TARTALOM FÓKUSZ FÓKUSZ AKTUÁLIS NEMZETKÖZI VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG KUTATÁS HÍREK AZ MKIK XXXV. KÜLDÖTTGYŰLÉSE

Átírás

1 TARTALOM FÓKUSZ AKTUÁLIS NEMZETKÖZI VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG KUTATÁS HÍREK FÓKUSZ AZ MKIK XXXV. KÜLDÖTTGYŰLÉSE A kamarai rendszer szakmai alapú erősítése a jövő kiemelt feladata - hangsúlyozta Parragh László elnök, az MKIK XXXV. Küldöttgyűlésén május 30-án, Budapesten. növelik. Rámutatott arra, a vállalkozások elégedetlenek a kutatás-fejlesztés-innováció gazdaság közelivé tételével, úgy látják, hogy ez a szakterület továbbra is "egyetemnehéz", kevés a vállalati leágazása. Fontosnak nevezte Parragh László a kamarai rendszer erősítése érdekében a hálózatszerű működésének erősítését úgy, hogy a területi kamarák önállósága megmaradjon. Parragh László hangsúlyozta: a versenyképesség érdekében szükséges a gazdaság és az oktatás összekapcsolása, a digitális technológia erősítése. Jelezte, a jövőben a kamara egyre inkább bekapcsolódik olyan uniós programokba, amelyek a kis- és középvállalkozások digitális kompetenciáját A magyar gazdaság állapotáról az MKIK elnöke úgy fogalmazott, hogy az fellendülő pályán áll, és belátható időn belül azon is marad, amit a mostani makrogazdasági mutatók is alátámasztanak. Kitért arra, hogy szükséges a bérfelzárkóztatás folytatása, és ennek a versenyképesség, a termelékenység növekedésével kell együtt járnia. Hozzátette, a kamara szorgalmazta a közfoglalkoztatottak számának csökkentését úgy, hogy minél többen kerüljenek át a reálszférába. Ezt ösztönözheti, hogy nagyobb mértékben növekszik a minimálbér és a szakmunkás bérminimum, mint a közfoglalkoztatottak díjazása.

2 Parragh László felhívta a figyelmet arra, hogy a 2018-as parlamenti választásokon a kereskedelmi és iparkamaráknak semlegesnek kell maradniuk, a politikai szereplőkkel való megbeszéléseken a kamaráknak a gazdasági versenyképesség, a hatékonyság alakulását kell mérlegelniük, illetve a mindenkori kormánnyal, önkormányzatokkal partnerségi viszonyt kell kialakítaniuk. A kamara 2016-ban aktív szerepet vállalt az Államreform Bizottság munkájában, amelynek kiemelt programja a bürokrácia csökkentésére és a hatékony adórendszer megteremtésére irányult. A vállalkozások üzleti környezetének javítása érdekében az MKIK több, az adószabályozást érintő intézkedést kezdeményezett, amelyek jelentősen javították a vállalkozói szféra jövedelempozícióját. Az MKIK aktívan részt vett a bérfelzárkóztatási program kidolgozásában, és kezdeményezte az uniós források átcsoportosítását a nagyobb hozzáadott értéket biztosító kapacitások bővítésére, a hatékonyság javítására. Az MKIK 2016-ban 97 pályázati felhívást, 116 kormányzati programot, koncepciót, intézkedést, jogszabály-tervezetet véleményezett, részt vett a szállodák minősítési rendszerének működtetésében, továbbá kezdeményezte a szaktárcánál a szerzői jogdíjrendszer teljes átalakítását. A küldöttek elfogadták az MKIK évi tevékenységéről szóló beszámolót, ami kiterjedt a évi kamarai szakmai munkára, az MKIK Ellenőrző Bizottságának, valamint az MKIK Etikai Bizottságának évi tevékenységére. A küldöttgyűlés jóváhagyta az MKIK évi gazdálkodásáról, az egyszerűsített mérlegéről szóló beszámolót, az MKIK évi költségvetését, valamint az MKIK részére évben fizetendő tagdíj mértékére és a tagdíjfizetés eljárási rendjére tett javaslatokat. Módosult a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Alapszabálya, a Szakképzési Önkormányzati, valamint a Mesterképzési és Mestervizsga Szabályzata. Az MKIK Küldöttgyűlésén meghosszabbították december 31-éig a Választottbíróság elnökének mandátumát és a választottbírói névjegyzék hatályát. A küldöttek Csiba Pétert, az MVM Magyar Villamossági Művek Zrt. elnökvezérigazgatóját az MKIK elnökségi tagjának, Markovszky Györgyöt, a Veszprém megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét az MKIK alelnökének választották. Ezután az MKIK Választási- és Jelölőbizottságát, Mandátumvizsgáló Bizottságát és Szavazatszámláló Bizottságát választotta meg a következő négy évre a küldöttgyűlés. SZAKMÁK SZTÁRJAIT KÖSZÖNTÖTTÉK A PARLAMENTBEN Az ember értékteremtő munkája a jelenben és a jövőben nem mellőzhető, semmivel sem kiváltható - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke május 26-án a Szakma Sztár Fesztivál keretében rendezett országos szakmunkás versenyek helyezetteit és felkészítőit köszöntő ünnepségen, a Parlamentben. A házelnök kiemelte, Magyarország 2010 óta azt hirdeti, hogy a munka helyetti spekulációnak befellegzett, az ország a munkára épülő saját útját járja. Az Országgyűlés elnöke hozzátette, ezen az úton csökkent az államadósság, mérséklődött az államháztartási hiány, növekedett a beruházás, a foglalkoztatottság, növekvő pályára állt a gazdaság. Kövér László hangsúlyozta, a jól végzett magas színvonalú munka öröme már magában is jutalom, a kétkezi munkát végző büszke lehet saját kiválóságára, értékteremtő munkájára. A szakmák közötti versenyben eredményesen szereplők a munkaszeretetükről, szorgalmukról, felelősségteljes gondolkodásról is tanúbizonyságot tettek. Kövér László

3 elmondta, hogy jó szakmunkásnak lenni nemcsak helyes értékrendet tükröz, hanem helyes érdekfelismerést is jelent. A házelnök emlékeztetett, hogy a jó szakmunkásokért sorban állnak a megrendelők, munkaadók, és ez munkájuk erkölcsi és anyagi megbecsülését is növeli. Megjegyezte, hogy felmérések szerint a munkavállalók között a szakmunkások kilátásai a legjobbak a biztos munka és a jó kereseti lehetőségeket tekintve. Biztatónak nevezte, hogy a munkaalapú társadalom építésében az értékteremtő gazdaság megerősítésével Magyarországon is megindult a szakmunkások, technikusok fizetésének, jövedelmének emelése, cél, hogy mindenkinek megérje itthon maradni, hazajönni. Kövér László kiemelte, ezt a célt akkor lehet elérni, ha a gazdasági élet, az egész közélet alapjává az értékteremtő munka válik. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszámolt arról, hogy az idei versenyben 41 szakma képviselői vettek részt, jövőre még több szakma bekapcsolása várható. Emlékeztetett rá, hogy 2018 őszén a rendszerváltó országok közül Magyarország elsőként rendezi meg az európai szakmunkásversenyt, az EuroSkills-t. A rendezés jogának elnyerése szavai szerint mutatja Magyarország munkájának elismerését, a magyar szakmunkások felkészültségét, a társadalmi elkötelezettséget. A kamara elnöke elmondta, hogy az MKIK 2017-ben tizedik alkalommal rendezte meg a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt (SZKTV), valamint az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt (OSZTV) a Szakma Sztár Fesztiválja keretében. Az elődöntőkön 5255 tanuló vett részt, a döntőbe 102 oktatási intézményből 224 diák jutott. A döntőt április között Budapesten, a Hungexpo Vásárközpontban tartották. Parragh László megjegyezte, hogy a Szakma Sztár Fesztivál döntőjét idén 15 ezer látogató kereste fel, a rendezvényre területi kamarák szervezésében 200 autóbusszal mintegy diák érkezett, több mint 70 százalékuk osztályos, pályaválasztás előtt álló fiatal volt. A budapesti általános iskolákból a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ meghívására további 5000 diák látogatott ki a fesztiválra. Az ünnepségen az emléklapokat Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára adta át, az ünnepelteket Parragh László, az MKIK elnöke köszöntötte. AKTUÁLIS SIKERREL ZÁRULT A MODERN VÁLLALKOZÁSOK PROGRAMJÁNAK ELSŐ SZAKASZA A tervezett 3000 helyett 9679 magyar mikro-, kis- és középvállalkozás csatlakozott a digitális helyzetük és versenyképességük javítása érdekében indult Modern Vállalkozások Programja - Vállalkozz digitálisan! elnevezésű projekthez - ismertette Parragh László, az MKIK elnöke május 23-án, a program eddigi eredményeiről tartott sajtótájékoztatón Budapesten. Parragh László szerint a magyar vállalkozások kezdik érteni, fontos az informatika bevezetése és fejlesztése. Emlékeztetett, hogy a program keretében az országos infokommunikációs tanácsadói hálózat szakemberei felmérik a vállalkozások informatikai felkészültségét, ehhez alakítanak ki fejlesztési stratégiát, majd javaslatot tesznek olyan digitális eszköz vagy szolgáltatás beszerzésére, melyekkel a cégek kiválthatják a hagyományos papír alapú

4 feladatvégzést, vagy lecserélhetik a meglévő, korszerűtlenné vált informatikai megoldásokat. Az MKIK elnöke elmondta: a szakemberek eddig a jelentkezők közel felét, 4733 céget világítottak át, közülük 3517 vállalkozásnak ítélték oda a digitálisan felkészült vállalkozás minősítést, ami azt jelenti, hogy képesek rendszerük továbbfejlesztésére és ebben érdemes is segíteni a cégeket. Ennek egyik jele, hogy a minősítés birtokában a cégek kedvezményesen juthatnak hozzá informatikai termékekhez és szolgáltatásokhoz, valamint plusz 5 százalék vissza nem térítendő többlettámogatást kaphatnak vállalati informatikai pályázatok esetében, így például a néhány hete megnyílt GINOP informatikai pályázatban. Ez a pályázat 48,2 milliárd forint keretösszeggel biztosítja a kkv-k digitális eszköz- és szolgáltatásfejlesztését, ami cégenként akár 24 millió forint támogatást is jelenthet. Parragh László tájékoztatása szerint folyamatosan nyújtják be pályázataikat a hazai vállalkozások, akik hetente 1 milliárd forint összegű támogatást igényelnek. A pályázatok benyújtására március 8-ig van lehetőség. A kamara elnöke elmondta azt is, hogy a Modern Vállalkozások Programja - Vállalkozz digitálisan! indulása óta 127 vidéki információs napot szerveztek, ezáltal mintegy 4000 cégtulajdonost és döntéshozót értek el. A nagy érdeklődésre való tekintettel a tervek szerint júniusban folytatódhat a program. A mintegy 2 milliárd forintos uniós támogatásból megvalósuló Modern Vállalkozások Programja 2016 tavaszán indult, az MKIK 1,75 milliárd forintot, a konzorciumi partner Informatika a Társadalomért Egyesület 218 millió forintot, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség pedig 32 millió forintot kapott a program megvalósítására. Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos az eredményeket kommentálva különösen kiemelkedőnek tartotta, hogy a digitális magyar gazdaság eddig leggyengébb láncszemeinek tartott kkvszektorban sikerült segíteni a digitális átalakulást. Jelezte egyúttal, hogy nem csak a Modern Vállalkozások Programja folytatódik, hanem elkészült a Digitális Jólét Program folytatása is, amelyben kiemelt figyelmet kap a mikrovállalkozások digitális átalakításának támogatása. Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért és infokommunikációért felelős államtitkára beszédében egyebek mellett a digitális gazdaság jelentőségét emelte ki, amely a bruttó hazai termék (GDP) százalékát adja, emellett ezer álláshely létrejöttéhez vagy megtartásához járult hozzá, illetve az egyetlen ágazat volt, amely a válság alatt is gazdasági növekedést ért el. MAGYAR-OROSZ GAZDASÁGI FÓRUM A PAKSI BŐVÍTÉSRŐL Minden segítséget megadnak a magyar vállalkozóknak ahhoz, hogy beszállítók lehessenek a Paks II beruházásnál, és megvalósulhasson a 40 százalékos hazai szállítási lehetőség - hangsúlyozta Süli János, paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Orosz Tagozatának gazdasági fórumán, május 31-én Budapesten. Fotó: kormany.hu Jelezte, hamarosan kinevezik a tárca nélküli minisztérium államtitkárait, a kapun belüli beruházást, a műszaki területet Aszódi Attila, a vállalkozókkal való kapcsolattartást, az innovációt, a térségfejlesztést Becskeházi Attila felügyeli majd. Süli János szerint nehéz lesz a 40 százalék hazai beszállítói hányad elérése, a magyar vállalkozók elsősorban kivitelezési munkákba,

5 berendezések és alapanyagok szállításába tudnak majd bekapcsolódni. A tárca nélküli miniszter felhívta a figyelmet arra, a fővállalkozó várhatóan nagyobb csomagokban írja majd ki a feladatokat, ezért szükség lesz a vállalatok együttműködésére a tenderen való induláshoz, illetve az elnyert célfeladatot minősített vállalkozás végezheti. Parragh László, az MKIK elnöke, a Magyar- Orosz tagozat elnöke is kiemelte, hogy a két ország közötti kapcsolatokban nagy lehetőségek vannak. Hangsúlyozta, hogy az ország energiaellátása szempontjából fontos a Paks II beruházás megvalósítása. A kamara elnöke felhívta a vállalkozók figyelmét arra, hogy kövessék a beruházás előkészítettségét, "nehogy a kocsi megelőzze a lovakat". A gazdasági fórumon Vlagyimir Szergejev, Oroszország magyarországi nagykövete rámutatott arra, hogy a magyar mérnökök és tudósok sokat tettek az atomenergiáért. Kijelentette: a paksi atomerőmű az egyik legbiztonságosabb, a bővítés pedig garanciát jelent arra, hogy Magyarország energiarendszere megbízhatóan működjön, gazdasága versenyképes maradjon. Andrej Mazin, a Roszatom magyarországi képviseletének vezetője elmondta, hogy a paksi atomerőmű bővítése átláthatóan valósul meg, így a vállalkozók is megfelelő információt kapnak. JÁRMŰ- ÉS GÉPIPARI BESZÁLLÍTÓI KONFERENCIA A beszállítók fejlesztését az adott ágazat sajátosságaihoz kell igazítani, az Irinyi Tervhez tartozó beszállítói stratégiában kiemelt helyen szerepel az értékláncok versenyképességének javítása, a hálózati együttgondolkodás erősítése - hangsúlyozta Pomázi Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára május 10-én az Ipar Napjain tartott jármű- és gépipari beszállító konferencián. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közös rendezvényén az NGM helyettes államtitkára szólt arról, hogy a kormány hazai forrásból Nemzeti Beszállítói Programot, az Európai Unió forrásainak felhasználásával pedig integrátori programot működtet, mindkét programban a hazai kkv-k beszállítói potenciáljának javítását szeretnék elérni. Az NGM helyettes államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a nagyvállalatok számára beruházási támogatási pályázaton előnyt jelent a beszállítókkal való együttműködés. Pomázi Gyula elmondta azt is, hogy még májusban várható a megállapodás a beszállítók fejlesztését segítő mintagyárak rendszerének létrehozásáról, amelyben a kkv-k láthatják a legújabb technológia, a digitalizált termelés előnyeit. Dale A. Martin, a DUIHK elnöke a konferencián elmondta, hogy szervezetük 2012-ben döntött a beszállító-fejlesztési munkacsoport létrehozásáról, amelyet minden esetben a kamara egyik alelnöke vezet. A munkacsoport rendszeresen tájékoztatót tart az érdeklődő beszállítóknak, üzleti találkozókat szerveznek, 2013-ban az autóipari ágazatra fektették a hangsúlyt, 2014-ben az élelmiszeripari és a logisztikai ágazatra koncentráltak, az ezt követő években workshopokon ismertették a kockázat- és projektmenedzsment kezelés fontosságát, gyárlátogatásokat szerveztek. Dale A. Martin felhívta a figyelmet arra, hogy kapcsolatban állnak a német beszerzési és anyaggazdálkodási szövetséggel, a szakmai együttműködés keretében évente tartanak

6 beszállítói találkozót. A DUIHK elnöke elmondta, hogy idén az október i prágai közös szervezésű találkozón a német nagyvállalatok beszerzési vezetőivel lehet találkozni, a rendezvényre a magyar beszállítókat is várják. Parragh László MKIK elnök szerint a magyar gazdaságban pozitív folyamat alakul ki, egyegy nagyobb városban egy erős multi cég köré tömörülnek a beszállítók, és egyre nagyobb területet fednek le, egy idő után összeérnek. Példaként említette Nyugat-Magyarországon az autóipari klaszter létrejöttét. Kiemelte, hogy a beszállítóvá válásban fontos elem a digitalizáció, a kamara programot működtet a vállalkozások digitalizációjának növelésére. Az MKIK elnöke hozzátette, hogy az Üzlet a hálón kamarai programban a cégek beszállítót kereshetnek, illetve jelezhetik együttműködési szándékukat. Parragh László jelezte: a kamara a cégek finanszírozásában is segít, példaként említette, hogy hamarosan a Széchenyi Kártyán felvehető hitel értékhatára 100 millió forintra emelkedik. A rendezvény második felében B2B találkozókra került sor. VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG ÚJ TÖRVÉNY A VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁSRÓL Az Országgyűlés május 30-án új törvényt fogadott el a választottbíráskodásról. A jogszabály az 1994 óta hatályban lévőt váltja fel. Egyik legfontosabb rendelkezése, hogy az MKIK mellett működő Állandó Választottbíróság hatáskörébe utalja a Magyarországon állandó választottbíróság által intézendő valamennyi kereskedelmi ügyet. Továbbra is fennmarad a Sport Állandó Választottbíróság, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által működtetett választottbíróság. létrehozó, illetve működtető szervezetek, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Budapesti Értéktőzsde Zrt., a Magyar Bankszövetség delegál. A Magyar Ügyvédi Kamara is egy tagot küld a testületbe. Az elnök és az elnökségi tagok megbízatása három évre szól, és egyszer delegálhatók újra. A delegáló szervezeteknek joguk lesz indoklás nélkül visszahívni küldötteiket. Ezt a rendelkezést azzal magyarázták a törvény indoklásában, hogy ezzel tartható fenn és kényszeríthető ki a kereskedelmi választottbíróság törvényes működése. A jogszabály szerint az elnökség jelölheti ki a választottbírákat akkor, ha a felek azokról nem tudnak megállapodni, vagy ha a felek által jelölt választottbírák nem tudnak megállapodni a választottbírósági tanács elnökéről. Ekkor lesz szerepe az úgynevezett választottbíróajánlási listának, ahonnan az elnökség a választottbírót jelöli ki. Az elnökség csak olyan, a feladat ellátására alkalmas, kiváló szakmai tudású, hetvenedik életévét még be nem töltött nevét veheti fel a listára, aki jogász munkakörben eltöltött, legalább 10 év szakmai gyakorlattal rendelkezik, és jogi szakvizsgát tett. Rögzítették: a választottbírósági ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. A bíróság az ítéletet a többi között akkor érvénytelenítheti, ha úgy ítéli meg, hogy a vita a magyar jog szerint választottbírósági útra nem tartozhat, vagy a választottbírósági ítélet a magyar közrendbe ütközik. A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, rendelkezéseit a január 1-jén és az azt követően indult választottbírósági eljárásokban kell alkalmazni. A kereskedelmi választottbíróság vezető testületébe, az elnökségbe az elnököt és két tagot az MKIK, egy-egy tagot pedig a megszűnő állandó választottbíróságokat

7 NEMZETKÖZI ÜZLETI DELEGÁCIÓ KOSZOVÓBAN ÉS ALBÁNIÁBAN Az MKIK Nyugat-balkáni Tagozata Galambos Attila, a tagozat elnökének vezetésével május között üzleti delegációt szervezett Koszovóba, Pristinába, valamint Albániába, Durresbe. A delegációt Tényiné Stark Mária, nemzetközi igazgató, valamint Szekeres Anna, nemzetközi referens kísérte. A kiutazás a Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány támogatásával valósult meg. A kiutazás célja volt az általános üzleti kapcsolatok fejlesztésén túl a két ország vállalkozói közötti együttműködési lehetőségek feltérképezése az innováció terén. A résztvevő cégek május 16-án Pristinában a Koszovói Gazdasági Kamara, május 17-én pedig a Durresi Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett üzleti fórumon vettek részt. A programok keretében a delegáció tagjai a helyi üzleti lehetőségekről és az országok gazdasági környezetéről kaptak tájékoztatást, valamint üzleti tárgyalásokat folytattak a koszovói és az albán cégek képviselőivel. A Pristinában és Durresben szervezett üzleti vacsorákon a magyar cégek Gergely Tamás külgazdasági attaséval, illetve Heizer Antal nagykövettel konzultálhattak a hasznos piaci tudnivalókról, gazdasági aktualitásokról. KKÉAT KÖZGYŰLÉS Az MKIK Közel-Kelet és Észak-Afrikai Tagozata 30 fő részvételével május 24-én tartotta évi közgyűlését Budapesten. Miklóssy Ferenc, a tagozat elnöke köszöntőjében ismertette a térséggel kapcsolatos gazdasági és politikai tendenciákat, kitérve a NEFE kötött segélyhitelezés program jelentőségére. Ezután Pana Petra, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára tartott előadást a Közelkeleti térség és Magyarország közötti politikai és gazdasági kapcsolatok fejlődése címmel. A helyettes államtitkár beszámolójában kitért a fontosabb kétoldalú megállapodásokra, a KKM felsővezetőinek külföldi hivatalos útjaira, a Magyarország és a térség országai közötti kétoldalú áruforgalomra és a soron következő külgazdasági programokra. A prezentációt követően az Öböl-régióban működő kereskedőházak tevékenységét és a reláció gazdasági környezetét mutatta be Polgár Viktor (Katar, Bahrein, Omán), Vályi-Nagy Vilmos (Szaúd-Arábia) és Galambos Tamás (Kuvait). Vályi-Nagy Vilmos, a Magyar-Szaúdi Üzleti Tanács elnöke a tanács évi eredményeit ismertette. KAMARAI DELEGÁCIÓ JAPÁNBAN Az MKIK május között 30 fős üzleti delegációt szervezett Japánba, Tokióba és Oszakába a Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány támogatásával. A delegáció tagjai Magyarország Tokiói Nagykövetsége által és a helyi kamarai partnerek támogatásával szervezett üzleti fórumokon és üzletember-találkozón vettek részt Tokióban és Oszakában. A kiutazás a Japán iránt érdeklődő vállalkozások számára nyújtott segítséget üzleti kapcsolataik fejlesztéséhez, exportjuk bővítéséhez. Az út során tájékozódhattak a japán gazdasági és üzleti környezetről, a magyar-japán gazdasági együttműködési lehetőségekről, továbbá tárgyalhattak potenciális japán üzleti partnerekkel, megismerkedhettek innovatív japán termékeket gyártó cégekkel, intézményekkel.

8 98_jun 99_jun 00_jun 01_maj 02_apr 03_apr 04_apr 05_apr 06_apr 07_apr 08_apr 09_apr 10_apr 11_apr 12_apr 13_apr 14_apr 15_apr 16_apr 17_apr GDP növekedés üteme az előző év azonos időszakához képest (%) 07_apr 07_okt 08_apr 08_okt 09_apr 09_okt 10_apr 10_okt 11_apr 11_okt 12_apr 12_okt 13_apr 13_okt 14_apr 14_okt 15_apr 15_okt 16_apr 16_okt 17_apr Vállalati egynelegmutató A kutatás AZ MKIK GVI ÁPRILISI VÁLLALATI KONJUNKTÚRA- FELVÉTEL EREDMÉNYEI 2017 áprilisában harminckilencedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely Magyarországon a legnagyobb legtöbb cégre kiterjedő vállalati konjunktúra-vizsgálat. Az idei adatfelvétel cég vezetőjének válaszain alapul, és a vállalkozások üzleti helyzetéről, valamint rövid távú üzleti várakozásairól tájékoztat. Az alábbi elemzés a legfrissebb adatfelvétel eredményeit összegzi úgy, hogy a válaszoló vállalatok mintája reprezentatívnak tekinthető gazdasági ág, régió és a foglalkoztatottak száma szerint. Konjunktúramutató és Bizonytalansági mutató A GVI Konjunktúramutató az októberi +48 pontról +47 pontra csökkent. A mutató áprilisi csúcsa (49 pont) óta enyhe romló tendencia figyelhető meg: 2016 októberében és 2017 áprilisában is egy-egy ponttal csökkent a mutató értéke. A Bizonytalansági mutató értéke négy ponttal csökkent, így 44 ponton áll. Ez utóbbi arra utal, hogy a korábbiakhoz képest egyöntetűbbé vált a vállalkozások helyzetértékelése. 6,0 4,0 2,0 0,0-2,0-4,0-6,0-8,0 V1. ábra: A GVI Konjunktúramutató alakulása GDP Forrás: GVI 2017 KUTATÁS GVI Konjunktúramutató Vállalati egyenlegmutató Megjegyzés: Az ábrán látható érték százas skálára vetített aggregált egyenlegmutató (számításának módszerét a Melléklet tartalmazza). Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelést adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató 100 és +100 közötti értékeket vehet fel. 100-at akkor, ha minden cég negatívan és +100-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. A Konjunktúramutató alakulása vállalati háttérjellemzők szerint A Konjunktúramutató értéke az ipari (+56 pont) vállalkozások esetében a legmagasabb, a kereskedelmi cégek esetében 50 ponton, az építőipariak esetében 45 ponton, míg az egyéb gazdasági szolgáltatások esetében csupán 29 ponton áll. Jelentős elmozdulás az előző félévhez képest az építőipari vállalkozások esetében következett be, ahol 8 ponttal nőtt a mutató értéke októberhez képest. V2. ábra: A GVI Konjunktúramutató gazdasági ág szerint Ipar Kereskedelem Építőipar Egyéb gazd. szolg. Forrás: GVI 2017 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató 100 és +100 közötti értékeket vehet fel. 100-at akkor, ha minden cég negatívan és +100-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. A cégeket tulajdonszerkezetük alapján vizsgálva azt láthatjuk, hogy a Konjunktúramutató értéke a részben külföldi tulajdonban (+65 pont) álló vállalkozások esetében a legmagasabb, hozzájuk képest kis mértékben maradnak el a döntően külföldi tulajdonban (+61 pont) álló cégek, a tisztán hazai tulajdonúak (+44 pont) pedig jelentősen elmaradnak. Az előző félévhez képest nagymértékű változás a részben külföldi tulajdonú cégek esetében figyelhető meg, ahol 12 ponttal emelkedett a mutató értéke októberhez képest.

9 07_apr 07_okt 08_apr 08_okt 09_apr 09_okt 10_apr 10_okt 11_apr 11_okt 12_apr 12_okt 13_apr 13_okt 14_apr 14_okt 15_apr 15_okt 16_apr 16_okt 17_apr Vállalati egynelegmutató 07_apr 07_okt 08_apr 08_okt 09_apr 09_okt 10_apr 10_okt 11_apr 11_okt 12_apr 12_okt 13_apr 13_okt 14_apr 14_okt 15_apr 15_okt 16_apr 16_okt 17_apr Vállalati egynelegmutató 07_apr 07_okt 08_apr 08_okt 09_apr 09_okt 10_apr 10_okt 11_apr 11_okt 12_apr 12_okt 13_apr 13_okt 14_apr 14_okt 15_apr 15_okt 16_apr 16_okt 17_apr Vállalati egynelegmutató V3. ábra: A GVI Konjunktúramutató tulajdonszerkezet szerint Részben külföldi tul. Döntően külföldi tul. Tisztán hazai tul. A cégek méretét tekintve látható, hogy a nagyobb vállalatok várakozásai kedvezőbbek: míg a Konjunktúramutató értéke a 9 főnél kisebb vállalatok körében +15 pont, addig a fős kategóriában +46 pont, az fős csoportban +54 pont, a legnagyobb, 250 főnél nagyobb létszámmal működő cégek esetében pedig +58 pont. Jelentős elmozdulás az előző negyedévhez képest a fős kategóriában történt, ahol 10 ponttal nőtt a mutató értéke októberhez képest. Forrás: GVI 2017 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató 100 és +100 közötti értékeket vehet fel. 100-at akkor, ha minden cég negatívan és +100-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. Az exporttevékenység szerint azt láthatjuk, hogy a részben exportáló cégek esetében a legmagasabb a Konjunktúramutató értéke: +56 pont, a döntően exportálók esetében +54 pont, míg a nem exportálók esetében csupán 38 pont. Változás a korábbiakhoz képest, hogy jelenleg nem a döntően exportáló vállalkozások esetében a legmagasabb a mutató értéke, hanem a részben exportálók esetében. Ez annak köszönhető, hogy miközben a döntően exportáló cégek esetében 10 ponttal csökkent a mutató értéke, addig a részben exportáló vállalkozások esetében 9 ponttal nőtt az előző félévhez képest. V4. ábra: A GVI Konjunktúramutató exporttevékenység szerint Részben exportáló Döntően exportáló Nem exportáló Forrás: GVI 2017 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató 100 és +100 közötti értékeket vehet fel. 100-at akkor, ha minden cég negatívan és +100-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. V5. ábra: A GVI Konjunktúramutató létszámkategória szerint x fő fő fő x-9 fő Forrás: GVI 2017 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató 100 és +100 közötti értékeket vehet fel. 100-at akkor, ha minden cég negatívan és +100-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. A kedvező üzleti klímát leginkább a részben külföldi tulajdonban lévő, részben exportáló és több, mint 250 főt foglalkoztató cégek jelzik e cégek üzleti várakozásai a legkedvezőbbek. HÍREK május 4-én ülésezett az MKIK ICC Magyar Tagozat Banktechnikai Munkacsoportja. A fő téma a bankgaranciákkal kapcsolatos gyakorlati kérdések megbeszélése volt. Az eseményen Kurunczi Zoltán, a NAV Vám Főosztályának szakértője is részt vett, így a tagoknak lehetőségük nyílt a közvetlen konzultációra és a problémás esetek megvitatására május 9-én Taufiq Lamsuhur, az Indonéz Köztársaság Külügyminisztériuma

10 osztályvezetőjének és Jefferson Dau, az Indonéz Kereskedelmi és Iparkamara (KADIN) képviselőjének vezetésével 10 fős üzleti delegáció látogatott az MKIK székházába. A felek megvitatták a magyar-indonéz gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat és szóba került egy indonéz kávézó és étterem nyitása Budapesten. Az eseményen az Indonéz Nagykövetség képviselői is részt vettek május 10-én az MKIK Nemzetközi Igazgatósága külgazdasági értekezletet tartott a területi kamarák nemzetközi területen dolgozó kollégáinak részvételével. A megbeszélésen a évi kamarai külgazdasági programok, valamint a területet érintő aktuális kérdések kerültek napirendre. Labancz Margit, az EXIM főosztályvezetője az intézmény középtávú stratégiájáról és kevésbé ismert termékeiről tartott előadást. Birgit Reiter-Braunwieser igazgató asszony és Berényi Ferenc, az Austrian Business Agency képviselői az osztrák környezetről tájékoztatták a résztvevőket május 11-én Esztergomban tartotta soron következő ülését az MKIK Közlekedési és Logisztikai Kollégiuma. A rendezvényen Sárközi György, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezető szakértője Intelligens jegyrendszerek a közösségi közlekedésben címmel tartott előadást. Szeri István, a kollégium elnöke Költségmegosztók (sharing economy) terjedése a hazai közforgalmú közlekedésben témában tájékoztatott, majd az ülés résztvevői a Suzuki Zrt-nél tettek gyárlátogatást május 16-án Parragh László MKIK elnök részt vett a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett Vállalkozók Találkozóján, Baján. A kamara elnöke Hátrányból előny a tudásgazdaság esélyei Magyarországon című előadásában hangsúlyozta, hogy az ország makrogazdasági adatai jók, ami hét év kemény munkájának az eredménye. Az MKIK elnöke kifejtette, hogy az oktatás négy szintjén lát problémákat (általános- és középiskola, felsőoktatás, felnőttképzés), ahol nem a kellő tudást kapják meg az érintettek. Az elnök megjegyezte, hogy az EU-s források révén jelentős összeg áll rendelkezésre az oktatás átalakítására, fejlesztésére, így van esélyünk betörni a világ élvonalába május 19-én Parragh László, az MKIK elnöke részt vett a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági fórummal összekötött küldöttgyűlésén, Hódmezővásárhelyen. A kamara elnöke előadásában kifejtette, szerinte a gazdaságban mára egyensúly alakult ki, "a politika megértette, hogy a vállalkozó nem ellenfél, hanem partner". Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta, hogy a vállalkozók a kormány legfontosabb szövetségesei, akik maguknak és másoknak is képesek munkát adni. A kancelláriaminiszter elmondta, hogy a kormány azt kutatja, hol van még potenciál a gazdasági növekedés erősítésére május 22-én az MKIK Informatikai Kollégiuma Adókedvezmények és szerzői jog az informatika világában címmel nagysikerű szakmai napot tartott az MKIK székházában. A rendezvényen megjelent közel száz, főként informatikai fejlesztő és adózási kérdésekkel foglalkozó vállalkozást Kott Ferenc, a kollégium elnöke köszöntötte. A résztvevők előadásokat hallhattak a szoftverfejlesztéshez és a K+F tevékenységhez kapcsolódó adókedvezményekről, valamint az informatikai ágazat szerzői jogi kérdésköréről. Zárásként, Koleszár Péter, vezető IKT tanácsadó adott tájékoztatást a Modern Vállalkozások Programjáról május 23-án tartotta kibővített ülését az MKIK Kisvállalkozás-fejlesztési Kollégiuma. Az ülésen Tamásné Czinege Csilla, az NGM adószakmai ügyekért felelős helyettesállamtitkára ismertette a évre tervezett adóváltozásokat. A résztvevők a rejtett gazdaság visszaszorítása érdekében tett intézkedések összefoglalása és az adózási magatartás javítását célzó várható változások ismertetése után megvitatták a felmerülő kérdéseket május 24-én megalakult az MKIK Élelmiszergazdasági Kollégiuma A kollégium tevékenységébe tartozik többek között a közigazgatási egyeztetések során megküldött,

11 élelmiszergazdaság tárgykörét érintő kérdések szakmai véleményezése, az illetékességi területen működő vállalkozások érdekeinek széleskörű képviselete, továbbá állásfoglalást alakít ki, és javaslatot tesz az élelmiszeripart és a magyar vállalkozásokat érintő kérdésekben, együttműködik a szakmai szervezetekkel. A kollégium elnöke Csányi Attila, az MKIK Elnökségének nagyvállalati tagja, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója. Az alakuló ülésen a kollégium célul tűzte ki az élelmiszergazdaság erősítését, az ágazat hatékonyságának és termelékenységének javítását, az alultőkésítettség feloldását, továbbá meghatározta, hogy a jövőben a feketegazdaság visszaszorítását, az élelmiszeripar hatékony szabályozását, az áfa kérdéskör áttekintését, a szakképzés helyzetének javítását vizsgálják meg, és fogalmaznak meg szakmai javaslatot május 29-én Parragh László, az MKIK elnöke a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlését követően a középfokú képzés kapcsán szólt arról, hogy az elmúlt öt évben 100 ezerrel csökkent ezen a szinten a gyerekek létszáma, 86 ezren tanulnak kevesebben szakközépiskolákban, de csak 14 ezerrel kevesebben a gimnáziumokban, mert azok elszívó ereje megmaradt. A kamara elnöke jelezte, hogy a felsőoktatás területén is "kiásták a csatabárdot", amikor arra világítottak rá, hogy az 550 ezer férőhely ellenére csupán 290 ezer hallgató van, amely 2020-ra 250 ezerre csökken. testület tevékenységét rövidtávon meghatározó környezetvédelmi kérdéseket, amelyek között szerepel, hogyan tudna a munkabizottság szakmai támogatásával az MKIK hatékonyabban bekapcsolódni a környezetvédelemmel kapcsolatos jogalkotásba, melyek a környezetvédelmi jogi szabályozás ellentmondásai és milyen problémák merülnek fel a környezetvédelmi hatóságok munkájával kapcsolatban május 31-én került sor a BKIK LXVI. Küldöttgyűlésére. Krisán László, a BKIK elnöke első napirendi pontként új alapszabályra tett javaslatot. Ezt megelőzően Parragh László, az MKIK elnöke fogalmazta meg azokat az alapelveket, amelyek mentén szükségesnek és elképzelhetőnek tartja a budapesti szervezet megújulását. A nyolcvannyolc támogató és egy tartózkodás mellett elfogadott új alapszabály lehetővé teszi, hogy a gazdasági önkormányzat teljesen megújuljon, a fővárosi vállalkozások érdekeit érvényesítse, és visszaszerezze az elveszett bizalmat. Krisán László elmondta, hogy a megújulás részeként a BKIK minden olyan uniós és hazai pályázaton elindul, amellyel a vállalkozásoknak hasznos szolgáltatást tud nyújtani. A főváros és a kerület vezetésével új alapokra helyezik a kapcsolatot, és a kamara közvetíti az üzleti szféra álláspontját, véleményét a konkrét kérdésekben, segítve ezzel az adott szintű gazdasági döntéshozók munkáját május 30-án tartotta alakuló ülését az MKIK Környezetvédelmi Munkabizottsága. Bartos Sándor, a munkabizottság elnöke, az Öko-Trade Kft. ügyvezető igazgatója a környezetvédelmi problémákról tartott előadást. A munkabizottság tagjai egyeztették a