BBN-TÖR-211 KÖZÉPKORI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1. (ELŐADÁS) KOMBINÁLT VIZSGA KÖVETELMÉNYRENDSZERE

Átírás

1 BBN-TÖR-211 KÖZÉPKORI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1. (ELŐADÁS) KOMBINÁLT VIZSGA KÖVETELMÉNYRENDSZERE A BBN-TÖR-211 tanegység (Középkori magyar történelem 1.) elvégzése a Hallgatói Követelményrendszer (ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötet 86. -a c) bekezdésében rögzített A típusú kombinált vizsga letételével lehetséges. A vizsga szóbeli részét megelőzően az egyes előadásokra a félév elején feliratkozott hallgatók közös írásbeli vizsgán vesznek részt. A vizsga időpontját és helyét a Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék hirdeti ki. A vizsga 90 percig tart. Az írásbeli vizsgán összesen elérhető 40 pont felének (20 pont) megszerzése esetén a hallgató szóbeli vizsgát tehet. Az írásbeli vizsgán megfelelt hallgatók listája az adott írásbelit követő naptól megtekinthető a Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék hirdetőtábláján, vagy az ETR-ben. Az eredménytelen írásbeli vizsga érdemjegyét az a tanár írja be a leckekönyvbe (ill. rögzíti az ETR-rendszerben), akinél a hallgató szóbeli vizsgára jelentkezett. Az írásbeli vizsgán szerzett pontokat a következő módon számítjuk át az írásbeli részosztályzatává : 0 19p = elégtelen (1) 20 24p = elégséges (2) 25 29p = közepes (3) 30 34p = jó (4) 35 40p = jeles (5) Az írásbeli vizsgára kapott jegyeket 50%-os arányban vesszük figyelembe a végleges vizsgajegynél, amelyet a másik 50%-os arányban a szóbeli teljesítményre adott osztályzat határoz meg. Amennyiben a vizsgázó az írásbeli vizsgán megfelelt, ám a szóbeli vizsga eredménye elégtelen lesz, az írásbeli vizsgát ugyanazon vizsgaidőszakon belül nem kell megismételnie (tehát a korábban szerzett írásbeli eredménye érvényben marad, pótvizsgát csak a szóbelin kell tennie). Sikertelen vagy elhagyott szóbeli vizsga esetén a sikeres írásbeli vizsga eredménye egy később vizsgaidőszakra nem vihető át. A tanszék a kombinált vizsgára külön követelményrendszert állít fel: ez kötelező tankönyveket, az ajánlott és választható irodalom jegyzékét (amelyből három tétel ismerete szükséges a szóbeli vizsgán), fogalmak, évszámok, források, történelmi személyiségek és történeti földrajzi objektumok ismeretét foglalja magában. I. Kötelező tankönyvek KRISTÓ GYULA: Magyarország története ( ). Osiris tankönyvek. Bp ENGEL PÁL KRISTÓ GYULA KUBINYI ANDRÁS: Magyarország története ( ). Osiris tankönyvek. Bp

2 2 II. Ajánlott és választható irodalom A kollokviumon legalább három tételnek (tanulmánykötet esetén a kötet legalább három tanulmányának) az ismeretéről kell számot adni. A választott irodalom közül legalább egy tételnek monográfiának vagy monográfiarészletnek kell lennie. Az előadást tartó tanár ha a félév elején ismerteti ezt a hallgatókkal eltérhet ettől, és saját kötelezően választható irodalmat írhat elő. BERTÉNYI IVÁN: A magyar Szent Korona. Bp , BOLLA ILONA: A jogilag egységes jobbágyosztály kialakulása Magyarországon. Értekezések a történeti tudomány köréből. Új sorozat 100. Bp (Második kiadása: UŐ: A jogilag egységes jobbágyságról Magyarországon. Bp ) BÓNA ISTVÁN: Várak Szent István korában. Államalapítás, társadalom, művelődés. Szerk. KRISTÓ GYULA. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 27. Bp (Megjelent még: Szent István és az államalapítás. Szerk. VESZPRÉMY LÁSZLÓ. Nemzet és emlékezet. Bp ) ENGEL PÁL: Honor, vár, ispánság. (Válogatott tanulmányok). Millenniumi magyar történelem. Historikusok. Bp [legalább három tanulmány ismerete] FÜGEDI ERIK: Kolduló barátok, polgárok, nemesek. (Tanulmányok a magyar középkorról). Bp [legalább három tanulmány ismerete] GALAVICS GÉZA MAROSI ERNŐ MIKÓ ÁRPÁD WEHLI TÜNDE: Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig. Egyetemi Könyvtár. Bp Gazdaság és gazdálkodás a középkori Magyarországon: gazdaságtörténet, anyagi kultúra, régészet. Szerk. KUBINYI ANDRÁS LASZLOVSZKY JÓZSEF TÓTH PÉTER. Bp [legalább három tanulmány ismerete] GERICS JÓZSEF: A korai rendiség Európában és Magyarországon. Bp , GERICS JÓZSEF LADÁNYI ERZSÉBET: A Szent István lándzsájára és koronájára vonatkozó források értelmezése. In: Levéltári Szemle 40 (1990) 2. sz (Megjelent még: Szent István és az államalapítás. Szerk. VESZPRÉMY LÁSZLÓ. Nemzet és emlékezet. Bp ) KRISTÓ GYULA: Magyar historiográfia I. (Történetírás a középkori Magyarországon). A történettudomány kézikönyve. Bp KRISTÓ GYULA: Nem magyar népek a középkori Magyarországon. Kisebbségkutatás könyvek. Bp KUBINYI ANDRÁS: A Mátyás-kori államszervezet. In: Hunyadi Mátyás. (Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. évfordulójára). Szerk. RÁZSÓ GYULA V. MOLNÁR LÁSZLÓ. Bp KUBINYI ANDRÁS: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. METEM-könyvek 22. Bp [legalább három tanulmány ismerete] Magyar művelődéstörténet. Szerk. KÓSA LÁSZLÓ. Bp (BERTÉNYI IVÁN szerzői része)

3 3 Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. Szerk. HONVÁRI JÁNOS. Bp (DRASKÓCZY ISTVÁN szerzői része) MAKK FERENC: Magyar külpolitika ( ). Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 2. Szeged SOLYMOSI LÁSZLÓ: A földesúri járadékok új rendszere a 13. századi Magyarországon. Bp SOLYMOSI LÁSZLÓ: Írásbeliség és társadalom az Árpád-korban. (Diplomatikai és pecséttani tanulmányok). Bp , SZAKÁLY FERENC: A mohácsi csata. Sorsdöntő történelmi napok 2. Bp SZAKÁLY FERENC: A török magyar küzdelem szakaszai a mohácsi csata előtt ( ). In: Mohács. (Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából). Szerk. RUZSÁS LAJOS SZAKÁLY FE- RENC. Bp SZŰCS JENŐ: Nemzet és történelem. (Tanulmányok). Társadalomtudományi Könyvtár. Bp [legalább három tanulmány ismerete] THOROCZKAY GÁBOR: Írások az Árpád-korról. Történeti és historiográfiai tanulmányok. TDI-könyvek 9. Bp [legalább három tanulmány ismerete] TRINGLI ISTVÁN: Megyék a középkori Magyarországon. In: Honoris causa. Tanulmányok Engel Pál tiszteletére. Szerk. NEUMANN TIBOR RÁCZ GYÖRGY. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 40. Analecta mediaevalia III. Bp ZSOLDOS ATTILA: Az Árpádok és alattvalóik. Magyarország története 1301-ig. Történelmi Kézikönyvtár. Debrecen ZSOLDOS ATTILA: Szent István vármegyéi. In: Államalapítás, társadalom, művelődés. Szerk. KRISTÓ GYULA. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 27. Bp (Megjelent még: Szent István és az államalapítás. Szerk. VESZPRÉMY LÁSZLÓ. Nemzet és emlékezet. Bp ) III. Történelmi fogalmak ismerete Az alábbi fogalmak ismerete kötelező. Meghatározásukat lásd a tanszék oktatói által öszszeállított Középkori magyar történeti adattárban (Bp. 2012). Adománybirtok Besenyők Ajándék (munus) Beszállásolás (descensus) Alispán Böszörmények (izmaeliták) Allódium Céh Apát Collecta (rendkívüli adó) Árumegállító jog Dákoromán kontinuitás-elmélet Bán Dekrétum Bandérium (vexillum) Dénár Bányakamara Domaniális jövedelem Báró Dusnok (torló)

4 4 Egyházi nemes (prédialista) Honor Egyházmegye Horvát-dalmát-szlavón bán Egytelkes nemes (kuriális nemes) Hospes Ekealja (aratrum) Ifjabb királyság Erdélyi vajda Immunitas Erdőispánság Ispán Érsek Istenítélet Évkönyv (annales) Jászok Familiáris Jegyajándék Fekete magyarok Jobbágy Fiúsítás Jobbágytelek Fogott bíró (arbiter) Jogar Forint Kabarok (kavarok) Fő- és titkos kancellár Kálizok Főesperes Kamara Főispán Kamarahaszna Főkancellár Kancellár Főkapitány Kancellária Főkegyúri jog Kanonok Földbér (census, terragium) Kápolnaispán Földközösség Káptalan Füstadó (fumarium) Kapuadó (portális adó) Garas Katonai kíséret Generalis congregatio Katonai segédnép Geréb Keltjobbágyfiú Gesta Kenéz Gyepű(elve) Kétnyomásos gazdálkodás Hármaskönyv (Tripartitum) Kilenced Harmincad Kincstartó Háromnyomásos gazdálkodás Királybíró (billogos) Hatalmaskodás Királyi jog (ius regium) Határispánság (marchia) Királyi kápolna Határvármegye Királyi serviens Hegyvám Királyi szolgálónépek Herceg (dux) Királyi tanács Hercegség (dukátus) Királyi tetszvényjog (placetum regium) Hitbér (dos) Királyi vármegye Hiteleshely Királylándzsa

5 5 Kondicionárius Konvent Kormányzó (gubernator) Koronázási palást Kötött szabad Köznemes Közszabad Krajcár Krónika Kunok Különös jelenlét bírósága (praesentia specialis) Leánynegyed Legenda Levirátus Libertinus Lófő székely Magánegyház (ecclesia propria) Magszakadás Mansio Márka Megyei törvényszék (sedes iudiciaria, sedria) Nádor Nemes Nemesi vármegye Nemzetség Nemzetségi monostor Nyestbőradó (marturina) Obulus (féldénár) Oppidum (mezőváros) Országalma Országbíró Országgyűlés Öröklött birtok Ősiség Pallosjog Pápai tizedjegyzék Patrimoniális királyság Penza Pénzverőkamara Poroszló Prédium Prépost Prímás Primogenitúra Püspök Regálejövedelem Rendi országgyűlés Robot Sókamara Soltész Státusper Szabad királyi város Szabad költözési jog Szabadok dénárai Szászok Szavárd magyarok Szék Székely eredetelméletek Székely székek Székelyek Személyes jelenlét bírósága (praesentia personalis) Személynök (personalis) Személynöki város Szeniorátus Szent király szabadja Szent Korona Szolga (servus) Szolgabíró Tárnoki ítélőszék Tárnoki város Tárnokmester Tartományúr Telekkatonaság

6 6 Titkos kancellár Vallonok Tized (dézsma, decima) Váradi regestrum Udvari szervezet Várispánság Udvarispán Várjobbágy Udvarnok Várnép Ugar Vérdíj (homagium) Új berendezkedés (novae institutiones) Vitéz (miles) Urbura Vlachok Úriszék Zászlósúr Útkényszer Zsellér Vadtalajváltó gazdálkodás IV. Történelmi események évszámainak ismerete Kötelező a magyar királyok uralkodási dátumainak ismerete, ill. a tanszék oktatói által összeállított Középkori magyar történeti adattárban (Bp ) felsorolt évszámok és események. V. Történelmi személyiségek ismerete A felsoroltakon kívül minden magyar király életrajzi adatait is ismerni kell. Az egyes személyek életrajzát lásd a tanszék oktatói által összeállított Középkori magyar történeti adattárban (Bp ). Géza Hartvik püspök Az erdélyi Gyulák Borisz Gizella királyné Belos bán Koppány Lukács érsek As(e)rik-Anasztáz érsek P. mester (Anonymus) Heribert C Uros pannohalmi apát Keán vezér Gertrúd királyné Ajtony vezér Bánk bán Csanád ispán Ampod fia Dénes Szent Gellért püspök Pecorari Jakab Szent Imre herceg Julianus barát Vazul herceg Kötöny fejedelem Mór pécsi püspök Rogerius mester Vid ispán Árpád-házi Szent Margit Álmos herceg Rosztyiszláv herceg

