MEZŐKÖVESDI SZÉCHENYI ISTVÁN KATOLIKUS KÖZÉPISKOLA

Átírás

1 MEZŐKÖVESDI SZÉCHENYI ISTVÁN KATOLIKUS KÖZÉPISKOLA HÁZIREND Szaktudás Lelkiség Szolgálat Érvényes: Készítette: Péter Zoltán igazgató

2 2

3 Tartalom I. A Házirend jogszabályi háttere... 5 II. Bevezetés... 6 III. A Házirend elfogadásának hatálya, módosítása, szabálya, nyilvánossága... 6 IV. A tanulók kötelességei és gyakorlásának módja... 7 V. A tanuló jogai és a jogok gyakorlásának módja... 8 VI. Az iskola tanítási és munkarendje... 9 VI. 1. Az ügyfélfogadás rendje VI. 2. A könyvtár használati rendje VI. 3. Az iskola-egészségügyi szolgálat rendje VI. 4. Az ellenőrző könyv VI. 5. A digitális napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módja VI. 6. A hetesek kötelességei VI. 7. Tiltott tevékenységek VI. 8. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezések VI. 9. Az iskola ünnepi viselete VI. 10. A felvételi eljárás rendje VI. 11. A vizsgákra való jelentkezés rendje VI. 12. A tanóra alóli felmentések VII. A jutalmazás elvei és formái VIII. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei IX. Óvó, védő rendszabályok IX. 1. A testi nevelés IX. 2. Balesetvédelmi előírások X. Térítési és tandíjak befizetésére és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések XI. Tankönyvellátás és a szociális tankönyvtámogatások rendje XII. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje XIII. A tanulók vélemény nyilvánításának, rendszeres tájékoztatásának rendje és formája MELLÉKLETEK sz. Melléklet Diákönkormányzat /DÖK/ Szervezeti és Működési szabályzat I. fejezet: Általános rendelkezések II. fejezet: A diákönkormányzat szervezeti felépítése és működése

4 1. szakasz : A diákönkormányzat szervei: szakasz: Diákközgyűlés szakasz: Tanulóközösségek, diákkörök szakasz: Diákönkormányzat szakasz: A diákokat patronáló tanár, a Diákönkormányzat elnöke, Bizottságok III. fejezet: Záró és átmeneti rendelkezések sz. Melléklet A testnevelési órák rendje sz. Melléklet IGAZOLÁS sz.Melléklet Az informatika órák és informatikai tantermek rendje sz.Melléklet A könyvtár használati rendje sz. Melléklet Kérelem idegen nyelvi felmentés alól sz. Melléklet Pályázat Széchenyi Tanulmányi Ösztöndíjra sz. Melléklet Ajánlás Széchenyi-Díjra sz. Melléklet Kérelem testnevelés tantárgy alóli felmentéshez sz.Melléklet A tanulókra vonatkozó munka- és tűzvédelmi ismeretek sz. Melléklet Igénylőlap tanulói tankönyvtámogatáshoz sz. Melléklet Kérelem szociális tankönyvigényléshez

5 I. A Házirend jogszabályi háttere évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 26/1997. (IX.3.) NM- rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 229/2012. (VIII. 28) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról. 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet a szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadásának és a vizsgaszervezési tevékenység ellenőrzésének részletes szabályairól 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2015.évi LXV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. trv. módosításáról. 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról. 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógusok továbbképzéséről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V.20.) OM rendelet módosításáról szóló 11/2012. (VII.30.) EMMI rendelet évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 3. melléklet a évi CXC. törvényhez A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményei 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról 5

6 II. Bevezetés Iskolánk házirendje a pedagógiai programban kitűzött célok megvalósulását szolgálja, rendelkezései e program szellemében értelmezendők. Alapelvünk, hogy az iskola az a hely, ahol a teljes ember kiformálódik, műveltséget szerez, és egységet teremt hit és tudás között. Elkötelezettek vagyunk a katolikus értékrend mellett, melynek segítségével önmaguk, mások és a teremtett világ iránt is felelősséget érző tanulókat nevelünk. A Házirend célja elősegíteni az oktató-nevelő munkát, s a közösségi élet fejlődését. Egy egységes normarendszert kialakítani, amely biztosítja az iskolai közösség minden tagjának az Isten - és emberszeretetben való gyarapodását. A Házirend előírásait az iskolán kívüli tevékenységek során is minden érintettnek szem előtt kell tartania, hiszen az intézmény jó hírének megőrzése és gyarapítása mindannyiunk közös felelőssége és feladata. A Házirend amellett, hogy jogszabályok gyűjteményének magyarázata, arra törekszik, hogy megértesse iskolánk tanulóival, hogy életük szabályozása nem ellenük, hanem értük történik. Iskolánk, mint katolikus iskola arra törekszik, hogy életértékeket adjon át. Nevelési programunk arra irányul, hogy Krisztushoz kapcsoljon a hit által, aki minden értéknek mértéke. Alapvető feltétel, hogy az iskola nevelési és oktatási céljaiban a diákok együttműködjenek a pedagógusokkal, és a tananyag átadására irányuló tevékenységüket tudatosan ne akadályozzák, nem akadályozhatják. Mindenki felelős azért, hogy képességeinek megfelelően becsületes munkával a legjobb eredményt érje el. Mindenkinek lelkiismereti kötelessége is erejéhez mérten hiánytalanul teljesíteni feladatait. Csak erre az alapra épülhet a keresztény élet. Az intézmény alapvető elvárása az iskola fegyelmének megtartása, az értékek befogadása. Az intézménybe való felvétellel az iskola jellegét és a katolikus nevelés alapelveit, a Házirendet, a Pedagógiai Programot, a szülők, gondviselő, és a tanuló elfogadja, melyet a beiratkozás előtt aláírásukkal nyugtázzák. A nagykorú tanulókra is vonatkoznak a házirend szabályai. III. A Házirend elfogadásának hatálya, módosítása, szabálya, nyilvánossága A Házirendet az igazgató javaslata alapján a nevelőtestület fogadja el. A Házirend elfogadásakor, illetve módosításakor véleményezési jogot gyakorol a szülői szervezet és a diákönkormányzat. A Házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 6

