A Német Általános Iskola és Gimnázium Barátainak és Támogatóinak Egyesülete Alapszabálya

Átírás

1 A Német Általános Iskola és Gimnázium Barátainak és Támogatóinak Egyesülete Alapszabálya I. Általános rendelkezések: 1. A Német Általános Iskola és Gimnázium Barátainak és Támogatóinak Egyesülete az egyesülési jogról szóló évi II. törvény alapján jogi személyként kerül megalapításra. 2. Az Egyesület teljes magyar neve: A Német Általános Iskola és Gimnázium Barátainak és Támogatóinak Egyesülete. 3. Az Egyesület teljes német neve: Verein der Freunde und Förderer der deutschen Schule und Gymnasium. 4. Az Egyesület rövidített magyar neve: Német Iskola Támogatói Egyesülete. 5. Az Egyesület rövidített német neve: Förderverein der DS. 6. Az Egyesület székhelye: 1121 Budapest Cinege u. 8/c (az iskola székhelye). 7. Az Egyesület postai címe: 1121 Budapest Cinege u. 8/c (az iskola székhelye). 8. Az Egyesület képviselője: Az Egyesület közgyűlés által megválasztott mindenkori elnöke. 9. Az Egyesület vallásoktól független, pártok felett álló, nem politikai szervezet, amely tartózkodik minden politikai véleményalkotástól és politikai megnyilatkozástól. Az Egyesület sem közvetetten, sem közvetlenül politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 10. Az Egyesület határozatlan időre alakul. 11. Az Egyesület alapításának időpontja: augusztus Az Egyesület bejegyzése dátuma a Fővárosi Bíróságon vezetett a társadalmi szervezetek nyílvántartásába: október A Nyílvántartásba vétel sorszáma: Az egyesület jogállása: kiemelten közhasznú szervezet. II. Az Egyesület célja és tevékenységi köre 1. Az Egyesület célja a Budapesti Német Általános Iskola és Gimnázium erkölcsi, anyagi és egyéb támogatása. Az Egyesület célja elsősorban a Tagok közösségi szellemének és az összetartozás érzésének gondozása, valamint a Budapesti Német Általános Iskola és Gimnázium fennmaradásának elősegítése és pártolása az iskola, valamint intézményeinek erkölcsi és anyagi támogatása révén

2 2 2. A) Az Egyesületnek a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény 26. c) pontja szerinti közhasznú tevékenységei az alábbiak: a) tudományos tevékenység, kutatás; b) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; c) kulturális tevékenység; d) gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet; e) hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése; f) magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység; g) sport (a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével); h) euró-atlanti integráció elősegítése; i) közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások. B) Az Egyesület tudományos tevékenysége, nevelési és oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége, kulturális tevékenysége, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos tevékenysége, hátrányos helyzetű csoportokkal kapcsolatos tevékenysége, valamint sporttevékenysége révén a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 8. (1) bekezdése szerinti a települési önkormányzatoknak a helyi közszolgáltatások körébe eső feladatokat lát el. 3. Az Egyesület célja eléréséhez az alábbi három fő célirány tartozik: 3.1 Társadalmi rendezvények A Budapesti Német Általános Iskola és Gimnázium jelenlegi és egykori diákjai, a szülők, tanárok és szponzorok közötti kapcsolat ápolása az Alapszabály II.2. pontja figyelembevételével. Ide tartoznak közös szabadidős- sportesemények is. 3.2 Képviselet a Német Iskola Alapítványban A Német Általános Iskola és Gimnázium Alapítvány Alapító Okiratának VII.I bekezdése alapján a nevezett alapítvány alapítói nevezik ki a szülők illetve ezen Egyesület három képviselőjét az alapítványí tanács tagjává. Az Egyesület meghatározott számú jelöltekre tesz javaslatot. Erre a következő szabályok irányadók: 1. A választás titkos. 2. Csak olyan egyesületi tagok választhatók, akik egyidejűleg a Budapesti Német Általános Iskola és Gimnázium diákjainak a szülei is. 3. A javaslatok a közgyűlésen nyilvánosan kerülnek előterjesztésre. 4. Az alapítók számára mindig számos jelölt áll rendelkezésre, a tagok be nem töltött helyeinek betöltésére. Erre vonatkozóan a következő szabályozás alkalmazandó: egy üres helyre maximum 3 személy javasolható, kettőre maximum 5, háromra maximum 6. Ha több javaslat érkezik, mint ahány lehetséges jelölt van, úgy a jelölteket listás szavazással választják, ahol a jelöltek számától függően azon személyek válnak jelöltté, akik a legtöbb szavazatot kapják. A jelölésre javasolt személyek nevét az alapítók betűrendben, a kapott szavazatok számának megjelölése nélkül kapják kézhez.

3 3.3 Szponzorok és adományozók toborzása 3 Az Egyesület tagjai és pártolói a Budapesti Német Általános Iskola és Gimnáziumot szponzorok toborzásával segítik, akiknek adományaiban a Budapesti Német Általános Iskola és Gimnázium részesül. Az Egyesület az adományokból finanszírozza jótékonysági tevékenységét a II.2 pont értelmében. III. Az Egyesület tagjaira vonatkozó rendelkezések: 1. Az Egyesület rendes és rendkívüli tagokból áll. 2. Az Egyesület tagjai: 2.1 Ez Egyesület tagja lehet minden olyan természetes vagy jogi személy, aki taggá válását írásban kérelmezi. A felvételről az Egyesület elnöke vagy helyettese dönt. A tagfelvétel csak alapos okból utasítható el. Elutasítás esetén a kérelmező közvetlenül a közgyűléshez fordulhat, amely a taggá válásról határozatot hoz. 2.2 Rendkívüli tiszteletbeli tag lehet minden természetes vagy jogi személy, akinek rendkívüli tagként történő felvételét a közgyűlés kezdeményezi. A rendkívüli tag nem rndelkezik szavazati joggal és nem választható. 3. A tagsági viszony vége: Az Egyesület tagsági viszonya megszűnik: 3.1. a tag kilépésével, amelyről írásban kell nyilatkoznia a tag kizárásával. Kizárható az egyesületi tag, ha magatartása az Egyesület céljaival súlyosan ellentétes. Kizárás előtt az érintett tagot az Elnökség személyesen meg kell hallgassa. A kizárásról az Elnökség dönt, mely döntés ellen a kizárt tag a Közgyűlésnél fellebbezéssel élhet. Ez esetben a Közgyűlés a jelen levő tagok 2/3-os többségével határoz a tag törlésével. Azon tagok tagsága törlendő, amelyek kétszeri írásbeli figyelmeztetés ellenére sem tesznek eleget tagdíjfizetési kötelezettségüknek a tag halálával. 4. A rendes tagok jogai 4.1. részvétel az Egyesület tevékenységében, közgyűlésén, rendezvényein és egyéb programjain Aktív szavazati jog a közgyűlésen, valamint passzív szavazati az Egyesület minden tisztségére. Jogi személyek szavazati joga a meghatalmazott egy szavazatára korlátozódik. 5. A rendes tagok kötelességei: 4.3. részt venni az Egyesület életében, rendezvényeken, és legfőképpen konzultációs joggal az Egyesület közgyűlésén, valamint tőle telhetően együttműködni az Egyesület céljainak elérésben. Jogi személyek mentesülnek a tagok a személyes

4 4 közreműködésének kötelezettsége alól. A rendes tagok személyes közreműködésével is részt kell vállaljanak azon intézkedésekben, amelyek a Budapesti Német Általános Iskola és Gimnázium fennmaradását és működését szolgálják A tagsági díj megfizetése. 6. A tagsági díj: 6.1. A tagsági díj összege 2006-ban, az alapítás évében 5000,-Forint tagonként A tanéves tagsági díj mértékét minden tanév elején a közgyűlés újra meghatározhatja 2/3-os többséggel A tagdij a Közgyűlésen a tagok által kijelölt időpont utáni négy hétben esedékes A tag kilépésével nem szűnik meg az adott tanévre esedékes tagsági díj fizetési kötelezettsége. 7. A rendkívüli tagok jogai: 7.1. A rendkívüli tagok részt vehetnek az Egyesület rendezvényein, közgyűlésén, valamint egyéb programjain. 7.2 A rendkívüli tagok aktív vagy passzív választói joga kizárva. IV. Az Egyesület szervei és feladatuk: 1. Az Egyesület szervei a következők: 1.1. a Közgyűlés 1.2 az Elnökség 1.3 a Felügyelő Bizottság 2. Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely az Egyesületet érintő minden ügyben döntéshozatalra jogosult A Közgyűlést a tagság összessége alkotja Rendes közgyűlés legalább évente két alkalommal kerül összehívásra a tanítási év ill. a naptári év kezdetekor. A Közgyűlésen való részvételre minden rendes és rendkívüli tagnak lehetősége van A Közgyűlés összehívása az Elnökség feladata, akinek kötelessége a tagságot legalább két héttel a közgyűlés időpontja előtt írásban értesíteni a Közgyűlés időpontjától, helyéről és napirendi pontjairól Rendkívüli Közgyűlés akkor kerül összehívásra, ha azt: - Bírósági határozat rendeli el, - a tagság legalább 1/3-a közgyűlés céljának megjelölésével kéri - az elnökség 2/3-a szükségesnek tartja.

5 A következő ügyekben a Közgyűlés kizárólagos hatáskörrel rendelkezik: - az Alapszabály, ill. más, az Egyesület egészét érintő normák megváltoztatása, elfogadása; - az Egyesület programjának engedélyezése; - az éves költségvetés meghatározása; - az Egyesület munkájának értékelése; - az Elnökség tagjainak, a pénztárnok és az Egyesület más tisztségviselőinek megválasztása, visszahívása; - az éves beszámoló jóváhagyása; - a közhasznúsági jelentés elfogadása Az Egyesület Közgyűlését az Egyesület mindenkori elnöke vezeti. 2.7 A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a rendes tagok legalább 51 %-a jelen van. Ha a közgyűlés határozatképtelennek minősül, akkor a megismételt Közgyűlés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, ha a távolmaradás ezen jogkövetkezményére a tagok figyelmét előzetesen felhívták. 2.8 a Közgyűlés határozatait egyszerű szavazattöbbséggel, nyílt szavazás során hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt titkos szavazással történik az Egyesület tisztségviselőinek megválasztása, a tag érintő ügyekben történő határozathozatal, valamint minden esetben, amikor azt a jelenlévő tagok 1/3-a kéri A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyben rögzíteni kell a Közgyűlés minden határozatát és minden egyéb fontos pontot A Közgyűlés ülései bárki számára nyilvánosak A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény 685. b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a vezető szerv (Közgyűlés vagy Elnökség) elnöke vagy tagja, b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

6 6 Az Egyesület megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A Közgyűlés tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 3. Az Elnökség az Egyesület ügyvezető szerve, amely a közgyűlések között meghatározza az Egyesület munkáját, gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, és minden olyan kérésben határoz, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos jogkörébe. Az Elnökség feladata különösen az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentés készítése. Az Elnökség tevékenységéről a Közgyűlés felé beszámolási kötelezettséggel tartozik. 3.1 Az Elnökség tagjai: Az Elnök, az Elnökhelyettes és a Pénztárnok. 3.2 Az Elnökség tagjait a Közgyűlés titkos szavazással 3 év időtartamra választja. Az Elnökség tagjainak választása egyénileg történik. Az Egyesület elnökét az Elnökség tagjai között a tagok választják meg. Az a személy számít megválasztottnak, aki a legtöbb érvényes szavazatot kap. 3.3 Az Elnökség tagjai visszahívhatóak, ha tetteikkel az Egyesület Alapszabálya, ill. más normai ellen, vagy az érvényben lévő jogszabályok ill. az Egyesület célja ellen vétenek. A visszahíváshoz a jelen lévő tagok kétharmados többségére van szükség. A visszahívásra vonatkozó javaslatot a meghívóban írásban, a Közgyűlés időpontja előtt legalább két héttel közölni kell. 3.4 Az Elnökség igény szerint, rendesen kéthavonta ülésezik. Az Elnökség ülései bárki számára nyilvánosak. Ezen kívül, az Egyesület tagjai szavazati jog nélkül az Elnökség üléseinek vitáiban részt vehetnek. 3.5 Az Elnökség döntéseit egyszerű szavazattöbbséggel hozza. Az Elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen legalább két tagja vesz részt. 3.6 Az Elnökség ülésein jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvből megállapítható az Elnökség döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, valamint a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye is. 3.7 Az Elnökség döntéseit az érintettekkel írásban, legkésőbb a döntés meghozatalát követő 8 naptári napon belül közli, valamint nyilvánosságra hozza akként, hogy azt az Egyesület honlapján ( közzéteszi. 3.8 Az Egyesület Elnökének feladatai: - Az Egyesület képviselete harmadik személy, hivatal és bíróság előtt - Az Elnökség munkájának egyeztetése, az Egyesület tevékenységének irányítása és felügyelete - Az Egyesület folyó ügyeiknek intézése - Az Elnökség üléseinek összehívása

7 - A Közgyűlés összehívása az Elnökség nevében Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény 685. b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a vezető szerv (Közgyűlés vagy Elnökség) elnöke vagy tagja, b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. Az Egyesület megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. Az Elnökség tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 4. A Közgyűlés az Egyesület működésének, gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére elnökből és további 4 tagból álló Felügyelő Bizottságot választ, 4 éves időtartamra. A Felügyelő Bizottság tagjai a jelen alapszabály-módosítás elfogadásától, október 14. napjától 4 évig, azaz október 13-ig: 1. Dr. Dezső Attila (elnök) (anyja neve: [ ], lakhelye: [ ]); 2. Eberl, Klaus (anyja neve: [ ], lakhelye: [ ]); 3. Dipl. Ing. Einfalt, Klaus (anyja neve: [ ], lakhelye: 1121 Budapest, Arató utca 22; 4. Jurácsik Mátyás (anyja neve: [ ], lakhelye: 2045 Törökbálint, Dr. Leber Lajos utca 7; 5. Wellisch, Péter (anyja neve: [ ], lakhelye: 1024 Budapest, Keleti K. utca 20/a. A Felügyelő Bizottság megválasztása akként történik, hogy a Közgyűlés szavazati joggal rendelkező tagjai által megnevezett jelöltek nevét az Elnökség által kijelölt jelölőbizottság a

8 8 Közgyűlést megelőzően összegyűjti, majd a (következő) Felügyelő Bizottságot megválasztó Közgyűlés tudomására hozza, amely a Felügyelő Bizottságot az erre irányadó általános szabályok szerint megválasztja. A Felügyelő Bizottság tagja az Egyesületben más tisztséget nem viselhet. A Felügyelő Bizottságnak nem lehet tagja az Egyesülettel munkaviszonyban álló, az Egyesületben gazdasági feladatokat ellátó személy. A Felügyelő Bizottság testületének tevékenységét annak elnöke irányítja. A Felügyelő Bizottság feladata ill. jogai: - a Felügyelő Bizottság tagjának az Elnökség ülésén, tanácskozási joggal történő részvétele; - az Egyesület pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata; - az Egyesület gazdálkodására vonatkozó szabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése; - a tagdíjak befizetésének ellenőrzése; - az éves mérleg felülvizsgálata; - bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a vezető szerv (Közgyűlés vagy Elnökség) elnöke vagy tagja; b) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik; c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során az Elnökségtől vagy annak tagjaitól ill. az Elnöktől jelentést, az Egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet (Közgyűlést vagy Elnökséget) tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. Az intézkedésre jogosult vezető szervet (Közgyűlést vagy Elnökséget) a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv (Közgyűlés vagy Elnökség) összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

9 9 Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. V. Az Egyesület működése és gazdálkodása 1. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet. 2. Az Egyesület a mindenkor érvényes rá vonatkozó szabályok figyelembevételével, céljai megvalósításának érdekében gazdálkodik. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységekre fordítja. Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől a normatív támogatás kivételével csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határoznia támogatással való elszámolás feltételeit és módját. 3. Az Egyesület gazdasági tevékenysége a mindenkor éves gazdasági terv alapján történik. 4. Az Egyesület bármely gazdasági tevékenysége az arra vonatkozó elnökségi határozaton alapul, annak jogszerűségéért az Elnökség, ill. az ezzel megbízott tag felel. 5. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. 6. Az Egyesület bevételei: 6.1 A tagok által befizetett tagsági díj és egyéb hozzájárulások. 6.2 Jogi- és magánszemélyek hozzájárulásai és egyéb támogatásai. 6.3 Az Egyesület tevékenységéből származó bevételek. 6.4 Egyéb bevételek. 7. Az Egyesület költségei: 7.1 Olyan kiadások, amelyek az Egyesület céljának megvalósításához kapcsolódnak. 7.2 Egyéb költségek. 8. Az Egyesület jelen alapszabály szerint tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait akként hozza nyilvánosságra, hogy ezen adatokat a Budapester Zeitung c. országos sajtótermékben, valamint internetes honlapján ( is megjelenteti. 9. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. az Egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető hitelt nem vehet fel, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. 10. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez, ezért befektetési szabályzatot nem készít.

10 10 VI. Az Egyesület feloszlása 1. Az Egyesület feloszlik, ha erről a Közgyűlés minősített többséggel határoz, ha más egyesülettel való egyesülését a Közgyűlés kimondja, valamint, ha feloszlását a bíróság elrendeli. 2. Az Egyesület feloszlása esetén a kötelezettségek teljesítését követően fennmaradó vagyonról a Közgyűlés rendelkezik. VII. Nyilvánosság Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthet az Egyesület székhelyén, amennyiben igényét az Egyesület Elnöke felé méltányos határidőben előre jelzi. Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől származó támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a Budapester Zeitung c. országos sajtótermékben hozza nyilvánosságra. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti támogatások bárki által megismerhetők. A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet és arról saját költségére másolatot készíthet. Az Elnökség a közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő évben, de legkésőbb június 30-ig az Egyesület honlapján közzéteszi. VIII. Záró rendelkezések 1. A jelen Alapító Okirat német és magyar nyelven készült. Vita esetén kizárólagosan a magyar verzió az irányadó. 2. A jelen Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben az Egyesülési jogról szóló törvény szabályozásai ill. a magyar jog egyéb rendelkezései irányadóak. Jelen Alapító Okiratot a Közgyűlés október 14-én elfogadta. Budapest, október 14-én Reinhardt Friederichs