7 7 Ákos mester Nápolyi László ellenkirály Gutkeled nembeli Joachim Kanizsai János esztergomi érsek Héder nembeli Kőszegi Henrik és fiai Pier Paolo Vergerio Fülöp fermói püspök Garai Miklós nádor, helytartó Kézai Simon Budai Nagy Antal Lodomér érsek Marchiai Jakab Thomasina Morosini Hunyadi János Ákos nembeli István Szilágyi Erzsébet Bicskei Gergely Szilágyi Mihály Lokietek Erzsébet (Zrednai) Vitéz János Kotromanics Erzsébet Garai László nádor Csák Máté Kapisztrán (Kapisztránoi) János Boccasini Miklós bíboros, pápai legátus Cillei Ulrik Aba Amádé Újlaki Miklós Gentilis bíboros, pápai legátus Szécsi Dénes esztergomi érsek Kán László Várdai István kalocsai érsek Szécsényi Tamás erdélyi vajda Guti Ország Mihály Nápolyi Johanna királynő Janus Pannonius (Csezmiczei János) Druget Vilmos nádor Ernuszt János Záh Felicián Aragóniai Beatrix királyné Nekcsei Dömötör Hess András Kálti Márk Báthori István Küküllei János (Tótsolymosi Apród János) Kinizsi Pál Himfi Benedek Szapolyai Imre Lackfi István Szapolyai István Garai Miklós nádor Thurzó János Kont Miklós Corvin János Opuliai László Váradi Péter kalocsai érsek Szepesi Jakab Nagylucsei Orbán Horváti Pál püspök Galeotto Marzio Szécsi Miklós országbíró Thuróczy János Cillei Hermann Petrus Ransanus (Pietro Ransano) Bebek Detre

8 8 Antonio Bonfini Temesvári Pelbárt Laskai Osvát Perényi Imre nádor Bakócz Tamás Szapolyai János (1526 előtti tevékenysége) (Székely) Dózsa György Habsburg Mária királyné Verbőczi (Werbőczy) István Szatmári György Szalkai László Tomori Pál Brodarics István VI. Történelmi források ismerete A kombinált vizsgán címmel megadunk egy Árpád-kori, vagy egy közötti magyar történelmi forrást. A hallgatóknak ezt kell elemezni. A kötelező források a következők: a) Törvények, jogkönyvek Szent István I. és II. törvénykönyve. [Mindkét törvénykönyv egésze] In: Az államalapítás korának írott forrásai. Szerk. KRISTÓ GYULA. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 15. Szeged Szent László III. (1-3., 11., 13., 16., 17., 20., tc.-ek), II. (1 3., 6 7., , 14., 17. tc-ek) és I. törvénykönyve (1 5., 9., 18., 19., 21., 22., 25., 28., 42. tc.-ek). In: Írott források az közötti magyar történelemről. Szerk. MAKK FERENC THOROCZKAY GÁBOR. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 22. Szeged , , Kálmán király I. törvénykönyve (Bevezetés, 2., 10., , 25., 35., 45., tc.- ek), Kálmán zsidótörvénye (2 4. tc.-ek), az ún. I. esztergomi (35., 68., 69. cap.-ok), ill. az ún. II. esztergomi zsinat (5., 8 11., 16. cap.-ok) határozatai. In: Írott források az közötti magyar történelemről. Szerk. MAKK FERENC THOROCZKAY GÁBOR. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 22. Szeged , , , Az évi Aranybulla [egésze] és évi megújítása (21. tc.). In: Magyar történeti szöveggyűjtemény ( ). Szerk. BERTÉNYI IVÁN. Osiris tankönyvek. Bp Az évi törvény. In: Magyar történeti szöveggyűjtemény ( ). Szerk. BERTÉNYI IVÁN. Osiris tankönyvek. Bp Az (1 5., 9 11, 14. tc.-ek) és évi törvények (Bevezetés, 10., 13., 21., 23., 33. tc.-ek), valamint a keltezetlen királyi tanácsi határozat (69. tc.). In: Magyar történeti szöveggyűjtemény ( ). Szerk. BERTÉNYI IVÁN. Osiris tankönyvek. Bp évi törvények. [egésze] In: Magyar történeti szöveggyűjtemény ( ). Szerk. BERTÉNYI IVÁN. Osiris tankönyvek. Bp évi törvények (városi törvények: 1 2., 4., 6 7., , , 17., 21/1 5. tc.- ek; II. [ún. III.törv.]: 7., , 14., 16. tc.-ek). In: Magyar történeti szöveggyűjtemény ( ). Szerk. BERTÉNYI IVÁN. Osiris tankönyvek. Bp

9 9 Részletek a Budai Jogkönyvből. In: Magyar történeti szöveggyűjtemény ( ). Szerk. BERTÉNYI IVÁN. Osiris tankönyvek. Bp évi törvények (1 2., 8., 9., 35., 60. tc.-ek). In: Magyar történeti szöveggyűjtemény ( ). Szerk. BERTÉNYI IVÁN. Osiris tankönyvek. Bp évi törvények. In: Magyar történeti szöveggyűjtemény ( ). Szerk. BERTÉNYI IVÁN. Osiris tankönyvek. Bp évi törvények. In: Magyar történeti szöveggyűjtemény ( ). Szerk. BERTÉNYI IVÁN. Osiris tankönyvek. Bp évi törvények. In: Magyar történeti szöveggyűjtemény ( ). Szerk. BERTÉNYI IVÁN. Osiris tankönyvek. Bp Werbőczy István: Hármaskönyv (részletek). In: Magyar történeti szöveggyűjtemény ( ). Szerk. BERTÉNYI IVÁN. Osiris tankönyvek. Bp b) Oklevelek Pannonhalmi alapítólevél (1002). In: Levéltárak kincstárak. Források Magyarország levéltáraiból ( ). Közreadja: BLAZOVICH LÁSZLÓ ÉRSZEGI GÉZA TURBULY ÉVA. Bp. Szeged Guden oklevele (1079). In: Levéltárak kincstárak. Források Magyarország levéltáraiból ( ). Közreadja: BLAZOVICH LÁSZLÓ ÉRSZEGI GÉZA TURBULY ÉVA. Bp. Szeged Márton ispán oklevele (1137 e.). In: Levéltárak kincstárak. Források Magyarország levéltáraiból ( ). Közreadja: BLAZOVICH LÁSZLÓ ÉRSZEGI GÉZA TURBULY ÉVA. Bp. Szeged Froa asszony oklevele (1181). In: Levéltárak kincstárak. Források Magyarország levéltáraiból ( ). Közreadja: BLAZOVICH LÁSZLÓ ÉRSZEGI GÉZA TURBULY ÉVA. Bp. Szeged Kehidai oklevél (1232). In: Levéltárak kincstárak. Források Magyarország levéltáraiból ( ). Közreadja: BLAZOVICH LÁSZLÓ ÉRSZEGI GÉZA TURBULY ÉVA. Bp. Szeged Győri kiváltságlevél (1271). In: Levéltárak kincstárak. Források Magyarország levéltáraiból ( ). Közreadja: BLAZOVICH LÁSZLÓ ÉRSZEGI GÉZA TURBULY ÉVA. Bp. Szeged Magyar cseh kereskedelmi egyezmény (1336). In: Levéltárak kincstárak. Források Magyarország levéltáraiból ( ). Közreadja: BLAZOVICH LÁSZLÓ ÉRSZEGI GÉZA TURBULY ÉVA. Bp. Szeged Kont Miklós és Lőkös lendvai urbáriuma (1358). In: Magyar történeti szöveggyűjtemény ( ). Szerk. BERTÉNYI IVÁN. Osiris tankönyvek. Bp V. Orbán pápa engedélyezi a pécsi egyetem megalapítását (1367). In: Levéltárak kincstárak. Források Magyarország levéltáraiból ( ). Közreadja: BLAZOVICH LÁSZLÓ ÉRSZEGI GÉ- ZA TURBULY ÉVA. Bp. Szeged Osztrák magyar békekötés (bécsújhelyi béke) (1463). In: KÖBLÖS JÓZSEF SÜTTŐ SZILÁRD SZENDE KATALIN: Magyar békeszerződések ( ). Pápa

10 10 X. Leó pápa Bakócz Tamásnak engedélyezi törökellenes keresztes hadjárat tervezését (1513). In: Levéltárak kincstárak. Források Magyarország levéltáraiból ( ). Közreadja: BLAZOVICH LÁSZLÓ ÉRSZEGI GÉZA TURBULY ÉVA. Bp. Szeged c) Elbeszélő források Merseburgi Thietmar: Krónika. In: Az államalapítás korának írott forrásai. Szerk. KRISTÓ GYULA. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 15. Szeged Chabannes-i Adémar: Az angouléme-i főpapok és grófok története. In: Az államalapítás korának írott forrásai. Szerk. KRISTÓ GYULA. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 15. Szeged Szent István király legendái. In: Árpád-kori legendák és intelmek. (Szentek a magyar középkorból I.). Szerk. ÉRSZEGI GÉZA. Millenniumi magyar történelem. Források. Bp vagy Az államalapítás korának írott forrásai. Szerk. KRISTÓ GYULA. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 15. Szeged Anonymus: A magyarok cselekedetei. In: Anonymus: Gesta Hungarorum. Ford. PAIS DEZSŐ. Jegyz. GYÖRFFY GYÖRGY. Bev. THOROCZKAY GÁBOR. Szent István könyvek. Bp vagy Anonymus: A magyarok cselekedetei Kézai Simon: A magyarok cselekedetei. Millenniumi magyar történelem. Források. Bp Rogerius mester: Siralmas ének. In: A tatárjárás emlékezete. Szerk. KATONA TAMÁS. Pro Memoria. Bp vagy Thuróczy János: A magyarok krónikája Rogerius mester: Siralmas ének. Millenniumi magyar történelem. Források. Bp Thuróczy János: A magyarok krónikája. In: Thuróczy János: A magyarok krónikája. Ford. HORVÁTH JÁNOS. Pro Memoria. Bp vagy Thuróczy János: A magyarok krónikája Rogerius mester: Siralmas ének. Millenniumi magyar történelem. Források. Bp Brodarics István: Igaz történet a magyarok és Szulejmán török császár mohácsi ütközetéről. In: Mohács emlékezete. Szerk. KATONA TAMÁS. Bibliotheca Historica. Bp VII. Történelmi földrajzi ismeretek A történelmi földrajzi ismeretek egy Kárpát-medencét ábrázoló vaktérképen bejelölt helységek, tájegységek azonosítását foglalják magukban. Feldolgozásukhoz az ajánlott irodalom: BAK BORBÁLA: Magyarország történeti topográfiája. História Könyvtár-Monográfiák 9/1 2. Bp Az alábbi objektumok ismerete kötelező: Bánságok: Dalmát, Horvát, Jajcai, Macsói, Szlavón, Szörényi Bánság Egyházi központok: Bács, Csanád, Eger, Esztergom, Győr, Gyulafehérvár, Kalocsa, Nyitra, Pécs, Szenternye, Vác, Várad, Veszprém, Zágráb, (Báta)szék (Cikádor), Arad, Bakonybél, Budaszentlőrinc, Garamszentbenedek, Ják, Jászó, Kerc, Kolozsmonostor, Lelesz, Óbuda, Ócsa, Pécsvárad, Pozsony, Szávaszentdemeter, Szé-

11 11 kesfehérvár, Szentmárton (Pannonhalma), Mezőség, Muraköz, Nagykunság, Nyírség, Szepeshely, Tihany, Titel, Váradhegyfok, Őrség, Rábaköz, Szerémség, Temesköz, Vasvár, Zalavár, Zirc, Zobor, Zsámbék, Zágráb-mező Zselicszentjakab Tárnoki és személynöki városok: Bártfa, Erdélyi városok: Beszterce, Brassó, Kolozs- Buda, Eperjes, Kassa, Nagyszombat, Pest, vár, Marosvásárhely, Medgyes, Nagysze- Pozsony, Sopron, Esztergom, Lőcse, Szé- ben, Segesvár kesfehérvár stb. Székely székek: Aranyosszék, Csíkszék, XV. századi végvárak: Eszék, Jajca, Macsó, Kézdiszék, Marosszék, Orbaiszék, Nándorfehérvár, Orsova, Pétervárad, Sza- Sepsiszék, Udvarhelyszék bács, Szörényvár, Temesvár Tájegységek: Bodrogköz, Csallóköz, Jászság, Kiskunság, Máramaros, Mátyusföld, Bp., április 17. Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszék