Gyakornoki szabályzat Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola

Átírás

1 Gyakornoki szabályzat Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola A gyakornoki szabályzatot a nevelőtestület november 12-i nevelőtestületi ülésén véleményezte. Hódmezővásárhely, november 12. Hegedűs Zoltán intézményvezető

2 Tartalomjegyzék Törvényi háttér... 3 A szabályzat területi, személyi hatálya... 3 A szabályzat időbeli hatálya... 4 A szabályzat módosítása... 4 A szabályzat célja... 4 Általános elvárások a gyakornokkal szemben... 4 A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális elvárások... 7 A gyakornoki munkavégzés speciális szabályai... 7 A gyakornoki tevékenységről történő tapasztalatszerzés, értékelés módszerei... 8 A szakmai segítő kijelölése, feladata... 9 A gyakornok értékelése Minősítő vizsga szabályai Záró rendelkezések számú melléklet: Értékelő lap A gyakornok önértékelésének szempontjai A gyakornok felkészítésének lehetséges főbb témakörei A gyakornoki programban szereplők feladatai Szempontok a szakmai segítő/segítők kiválasztásához

3 Törvényi háttér A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC törvény módosításáról szóló évi CXXXVII. törvény , valamint a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény szerint kiadom az alábbi szabályzatot, mely a meghatározott feladatok szakszerűbb és hatékonyabb végrehajtását szolgálja, a gyakornoki követelmények teljesítésével és teljesítmény mérésével, értékelésével összefüggő eljárásrendet rögzíti. A gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseket az évi CXC törvény módosításáról szóló évi CXXXVII. törvény hatálybalépését követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell alkalmazni. Az említett rendelet hatálybalépése előtt létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetében a Kjt.-nek és a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben című 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Kjt. vhr.) a gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy amennyiben a közalkalmazott a Kjt. és a Kjt. vhr. gyakornokra és gyakornoki időre vonatkozó rendelkezései alapján megfelelt minősítést kap, a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. Az Mt. hatálya alá tartozó pedagógust két év szakmai gyakorlat megszerzése után a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. 1. A szabályzat területi, személyi hatálya Jelen szabályzat a Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola iskolai egységeiben az intézmény alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe, határozatlan időre kinevezett közalkalmazottaira terjed ki, amennyiben nem rendelkeznek a munkakörhöz szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget igénylő, a két évet meghaladó időtartalmú szakmai gyakorlattal, valamint kiterjed az intézményvezető által szakmai segítői feladatok ellátásával megbízott közalkalmazottaira. Intézmény neve: Intézmény székhelye: Tagintézményei: Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola Hódmezővásárhely, Szent Antal u Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Corvin Mátyás Tagintézménye Hódmezővásárhely, Városház u. 1. Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Kalmár Zsigmond Tagintézménye Hódmezővásárhely, Bajcsy-Zsilinszky u

4 2. A szabályzat időbeli hatálya Jelen szabályzat szeptember 1-től visszavonásig hatályos. 3. A szabályzat módosítása A szabályzatot módosítani kell, amennyiben a benne foglaltakat érintő jogszabályváltozás következik be, valamint amennyiben a nevelőtestület legalább fele írásban kéri. 4. A szabályzat célja A szabályzat célja a gyakornokok felkészítésének, beilleszkedésük segítésének megalapozása, a foglalkoztatási feltételek rögzítése, annak érdekében, hogy segítse a gyakornokok tudásának, képességeinek, készségeinek fejlesztését, alakítsa, fejlessze az elkötelezettségüket a pedagógushivatás iránt, segítse az oktatás ágazati céljaival, az intézményi célokkal való azonosulást. 5. Általános elvárások a gyakornokkal szemben A gyakornok ismerje meg: A köznevelésről szóló évi CXC. törvényt, annak módosításaival együtt különösen a következő témaköröket: a) A törvény célja és alapelvei b) A pedagógiai munka szakaszai c) Az iskolai nevelés és oktatás közös szabályai, d) A köznevelési intézmény működésének rendje, e) A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő, az egyéb foglalkozások, f) A köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok, g) A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai, a tankötelezettség, h) Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása. i) A tanulók közösségei, a diákönkormányzat j) A tanuló kötelességének teljesítése, k) A tanuló jutalmazása, fegyelmi és kártérítési felelőssége, a nevelési-oktatási intézmény kártérítési felelőssége, l) A pedagógus kötelességei és jogai, m) A Nemzeti Pedagógus Kar, n) A pedagógusok előmeneteli rendszere, o) A nevelőtestület p) A szakmai munkaközösség 4

5 q) A szülő kötelességei és jogai r) 6. számú melléklet. Az intézmény pedagógiai programját, ezen belül különösen: A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógusok helyi feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A felvételi eljárás különös szabályai Az intézmény helyi tanterve Az intézmény egészségnevelési, környezeti nevelési programját. Az intézmény szervezeti és működési rendjét az SZMSZ alapján, különösen: a) Szervezeti felépítés b) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje. c) A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája d) A vezetők és az iskolaszék, valamint az iskolai, szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje. e) A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja. f) Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok. g) A szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje, részvételük a pedagógusok munkájának segítésében. h) Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje. i) Az intézményi védő, óvó előírások. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők. j) Tájékoztatás kérése a pedagógiai programról. k) A nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai. 5

6 l) A tanulók jutalmazása m) Az egyéb foglalkozások céljai, szervezeti formái, időkeretei n) A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend Az intézmény házirendjét, különösen a) A tanulók jogai b) A tanuló kötelességei c) Az intézmény munkarendje d) A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata e) Tanórán kívüli foglalkozások rendje f) A tanulók tantárgy választásának rendje g) Csengetési és szünetek rendje h) Az intézménybe való belépés és benntartózkodás rendje i) Az ügyeletesek általános feladatai j) Étkezések rendje, napközi, tanulószoba munkarendje k) Létesítmények és helyiségek használati rendje l) Kapcsolattartás a szülőkkel m) Tanulók közösségei n) Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje o) A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör és az iskolavezetés közötti kapcsolat rendje és formái p) A tanítási óráról és tanórán kívüli foglalkozásról való távolmaradás szabályozása q) A tanulók jutalmazása r) A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések s) Kártérítés szabályai t) Térítési és tandíjbefizetés u) A tanulók által készített dolgok értékesítése v) Az intézmény rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátási rendszere w) Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az intézménybe x) Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás. 6

7 6. A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális elvárások A gyakornok ismerje meg: a) oktatásszervezés gyakorlati feladatait, b) az intézménybe járó gyermekek, tanulók sajátos felkészítésének problémáit, c) a tehetséggondozás módszereit, formáit d) az iskola hagyományrendszerét e) ismerje és alkalmazza a korszerű pedagógiai módszereket. (kooperativitás, egyéni differenciálás. stb,...) A gyakornok mélyítse el ismereteit: a) A tanított korosztály életkori sajátságai, pszichológiai fejlődése területén b) Tanulói kompetenciák fejlesztése területen (szakmai, módszertani fejlődés) c) A fejlesztésre orientált tanulási folyamat irányítása területén (tanulásszervezés) d) Tehetséggondozás területén e) Hátránykompenzálás területén f) Az adott műveltségterület (tantárgy) módszertanában g) Az oktatáshoz kapcsolódó eszközök használata területén A gyakornok fejlessze képességeit: a) Szociális tanulás b) Az önálló tanulás képességének fejlesztése (élethosszig tartó tanulás) c) Kommunikáció a tanulókkal, szülőkkel, munkatársakkal d) Konfliktuskezelési technikák megszerzése, fejlesztése e) Időgazdálkodás, tervezés, tudatosság 7. A gyakornoki munkavégzés speciális szabályai A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje tanítók, általános és középiskolai tanárok esetében a teljes munkaideje ötven százaléka, a évi CXC törvény bekezdése alapján. A gyakornok a kötött munkaidő teljesítésén túli feladatok közül csak a nevelőtestület munkájában való részvételre, továbbá a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákra kötelezhető. Kötött munkaidő túli többlettanítás csak abban az esetben rendelhető el a gyakornok számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátás betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. A gyakornok osztályfőnöki megbízást csak írásbeli hozzájárulásával kaphat. 7

8 A tanítással le nem kötött munkaidejében a gyakornok órát látogat, konzultál a szakmai segítővel, szükség szerint az intézményvezetővel, egyéb munkatársakkal. Óralátogatás: legalább heti egy óra. (az azonos tantárgyat tanító pedagógus óráján, az általa tanított osztályokban más órán, a szakmai segítő óráján, tanórán kívüli foglakozáson) Az óralátogatást rövid megbeszélésnek kell követnie. (az órát tartó pedagógussal) Konzultáció: legalább heti egy óra. (szakmai segítővel, egyéb pedagógussal, vezetővel, szakmai munkaközösség-vezetővel) Az óralátogatást a gyakornok a haladási, mulasztási naplóban aláírásával jelöli, a konzultációról az időpont, időtartam rögzítésével, a résztvevők aláírásával nyilvántartás készül. Az óralátogatásokat a gyakornok az intézményvezetővel, szakmai segítővel, az órát tartó pedagógussal egyeztetve egy hónapra előre ütemezi. A gyakornok és a szakmai segítő órarendjét úgy kell összeállítani, hogy legalább a hét egy napján azonos időben fejezzék be a tanítást, ily módon legyen lehetőség a konzultáció megtartására. (ha megszervezhető a kötelező óra a hét négy napjára kerüljön elosztásra, így egy nap maradhatna az óralátogatásra, konzultációra) 8. A gyakornoki tevékenységről történő tapasztalatszerzés, értékelés módszerei Tapasztalatszerzés módszere: Óralátogatás Óramegbeszélés Konzultáció a szakmai segítővel Konzultáció egyéb pedagógussal Konzultáció az igazgatóval Konzultáció a szakmai munkaközösség-vezetővel Team munkában való részvétel Esetmegbeszélő csoport munkájában való részvétel Coaching Szülői értekezlet látogatása Családlátogatás a gyermekvédelmi feladatokat ellátó pedagógussal, osztályfőnökkel Tanév végi értékelő szülői értekezlet látogatása Értékelés módszere: Egyéni tanmenet elkészítése 8

9 Óravázlat készítése Szülői panaszra megoldási terv, intézkedési terv készítése (a megismert jogszabályok, intézményi alapdokumentumok alapján) Egy munkaközösségi program megszervezése (pl. iskolai tanulmányi verseny) Egyéni fejlesztési terv készítése Tanulók, osztályok között kialakult külső beavatkozást igénylő konfliktus megoldásának a tervezése, intézkedési terv készítése Tanév végi beszámoló elkészítése a vezető által meghatározott szempontok szerint Bemutató óra tartása Az általa tanított osztályok egyikében a szülői értekezlet egy részének megtartása (pl. szakmai téma, szervezés) Az intézmény éves munkatervében meghatározott nevelési értekezlet egy részének megtartása (szakmai témában) Az intézmény éves munkatervében meghatározott intézményi szintű program megszervezése (pl. kirándulás, hagyományápolás, projekt nap, hét, diák-önkormányzati program, diákközgyűlés) Helyzetértékelés, feladatkitűzés elkészítése az osztályfőnökkel együttműködve tanév elején az általa kiválasztott osztályban Tanév végi beszámoló elkészítése a vezető által meghatározott szempontok szerint 9. A szakmai segítő kijelölése, feladata Az intézményvezető kijelöli a szakmai vezetőt (a továbbiakban: mentor), aki segíti a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiaimódszertani feladatok gyakorlati megvalósításában. A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak. (2) A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tevékenységében, e körben segíti a) az iskola helyi tantervében és pedagógiai programjában, az óvoda, a kollégium pedagógiai programjában a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésében és szakszerű alkalmazásában, b) a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, tanításhoz alkalmazott segédleteknek, tankönyveknek, taneszközöknek (foglalkozási eszközöknek) a célszerű megválasztásában, 9

10 c) a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátásában, valamint d) a minősítő vizsgára való felkészülésében. (3) A mentor szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, és ezt követően óramegbeszélést tart, továbbá, amennyiben a gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára. (326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet) Mentor az intézményben legalább öt éve alkalmazott, legalább tíz éves gyakorlattal rendelkező pedagógusai lehet. A döntés előtt az igazgató beszerzi az iskolavezetőség véleményét. Kötött munkaidején túli többlettanítás csak abban az esetben rendelhető el a szakmai segítő számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. A szakmai segítő munkaköri leírásában jelölni kell a két évre szóló szakmai segítői feladattal megbízást. (a munkaköri leírás módosítása csak közös megegyezéssel történhet) A szakmai segítőt feladatai ellátásáért (óralátogatás, konzultáció) kiemelt munkavégzésért járó kereset - kiegészítés illeti meg. Az óralátogatást a szakmai segítő a haladási, mulasztási naplóban aláírásával jelöli, a konzultációról az időpont, időtartam rögzítésével, a résztvevők aláírásával nyilvántartás készül. A szakmai segítő feladata különösen: A gyakornokkal egyeztetve elkészíti a gyakornoki programot. Az intézményvezetővel jóváhagyatja a gyakornoki programot. Figyelemmel kíséri a gyakornoki programban rögzített tevékenységek megvalósítását. Felkészíti, segíti a gyakornokot a minősítő vizsgára való felkészülésben. Rendelkezésre áll a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához. Segíti a gyakornokot a tanításhoz kapcsolódó adminisztráció elvégzésében, folyamatosan ellenőrzi a teljesítését. Félévente szövegesen, írásban értékeli a gyakornok teljesítményét, ezzel megalapozza az új pedagógus szakmai fejlődését. 10

11 Az értékelésbe bevonja mindazokat a pedagógusokat, akik adott időszakban részt vettek a gyakornok beilleszkedésének segítésében. Értékelését minden esetben összeveti a gyakornok önértékelésével, és az intézményvezetővel egyeztetve meghatározza a gyakornok további teendőit, feladatait, a fejlesztési irányokat. 10. A gyakornok értékelése A gyakornok értékelése során kiemelten jelenik meg a végzett munka minőségének értékelése, valamint a munkavégzés során tanúsított viselkedés. A gyakornok értékelésének kiemelt szempontjai a tudás használata, széleskörű pedagógiai tartalmi tudás, probléma megoldási stratégiák, a célok jobb adaptációja és megváltoztatása különféle tanulók számára, improvizációs készség, döntéshozatal, célok meghatározása, tantermi hangulat, a tantermi események észlelése, képesség a tanulóktól érkező jelzések megértésére érzékenység a kontextus iránt, a tanulási folyamat figyelemmel kísérése és visszajelzés a tanulóknak, a feltevések gyakori ellenőrzése, tisztelet a tanulók iránt, a tanítás iránti elkötelezettség, együttműködés a nevelőtestületi közösséggel. A gyakornok értékelésének eljárásrendje: A gyakornoki idő két évében fejlesztési célú értékelés folyik. Célja: a gyakornok beilleszkedésének segítése, munkájának, viselkedésnek fejlesztése, motiváció, szakmai fejlesztés, támogatás. A gyakornok fejlesztő értékelést félévente a szakmai segítő készíti el. Az értékelésbe bevonja a gyakornok felkészítésében részt vevő egyéb kollégákat is, valamint figyelembe veszi a gyakornok által készített önértékelést. 11

12 Az értékelő megbeszélés lépései: A gyakornok önértékelése A szakmai segítő értékelése Az eltérő vélemények megbeszélése A problémák feltárása, megbeszélése A következő időszak fejlesztési területeinek meghatározása A résztvevők feladatainak meghatározása Az értékelő lap kitöltése, aláírása Az értékelő megbeszélésen a szakmai segítő és a gyakornok vesz részt. Az értékelő lapot a szakmai segítő és a gyakornok írja alá. A gyakornoknak lehetőséget kell adni, hogy észrevételeit, megjegyzését az értékelő lapon rögzítse. Az értékelő lap egy aláírt példányát a gyakornoknak át kell adni. Az értékelő lapot a szakmai segítő őrzi a gyakornoki idő leteltéig. 11. Minősítő vizsga szabályai Gyakornoki időként a foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjától számított kétéves időszakot kell a kinevezésben, illetve a munkaszerződésben rögzíteni. A munkáltatónak a jogviszony létesítésekor a kinevezési okmányban, munkaszerződésben elő kell írnia azt az időpontot, ameddig a gyakornok minősítő vizsgát köteles tenni. A gyakornok a) a gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy b) ha a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában tesz minősítő vizsgát. A minősítő vizsgán megfelelt minősítést kapott gyakornokot a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. A gyakornoki idő a vizsga napját követő nappal kezdődően két évvel meghosszabbodik, ha a minősítő vizsgán a gyakornok nem felelt meg minősítést kapott. A gyakornoki idő egyéb esetben nem hosszabbítható meg. A gyakornok a két évvel meghosszabbított gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy amennyiben a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában megismételt minősítő vizsgát tesz. A minősítő vizsgán megfelelt vagy nem felelt meg minősítés adható. Ha a gyakornok a külön jogszabályban foglaltak szerint a megismételt minősítő vizsgán nem felelt meg minősítést kapott, közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya a évi CXC törvény 64 (8) bekezdése alapján megszűnik. A közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony a minősítő vizsga eredményének közlésétől számított tizedik napon szűnik meg. 12

13 A minősítő vizsga részei: a) amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a jelölt legalább két szakórájának vagy foglalkozásának látogatása és elemzése, valamint b) a gyakornok portfóliójának áttekintése, értékelése (portfólióvédés). A minősítő vizsga értékelésének részei: a) portfólióvédés, b) amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a meglátogatott szakóra vagy foglalkozás értékelése, c) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozásokkal összefüggő, a pedagógusra vonatkozó megállapítások értékelése, valamint d) az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó megállapításainak értékelése. A portfólióvédés alkalmával az értékelt pedagógus bemutatja önértékelését, továbbá számot ad a munkaköréhez kapcsolódó pedagógiai, szakmai felkészültségéről, valamint a pedagógust foglalkoztató intézmény pedagógiai programjával összefüggő kérdésekről. A minősítő vizsga során a három tagból álló minősítő bizottság (a továbbiakban: minősítő bizottság) a) a gyakornok által feltöltött portfólió alapján áttekinti és értékeli a pedagógus szakmai tevékenységét, eredményeit, valamint az intézményi önértékelés gyakornokra vonatkozó részeit. b) értékeli a meglátogatott foglalkozást és a portfólióvédést, valamint c) elkészíti az összegző értékelést, amelyet feltölt az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. A portfólió egy olyan dokumentumgyűjtemény, amely alapján végigkísérhető a pedagóguskompetenciák fejlődése, a pedagógus szakmai útja, tevékenysége, nehézségei és sikerei egyrészt a tények tükrében, másrészt a pedagógus reflexiói, értelmezése alapján. A portfólió tartalmazza: a) a szakmai önéletrajzot, b) a nevelő-oktató munka dokumentumait, különösen legalább tíz tanóra, foglalkozás kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott óratervét, c) a pedagógiai szakmai és egyéb tevékenységek bemutatását, dokumentumait, d) önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatását, dokumentumait, e) a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatását, valamint f) a szakmai életút értékelését. 13

14 A Pedagógus I. fokozatba lépéshez a gyakornoknak az értékelés során legalább hatvan százalékot kell elérnie. A magasabb fokozatba történő besorolásra a sikeres minősítő vizsgát követő év első napjával kerül sor. A minősítő vizsga minősítő bizottság előtt folyik. A minősítő bizottság elnöke a kormányhivatal által delegált, Mesterpedagógus fokozatba sorolt, az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) vagy pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő, aki a külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben vett részt. A minősítő bizottság tagjai: a) a pedagógusképző felsőoktatási intézmény Tanárképzési Központjának javaslatára az intézmény oktatója vagy gyakorlóiskolájának, gyakorlóóvodájának, gyakorlókollégiumának legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt alkalmazottja, aki a külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben vett részt, b) a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője vagy az általa megbízott pedagógus-szakvizsgával rendelkező magasabb vezetői, vezetői megbízással rendelkező alkalmazott, A gyakornok minősítő vizsgára jelentkezéséről az intézményvezető gondoskodik az adott év március 31.-ig. 12. Záró rendelkezések A gyakornoki szabályzatban foglaltakról a szakmai munkaközösségek véleményt nyilvánítanak. A gyakornoki szabályzat a nevelőtestület véleményének kikérése után került kiadásra. A gyakornoki szabályzatot az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni, ennek hiányában a helyben szokásos módon közzé kell tenni. Hódmezővásárhely, november 12. Hegedűs Zoltán intézményvezető 14

15 A szabályzat mellékletét képezi 1. számú melléklet: Értékelő lap A szabályzathoz készült egyéb segédanyagok A gyakornok önértékelésének szempontjai A gyakornok felkészítésének lehetséges főbb témakörei A gyakornoki programban szereplők feladatai Szempontok a szakmai segítő/segítők kiválasztásához 15

16 1. számú melléklet Munkáltató megnevezése Címe Értékelő lap Az értékelt személyi adatai Név: Születési hely, idő: Az értékelés időpontja: Az értékelés megállapításai: Fejlesztendő területek: Javasolt célok, feladatok: Az értékelés során az alábbi kollégák véleményt nyilvánítottak: Az értékelt észrevételei: értékelést végző szakmai segítő értékelt gyakornok 16

17 Segédanyagok A gyakornok önértékelésének szempontjai A gyakornoki szabályzatban megjelölt kiemelt szempontokon felül az alábbiak szerint készülhet fel a gyakornok az önértékelésre Mely feladatok voltak számára a legfontosabbak, legérdekesebbek? Mely feladatok igényelték a legtöbb felkészülést? Milyen eredményeket ért el? Sikerült-e a kitűzött célokat megvalósítania? Milyen problémákba ütközött a feladatok megvalósítása során? Eddigi tapasztalatai alapján hogyan lehetne ezeket a problémákat kiküszöbölni? Meglátása szerint mik az erősségei, gyengeségei? Mely területeken szeretne több tapasztalatot szerezni? Vannak-e olyan képességei, amelyeket az eddigiekben nem használt, de szeretné jobban hasznosítani? Milyen segítségre lenne szüksége a vezető részéről? Milyen segítségre, támogatásra lenne szüksége a szakmai segítő részéről? Milyen segítségre, támogatásra lenne szüksége a többi kolléga részéről? A gyakornok értékelő megbeszélésre való felkészülését segíthető az alábbi önismereti kérdőív is Hányszor végzett pontatlan munkát? Hányszor késett határidővel? Milyen típusú feladatokkal voltak problémái? Ismeri az Önnel szemben támasztott követelményeket elvárásokat? Ha hibázott kiben, miben kereste az okokat? Magában, kollégákban, tanulókban, szülőkben, egyéb külső körülményekben? Megfelelőnek tartja-e az időgazdálkodását? A feladatok megoldása során kialakít-e prioritásokat? Ezeket betartja-e? 17

18 Felméri-e előre a megvalósítás lehetőségeit? Képes-e megfelelő részfeladatokra bontani a megoldandó problémát? Megítélése szerint megfelelő szinten ismeri a szakmai szabályokat, előírásokat? Szigorúan betartja-e a szabályokat, szakmai előírásokat? Inkább a szabályok, szakmai előírások mellőzésével szeretné végezni a munkáját? Amióta befejezte tanulmányait megtett-e mindent, hogy tudása naprakész legyen? Ön szerint milyen kép alakult ki Önről a vezetőiben, szakmai segítőjében, munkatársaiban, tanulókban, szülőkben? Amennyiben voltak konfliktusok, mi lehet ezek forrása? Döntéseiben elfogulatlan tud lenni? Vállalta feladataiért, döntéseiért a felelősséget? Hányszor kellett a vezető, más kolléga segítségét kérnie egy konfliktus megoldásához? 18

19 A gyakornok felkészítésének lehetséges főbb témakörei (a szakmai segítő számára) Szervezeti kultúra megismerése a) A közalkalmazotti lét, a pedagógushivatás, munka, pálya megismerése b) Az intézmény egységeinek, folyamatainak, feladatainak, a benne dolgozóknak a megismerése c) Az intézményi működést szabályozó dokumentumoknak a megismerése d) Az intézmény írott és íratlan szabályai e) A szervezeti kultúra jellemzőinek, belső értékeknek a megismerése f) A pedagógus etika, viselkedés szabályainak megismerése g) Viselkedés szabályai a vezetőkkel, munkatársakkal, tanulókkal, szülőkkel h) A kommunikáció szabályai vezetőkkel, munkatársakkal, tanulókkal, szülőkkel, mindazokkal, akikre kiterjednek az intézmény kapcsolatai A szervezet megismertetése a) A közoktatási rendszer felépítése b) Szervezeti struktúra c) Kinevezés d) Munkakör e) A szolgálati út (a gyakornoki szabályzatban meghatározott jogszabályok, intézményi alapdokumentumok alapján) Kompetenciák fejlesztése a) Erősségek, gyengeségek b) Kompetenciák c) Képességleltár d) Célok, ambíciók e) Saját fejlődési területek meghatározása f) Szerepek a csoportban g) Időgazdálkodás h) Kommunikáció i) Konfliktuskezelés j) Együttműködés 19

20 Az intézmény vezetőjének feladatai A gyakornoki programban szereplők feladatai A szakmai segítő feladatai A többi munkatárs feladata A gyakornok feladatai 1. A belépési adminisztráció megszervezése 2. A megismerendő jogszabályok, dokumentumok előkészítése, rendelkezésre bocsátása 3. Szakmai segítő kijelölése 4. Munkatársak tájékoztatása 5. Gyakornok bemutatása 6. Munkahely kijelölése, felszerelése 7. A gyakornok tájékoztatása a munkafeladatairól, a munkaköri követelményekről,a munkarendről, a lehetséges szociális ellátásokról, a szervezet felépítéséről, a pedagógus értékelés rendszeréről, a gyakornoki rendszerről, a gyakornok értékelésének, minősítésnek speciális szabályairól, az egyéni ambíciók megvalósulásának 1. Önfejlesztés a szakmai segítői szerep ellátására 2. A gyakornoki program elkészítése 3. Az együttműködés feltételeinek egyeztetése 4. Az elvárások rögzítése 5. Konzultációkra felkészülés 6. Konzultációk 7. Óralátogatások 8. Folyamatos rendelkezésre állás szükség szerint a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához (havonta, hetente célszerű fix időt kijelölni) 9. Beszámolás az intézményvezetőnek a gyakornoki program menetéről 10. A gyakornok értékelése 11. Részvétel a gyakornok minősítésébe 1. Együttműködés a szakmai segítővel a gyakornoki program végrehajtásában 2. A gyakornok támogatása, óralátogatások lehetővé tétele 3. Lehetőség szerint a gyakornok óráinak látogatása (pl. saját osztályaikban) 4. A gyakornok tájékoztatása a különleges bánásmódot igénylő tanulókról, problémáik hátteréről 5. Jó gyakorlat megosztása 6. A gyakornok segítése szakmai anyagokkal 7. A szakmai segítő kérésére a gyakornok munkájáról, teljesítményéről vélemény formálása (szükség szerint írásban véleményezés) 1. A jogszabályok, dokumentáció áttanulmányozása, értelmezése a szakmai segítővel 2. a szervezet működési rendjének megismerése 3. szolgálati út megismerése 4. Elvárások megismerése 5. Viselkedési szabályok megismerése, betartása 6. Óralátogatások ütemezése (havi ütemterv) 7. a gyakornoki program feladatainak végrehajtása 8. a program által meghatározott adminisztráció vezetése 9. önértékelés 10. saját fejlődési területek meghatározása 11. problémák jelzése, kérdések feltevése 20

21 lehetőségeiről, a továbbképzési rendszerről, az Etikai kódexről(ha van az intézményben), a munkavédelmi ismeretekről (ezt a kijelölt felelős is végezheti) 8. A szakmai segítő által elkészített beilleszkedési program jóváhagyása 9. Rendelkezésre állás szükség szerint a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához (havonta, hetente célszerű fix időt kijelölni) 10. A gyakornoki program nyomon követése (a szakmai segítő beszámoltatása) 11. A gyakornok minősítése 21

22 Szempontok a szakmai segítő/segítők kiválasztásához a kezdő tanár segítője sose legyen a felettese, mert így a mentorálás, szakmai segítés mint folyamatos értékelés jelenhet meg, félő, hogy a gyakornok így kevésbé mer majd szabadon kérdéseket megfogalmazni, fontos, hogy hasonló legyen az érdeklődési körük, hasonló elveket valljanak a pedagógushivatásról, tanításról, ha van lehetőség, több mentor közül választani, akkor ügyelni kell arra, hogy ugyanazt a korosztályt, vagy ugyanazon szinten lévő csoportot tanítsa a mentor, mint a gyakornok, a jó mentor elfogadja a kezdő tanárt, a mentornak a kezdő tanárt, mint leendő professzionális kollégát kell kezelnie, engednie kell kibontakozni, a kezdő tanárnak szüksége van a gyakorlatra, és a törődő útmutatásra. 22

23 A HISZK Szakiskola és Szakközépiskola Gyakornoki Szabályzata GYAKORNOKI SZABÁLYZAT 23

24 Azon pedagógusokra nézve, akik szeptember 1. előtt váltak gyakornokká. A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú, többször módosított 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet 4/B -ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a szakmai munkaközösségekkel történt egyeztetést, valamint a nevelőtestület véleményének kikérését követően - a következő gyakornoki szabályzatot adom ki. 1. A szabályzat területi, személyi hatálya Jelen szabályzat a HISZK Szakiskola és Szakközépiskola (6800 Hódmezővásárhely, Szent Antal u. 5-9.) E-H fizetési osztályba sorolt, az intézmény alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe, határozatlan időre kinevezett közalkalmazottaira terjed ki, amennyiben nem rendelkeznek a munkakörhöz szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget igénylő, a három évet meghaladó időtartalmú szakmai gyakorlattal, valamint kiterjed az intézményvezető által szakmai segítői feladatok ellátásával megbízott közalkalmazottaira. 2. A szabályzat időbeli hatálya Jelen szabályzat szeptember 1-től augusztus 31-ig hatályos azon pedagógusokra nézve, akik szeptember 1 előtt váltak gyakornokká. 3. A szabályzat módosítása A szabályzatot módosítani kell, amennyiben a benne foglaltakat érintő jogszabályváltozás következik be, valamint amennyiben a nevelőtestület legalább fele írásban kéri. 4. A gyakornoki szabályzat célja A gyakornoki szabályzat célja, hogy meghatározza a gyakornoki idővel kapcsolatos szakmai követelményeket, a gyakornok és a szakmai vezető feladatait, a gyakornoki követelmények teljesítésével és a teljesítmény mérésével összefüggő eljárási rendet, a gyakornok számonkérésének feltételeit, a gyakornoki minősítés különös szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. 24

25 5. A gyakornoki idővel kapcsolatos szakmai követelmények A gyakornoki idővel kapcsolatos szakmai követelmények két részből állnak: az általános követelményekből és a munkakörhöz kapcsolódó követelményekből. 6. A szakmai vezető feladatai és jogköre a) A szakmai vezetőt a főigazgató jelöli ki a legalább tíz éves, a szakterületnek megfelelő pedagógus-munkakörben eltöltött szakmai gyakorlattal rendelkező, az intézményben kinevezett pedagógusok közül. b) A szakmai vezető feladata a gyakornok intézménybe való beilleszkedésének, munkahelyi kapcsolatainak kialakításának segítése, a helyi szervezeti hagyományok, szokások és elvárások megismertetése, a gyakornok felkészülésének segítése tanévre szóló, szakterületére vonatkozó terv szerint. szükség szerint, negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, továbbá ha igényli havonta legalább kettő, legfeljebb négy órában konzultációs lehetőséget biztosít számára, a gyakornoki szabályzatban meghatározottak szerint értékeli a gyakornok teljesítményét, feljegyzés készítése a gyakornok tanítási (foglalkozási) órájának látogatásáról, a konzultációkról. c) A szakmai vezetőt a jogszabályban meghatározott díjazás illeti meg. 7. A gyakornok feladatai a) A gyakornok feladata, hogy a felkészítési tervben meghatározott rend szerint megismerje: az intézmény nevelési programját, pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, minőségirányítási programját, kollektív szerződését, az intézmény pedagógiai célkitűzéseit, azok gyakorlati megvalósulását, a gyermekek, a tanulók, a szülők, a pedagógusok - Kt.-ban meghatározott - jogait és kötelezettségeit, a fenntartói irányítással kapcsolatos általános rendelkezéseket, a tanügyi dokumentumok alkalmazását, 25

26 a munkakörére vonatkozó foglalkoztatási alapelveket, az oktatásszervezés gyakorlati feladatait, az intézménybe járó gyermekek, tanulók sajátos felkészítésének problémáit. b) A gyakornok a szakmai vezető támogatásával felkészül az általa ellátott pedagógusmunkakörrel kapcsolatos tervező munkára, e körben az iskola helyi tantervében a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésére és szakszerű alkalmazására, a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott módszereknek, tanulmányi segédleteknek, taneszközöknek (foglalkozási eszközöknek) célszerű megválasztására, a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátására. c) A gyakornok a szakmai vezető irányításával elvégzi az általános pedagógiai képességek fejlesztésére irányuló, valamint a szakterületéhez kapcsolódó gyakorlati feladatokat. E körben óramegfigyeléseket, adatgyűjtéseket, elemzéseket végez, gyakorlati tapasztalatait szakszerűen dokumentálja. d) A gyakornok a felkészítési tervben meghatározottak szerint ad számot a szakmai követelmények teljesítéséről. 8. A gyakornoki követelmények teljesítésével összefüggő eljárási rend a) A szakmai követelmények teljesítésének biztosítására a szakmai vezető bevonásával a munkáltatói jogkör gyakorlója a gyakornoki időszakra felkészítési tervet készít. b) A gyakornok felkészítésének terve tartalmazza: a szakmai követelmények teljesítését elősegítő, a gyakornok által elvégzendő feladatokat és tevékenységeket, azok teljesítésének időtartamát, határidejét, a szakmai követelmények teljesítését elősegítő, szakmai vezető (k) által elvégzendő feladatokat és tevékenységeket, különösen az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tervező munkára való felkészítés módszereit, időtartamát, határidejét, a teljesítés ellenőrzésének, értékelésének időpontját, módszereit és felelősét, a számonkéréssel kapcsolatos feladatokat. 26

27 c) A szakmai vezető a felkészítési terv alapján a gyakornok bevonásával éves tervet készít, amely tartalmazza: az adott időszakban a felkészítés és felkészülés feladatait, azok teljesítésének időtartamát és határidejét, a felkészítés módszereit, a rendszeres konzultációk időpontját, tárgyát, a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráinak látogatási tervét, a gyakornoki követelmények teljesítésével és a teljesítmény mérésével összefüggő eljárási rendben meghatározott feladatokat, tevékenységeket és azok megvalósításának időpontját. 9. A teljesítmény mérésének eljárásrendje a) Az intézményvezető a szakmai vezető véleményét kikérve a tanévnyitó tantestületi értekezlet időpontjáig elkészíti a gyakornok munkaköri leírását, amelyben meghatározza a gyakornoknak a szakmai követelmények teljesítésével kapcsolatos tanévre szóló feladatait, a teljesítménycélokat. b) Az intézményvezető és a szakmai vezető a tanév első napjáig ismerteti a gyakornokkal a munkaköri leírásban foglaltakat, a szakmai követelmények teljesítésével összefüggő feladatait, a teljesítménycélokat, a teljesítményértékelés eljárásrendjét. c) A teljesítményértékeléshez a gyakornoki szabályzat 4. sz mellékletében meghatározott értékelőlapokat kell használni, melyek tartalmazzák az értékelési területeket, a szakmai követelményeken alapuló értékelési szempontokat, az értékelést megalapozó információk forrásait, a teljesítménypontokat, a fontossági súlyszámokat (1 kevésbé fontos, 2 fontos, 3 nagyon fontos), és az előbbiek szorzataként adódó összevont pontszámokat. d) A teljesítménypont megállapításához minden egyes szemponthoz 1-et vagy 4-et kell rendelni, attól függően, hogy a szempont szerint a gyakornok tulajdonságai, képességei, ismeretei, tudása, illetve tevékenysége megfelel, vagy nem felel meg a szakmai követelményeknek. A szempontokhoz rendelt számok összegzése alapján értékelési területenként a következő skálán kell minősíteni a gyakornok teljesítményét: 1 Nem megfelelő. 2 Fejlesztésre szorul. 3 Jó. 27

28 4 Kiváló. e) A teljesítményértékelésnek megbízható és érvényes információkon kell alapulnia, így különösen: a tanulók eredményein (tanulmányi átlagok, bukások, versenyeredmények, dolgozatok, stb.), az óralátogatások tapasztalatain, jegyzőkönyvein, belső és külső tantárgyi tudásmérések eredményein, tantárgyi kötődésvizsgálatok eredményein, belső vizsgák eredményein, szakértői, szaktanácsadói véleményeken, a nevelő-oktató munkához a pedagógusok által elkészített dokumentumokon (tanmenet, foglalkozási terv), a tanulók véleményén, az elégedettségük vizsgálatának eredményein, a szülők véleményén, az elégedettségük vizsgálatának eredményein, a szakmai munkaközösségek véleményén, a számonkérés eredményein. f) A szakmai vezető folyamatosan gyűjti a gyakornok értékeléséhez szükséges információkat. Az összegzett és rendszerezett információk alapján május 31-ig a teljesítményértékelő lap felhasználásával szövegesen értékeli a gyakornok teljesítményét. g) Az intézményvezető és a szakmai vezető június 10-ig kialakítja egyeztetett véleményét a gyakornok értékeléséről. h) Az intézményvezető és a szakmai vezető június 30-ig értékelő megbeszélésen ismerteti a gyakornokkal az értéklelés eredményét. Az értékelő megbeszélésen közösen meghatározzák a soron következő gyakornoki év teljesítménycéljait, a szakmai követelmény teljesítésére vonatkozó feladatokat, amelyet megállapodásba foglalnak. 10. A gyakornok minősítése a) A gyakornokot a gyakornoki idő lejártának hónapjában minősíteni kell. b) A minősítést a közalkalmazott közvetlen felettese javaslatának meghallgatása után a munkáltatói jogkör gyakorlója készíti el. A munkáltatói jogkör gyakorlója a gyakornok közvetlen felettese mellett - ha személyük nem azonos - a szakmai vezető javaslatát is meghallgatja. c) A minősítés a gyakornok személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhatja. 28

29 d) A minősítésnek alapvetően arra kell irányulnia, hogy a gyakornok miként teljesítette a jelen szabályzatban vele szemben meghatározott szakmai követelményeket, illetve a munkaköri leírásában meghatározott feladatokat. e) A minősítés szöveges, amelyben arra kell kitérni, hogy a gyakornok teljesítette-e a munkaköri leírásában meghatározott feladatait, s mennyire felelt meg a feladatai ellátásához előírt szakmai követelményeknek. A minősítés eredményeként megfelelt és nem megfelelt értékelés adható. f) A minősítését annak elkészülte után a munkáltatói jogkör gyakorlója átvételt igazolt módon haladéktalanul megküldi a gyakornoknak. g) A minősítést a gyakornokkal a munkáltatói jogkör gyakorlója ismerteti a gyakornok közvetlen felettese ha személyük nem azonos és a szakmai vezető jelenlétében. h) A megismerés tényét a gyakornok a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá a minősítésen feltűntetheti esetleges észrevételeit is. 11. A gyakornoki munkavégzés speciális szabályai A gyakornok heti teljes munkaideje 40 óra, kötelező órája a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 3. számú melléklete által meghatározott. A gyakornok a kötelező órák teljesítésén túli feladatok közül csak a nevelőtestület munkájában való részvételre, továbbá a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákra kötelezhető. Kötelező órán túli többlettanítás csak abban az esetben rendelhető el a gyakornok számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. A gyakornok osztályfőnöki megbízást csak írásbeli hozzájárulással kaphat. A kötelező óra és a heti teljes munkaidő közti időben a gyakornok órát látogat, konzultál a szakmai segítővel, szükség szerint az intézményvezetővel, egyéb munkatársakkal. Óralátogatás: legalább heti egy óra. (az azonos tantárgyat tanító pedagógus óráján, az általa tanított osztályokban más órán, a szakmai segítő óráján, tanórán kívüli foglakozáson) Az óralátogatást rövid megbeszélésnek kell követnie. (az órát tartó pedagógussal) Konzultáció: legalább heti két óra. (szakmai segítővel, egyéb pedagógussal, vezetővel, szakmai munkaközösség-vezetővel) Az óralátogatást a gyakornok a haladási, mulasztási naplóban aláírásával jelöli, a konzultációról az időpont, időtartam rögzítésével, a résztvevők aláírásával nyilvántartás készül. 29

30 Az óralátogatásokat a gyakornok az intézményvezetővel, szakmai segítővel, az órát tartó pedagógussal egyeztetve egy hónapra előre ütemezi. A gyakornok és a szakmai segítő órarendjét úgy kell összeállítani, hogy legalább a hét egy napján azonos időben fejezzék be a tanítást, ily módon legyen lehetőség a konzultáció megtartására. (ha megszervezhető a kötelező óra a hét négy napjára kerüljön elosztásra, így egy nap maradhatna az óralátogatásra, konzultációra) 30

31 NYILATKOZAT A közalkalmazotti tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a gyakornoki szabályzat elkészítése során a véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Hódmezővásárhely, szeptember a Közalkalmazotti Tanács képviselője... főigazgató 31

32 MELLÉKLETEK 32

33 1.sz. melléklet Fogalmak meghatározása Gyakornok: az a közalkalmazott, aki nem rendelkezik három évet meghaladó szakmai gyakorlattal, és az alaptevékenységhez tartozó munkakörbe, határozatlan időre történik a kinevezése. Az intézmény alaptevékenységével összefüggő munkakör: a gyakornoki idő kikötése szempontjából alaptevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amelynek ellátására a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet mellékletében meghatározottak szerint pedagógus munkakörben, pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátására létesített ügyintéző-szakértő, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, ügyintéző munkakörben foglalkoztatják a közalkalmazottat. Gyakornoki program: egy olyan folyamat, amelynek során a pályakezdő megismeri a munkahely belső értékeit, szervezeti kultúráját, meghatározott módszertan alapján támogatást kap, hogy megtalálja helyét a munkaszervezetben, mintát kap a feladatok hatékony elvégzéséhez. Kezdő szakasz: a gyakornoki program első szakasza, mely kb. az első év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok megfontolt, általában racionális, de rugalmatlan. Ez a szakasz elsősorban a gyakorlatszerzés szintje, amikor a valós gyakorlatszerzés sokkal fontosabb, mint a verbális információ. Az elméleti tudás vezérli elsődlegesen a gyakornokot. Haladó szakasz: a gyakornoki program második szakasza, mely kb. a második év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok már képes mindent megfigyelni, nem vész el a részletekben. Ez a szakasz az eseti tudás szintje, mely személy és kontextus függő. A tapasztalat befolyásolja a viselkedést. Befejező szakasz: a gyakornoki program harmadik szakasza, mely kb. a harmadik év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok képes már arra, hogy racionálisan, tudatosan kiválassza, hogy mit fog tenni, prioritásokat határoz meg, képes a tanulási-tanítási folyamat ésszerű irányítására. Szakmai vezető: az intézményvezető által kijelölt pedagógus, aki rendelkezik legalább tíz éves gyakorlattal, legalább öt éve az intézmény alkalmazottja, szakterületének kiváló képviselője. Közvetlen felettes: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a pedagógus munkaköri leírásában közvetlen felettesként megjelölt személy. 33

34 Kjt. 22. (1) Az E-H fizetési osztályba sorolt, a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezés esetén - ideértve az ilyen tartalmú áthelyezést is - a gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő, a három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal. R.4. (1) A gyakornoki idő kikötése szempontjából alaptevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amelynek ellátására az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint pedagógus-munkakörben, továbbá a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátására létesített ügyintéző-szakértő, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, ügyintéző munkakörben foglalkoztatják a közalkalmazottat. (2) Nem kell gyakornoki időt kikötni annak, aki a) az (1) bekezdésben felsorolt bármilyen munkakörben teljesítette a gyakornoki követelményeket, b) rendelkezik pedagógus szakvizsgával. A közoktatási intézményekben a jogszabályban hivatkozott, az alaptevénységgel összefüggő pedagógus munkakörök a következők: óvodapedagógus, tanító, tanár, napközis foglalkozást (tanulószobai foglalkozást) tartó pedagógus, gyógypedagógus (terapeuta), konduktor, logopédus, kollégiumi nevelő, pszichológus, szociálpedagógus, könyvtárostanár (tanító), szakoktató, gyakorlati oktató (beleértve a gyors- és gépírást tanítót, a szakmai alapozó, szakmai előkészítő, szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatást végző, munkába állást előkészítő ismereteket oktató, tanórán kívüli foglalkozást tartó, művészetoktatásban gyakorlatot és elméletet oktató pedagógus. 34

35 A gyakornoki idő kikötését a törvény hatálybalépését követő közalkalmazotti jogviszony-létesítés tekintetében kell alkalmazni. A gyakornoki időt ki kell kötni, ha a közalkalmazotti jogviszony a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezéssel jön létre. Határozott idejű kinevezés mellett gyakornoki időt nem kell kikötni akkor sem, ha a kikötés egyéb jogszabályi feltételei fennállnak. A Kjt. hatálya alá tartozó közoktatási intézményekben egyébként csak különös esetekben létesíthető közalkalmazotti jogviszony határozott időre történő kinevezéssel. Nevezetesen helyettesítés céljából, továbbá meghatározott munka vagy feladat elvégzésére. A határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszony határozott idejűvé módosítandó, ha a közalkalmazott a prémiumévek programban történő részvételéhez hozzájárul. A szakmai gyakorlat értelmezése A gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a pedagógus nem rendelkezik három évet meghaladó szakmai gyakorlattal. Kjt. 22. (3) A szakmai gyakorlat a) a 87/A. (1) bekezdésében és (3) bekezdése a) pontjában felsorolt jogviszonyok, valamint b) munkavégzésre irányuló további jogviszonyban, így különösen vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló jogviszonyban, személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági viszonyban, továbbá ügyvédi és egyéni vállalkozói tevékenység során szerezhető meg. Az a)-b) pont szerinti, több jogviszonyban megszerzett szakmai gyakorlat időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek 365 nap felel meg. (4) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban a miniszter állapítja meg a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakört, továbbá meghatározhatja munkakörönként azt az iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést, amely a szakmai gyakorlat tekintetében az (1)-(2) bekezdés alkalmazása esetén a kinevezéshez szükséges végzettséggel, illetve képesítéssel egyenlő értékűnek tekintendő. A szakmai gyakorlat meglétét a közalkalmazott köteles igazolni. Kjt. 87/A. (1) E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt, b) a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt, c) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá 35