7 A Házirend a Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Középiskola tanulói jogviszonyban álló tanulókra az intézménybe való belépéstől az onnan jogszerűen terjedő távozásig terjed ki, beleértve az intézmény területén kívüli iskolai programok, rendezvények (pl.: nem hagyományos tanórai keretek között szervezett tanítás, tanulmányi kirándulás, egyéb rendezvények, versenyek, stb.) időtartamát is. A Házirend módosítását a nevelőtestület, a szülői szervezet, a diákönkormányzat kezdeményezheti. Jogszabályi változások esetén kötelező a felülvizsgálat. A Házirend egy példányát az intézménybe történő beiratkozáskor a szülőnek és a tanulónak át kell adni, akik aláírásukkal jelzik a házirendben foglaltak elfogadását. Az osztályfőnök a szülők részére a tanév kezdetén szülői értekezleten, a tanulókkal a tanév első napján osztályfőnöki óra keretében ismerteti a Házirendet, és tájékoztatja a tanulókat kötelességeikről, jogaikról, a jogaik gyakorlásához szükséges információkról, eljárásokról. A Házirend megtalálható az iskola titkárságán, valamint az intézmény honlapján, hogy a tanulók bármikor szabadon megtekinthessék. IV. A tanulók kötelességei és gyakorlásának módja 1. A tanuló köteles részt venni az éves munkatervben meghatározott egyházi és iskolai szintű rendezvényeken, megemlékezéseken. 2. A tanuló köteles felekezethez tartozáshoz függetlenül az alábbi egyházi ünnepségeken (vagy ünnepi istentiszteleteken), rendezvényeken részt venni: - Tanévnyitó ünnepség, ünnepi szentmisén - Karácsonyi ünnepség, ünnepi szentmisén - Húsvéti ünnepség, ünnepi szentmisén - Tanévzáró ünnepség, ünnepi szentmisén - Lelki napok (az éves munkaterv szerint) 3. Rendszeres tanulással és fegyelmezett magatartásával tegyen eleget képességeinek megfelelő tanulmányi kötelezettségének. A szaktanár által meghatározott dolgozatokat hiányzása esetén pótolnia kell. 4. A tanuláshoz szükséges felszerelést minden tanítási órára hozza magával. 5. Működjön közre környezetének rendben tartásában, az iskola által szervezett takarítási programokon vegyen részt. 6. Becsengetéskor minden tanulónak a tanteremben vagy a tantermek előtt kell tartózkodnia. 7. A tanulók osztálytermeik és csoportbontás vagy nyelvi órák alatt más osztálytermek tisztaságát kötelesek megőrizni, mások holmijára vigyázni. Ha gondatlanságból vagy szándékosan rongálja az iskola falait, vagyontárgyait, a kárt köteles megtéríteni. Ha az elkövető felelőssége nem állapítható meg, akkor az anyagi felelősség az adott közösséget terheli. A szándékosan okozott kár a kártérítésen túlmenően fegyelmi eljárást von maga után. 7

8 8. Az osztályteremben a belépő tanárokat, vendégeket az osztály tanulói felállással üdvözöljék. 9. Diákjaink tanúsítsanak tiszteletet szüleik, tanáraik, nevelőtanáraik, az iskola dolgozói és diáktársaik iránt. Tanáraikat és az iskola dolgozóit köszöntsék Dicsértessék a Jézus Krisztus! Köszöntéssel. Válasz: Mindörökké, Ámen. 10. A lányok és a fiúk az illem és a jó ízlés határain belül alakítsák kapcsolataikat. 11. A tanórákon és az iskolai rendezvényeken a tanuló korának megfelelően öltözködjék, és az intézmény szellemiségével azonosulva ápolt, tiszta és ízléses legyen a megjelenése. Öltözködése ne legyen megütközést keltő, a divat szélsőségeit követő. Tilos testékszereket (fültágító karika, piercing, orrkarika) viselni! Sapka és kapucni viselése az iskolán belül tilos! 12. Minden tanulónak kötelessége, hogy óvja saját és mások egészségét, tartsa be az egészségvédelmi, balesetelhárítási és tűzvédelmi szabályokat. A testi épséget veszélyeztető helyzet kialakulását vagy a balesetet az osztályfőnöknek az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak minden esetben haladéktalanul jelenteni kell. Magántanuló a mindenhol lévő gyakorlat miatt csak gimnáziumi osztályban lehet. Magántanulóként /csak gimnáziumi osztályban/ vizsgáira egyénileg illetve szülői gondoskodással készüljön fel. V. A tanuló jogai és a jogok gyakorlásának módja 1. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a diákönkormányzat véleményét, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken való részvételüket. A tanulók nagyobb közösségének az osztályok számítanak. 2. Tanulóink számára mindazokat a jogokat biztosítani kell, amelyek által életkoruknak megfelelő egészséges testi, lelki és szellemi fejlődésük, ill. egyéni tehetségük a lehető legteljesebben kibontakozhat. 3. A gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és a lelki erőszakkal szemben. 4. Joguk van az iskola szellemiségéből adódóan keresztény szellemben nevelkedni. 5. Joguk van a tanuláshoz, az ismeretek, képességek megfelelő fejlesztéséhez. 6. Joguk, hogy a témazáró dolgozatok időpontjáról legalább egy héttel korábban értesüljenek. 7. Joguk, hogy egy tanítási napon két témazáró dolgozatnál többet ne írassanak velük szaktanáraik. 8. Joguk van érdemjegyeikről, az őket érintő tanári bejegyzésekről értesülni. 9. Kijavított írásbeli munkájukat két héten belül (10 munkanap) kézhez kapják. Amennyiben a kijavított dolgozatok átadására a fenti határidőn belül (a pedagógusnak felróható okból) nem kerül sor, a tanulók egyénenként dönthetnek abban, hogy kérik-e dolgozatuk érvényesítését. 8

9 10. Minden tanulónk egyenlő jogú tagja az iskolaközösségünknek. Véleménynyilvánító, javaslattevő és szavazati joga van, választó és választható az osztály-diákbizottságok megalakulásakor. 11. A diákönkormányzat a tanulók érdekképviseleti szervezete. Működését a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti (1. sz. Melléklet). A szervezet képviselőinek joga, hogy a szolgálati út betartásával (osztályfőnök, igazgatóság) jelezzenek minden olyan szabálysértést, amely a diákok Házirendben megfogalmazott jogait sérti. 12. A diákönkormányzat dönt egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az igazgatóval történt egyeztetés után. 13. Minden tanuló részt vehet az iskola tájékoztatására és közösségformálására szolgáló eszközeinek (iskolarádió) munkájában. 14. Megilleti az iskolai teljesítményével és magatartásával kapcsolatban az adatvédelmi, egészségvédelmi és magántitokhoz való jog. 15. Joguk, hogy rendszeres egészségügyi vizsgálatban, illetve ellátásban részesüljenek. VI. Az iskola tanítási és munkarendje 1. A tanítás általában 7.30 órától ig tart. 2. Az első tanítási óra imádsággal kezdődik, melyet az órát tartó tanár a jelentés előtt állva a diákokkal közösen mond el. Az ima a következő: Az Atya. a Fiú és a Szentlélek nevében. Kérünk, Istenünk, cselekedeteinket sugallatoddal előzd meg és segítségeddel kísérd, hogy minden munkánkat veled kezdjük és általad végezzük. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen Ima a tanóra végén közösen: Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Jóságos Istenünk, hálát adunk Neked, hogy a tanulásban megsegítettél Bennünket, és erőt adtál hozzá. Tarts meg továbbra is Minket szent kegyelmedben, és áldd meg munkánk eredményét. Ámen. 9

10 3. Csengetési rend: Délelőtt Óra Csengetés Délután (esti oktatás) A tanóra 35 percnél rövidebb nem lehet. A gyakorlati foglalkozások mindenhol 60 percesek. 4. Tanítási idő alatt az iskola területét a szülővel történt egyeztetés után, csak osztályfőnöki vagy rendkívüli esetben igazgatóhelyettesi, igazgatói engedéllyel lehet elhagyni. Az engedélyt a titkárságon található nyomtatványon kell kérni és az osztályfőnökkel aláíratva, kilépés alkalmával a portán bemutatni, és azt a portásrendésznek leadni. Engedély nélkül az iskolát tanítási időben a tanulók semmilyen okkal nem hagyhatják el. Az iskolába lépés illetve a kilépés is csak a főbejáraton keresztül történhet. 5. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett szakkör, tehetséggondozás, felzárkóztatás keretében, tanári felügyelettel tartózkodhat az iskolában a házirend betartásával. 6. Az osztálytermek szakmai jellegű dekorációjáért a munkaközösségek felelősek, a dekorációért, a termek épségéért pedig egész tanévben az osztály saját tanterme esetén az osztályfőnök felel. Máskülönben a tanteremfelelős pedagógus. 7. A tornatermet, és az öltözőket a testnevelő tanárok által meghatározott szabályok szerint lehet használni, melyeket a tanév kezdetekor az első testnevelés órán 10

11 ismertetnek (2. sz. Melléklet). A termek zárásáról, nyitásáról a testnevelők felelősséggel gondoskodnak. 8. Az informatikai tantermeket az informatikatanárok által meghatározott szabályok szerint lehet használni, melyet a tanév kezdetekor ismertetnek az első informatika órán. VI. 1. Az ügyfélfogadás rendje A titkárságon a hivatalos ügyeket tól ig (a nagyszünetben), illetve tól ig lehet elintézni. A tanulók hivatalos ügyeinek intézésében segítséget nyújt az osztályfőnök és a szaktanár. VI. 2. A könyvtár használati rendje 1. Az iskolai könyvtár minden az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanuló rendelkezésére áll. 2. Az iskola könyvtára a tanítási napokon hétfőtől péntekig a kifüggesztett nyitvatartási rend szerint fogadja a tanulókat. 3. A könyvek és a folyóiratok, valamint az egyéb információhordozók igénybevételéről az iskolai könyvtár működési szabályzata rendelkezik. (4. sz. Melléklet). Az iskolai könyvtárból a kikölcsönzött könyveket a kölcsönzési idő lejártáig vissza kell vinni, az elveszett könyvekért a tanulók anyagi felelősséggel tartoznak. A fentiek vonatkoznak a szociális alapon kapott tankönyvekre is. VI. 3. Az iskola-egészségügyi szolgálat rendje 1. Az iskolafogászat és az iskola-egészségügyi szolgálat működési rendjét az iskolaorvos és az iskolai védőnő által készített szabályzat határozza meg. 2. Az fogászati szűrővizsgálaton minden 18. életévét be nem töltött tanulónak kötelező részt vennie. A szűrővizsgálat eredményéről az iskolai fogászat tájékoztatja az iskolát, vagyis az osztály névsorába jelzi, hogy mely tanulók kötelesek további kezeléseken részt venni. A névsor alapján az osztályfőnök beosztja, hogy a tanulók milyen időpontokban jelenjenek meg a további kezeléseken. A tanuló köteles magával vinni a TAJ kártyáját. Az órai hiányzását a kezelőlappal igazolja az osztályfőnöknek, melyet az osztályfőnök nem vehet el a tanulóktól. 11

12 VI. 4. Az ellenőrző könyv Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás egyik eszköze az ellenőrző könyv, mely okmány. A bejegyzéseket csak a szabályos javítás szerint tanár javíthatja, helyesbítheti. Ellenkező esetben fegyelmi eljárás vagy igazgatói figyelmeztetés a következmény. A tanuló az ellenőrző könyvét minden tanítási napon köteles magával hozni. A szülővel minimum havonta íratja alá az ellenőrző könyvet. Ellenőrző elvesztése esetén csak az osztályfőnök engedélyével, a beszerzési ár ellenében kaphat a tanuló másik ellenőrzőt. VI. 5. A digitális napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módja Az internetes böngészőbe be kell írni a webcímet. A fejlécen megjelenő menüpontoknál a Digitális napló menüpontra kell kattintani. A menüpontokon belül a E-napló feliratra kattintva megjelenik a belépési oldal. Majd a napló ikonra kell kattintani. Az ÚJ tanulói/szülői KRÉTA napló ide kattintva érhető el. -re kattintva bejelentkezhet az oldalra. Az oldal Felhasználónév sorába be kell írni a tanuló OM azonosítóját, ami a diákigazolványon található 11 jegyű szám. A második sorba a tanuló születési idejét kötőjellel elválasztva (Pl ) kell megadni. A belépést követően nyomon követhető a tanuló év közbeni teljesítménye, hiányzása, tanulmányi munkája. VI. 6. A hetesek kötelességei A hetesek egy-egy hétre felelnek az osztályterem rendjéért, tisztaságáért. Osztályonként minimum két hetes névsor szerint teljesít szolgálatot. A hetesek feladata gondoskodni krétáról, a tábla tisztaságáról, a tantermek szünetekben történő szellőztetéséről, az utolsó óra után ellenőrizni a tanterem felszerelését, valamint azt, hogy az ablakok legyenek becsukva, a villany legyen leoltva, szemét ne maradjon az osztályban, és a talált tárgyakat leadják a portán. Amennyiben az órát tartó tanár a csengetés után 5 percig nem jelenik meg, a hetesek kötelesek ezt az igazgatóhelyettesnek vagy az iskolatitkárságon jelenteni. Minden óra elején jelentenek, és felsorolják név szerint a hiányzókat, illetve felírják a nevüket a táblára jobb sarkába. Az osztályban történt rendkívüli eseményt haladéktalanul jelenteniük kell a folyosóügyeletes tanárnak, osztályfőnöknek vagy az ügyeletes tanárnak. 12

13 VI. 7. Tiltott tevékenységek 1. Az iskola területére kerékpárt, motorkerékpárt csak az arra kijelölt tárolóban lehet lezárva tárolni. Ezekért az iskola nem tud felelősséget vállalni. 2. Az oktatással össze nem függő tárgyak, eszközök, értéktárgyak, mobiltelefon, nagy összegű pénz iskolába való behozatalának nincs értelme, ezekért az intézmény felelősséget nem vállal. Ha mégis szükséges, vagy a tanulónál maradt értéktárgy, azt a gazdasági irodán, vagy osztályfőnöknél ideiglenes megőrzésre leadhatja. 3. Az iskolában dohány, szeszesital és egyéb egészségre ártalmas dolgok (kábítószer, káros anyagok stb.) fogyasztása és az intézménybe való behozatala szigorúan tilos. 4. Tilos a folyosón és az iskola udvarán kiabálni, hangos beszéddel a tanítási órát és egyéb foglalkozást zavarni. 5. A tanulóknak mobiltelefonjaikat és audiovizuális eszközeiket a tanórákon csak kikapcsolt állapotban a tanári asztalon lévő kosárba kell elhelyezni, az órák zavartalan megtartása érdekében. A tanár a tantermet csak akkor hagyhatja el, ha minden telefon visszakerült a gazdájához. Szünetben az iskola több pontján fogható szabad WIFI-t használhatják a tanulók. Az óraközi szünetekben nem használhatják hangos zene hallgatására. 6. A rohangálás, lökdösődés, verekedés szigorúan tilos! 7. Tilos a korlátra, radiátorokra ülni, felmászni. Az ablakon kihajolni, az ablakba felállni, az ablakon közlekedni szigorúan tilos. VI. 8. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezések 1. A hiányzásról és okáról a tanulónak vagy a szülőnek tájékoztatnia kell az intézményt, lehetőleg az osztályfőnököt, a titkárságon, vagy telefonon keresztül még a hiányzás első napján. Betegség esetén a hiányzást a háziorvos igazolhatja, amit a tanuló a hiányzást követő első osztályfőnöki órán köteles bemutatni. Kórházi kezelés esetén a zárójelentés elfogadható. A 8 munkanapon túl felmutatott igazolás már nem fogadható el, ebben az esetben a tanuló órái igazolatlanok. 2. A szülő gyermeke számára előre tudott fontos családi esemény miatt írásban előzetes távolmaradási kérelmet írhat az osztályfőnöknek. A kérelemigazolásnak minősül, és egy tanítási évben ily módon a szülő három napot (alkalmat) igazolhat. Három napot meghaladó iskolai távollétről (külföldi tanulmányút vagy sportversenyeken való részvétel miatt) előzetes írásbeli kérelem alapján az igazgató dönt. 3. A késés igazoltnak tekinthető, ha azt bejáró tanuló esetén a közlekedési vállalat igazolja, vagy előzetes szülői kérés esetén egészségügyi vizsgálat miatt történt. 4. Hatósági intézkedés esetén a hivatalos szerv által kiállított igazolást kell elfogadni. Egyéb, alapos indok esetén a tanuló távolmaradását a szülő igazolja. 13

14 5. Ha a tanuló a tanórai foglakozásokról késik, a késéseket rögzíteni kell és össze kell adni. Ha eléri a 45 percet, egy igazolatlan órának minősül 6. Az iskola, köteles a szülőt az első igazolatlan óra után írásban értesíteni. Ha a tanuló ismét igazolatlanul mulaszt, tanköteles tanuló esetén: 10 óra hiányzásnál: az iskola értesíti a tanuló tartózkodási helye szerinti illetékes gyámhivatalt, a gyermekjóléti szolgálatot és a szülőt. 30 óra hiányzásnál: az iskola ismételten értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, szabálysértési hatóságot és a szülőt. Ez újabb 30 óra hiányzás esetén ismétlendő. 50 óra hiányzásnál: az iskola értesíti a szülőt és a gyámhivatalt. 7. Abban az esetben, ha a tanuló nem tanköteles: megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a szülőt két alkalommal figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. 8. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 tanítási órát vagy egy tantárgyból a tanítási órák 30%-át, és emiatt nem osztályozható, a nevelőtestület engedélyével osztályozóvizsgát tehet. 9. Szakmai gyakorlat esetén, ha a hiányzásainak mértéke meghaladja a 20%-ot, és emiatt nem osztályozható, a nevelőtestület engedélyével pótolhatja a 20 % feletti hiányzást. Ugyanez vonatkozik az összefüggő nyári gyakorlatra azzal az eltéréssel, hogy a nyári gyakorlatról igazoltan sem lehet hiányozni. Ha mégis van ilyen, akkor azt a betegség után azonnal pótolni kell! VI. 9. Az iskola ünnepi viselete Ünnepi alkalmakkor (évnyitó, karácsonyi ünnep, húsvéti ünnep, szalagavató, ballagás és évzáró) az ünnepi egyenruha kötelező: lányoknak fehérblúz és sötét, legalább térdig érő szoknya vagy nadrág. A fiúknak sötét nadrág, fehér ing, az alkalomnak megfelelő cipő. Minden ünnepség alkalmával kötelező az iskola logójával díszített nyakkendő/sál viselete, amit a beiratkozó diákok szeptember első napján kapnak meg. VI. 10. A felvételi eljárás rendje 1. Az iskolánkba az általános felvételi eljárásban jelentkezhetnek. A szakgimnáziumi és szakközépiskolai képzésre felvételi vizsga nincs, a tanulókat általános iskolai tanulmányi eredményük alapján vesszük fel. 2. A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók között a jogszabály előírásainak megfelelően a rangsor elkészítésekor előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, tartózkodási helye az iskola székhelyén van, illetve annak sajátos helyzete indokolja. Sajátos helyzetűnek tekintjük a jelentkezőt akkor, ha hátrányos helyzetű, ha testvére is iskolába jár vagy itt érettségizett, ha szülője az iskola alkalmazottja. 14

15 VI. 11. A vizsgákra való jelentkezés rendje Iskolánkban a következő típusú vizsgák fordulhatnak elő: 1. Érettségi vizsga: amelynek rendjét, követelményeit és jelentkezési módját az érettségi vizsgaszabályzat határozza meg. A vizsgaszabályzat előírásait az igazgatóhelyettes és a vizsgabizottság jegyzője a jelentkezést megelőzően ismerteti a tanulókkal. 2. Szakmai vizsga: amelynek rendjét, követelményeit és jelentkezési módját az aktuális vizsgaszabályzat határozza meg. A vizsgaszabályzat előírásait az igazgatóhelyettes és a vizsgabizottság jegyzője a jelentkezést megelőzően ismerteti a tanulókkal. 3. Osztályozó vizsga: ha a tanuló hiányzásai miatt nem szerzett a félév/évvége lezárásához elég jegyet a szaktanár osztályozó vizsgát javasol. Az osztályozó vizsga eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni tanulónként és vizsgabizottságonként. 4. Különbözeti vizsga: az igazgató írja elő más iskolából, évfolyamról vagy iskolaszerkezeti típusból érkezett tanulóknak a tanrendek, óratervek, (tananyagok) összevetése után. Az osztályozó és különbözeti vizsgák részletes szabályozását a Pedagógiai Program tartalmazza. VI. 12. A tanóra alóli felmentések 1. A tanóra alóli felmentést a jogszabályi előírásoknak megfelelően az igazgató engedélyezheti. Az ilyen irányú kérelmet és a kérelmet alátámasztó szakértői véleményeket az igazgatónak írásban kell beadni a tanév bármely munkanapján. Nyelvi felmentés (csak osztályzás alóli felmentés) esetén szülő által kitöltött és aláírt kérelmet kell benyújtani az igazgató felé szakértői véleményt mellékelve.(5. sz. Melléklet) 2. A tanulmányi versenyeken részt vevő, illetve a nyelvvizsgázó tanulók a szaktanár javaslata alapján- az igazgató engedélyével- a verseny előtt mentesülhetnek a tanórák látogatása alól, az intenzívebb felkészülés miatt. VII. A jutalmazás elvei és formái A kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végző diákok az alábbi módon jutalmazhatók: Szóban: Fokozatai: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói dicséret. 15

16 Írásban: Fokozatai: szaktanári osztályfőnöki dicséret, igazgatói, nevelőtestületi dicséret. Ezek súlyuknak megfelelően az év végi magatartás jegyben is tükröződnek. Az írásbeli dicséretet minden esetben az E-naplóba és az ellenőrző könyvbe kell bejegyezni. Az iskola hírét öregbítő teljesítményért, versenyen elért eredményért tanulóink könyvjutalomban részesülhetnek, amelyet ünnepélyes körülmények között adunk át. A Széchenyi Alapítvány célkitűzésének megfelelően rendelkezik állandó pénzügyi forrással, amelyet pályázat útján tanulmányi ösztöndíj, vagy Széchenyi Díj formájában lehet elnyerni. A tanulmányi ösztöndíj odaítéléséről az alapítvány kuratóriuma dönt a tanuló pályázata alapján. A pályázatot véleményezni, támogatnia kell az osztályfőnöknek. (6. sz. Melléklet) Azok a végzős tanulók, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak tanulmányaik során, Széchenyi Díjban részesülhetnek.(7. sz. Melléklet) Javaslatot az osztályfőnök tehet. VIII. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei A házirend ellen vétő diákok a vétek súlyának és a kihágások gyakoriságának, valamint korosztályi sajátosságaik figyelembevételével az alábbi módon büntethetők: Szóban: Írásban: Fokozatai: Fokozatai: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói figyelmeztetés szaktanári figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, nevelőtestületi figyelmeztetés Ezek súlyuknak megfelelően az év végi magatartás jegyben is tükröződnek. Az írásbeli fegyelmező intézkedést minden esetben az E-naplóba és az ellenőrző könyvbe kell bejegyezni. Általános elv szerint a három szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetést von maga után, három osztályfőnöki bejegyzés után igazgatói figyelmeztetés jár. 16

17 Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, a törvényes fegyelmi előírások szerint, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A büntetés súlyának mindig arányban kell lennie a vétség elkövetésének súlyosságával, mérlegelni kell a mentő körülményeket. A büntetetés célja mindig a felelősségvállalás és a további vétségek elkövetésétől való tartózkodás kialakítása. IX. Óvó, védő rendszabályok IX. 1. A testi nevelés 1. Közoktatási intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében biztosítja a törvényeknek megfelelő testedzést. A tanulók hetente az órarend szerint két-háromnégy-öt testnevelés órán vesznek részt. Az tanulókat testnevelésóráról átmeneti időre csak az iskolaorvos mentheti fel szakorvosi vélemény alapján (8. sz. Melléklet). A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített foglalkozást írjon elő számukra. 2. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat állapotától függően nem kell végrehajtania. 3. Az iskolaorvosi-szakorvosi vélemény figyelembevételével-a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásra utalhatja. IX. 2. Balesetvédelmi előírások 1. Év elején minden tanuló tűz-, munka- és balesetvédelmi oktatásban részesül. Felelős az osztályfőnök. Ennek tudomásulvételét minden tanuló aláírásával igazolja. (7. sz. Melléklet). 2. A balesetek megelőzése, elkerülése céljából az iskola területén fegyelmezett, mások testi épségét nem veszélyeztető magatartást kell tanúsítani. 3. Bármilyen balesetveszélyt haladéktalanul jelenteni kell az ügyeletes tanárnak vagy az iskolatitkárságon vagy a gazdasági irodában. 4. A testnevelésórákon, a tanuló kísérletek alkalmával, gyakorlati foglalkozásokon a feladatokat kizárólag a szaktanár utasítása szerint, a tanár felelősségvállalása mellett lehet elvégezni. 5. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tantermekben található tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. 6. A balesetet és sérülést a sérült tanulónak, vagy a heteseknek kell azonnal jelenteni a szaktanárnak, ügyeletes tanárnak, aki köteles: - intézkedni a megfelelő orvosi ellátás biztosításáról, 17

18 - a szülőt telefonon értesíteni a baleset bekövetkezéséről, - tájékoztatni a baleset, és tűzvédelmi felelős pedagógust, az iskolavezetést a baleset bekövetkezéséről X. Térítési és tandíjak befizetésére és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések A térítési és tandíj befizetésére vonatkozó rendelkezéseket a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012.(VIII.28.) Kormányrendelet 3. fejezetének paragrafusa, vagy a mindenkori törvényi előírások szerint a fenntartó határozza meg. A tanuló által előállított termék, dolog vagyoni jogára való díjazás szabályait az iskola önköltség számításának szabályozása tartalmazza. XI. Tankönyvellátás és a szociális tankönyvtámogatások rendje 1. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok számára a tankönyveket az iskolai könyvtár állományból biztosítjuk. A tanulók és a pedagógusok a tanév során szükséges köteteket, a szükséges pedagógus kézikönyveket a pedagógusok által meghatározott időpontban kölcsönözhetik ki a könyvtárból. 2. A tankönyvrendelést a munkaközösségek véleményének kikérésével az igazgató által megbízott tankönyvfelelős készíti el. Az igazgató tájékoztatja a szülőket a megrendelt tankönyvek köréről, lehetővé teszi, hogy a tankönyvrendelést a szülői munkaközösség véleményezze. Az igazgató elektronikus formában megküldi a tankönyvrendelési adatokat a fenntartónak, és beszerzi a fenntartó írásos egyetértő nyilatkozatát. 3. Tanulóink számára minden év szeptemberében lehetőséget biztosítunk nem alanyi jogon járó szociális tankönyvtámogatás igénybe vételére. A támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. 4. A Köznevelési Törvény bekezdése szerint a szülőket az iskola a megelőző tanítási év végén tájékoztatja azokról a tankönyvekről, amelyekre a következő tanévben szükség lesz. A szükséges tankönyvek jegyzéke és ára elérhető az iskolai honlapon 18

19 XII. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje A tanórán kívüli foglalkozásokat a tanulói igények alapján a szaktanár kérésére az igazgató előzetesen engedélyezheti. Ezek a felzárkóztatást és a tehetséggondozást szolgálhatják. Az iskola egyéb szabályzatai ezt részletesebben szabályozzák. A tanórán kívüli foglalkozásokra is érvényes az iskola házirendje és teremhasználati rendje. XIII. A tanulók vélemény nyilvánításának, rendszeres tájékoztatásának rendje és formája 1. Az iskola tanulói az osztályfőnöki órákon, a diákbizottság ülésein, folyamatosan véleményt nyilváníthatnak, és tájékoztatást kapnak az őket érintő döntésekről, az iskolai helyzetéről. 2. Rendkívüli esetekben az iskolarádión és az intézmény honlapján keresztül kapnak tájékoztatást. Az iskola házirendjének betartása a Széchenyi István Katolikus Középiskola minden diákjának, pedagógusának, munkavállalójának és az iskolával egyéb jogviszonyban álló személyek alapvető kötelessége. A házirendet az iskola tantestülete fogadta el, amelynek során a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményezési jogát gyakorolja. Mezőkövesd, október 27. Péter Zoltán igazgató 19

20 MELLÉKLETEK 20

21 1.sz. Melléklet Diákönkormányzat /DÖK/ Szervezeti és Működési szabályzat A Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Középiskola a mindenkori törvényi előírásoknak megfelelően, Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata, a diákság egyetértése és döntése alapján iskolai diákönkormányzat működik. A Diákönkormányzat célja a Köznevelési Törvény 48. -a végrehajtási rendeleteinek keretei között: a tanulói jogok és kötelességek összhangjának biztosítása; a tanulók (diákok) érdekképviseletének és érdekvédelmének megszervezése; az iskolai és az iskolán kívüli közéletben való részvétel lehetőségének megteremtése és támogatása; a diákok megismertetése a modern demokrácia elméletével és gyakorlatával, az önkormányzati jogok gyakorlása útján felkészítse a demokratikus állampolgári jogok gyakorlására. E célok elérése érdekében az iskola tanulói közössége a Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Középiskola Diákönkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbiakban állapítja meg. I. fejezet: Általános rendelkezések 1. szakasz A diákönkormányzat neve: Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Középiskola Diákönkormányzata (továbbiakban: diákönkormányzat Címe: 3400 Mezőkövesd, gróf Zichy J. u. 18. A diákönkormányzat önkormányzati elven, demokratikus módon, ügyeit széleskörű nyilvánosság előtt intéző szervezet. A diákönkormányzat tevékenységében alanyi jogon részt vehet az iskola valamennyi nappali tagozatos tanulója, aki elfogadja a Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) rendelkezéseit. Mivel a diákönkormányzatok működését és abban való részvétel jogát, valamint a diákönkormányzat jogait és kötelességeit magas szintű jogszabályok szabályozzák, a diákönkormányzat és tevékenységében résztvevő tanuló jogait ezeken a jogszabályokon kívül csak ez az SZMSZ korlátozhatja. Senkit sem érhet hátrány és megkülönböztetés azért, mert a diákönkormányzat munkájában részt vállal és választott tisztséget visel. A Diákönkormányzat elnökének kötelessége, hogy bármely diák ellen az iskola bármely tanára, vagy dolgozója által elkövetett sérelmet, jogtalanságot kivizsgálja, és az ügy súlyosságára tekintettel a helyzetnek megfelelő iskolai és iskolán kívüli (pl. iskolafenntartó) fórumokhoz forduljon. Ez a védelem kiemelten vonatkozik olyan diákra, aki a diákönkormányzatban bármely tisztséget vállal. 21

22 A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének meghallgatásával maga dönt saját működéséről és szerveinek hatásköréről. A diákönkormányzat és szervei kötelesek tájékoztatni a nevelőtestületet, döntéseikről, határozataikról öt munkanapon belül. A felmerült kérdésekre kötelesek érdemi választ adni, harminc napon belül. Az iskola vezetése köteles a diákönkormányzat működésének biztosítása céljából lehetőség szerint az infrastrukturális, személyi és dologi feltételeket biztosítani. Az Iskola köteles tájékoztatni a Diákönkormányzatot, a Diákönkormányzat elnöke, vagy a diákokat patronáló tanár által a diákokat érintő valamennyi kérdésben. A Diákönkormányzat által kért információkra tíz napon belül köteles érdemi választ adnia. 2. szakasz A diákönkormányzat tagjai jogaikat közvetlenül, illetve közvetve választott képviselők útján gyakorolják, mégpedig osztályközösségi (továbbiakban: osztály) keretek között. Minden osztály az osztály képviseletére titkos választással legalább 2 tagú, vagy szakmacsoportonként egy tagot jelentő Osztálydiák Bizottságot (továbbiakban: ODB) választ, valamint két képviselőt delegál a Diákönkormányzatba. A képviselő tagsága megszűnik: lemondással, visszahívással, kizárással, a tanulói jogviszony megszűnésével. A megüresedett helyekre lehetőség szerint mielőbb új tagokat kell választani. Bármely tisztségre a képviselőválasztás és a visszahívás szabályait a Diákönkormányzat határozza meg az SZMSZ és a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével. A választott képviselők mandátuma egy évre szól. Megválasztásuk után a Diákönkormányzat elnökétől megbízólevelet kapnak. A megválasztott képviselők, amennyiben rendelkeznek választóik konkrét ügyekben megfogalmazott véleményével, attól nem térhetnek el, azt kötelesek képviselni. A képviselők kötelessége, hogy minden kérdésben, amelyben nem rendelkeznek kötött mandátummal, saját meggyőződésük és felelősségük szerint lássák el képviselői teendőiket. A képviselőket terheli az utólagos beszámolási kötelezettség. A képviselők visszahívásukig minden helyzetben jogosultak választóik nevében fellépni. Az osztály által a Diákönkormányzatba delegált képviselők kötelessége a választottak képviselete érdekében a Diákönkormányzat ülésein megjelenni. E pontban rögzített kötelezettségek betartásának ellenőrzésére és az esetleges szankciók és eljárások kidolgozására a Diákönkormányzat jogosult. Egyetlen képviselő, osztály beleértve az osztályfőnökét sem támaszthat követeléseket olyan döntésekkel és határozatokkal szemben, amelyeket a diákönkormányzat bármely szerve akkor alkotott, amikor a képviselő nem volt jelen, illetve az osztály nem volt képviseltetve, vagy véleményét a döntési folyamat során nem juttatta el az érintett testületekhez. Minden diák választó és választható. Az osztályképviselők személyére jelölést bárki adhat. A választás tisztaságára a Diákönkormányzat által felkért személyek felügyelnek. 22

23 II. fejezet: A diákönkormányzat szervezeti felépítése és működése 1. szakasz : A diákönkormányzat szervei: o Diákközgyűlés o Tanulóközösségek, diákkörök o Diákönkormányzat o Diákokat patronáló tanár o Diákönkormányzat Elnöksége 2. szakasz: Diákközgyűlés A Diákközgyűlést a Diákönkormányzat hívja össze szükség szerint, de legalább évente. A Diákközgyűlés a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülése biztosításának legmagasabb szintű fóruma és döntéshozó szerve, amelynek tagja az iskola összes diákja. A Diákközgyűlésre meghívót kap az intézmény minden tanára valamint a diákok ügyeivel közvetlenül foglalkozó dolgozója, és a Diákönkormányzat által felkért személyek. Szavazati joggal csak az iskola diákjai rendelkeznek. A Diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat elnöke kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A rendkívüli Diákközgyűlést a diákok 25 %+1 fő írásbeli kezdeményezése alapján a diákönkormányzat elnöke köteles összehívni. Rendkívüli ülés összehívását a diákönkormányzat elnöke, az iskola igazgatója, a diákokat patronáló tanár kezdeményezheti. A Diákközgyűlés az alábbiakban véleményezési jogot gyakorol: o a nevelőtestület diákokat érintő valamennyi döntéséről; o Diákönkormányzat elnökének és a diákokat patronáló tanár személyéről; o az iskolaszékben résztvevő diákok személyéről; o a diákönkormányzat pénzeszközének felhasználásáról; o a Diákönkormányzat határozatairól, a Diákönkormányzat által kidolgozott szabályokról és eljárásokról; o egyéb az iskolát és a diákokat érintő kérdésekben; o az iskolai szabályzatok diákokat érintő kérdéseiben; o egyetértési jogot gyakorol: o az SZMSZ-ben foglaltakkal kapcsolatban; o egyes diákok ellen foganatosított intézkedésekkel kapcsolatban; o döntési jogot gyakorol: o ügyrendjének és napirendjének elfogadásáról; o az SZMSZ elfogadásáról; o beszámoltatja a Diákönkormányzat a két ülés közt végzett munkájáról; o a Felügyelő Bizottság létrehozásáról, tagjainak személyéről; o a Diákönkormányzat feloszlatásáról. További jogok és kötelezettségek a felsőbb szintű jogszabályokban szabályozottak. 23

24 Abban az esetben, amikor a döntés több változat közül egyszerű igen, illetve nem válasszal meghozható, a Diákközgyűlés ülés nélkül írásban is szavazhat. Lehetőség van diák-népszavazás kezdeményezésére és panasz, kérés benyújtására is. Ennek eljárását a Diákönkormányzat dolgozza ki. A Diákközgyűlésen a Diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző Diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermek és tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A Diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, képviselőihez. A Diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megkezdése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Az üléseket a diákönkormányzatot segítő tanára vezeti, de ezt a jogát bárkire átruházhatja. Az ülések nyíltak, és határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A Diákönkormányzat feloszlatásához a megjelentek legalább kétharmadának egyetértő szavazata szükséges. Személyi kérdésekben titkosan dönt. 3. szakasz: Tanulóközösségek, diákkörök Az osztályok a Diákönkormányzatba két képviselőt választanak. Diákköröknek tekinthető minden az iskolai SZMSZ által annak nyilvánított közösség, valamint e szabályozás szerint minden, legalább tizenöt diáktagot számláló közösség, amely határozott céllal és képviselettel rendelkezik. A diákkörök döntenek saját képviseletükről és működésükről. 4. szakasz: Diákönkormányzat Az osztályközösségek két-két képviselőjéből a Diákönkormányzat elnökéből, a diákokat patronáló tanárból álló legfontosabb érdekképviseleti és érdekvédelmi, valamint a diákönkormányzat operatív feladatait ellátó, a Diákközgyűlések közötti időszakban döntéshozó testülete a Diákönkormányzat. A Diákönkormányzat szükség szerint, de havonta legalább egyszer rendes ülést tart, amely akkor határozatképes, ha a Diákönkormányzati tagok legalább1/3-a képviselteti magát. A teljes jogú tagok jogait és kötelezettségeit a Diákönkormányzat határozza meg az iskolai és a diák önkormányzati Szervezeti és Működési Szabályzat alapján. Azok a diákok, akik a Diákönkormányzatnak nem tagjai, de munkájukkal segítik a Diákönkormányzat munkáját, a Diákönkormányzat által meghatározott jogokat élveznek. Ezek a jogok azonban nem lehetnek azonosak a Diákönkormányzat teljes jogú tagjainak jogaival. A diákönkormányzat gyűlését a diákönkormányzat elnöke hívja össze. Rendkívüli ülés összehívását a Diákönkormányzat bármely tagja kezdeményezheti. Az iskola diákjainak 10%-a írásban kezdeményezheti a rendkívüli ülés összehívását. 24

