A tanyák: XXI. századi végváraink Helyzetkép a homokhátsági tanyákról

Átírás

1 A tanyák: XXI. századi végváraink Helyzetkép a homokhátsági tanyákról Czene Zsolt Jávor Károly Keveset tesz az, aki puszta kézzel akar szembeszállni a tanyák lelki, erkölcsi és anyagi romlásával. A fejeknél kell kezdenünk az óraigazítást. Őseink erdővel, fával, gyümölccsel és szőlővel kötötték meg a futóhomokot, a szellemi sivárság erdeje, fája, gyümölcse és szőlője az okos szó. Adjuk vissza a kint élőknek! Hagyjuk őket és segítsük! (Horváth Dezső, 1989) A tanyás térségek fejlesztési programja című munkára szóló megbízást egy civil megmozdulás eredményezte (a petróleumlámpás felvonulás), mely felhívta a figyelmet arra, hogy a XXI. században Magyarországon még több helyütt nélkülözik az emberek, a gazdálkodók az elektromos áramot. Az igazi boldogság és a civilizáció rendszerint nem járnak kéz a kézben, szükség és igény esetén azonban (különösen egy, az esélyegyenlőségre, legalábbis látszólag nagyon kényes korban) jogos elvárás, hogy minden család vagy vállalkozás használhasson elektromos áramot és azzal működtetett alapvető berendezéseket. Elindult tehát a munka, melynek folyamatába és eredményeibe most bepillantást adunk, és melynek során nagyon hamar kiderült, hogy a villanyárammal való ellátatlanság korántsem az egyedüli, hovatovább lehet, hogy nem is a legsúlyosabb problémája a tanyás térségeknek. Előkerült a közbiztonság kérdése, hiszen ennek hiánya értelmetlenné tesz minden fejlesztést, azaz értéknövekedést. Kiderült, hogy milyen komoly gond az utak minősége, esetenként a hiánya, a megfelelő minőségű ivóvíz, az öntözővíz helyben való nélkülözése. A megbízás szerinti feladat melynek célterülete a természeti Homokhátság 104 települése e kulcsproblémák közül kettőt ragadott ki, az energiaellátást és az elérhetőséget, azzal az igénnyel, hogy készüljön egy helyzetfeltáró elemzés, majd pedig fejlesztési javaslatok a problémák kezelésére. A munkában, amelyet a feladat végrehajtása érdekében el kellett végezni, oroszlánrésze volt az e célból, az adott helyi viszonyoknak megfelelően kialakított települési szintű munkacsoportoknak. A résztvevők között volt polgármester, pedagógus, önkormányzati tisztviselő, polgárőr, falugazdász, falu- és tanyagondnok, természetvédelmi őr és így tovább. Az ő áldozatkész, tenni akaró munkájuk nélkül a kitűzött feladatot nem lehetett volna teljesíteni, következésképp ez az írás sem születhetett volna meg. Valamennyi résztvevő számára világos volt, hogy az alföldi táj, a tanyák, az ott való élet sok olyan értéket hordoz, melyek méltóak a figyelemre és a megőrzésre. A tágas szemhatár, a Petőfi megénekelte táj formái, színei, illata, a földdel és a természettel való együttélés nehézségei és örömei, az elszántság, az ezekért a szépségekért és a szabadságért való áldozatés kockázatvállalás. A tanyák: XXI. századi végváraink. A tanyafelmérés célja, módszere Célok, előzmények A villamos energiaellátás hiányosságaiból kiindulva a tanyás térségek fejlesztésére vonatkozó kormánydöntés alapján az Országos Területfejlesztési Hivatal (OTH) Kiemelt 1

2 Térségi Programok Főosztálya 2005-ben megbízást adott a VÁTI Kht.-nak és az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézetének a tanyás térségek helyzetének a javítására, különös tekintettel a tanyavillamosítási feladatokra vonatkozó átfogó fejlesztési program kidolgozására. A megbízás a következő feladatokat irányozta elő: Helyzetfeltáró vizsgálat és elemzés: a célterületen a tanyák informatív felmérése, mely a célterület valamennyi tanyájára vonatkozóan térképi azonosítású adatgyűjtést, 10 %- os reprezentatív adatlapos (kérdőíves) felmérést, valamint reprezentatív helyszíni interjúkkal történő felmérést, s az így előállt adatok, információk elemzését foglalta magába. A felmérés nemcsak a tanyavillamosítás problémakörére irányult, hanem a tanyavilág valamennyi problémájának átfogó feltárását célozta. Fontos szempont volt a területi összefüggések meghatározása. Ebben a munkafázisban készült el a tanyák tipologizálása is. A felmérés eredményei az aktuális és egyedi gyűjtésű adatokat tartalmazó térinformatikai adatbázis a célterület a teljes célterületre, valamint az annak hátteréül szolgáló, illetve azt kiegészítő adatállomány. Fejlesztési stratégia és program kidolgozása: a vizsgálatban feltárt problémakörök alapján beavatkozási célterületek és intézkedések meghatározása, illeszkedve a II. Nemzeti Fejlesztési Terv tervezési feladataihoz. Ez utóbbihoz kapcsolódva kistérségi térszerkezeti tanulmánytervek kidolgozása indult el. Az átfogó fejlesztési program kidolgozásának célja az ország tanyás térségeinek feltárása, az ellátási, szociális, infrastrukturális hátrányok felszámolása különösen a villannyal ellátatlan tanyák helyzetének a rendezése a tanyavilág gazdasági fejlesztési lehetőségeinek a megalapozása, a kistérségek komplex programjába illeszkedve. Ennek keretében az alábbiakat célozta: a célterület tanyáinak teljes körű informatív felmérése, a felmérés során nyert adatokból, valamint a villamos energia hálózat és az úthálózat digitalizált adatállományából térinformatikai adatbázis összeállítása a célterületre, a tervezési környezetre vonatkozó adatok/információk összegyűjtése (rendezési tervek és szabályozás), a feldolgozott adatokra alapozva komplex, az uniós támogatások felhasználására irányuló tervezéshez igazodó fejlesztési program kidolgozása, mely alapján konkrét támogatás adható az érintett kistérségek számára a tanyavillamosítás megoldására, a tanyák sajátos problémái bekerülhetnek a kidolgozás alatt álló támogatási (fejlesztési) programdokumentumokba. A vizsgálat célterülete a Duna-Tisza közi Homokhátság 104 települése, ami három megyét (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye), két régiót (Dél-Alföld, Közép-Magyarország) és 15 kistérséget érint. Ebben a térségben van az országban a legtöbb tanya. A helyzetfeltárás a helyszíni egyeztetésekhez, a feldolgozáshoz és a dokumentáláshoz szükséges térinformatikai és alfanumerikus adatbázisok előállítása, illetve alkalmazása mellett a helyi önkormányzatok adatszolgáltatásán alapult. Alkalmazott tipológia A feldolgozás során kialakított tipológia a tanyák átfedésmentes típusba sorolására irányult. Alapelve a tanya leginkább meghatározó jellegének azonosítása volt, aszerint, hogy létezik-e még, lakják-e még, gazdasági funkcióval rendelkezik-e. A tipológiában a tanyákat négy fő típusba soroltuk (további kategória a nincs adat ), melyek közül a gazdasági és a lakófunkciójú tanyák további altípusokat tartalmaztak. 2

3 a. Gazdasági funkciójú tanya: Olyan tanya, ahol vagy önállóan (lakófunkció nélkül) vagy lakófunkcióval a tanyát életképessé tevő gazdasági tevékenység folyik. Altípusai: 1. mezőgazdasági kistermelés; 2. mezőgazdasági nagytermelés (árutermelés); 3. mezőgazdasági önellátás lakófunkció nélkül (ha lakófunkció van mellette, akkor a lakófunkciójú tanyák közé került); 4. egyéb gazdasági tevékenység; 5. vendéglátás, -fogadás. Ezek a kategóriák önállóan vagy kombinációban fordultak elő. A vegyes kategóriákat is besoroltuk a három altípusba, aszerint, hogy ahol vendéglátás is volt, az a vendéglátó tanyához, a fennmaradókból ahol mezőgazdasági nagytermelés is volt, az a mezőgazdasági nagytermeléshez, végül a maradék a mezőgazdasági kistermeléshez került. Ez a tanyatípus jelenti az életképes tanyák egyik csoportját. Ebben a típusban van a legkevesebb villannyal ellátatlan tanya. b. Lakófunkciójú tanya: Olyan tanyák, ahol nincs gazdasági tevékenység, de van lakófunkció. Altípusai: 1. lakófunkció és mezőgazdasági önellátás; 2. idősek, megélhetési gondokkal küzdők, hajléktalanok; 3. hobbitanya. E kategóriába tartoznak az állandóan lakott tanyák és/vagy idősek által lakott tanyák, megélhetési nehézségekkel küzdők által lakott tanyák, hajléktalanok által lakott tanyák, valamint a hobbitanyák (nyaralótanyák). Ez utóbbinál vettük figyelembe azokat a külföldi tulajdonú tanyákat is, ahol nem jelölték a hobbitanya kategóriát. Mivel a kategóriák között átfedések vannak, így az altípusokat úgy különítettük el, hogy ahol hobbitanya (is) volt, az a hobbitanyához került, a fennmaradók közül az idősek és/vagy megélhetési gondokkal küzdők és/vagy hajléktalanok által lakott tanya lett a szociálisan problémás tanya, s az egyéb jellemzőkkel nem bíró állandóan lakott tanya lett a lakófunkciójú tanya. Ez utóbbinál vettük figyelembe a lakófunkcióval párosuló mezőgazdasági önellátást, tekintve annak kiegészítő jellegét a lakófunkció mellett. Ez a tanyatípus két csoportba sorolódik: az állandóan lakott tanyák közül az idősek, a megélhetési gondokkal küzdők és a hajléktalanok által lakott tanyáknál a villanyellátást fizetőképességi problémák nehezítik, s a tanya hosszú távú fennmaradása is problémás. A lakófunkciójú tanyákon belül jellemzően ennél az altípusnál a legtöbb a villannyal ellátatlan tanya. A másik csoportot a hobbitanyák és azok tanyák képezik, ahol a lakóknak stabil megélhetése van, tehát ahol nincsenek szociális hátrányok/korlátok, valamint folyik mezőgazdasági önellátó tevékenység. Ezek életképes tanyáknak tekinthetők. Közülük arányában a hobbitanyák közt több a villannyal ellátatlan tanya. c. Lakatlan tanya/ismeretlen funkció: Olyan lakatlan tanyák, amelyek gazdasági funkcióval sem rendelkeznek. Altípusa nincs. Itt vettük figyelembe azokat a tanyákat is, ahol csak valamilyen kiegészítő információt közöltek, de mellette nem volt nevesítve sem lakó-, sem gazdasági funkció megjelölve (pl. nincs villany kategória, vagy építészeti, tájképértékű tanya). A lakatlan tanyák fennmaradása kétséges, a villamosítás szempontjából kiesnek; a nem nevesített funkciójú tanyáknál differenciált megközelítés szükséges. Ebben a típusban van a legtöbb villannyal ellátatlan tanya szám szerint és arányában is. d. Megszűnt, összedőlt tanyák: Összedőlt kategória, illetve a megjegyzés oszlopban a megszűnésre vagy nem tanya funkcióra utaló bejegyzés (pl. szántó). Közöttük is jelöltek villany nélküli tanyákat, ezek azonban az elektromos energiaellátásnál értelemszerűen nem jönnek számításba. e. Nincs adat vagy adatbázisbeli átfedés: Azok a anyák, amelyekre nézve a felmérés nem szolgáltatott adatot vagy amiatt, mert az adott település nem készítette el a felmérést, vagy amiatt, mert a felmérést végzők nem rendelkeztek róluk pontos információval. Üres adatsorok, valamint a megjegyzés oszlopban nincs adat, kihúzás, illetve a duplikálódásra vagy kódolási problémára utaló bejegyzés alapján. 3

4 Reprezentativitás március 31-ig a felmérésben szereplő 104 településből 91 település (87 %) szolgáltatott adatot, azaz küldte vissza a feldolgozást lehetővé tevő táblázatot. 13 településre egyáltalán nincs adat, ami a felmérést reprezentatívvá teszi. A reprezentatív jelleget növeli, hogy az adatot szolgáltató települések többsége sem tudott minden tanyáról információt adni. Összességében a nyilvántartott tanyából tanyára (27 %) nincs adat. Ez alapján a tanyafelmérés 73 %-os reprezentativitású, ami tanya adatát jelenti. A tanyafelmérés összegző adatai Az adattal rendelkező tanyák (39251 db) között 5414 (14 %) az olyan objektum, amely a évi légifelvételezésen tanyaként azonosítható objektumként szerepelt, de a felmérés során kiderült, hogy mára összedőlt, megszűnt. A létező tanyák (33837 db) az adattal rendelkezőknek 86 %-át teszik így ki. Közülük azonban 7870 db (22 %), tehát közel egynegyedük lakatlan, míg a működő, tehát a gazdasági és lakófunkciójú tanyák száma együttesen (78 %). A megszűnt és a lakatlan tanyákat tekintve az adattal rendelkező tanyák egyharmada már eltűnt vagy rövidesen megszűnhet, ami a tanyavilág erőteljes erodálódását jelzi. Másik fontos momentum, hogy a működő tanyák kétharmadán (64 %) már a termelési funkció visszaszorult, vagy egyáltalán nincs jelen, vagy csak önellátó gazdálkodásként, vagyis a tanya csak vagy elsődlegesen lakóhely. Ez a tanya hagyományos funkcióinak átrendeződését mutatja. A felmérés szerint az elektromos energiával ellátatlan tanyák száma a teljes vizsgált területen darabra becsülhető. Az adattal rendelkező tanyák közül 5164 db, ebből a még meglévő (de lakatlan) és a működő tanyák közül pedig 3737 db nélkülözi a villanyáramot. Figyelemre méltó a lakatlan tanyák magas aránya az ellátatlanok között. A felmérés főbb sarokszámait az 1. táblázat és az 1. ábra mutatja be. Az arányok természetesen településenként is változnak. A tanyák jellegzetesen a kecskeméti kiskunfélegyházi kisteleki mórahalomi kistérség vonalában sűrűsödnek. 1. táblázat A tipológia kategóriái és összegző adatai Tanyák típusa db Ebből villannyal ellátatlan db Nincs adat vagy adatbázisbeli átfedés (ismétlés) Megszűnt (összedőlt) tanya Gazdasági mezőgazdasági kistermelés funkciójú tanya mezőgazdasági nagytermelés mezőgazdasági önellátás/lakatlan vagy nem nevesített funkcióval egyéb gazdasági tevékenység Lakófunkciójú tanya vendéglátás, -fogadás lakófunkció és mg. önellátás idősek, megélhetési gondokkal küzdők, hajléktalanok hobbitanya Lakatlan tanya lakatlan tanya/ismeretlen funkció ÖSSZESEN

5 1. ábra Lakatlan tanya; 6059; 19% A létező tanyák funkció szerinti megoszlása Gazdasági funkciójú tanya; 9059; 28% Lakófunkciójú tanya; 16908; 53% 5

6 2. ábra A tanyák típus szerinti megoszlása és a megszűnt tanyák Pilis Nyáregyháza Albertirsa Dabas Dánszentmiklós Ceglédbercel Újhartyán Újlengyel Hernád Pusztavacs Örkény Mikebuda Csemő Cegléd Táborfalva Tatárszentgyörgy Felsőlajos Ladánybene Lajosmizse Kunbaracs Nagykőrös Nyársapát Törtel Jászkarajenő Kunadacs Kerekegyháza Kecskemét Kocsér Szentkirály Tiszakécske Fülöpháza Nyárlőrinc Lakitelek Izsák Ágasegyháza Ballószög Helvécia Városföld Tiszaalpár Soltszentimre Csengőd Páhi Orgovány Jakabszállás Kunszállás Fülöpjakab Akasztó Tabdi Kaskantyú Bugacpusztaháza Bugac Kiskunfélegyháza Gátér Csongrád Kiskőrös Soltvadkert Bócsa Tázlár Felgyő Petőfiszállás Móricgát Csanytelek Jászszentlászló Tömörkény Pálmonostora Szank Csengele Pusztaszer Baks Kecel Imrehegy Pirtó Harkakötöny Kiskunmajsa Kömpöc Kistelek Ópusztaszer Balástya Császártöltés Kiskunhalas Csólyospálos Érsekhalma Rém Kéleshalom Kunfehértó Jánoshalma Borota Zsana Üllés Szatymaz Balotaszállás Pusztamérges Forráskút Ruzsa Zsombó Bordány Kisszállás Zákányszék Öttömös Kelebia Tompa Ásotthalom Domaszék Tanyafunkciók megoszlása Lakó Gazdasági Lakatlan Megszűnt Településhatár Mórahalom Készítette: VÁTI Kht STÉI,

7 A tanyák típus szerinti elemzése Gazdasági funkciójú tanyák Gazdasági funkcióval 9329 tanya (létező tanyák 28, működő tanyák 36 %-a) rendelkezik. A legtöbb ilyen tanyán (88 %) a gazdasági funkció a mezőgazdasági termelést jelenti, melyben a kis volumenű mezőgazdasági árutermelés (kistermelés) dominál. (A mezőgazdasági termelés kategóriái azonban a felmérésben viszonylagosak, mivel nem objektív méretkategóriák szerint történt a tanyák besorolása, hanem a kitöltést végzők megítélése szerint). Az egyéb gazdasági tevékenység (10 %), amely ipari, kisipari, kereskedelmi, esetleg szolgáltató tevékenységet jelent. Ide tartoznak a vállalkozások külterületi telephelyei. A vendéglátó tanyák (2 %) azt mutatják, hogy a falusi turizmussal elindult a tanyák gazdasági funkcióváltása, bár ennek volumene egyelőre nem meghatározó (3. ábra). A gazdasági funkcióval (is) bíró tanyák jelentik az életképes tanyák egyik csoportját. Ebben a típusban van a legkevesebb villannyal ellátatlan tanya. Összességében azonban az adatok szerint a gazdasági jelleg mára már egyáltalán nem dominál a tanyavilágban. A lakófunkcióval és lakófunkció nélküli gazdasági funkcióval bíró tanyákat együttesen tekintve a gazdasági tanyák képviselik a kisebb arányt: közel fele annyi gazdasági tanya van, mint tisztán lakótanya. Ez összefüggésben van a tanyáknak a mezőgazdaság visszaszorulásából (népességeltartó és nemzetgazdasági szerepének csökkenéséből), a szuburbanizációból és a városokból való kiköltözésből, a turisztikai hasznosításból, valamint a nyaralónak történő hasznosításból adódó funkcióváltásával. 3. ábra A gaz dasági funkciójú tanyák tipológiai megoszlása Mezőgazdasági önellátás lakófunkció nélkül; 304 db; 4% Egyéb gazdasági tevékenység; 757 db; 10% Vendéglátás, - fogadás; 141 db; 2% Mezőgazdasági nagytermelés; 961 db; 13% Mezőgazdasági kistermelés; 5486 db; 71% Lakó funkciójú tanyák A működő tanyák többsége lakófunkciójú tanya. A tisztán lakótanyák és a gazdasági funkcióval is rendelkező lakótanyák száma együttesen (működő tanyák 89 %-a). A gazdasági funkciójú tanyák több mint kétharmadában (6587 db) ugyanis laknak (71 %). A 7

8 lakótanyák közel felén (44 %) mezőgazdasági önellátást folytatnak, ezzel a tanya hagyományos termelési funkcióját fenntartják. A tanyák több mint egyharmadán (40 %) ugyanakkor idősek és/vagy megélhetési gondokkal küzdők élnek, esetleg hajléktalanok költöztek be. Különösen a Budapest környéki településeken (pl. Pilis), vagy a nagyobb városok közvetlen tanyavilágában figyelhető meg az a jelenség, hogy a városokból kiszorult rétegek kerülnek (kényszerből) a tanyákra. Ez a tanyavilág átalakulásának egyik jellemző folyamata. A tanyák 16 %-át, összesen 2700 tanyát érint a hobbitanyává válásban jelentkező funkcióváltás. A lakótanyák két csoportba sorolhatók: az állandóan lakott tanyák közül az idősek, a megélhetési gondokkal küzdők és a hajléktalanok által lakott tanyáknál a tanyák hosszú távú fennmaradása kétséges: egyaránt válhat belőlük hobbitanya, de akár lakatlan tanya is. A lakófunkciójú tanyákon belül jellemzően ennél az altípusnál a legtöbb a villannyal ellátatlan tanya, ugyanakkor ezeken a tanyákon az ellátást fizetőképességi problémák (is) nehezítik. A másik csoportot a hobbitanyák és azok tanyák képezik, ahol a lakóknak stabil megélhetése van (állandóan lakott tanyák közül azok, amelyek nem tartoznak az előbbi kategóriákba), tehát ahol nincsenek szociális hátrányok/korlátok, valamint folyik mezőgazdasági önellátó tevékenység. Ezek tekinthetők az életképes tanyák másik csoportjának. Közülük arányában a hobbitanyák közt több a villannyal ellátatlan tanya 4. ábra A lakófunkciójú tanyák tipológiai megoszlása Hobbitanya; 2700; 16% Lakófunkció és mezőgazdasági önellátás; 7488; 44% Szociális problémák; 5744; 41% Lakatlan tanyák A felmérés alapján a létező tanyák 22 %-a lakatlan, ezek fennmaradása jelenleg is kérdéses. Jelentős számuk a tanyavilágban történt/zajló negatív folyamatokat mutatja. Ebben a típusban van a legtöbb villannyal ellátatlan tanya szám szerint és arányában is, de ez az elektromos energiával való ellátás szempontjából nem jelent közvetlen igényt. Nem lakott tanyák a gazdasági funkciójú tanyák között is vannak, de ott a gazdasági funkció fenntartja a működést. 8

9 A megszűnt és lakatlan, valamint az időskorúak által lakott tanyák nagy aránya egy olyan trendet mutat, amely alapján a jelenleg még álló tanyák harmada, fele is lakatlanná válhat vagy eltűnhet. A tanyákra való kiköltözés és a nyaralónak való megvásárlás ezt a folyamatot némileg ellensúlyozza, a hagyományos tanyai életforma azonban mindenféleképpen visszaszorul. Kirajzolódó fő problématerületek és lehetséges beavatkozások A helyzetfeltáró elemzést és a fejlesztési programjavaslatot követően kistérségi térszerkezeti tanulmánytervek 1 készítése indult meg és jelenleg folyamatban van. A tanulmánytervek az energiaellátás (ezen belül hagyományos, hálózatos elektromos energia és alternatív energiaellátási formák) biztosítása, az elérhetőség javítása és az úgynevezett infokommunikációs közösségi terek kijelölése révén a fejlesztések megvalósításának irányában tett következő lépések, melyeket az OTH szándékai szerint a megvalósíthatósági tanulmányok és a kiviteli tervek készítése követne. Ez utóbbiakkal már pályázni lehetne a ban megnyíló támogatási források megszerzéséért. A nehezen elérhető tanyák helyzetfeltárása, a földút-hálózat korszerűsítési javaslata A munkahely, az alapvető szolgáltatások, az oktatási, szociális, egészségügyi stb. intézmények, a piac, az információ, de az egyes települések, a lakóhely elérhetősége fontos minden ember számára. A gazdaság működése, a gazdasági kapcsolatok szempontjából is a meghatározó jelentőségű feltételek közé tartozik a jó elérhetőség. Az ország közlekedési infrastruktúra hálózatának jelenlegi állapotában az elérhetőség jelentős különbségeket mutat az egyes térségek, települések között, gyakran kritikus mértékű esélyegyenlőtlenséget teremtve emberek, vállalkozások, települések között. Különösen igaz ez a tanyás térségekre, a tanyákra, az ott élő emberekre, gazdálkodókra, a tanyás térségekben működő vállalkozásokra. A tanyák jelentős részét ugyanis csak földút köti össze a környezetével. Ezek a földutak jó esetben állandó nyomvonalúak és időszakonkénti kivételektől eltekintve állandóan járhatóak. Gyakran előfordul azonban, hogy az időjárástól, vagy az aktuális földhasználattól, a talaj állapotától függően változó nyomvonalon lehet csak megközelíteni a tanyát, illetve átmenetileg megközelíthetetlenek. A tanyás térségek fejlesztésének jelenlegi fázisában ezért a figyelem egyik célpontja a villanyárammal való ellátás mellett az elérhetőség javítása. A kistérségi térszerkezeti tanulmánytervben az elérhetőség szempontjából legrosszabb helyzetben lévő tanyák körére készül javaslat az úthálózat fejlesztésére, javított talajút minőségben és településenként 10 km-es mértékben. Nehezen elérhetőnek minősült az a tanya, amelyiket a zárt településről (anyatelepülésről) 15 vagy több perc alatt és a kistérség központjából 20 vagy több perc alatt lehet gépkocsival elérni. A mentővel való elérhetőség hallgatólagos szabványa a percen belüli elérhetőség, ezért ezt vettük határértéknek. Az alaptérképen és a hozzá tartozó adatbázisokban sincs információ a telekhatárról, és a térképi tanyapont (különböző okokból: alapértelmezésben a telek súlypontjába kerül, más térképi jelek miatt esetenként máshova) szinte soha nem ott van, ahol a tanyaépület valójában. Ezért a nehéz elérhetőség pontos meghatározásához két lépésre volt szükség: az 1:50000-es léptékű térképen a határérték alapján nehezen elérhetőnek azonosított (1) tanyák helyzetének 1:20000 léptékű térkép szerinti elemzése, (2) esetenként helyszínelése is szükségessé vált. 1 Ezekre vonatkozóan a feldolgozás folyamatban van, adatokat ezért nem tudunk közölni. 9

10 A nehezen elérhető tanyák számának és helyzetének, valamint a helyi partnerek véleményének ismeretében született javaslat a földút hálózat fejlesztendő szakaszainak kijelölésére, illetve létrejött egy ütemezési javaslat is, amely az első ütemben szükséges útfejlesztést tartalmazza. Ez utóbbi útszakaszok meghatározásakor szempont volt még a tanyaközpontok (településenként 1 db) helyének, épületének kijelölési igénye is. Külön figyelmet érdemelnek a halmozottan hátrányos helyzetek: a nehezen elérhető, lakófunkciójú tanyák közül, amennyiben a lakók szociális problémákkal küzdenek, ráadásul villanyáram nélkül; a nehezen elérhető, önellátásra (lakó funkció nélkül) termelő, vagy kisárutermelést végző tanyák (mely típus a legjellemzőbb a térségre) közül a villannyal ellátatlanok; végül figyelemre méltó a nehezen elérhető és egyben lakatlan tanyák viszonylag magas száma, melyek közül sok tanya villanyárammal sem rendelkezik. A társadalmi-kulturális infrastruktúra fejlesztése A tanyás térségekben új funkciók (üdülés, vendégfogadás, egyéb gazdasági tevékenységek, hajléktalanok szállása) jelentek meg, vagy a hagyományos szerep módosult (gazdálkodás nélküli lakófunkció, hobby-tanya), és a hagyományos tanyasi népesség összetétele jelentősen megváltozott. A tradicionális tanyasi életformát választók és vállalók száma azonban (szerencsére) még mindig elég magas ahhoz, hogy komolyan vegyük Duró Annamária egyik megállapítását. A tanyakutató megfigyelései szerint ugyanis, a tanyán lakó emberek földrajzilag elkülönültek ugyan, de társadalmilag mindig erősen kötődtek zárt településük (anyatelepülésük) közösségéhez. Ezen túl a tanyát választó, az eddigiekhez képest új tevékenységet folytató embereknek is meg kell adni az esélyt, hogy hathasson rájuk a genius loci, a hely szelleme. Nekik egyébként, más szempontból, ugyancsak szükségük van/lehet a helyi kapcsolatokra, a fontos tudnivalókra. Azokra a közösségi terekre tehát, ahol megtalálható a tanyán élő és tevékenykedő népesség információszerzési, kulturális és közösségi igényeinek kielégítését biztosító minimális háttér infrastruktúra is, múlhatatlanul szükség van. A múlt század első harmadában alapított tanyasi iskolák az alapfunkció oktatás mellett teret adtak a helyi közösségek életében fontos eseményeknek és nyújtottak bizonyos szolgáltatásokat is (pl. könyvtár). Ahol még használható módon megvannak ezek az ún. Klebelsberg iskolák, ott kézenfekvő ezek felújítása és közösségi használatba vétele. Ahol már nincsenek meg ezek az iskolák, vagy nem elérhetőek, ott a lakatlanul álló tanyák közül kellene erre a célra megfelelőt választani. A jelenlegi fázisban a helyi partnerek véleménye alapján településenként egy darab tanyaközpont kialakítására születhet javaslat. A javaslatok kialakításának szempontjai között szerepel az is, hogy ezek a leendő közösségi pontok a térben arányosan helyezkedjenek el (a lehető legtöbb tanya számára elérhetőek legyenek), a megközelítésük viszonylag jó minőségű úton legyen lehetséges. Szükség esetén az egyébként is tervezett településenkénti földút hálózat fejlesztés első 10 kilométerét úgy kell kijelölni, hogy az egyben a leendő tanyaközpontot is bekapcsolja a vérkeringésbe. Tanyák energiaellátása (villamos energia) Tekintettel a megszűnt (1427 db) és a lakatlan (2207 db) tanyákra is, a felmérésben azonosított 5164 villany nélküli tanya közül az elektromos energia hiánya 1530 működő tanyát érint. Ezek döntő többsége (76 %) lakófunkciójú tanya. Megoszlásukat az 5. ábra, települési megoszlásukat a 6. ábra mutatja. Energiaellátásuk szempontjából alapvetően három lehetőség adódik, melyekre a kistérségi térszerkezeti tervekben teszünk javaslatot: 10

11 Meglévő trafóról gazdaságosan ellátható tanyák; Meglévő vezetékről gazdaságosan ellátható tanyák; Alternatív ellátási móddal (megújuló energia) ellátható tanyák. 5. ábra Az adattal rendelkező tanyák közül a villannnyal ellátatlanok aránya a típusok szerint Megszűnt, összedőlt tanyák Lakófunkciójú tanya 370 Gazdasági funkciójú tanya 2207 Lakatlan tanya összesen villannyal ellátatlan 11

12 6. ábra Az árammal ellátatlan tanyák típus szerinti megoszlása Pilis Nyáregyháza Albertirsa Dabas Dánszentmiklós Újhartyán Újlengyel Hernád Pusztavacs Ceglédbercel Cegléd Örkény Mikebuda Csemő Táborfalva Tatárszentgyörgy Felsőlajos Ladánybene Lajosmizse Kunbaracs Nagykőrös Nyársapát Törtel Jászkarajenő Kunadacs Kerekegyháza Kecskemét Szentkirály Kocsér Tiszakécske Fülöpháza Nyárlőrinc Lakitelek Izsák Ágasegyháza Ballószög Helvécia Városföld Tiszaalpár Soltszentimre Csengőd Páhi Orgovány Jakabszállás Kunszállás Fülöpjakab Akasztó Tabdi Kaskantyú Bugacpusztaháza Bugac Kiskunfélegyháza Gátér Csongrád Kiskőrös Soltvadkert Bócsa Tázlár Felgyő Petőfiszállás Móricgát Csanytelek Jászszentlászló Tömörkény Pálmonostora Szank Csengele Pusztaszer Baks Kecel Imrehegy Pirtó Harkakötöny Kiskunmajsa Kömpöc Kistelek Ópusztaszer Balástya Császártöltés Kiskunhalas Csólyospálos Érsekhalma Rém Kéleshalom Kunfehértó Jánoshalma Borota Zsana Üllés Szatymaz Balotaszállás Pusztamérges Forráskút Ruzsa Zsombó Bordány Kisszállás Zákányszék Öttömös Kelebia Tompa Ásotthalom Domaszék Mórahalom Tanyafunkciók megoszlása Lakó Gazdasági Településhatár Készítette: VÁTI Kht STÉI,

13 Jogi ellentmondások A helyi partnerekkel folytatott közös munka során felvetődött néhány jogi probléma is, amelyek megnehezítik a tanyán élő, vagy élni szándékozó emberek, a gazdálkodók, a vállalkozók helyzetét. Hatályos jogszabályaink ugyanis ellentmondásosan szabályozzák a tanya fogalmát. A termőföldről szóló évi LV. törvény elismeri lakóhelyként a tanyát, viszont a hozzá tartozó földterület legfeljebb 6000 m² lehet. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény viszont beépítésre nem szánt területen létesült ezért komoly korlátozásokkal sújtott kivételnek tekinti a tanyát. Az építési törvény a beépítésre nem szánt mezőgazdasági területen két esetben enged beépítést (így pl. tanya építését): szőlő, gyümölcs és kert művelési ág esetén a legalább 3000 m²-es telek 3 %-a mértékéig, illetve minden más művelési ágban a 6000 m² feletti teleknagyság esetén, annak 1,5 %-án. Mindkét törvény tiszteletben tartása azt eredményezi, hogy pl. szántó, gyep, vagy erdő művelési ágú külterületi földön jogszerűen nem lehet tanyára építési engedélyt kiadni. További furcsaság, hogy a pénzintézetek nem fogadnak el hitelfedezetként külterületen fekvő lakóingatlant, tanyát. A 12/2001. kormányrendelet alapján igénybe vehető támogatások és a lakás célú felhasználáshoz kapcsolódó SZJA kedvezmények pedig, tanya esetén csak külön feltételek teljesítése (fő rendeltetés és jogi jelleg, valamint a művelés alól kivett terület bejegyeztetése az ingatlan tulajdoni lapjára ez utóbbi további korlátokkal) esetén hozzáférhetőek. Záró gondolatok A tanyafelmérés tényei azt mutatják, hogy a tanyavilágban jelentős átalakulási folyamat zajlik, melynek főbb jellemzői: a tisztán lakófunkció (részben kényszermegoldásként) térnyerése; a tanyák egy részének hobbitanyává válása; a vendégfogadás, idegenforgalom megjelenése a tanyán; a lakatlan tanyák magas száma. Elsősorban állami feladat és felelősség, hogy a táji és kultúrtörténeti szempontból egyedi értéket képviselő, de társadalmi és gazdasági vonatkozásban is nagyon jelentős tanyavilág működőképessége megmaradjon, hogy az átalakulási folyamat ne a tanyák létét fenyegesse, hanem életképességüket erősítse. Ehhez kapcsolódva, az önkormányzatoknak el kell dönteniük, hogy a fejlesztési elképzeléseik között szerepel-e és milyen módon a tanyák helyzetének (elérhetőség, energia, közbiztonság, víz), és így az ott élők életminőségének javítása. Búcsúzóul álljon itt egy hipotézis: a globális gazdasági és környezeti folyamatok és azok következményei rövid távon drasztikus változásokat eredményeznek. A megváltozott helyzetben a hagyományos (= önellátásra és önfenntartásra képes, a természettel harmóniában működő) tanyasi létforma, a benne meglévő és a vele együtt élő értékekkel, az ott megkívánt képességekkel, a fenntarthatóság (= egészséges és értelmes emberi élet) egyik letéteményese. Megjelent: A falu folyóirat Tanya különszám nyár o. 13