KIVÁLÓ EGYETEM HÍRLEVÉL

Átírás

1 KIVÁLÓ EGYETEM HÍRLEVÉL Miskolci Egyetem, Tisztelt Partnerünk! A csernelyi energia-megoldás: lehet-e fenntarthatóvá tenni a falut? Erre keresik a Miskolci Egyetem kutatói a választ a projekt keretében. Kivételesen széleskörű interdiszciplináris kutatás indult Biomassza alapú településenergetikai rendszer kidolgozása címmel, amiben számos tudományterület képviselő vesznek részt. Amint az a címéből is kiderül, az alapvetően technológiai-modernizációs célokat szolgáló, Csernely település energetikai ellátórendszerének korszerűsítését, a megújuló energiaforrásokra alapozott fejlesztések előkészítését tartalmazó projekt elsősorban a műszaki tudományok kiváló szakértőinek tervezőmunkájára épül. Ugyanakkor a vállalkozás korszerű szemléletét jól tükrözi, hogy szervezői a modern nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a feladatot más tudásterületek képviselőinek közreműködésével tekintik sikerrel megoldhatónak. Ennek szellemében jogászok, közgazdászok és társadalomtudósok is részt vesznek a megvalósításban, kutatási eredményeik pedig hasznos hozzájárulást jelentenek a projekthez. A program vezetői különös fontosnak tekintik a társadalmi kommunikáció és a terv sikeres megvalósítása közötti kapcsolatot. A technikai innováció és az alkalmazott társadalomtudomány kapcsolata a hazai közvélemény előtt ma még kevéssé ismert, de a team vezetői nemzetközi példák alapján indították el munkájukat. Az alappélda egy 1964-es, az egykori Észak-Rhodesiában végzett terepmunka volt, melynek tüzeléstechnikai, energetikai és közösségi vonatkozásai, tapasztalatai egyaránt voltak. Csernely község Borsod-Abaúj-Zemplén megye dél-nyugati részén, az Ózdi kistérségben, Miskolctól 60 kilométerre, nyugatra, az Upponyi-hegység és a Bükk hegység között található, 827 lakossal. A megye egyik leghátrányosabb helyzetű települése. Mit is akar a csernelyi vezetés? Az Ózdtól délre eső elszegényedett faluban sem az intézmények sem lakosok nem képesek a gázfűtés árát előteremteni. Ezért vágtak bele a biomassza alapú hőtermelő rendszer létrehozásába, melynek első eleme, hogy a gáz bevezetése előtt leállított vegyestüzelésű kazánok újraindították, a csővezeték-rendszer bővítését tervezik. Sőt vizsgálják, hogyan lehet a magánházakat bekapcsolni a programba. És itt kapcsolódtak be az alkalmazott antropológiai szemléletű kutatások szakemberei a helyi közösségre jellemző szociokulturális sajátosságok elemzésével. A vizsgálatok célja az, hogy megállapítsa a látszólag kézenfekvő fejlesztés lokális társadalmi elfogadottságának mértékét, illetve tanulmányozza, hogy az innováció várhatóan miként hat a közösség mindennapi kapcsolatviszonyaira.

2 Közben az energetikai szakemberek arra keresik a választ, hogy miből lehet Csernely számára elfogadható költségekkel energia-alapanyagot előállítani. Tudományosan elemezték, felmérték a falu fűtési energiaszükségletét, a közintézményektől a lakóházakig. Hiszen napjainkra az energiaellátásunk alapját képező fosszilis energiaforrások csökkenő mennyisége energiaválságot okozott, amely nem csak az alternatív energiahordozók felhasználását ösztönzi, hanem az energiaigények csökkentését is szükségessé teszi. A világ energiafelhasználásának jelentős része az épületekben felhasznált fűtési célú energia, amely elsősorban az épületek hőtechnikai adottságaitól függ. Az elmúlt évszázadban tervezett és kivitelezett épületek nagy része nem rendelkezik olyan hőtechnikai megoldásokkal, amelyek a mai, energiafelhasználás racionalizálását célzó elvárásoknak megfelelne. A növekvő energiaárak, és pénzügyi terhek tükrében az épületenergetikai korszerűsítés nélküli épületek tulajdonosai akár lakossági, akár önkormányzati, vagy vállalati szinten lehetőséget keresnek a kiadásaik csökkentésére. Az egyik elsőként felmerülő lehetőség, az épületek energiaszükségletének csökkentése a külső határoló szerkezetek korszerűsítésével, illetve cseréjével- szól a kutató megállapítása Csernely esetében is. Ezért a projekt keretében tételesen megvizsgálták az egyes épületek energiaigényét és az energia- csökkentés hőszigetelés révén történő lehetőségeit is feltárták. Az anyagi nehézségekkel küzdő önkormányzatok, és a tulajdonukba tartozó épületek energiafüggőségének csökkentésére jó megoldás a biomassza hasznosítás mellett az egyéb megújuló energiahordozók felhasználása hőtermelésre, esetleg elektromos energia előállítására. Ezért megvizsgálták a nap-, és szélenergia, valamint a biogázok hasznosításának lehetőségeit is. Az elemzések azt mutatják, hogy napkollektorok telepítése csak akkor gazdaságos, ha azt 100%-os állami támogatással valósítják meg a KEOP _B pályázatán keresztül. A mérési eredmények alapján a település elhelyezkedése miatt a szélturbina telepítés nem számít gazdaságos beruházásnak Csernely községben a vizsgált mérési helyen. Kistelepüléseken a biogáz termelés lehetősége abban az esetben jöhet szóba, ha biztosítani tudják megfelelő mennyiségben (és minőségben) az alapanyag ellátást. Csernely esetében megfelelő alapot nyújthat a meglévő (és a tervezett) állattartó telep, kiegészítve a háztartásokból származó biohulladékokkal. A számítások szerint jelen esetben a biohulladékok mennyiségének nagymértékű ingadozása miatt nem lenne gazdaságos a biohulladékok önálló alkalmazása biogáz termelés céljából. A településen keletkező szilárd hulladék felhasználását is megvizsgálva azt állapították meg a begyűjtött minták mérési adatai alapján, hogy nyáron a csernelyi hulladék összetétele éghető frakciók arányát tekintve kis mértékben elmarad az átlagostól. A téli vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az éghető frakció aránya jelentősen lecsökken a nyárihoz képest. Az összetétel adatokból az feltételezhető, hogy az éghető frakció jelentős részét a lakosság eltüzeli.

3 A meglévő kazánok lignit és kísérleti fatüzelésének vizsgálata azt mutatja, hogy a hasábfatüzelés lényegesen előnyösebb, mint a nagy nedvesség és meddő tartalmú lignit használata. Európában és hazánkban is egyre több tapasztalat és működő példa van arra vonatkozóan, hogyan lehet megvalósítani korszerű, biomassza alapú falufűtést. Ennek természetesen vannak előfeltételei, melyek általában a következőek: a településen a földgázhálózat csak részben, vagy egyáltalán nem épült ki, a lakosság döntő hányada támogatja, illetve különböző módon részt vesz a projektben, elegendő mennyiségű biomassza áll rendelkezésre, elfogadható költségszinten erdőterületek környezetében és mezőgazdasági körzetekben lévő települések előnyben, van fizetőképes kereslet a hőre kistelepülések esetében ez általában kérdéses az alacsony jövedelemviszonyok és az átlagostól nagyobb munkanélküliség miatt, pályázati támogatás igénybe vehető a beruházáshoz ez sajnos az önkormányzatok tőkehiánya miatt szinte elengedhetetlen. A kialakítandó teljes rendszer három fő részre tagolható (fűtőmű, hőtávvezeték hálózat, fogyasztói hőközpontok), melyek létrehozásával kapcsolatban további kérdésekre kell választ adnunk. A biomassza alapú falufűtés előnyeiről: munkahelyteremtés, hiszen a biomassza tüzelőanyag helyi termelése, összegyűjtése, előkészítése, stb. általában nagy élőmunka igénnyel bír, környezetszennyezés, levegőszennyezés csökkenése, a fűtőmű teljesítményétől függően 10-40%-os fűtési költségmegtakarítás, értékteremtés, mely által a település népességmegtartó ereje is növekszik, önálló energiaellátás, akár teljes függetlenség, kiszámítható fűtésköltség, növekszik az energiaellátás biztonsága. a különböző fásszárú melléktermékek, hulladékok energiatartalmának felszabadítása után keletkező hamu tökéletesen alkalmas talajerő-utánpótlásra - műtrágya helyett. A 2012-ben elfogadott Nemzeti Energiastratégia 2030 az Európai Uniós kötelezettségeinket is figyelembe véve készült. Így nem kerülhető meg az Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) amely a klímaváltozás és energiahatékonyság területén három számszerű célt fogalmaz meg 2020-ra: a megújuló energiaforrások részarányának 20 százalékra növelését, a teljes energiafelhasználás 20 százalékos mérséklését, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20 százalékos csökkentését (az 1990-es bázisévhez képest). A folyó kutatómunka javaslatainak sikeres megvalósulása esetén mindhárom elvárás teljesítéséhez hozzájárulhatnak a kistelepülések. A döntő mértékben biomassza energiaforrásra alapozott hőtermelés növeli a megújulók részarányát a teljes

4 energiafelhasználáson belül. Ha a biomassza helyben megtermelt energianövény, vagy mező-, erdőgazdálkodási melléktermék, sikerrel járulhat hozzá az üvegházhatású gázok csökkentéséhez. Ez az elvárás azonban azért is teljesíthető, mert a biomassza felhasználás leginkább a földgázalapú hőtermelés kiváltásával vihető sikerre és így csökken a fosszilis eredetű légszennyező kibocsátás. Ha a hőtermelés átalakítása együtt jár épületenergia hatékonyság növelő beruházásokkal is, teljesülhetnek az energiafelhasználás csökkentésére irányuló hazai vállalásaink is. A kutatók szerint a hátrányos helyzetű kistérségek, bennük a kistelepüléseken élők boldogulása, életminőségének javítása csak körültekintő, számos tudományterület kutatási együttműködésén alapuló az egyén, a helyi közösség, az önkormányzat, és az állam együttmunkálkodásának eredménye lehet. A munkába bevont társadalomtudósok jelzéseit is figyelni kell egy ilyen projekt megvalósítása során. A projekttel kapcsolatban a helyiek három tipikusnak mondható attitűdöt forgalmaznak. Az idősebbek passzív támogatók, azzal a feltétellel, ha számukra a fejlesztés nem jelent anyagi terhet, de a megvalósíthatósággal kapcsolatban szkeptikusak, amennyiben a település romló közbiztonságából következő bizonytalansági tényezőt a projekt megvalósíthatóságát, de még inkább fenntarthatóságát fenyegető reális veszélyként értékelik. A település második markáns csoportja a roma népesség, amely a projektet feltételesen támogatja, amennyiben a fejlesztés munkalehetőséggel kecsegtet. Ugyanakkor, mivel az önkormányzat által támogatott kezdeményezésről van szó, a tervekkel szemben némi ellenérzést is tanúsítanak. Ennek hátterében a jelenlegi polgármester következetes a faluképet és a közbiztonságot javítani igyekvő határozott intézkedései állnak, ami olykor a romák életvitelének és szokásainak megváltoztatását feltételezi. A harmadik fontos helyi társadalmi csoport a Csernelyről ingázó munkavállalókat, valamint a helyi vállalkozókat foglalja magába, akik szempontjából a biomassza-fejlesztés terve személyes érintettségüket tekintve csak abban az esetben vonzó, ha a fűtésköltségek csökkenésén túl a beruházásokkal majdan keletkező munkahelyek jövedelmezősége meghaladja jelenlegi munkabevételeiket. A nagyon leegyszerűsített, ám a csernelyi társadalmi csoportok speciális érdekeltségét és érdekviszonyainak bonyolult rendszerét felvillantó összefoglalás megvilágítja, hogy a fejlesztési tervnek a lokális társadalom szociokulturális adottságaival kalkulálnia kell. Például, ha az idősebbek majdan puszta bizalmatlanságból nem csatlakoznak a hőtermelő rendszerhez, vagy a fűtőanyag szűkében lévő családok a tűzifát a biomassza erőmű számára telepített energiaerdőkből tulajdonítják el, akkor a projekt nem lehet sikeres. A kommunikációs stratégia egyik célja tehát, hogy a helyiek önmagukat a fejlesztés alárendelt alanyaiként pozicionáló beállítódását megváltoztassa. Látható tehát, hogy a csernelyi projekt az alkalmazott antropológiai kutatás és elemzés eredményeinek tükrében a lokális társadalom csoportjai szempontjából az előnyök komplex rendszerét képezi. Az összefüggések bemutatását szolgáló kommunikáció közvetlenül szolgálja a projekt befogadását, közvetve, tehát a megvalósulás esetén, pedig hozzájárul a helyi társadalom kohéziójának erősödéséhez.

5 A csernelyi biomassza projekt esetében a kommunikációs stratégiának a fejlesztés társadalmi előnyeit mint lehetőséget kell körvonalazni. Ugyanis a jelenlegi program a tervek részletes kidolgozásán túl nem garantálja (garantálhatja) a megvalósulást, ami azt jelenti, hogy a jelen gazdasági lehetőségeinek ismeretében a csernelyi rendszer a közeljövőben történő kiépítése bizonytalan. A strukturált és kontrollált kommunikációs stratégia az érintettek szemszögéből a futó projekt támogatásáért cserében csupán a biomassza hőtermelő rendszer megvalósulásának reményét ígérheti, ami lássuk be, a helyiek szempontjából a projekt befogadásában való érdekeltségüket gyengítő körülmény. A részprojekt témavezetője dr. Szemmelveisz Tamásné egyetemi docens, Energia- és Minőségügyi Intézet, Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék. Miskolc, július 27. A projekt adatai: TÁMOP B-10/2/KONV Kedvezményezett: Miskolci Egyetem Megítélt támogatás: Ft Elfogadott projekt összköltség: Ft Támogatás mértéke: 95% Időtartam: 24 hónap ( ) Projektmenedzser: Dr. Szemmelveisz Tamás Szakmai vezető: Prof. Dr. Gácsi Zoltán Dr. Gácsi Zoltán A Projekt szakmai vezetője További információ, kapcsolat: kutatoegyetem@uni-miskolc.hu Leiratkozás: a kutatoegyetem@uni-miskolc.hu címen