtása; b) a speciális műveleti feladatok végrehajtása során fedett nyomozó biztosítása; c) indokolt esetben a speciális bűnügyi feladatokra figyelemmel az NNI Tanúvédelmi Szolgálat tevékenységének támogatása, annak vezetőjének felkérésére. 9. Az NNI TVDSZ SZVO akció alegysége a) külön jogszabályokban és normákban meghatározott feladatai teljesítése keretében jogosult a 7. pont a), b), c), e), f) és h) alpontjaiban meghatározott feladatokat végrehajtani; b) indokolt esetben részt vesz az NNI MFO akció alegységei által végrehajtott feladatban, annak vezetőjének felkérésére. 10. Az RRI akció alegységének feladata a) a 7. pont a), b), c), e) és f) alpontjaiban foglaltak végrehajtása; b) a BLFNR területén, illetve a magyar joghatóság alatt álló légijárművön az egészségügyről szóló törvényben meghatározott közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsító, illetőleg a légijármű fedélzetén rendzavaró személy megfékezése, valamint biztonságos őrzésére kijelölt helyre történő szállítása; c) a kiemelten veszélyeztetett polgári légi járatok nyílt rendőri fegyveres biztosítása; d) a BLFNR Kényszerhelyzeti Tervében jelentkező speciális képzettséget igénylő rendőri feladatok végrehajtása; e) a nagy értékű pénz-, érték- és fegyverszállítmányok biztosításában való részvétel; f) az illetékességi területén lefoglalt, a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény kapcsán meghatározott jelentős mennyiségű kábítószer, kábítószernek látszó anyag szállítása, amennyiben az különösen indokolt és különleges felkészültséget igényel; g) a rendőri csapaterő alkalmazása esetén a speciális képzettséget igénylő különös tekintettel a kiemelésekkel összefüggő feladatok ellátása; h) meghatározott időközönként a szolgálatszervezés rendszerén belül járőrözési feladat teljesítése a BLFNR belső és külső területén. 11. Az akció alegységek pontos igénybevételének rendjét az illetékes MRFK vezetője, Budapest rendőrfőkapitánya, az RRI igazgatója, illetve az NNI igazgatója a helyi sajátosságok figyelembe vételével, belső norma kiadásával szabályozza. 12. Az akció alegységek létszáma a lehetőségeknek és a szakmai indokoltságnak megfelelően: a) az MRFK-kon és az RRI-n legalább 2 tiszti és 14 főtörzszászlósi státusz; b) a BRFK szervezeti rendszerében legalább 4 tiszti és 28 fő főtörzszászlósi státusz; c) az NNI MFO taktikai osztályain 100 tiszti és 60 főtörzszászlósi státusz, az NNI TVDSZ SZVO esetében 10 tiszti és 40 főtörzszászlósi státusz.

5 5 13. Az akció alegységeknél a 12. pontban meghatározott státuszok számát az MRFK-kon, a BRFK-n, az NNI-nél, valamint az RRI-nél a már kialakított, fent meghatározott feladatokat ellátó akció alegységeknél, illetőleg a későbbiekben létesítésre kerülő alegységeknél a szervezet rendszeresített státuszai keretén belüli átcsoportosítással, a rendőri szerv vezetőjének kell biztosítani. 14. Az akció alegységek személyi állományába olyan önként jelentkező rendőrt lehet kinevezni, aki megfelelő rendőr-szakmai ismeretekkel és legalább 2 év rendőri gyakorlattal rendelkezik, megfelel az előírt normál egészségügyi, fizikai és pszichikai követelményeknek, és vállalja a szükséges továbbképzéseken való részvételt. 15. Az egészségügyi, fizikai és pszichikai alkalmassági követelmények tekintetében az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló hatályos jogszabályban foglaltak alkalmazandók. 16. Az akció alegységek tevékenységének egységes szakmai irányítását a rendészeti szakterület tekintetében a rendészeti főigazgató az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Közrendvédelmi Főosztály Csapatszolgálati Osztály (a továbbiakban: ORFK RFI KVFO CSO), a bűnügyi szakterület vonatkozásában a bűnügyi főigazgató az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Felderítő Osztály (a továbbiakban: ORFK BFI BFO FELDO) útján végzi. 17. Az ORFK RFI KVFO CSO szakmai felügyelete alá tartozó akció alegységek személyi állománya központi szakmai alapképzését évente egy alkalommal, egy hónap időtartamban, az alapképzésen már részt vett parancsnoki állomány központi továbbképzését évente egy alkalommal kettő nap időtartamban kell megtartani. 18. Az akció alegységek újonnan kinevezett állományának szakmai alapképzését, valamint parancsnoki állományának alap- és továbbképzését a KR az ORFK Humánigazgatási Szolgálat Oktatási Igazgatóság Rendészeti Szervek Kiképző Központ (a továbbiakban: ORFK HSZ RSZKK) és a KÖE közreműködésével végzi. 19. Az akció alegységek személyi állományának az évente esedékes rendes továbbképzését ide nem értve a 17. pontban meghatározott képzéseket az akció alegységek szakmai felügyeletét ellátó érintett MRFK rendészeti igazgatója, Budapest rendőrfőkapitányának rendészeti helyettese és az RRI rendészeti igazgató-helyettese szervezi. Amennyiben a képzés regionálisan történik, annak költségei az érintett MRFK-kat és a BRFK-t arányosan terhelik. 20. Az akció alegységekbe beosztott állomány elméleti, fizikai, pszichikai és szakmai felkészültségéért és felkészítéséért az MRFK rendészeti igazgatója, Budapest rendőrfőkapitányának rendészeti helyettese, az RRI rendészeti igazgató-helyettese és az NNI Bűnügyi Ellátó Szervek vezetője felelős. 21. Az akció alegységek továbbképzésére a heti szolgálati időből legalább 8 órát kell fordítani, ezen időtartam a szolgálati feladatok függvényében havi keretben is meghatározható.

6 6 22. Az NNI igazgatója az ORFK HSZ RSZKK vezetőjével együttműködve kidolgozza az NNI érintett alegységeinek képzési programjait, tematikáit, valamint meghatározza a foglalkozások helyét, idejét. 23. A gépjármű-vezetéstechnikai képzés, valamint a lőgyakorlatok tematikájának kidolgozását, továbbá az abban foglaltak végrehajtását és felmérését valamennyi akció alegység tekintetében az ORFK HSZ RSZKK végzi. 24. Az éves szakmai felmérések tervét és a végrehajtásukról szóló jelentést a KR az ORFK RFI KVFO CSO, illetve az ORFK HSZ RSZKK bevonásával készíti el. A szakmai felmérést ellenőrző bizottságokba az ORFK RFI KVFO CSO bizottsági elnököt, a KR és az ORFK HSZ RSZKK 1-1 fő bizottsági tagot delegál. 25. Az elkészített képzési programokat és tematikákat július 15-ig, azt követően a tárgyévet megelőző év november 30-ig a rendészeti főigazgatónak, az NNI képzési programjait és tematikáit a bűnügyi főigazgatónak jóváhagyásra fel kell terjeszteni. 26. A KR parancsnoka az érintett különböző akció alegységek tekintetében az NNI alegységeit kivéve kidolgozza az utasításban meghatározott éves alapképzések, parancsnoki továbbképzések speciális programját és költségtervét, valamint meghatározza a foglalkozások helyét és idejét. 27. A KR parancsnoka, valamint az NNI tekintetében az ORFK HSZ RSZKK vezetője minden év február 28-ig a jelen utasítás szerint az előző évben végrehajtott alap- és továbbképzések, valamint a felmérések tapasztalatairól értékelő jelentést készít, amelyet az ORFK rendészeti főigazgatójának, illetve az NNI tekintetében az ORFK bűnügyi főigazgatójának terjeszt fel. 28. Az akció alegységekkel rendelkező MRFK-k rendészeti igazgatói, Budapest rendőrfőkapitányának rendészeti helyettese, az RRI rendészeti igazgató-helyettese, illetve az NNI Bűnügyi Ellátó Szervek vezetője kidolgozzák a területi (végrehajtói) továbbképzések programját, és azokat a tárgyévet megelőző év november 30-ig a rendészeti főigazgatónak, az NNI továbbképzési programjait a bűnügyi főigazgatónak jóváhagyásra felterjesztik. 29. A területi továbbképzések programjának kialakításakor az alap- és a továbbképzés, valamint a parancsnoki állomány továbbképzése programjára irányadó szempontokat kell figyelembe venni. 30. Az akció alegységekbe újonnan kinevezett vagy vezényelt személyek alapképzésének programját úgy kell meghatározni, hogy a résztvevő állomány a) jártasság szinten sajátítsa el azokat az alapvető ismereteket (speciális taktikai eljárások, önvédelem-közelharc, lövészet), amelyek megalapozzák és felkészítik az alegységük rendeltetéséből adódó feladatok végrehajtására; b) tegyen szert olyan szintű állóképességre, amely alkalmassá teszi az akció feladatok végrehajtásával járó fizikai, pszichikai megterhelés elviselésére; c) ismerje meg a szolgálati ág alapvető műszaki, híradó feladatait, a rendszeresített fegyverzeti, technikai és védőeszközöket; d) hajtsa végre eredményesen az 1. számú mellékletben meghatározott lőgyakorlatokat;

7 7 e) szerezzen feladata ellátásához szükséges egészségügyi, munkavédelmi és pszichológiai ismereteket; f) ismerje meg az akció alegységek tevékenységét szabályozó hatályos jogszabályokat és belső normákat. 31. Az ORFK RFI KVFO CSO, valamint az ORFK BFI BFO FELDO vezetője szakmai irányítási jogkörében eljárva a) megszervezi és végrehajtja a képzések ellenőrzését; b) a végrehajtott ellenőrzések tapasztalatairól értékelő jelentést készít, amelyet minden tárgyévet követő év március 31-ig a rendészeti, illetve a bűnügyi főigazgató útján az országos rendőrfőkapitánynak felterjeszt. 32. Az akció alegységek képzésének programját úgy kell összeállítani, hogy a résztvevő állomány tagjai alegységszinten együttműködve is legyenek képesek végrehajtani készség-, illetve alkalmazó szinten azokat az alapvető ismereteket (speciális taktikai eljárások, önvédelem-közelharc, lövészet), amelyekben az alapképzés során a parancsnokok és a végrehajtói állomány már jártasságot szereztek. 33. Az akció alegységekbe beosztott személyek továbbképzésének programját úgy kell meghatározni, hogy a résztvevő állomány a) készség-, illetve alkalmazási szinten sajátítsa el azokat az alapvető ismereteket (speciális taktikai eljárások, önvédelem-közelharc, lövészet), amelyekben az alapképzés során már jártasságot szerzett; b) tartson fenn olyan szintű állóképességet, amely folyamatosan alkalmassá teszi az akció feladatok végrehajtásával járó fizikai, pszichikai megterhelés elviselésére; c) mélyüljön el a szolgálati ág alapvető műszaki, híradó feladataival kapcsolatos ismeretanyagban, a rendszeresített fegyverzeti, technikai és védőeszközöket részletesen ismerje meg, különös tekintettel azok alkalmazhatóságának korlátaira, valamint karbantartására; d) hajtsa végre eredményesen az 1. számú mellékletben meghatározott lőgyakorlatokat; e) mélyítse el a feladata ellátásához szükséges egészségügyi, munkavédelmi és pszichológiai ismereteit; f) ismerje meg az akció alegységek tevékenységét szabályozó hatályos jogszabályokat, belső normákat és dolgozza fel a rendelkezésre álló esettanulmányokat. 34. Az akció alegységekbe felvételre tervezett személyek előzetes felmérését (alkalmassági előszűrését) az érintett akció alegység vezetője szervezi. Az akció alegységekhez történő felvételhez szükséges általános készségek felmérését az illetékes humánigazgatási szolgálat végzi. 35. Az akció alegységek parancsnoki állománya továbbképzésének programját az alapképzésen és továbbképzésen elsajátított ismeretekre építve úgy kell összeállítani, hogy a résztvevő állomány részére nyújtson határozott iránymutatást: a) az alapképzésen megszerzett ismeretek bővítéséhez, frissítéséhez; b) az új technikai eszközök, fegyverek megismeréséhez; c) az új taktikai eljárások megismeréséhez; d) az alárendeltségükbe tartozó alegység személyi állománya részére történő továbbképzéshez.

8 8 36. Az utasításban szabályozott képzések során az ORFK Gazdasági Főigazgatóság által biztosított keretből a) a KR-nél végrehajtott egy hónapos alapképzések és a parancsnoki továbbképzések során felhasznált anyagok, valamint az elhelyezés és az étkeztetés költségeinek viseléséről a KR parancsnoka; b) az ORFK HSZ RSZKK-nál végrehajtott részképzések során felhasznált anyagok költségeinek viseléséről az ORFK HSZ RSZKK vezetője; c) az NNI szervezésében végrehajtott alapképzések, parancsnoki továbbképzések, területi továbbképzések során felhasznált anyagok költségeinek viseléséről az NNI igazgatója; d) az MRFK-k, a BRFK és az RRI alárendeltségébe tartozó akció alegységek területi továbbképzéséhez szükséges költségkeret rendelkezésre bocsátásáról az érintett rendőri szerv gazdasági vezetője gondoskodik. 37. Az MRFK-k és a BRFK akció alegységei szolgálati időrendszerét az MRFK-k vezetői és Budapest rendőrfőkapitánya, az NNI taktikai feladatokat is ellátó alegységei szolgálati időrendszerét az NNI igazgatója, az RRI akció alegységének szolgálati időrendszerét az RRI igazgatója a vonatkozó jogszabályok és belső normák alapján határozzák meg. 38. Az akció alegységek személyi állományának ruhanormája az NNI akció alegységei kivételével egyenruhás. Az NNI taktikai feladatokat is ellátó alegységeinél szolgálatot teljesítő állomány ruhanormája polgári. 39. Az akció alegységek taktikai feladatokat közvetlenül ellátó hivatásos állományát a feladatok ellátásához a rendőri alapfelszerelésen túlmenően az utasítás 2. számú mellékletében felsorolt fegyverzettel, technikai eszközökkel és ruházati anyagokkal kell ellátni. 40. Az NNI MFO és az NNI TVDSZ SZVO taktikai feladatokat is ellátó állományát a rendőri alapfelszerelésen túlmenően az utasítás 3. számú mellékletében felsorolt fegyverzettel, technikai eszközökkel és ruházati anyagokkal kell ellátni. 41. Az akció alegységek fegyverzeti, technikai, bevetési ruházatának, személyi védőeszközeinek utánpótlásáról az ORFK hatályos beszerzési szabályzata előírásainak megfelelően kell gondoskodni. 42. Az akció alegységek taktikai feladatokat ellátó állománya részére, a feladatok ellátásához a rendőri alapfelszerelésen túlmenően biztosítandó fegyverzeti és technikai eszközök, valamint a ruházati anyagok beszerzéséről az érintett rendőri szerv illetékes gazdasági szervezete a mindenkori költségvetési lehetőségek figyelembevételével köteles gondoskodni. 43. Az akció alegységek állományába felvételt nyert rendőr számára a szükséges speciális ruházati felszerelést, az érintett rendőri szerv illetékes gazdasági szervezete a mindenkori költségvetési lehetőségek figyelembevételével köteles beszerezni. 44. Az utasítás a közzétételét követő 30. napon 1 lép hatályba. 1 Közzétételére a Hivatalos Értesítő 35. számában, június 10-én került sor, hatályba lépés napja: július 10.

9 9 45. Hatályát veszti a Rendőrség szerveinél bevetési egységek létrehozásáról, feladataikról és működésük rendjéről szóló 74/2007. (OT 35.) ORFK utasítás, valamint a bevetési alegységek személyi állománya alapképzéséről, továbbképzésének rendszeréről, valamint a szakmai felmérés szabályairól szóló 33/2008. (OT 18.) ORFK utasítás. Dr. Hatala József r. altábornagy sk.

10 10 1. számú melléklet a 8/2011. (VI. 10.) ORFK utasításhoz Az akció alegységek személyi állománya részére meghatározott lőgyakorlatok szolgálati pisztollyal végrehajtandó lőgyakorlatok cél: 4/a. számú körös mellalak értékelési zóna: a 8-as körön belüli terület távolság: 8 méter Ssz. Feladat Szint 1. fegyverrántás, csőre töltés, 1 lövés 3 sec. 2. fegyverrántás, csőre töltés, 2 lövés 3,5 sec. 3. készenléti helyzet, feszített kakas, 1 lövés 1,5 sec. 4. készenléti helyzet, 1 db revolverező lövés 2 sec. 5. készenléti helyzet, revolverező dupla lövés 3 sec. 6. fegyverrántás, 1 db revolverező lövés 3 sec. 7. készenléti helyzet 2 lövés, tárcsere, 2 lövés (fegyver csőre töltve, kakas fesztelenítve) 7 sec. UZI típusú géppisztollyal végrehajtandó lőgyakorlatok cél: 4/a. számú körös mellalak értékelési zóna: a 9-es területe távolság: 10 méter Ssz. Feladat Szint 1. csőre töltés 1 lövés fegyver bebiztosítva 3 sec. 2. készenléti helyzetből 1 lövés Fegyver kibiztosítva, a lövő nem 1,5 sec. fogja a markolatbiztosítót! 3. készenléti helyzet 2 lövés Fegyver kibiztosítva, a lövő nem 1,8 sec. fogja a markolatbiztosítót! 4. Kakas feszítve, cső üres. Elsütés, tárfenékre üt, csőre tölt, 2 lövés. Fegyver bebiztosítva! 4 sec. 5. Készenléti helyzet, 2 lövés középre, 1 lövés a cél fej részére. Fegyver kibiztosítva, a lövő nem 3 sec. fogja a markolatbiztosítót! 6. 2 db cél, 2-2 lövés Fegyver kibiztosítva, a lövő nem 3 sec. fogja a markolatbiztosítót! 7. 2 lövés, nagy tárcsere, 2 lövés, 2 db célra Fegyver kibiztosítva, a lövő nem fogja a markolatbiztosítót! 8 sec.

11 11 HK MP-5 típusú géppisztollyal végrehajtandó lőgyakorlatok cél: 4/a. számú körös mellalak értékelési zóna: a 9-es területe távolság: 10 méter Ssz. Feladat Szint 1. Csőre töltés 1 lövés Fegyver bebiztosítva! 3 sec. 2. Készenléti helyzetből 1 lövés Fegyver kibiztosítva! 1,5 sec. 3. Készenléti helyzet 2 lövés. Fegyver kibiztosítva! 1,8 sec. 4. Kakas feszítve, cső üres. Elsütés, tárfenékre üt, csőre tölt, 2 lövés. Fegyver bebiztosítva! 4 sec. 5. Készenléti helyzet, 2 lövés középre, 1 lövés a cél fej részére. Fegyver kibiztosítva! 3 sec db cél. 2-2 lövés Fegyver kibiztosítva! 3 sec lövés, nagy tárcsere, 2 lövés 2 db célra. Fegyver bebiztosítva! 8 sec.

12 12 2. számú melléklet a 8/2011. (VI. 10.) ORFK utasításhoz Az akció alegységek taktikai feladatokat ellátó állománya részére a feladatok ellátásához a rendőri alapfelszerelésen túlmenően biztosítandó fegyverzet, technikai eszközök és ruházati anyagok 1. Fegyverzeti anyagok Személyi felszerelés: - 1 db 9x19 mm Parabellum űrméretű pisztoly, - 1 db 9x19 mm Parabellum űrméretű (másod-) pisztoly, - 1 db 9x19 mm Parabellum űrméretű géppisztoly. Osztály (Alosztály) készlet (a készlet kialakításánál a létszámviszonyokra is figyelemmel kell lenni): - minimum 2 db (12/70-es és/vagy 12/76-os) előagytáras, normál vagy félautomata sörétes puska, - minimum 2 db (.308 WIN és/vagy 7,62 x 54 R lőszerrel működő) távcsöves puska. Kiegészítő fegyverzeti felszerelés: - 1 db bilincstartó, - 1 db lövedékálló sisak, - 1 db szilánkvédő szemüveg, - 1 db taktikai kés, - 1 db (minimum NIJ III/A. védelmi fokozatú) rejtetten viselhető lövedékálló védőmellény. Osztály (Alosztály) készlet (a készlet kialakításánál a létszám viszonyokra is figyelemmel kell lenni): - 3 db távcső, - 3 db tájoló, - 3 db kézi GPS vevőkészülék (folyamatosan frissíthető szoftverekkel), - 3 db elektromos sokkoló (TASER), - 3 db passzív rendszerű éjjellátó berendezés, - 1 db speciális bevetési táska (fenti felszerelés szállításához). 2. Technikai eszközök (a készlet kialakításánál a létszámviszonyokra is figyelemmel kell lenni): - ereszkedő felszerelések (különböző hosszúságú és funkciójú kötelek, kötélvédők, kötélzsákok, nittek, nittfúrók és kalapácsok, különböző karabínerek, ereszkedő- és mászógépek, lépőszárak), - mechanikus és/vagy hidraulikus ajtótörő- és feszítő eszközök, - EDR-kézirádiók, valamint analóg rendszerű egyéb kézirádiók (min. 16 csatornás, 5 W teljesítmény, Mhz sávszélesség, gyorstöltővel, tartalék akkumulátorral, külső fülhallgatóval), - 4 db átvizsgáló tükör, - átvizsgáló lámpák, - 4 db nagy fényerejű lámpa, - 2 db tüskés (szöges) mobil telepítésű útzár, - képrögzítő eszközök, - 1 db mobil rádió, - 1 db vezetékes rejtett kezelő mobil rádióhoz, - 2 db lövedékálló védőpajzs, nagy erejű többfunkciós lámpával ellátva.

13 13 3. Egyéni védőfelszerelés - 1 pár ereszkedő kesztyű, - 1 pár általános munkavédelmi kesztyű, - 1 pár termokesztyű, - 1 db (minimum NIJ III. védelmi fokozatú) külső lövedékálló védő mellény, további kiegészítő kerámia, stb. betétekkel a magasabb védelmi fokozat (NIJ IV/A., NIJ IV.) elérése érdekében, - 1 db panorámás védőmaszk, - 1 cs. különféle szűrőbetét, - 2 csg. füldugó, - 1 garnitúra könyök-, térd-, alkar-, felkar- és vállvédő. 4. Védőruházat - 1 db (minimum 5 másodpercig) tűzálló, nyakat is védő csuklya, - 1 db (minimum 3 másodpercig) lángálló csuklya, - 1 db Swat sapka, - 1 db taktikai mellény, - 3 pár termozokni, - 1 db vízálló termoruha, - 1 db fekete bevetési mellény, - 3 db fekete rövid ujjú póló, - 3 db fekete hosszú ujjú póló, - 1 db fekete bevetési öv belső, - 1 db fekete bevetési öv külső, - 1 db fekete spec. öv, - 1 db tereptarka és 1 db fekete téli zubbony, - 1 db tereptarka és 1 db fekete téli zubbony bélés, - 1 db tereptarka és 1 db fekete két részes ruha, - 1 db zöld és 1 db fekete lövészkabát, - 1 db speciális bevetési táska a felszerelés szállításához. 5. Munkaruházat - 1 pár lövészkesztyű, - 1 pár gumicsizma, cserélhető termo-betéttel. 6. Pirotechnikai eszközök - különböző könnygázfejlesztő eszközök, - hang-, fény- és füstjelző eszközök. 7. Gépjármű - személygépkocsi: az osztály (alosztály) teljes létszámának együttes mozgatásához minimálisan szükséges gépjármű (benne: megkülönböztető jelzéssel fix módon ellátott járőr gépkocsi, rendőri jelleget nélkülöző szolgálati személygépkocsi, ezeken kívül legalább 1 db terepjáró gépkocsi és 1 db mikrobusz). 8. Ruházat - 1 db szövetsapka (pilotka), - 1 db bevetési zubbony (kék),

14 14-1 db bevetési nadrág (kék), - 1 db bevetési dzseki (kék), - 1 pár bevetési bakancs, - 2 db öntapadós rendfokozati jelzés, csillaggal, - 2 db karjelvény. 9. Sportruházat - 1 garnitúra 2 részes szabadidő ruha, - 1 db sportnadrág, - 1 db sporttrikó, - 1 pár sportcipő, - 1 pár edzőcipő, - 1 garnitúra karate ruha.

15 15 3. számú melléklet a 8/2011. (VI. 10.) ORFK utasításhoz A Nemzeti Nyomozó Iroda akció alegységeinek tagjai részére a feladatok ellátásához a rendőri alapfelszerelésen túlmenően biztosítandó fegyverzet, technikai eszközök és ruházati anyagok 1. Fegyverzeti anyagok Személyi felszerelés: - 1 db 9x19 mm Parabellum űrméretű pisztoly, - 1 db 9x19 mm Parabellum űrméretű (másod-) pisztoly, - 1 db 9x19 mm Parabellum űrméretű géppisztoly. Osztály (Alosztály) készlet (a készlet kialakításánál a létszám viszonyokra is figyelemmel kell lenni): - minimum 2 db (12/70-es és/vagy 12/76-os) előagytáras, normál vagy félautomata sörétes puska. Kiegészítő fegyverzeti felszerelés: - 1 db bilincstartó, - 1 db lövedékálló sisak, - 1 db szilánkvédő szemüveg, - 1 db taktikai kés, - 1 db II. védelmi fokozatú lövedékálló testmellény. Osztály (Alosztály) készlet (a készlet kialakításánál a létszám viszonyokra is figyelemmel kell lenni): - 3 db távcső, - 3 db elektromos sokkoló, - 3 db passzív rendszerű éjjellátó berendezés, - 1 db speciális bevetési táska (felszerelés szállításához). 2. Technikai eszközök (a készlet kialakításánál a létszám viszonyokra is figyelemmel kell lenni): - kézirádió (min. 16 csatornás, 5 W teljesítmény, Mhz sávszélesség, gyorstöltővel, tartalék akkumulátorral, külső fülhallgatóval), - 4 db átvizsgáló tükör, - átvizsgáló lámpa - létszámnak megfelelő, - 4 db nagy fényerejű lámpa, - képrögzítő eszköz, - 1 db mobil rádió, - 1 db vezetékes rejtett kezelő mobil rádióhoz. 3. Egyéni védőfelszerelés - 1 pár termokesztyű, - 1 db III. védelmi fokozatú rejtett lövedékálló mellény, - 1 db IV/A. védelmi fokozatú külső lövedékálló mellény, - 1 db panorámás védőmaszk, - 1 csg. különféle szűrőbetét, - 2 csg. füldugó, - 1 garnitúra könyök-, térd- és vállvédő.

16 16 4. Védőruházat - 1 db Nomex csuklya, - 1 db taktikai mellény, - 1 pár termozokni, - 1 db vízálló termoruha, - 1 db akciómellény, - 2 db fekete rövid ujjú póló, - 2 db fekete hosszú ujjú póló, - 1 db fekete bevetési öv belső, - 1 db fekete bevetési öv külső, - 1 db fekete spec. öv, - 1 db tereptarka és 1 db fekete téli zubbony, - 1 db tereptarka és 1 db fekete téli zubbony bélés, - 1 db tereptarka és 1 db fekete két részes ruha, - 1 db zöld és 1 db fekete lövészkabát. 5. Munkaruházat - 1 pár lövészkesztyű. 6. Pirotechnikai eszközök - könnygázfejlesztő eszközök, - hang-, fény- és füstjelző eszközök. 7. Gépjármű - személygépkocsi: az osztály (alosztály) teljes létszámának együttes mozgatásához minimálisan szükséges gépjármű figyelemmel a fedett elhelyezési körletre is. 8. Ruházat - 1 db szövetsapka (pilotka), - 1 db bevetési zubbony (kék), - 1db bevetési nadrág (kék), - 1 db bevetési dzseki (kék), - 1 pár bevetési bakancs.

17 17 Szám: 10/2011. AZ ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG 9/2011. (VI. 17.) ORFK UTASÍTÁSA a tudományos munkáról és az újítási szabályzatról Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv személyi állománya által végzett tudományos és kutatómunka színvonalának emelése, valamint a személyi állománynak a fejlesztési folyamatokba történő bevonása érdekében kiadom az alábbi u t a s í t á s t. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az utasítás hatálya 1. Az utasítás hatálya az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre (a továbbiakban: Rendőrség) terjed ki. Értelmező rendelkezések 2. Az utasítás alkalmazásában: a) A rendőrségi tudományos munka: a belügyi tudományos kutatói és tudományszervezői munkáról szóló 6/2006. (BK 4.) BM utasítás rendelkezéseivel összhangban végzett olyan kutató, alkotó, tudományszervezői és pályázathirdetési tevékenység, amely a rendőrségi feladatok ellátásával, azok gyakorlatával kapcsolatos új ismeretek szerzésére, meglévő ismeretek alkalmazására, fejlesztésére, a személyi állomány képzettségi színvonalának emelésére irányul. b) Újítás: a Rendőrség számára jogszabályokban meghatározott feladatok végrehajtásával összefüggésben, az újító vagy újítótársak által kidolgozott, a Rendőrségnél még nem alkalmazott új módszer, műszaki, illetőleg szervezési megoldás. c) Az újítás újdonság jellegének meghatározása: a javasolt módszer vagy megoldás akkor új, ha a Rendőrségnél azonos megoldást még nem hasznosítottak, az nem áll szabadalmi, iparjogvédelmi vagy egyéb oltalom alatt, annak újításként történő elfogadását még nem kezdeményezték vagy más hasonló formában nem került benyújtásra, továbbá a javaslat még nem került nyilvántartásba vételre.

18 18 d) Az újítás műszaki jellegének meghatározása: az újítás műszaki jellegű, ha a szervek feladatainak ellátásához szükséges anyagi tényezők valamelyikében, az anyagokban, munkaeszközökben, a technológiában, a munka- és egészségvédelem, környezetvédelem, valamint a munkafolyamatok ellátásának műszaki színvonalában, biztonságos elvégzésében, a minőség javításában, az energiaforrások jobb hasznosításában előnyös változást jelent, vagy új eszközt hoz létre. Műszaki jellegű újítás továbbá a számítástechnikai program; vagy olyan kódsorozat, amely önállóan vagy valamely egyéb program keretein belül további lehetőségeket nyújt a felhasználó számára egyedi vagy összetett folyamatok vizsgálatának leegyszerűsítésére, információszerzésre, tárolásra, vagy különböző munkafolyamatok elkészülési idejének optimalizálására. Az újítás nem tekinthető műszaki megoldásnak különösen abban az esetben, ha az kereskedelmi forgalomban kapható termék, anyag beszerzésére, eladására, ezek feltételeire és eredeti rendeltetésű felhasználására vonatkozik. e) Az újítás szervezési jellegének meghatározása: az újítás akkor szervezési jellegű, ha a szervek feladatainak hatékonyabb végrehajtása érdekében a munkafolyamatok vagy a munkafeladatok ellátásának elemeit (munkaerő, a munka tárgya, munkamódszer, munkaeszköz) a korábbinál célszerűbben összefogja, elrendezi és összehangolja. f) Újító: a Rendőrség személyi állományának azon tagja, aki a megoldást tartalmazó javaslatot kidolgozta (az újítás szerzője). Újítónak az ellenkező bizonyításáig azt kell tekinteni, aki az újítási javaslatot elsőként nyújtotta be a Rendőrséghez. g) Újítótársak: olyan újítók, akik többen vesznek részt az újítási javaslat kidolgozásában. Az újítási javaslat kidolgozásához a megoldás lényegét nem érintő segítséget nyújtó személy nem tekinthető újítótársnak. Az újítótársaknak az újítás benyújtásakor nyilatkozniuk kell a szerzőségük arányáról. II. A RENDŐRSÉG TUDOMÁNYOS TANÁCSA A Rendőrség Tudományos Tanácsának szervezeti felépítése és működése 3. A Rendőrség Tudományos Tanácsa (a továbbiakban: RTT) a Rendőrség kutató, alkotó és tudományszervezői tevékenységét koordináló, döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő szervezete. 4. Az RTT tagja csak a Rendőrség személyi állományába tartozó személy lehet, aki az 1. mellékletben meghatározott tagnyilvántartó adatlap kitöltésével kifejezésre juttatja csatlakozási szándékát. 5. Az RTT az országos rendőrfőkapitány által az RTT tagjai közül megbízott, tudományos fokozattal rendelkező elnök (a továbbiakban: RTT elnöke) által irányított Tanácsadó Testülettel (a továbbiakban: RTT Tanácsadó Testülete) és a Titkársággal (a továbbiakban: RTT Titkársága) együttműködve, az előzetes munkaterv szerint működik. 6. Az RTT elnökének javaslatára az országos rendőrfőkapitány kéri fel az RTT Tanácsadó Testületének tagjait. 7. Az RTT Titkársága a) a Köztársasági Őrezred, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet, a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Készenléti Rendőrség, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság és a megyei

19 19 (fővárosi) rendőr-főkapitányságok állományából 1-1 fő, a szervek vezetőinek előzetes egyetértésével az RTT elnöke által az RTT tagjai közül felkért titkárokból; b) az RTT keretében működtethető szakkollégiumok vezetőiből; c) illetve az RTT elnökének javaslatára az RTT tagjai közül az országos rendőrfőkapitány által felkért személyekből áll. 8. Titkárnak elsősorban olyan személyt kell felkérni, aki tudományos fokozattal rendelkezik, vagy ilyen fokozatszerzési eljárásban részt vesz vagy részt vett. 9. Az RTT tagjai a szolgálati ágaknak, szolgálatoknak és szakszolgálatoknak megfelelően szakkollégiumot alakíthatnak, és maguk közül szakkollégiumi vezetőt választhatnak. 10. Az RTT elnökének megbízása, valamint az RTT Tanácsadó Testületében, az RTT Titkárságában, szakkollégiumaiban vagy az RTT-ben létesített tagsági jogviszony megszűnik a) az érintett kérelmére, b) a megbízás vagy a felkérés visszavonásával, c) az érintettnek a Rendőrséggel fennálló foglalkoztatási jogviszonya megszűnésével. 11. Az RTT elnökének feladatai a) előkészíti az RTT éves munkatervét, gondoskodik az abban foglaltak érvényesüléséről; b) javaslatot tesz az RTT rendelkezésére bocsátott pénzeszközök felhasználására; c) igazolja az RTT megbízási szerződéseinek teljesítését; d) támogatja a személyi állomány pályázatokon történő részvételét, a rendőrségi kutató munkába pályázati források bevonását; e) képviseli a Rendőrséget a Belügyi Tudományos Tanácsban, valamint a hazai és nemzetközi rendvédelmi tudományos közéletben; f) gondoskodik az RTT Titkársága ülésének összehívásáról, az RTT tagjaival való folyamatos kapcsolattartásáról; g) gondoskodik az RTT Tanácsadó Testületének összehívásáról, a testületi tagokkal való folyamatos kapcsolattartásról; h) vezeti az RTT Tanácsadó Testületének és az RTT Titkárságának üléseit, gondoskodik az előterjesztések elkészítéséről, az ülések utólagos dokumentálásáról; i) összeállítja és vezeti a Rendőrség személyi állományába tartozó, tudományos fokozattal rendelkező, illetve tudományos fokozatszerzési eljárásban részt vevő személyek névjegyzékét. 12. Az RTT Tanácsadó Testülete az RTT tanácsadó és véleményező szerve, amely feladatai körében a) megvitatja és előkészíti az RTT Titkársága üléseinek napirendjét; b) dönt az RTT rendelkezésére bocsátott pénzeszközök felhasználásáról; c) megvitatja és értékeli az RTT munkatervében meghatározott feladatok megvalósulását. 13. Az RTT Titkársága az RTT legfőbb döntéshozó szerve, amely feladatai körében a) megvitatja és az országos rendőrfőkapitány részére jóváhagyásra felterjeszti az RTT éves munkatervét;

20 20 b) megvitatja és értékeli az RTT munkatervében meghatározott feladatok megvalósulását, felügyeli az RTT Tanácsadó Testületének tevékenységét, az RTT rendelkezésére bocsátott pénzeszközök felhasználását; c) a szakmai feladatok és a Rendőrségen belüli tudományos tevékenység fejlesztése érdekében szakmai vagy tudományos konferenciát, szimpóziumot vagy ülést (a továbbiakban együtt: tudományos fórum) szervez, pályázatot hirdet, illetve más rendőri vagy belügyi szerv által szervezett vagy meghirdetett tudományos fórumot támogathat; d) részt vesz a Rendőrség szervezetét, tevékenységét vagy működését érintő PhD értekezések munkahelyi és nyilvános vitájában, más belügyi vagy civil szerv által meghirdetett pályázatokra megküldött pályaművek bírálatában; e) véleményt nyilvánít a Rendőrség szakmai feladatait segítő vagy érintő újításokkal, innovációs javaslatokkal, valamint a Rendőrség innovációs stratégiájával kapcsolatban; f) részt vesz a Rendőrség szakmai feladatait segítő vagy érintő kutatásokban; g) közreműködik a Rendőrségre vonatkozó stratégiai döntések megalapozásában, az egyes jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetének előkészítésében, véleményezésében; h) együttműködik a bűnügyi tudományok és a rendészettudomány, valamint az e tudományokhoz kapcsolódó tudományterületeket művelő tudományos vagy oktatási intézményekkel, szervezetekkel, doktori iskolákkal; i) felügyeli az elnök RTT keretében végzett tevékenységét. 14. Az RTT Titkársága feladatai teljesítése érdekében évente legalább két alkalommal ülést tart. Az ülésre az RTT elnöke tanácskozási joggal az RTT Titkárságában tagsági jogviszonnyal nem rendelkező személyt is meghívhat. 15. Az RTT Titkársága rendkívüli ülésének összehívását tagjainak legalább egynegyede az RTT elnökénél írásban kezdeményezheti. Az RTT Titkársága ülését a kezdeményezést követően az RTT elnöke a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb egy hónapon belül összehívja. 16. Az RTT Titkárságának ülése akkor döntésképes, ha azon a tagok több mint fele részt vesz. Az RTT Titkársága döntéseit nyílt vagy titkos szavazással, szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az RTT elnökének szavazata dönt. Titkos szavazás az RTT elnökének vagy az RTT Titkársága tagjának javaslatára, az ülésen részt vevő tagok többségének hozzájárulásával rendelhető el. 17. Az RTT Tanácsadó Testülete feladatai teljesítése érdekében legalább félévente ülést tart. Az ülésre az RTT elnöke tanácskozási joggal az RTT Tanácsadó Testületében tagsági jogviszonnyal nem rendelkező személyt is meghívhat. 18. Az RTT Tanácsadó Testülete rendkívüli ülésének összehívását bármely testületi tag az RTT elnökénél írásban kezdeményezheti. Az RTT Tanácsadó Testületének ülését a kezdeményezést követően az RTT elnöke a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb két héten belül összehívja. 19. Az RTT Tanácsadó Testületének ülése akkor döntésképes, ha azon a tagok több mint fele részt vesz. Az RTT Tanácsadó Testülete döntéseit kizárólag nyílt szavazással, szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az RTT elnökének szavazata dönt.

21 Az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) Hivatala közreműködik az RTT adminisztrációs és koordinációs feladatainak ellátásában. Az RTT gazdálkodása 21. Az RTT működésével kapcsolatos költségekre az RTT elnökének előterjesztése alapján az ORFK költségvetésében kell fedezetet biztosítani. 22. Az előirányzatok nagyságáról, a felhasználható keretekről az ORFK gazdasági főigazgatója a mindenkori költségvetési tervtárgyalásokat követően tájékoztatja az RTT elnökét. 23. Az RTT rendelkezésére álló költségvetési keret terhére történő kifizetést megalapozó teljesítési igazolás kiállítása az ORFK Hivatala vezetője ellenjegyzésével történhet. III. A RENDŐRSÉG ÚJÍTÁSI SZABÁLYZATA Az újítói jogok érvényesítése 24. A Rendőrséggel szemben újítói jogokat legkésőbb a hasznosítás megkezdésétől vagy az újítás harmadik félnek történő átadásától számított hat hónap elteltéig, újítási javaslat benyújtásával lehet érvényesíteni. 25. Ha a benyújtott újítási javaslatot azért utasították el, mert nem tartották hasznosíthatónak vagy nem kívánták hasznosítani, de a későbbiek során bárki kezdeményezésére mégis hasznosítják, a hasznosított újítás szerzőjének azt a személyt kell tekinteni, aki az újítási javaslatot elsőként benyújtotta. Az újítási javaslat tartalma 26. Az újítási javaslatnak legalább a szerző nevét és a megoldás lényegét tartalmaznia kell. Az újítási javaslat tartalmi elemeire vonatkozó ajánlást a 2. melléklet tartalmazza. 27. Az újítási javaslat a megoldás lényegével összefüggésben tartalmazza: a) a javaslat tárgyát, b) a téma jellege szerinti minősítését, c) a szabadalmi, iparjogvédelmi vagy egyéb oltalom megszerzésének szándékát, d) társszerzőség esetén a szerzőség arányát, amennyiben az újítótársak szerzőségi aránya nem egyenlő, e) a benyújtó nyilatkozatát arra vonatkozólag, hogy javaslatát előzőleg a Rendőrségen kívül más szervhez, szervezethez is benyújtotta-e, illetve javaslatának hasznosítását és újításként való elfogadását kéri-e, vagy ha a benyújtás idején a javaslatot már hasznosították, annak újításként való elismerését kéri-e.

22 Az újítási javaslat akkor tartalmazza a megoldás lényegét, ha a leírás és a szükség szerint csatolt vázlatrajz, modell- vagy kísérleti darab olyan részletességgel ismerteti, illetve bizonyítja a megvalósítás lehetőségét és a hozzá szükséges eszközöket, hogy azok alapján a) kivitelezhetősége és hasznosíthatósága, b) az adott körülmények közötti adaptációjának lehetősége és c) a munkafeladatok ellátásában való alkalmazhatósága szakember részéről elbírálható. Az újítási javaslat benyújtásának módja 29. Az újítási javaslat az ORFK Hivatala Stratégiai Elemző- és Tervező Osztályához (a továbbiakban: SETO) a szolgálati út betartása nélkül is beadható. 30. Amennyiben az újító a javaslatát a szolgálati út betartásával adja be, úgy a rendőri szerv vezetője köteles a hozzá benyújtott újítási javaslatokat a bejelentés időpontjának pontos megjelölésével haladéktalanul továbbítani a SETO-hoz. 31. Az újítási javaslat bejelentő lapot a 3. melléklet, az ahhoz tartozó nyilatkozatot a 4. melléklet, az állományilletékes parancsnok által kitöltendő adatlapot az 5. melléklet tartalmazza. A nyilvántartásba vétel, az újítási napló 32. Az újítási javaslatokat a SETO által vezetett nyilvántartásba, az újítási naplóba kell bejegyezni. 33. Az újítási javaslatot az újítási naplóba beérkezése napján kell bejegyezni. A nyilvántartásba vétel megtörténtéről az újítót az újítási napló és a nyilvántartásba vétel számának feltüntetésével írásban értesíteni kell. A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg. 34. A nyilvántartásba vétel számát az újítási napló iktatószáma, a bejegyzés sorszáma és az adott év megjelölésével kell képezni. 35. Az újítási javaslat nyilvántartásba vétele után az újító személye vagy a szerzőség aránya csak a javaslattevő közokirat, illetve teljes bizonyító erejű magánokirat formájában előterjesztett hozzájárulása vagy jogerős bírói határozat alapján változtatható meg. 36. A nyilvántartásba vételt követően a javaslatot úgy kell kezelni, hogy az abban szereplő megoldás a hasznosításra történő elfogadásáig, illetve az esetleges szabadalmi, iparjogvédelmi vagy egyéb oltalom megszerzésére irányuló bejelentésig ne kerülhessen nyilvánosságra, és azt illetéktelen személy ne ismerhesse meg. 37. Az újítási napló és a nyilvántartás kezelése, illetve a beérkezett újítási javaslat (a mellékelt rajzok, számítások, stb.), és az elbírálás során keletkezett iratok a téma jellegének megfelelő minősítése és iktatása a Rendőrség iratkezelési, valamint biztonsági szabályzatának rendelkezései szerint történik. 38. Az újítási ügyintézés folyamatában keletkezett újítási javaslat, szakvélemény, állásfoglalás, kalkuláció, költségszámítás, kísérleti jegyzőkönyv, elfogadó vagy elutasító

