MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET 1. KÖZÉPKOR. 4/5. rész KÉSŐ GÓTIKUS NAGYBERUHÁZÁSOK: REPREZENTÁCIÓ ÉS VÉDEKEZÉS

Átírás

1 MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET 1. KÖZÉPKOR 4/5. rész KÉSŐ GÓTIKUS NAGYBERUHÁZÁSOK: REPREZENTÁCIÓ ÉS VÉDEKEZÉS RABB PÉTER PhD 2014

2 Oszlopépítő kertészmadár (Prionodura newtoniana) Lugasépítő madár (Chlamydera nem)

3

4 KIRÁLYI REPREZENTÁCIÓ KIRÁLYI SZÉKVÁROSOK ÓBUDA VESZPRÉM ESZTERGOM FEHÉRVÁR ESZTERGOM ÓBUDA BUDA TEMESVÁR VISEGRÁD BUDA VISEGRÁD BUDA X. szd. u. harmadáig, Kurszán, majd Árpád fennhatósága alatt stratégiai és politikai központ. A legenda szerint Attila városa, itt halt meg I. László király 1095-ben. X. szd. utolsó harmadától előbb Sarolt, majd a mindenkori királyné székhelye. X. szd. utolsó harmadától 1018-ig. A székhely tényleges helye (várhegy, ill. város) vitatott körül I. István ide helyezi udvarát. Kálmán király (XII. szd. elején) állítja vissza a város elsőségét. Az udvar hivatalosan 1256-ig itt tartja székhelyét, de a XII. század végétől az udvar ismét egyre többször időzik Óbudán. XII. század végétől másodlagos királyi központ, mely a tatárjárás során megsemmisült tól királynéi birtok táján a Várhegyen IV. Béla castrumot építtet. A királyi központ a város északkeleti sarkában épült, később Magna Curia Regis-nek, illetve Kammerhof-nak nevezett udvarházban lehetett. Ezt még ben is bővítik (I. Lajos kápolnát építtet) : I. Károly a tartományuraktól védett délkeleti országrészben állítja fel udvarát : I. Károly ide helyezi át székhelyét, melynek korai helyszíne talán a (1317-ben Csák Mátétól visszafoglalt) fellegvár lehetett. Itt őrizték az uralkodói jelvényeket. Záh Felicián merénylete 1330-ban már az új palotában történhetett ben tűzvész pusztított a palotában, emiatt I. Károlyt is a fellegvárban ravatalozzák fel 1342-ben. Talán a tűzvészt követő építkezések miatt költözött I. Lajos udvara átmenetileg Budára : I. Lajos átmeneti székhelye a Kammerhofban : I. Lajos és Zsigmond uralkodói központja tól Visegráddal párhuzamosan működő uralkodói központ. A XIV. század közepén indulnak meg a Várhegy déli szegletében az első építkezések (Istvánvár) től egyedüli és valódi székváros.

5 ESZTERGOM III. BÉLA PALOTÁJA

6 VISEGRÁD, FELLEGVÁR ALSÓVÁR (1250 k.) (1250 k.) forrás: CIVERTAN

7 A FELLEGVÁR ÉS AZ ALSÓVÁR

8 ÉLET A KIRÁLYI UDVARBAN AHOGY AZT A PARKERDŐ ELKÉPZELI

9 VISEGRÁD, FELLEGVÁR 1. periódus: periódus: periódus: periódus: forrás: Buzás, forrás: Bozóki, 2006.

10

11 VISEGRÁD, PALOTA 13. szd k. forrás: CIVERTAN 1430 k. forrás: Buzás 1994.

12 VISEGRÁD, PALOTA forrás:

13 VISEGRÁD, PALOTA ZSIGMOND URALKODÁSA IDEJÉN (IV. ép. periódus) forrás: Buzás, 1994.

14 VISEGRÁD, PALOTA MÁTYÁS URALKODÁSA IDEJÉN (V. ép. periódus) forrás: Buzás, 1994.

15 VISEGRÁD, PALOTA ÉSZAKNYUGATI ÉPÜLET ZÁRTERKÉLYE ZSIGMOND (1400 k.) és MÁTYÁS ( ) építkezései forrás: Buzás-Lővei, 2001

