/1550: Beu (falu) (246). További adatai: 1229: Bev; 1234: Buu;
|
|
|
- Edit Fanni Bogdán
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Bátor - vagy talán egy kicsit könnyelmű - dolog, hogy egy kisméretű, népszerűsítő szótárt készítünk anélkül, hogy rendelkezésünkre állna egy teljességre törekvő, nagyobb méretű és igényű keresztnévszótár, amely összefoglalja és szígorú kritikával illeti az onomasztika eddigi eredményeit (vö. BÁRCZI GÉZA, A M agyar Szófejtő Szótár lexikográfiai elvei: Szótártani tanulmányok. Szerk. ORSZÁGH LÁSZLÓ. Tankönyvkiadó, Bp., ). Valóban könnyebb volna egy megbízható, szakmailag hiteles nagyszótárra alapozni a munkánkat, és ennek elkészíteni ifjúsági váhozatát. Hogy miért tettük meg mégis ezt a merész lépést, arra sokféle magyarázat és indoklás kínálkozík. Közöttük a remény is, hogy munkánk talán sürgetője lehet a M agyar keresztnevek nagyszótára című, mielőbb megjelenő kiadványnak. 1. Korai szórványemlékeink (TA., DömAd. stb.) szísztematikus feldolgozásai sok tanulsággal szolgáhak ősmagyar és ómagyar kori nyelvünk hangtanának, morfematikájának áhalános elemzéséhez, de legalább ennyire fontosak összefuggő szövegemlékeink értékeléséhez, az államalapító nép világfölfogásának megrajzolásához, sőt kuhúrtörténeti és áhalános nyelvészeti megállapításokhoz is hozzásegítenek. Igaz, hogy a fentebb említett XI-XII. századi emlékekhez képest a Váradi Regestrum XIII. század eleji ( ) adatai már az összefuggő szövegemléke(ke)t is ránk hagyó korszakba esnek, a nagy számú (eddig mintegy 600-ra becsült) helynév és a kb. 2500~nak vélt személynév (M OLNÁR-SIM ON, -M Nyeml. 39, és SOLYM OSI László: KM TL. 713) tekintélyes mennyiségű adalékot jelent a korai ómagyar kor nyelváuapotának megállapításához. 2. M ás munkáimban a teljes adattár kigyűjtése után elemeztem a VárReg. (1550. évi kiadásának [RM Ny. 87]) áhalános ortográfiai sajátságait (K. FÁBIÁN ILONA: Névtudomány és művelődéstörténet. Szerk. BALOGH LAJOS és ÖRDöGH FERENC. Zalaegerszeg, ), s később megpróbáltam az ortográfiai jellegzetességeket egy névcsoport (a g, gy kezdőbetűs nevek) (K. FÁBIÁN ILONA: Acta Acad. Paedagogicae Szegediensis, Series Lingu.-Litt.-et Aest ) tanulságain bemutatni. A teljes névanyag lokalizáció jának hiánya azonban mindenfajta elemzés akadálya lehetett volna, ezért szísztematikus és 94
2 monografikus feldolgozást láttam szükségesnek. A megfelelő történeti-foldrajzi szakmunkák (CsÁNKI DEZSÖ és GYÖRFFY GYÖRGY munkái) és a XIX. századi térképek segítségével a lokalizációk aprólékos elvégzése után a nyelvészeti, ortográfiai stb. elemzés következik, amelyből itt néhány problematíkus helynév tárgyalását adom közre. Az elemzésben előbb az adatokat közlöm, a második bekezdésben az etímológiá(ka)t ismertetem, a harmadikban minden egyéb (ortográfiai, hangtani stb.), általam problémának vék lehetőséget megtárgyalok, végül megadom a név korabeli kiejtését, ha lehetséges. A VárReg. helyneveit KARÁCSONYIJÁNos és BOROVSZKY SAMU betűhű (fototyp) kiadása alapján elemeztem (1903.), sa VárReg. jogeseteinek számozásában is ezt követtem. 3. A következő néhány helynevet egy alfabetíkus sorrendű elemzésből ismertetem, amelyben 148 (A-C kezdőbetűs) helynévből az alábbiak a saját ottani sorszámukat viselik /1550: Beka (falu) (15). További adatai: 1305: Bika ; 1337: Byka ; 1347: Byka (CsÁNKI, 3: 418). Tolna megyében feküdt, ma már nem létezik önálló településként, a Szakadát falu területén lévő V ika s ta ll (=Bikaistálló) alak (Tolna megye földrajzi nevei ) őrizhette meg nevét. Feltételezhetően puszta személynévből alakult magyar névadással. A névadás indítékául szolgáló személynevek: 1138/1329: B íq u a (kétszer); 1211:? B ic c a (FEHÉRTÓI,ÁrSzt. 53). A VárReg. helynevén kívül mindegyik helynévi és személynévi adat zárt magánhangzót jelöl az első szótagban. Mivel a TESz. az 1138/1329. évi oklevél B íq u a személynevét a b ika köznév 'szarvasmarha hímje' címszónál (feltételesen) megemlíti, s mivel a Tolna niegyei V ika s ta ll összetett helynév előtagja ugyanabba a szemantikai mezőbe tartozhat, magam is fekeszem, hogy a VárReg. Beka adata etímológiailag az ótörök *biqa 'bika' szóra megy vissza, és az e betű egy fokkal nyíltabb alakot mutathat a többi (az eredeti veláris i /il helyén szereplő palatális i-s) ómagyar kori adathoz képest, tehát esetleg zárt e hangot jelöl. Ez a hangalak azonban nem vált általánossá (1.BÁRcZI, Htört. 2 72). Kiejtése: Beka /1550: Beu (falu) (246). További adatai: 1229: Bev; 1234: Buu; 1329: Bew; 1449: Bw; 1458: Bew (CsÁNKI, 2: 595). Ma: Bű, Alsó- és F elsó-bű Bodrog falu (Somogy m.) területén (1. Somogy megye foldrajzi nevei. Bp ). KIss LAJOS szerint (FNESz. 4 "puszta személynévből keletkezett magyar névadással... az alapjául szolgáló személynév etímológiailag azonos a török eredetű, s elsődlegesen bizonyára *'nemzetségfö' jelentésű magyar b ő köznéwel". PAlS DEZSÖ(MNy. 23: 602-8) vetette fol először, hogy a magyar bő közszó az ótörök hag 'nemzetségfó, törzsfó' szóból ered. A magyar bő szó 'nemzetségfó' értelmezése feltételezés, amelyet adat egyelőre nem támogat 95