23 23 nyilatkozat, díjszerződés vagy egyéb irat eredeti példányaiból összeállított komplett dokumentáció anyagát irattárba kell helyezni. A Rendőrség joga az újítás hasznosítására vagy átadására 39. A hivatásos, kormánytisztviselői, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonyból adódó kötelezettség tárgykörében kidolgozott újítást a Rendőrség hasznosíthatja, illetve harmadik félnek hasznosításra átadhatja. 40. A személyi állomány által a munkaköri kötelezettség tárgykörén kívül kidolgozott olyan újítást, amelynek hasznosítása a Rendőrség tevékenységi körébe tartozik, a Rendőrség hasznosíthatja, harmadik félnek azonban kizárólag az újítóval kötött külön megállapodás alapján adhatja át hasznosításra. 41. Az újítási javaslatok teljes körű rendőrségi hasznosításával kapcsolatos döntés az országos rendőrfőkapitány hatáskörébe tartozik. Az ORFK gazdasági főigazgatója jogosult a Rendőrség hasznosítással, annak átadásával kapcsolatos jogosultságainak gyakorlására, valamint a Bíráló Bizottság javaslata alapján az újítási díjszerződés megkötésére. Az újítási javaslat szakmai véleményezése 42. Az újítási javaslat szakmai véleményezése a Bíráló Bizottság által, a Rendőrség Tudományos Tanácsa, valamint eseti szakértők bevonásával történik. A rendőri szervek vezetői az újítási javaslatokat felkérésre, 30 napon belül írásban véleményezik. 43. A Bíráló Bizottság elnöke az ORFK Hivatala vezetője. 44. A Bíráló Bizottság tagjai: a) a RTT képviselője, b) az ORFK Bűnügyi Főigazgatóságának képviselője, c) az ORFK Rendészeti Főigazgatóságának képviselője, d) az ORFK Gazdasági Főigazgatóságának képviselője, e) a Köztársasági Őrezred képviselője, f) az ORFK Humánigazgatási Szolgálatának képviselője, g) az ORFK Hivatalának képviselője, h) a Főkapitányi Klub képviselője, i) az eseti meghívottak. 45. A Bíráló Bizottság feladatai: a) az újítási javaslatok megtárgyalása, b) szakértők bevonása, eseti külön bizottság létrehozása, c) az újítási javaslat jogi, szabadalmi, iparjogvédelmi vagy egyéb oltalmi státus szerinti minősítése, d) javaslattétel a dokumentum minősítésére, e) javaslattétel az országos rendőrfőkapitánynak az újítás hasznosításának kérdésében, f) javaslat az újítási díj mértékének meghatározására, g) megbízás adása a megvalósítási terv és szerződés elkészítésére. 46. A Bíráló Bizottság szakterületileg érintett tagja az újítási javaslat gondozását, mint ügygazda látja el. Több szakterületet érintő javaslat esetében az ügygazda kijelöléséről a

24 24 Bíráló Bizottság elnöke dönt. Az ügygazda feladata az újítási javaslat szakmai véleményezése, majd a Bíráló Bizottság 45. és 49. pontokban meghatározott döntéseinek előkészítéséhez szükséges előterjesztés elkészítése. 47. Az újítási javaslatok elbírálásra történő előkészítését, a Bíráló Bizottság üléseinek megszervezését, továbbá az ülésekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátását a SETO végzi. A Bíráló Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amit az országos rendőrfőkapitány hagy jóvá. 48. A Bíráló Bizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 49. Az ügygazda az újítás elfogadására vagy elutasítására, illetve elfogadás esetén a díj mértékére az előterjesztésben tesz javaslatot. A Bíráló Bizottság a beérkezett szakvélemények, nyilatkozatok és az ügygazda előterjesztése alapján a javaslat benyújtásától számított hat hónapon belül érdemi döntést hoz az újítási javaslat elfogadásáról vagy elutasításáról, amelyet felterjeszt az országos rendőrfőkapitánynak. A szerző ismertetési, a Rendőrség nyilatkozattételi kötelezettsége 50. A munkaköri kötelezettség tárgykörében kidolgozott újítást a szerző köteles a kidolgozását követően haladéktalanul a munkáltatójával ismertetni. 51. A munkáltató az ügygazda szakmai véleménye alapján az ismertetés átvételétől számított 90 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy az újítással kapcsolatos, az újítás hasznosítására, illetve átadására vonatkozó jogaival kíván-e élni. 52. A Rendőrség újítással kapcsolatos jogai a Rendőrség hozzájárulása, illetve az 51. pontban meghatározott nyilatkozattételi kötelezettségének elmulasztása esetén a szerzőre szállnak át. Az újító díjazásának feltételei 53. Az újító részére az újítás hasznosítása vagy átadása esetén újítási díj állapítható meg. 54. Újítási díjat újítási díjszerződésben foglaltak szerint az ORFK köteles fizetni; az újítás átadása esetén az újítási díj fizetésének a harmadik fél részéről történő átvállalása tekintetében a polgári jog általános szabályai az irányadók. 55. Az újítási díjszerződést legkésőbb az újítás elfogadását követő hasznosítás megkezdésének időpontjáig írásba kell foglalni. 56. Ha az újító a javaslat benyújtása után és az újítási díjszerződés megkötése előtt elhunyt, az újítási díjszerződést az örökössel kell megkötni. Az újítási díj mértéke 57. Az újítás hasznosítása ellenében járó újítási díjnak arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet ha az újítás nem tartozna a 39. és 40. pontok szerinti körbe az újítás

25 25 hasznosítására adott engedély fejében az ORFK-nak fizetnie kellene. Figyelembe kell venni az újítás hasznosítása által várható többletbevételt vagy megtakarítást is. 58. Az újítás átadása esetén az újítási díjnak az átadás ellenértékével, vagy az ingyenes átadásból származó gazdasági előnnyel kell arányban állnia. 59. Az újítási díj mértékének megállapítása során az 57. és 58. pontokban meghatározott arányt a Rendőrségnek az újítás kidolgozásához nyújtott hozzájárulására és az újító munkaviszonyból eredő kötelességeire figyelemmel kell meghatározni. IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉS 60. Az utasítás a közzétételét követő napon 2 lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Rendőrség tudományos, technológiai és innovációs tevékenységéről szóló 25/2008. (OT 15.) ORFK utasítás. Dr. Hatala József r. altábornagy sk. 2 Közzétételére a Hivatalos Értesítő 36. számában, június 17-én került sor, hatályba lépés napja: június 18.