16 VISEGRÁD, ÉSZAKKELETI PALOTA MÁTYÁS URALKODÁSA IDEJÉN KERESZTMETSZETEK LÉGIFOTÓ forrás: Buzás, forrás: CIVERTAN

17 VISEGRÁD, ÉSZAKKELETI PALOTA BELSŐ UDVAR

18

19 DIÓSGYŐR, VÁRPALOTA

20

21

22 I. LAJOS REZIDENCIÁI Zólyom, 14 szd. 2. fele

23 ZSIGMOND REZIDENCIÁI Tata, 1380-tól

24 ARISZTOKRATA MINTAKÖVETÉS Kismarton (Eisenstadt, ma: Ausztria), 1392 k. Kanizsaiak

25 FŐÚRI MINTAKÖVETÉS Ozora, Filippo Scolari (Ozorai Pipo, )

26 FŐÚRI MINTAKÖVETÉS Várpalota, 1445, Újlaky család

27 forrás:

28 BUDA, ÁBRÁZOLÁSOK Michael Wolgemuth és Wilhelm Pleydenwurff fametszete Hartmann Schedel világkrónikájában Buda város pecsétje forrás: Basics, 2008.

29 BUDA, A TELEPÜLÉS forrás: forrás: Gerő, forrás: CIVERTAN

30 BUDA, PERIODIZÁCIÓ(?) forrás: Gerő, 1980, ill. Gerő, 1994.

31 BUDA, ISTVÁNVÁR forrás: forrás: Zolnay, 1986.

32 BUDA, NAGYTEREM forrás: Gerő, 1980.

33

34 BUDA, VÁRKÁPOLNA forrás: Gerő, 1980.

35 BUDA, ZSIGMOND PALOTÁJA forrás:

36 BUDA, FRISS PALOTA falszoros Balogh Jolán, Nagy Emese: Dunával párhuzamos Gerevich László: Dunára merőleges Marosi Ernő: 2. szint fadonga Magyar Károly: 2 palota (Friss: kicsi, Zsigmond: nagyterem) Buzás Gergely Végh András: Palota és szárazárok fala között Feld István Szekér György: Nincs falszoros forrás: Gerő, 1980., Buzás-Végh: 1990., Feld-Szekér, 1991.