3 (MÁRTONALFRÉD:KMTL. 126). A régi ótörök szó jelentését illetően a TESz. (1. 357) óvatosabban fogalmaz: 'herceg, nemes úr' értelmet regisztrál, vagyis méltóságnévként magyarázza. Szinte valamennyi európai nyelvbe átkerült, a magyarba *beyalakban. A TESz. szerint a magyarban *'vezér, törzsfó' az eredeti jelentése, ebből több lépcsőben *'hatalmas, előkelő, gazdag' (ti. ember, majd dolog) 'bő, tág' jelentés alakult ki. A XII. századi magyar nyelvi személynévi megfelelőiben intervokális -h-t találunk: 1138/1329: Behi, Behu (FEHÉRTói, ÁrSzt. 44), amely a török *bey alak szabályos folytatása tővéghangzóval[?f. Ugyanide sorolható a VárReg.-ban található Buhus képzős személynév is (1208/1550: 332.). A VárReg. Beu alakjában - és a falura vonatkozó későbbi adatokban - -h-t nem találunk, itt már vagy diftongussal, vagy monoftongussal kell ejtenünk; ez utóbbit egy másik XIII. századi adat is alátámasztja: 1234: Buu, amely alakban az uu betűkapcsolat hosszú ű-t, esetleg hosszó ő-t jelöl (1. a Besenyő(d) neveket, a 48., és 50. szócikkben). A VárReg. korában *bey szóból -d képzővel alakult személynév Beud alakban szerepel: 1221: PRT ). Kiejtése: Beü~Bő~Bű. 10S. 1208/1550: Chegyen (falu) (331), 1215/1550: Cegan (falausiak) (192). További adatai: : Chegen, Chegan, Cheken; 1411: Cegen (CsÁNKI, 1: 606). Balmazújváros é~ Hajdúböszörmény környékén feküdt, az Árpád-kori Bihar és Szabolcs m. határán, ma már nem létezik. Puszta személynévből keletkezett magyar névadással (FNESz. 4 1: 281). A személynév a VárReg.-ban is előfordul: 1213/1550: Chegun (159). Az adatok igazolják KARÁCSONYIJÁNos és BOROVSZKYSAMU (203) azon feltételezését, hogy a helynevet Cégénynek kell minősítenünk. A Cégény helynév a Cege~Szege személynév (1211: Cegue, FEHÉRTÓi, ArSzt. 76) -n kicsinyítő képzős formája; töve a magyar szeg köznévvel azonos (MEZÖ-NÉMETH 37), ('szöglet, kiszögellés') valószínűleg azonos a szeg 'hegyes vaseszköz' szóval, amely ugor eredetű (TESz.). Mivel az ómagyar korban a ch kimondottan ritkán jelölt sz hangot, itt.elsősorban egy affrikációs (SZ) c) hangváltozás utáni Cege (ch kezdőbetűvel is jelölt) személynévi alakkal kell számolnunk. A c a XIII. században többnyire már csak c hangot jelölt, és sz-t nem. A ch még előfordulhatott c értékben (KNIEZSA, HírtÖrt. 37). Mindez a VárReg. Cegan, Chegyen helyneveinek c kezdőhangja mellett szól. Az -n ~ -ny kicsinyítő képző személynévképzőként is funkcionált (Chegun), néhány más példán is bemutatható: 1138/1329: Beken, 1211: Enchin (=Öcsény) (MNyTNy. 1: 257). Aszóvégi nazális nyújtó hatása eredményezte a második szótag h~sszú magánhangzóját, amely hasonulásos nyúlást 1 A kérdőjel a szerkesztő kételkedését jelzi. 96
4 eredm ényezett az első szótagban is. Ez utóbbi nyúlást a hangsúlyos helyzet is segítette. A Chegun személynév u betűje még ü tővéghangzónak minősíthető az - n - - n y toldalékos alakban. A helynevek m ásodik szótagjának a betűit nem tudom minősíteni. A hely- és személynevekben szereplő g hang gh, gy, gu jelei az ómagyar korban gyakran váhozó alakok. Ha a g hang e, i (vagy ezek hosszú m egfelelői) előtt szerepel, akkor a fenti összetett jelek a palato-veláris explosíva (g) jelei (K. FÁBIÁNILONA,Acta Academiae Paedagogicae Szegediensis, Series Ling.-Litt. et A est ). Kiejtése: Cégény-Cégány : C ye u g e n (falu) (214). A helynév szabolcsi vonatkozású jogesetben fordul elő, ebből következően a legtöbb valószínűséggel Szabolcs megyei településre kell gondolnom. KARÁCSONYIJÁNos és BOROVSZKYSAMU (265) azzal a m a m ár nem létező, Szabolcs m egye bihari határán fekvő Cégénnyel tekinti azonosnak, amely a VárReg.-ban Chegyen és Chegan alakban szerepel, sénfentebb a 108. szám alatt tárgyaltam. A z azonosításnak kom oly valószínűsége van. Magam azonban felvetem egy G yeguen (vagy G uegen) javítás lehetőségét, am elynek latin paleográfiai szem pontból m inden alapja m egvan. Ezen az alapon tárgyalom a Cheugen helynevet önálló szócikben. Az általam javasolt olvasat(ok) esetén a települést G é g é n n ye l kell azonosítanom. Ennek adatai: 1282/1306/1406: G egen, Belgegen, Kygegen; 1329/1406: Külső és Belső (Exterior et Interior) G egen; 1326/1406: Belgegen (MEZÖ-NÉMETH 46); 1355: Eghazasgegen; 1462: G egen (CsÁNK.I,1:. 515). Ma: G égény (Szabolcs m.). Ismeretlen, illetve bizonytalan eredetű..*g égény személynévre nincs adatunk, ha mégis ez lenne a névadó, a gége köznév -ny kicsinyítő képzős származéka lehet (MEZÖ-NÉMETH 48). Más magyarázat szerint tövében az a személynév rejlik, amelyből a G ige helynévkeletkezclt (FNESz. 4 ). A g, gy betűk elemzését részben elvégeztem egy korábbi munkámban, így most arra csak utalok (Acta Acad. Paed. Szeg., Ser. Ling., Litt. et Aest. 23-7), mert a szó gu betűkapcsolata ott elemezve van. Kiejtése: Cégény-G égény /1550: Cundurus (falu) (346). További adatai: 1469: Kondoros (CsÁNK.I,1: 652). Ma: Kondoros (Békés m.). A lapszava valószínűleg csuvas jellegű ótörök szó, vö. csuvas xé in D é ir 'hód' (FNESz. 4 ). Hód szavunk tehát ugor nyelvbe átkerült török jövevényszó (TESz.), amelynek -s képzős változata a Cundurus helynév. A c jel a k hang fóvariánsa velárisok előtt (KNIEZSA,HírtÖrt. 34, 37). Az -s képző a korai óm agyar kor legproduktívabb form ánsa, m ely a rokon nyelvekben is kimutatható, s a magyar nyelvemlékekben is korán adatolható (HBK. homus; 1138/1329: H odus /hn./; TA. cuel). Az -s képző kapcsolódása általában a teljes 97
5 tőhöz történt (M N ytn y ), a teljes tő záróvokálisa eredetileg az alapszó függvénye volt, s alsó vagy középső nyelvállású lehetett (asztalos, fazekas) (uo. 222). A z -s ellátottságot jelentő értelem ben a -úl-ű m ellett az egész nyelvtörténet folyam án széles körben használatos volt, de az -s képzősek önm agukban állnak (ezért is lehetnek pl. helyneveken és szem élyneveken), az -úl-ű viszont szerkezetes képző (uo. 245,252,255-6). A V árr eg. nevének m agánhangzói esetleg nyíltabb hangalakot jelölhetnek. M ost m ár csak az a kérdés, hogy az óm agyar hód szó és az ótörök szó szárm azékáról beszélhetünk-e együtt. A hód etim ológiája ugyanis (TESz.) világos és m egalapozott, de az ótörök eredetűnek írt kondor(os) szó "átem elése" az ugor korból talán m ég m agyarázatra szorul. K iejtése: Kundurus-Kondoros. 4. A fenti 5 helynév m indegyike kom plex nyelvészeti, történeti-földrajzi, ortográfiai kérdéseket érint. A m ennyiben a lokalizációs, az ortográfiai, a hangtörténeti (sőt néhol szem antikai) elem zés helyénvaló, akkor az általam a V árr eg.-ban azonosított (lokalizált) 703 helynévből itt talán néhány földrajzi név m egoldása segítheti a további elem zéseket. Zemplén megyei ruszin keresztnevek Mária Terézia korából ( ) A régi Zem plén gazdasági, társadalm i, nem zetiségi, néprajzi szem pontból - éppen adottságainál fogva - eddig alig hangsúlyozott jellem zők hordozója. N épek, régiók, gazdálkodási form ák, vallások, különböző életm ódok, településtípusok és névrendszerek keveredtek a m egyében. Zem plén várm egye nem zetiségi összetétel ének m eghatározására az ban összeírt nevek alapján A csády Ignác tett kísérletet.! M egállapítja, hogya rendelkezésre álló 423 község névanyaga 89 községben egészében m agyar, 46 községben pedig többségében m agyar lakosságot m utat. A z általa vizsgált időszakban a m agyar nevek aránya Zem plén m egyében 43,68% volt, a tót vagy rutén (szlovák és ruszin) nevek aránya 56,006%, aném et neveké pedig 1 AcsÁDy IGNÁC, M agyarország népessége a PragJnatica Sanctio korában M agyar 98 Statisztikai közlem ények. Ú j folyam. X ll. B p.,
Negyedik házi feladat
Negyedik házi feladat Név: Gyenese Péter Évfolyam: ELTE BTK magyar BA I. évfolyam Kurzuskód: BBN-MNY-232/3 Tárgynév: A magyar nyelv finnugor alapjai Oktató: Salánki Zsuzsa 1. Példa + magyarázat a belső
Zemplén megyei ruszin keresztnevek Mária Terézia korából ( )
tőhöz történt (M N ytn y. 219-20), a teljes tő záróvokálisa eredetileg az alapszó függvénye volt, s alsó vagy középső nyelvállású lehetett (asztalos, fazekas) (uo. 222). A z -s ellátottságot jelentő értelem
ül** Á ö ú ö ö ö ö ő ő ű ő ö ö ő ú úö í ü ű ö í ü ö ú ú ő ű ú í í ő í ú ő í í í í í ú í í Á ő ő ő í ő Í í ő ű ű Í ő í ő í í ö í Ü ő í ű ú Í í ű ö í í ű ő í ő í ű ü í ű ú í í ö ő Ú ö ö ö ő ő ú ő ö ö í
Ö Ü ú ő ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő Ü Ü ő ő ő ő Ö ő ő ő ő ő Ü ő ő ú ő Ü Ö ő Ö ő ú ő ő
Ö ő ú É ő ú ú Ö ő ő ú Ö Ü ú ő ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő Ü Ü ő ő ő ő Ö ő ő ő ő ő Ü ő ő ú ő Ü Ö ő Ö ő ú ő ő ű Ú ú ő ú ő ú ő ő ő ő ő ú ő ű ú ő ő ő ő ú ő ő ő ő ő ő Ú ú ő ő ú É Ú ú ú ő ú ő ú ő ú É ú ő ő
5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere
5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere és változásai 1. Bevezetés hangtörténet mítosza: ősmagyar, ómagyar nyelvben volt veláris Ï DE! azok a jelenségek, amik miatt feltételezik, enélkül is magyarázhatók
KÖTELES-SZŐKE MELINDA PUBLIKÁCIÓI (HIVATKOZÁSOKKAL, RECENZIÓKKAL) *
KÖTELES-SZŐKE MELINDA PUBLIKÁCIÓI (HIVATKOZÁSOKKAL, RECENZIÓKKAL) * Munkáimra 90 független hivatkozást ismerek, amelyek 21 különböző szerzőtől származnak. Önállóan megjelent lektorált munkák: 1. A garamszentbenedeki
Á Ö Ú Ü Á ő ü ű ö ő ő ö ü ö Á ö Ü ö ü ő ő ő ő ő ő ő ő ü ö ü ő ö ő ö ő ő ő ö ő ő
ő ö ű Á Ö Ú Ü Á ő ü ű ö ő ő ö ü ö Á ö Ü ö ü ő ő ő ő ő ő ő ő ü ö ü ő ö ő ö ő ő ő ö ő ő ö ő ő ő ü ü ő ö ő ö ü ő ő ö ö ö ü ő ö ü Ö ő ö Ü ű ö ö ö ő ö ü ö ö ö ö ü ő ő ö ü ö ő Á Ö Ű Á ö ö ü Á Ö Ú ő ő ö üő Ö
ú ú ú ő ő ú ő ő ú ú ú ő ű ú ő ú ú ő ő ú ő ő É ő ő ú ú ő ú ő ő ő ű ő ő ú ú ő ő ő ő ú
ú ő ű ő ú ő ő ő ú ő ő ő ű ú ú ő ő ú ő ő ő ő Ú ú ő ű ú ú ú ő ő ú ő ő ú ú ú ő ű ú ő ú ú ő ő ú ő ő É ő ő ú ú ő ú ő ő ő ű ő ő ú ú ő ő ő ő ú ú ű ő ő ő ő ő ő ű ú ő ő ú ő ú Ü ú ú ű ő ő ú ő ő ú É ő ő ú ő ő ő ő
ö ö Í ü ö ü ö ű Ü ö ö ö ö ö Ö Ó ö ö Ö ö ö ü ű ö ü ö ö ű ö ü
ü ö ü ü ü ö ö ö ö ö Í ü ö ü ö ű Ü ö ö ö ö ö Ö Ó ö ö Ö ö ö ü ű ö ü ö ö ű ö ü ö Ö ö ü ü ű ü ö ö ö Ü ű Ü ű Í Í ü ú ü ö ú ö ö ö Á ö ű ö Ö ö ö Ö ö ü ö ö ü ö ü ü ö Í ű ü ü ö ö ö ö ö ö ö ű ö ö ö Ö ö ü ö ö ö ú
ű ű É ü ü ő Ó Ü ő ő ü É ő ő ő ő ő ü ő ő Ü ő ő Ü ü
ű ő ő ü ű ő ő ő Ő ő őű ü ő Ü ű ű É ü ü ő Ó Ü ő ő ü É ő ő ő ő ő ü ő ő Ü ő ő Ü ü ő Ú ő ő ő ő ő ő Ö ő ü ő ő Ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ő ő ő ő ü ő ő ü Ó Ő ő ű ű ő ő ő ő Ó ü ő ű ő ő ü ü Ü Ó ő Ó ő ő ő Ő Ő ő ő Ü ő Ü
ű ő ö ő ő ü ő ö ő Á ő ő ő ő ü ő ő Ó ö ü ü ő ö ű ő ő Ö ő ü űő Ö ú ő ü ú ö ő ö ü ő ü ö ő ö ő Ő ő ü ő ö ü ő ü ö ő ő ű ö ő ö ö ö ü ö ú
ő ö ü ő ő Ó ő ü ü ő Ü ő ő ő ő ő ö ő É ö ő ő ö ö ü ő ü ü ő ő ő ü ü ő ő ü ő ü ö ő ő ő ö ö Ö ő ő ö ő ő Ó ö ö ü ű ő ő ü ő ő ő ő ü ő ő ü ü ö ő ő ü Ó ő ő ü ú ű ő ö ő ő ü ő ö ő Á ő ő ő ő ü ő ő Ó ö ü ü ő ö ű ő
SZŐKE MELINDA PUBLIKÁCIÓI (HIVATKOZÁSOKKAL, RECENZIÓKKAL) *
SZŐKE MELINDA PUBLIKÁCIÓI (HIVATKOZÁSOKKAL, RECENZIÓKKAL) * Munkáimra 152 független hivatkozást ismerek, amelyek 22 különböző szerzőtől származnak. Önállóan megjelent lektorált munkák: 1. A garamszentbenedeki
ű ű ű ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű
Ü É ű ű ű ű ű ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű Ö Ü Ú ű Ü Ö É Ü Ü ű ű ű ű ű ű É É ű É Ó É Ü ű Ó É É É Ő űű ű Ö ű Ú ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ü É ű ű ű ű Ú É É ű ű Ü É Ü ű ű ű Ü ű ű
Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai*
Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai* 1. Írásomban az Árpád-kori Kolozs, Doboka és Erdélyi Fehér vármegyék településnevei 1 körében általam elvégzett névrendszertani
Á ö É ö Á É ü Ő Ö í ü ú ü ö í ö ű ö ö úö ü í ü ö ü í ü ö ü ö ö Ö ö ö ö ö ö ö ö ö í ü ü ö í ü ü ü ü í ű ú ö Ö ü ü ü ü ú ü ö ö ű ö ü ö úö ö ü í ú ü í ú í ö ö í í ű ö í ü ö ö ö ö ö í ö í ö í í ü ö ö ö ö ú
ű ű Ü ű É ű ű É É É ű ű ű ű ű ű ű É É ű ű É ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú Ú ű Ü ű É ű Ó É Ú Ó ű Ü Ö Ü űó Ü Ü ű Ú Ü Ü Ó ű Ú Ú Ü Ö Ü Ú Ú Ü Ü Ü Ő Ö ű Ü Ü Ő Ú Ü Ü Ü Ö Ő Ü Ü Ü Ü Ö Ü Ü Ő ű Ü Ü Ü Ü Ü Ö
Ö ö É ü É Ü É É Ú É É Ó ü ú ö ü ü ü ü ö ö ü ö ú ű ú Á ö ö ú ö ö ö Á Á ü Á É ö ö ú ö Ó ö ű ö ú ü üö ö Ú ö ű É ú ü Á ú Á Á É ú É É Á ö ú Á É Á ö Ó ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú
3. A szó eleji mássalhangzó-torlódással kapcsolatos problémák
3. A szó eleji mássalhangzó-torlódással kapcsolatos problémák 2. A mássalhangzó-torlódások feloldási módjai 2. a torlódó msh-k közé bontóhang kerül leggyakoribb közszavakban és helynevekben is a) közszavakban:
5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere
5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere és változásai olyan kérdéskör, amely nem önmagáért fontos gyakorlati vonatkozásai vannak szerepe: ómagyar kori szövegemlékek hangzós formáját rekonstruálni tudjuk
ó í ó Í ó í É ö ó í ó ü ö ö ő í ö í ü ő ö ö ő ő ö ö ó ö ö ő ö ú ü ő ó í ó í ó ü ü ó ü ő ú í í ő ú ó í ü ö ö ö ó ó ö ö ö ő ö ü í ő ó ő ó ű ö ó Á ó ö í ó ö í ó ü í ó ü ó ü ö ü ő ő ó ű ü ú ö í ó ó ő ő ó
Antalné Szabó Ágnes 2010. A magyar helyesírás vizuális rendszere. Anyanyelv-pedagógia 4. www.anyanyelv-pedagogia.hu. Melléklet
Melléklet Helyesírási ábrák és táblázatok 1. ábra Az idegen betűkkel kiegészített magyar ábécé 2. ábra A betűrendbe sorolás szabályai 1 3. ábra A magyar helyesírás fő alapelvei 4. ábra A kiejtés szerinti
A főnév élőlények, élettelen és gondolati dolgok neve. Fajtái a köznév és a tulajdonnév. tk
A főnév élőlények, élettelen és gondolati dolgok neve. Fajtái a köznév és a tulajdonnév. tk. 41-42. A köznév sok hasonló dolog közös neve. A tulajdonnév valakinek vagy valaminek a saját, megkülönböztető
Á ű Ü Á Ö É Á É É Á É Á ű Á Á ű Ö Ó ű Ó Ó ű Á ű ű ű ű ű ű ű ű É Ü ű ű É É É Ö Ü Ü ű Ü ű Ü É Ó Á Á Ü Ö ű Ü ű Ü Ó ű Ú Ü ű Ü Ü Ú Ü Ü ű Ö Ü Ü Ú Ö Ü ű Ü ű É ű Á ű É É Ú Á ű Á É Ü ű Ú Ó ű ű Ü É Ő ű ű ű Ú Ö
É Ú í í í í í ü í í ű ű í í í í í í í í í í É í É í í É í í É í É í ű í í É í í É í í í É í í í í í ü í Ó É Ű
í É í í í í í ú í ü í ü í Í í í í í úű Í É É É É É ú ü í É Ú í í í í í ü í í ű ű í í í í í í í í í í É í É í í É í í É í É í ű í í É í í É í í í É í í í í í ü í Ó É Ű É í í í ü ű ü ü ű ü ű í ű ü í í ű
ő ó ü ö ő ö ö ő ö ó ű ö ő ó ó ü ő ü ö ű ö ő ó ó ő ö ö ó ő ö ö ő ű ö ő ű ö ö ő ő ő ö ö ú ó ö ö ö ő ő ó ő ü ó ó ű ö ö ü ő ü ö ő ü ő ó ű ö ö ö ó ö ö ö ü
ú ő ö ó ő ü ö ó ó ó ö Ö ú ó ó ó ö ő ö ő ö ő ö ú Ö ó ó ű ö ő ó ö ű ö ö ő ö ó ű ö ő ö ő ö ú ü ű ö ő ó ö ő ö ó ö Ó ű ö ő ö ó ü ú ú ö ö ü ü ö ü ú ő Ű ö ő ö ú ó ű ü ő ö ő ü ö ü ő ó ü ú ü ö ö ó Ó ó ó ő ü ö ö
Kovács Éva. Tanulmányok 5. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN TÓTH VALÉRIA. Debrecen. 89
Kovács Éva HOFFMANN ISTVÁN (2004), Az oklevelek helynévi szórványainak nyelvi hátteréről. In: Helynévtörténeti Tanulmányok 1. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN TÓTH VALÉRIA. Debrecen. 9 61. HOFFMANN ISTVÁN (2007),
VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM.
VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. Közismert tény, hogy a magyar vezetéknevek kialakulása a XIV. században kezdödött ; először fó1eg a nemeseknél, de a XV. század folyamán már gyakori az öröklődő név a jobbágyok
É Ő ü Ö ö ö ö ű ö ö ü ü ö ü ü Ö ü ö ö ö
É Ő ü Ö ö ö ö ű ö ö ü ü ö ü ü Ö ü ö ö ö ö ü ö Ö ü ö ö ö Ö ü ü ö Ó öü ö ö ü ö ö Ö ü ö ö ü ü ö ö ű ü ö ö ö ü ö ö ö ö ö ű ö ű ö ö ö ü ü ö ö ö É É ö É É ü ö ö Ú ü ü Ü ü ü ü Ö Ú ö ü Ü ü ö ö ö ű Ó ü ö ö Ó É
ó í Í ü ö ú ó ü ű ó í ó ó ú ű ü ö Ö ü ú Í Ö ü ú ö ú ó ó ó ú ó ó ú ű í ű ö ü ü ú ü Í ü ó ú ö ú ü í ü ú ö ü ú í ú ú ú ó
ö ü Ö ü ü í ó ó ö ö í ü ü ó ü ó ü ó ü ó ö ó ú ó ú ö ó ó ü ö ó ó ü ú ű ú ö í ö í ú í ó í ö ö ó ö ó í ó ó ö ű ó ó í Í ü ö ú ó ü ű ó í ó ó ú ű ü ö Ö ü ú Í Ö ü ú ö ú ó ó ó ú ó ó ú ű í ű ö ü ü ú ü Í ü ó ú ö
ö ö ö ö ö ű É ö ö Ú ö ö ö É É É ű ö É ö É Ú Ú É ű ö ö ű Ú É Ü ö Ü ö ű ű ö ö ö ö ö ö ö ö É Ö ű Ú ö ÉÉ ö Ü É ö ű Ú ű ö Üö
Ü É Ü Ú ö É ö ö É ö Ú ű ö Ö É ű É ö ö ö ö ö ö ö ö ű É ö ö Ú ö ö ö É É É ű ö É ö É Ú Ú É ű ö ö ű Ú É Ü ö Ü ö ű ű ö ö ö ö ö ö ö ö É Ö ű Ú ö ÉÉ ö Ü É ö ű Ú ű ö Üö Ó Ú É ö ű ö ű ű Ú ö ű ö ű Ú ö ö ű ö Ú ű ö
VII. FEJEZET. Erdőhátság.
VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről
SZABÁLYSÉRTÉSI IRATOK ÜGYKEZELÉSI SZABÁLYZATA
BELÜGYMINISZTÉRIUM TITKÁRSÁGA 10 2 4 9 2 / 1 9 74. BELSŐ HASZNÁLATRA! 19 Sorszám: SZABÁLYSÉRTÉSI IRATOK ÜGYKEZELÉSI SZABÁLYZATA 1975 ÁBTL - 4.2-10 - 2492/1974 /1 BELÜGYMINISZTÉRIUM TITKÁRSÁGA 10-2492/
Feltárt és feltáratlan nyelvjárási jelenségek a Kiskunságban és a szubsztrátum kérdése (H. Tóth Tibor) 1. Előadásomban a kiskunsági régió nyelvjárási
Feltárt és feltáratlan nyelvjárási jelenségek a Kiskunságban és a szubsztrátum kérdése (H. Tóth Tibor) 1. Előadásomban a kiskunsági régió nyelvjárási vizsgálatának többéves gyűjtési feldolgozási tapasztalataiból
Nyelvészet. I. Témakör: Leíró nyelvtan
Nyelvészet I. Témakör: Leíró nyelvtan 1. A magyar magánhangzó-harmónia és a hangtani hasonulások jellegzetességei KASSAI ILONA (1998): A beszédlánc fonetikai jelenségei. In: Kassai Ilona: Fonetika. Budapest:
ü ü ű ű ü ü ü Á ű ü ü ü ű Ü
ü ű ü ű ü ü ü ü Á ü ü ű ű ü ü ü Á ű ü ü ü ű Ü É É Á Á Á Á É Á Á Ő É É É Á É Á É Á É Á ű É É Á Á É É É Á É Á É Á É Á Á ü ű ű ü ü ü ü ü üü ü ü ü ü ü ü ű ü ü ű ü ü ü ü ű ü ü ü ű ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ű ü
ö ú ö Ö ü ü ü ö Ö ú ü ü ü í í ó ó ö ö ü ö ü ó ó ó ö ó í í í ö í ö ö ö ö í ö ü ö ö í í í ö í ö í í í í ó í í í ö ö ö í í ö í í í í í í í í ó ó í í í ö
ö Ö ü ü í í ü í ü ö ú ö Ö ü ü ü ö Ö ú ü ü ü í í ó ó ö ö ü ö ü ó ó ó ö ó í í í ö í ö ö ö ö í ö ü ö ö í í í ö í ö í í í í ó í í í ö ö ö í í ö í í í í í í í í ó ó í í í ö ú íö ó ö í í ö í í ű í ó ö ü í í
A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM
ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.
ö é é ú ö ú Ü ő ű ó ő é ó ú ó ó é é é ó ö é ó é ó é ő ő é ü é ó é ó ő ű é Ó é ü é ó é ü ó ó é ü ó é ő é
Á Á ö Á É Á É ú Á Á ö é é ú ó Á é ú é ó ú ő é é ú é ü é ó ó ó ő é ó ó ó é ó é é ó ó é é ó é ü ü ü ő ó é é Ó ő é é ö ö ő é é é é é ú ő ő é é ó ü ú ő é ö é ő ö ü é ő é é ú ő é ü é ü Ú é ö ö é é ü ó ö é é
Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010.
Szemle 105 Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 4236 lap +
ú ú ü ü ú ü Í ü ú ü ú ü ú ü ü ű ü ú ű Í ü ü ú ű ü ű ű ü ü ü ü ű ú Ú ú
ú É ú ü ú ü Í ü ú Ú ú ú ü ü ú ü Í ü ú ü ú ü ú ü ü ű ü ú ű Í ü ü ú ű ü ű ű ü ü ü ü ű ú Ú ú Í ú É Í Á Á Í É Á Á Á Í Á Ó Á Á É Á Á É É ű Á É É ú É É Á Á ú Á ü Á Á Á Á Ú É ü ú ú É É ú Ú Á Á É Á É Ó Ú ú Ú Í
új Reflektor M a ga zin U noká ink is lá tni fogjá k Ú tm uta tó Ü tköző Va la hol O roszorszá gba n Va styúk is ta lá l szeget
Kisvilá g Kok-tél Körkép Körző Kuckó La birintus Lá tvá nytá r-há z Lehetetlen? Leporelló M a rionett M édia m ix M egá ll a z ész! M icim a ckó-klub M indent va gy sem m it! M i történt... M ost M usicbox
ű Ó Á ú ü Á É É ü ü Áú Ő Ó Ü Á
Ö Ö ű Ó Á ú ü Á É É ü ü Áú Ő Ó Ü Á ü Á Ó Ü ű Ü Ó Ó ú Ü Ű ú ü Ó ú Ó Ü É Ü Ő Á Ó Ó É Ó ú Ó Á ü Á Ó Ü Ü Ó ú ü ü ü Ü ü Ü Ü ű Ó ű Ű Ó ú Ó Ü Á ü Ü É ű ü ű Ü ú ü ú ü ú Á Ü Ü Ö ü ü Ü ű ú ü ú É ü ú ú Ü Ü Ü ü ú
ú ü ő ú ú ü ő
É É ú ü ő ú ú ü ő ú ú ú ő ő ú ü ő Ö Ö Ó Ó É É ő É É É É É É É É É ő É É É É ű ű ő ő ú ú ü ú ő ő ő ü ő ú ő É ő ő ü ű ő ő ő ü ü ő ü ő ü ő Ö ő ő ű ü ő ő ő ő ő ő ő ő ü ú ü ő ü ü ő ü ü ő ő ü ő ő ő ő ü ő ő ő
A Tihanyi összeírás nyelvészeti vizsgálatáról
A Tihanyi összeírás nyelvészeti vizsgálatáról 1. A tihanyi apátság 1211. évi birtokösszeírása a magyar nyelvtörténet egyik fontos írott emléke, mivel latin nyelvű szövegében viszonylag nagy számban tartalmaz
ő ő ú ú ő ö ö ö ö ő ö ü ű ü ö ú ö ö ű ü ő ő ő ő ú ő ü ő ő ő ő ő ü ő Ö ő ö ü ő ö ő ú
ú ú Á ö ő ő ú ú ő ö ö ö ö ő ö ü ű ü ö ú ö ö ű ü ő ő ő ő ú ő ü ő ő ő ő ő ü ő Ö ő ö ü ő ö ő ú ő ö ü ö ö ö ü ő ö ü ö ő ú ö ö Ú ő ö ö ő ö ű ő ő ű ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ü ű ű ü ő ü ü ő ö ú ű ö ö ő ü ő ü ü ő
Ó ö ű Ü Ó Ó Ö Ö Í Ó Ö Ú Ö Ű Ü Ö Ö ö Ü Ó Í ö Ü Í Ü Ú Ö Í Ó Ó Ó Ö Ö Á Ó Ü Ó Ó Ö Ó Ó Ó Ö Ö Í Ó Ö Ó Ó Ó É Ü ű Ó ú
Á É É É Ü Á Ü Ü ű Í Ó Ü ű Ó Í Ú Ü Ó ű ú Ü ű ö Ó ö ű ű Ó Ó Ó Ő ű Ó Ö ö Ó Ö Ü Í Ü Ó Ü Á Í Ó ü Ú Ó ű ú Ó úü Ó Ú ü Í ű Í Ő Ó Ó Ó Ó Ü ú Í Í Í Ó ö ű Ü Ó Ó Ö Ö Í Ó Ö Ú Ö Ű Ü Ö Ö ö Ü Ó Í ö Ü Í Ü Ú Ö Í Ó Ó Ó Ö
é é é é í é ű ü ü é ú é í é ü ü é í ű é é é é é é é é ü é ü é ü é í é é é é í é ü é é ü ü é ü ű é é é ű ü é ü ü é ű é ü é éú é ü é ü ű é ü é éú é é é
é Ö é ü é é é ü é í é Ó é Ö é Ú Á é í í ü é é é é ü ü é é é ü é é é ü é ü é í ü é é ü é ü í ü é ü ű é ü ú ü é Í ú ú é ü é é é é í ü é é ü é é é é é é í é ű ü ü é ú é í é ü ü é í ű é é é é é é é é ü é ü
BÖLCSKEI ANDREA N. CSÁSZI ILDIKÓ.
Hivatkozásjegyzék 1. A fanevet tartalmazó helynevek morfológiai szempontú vizsgálata. In: Név és valóság. A VI. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp.,
II. SZAKASZ: AZ AJÁNLATKÉRŐ KÖZBESZERZÉSEIRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ADATOK
9. melléklet a 14/2010. (X. 29.) N FM rendelethez Az éves statisztikai összegezés Statisztikai összegezés az éves közbeszerzésekről a Kbt. IV. és VI. fejezete szerinti ajánlatkérők vonatkozásában I. SZAKASZ:
LIGA SZAKSZERVEZETEK - 2011. november 04-i félpályás útlezárások helyszínei és a demonstráció koordinátorai
Baranya 1 2 Pécs Komlói út (66-os út) a Hannebeck Frigyes utca és az Auróra utca között 6. sz. út, Pécstől Barcs irányába a pellérdi bekötőútig, a 203+389 kmszelvénytől a 205 km-szelvényig helszínén. Hegedüs
IV. A magyar nyelvtörténet korszakolása
IV. A magyar nyelvtörténet korszakolása I. A korszakolás általános kérdései I. A korszakolás általános kérdései 1. Bevezetés. Nyelvek története: sok tízezer év I. A korszakolás általános kérdései 1. Bevezetés.
ö Ö Í ó ö ü ö ö ó ó ü ó Í ö ö ö ó Á ü ü
Í ö ü ó ü ó ö Ö Í ó ö ü ö ö ó ó ü ó Í ö ö ö ó Á ü ü ó ö Í ó ö ó ü ó ó ó ö ö ü ü ö Ó Í Í ü ö ö ö ó ü ó ü ö Ö ö ü Ü ö ö ü ó Í ö ö ö ó Ü ö ö ö ó ó ó ó ü ó Ü ö Ü ó Á Á ö ö ö ó ó ó ó ó ó ö ó ű ó ö ö ö ö ü ú
é ú ó é í é é é é í é ő é é ő é é í é é é ó é í ó ö é ő ő ő é í ó Í ő í é ö ő é í ó é é ű ó é Ú é í é é í é í é ó é í é ö é ő é ó ó ó é ö é Ö ü é ő ö
é é í Í Í í ö é ő ó ö ü é ó é ü ő ö ő ö é é ö ő ö é ő é ó ö ü é é é é é é ő é é é é í ő ö é é ő í ű ő ö í í ö é é é ö é Ö ő é ő ü ö é é ő úő ö ö ő é é é é é é é é é é ü ú é ú ó é é ú ú é ő ó ó é ú é é
ö í Á Á Á ö É É í É Á Á Á Á Á É ő ö í ő ö ő ö í ü ő ö ő ö ő ü ö ő ö í ő ő ő ö í ő ő ú ö ű ö ő ö í
ú ö ű ö ő ö í Á Ü ú Á Á Á ö É É í É É Á ö í Á Á Á ö É É í É Á Á Á Á Á É ő ö í ő ö ő ö í ü ő ö ő ö ő ü ö ő ö í ő ő ő ö í ő ő ú ö ű ö ő ö í ö í Á Á Á ö É É í É Á Á Á Á ö ö ú ö ű ö ő ö ö ő í ö í ö í ő ö ü
ó ö í ó í ó í í ü ü í ó ó í ó ó í í Á ö í ö ó ú í ó ó í
Á Á É ó Á ö ú ú ö ö Í ó ö ö í Á ó Á ü ú ü ö ó ú í ó ú í ó ű í ú ó Á ó Á ü ú ó ö í ó í ó í í ü ü í ó ó í ó ó í í Á ö í ö ó ú í ó ó í ö ö í ó ó í í ü ü í ó Á ü ü ü Í ö í ü ó í ű ö ó ó ó ö í ö ó í ó ü ó í
ÉÍ ü ő ö ű í ő ö ú í Ö Á ü Í ö ö Ö Ö ü ű í Í í Ö íí Ö Ö ő ő ő í Ő ö Í ö Ú ö ú ö Í Ó ö í í
ő ö ő ű í ö ú ö ü ü Í ü ü ü ü ő ü Ú Ü Á ő Í ő í ö ÉÍ ü ő ö ű í ő ö ú í Ö Á ü Í ö ö Ö Ö ü ű í Í í Ö íí Ö Ö ő ő ő í Ő ö Í ö Ú ö ú ö Í Ó ö í í ő ö ő ű í ö ú ű í í í í Í í Ü ű í Ü Í Í Í Ö Ú É úí ű ÉÍ Ö í í
ü ő Á Á ö ö ő ő ő ö ü Á ő ü ü ü ü ü ő ü ö ü ő ö ő ú ú ö ő ö ő ő ö ö ő ö ő
ü ö ő ü ő Á Á ö ö ő ő ő ö ü Á ő ü ü ü ü ü ő ü ö ü ő ö ő ú ú ö ő ö ő ő ö ö ő ö ő Á Á ö ő ő ő ű ú ö ő ő ú Ó É ő ö ü ő ő ú ö ö Ü ö ü ö ü Ú ű ö ő ő ú ú ü ő ö Ü ő ü ö ő ő ü Ü ö ü ü ü ü ö ü ő ö ű ő ő ő ü ő ö
1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL
1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 56. SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL TINTA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2006 4 KÖNYVEM
ö ö í í í í ö í í í í í í í í ö ú ö í í í í í ö ö ü í ö í ö í í í ü í í ö Í í ö ü ű í í í í í
Á É ö úú í ö ö í ű í ú ű Ő ű ű ű Ú ö ö í í í í ö í í í í í í í í ö ú ö í í í í í ö ö ü í ö í ö í í í ü í í ö Í í ö ü ű í í í í í í ö ö í í í ö ö ü í ö ö ü í í ö í í í í ö ű í ö í í ü í ü ü í Í ű ü í ű
BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.
Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi
ÁBTL-4.2.-10-26/11/1963
BELÜGYMINISZTÉRIUM S zig o rú an titkos! Szám: 10-26/11/1963. A B e lü g y m in isz té r iu m I. fő c so p o r tfő n ö k é n e k 0011. szám ú UTASÍTÁSA B udapest, 1963. augusztus 6-án A Belügyminisztérium
MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A
MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A Matematika 4. évfolyam eszközök tanítók részére 1. félév 1. modul 7. melléklet 4. évfolyam tanítói karton 145 307 451 495 505 541 370 450 500 504 550 703 2. modul 2. melléklet
ó ó ö é í ó Ö é é í ó ö é é ü é é ó ó ó é ö é é ú ó é í é é é é í é ő é é ő é é í é í é ó ú ó é ó ü ö Ö é Ő í ő ó é í ó ő í é ö ő é í ó é é ú ó é í é
ö ö é í ö é é ö é ő é ó ű ö é ü é ü é é ö é ő ó é ü ő ö ő ö ü é é ö é ő é é í ö ő ö é é ö é ő é ó ű ö é ü é ü é é ö é ő é é é é é é é őé é é é í ő ö ü é é ö é ő é é ő í ű ő ö í ö é ö é é é ö ö Ö ő é é
[Erdélyi Magyar Adatbank] Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története BORI IMRE
![[Erdélyi Magyar Adatbank] Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története BORI IMRE](/thumbs/29/13272880.jpg "[Erdélyi Magyar Adatbank] Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története BORI IMRE")
BORI IMRE BORI Imre (Bácsföldvár, 1929. dec. 28. Újvidék, 2004. ápr. 22.), irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő. Az általános iskolát szülőhelyén, a gimnáziumot Petrovgradban (Zrenjanin), Becsén, Zentán
Á ó ó ö ó ó ó ö ó ó ö ü ö ó ü ö ó ü ó ö ó ü ó űö ú ü ö ú ó ó ó ő ü ö ö ó ö ó ó ó ó ö ó ő ú ü ö ó ö Ú ü ó ü ő ö ü ö ö ó ó ü ő ő ó ő ü ó ó ó ö ű ő ő ű ü
Ü ö ő ó ó ó ü ö Ó ö ú ó ó ó ő Ü ó ó ú ü ő ó ó ő ö ó ó ó ö Á ú ó ó ö ó ó ó ó ö ó ó ó ó ö ö ö ó ü ö ó ú ű ó ó ö ö ú ő ó ó ő ö ü ó ó Ő ó ó ö ö ö ö ó ó ü ö ö ő ő ó ö ö ó ó ü ű ö ű ö ű ó ú ü ö ó ö ó ó Á ó ó
D3 A pályázó neve: Prof. Dr. Hoffmann István A pályázat azonosítója: 2013TKI768 RÉSZLETES KUTATÁSI TERV
D3 A pályázó neve: Prof. Dr. Hoffmann István A pályázat azonosítója: 2013TKI768 RÉSZLETES KUTATÁSI TERV 1. A kutatási program célja, előzményei, nemzetközi beágyazottsága 1.1. A kutatási program célja,
Ó Á É Á Á Á Ó Ú ő Ü ő ő ő ő ő Ü ű ő ő Á Á ő ű Á É Á É ű É Ú Ú Ú ő Á ő Ú Ú É Ú Á É ő ő Á Ú Á ő Á Ó ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Á Ú űű ő Ü ő ű Á Ú ő ő Á Á É É ő Á Ü Ü É ő ő ő ő ő Á ő Á Á Á É ő Á Á ű É Á É Ö É Á
ó Á ő Í ő Ö Á Á É ó ő Ü ú ő ó ó ó Í ű ő ó ó ő ő Í Í ó ó ú ó ó ú ó Í ü ü ó ü ó ü ő ó ú Í ű ó ü Í ó ó ó ő ó ó ú ő ű ó ó ó ü ó ú ó ő ő ó Í ó ó ú ó ü ó ő Í Í ő É ú ő ü Í ó ó ó ó ü ő ó ő ó ó ó ó ó ó ü ő Í Í
Á É Ú ö Í Í ö ű ö ö ö Í Í Í ú Á ö ü ö ö ö ö ű Á ö ö ö ü ú ü ö ü ü ö ü Á ö ü ö ü ö ö ű ö ü ű ú ü ö ü ü ű ö ö ü ö ű ö ö ö ü É ű ü ú ö ű ű ö ű ú ú ú ű ű ö ű ü ű ö Á ö ö ü ö ú ö Ö ű ö Ö ű ú ű ú Í ű ú Í ö ú
Á Ö É É É É Í Ü Ó ÜÓ Ő É ő ó Ü ó ő ü ö ó ö ü ő ü ő ö ő ő ú ö ó ü ú Ü ó ő ö ó ö ö ö ö ö ü ü ő úő ú ű ő ö ö ö ő ó ö ó ű ü ü ö ö ó ó ű ó ó ü ü ö ő ö ó ö ő ö ü ö ü ö ö ö ü ü ő ü ő ő ú ú ö ú ö ő ő ó ü ő ő ú
ö ő ö ö ő ő ő ő ö ú ő ü ü ő ő ő ő ö ö ő ö ő ü ő ö ő ő ö ö ö ő ü ö ő ő ő ő ő ö ő ő ő ő ő ő
ö ö ö ő ő ő ő ő ö ö ő ő ő ö ő ö ö ű ö ő ö ö ü ö ö ő ő ő ő ő ő ö ő ö ő ő ő ő ö ő ö ü ő ö ő ö ö ő ő ő ő ö ú ő ü ü ő ő ő ő ö ö ő ö ő ü ő ö ő ő ö ö ö ő ü ö ő ő ő ő ő ö ő ő ő ő ő ő ő ö ö ö ő ú ö ö ő ő ö ú ü
Feleletválasztós gyakorlófeladatok a Hangtan II. jegyzethez Magánhangzók
Feleletválasztós gyakorlófeladatok a Hangtan II. jegyzethez Magánhangzók 1.) Melyik állítás nem igaz a kötőhangzókra? a) Az elölségi és kerekségi harmóniának megfelelően illeszkednek a tőhöz. b) Csak középső
é é ő í é é ü é ü í é ó é é ó ü é é ú Ö é é í ö ó ó é é é é é é ű ö é ö ö é ó ú ő ő é ö é ö é ó ő é ü é é ő ő ö é í í ő é ó ö é é é é ö ú é ő ó é é ő
Á Á É É É Ü Á Ú í é ő ó ó ő é ő í í é Á é é é ő í Í ó ó í ü é ó ó ő ó ő é ű ő ő í í ü ő í ó ő é ü ő í ö ü ő í í ó ő é é ó é ó é é é é é é é ü ó é é é é é é ó é ö é é é é í ü ü ő é ő é ó é ő é ü ő í ó ü
Á Ö ÉÖ Á É Ü É ü ő ő ö ő ö ő ü ö Ó ü ü úö ő ö ü ú ő ú ö ö ö ö ő ü ö ü ö ö ö ú ö É ö É ő ő ő ö ő É ő ü ő ő ő ö ő ü ö ő ü ü ő ú ő ő É ő ő ö ő ő ö ö ő ő ő ü ü ö ö ö ü ő ő ő ö ő ő ő ú É ö ő ö ö ő ü ú ö ő ü
MEGALLAPODAS TULAJDONBAADASROL
2. sz. melléklet ~ akinek '" ",, MEGALLAPODAS TULAJDONBAADASROL Megkötötték egyfelõl Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 9700 Szombathely, Kossuth Lajos u. 1-3. (adószám: 15421137-2-18, KSH szánl:
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2.8.2.5. A BM III/V. csoportfőnökség titkos és szigorúan titkos állományú beosztottainak iratai
Áttekintő raktári jegyzék sz. példány Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2.8.2.5. A BM III/V. csoportfőnökség titkos és szigorúan titkos állományú beosztottainak iratai 1949-1990 (1991) 71
É Ü ő ő ő ő ő ő ő É É É Ú É ő ő Ü Ú É Ü ÚÖ ő Ü Ü Ü Ú Ú Ü Ü Ú Ü Ú ő É ű ő É É É É Ö É ő ő ő É ő ő Ú ű É Ú É Ü ő É Ú É É É ő Ó Ó ő ő ő ő ő ő ő ű É Ú Ü ő ő ő É ő Ú É Ó É ő ő ő ő ő Ü ő ő ő ű Ú ő ű ő ő ő ő
ő í ő ö ő ő ő ő ő ő ő ö ő ő ő ő í ö í ü Ö ő í í É ü í
ő Ú ö Ö ő í ő ö ő ő ő ő ő ő ő ö ő ő ő ő í ö í ü Ö ő í í É ü í ő Ö ő ő ő í ö í í ő ő ő í Ú ö Ö ő ö í ő ü ö ü Ö ü ö ő ű ö ő í ü ö ö ő Ú ü ö ö ő ú ü ő ü ő ű í ö ü ö Ü ö ő ö ö ő ö Ú Ö ö ö ö í ü ö ö ő ő ü ü
ĺ ĺ Á ü ĺ ĺ ĺ ń ü ú ü ü ú ü ü ü ü ü ę ĺ ü Ę É ę ď ę ü ü ü ü ü ü ú ę ü ü ĺ ű ű ü ű ź ś ź ä ć ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ü ű ĺ ü ę ü ĺ Á ĺ ź ź ę ű ę ü ü ü ü ű Á ü Ö ü ű ü ę Ę ĺ ú Á É Á Á Ż Á ę ű ú ü ĺ ú ĺ ĺ ę ĺ ĺ ú ü ź ę
ű ú ú ű ú ú ú Ó ú ú ű ú ű ű ű ű ű Ó ű
ú ú ú ú Ü ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű ű ű ű ú ú ű ú ú ú Ó ú ú ű ú ű ű ű ű ű Ó ű ű ű ú ú ú ú ű ú ú ú ű ú ű ű Ü ú ű ú ű ú Ú ű ű ú ű ű ű ű Ú Ó Ú Ó Ü Ő Ó Ú Ó ú Ó Ó Ó Ó ú Ó ű ú ú ú ú ú ű ű ű Ó ú ú ú Ú ű ú ú ú
ű Ü Ö Ú Ü Ü Ü ű ű Ü Ü ű Ö ű Ú Ú Ú Ó Ó Ó Ü ű Ü Ú ű Ű ű ű Ú Ú ű Ó Ú ű Ú ű ű űű ű ű ű Ú ű ű Ú ű Ü Ú Ú ű ű Ó Ú ű Ú ű ű Ü Ü ű ű Ü ű ű ű Ü Ü ű ű Ö ű Ü Ú Ú Ö Ó Ó Ö ű ű ű Ó ű ű ű Ó Ó Ö Ü Ú Ü Ó Ó Ú Ü Ü Ú Ü Ü
ö ö ö ö ö ő ú ü ő ö ü ő ú ő ő ő ö ő ö ü ű ö ü ő ú ő ő ő ű ű ö ő ő ü
Á Á Á Ú Ö Á Á É Á Á Á Ó É Á Ő É É Á Á Á Ö Ő Á Á Ó É Ő É ű Á Á Ü ö ú Ö Ú Ó Á Á Á Á Á Ó Á Á ö Ü ö ö ö ö ö ő ú ü ő ö ü ő ú ő ő ő ö ő ö ü ű ö ü ő ú ő ő ő ű ű ö ő ő ü ö ö ü ö ü ő ú ú ö ö ü ő ő ő ú ő ú ö ö ő
N É Z D - H A L L D - ÉREZD- M O N D D! A Z É S Z L E L É S n o v e m b e r 1 4.
Ó V O D Á S O K É S K I S I S K O L Á S O K S Z Ó K I N C S É N E K É S N Y E L V I T U D A T O S S Á G Á N A K V I Z S G Á L A T A É S F E J L E S Z T É S I L E H E T Ő S É G E I S Z A B Ó Á G N E S E
ú É ú Ú ű Ú ű Ú ú Ú ú Ó ú ű ú Ü ú ú ű ű Á ű Ú Á ű ű ű ú Ú ú ú ű Ú Ő Ú
ú ű ú ú ű Ú ú ú ú ú É ű ű ú ű Á ű É ú ú ú ú É ú ú É ú ú ú É ú ú ú ú É ú Ú ű Ú ű Ú ú Ú ú Ó ú ű ú Ü ú ú ű ű Á ű Ú Á ű ű ű ú Ú ú ú ű Ú Ő Ú Üú ű Á ű É É ű ú É Á ú Ú ú É ú ú ú ú É ú ú É É ú ú ű ű ű Ú ű É ű
A magyar nyelv történetének korszakai
A magyar nyelv történetének korszakai I. A korszakolás általános kérdései 1. Bevezetés. Nyelvek története: sok tízezer év de: nyelvtörténet módszereivel néhány ezer év vizsgálható de: különböző mértékben
A KETTŐS TERMÉSZETŰ NYELVI ANALÓGIA
A KETTŐS TERMÉSZETŰ NYELVI ANALÓGIA A nyelvtörténet egyik kulcsfogalma a grammatikai analógia. A nyelv rendszerre válásaban az analógia egységesítő hatása alapvető. Az analógiának azonban nem csak a szép,
Ú ű Á ű
Ú ű Á ű ű ű ű ű Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü Ü Ü ű ű Ú ű ű ű ű Ü ű Ö ű ű Ó Ő ű Ö ű Ö Ü Ő ű ű Ü ű ű Á Á Á Á Á ű Á Ú Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű Á Á Á ű ÁÁ ű Á Á Á ű Á ű Á Á Á Á ű Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű
A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL
KISS ANDRÁS A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL A Komáromy András által megindított, az egész országra kiterjedő rendszeres boszorkányper-kutatás és ennek eredményeként megjelent forráskiadványát
A NÉVCIKKEK SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE
TÁJÉKOZTATÓ A keresztnevek nemcsak a névtudomány mûvelõinek érdeklõdésére tartanak számot, hanem a nagyközönség kíváncsiságát is felkeltik. Szinte mindannyian tudni szeretnénk, milyen régi a nevünk, honnan
Í ő ő É É Á Ő ú ü ü ő ő ő ü ü ü ü ü ü ő ü ü í ü ü ü í ő ő ü í ő ő í ő ő ő ő ú Á ő ü ú ő ő ü ü ő ú í ú ü ő ü ü ú í ü ú ő ű ú ő ű ő í í ú ü ű ő ú ő ü ú Í Í ü ü ű ü ő ü ő ő í ő í ő ő í ü ú í ő í ü Í í ü í
ú ü ü ú
Ú Á É Á É Í Á ú ú ú ú ü ü ú ú ű Á É Í Á Í Á É Í Á Á É Í Á Ó É Ú Ú Í Á Á É É É Ö Á Á É É É Á Í Í Á Á Á É Í Á Á É Ú Í Á Á É É É Ú ú ü ú ú ű ú ú ü ú Í Í Á É Í Á Ö É Ö Ú Ű Í Á Á É É ú ü ü ü Í ű ű Ü Á É Í Á
ú í ü ü ö ű í í í í ü ö ö ö ö í í í ű í ö Á ö ö í í ü ö ü ü ű
í ö ö ú í ü ü ö ű í í í í ü ö ö ö ö í í í ű í ö Á ö ö í í ü ö ü ü ű ö ö ö ú ü ö ö í í í ö Á ö ö ö ö ö ö ö í ö ö ö ö ö ö ú Ő ö ö ö í ú ú ö ö í ö ö í ű í ö ö ö ö Á ü ö ü ö ü ű ö ö ö í ö í ü í ű í í ö ö Á
Ó ú É ú É É É Ő ú ú ű Ó Ö É É ú Ü ú É ú
É Ó Ö É Ü ű ú Ü ÉÚ É ú ú ű ú Ó ú É ú É É É Ő ú ú ű Ó Ö É É ú Ü ú É ú Ó ú Ü Ü ú ű Ü Ö Ó ú ú ú ú É Ü ú ú Ü Ü Ó Ó É ú ú É É É É Ú Ü Ü ú Ü ú ú É Ő Ő ú É Ó Ó É Ő Ü Ó Ő ú Ó Ó É É ú Ü Ó Ó Ó É ú Ü Ú Ö Ü É ú Ó
ü ű í ú ű í É í Ö í ü Ö É í í Ö í É ú ú Ú í
ű í ú ü ü É ü ü ü Ü É í Ü Ü í ü ű í ú ű í É í Ö í ü Ö É í í Ö í É ú ú Ú í í í ú É í í í í í É í í í Ü ű í Ü í ú ű ű í É í í ü ű ű í ú ű í í í í í ü í Ö í ú í ú í ü ű í ú í í í Ü Ü ü ú Ü É É É É É É ú ú