NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 19/2004. (VI.24.) KGY. r e n d e l e t e

Átírás

1 NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 19/2004. (VI.24.) KGY r e n d e l e t e szociális és gyermekvédelmi helyi önkormányzati rendeletek módosításáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. tv. 1. -ának (3) bekezdésében és 16. -ának (1) bekezdésében biztosított jogkörében, a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 30/2003. (VI. 26.) számú /a továbbiakban: Ör. I./, továbbá az önkormányzati fenntartású személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények egyes szolgáltatásainak igénybevételi rendjéről és az értük fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 15/2000. (V. 1.) számú /a továbbiakban: Ör. II./, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényből adódó egyes feladatok végrehajtásáról szóló 16/2000. (V.1.) számú /a továbbiakban: Ör. III./ és szociálisan hátrányos helyzetbe került személyek részére nyújtható lakhatásukat segítő adósság kezelési szolgáltatásról szóló 12/2003. (IV. 1.) számú /a továbbiakban: Ör. IV.) helyi önkormányzati rendeleteit az alábbiak szerint m ó d o s í t j a : 1. Az Ör. I. 2. -ának helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: 2. (1) E rendelet hatálya - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed a Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén állandó lakóhellyel rendelkező a) magyar állampolgárokra, b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, c) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. (2) A rendelet hatálya a 18. (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

2 2 (3) A rendelet hatálya kiterjed a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint b) az ban meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. 2. (1) Az Ör. I. 3. -ának c) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: E rendelet alkalmazásában: c) jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás; (2) Az Ör. I. 3. -a az alábbi ca) ponttal egészül ki: ca) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az idős-korúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helyt-állásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra

3 3 történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás; 3. (1) Az Ör. I. 5. -ának (1) bekezdése az alábbiak szerint egészül ki: (1) Az Önkormányzat időskorúak járadékában részesíti c) az e rendelet 2. (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott személyt, amennyiben az e rendeletben foglalt feltételeknek megfelel. (2) Az Ör. I. 5. -ának (2) bekezdése az alábbiak szerint egészül ki Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy c) az (1) bekezdés alá tartozik, és tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták. 4. Az Ör. I a az alábbi c) ponttal egészül ki: Nem állapítható meg rendszeres szociális segély, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy c) az (1) bekezdés alá tartozik, és tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták. 5. Az Ör. I ai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: 21. Lakásfenntartási támogatás A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott normatív, illetve helyi önkormányzati hozzájárulás. Az önkormányzat lakás-fenntartási támogatást nyújt a) az alább meghatározott feltételek szerinti jogosultnak b) az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személynek,

4 4 22. Normatív lakásfenntartási támogatás (1) Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 25%-át meghaladja. (2) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség évben 400 Ft. A évet követően az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény - a várható energiaárak emelkedésére figyelemmel - határozza meg. (3) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm, b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm, c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm, d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (4) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e jogcímen lakásfenntartási támogatásban részesülő személy egyidejűleg normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult. A támogatás összegének kiszámítására a normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (6) A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 20%-a, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át, b) az a) pont szerinti mértéket meghaladó egy főre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, de nem kevesebb, mint 2500 forint. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. (7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: TM = 0,2- J-0,5 NYM x 0,1, NYM

5 5 ahol a J a jogosult háztartásában egy főre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni. (8) A normatív lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. 23. Helyi lakásfenntartási támogatás (1) Az önkormányzat helyi lakásfenntartási támogatást /a továbbiakban: támogatás/ nyújt annak a személynek aki az e rendeletben elismert nagyságú lakásban érvényes jogcímen - lakik és háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb össze-gének 200%-át, feltéve, hogy az e rendelet szerinti lakhatással kapcsolatos költségei meghaladják a háztartás összjövedelmének 30%-át, valamint, hogy lakáshasznosításból származó jövedelemmel nem rendelkezik. (2) A háztartás összjövedelmét gyermekenként havonta Ft-tal kell csökkenteni, ha a gyermek más helységben felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, illetve a kiskorú gyermek egészségi állapota, vagy más érdeke az általános, vagy középiskola nappali tagozatos tanulmányainak más helységben történő folytatását indokolja. E rendelkezés kizárólag a támogatás megállapítása iránti kérelmek folytán indult eljárásokban alkalmazható. (3) A támogatás önálló ellátásként, illetve a normatív támogatás kiegészítéseként is nyújtható. 24. (1) A támogatás megállapítása szempontjából Nyíregyháza városban elismert - minőségtől függő lakásnagyság: a./ Lakótelepi jellegű lakások esetén: A családban számításba A lakás komfortfokozata veendő személyek száma: összkom.komf. félkm. komf.nélk m2 55 m m2 65 m m2 73 m m2 80 m m2 95 m2 5 + n fő + 6 m2 + 6 m2

6 6 b./ családi ház esetén: családnagyságtól függetlenül 100 m2 /beépített hasznos alap-terület/ 100 m2 felett az egy főre eső átlagos lakás nagyság a 25 m2-t nem haladhatja meg, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (2) A lakásfenntartás költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó havi elismert költség szorzata. (3) A lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó havi elismert havi költsége: a) lakótelepi lakás esetén: 600 Ft b) családi ház esetén: 500 Ft 25. (1) A támogatás havi összege az elismert havi költség és a (2) bekezdés szerinti támogatás mértékének szorzata, de legkevesebb 2500 Ft. (2) A normatív támogatást kiegészítő támogatás havi összege legfeljebb az (1) bekezdés szerint számított összeg és a normatív, illetve az adósságkezelési szolgáltatásra tekintettel megállapított támogatás összegének különbözete. (3) A támogatás mértéke: Egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege %-ában: Támogatás mértéke: az elismert költség %- ában 25/A. (1) A támogatás a méltányossági jogkörben is megállapítható, ha: - a háztartás egy főre jutó jövedelme az Öny összegének 200%-át legfeljebb 15%-al haladja meg, - az elismert havi költség a háztartás jövedelmének legalább 15%- át meghaladják.

7 7 - a lakás nagysága az elismert mértéket legfeljebb 50%-al haladja meg. (2) Különös méltánylást érdemlő esetben a támogatás mértéke a táblázatban foglaltaknál magasabb legfeljebb az Öny 30%-áig terjedő - összegben is megállapítható. 25/B. (1) Támogatás csak abban az esetben állapítható meg, ha lakáscélú hátralék nem áll fenn, vagy, ha annak megfizetésére részletfizetési szerződést kötöttek. (2) Meg kell szüntetni a támogatást, ha az (1) bekezdés szerinti részleteket a jogosult nem fizeti, vagy, ha neki felróható okból három hónapon túli folyó fizetési tartozása keletkezik és azt felszólítás ellenére sem fizeti meg. (3) E rendelet egyéb feltételeinek hiányában meg kell szüntetni a 22. (5) bekezdése alapján jogosult támogatását, ha részére az adósságcsökkentési támogatás folyósítását megszüntették. (4) A támogatást kérőnek lakáshasználatának jogcímét tulajdoni lappal, bérleti, albérleti szerződéssel, vagy más okirattal igazolnia kell. A támogatás mértékének meghatározásához a lakásfenntartás, illetve lakhatás a kérelem benyújtását megelőző 12 havi - költségei közül a) a lakbért, illetve az albérleti díjat a lakásbérleti, vagy albérleti szerződéssel; b) lakás célú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletét a pénzintézet igazolásával; c) a közüzemi díjakat a közüzemi szolgáltatók által kiállított számlákkal; d) egyedi fűtésű lakások esetén a fűtés költségeit a háztartási tüzelőanyagot forgalmazó által kiállított számlával igazolja. Számla hiányában a támogatás utólagos elszámolási kötelezettséggel is megállapítható. (5) A lakásfenntartási támogatást egy évre, vagy ha a támogatást a fűtési szezonban a fűtési költségek miatt megnövekedett kiadásokra tekintettel nyújtják egy fűtési szezonra kell megállapítani. A támogatás iránti kérelem az év folyamán bármikor benyújtható és azt évente meg kell újítani. (6) A megállapított támogatást a közszolgáltatókhoz, illetőleg a bérbeadóhoz utólag, minden hónap 15. napjáig kell átutalni. Kivételt képez a fűtési költség (szén, fa, olaj), és a bérleti- albérleti díjhoz nyújtott lakásfenntartási támogatás, melyet ide nem értve az önkormányzati bérlakások bérletét - a kérelmező részére kell folyósítani.

8 8 5/A. Az Ör. I ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: (2) A Közgyűlés a jelen rendelet 23-25/B. -aiban szabályozott helyi lakásfenntartási támogatással kapcsolatos az Szt-ben és e rendeletben megállapított hatásköreinek gyakorlását a Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottságra átruházza. 6. (1) Az Ör. II a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:: 2. (1) E rendelet hatálya - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed a Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén állandó lakóhellyel rendelkező a) magyar állampolgárokra, b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, c) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. (2) A rendelet hatálya az étkeztetési szállásbiztosítási kötelezettség tekintettében - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is. (3) A rendelet hatálya az étkeztetési és szállás-biztosítási kötelezettség tekintetében - kiterjed a) a munkavállalók közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint b) a a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (2) Az Ör. II. 3. (1) bekezdés d) pontjának helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: E rendelet alkalmazásában: d) jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és

9 9 nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj meg-állapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás; (3) Az Ör. II a az alábbi rendelkezésekkel egészül ki: (6) A támogató szolgálat célja a fogyatékos személy önrendelkezésén alapuló önálló életvitelének megkönnyítése, elsődlegesen a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítésével, valamint önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása. (7) A támogató szolgálat feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően különösen a) az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése), b) az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, c) információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, d) a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása, e) segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz, f) egyes szociális alapellátási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan, g) segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú rész-vételhez szükséges feltételek biztosítása, h) a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése. (8) A támogató szolgálat együttműködik a területen lévő szociális alap- és nappali ellátást biztosító intézménnyel, a lakóotthonnal, a háziorvosi szolgálattal, körzeti védőnővel, otthonápoló szolgálattal, gyógypedagógiai, nevelési szakszolgálatokkal és a fogyatékos személyek segítő, szolgáltató szervezeteivel. (4) Az Ör. II a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

10 10 A támogató szolgálat intézményi térítési díja (1) A támogató szolgálat keretében biztosított ellátás térítési díja az ellátásra fordított költségek alapján megállapított óradíj és az ellátásra fordított időnek a szorzata, valamint - a fogyatékos személy szállítása esetén - a szállítási kilométerdíj. (2) A támogató szolgálat intézményi térítési díja a) a személyi segítésre tervezett költségek alapján megállapított támogató szolgálati óradíjból, és b) az ellátásra tervezett költségek alapján megállapított szállítási kilométerdíjból (a továbbiakban: kilométerdíj) áll. (3) A támogató szolgálati óradíj megállapítására, a házi segítségnyújtás térítési díjának megállapítására vonatkozó szabályok az irányadók. Gondozásra fordított időnek a fogyatékos személy segítésére irányuló tevékenység időtartama minő-sül. (4) A kilométerdíj nem haladhatja meg az adott évben a szállításra betervezett kiadásoknak az előző év tényleges adatai alapján megállapított éves futott kilométerre és egy gép-kocsira jutó összegét. (5) Szállításra fordított kilométernek a fuvarlevélen feltüntetett és a szállított személy, illetve törvényes képviselője által igazolt kilométerek számítanak. (6) Ha a szállítást egyidejűleg több jogosult is igénybe veszi, a szállítási díjat személyenként külön-külön kell megállapítani. (7) A támogató szolgálat intézményi térítési díjat és az igénybevevők jövedelmétől függően megállapítható személyi térítési díjak mértékét jelen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. 8. (1) Az Ör. III. 2. -ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: (1) A rendelet hatálya kiterjed a) a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel a Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárságú, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire, b) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. c) A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő

11 11 országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén tartózkodó gyermekeire is. (2) Az Ör. III. 3. -ának m) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: E rendelet alkalmazásában: m) jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás; 9. Az Ör. IV. 3. -ának d) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: E rendelet alkalmazásában: jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás;

12 12 Hatálybaléptető és vegyes rendelkezések (1) E rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) A rendelet hatályba lépésével az Ör. I. 3. és 4. számú mellékletei hatályukat vesztik, míg az Ör. II. 3. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép. Nyíregyháza, június hó 23. Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor jegyző E rendeletet június hó 24-e napján kihirdetem. Nyíregyháza, június 24. Dr. Szemán Sándor jegyző

13 13 Melléklet a 19 /2004. (VI.24. ) számú önkormányzati rendelethez 3.számú melléklet a 15/2000.(V.1.)számú önkormányzati rendelethez A térítési díjak évi mértéke: Jövedelem határok Az idősek klubjában és az értelmi fogyatékosok nappali otthonában fizetendő térítési díjak Ft felett Intézményi térítési díj: A térítési díj mértéke: 20 % 40 % 60 % 70 % 80 % 100 % reggeli Ft *** Ebéd Ft *** vacsora Ft *** Össz. Ft *** Jövedelem határok A szociális étkeztetés térítési díja Ft felett Intézményi térítési díj: A térítési díj mértéke: 20 % 40 % 60 % 70 % 80 % 100 % Ebéd Ft/nap *** Jövedelem határok A házi segítségnyújtás és a támogatói szolgálat térítési díja Ft felett Intézményi térítési díj: A térítési díj mértéke: 20% 40% 60% 70% 80% 100% térítendő Ft/óra **

14 14 Jövedelem Határok Az ebéd lakásra szállításának térítési díja Ft felett Intézményi térítési díj: A térítési díj mértéke: 20% 40% 60% 70% 80% 100% téritendő Ft/30 perc Ft/ 30 perc** Jövedelem Határok A támogató szolgálat kilométer díja Ft felett Intézményi térítési díj: A térítési díj mértéke: 20% 40% 60% 70% 80% 100% téritendő Ft/kilométer Ft/ kilométer*** ** Az ellátás tárgyi adómentes szolgáltatás, ezért az összegek általános forgalmi adót nem tartalmaznak. *** Az összegek a 15%-os általános forgalmi adót is tartalmazzák.