45 év elitti tervezet Magyar Orvostörténeti Muzem létesítésére

Átírás

1 45 év elitti tervezet Magyar Orvostörténeti Muzem létesítésére Most, amikor rövidesen tervezet készül a Semmelweis szülőházban létesítendő Orvostörténeti Gyűjteményről, nem lehet érdektelen, sőt tanulságos megismernünk egy 45 év előtti hasonló célú megmozdulást, melynek kezdeményezője dr. Nékám Lajos volt. Orvostörténeti Múzeum létesítésére történtek már előzőleg is kísérletek, de a mozgalmak mindég elaludtak. Nékám a múzeum létesítését 1918-ban sürgősnek és időszerűnek tartotta, mert tudta, hogy a háborús és mozgalmas időkben könnyen megsemmisülhet mindaz, amit biztos helyen össze nem gyűjtenek. Különösen áll ez a háborúval kapcsolatos egészségügyi vonatkozású tárgyakra, melyek a múzeum egyik részét képeznék. A múzeum másik részében kerülnének elhelyezésre az elhunyt orvosok festett, rajzolt, vagy fényképes arcképei, életrajzi adatai; a rájuk vonatkozó emléklapok, hírlapi közlések, iratok, naplók, útijegyzetek, régi receptek, levelezések, számadáskönyvek, érmek, kitüntetések, diplomák, emléktárgyak, gyászjelentések, síriratok, síremlékek fényképei stb. stb. Külön helyet kapnának a közegészségügyi vonatkozású különböző iratok, kórházi leiratok, évkönyvek, képek, orvosi bizonyítványok, vélemények, jegyzőkönyvek, himlőoltási cédulák. Régi orvosi műszerek, eszközök, felszerelési tárgyak, mikroszkópok, hallgatócsövek stb. Betegségekre, járványokra vonatkozó feljegyzések, jelentések, naplók, képek. A leprára vonatkozó építészeti emlékek; temp-

2 lomok reliquiái, fogadalmi tárgyak, védőszentek szobrai. Gyógyszerészeti ereklyék, gyógyszertári berendezések. A gyógyfürdőkre és forrásokra vonatkozó iratok, képek, reklámok, régi ásványvizes üvegek, és korsók, cimkék stb. Kuruzslók, hirdetők, kontárok reklámiratai, receptjei, készítményei. Testápoló kozmetikai eszközök. Régi orvosi könyvek, Magyarországra vonatkozó iratok, disszertációk, útleírások stb. Nékám a javaslatát felterjesztette Ugrón belügyminiszterhez, ki rövid úton Apponyihoz a közoktatási miniszterhez fordult, hogy a múzeum alapítását és célszerű megvalósítását ketten vállalják. Apponyi az ügyet véleményezés céljából az orvoskari tanártestületnek adta ki, mely az eszmét helyeselte és a megvalósításra vonatkozólag részletes javaslatot szándékozott tenni. A javaslat elkészítésével Nékámot bízta meg. Nékám első feladatának egy országos bizottság megalakítását tartotta, amely az ügyet pártoló minisztériumok rendelkezésére álljon. Kérdéssel fordult ezért a magyar orvostörténelem iránt érdeklődőkhöz, hogy hajlandók volnának-e a bizottságban részt venni és az ügy szervezésére vonatkozólag vannak-e javaslataik vagy kívánságaik? Ügy látszik Nékám körlevelének megvolt az eredménye, mert az június 18-án már meghívót küldött az érdekelteknek a június 28-án tartandó ülésre, melynek tárgya a bizottság megalakulása, a beérkezett indítványok megvitatása, esetleges indítványok és dr. Csánky Dezső előadása. Nékám a szervezésre vonatkozólag azt javasolta, hogy a bizottság kérje a belügyminisztertől : /. Nevezzen ki egy alkalmas szakértőt az ügynek állandó irányítójává; a bizottság pedig esetleg még újabb szakerőkkel legyen ennek állandóan tanácsadója. 2. Bocsásson a belügyminiszter a múzeum céljára alkalmas hivatalos helyiséget, egy tisztviselőt, egy díjnokot és évi koronát rendelkezésre. 3. Keresse meg a belügyminiszter a kereskedelmi minisztert, hogy a múzeum hivatalos levelezése számára postai portómentosséget kapjon. Határozza el továbbá a bizottság, hogy 4. Felhívást intéz az ország közönségéhez, főleg pedig az állami, a törvényhatósági, katonai és egyházi hatóságokhoz, egyetemek, klinikák, kórházak, egészségügyi intézmények, klastromok vezetőihez, gyógyszertár tulajdonosokhoz stb. az ügy támogatása és a gyűjtés megindítása érdekében. j. Kérje fel a hazai sajtót az ügy felkarolására és a napirenden tartására. 6. A hazai múzeumok, régiségtárak, szépművészet, iparművészet, történelmi arcképcsarnok vezetőit és az ethnológia, antropológia körében működő szakférfiakat, továbbá hazai történészeket, nyelvészeket, orvosokat, gyógyszerészeket, hygienikusokat, balneológusokat stb. pedig arra, hogy tárgyuk köréből az ősz.

3 folyamán egy-egy az orvostörténelmi és egészségügyi múzeum eszméivel kap csolatban levő előadást tartsanak. 7. Végül küldjön ki bizottságot annak tanulmányozására, hogy nem volna-e célszerű a múzeum ügyének állandó propagálása céljából egyesületet alapítani? Az alakuló gyűlésen olvasták fel a múzeum létesítésére vonatkozó elgondolásokat és indítványokat a beérkezés sorrendjében. 1. Dr. Nékám Lajos: A létesítendő orvostörténelmi múzeum legyen megindítója egy majdan megalkotandó, és az egészségügy minden ágára kiterjeszkedő múzeumnak. Egyelőre csak amazt állítsuk fel, később azonban olvadjon az, mint retrospectív osztály a nagy múzeumba. 2. Dr. Temesváry Rezső: Az új múzeum legalább egyelőre a bp. kir. orvos egyesületben helyeztessék el. 3. Dr. Gr ősz Emil: A múzeum a legcélszerűbben az orvosi továbbképzés központi bizottságával karöltve volna megoldandó. 4. Dr. Varjú Elemér: Új múzeum felállítása helyett a Nemzeti Múzeum idevágó csoportja gyarapíttassék és fejlesztessék, aminek támogatására alapíttassék megfelelő szakemberek bevonásával egy egyesület. 5. Dr. Gulyás Pál: A magyarországi és magyar vonatkozású orvosi irodalomnak az új múzeum keretében való teljes egybegyűjtése helyett az új alakulás a maga erkölcsi és anyagi támogatásával iparkodjék lehetővé tenni, hogy a Széchényi könyvtár elérje a lehető legnagyobb teljességet. 6. Dr. Schuschnyi Henrik: Először egy orvostörténelmi kiállítást volna érdemes rendezni, melynek anyaga fellendíthetné az alapítandó múzeumot. 7. Dr. Gyalui Farkas: Az alapítandó múzeumnak fontos része legyen az orvostörténclmi könyvtár, melyben az összes nyomtatványok, kéziratok, írások, szakcsoportok szerint lesznek elhelyezendők. Megfontolandó, hogy az új intézmény elnevezése nem volna-e így célszerűbb: Magyar Orvostörténelmi Múzeum és Könyvtár. 8. Kelemen Lajos: A múzeum végleges helye Budapest legyen, de amíg a szervezés meg nem történik, a gyűjtött anyag kezelésére kéressék fel egyfelől a budapesti, másfelől a kolozsvári Nemzeti Múzeum. 9. Dr. Pándy Kálmán: A múzeum részére először helyiséget és költséget kell biztosítani. 10. Dr. Seemayer Villibald: Fenntartókul a belügyi, kereskedelmi, átmeneti és kultuszminisztériumok kéressenek fel. n. Bíró Lajos: A múzeum általános iránya mellett főleg a magyar vonatkozásokra helyezzen súlyt. Szerveztessék intéző bizottság szakelőadókkal. 12. Dr. Éber László: Javasolja a betegségekről, gyógyításról, orvosokról készült művészi ábrázolásoknak gyűjtését különös tekintettel a magyarországi emlékekre.

4 13. Dr. Bartucz Lajos: Kívánatos a praehistorikus ember sérüléseire vonatkozó, a divattal, népszokásokkal kapcsolatos, a test eltorzítását eredményező eljárások gyűjtése, esetleg ily tárgyakról másolatok, vagy rajzok készítése és a különböző múzeumokban levő ily vonatkozású tárgyak összeírása. 14. Damanovszky Sándor: Nyilvántartandó a régi orvostörténelmi levéltári anyag is. Megszerzendők az emlékek pontos másolatai. így az orvosokra vonatkozó emlékek, régi receptek és közegészségügyi iratok. 15. Dr. Vámossy István: Javasolja a szk. városok, vármegyék, káptalanok levéltáraiban levő orvostörténelmi adatok felkutatását. 16. Dr. Messinger Károly: Vidéki szervező bizottságok útján a vármegyei és városi levéltárak átkutatása, országos propaganda a múzeum érdekében. 17. Ernyei József: A néphigiéne, lakás élelmezésügye; népi botanika, boszorkánypörök füvei, kultúrhistóriai kérdések tárgyalása szintén legyen a gyűjtésnek tárgya. 18. Pálóczy Edgárd: Külön csoportot képezzen a múzeumban a régi Buda és Pest orvostudományi múltja. Itt összegyűjtendők Budapest kórházakért való harcának történeti emlékei, a gyógyvizekre és gyógyfürdőkre, járványokra, hadegészségügyre, fogházhigiéniára, ivóvízre vonatkozó emlékek és a temetőkben nyugvó orvosok névsora és síriratai. 19. Dr. Imre József: A hazai nemzetiségek, főképp a színmagyarság lakásügyének és életmódjának szemléltetése képekben. Régi kórházak képeinek és felszerelési tárgyainak összegyűjtése. 20. Dr. Pándy Kálmán: A kórházak régi könyvei és műszerei személyes utánjárással gyűjtessenek össze. 21. Dr. Dónáth Gyula: A nagyobb városok és megyék régi egészségi szabályzatainak, a járványokra vonatkozó hatósági intézkedéseknek, a zsidó ritus egészségügyi berendezéseinek, a marhavágásnak, a belsőrészek egészségi megvizsgálására vonatkozó előírásainak összegyűjtése, azonkívül régi rituális fürdők mintái vagy rajzai. 22. Dr. Gyalui Farkas: A vallás- és közoktatásügyi miniszter által felkérendők az ország nagyobb könyvtárai, hogy duplumaikból a történelmi múzeumnak, érdeklő műveket, képeket adjanak. E kérést már az előmunkálatoknál kell megtenni, mert huzamos ideig tart végrehajtásuk. A múzeum mielőbb folyóiratot adjon ki és általa csereviszonyba lépjen külföldi intézménnyel. A folyóirat lehetőleg gyorsan induljon meg. 23. Preysz Kornél: Külföldi orvosi lapok és könyvek összegyűjtése, amelyekben magyar orvosok dolgozatai vagy magyarországi egészségügyi közlemények jelentek meg. A magyar forrás és fürdővállalatoknak a sebesült és beteg katonák érdekében kifejtett működésére Tonatkozó adatok, közlemények, fényképek összegyűjtéíe.

5 24. Dr. Deutsch 'Ernő: A honvéd egészségügyi intézetek egészségügyi anyagais összegyűjtendő. 25. Dr. Ko pits Jenő: A hadigondozó hivatal rokkantakat utókezelő intézeteinek, illetve berendezésük fényképeinek, szervezetük leírásának összegyűjtése és: a rokkantügyi kiállítás orvosi kezelésre vonatkozó részének megszerzése. 26. Dr. Matolcsy Miklós: Szemléltetően kidolgozandó a jelesebb gyógyszerek, kötszerek és a gyógyszerészet történetfejlődése. 27. Dr. Hankó Vilmos: Gyűjtsük össze a régi orvosok és természetvizsgálók között volt sok termelő magyar elme munkásságának adatait. Egy hazai kénesfürdő berendezése, magyar ásványvizek fejlődése, egy régi magyar gyógyszertár és egy régi orvosképző intézet tanítási eszközei bemutatandók lennének. 28. Kelemen Lajos: Gyűjtendők lennének a felhívásban megemlítetteken kívül bizonyos fogadalmi emlékek, csodatevő képek és oltárok másolatai és a régi gyógyító borbélyokra vonatkozó emlékek. Felkutatandók a régi orvosok leszármazottai, ereklyetárgyainak átengedése vége/t. 29. Dr. Manninger Vilmos: Az egész múzeumügy fővédnökségére Ö Felségét, védnökségére pedig József főherceget kellene felkérni. 30. Németh Imre: A gyűjtés decentralizáltassék. A vezetés mindenütt egy orvosra és egy történészre bízassék. 31. Dr. Purjesz Ignácz: Megállapítandók a múzeum számára gyűjtendő anyag csoportjai, minden csoport számára 1-1 albizottság küldessék ki. 32. Dr. Manninger Vilmos: A babonás tárgyak gyűjtését egy külön bizottságra kellene bízni és az ebben való működésre magasrangú katonaorvosokat is fei kellene kérni. 33. Biró Lajos: A gyűjtés rendszeresen, tervszerűen mielőbb kezdessék meg. A belügyminisztérium járjon közbe a hadvezetőségnél a múzeum programjába vett tárgyak érdekében. 34. Dr. Antal János: Elsősorban a háborús anyag összegyűjtése sürgős. 35. Dr. Zsakó István: A gyűjtés munkájába múzeumi, könyvtári vagy levéltári gyakorlattal bíró nem orvosok is vétessenek be. A szervezkedés különösen a háborús gyűjtésre való tekintettel minél gyorsabban történjék meg. Külön csoport vállalkozzék a háborúra vonatkozó tárgyak és adatok gyűjtésére. Propaganda folyóirat szerkesztessék. A fronton levő orvosok szólíttassanak fel a gyűjtésre. 36. Szánthó Menyhért: Társadalmi múzeum adjon anyagának felhasználható részéből másolati példányokat a létesítendő múzeum számára. 37. Buday László: A múzeumok közegészségügyi adatainak grafikai ábrázolással való kiegészítése igen tanulságos volna. A m. kir. Központi Statisztikai Hivatal adatfejcgyzései, melyek már hosszabb idő óta folynak - történelmi szempontból is érdekesek volnának. 38. Dr. Csánky Dezső: Megfontolás tárgya legyen, hogy nem volna-e lehet-

6 séges a becsesebb (dc nem unikumszerű) közegészségügyre vonatkozó levéltári iratokat a belügyminisztérium engedélyével ha nem is tulajdonul, de legalább ideiglenes letétképpen a létesítendő múzeumban elhelyezni. 39. Kelemen Lajos: Nagy súlyt kellene helyezni egyes lelkes gyűjtőspecialisták megnyerésére. A beérkezendő anyagoknak azt a részét, amely muzeális értékű, de nem való az orvostörténelem körébe, fel kellene ajánlani a magyar és az erdélyi Nemzeti Múzeumnak, esetleg más gyűjtemények részére. Viszont kérni ezektől duplumaik közül idevágó érmeket, könyveket, gyászjelentéseket stb.* Mindezek komoly bizonyítékai annak, hogy a tervbevett magyar orvostörténeti múzeum ügye mennyire szívügye volt Nékámnak. Életrehívása, életbentartása és jövője érdekében milyen alapossággal és körültekintéssel tette meg javaslatait. Nem kevésbé értékesek a múzeum szervezésére, anyagára és gyűjtésére vonatkozó javaslatok, melyek azt mutatják, hogy már 45 évvel ezelőtt voltak lelke:, emberek, kik a szívük mélyén hordozták a magyar orvostörténeti múzeum létesítésének gondolatát. A világháború szerencsétlen kimenetele az oka, hogy a gondolatból nem lett valóság. Szamosháti Dániel (Budapest) * Kivonat az eredeti jegyzőkönyvből