37 BUDA, FRISS PALOTA forrás: Buzás-Végh, 1990.

38 PADOVA (Il Salone, Palazzo della Ragione)

39 BUDA, MÁTYÁS UDVAR

40 BUDA A RENESZÁNSZ PALOTA forrás: Gerő, 1994.

41

42 FŐÚRI REPREZENTÁCIÓ: CSÜTÖRTÖKHELY, SZAPOLYAI-KÁPOLNA (Szapolyai István, 1473, talán Kassai István műve)

43

44

45 SZEPESHELY, SZAPOLYAI-KÁPOLNA (Szapolyai Imre, 1487)

46

47 Szapolyai Imre 1487 Szapolyai István 1499

48 FŐÚRI REZIDENCIÁK Siklós, 13. szd. v., Kán nb. Siklósiak, majd a Perényiek birtoka

49 FŐÚRI REZIDENCIÁK Sárospatak, , Perényiek

50

51 FŐÚRI REPREZENTÁCIÓ Vajdahunyad, 1452, Hunyadi család

52

53

54 FŐPAPI REPREZENTÁCIÓ: ESZTERGOM, VITÉZ - PALOTA

55 A NYOMOK

56 VITÉZ PALOTA LOVAGTEREM

57

58 PADOVA (Il Salone, Palazzo della Ragione)

59

60

61 VÁROSI (KÖZÖSSÉGI) REPREZENTÁCIÓ VÁROSHÁZA BÁRTFA ( )

62 VÁROSHÁZA LŐCSE (XV. szd., árkádok: 1615, haragtorony: 1651)

63 VÁROSI NAGYBERUHÁZÁS: VÁROSFALAK BRASSÓ

64 KOLOZSVÁR

65 2. VÉDEKEZÉS

66 A VÁRKUTATÁS SAJÁTOSSÁGAI XIX. szd-tól 1945-ig: A középkori várak Könyöki József, 1905; Magyar várak Varjú Elemér, 1930 Visegrád, fellegvár és Salamon-torony Henszlmann Imre majd Schulek János, 1871-től; Szabolcs Józsa András, 1895; Borsod Leszih Andor, 1937; Diósgyőr MOB, ) - Walter Scott és Robert Louis Stewenson lovagregényeinek hatása (soktornyos sziklai kővárak) - a korabeli viszonyok (pl. államberendezkedés) reflexszerű visszavetítése - a vár magánbirtok! 1945-től 1990-ig: Magyarországi várépítészet Gerő László, 1955 ; Várépítészetünk Gerő László, 1975; Buda Gerevich László, Zolnay László; Esztergom Zolnay László, Nagy Emese, Horváth István; Visegrád Héjj Miklós; Diósgyőr Czeglédy Ilona; Nagykanizsa Méri István; Várpalota, Nagyvázsony Éri István; Kisnána Pámer Nóra; Eger, Sümeg Kozák Károly; Ozora Feld István; Sárospatak; Kőszeg Bakay Kornél, földvárak Nováki Gyula I. - várrekonstrukciós program (1950-es és 60-as években) - várak államosítása gazdátlanság, nem rendeltetésszerű használat, funkció nélküliség pusztulás - a vár a kizsákmányoló arisztokrácia hatalmának jelképe kutatás átpolitizálása - a vár kizárólag katonai objektum elsődleges (és egyetlen) szerepe stratégiai (védelmi, ellenőrző) kutatását hadtörténészekre hagyták (történészek, régészek helyett és nélkül) - a Gerő-féle tipológia dogmatizálása - a védelmi rendszerek erőltetése (pl. IV. Béla végvárrendszere a tatárok ellen) - a bakancsos turizmus visszafejlődése (a kiránduló nehezen ellenőrizhető, viszont csoportosul, tehát gyanús) - a várak többsége zárt területen van (lőtér, vadászterület, zárt légtér), a térképek torzítottak nehezen megközelíthető II. - a vár rendeltetésének átértelmezése (Engel Pál, 1984: a vár elsősorban uradalmi központ; Kubinyi András,1985: a vár lakottságának prblematikája, többváras birtokosok, a várak többsége lakóvár; Feld István, 1989: mentsvárak dominanciája)

67 1990 óta: - a reprezentáció és a lakályosság szerepének elfogadottá válása - a mentsvár funkció (számbeli) jelentőségének elfogadottá válása - a várkutatás népszerűvé válása (műkedvelő természetjárók és akadémikusok a mezőny két szélén) új fórumok, az internet térhódítása - új kutatási módszerek térhódítása (légifotó, légirégészet) - helyi közösségek, egyesületek szerveződése várhelyek feltárására, várromok (pl. Szádvár) rendbetételére - új funkciók a bevétel-maximalizálás érdekében (viaszmúzeum, kínzókamra, céllövészet íjjal, kosztümös fotózás, lovagi tornák, várjátékok) az épület díszlet (pl. Visegrád) Kutatás nehézségei: - terepbejárás - [torz térképek, lezárt erdőrészek, fényképezés tiltása] - kedvezőtlen topográfiai viszonyok - források hiánya - várak nagyfokú pusztulása, átépülése - történelem nélküli várak nagy száma - források értelmezésének nehézségei - a források keletkezési körülményeinek tisztázatlansága - a várak használati módjának tisztázatlansága

68 KÉT RENDSZER AHOL BEJÖTT, ÉS AHOL NEM Dimitrij Ivanovics Mengyelejev ( , 1875) Sárospatak, Gerő László ( )

69 ÚJ KUTATÁSI MÓDSZEREK A LÉGIRÉGÉSZET KEZDETEI I. Világháború kiértékelők Constance Babington-Smith kamerák egy Spitfire-ben Glasgow német felvételen, 1939 Peenemünde bombázás előtt és után, 1944

70 ÚJ KUTATÁSI MÓDSZEREK A LÉGIRÉGÉSZET KEZDETEI Avebury, Wiltshire, Anglia O. G. S. Crawford 1922-es légifotói Windmill Hill Silbury Hill

71 LÉGIRÉGÉSZET MAGYARORSZÁGON Miklós Zsuzsa MTA, Czajlik Zoltán ELTE, Pécsi Légirégészeti Téka, CIVERTAN Bt. Gabonajegy, Orosháza, Nagytatársánc, Őcsény, Pusztagyörke Neszmély, Verpelét, földvár, Galgahévíz, kolostor