25 Az üléseket a diákönkormányzat elnöke vezeti, de ezt a jogát bármely Diák önkormányzati tagra átruházhatja. Az ülések nyíltak, az elnök indokolt esetben zárt ülést rendelhet el. A napirendi pontokhoz bármely az ülésen jelen levő hozzászólhat, ha erre az ülést levezető elnöktől engedélyt kap. A Diákönkormányzat képviselői egyszerű szótöbbséggel zárt ülés elrendelésről határozhatnak bármely képviselő javaslatára. A zárt ülésen a képviselőkön kívül részt vehet az a személy, akinek a Diákönkormányzat jelenlevő képviselőinek minősített többsége engedélyt ad. A Diákönkormányzat által elnökségi tagnak megválasztott képviselőkből álló testület a Diákönkormányzat Elnöksége. Az elnökség a Diákönkormányzat elnökének legfőbb operatív, tanácsadási és segítő szervezete. Tagjai a Diákönkormányzatba delegált tanulók közül kerülnek ki, akik megfelelnek a törvényi feltételeknek, azaz betöltötték a 12. életévüket, és tanulmányi eredménye eléri vagy meghaladja az iskolai átlagot, valamint a Diákönkormányzat titkos szavazással megválasztotta. A Diákönkormányzat elnöksége 6 fő, elnök, alelnök, és 4 tag. A Diákönkormányzat Elnökségének működését valamint feladat- és jogkörét a Diákönkormányzat dolgozza ki. A Diákönkormányzat Elnöksége minden olyan esetben döntési, véleményezési jogot gyakorol, amelyet a Diákönkormányzat minősített többséggel rá ruház. A Diákönkormányzat ügyrendjének tartalmaznia kell a következőket: o a szavazás rendje és a hozzászólások szabályozását; o a képviselők jogait és kötelezettségeit; o a döntések előkészítésének menetét, a viták, határozathozatalok rendjét; o az elnökség és a Diákönkormányzat működési rendjét; o a Munkaterv megalkotásának módját. A Diákönkormányzat jogai: o Véleményezési és véleménynyilvánítási jog: az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben; a tanulókat érintő valamennyi kérdésben; a tanuló ellen folyó fegyelmi eljárásban; a felsőbb jogszabályokban biztosított valamennyi kérdésben; a nevelőtestület által a diákokat érintő valamennyi kérdésben; az intézményi pályázatokról; az iskola pedagógiai programjáról, az iskola távlati terveiről, az iskola által szervezett programokról; az iskolai létesítmények működési rendjének megállapításában; a fakultációkról, a sávokról, egyéb az iskola által szervezett délutáni programokról; az iskolai SZMSZ-ben foglaltakról; az iskola vezetőinek személyéről, az intézmény megszüntetéséről, átszervezéséről, nevének megváltoztatásáról; 25

26 o Döntési jog: a diákközgyűlés összehívásáról; a Diákönkormányzat elnökének személyéről; a pénzeszközök felhasználásáról; a diákprogramok megszervezéséről, tervezéséről, lebonyolításáról; tisztségekről és a tisztségviselők személyéről; a diákönkormányzat által alapított kitüntetések, címek adományozásáról; pályázatok kiírásáról, elbírálásáról; az SZMSZ megvitatása, megváltoztatása (a változtatott részeket a diákközgyűlés megvitatja); a szervezett véleménynyilvánítási módjairól, végrehajtásáról; saját működéséről, napirendjéről; az iskolarádió működéséről és szerkesztéséről; a nevelőtestület véleményének kikérésével egy tanítás nélküli munkanap programjáról o Egyetértési jog: az iskolai diákképviselők, diákközösségek iskolák közötti kapcsolattartás formáiról és rendjéről; a házirend elfogadásában, módosításában; az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott pontjaiban; az ifjúságpolitikai pénzeszközök felhasználásáról; a szociális juttatások, tankönyvvásárlási támogatás rendjéről és elveiről; o Egyéb jogok: javaslattételi jog: az iskola vezetésének intézkedések megtételére, személyi javaslatokról; kapcsolatokat épít, és ápol más diákszervezetekkel, iskolákkal, gondozza az iskola hagyományait; más a diákokat is érintő kérdésekben határozatokat, döntéseket hozhat, valamint véleményt nyilváníthat; képviseli az iskola diákjait, védi jogait, ennek érdekében intézkedéseket, határozatokat hozhat. Továbbá a felsőbb jogszabályokban meghatározott jogok és kötelezettségek. Mivel a Diákönkormányzat az iskola diákjait képviseli, ezért határozatait, döntéseit, véleményeit a diákok szervezett véleménynyilvánításának és döntésének kell tekinteni. 5. szakasz: A diákokat patronáló tanár, a Diákönkormányzat elnöke, Bizottságok A diákokat patronáló tanár segíti a diákönkormányzat munkáját, ennek a tisztségnek a betöltésére az Igazgató felkérésével és a Diákönkormányzat egyetértésével kerül sor. 26

27 A diákönkormányzat és testületei jogszerű működését a diákokat patronáló tanár és a diákönkormányzat elnöke ellenőrzi. A patronáló tanár elsődleges feladata: közvetítés a diákok és a tantestület között. A diákokat patronáló tanár jogai: o öt munkanapot meg nem haladó ideig a diákönkormányzat elnökének helyettesítése, azon túl a Diákönkormányzat dönt a helyettesítésről; o véleményezési és vélemény nyilvánítási jog a Diákönkormányzat működésével, döntéseivel, határozataival kapcsolatban, mint a Diákönkormányzat teljes jogú tagja; o minden a jogszabályokban, az iskolai SZMSZ-ben és a Diákönkormányzat által szabályozott jogok és feladatok. A Diákönkormányzat saját és az iskola diákjainak képviseletére elnököt választ, aki egyben a diákönkormányzat elnöke. Erre a tisztségre bárki jelölhető és választható, személyére a diákokat patronáló tanár és az iskola vezetősége véleményezési jogot gyakorol. Megválasztásának szabályait a Diákönkormányzat dolgozza ki az iskola vezetésének véleményének meghallgatása után. Amíg a Diákönkormányzat elnöke hivatalba nem lép, vagy akadályoztatva van, a diákönkormányzat elnöke rotációs rendszerben, havonkénti váltásban a Diákönkormányzat Elnökségének valamely diáktagja. A Diákönkormányzat elnökének jogköre: o levezeti a Diákönkormányzat és a Diákközgyűlés üléseit; o főbb kérdésekben kikéri a diákokat patronáló tanár, a diákok véleményét; o kinevezési jogok; o aláírja a Diákönkormányzat határozatait; o indokolt esetben elrendelheti a zárt ülést; o Diákönkormányzat munkájának koordinálása; o elvégzi a Diákönkormányzat határozataiban szereplő, valamint a szabályzatokban meghatározott feladatait; o a diákokat patronáló tanárral közösen felelős a szabályszerű pénz és vagyonkezelésért; o tanulmányi és fegyelmi ügyekben is képviseli a diákságot; A Diákönkormányzat elnökének akadályoztatása esetén a helyettes a 47. pontban felsorolt jogokat gyakorolja. A Bizottság a Diákönkormányzat és az iskola igazgatójának egyetértésével alapítványokat, diákvállalkozásokat hozhat létre. 27