VÓ9. A Triesten át való kivitel részletezve a következő volt :

Átírás

1 alkalmazására van szükség s ekkor a donga tulajdonosok^ ha. minden áron pénzhez jutni nem igyekeznek, nyugodtan bizhatnak abban, hogy anyagaikat, bármily nehéz legyen az olcsón vásárolt boszniai tölgyesek versenye, elvesztegetni épen nem szükséges. Különfélék. Megyei szabályrendelet az erdők fentartásáról. Szatmár megye törvényhatósága a vármegye területén előforduló véderdők, futóhomokon és feltétlen erdőtalajon álló erdők fentartásának biztosítására közelebbről szabályrendeletet alkotott, mely a következőket tartalmazza: 1.. Az 187!). évi XXXI. t. ezikkbeu foglalt erdőtörvény és 5-ik -a értelmében a véderdők futóhomokon és szántóföldnek, rétnek, kertnek vagy szellőnek állandóan nem alkalmas feltétlent erdő talajon álló erdők feltétlenül fen tartandók. illetve a ki vágott vagy kiirtott ilyen erdőterületek, ha hogy ahhoz a vármegyei közigazgatási erdészeti bizottság rövidebb határidőt nem szab, legfeljebb 6 (hat) év alatt újra boerdősitendők. 2.. Véderdőkben és futóhomokon álló erdőkben a legeltetés mindaddig tilos, mig a legeltetés gyakorlására a vármegyei közigazgatási erdészeti bizottsága külön engedélyt nem ad; tilos továbbá a legeltetés a mennyiben azt külön határozat vagy rendidet nem 1 szabályozza a feltétlen erdőtalajon a kiirtás vagy kivágatás megkezdésétől számítva sarjból keletkezett erdőkben 15 (tizenöt) illetve 20 (husz) évet meg nem haladt valamennyi fiatalosban, úgyszintén a heerdősitendő avagy kipótolandó területeken s egyáltalában mindenütt, a hol a marha fában vagy talajban kárt okoz. 3. A legeltető tilalom az erdőtörvény 7. $-a értelmében! kellő számú nyilvános tilalmi jelekkel szembetűnővé teendő. 4. Az alomgyűjtés a véderdőkben és futóhomokon álló erdőkben egyáltalában tilos, nemkülönben a feltétlen erdőtalajom álló erdőknek a legeltetéstől fel nem szabadult összes területein.

2 VÓ9 5.. Ezen szabályrendelet külömbség nélkül arra. hogy az illető erdőterület az erdőtörvény 17. -ában megnevezett, avagy magán erdőbirtokos tulajdonához tartozik-e, minden erdőbirtokosra egyaránt kötelező s kivételt csakis azon "erdőbirtokosok képeznek, a kiknek erdején a rendszeres vagy ideiglenes gazdásági üzemterv már érvénybe lépett vagy a kinek az erdejére külön szabály {lett megállapítva. 6.. Ezen szabályrendelet meg nem tartása vagy az attól való önkénvszerü (átérés mint erdőrendészeti áthágás törvényesbüntetéalá esik. Ezen szabályrendeletet, miután ellene törvényes időn belül fellebbezés senki részéről sem jelentetett be, értesülésünk szerint az illetékes minisztérium megjegyzés nélkül tudomásul vette. (Pff.) Az évi dongakivitel Triest és Fiúmén át a lefolyt évben egészben véve ismét tetemesen növekedett\ a Triesten át való kivitelnél azonban csökkenés állott be az 1888-ik évi kivitellel szemben. Az Agramer Zeitung" szerint ugyanis a mult évben összesen 61, darab franczia donga szálbttatott ki (1888-ban összesen 54, darab) és pedig Trieszten át 13, darab (1888-ban 15, darab). Fiúmén át pedig 48, darab (1888-ban 40, darab). A Triesten át való kivitel részletezve a következő volt : Bordeauxba ,692 darab Cette-be 4, Marseillle-be 1, Algier és Tunis-ba... 80,8*0 Olaszországba.... 6, Portugáliába Angolországba Spanyolországba

3 Görögországba. Törökországba., Összesem darab 7, ,07,6.317 darab. Fiúmén át pedig elszállíttatott: Bordeaux-ba , darai. Cette-be.... Marsoille-be. Sr. Nareire-be.. Algier-ba.... Olaszországba Portugálba Angolországba. Spanyolországba. Görögországba. 17, , , ,680.12: összesen 48,51 í).880 darab. és Az összes [kivitol a rendeltetési helyek szerint évben a következőleg oszlik fel. Franeziaországba. Álgir és Tunisba. Olaszországba... Portugálba.... Angolországba... Spanyolországba.. Görögországba... Törökországba... Belgiába. Santosba (Amerika) évben 51, drb. 1, _ 7, , évben 45, drb. 1, " 5, r , szesen.. (il, drb... 54, drb. A lefolyt évi dongakivitel a legelőnyösebbnek mondható ez ideig, mert több szállíttatott ki, injnt valamennyi

4 megelőzd évben az alábbi táblázat feltünteti dongtiki vitelünket az utolsó húsz év alatt. BT TRIESTEN ÁR Fiúmén ÁT ()sszesen 18.Síi 13,07( ,51!).889 fi 1, , , , :1.2:1: , , ,8SS.51(i 27, ,73!) , ,148.54!) 50, S4 1 1, ,fiO!).l 18 45, , , !), , ,204.!)2 7 35, , , , LSSO 41, ,3 ti , !) 2S,()2(i.7 Ki , S78 29, ,273.78!) ' 32, ,(i , , ,1 fi , , S75 49, , IS 74 47,4(i4.4li9 5, , S7)Í 31, , IS : "' , , S , S70 20,82!)' (i Öl 21, Az 1863-ik év óta. Triesten és Fiúmén át összesen 1.1)72, darai).donga vitetett ki. ÍGA A faszövet szerkezetének utánzása. Nem hiába mondják- sokan, hogy korunk a szeirifényvesztés korszaka" ; inert mai napság az 'üvegből - hamis ékköveket, a nemtelen fémekből arany-, ezüst-utánzatokat készítenek'-és -hoznak forgalomba. Ujabban a faipar- is hődotez áramlatnak:-'a kevésbé értéke* fanemeket oly ügyesen: átidomítják, hogy azok csa-

5 lódásig hasonló kinézésüek lesznek a legértékesebb fanemekhez. Ezt részint megfelelő színezéssel, páczölással érik el, de még inkább és tökéletesebben az által, hogy a kevésbé értékes fán a fa szerkezetét (bélsugarak nagysága, elhelyezése, likacsosság, évgyűrű szerkezete stb.) utánozzák. Igy a bükkfát a tölgyfához hasonlóra képesek idomítani; a lúczfenyő-, nyár- és más lágy fát pedig czédrusfa, mahagóni fa stb. kinézésüvé. Egy ily gép, a melyen czédrusfa-utánzatok készíthetők, Németországban szabadalmat nyert. E gépen szivarládácskákra használt lúczfenyő, nyár vagy más kevésbé értékes fáknak keskeny deszkácskái a czédrusfaszövet szerkezetének megfelelően idomíttatnak át a következő módon: a tetszőleges színre páezolt deszkák a gép által először is száraz és sima, gáz által hevített hengerpár közé vezettetnek, innen pedig tovább egy másik, szintén hevített hengerpár közé, a melyen a megfelelő faszövetminta van kivésve; e hengerek tehát a deszkácskák mindkét leiére rányomják a czédrusfaszövet mintáját; végül egy következő hengerpár, melynek egyike körforgáson kivid még oldalmozgást is végez, a nyomtatás által érdessé vált felületet lesimítja s a deszkácskát a gépből felhasználásra készen kilöki. (G.) Virginiai boróka-ültetvény. Eaber br. birodalmi tanácsosnak és a híres iróngyár tulajdonosának Steinban, Nürnberg mellett egy jelenleg közel 9 kat. holdnyi kiterjedésű Juniperus Virginiana telepitvényé van. E borókaerdő sziklák által környezett, majdnem sík helyen, meglehetős száraz homoktalajon áll, altalaja helyenként kovand, helyenként dúsabb agyagtartalmú és üde, a mely különben nem rég szántóföld volt. A telepítés években történt, 12 m négyes hálóban, 4 éves gomos csemetékkel. A csemeték neveléséhez

6 a magot Floridából hozták s a csemetéket Faber birtokain nevelték. A borókák jelenleg átlagosan 2-5 m magasak, egyes kiválóbb példányok azonban m magasságot értekel; az állab hetvenként már záródni kezd s az alsó ágakat levetette. A növekvés az üdébb helyeken igen jó, a kovandos talajon azonban kevésbé kielégítő. A fagyok általában nem okoznak nagy kárt; nagy hidegben egyes csúcshajtás elfagy ugyan, de ezt csakhamar helyettesitik a szomszéd hajtások, úgy hogy a növekvés e miatt meg nem akad. Kérdés azonban, hogy a Németországban nőtt fa birni fogja-e az amerikai czedrusfa" jellemző és sokra becsült illatát, mivel a Faber-féle gyárba mintegy 15 év előtt Braunschweigból beküldött, körülbelül 35 cm-es fa, bár rajzón gyártásra alkalmas, de a virginiai borókát jellemző kellemes illattal csak igen kis mértékben bir. (Kon.) Oroszország cserkóregtermelése. Oroszországban jelenleg az Oest.Forst-Zeitung" szerint bőrcserző műhely és gyár létezik, melyek évenkint mintegy 10, darab nyersbőrt dolgoznak ki, 47, rubel értékben. Miután Oroszországban cserhántásra berendezett erdők nincsenek, ennélfogva a cserzésnél öreg tölgykéreg, leginkább azonban a fűz, éger, erdeifenyő és nyir kérge talál alkalmazást, sőt még erdeifenyő tobozok is szolgálnak erre a czélra. A bőr utáni kereslet néhány év óta folytonosan nagyobbodik, úgy hogy a mostani fogyasztás kétszer nagyobb, mint tiz év előtt volt. S ennek daczára csererdőket még sem telepítenek, hanem inkább surrogátumokat importálnak, a milyen pl. a divi- divi, katechn, sumach stb., melyek évenkint egy millió rubel értékben hozatnak Oroszországba. Oroszországban sok olyan vidék van, hol a bőriparnak nagy jövője lehetne, de miután sem cserkérgük, sem más alkalmas anyaguk nincsen, a bőripar már sok év óta nem gya-

7 koroltatik. Az orosz bőrnek különben nincsen a külföldi piaczokon valami jó hire, mert nem cserkéreggel lesz kidolgozva, tebát nem is lehetnek olyan jó tulajdonságai, mint a cserkéreggel cserezettnck ; ezért évenként átlag fi, darai) nyersbőr vándorol a külföldre, a miből az országnak évenkint mintegy 4 millió rubelnyi vesztesége van. Oroszország évi cserkéregszükségletére az alábbi adatokból lehet következtetni, melyek az évenkint (eldolgozott nyersbőrök számát és értékét a különböző tartományok szerint csoportosítva mutatják. Európai Oroszországban 7, db. 37,752,381 rub. ért, a Visztula környékén , Finnországban ,. Kaukázusban > Szibériában.... 1, , Mindezekből az következik, hogy Oroszország erdőgazdaságának irányán, a bőripar szükségleteire való tekintetből, mielőbb változtatni kellene. A fák és a villám. Olvasva azt a kis ezikkct, melyet az Erdészeti Lapok* mult évi doczember havi füzete ezen czim alatt közölt, nem állhatom meg, hogy azt egy tapasztalásból vett adattal meg ne toldjam. 'Néhai gróf Apponvi József (most gr. Sándor) lengyeli uradalma még 50 év előtt is híres volt azon nagy gonddal mivelt, gyönyörű jegenye nyárfa-soráról, mely a czéli. fennsíkról messze vidékre ellátszott.* Ezen fasor mellett, mintegy 10 méternyi távolságban állott atyámnak magányosan álló lakása, a főerdészi lak. A szomszédos jegenyefákba, melyeknek csúcsa a házgerinczen messze tul nőtt, nem egyszer ütött le a villám: egy izben épen a lakó szeme láttára, a

8 mint ablakán kinézett, de az az eset soha sem fordult elő, ohgy a fákat kikerülve, a házba ütött volna be a villáin. (Kon.) Földes János. Ausztrália erdőségeinek kiterjedése az. egész világrész területéhez viszonyítva, aránylag csekély, miután igen nagy részét e világrésznek terméketlen puszták foglalják el s azonkívül jelentékeny területek cserjésekkel (Busehland) vannak borítva, melyeket a tulajdonképeni erdőkhöz számítani nem lehet. Az erdők leginkább a keleti részekben fordulnak elő s az acacia, eucaliptus, cállitris stb. különböző fajaiból képeztetnek. A legtöbb erdővel bíró államok: Victoria és New-South- WaleS s ezekben az eucalyptus, a vasfa, a vörös cédrus és több gesztenyefaj fordul elő túlnyomó mennyiségbén. Keleti Ausztráliában erdők nem igen vannak; leggyakoribb a málnaszagu ákácz (acacia acuminata), a santalfa és a. jarrah-fá (eucaliptus marginata). A két első nuiasztalosok által kerestetik, az utóbbi ellenben rendkívüli honiké)tőségénél fogva igen jó épületfát, különösen pedig kitűnő hajófát szolgáltat. A jarrahfa ezenkívül mint vasúti talpfa és mint távirópózna is talál alkalmazást s miután egyrészt a talajnedvességnek sokáig képes ellentállani s másrészt a termiták sem bántják, joggal mondható Ausztrália legértékesebb fájának. Kitűnő tulajdonságainál fogva nagy mennyiségben szállítják Angliába és Indiába. Ezenkívül több faja van Ausztrália keleti és nyugoti részeiben a cserkérget szolgáltató ákáeznak, mélyből az ismert mimózakéreg állíttatik elő. Victoriában már 1867-ben szerveztetett egy erdőgondnokság s 1872-ben egy nagyobb csemetekert lett telepítve, melyben külföldi fanemek u. in. cédrus deodara, sequoia gigantea stb. is tenyésztettek. Déli Ausztrália az előbbinek példája után indulva szintén megalapította a rend-

9 szero ordőmivelést s néhány külföldi fanem mint pld. az amerikai kőris, az európai' mezei szil és a platánfa megtelepítésével igen jó sikert is értek el. A dél-ausztráliai állami erdők összes területe ha. New-South-Wales egyike a legáldottabb országoknak, a mi a fa mennyiségét, értékességét és fanemek számát illeti; ott ugyanis mintegy 1000 különféle növény fordul elő s azok között 113 erdei fanem. Legnevezetesebb a kaurilúcz (dammara australis), mely csupán az északi részben található s 3 6 m átmérő mellett 48 m magasságot ér el s ebből rendesen mintegy 30 m ágtalan. Ebből nyerik a mintegy 8 millió márka értékű kaurigyantát, mely évenkint Európába és Amerikába szállíttatik. Itt szép bükkállabok is találhatók, de az ákácz- és eucalyptusfélók egészen hiányzanak. A szigetnek összes erdősült területe az 1873-iki becslés szerint 485,200 ha. A csendes és az indiai oczeán szigeteiről most még csak annyit lehet tudni, hogy a nagyobbak he vannak erdősülve, de az erdők minőségéről és értékéről biztos adataink még nincsenek. Megbízhatóbb adatok csupán a fidzsi-szigetokről léteznek, a hol néhány értékesebb fanem is előfordul, mint pl. gesztenyefélék, broussonetia papyrifera stb. Régebben több erdő volt a szigeteken, de az ültetvények terjedésével anynyira megapadt a fa, hogy a kormány kénytelen volt uj erdők telepítéséről gondoskodni. Ugyanez áll Hawai-ra is, a hol most nagy a fahiány s mindeddig még semmi sem történt^a*baj megszüntetésére. A még előforduló fanemek közül megemlitendők: az aleurites moluccana, alphidoxia excelsa, broussonetia papyrifera stb. A santalfa, melylyel élelmes törzsfőnökök azelőtt élénk kereskedést űztek, most már teljesen kipusztult. (O. F.-Z.)

10 tl'.i A németországi állami erdészeti szolgálat köréből. Az Oesterr. Forst-Zeitung egy közelebbi száma a németországi erdőgondnökok (föerdészek) illetményeit sorolja fel. A magában véve száraz, de bizonyos tekintetből mégis elég érdekes adatokat a következőkben adjuk: A bádeni nagyherczegs égben az erdőgondnokok, vagyis föerdészek legalacsonyabb fizetése 2000 márka (1200 frt); két évi szolgálat után az alapfizetéshez 500 márka (300 frt) pótlék jár; ezentúl pedig bárom (''venként s addig, mig 5000 (3000 frt) márkára nem emelkedik, 500 (300 frt) márkával javittatik a fizetés. Ezen fizetést a mostani viszonyok mellett minden főerdész, mintegy 50 éves korában és 25 évi szolgálati idő után éri el. A fentemiitett fizetésen kivül szabad lakás, esetleg a helyi viszonyoknak megfelelő lakbér, irodai átalány, továbbá az erdőgondnokság kiterjedéséhez képest márka (360 4<S() frt) szolgálati átalány van rendszeresítve. Poroszországban a legkisebb fizetés 2100 márka (1260 frt), a legnagyobb pedig 3600 (2160 frt) márka; ehez járul még 1600 (960 frt) [márka utazá ó átalány és szabad lakás, továbbá egész 25 hat (43 k. hold) kitevő földilletmény. A b aj o r o r s z á g i erdőgondnok alapfizetése 3360 márka (2016 frt), mely 6 10 szolgálati évig 3720 márka (2016 frt), a évig pedig 4080 márkára (2448 frt) emelkedik ; azontúl minden ötödik évben 180 márkával (108 frt) növekedik. Mellékilletménykép szerepelnek: 900 márka (540 frt) lótartási átalány, 360 márka (216 frt) napidíj-átalány, 48 márka (28 frt) irodai átalány és 60 márka (36 frt) irodai fűtési átalány. A természetbeni lakásért azonban bizonyára fentartási költség czimén 180 márka (108 frt) lakbért fizetnek. EROészeti Lapok. 10

11 "W ü r t e n b e r g b e n a legalacsonyabb fizetés 2400 márka (1440 frt), a legmagasabb 3800 márka (2280 frt.) Ezenkívül jár még 566 márka (339 frt) napidíj-átalány, szabad lakás és olcsó bérletü földilletmény. Szászországban 4000 márkát (2400 frt) tesz ki az átlagos fizetés (az összes erdőgondnokok összes készpénzfizetése elosztva az állomások számával) és 700 (420 frt) márka utazási szolgálati átalány. Hessenben 5 fizetési osztály van rendszeresítve, melyek mindegyikével legkevesebb 600 márka (360 frt) szolgálati átalány és bérfizetés mellett élvezett lakás és földilletmény jár. A fizetés-fokozatok a következők: 2500 márka (1500 frt); 3000 márka (1800 frt); 3500 márka (2100 frt); 4000 márka (2400 frt) és 4500 márka (2700 frt). Németország többi kisebb tartományaiban a kezelő erdőgondnokok fizetése, daczára annak, hogy ott a belterjes gazdálkodás folytán az erdők aránytalanul nagyobb jövedelmet nyújtanak, mint a fentemiitett országokban, a legtöbb esetben mégis kisebb, úgy hogy 3000 márka fizetésen felül javadalmazott kezelő erdőgondnoki állomás ezen tartományokban csak kevés van. (Pff.) A fagyapot ujabbi alkalmazása. A Praktischer Geflügelzüchter" a fagyapot ujabb alkalmazhatóságáról ir. Ismeretes ugyanis, mondja az emhtett lap mennyire lényeges a baromfi egészségére és mennyire befolyással van annak szaporodására, hogy a baromfi meleg ólban és lehetőleg téres helyen teleljen; minthogy azonban nem mindenki helyezheti el apró lábas jószágát meleg, száraz és falazott ólban, gondoskodni kell arról, hogy r a hideg ól hátrányai más módon legyenek elkerülhetők. Erre legegyszerűbb mód a fagyapot alkalmazása, melylyel az ól feneke négy-öt ujnyi vastagságban befedendő; a fagyapot rossz hő-

12 "vezető levén a meleget jól tartja, azonfelől gyantatartalma -elűzi a férgeket és szárazabban tartható mint a szalma, továbbá lassabban rothad és kitűnő tartalomdús trágyát ad, melynek még az előnye is megvan, hogy majdnem teljesen szagtalan. (Pff.) Jegenyefenyö-óriás. Oolloredo-Mansfeld herczeg birtokán Csehországban, a Neustadt melletti Trschkadorf erdőgondnokság kerületében nemrég egy jegenyefenyő-óriás döntetett le. A fa átmérője, a földtől körülbelül 2 m magasságban, 1*25 m volt; kerülete ugyané magasságban 3"92 m; középátmérője 08 m s a törzs hossza (csúcs nélkül) 42 m. E 370 évnél öregebb fa év június havában villámcsapás által annyira megsérült, hogy rövid idő alatt elszáradt. (G.) A német vadászati törvény és a közutak. A német vadászati törvény azon intézkedése, hogy a ki idegen vadászterületen a nyilvános használatra szánt közutakon kivül, ha nem is a vadászat gyakorlása közben, de arra felkészülve találtatik: kihágást követ el" nem egy könynyen eldönthető jogi kérdést rejt magában", kivált oly esetekben, midőn a kérdéses út nem képez rendszeresen használt, a nyilvános közlekedést kétségtelenül és állandóan közvetítő utat. Egy ily concrét esetet hoz fel az Alig. Forstund Jagd-Zeitung" egyik közelebbi száma, ez eset röviden összefoglalva a következő: Hessenben, az Isenburg-Birstein-féle herczegi birtokhoz tartozó s fekvésénél fogva különálló Offenbach nevü erdőgondnoksági területen keresztül egy út vezet, a mely a herczegi hitbizományi birtok elvitathatatlan tulajdonát képezi. Offenbach községnek szintén kétségbevonhatlan és kiterjedt használati joga van ezen úthoz, a mennyiben meg van neki engedve, hogy ezen az úton marháját hajthassa, termését és trágyáját fuvarozhassa azon földjeire, a melyeket a herczegi 10*

13 erdőbirtok a községi határtól elválaszt. Nemkülönben jogosultsággal bir a szomszédos kincstár is arra, hogy fatermését ezen az úton kiszállíthassa. 0. község azonban a jogosultságon kívül messzemenő jogokat formált az úthoz, egyáltalán mindazokat, a melyek az elismert közutakon gyakorolhatók, nevezetesen megengedte, hogy vadászat bérlői is használhassák ez utat, a mi a törvény fentidézett rendelkezésével ellenkezvén, a herczegi uradalom a község ellen panaszt emelt, kifejtvén ebben, hogy a szóban lévő út közútnak nem tekinthető. A panaszolt község a bizonyítási eljárás folyamán azt hangsúlyozta, hogy ezen úton emberemlékezet óta oly jogokat gyakorol, melyek gyakorlata a közút fogalmával együtt jár, melyek tehát szolgalmi jogoknak nem tekinthetők. A mindkét fél által felhozott bizonyítékok, bemutatott telekkönyvi okmányok s nagyszámú tanúkihallgatások alapján a hesseni törvényszék a panaszos uradalom javára döntötte el a pert s ezt a másodfokú bíróság is helybenhagyta. (Bo.) Fogtisztitók gyártása. Cannadában a fogtisztitókat gyárilag készítik. A környék ültetvényesei a gyártáshoz szükséges anyagot nyers állapotban, három láb hosszú kérges tönkökben szállítják a gyárhoz. A tönkök, még mielőtt megszáradtak volna, dolgoztatnak fel, még pedig először lekérgeztetnek és simára esztergályoztatnak, majd az erre a czélra készített külön gépek segélyével a fogpiszkáló hosszának megfelelő szélességű szalagokra metszetnek. E szalagok hengerekre tekertetnek fel, a melyeken a szalagok szélei a fogpiszkáló hegyének megfelelőleg megvék<myittatnak és végre félaprózás végett a 340 késsel felfegyverzett vágó készülék alá hozatnak. Ez a vágó készülék oly gyorsan forog, hogy perczenként fogpiszkálót képes kivágni.

14 Tehát e gyár milliószámra készit fogpiszkálót és képes volna az egész világot velők elárasztani. A megszántott fog piszkálok két ezrenként erős papírból készült dobozokba csomagoltatnak. Utóbbiakat szintén géppel készítik, a mely perezenként 66 darabot gyárt. Száz ily doboz faládába csomagolva kerül a kereskedésbe. Ily tömeges előállítás teszi lehetővé, hogy egy 2000 drbot tartalmazó doboz csak pár cents-be kerül. Kérdés. Az. Országos erdészeti egyesület egy tagja a következő kérdést intézi lapunk útján a szaktársakhoz: Hol és ki által termeltetik henyefenyő-olaj és balzsam? Mire használtatnak fel többnyire ezen termesztvények és hol adatnák cl nagyban? Az Erdészeti Zsebnaptár" évi EX. évfolyama ínég beszerezhető. Megrendelések legczélszerübbén postautalványával az Országos erdészeti egyesület titkári hivatalához intézendők (Budapest, V, Alkotmány-utcza 10. sz.) Ára áz egyesület tagjai részére 1 frt, nem tagok részére 1 frt 60 kr. Az Erdészeti rendeletek tára" 1884., vagyis IV.; 188.5,, vagyis V.; 1886., vagyis VI; évi, vagyis VII., s végül az 1888-ik, vagyis VI11. évfolyama az Orsz. Erdészeti Egyesület titkári hivatalánál (Budapest, V., Alkotmány-utcza 10. sz.) megrendelhető. Ara az egyesület tagjai részére, az 1884., 1886., és évfolyamnak 30 kr, az évfolyamnak 40 kr; nem tagok részére pedig 60 kr, illetőleg 80 kr. Az első három évfolyam második kiadása is teljesen elfogyott. Az Erdei facsemeték nevelése" czimű munka megrendelhető az Országos erdészeti egyesület titkári hivatalánál (Budapest, V., Alkotmány-utcza, 10. sz.) Ara az egyesület tagjai részére 1 frt 50 kr, nem tagok részére pedig 2 frt.

15 A tölgy és tenyésztése', továbbá az Erdészeti földméréstan" czimű pályanyertes munkák szintén kaphatók még. Megrendelések, legczélszerübbén postautalványnyal, az: Országos erdészeti egyesület titkári hivatalához intézendők (Budapest, V., Alkotmány-utcza 10). Ara az elsőnek az egyesület tagjai részére 2 frt, nem tagok részére pedig- 3 frt; a másodiknak pedig az egyesület tagjai részére 3 frt 50 kr, mások részére 5 frt. Az Erdő-Őr" vagy Az erdészet alapvonalai kérdésekben és feleletekben" czimű munka ötödik kiadása megjelenvén, felkéretnek azon erdőhivatalok, erdőgondnokságok és szaktársak, kik az erdészeti műszaki segédszolgálatra készülőegyének részére ezen könyvet megszerezni kívánják, hogy annak postautánvétel utján leendő megküldése iránt az Országos erdészeti egyesület titkári hivatalát mielőbb értesíteni, szíveskedjenek. A folyó év május hóban megjelent könyvára példánvonkint 3 frt. Ő felsége fénynyomatu arczképe, a mely az egyesület nagytermében lévő eredeti olajfestmény után készült, megrendelhető az Országos erdészeti egyesület titkári hivatalánál (Budapest, V., Alkotmány-utcza 10.) Ara az egyesület tagjai részére csomagolással és postaköltséggel együtt 3 frt 50 kr, nem tagok részere 4 frt. Halálozások. Doroszlay Adolf m. kir. erdőigazgatósági titkár, idősb Giller János nyugalmazott erdőmester, YV a 1- landt Sándor nyug. m. kir. erdöszámtaíiácsos és Langsfeld Lajos uradalmi erdőgyakornok, az Országos erdészeti egyesület tagjai, elhunytak. Béke lengjen poraik felett!