72 EGYÉNI VÉDELEM KURSZÁN VÁRA AQUINCUM, KATONAVÁROSI AMFITEÁTRUM

73 AZ ELSŐ KÖZIGAZGATÁSI KÖZPONTOK

74 VISEGRÁD SIBRIK DOMB, RÓMAI TÁBOR ISPÁNSÁGI VÁR

75

76 SOPRON, ERŐDÍTETT RÓMAI VÁROS ISPÁNSÁGI VÁR

77 FÖLDVÁRAK: SZABOLCS ÉS BORSOD favázas (kazettás) sáncvárak, X XI. század; tatárjárás után, ill. a XIV. században elenyésznek

78 SÁNCGYŰRŰK EURÓPÁBAN Avebury, Wiltshire, Anglia Kr. e k. Trelleborg, Dánia IX X. szd.

79 ERŐDÍTETT TELEPÜLÉSEK EURÓPÁBAN Biskupin, Lengyelország Kr. e

80 MOTTE - FÖLDHALOMVÁR Dromore, Észak-Írország XIII. szd.

81 TORNYOK

82 TORNYOK Orford, Suffolk, Anglia XIII. szd. építtető: II. Henrik

83 IV. BÉLA NORMANN KEEP -JEI Köpcsény (Kittsee, ma: Ausztria), 1264 előtt

84 IV. BÉLA NORMANN KEEP -JEI Visegrád, Salamon-torony, 1242 után, mentsvár tartozéka

85

86 IV. BÉLA KŐVÁRAI Visegrád, Fellegvár forrás: CIVERTAN

87 IV. BÉLA KŐVÁRAI Trencsén, 11. szd. k. határvár, csak torony és fal, későbbi kiépítés már királyi birtokként 1321 után

88 IV. BÉLA KŐVÁRAI Sáros, 1262 előtt, királyi erdőispánság központja

89 KORAI MAGÁNVÁRAK Füzér, 1241 e. talán Aba nemzetségi alapítás, II. András (1235 előtt) a korábbi birtokosokat kivásárolta, ben IV. Béla lányának, Annának adományozza, 1264-ben István ifjabb király foglalja el, 1320-tól királyi vár: honor-birtok, a XVI. szd. elején a Perényiek kincsesháza, 1526-ban a korona őrzési helye.

90

91 KORAI MAGÁNVÁRAK Léka (Lockenhaus, ma: Ausztria), 1241 előtt épült királyi vár

92 MAGÁNVÁRAK Hollókő, XIII. szd. elején, Kácsics nem Illés ága

93 HOLLÓKŐ

94 DIÓSGYŐR NEMZETSÉGI VÁR Ákos II. István főembere; Ákos nembeli Ernye (Erney) varasdi ispán, tárnokmester, erdélyi vajda, országbíró ( 1271 u.), fia, István tárnokmester, országbíró, nádor, tartományúr ( 1316 e.) 1. központ: erődített kúria a későbbi pálos kolostor helyén 2. Központ: nemzetségi vár ( között, illetve 1319 előtt) 3. Károly Róbert a várat elkobozta, Debreceni Dózsának adományozta (1319), majd visszavette (1320 k.) as évek elejétől királynéi birtok

95 DIÓSGYŐR BELSŐTORNYOS KIRÁLYI REZIDENCIA k.: Lajos a várat anyjától, Lokietek Erzsébettől csere útján szerzi meg : a várpalota építésének 1. periódusa : Zsigmond Borbála királyné : Albert Erzsébet királyné : Mátyás Beatrixnak királyné : II. Ulászló Anna királyné : II. Lajos Mária királyné

96

97 EGY KÜLSŐTORNYOS TÉGLAVÁR (Gyula, , Maróthy család)

98 VÉDELMI RENDSZEREK óolasz újolasz ónémetalföldi

99 SEKRESTYE-AJTÓ, 1528 Dominus Joanes Clyn A bécsi egyetemen tanult módos polgárfiú plébános korában készíttette, feltehetően Bécsben. Forrás: Kelemen Lajos: Kolozsvár építészeti és művészeti emlékei a XIX. század közepéig. In. Művészettörténeti tanulmányok. Szerk.: B. Nagy Margit. Bukarest, Kriterion, o. Kép: