amely készült a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság január 14-én tartott nyílt ülésérő/.

Átírás

1 1 JEGYZŐKÖNYV amely készült a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság január 14-én tartott nyílt ülésérő/. Jelen vannak: 4 fő bizottsági tag Oelenléti ív mellékelve) Dr. Tirpák Györgv: (bizottsági elnök) Köszönti a Bizottság tagjait, a napirendi pontok előadóit. Megállapítja, hogya Bizottság határozatképes. Szavazásra bocsátja a módosított napirend-tervezetet, egyben javasolja, hogya Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal kötendő vagyonkezelési és használati szerződés aláírásának jóváhagyására valamint a Szabolcs - Szatmár Bereg Megyei Intézményfenntartó Központ és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata között - a Jósa András Múzeum fenntartói jogának átvétele tárgyában - kötendő megállapodás egyes mellékleteinek jóváhagyására, különösképp az Európai Unió által, illetőleg egyéb nemzetközi forrásokból társfinanszírozott projektekkel kapcsolatos átadás - átvételéről szóló előterjesztést január 17. 9:00-kor tartandó rendkívüli bizottsági ülésen tárgyalja meg a bizottság. Szavazáskor 4 fő bizottsági tag van jelen, akik 4 igen szavazattal elfogadják a módosított napirendet, azzal, hogya Szabolcs - Szatmár Bereg Megyei Intézményfenntartó Központ és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata között - a Jósa András Múzeum fenntartói jogának átvétele tárgyában - kötendő megállapodás egyes mellékleteinek jóváhagyására, különösképp az Európai Unió által, illetőleg egyéb nemzetközi forrásokból társfinanszírozott projektekkel kapcsolatos átadás - átvételről szóló előterjesztést január 17. 9:00-kor tartandó rendkívüli bizottsági ülésen tárgyalja meg a bizottság. 1.' napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város településképi védelméről szóló önkormányzati rendelet megalkotására Előadó: Veres István városi főépítész Tisztelt Közgyűlési A módosított építési törvény a települési önkormányzatoknak a városkép védelme, a helyi értékek megtartása és a helyi épített környezet alakítása érdekében új lehetőséget biztosít. A módosított törvény alkalmazkodik az önkormányzatok önrendelkezési jogához, ezáltal azok önmaguk tudják alakítani sajátos településképüket, és erre önálló szabályrendszert hozhatnak létre. Ez a lehetőség az önkormányzatok létezése óta először adatik meg a településeknek, tehát a változás révén biztosíthat ják a sajátos igényeiknek megfelelő településkép formálást. Az eddigi szabályozás elvei: 1. Normatív szabályozás: - Épületeken, építészeti elemeken csak előre meghatározott (normatív) szempontoknak való megfelelőséget lehet megkövetelni, tehát formát, színt, stílust kell - hagyományt - (akkor is, ha ez szinte lehetetlen) egzakt módon helyi rendeletben előre kell szabályozni úgy és anélkül, hogy már előre ismert lenne az építtető, tervező szándéka. - Ha valami szabályozásra került, attól akkor sem lehetett eltérni, ha az eltérés a szabályozotthoz képest jobb megoldást tartalmazott. Ezért ez a szabályozás a fejlődés gátja is lehetett adott esetben egyben.

2 2. Engedély nélküli építések lehetősége: 2 - Építési engedély nélkül lehetett átalakítani, átburkolni, átszínezni homlokzatokat, építeni lényeges építészeti épületelemeket (kerítést, kéményt, stb.) és nem szükséges engedélyt kérni a közterületet nagyban befolyásoló reklámberendezések elhelyezésére sem. Emiatt a városkép lényeges elemei legálisan eltorzíthatók voltak. - Engedély nélkül lehet építeni kisebb melléképületeket is. Ezek telepítését és megjelenését előre nem lehet ellenőrizni. Gyakran előfordul, hogy az állampolgárok jóhiszeműen engedély nélkül szabálytalan helyre építenek épületeket, amely miatt őket a hatóság utólag bírsággal, vagy bontási kötelezéssel sújtja. Az új szabályozás elvei: 1. Azok a települések, amelyek a városképük védelme érdekében rendeletet alkotnak, és ehhez tervtanácsot működtetnek, lehetőséget kapnak az országos normatív szabályok helyett helyi szabályok alkalmazására, az engedély nélküli építés feltételeinek előzetes meghatározására a településképi szempontok érvényesítése érdekében. 2. Azok a települések, amelyek nem alkotnak erre helyi rendeletet, azoknak az országos szabályok szerint alakul a településképük anélkül, hogy a lényeges városképi elemekre befolyássallehetnének. 3. A tervezett új szabályozás jelentős segítséget és jogbiztonságot nyújt az építtetők részére, mert az engedély nélkül építhető építmények esetében bejelentési eljárás keretében előre tisztázhatók az építés feltételei. Az önkormányzat a településkép alakítással kapcsolatban három új lehetőséget kap, melynek érvényesülését az előre biztosítható beépítési feltételek megismertetésével (konzultáció, tájékoz- tatás eszközrendszere működtetése): 1. Településképi véleményezési eljárás A törvény ezzel a jogintézménnyel lényegében a korábban tervtanácsi véleményezésre kötelezett építési engedéllyel építhető építmények körét a Polgármester véleményezési hatáskörébe utalja. A Polgármester véleménye az ügy súlyától függően a helyi építészeti és műszaki tervtanács, vagy a főépítész szakmai álláspontján alapul. A döntés kötelező érvényű, azt vitatni csak az építésügyi hatósági eljárás keretében hozott döntéssel szembeni fellebbezés útján lehet. Lényeges változás tehát, hogy míg korábban az építési engedélyekkel kapcsolatos véleményt a tervtanács hozta, és az nem volt az eljárás során kötelező erejű, az új eljárási rendben a főépítész vagy a helyi tervtanács véleményén alapuló polgármesteri döntést fellebbezés esetén csak a másodfokú ható- ság vagy a közigazgatási bíróság bírá Ihatja felül az állami főépítész véleménye alapján. 2. Településképi bejelentési eljárás A Polgármester a rendeletben meghatározott területen és építménykörben (3.sz. melléklet) a bejelentett tervek megvalósíthatóságáról 8 napon belül igazolást állít ki, melynek hiányában a kivitelezés nem kezdhető el. A döntés kötelező érvényű, ellene fellebbezni a Közgyűléshez lehet. Ebbe a körbe tartozik minden - jelenleg engedély nélkül építhető - kisebb jelentőségű épület, homlokzat átalakítás, színezés, reklámtábla elhelyezés. A polgármester döntését a főépítész véleményére alapozva hozza meg.

3 3. Településképi kötelezési eljárás 3 A Polgármesternek lehetősége van ezen eljárás keretén belül a településképet romboló, vagy szabálytalan, elavult, gondozatlan állapotok megszüntetésére. A döntés ellen a közgyűléshez le- het fellebbezni. 4. Helyi építészeti és moszaki tervtanács A rendelet tartalmazza a tervtanács összetételének és moködésének azon szabályait, amelyekről a kormányrendelet, illetve a tervtanács ügyrendje nem rendelkezik. 5. Előzetes tájékoztatás, konzultáció Az építtetők, tervezők tevékenységét segítendő a Polgármester a főépítészen keresztül előzetes tájékoztatást, konzultációt biztosít azok részére, akiknek a közzétett városrendezési tervek nem nyújtanak kel/ő eligazodást építési szándékuk megvalósíthatóságában. Fentiek alapján, kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést megtárgyalni, a rendelettervezetet elfogadni szíveskedjen. Nyíregyháza, január 8. Veres István Főépítész

4 4 1. melléklet a 935/2013.X. számú előterjesztéshez TÁJÉKOZTATÓ AZ ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT EREDMÉNYÉRŐL Rendelet-tervezet címe: I A településkép védelméről Rendelet-tervezet valamennyi jelentős hatása, különösen Társadalmi, gazdasági Költségvetési hatás: Környezeti, egészségügyi Adminisztratrv Egyéb hatás: hatás: következmények: terheket befolyásoló hatás Szabályozottá válnak az önkormányzati Az adminisztrációs A rendelettel elérni ki Az új eljárások bevezetése Nincs elvárások, az építtetők terhek növekedésével vánt cél megvalósitásával jelentősen növelheti az számára egyszerű eljárás keretében, összefüggően az önkormányzat a város adminisztrációs terheket, a tervezés korai szakaszá jelentkezhet. arculatának befolyásolá amely kompenzálható a az ban tisztázódnak a településképi sa során településkép egyéb építésügyi hatáskörö kérdések. szempontjából élhetőbbé csökkenésbőladódó teszi a város környe forrásokkai. _ zetét..._._----_..._.._._~..._._ A rendelet megalkotása szükséges, mert: kizárólag az új eljárások bevezetésével biztosítható a településkép védelme és a településfejlesztési célok elérése. A rendelet megalkotásának elmaradása esetén várható következmények: A városfejlesztési elképzelések nem teljesíthetőek, a településkép romlik.. A rendelet alkalmazásához szükséges feltételek: Személyi: Szervezeti: -\ Tárgyi: ~Pénzügyi: Rendelkezésre áll. Adott. Adott I Adott. L- ~

5 5 2. melléklet a 935/2013.x. számú előterjesztéshez NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK... /... (... ) önkormányzati rendelete Nyíregyháza Megyei Jogú Város településképi védelméről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 62. (6) bekezdésének 3. és 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján a 29. (6) és (7), valamint a 3~/C. (1) és (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: A rendelet célja 1. Nyíregyháza Megyei Jogú Város településképi védelmére, ennek érdekében a városkép megőrzésére, javítására és formálására vonatkozó szempontok meghatározása, az építtetők lés a tervezők/ részére beépítési tájékoztatás, konzultáció biztosítására, az építési tevékenységgel összefüggő szabályok előzetes tisztázása, az eljárási szabályok rögzítése. 2. Településképi véleményezési eljárás (1) A Polgármester településképi véleményezési eljárás keretében hozott településképi véleménye az 1. mellékletben meghatározott esetekben a főépítész, a 2. mellékletben meghatározott esetekben a helyi építészeti és műszaki tervtanács szakmai álláspontján alapul. (2) A településképi vélemény kialakítása során - a vonatkozó kormányrendeletekben meghatározottakon túl- az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: a) kialakult település (telek) szerkezetnek való megfelelőség, b) a védendő (megmaradó) adottságokat figyelembe vevő megfelelőség, c) a tervezett, távlati adottságokat figyelembe vevő megfelelőség, d) vertikális megfelelőség, e) területfelhasználás megfelelősége. 3. Településképi bejelentési eljárás (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a Nyíregyháza építészeti örökségének védelméről szóló helyi önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: helyi értékvédelmi rendelet) meghatározott helyi területi védelem alá tartozó területen és Nyíregyháza Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló helyi önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: helyi építési szabályzat) meghatározott lakózóna (L) területén a 3. mellékletben meghatározott - közterületről vagy közforgalom céljára átadott magánterületről vagy közforgalom által használt területről látható - építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek, reklámelhelyezések, továbbá az építmények rendeltetésének megváltoztatásának egyes eseteiben.

6 6 (2) A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: a) építési szabályoknak való megfelelőség, b) kialakult település (telek) szerkezetnek való megfelelőség, c) a védendő (megmaradó) adottságokat figyelembe vevő megfelelőség, d) a tervezett, távlati adottságokat figyelembe vevő megfelelőség, e) vertikális megfelelőség, f) terület-felhasználás megfelelősége. (3) Amennyiben a tevékenység megfelel az (2) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgár- mester a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről igazolást állít ki, melynek érvényességi ideje ha az igazolás másképpen nem rendelkezik: a) állandó építmény esetén végleges, b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén 180 nap, c) reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése - kivéve cégér - esetén 1 év, de legfeljebb az aktualitása időpontjáig d) cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén 5 év, de legfeljebb aktualitása időpontjáig, e) útbaigazító hirdetmény esetén 2 év, de legfeljebb aktualitása időpontjáig. (4) A településképi bejelentés igazolása az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul. (5) Amennyiben a polgármester igazolást nem állít ki, azt megadottnak kell tekinteni a (3) bekezdés szerinti érvényességi időtartamra vonatkozóan. (6) A bejelentés elmulasztása, a polgármester döntésének megszegése esetén e magatartás meg- szegőjével szemben forintig terjedő pénzbírság szabható ki. Településképi kötelezés 4. (1) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni: a) a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben a hirdető-berendezés nem felel meg a helyi reklámrendeletben meghatározott szabályoknak (elhelyezés, létesítés, megjelenés, méret, stb.), különösen, ha a hirdetmény és hirdető berendezése: aa) állapota nem megfelelő, ab) megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető, ac) nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez; b) a helyi építészeti értékvédelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata nem felel

7 7 meg a helyi értékvédelmi rendeletben meghatározott előírásoknak, különösen ha: ba) az épületek és építmények - jókarban tartására, - homlokzati elemeinek, színezésének védelmére, - egységes megjelenésének biztosítására, - rendeltetésnek megfelelő funkciójának megőrzésére, bb) az építési övezetre előírt zöldterület biztosítására, be) a telek területfelhasználási szabályoknak megfelelő használatára, bd) építkezések átmeneti állapota esetében, ha a terület adottságának megfelelő szintű bekerítésére, rendben tartására vonatkozó szabályokkal ellentétes. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben forintig terjedő pénzbírság szabható ki. Helyi építészeti és műszaki tervtanács 5. (1) A Polgármester Nyíregyháza város környezete, illetve épített környezetének védelme, alakítása szempontjából jelentős, a helyi építészeti érték védelmét és a településkép alakítását érintő építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának elősegítése, valamint a vonatkozó jogszabályok és a városépítészeti érdekek összehangolt érvényre juttatása érdekében Építészeti-Műszaki Tervtanáesot (a továbbiakban: Tervtanáes) működtet, melynek eljárási szabályait a településrendezési és az építészetiműszaki tervtanáesokról szóló kormány- rendelet keretei között az alábbiakban határozza meg. (2) A Tervtanáes elnöke az önkormányzati főépítész. (3) Az elnök tervtanáesi tagot határozott időre, de legfeljebb négy évre bízhat meg. Ha a megbízást kizáró körülmény, feltétel a megbízást követően merül fel, az elnök a megbízást haladéktalanul visszavonja. (4) A Tervtanáes 5 taggal és az elnökkel vagy annak helyettesével határozatképes. A Tervtanáes megbízott tagjai közül az üléseire a főépítész kér fel 4 tagot. Szükség esetén opponenst is fel- kérhet. (5) A Tervtanáes e rendelet 1. mellékletében meghatározott esetekben alakít ki szakmai álláspontot, melyet a polgármester a településképi véleménye kialakítása során figyelembe vesz. (6) A beterjesztett építészeti-műszaki tervdokumentációról - az elnök jóváhagyásával - az üléssel egy időben, a napirend tárgyalásának bezártáig, elektronikus úton (faxon, interneten, illetve video-konferencia jelleggel) is lehet véleményt nyilvánítani, illetve szavazni. Az ily módon történő véleménynyilvánítás, illetve szavazás további szabályait a Tervtanáes ügyrendje tartalmazza.

8 8 (7) A tervtanácsi tagok álláspontját az elnök foglalja össze. A Tervtanács többségi szavazással hozza meg a véleményt. (8) A tervtanácsi ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet a jelenlévő tagok és a jegyzőkönywezető alá- írással hitelesítenek. (9) A Tervtanács működéséhez szükséges forrásokat az Önkormányzat biztosítja, melyek fedezetét a mindenkori éves költségvetési rendeletében állapítja meg. (10) A Tervtanács véleményezési eljárása díj- és illetékmentes. (11) A Tervtanács tagjait - amennyiben nem köztisztviselők - tiszteletdíj, bírálóját szakértői díj illeti meg, melynek mértéke - a Tervtanács ülésein való részvételnek megfelelően, annak arányában - a Közgyűlés nem képviselő bizottsági tagjai tiszteletdíjának 75 %-a. (12) Az elnök egyes beterjesztések részletes vizsgálatára bírálót kérhet fel, a felkért bírálót megbízásonként Ft tiszteletdíj illeti meg. (13) A Tervtanács munkájának szervezését, valamint a működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Polgármesteri Hivatal feladatkör szerint illetékes szervezeti egysége látja el. (14) A Tervtanács működésének és eljárásának egyéb szabályait - ideértve az elnök és a tagok vonatkozásában az összeférhetetlenségi szabályozást is - a Tervtanács ügyrendje határozza meg, melyet a Tervtanács elnökének javaslata alapján a Tervtanács fogad el. Előzetes tájékoztatás, konzultáció 6.. (1) A főépítész - kérelemre - előzetes tájékoztatást biztosít az ingatlantulajdonosok, építtetők részére városrendezési, építési és építés-tervezési kérdésekben a telek és/vagy a terület felhasználásában, az építés feltételeinek biztosításában. (2) Előzetes tájékoztatást papíralapon vagy en benyújtott formában lehet kérni. (3) Az előzetes tájékoztatás kérelmére a főépítész 8 napon belül írásban vagy en ad választ. (4) Az előzetes tájékoztató építés-igazgatási ügyekben csak tájékoztató jellegű, hatósági eljárásban ekként lehet felhasználni. Az előzetes tájékoztatás a Tervtanácsi vélemény kéréséhez felhasználható mellékletként. (5) A főépítész építtetők és tervezők számára az engedélyezési eljárás megkezdése és a Tervtanácsi véleményezés előtt - kérelemre - konzultációt biztosít. (6) A konzultáció papíralapon benyújtva vagy en kérhető. A kérelemhez legalább az ügy érdemi eldöntéséhez szükséges mélységű (kidolgozottságú) terv, terwázlat benyújtása szükséges. Záró rendelkezések 7.. (1) Ez a rendelet január 21. napján lép hatályba.

9 9 (2) A Tervtanácsra vonatkozó rendelkezéseket a hatályba lépést követően kezdeményezett véleményezési eljárásokban kell alkalmazni. (3) Hatályát veszti az Önkormányzati Tervtanács működési rendjének megállapításáról szóló 11/2007.( ) önkormányzati rendelet. 1. melléklet a.../... (... ) önkormányzati rendelethez Építmények, amelyek építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányul6 építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárdsaihoz a Polgármester településképi véleményét a főépítész szakma; álláspontjára alapozza 1. Helyi területi védelem alatt álló ingatlanokon a) a 20 m2-t meghaladó épület a 2. számú mellékletben meghatározottak kivételével b) valamennyi olyan épület és épületegyüttes rendeltetéstől függetlenül, amelyek nettó 2 öszalap-területének nagysága meghaladja 300 m 2 -t, de nem haladja meg az m -t, 2. Önálló reklámtartó építmény, melynek a mérete az építési, bővítési, településképet érintő átalakítási tevékenység után meghaladja a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m magasságot, b) beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot. 3. Helyi védelem alatt álló építmények szomszédságában lévő építmények. 4. Közterületen önálló kert, park.

10 10 2. melléklet a (...) önkormányzati rendelethez Építmények, amelyek építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásaihoz a Polgármester a településképi véleményét a helyi építészeti és műszaki tervtanács szakma; álláspontjára alapozza 1. Helyi védelem alatt álló építmény. 2. közterületen, közlekedési területen, és a Nagykörúton belüli, és a Nagykörutat határoló 1-1 tömb, illetve telekmélységig meghatározó területen (Ferenc krt.- László u.- Inczédy-sor Kert utca-váci M. U.- Móricz ZS. U.- Huszár sor-petőfi U.- Vasgyár U.- Mező u. - Északi krt. Erdő sor által alkotott körút), a Sóstói u. keleti oldala (Krúdy Gy. utcától a Csaló közig terjedő szakasza), a városközpontból kivezető főutak mentén kétoldalt 1 telekmélységig {Debreceni U., Bethlen G. -Tiszavasvári U.- Rákóczi u.-tokaji U., Vasvári P. U.- Kótaji U., Kossuth utca, Korányi F. u.-kemecsei u., Hunyadi u.- Pazonyi U., - Szegfü u.- Semmelweis U., Bocskai u.-orosi u.- Nyíregyházi u, Kállói U., Rókabokor, Benkő-bokor területén, a Hősök temetője (Dugonics u.) Sóstó- gyógyfürdő valamint a különleges beépítésre szánt területen megvalósuló építmények, tervei; 3. Tömbtelek építménye. 4. Valamennyi olyan építmény és építmény együttes rendeltetéstől függetlenül, amelyek nettó összes alapterületének nagysága az m 2 -t meghaladja. 5. Háromnál több rendeltetési egységet tartalmazó építmény. 6. A polgárvárosi, a belvárosi és a vegyes építészeti karakterű zónába tartozó építmény. 7. Lakóparkokban, telepszerű, illetve sorházas beépítésű területen épület, épületegyüttes, leg- alább 3 szomszédos önálló épületegység esetében; 8. Az úgynevezett "generációs" lakásokat is tartalmazó lakóépületek, melyeknél a lakásszám a "generációs" lakásrészeket is önálló lakásegységnek tekintve eléri a 6 egységet.

11 I. ÉpítéSi tevékenységek melléklet cr...i... &...)önkormánvzcrti rendelethez Településképi bejelentéshez kötött tevékenységek 1. Az építési engedéllyel építhető építmény homlokzatának megváltoztatása, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell a) megváltoztatni, b) átalakítani, c) elbontani, d) kicserélni, e) megerősíteni vagy f) változatlan formában Újjáépíteni. 2. A három lakásnál kisebb lakóépület kivételével minden meglévő épület homlokzatfelületének színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása, az épületek helyi reklámrendelet szerinti reklámcélú megvilágítása. 3. Meglévő építményben - alapozást nem igénylő - új égéstermék-elvezető kémény létesítése, ha annak megvalósítása nem jár a meglévő építmény tartószerkezetének megbontásával, átalakításával, megerősítésével. 4. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése, melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg. 5. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell a) megváltoztatni, b) átalakítani, c) megbontani, d) kicserélni, e) megerősíteni vagy f) újjáépíteni. 6. Műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló új épület építése, és meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítése vagy átalakítása kivételével - kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m 2 alapterületet. 7. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után meghaladja a nettó 25 m 3 térfogatot és a 2,5 m gerincmagasságot, de nem haladja meg a nettó 50 m 3 térfogatot és a 3,0 m gerincmagasságot, valamint a 10 m 2 alap- területet. 8. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, melynek a mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m magasságot,

12 12 b) beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot. 9. Megfelelőség igazolással vagy teljesítmény-nyilatkozattal és jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, vagy tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, vagy leg- feljebb 180 napig fennálló a) vendéglátó, kereskedelmi, sportolásra, valamint előadás tartására szolgáló építmény, b) kiállítási vagyelsősegélyt nyújtó építmény. 10. Utcai kerítés építése. 11. Szellőző-, klímaberendezés építményen való elhelyezése, ha ahhoz nem kell az építmény tar- tószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit a) megváltoztatni, b) átalakítani, c) elbontani, d) kicserélni, e) megerősíteni vagy f) újjáépíteni. 12. Önálló elektronikus hírközlési építmény. II. Reklámok elhelyezése 1. A helyi értékvédelmi rendeletben meghatározott helyi területi védelem alá tartozó területen a reklámhordozók és hirdetmények elhelyezéséről, valamint közzététel érői szóló helyi önkormányzati rendeletben (helyi reklámrendelet) meghatározott valamennyi hirdetmény, hirdető-berendezés, létesítése, elhelyezése. 2. A helyi reklámrendeletben - a védett terület kivételével - belterületen létesíthető, elhelyezhető hirdetményre, hirdető berendezésre meghatározott feltételektől (méret, darabszám, elhelyezési mód, stb.) eltérő hirdetmény, hirdető berendezés létesítés, 2 elhelyezés, az 1 m felü let- nagyságot meg nem haladó cégtábla és az 1 m 2 felületnagyságot meg nem haladó méretben térbeli vagy festett betűkből álló felirat kivételével. III. Építmények rendeltetésének megváltoztatása Nyíregyháza Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozás tervéről szóló helyi önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: helyi építési szabályzat) 5. szerinti rendeltetés megváltoztatások, különösen ha: a) az új rendeltetés parkoló igénye növekszik, b) lakó rendeltetés más rendeltetésre változik, c) meglévő rendeltetés ipari, gazdasági, vendéglátó, egészségügyi rendeltetésre változik.

13 13 INDOKOLÁS 1..-hoz A rendelet célját határozza meg. Az újonnan bevezetett településképi véleményezési eljárás keretében a polgármesternek lehetősége van arra, hogy az építésügyi hatósági engedélyhez kötött egyes építési munkákkal kapcsolatban - az első fokon eljáró építésügyi hatóság döntésére nézve kötelező erejű - véleményt adjon az építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban. 2..-hoz A véleményezési eljárás részletes szabályait tartalmazzák. 3..-hoz Településképi bejelentési eljárás szóló részletes szabályait tartalmazzák. 4..-hoz Településképi kötelezés részletes szabályait tartalmazzák. S..-hoz Az önkormányzati építészeti és műszaki Tervtanács működését szabályozzák. 6..-hoz A főépítészi lyozza. iroda az építés elősegítése érdekében nyújtott szakmai közreműködését szabá 7..-hoz A hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazza, azzal, hogy a tervtanács rendelkezéseket a hatálybalépésüket követően indult eljárásokban kell alkalmazni, a rendelet hatályát ehhez az időponthoz igazítottuk. A hatályban lévő tervtanácsi rendelet és annak módosító rendeletei hatályukat vesztik. Dr. Tirpák György:(bizottsági elnök) Az előterjesztéssel kapcsolatban kérdezem, hogy az írásos anyaghoz képest van-e az előterjesztéssel kapcsolatban valami, amivel ki kívánja azt egészíteni. Veres István (városi főépítész): Nem kívánom kiegészíteni az előterjesztést. Ezt követően rövid összefoglalót ad az írásos anyagról. Dr. Tirpák György:(bizottsági elnök) Van-e az előterjesztéssel kapcsolatban kérdés, vélemény, hozzászólás. Halkóné Dr. Rudolf Éva: (bizottsági tag) Formálisan jelezném, hogy egységesen használjuk a Helyi építési szabályzatot. A rendelet-tervezet több fogalmat is használ, melyek nincsenek benne a rendeletben értelmező rendelkezésként. Ezek a fogalmak megtalálhatóak a hivatkozott építési jogszabályokban.

14 14 Veres István (városi főépítész): A helyi építési szabályzatunkban tartalmazza azon fogalmakat amiket a törvény nem szabályoz. Dr. Tirpák György:(bizottsági elnök) Van-e az előterjesztéssel kapcsolatban egyéb kérdés, vélemény, hozzászólás. Amennyiben nincsen, szavazásra bocsátja az előterjesztést. Dr. Tirpák György:(bizottsági elnök) Szavazáskor 4 fő szavazattal a következő határozatot hozták meg: bizottsági tag van jelen, akik 4 igen 1/2013.(1.14.} számú határozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város településképi védelméről szóló önkormányzati rendelet megalkotására A Bizottság egyetért az előterjesztés Közgyűlés elé terjesztésével és elfogadásra javasolja a rendelettervezetet. 2./ napirend: Előterjesztés a települési szilárdhulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 36/2002.( } önkormányzati rendelet módosítására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Meghívott: Petró Árpád Térségi Hulladék-Gazdálkodási Kft. ügyvezetője Éberhardt Gábor, az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Kft ügyvezetője Tisztelt KözgyűlésI december 13. napján Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körében meghozta mindazon döntéseket, melyekre az akkor hatályos hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) alapján szükség volt, valamint amelyekre a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladékgazdálkodási Társulás tagjaként kötelezettséget vállalt. Döntött az új közszolgáltató kijelöléséről, a közszolgáltatói szerződés megkötéséről, valamint rendelettel jóváhagyta a Társulás által javasolt közszolgáltatási díjakat. Már a decemberi előterjesztés is több ponton utalt arra, hogy az országgyűlés november 30. napján kihirdette a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvényt (a továbbiakban: Ht.), mely újraszabályozta a hulladékgazdálkodást. Mivel a Ht január 1 jén lépett hatályba, a decemberi döntések meghozatalakor csak azokat az új rendelkezéseket, és csak oly mértékben vehettük figyelembe, amelyek a hatályos szabályozással nem álltak ellentétben. így - bár a Ht. szövege már decemberben ismert volthatályba lépésének hiányában az Önkormányzat nem mellőzhette a díjmegállapítást. Emellett szükség volt arra is, hogy a Társulás valamint az új közszolgáltató által beterjesztett díjjavaslat vonatkozásában a Közgyűlés szerződött partnerként egyetértését kinyilvánítsa.

15 január 1. napjával a Ht. több ponton is módosította az önkormányzatok rendeletalkotási jogkörét. Továbbra is önkormányzati feladatkör a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátása, melyet az önkormányzat a közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosít. Eme"ett az új törvény a 47. -ában a közszolgáltatási díj megállapításáról akként rendelkezik, hogya hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg. Ugyanakkor a Ht. 35. e) pontja meghatározza az önkormányzatok rendeletalkotási jogkörét. Ennek alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg az ingatlantulajdonost terhelő, miniszteri rendeletben nem szabályozott díjfizetési kötelezettséget, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit. Mivel azonban ahivatalnak díjjavaslatát elsőként csak a évi díj meghatározásakor kell majd alkalmaznia, a törvény a évi díj megállapításra vonatkozóan az átmeneti rendelkezései között határozott meg részletszabályokat. Erre tekintettel a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal december 21-én valamennyi önkormányzat jegyzője, körjegyzője részére megküldött körlevelében tájékoztatta az önkormányzatokat, hogy,,2013. január 1. napjától a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a helyi önkormányzat nem jogosult megállapítani, a kép viselőtestületnek - az e tárgykörben alkotott önkormányzati rendelet módosításával - hatályon kívül kell helyeznie a szilárdhulladékra vonatkozó közszolgáltotási díj mértékét megállapító szabályozást. /I A minisztériumi állásfoglalást is tükröző álláspont tehát az, hogya évi díjat az átmeneti rendelkezésekben foglalt korlátok alapján a közszolgáltató határozza meg. A Ht. a évi közszolgáltatási díjak vonatkozásában az átmeneti rendelkezések között a 91. (2) bekezdésében kimondja, hogyaközszolgáltató - a december 31-én alkalmazott bruttó díjhoz képest legfeljebb 4,2%-kal megemelt mértékű díjat alkalmazhat. E szakasz (3)-(6) bekezdései a fenti főszabálytól eltérő kivételeket tartalmazzák. A (4) bekezdése a Hivatal engedélyezési eljárását követően teszi lehetővé kizárólag az ISPA, KA valamint KEOP projektek keretében megvalósult hulladékgazdálkodási rendszert üzemeltető közszolgáltatók részére a 4,2%-os mértéket meghaladó díj alkalmazását. A évi közszolgáltatási díjjavaslatot a valamennyi társult tagönkormányzat részére a Társulás terjesztette elő. Ezért az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Kft. közszolgáltató haladéktalanul benyújtja kéreimét a Magyar Energiahivatalhoz azon települések vonatkozásában, ahol az egyes díjtételek a évi díjakhoz mérten a bruttó 4,2 %-ot meghaladják. A közszolgáltató tájékoztatása szerint az engedélyt Nyíregyháza esetében a 80 literes űrtartalmú edény vonatkozásában szükséges megkérni. Amennyiben a Hivatal a Társulás által javasolt díjat engedélyezi, a közszolgáltató a Közgyűlés által decemberben elfogadott díjakkal megegyező mértékűek díjat fog alkalmazni. A Hivatal elutasító döntése esetén a közszolgáltató a 4,2 %-os mértékű emelést az általános szabályoknak megfelelően fogja figyelembe venni. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 36/2002. (2003. I. 01.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 4. (4) bekezdése megjelöli a közszolgáltatási díj fogalmát (önkormányzati rendeletre hivatkozással), az önkormányzat által évre megállapított hulladékkezelési díjakat jelenleg 4. számú mellékiete tartalmazza. Az Őr. 5. (1) bekezdés d) pontja a díjmegállapítást önkormányzati kötelezettségként sorolja föl. Ezért javaslom az Ör. 4. (4) bekezdésének, az 5. (1) bekezdés d) pontjának, valamint 4. számú mellékletének hatályon kívül helyezését.

16 16 A Kormányhivatal tájékoztatása alapján a hulladékgazdálkodás tárgykörében történt jelentős változásra tekintettel célszerű új helyi rendeletet alkotnia a Közgyűlésnek. A jogszabály előkészítése folyamatban van, de a Ht. több pontja esetében okoz még problémát a részletszabályok pontos értelmezése. Ezek minisztériumi egyeztetése még most kezdődött el. Az egységes jogi álláspont kialakításáig is célszerű a hulladékgazdálkodást szabályozó önkormányzati rendeletből hatályon kívűl helyezni további olyan rendelkezéseket, amelyek ellentétesek az új törvénnyel. A Hgt. hatályon kívül helyezésével megszűnt az önkormányzat rendeletalkotási jogköre a gazdálkodó szervezetek vonatkozásában. A Hgt. 23. h) pontjának megfelelő felhatalmazást a Ht. már nem tartalmaz. A gazdálkodó szervezetek kötelezettségét a Ht a konkrétan szabályozza. Ezért javaslom a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó Ör. B/A -ának hatályon kívű I helyezését. A Ht a a közszolgáltatási díjhátralék kezelésének részletszabályairól rendelkezik. Ez alapján a közszolgáltatási díj behajtására már nem az önkormányzati adóhatóság, hanem a NAV jogosult. Az Ör. a megváltozott jogszabállyal ellentétesen tartalmaz rendelkezéseket, ezért javaslom az Ör. 14. (9)-(11) bekezdéseinek hatályon kívül helyezését is. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy szíveskedjék az előterjesztést megtárgyalni és amellékelt rendeletmódosítást elfogadni. Nyíregyháza, január 07. Dr. Kovács Ferenc 1. melléklet a /2013. számú előterjesztéshez Tájékoztató az előzetes hatásvizsgálat eredményéről 1. A jogszabály módosításának, szükségességének a célja A rendeletmódosítás célja, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás önkormányzati rendeletben meghatározott szabályait a január 1. napján hatályba lépett, hulladékról szóló évi ClXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) rendelkezéseivel összhangba hozza, a magasabb rendű jogszabállyal ellentétes rendelkezéseket hatályon kívűl helyezze. 2. Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai A díjtételek hatályon kívül helyezését követően az önkormányzattól függetienné válik a közszolgáltatási díj meghatározása. A 4,2 %-os törvényi garancia biztosítja a lakosság részére, hogya díjak csak kismértékben növekedjenek. Az intézmények esetében az Önkormányzat évi költségvetésében adott esetben gondoskodni kell a díj növekedés szükséges fedezetről. 3. Adminisztratív terheket befolyásoló hatásai A rendelet szabályai az Önkormányzat számára nem eredményeznek többlet adminisztratív terhet. 4. A jogszabályalkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek A rendelet alkalmazásával kapcsolatban az Önkormányzatnál többlet feladat, illetve ezzel kapcsolatos külön feltétel nem jelentkezik. 5. Környezeti és egészségügyi következményei

17 17 A rendelet megteremti a lehetőséget színvonalú ellátására. hulladékkezelési közszolgáltatás hatékony, magas 2. melléklet a /2013. számú előterjesztéshez Rendelet-tervezet NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK... /... (... ) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 36/2002. (2003. I. 01.) önkormányzati rendelet módosításáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény 35. -ában kapott felhatalmazása alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (l) bekezdés 19. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. (l) Hatályát veszti a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 36/2002. ( ) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Őr.) 4. (4) bekezdése, az 5. (l) bekezdésének d) pontja, a 8/A -a, a 14. (9)-(U) bekezdései és a 4. mellékiete. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti. A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 36/2002. (2003. I. 01.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló.../...(...) önkormányzati rendelet Általános indokolás A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ht.) hatályon kívül helyezése mellett január 1. napján hatályba lépett a hulladékról szóló CLXXXV. törvény. Bár a új törvény alapján a települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosítja, a Ht ában meghatározott rendelkezése a települési önkormányzat rendeletalkotási felhatalmazását a korábbi szabályozáshoz képest szűkebb körben határozza meg. A Ht ában a közszolgáltatási díj megállapításáról akként rendelkezik, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg. Ezáltal az önkormányzatok díjmegállapító hatásköre január 1. napjától megszűnt.

18 18 Erre tekintettel január 1. napjától a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a helyi önkormányzat nem jogosult megállapítani, a képviselő-testületnek - az e tárgykörben alkotott önkormányzati rendelet módosításával - hatályon kívül kell helyeznie a szilárdhulladékra vonatkozó közszolgáltatási díj mértékét megállapító szabályozást. A törvény a évi díj megállapításra vonatkozóan az átmeneti rendelkezései között határozott meg részletszabályokat. A Hgt. hatályon kívül helyezésével megszűnt az önkormányzat rendeletalkotási jogköre a gazdálkodó szervezetek vonatkozásában is. A Hgt. 23. h) pontjának megfelelő felhatalmazást a Ht. már nem tartalmaz. A gazdálkodó szervezetek kötelezettségét a Ht a konkrétan szabályozza. A rendeletmódosítással a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás önkormányzati rendeletben meghatározott szabályai a január 1. napján hatályba lépett, hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) rendelkezéseivel összhangba kerültek, a jogalkotó a magasabb rendű jogszabállyal ellentétes rendelkezéseket hatályon kívül helyezte. Dr. TIrpák György:(bizottsági elnök) Köszöntöm a megjelent meghívottakat. Van-e szóbeli kiegészítés az írásos anyaghoz képest. Kovácsné Szatai Ágnes: (vagyongazdálkodási referens) Nem kívánom kiegészíteni az előterjesztést. Petró Árpád: (Térségi Hulladék-Gazdálkodási Kft. ügyvezetője) Valójában semmi nem fog változni, mivel nemcsak rendelettel döntöttünk a díjtételekről, hanem közszolgálati szerződésbe is foglaltuk azokat. E tekintetbe egyeztettünk a Magyar Energiahivatallal. Dr. TIrpák György:(bizottsági elnök) Van-e az előterjesztéssel vélemény, hozzászólás. Amennyiben nincsen. kapcsolatban egyéb kérdés, Dr. Tirpák György: (bizottsági elnök) Szavazásra bocsátja az előterjesztést. Szavazáskor 4 fő bizottsági tag van jelen, akik 4 igen szavazattal a következő határozatot hozták meg: 2/2013.(1.14.) számú határozat a települési szilárdhulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 36/2002.( ) önkormányzati rendelet módosítására A Bizottság egyetért az előterjesztés Közgyűlés elé terjesztésével és elfogadásra javasolja a rendelettervezetet. 3./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és Nagyhalász Város Önkormányzata között - a települési szilárdhulladék begyűjtése, szállítása és ártalommentes elhelyezése céljából - kötött feladatellátási társulási megállapodás megszüntetésére Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Meghívott: Petró Árpád Térségi Hulladék-Gazdálkodási Kft. ügyvezetője Éberhardt Gábor, az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Kft ügyvezetője

19 19 Tisztelt Közgyűlés! Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése valamint Nagyhalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének egybehangzó döntése értelmében január 1. napjától Nagyhalász városban a települési szilárd hulladék begyűjtésére, szállítására és ártalommentes elhelyezésére vonatkozó kötelezően ejlátandó alapfeladatot a két önkormányzat által - a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló évi CXXXV. törvény 7. szerint - megkötött társulási megállapodás alapján Nyíregyháza Megyei JogúVáros Önkormányzata biztosította. Mivel a társult önkormányzatok egyaránt tagjai a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulásnak, így a megállapodást azzal a kitétellel kötötték meg, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Hulladék-gazdálkodási Társulásban vállalt kötelezettségük érvénybe lépésekor a társulást megszüntetik január 1. napjától mindkét település a Társulás által szervezett közszolgáltatást veszi igénybe, így a társulás megszüntetése mindkét önkormányzat közös érdeke. Nagyhalász Város Önkormányzata Képviselő-testülete december 19-ei ülésén már döntött arról, hogy kezdeményezi a társulás megszüntetését január 31. napjával. A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló évi CXXXV. törvény december 31. napjáig szabályozta az önkormányzati társulások alapítását, megszüntetését. A 4. (1) bekezdés c) pontja kimondta, hogyatársulásban részt vevő képviselő-testületek (a továbbiakban: a társulás tagja) mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges a megállapodás megszüntetéséhez január 1. napjától ugyanezen tárgykörben már a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. évi törvényt kell alkalmazni, annak 88. (2) bekezdése egyaránt akként rendelkezik, hogy a társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges a társulási megállapodás jóváhagyásához, módosításához vagy a társulás megszüntetéséhez. Mivel a nem jogi személy önkormányzati társulás megszüntetése a jelenlegi szabályozás szerint már kötelező, kérem a Tisztelt Közgyűlést, szíveskedjék az előterjesztést megtárgyalni és amellékelt határozat-tervezetet elfogadni. Nyíregyháza, január 7. Dr. Kovács Ferenc 1. számú melléklet a 1993/2013.VIII. számú előterjesztéshez: Határozat-tervezet NYfREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK.../2013. (I.17.) számú határozata

20 20 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és Nagyhalász Város Önkormányzata között - a települési szilárd hu "adék begyűjtése, szállítása és ártalommentes elhelyezése céljából - kötött feladatellátási társulási megállapodás megszüntetéséről A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és az abban foglaltak alapján 1. kinyilvánítja azon szándékát, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának a települési szilárd hulladék begyűjtése, szállítása és ártalommentes elhelyezése céljából Nagyhalász Város Önkormányzatával létrejövő feladatellátási társulását - tekintettel a társult önkormányzatoknak a Szabolcs Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás tagjaként vállalt kötelezettségére - a szerződő felek január 31. napjával, közös megegyezéssel szüntessék meg. 2. megállapítja, hogy Nagyhalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének minősített többséggel hozott 121/2012. (XII. 19) határozata, valamint jelen határozatban foglaltak alapján a társulás a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. évi törvény 91. b) alapján megszűnik. 3. kijelenti, hogya feleket a társulási megállapodásból fakadóan egymással szemben elszámolási kötelezettség nem terheli. Nyíregyháza, A határozatot kapják: 1. A Közgyűlés tagjai 2. A címzetes főjegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői 3. Nagyhalász Város Önkormányzata 4. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás Dr. Tirpák György:(bizottsági elnök) Az előterjesztésessel kapcsolatban kérdezem, hogy vane szóbeli kiegészítés? Kovácsné Szatai Ágnes: (vagyongazdálkodási referens) Nem kívánom kiegészíteni az előterjesztést. Dr. Tirpák György:(bizottsági elnök) Van-e az előterjesztéssel vélemény, hozzászólás. Amennyiben nincsen. kapcsolatban egyéb kérdés, Dr. Tirpák György:(bizottsági elnök) Szavazásra bocsátja az előterjesztést. Szavazáskor 4 fő bizottsági tag van jelen, akik 4 igen szavazattal a következő határozatot hozták meg:

21 21 3/2013.(1.14.) számú határozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és Nagyhalász Város Önkormányzata között - a települési szilárdhulladék begyűjtése, szállítása és ártalommentes elhelyezése céljából- kötött feladatellátási társulási megállapodás megszüntetésére A Bizottság Közgyűlés elé terjesztésével és elfogadásra javasolja a határozat egyetért az előterjesztés tervezetet. 4.1 napirend: Előterjesztés a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló SO/2012.(XII.14.) önkormányzati rendelet módosítására Előadó: Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Meghívott: Valkó László, a Kéményseprő-ipari Kft. vezetője Simon György, Fehér István a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kéményseprő-ipari Konzorcium képviseletében Tisztelt Közgyűlés! Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése december 13. napján fogadta el az 50/2012.(XI1.14.) önkormányzati rendeletet a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról. A rendelet biztosította, hogy január 1. napjától Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye további településein is folyamatos legyen a közszolgáltatás. Egyidejűleg a közgyűlés döntött arról is, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén a közszolgáltató személyére kiírt közbeszerzési eljárás érvényes és eredményes lefolytatásáig a korábbi közszolgáltató (Kéményseprő-ipari Kft.) lássa el a kéményseprő-ipari közszolgáltatást, a évben meghatározott díjtételekkel. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kéményseprő-ipari Konzorcium között a közszolgáltatás elvégzésére kötött szerződés december 31-ig érvényes, mely vonatkozásban a törvény alapján jogutód Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. A rendeletmódosítás oka, hogy a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló évi Xc. törvény (a továbbiakban: Kstv.) közszolgáltatás díjait a Kstv. végrehajtására kiadott kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 347/2012. (XII.ll.) kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), illetve a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól szóló 63/2012. (XII.ll.) BM rendelet szabályai alapján kell megállapítani, me ly rendelkezések december 11. napján jelentek meg a Magyar Közlönyben. A BM rendelet 11. (2) és (3) bekezdése rendelkezik a díjtáblázatok egységes - azonosan a megyére és a városra vonatkozó- szerkezetéről, ami miatt a rendelet mellékletében módosítani kell a évi kéményseprő-ipari közszolgáltatási díjak táblázatait.

22 22 A Korm. rendelet 1. mellékiete az 1. pontban az égéstermék-elvezetők jeleit és jelentésüket határozza meg. (Például: "E" jel jelentése: Egyedi, egy építmény szintről igénybe vett, 60 kw és az alatti összes névleges bemenő hőteljesítményű, jellemzően függőleges tengelyirányú égéstermék-elvezető. ) A 2-4. pontban meghatározza a sormunka keretében ellátott tevékenységek munkaráfordítását. (Például: IIENHS" jel esetén az ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás, összekötő elem nélkül O,37/d b, az összekötő elem ellenőrzése, szükség szerinti tisztítása O,17/bekötés, a műszaki felülvizsgálat O,BO/db.) A Korm. rendelet értelmében (3. ) a tevékenységek munkaráfordításait az égéstermékelvezető típusának jele szerint kell meghatározni. A közszolgáltatási díjak megállapítása a kötelező sormunka keretében ellátott tevékenységre eső munkaegység (norma) és a Korm. rendeletben meghatározott maximum nettó 4000,-Ft rezsi óradi] szorzata adja, ugyanakkor a közszolgáltatási díj legalacsonyabb összegének meghatározásakor a 4000,-Ft rezsióradíjtól lefelé 20%-kal lehet eltérni a helyi sajátosság figyelembevételével. Ezért a 20%-os eltérés alkalmazásával a legalacsonyabb munkaráfordításra vetített költséggel (nettó 3200-Ft-tal) számolva javasoljuk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településeire és Nyíregyháza Megyei Jogú Város területére egységes, azonos közszolgáltatási díjak megállapítását, a rendelet kihirdetését követően. A rendelet tervezetét megküldtük véleményezésre a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, és a szakmai érdekképviseletek részére, köztük a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete részére. A Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete a rendelet-tervezet elfogadását javasolta, mivel az figyelembe veszi a jogszabályi változásokat. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztatásában az előterjesztést tudomásul vette. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést megtárgyalni és döntésüket meghozni szíveskedjenek. NyíregyházaI január 8. Tisztelettel: Dr. Szemán Sándor 1. Melléklet a 949/2013.XIII. számú e/őterjesztéshez: NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK... /... (... ) önkormányzati rendelete a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 50/2012.(XII.14.) önkormányzati rendelet módosításáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló évi Xc. törvény 13. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. Törvény 13. (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: