Időtartam:
|
|
- Alexandra Bodnárné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 LOCAFI +: Függőleges oszlopok hőmérsékletének vizsgálata a helyi tűz esetén Időtartam: Tűzvédelem: Jogi háttér és referencia dokumentumok Magyarországon 1
2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 4 2. Tűzvédelmi előírások Biztonsági követelmények 5 3. A szerkezet tűzállóságának ellenőrzése Tervezési eljárások A tűzhatás számítására alkalmazható eljárások Alternatív módszerek a tűzhatások figyelembevételére A tűzterhelés számítása az Eurocode alapján (EC1-1-2 E melléklet) A tűzhatás egyenértékű ideje A tűzhatás egyenértékű idejének számítása az Eurocode szerint A tűzhatás egyenértékű idejének módosítása a Nemzeti Melléklet alapján Építőanyagok és épületszerkezetek tűzvédelmi osztályba sorolása Az épületszerkezetek tűzvédelmi követelménye Az épületek tűzveszélyességi osztályba sorolása Tűzállósági határértékek definiálása (a vizsgált elemekre) Tűzvédelemben illetékes hatóságok A magyarországi a tűzvédelmi megfelelőség igazolásának módjai Garázsok Minta példák példa - ipari épület Tűzvédelmi terv Az OZone bemeneti adatai Az OZone eredményei Példa - Közigazgatási épület Tűzvédelmi terv Feliratokkal ellátott grafikonok használata Az OZone használata Bemeneti adatok Eredmények Az acél oszlop értékelése 36 2
3 A terhelés kiszámítása A keresztmetszet besorolása Az oszlop ellenállásának kiszámítása a LOCAFI modellel Értékelés példa - fedett parkoló Tűzvédelmi terv OZone bemeneti adatok Az OZone eredményei Összefoglalás Irodalomjegyzék 43 3
4 1. Bevezetés Az épületek tűzbiztonságának értékelése elsősorban két dokumentumra épül. Egyrészt van rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat, mely meghatározza a követelményeket és módszereket, hogyan lehet használni, hogyan ellenőrizze a tűzvédelmi szempontból az épületeket és másrészt az Eurocode szabványok, valamint a kapcsolódó Nemzeti mellékletek, amelyekkel ellenőrizni és tervezni lehet a szerkezetek tűzállóságát. Mint minden európai országban, a szerkezetek tűzvédelmi követelményei különböznek főleg paraméterek, mint építménymagassá*g, emeletek száma, a méret, a épület távolság (távolság a szomszédos épületek között), a népesség, ill. a felhasználók, a működés jellege, a kockázatos területek jelenléte stb. A követelményszintet a becsült evakuálási idő és a szerkezet összeomlásának következményei alapján kell meghatározni. A jogszabályok szerint, a követelményeknél az tűzállósági tartomány és 240 között lehet és alapul a névleges tűzgörbe által meghatározott nemzetközi szabvány az ISO 834 [1] használható. A tűzvédelmi szakember felelős a tűzveszély meghatározásáért és a szükséges tűzállóság meghatározásáért. A szerkezeti elemek tervezése a tűz hatására a statikus feladata, vagy egyszerűsített módszerek alkalmazásával, névleges hőmérsékleti görbével vagy fejlettebb módszerekkel. Fejlettebb eljárásokkal történő tervezés esetén a gázhőmérséklet meghatározásakor szoros együttműködésre van szükség egy tűzvédelmi szakemberrel. A helyi tűz hatásának kitett acéloszlopok tervezésére, például parkoló házakban, jelenleg nincsenek megfelelő számítási modellek és előírások. Ez a túlzott és drága tűzvédelem megteremtéséhez vezethet, ami veszélyezteti az acélépítési projektek versenyképességét. A projekt célja, LOCAFI + [2] kiterjesztése egy új, egyszerűsített eljárás alkalmazása és bevezetése lokalizált tűznek kitett acéloszlopoknál, amely számítás származik a LOCAFI FC [3] projektből. A jelen dokumentum célja, hogy összefoglalja a meglévő ismereteket, és jogi háttérrel szolgáljon a szakértők számára új megközelítések és számítási módszerek alkalmazására, és megoldott példák alkalmazásával bemutassa ezeknek a megközelítéseknek a használatát. A tűzvédelemre vonatkozó törvény az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban OTSZ) [4]. Törvény szabályozza a védelem feltételeit, az élet és az egészség, az egyének, a tulajdon és a környezet vonatkozásában. Megadja a kompetenciát az államigazgatás, az önkormányzatok és a tűzoltóság vonatkozásában. 2. Tűzvédelmi előírások Az OTSZ mind a tervezési, építési, elfogadási és az épületek használatba vételi előírásai tartalmazzák a tüzek megelőzését, és biztosítják a feltételeket a hatékony tűzoltásra. A részletezésük a következő: Biztosítja, hogy a projekt dokumentáció az épületek, a működési struktúrák és azok használata, valamint kezelése megfelelnek az épületek tűzvédelmi követelményeinek. Biztosítani kell, hogy ha változik az épület használata, nem lesz csökkenés tűzvédelmi vonatkozásban, vagy a személyek biztonsága, illetve a tűzoltóság beavatkozási körülményeiben. Biztosítsa a kémények rendszeres tisztítását, a szakmai felülvizsgálat lehetőségét képesített személy részére, Beszerzi és telepíti a megfelelő típusú tűzoltó készülékeket, a tűzoltó vízvezetéket, a vízellátást a tűzoltás számára, a tűzoltó-felszereléseket, a tűzoltó anyagokat, a tűz és 4
5 evakuálási terveket, a vészvilágítást, a tűzjelző berendezéseket, az anyagi eszközök tűzvédelmi védelmét, különös tekintettel a tűzveszély létesítményekre, berendezésekre és helyiségekre, Azonosítja és folyamatosan fenntartja az elérhető menekülési útvonalakat, vészkijáratokat, valamint hozzáférést biztosít a disztribúciós létesítményekbe való bejutásra: víz, tűzoltó készülék, tűzjelző működőnek, tűzivíz rendszer, illetve azok bezárására: villamos energia, gáz, stb. Biztosítja, hogy a hatóság a tűzfelügyeleti állapot, a közösségi hozzáférésű helyiségek és területek tűzvédelmi vizsgálata lefolytatása érdekében rendelkezésre bocsátja a szükséges dokumentációkat, tűzvédelmi és kapcsolódó dokumentumokat és információkat Biztonsági követelmények A legfontosabb rendelet a tűzvédelmi kapcsolatban a tervezés és kivitelezés a munkálatok vonatkozásában az OTSZ, a műszaki követelményeinek megállapításáról az épületek építése és használata során a tűzbiztonságról. Az épületet a tűzbiztonság szempontjából úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy a tűz esetén: a) a szerkezeti szerkezet teherbíró képessége és stabilitása meghatározott ideig megfelelő legyen, b) korlátozza a tűz és a füst előfordulását és terjedését az épületben lévő tűz kitörésétől, c) korlátozza a tűznek a szomszédos épületekre való kiterjesztésének lehetőségét, d) az emberek időben elhagyhatják az épületet, vagy más módon menthetik meg őket, e) biztosítja a tűzvédelmi egységek biztonságát. Ezeket az alapvető követelményeket ki lehet elégíteniük különböző módszerekkel, tűzvédelmi megoldások figyelembevételével szabványos tűzre vagy természetes (parametrikus) tűzesetekre, beleértve a tervezési passzív és/vagy aktív tűzvédelmi intézkedéseket is. Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekben adja meg a különböző területekre az előírásokat, mint TvMI Tűzterjedés elleni védelem [5], TvMI 2.6: Kiürítés [6], TvMI 3.2: Hő és füst elleni védelem [7], TvMI 4.1: Tűzoltó egységek beavatkozását biztosító követelmények [8], TvMI 5.1: Beépített tűzvédelmi eszköz tervezése, telepítése [9], TvMI 6.2: Beépített tűzoltó berendezések tervezése, telepítése [10], TvMI 8.3: Számítógépes tűz- és füstterjedési, valamint menekülési szimuláció [11], TvMI 9.1: Tűzvédelmi műszaki megfelelőségi kézikönyv [12], TvMI 11: Építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői [13], TvMI 12.2: Felülvizsgálat és karbantartás [14]. 3. A szerkezet tűzállóságának ellenőrzése Szerkezetek és szerkezeti elemek Eurocode-al történő tervezése foglalkozik a passzív tűzvédelem szempontjaival a megfelelő tűzellenállás és a tűz terjedésének csökkentése szempontjából. 5
6 3.1. Tervezési eljárások Az EN [16], az analitikai eljárás figyelembe vette a tűz hatását a szerkezeti rendszer viselkedésére magasabb hőmérsékleten, a hő, a feszültség és a pozitív hatások az aktív és passzív tűzvédelmi rendszerek vonatkozásában, valamint a bizonytalanságokat, amelyek ehhez a három paraméterhez tartoznak. Ha az eljárás egy névleges (normalizált) tűzön alapul, akkor egy adott tűzállósági időt igénylő osztályozási rendszer figyelembe veszi a fent leírt területeket és bizonytalanságokat. A 3.1 ábra meghatározza az osztályozási szabályok és a szerkezetek tűzbiztonsági kialakításának alkalmazási körét [16]. A szabályozások szerint a névleges tűzgörbéket termikus terhelések generálására használják. A tűzbiztonsági technikát a fizikai és kémiai paraméterek alapján adódó hőterhelésre utalja ábra. A besorolási és tűzbiztonsági terv hatálya [11] Egy elemes kísérletek Az elem különállónak veendő. A közvetett tűz hatásokat elhanyagoljuk, kivéve azt ami a hőmérsékleti gradiensből származik Táblázatos adatok Van - Általános tűz esetére találhatóak csak adatok, 5..1(1) - Más tűzgörbékhez is lehet a szabvány adatai alapján táblázatos adatokat megadni Egyszerűsített számítási módszerek Van - Általános és paraméteres tűz esetére, 4.2.1(1) - izoterma vonalakat csak az szabványos tűz esetére adja meg, 4.2.2(1) -az anyag modellek csak a fűtési értékekhez alkalmazhatóak, hasonlóan a z általános tűzhöz, (2) észletes számítási modellek Van 4.3.1(1)P Csak az elveket ismerteti 6
7 A szerkezet egy részének vizsgálata A szerkezet egy részének vizsgálatánál a vizsgált részben keletkező közvetett hőmérsékleti hatásokat figyelembe veszi de a szerkezet többi részétől nem függ időben Globális szerkezeti vizsgálat Az egész szerkezet vizsgálata. A közvetlen tűzhatásokat figyelembe veszi a szerkezeten belül Nincs Van - általános és paraméteres tűz esetére, 4.2.1(1) - izoterma vonalakat csak a szabványos tűz esetére adja meg, 4.2.2(1) - az anyag modellek csak a fűtési értékekhez alkalmazhatóak, hasonlóan a szabványos tűzhöz, (2) Van 4.3.1(1)P Csak az elveket ismerteti Nincs Nincs Van 4.3.1(1)P Csak az elveket ismerteti 3.1 táblázat. A besorolási és tűzbiztonsági terv hatálya Az alábbi modellek felhasználhatók a tűz hatásának kitett szerkezetek elemzésére: - Különálló elemek elemzése, amelyek teljesen függetlenek az építkezés környező elemeitől. A környező elemek hatását figyelembe veszik a határfeltételek, - A szerkezeti rész elemzését, a szerkezet többi részének hatását a határfeltételek figyelembe veszik - Az egész konstrukció elemzése A tűzhatás számítására alkalmazható eljárások A tűz létrejöttének és fennmaradásának három alapvető feltétele van: - gyújtóforrás, - éghető anyag, - oxigén. Tehát ha egy tűzszakaszon belül elfogy az oxigén vagy az éghető anyag, akkor a tűz elalszik. A megfelelő tűzszakaszolással jelentősen lecsökkenthetjük a tűz időtartamát. A természetes tüzet úgynevezett hőmérséklet-idő görbével (3.2. ábra) lehet megadni. A hőmérséklet-idő görbe jellemzői: a felfűtési sebesség, az elért maximális hőmérséklet és a lehűlés módja. A tűzhatás számítása során különbséget kell tenni, ha lokális tűzről, illetve ha teljesen beborított kamráról beszélünk. A lokális tűz esetén, ha a tűz nem éri el a mennyezetet, akkor a Heskestand módszer szerint számolható a külső légtér hőmérséklete, ha a tűz eléri a mennyezetet, akkor a Hasemi módszer alapján határozható meg a légtér hőmérséklete. Mind a két módszer megtalálható az EC1-1-2-ben [16]. 7
8 Hőmérséklet Belobbanás előtti szakasz Belobbanás utáni szakasz C Természetes tűzgörbe Belobbanás Gyulladás Tűz kezdete Kulcsszó: Gyulladás Parázslás/izzás Melegedés Hűlés Idő Jellemző: Gyúlékonyság Hőm. növekedése füstképződés Tűzteher sűrűsége 3.2 ábra: A természetes tűz fázisai [16] Szellőzés A tűzhatás során, ha teljesen beborított kamráról beszélünk, akkor a szerkezetet érő hőmérsékleti hatások meghatározásához két különböző eljárás használható: az előíró és a teljesítményen alapuló módszer. A tűzfolyamat a tűzszakaszban lévő gázok hőmérsékletét szabja meg a teljes lángba borulástól eltelt idő függvényében. A gázhőmérsékletet a teljes tűzszakasz minden pontjában azonosnak tekintjük, akármekkora is a tűzszakasz mérete. Az első szakasz a kezdődő tűz szakasza (3.3. ábra). Ebben a szakaszban a lángok még csak egy adott helyen találhatók, a tűz éghetőanyag-szabályozott (ez éghető anyag mennyisége szabályozza). Forró gázoszlop emelkedik fel, és ha vízszintes elem (pl. mennyezet) kerül az útjába, akkor a hőáramlás (konvekció) és a lánghatás miatt a tűz felfelé és oldalirányban is terjedni fog [16] ábra: Természetes tűz szakaszai. 8
9 A következő szakaszban, a szabadon égés szakaszában a tűz hővezetéssel, hőáramlással és hősugárzással terjed. Az éghető anyagok hőmérséklete a gyulladási hőmérsékletük fölé emelkedik, és a tűz tovább terjed. A helyiségben felszálló gázok és a füst a mennyezeti szakaszban összegyűlnek, és hőt kezdenek sugározni lefelé. Amikor ez a felső réteg eléri a gyulladási hőmérsékletet a tűz szétterjed a mennyezeti szakaszon. A hőmérséklet növekedése felgyorsul, és a lefelé sugárzó hő másodlagos tüzeket okozhat. A tűz továbbra is éghetőanyag-szabályozott. Ez az utolsó lehetőség az aktív tűzvédelem (pl. sprinklerek) sikeres alkalmazására, mert ez után a pont után a tűz hatására használhatatlanná válnak! A harmadik szakasz a belobbanás. Ekkor a helyiségben lévő anyagok egyszerre begyulladnak (mintegy 0 C körül), majd következő szakaszban a hőmérséklet maximálisra emelkedik. Ha az ablakok nem törnek ki, a tűz az adott helyiségre korlátozódik, és szellőzés-szabályozottá válik. Az utolsó fázis a lehűlési szakasz, amikor az éghető anyag lassan elfogy, a tűz kialszik, és az anyagok megemelkedett hőmérséklete visszacsökken a környezetük hőmérsékletére. Előfordul azonban olyan eset, amikor a belobbanást követően a megemelkedő hőmérséklet miatt kitörnek az ablakok, esetleg valaki kinyitja a helyiség valamely nyílászáróját. Ilyenkor a tűz hirtelen oxigén-többletet kap, melynek hatására fokozottan megnő a tűz intenzitása. Ez a hatás látható a 3.4 ábra jobb oldalán. A belobbanás utáni első csúcsot követően a tűz szellőzés-szabályozottá válik és a hőmérséklet csökkenni kezd, majd az oxigén hatására ismét növekedésnek indul. A jelenség pontos alakulását sok tényező befolyásolja, mint például a helyiség és a nyílászárók mérete, valamint az éghető anyagok mennyisége és fajhője, ezért a modellezése nehézségekbe ütközik ábra: Hagyományos és modern tűzgörbe (CFBT-US LLC., 2011 [17]). Az előíró módszer a hőmérsékleti hatásokat a névleges tűzteherből állítja elő az EC1-1-2: 3.2. pontjában felsorolt névleges hőmérséklet-idő görbék felhasználásával. A már említett szabványos tűzgörbén (magasépítési épületekre) kívül a külső tűz illetve a szénhidrogéntűz (alagutakra) görbéjének függvénye található itt. Ezeken kívül speciális esetekre további tűzgörbék is léteznek (pl. speciális alagúttűz-görbék). A három névleges tűzgörbét a 3.5. ábra mutatja. Az előíró módszer használata esetén bármely módszert (táblázatos, egyszerűsített, illetve részletes számítási eljárások) alkalmazhatjuk a mechanikai viselkedés elemzésére. Az EC1-1-2: 3.2 pontjában felsorolt névleges tűzgörbék alkalmazása számos előnnyel jár, mindezek mellett bizonyos méretezési szabványok csak ezeket a tűzgörbéket (módszereket) engedélyezik használni. 9
10 A szabványos hőmérséklet-idő (ISO) görbe egyenlete: g = log10 (8t + 1) ahol g a tűzszakaszban érvényes gázhőmérséklet [ C] t a tűz belobbanásától eltelt idő [perc] A szabványos ISO-tűzgörbétől az alábbi esetekben térhetünk el feltéve, hogy a méretezési szabvány engedélyezi: - ha a tűzhatásra vizsgált szerkezet az épület külső elválasztó eleme, akkor a külső tűzgörbe alkalmazásával más tűzszakaszból származó tűzhatásra is meg kell vizsgálni (EC1-1-2: ), - ha az ott tárolt szénhidrogének következtében a tűz a szokványosnál erőteljesebb, akkor a szénhidrogéntűz-görbét kell használni (EC1-1-2: ). A névleges tűzgörbék a teljes tűzszakaszban azonos hőmérsékletű gázt tételeznek fel, és gázhőmérséklet-idő összefüggést adnak egy fiktív tűzhatásra. A névleges tűzgörbéket bár építményeken végrehajtott tűzkísérletekre illesztették, de hanyatló ágat a biztonság javára nem definiáltak. Gázhőmérséklet ( C) 1200 Szénhidrogéntűz Szabványos tűz 0 Külső tűz Idő (perc) 3.5. ábra: Az EC pontjában szereplő névleges tűzgörbék (IFISEK oktatóanyag) [18] A teljesítményen alapuló módszer a tűzfolyamatokat és a hőmérsékleti hatásokat fizikai és kémiai paraméterek alapján, mérnöki számításos módszerrel határozza meg. Ehhez különböző szintű számítási modellek használhatók, amelyekhez ismerni kell a tűzszakaszt határoló anyagok hőtani jellemzőit (sűrűségét, fajhőjét, hővezetési képességét), a tűzteher nagyságát (az éghető anyagok adatait) és a szellőző felületeket. A tűzfolyamat és a tervezési tűzhatások vizsgálata során mindig feltételezhető, hogy egyszerre csak az épület egyetlen tűzszakaszában lép fel a tűz. Egyetlen tűzszakaszra korlátozott tűzhatás esetén a természetes tüzet egyszerűsített tűzmodell segítségével, vagy paraméteres tűzgörbével modellezhetjük (az EC1-1-2: A melléklete alapján), így viszonylag egyszerűen kiszámíthatók a tűz során előálló hőmérsékletek a belobbanás utáni 10
11 időszak melegedési és hűlési szakaszában (a kezdeti növekedés szakaszával a modell nem foglalkozik), valamint meghatározható a legnagyobb hőmérséklet kifejlődésének időpontja. A paraméteres görbe alkalmazása a tervezés szempontjából előnyös lehet azokban az esetekben, amikor az éghető anyagok mennyisége, illetve a belőlük származó tűzterhelés kicsi ilyenkor a névleges tűzgörbék szerinti számítás indokolatlanul túlbecsüli a tényleges tűzterhet. Mindez viszont kockázatos abban az esetben, ha később a helyiség funkciója, például a benne tárolt anyagok mennyisége vagy minősége megváltozhat, és emiatt a tűzterhelés megnőhet. A parametrikus tűzfolyamatok egyszerű eszközökkel vesznek tekintetbe néhány fizikai körülményt, amelyek a valóságos tüzeket befolyásolják. Hőmérséklet-idő összefüggéseket adnak meg, aminek alapján egyszerűen használhatók. Lényeges különbség a paraméteres tűzgörbe és a névleg tűzgörbe között, hogy míg a névleges tűzgörbék csak felmelegedő szakasszal foglalkoznak, a paraméteres tűzgörbe használata esetén a tűznek kifejlődő és hanyatló szakasza egyaránt számításba veendő. A parametrikus módszer alkalmazása esetén a tűzszakaszra vonatkozó azonban konkrét adatokra van szükség: - a tűzszakasz tűzterhelésének nagyságára (fajlagos tűzteherre); - a helyiség vagy tűzszakasz geometriai méreteire; - a nyílások méreteire a falakon, alsó és felső határoló födémeken; - a határoló szerkezetek legfontosabb hőtani jellemzőire. Az EC1-1-2: A mellékletében leírt eljárás alkalmazásának feltétele, hogy a tűzszakaszban egyenletes hőmérséklet-eloszlás legyen. Ez csak viszonylag kis alapterületű (max. 500 m 2 ), a tetőn nyílások nélküli, legfeljebb 4 méteres belmagasságú helyiségek, tűzszakaszok esetén alkalmazhatók. További feltételek, hogy a tűz elsősorban cellulóztartalmú anyagokból keletkezzen, és az éghető anyagok teljesen elégjenek. A parametrikus módszer esetén felmelegedési szakaszban a gáz hőmérséklet-idő görbéje a következő összefüggéssel számítható ki: g = (1 0,324e 0,2t 0,204e 1,7t 0,472e 19t ahol: g a tűzszakaszban érvényes gázhőmérséklet t* idő elteltével [ C] t* t* = t. [óra] t idő [óra] 2 ( O / 0.04) = 2 ( b /11) [-] O nyílás-tényező; 0,02 O 0,20 [m 1/2 ] b hőtechnikai tényező; b = ( c ) ; 100 b 220 [J/m 2 s 1/2 K] a helyiség térelhatároló szerkezeteinek sűrűsége [kg/m 3 ] c a helyiség térelhatároló szerkezeteinek fajhője [J/kgK] a helyiség térelhatároló szerkezeteinek hővezetőképessége [W/mK]. A b hőtechnikai tényező számítása során a helyiség térelhatároló szerkezeteinek hőtechnikai adatait az üzemi hőmérsékleten kell beírni. Az EC1-1-2:A mellékletében található útmutatás a b tényező számítására olyan esetekben is, ha a térelhatároló szerkezetek anyaga más, illetve több rétegből épülnek fel. A felmelegedési fázis végének és egyben a legmagasabb hőmérséklet elérésének ideje a következők szerint számítható: ) 11
12 ahol: t max = max ( qt, d / O); tlim qt,d qt,d = qf,d. Af /At ; 50 qt,d 1000; a fajlagos tűzteher a teljes felületre [MJ/m 2 ] qf,d a fajlagos tűzteher tervezési értéke az Af födémfelületre vonatkoztatva [MJ/m 2 ] tlim lassan növekvő tűz esetén tlim = 25 perc, közepesen növekvő tűz esetén tlim = 20 perc, gyorsan növekvő tűz esetén tlim = 15 perc (A növekedés sebességét a 3.2. táblázat adja meg). Tűz növekedési sebessége gyors közepes lassú 3.2. táblázat: A növekedés sebessége Helyiség rendeltetése Könyvtár, bevásárlóközpont, színház, mozi Lakóhelyiség, kórház, szállodai szoba, iroda, iskolai osztályterem Közlekedési és nyilvános területek Az eredmény szempontjából két eset lehetséges: - tmax > tlim, ; ekkor a kapott tmax ismeretében t*max majd a legnagyobb hőmérséklet max és a hőmérséklet-idő görbe felmelegedési szakasza az eddigi képletekkel számítható; - tmax = tlim, ekkor az O nyílástényezőt az alábbiak szerint kell módosítani: Olim = 0,0001. qt,d / tlim ezután az O helyett az Olim tényezőt használva kell helyett lim-et, és mindezek használatával a felmelegedési szakaszban a hőmérséklet-idő görbét, valamint max-ot kiszámítani; - további módosítás szükséges, ha egyidejűleg fennáll az alábbi négy feltétel: tmax = tlim és O > 0,04 és b < 11 és qt,d < 75 ; ekkor lim értékét egy további k tényezővel kell megszorozni: O 0,04 q t, d b k = 1+ 0, A lehűlési fázisban a hőmérséklet-idő görbét az alábbi összefüggések határozzák meg: g g g ( t tmax X ) ( tmax)( t tmax X ) ( t t X ) = max 625 ha t*max 0,5 = max 2503 ha 0,5 < t*max < 2 = max 250 max ha 2 t*max ahol: t* t* = t. [óra] 12
13 t*max t =.0002 q O 0 t, d / max [óra] X X=1,0 ha tmax > tlim illetve X = tmax. / t*max ha tmax = tlim. A teljes paraméteres hőmérséklet-idő görbe kiszámítása kis időlépésekben, célszerűen táblázatkezelő program használatával oldható meg. A teljes tűzmodellek, amelyek képesek kezelni a tűzszakaszon belül különböző hőmérsékletű tartományok kialakulását, komplex mérnöki számításokat követelnek meg. Mind az egyzónás, mind a kétzónás, mind az áramlástechnikai dinamikai modellek (lásd az EC1-1-2: melléklete) tulajdonképpen csak számítógépes módszerekkel használhatók. Az interneten több helyütt is találhatók akár ingyenesen (IFISEK oktatóanyag [18]) ezeket a modelleket alkalmazó szoftverek. A teljes tűzmodellek egyik típusát a zóna modellek alkotják. A zóna modellek alapelve, hogy egy adott zónán belül a hőmérsékletet állandónak feltételezzük. A zónákon belül érvényes az anyag- és energia-megmaradás elve. Mivel ezek a modellek nem csak a levegő hőmérsékletéről szolgáltatnak információkat, hanem a falak, ill. a mennyezet hőmérsékletéről is, ezért az építőmérnöki feladatok során a szerkezetek méretezésében fontos szerepet játszanak. Emellett figyelembe veszik a különböző nyílások hatását, és kiszámítják a rajtuk kiáramló gázok mennyiségét, vagy akár a sebességét is. Ehhez természetesen meg kell adnunk a falak és a mennyezet szerkezetének fizikai paramétereit, illetve a zónák geometriai adatait, beleértve a nyílásméreteket is ábra: Kétzónás tűzmodell, zónahatár változása (Cadorin, Pintea, Franssen, 2001, [19]). A zóna modellek közül a kétzónás modellt a tűz kezdeti szakaszában alkalmazzuk, vagyis a belobbanás előtt, amikor a felső rétegben elhelyezkedő forró füstgázok egy melegebb zónát, míg az alsó régiókban lévő légtömegek egy hidegebb zónát képviselnek. Az egyszerűsített modellek közül ebben az esetben alkalmazzuk a lokalizált tűz modelleket. A két zóna közötti hőcserét légáramlási modellel biztosítjuk. Fontos adat lehet még a réteghatár időbeni változása (3.5 ábra), vagyis az egyes zónák vastagsága. Ennek azért van jelentősége, mert tűz esetén az emberek az alsó, hidegebb, füstgázoktól mentes zónában képesek csak menekülni, hiszen a felső réteg a légzést és a látási viszonyokat is erősen korlátozza. Egyzónás modellt abban az esetben alkalmazunk, ha a belobbanás már megtörtént, vagyis a teljesen kifejlett tűz esete áll fenn. Ekkor (a parametrikus tűzhöz hasonlóan) a teljes helyiségben egyenletes gázhőmérséklet eloszlást feltételezhetünk. A kétzónás és egyzónás modellek egymást követő figyelembe vételével kombinált modellt is alkalmazhatunk, mely a belobbanás előtt kétzónás, utána pedig egyzónás modellt használ. 13
14 A tényleges tűzfolyamatot modellező teljesítményen alapuló módszerek bármelyikének használata esetén a tűzhatás egyenértékű idejének alkalmazásával határozható meg a szabványos tűzben érvényes tűzállóság a szerkezeti elemnek a valós tűzben meghatározott tűzállósági idejéből (EC1-1-2: E melléklet). Az alapelvet a 3.6. ábra szemlélteti. Teherbírás Szabványos tűz Természetes tűz Hőmérséklet Idő Tűzszakasz hőmérséklete Szerkezeti elem hőmérséklete Tűzállóság időekvivalens 3.6. ábra: A természetes tüzek hatásának egyenértékű ideje (IFISEK oktatóanyag [18]) Idő 3.3. Alternatív módszerek a tűzhatások figyelembevételére A tűzterhelés számítása az Eurocode alapján (EC1-1-2 E melléklet) A tejes tűzmodellekkel való számoláshoz pontosan tudnunk kell az adott tűzszakasz későbbi berendezési tárgyait is a berendezési tárgyak segítségével számolható az úgynevezett fajlagos tűzterhelés. A fajlagos tűzterhelésen az építmény, épület adott tűzszakaszában, helyiségében jelenlévő és beépített anyagok tömegéből [kg] és fűtőértékéből [MJ/kg] számított hőmennyiség egységnyi padlófelületre vonatkoztatott értékét értjük [MJ/m 2 ]. A tűzszakaszokban található éghető anyagokat a tűzterhelés számításakor két csoportba oszthatjuk: - mozgó (időleges - az épületeken belüli tárolt, feldolgozott, felhasznált éghető anyagok, éghető technológiai, műszaki berendezések, szigetelések, bútorok), - beépített (állandó - az épület beépített, éghető komponenseket tartalmazó épületszerkezetei). A helyiségek, veszélyességi övezetek, épületek, tűzszakaszok tűzterhelésétől a magyar előírások szerint (OTSZ, 2011) a következők függenek: - az oltóvíz biztosításának minimálisan kötelező időtartama; - ipari, mezőgazdasági és tárolási épületek esetén a maximálisan megengedett tűzszakaszalapterület (amely más körülményektől is függ, pl. az épület tűzállósági fokozata és tűzveszélyességi osztályától). Az előző besorolásoknál néhány esetben csak az időleges tűzterhelést kell figyelembe venni. Célszerű tehát, ha az állandó és az időleges tűzterhelést külön-külön határozzuk meg, majd összegezzük. Az időleges tűzterhek értékét a legegyszerűbben normatív alapon, a helyiségek rendeltetése alapján lehet meghatározni az EC1-1-2: E melléklet E4 táblázatának alkalmazásával. 14
15 Az E4 táblázat a fajlagos tűzterhek qf,k,id karakterisztikus értékeit a rendeltetés függvényében adja meg. Amennyiben a táblázatban nem szereplő esetet vizsgálunk, akkor az időleges tűzteher is az állandó tűzteherre adott módon számítható. Az állandó tűzterheket az épület elemeiből, a burkolatokból és a bevonatokból az alábbiak szerint számíthatjuk ki: Q fi, k = M K, ihu, i [MJ] ahol: MK,i az i-edik éghető anyag mennyisége; [kg] Hu,i az i-edik éghető anyag névleges fűtőértéke MSZ EN :E melléklete E.3. táblázata szerint. [MJ/kg] A fajlagos tűzteher karakterisztikus értéke MJ/m 2 -ben: Q fi. k q f, k, áll = A ahol: f Af a tűzszakasz összes padlófelülete [m 2 ] Az alábbiakban bemutatunk egy számítási példát, ahol a fajlagos tűzteher értékét határozzuk meg egy 4 m * 5,5 m alapterületű helyiségre. A számításhoz ismernünk kell az egyes anyagok fűtőértéket, amit a 3.3 táblázatban adunk meg. Ezután megbecsüljük, hogy az egyes anyagokból mennyi lehet az adott helyiségben. Az anyagok mennyiségéből és fűtőértékéből számított szorzatok (3.4. táblázat) összege megadja a teljes keletkező hőenergiát. A teljes hőenergiát vonatkoztatjuk a padlófelületre és így megkapjuk a fajlagos tűzteher értékét táblázat: Az egyes anyagok fűtőértéke [kj/kg] Anyag Fűtőérték Anyag Fűtőérték szén 31 metanol 20 pamut 18 metamine 18 konyhai hulladék 18 poliészter 31 papír 17 polisztirol 40 habszivacs 37 polipropilén 43 fa 18 poliuretán táblázat: A teljes hőenergia [kj]számításának menete Fűtőérték Tömeg (kg) (kj/kg) fa textil műanyag szőnyeg papír más
16 Teljes hőenergia: m.h = 6318 kj Egy 4m *5,5m= 22 m 2 szobában, a fajlagos tűzteher: 6318/22 = 287 kj/m 2 Az állandó és időleges tűzterhek karakterisztikus értékeinek összegzése után számítható a fajlagos tűzteher tervezési értéke: = m q q f, d q1 q2 n f, k ahol: m az égési tényező; elsődlegesen cellulóz tartalmú anyagok esetén 0,8-ra vehető [-] q1 a helyiség méretétől függő kockázati tényező (3.5 táblázat) [-] q2 a helyiség rendeltetésétől függő kockázati tényező (3.5. táblázat) [-] n a különböző aktív tűzvédelmi intézkedések hatását figyelembe vevő tényező, melynek értéke szokásos tűzvédelmi intézkedések megléte esetén 1,0; más esetekre részletesebben az EC1-1-2: E melléklet E2 táblázata alapján vehető fel. [-] A helyiség alapterülete m táblázat: Kockázati tényezők q1 A helyiség rendeltetése q2 25 1,1 Kiállítóterem, múzeum, uszoda 0, ,5 Iroda, lakóhelyiség, szálloda, papíripar 1, ,9 Gép- és motorgyártás 1, ,0 Vegyi labor, festőüzem 1, ,13 Pirotechnikai eszközök vagy festékek gyártása 1, A tűzhatás egyenértékű ideje Az OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat, 2011), és az EC is ad számítási módszert arra, hogy a táblázatokból kiolvasható mértékadó tűzállósági időtartam helyett a tűzhatás egyenértékű idejét számítással állapítsuk meg. Fontos azonban, hogy ennek alkalmazása a gyakorlatban csak OKF (Országos Katasztrófavédelmi Hatóság) felmentéssel történhet, amire a legritkább esetben van mód. Az OTSZ 5. rész I/8 fejezet foglalkozik a számított tűzterhelés és a mértékadó tűzállósági követelmény meghatározásával. 4. pontja szerint lehet a mértékadó tűzidőtartamot számítani. A tűzhatás egyenértékű ideje az az időtartam, amely alatt a szabványos hőmérséklet-idő görbe a feltételezések szerint azonos felmelegedést vált ki, mint a tűzszakaszban lejátszódó tényleges tűz. Az OTSZ táblázataiban megkövetelt TM tűzállósági időtartam helyett az egyenértékű idő vehető figyelembe A tűzhatás egyenértékű idejének számítása az Eurocode szerint Ezt a módszert akkor lehet alkalmazni, ha a tűzteher elsősorban cellulóz tartalmú anyagok égéséből származik. Nem használható fa- és acél-beton öszvérszerkezetek esetén. A szabványos tűzhatás egyenértékű ideje percben az EC1-1-2: F melléklet szerint, percben: 16
17 ahol: t e, d = k w ) k ( q f, d b f c qf,d a fajlagos tűzteher tervezési értéke [MJ/m 2 ] kb átszámítási tényező, a térelhatároló szerkezet hőtechnikai adatainak ismerete nélkül kb = 0,07 vehető fel [min m 2 /MJ] wf szellőzési tényező [-] kc anyagfüggő korrekciós tényező, a tartószerkezet anyagának függvényében vasbetonnál és védelemmel ellátott acélnál kc = 1,0, míg védelem nélküli acélnál kc = 13,7. O (O nyílástényező számítását lásd lejjebb) [-] A szellőzési tényező számítása: 4 0,3 (0,4 ) v w f = (6,0/ H) 0,62+ 0,5 (1 + bv h ) ahol: H a tűzszakasz belmagassága [m] Av Ah v ; h v = ; h = de 0,025 v 0, 25 [-] A A f f Av falakon lévő függőleges nyílások összfelülete [m 2 ] Af a tűzszakasz összes padlófelülete [m 2 ] Ah a tűzszakasz tetőfelületén levő nyílások összfelülete [m 2 ] bv b 1,25 ( v = + v v ) 10 [-] Kis alapterületű ( Af < 100 m 2 ), tetőnyílások nélküli tűzszakasz esetén közelítőleg: Af w f = At O ahol: At a tűzszakasz összfelülete (falak, felső és alsó födém nyílásokkal együtt) [m 2 ] heq a falakon levő nyílások magasságának súlyozott átlaga [m] Av O nyílástényező; O = heq [m 1/2 ] At Ellenőrizni kell, hogy a tűzhatás egyenértékű ideje rövidebb legyen az OTSZ szerint meghatározott TM időtartamnál te,d,m TM Ha ez teljesül, akkor tfi,req = te,d,m A tűzhatás egyenértékű idejének módosítása a Nemzeti Melléklet alapján Az EC1-1-2: NA nemzeti melléklete lehetővé teszi, hogy a TM időtartam helyett a tűzhatás egyenértékű idejét az EC1-1-2: F mellékletében megadott módszer szerint számítsuk ki, de előírja, hogy a kapott eredményt még módosítani kell az OTSZ-ben a mértékadó tűzidőtartam számítása során alkalmazásra előírt következő tényezőkkel (a tényezőket és a hivatkozott táblázatok mindegyikét az OTSZ tartalmazza): ft tűzoltási hatékonysági tényező, a helyszín jellemzőnek alapján, táblázatból; 17
18 fr a szerkezet rendeltetési tényezője; az építmény állékonyságának fenntartásában a főbb épületszerkezetek különböző mértékű fontosságát veszi figyelembe, értéke a vonatkozó táblázatból vehető; fb speciális növelő (biztonsági) tényező, amely egyes épületszerkezetek állékonyságának jelentőségét veszi tekintetbe a vonatkozó táblázat szerint. A tűzhatás egyenértékű ideje ezek után az EC1-1-2: NA által előírt módosítások figyelembevételével, percben: t = f f f t e, d, m t r b ed. Magyarországon az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ, 2011) tartalmazza az építmények kialakítására vonatkozó szabályokat (ötödik rész), ezen fejezet tartalmazza az építőanyagok, épületszerkezetek tűzvédelmi osztályba sorolását és az építmények tűzállósági határértékeire vonatkozó előírásokat. Az épületszerkezeteket a tervezés során úgy kell kiválasztani, hogy a) az épületszerkezetek teherhordó képességüket tűz esetén az előírt időtartamig megtartsák, b) a tűzvédelmi célú épületszerkezetek, anyagok, termékek tűz esetén szerepüket az előírt időtartamig betöltsék, funkciójukat megtartsák, a tűz jelenlétére hatékonyan reagáljanak, c) a tűz és kísérőjelenségei terjedését funkciójuknak megfelelően gátolják, nehezítsék vagy irányítsák, és d) az általuk okozott tűzterhelés, a belőlük fejlődő hő, füst, égésgázok mennyisége a lehető legkisebb legyen (OTSZ, 2011) Építőanyagok és épületszerkezetek tűzvédelmi osztályba sorolása Az építőanyagoknak a tűzvédelmi előírások alkalmazása szempontjából történő tűzvédelmi osztályokba sorolása a tűzveszélyességi anyagvizsgálatokban kapott mérési adatok, valamint meghatározott paraméterek és az osztályba sorolással kapcsolatos vonatkozó műszaki követelményekben rögzített besorolási kritériumok alapján történik. A vonatkozó műszaki követelmény 7-7 osztályt különböztet meg általában az építési anyagok (a) és a padlóburkolatok (b), csőszigetelések (c) vonatkozásában. Ezen osztályok jelölése: a),, B, C,, E, F, b) fl, fl, Bfl, Cfl, fl, Efl, Ffl, c) L, L, BL, CL, L, EL, FL., fl és L tűzvédelmi osztályok kivételével a füstképződés kritériumainak figyelembe vételével további alkategóriákat határozunk meg: a) a füstképződési alkategóriák jelzései s1, s2, s3, b) az égve csepegési alkategóriák jelzései d0, d1, d2. Az építőanyagok tűzvédelmi osztályba sorolása mellet, ha több anyag van összeépítve akkor az összeépített szerkezet tűzállóságát kell meghatározni: (1) tűzvédelmi osztályba tartozik a) az a szerkezet, amely tűzvédelmi osztályú anyagokból készül, b) az olyan tűzvédelmi osztályú anyagból készült teherhordó komponensekkel vagy merevítő elemekkel rendelkező szerkezet, amelyek fegyverzete/kéregeleme tűzvédelmi osztályú, és a fegyverzet/kéreg tűzállósági határértéke az adott követelményeknek önmagában is megfelel, 18
19 c) az a szerkezet, amelynek alapszerkezete vagy belső keretváza, a keretváz közötti hő- és hangszigetelő rétegének anyaga és többrétegű fegyverzetének külső, a használati tér felőli rétege tűzvédelmi osztályú, fegyverzetének belső rétegei pedig vagy tűzvédelmi osztályúak. (2) tűzvédelmi osztályba tartozik a) az a szerkezet, amely tűzvédelmi osztályú anyagokból készül, b) az a réteges felépítésű szerkezet, mely fegyverzeteinek/kéregelemeinek anyaga vagy tűzvédelmi osztályú, és az e fegyverzettel/kéreggel védett belső réteg B, C vagy tűzvédelmi osztályú, de az égéshője a felület átlagára vetítve legfeljebb 10 MJ/m 2, c) az a szilikátbázisú, B E tűzvédelmi osztályú töltőanyaggal gyártott homogén könnyűbeton szerkezet, amely laboratóriumi vizsgálattal igazoltan kielégíti az adott építményre meghatározott tűzállósági határérték-követelményt, és amely szerkezet anyagának égéshője legfeljebb 5 MJ/kg, d) az olyan tűzvédelmi osztályú anyagból készült teherhordó komponensekkel vagy merevítő elemekkel rendelkező szerkezet, amelynek fegyverzete/kéregeleme tűzvédelmi osztályú, és a fegyverzet/kéreg tűzállósági határértéke az adott követelményeknek önmagában is megfelel (3) B tűzvédelmi osztályba tartozik az a szerkezet, a) amelynek anyaga vagy összetevői legalább B tűzvédelmi osztályúak, b) amelynek belső komponensei C E tűzvédelmi osztályú anyagból készültek, de tűz- vagy hőhatás ellen legalább B tűzvédelmi osztályú anyaggal burkoltak oly módon, hogy az adott követelményeknek megfelelő tűzállósági határértéken belül a védett tér felé a szerkezetből káros mértékű füst és/vagy éghető olvadék nem tör elő. (4) C tűzvédelmi osztályba tartozik az a szerkezet, a) amelynek anyaga vagy összetevői legalább C tűzvédelmi osztályúak, b) amelynek belső komponensei E tűzvédelmi osztályú anyagból készültek, de tűz- vagy hőhatás ellen legalább C tűzvédelmi osztályú anyaggal burkoltak oly módon, hogy az adott követelményeknek megfelelő tűzállósági határértéken belül a védett tér felé a szerkezetből káros mértékű füst és/vagy éghető olvadék nem tör elő. (5) tűzvédelmi osztályba tartozik az a szerkezet, a) amelynek anyaga vagy összetevői legalább tűzvédelmi osztályúak, b) amelynek belső komponensei E tűzvédelmi osztályú anyagból készültek, de tűz- vagy hőhatás ellen legalább tűzvédelmi osztályú anyaggal burkoltak oly módon, hogy az adott követelményeknek megfelelő tűzállósági határértéken belül a védett tér felé a szerkezetből káros mértékű füst és/vagy éghető olvadék nem tör elő. (6) E tűzvédelmi osztályba tartozik az a szerkezet, amely E tűzvédelmi osztályú anyagokból készült, és tűz- vagy hőhatás ellen nincs külön védelemmel ellátva (OTSZ, 2011). 3.4 Az épületszerkezetek tűzvédelmi követelménye Az épületszerkezeteket meghatározott tulajdonságok alapján kell jellemezni az alábbiak szerint: 19
20 teherhordó képesség: a szerkezeti elemek azon képessége, hogy egy bizonyos ideig egy vagy több oldalukon fennálló meghatározott mechanikai igénybevétel mellett ellenállnak a tűz hatásának szerkezeti stabilitásuk bármilyen vesztesége nélkül, E integritás: az épületszerkezetnek egy elválasztó funkcióval rendelkező olyan képessége, hogy tűznek az egyik oldalán történő kitéttel szemben ellenáll anélkül, hogy a tűz a lángok vagy a forró gázok átjutása következtében átterjedne a másik oldalra, s azok vagy a ki nem tett felületen, vagy a felülettel szomszédos bármely anyagon gyulladást okozhatnának, I szigetelés: az épületszerkezet azon képessége, hogy ellenáll a csak egyik oldalon bekövetkező tűzkitétnek anélkül, hogy szignifikáns hőátadás eredményeként a tűz átjutása bekövetkezne a kitett felületről a ki nem tett felületre, W sugárzás: az épületszerkezeti elemek azon képessége, amely egy oldalon történő tűzkitét esetén vagy a szerkezeten keresztül, vagy a ki nem tett felülettől a szomszédos anyagok felé irányuló jelentős hősugárzás csökkentése eredményeként csökkenti a tűz átmenetének valószínűségét, M mechanikai hatás: az épületszerkezeteknek az a képessége, hogy ütésnek ellenállnak abban az esetben, ha a tűzben egy másik komponens szerkezeti hibája következtében az illető szerkezethez ütődik, C önzáródás: egy ajtó- vagy zsaluszerkezet azon képessége, hogy automatikusan becsukódik, s ezáltal lezár egynyílást, S füstáteresztés: épületszerkezetek azon képessége, hogy csökkentik, vagy eliminálják a gázok vagy a füst átjutását az épületszerkezet egyik oldaláról a másikra, G koromtűzzel szembeni ellenálló képesség: kémények és égéstermék-elvezetők ellenálló képessége koromlerakódásból származó tűzzel szemben, P vagy PH üzemképesség fenntartása: kábelek áramellátási vagy jelátviteli képességének folyamatos fennmaradása tűz esetén, K tűzvédő képesség: fal és mennyezetburkolatok azon képessége, amely a mögöttük/fölöttük lévő anyagnak/szerkezetnek egy bizonyos ideig védelmet biztosít tűzzel, szenesedéssel és más hőkárosodással szemben (OTSZ, 2014) Az épületek tűzveszélyességi osztályba sorolása Tűzveszélyességi osztály alatt azt a kategóriát értjük, melyet veszélyességi övezetek, helyiségek, helyiségcsoportok (tűzszakaszok), épületek, műtárgyak, létesítmények besorolására használnak a bennük folytatott tevékenység során előállított, feldolgozott, használt vagy tárolt anyagok jellemző, valamint az alkalmazott technológiai folyamat tűzveszélyessége, egyes esetekben (lakó- és közösségi épületek) a rendeltetés alapján. A következő tűzveszélyességi osztályokat különböztetünk meg: (1) Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes (jelzése: A ) tűzveszélyességi osztályba tartozik a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint fokozottan tűzveszélyes vagy tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt, b) az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító (iniciáló) gyújtásra vagy más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet, c) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 C alatt van, vagy üzemi hőmérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját, azaz Tü < Tlpnyt és Tü > 35 C, 20
21 d) az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%, e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulhatnak elő, f) a 100 m 3 /h-nál nagyobb összesített névleges teljesítményű, lemezházas gázmérő(k) helyisége, g) az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el (telepítettek) vagy töltenek, és nincs hatékony szellőztetése, h) A PB-gáz cseretelep. (2) Tűz- és robbanásveszélyes (jelzése: B ) tűzveszélyességi osztályba tartozik a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint kevésbé tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt, b) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez, c) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 C-kal csökkentett értéke, azaz Tü < Tlpnyt, Tü > Tlpnyt 20 C és Tü > 35 C, d) az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10%- nál nagyobb, e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulhatnak elő, f) a port vagy kisméretű anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez. (3) Tűzveszélyes (jelzése: C ) tűzveszélyességi osztályba tartozik a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 0 C, b) a legalább 50 C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és a világításra használatos petróleum, c) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 C felett van, de legfeljebb 150 C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 C-kal, de legfeljebb 50 C-kal kisebb, azaz Tü Tlpnyt 20 C, Tü Tlpnyt 50 C és Tü > 35 C, d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével, e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, f) az üzemanyagtöltő állomások. (4) Mérsékelten tűzveszélyes (jelzése: ) tűzveszélyességi osztályba tartozik a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) 0 C-nál nagyobb, b) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 C-nál magasabb, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több mint 50 C-kal van, azaz Tü < Tlpnyt 50 C és Tü > 35 C, 21
22 c) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghető anyagtartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb, d) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) c) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, továbbá, ahol nyílt lánggal üzemelő tüzelőberendezést használnak, e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghető anyagot 0 C felett dolgoznak fel f) a közösségi és lakóépület, tűzszakasz, g) gépjárműtároló (építmény, tűzszakasz, szabadtér), h) állattartó helyiség. (5) Nem tűzveszélyes (jelzése: E ) tűzveszélyességi osztályba tartozik a) a nem éghető anyag, b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol nem éghető anyagot 0 C alatti hőmérsékleten előállítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak (OTSZ, 2011) Tűzállósági határértékek definiálása (a vizsgált elemekre) Magyarországon az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ, 2014) tartalmazza az építmények kialakítására vonatkozó szabályokat (ötödik rész), ezen fejezet tartalmazza az építőanyagok, épületszerkezetek tűzvédelmi osztályba sorolását és az építmények tűzállósági határértékeire vonatkozó előírásokat. Az épületszerkezeteket a tervezés során úgy kell kiválasztani, hogy: a) az épületszerkezetek teherhordó képességüket tűz esetén az előírt időtartamig megtartsák, b) a tűzvédelmi célú épületszerkezetek, anyagok, termékek tűz esetén szerepüket az előírt időtartamig betöltsék, funkciójukat megtartsák, a tűz jelenlétére hatékonyan reagáljanak, c) a tűz és kísérőjelenségei terjedését funkciójuknak megfelelően gátolják, nehezítsék vagy irányítsák, és d) az általuk okozott tűzterhelés, a belőlük fejlődő hő, füst, égésgázok mennyisége a lehető legkisebb legyen (OTSZ, 2014). Az építőanyagoknak a tűzvédelmi előírások alkalmazása szempontjából történő tűzvédelmi osztályokba sorolása a tűzveszélyességi anyagvizsgálatokban kapott mérési adatok, valamint meghatározott paraméterek és az osztályba sorolással kapcsolatos vonatkozó műszaki követelményekben rögzített besorolási kritériumok alapján történik. A vonatkozó műszaki követelmény 7-7 osztályt különböztet meg általában az építési anyagok (a) és a padlóburkolatok (b), csőszigetelések (c) vonatkozásában. Ezen osztályok jelölése: a),, B, C,, E, F, b) fl, fl, Bfl, Cfl, fl, Efl, Ffl, c) L, L, BL, CL, L, EL, FL., fl és L tűzvédelmi osztályok kivételével a füstképződés kritériumainak figyelembe vételével további alkategóriákat határozunk meg: a) a füstképződési alkategóriák jelzései s1, s2, s3, 22
23 b) az égve csepegési alkategóriák jelzései d0, d1, d2. Az építőanyagok tűzvédelmi osztályba sorolása mellet, ha több anyag van összeépítve, akkor az összeépített szerkezet tűzállóságát kell meghatározni. Az épületszerkezeteket meghatározott tulajdonságok alapján kell jellemezni a 3.4 fejezet szerint. Az épületet szintszámuk, rendeltetésük, tárolt anyagok alapján kockázati osztályokba sorolják: - NAK (nagyon alacsony kockázat) - AK (alacsony kockázat) - KK (közepes kockázat) - MK (magas kockázat) A különböző kockázati osztályokhoz különböző tűzállósági határértékű szerkezeti elemeket kell beépíteni (3.6. táblázat). A 3.6. táblázat alapján a födémek tűzállósági határértéke MK osztályban, a falaké 120, tűzfalaké táblázat: Építményszerkezetek tűzvédelmi osztályára és tűzállósági teljesítményére vonatkozó követelmények A B C E F G H I J K L 1 Mértékadó kockázati osztály NAK AK KK MK 2 3 Építményszerkezet Teherhordó falak és merevítéseik a pinceszint kivételével Pince+ föld-szint, lakóépület esetén pince+földszi nt+emelet 15 Pin ce+ föld - szin t+ max. 2 eme let Pin ce+ föld - szin t Pin ce+ föld - szin t+ max. 2 eme let C egy éb eset ben 45 Pinc e+ föld szint Pin ce+ föld - szin t+ max. 4 eme let egy éb eset ben Pin ce+ föld szin t Pin ce+ föld - szin t+ max. 4 eme let egy éb eset ben Teherhordó pillérek és merevítéseik a pinceszint kivételével Teherhord ó építményszerkezete k Pinceszinti teherhordó falak és merevítéseik Pinceszinti pillérek és merevítéseik Pinceszint feletti födém Emeletközi és padlásfödém 9 Tetőfödém tartószerkezete, merevítései, valamint tetőfödém kg/m 2 felülettömeg felett C C C C
24 Tűzterjedé sgátlás építményszerkezete i Tűzterjedé sgátlás építményszerkezete i Tetőfödém térelhatároló szerkezete ( kg/m 2 -ig) Fedélszerkezet Épületen belüli és menekülési útvonalnak minősülő lépcsők és lépcsőpihenők tartószerkezetei és járófelületének alátámasztó szerkezetei Menekülési útvonalat képező szabadlépcső tartószerkezete Tűzfal Tűzgátló alapszerke zet C C C C C C Mértékadó kockázati osztály NAK AK KK MK Építményszerkezet Tűzgátló alapszerke zet Tűzgátló válaszfal Tűzgátló fal Tűzgátló födém Tűzterjedés elleni gát Tűzg átló lezár ás Tűzgátl ó nyílász áró tűzfal ban tűzgá tló falba n felvo nóaknaa jtó Tűzgátló réskitöltőréslezáró rendszerek Tűzgátló lineáris hézagtömítések Tűzgátló záróelem Falburkolat Pince+ föld-szint 15 () Pin ce+ föld - szin t+ max. 2 eme let 15 () Pin ce+ föld - szin t 15 () Pin ce+ föld - szin t+ max. 2 eme let C 15 () egy éb eset ben B () Pinc e+ föld szint B ()E I Pin ce+ föld - szin t+ max. 4 eme let () 180 egy éb eset ben () 240 Pin ce+ föld szin t () 240 Pin ce+ föld - szin t+ max. 4 eme let () a csatlakozó födémre, falra előírt követelménnyel megegyező tűzállósági teljesítményű, de legfeljebb 2 -C 2 -C a vonatkozó műszaki követelmény szerint 2 -C 240 egy éb eset ben () C az átvezetéssel érintett szerkezettel megegyező tűzállósági teljesítményű, de legfeljebb a csatlakozó szerkezetekre előírt követelménnyel megegyező tűzállósági teljesítményű, de legfeljebb s1, d0 s1, d0 s1, d0 s1, d0 C s1, d0 s1, d0 B s1, d0 B s1,d 0 24
25 Menekülé si útvonalon alkalmazot t építményszerkezete k Padlóburkolat Álmennyezet, mennyezetburkolat Álpadló Hő- és hangszigetelés, burkolat nélkül vagy burkolat mögött fl s1 s1, d0 15 B s1,d0 fl s1 s1,d 0 15 B s1,d 0 fl s1 s1, d0 15 B s1,d 0 fl s1 s1, d0 15 B s1,d 0 C fl s1 C s1, d0 C s1,d 0 fl s1 s1, d0 s 1,d0 B fl s1 B s1, d0 s1,d 0 B fl s1 B s1,d 0 A Tűzvédelemben illetékes hatóságok Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF)- jogszabályok, Tűzvédelmi Műszaki előírások kiadásáért felelős szervezet Helyileg Katasztrófavédelmi Kirendeltségek végzik az engedélyeztetést és az ellenőrzést is Eltérési engedély esetén OKF az illetékes (akkor kell, ha a jogszabályoktól valamilyen oknál fogva eltérünk pl. nincs meg a kiírt tűztávolság) Jogosultság megadása: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Mérnökkamara Építész mérnökkamara 3.8. A magyarországi a tűzvédelmi megfelelőség igazolásának módjai - Az építész, a statikus, a tűzvédelmi tervező, a vizsgáló intézet, a felelős műszaki vezető, műszaki ellenőr feladatai, felelőssége. Ha a szerkezet több építési termékből, az építési helyszínen, az építési tevékenység során keletkezik, akkor a követelmény teljesítését a tervező az építészeti műszaki dokumentációban az adott szakterület műszaki előírásai szerint igazolja, és az annak megfelelő kivitelezést felelős műszaki vezető naplóbejegyzése együttesen igazolja. - Ha a termék késztermék, CE jelöléssel rendelkezik gyártói teljesítmény nyilatkozat a jogszabályban előírt tűzvédelmi teljesítményt elérő tartalommal, - Ha a termék nem CE jelölésű, akkor akkreditált laboratóriumi vizsgálat és az alapján kiadott teljesítmény nyilatkozat szükséges, - EC szabvány szerinti méretezés és az annak megfelelő kivitelezést igazoló felelős műszaki vezetői naplóbejegyzés együttesen, - Szakértői intézet vagy akkreditált laboratórium által kiadott igazolás és az annak megfelelő kivitelezést igazoló felelős műszaki vezetői naplóbejegyzés együttesen. Méretezés esetén az OTSZ szerint az MSZ EN szabványokat kell alkalmazni - MSZ EN (teher) - MSZ EN (vasbeton) - MSZ EN (acél) - MSZ EN (falazott) - MSZ EN (fa) - MSZ EN (öszvér) 3.9. Garázsok Az OTSZ az épületeket kockázati osztályba sorolja NAK (nagyon alacsony kockázat) AK (alacsony kockázat) 25
26 KK (közepes kockázat) MK (magas kockázat) A kockázati osztályba sorolásnál számít az épület magassága, az épület funkciója, tárolt anyagok (3. táblázat 8-11 sor) tűzszakasz megengedett legnagyobb alapterülete (1. Melléklet) A kockázati osztály befolyásolja a beépíthető anyagokat és megkövetelt tűzállósági határértéket (2. Melléklet 1. Táblázat). Befolyásolja a kiürítési időt is 7 melléklet A 9 melléklet szerint zárt parkoló esetén biztosítani kell a légutánpótlást, A 14. melléklet alapján biztosítani kell jelző vagy oltó berendezést is bizonyos gépjármű szám felett. 4. Minta példák Az ebben a fejezetben található példák egy új módszert alkalmaznak a LOCAFI projektből származó lokalizált tűz hatásának kitett oszlop hőmérsékletének meghatározására. Az első példák az oszlop hőmérsékletének a tűzzel való közvetlen érintkezésen kívüli meghatározására vonatkoznak. A második példa egy olyan új modell alkalmazására összpontosít, amelynek metszete [24] és OZone [23]. A harmadik példa olyan összetett eset, amely négy tűzforrást és a nem szokványos hőleadási görbéket foglal magában példa - ipari épület Tűzvédelmi terv Az ipari épület tárgya m hosszú és 32 m szélességű. A nyeregtető teteje eléri a 14 m magasságot, amint azt a 4.1. ábra mutatja A keresztmetszetű kötések 10 m tengelyirányú távolságban acéloszlopokból és gátakból állnak. A helyi tűz csak a börtön miatt érinti a lángot. A felső és alsó rácsok HEA 220 profilból készülnek, függőlegesek és átlósak L 6 profilpárból vannak kialakítva. Az épület alapterületét főként a termelésre használják, de a csarnok végén az utolsó két keret között van egy kis tárolóhely. Helyi tűz keletkezik az épület ezen részén. 50 m²-es területen 10 tonna fát (ami 8 m tűzmérőnek felel meg), amely eléggé távol van más gyúlékony anyagoktól. A hőleadási görbét (H) (4.2. Ábra) az EN szabvány E. mellékletének megfelelően kell meghatározni, figyelembe véve a következő feltételezéseket: a. a tűzfejlesztés mértéke közepes (t_α = 0 s), b. A tűzveszélyes anyag 17,5 MJ / kg hővel rendelkező fa, c. az egységnyi terület hőfelszabadulási sebessége 1000 kw / m². 26
27 H (MW) m Tűz(φ 8 m) x Tárolási terület y Gyártási terület 32 m 4.1. ábra.: Ipari épület vázlata Idő (min) Az OZone bemeneti adatai 4.2. ábra. H hőkibocsátási görbe A helyi tűz hőhatással van a közvetlenül a tűz fölött elhelyezkedő, azaz a keret közepén lévő gerendákra. Ebben a helyzetben az alsó öv 12 m magas és a felső öv 14 m magas. A tűzoltási adatokat (4.3. ábra) és az acélprofil méreteit (4.4. ábra) az előző alfejezet adatainak megfelelően adják meg. 27
28 4.3. ábra. Belépési adatok a tűzzel kapcsolatban Az OZone eredményei 4.4. ábra. Beviteli adatok az acél profilra A 8 m átmérőjű és az 50 MW-os maximális H-értékű tűz esetén a láng 9,7 m magasságba kerül. Mivel az épület magasabb, mint a láng, a lángok nem zavarják a mennyezetet. A tűz hatása a termikus hatások tekintetében korlátozott. A gerendák hőmérséklete a számított pozícióban 210 C (4.6. ábra). 28
29 Hőmérséklet o C H (KW/m2) Idő (min) 4.5. ábra Hőkibocsátás az időben 12 m 14 m m 14 m Idő (min) 4.6. ábra. Az acélprofil hőmérséklete az időben Példa - Közigazgatási épület Tűzvédelmi terv Ebben a példában egy hatemeletes adminisztratív épületet veszünk figyelembe (4.7. ábra). Az épületnek alaprajza m x 15 m és a padlómagasság 3,5 m. Az objektum acéloszlopai a HE, és a kerület és az épület közepén helyezkednek el. A tűzeset forgatókönyvének alapja a 2,5 m² (2 m 1,25 m) felületű 500 kg-os raklapon tárolt papír. A papír raklapot egy középső kerület-oszlopra helyezzük, 0,8 m távolságban, amint az az 4.7. ábrán látható. 29
30 H (MW) Oszlop HE m Tűz (1.25 x 2.0 m) 15 m m 15 m 3.5m Osztás: 80 cm 4.7. ábra. Az irodaépület geometriája (balra) és a tűzforrás helye (jobbra) A hőleadási sebesség (H) görbét az EN szabvány E. mellékletében szereplő ajánlások szerint határozzák meg. A görbe 3 különböző fázissal rendelkezik: növekvő, állandó és csökkenő fázis (4.8. ábra). A növekvő fázis, vagyis a tűzfejlesztés szakaszát a kapcsolat határozza meg: Q(t) = 10 6 ( t t α ) 2 Q (1) ahol Q a hőkibocsátási sebesség, t az idő másodpercben, és az 1 MW hőkibocsátási sebesség eléréséhez szükséges idő. Az adminisztratív épületek esetében t_a 0 másodperc. A helyi tűz esetén az H hőkibocsátásának sebességét nem befolyásolja a szellőztetés, hanem csak a tűz. Feltételezve, hogy az H = 1000 kw / m², a hőkibocsátási sebesség legfeljebb 2,5 MW. A lefelé irányuló fázis, vagyis a súlyosbodás fokozata a teljes tűzterhelés 70% -ának kiégésénél kezdődik és 100% -os kiégés után fejeződik be. Tűzgörbe Éghető anyag vezérelt fázis Leszálló fázis Felszálló fázis Idő (min) 4.8. ábra. H az EN szabvány E. mellékletének megfelelően
31 Feliratokkal ellátott grafikonok használata A tűz területét egyenértékű körkörös területre kell cserélni. Az átmérője a kör alakú terület során az oldat 1,8 méter 2,5 méter felületre (ábra. 4.9). Az oszlop legszélesebb oldala 2 mm, és 1,4 m távolságra van. A maximális értéke H 1000 kw / m, és értékének felel meg, hogy rendelkezésre áll egy sor grafikonok izovonalakkal [24]. A megfontolt tűzátmérő esetében a következő magasabb érték 2 m (4.10 ábra). Tűzterület 4.9. ábra. Egyedi tűz konfiguráció Az oszlop 0,5 m szegmensre oszlik. Az egyes szegmensek átlagos hőáramlási sebességét az alábbiak szerint kell kiszámítani: ahol: h m,r a szegmentáláson áthaladó hőáram átlagértéke h r,1 a sugárzáson az 1 felszínen áthaladó hőáram h r,2 a hőátadás a 2-es felületen áthaladó hőáram h m,r = l 1h r,1+2l 2 h r,2 2l 1 +2l 2 (2) A számított hőáramlási értékeket a 4.1. táblázatban mutatjuk be. A 3,15 m feletti főzőlap értékei nem szerepelnek a listán. Magasság (m) Hőáram (kw/m²) 1 felszín 2 felszín Átlagérték 0, ,75 1 7,5 18,75 1, , ,25 2, , , Táblázat: Hőáramlási értékek 31
32 4.10. ábra. Tűzvédelmi átmérő = 2 m és H = 1000 kw / m² [24] 32
33 Hőmérséklet ( o C) Az 1. zónában, az alsó rétegben a legnagyobb 19,75 kw / m² hőáram elérése 0,5 m. A 4.11 ábrán látható a 0 C-on beállított egyensúlyi hőmérséklet. Hőáramlás (kw/m 2 ) ábra. Az egyensúlyi hőmérséklet és a hőáramlás közötti kapcsolat [24] Az OZone használata Bemeneti adatok A számítás során a hőáram és a hőmérséklet az acél oszlopnál helyi tűz esetén az OZone alkalmazásával számítva hasonló, mint az első példában. Először is kell a Tűz - Fire párbeszédablakban megadni a tűz helyzetét, a tűzfészekkel kapcsolatban az alaphelyzetet, a pólust (a pólus feltételezzük X = 0, Y = 0), és a görbe az H. 0,8 m-es és 1,8 m-es átmérőjű tüzelési távolság esetén a tűzfészek pozíciója 1,4 m-re van beállítva (4.12. ábra). A párbeszédablak kérdezi a tűzkamra adatait, a magasságát, amelyre a számítás elvégzi (a középvonal oszlop magassága pedig 0,5 m és 3,5 m). Ezután az HE2 oszlopot az "Acélprofil" párbeszédpanelen kell kiválasztani Eredmények A 4.13 és 4.14 ábrák mutatják a hőmérséklet és hőáram változását az idő és a magasság függvényében 0,5 m hosszú osztások esetén egy oszlopnál (0,5 m, 1,0 m, 1,5 m, 2,0 m, 2,5 m, 3,0 m, 3, 5 m). A maximális hőmérsékletet 250 C-on 0,5 m és 1,0 m magasságban számoltuk ki, ami azt jelenti, hogy a 0,75 m-es hőmérséklet valószínűleg valamivel magasabb. A forró füstrétegben a hőmérséklet eléri a 2 C-ot. 33
34 Hőáram (kw/m 2 ) A tűzre vonatkozó adatok megadása Idő (min) A hőáramlás számított folyamata 34
35 Hőmérséklet ( C) Az acél oszlop értékelése Idő (min) Számított hőmérsékleti változás Az ismert oszlophőmérséklet alapján az acéloszlop értékelhető. Az ebben a példában tárgyalt objektum az Európai Bizottság által rendelkezésre bocsátott "Eurocode-ok: Background and applications - Structural fire design - Worked examples, Háttér és alkalmazások Szerkezeti tűzvédelem Kidolgozott példák - ból származik [25] ábra. Az oszlop helyzetjelölése 35
36 A terhelés kiszámítása Minden emeleten a nyomott oszlopot két egyszerűen támasztott főgerenda és két oldalsó gerenda veszi körül (4.15. ábra). Tűz esetén az oldalsó gerendák egyenletes mechanikai terhelése 14,105 kn/m értékkel (4.16. ábra) számíthatók. A főgerendákat a fesztáv közepén egy koncentrált erővel látták el 202,4 kn értékkel és egy egyenletesen megoszló terheléssel 1,12 kn/m értékkel. Az oszlop tengelyterhelését tehát a fő- és a másodlagos gerendák határozzák meg. Az oszlopterhelés értéke 1,148 kn/m. A vizsgált rendszer Terhelőerő szintenként a segédtartókra 98.7 kn Terhelőerő szintenként a főtartókra kn Önsúly HEB0 = 1.15 kn/m ábra. Az oszlop mechanikai terhelésének kiszámítására szolgáló rendszer tűz alatt Az oszlop tervezett mechanikai terhelése a tűz alatt a következőképpen számítható: - Az oszlop tengelyterhelése minden emeleten: P fi,d,t = Σ(G k,1 + ψ 2,1 Q k,1 ) = 14, ,4 + 1,12 6 7,9 knm (3) - A tengelyterhelés pillére a saját terhelésről az egy emeletről: - Az oszlop teljes tengelyterhelése az épület földszintjén: A keresztmetszet besorolása q fi,d,t = 1,148 3,4 3,9 kn (4) N fi,d,t = (7,9 + 3,9) 6 = 1870,8 knm Az oszlop keresztmetszetének meghatározása az EN [15] és az EN [16] alapján. A fejezet a HEB0 hengerelt keresztmetszeteinek méreteit a ábrán foglalja össze. 36
37 h = 0 mm b = 0 mm t w = 11 mm t f = 19 mm r = 27 mm h w = 262 mm d = 208 mm ábra. Az acél keresztmetszet geometriai jellemzői A fejezet szerint MSZ EN a következőt adja meg: ε = /f y = 0,786 az S275 minőségű acél esetében (1) Az MSZ EN es táblázata [15] szerint az 1. osztályra vonatkozó kritériumok a következők: gerinclemez: c 33ε d 33ε, 33ε = 25,9 t w t w övlemez: c 9ε ( t f b 2 t w 2 r) t f 9ε, 9ε = 7,07 A figyelembe vett szakasz esetében: gerinclemez: d/tw = 208,0/11 = 18,9 <25,9 övlemez ( b 2 t w 2 r) = ( ) t f 19 = 6,18 < 7,07 Az oszlop keresztmetszete az 1. osztály Az oszlop ellenállásának kiszámítása a LOCAFI modellel Az ismert hőmérséklet és keresztmetszeti jellemzők alapján meg lehet határozni az acél oszlop ellenállását. A feltételezett maximális hőmérsékletet az OZone program segítségével határoztuk meg 275 C-on (4.14. Ábra). Az MSZ EN táblázat [16] alkalmazásával meghatározható az acél folyáshatár és rugalmassági modulusz redukciós értéke: 37
38 k y,θ = 1,0 k E,θ = 0,825 A keresztmetszet inerciasugara i = 75, m (8) A kihajlási félhullámhossz a padlómagasság 0,7-szeresének felel meg. A karcsúságot az alábbiak szerint kell kiszámítani: λ θ = λ k y,θ = 0, = 0,398 (9) k E,θ 0,825 Magas hőmérsékleten a karcsúság: λ θ = λ k y,θ = 0, = 0,398 (10) k E,θ 0,825 A tűzterhelés esetén a következő összefüggés határozza meg az értékét: α = 0, = 0, = 0, (11) f y 275 φ θ = 1 (1 + αλ 2 θ + λ θ ) = 1 (1 + 0,6 0, ,398) = 0,819 (12) 2 χ fi = 1 = 1 = 0,652 (13) φ θ + φ 2 2 0,819+ 0,819 θ λ 2 0,3982 θ A tervezési normál ellenállási erő a következőképpen számítható: N b,fi,t,d = χ fi Ak y,θ Értékelés f y = 0, γ M,fi ,0 = 2672,3 kn (14) 1,0 Végül összehasonlítjuk az oszlop ellenállását emelt hőmérsékleten a tervezett axiális terheléssel: μ e = = 0,70 A számítás azt mutatta, hogy az oszlopnak elegendő ellenállása van a vizsgált tűzeset esetén. 38
39 Hőáram (MW) 4 3. példa - fedett parkoló Tűzvédelmi terv A parkolót méter hosszú parkolóhelynek és 45 méter szélesnek tekintik. Az oszlopok tengelyirányú távolsága hosszanti irányban 10 m, a második irány 15 m. A mennyezetszerkezet felső szélessége 3,5 m, a főgerendák magassága 0,5 m (4.18. ábra). A parkolás pillérei a HEA 0- ak. A parkolóhelyek átlagos mérete 2,5 m 5 m, területe 12,5 m², ami 4 m átmérőjű helyi tűznek felel meg. A gerendák elhelyezési módja szabályozza a mennyezet alatti füst terjedését ábra. A fedett parkoló és a jármű elhelyezésének sémája Együttes (MW) Idő (min) ábra. H görbe egyes járművek esetében A tervezési tűzvészi forgatókönyv magában foglalja az oszlop körül elhelyezkedő 4 járművet, három járművel nagy autók, és az utolsó jármű van. Ez a helyzet a francia szabályok által tervezett forgatókönyvek egyike. A megfelelő H görbét a ábra mutatja. Nagyméretű járművek esetében az H-t 1996-ban a franciaországi Maizières-lès-Metz-ban mértük. Az H szállítási 39
40 görbéje kockázatelemzésből származik, és rendkívül szigorú (tűzterhelés szempontjából 1000 kg faanyag égésének felel meg). A tűz az autó 1 gyújtásával kezdődik, és 12 perc elteltével a 2-es és 3-as járművekre bővül. További 12 perc elteltével a tűz el fog terjedni a 4-es autóra OZone bemeneti adatok Az OZone programban a felhasználó megnyitja a "Tűz-tűz" párbeszédablakot és jelzi a "Helyi tűz" jelzőt. Ábra. A 4.20 a programba beírandó bemeneti értékeket mutatja: a. a tűzforrások száma (4), b. az egyes tűzforrások helyzete és H-görbéje, c. tűz terület (3,5 m), d. a forró zóna magassága (0,5 m), e. a magassági pozíciót az oszlop tengelyén, amelyen a számítást végezni kell ábra. Belépési adatok a "Tűzoltó" részben Az oszlop oszlopának hőmérsékletének kiszámításához a felhasználónak meg kell határoznia keresztmetszetét az "Acél profil" párbeszédablakban (4.21. Ábra), és az "Acélhőmérséklet" gombra kattintva végre kell hajtania a számítást. 40
41 Hőáram (kw/m 2 ) Az OZone eredményei 4.21 ábra.: Belépési adatok a "Profil - acél profil" részben A kimeneti hőmérséklete grafikusan a kívánt rész és a kapott fájlt adatait tartalmazza a hőmérséklet és a hő áramlását, ábra 4.22 és Oszlopban az eredményeket 0,5 m-es intervallumokban mutatjuk be. Kívül a réteg forró füst, a maximális hőmérséklet 500 C-ra 1 m, míg a forró réteg (3,0 és 3,5 közötti méter) a hőmérséklet meghaladja a 700 C-on. Idő (min) ábra. A hőáramlás számított folyamata 41
OTSZ 5.0 konferencia
OTSZ 5.0 konferencia Kockázati egységek / kockázati osztálya Nagyon alacsony kockázati osztály: NAK Alacsony kockázati osztály: Közepes kockázati osztály: Magas kockázati osztály: AK KK MK MÉRTÉKADÓ KOCKÁZATI
RészletesebbenKönnyűszerkezetes épületek tűzvédelmi minősítése. Geier Péter okl. építészmérnök az ÉMI Kht. tudományos főmunkatársa
Könnyűszerkezetes épületek tűzvédelmi minősítése Geier Péter okl. építészmérnök az ÉMI Kht. tudományos főmunkatársa 1. Építmények tűzvédelmi követelményei OTÉK Tűzbiztonság c. fejezete összhangban az 89/106
RészletesebbenTartószerkezetek tervezése tűzhatásra - az Eurocode szerint
Tartószerkezetek tervezése tűzhatásra - az Eurocode szerint Dr. Horváth László egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszék Tartalom Mire ad választ az Eurocode?
RészletesebbenÚtvesztő, vagy logikus feladatsor?
Útvesztő, vagy logikus feladatsor? Tűzvédelmi tervezés a 305/2011/EU rendelet és a 275/2013 (VIII. 16.) Korm. rendelet alapján Mészáros János Nagy Katalin Budapest, 2013. 12. 05. Mi a helyzet az építményszerkezetekkel?
RészletesebbenOTSZ (2011) Országos Tűzvédelmi Szabályzat. Építészeti Tűzvédelem
OTSZ (2011) Országos Tűzvédelmi Szabályzat Építészeti Tűzvédelem Magyarországon az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza az építmények kialakítására vonatkozó szabályokat (ötödik rész), ezen fejezet
RészletesebbenTŰZVÉDELMI MŰSZAKI LEÍRÁS
TŰZVÉELMI MŰSZAKI LEÍRÁS Máriapócs 490/ Hrsz. alatti Pápa tér rekonstrukciója során, nyilvános WC kialakításának engedélyezési tervdokumentációjához. Építtető: Máriapócs Város Önkormányzata 4326. Máriapócs,
RészletesebbenSzeretettel köszönti Önöket a
Szeretettel köszönti Önöket a A tevékenységi köre - Tűzgátló- és egyéb technikai fém nyílászárók fejlesztése, gyártása - Tűzgátló üvegek gyártása (EI30, EI60, EI90) - Voest Alpine típusú szerkezetek gyártása
RészletesebbenTŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁS
TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁS Balatonföldvár 2013. március 21. Lengyelfi László 6. 54. Tűzveszélyességi osztály: veszélyességi övezetek, helyiségek, helyiségcsoportok (tűzszakaszok), épületek, műtárgyak,
RészletesebbenTŰZVÉDELMI KIVITELEZÉSI PROBLÉMÁK, MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK - ÉPÜLETSZERKEZETEK
TŰZVÉDELMI KIVITELEZÉSI PROBLÉMÁK, MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK - ÉPÜLETSZERKEZETEK Dr. Takács Lajos Gábor ÉPÜLETSZERKEZETEK TŰZVÉDELMI MEGFELELŐSÉGE Követelmény: OTSZ Megfelelőség igazolása: OTSZ 14 - építményszerkezetek
RészletesebbenSi-Ma Bt. 1033 Budapest, Huszti út 21.
2013 Pomáz, Hunyadi u. 5 Si-Ma Bt. 1033 Budapest, Huszti út 21. Előadó: Szitányiné Siklósi Magdolna okl. faip. mérnök nyug. tűzoltó alezredes faanyagvédelmi szakértő építész tűzvédelmi szakértő 9/2008.
RészletesebbenTŰZVÉDELEM. Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium
TŰZVÉDELEM Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium 2014. december 5.-én kiadásra került az új 54/2014 BM rendelet, az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat. A jogszabály
RészletesebbenAz épület felújítások tűzvédelmi kérdései (épületszerkezeti megközelítésben)
Az épület felújítások tűzvédelmi kérdései (épületszerkezeti megközelítésben) Geier Péter okleveles építészmérnök ÉMI szakértő mérnök Az építmények tervezésének, létesítésének (felújításának) alapelvei
RészletesebbenCsarnoktetők tűzvédelme
Csarnoktetők tűzvédelme Elemezzük a látottakat A vizsgálatok során az érvényben lévő hőtechnikai követelményeknek megfelelően kerültek a hőszigetelési vastagságok kiválasztásra, amelyek az alábbiak voltak.
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT ALKALMAZÁSÁNAK TAPASZTALATAI ÉS FELÜLVIZSGÁLATA
AZ ORSZÁGOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT ALKALMAZÁSÁNAK TAPASZTALATAI ÉS FELÜLVIZSGÁLATA MAGYAR KÉMIKUSOK EGYESÜLETE BIZTONSÁGTECHNIKA 2018. TOVÁBBKÉPZŐ SZEMINÁRIUM ÉRCES FERENC TŰ. EZREDES FŐOSZTÁLYVEZETŐ BM
RészletesebbenFEJÉR MEGYEI ÉPÍTÉSZEK KAMARÁJA
SEGÉDLET TŰZVÉDELMI MUNKARÉSZ KÉSZÍTÉSÉHEZ 2015. ÁPRILIS 23. A SEGÉDLET EGY FELTÉTELEZETT ALAPESETŰ - PINCE + FÖLDSZINT + EMELET VAGY TETŐTÉR SZINTSZÁMÚ - CSALÁDI HÁZ TŰZVÉDELMI MUNKARÉSZÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
RészletesebbenTŰZVÉDELEM A TŰZBIZTONSÁGI FŐIRÁNY Az építményt, annak részeit ( ) úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet és beépített berendezést úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy
RészletesebbenLestyán Mária Tetőfödém térelhatároló szerkezeteinek tűzvédelme
Lestyán Mária Tetőfödém térelhatároló szerkezeteinek tűzvédelme Az új OTSZ életbe lépését követően a lapos tetőkre vonatkozó követelmények is rendszerben lettek meghatározva. A homlokzati hőszigetelő rendszerekből
RészletesebbenGYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA
GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA Elsődleges épületszerkezetek: azok a szerkezeti elemek, amelyek az épület egészének vagy egyes szintjeinek állékonyságát tűz esetén biztosítják, valamint a tűzterjedést gátló szerkezetek,
RészletesebbenA tűzvédelmi osztályba sorolás és a kockázati osztályok viszonya. Decsi György Egerszegi Zsuzsanna tű. őrnagy
A tűzvédelmi osztályba sorolás és a kockázati osztályok viszonya Decsi György Egerszegi Zsuzsanna tű. őrnagy Futura - 'a jövendő' Jövő OTSZ 5.0 Jelen 28/2011 (IX.6.) OTSZ Funkció (tűzveszélyesség, tűzterhelés)
RészletesebbenTűzszakaszolás épületszerkezetekkel (passzív tűzvédelem)
Tűzszakaszolás épületszerkezetekkel (passzív tűzvédelem) Dr. Zoltán Ferenc (PhD) nyá. tű. ezredes 2011. 2011.06.23. 1 Tűzszakasz fogalma: az építmény, vagy szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott
RészletesebbenÉgéskésleltetett fa és fahelyettesítő építményszerkezetek tűzvédelmi kérdései (A papír nem minden!)
2018. június 7. Égéskésleltetett fa és fahelyettesítő építményszerkezetek tűzvédelmi kérdései (A papír nem minden!) 2018. június 7. Lurdy Ház Parlagi Gáspárné laboratóriumvezető-helyettes ÉMI Nonprofit
RészletesebbenTűzvédelem ÉPÜLETFIZIKA. Horváth Tamás. építész, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem, Győr Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék
Tűzvédelem Horváth Tamás építész, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem, Győr Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék 1 Épületszerkezetek Elsődleges épületszerkezetek: azok a szerkezeti elemek,
RészletesebbenAcélcsarnokok komplett kivitelezése tervezéstől a megvalósításig. Szakmai konzultáció országszerte MÉK: 1 pont (2012/285) MMK: 1 pont (01/2012/0140)
Acélcsarnokok komplett kivitelezése tervezéstől a megvalósításig Szakmai konzultáció országszerte MÉK: 1 pont (2012/285) MMK: 1 pont (01/2012/0140) Tűzvédelmi előírások és szabályok csarnokok és ipari
RészletesebbenTűzszakaszolás épületszerkezetekkel (passzív tűzvédelem)
Tűzszakaszolás épületszerkezetekkel (passzív tűzvédelem) Dr. Zoltán Ferenc (PhD) nyá. tű. ezredes 2011. 2011.12.15. 1 Tűzszakasz fogalma: az építmény, vagy szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott
RészletesebbenA lapostetők tűzzel szembeni viselkedését a rendszer vizsgálatok során az alábbi 3 tűzállósági teljesítmény jellemző alapján határozhatjuk meg:
Lapostetők tűzvédelme - Miért a rendszer követelmény? Az új OTSZ a lapostetőkre vonatkozó követelményeket is rendszerben határozza meg. A tűzesetek ugyanis azt mutatják, hogy jelentős tűzvédelmi kockázatot
RészletesebbenTűzvédelmi műszaki leírás
Tűzvédelmi műszaki leírás tejüzem rendeltetésű épület bővítése 5600 Békéscsaba, Kisrét 86. hrsz.: 0628/4 építési engedélyezéséhez 2016. március Jelen tűzvédelmi műszaki leírás a tervező által rendelkezésemre
RészletesebbenIII. TŰZVÉDELMI KONFERENCIA
III. TŰZVÉDELMI KONFERENCIA 2013. március 21-22. Balatonföldvár III. TŰZVÉDELMI KONFERENCIA A TŰZVÉDELMI TERVEZÉSBEN a PROJEKT -nél Mi számít(ható) mérnöki módszernek? D1 9/2008-as ÖTM r.: nincs definíció
RészletesebbenAcélszerkezetek tervezése tűzhatásra Analízis és méretezés
Előadás /6 2015. március 11., szerda, 9 50-11 30, B-2 terem Acélszerkezetek tervezése tűzhatásra Analízis és méretezés Detroit Marseille előadó: Dr. habil Papp Ferenc eg. docens Szabvánok MSZ EN 1990:2005
Részletesebben35/1996. (XII. 29.) BM rendelet. az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról
utoljára módosítva hatályos: 2005.VI.5-35/1996. (XII. 29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról (2) A Szabályzatnak a létesítésre vonatkozó tűzvédelmi rendelkezéseit új létesítménynél,
RészletesebbenHő- és füstelvezetés az új OTSZ tükrében. Öt kérdés - egy válasz. Vagy több?
Hő- és füstelvezetés az új OTSZ tükrében. Öt kérdés - egy válasz. Vagy több? TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség Szakmai nap Siófok, 2011. 11. 17. Nagy Katalin Füsthőmérséklet Tűz keletkezése Teljesen kifejlődött
RészletesebbenTűzvédelem. A biztonságtudomány integrált és komplex összetevői
Tűzvédelem A biztonságtudomány (safety culture) az angolszász országokban már elterjedt fogalom és követelmény, amely szerint minden érintett személy figyelemmel kíséri, elemzi, feltárja a veszélyeztető
RészletesebbenA vasbeton és acél teherhordó szerkezetek járulékos laboratóriumi tűzállósági vizsgálatainak bemutatása
A vasbeton és acél teherhordó szerkezetek járulékos laboratóriumi tűzállósági vizsgálatainak bemutatása Kompozit szerkezetek és acélszerkezetek tűzvédelme szimpózium, 2012.XI.16. Dr. Hajpál Mónika kutató
RészletesebbenIII. Fejezet Védelmi célok és tervezési alapelvek
III. Fejezet Védelmi célok és tervezési alapelvek Kft. - tűzvédelmi tervezés, kiürítés szimuláció - email: info@flamella.hu tel.: (30)2512812 fax: (1) 240 8092 III. Fejezet Védelmi célok és tervezési alapelvek
RészletesebbenCsarnok jellegű acél építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői
Csarnok jellegű acél építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői Kotormán István okl. építőmérnök 2018.06.07. Budapest, Lurdy-ház Swedsteel-Metecno Kft. a TSZVSZ ezüst fokozatú partnere Csarnok jellegű acél
RészletesebbenA mérnöki módszerek alkalmazásának lehetőségei a hő- és füstelvezetésben
A mérnöki módszerek alkalmazásának lehetőségei a hő- és füstelvezetésben Szikra Csaba tudományos munkatárs BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék szikra@egt.bme.hu, 2013. Zárt
RészletesebbenTűzvédelmi konferencia
"Készítsünk Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvet" Tűzvédelmi konferencia Balatonföldvár, 2015. február 4-5. "Készítsünk Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvet" a bajai, Szent Rókus Kórház
RészletesebbenTűzterjedés és ellenük történő védekezés az épített környezetben IV.
Veres György Tűzterjedés és ellenük történő védekezés az épített környezetben IV. A tűzterjedés módjai és a tűzgátlást biztosító épületszerkezetek, a tűzszakaszolás lehetőségei és a kivitelezés során betartandó
RészletesebbenFőigazgató-helyettesi Szervezet. Az új OTSZ-ről. Érces Ferenc tű. ezredes főosztályvezető
Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos TűzoltT zoltósági FőfelF felügyelőség Tűzvédelmi FőosztF osztály Az új OTSZ-ről Érces Ferenc tű. ezredes főosztályvezető Felépítés Jogszabály: követelmények Tűzvédelmi
RészletesebbenAz új OTSZ-ről. Főigazgató-helyettesi Szervezet. Létesítés, kockázat. TSZVSZ Országos Tűzvédelmi Konferencia 2013. november 21.
Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos TűzoltT zoltósági FőfelF felügyelőség Tűzvédelmi FőosztF osztály Az új OTSZ-ről Létesítés, kockázat TSZVSZ Országos Tűzvédelmi Konferencia 2013. november 21. Wagner
RészletesebbenTűzálló kábelrendszerek Kruppa Attila
Tűzálló kábelrendszerek Kruppa Attila Műszaki szaktanácsadó OBO Bettermann Ker. Kft. Alapelvek Tűzvédelmi rendszerek működtetése AKTÍV TŰZVÉDELMI RENDSZER Tűzeseti fogyasztó Működtető vezetékrendszer Biztonsági
RészletesebbenAcélszerkezetek tűzzel szembeni ellenállása, kapcsolatos problémák
Acélszerkezetek tűzzel szembeni ellenállása, kapcsolatos problémák Horváth Lajos tű. alezredes Főigazgatóság 1 Az épületszerkezetek tűzállósági teljesítmény jellemzői Az OTSZ szerint. Az épületszerkezetek
RészletesebbenA hő- és füstelvezetés méretezésének alapelvei
A hő- és füstelvezetés méretezésének alapelvei Szikra Csaba tudományos munkatárs BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék szikra@egt.bme.hu 2012. Bevezető OTSZ Preambulum (célok
RészletesebbenVillamos és villámvédelmi berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések az 54/2014. (XII.5.) BM rendeletben (OTSZ) és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI 7.1: 2015.03.05.)-ben Villamos tűzvédelmi követelmények építmények tervezése és
RészletesebbenMÉRNÖKI MÓDSZEREK A TŰZVÉDELMI TERVEZÉSBEN. Dr. Takács Lajos Gábor Okl. építészmérnök, egyetemi docens BME Épületszerkezettani Tanszék
MÉRNÖKI MÓDSZEREK A TŰZVÉDELMI TERVEZÉSBEN Dr. Takács Lajos Gábor Okl. építészmérnök, egyetemi docens BME Épületszerkezettani Tanszék WEIMAR, ANNA AMÁLIA KÖNYVTÁR TŰZESETE, 2004. SZEPTEMBER 2. WEIMAR,
RészletesebbenVillamos és villámvédelmi berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések az 54/2014. (XII.5.) BM rendeletben (OTSZ) és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI)-ben Villamos tűzvédelmi követelmények építmények tervezése és építése esetén 2
RészletesebbenAz üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályi környezet bemutatása
Az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályi környezet bemutatása Katasztrófavédelem Tűzvédelem Polgári védelem Iparbiztonság Katasztrófavédelem szervezeti felépítése Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
RészletesebbenA belügyminiszter. Az R. 1. melléklet I. fejezet 2.4. pont d) és i) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
A belügyminiszter /2017. ( ) BM rendelete az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sajátos tűzvédelmi követelményekről és a hatóságok tevékenysége során azok érvényesítésének módjáról szóló 5/2015 (II.27.)
Részletesebben2.2. Tűzvédelmi műszaki leírás
2.2. Tűzvédelmi műszaki leírás Alulírott építész tervező a módosított 1996. évi XXXI. törvény 21. (3) bek. alapján kijelentem, hogy a tervezett épület építési engedélyezési tervdokumentációjának részét
RészletesebbenMennyezetburkolatok, tető-felülvilágítók, sátrak tűzvédelmi vizsgálatai és a szabályozás kérdései
2011. április 15 Mennyezetburkolatok, tető-felülvilágítók, sátrak tűzvédelmi vizsgálatai és a szabályozás kérdései Építésügyi Minőségellenőrző Nonprofit Kft. Parlagi Gáspárné tűzvédelmi laboratóriumvezető-helyettes
RészletesebbenIII. Rockwool Építészeti Tűzvédelmi Konferencia. A családi háztól a SkyCourtig.
III. Rockwool Építészeti Tűzvédelmi Konferencia Construma 2001. április 7. A családi háztól a SkyCourtig. Az épületek felújításának tűzvédelmi tervezése és a dokumentáció követelményei. III. Rockwool Építészeti
Részletesebben1. sz. kép: Az ajtótűzgátlás fontossága
BIZTONSÁGTECHNIKA VERES GYÖRGY TŰZGÁTLÓ AJTÓK FIRE-RETARDANT DOORS A tűzgátló ajtó a passzív tűzvédelmi építési termékek egyik legfontosabb eleme, amely a helyiségek közötti közlekedést biztosítja megfelelő
RészletesebbenÚj vizsgálatmetodikai fejlesztések az építési tűzvédelmi szakterületen
Új vizsgálatmetodikai fejlesztések az építési tűzvédelmi szakterületen Előadó: Dr. Bánky Tamás 1 A vizsgálati módszerek fejlesztésének és továbbfejlesztésének alapvető indokai: rendező elv: a nemzeti (MSZ),
RészletesebbenKRITIKUS KÉRDÉS: ACÉL ELEMEK
KRITIKUS KÉRDÉS: ACÉL ELEMEK KRITIKUS HŐMÉRSÉKLETE Dr. Horváth László egyetem docens Acélszerkezetek tűzvédelmi tervezése workshop, 2018. 11.09 TARTALOM Acél elemek tönkremeneteli folyamata tűzhatás alatt
RészletesebbenKIÜRÍTÉS TvMI. Visegrád, 2015. február 27. Lengyelfi László
KIÜRÍTÉS TvMI Visegrád, 2015. február 27. Lengyelfi László ELŐZMÉNY 2014. április 10-én ülés az OKF-en, ahol megkaptuk a Brüsszelbe kiküldött OTSZ 5.0 tervezetet OTSZ tervezet tanulmányozása (sok mindent
RészletesebbenKOMPOZIT SZERKEZETEK ÉS ACÉLSZERKEZETEK TŰZVÉDELME
KOMPOZIT SZERKEZETEK ÉS ACÉLSZERKEZETEK TŰZVÉDELME SZIMPÓZIUM 2012. november 16. Budapest TÜV Rheiland partner AUDI Győr gyárbővítés TÜV Rheiland partner 300m FESTŐÜZEM 40.000 m2 70m A TERVDOKUMENTÁCIÓ
RészletesebbenTHR-ek (Teljes Hőszigetelő Rendszerek) tűzvédelmi aktualitásai 5.0 OTSZ. Borzák Balarám Béla építészmérnök
THR-ek (Teljes Hőszigetelő Rendszerek) tűzvédelmi aktualitásai Borzák Balarám Béla építészmérnök Építészeti Vezetőtervező Építési Szakértő; építészet - épületszerkezet - épületfizika szakterületeken, Igazságügyi
RészletesebbenÉPÍTŐIPARI FÓRUM. Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat OTSZ 5.0.
ÉPÍTŐIPARI FÓRUM Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat OTSZ 5.0. 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet Glöckl Antal tű. őrnagy Hatósági osztályvezető Veszprémi Katasztrófavédelmi Kirendeltség 2016. október 05.
RészletesebbenKIÜRÍTÉS TvMI. Lakitelek, 2014. szeptember 10. Lengyelfi László
KIÜRÍTÉS TvMI Lakitelek, 2014. szeptember 10. Lengyelfi László ELŐZMÉNY 2014. április 10-én ülés az OKF-en, ahol megkaptuk a Brüsszelbe kiküldött OTSZ 5.0 tervezetet OTSZ tervezet tanulmányozása (sok mindent
RészletesebbenTMMK Csoportos műhelymunka
TMMK Csoportos műhelymunka V. TMKE konferencia Készítsünk TMMK-t 2015. február 4-5., Balatonföldvár Heizler György Csoportvezetők (10 fő) 1. Vágvölgyi László: Tűzvédelmi koncepció 2. Mészáros János: Tűzterjedés
RészletesebbenHogyan égnek a szendvicspanel falak? Heizler György Kecskemét, 2014.12.17.
Hogyan égnek a szendvicspanel falak? Heizler György Kecskemét, 2014.12.17. Mi marad belőlük? Raktár Gyomaendrőd Mátészalka ipari csarnok Szendvics szerkezet, PUR hab hőszigetelés Fa kalodákban tárolt papírcsomagoló
RészletesebbenÖTÖDIK RÉSZ XXIII. FEJEZET ALAPELVEK
ÖTÖDIK RÉSZ ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI XXIII. FEJEZET ALAPELVEK 100. Az építmények tűzvédelmi követelményrendszerének céljai 288. (1) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi
RészletesebbenÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELME I/1. FEJEZET Alapelvek
OTSZ 5. rész ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELME I/1. FEJEZET Alapelvek Alapvető célkitűzés, hogy tűz esetén az építmény állékonysága egy előírt, de korlátozott időtartamra amennyiben
RészletesebbenA homlokzati tűzterjedés szabványos minősítő vizsgálata
A homlokzati tűzterjedés szabványos minősítő vizsgálata CONSTRUMA 2010 29. Nemzetközi építőipari szakkiállítás Dr. Bánky Tamás tudományos igazgató ÉMI Nonprofit Kft. Nyílásos homlokzati falakkal szemben
RészletesebbenA TECHNOLÓGIAI TERVEZÉS ÉS A TŰZVÉDELMI TERVEZÉS KAPCSOLATA A ROBBANÁSVÉDELMI TERVEZÉS ÚJFAJTA MEGKÖZELÍTÉSE
A TECHNOLÓGIAI TERVEZÉS ÉS A TŰZVÉDELMI TERVEZÉS KAPCSOLATA A ROBBANÁSVÉDELMI TERVEZÉS ÚJFAJTA MEGKÖZELÍTÉSE MEG KELL ÉRTENI KINEK MI A FELADATA! Tűzvédelmi tervező Jogszabály által szabályozott tevékenység.
RészletesebbenACÉLSZERKEZETEK TŰZVÉDELMI TERVEZÉSE WORKSHOP KÖNNYŰSZERKEZETEK OPTIMÁLIS TŰZVÉDELMI MEGOLDÁSAI
ACÉLSZERKEZETEK TŰZVÉDELMI TERVEZÉSE WORKSHOP KÖNNYŰSZERKEZETEK OPTIMÁLIS TŰZVÉDELMI MEGOLDÁSAI TŰZÁLLÓSÁG ÉS SZÜKSÉGES RÉTEGVASTAGSÁG MEGHATÁROZÁSÁNAK LÉPÉSEI I. TERMIKUS HATÁS FELVÉTELE: gázhőmérséklet
RészletesebbenAZ ÚJ OTSZ ÉS TvMI-k HATÁSA VILLAMOS TERVEZÉSRE
AZ ÚJ OTSZ ÉS TvMI-k HATÁSA A VILLAMOS TERVEZÉSRE 2. ELŐADÁS: A VILLAMOS HÁLÓZATOK KIALAKÍTÁSA ÉPÍTMÉNYEKBEN ÉS ÉPÜLETSZERKEZETEKEN, A VEZETÉKRENDSZEREK ÉS EZEK ÉPÜLETSZERKEZETEKEN TÖRTÉNŐ ÁTVEZETÉSE,
Részletesebbenprojekt bemutatása, a tervezés szempontjai Borsos Tibor építész tűzvédelmi szakértő
projekt bemutatása, a tervezés szempontjai Borsos Tibor építész tűzvédelmi szakértő Kecskemét, Alkony utca 11. általános iskola bővítés - első TML készítés 2009. márciusában, a 9/2008.(II.22.) ÖTM rendelettel
RészletesebbenA szendvics szerkezetek felhasználásának új lehetőségei az ÉMI minősítés fényében
A szendvics szerkezetek felhasználásának új lehetőségei az ÉMI minősítés fényében Kiss Attila Kingspan-Hoesch Dél-Európai Műszaki vezető 2018.03.08 Új lehetőségek? Hőszigetelt szendvicspanelek 305/2011
RészletesebbenTest results. CPIF = Construction Polyurethane Industry of Finland. FO = Flash Over. Panama BRE CPIF 1. Eurima PIR PUR XPS XPS. material.
ISO 9705 ISO 13784-1 Test results SBI RR BRE PIF 1 Panama Eurima ore material EPS XPS Stone Wool Polystyrene PIR PUR PUR XPS PIR SBI B,s2,d0 B,s1,d0 B,s1,d0 B,s2,d0 B,s3,d0 B,s3,do B,s2,do E,d0 B,s2,d0
RészletesebbenA teljesítménynyilatkozatok tartalma, felhasználása és gyakorlati buktatói.
A teljesítménynyilatkozatok tartalma, felhasználása és gyakorlati buktatói. 2014 Előadó: Nyíri Csaba tűzvédelmi szakértő Elérhetőség: Tel: 20-261-79-37 e-mail:nyiri@t-online.hu Web:nyirituzvedelem.hu 1
RészletesebbenAz Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet A rendelet 2008. május 22-én lépett hatályba. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) a rendelet
RészletesebbenA 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel kiadott OTSZ-ben definiált és az új OTSZ-be is ugyanazt szabályozó megváltozott fogalmak közötti különbségek
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel kiadott OTSZ-ben definiált és az új OTSZ-be is ugyanazt szabályozó megváltozott fogalmak közötti különbségek Fogalom Régi OTSZ szerint Az új OTSZ szerint Alapterület
RészletesebbenFüggönyfalak. Karbantartás és Felülvizsgálat TvMI
Függönyfalak Karbantartás és Felülvizsgálat TvMI Függönyfalak Függönyfalak OTSZ 5.0 függönyfal: olyan nem teherhordó, térelhatároló falszerkezet, amelyet az épület teherhordó szerkezeteire, általában födémeire
RészletesebbenHő- és füstelvezetés, elmélet-gyakorlat
Hő- és füstelvezetés, elmélet-gyakorlat Mérnöki módszerek alkalmazásának lehetőségei Szikra Csaba tudományos munkatárs BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék szikra@egt.bme.hu
RészletesebbenVízzel oltó tűzvédelmi berendezések. MSc Vízellátás, csatornázás, gázellátás április 24.
Vízzel oltó tűzvédelmi berendezések MSc Vízellátás, csatornázás, gázellátás 2013. április 24. A vonatkozó rendelet A Belügyminiszter 28/2011. (IX. 6.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról
RészletesebbenKruppa Attila MEE Tűzvédelmi Munkabizottság. A Villamos Tűzvédelmi Műszaki Irányelv
Kruppa Attila MEE Tűzvédelmi Munkabizottság A Villamos Tűzvédelmi Műszaki Irányelv Előzmények A tűzvédelem szabályrendszerének általános problémái: 2 - Tűzveszélyességi osztályba sorolás problematikája
RészletesebbenÍrta: MTbiztonsag szeptember 28. szombat, 18:45 - Módosítás: április 05. szombat, 21:24
Amikor a tűzvédelem fontosságáról beszélünk, akkor mindenki úgy gondolja, hogy a leégő hatalmas épületek rémképe és a várható pusztulás eléggé visszatartja a cégeket és a dolgozókat a hanyagságtól. Mivel
RészletesebbenLestyán Mária. Tervezzünk építményszerkezetet az új OTSZ szerint I.
Lestyán Mária Tervezzünk építményszerkezetet az új OTSZ szerint I. Az új OTSZ legnagyobb előnye talán a nagyobb tervezői szabadság lehetőségének a biztosítása, ami viszont magával vonja azt a követelményt,
RészletesebbenKöszöntjük Önöket a Hoesch Építőelemek Kft. nevében
Köszöntjük Önöket a Hoesch Építőelemek Kft. nevében Tervezői felelőség a tűzvédelemben Könnyűszerkezetes burkolati termékek tűzvédelme 2013.06.06. 1 Tartalomjegyzék Könnyűszerkezetes homlokzatburkolatok
Részletesebben12 Összetett szerkezetek. Vázlat. Kulcsár Béla Tematika és ütemterv. Csarnokok merevítése
Tematika és ütemterv Tartószerkezetek tűzvédelme II. 12 Összetett szerkezetek Kulcsár Béla Tartószerkezetek tűzvédelme 2018/19. Vizsga a teljes anyagból 1 2 Vázlat csarnokok magasházak kupolák vizsga áttekintése
RészletesebbenHatósági ellenőrzés. Tűzvédelmi szabálytalanság
Hatósági ellenőrzés szabálytalanság legkisebb legnagyobb 1. előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő 100 000 1 000 000 2. szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási 200 000 3 000 000 tevékenységben
RészletesebbenHő- és füstelvezetés, elmélet-gyakorlat
Hő- és füstelvezetés, elmélet-gyakorlat Mérnöki módszerek alkalmazásának lehetőségei Szikra Csaba tudományos munkatárs BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék szikra@egt.bme.hu
RészletesebbenTüzivízhálózat, sprinklerberendezések. Szikra Csaba, 2017 Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz.
Tüzivízhálózat, sprinklerberendezések Szikra Csaba, 2017 Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. Oltóvíz hálózatok Épületen kívül tűzcsapok méretezésének alapelvei Biztosítandó üzemidő a kockázati osztálybasorolás
RészletesebbenTMKE TMKE TMKE TMKE TMKE. Falak, szerkezetek követelményei, kialakítása. Dr. Takács Lajos Gábor. Balatonföldvár, 2015. V. 14.
VI. konferencia Építmények tűzvédelme falak, födémek Dr. Takács Lajos Gábor Falak, szerkezetek követelményei, kialakítása Balatonföldvár, 2015. V. 14. VI. konferencia Építmények tűzvédelme falak, födémek
RészletesebbenA tűzvédelmi felülvizsgálatról az új OTSZ tükrében
A tűzvédelmi felülvizsgálatról az új OTSZ tükrében Változás történt a tűzveszélyességi osztályok meghatározásánál. Már nem A, B, C, D, E tűzveszélyességi osztályú helyiségeket és szabadtereket találunk,
RészletesebbenA tűzvédelmi bírságok rendszere A kötelezően bírságolandó tételek sorszámát színes háttérrel emeltük ki! között
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. A tűzvédelmi bírságok rendszere A kötelezően bírságolandó tételek sorszámát színes háttérrel emeltük ki! 2016.01.01-2016.02.14. között 2016.02.15-től Tűzvédelmi szabálytalanság Tűzvédelmi
RészletesebbenTŰZVÉDELMI MŰSZAKI IRÁNYELVEK
TŰZVÉDELMI MŰSZAKI IRÁNYELVEK 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek Szabványok Egyedi megoldások Új szemlélet 2016. október 5. Hegedűs Csaba tű. alez. TŰZVÉDELMI MŰSZAKI IRÁNYELVEK
RészletesebbenAcélszerkezetek korszerű tűzvédelmének néhány kérdése
Acélszerkezetek korszerű tűzvédelmének néhány kérdése A viselkedés-alapú tervezés elemei Dr. Horváth László PhD, egyetemi docens 1 Tartalom Viselkedés-alapú tervezés fogalma Alkalmazási lehetőségei Acélszerkezetek
Részletesebben2006.3.16. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 79/27 BIZOTTSÁG
2006.3.16. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 79/27 BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2006. március 6.) az egyes építési termékek tűzzel szembeni viselkedésére vonatkozó osztályozás keretében a fa padlóburkolatok
RészletesebbenTűzvédelmi ismeretek 2013. OMKT
Tűzvédelmi ismeretek 2013. OMKT Tűzvédelem Tűzmegelőzés Tűzoltás Tűzvizsgálat Az égés feltétele Oxigén Gyulladási hőmérséklet Éghető anyag Az oxigén szerepe az égésben A levegő oxigéntartalma 21 % 21-18
RészletesebbenÚtvesztő, vagy logikus feladatsor?
Útvesztő, vagy logikus feladatsor? Tűzvédelmi tervezés a 305/2011/EU rendelet és a 275/2013 (VIII. 16.) Korm. rendelet alapján Mészáros János Nagy Katalin Budapest, 2013. 12. 05. Mire vonatkozik a Kormányrendelet?
RészletesebbenA belügyminiszter 30/2019. (VII. 26.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet módosításáról
Magyar Közlöny: 2019. évi 129. szám Hatálybalépés ideje: 2020. január 22. A belügyminiszter 30/2019. (VII. 26.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet módosításáról
RészletesebbenR É S Z L E G E S T Ű Z V É D E L M I T E R V F E J E Z E T
Mérnöki, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. TT KIV 20151008 BUDAPESTI EGYETMI KAT. GIM. R É S Z L E G E S T Ű Z V É D E L M I T E R V F E J E Z E T B U D A P E S T I E G Y E T E M I K A T O L I K U S G I
RészletesebbenTŰZ HATÁSA Lublóy Éva
TŰZ HATÁSA Lublóy Éva http://keressmeg.freeblog.hu/files/2010/06 /energia-tuz.jpg http://termtud.akg.hu/okt/9/afrika/erect200.jpg 1 http://keressmeg.freeblog.hu/files/2010/06 http://mek.niif.hu/04600/04682/html/kepek/0
RészletesebbenTűzvédelmi tervfejezet
Tűzvédelmi tervfejezet 2681 Galgagyörk, Rákóczi út 12. (hrsz.: 96/6) szám alatt meglévő orvosi rendelő belső felújításának és átalakításának ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVE ÉPÍTTETŐ: Galgagyörk Község Önkormányzat
RészletesebbenTU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT.
TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT. Előterjesztette: Jóváhagyta: Doma Géza koordinációs főmérnök Posztós Endre
RészletesebbenKÖZRAKTÁRAK KULTURÁLIS ÉS KERESKEDELMI ÉPÜLETTÉ ALAKÍTÁSA TŰZVÉDELMI SAJÁTOSSÁGOK
KÖZRAKTÁRAK KULTURÁLIS ÉS KERESKEDELMI ÉPÜLETTÉ ALAKÍTÁSA TŰZVÉDELMI SAJÁTOSSÁGOK Takács Lajos Gábor Okl. építészmérnök BME Épületszerkezettani Tanszék KÖZRAKTÁRAK ÉPÜLETEGYÜTTES Eredeti épület-együttes:
RészletesebbenÚj OTSZ korszerű tűzvédelmi szabályozás
Biztonságtechnika 2015. Továbbképző szeminárium Új OTSZ korszerű tűzvédelmi szabályozás Nagy Katalin elnök Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesülete Biztonságtechnika 2015. Továbbképző szeminárium 2015.
RészletesebbenA tűzvédelmi osztályba sorolás gyakorlata és problémái. Bónusz János
1 A tűzvédelmi osztályba sorolás gyakorlata és problémái Bónusz János 2 A tűzveszélyességi osztályba sorolás mindig fejtörést okoz az ezzel foglalkozó szakembernek és a terek veszélyességének meghatározása
RészletesebbenLestyán Mária. Tervezzünk építményszerkezetet az új OTSZ szerint II.
Lestyán Mária Tervezzünk építményszerkezetet az új OTSZ szerint II. Az új OTSZ legnagyobb előnye talán a nagyobb tervezői szabadság lehetőségének a biztosítása, ami a tűzvédelmi tervezési felelősséggel
Részletesebben