A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Átírás

1 A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, április 19., hétfõ 49. szám Ára: 2898, Ft TARTALOMJEGYZÉK 78/2004. (IV. 19.) Korm. r. A mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzõinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról /2004. (IV. 19.) Korm. r. A postai szolgáltatások ellátásáról és minõségi követelményeirõl /2004. (IV. 19.) Korm. r. A felsõoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történõ évi finanszírozásáról /2004. (IV. 19.) Korm. r. Az általános forgalmi adó visszatérítésérõl szóló egyes kormányrendeletek módosításáról /2004. (IV. 19.) Korm. r. A légiközlekedéssel összefüggõ egyes kormányrendeletek módosításáról /2004. (IV. 19.) Korm. r. Az egyes erõszakos bûncselekmények következtében sérelmet szenvedettek állam általi kárenyhítésének szabályairól szóló 209/2001. (X. 31.) Korm. rendelet módosításáról /2004. (IV. 19.) Korm. r. Az Európai Unió saját forrásaival kapcsolatos kötelezettségek teljesítésében részt vevõ intézmények feladat- és hatáskörérõl, valamint a kapcsolódó eljárásrendrõl /2004. (IV. 19.) Korm. r. Az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl /2004. (IV. 19.) FMM r. Az egyéni védõeszközök megfelelõségét vizsgáló, tanúsító, ellenõrzõ szervezetek kijelölésének részletes szabályairól és az Európai Bizottságnak, illetõleg az Európai Unió tagállamainak való bejelentésérõl, valamint a kijelölési eljárásért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjról /2004. (IV. 19.) FMM r. A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjérõl /2004. (IV. 19.) FMM r. A munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekrõl szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet módosításáról /2004. (IV. 19.) FMM r. A munkavédelemrõl szóló évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról /2004. (IV. 19.) OGY h. Az ipari balesetek határokon átterjedõ hatásaiból eredõen a határvizeken okozott károkért viselt polgári jogi felelõsségrõl és kártérítésrõl szóló, Kijevben, május 21-én aláírt Jegyzõkönyv megerõsítésérõl /2004. (IV. 19.) OGY h. A védett õshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselõ tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról /2004. (IV. 19.) OGY h. A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról /2004. (IV. 19.) Korm. h. Az 1075/2003. (VII. 30.) Korm. határozatban foglaltak idõarányos felülvizsgálatáról és a Balatonnal kapcsolatos további intézkedésekrõl /2004. (IV. 19.) Korm. h. A Habsburg-kori Kutatások Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról /2004. (IV. 19.) Korm. h. A Hajléktalanokért Alapítvány Hajléktalanokért Közalapítvánnyá történõ átalakításáról, valamint alapítványok jogutód nélküli megszüntetésérõl Az Állami Számvevõszék pályázati felhívása a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap könyvvizsgálói feladatainak ellátására Az Állami Számvevõszék pályázati felhívása a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap könyvvizsgálói feladatainak ellátására Oldal

2 4282 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelete a mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzõinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról A védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: ÁLTALÁNOS I. Fejezet RENDELKEZÉSEK II. Fejezet A 2081/92/EK TANÁCSI RENDELET HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ MEZÕGAZDASÁGI TERMÉKEK ÉS ÉLELMISZEREK FÖLDRAJZI ÁRUJELZÕINEK KÖZÖSSÉGI OLTALMÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzõinek közösségi oltalmára irányadó szabályok 2. (1) E fejezetet a mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 2081/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: közösségi rendelet) alapján tett bejelentésekre, illetve az ilyen bejelentések alapján megszerzett oltalmakra kell alkalmazni. (2) A mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek (a továbbiakban együtt: termékek) földrajzi jelzései és eredetmegjelölései közösségi oltalmának bitorlására a Vt. 27. és 28. -ának, valamint 116/A. -a (5) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni, azzal, hogy bitorlást követ el, aki a közösségi rendelet 13. cikke (1) bekezdésének megsértésével az oltalom alatt álló földrajzi jelzést vagy eredetmegjelölést jogosulatlanul használja. 1. (1) A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) a Vt. 116/A. -ának (2) bekezdése szerinti szakhatósági állásfoglalás (a továbbiakban: szakhatósági állásfoglalás) megadása, valamint a Vt a szerinti termékleírás jóváhagyása tárgyában a Magyar Eredetvédelmi Tanács (a továbbiakban: MET) javaslata alapján határoz. (2) A MET tizenöt tagból áll. Tagjait az elõállítók, a tudomány, a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek, a hatósági élelmiszer-ellenõrzés, a Minisztérium és a Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: MSZH) képviselõibõl a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) kéri fel; elnökét és titkárát a MET tagjai közül a miniszter nevezi ki. (3) A MET ügyrendjét a miniszter hagyja jóvá, a titkársági feladatokat a Minisztérium látja el. (4) A Minisztérium és az ellenõrzõ szervek e rendelet szerinti eljárására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló évi IV. törvény rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. A szakhatósági állásfoglalás megadására irányuló eljárás 3. (1) A szakhatósági állásfoglalás megadása iránti kérelmet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kérelem) és a termékleírás fõbb pontjainak összefoglalása tekintetében a 2081/92/EGK tanácsi rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 383/2004/EK bizottsági rendelet 1. és 2. mellékletének megfelelõen elkészített összefoglaló lapot (a továbbiakban: összefoglaló lap) a Minisztériumhoz kell négy példányban és elektronikus formában benyújtani. A kérelemnek a következõket kell tartalmaznia: a) a közösségi rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerinti csoportosulás, illetve természetes vagy jogi személy megnevezése; b) a kérelem benyújtója és a termék között a közösségi rendelet 5. cikkének (2) bekezdése értelmében fennálló kapcsolat bemutatása; c) a közösségi rendelet 4. cikke szerinti termékleírás. (2) A Minisztérium a kérelmet és az összefoglaló lapot a benyújtását követõen haladéktalanul megvizsgálja abból a szempontból, hogy az tartalmazza-e az (1) bekezdésben említett kellékeket.

3 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4283 (3) Ha a kérelem és az összefoglaló lap nem felel meg a (2) bekezdés alapján vizsgált feltételeknek, a kérelmezõt fel kell hívni a hiányok harminc napon belül történõ pótlására; e határidõ a lejárat elõtt elõterjesztett kérelemre egy ízben legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. Ha a kérelem a hiánypótlás ellenére sem felel meg a (2) bekezdés alapján vizsgált feltételeknek, a Minisztérium a szakhatósági hozzájárulás megadását megtagadja. (4) Ha a kérelem és az összefoglaló lap megfelel a (2) bekezdés alapján vizsgált feltételeknek, a Minisztérium az összefoglaló lapot hivatalos lapjában megjelenteti. A Minisztérium a jogos gazdasági érdeket igazoló személyek számára megtekinthetõvé teszi a kérelem teljes tartalmát. (5) A jogos gazdasági érdeket igazoló személyek az összefoglaló lap megjelentetésétõl számított egy hónapon belül a kérelemben foglaltakkal szemben kifogással élhetnek. A kifogást a Minisztériumhoz kell benyújtani, és annak tartalmaznia kell a kifogás alapjául szolgáló okot és az annak fennállását igazoló tényeket. (6) Kifogás esetén a Minisztérium egyeztetést kezdeményez a kérelmezõ és a kifogást benyújtó fél között. Az egyeztetés legfeljebb a kifogás benyújtásától számított két hónapig tarthat. Megegyezés hiányában a Minisztérium a szakhatósági állásfoglalásban dönt a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról. (7) Ha a kérelmet a közösségi rendelet 5. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében arra jogosult nyújtotta be, valamint ha a termékleírás a közösségi rendelet 2. cikkének (2) (5) és (7) bekezdéseit, illetve 3. cikkének (1) bekezdését is figyelembe véve megalapozott, a Minisztérium a szakhatósági hozzájárulást megadja, ellenkezõ esetben a szakhatósági hozzájárulás megadását megtagadja. (8) A Minisztérium a szakhatósági állásfoglalást a kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül adja meg. Hiánypótlásra való felhívás esetén vagy egyéb indokolt esetben a Minisztérium a határidõt egy ízben legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja. A szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak van helye. Az Európai Közösség más tagállama, illetve harmadik ország bejelentésével kapcsolatban benyújtott kifogás 4. (1) Az Európai Közösség más tagállama vagy harmadik ország bejelentésével kapcsolatos a közösségi rendelet 7. cikkének (3) bekezdése és 12. b) cikkének (2) bekezdése szerinti kifogást a bejelentésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenésétõl számított négy hónapon belül kell benyújtani a Minisztériumhoz. E határidõ elmulasztásával kapcsolatban igazolásnak nincs helye. (2) Az Európai Közösség más tagállama vagy harmadik ország által benyújtott bejelentéshez kapcsolódó összefoglaló lapot hivatalos lapjában a Minisztérium is megjelenteti. (3) A beérkezett kifogást a Minisztérium másolatban megküldi az MSZH-nak. (4) A kifogásnak az Európai Bizottsághoz történõ továbbítása tárgyában a Minisztérium határozattal dönt. A termékek ellenõrzése 5. (1) A közösségi rendelet 10. cikke szerinti ellenõrzési feladatokat a termék elõállítása során a következõ szervek látják el: a) az emberi fogyasztásra vagy takarmányozásra szánt termékek esetében a megyei (fõvárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ állomások közül az, amelynek illetékességi területén a földrajzi árujelzõnek megfelelõ földrajzi hely fekszik; b) a nem emberi fogyasztásra vagy takarmányozásra szánt termékek esetében az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet. (2) A Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség és a fogyasztóvédelmi felügyelõségek egyéb jogszabályokon alapuló ellenõrzési tevékenysége kiterjed arra is, hogy a) a termék a forgalomba hozatala során megfelel-e a termékleírásban foglaltaknak; b) a termék forgalomba hozatala során megvalósul-e a közösségi rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében meghatározott cselekmények valamelyike. (3) Ha a közösségi rendelet 10. cikke szerinti ellenõrzés során az (1) bekezdésben meghatározott szervek valamelyike megállapítja, hogy a termék elõállítása nem felel meg a termékleírásban foglaltaknak, a jogosultat felhívja a hiányosságok orvoslására. Ha a jogosult a felhívásra nem válaszol, illetve, ha a termék továbbra sem felel meg a termékleírásban foglaltaknak, az ellenõrzõ szerv a termék elõállítását, forgalomba hozatalát feltételhez kötheti, illetve többszöri mulasztás esetén a termék tekintetében a földrajzi árujelzõ további használatát megtilthatja. (4) Ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti ellenõrzés során a (2) bekezdésben meghatározott szervek valamelyike megállapítja, hogy a termék a forgalomba hozatala során nem felel meg a termékleírásban foglaltaknak, a) Magyarországon elõállított termék esetében a fogyasztóvédelemrõl szóló évi CLV. törvény rendelkezéseinek az alkalmazásával jár el;

4 4284 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám b) nem Magyarországon elõállított termék esetében a gazdasági és közlekedési miniszter egyidejû tájékoztatásával a közösségi rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerinti panasz elõterjesztését kezdeményezi a Minisztériumnál. (5) A (2) bekezdés b) pontja szerinti ellenõrzés során a (2) bekezdésben meghatározott szervek a fogyasztóvédelemrõl szóló évi CLV. törvény rendelkezéseinek az alkalmazásával járnak el. (6) A közösségi rendelet alapján oltalomban részesülõ földrajzi árujelzõvel ellátott terméket elõállító termelõk e tevékenységük megkezdését követõen az (1) bekezdésben meghatározott megfelelõ szervet a termék elõállítása megkezdésének tényérõl tájékoztatják. (7) Az e alapján elvégzett ellenõrzésekrõl az ellenõrzõ hatóságok rendszeresen tájékoztatják a Minisztériumot. III. Fejezet A KÖZÖSSÉGI RENDELET HATÁLYA ALÁ NEM TARTOZÓ TERMÉKEK FÖLDRAJZI ÁRUJELZÕINEK OLTALMÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A termékleírás 6. (1) A termékek földrajzi árujelzõinek lajstromozására irányuló bejelentés részét képezõ termékleírásnak a következõket kell tartalmaznia: a) a termék megjelölése, beleértve az eredetmegjelölést vagy a földrajzi jelzést; b) a termék leírása, beleértve az elõállításhoz felhasznált nyersanyagokat, valamint szükség szerint a termék fõbb fizikai, kémiai, mikrobiológiai, illetve érzékszervi jellemzõit; c) azon földrajzi terület meghatározása, amelyrõl származó termék megjelölésére a földrajzi árujelzõt használják; d) annak igazolása, hogy a termék a Vt ának (2), illetve (3) bekezdése szerinti földrajzi területrõl származik; e) a termék elõállítási módjának, valamint szükség szerint a hagyományos helyi módszerek ismertetése; f) részletes ismertetés a termék és a földrajzi környezet, illetve a származás közötti kapcsolatról, annak igazolására, hogy a termék különleges minõsége, hírneve vagy egyéb jellemzõje ennek a kapcsolatnak tulajdonítható; g) a földrajzi árujelzõnek a terméken való feltüntetésére vonatkozó elõírások; h) szükség szerint a nemzeti, illetve a közösségi követelmények feltüntetése. (2) A földrajzi árujelzõ lajstromozására irányuló eljárás során, illetve az oltalom fennállása idején a jogosultak módosíthatják a termékleírást, különösen a tudományosmûszaki fejlõdés újabb eredményei alapján, vagy a földrajzi terület újbóli meghatározása esetén. A termékleírás jóváhagyására irányuló eljárás 7. (1) A termékleírás jóváhagyására irányuló kérelmet (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: kérelem) és a kérelem fõbb pontjait tartalmazó összefoglaló lapot a Minisztériumhoz kell két példányban és elektronikus formában benyújtani. A kérelemnek a következõket kell tartalmaznia: a) a Vt a (2) bekezdése szerinti természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság megnevezése; b) a kérelem benyújtója és a termék között a Vt ának (3) bekezdése szerinti kapcsolat bemutatása; c) a 6. (1) bekezdése szerinti termékleírás. (2) A Minisztérium eljárására a 3. (2) (8) bekezdéseiben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni, azzal, hogy ha a kérelmet a Vt ának (2) és (3) bekezdése értelmében arra jogosult nyújtotta be, valamint ha a termékleírás a Vt ának (2), illetve (3) bekezdését is figyelembe véve megalapozott, a Minisztérium a jóváhagyást megadja, ellenkezõ esetben a termékleírás jóváhagyását megtagadja. (3) A termékek földrajzi árujelzõinek lajstromozását és az oltalom megszûnését a Minisztérium hivatalos lapjában is meg kell hirdetni. (4) A földrajzi árujelzõ oltalmával kapcsolatban a Vt ának (1) bekezdése szerint az MSZH hatáskörébe tartozó eljárásban a Minisztérium határozatát kell figyelembe venni a termékleírás követelményeinek való megfelelés kérdésében. (5) A 6. (2) bekezdése alapján a termékleírás módosítása iránt benyújtott kérelmek tekintetében az (1) (4) bekezdések rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. A termékek ellenõrzése 8. (1) A termékek ellenõrzésével kapcsolatos feladatokat az 5. (1) és (2) bekezdésében meghatározott szervek látják el.

5 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4285 (2) A (1) bekezdés szerinti ellenõrzõ szervek eljárására az 5. (2) (7) bekezdéseinek rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni, azzal, hogy az 5. (2) bekezdése b) pontjának alkalmazása során az ellenõrzés arra irányul, hogy a termék forgalomba hozatala során megvalósul-e a Vt ának (2) bekezdésében meghatározott cselekmények valamelyike. (3) Az 5. (1) bekezdésében megjelölt ellenõrzõ szervek e alapján végzett eljárása során felmerülõ költségeket a termelõ viseli. IV. Fejezet a) a postai szolgáltatást végzõre (a továbbiakban: postai szolgáltató), a postai közremûködõre és azokra, akik hivatalos iratot kézbesítenek, b) a postai küldemény feladójára, címzettjére és egyéb jogosult átvevõjére, c) a Nemzeti Hírközlési Hatóságra (a továbbiakban: hírközlési hatóság). (2) Az országhatárt átlépõ postai küldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatás tekintetében e rendelet rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerzõdés vagy az Egyetemes Postaegyesület Alapokmánya alapján kötött külön megállapodás eltérõen nem rendelkezik. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 9. (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzõinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról szóló 87/1998. (V. 6.) Korm. rendelet hatályát veszti. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelete a postai szolgáltatások ellátásáról és minõségi követelményeirõl A Kormány a postáról szóló évi CI. törvény (a továbbiakban: Pt.) 53. -a (1) bekezdésének b), c) és d) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: I. Fejezet A RENDELET HATÁLYA 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén II. Fejezet A POSTAI SZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉS MEGKÖTÉSÉNEK FELTÉTELEI Általános szabályok 2. (1) A postai szolgáltatási szerzõdésekre a Pt. rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. (2) A postai szolgáltató az általa nyújtott postai szolgáltatások választékát, azok igénybevételének és teljesítésének módját és részletes feltételeit az Általános Szerzõdési Feltételeiben (a továbbiakban: üzletszabályzat) határozza meg. Az üzletszabályzatnak e rendelet rendelkezéseivel összhangban kell lennie. (3) Az üzletszabályzat tartalmazhat a postai szolgáltatást igénybe vevõ (a továbbiakban: igénybevevõ) által választható változatként a jelen rendeletben nem szabályozott szolgáltatási lehetõségeket is. (4) A szerzõdõ felek egyedi esetekre vonatkozó külön írásbeli megállapodásban eltérhetnek mind e rendelet rendelkezéseitõl, mind pedig az üzletszabályzatban foglaltaktól. Sem a szerzõdõ felek külön megállapodása, sem pedig az üzletszabályzat nem tartalmazhat azonban olyan rendelkezést, amely a postai szolgáltatók, az igénybevevõk, illetve harmadik személyek életét, egészségét vagy testi épségét, továbbá a küldemény biztonságos átvételéhez fûzõdõ jogát veszélyezteti. (5) Az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó szolgáltatást nyújtó postai szolgáltató üzletszabályzatának az egyetemes postai szolgáltatásokra és az azokhoz kapcsolódó különszolgáltatásokra vonatkozó rendelkezéseit a hírközlési hatóságnak jóvá kell hagynia.

6 4286 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám A postai küldemények méret- és tömeghatárai 3. (1) A postai küldemények méret- és tömeghatárai a következõk: a) a levél a (2) bekezdésben foglaltak kivételével, a hivatalos irat, a nyomtatvány és a címzett reklámküldemény: aa) legkisebb mérete: mm, ab) három kiterjedésbeli méreteinek összege legfeljebb 900 mm, de a leghosszabb mérete legfeljebb 600 mm, ac) tekercs alakú küldemények esetében a hosszúság és az átmérõ kétszerese együttvéve legalább 170 mm, de legfeljebb 1040 mm, ebbõl a hosszúság legalább 100 mm, legfeljebb 900 mm, ad) tömege legfeljebb 2000 gramm; b) a postacsomag ba) címoldalának legkisebb mérete mm, bb) három kiterjedésbeli méreteinek összege legfeljebb 3000 mm, bc) leghosszabb mérete legfeljebb 2000 mm, bd) tömege belföldi és nemzetközi forgalomban legfeljebb 20 kg. (2) A levelezõlap kartonból elõállított, síkfelületû, téglalap alakú levélküldemény. A levelezõlap legkisebb mérete mm, legnagyobb mérete mm, mindkét esetben legfeljebb 2 mm eltéréssel. (3) Címzett reklámküldemény vonatkozásában nagy számúnak minõsül a címzetti kör, ha a feladó egyszerre legalább 500 darab azonos küldeményt ad fel. A küldemény címiratának bal oldali részén a postai küldemény kategóriájának az üzletszabályzatban meghatározott jelzését jól látható módon fel kell tüntetni. A postai küldeményekhez kérhetõ különszolgáltatások 4. A postai szolgáltató a Pt. 5. -ának (2) bekezdésében az egyetemes postai szolgáltató és az engedély alapján postai szolgáltatást nyújtó (a továbbiakban: engedélyes postai szolgáltató) számára kötelezõen elõírtakon túl az üzletszabályzatban vagy a külön szerzõdésben foglaltaknak megfelelõen postai különszolgáltatások nyújtását is vállalhatja. A postai küldemények címzése 5. (1) A postai küldeményen, valamint egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó könyvelt küldemény esetén a kísérõ okiraton is fel kell tüntetni a következõ címadatokat: a) a címzett (címzettek) neve, elnevezése, b) a küldemény rendeltetési helye (a település neve), c) címhely (az utcanév, a házszám), és ha van, a lépcsõház száma, az emelet és ajtószám, d) a címhely irányítószáma, e) amennyiben a küldemény külföldre szól, a rendeltetési ország neve. (2) Nem egyetemes postai szolgáltatás esetén az (1) bekezdésben foglalt címadatok a postai küldemény helyett a küldemény azonosítására szolgáló dokumentumon is feltüntethetõk. (3) A címzett és a postai szolgáltató megállapodhatnak abban, hogy a levél, a nyomtatvány és a címzett reklámküldemény címzése postafiókra, a postacsomag címzése raktárbérletre is történhet. A postafiókra címzett levélküldemény, nyomtatvány és címzett reklámküldemény, valamint a raktárbérletre címzett postai csomagküldemény esetén az (1) bekezdés c) és d) pontja helyett a postafiók, illetve a raktárbérlet számát, valamint az azokat biztosító postai szolgáltató hely irányítószámát kell ebben a sorrendben feltüntetni. Postafiókra vagy raktárbérletre címzett postai küldeményen az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak helyett a felek megállapodása szerinti jelige vagy fantázianév is szerepelhet. (4) A postai szolgáltató helyre címzett és ott kézbesítendõ (,,postán maradó ) küldemények címadatainak a címzett nevén kívül tartalmaznia kell annak a postai szolgáltatónak és postai szolgáltató helynek a nevét és az irányítószámát, ahová a kézbesítést kérték. A postán maradó küldemények kézbesítésére kijelölt postai szolgáltató helyek jegyzékét a postai szolgáltatók üzletszabályzatukban teszik közzé. (5) A könyvelt és a díjmentesen feladott küldeménynél kivéve, ha az pályázatot vagy versenytárgyalási ajánlatot tartalmaz a küldemény címoldalán (annak bal felsõ sarkában) vagy a (2) bekezdésben említett dokumentumon visszakézbesítési címként a feladó címadatait is fel kell tüntetni. (6) A feladó címadatainak feltüntetésekor levelezési címként alkalmazhatja a postafiók vagy raktárbérlet címét, illetve a postai küldemény rendeltetési helyét, címhelyét és közelebbi címadatait tartalmazó postacímét. (7) Ha a feladó belföldi küldeményen saját címadatai feltüntetésekor több levelezési címet tüntet fel, az elsõ helyen feltüntetett címet kell visszakézbesítési címként figyelembe venni; ha a több cím közül az egyik postafiókot jelöl, akkor a postafiókot kell visszakézbesítési címként figyelembe venni. (8) A postai küldeményen a címzést könyvelt küldemény esetén a feladót is latin betûkkel, a helyesírás szabályai szerint római számokkal írandó számok kivételé-

7 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4287 vel arab számokkal, az üzletszabályzatban meghatározott módon kell olvashatóan feltüntetni. III. Fejezet A POSTAI KÜLDEMÉNYEK FELVÉTELE ÉS TOVÁBBÍTÁSA A postai küldemények felvétele 6. (1) A postai szolgáltatások igénybevételéhez szükséges nyomtatványokat kivéve a hivatalos iratok tértivevény nyomtatványait, amelyekrõl a feladó köteles gondoskodni a szolgáltató díjmentesen bocsátja az igénybevevõk rendelkezésére. A nyomtatványokat a postai küldemény feladója köteles kitölteni. (2) A postai szolgáltató az üzletszabályzatában foglaltak szerint kizárólag lezártan feladható postai küldeményt csak abban az esetben veszi fel, ha azt a feladó megfelelõen lezárta és a lezárás megsértése nélkül a küldemény tartalmához nem lehet hozzáférni. Egyéb esetben a küldeményt a levelezõlap kivételével a postai szolgáltató abban az esetben veszi fel, ha azt a feladó a küldemény tartalma jellegének, természetének és mennyiségének megfelelõ burkolatba csomagolta. (3) A postai szolgáltató megtagadhatja a szolgáltatási szerzõdés megkötését, ha alapos okkal feltételezi a Pt ának (9) bekezdése bármely pontjában foglaltak fennállását. Amennyiben a feladó bizonyítani kívánja a feltételezés alaptalanságát, erre a lehetõséget helyben és azonnal meg kell adni. Ha a feltételezés alaptalannak bizonyul, a postai küldemény ismételt csomagolása és a csomagolással összefüggõ felelõsség a postai szolgáltatót terheli. (4) A feladó az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó küldeményeihez válaszadás céljából saját nevére és címére megcímzett levélküldeményt (a továbbiakban: válaszküldemény) csatolhat. A válaszküldeményre vonatkozó részletes szabályokat a postai szolgáltató az üzletszabályzatban teszi közzé. (5) A hivatalos irat tértivevény nyomtatványának kötelezõen alkalmazandó tartalmi követelményeit, valamint a nem gépi kitöltésû tértivevény formai követelményeit és mintáját, továbbá a hivatalos iratokhoz választható értesítõk meghatározott típusait e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. (6) A hivatalos irat feladásához rendszeresített tértivevény megfelelõ rovatainak kitöltése során a feladó köteles megjelölni, hogy eredménytelen házhoz kézbesítés esetén a szolgáltató a címzettet milyen típusú értesítõvel tájékoztassa. (7) A postai szolgáltató az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó, külföldre szóló küldeményt a feladó tájékoztatása mellett akkor és olyan szolgáltatásokkal veszi fel, ahogyan azt az adott rendeltetési ország postaigazgatása fogadja. (8) A postai szolgáltató a külföldre szóló, ismert tartalmú postai küldemény esetén a címhely szerinti és a kezelésben részt vevõ országban hatályos behozatali tilalomról (korlátozásról) köteles a feladót tájékoztatni, és tilalom esetén köteles a küldemény felvételét megtagadni. (9) A (7) és a (8) bekezdésben foglalt kötelezettség a postai szolgáltatót csak akkor terheli, ha a korlátozásról vagy tilalomról hivatalosan is értesült. A postai szolgáltatások díjának kiegyenlítése 7. (1) A postai szolgáltatások díját a Magyar Köztársaság mindenkori törvényes fizetõeszközével kell kiegyenlíteni, a postai szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott módon. A díjlerovás jelölésének módját az üzletszabályzatban közzé kell tenni. (2) Az egyetemes postai szolgáltató a levélküldemények díjának kiegyenlítésére köteles használni és elfogadni az augusztus 1-je után, Magyarországon kibocsátott postabélyeget. (3) Az egyetemes postai szolgáltató által felvett levélküldemények díja feláras postabélyeggel is kiegyenlíthetõ. A feláras postabélyeg a bérmentesítés összegét és,,+ jellel elkülönített értékjelzést (felárat) tüntet fel. A felár közérdekû célt szolgál és a bérmentesítési díjba nem számít bele. (4) Nem használható fel a szolgáltatás díjának kiegyenlítésére: a) a kivágott vagy leválasztott postabélyeg, értékjelzés, a kivágott értékbenyomás, b) az olyan postabélyeg, válaszdíjszelvény, bérmentesítési jelzés, amelyet korábban bérmentesítésre már használtak, illetve amely megsérült vagy hiányos, c) az egymásra ragasztott postabélyegek közül az, amelyen a bélyegkép takart, d) az olyan postabélyeg vagy bérmentesítési jelzés, amely a postai szolgáltató számára nem látható, illetve az olyan postabélyeg, amely nem érvényesíthetõ szabályszerûen, e) az olyan postabélyeg vagy egyéb bérmentesítési jelzés, amelyen a bélyegképet, illetve a bérmentesítési jelzést bármilyen módon megváltoztatták. (5) A postai szolgáltató a postabélyeg kivételével az általa használt bérmentesítési módot és annak jelzését

8 4288 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám köteles a hírközlési hatóságnak bejelenteni. Az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó postai küldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatások esetén a bérmentesítés módjának és jelzésének a bevezetését, illetve módosítását a hírközlési hatóságnak kell jóváhagynia. (6) Az egyetemes postai szolgáltató az Egyetemes Postaegyesület által kibocsátott és a postaigazgatások útján postai értékcikként forgalomba hozott válaszdíjszelvényeket az üzletszabályzatában részletezett feltételek szerint köteles meghatározott értékû postabélyegre cserélni, illetve a levélküldemények feladási díjának kiegyenlítésére elfogadni. (7) A postai szolgáltatás igénybevevõje a postai szolgáltatás díjának kiegyenlítésére bérmentesítõ gép lenyomatot akkor használhat, ha erre elõzetesen szerzõdést kötött a postai küldemények felvételét végzõ postai szolgáltatóval. 8. (1) A postai szolgáltató a postai értékcikkeket nem köteles visszavásárolni. (2) A postai szolgáltató az általa forgalomba hozott, és forgalomban lévõ, de fel nem használt, sértetlen postai értékcikket kivéve a postabélyeget az üzletszabályzatában foglaltak szerint, más postai értékcikkre köteles becserélni. (3) Az egyetemes postai szolgáltató a fel nem adott küldeményre, borítékra, postai ûrlapra felragasztott forgalomban lévõ postabélyeget, továbbá az általa forgalomba hozott körben a rontott postai értékcikket az üzletszabályzatában részletezett feltételek szerint meghatározott értékû postabélyegre cseréli be. Dátumnyomat 9. (1) A Pt ának (5) bekezdése szerinti dátumnyomat kötelezõ tartalmi követelményeit az 1. számú melléklet tartalmazza. (2) Az egyetemes postai szolgáltató a rendelet hatálybalépését megelõzõen használatba vett dátumnyomat elõállítására alkalmas eszközei esetén az 1. számú melléklet 1. c) pontjának a szolgáltató megnevezésére vonatkozó elõírásaitól eltérhet. (3) Gépi dátumnyomat használata esetén a postai szolgáltató a postai küldeményeket közcélú vagy postai szolgáltatásra vonatkozó tájékoztatást tartalmazó reklám lenyomattal is elláthatja, amennyiben az a feladási és címadatok áttekinthetõségét nem zavarja. A feladó szerzõdéskötést követõ utólagos rendelkezési lehetõségei 10. (1) A feladó a postai küldeményt a felvevõ postai szolgáltató helyrõl történõ továbbítás elõtt visszakérheti, illetve a küldemény címadatait módosíthatja. Nem egyetemes postai szolgáltatás esetén a postai szolgáltató jogosult az ebbõl eredõ költségeinek a megtérítésére. (2) A feladó a postai küldemény címadatait a kézbesítés megkezdéséig a küldemény felvételi helyérõl való továbbítás után is módosíthatja. A postai szolgáltató a módosításért díjat számíthat fel. (3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott, illetve a postai szolgáltató által vállalt további utólagos rendelkezések részletes szabályait a postai szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza. A postai küldemények továbbítása 11. (1) A felvett küldeményeket a postai szolgáltató köteles gondosan kezelni. (2) A továbbítás útvonalát és módját ha a felek másként nem állapodtak meg a postai szolgáltató választja meg. (3) Ha a postai szolgáltatónak a postai küldemény felvételét követõen tudomására jut, vagy alapos okkal feltételezi, hogy a szerzõdés teljesítését a Pt a (9) bekezdésének a) vagy b) pontjában meghatározott okból meg kell tagadnia, a küldeményt a postai forgalomból ki kell vonnia, és azt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ hatóság rendelkezésére kell bocsátania. A forgalomból való kivonásról a feladót a hatóság ellenkezõ rendelkezésének hiányában haladéktalanul értesíteni kell. IV. Fejezet A POSTAI KÜLDEMÉNYEK KÉZBESÍTÉSE 12. (1) A postai szolgáltató a szolgáltatási szerzõdést a postai küldeménynek a címzett, illetve az egyéb jogosult átvevõ részére történt kézbesítéssel teljesíti. (2) A postai szolgáltató azokat a postai küldeményeket, amelyeket e rendelet 13. -ának (1) bekezdésében, 15. -ának (3) bekezdésében, 19. -ának (2) bekezdésében, 20. -ának (3) és (4) bekezdésében és 26. -ának (2) bekezdésében meghatározott okok miatt nem tudott kézbesíteni, értesítõ hátrahagyása mellett az e rendelet 23. -ában, illetve 29. -ában meghatározott átvételi határ-

9 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4289 idõig a kijelölt szolgáltató helyen az átvevõ rendelkezésére tartja. Az átvételi határidõn belül át nem vett küldeményeket a postai szolgáltató a feladónak visszakézbesíti, vagy ha ez nem lehetséges a Pt ának (8) bekezdésében foglaltak szerint jár el. (3) Az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó postai küldemények érkezésérõl szóló értesítõn a postai szolgáltatónak egyértelmûen és pontosan fel kell tüntetnie a küldemény fajtáját, a küldemény átvételéhez szükséges igazoló okiratok megnevezését, valamint azt, hogy a címzett, a meghatalmazott vagy a helyettes átvevõ a küldeményt hol, mikor és milyen határidõben veheti át. Az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó küldemények kézbesítési szabályai 13. (1) Az egyetemes postai szolgáltató, illetve az engedélyes postai szolgáltató kérelmére a hírközlési hatóság határozatával mentesítheti a szolgáltatót a házhoz kézbesítés kötelezettsége alól azokon a területeken, ahol megítélése szerint annak teljesítése rendkívüli földrajzi, illetve infrastrukturális körülmények következtében nem, vagy csak aránytalan nehézséggel lehetséges. A mentesítésre kizárólag abban az esetben van lehetõség, ha a kérelmezõ támponton, illetve az általa telepített támpontos levélszekrény útján biztosítja a kézbesítést. (2) A szolgáltató köteles a mentesítési határozat alapján létesített támpontról a hírközlési hatóságot tájékoztatni. A hírközlési hatóság köteles a támponti kézbesítéssel ellátott területek vonatkozásában az Európai Unió Bizottságát és az Európai Unió minden nemzeti hírközlési hatóságát tájékoztatni. (3) E rendelet alkalmazásában támpont a közutak mentén kijelölt hely, ahol az egyetemes postai szolgáltató, illetve az engedélyes postai szolgáltató a postai küldeményeknek a házhoz kézbesítésbe be nem vont települések, településrészek címzettjei részére történõ kézbesítése céljából levélszekrényeket (a továbbiakban: támponti levélszekrény) helyezett el. (4) Az egyetemes postai szolgáltató, illetve az engedélyes postai szolgáltató által létesített támpontot és az általa létesített támponti levélszekrényeket az azokat felszerelõ postai szolgáltatóval kötött megállapodás alapján más postai szolgáltató is használhatja. Levélszekrénybe történõ kézbesítés 14. (1) A postai szolgáltató a nem könyvelt küldeményeket, valamint a levélszekrénybe nem kézbesíthetõ postai küldemények érkezésérõl szóló értesítést a felek eltérõ megállapodásának hiányában a címhelyen, levélszekrénybe kézbesíti. (2) Amennyiben a postai küldemény címe nem tartalmazza teljeskörûen a címadatokat, és a címhelyen több, azonos névvel felszerelt levélszekrény van, a küldeményt vissza kell küldeni a feladónak. Amennyiben a feladónak való visszaküldés nem lehetséges, a postai szolgáltató a Pt a (8) bekezdésének megfelelõen jár el. (3) Ajánlott különszolgáltatással feladott küldemény akkor kézbesíthetõ levélszekrény útján, ha a címzettnek, illetve meghatalmazottjának, helyettes átvevõjének történõ személyes kézbesítési kísérlet eredménytelen volt, és a címhelyen a 15. -ban foglaltaknak megfelelõ levélszekrény található. 15. (1) A levélszekrényt a címzettnek vagy megbízottjának a) kertes ház esetén a telek cím szerinti bejáratánál, b) többlakásos épület, továbbá irodaház, üzletház és egyéb hasonló jellegû intézmény esetén az épület bejárata közelében, egy csoportban, de címhelyenként külön-külön (a továbbiakban: csoportos levélszekrény), c) lakópark, ipari-park, gyártelep esetén a telek bejáratánál (a portaszolgálatnál), d) egyéb esetben a címhely ajtaján kell felszerelni úgy, hogy a postai szolgáltató (a kézbesítõ) ahhoz biztonságosan hozzáférhessen. (2) Az (1) bekezdés b) c) pontjaiban meghatározott esetekben a levélszekrényeket névvel, emelet-, ajtószám, illetve lakásszám megjelöléssel kell ellátni. (3) Az (1) (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelõen elhelyezett és megjelölt levélszekrény hiánya a felszólítás alkalmazásának a (4) bekezdésben foglalt esetét kivéve nem mentesíti a postai szolgáltatót az alól, hogy a szolgáltatási szerzõdésben vállalt kötelezettségének a teljesítését személyes kézbesítéssel megkísérelje. Ennek sikertelensége esetén a küldemény a megfelelõ levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthetõ. (4) Ha a címzettnek nincs az (1), illetve a (2) bekezdésben foglaltnak megfelelõen elhelyezett és megjelölt levélszekrénye, a postai szolgáltató 30 napos határidõ kitûzésével, igazolhatóan felszólíthatja a címzettet megfelelõ levélszekrény felszerelésére. A postai szolgáltató felhívja a címzett figyelmét arra, hogy amennyiben ezt elmulasztja, a postai szolgáltató a levélszekrénybe kézbesítendõ postai küldemények kézbesítését mindaddig nem kísérli meg, amíg a címzettõl értesítést nem kap arról, hogy a levélszekrényt felszerelte.

10 4290 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám (5) A levélszekrénynek és a levélszekrény elhelyezésének a méretadatait a 2. számú melléklet tartalmazza. (6) E rendelkezéseit nem kell alkalmazni a támpontos kézbesítéssel ellátott területen. A postai küldemények személyes kézbesítése 16. (1) A postai szolgáltató a könyvelt küldeményt, továbbá a levélszekrénybe méretei miatt nem kézbesíthetõ, nem könyvelt küldeményt a postai szolgáltató és az igénybevevõ eltérõ megállapodásának hiányában, illetve a 14. (3) bekezdésében meghatározott eltéréssel a címzettnek, illetve az egyéb jogosult átvevõnek személyes átadással kézbesíti. (2) A címzetten kívüli egyéb jogosult átvevõnek tekintendõ a meghatalmazott, a helyettes átvevõ (19. ) és a közvetett kézbesítõ (20. ). (3) A címzett a postai szolgáltatóhoz intézett írásbeli nyilatkozatában kizárhatja azt, hogy postai küldeményét helyettes átvevõ részére kézbesítsék. (4) A jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéb szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet) részére címzett postai küldemény átvételére a szervezet azon vezetõje, vezetõ tisztségviselõje (a továbbiakban együtt: vezetõ) jogosult, aki képviseleti jogosultságát a 17. (3) bekezdésben meghatározott okiratokkal igazolni tudja. A szervezet vezetõje mellett egyéb jogosult átvevõnek minõsül a szervezet székhelyén vagy telephelyén tartózkodó olyan személy, aki az átvétel tényét aláírásával és cégbélyegzõ használatával tudja igazolni. A szolgáltató a szervezet részére érkezõnek tekinti azt a küldeményt is, amelynek címében a szervezet megnevezésén kívül természetes személy nevét is feltüntették, vagy a közvetett kézbesítés esetét kivéve a küldemény címiratában természetes személy neve és a szervezet címe szerepel. 17. (1) A címzett, illetve az egyéb jogosult átvevõ a személyazonosságát az alábbi érvényes okiratokkal igazolhatja: a) személyi igazolvánnyal, illetve személyazonosító igazolvánnyal, vagy annak igénylését igazoló hatósági okirattal, b) katonai igazolvánnyal, c) tartózkodási engedéllyel, d) letelepedési engedéllyel, e) ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással, f) útlevéllel, vagy g) január 1-jét követõen kiadott vezetõi engedélylyel (jogosítvány). (2) Meghatalmazottnak történõ kézbesítés esetén a személyazonosság igazolására csak olyan okirat fogadható el, amelyben a meghatalmazott nevén kívül legalább egy olyan a személyazonosság megállapítására alkalmas adat szerepel, amelyet a meghatalmazás is tartalmaz. (3) A szervezet vezetõje az átvételi jogosultságát elõzetes bejelentéssel vagy a küldemény átvételekor következõképpen igazolhatja: a) gazdasági társaság esetén aa) cégkivonattal, cégmásolattal, ab) közokiratba foglalt vagy ellenjegyzett létesítõ okirattal (társasági szerzõdés, alapító okirat vagy alapszabály), ac) aláírási címpéldánnyal; b) egyéb szervezet esetén létesítõ okirattal, illetve kinevezési okirattal (vagy közgyûlési jegyzõkönyvvel) vagy a költségvetési szerv által történt elõzetes bejelentés esetén, az ott betöltött vezetõi jogosultságot igazoló arcképes hivatali igazolvánnyal. (4) A (3) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott eredeti okiratok helyett elfogadható azok közjegyzõ által hitelesített másolata is. Idegen nyelvû okiratnak csak hiteles magyar fordítása fogadható el. (5) A postai szolgáltató a (3) bekezdésben meghatározott okiratok érvényességét, hatályosságát nem vizsgálja, a bemutatott okiratok közül a késõbb kiállítottat fogadja el. Meghatalmazott 18. (1) A természetes személy címzett, a 16. (4) bekezdésében említett vezetõ, illetve a 20. -ban meghatározottak szerinti közvetett kézbesítést ellátó szervezet vezetõje a postai küldemények átvételére más személy vagy szervezet részére meghatalmazást adhat. (2) Meghatalmazás adható: a) közokiratban, b) a postai szolgáltató bármely postai szolgáltató helyén, az erre feljogosított alkalmazottja elõtt, írásban vagy c) teljes bizonyító erejû magánokiratban. (3) A postai szolgáltató a meghatalmazó aláírásának a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak szerinti tanúsítására a kézbesítést végzõ alkalmazottját is feljogosíthatja. A (2) bekezdés c) pontjában említett magánokiratban ha az üzletszabályzat eltérõen nem rendelkezik nem adható meghatalmazás értéknyilvánítás különszolgáltatással feladott küldemény átvételére. (4) Az egészségügyi vagy szociális intézményben ápolt személy által adott meghatalmazást az intézmény vezetõje vagy megbízottja, a szabadságelvonással járó büntetés vagy intézkedés, illetve kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy által adott meghatalmazást a fogva tartást végre-

11 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4291 hajtó szerv vezetõje vagy megbízottja aláírásával, valamint az intézmény, illetve a szervezet bélyegzõjével hitelesítheti. Ezekben az esetekben a (2) és a (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni. (5) A meghatalmazásnak tartalmaznia kell: a) a meghatalmazó és a meghatalmazott teljes nevét, személyazonosító adatait (születési helyét, születési idejét, anyja nevét), valamint a szervezet nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát, vagy a nyilvántartásba vételt elrendelõ intézmény nevét és a határozatának számát, b) természetes személy meghatalmazó esetén azt a címet, amelyre érkezõ postai küldemények átvételére a meghatalmazást adja, c) a meghatalmazó aláírását, d) a meghatalmazás alapján kézbesíthetõ küldemények körét. (6) A meghatalmazó az egy esetre szóló meghatalmazás kivételével a meghatalmazásban nyilatkozhat arról, hogy a küldemény távollétében helyettes átvevõnek kézbesíthetõ-e. (7) Az ügyek vitelére adott általános és közokiratba foglalt meghatalmazást a postai küldemények teljes körének átvételére szóló meghatalmazásnak kell tekinteni. (8) Egy meghatalmazásban több személy is meghatalmazható, akik közül bárki jogosult a küldemény átvételére. (9) Egy meghatalmazásban ugyanazt a személyt vagy szervezetet több személy is meghatalmazhatja. (10) Ha a meghatalmazó nem tud írni, a latin betûket nem ismeri, vak, vagy egyéb ok miatt az írásában gátolva van, a meghatalmazást helyette és nevében két nagykorú tanú írja alá. (11) A meghatalmazás hatályát veszti: a) a meghatalmazott vagy a meghatalmazó halálával, b) a meghatalmazás visszavonásával, c) a meghatalmazott lemondásával, d) a meghatalmazó vagy a meghatalmazott szervezet megszûnésével, átalakulásával, nevének megváltoztatásával, e) a meghatalmazó vagy a meghatalmazott szervezet felszámolásával, vagy végelszámolásának elrendelésével, f) a meghatalmazásban megjelölt érvényességi idõtartam leteltével. (12) A meghatalmazás a postai küldemény címében megjelölt helyen, illetve a cím szerint illetékes kézbesítõ postai szolgáltató helyen jogosít a postai küldemény átvételére. (13) A postai szolgáltató a meghatalmazást átveszi, és az egy esetre szóló meghatalmazást kivéve a meghatalmazott részére a meghatalmazásról igazolványt állíthat ki, amellyel a meghatalmazott a küldemény átvételi jogosultságát a szolgáltatónál igazolni tudja. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a közokiratba foglalt általános meghatalmazás esetén. A közokiratba foglalt általános meghatalmazás esetén a postai szolgáltató a közokirat számát (jelzését) veszi nyilvántartásba. (14) A meghatalmazás megszûnésének okát [(11) bekezdés] a meghatalmazó, illetve a meghatalmazó halála vagy tartós akadályoztatása esetén a meghatalmazott köteles a postai szolgáltatónak haladéktalanul bejelenteni. A bejelentés elmulasztásából eredõ károkért a szolgáltató nem felel. Helyettes átvevõ 19. (1) Ha a természetes személy címzett a kézbesítés idõpontjában nem tartózkodik a címben megjelölt helyen és ott nem található meghatalmazottja sem, a postai küldemény ha a címzett azt nem zárta ki az ott tartózkodó alábbi személyeknek (helyettes átvevõ) is kézbesíthetõ: a) a címzett 14. életévét betöltött közeli hozzátartozója [Ptk ának b) pontja] vagy élettársa, b) a címzett bérbeadója vagy szállásadója, ha az természetes személy. (2) A helyettes átvevõnek a kézbesítési okiraton, aláírása mellett, az átvételi jogosultságának (1) bekezdés szerinti jogcímét is fel kell tüntetnie. Ha a jogcím fennállásával kapcsolatosan a szolgáltatóban kétség merül fel, a jogcím közokiratba foglalt igazolásának bemutatását kérheti. Igazolás hiányában a szolgáltató a küldemény érkezésérõl értesítõt helyez el a levélszekrényben. (3) Postai szolgáltató helyen történõ kézbesítésnél helyettes átvevõnek abban az esetben tekintendõ az (1) bekezdésben megjelölt személy, ha a kézbesítéskor hatósági okirattal igazolja azt is, hogy lakcíme a küldeményen feltüntetett címmel azonos. (4) Helyettes átvevõnek nem kézbesíthetõ: a) sérült állapotban levõ könyvelt küldemény, b) a 100 ezer forintot meghaladó értéknyilvánítással feladott postai küldemény, c) az olyan küldemény, amelynek helyettes átvevõ részére történõ kézbesítését a címzett a 16. (3) bekezdése alapján kizárta. Közvetett kézbesítõ 20. (1) A postai szolgáltató a postai küldeményt a címzett természetes személy az e) pont esetén a címzett szerve-

12 4292 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám zet és természetes személy helyett az adott címen mûködõ a) fegyveres szerv, b) büntetés-végrehajtási, illetve javítóintézet, c) egészségügyi, illetve szociális ellátást nyújtó intézet, d) szálloda, diákszálló, munkásszálló, üdülõ, e) irodaház, üzletház, f) a c) e) pontokban felsoroltakkal jogszabály alapján egy tekintet alá esõ szervezet vezetõje, illetve meghatalmazottja (a továbbiakban: közvetett kézbesítõ) részére kézbesíti, a szervezet által biztosított helyen. A szervezet vezetõje a 18. -ban foglaltaknak megfelelõen a küldemények átvételére meghatalmazást adhat. (2) Az (1) bekezdés c) f) pontjaiban említett szervezetek közvetett kézbesítõje valamint, ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik, az a) és b) pontjában meghatározott szervezetek közvetett kézbesítõje is köteles gondoskodni arról, hogy az átvett küldeményeket a címzett legkésõbb az átvétel napját követõ napon megkapja. (3) A közvetett kézbesítõ a postai küldemény átvételét megtagadhatja, ha a címzettet a küldeménnyel kapcsolatban fizetési kötelezettség terheli. (4) Közvetett kézbesítõ útján nem kézbesíthetõ: a) a sérült állapotban levõ könyvelt küldemény, b) a vámdíjjal terhelt küldemény, c) az olyan postai küldemény, amelynek közvetett kézbesítõ útján való kézbesítését jogszabály vagy a felek megállapodása kizárja. (5) A postai szolgáltató annak a postai küldeménynek az érkezésérõl, amelyet a (3), illetve a (4) bekezdésben foglaltak szerint nem kézbesített, a címzett részére a közvetett kézbesítõnél értesítést hagy hátra. (6) A közvetett kézbesítõ köteles a saját szervezete (vagy annak alkalmazottjai) részére érkezõ postai küldeményeket és az (1) bekezdés szerint címzett küldeményeit elkülönítetten kezelni. A felszámolónak, végelszámolónak történõ kézbesítés 21. (1) A postai szolgáltató a felszámolás vagy a végelszámolás alatt álló szervezet részére érkezõ postai küldeményt a (2) bekezdésben meghatározottak szerint a felszámoló, illetve a végelszámoló részére kézbesíti. A felszámoló, illetve a végelszámoló a küldeményt akkor veheti át, ha átvételi jogosultságát jogerõs bírósági végzéssel a végelszámoló cégbírósági bejegyzõ végzéssel igazolja. (2) A postai szolgáltató a felszámolás vagy a végelszámolás alatt álló szervezet részére érkezõ küldeményeket a felszámolónak vagy a végelszámolónak abban az esetben kézbesíti, ha az a szervezettel azonos címen vagy székhelyen tevékenykedik, illetve utánküldés szolgáltatás igénybevételével a küldeményt saját címére irányítja. (3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérõ esetben a postai szolgáltató a postai küldeményt a feladó részére visszaküldi. Kézbesítés postai szolgáltató helyen 22. A postai szolgáltató helyen kézbesíti a szolgáltató: a) a postafiókra, illetve a raktárbérletre címzett postai küldeményt, b) a,,postán maradó jelzéssel feladott postai küldeményt, c) azt a postai küldeményt, amelynek érkezésérõl a címzettet a címhelyen értesítõ hátrahagyásával tájékoztatta, d) azt a postai küldeményt, amelyet az igénybevevõ és a postai szolgáltató között létrejött megállapodás alapján a postai szolgáltató helyen kell kézbesíteni, e) az egyetemes postai szolgáltató és az engedélyes postai szolgáltató az értéknyilvánítás különszolgáltatással feladott küldeményt, ha az értéknyilvánítás összege meghaladja a 100 ezer forintot. 23. (1) Az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó postai küldeményeknek a postai szolgáltató helyen történõ kézbesítése esetén a postai szolgáltató a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a kézbesítési kísérlet és az értesítés elhelyezésének napját követõ legalább tíz munkanapig köteles azok átvételét lehetõvé tenni. (2) Nem egyetemes postai szolgáltatás esetén az átvételi határidõt a postai szolgáltató az üzletszabályzatban határozza meg. Az átvételi határidõ a feladó eltérõ rendelkezése hiányában kettõ munkanapnál rövidebb nem lehet. (3) A postai szolgáltató az (1) bekezdésben megjelölt határidõtõl eltérõen a) a,,postán maradó jelzéssel ellátott postai küldeményt a postai szolgáltató helyre érkezés napját követõ naptól számított harminc naptári napig, b) a belföldi postacsomagot a kézbesítési kísérlet és az értesítés elhelyezésének napját követõ naptól számított öt munkanapig köteles az átvételre kijelölt postai szolgáltató helyen tartani.

13 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4293 A kézbesítés további szabályai 24. (1) A postai szolgáltató az 5. -ban meghatározott címadatokon kívül a postai küldeményre feljegyzett egyéb adatokat nem köteles figyelembe venni. A postai szolgáltató nem vizsgálja, hogy a címhelyen van-e más ugyanolyan nevû személy, aki a küldeményre igényt tarthat. Amennyiben a postai küldeményre többen tartanak igényt, és emiatt a jogosult átvevõ személyét illetõen kétség merül fel, a szolgáltató a küldeményt e körülménynek a kézbesítõ okiraton, illetve a küldeményen történõ feltüntetése után visszaküldi a feladónak. (2) Ha a címzésben több természetes személy neve szerepel, a postai küldemény a megnevezettek bármelyikének kézbesíthetõ. 25. (1) Könyvelt küldemény átvételét a címzett vagy az egyéb jogosult átvevõ a kézbesítõ okiraton a kézbesítés napjának, illetve idõgarantált küldemény esetén pontos idejének feljegyzésével, átvételi jogcímének feltüntetésével és aláírásával köteles elismerni. (2) Tértivevény különszolgáltatással feladott postai küldeménynél a címzettnek vagy az egyéb jogosult átvevõnek a tértivevényt is alá kell írnia, az átvétel napjának, illetve idõgarantált küldemény esetén pontos idejének egyidejû feltüntetése mellett. (3) Az írni nem tudó, a latin betûket nem ismerõ, a vak, vagy egyéb ok miatt írásában gátolt címzettnek a könyvelt küldeményt írni tudó, nagykorú tanú jelenlétében kell kézbesíteni. A kézbesítõ a kézbesítés elõtt a címzett és a tanú személyazonosságát ellenõrzi. A tanú e minõségének feltüntetése mellett a kézbesítõ okiraton saját nevét írja alá. (4) A 14. életévét be nem töltött kiskorúnak, illetve a cselekvõképességet kizáró gondnokság alatt álló személynek érkezett könyvelt küldeményt a törvényes képviselõnek, illetve a kijelölt gondnoknak kell kézbesíteni. A kijelölt gondnoknak e minõségét jogerõs hatósági határozattal kell igazolnia. A kiskorú törvényes képviselõje a kiskorú részére érkezett könyvelt küldeményt címzettként veheti át. (5) A címzett természetes személy elhalálozása, illetve a szervezet megszûnése esetén, a részükre érkezett postai küldeményt a postai szolgáltató az e tényekre vonatkozó bejelentés vételét követõen visszaküldi a feladónak. A címzett természetes személy elhalálozása esetén e tény bejelentésére a Ptk ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozó jogosult. 26. (1) Ha a címzett a könyvelt postai küldemény átvételét vagy a küldemény kézbesítéséhez szükséges okirat aláírását megtagadja, a postai szolgáltató a küldeményt a megtagadás tényének a küldeményre, illetve a kézbesítéséhez szükséges okiratra való feljegyzése mellett visszaküldi a feladónak. (2) Ha a címzetten kívüli egyéb jogosult átvevõ tagadja meg a postai küldemény átvételét, vagy a küldemény kézbesítéséhez szükséges okirat aláírását, a postai szolgáltató a küldemény érkezésérõl a címzett részére értesítést hagy hátra. A kézbesített küldemény visszavétele 27. (1) A tévesen kézbesített postai küldeményt, illetve a küldemény tartalmát a postai szolgáltató köteles bontott állapotban is visszavenni, a téves kézbesítéskor beszedett díjat visszafizetni, és a küldemény lezárása, valamint a téves kézbesítés tényének a küldeményen vagy az azt kísérõ okiraton való feltüntetése után a küldemény szabályos kézbesítésérõl gondoskodni. (2) A téves kézbesítést vita esetén annak kell bizonyítania, aki a kézbesítés téves voltára hivatkozik. (3) A közvetett kézbesítõnek kézbesített, de a címzettnek át nem adható küldeményt a postai szolgáltató köteles visszavenni, és mint a címzett számára kézbesíthetetlen küldeményt a feladónak visszakézbesíteni. Utánküldés szolgáltatás 28. (1) A postai szolgáltató a Pt ának (6) bekezdése szerinti utánküldés szolgáltatást a címzettel vagy a feladóval kötött szerzõdésben meghatározott idõponttól megjelölt idõpont hiányában legkésõbb az utánküldésre vonatkozó bejelentést követõ ötödik munkanaptól kezdõdõen köteles teljesíteni. (2) Ha az utánküldés szolgáltatás tekintetében a címzett és a feladó eltérõen rendelkezik, a 29. szerinti hivatalos irat kivételével a címzett rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. A hivatalos irat kézbesítésére vonatkozó külön szabályok 29. (1) Az egyetemes postai szolgáltató a hivatalos irat kézbesítését kétszer kísérli meg.

14 4294 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám (2) Amennyiben az elsõ kézbesítési kísérlet nem vezetett eredményre, az egyetemes postai szolgáltató kivéve, ha a kézbesítés a (7) bekezdésben meghatározott ok miatt sikertelen a hivatalos irat érkezésérõl és a kézbesítés megkísérlésérõl a címzett részére a feladó által meghatározott jelzésû értesítést hagy hátra, a küldeményt az értesítõben megjelölt helyen a jogosult átvevõ rendelkezésére tartja, és a kézbesítést a sikertelen kézbesítés napját követõ ötödik munkanapon újból megkísérli. (3) A második kézbesítési kísérlet sikertelensége esetén az egyetemes postai szolgáltató a címzettnek a tértivevényen megjelölt, a 3. számú melléklet szerinti értesítést hagyja hátra. Az értesítésben meg kell jelölni azt a postai szolgáltató helyet és azt az idõtartamot, ahol és amely idõtartamon belül a címzett a hivatalos iratot átveheti. (4) Az egyetemes postai szolgáltató a hivatalos iratot a második kézbesítési kísérlet napját követõ öt munkanapig köteles az átvételre kijelölt postai szolgáltató helyen tartani. (5) Az értesítõben megjelölt a (4) bekezdésben említett átvételi határidõ eredménytelen elteltét követõen a postai szolgáltató a hivatalos iratot a tértivevényen feltüntetett,,nem kereste jelzéssel a feladónak visszaküldi. (6) Az (5) bekezdés alapján visszaküldött iratot a kézbesítés második megkísérlésének, illetõleg a második figyelmeztetés postafiókba helyezésének napját követõ ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A polgári, a büntetõ- és a közigazgatási ügyekben a vonatkozó eljárási törvények, illetve a vonatkozó külön törvények irányadók. (7) Ha a címzett, illetve a meghatalmazottja a hivatalos irat átvételét a kézbesítési kísérlet alkalmával megtagadja, azt az egyetemes postai szolgáltató rendelkezésre tartási idõ mellõzésével a tértivevényen feltüntetett,,az átvételt megtagadta jelzéssel visszaküldi a feladónak. (8) Amennyiben a helyettes átvevõ, illetve a közvetett kézbesítõ tagadja meg a hivatalos irat átvételét, a küldemény érkezésérõl a címzettet értesítõ hátrahagyásával tájékoztatni kell. Ha a közvetett kézbesítõ az értesítés átvételét is megtagadja, a küldeményt a feladó részére,,a közvetett kézbesítõ az értesítõ átvételét megtagadta jelzéssel vissza kell küldeni. (9) Az egyetemes postai szolgáltató a kézbesítés eredménytelenségének az (5) bekezdésben, illetve a (7) (8) bekezdésekben meghatározott okokon kívüli egyéb okairól is tájékoztatja a feladót, a tértivevényre történõ rövid feljegyzésével. (10) A postafiókra címzett hivatalos irat érkezésérõl az egyetemes postai szolgáltató a fiókban elhelyezett értesítéssel ad tájékoztatást, abban az esetben is, ha a hivatalos irat postafiókra címzett, de nem a postafiók bérlõjének szól. (11) Ha a feladó a hivatalos irat feladásakor,,a címzett saját kezéhez jelzést alkalmazott, és a sikeres kézbesítés érdekében a címzett nevén és címén kívül egyéb személyazonosító adatát vagy személyazonosító okiratának számát is feltüntette, az egyetemes postai szolgáltató a címzett személyazonosságának a megállapításakor köteles azokat figyelembe venni. (12) Az egyetemes postai szolgáltató a hivatalos iratot közvetett úton csak a 20. (1) bekezdésének a) c) pontjaiban meghatározott és a c) pontban foglaltakkal jogszabály alapján egy tekintet alá esõ szervezetek esetében kézbesítheti. 30. (1) Az egyetemes postai szolgáltató a címzett eltérõ rendelkezése esetén is köteles a hivatalos iratot a címzett utánküldés szolgáltatás igénylése során tudomására jutott új címére továbbítani. (2) A hivatalos irat tértivevényének elõállításáról a feladó gondoskodik. A tértivevényen minden esetben meg kell jelölni, hogy távollét esetében milyen jelzésû értesítést kell a címzett részére hagyni. (3) A hivatalos irat feladásához rendszeresített tértivevény és értesítõk mintáját értesítés hivatalos irat érkezésérõl közigazgatási ügyben A/1. minta; értesítés polgári ügyben keletkezett irat érkezésérõl A/2. minta; értesítés hivatalos irat érkezésérõl büntetõügyben A/3. minta; értesítés saját kezéhez kézbesítendõ hivatalos irat érkezésérõl büntetõügyben A/4. minta; értesítés saját kezéhez kézbesítendõ hivatalos irat érkezésérõl tárgyalás mellõzésével folytatott büntetõügyben A/5. minta a 3. számú melléklet, a külföldi hatóság által elõterjesztett kézbesítés iránti kérelem teljesítése során alkalmazandó tértivevény és értesítõ mintáját a 4. számú melléklet tartalmazza. (4) A hivatalos irat postai szolgáltató helyen történõ kézbesítése esetén helyettes átvevõnek csak a 19. (1) bekezdése a) pontjában felsorolt személyek minõsülnek. (5) A hatóságok (bíróságok) vagy hivatalok az irataikat a postai kézbesítés mellõzésével saját munkaviszonyban, köztisztviselõi, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban álló kézbesítõ útján is kézbesíthetik, ha azt a sürgõsség indokolja vagy egyéb okból szükséges. Személyes kézbesítés esetén az átvevõ az átvétel tényét keltezéssel ellátott aláírásával igazolja. Ha az átvételre nyomtatványt rendszeresítettek (tértivevény), az átvétel tényét ezen kell elismerni. Személyes kézbesítés a 29. (12) bekezdésben meghatározottak szerint közvetett úton is történhet. Ha a kézbesítés kétszeri kísérlettel sem teljesíthetõ, a kézbesítést még egy alkalommal meg kell kísérelni, vagy a posta útján kell teljesíteni.

15 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4295 V. Fejezet A FELHASZNÁLÓK TÁJÉKOZTATÁSA, ADATSZOLGÁLTATÁS, TUDAKOZÓDÁS, KÁRTÉRÍTÉS A felhasználók tájékoztatása 31. (1) A postai szolgáltató minden állandó postai szolgáltató helyén és ügyfélszolgálati helyiségében, továbbá ha van honlapja az internetes honlapján köteles közzé tenni: a) postai szolgáltatásainak a díjait, b) az üzletszabályzatát, c) az állandó postai szolgáltató helyeinek a jegyzékét és azok nyitvatartási rendjét, illetve ügyfélszolgálatának telefonszámát, egyéb elérhetõségét, d) a panaszok fogadására alkalmas szolgálatának címét, Internet címét és nyitvatartási idejét, e) az egyetemes postai szolgáltatás vonatkozásában az állandó postai szolgáltató hellyel nem rendelkezõ tehát mobilposta-szolgáltatással ellátott települések jegyzékét, ott a szolgáltatások térbeni és idõbeni elérhetõségét, f) a feladás napján továbbításra kerülõ küldemények feladási határidejét, g) a postai szolgáltatással kapcsolatos minden egyéb, közérdekû információt. (2) A mobilposta-szolgáltatással ellátott településeken a postai szolgáltató alkalmazottja a kért információt a küldeményfelvétel és a postai kézbesítés alkalmával bocsátja rendelkezésre. 32. A postai szolgáltató a postai szolgáltatáshoz kapcsolódó valamennyi okiratot a kiállítástól számított egy évig köteles õrizni, kivéve, ha annak érvényességi ideje az egy évet meghaladja. A postai szolgáltatással és a postai küldeményekkel kapcsolatos adatok 33. Ha a postai szolgáltató a postai szolgáltatásokkal és a postai küldeményekkel kapcsolatos adatokról a feladó, a címzett és meghatalmazottjaik, illetve jogszabályban arra felhatalmazott szerv írásbeli megkeresésére adatszolgáltatást biztosít, az ezzel kapcsolatosan felmerülõ költséget ha jogszabály vagy az érdekeltek megállapodása másként nem rendelkezik a tájékoztatást kérõ az üzletszabályzatban meghatározott módon köteles megtéríteni. Tudakozódás 34. (1) A feladó, a címzett, illetve meghatalmazottjaik kérésére a postai szolgáltató a szolgáltatási szerzõdés teljesítésérõl, a postai küldemény sorsáról az erre irányuló különszolgáltatás keretében az üzletszabályzatban meghatározott módon tájékoztatást ad (tudakozódás). (2) Egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó küldeményrõl tudakozódni a postai szolgáltató bármely szolgáltató helyén a feladást igazoló eredeti feladóvevény, annak másolata, vagy a postai szolgáltató által kiállított másodpéldány bemutatásával, a feladás napját követõ tizenötödik naptól számított hat hónapon belül lehet. (3) A tudakozódást a postai szolgáltató az üzletszabályzatában meghatározott, a különszolgáltatás teljesítésekor esedékes díj fizetéséhez is kötheti. Ha a tudakozódási eljárás a postai szolgáltató mulasztását állapítja meg, a szolgáltató nem szedheti be a díjat. (4) Belföldi forgalomban továbbított küldeményeknél a postai szolgáltató a tudakozódás eredményérõl harminc napon belül köteles írásban vagy egyéb hitelt érdemlõ módon az érdekeltet tájékoztatni. (5) Nemzetközi forgalomban továbbított küldeménynél a postai szolgáltató a tudakozódás eredményérõl az érintett külföldi szolgáltatótól beérkezett tájékoztatás idõpontjától számított tizenöt napon belül köteles írásban vagy egyéb hitelt érdemlõ módon tájékoztatni. A felhasználói bejelentések és a panaszok intézése 35. (1) A panasz benyújtására lehetõséget kell adni a) bármely állandó postai szolgáltató helyen, ügyfélszolgálati helyiségben szóban vagy írásban, b) telefonon, c) levélben, vagy d) egyéb megfelelõ módon (pl. elektronikus úton). (2) A postai szolgáltató nem köteles panaszként kezelni azokat a bejelentéseket, amelyek a Pt ának (3) bekezdésében megjelölt határidõ lejártát követõen érkeztek hozzá. A postai szolgáltató a panasztétel határidejének lejártáról ebben az esetben is köteles tájékoztatni a bejelentést tevõt. (3) A postai szolgáltató köteles az üzletszabályzatában szabályozni a Pt ának (2) bekezdésében meghatározott panaszok ingyenes, egyszerû, átlátható, megkülönböztetéstõl mentes kezelésének, vizsgálati eljárásának és orvosolásának (a továbbiakban: panaszeljárás) formai és tartalmi követelményeit az MSZ EN szabványban megha-

16 4296 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám tározott vagy azzal egyenértékû tartalommal meghatározott módszerek szerint. (4) A postai szolgáltató valamennyi panaszról köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban meg kell jelölni a panasz tárgyát, mint kategóriát. A panasz tárgya lehet különösen: a) elveszett postai küldemény, b) késve kézbesített postai küldemény, c) sérült állapotú postai küldemény, d) postai különszolgáltatás, e) a postai küldemény kézbesítésének körülményei, f) téves díjfelszámítás, g) téves kézbesítés, h) ügyfélszolgálati információkhoz való hozzáférés, i) a postai szolgáltatói személyzet magatartása, szakmai alkalmasság, j) a postai szolgáltatásokhoz való hozzáférés, k) a panaszok kezelésének módja. (5) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartásban szerepeltetni kell az igénybevevõknek, illetve harmadik személyeknek a Pt.-ben szabályozott kártérítési igényeit is. (6) A postai szolgáltató nem kötelezheti a panaszost arra, hogy díjfizetés ellenében tudakozódási eljárást indítson. (7) A postai szolgáltató köteles a panasszal kapcsolatban vizsgálatot folytatni. A vizsgálat lefolytatására belföldi szolgáltatások és az Európai Unió tagállamaiba irányuló szolgáltatások esetén a panasz beérkezésétõl számított 30 nap áll rendelkezésre. A belföldi és az Európai Unió tagállamaiba irányuló szolgáltatással kapcsolatos vizsgálati eljárás idõtartama egy alkalommal, a panaszos egyidejû értesítése mellett harminc nappal meghosszabbítható. (8) A postai szolgáltató a panasz kivizsgálásának eredményérõl belföldi szolgáltatás esetén haladéktalanul, nemzetközi szolgáltatás esetén a külföldi szolgáltatótól beérkezett tájékoztatás idõpontjától számított tizenöt napon belül köteles a panaszost írásban tájékoztatni. A külföldi szolgáltató késedelmesen megküldött tájékoztatása esetében a belföldi szolgáltatót felelõsség nem terheli. (9) A postai szolgáltató köteles feljegyezni: a) a panasz kézhezvételének idõpontját, b) a panasz bejelentésének módját, c) a panasz kategóriáját, d) a panasz okát (postai küldeménnyel kapcsolatos vagy egyéb postai szolgáltatásra vonatkozik, vagy általános, azaz meghatározott postai szolgáltatással nincs összefüggésben), e) a panasz jogosságát, f) a kártérítés tényét, g) a panasz okának megszüntetésére tett intézkedést, h) a panaszra adott válaszig eltelt munkanapok számát, i) a kártérítéssel együtt járó panasz esetében a panasz kezelési idõtartamát (a panasz megtételének idõpontjától a kártérítés megfizetésének idõpontjáig eltelt munkanapok számát). (10) Az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszokról, a panaszok számáról és kezelésük módjáról a postai szolgáltatók kötelesek évente egyszer, legkésõbb a tárgyévet követõ év március 31. napjáig a (9) bekezdés szerinti adattartalmú nyilvántartások megküldésével a hírközlési hatóságnak beszámolni, és a beszámolót közzétenni. (11) Az egyetemes postai szolgáltatási körbe nem tartozó postai szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszokról a hírközlési hatóság eseti, írásbeli felhívása alapján, annak kézhezvételétõl számított 30 napon belül kell a postai szolgáltatónak a (10) bekezdés szerinti adatokat szolgáltatnia. (12) Ha a postai szolgáltató a panaszra határidõn belül nem válaszol, vagy a válasz a panaszos számára nem elfogadható, a panaszos a válaszadásra meghatározott határidõ lejártát, illetve a válasz kézhezvételét követõ 60 napon belül a Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselõjéhez vagy a hírközlési hatósághoz fordulhat. Kártérítési igények érvényesítése 36. (1) Az igényérvényesítõ által a Pt. IV. fejezete alapján bejelentett kártérítési igény elbírálására vonatkozó eljárás során tekintettel kell lenni arra, hogy az áttekinthetõ, megkülönböztetéstõl mentes, gyors és egyszerû ügyintézést tegyen lehetõvé valamennyi igényérvényesítõ számára. (2) A postai szolgáltatóknak gondoskodnia kell arról, hogy az igényérvényesítõ a Pt ának (2) (4) bekezdéseiben foglalt határidõn belül bejelentett kártérítési igényét a bejelentést követõ harminc napon belül elbírálják, és az eredményrõl az igényérvényesítõt írásban, haladéktalanul tájékoztassák. A szolgáltató az általa megalapozottnak ítélt kárösszeg kifizetésérõl az elbírálástól számított nyolc naptári napon belül intézkedik. A kártérítési igény érvényesítésére a Pt. IV. fejezete irányadó. (3) Az egyetemes postai szolgáltatást nyújtó postai szolgáltatók minden év március 31. napjáig kötelesek a hírközlési hatóságot tájékoztatni az elõzõ évben benyújtott kártérítési igények és a kártérítések számáról, továbbá az ügyfelek és a külföldi szolgáltatók részére történõ kártérítési ügyintézések átlagos elintézési idejérõl. (4) A bejelentés alapján végzett postai szolgáltatások esetén a postai szolgáltató a hírközlési hatóság eseti, írásos igénye alapján küldi meg a (3) bekezdés szerinti adatokat, az erre irányuló kérelem kézhezvételétõl számított tizennégy naptári napon belül.

17 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4297 VI. Fejezet KÖZREMÛKÖDÉS A POSTAI SZOLGÁLTATÁS ELLÁTÁSÁBAN 37. (1) A postai közremûködõ a tevékenységéért a polgári jog általános szabályai szerint felel a postai szolgáltató felé. (2) A postai közremûködõ a tevékenysége teljesítéséhez harmadik személyt csak a postai szolgáltató elõzetes hozzájárulásával vehet igénybe. (3) A közremûködõi tevékenységre irányuló szerzõdést írásba kell foglalni. (4) A szerzõdésben meg kell határozni: a) a közremûködõi tevékenység teljesítésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, b) postai küldemények felvétele esetén annak helyét és módját, c) postai küldemények kézbesítése esetén annak földrajzi területét, d) a közremûködõi tevékenység díját és a díjfizetés esedékességét, e) a postai szolgáltató és a postai közremûködõ közötti elszámolás rendjét, f) a postai közremûködõ számára elõírt biztosítékokat és garanciális feltételeket. (5) Egyetemes postai szolgáltató, illetve engedélyes postai szolgáltató által igénybe vett postai közremûködõ esetén a közremûködõi tevékenységre irányuló határozatlan idejû szerzõdés felmondási ideje amennyiben azt a közremûködõ mondja fel nem lehet rövidebb három hónapnál. (6) A postai szolgáltató a postai közremûködõ részére igazolást állít ki arról, hogy a postai szolgáltató közremûködõjeként végzi a tevékenységét. A közremûködõ az igénybevevõ kérésére az igazolást köteles felmutatni. (7) A postai közremûködõkre nem vonatkoznak az önálló kereskedelmi ügynökökre külön jogszabályban meghatározott szabályok. 38. Ha a postai szolgáltató postai közremûködõt vesz igénybe, a) az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó postai szolgáltatások esetén a közremûködõi szerzõdés megkötését követõ tizennégy naptári napon belül, b) a bejelentés alapján végzett postai szolgáltatások esetén a hírközlési hatóság eseti írásos igénye alapján köteles tájékoztatni a hírközlési hatóságot az általa igénybe vett közremûködõ nevérõl (cégnevérõl), lakóhelyérõl (székhelyérõl), a 37. (4) bekezdésének a) c) pontjaiban meghatározottakról és a 37. (2) bekezdése szerinti harmadik személyrõl. VII. Fejezet A POSTAI SZOLGÁLTATÁS NYÚJTÁSÁNAK MINÕSÉGI KÖVETELMÉNYEI Az egyetemes postai szolgáltatások területi hozzáférhetõsége 39. (1) Az egyetemes postai szolgáltató a települések belterületén kívüli lakott helyeken az egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó postai szolgáltatásokat és az azokhoz kapcsolódó a Pt. 5. -ának (2) bekezdésében meghatározott különszolgáltatásokat (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: egyetemes postai szolgáltatás), valamint a szolgáltatónak az igénybevevõk számára történõ rendelkezésre állását legalább az erre alkalmas postai berendezések telepítésével és üzemeltetésével köteles biztosítani. A postai berendezések telepítésénél figyelembe kell venni, hogy azok megközelíthetõsége és a postai küldemények elhelyezésének a lehetõsége a mozgáskorlátozott személyek számára más személy segítségnyújtása nélkül is biztosított legyen. (2) Az egyetemes postai szolgáltatónak az egyetemes postai szolgáltatást igénybevevõk számára történõ rendelkezésre állását a hatszáz bejelentett lakóhellyel rendelkezõ lakosnál kisebb népességszámú településeken állandó postai szolgáltató hely üzemeltetésével vagy mobilposta mûködtetésével kell biztosítania. (3) Az egyetemes postai szolgáltatónak az egyetemes postai szolgáltatást igénybevevõk számára történõ rendelkezésre állását a hatszáznál nagyobb, de ezernél kisebb bejelentett lakóhellyel rendelkezõ népességszámú településeken állandó postai szolgáltató hely üzemeltetésével vagy ha a település önkormányzatával ebben szerzõdésben megállapodtak mobilposta mûködtetésével kell biztosítania. (4) Az egyetemes postai szolgáltatás rendelkezésre állásának, mobilposta mûködtetésével történõ biztosítása esetén az egyetemes postai szolgáltató köteles a településeknek legalább egy-egy központi helyén elérhetõségi pontot kijelölni és ott levélgyûjtõ szekrényt telepíteni. A levélgyûjtõ szekrények felszerelésénél figyelembe kell venni, hogy azok megközelíthetõsége és a küldemény elhelyezésének lehetõsége mozgáskorlátozott személyek számára más személyek segítségnyújtása nélkül is biztosított legyen. (5) Az egyetemes postai szolgáltatónak az egyetemes postai szolgáltatást igénybevevõk számára történõ rendelkezésre állását ezernél nagyobb bejelentett lakóhellyel

18 4298 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám rendelkezõ népességszámú településeken állandó postai szolgáltató hely üzemeltetésével kell biztosítania. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott követelményt a húszezernél nagyobb bejelentett lakóhellyel rendelkezõ népességszámú településeken az alábbiak alkalmazásával kell teljesíteni: a) bejelentett lakóhellyel rendelkezõ húszezer lakosonként legalább egy állandó postai szolgáltató helyet kell mûködtetni, b) az állandó postai szolgáltató helyek bármely bejelentett lakóhellyel rendelkezõ belterületi lakos lakásától történõ elérhetõsége a légvonalban mért háromezer métert nem haladhatja meg, c) az azonos településen belüli két állandó belterületi postai szolgáltató hely közötti légvonalban mért távolság legfeljebb hatezer méter lehet. (7) A (6) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése alól a hírközlési hatóság kérelmére mentesítheti az egyetemes postai szolgáltatót, ha az a település rendkívüli földrajzi elhelyezkedése vagy adottsága miatt indokolt, és a mentesítés nem okoz az érintett igénybevevõknek aránytalan érdeksérelmet. (8) Az egyetemes postai szolgáltató minden állandó postai szolgáltató hellyel rendelkezõ település területén köteles legalább egy darab a levélküldemények sérülés nélküli elhelyezésére alkalmas méretû és bedobó nyílású levélgyûjtõ szekrényt telepíteni, a (9) (10) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelõen. (9) A levélgyûjtõ szekrények számát és telepítésének helyét úgy kell meghatározni, hogy azoknak bármely bejelentett belterületi lakóhellyel rendelkezõ lakos lakásától az elérhetõsége a légvonalban mért ezer métert ne haladja meg. Azonos településen belüli két levélgyûjtõ szekrény közötti légvonalban mért távolság legfeljebb kétezer méter lehet. (10) A levélgyûjtõ szekrényeknek meg kell felelniük az 5. számú mellékletben foglalt követelményeknek. (11) Az egyetemes postai szolgáltató a korábbi külterületen vagy korábbi településrészen a) a település külterületét belterületté átminõsítõ határozat keltétõl, vagy b) a településbõl kiváló településrész önálló településsé válását tartalmazó határozat keltétõl számított egy éven belül köteles megfelelni a postai szolgáltatások belterületen történõ ellátására vonatkozó szabályoknak. (12) Ha a (11) bekezdés a) pontja szerint átminõsített településrész önkormányzata írásban kéri az eredeti külterületi postai szolgáltatás fenntartását, az egyetemes postai szolgáltató teljesítheti azt. (13) Ha a (12) bekezdésben említett települési önkormányzat a késõbbiekben mégis a belterületi postai szolgáltatás biztosítását kéri, akkor azt az egyetemes postai szolgáltató az írásbeli kérelem keltétõl számított egy éven belül köteles nyújtani. (14) A (3) bekezdés szerinti szerzõdés megkötésérõl, továbbá a (11) (13) bekezdésben foglaltak bekövetkezésének tényérõl az egyetemes postai szolgáltató a határozat kézhezvételét követõ 30 napon belül köteles a hírközlési hatóságot hivatalosan értesíteni. 40. (1) Az engedélyes postai szolgáltatónak az engedélyben meghatározott közigazgatási területen, az engedélyben meghatározott postai szolgáltatás igénybevevõk számára történõ rendelkezésre állását a) a települések belterületén kívüli lakott helyeken, valamint a kétezer bejelentett lakóhellyel rendelkezõ lakosnál kisebb népességszámú településeken legalább az erre alkalmas postai berendezések telepítésével és üzemeltetésével, vagy mobilposta mûködtetésével, b) a kétezer lakosnál nagyobb bejelentett lakóhellyel rendelkezõ népességszámú településeken állandó postai szolgáltató hely üzemeltetésével kell biztosítania. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott követelményt a húszezer lakosnál nagyobb bejelentett lakóhellyel rendelkezõ népességszámú településeken az alábbiak alkalmazásával kell teljesíteni: a) bejelentett lakóhellyel rendelkezõ húszezer lakosonként legalább egy állandó postai szolgáltató helyet kell mûködtetni, b) az állandó postai szolgáltató helyek bármely bejelentett lakóhellyel rendelkezõ belterületi lakos lakásától történõ elérhetõsége a légvonalban mért háromezer métert nem haladhatja meg, c) az azonos településen belüli két állandó belterületi postai szolgáltató hely közötti légvonalban mért távolság legfeljebb hatezer méter lehet. (3) Az engedélyes postai szolgáltató minden állandó postai szolgáltató hellyel rendelkezõ település területén köteles legalább egy darab a levélküldemények sérülés nélküli elhelyezésére alkalmas méretû és bedobó nyílású levélgyûjtõ szekrényt telepíteni, a 39. (4) és (9) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelõen. A levélgyûjtõ szekrényeknek meg kell felelniük az 5. számú mellékletben foglalt követelményeknek. (4) Az engedélyes postai szolgáltató a) a település külterületét belterületté átminõsítõ határozat keltétõl, vagy b) a településbõl kiváló településrész önálló településsé válását tartalmazó határozat keltétõl számított egy éven belül köteles megfelelni a korábbi külterületen vagy korábbi településrészen a postai szol-

19 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4299 gáltatások belterületen történõ ellátására vonatkozó szabályoknak. (5) Ha a (4) bekezdés a) pontja szerint átminõsített településrész szerint illetékes önkormányzata írásban az eredeti külterületi postai szolgáltatás fenntartását kéri, az engedélyes postai szolgáltató teljesítheti azt. (6) Ha az (5) bekezdésben említett települési önkormányzat a késõbbiekben mégis a belterületi postai szolgáltatás biztosítását kéri, akkor azt az engedélyes postai szolgáltató az írásbeli kérelem keltétõl számított egy éven belül köteles nyújtani. (7) A (4) (6) bekezdésekben említett események bekövetkezésének tényérõl az engedélyes postai szolgáltató a határozat kézhezvételét követõ 30 napon belül köteles a hírközlési hatóságot hivatalosan értesíteni. (1) Az egyetemes postai szolgáltató és az engedélyes postai szolgáltató a levélgyûjtõ szekrényeken és az egyéb postai berendezéseken köteles elõre feltüntetni azok munkanaponként legalább egyszeri ürítési idõpontját vagy pontosan nem meghatározható gyûjtési idõpont esetén azt a napszakban vagy órában és percben rögzített idõtartamot, amelyen belül a gyûjtést végzi. (2) Az egyetemes postai szolgáltató és az engedélyes postai szolgáltató által mûködtetett mobilposta a postai szolgáltatások elérhetõségének biztosítása érdekében minden munkanapon legalább egyszer, elõre meghirdetett és a helyben szokásos módon közzétett idõpontban, az erre kijelölt elérhetõségi ponton, legalább harminc perc idõtartamig köteles tartózkodni. Amennyiben a szolgáltató a házhoz kézbesítési tevékenység közben felvételi tevékenységet is végez, a kijelölt elérhetõségi ponton a kötelezõ tartózkodás idõtartama legalább tizenöt perc. (3) Az egyetemes postai szolgáltató és az engedélyes postai szolgáltató által üzemeltetett állandó postai szolgáltató helyek napi nyitvatartási idejét az igényekhez és a forgalom mértékéhez igazodóan kell megállapítani. A napi nyitvatartási idõ egybefüggõ, vagy legfeljebb két részre osztott lehet. Az összességében napi két órát el nem érõ nyitvatartási idejû postai szolgáltató hely nem tekinthetõ állandó postai szolgáltató helynek. (4) Az egyetemes postai szolgáltató és az engedélyes postai szolgáltató által üzemeltetett állandó postai szolgáltató helyeken minden munkanapon legalább két órás napi nyitvatartási idõt kell biztosítani 7 és 20 óra között. A tizenötezer vagy annál nagyobb számú bejelentett lakossal rendelkezõ településeken legalább egy postai szolgáltató helyen a napi nyitvatartási idõ minden munkanapon legalább hat órás, amelybõl legalább egy nyitvatartási órának 8 óra elõtt vagy 17 óra után kell lennie. (5) Az egyetemes postai szolgáltató, illetve az engedélyes postai szolgáltató azokon az állandó postai szolgáltató helyeken, amelyeken a felvett postai küldemények összegyûjtését és azok továbbítását követõen a küldemények felvételére még rendelkezésre áll, köteles a postai szolgáltatást igénybevevõket tájékoztatni arról, hogy a feladott küldeményt a következõ munkanapon milyen idõponttól továbbítja. (6) A postai küldemény kezelésének gyorsaságán alapuló küldeménytovábbítási rendszer alkalmazása esetén az állandó postai szolgáltató helyeken az igénybevevõk által jól látható módon fel kell tüntetni az elsõbbségi küldemény továbbításának aznapi legkésõbbi idõpontját. Az egyetemes postai szolgáltatások idõbeli hozzáférhetõsége 41. A várakozás (sorban állás) tekintetében teljesítendõ minõségi követelmények 42. (1) A várakozási idõ az igénybevevõnek a postai szolgáltatási szerzõdés megkötése céljából történõ sorban állása kezdetétõl a szerzõdéskötés megkezdéséig eltelt idõ. (2) Az egyetemes postai szolgáltató, illetve az engedélyes postai szolgáltató által üzemeltetett állandó postai szolgáltató helyek felvételi munkahelyeinek a számát az igénybevétel mértékének megfelelõen kell kialakítani úgy, hogy a várakozási idõ az egyetemes postai szolgáltatások körébe tartozó szolgáltatásokat is ellátó küldeményfelvételi munkahelyeknél a legforgalmasabb órában se haladja meg átlagosan a tizenöt percet. Amennyiben a várakozási idõ ezt rendszeresen meghaladó mértékû, és az állandó postai szolgáltató helynél újabb felvételi munkahely kialakítására már nincs lehetõség, illetve a várakozási idõ mértéke technológiai vagy munkaszervezési fejlesztésekkel sem csökkenthetõ, az egyetemes postai szolgáltató, illetve az engedélyes postai szolgáltató az e rendelet 39. -ának (3), (5) és (6) bekezdéseiben, illetve 40. -ának (1) (2) bekezdéseiben meghatározott követelmények teljesítése ellenére is köteles újabb állandó postai szolgáltató helyet kialakítani és mûködtetni. Az egyetemes postai szolgáltató, illetve az engedélyes postai szolgáltató köteles ezt a rendelkezést az üzletszabályzatában megjeleníteni és az üzletszabályzat elérhetõségérõl, amely a szolgáltatásokkal kapcsolatos minõségi észrevételek intézésének módját is tartalmazza az állandó postai szolgáltató helyen kifüggesztett figyelemfelhívással az igénybevevõket tájékoztatni. (3) Az egyetemes postai szolgáltatónak, illetve az engedélyes postai szolgáltatónak az állandó postai szolgáltató helyek várakozási idejének mérésére saját költségére megfelelõ módszertant kell kidolgoznia, valamint a kidol-

20 4300 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám gozott módszer alapján, a szolgáltató postai hálózatának üzemeltetéséért felelõs szervezeti egységgel alá- vagy fölérendeltségi viszonyban nem lévõ, önálló szervezeti egysége által mért értékekrõl évente egyszer, legkésõbb a tárgyévet követõ év március 31-éig a hírközlési hatóságot tájékoztatnia. A várakozási idõ mérésének módszertani leírását a szolgáltató a mért értékekrõl szóló elsõ adatszolgáltatás teljesítésével együttesen köteles a hírközlési hatóságnak jóváhagyatásra benyújtani, és a várakozási idõ mérését a késõbbi években a jóváhagyott módszertan alapján végezni. (4) A postai szolgáltató gondoskodik azoknak a technikai és szervezési intézkedéseknek a megtételérõl és eljárási szabályok kialakításáról, amelyek lehetõvé teszik, hogy a postai szolgáltató helyeken az ügyfelek személyes adataik védelméhez fûzõdõ joga ügyintézésük során maradéktalanul érvényesülhessen. A postai dátumnyomat minõségi követelményei 43. (1) A postai dátumnyomat az 1. számú mellékletben meghatározott kötelezõ tartalmi elemekkel rendelkezõ, a postai szolgáltatási szerzõdés (nem könyvelt postai küldemény esetében a feldolgozás) teljesítésének megkezdését igazoló lenyomat. (2) A postai dátumnyomatnak jól olvasható lenyomatnak kell lennie. A készpénzzel történt bérmentesítés és a bérmentesítõ gép lenyomatai élénk piros színûek. Az 1. számú melléklet 4. pontjában említett dátumnyomatnak minõsülõ egyéb jelölésû formákra csak a jól olvashatóság követelménye vonatkozik. (3) Az olvashatatlan dátumnyomattal ellátott postai küldeményeknek a postai szolgáltatás teljesítése során fel-, illetve átvett küldemények számához viszonyított arányára vonatkozóan valamennyi postai szolgáltató köteles az alábbi mutatószámnak megfelelni: O/F 0,15 ahol O = az olvashatatlan dátumnyomattal ellátott postai küldemények száma; F = a postai szolgáltatás teljesítése során felvett küldemények száma. (4) A postai szolgáltató köteles a mutatószám teljesülésének ellenõrzését saját költségére a szolgáltatótól független, vagy legalább a szolgáltató postai hálózatának üzemeltetéséért felelõs szervezeti egységgel alá-, fölérendeltségi viszonyban nem lévõ önálló szervezeti egységével, a valós küldeményforgalom összetételét reprezentáló módszerrel a) próbaküldeményekkel, mintavételes eljárással, statisztikailag igazoltan, b) más, a statisztikai becslésnél pontosabb eredményt adó módszerrel elvégeztetni. (5) A (3) bekezdésben meghatározott mutatószámról a) az egyetemes postai szolgáltató, illetve az engedélyes postai szolgáltató évente egyszer, legkésõbb a tárgyévet követõ év március 31. napjáig, b) az a) pontba nem tartozó postai szolgáltató a hírközlési hatóság eseti írásos igénye alapján legfeljebb évente egyszer köteles a hírközlési hatóságot írásban tájékoztatni. Az átfutási idõ 44. (1) Az egyetemes postai szolgáltató, illetve az engedélyes postai szolgáltató az egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó postai szolgáltatás nyújtását köteles úgy megszervezni és mûködtetni, hogy az átfutási idõ belföldi forgalomban, valamint a határt átlépõ forgalom belföldi szakaszán munkanapokon a (3), illetve (4) bekezdésben meghatározottak szerint teljesüljön, feltételezve azt, hogy a postai hálózatba való elhelyezés az aktuális hozzáférési pontra a 41. (4) (5) bekezdés szerint meghatározott tárgynapi utolsó gyûjtési idõpont elõtt megtörténik. Ha a postai küldemény elhelyezése az utolsó gyûjtési idõpontot követõen valósul meg, az elhelyezés napjaként a következõ gyûjtési napot kell számításba venni. (2) Az átfutási idõ a postai szolgáltatási szerzõdés keretében felvett küldeményeknek a hálózati feladási pontba történõ juttatásától a küldemény kézbesítéséig, illetve annak megkísérléséig terjedõ szolgáltatásteljesítési idõtartam. (3) Belföldi forgalomban az egyetemes postai szolgáltatás esetében: a) a levélküldemények legalább 85%-át a feladást követõ munkanap, legalább 97%-át a feladást követõ harmadik munkanap végéig kézbesíteni kell, vagy meg kell kísérelni a kézbesítését; b) a címzett reklámküldemények és nyomtatványok legalább 85%-át a feladást követõ harmadik munkanap, legalább 97%-át a feladást követõ ötödik munkanap végéig kézbesíteni kell, vagy meg kell kísérelni a kézbesítését; c) a postacsomagok legalább 80%-át a feladást követõ munkanap, legalább 95%-át a feladást követõ harmadik munkanap végéig kézbesíteni kell, vagy meg kell kísérelni a kézbesítését. (4) Ha a szolgáltató a küldeménykezelés gyorsaságán is alapuló küldeménytovábbítási rendszert alkalmaz, a levélküldemények átfutási ideje a következõ:

21 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4301 a) az elsõbbségi küldeménykategóriába tartozó levélküldemények átfutási idejének követelményszintje a (3) bekezdés a) pontjában foglaltakkal megegyezõ, b) a nem elsõbbségi levélküldemények átfutási idejének követelményszintje a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakkal megegyezõ. (5) Az Európai Unió tagállamai közötti határt átlépõ nemzetközi forgalomban a szolgáltatónak úgy kell eljárnia, hogy a leggyorsabb egyetemes szolgáltatási kategóriába tartozó levélküldemények a küldemények kezelésének gyorsaságán is alapuló rendszer esetében az elsõbbségi levélküldemények legalább 85%-a a feladást követõ harmadik munkanap, legalább 97%-a a feladást követõ ötödik munkanap végéig kézbesítésre kerüljön, vagy ennek megkísérlése megtörténhessen. (6) A Pt. 7. -a (1) bekezdésének a) pontja vonatkozásában a leggyorsabb szolgáltatási kategóriába tartozó levélküldeménynek tekintendõ a) a Pt. 5. -ának (5) bekezdése alapján a küldemény kezelésének gyorsaságán is alapuló küldeménytovábbítási rendszer alkalmazása esetén az elsõbbségi levélküldemény, b) e küldeménytovábbítási rendszer alkalmazásának hiányában valamennyi levélküldemény. (7) Az egyetemes postai szolgáltató, illetve az engedélyes postai szolgáltató köteles az átfutási idõ teljesítésének ellenõrzését évente egyszer saját költségére egy, a postai szolgáltatótól független szervezettel elvégeztetni a) ha a szolgáltató a küldeménykezelés gyorsaságán is alapuló küldeménytovábbítási rendszert alkalmaz, akkor a (4) bekezdés a) pontja vonatkozásában, ilyen rendszer hiányában a (3) bekezdés a) pontja vonatkozásában az MSZ EN szabványban meghatározott módszer, b) a (3) bekezdés b) pontja, illetve a (4) bekezdés b) pontja vonatkozásában az MSZ EN szabványban meghatározott módszer, c) az a) b) pontokban meghatározott küldemények tömeges feladása esetén az ilyen módon feladott küldemények átfutási idejének mérésére kialakított módszer, d) a (3) bekezdés c) pontja vonatkozásában, a postacsomagok hálózati feladási pontjától a jogosult átvevõhöz történõ kézbesítésig terjedõ útvonalára, a valós postacsomag-forgalom összetételét próbaküldeményekkel, mintavételes eljárással, statisztikailag igazoltan reprezentáló módszer vagy más, a statisztikai becslésnél pontosabb eredményt adó módszer, illetve a fentiekkel egyenértékû mûszaki tartalommal meghatározott módszer szerint. (8) Az egyetemes postai szolgáltató, illetve az engedélyes postai szolgáltató a mérések lefolytatására alkalmazott mérési módszereket köteles a hírközlési hatósággal évente jóváhagyatni, és a mért értékekrõl évente egyszer a hírközlési hatóságot tájékoztatni. A hírközlési hatóság az átfutási idõt ellenõrzi vagy ellenõrizteti. A küldeménytovábbítás megbízhatósága 45. (1) A postai szolgáltató belföldi forgalomban a könyvelt postai küldemények esetén a teljesen vagy részlegesen elveszett, illetve megsemmisült könyvelt postai küldemények számának a postai szolgáltatás során felvett, könyvelt postai küldemények számához viszonyított arányára vonatkozóan köteles az alábbi mutatószámnak megfelelni: E/F 0,06 ezrelék ahol E = a teljesen vagy részlegesen elveszett, illetve megsemmisült könyvelt postai küldemények száma; F = a postai szolgáltatás teljesítése során felvett, könyvelt postai küldemények száma. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott mutatószám meghatározásánál azokat az eseteket kell figyelembe venni, melyeknél bebizonyosodott, hogy a postai szolgáltató a szolgáltatást nem teljesítette, illetve a küldemény kézbesítését nem tudta okirattal vagy más módon kimutatni. Amennyiben a postai szolgáltató küldemény nyomon követõ rendszert alkalmaz, a mérési módszer meghatározásánál az MSZ EN szabványban foglalt vagy az abban foglaltakkal egyenértékû mûszaki tartalommal rendelkezõ mérési módszereket kell alkalmazni. (3) A postai szolgáltató belföldi forgalomban, a könyvelt postai küldemények esetén a megsérült, könyvelt postai küldemények számának a postai szolgáltatás teljesítése során felvett, könyvelt postai küldemények számához viszonyított arányára vonatkozóan, köteles az alábbi mutatószámnak megfelelni: S/F 0,05 ezrelék ahol S = a megsérült könyvelt postai küldemények száma; F = a postai szolgáltatás teljesítése során felvett, könyvelt postai küldemények száma. (4) A (3) bekezdésben meghatározott mutatószám meghatározásánál figyelembe kell venni mindazokat az eseteket, melyeknél bebizonyosodott, hogy a postai szolgáltató a postai szolgáltatást a postai küldemény tartalmában okozott sérülés miatt nem megfelelõen teljesítette. (5) Az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott mutatószámokról a) az egyetemes postai szolgáltató, illetve az engedélyes postai szolgáltató évente egyszer, legkésõbb a tárgyévet követõ év március 31-éig, b) az a) pontba nem tartozó postai szolgáltató a hírközlési hatóság eseti írásos igénye alapján legfeljebb évente egyszer köteles a hírközlési hatóságot írásban tájékoztatni.

22 4302 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám VIII. Fejezet VEGYES, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 46. (1) A postai szolgáltató a 16. (3) bekezdésében, 18. (14) bekezdésében és 25. (5) bekezdésében foglaltak alapján tett, valamint a feladó, a címzett, illetve az egyéb jogosult átvevõ vagy a szolgáltató jogát vagy kötelezettségét érintõ egyéb bejelentést vagy nyilatkozatot a következõ feltételek megléte esetén fogadja el: a) a bejelentés személyesen (és írásban) történik; b) a bejelentõ a bejelentés valódiságát ba) okirattal igazolja és az okirat eredetijét, vagy eredetijének bemutatásával egyidejûleg másolatát csatolja, bb) okirat hiányában a bejelentésen nyilatkozik, hogy az abban foglaltak a valóságnak megfelelnek; c) a bejelentés tartalmazza a bejelentõ aláírását és személyazonosító adatait (születési hely és idõ). (2) Ha az (1) bekezdésben említett bejelentés valódisága a feltételek megléte ellenére is kétséges, a postai szolgáltató a bejelentést nem köteles tudomásul venni. 47. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) A rendelet 35. -ának (7) (8) bekezdésében, valamint a 44. -ának (5) bekezdésében foglalt, az Európai Unió tagállamai közötti határt átlépõ nemzetközi forgalomban nyújtott postai szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezései május 1-jén lépnek hatályba. (3) A rendelet a) 35. -ának (3) bekezdésében a postai szolgáltató panaszeljárására meghatározott MSZ EN szabvány szerinti vagy azzal egyenértékû követelményeket folyamatosan, de legkésõbb január 1-jéig, b) 39. -ának (10) bekezdésében és 40. -ának (3) bekezdésében, a levélgyûjtõ szekrényekre meghatározott követelményeket legkésõbb e rendelet hatálybalépésétõl számított 3 éven belül kell teljesíteni. (4) E rendelet rendelkezései április 30. napjáig nem érintik az egyetemes postai szolgáltató részére hatósági határozattal megállapított a rendelet hatálybalépését követõ idõpontban lejáró mentesítések érvényességét. (5) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a hivatalos iratok kézbesítésének egyszerûsítésérõl szóló 43/1953. (VIII. 20.) MT rendelet, valamint a postai szolgáltatások ellátásáról szóló 254/2001. (XII. 18.) Korm. rendelet hatályát veszti. (6) A postai szolgáltatások ellátásáról szóló 254/2001. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) alapján kiadott értesítõk és tértivevény-nyomtatványok e rendelet hatálybalépését követõ 90 napig használhatók azzal, hogy a) az e rendelet szerinti 3. számú melléklet A/1. értesítõjének az R. 2. számú mellékletének A/1. értesítõje, b) az e rendelet szerinti 3. számú melléklet A/2. értesítõjének az R. 2. számú mellékletének A/1., illetve keresetlevél kézbesítése esetén A/2. értesítõje, c) az e rendelet szerinti 3. számú melléklet A/3. értesítõjének az R. 2. számú mellékletének A/1. értesítõje, d) az e rendelet szerinti 3. számú melléklet A/4. értesítõjének az R. 2. számú mellékletének A/1. értesítõje, e) az e rendelet szerinti 3. számú melléklet A/5. értesítõjének az R. 2. számú mellékletének A/3. értesítõje, f) az e rendelet szerinti 3. számú melléklet tértivevénynyomtatványának az R. 2. számú mellékletének tértivevény-nyomtatványa felel meg és e rendelet hatálybalépését követõen, az értesítõkön szereplõ,,vagy szállásadóját szövegrész nem alkalmazható. (7) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetõ évi I. törvény 3. -ával összhangban, a postáról szóló évi CI. törvénnyel együtt, az Európai Közösségek következõ jogszabályaival összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz: a) az Európai Parlament és a Tanács 97/67/EK irányelve a közösségi postai szolgáltatások belsõ piacának fejlesztésére vonatkozó szabályokról és a szolgáltatások minõségének javítására vonatkozó közös szabályokról; b) az Európai Parlament és a Tanács 2002/39/EK irányelve a 97/67/EK irányelvnek a közösségi postai szolgáltatások verseny számára való további megnyitása tekintetében történõ módosításáról. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök 1. számú melléklet a 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelethez A postai dátumnyomat kötelezõ tartalmi követelményei 1. A postai dátumnyomat lenyomati képe kötelezõen tartalmazza: a) egyetemes és engedélyes postai szolgáltatónál a postai szolgáltató hely megnevezését, b) a lenyomat elhelyezésének keltét, év, hó, nap megjelöléssel, c) a postai szolgáltató megnevezését, azonosító jelét. 2. A lenyomati képet a következõk figyelembevételével kell kialakítani: A postai szolgáltató hely megnevezésénél álló, latin nagybetûket, a keltezés számaiban álló alakú arab számokat kell használni.

23 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A lenyomati kép az 1. pontban megjelölteken túlmenõen tartalmazhatja: a) a bélyegzõ azonosítását szolgáló sorszámot, egy ellenõrzõ betût, az azonos postai szolgáltató helyen használt különbözõ bélyegzõk megkülönböztetésére, b) a postai szolgáltató hely jellegére utaló megjelölést, c) a nyilvántartási számot bérmentesítõ gép vagy pótkeletbélyegzõ esetén, a bélyegzés idõpontjának megjelölését. 4. A bejelentés alapján végzett postai szolgáltatások esetében postai dátumnyomatnak minõsül, ha a postai szolgáltató: a) a postai küldemény burkolatán jól olvashatóan feltünteti megnevezését, azonosító jelét, illetve a szolgáltatási szerzõdés létrejöttének pontos dátumát, vagy b) a postai küldemény valamennyi kísérõ okiratán feltünteti a postai szolgáltatás megkezdésének tényét és pontos idõpontját, és azt mindkét szerzõdõ fél aláírásával igazolja. 2. számú melléklet a 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelethez Az egyéni (lakossági) levélszekrény és a levélszekrény elhelyezésének méretadatai A postai szolgáltatási szerzõdés teljesíthetõsége érdekében, az egyéni levélszekrényeknek a következõ paramétereknek kell megfelelniük: a) A bedobó nyílás minimális mérete: 30 x 230 mm. b) A bedobó nyílás középvonalának földtõl, padlószinttõl mért távolsága: 700 mm és 1700 mm között (különleges esetekben legfeljebb 400 mm és 1800 mm között). c) A levélszekrény kialakításának olyannak kell lennie, hogy alkalmas legyen az a) pont szerinti bedobó nyíláson keresztül elhelyezhetõ méretû postai küldemények biztonságos és sérülésmentes elhelyezésére oly módon, hogy ahhoz jogosulatlan személy hozzá ne férjen. 3. számú melléklet a 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelethez A hivatalos iratok tértivevény-nyomtatványa Ezen melléklet szerinti nyomtatványt (a továbbiakban: nyomtatvány) a hivatalos iratok feladásakor és kézbesítésekor kell használni. A nyomtatvány követelményei: ELNEVEZÉS: Tértivevény JEL: Sz. ny ALAK, MÉRET: A mm ± 10 mm ANYAGA: Legalább 120 g/m 2 tömegû NYOMTATÁS: A nyomtatvány két oldalon eltérõ szedésû legyen. A hátoldal jobb oldalán a címadatok helye. A nyomtatvány mintáját tartalom, elrendezés, szedéstükör tekintetében e melléklet tartalmazza. KÖTÉS: Szabadlap A nyomtatvány elõ- és hátoldala tartalmazza a következõ adatok feljegyzésére szükséges részeket megfelelõ elkülönítéssel: a) Elõoldal: aa) a nyomtatvány elnevezését és jelét, ab) az irat feladóját, számát, fajtáját, mellékleteit, ac) a címzett nevét, címét (esetleges egyéb személyazonosító adat, okirat száma), ad) a címzett távolléte esetén otthagyható értesítés megjelölését, ae) a felvevõ postai szolgáltató hely megjelölését, a felvételi küldeményazonosítót, af) a kézbesített postai küldemény átvételi idejét, az átvevõ aláírását, ag) a kézbesítést végzõ személy aláírását és kódját, ah) a kézbesítést végzõ postai szolgáltató hely igazoló dátumbélyegzõ-lenyomatát, ai) a különleges feljegyzéseknek fenntartott helyet. b) Hátoldal: ba) a kézbesíthetetlenség okára, illetve a küldemény kézbesítésére vonatkozó tájékoztatást, bb) a tértivevény címadatait (a hivatalos iratot küldõ hatóság neve és címe), bc) a nyomtatvány elnevezését. A nyomtatvány megfelelõen kitöltve csak a postáról szóló évi CI. törvény pontjában megjelölt szervek könyvelt levélküldeményeihez csatolva alkalmazható. A postai küldemény feladását megelõzõen a hivatalos iratot feladó szervezet köteles a nyomtatvány következõ részeit pontosan kitölteni: a) az irat feladóját, számát, fajtáját, mellékleteit, b) a címzett nevét, címét, c) a címzett távolléte esetén otthagyandó értesítés típusának megjelölését, d) a tértivevény címadatait (a hivatalos iratot küldõ hatóság neve és címe). A postai küldemény felvételekor, illetve azt követõen a postai technológiai folyamat megfelelõ részénél a postai szolgáltató a nyomtatvány következõ részeit köteles pontosan kitölteni: a) a felvevõ postai szolgáltató hely megjelölését, a felvételi küldeményazonosítót, b) a kézbesített postai küldemény átvételi idejét, az átvevõ aláírását, c) a kézbesítést végzõ személy aláírását és kódját, d) a kézbesítést végzõ postai szolgáltató hely igazoló dátumbélyegzõ-lenyomatát, e) a kézbesíthetetlenség okára, illetve a postai küldemény kézbesítésére vonatkozó tájékoztatást.

24 4304 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám A nyomtatvány mintája: a) Elõoldal Feladó: TÉRTIVEVÉNY Felvevõ postai szolgáltató hely: Küldeményazonosító: A címzett neve, címe: száma: Az irat fajtája: mellékletei: Távollét esetén otthagyandó értesítés: A /... Az átvétel ideje:... év... hó... nap Különleges feljegyzés: Az átvevõ aláírása:... (Ha az iratot nem a címzett veszi át, az átvételi jogosultság jogcímét pontosan fel kell tüntetni.) Kézbesítõ postai szolgáltató hely: A kézbesítõ aláírása és kódja:... Sz.ny Hivatalos irat tértivevénye b) Hátoldal A kézbesítésre vonatkozó tájékoztatások. Kézbesítési akadály esetén az alábbi pontokban felsorolt, megfelelõ változat kitöltésével (kelt, aláírás) kell a feladót tájékoztatni. Ha egyik szövegrész sem felel meg, akkor a hetedik pontot kell használni. 1. A jogosult átvevõt nem találtam a címhelyen, az A /... jelû értesítést otthagytam.... év... hó... nap 2. A kézbesítést újból megkíséreltem. A jogosult átvevõ nem volt a címhelyen.... év... hó... nap 3. Az A /... jelû értesítést a postafiókba helyeztem.... év... hó... nap 4. A jogosult átvevõ az iratot a postai szolgáltató helyen nem vette át, a második A /... jelû értesítést a postafiókba helyeztem.... év... hó... nap 5. A címzett illetve meghatalmazottja, éspedig... az átvételt megtagadta. a küldeményt nem kereste. bejelentés szerint meghalt - ismeretlen helyre költözött. elköltözött. Utánküldési címe: év... hó... nap 6. A közvetett kézbesítõ az értesítõ átvételét megtagadta.... év... hó... nap év... hó... nap TÉRTIVEVÉNY Visszaküldési cím:

25 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4305 Értesítés hivatalos irat érkezésérõl közigazgatási ügyben (A/1. minta) a) Elõoldal ÉRTESÍTÉS HIVATALOS IRAT ÉRKEZÉSÉRÕL (A/1. minta) Tisztelt Ügyfelünk! Az Ön címére (...) a...-tól... azonosítójú ajánlott küldeményként... számú... érkezett. 1 Mivel jogosult átvevõt a címhelyen nem találtam, az iratot a mai napon... és... óra között, a következõ 4 munkanapon, hétfõtõl péntekig., szombaton.óra között _ Ön vagy meghatalmazottja, 2 _ akadályoztatása esetén a küldemény címével azonos címhelyre bejelentett 14. életévét betöltött közeli hozzátartozója, élettársa [Ptk b) pontja] 3 a... postán (... utca... sz.) veheti át a személyazonosság igazolása mellett. 4 Az irat kézbesítését év... hó... nap... és... óra között ismét megkísérlem. Ha Önt, meghatalmazottját, 14. életévét betöltött közeli hozzátartozóját, élettársát vagy szállásadóját akkor sem találom a címhelyen az iratot a..... Postán (... utca... sz.) letétbe helyezem. Az irat a második kézbesítési kísérletet követõ 5 munkanapon át - ezen értesítés átadása és a személyazonosság igazolása 4 után hétfõtõl péntekig... szombaton... óra között vehetõ át. Kérjük szíveskedjék elolvasni a túloldali tájékoztatót is! sz. ny. Értesítés hivatalos irat érkezésérõl A/1. minta.

26 4306 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám b) Hátoldal Postafiókbérlõk értesítése Az iratot szíveskedjék a postán átvenni. Ha azt az értesítés alapján nem veszi át, év... hó...-n második értesítést helyezek el a postafiókba. Kézbesítõ:... száma:.. 1 Ide az irat fajtáját kell a tértivevény adatai alapján beírni. 2 A meghatalmazásnak tartalmaznia kell: a) a meghatalmazó és a meghatalmazott teljes nevét, valamint személyazonosító adatait (születési helyét, születési idejét, anyja nevét) illetve a szervezet nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát, vagy a nyilvántartásba vételt elrendelõ határozat számát; b) természetes személy meghatalmazó esetén azt a címet, amelyre érkezõ postai küldemények átvételére a meghatalmazást adja; c) a meghatalmazó aláírását; d) a meghatalmazás alapján kézbesíthetõ küldemények körét 3 A megfelelõ szövegnél a _-be X jelet kell írni. 4 A címzett illetve az egyéb jogosult átvevõ a személyazonosságát az alábbi érvényes - okiratokkal igazolhatja: a) személyi igazolvánnyal illetve személyazonosító igazolvánnyal, vagy annak igénylését igazoló hatósági okirattal; b) katonai igazolvánnyal; c) tartózkodási engedéllyel; d) letelepedési engedéllyel; e) ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással; f) útlevéllel vagy g) január 1-jét követõen kiadott vezetõi engedéllyel (jogosítvány). Felhívjuk a szíves figyelmét, hogy abban az esetben, ha a hivatalos iratot a második kézbesítési kísérletet követõ 5 munkanapon belül nem veszi át, a posta ezt a tértivevényre feljegyzi, és az iratot a tértivevénnyel együtt visszaküldi a feladónak. Az így visszaküldött iratot a postai szolgáltatások ellátásáról és minõségi követelményeirõl szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 29. (6) bekezdése alapján kézbesítettnek tekinti.

27 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4307 Értesítés polgári ügyben keletkezett hivatalos irat érkezésérõl (A/2. minta) a) Elõoldal ÉRTESÍTÉS HIVATALOS IRAT ÉRKEZÉSÉRÕL (A/2.minta) Tisztelt Ügyfelünk! Az Ön címére (...) a...-tól... azonosítójú ajánlott küldeményként... számú... érkezett. 1 Mivel jogosult átvevõt a címhelyen nem találtam, az iratot a mai napon... és... óra között, a következõ 4 munkanapon, hétfõtõl péntekig., szombaton.óra között _ Ön vagy meghatalmazottja, 2 _ akadályoztatása esetén a küldemény címével azonos címhelyre bejelentett 14. életévét betöltött közeli hozzátartozója, élettársa [Ptk b) pontja] 3 a... postán (... utca... sz.) veheti át a személyazonosság igazolása mellett. 4 Az irat kézbesítését év... hó... nap... és... óra között ismét megkísérlem. Ha Önt, meghatalmazottját, 14. életévét betöltött közeli hozzátartozóját, élettársát akkor sem találom a címhelyen az iratot a..... Postán (... utca... sz.) letétbe helyezem. Az irat a második kézbesítési kísérletet követõ 5 munkanapon át - ezen értesítés átadása és a személyazonosság igazolása 4 után - hétfõtõl péntekig... szombaton... óra között vehetõ át. Kérjük szíveskedjék elolvasni a túloldali tájékoztatót is! sz. ny. Értesítés hivatalos irat érkezésérõl A/2. minta.

28 4308 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám b) Hátoldal Postafiókbérlõk értesítése Az iratot szíveskedjék a postán átvenni. Ha azt az értesítés alapján nem veszi át, év... hó...-n második értesítést helyezek el a postafiókba. Kézbesítõ:... száma:.. 1 Ide az irat fajtáját kell a tértivevény adatai alapján beírni. 2 A meghatalmazásnak tartalmaznia kell: a) a meghatalmazó és a meghatalmazott teljes nevét, valamint személyazonosító adatait (születési helyét, születési idejét, anyja nevét) illetve a szervezet nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát, vagy a nyilvántartásba vételt elrendelõ határozat számát; b) természetes személy meghatalmazó esetén azt a címet, amelyre érkezõ postai küldemények átvételére a meghatalmazást adja; c) a meghatalmazó aláírását; d) a meghatalmazás alapján kézbesíthetõ küldemények körét 3 A megfelelõ szövegnél a _-be X jelet kell írni. 4 A címzett illetve az egyéb jogosult átvevõ a személyazonosságát az alábbi érvényes - okiratokkal igazolhatja: a) személyi igazolvánnyal illetve személyazonosító igazolvánnyal, vagy annak igénylését igazoló hatósági okirattal; b) katonai igazolvánnyal; c) tartózkodási engedéllyel; d) letelepedési engedéllyel; e) ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással; f) útlevéllel vagy g) január 1-jét követõen kiadott vezetõi engedéllyel (jogosítvány). Tájékoztatjuk, hogy abban az esetben, ha az iratot a postán a második kézbesítési kísérletet követõ 5 munkanapon belül nem veszi át, a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény 99. (2) bekezdése alapján a kézbesítés második megkísérlését követõ ötödik napon azt kézbesítettnek kell tekinteni. Keresetlevél (fizetési meghagyás) kézbesítése esetén e vélelem beálltáról a bíróság külön értesíti Önt.

29 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4309 Értesítés hivatalos irat érkezésérõl büntetõügyben (A/3. minta) a) Elõoldal ÉRTESÍTÉS HIVATALOS IRAT ÉRKEZÉSÉRÕL (A/3. minta) Tisztelt Ügyfelünk! Az Ön címére (...) a...-tól... azonosítójú ajánlott küldeményként... számú... érkezett. 1 Mivel jogosult átvevõt a címhelyen nem találtam, az iratot a mai napon... és... óra között, a következõ 4 munkanapon, hétfõtõl péntekig., szombaton.óra között _ Ön vagy meghatalmazottja, 2 _ akadályoztatása esetén a küldemény címével azonos címhelyre bejelentett 14. életévét betöltött közeli hozzátartozója, élettársa [Ptk b) pontja] 3 a.... postán (... utca... sz.) veheti át a személyazonosság igazolása mellett. 4 Az irat kézbesítését év... hó... nap... és... óra között ismét megkísérlem. Ha Önt, meghatalmazottját, 14. életévét betöltött közeli hozzátartozóját, élettársát akkor sem találom a címhelyen az iratot a..... Postán (... utca... sz.) letétbe helyezem. Az irat a második kézbesítési kísérletet követõ 5 munkanapon át - ezen értesítés átadása és a személyazonosság igazolása 4 után - hétfõtõl péntekig... szombaton... óra között vehetõ át. Kérjük szíveskedjék elolvasni a túloldali tájékoztatót is! sz. ny. Értesítés hivatalos irat érkezésérõl A/3. minta.

30 4310 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám b) Hátoldal Postafiókbérlõk értesítése Az iratot szíveskedjék a postán átvenni. Ha azt az értesítés alapján nem veszi át, év... hó...-n második értesítést helyezek el a postafiókba. Kézbesítõ:... száma:.. 1 Ide az irat fajtáját kell a tértivevény adatai alapján beírni. 2 A meghatalmazásnak tartalmaznia kell: a) a meghatalmazó és a meghatalmazott teljes nevét, valamint személyazonosító adatait (születési helyét, születési idejét, anyja nevét) illetve a szervezet nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát, vagy a nyilvántartásba vételt elrendelõ határozat számát; b) természetes személy meghatalmazó esetén azt a címet, amelyre érkezõ postai küldemények átvételére a meghatalmazást adja; c) a meghatalmazó aláírását; d) a meghatalmazás alapján kézbesíthetõ küldemények körét 3 A megfelelõ szövegnél a _-be X jelet kell írni. 4 A címzett illetve az egyéb jogosult átvevõ a személyazonosságát az alábbi érvényes - okiratokkal igazolhatja: a) személyi igazolvánnyal illetve személyazonosító igazolvánnyal, vagy annak igénylését igazoló hatósági okirattal; b) katonai igazolvánnyal; c) tartózkodási engedéllyel; d) letelepedési engedéllyel; e) ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással; f) útlevéllel vagy g) január 1-jét követõen kiadott vezetõi engedéllyel (jogosítvány). Tájékoztatjuk, hogy abban az esetben, ha az iratot a postán a második kézbesítési kísérletet követõ 5 munkanapon belül nem veszi át, a büntetõeljárásról szóló évi XIX. törvény 70. (7) bekezdése alapján a kézbesítés második megkísérlésének napját követõ ötödik napon azt kézbesítettnek kell tekinteni.

31 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4311 Értesítés saját kezéhez kézbesítendõ hivatalos irat érkezésérõl büntetõügyben (A/4. minta) a) Elõoldal ÉRTESÍTÉS HIVATALOS IRAT ÉRKEZÉSÉRÕL (A/4. minta) Tisztelt Ügyfelünk! Az Ön címére (...) a...-tól... azonosítójú ajánlott küldeményként... számú... érkezett. 1 Mivel jogosult átvevõt a címhelyen nem találtam, az iratot a mai napon... és... óra között, a következõ 4 munkanapon, hétfõtõl péntekig., szombaton.óra között _ Ön személyesen a... postán (... utca... sz.) veheti át a személyazonosság igazolása mellett. 2 Az irat kézbesítését év... hó... nap... és... óra között ismét megkísérlem. Ha Önt akkor sem találom a címhelyen az iratot a..... Postán (... utca... sz.) letétbe helyezem. Az irat a második kézbesítési kísérletet követõ 5 munkanapon át - ezen értesítés átadása és a személyazonosság igazolása 3 után - hétfõtõl péntekig... szombaton... óra között vehetõ át. Kérjük szíveskedjék elolvasni a túloldali tájékoztatót is! sz. ny. Értesítés hivatalos irat érkezésérõl A/4. minta.

32 4312 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám b) Hátoldal Postafiókbérlõk értesítése Az iratot szíveskedjék a postán átvenni. Ha azt az értesítés alapján nem veszi át, év... hó...-n második értesítést helyezek el a postafiókba. Kézbesítõ:... száma:.. 1 Ide az irat fajtáját kell a tértivevény adatai alapján beírni. 3 A címzett a személyazonosságát az alábbi érvényes - okiratokkal igazolhatja: a) személyi igazolvánnyal illetve személyazonosító igazolvánnyal, vagy annak igénylését igazoló hatósági okirattal; b) katonai igazolvánnyal; c) tartózkodási engedéllyel; d) letelepedési engedéllyel; e) ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással; f) útlevéllel vagy g) január 1-jét követõen kiadott vezetõi engedéllyel (jogosítvány). Tájékoztatjuk, hogy abban az esetben, ha az iratot a postán a második kézbesítési kísérletet követõ 5 munkanapon belül személyesen nem veszi át, a büntetõeljárásról szóló évi XIX. törvény 70. (7) bekezdése alapján a kézbesítés második megkísérlésének napját követõ ötödik napon azt kézbesítettnek kell tekinteni.

33 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4313 Értesítés saját kezéhez kézbesítendõ hivatalos irat érkezésérõl tárgyalás mellõzésével folytatott büntetõügyben (A/5. minta) a) Elõoldal ÉRTESÍTÉS HIVATALOS IRAT ÉRKEZÉSÉRÕL (A/5. minta) Tisztelt Ügyfelünk! Az Ön címére (...) a...-tól... azonosítójú ajánlott küldeményként... számú... érkezett. 1 Mivel jogosult átvevõt a címhelyen nem találtam, az iratot a mai napon... és... óra között, a következõ 4 munkanapon, hétfõtõl péntekig. szombaton óra között _ Ön személyesen a.... postán (... utca... sz.) veheti át a személyazonosság igazolása mellett. 2 Az irat kézbesítését év... hó... nap... és... óra között ismét megkísérlem. Ha Önt akkor sem találom a címhelyen az iratot a..... Postán (... utca... sz.) letétbe helyezem. Az irat a második kézbesítési kísérletet követõ 5 munkanapon át - ezen értesítés átadása és a személyazonosság igazolása 2 után - hétfõtõl péntekig... szombaton... óra között vehetõ át. Kérjük szíveskedjék elolvasni a túloldali tájékoztatót is! sz. ny. Értesítés hivatalos irat érkezésérõl A/5 minta.

34 4314 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám b) Hátoldal Postafiókbérlõk értesítése Az iratot szíveskedjék a postán átvenni. Ha azt az értesítés alapján nem veszi át, év... hó...-n második értesítést helyezek el a postafiókba. Kézbesítõ:... száma:.. 1 Ide az irat fajtáját kell a tértivevény adatai alapján beírni. 2 A címzett személyazonosságát az alábbi érvényes - okiratokkal igazolhatja: a) személyi igazolvánnyal illetve személyazonosító igazolvánnyal, vagy annak igénylését igazoló hatósági okirattal; b) katonai igazolvánnyal; c) tartózkodási engedéllyel; d) letelepedési engedéllyel; e) ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással; f) útlevéllel vagy g) január 1-jét követõen kiadott vezetõi engedéllyel (jogosítvány). Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk, hogy abban az esetben, ha az iratot a postán a meghatározott határidõ alatt személyesen nem veszi át, a posta ezt a tértivevényre feljegyzi és az iratot a tértivevénnyel visszaküldi a feladónak. Az így visszaküldött tértivevény alapján a bíróság a büntetõeljárásról szóló évi XIX. törvény ának (5) bekezdése értelmében az ügy tárgyalásának kitûzése iránt intézkedik.

35 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y számú melléklet a 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelethez Értesítés hivatalos irat érkezésérõl (B. minta) a) Elõoldal ÉRTESÍTÉS HIVATALOS IRAT ÉRKEZÉSÉRÕL (B minta) Tisztelt Ügyfelünk! Az Ön címére (.) a....(külföldi) bíróságtól....bíróság útján..azonosítójú ajánlott küldeményként... számú... érkezett. 1 Mivel jogosult átvevõt a címhelyen nem találtam, az iratot a mai napon... és... óra között, a következõ 4 munkanapon, hétfõtõl péntekig..., szombaton.óra között _ Ön vagy meghatalmazottja, 2 _ akadályoztatása esetén a küldemény címével azonos címhelyre bejelentett 14. életévét betöltött közeli hozzátartozója, élettársa [Ptk b) pontja] 3 a... postán (... utca... sz.) veheti át a személyazonosság igazolása mellett. 4 Az irat kézbesítését év... hó... nap... és... óra között ismét megkísérlem. Ha Önt, meghatalmazottját, 14. életévét betöltött közeli hozzátartozóját, élettársát vagy szállásadóját akkor sem találom a címhelyen az iratot a..... Postán (... utca... sz.) letétbe helyezem. Az irat a második kézbesítési kísérletet követõ 5 munkanapon át - ezen értesítés átadása és a személyazonosság igazolása 4 után hétfõtõl péntekig... szombaton... óra között vehetõ át. Kérjük szíveskedjék elolvasni a túloldali tájékoztatót is! sz. ny. Értesítés hivatalos irat érkezésérõl B minta.

36 4316 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám b) Hátoldal Postafiókbérlõk értesítése Az iratot szíveskedjék a postán átvenni. Ha azt az értesítés alapján nem veszi át, év... hó...-n második értesítést helyezek el a postafiókba. Kézbesítõ:... száma:.. 1 Ide az irat fajtáját kell a tértivevény adatai alapján beírni. 2 A meghatalmazásnak tartalmaznia kell: a) a meghatalmazó és a meghatalmazott teljes nevét, valamint személyazonosító adatait (születési helyét, születési idejét, anyja nevét) illetve a szervezet nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát, vagy a nyilvántartásba vételt elrendelõ határozat számát; b) természetes személy meghatalmazó esetén azt a címet, amelyre érkezõ postai küldemények átvételére a meghatalmazást adja; c) a meghatalmazó aláírását; d) a meghatalmazás alapján kézbesíthetõ küldemények körét 3 A megfelelõ szövegnél a _-be X jelet kell írni. 4 A címzett illetve az egyéb jogosult átvevõ a személyazonosságát az alábbi érvényes - okiratokkal igazolhatja: a) személyi igazolvánnyal illetve személyazonosító igazolvánnyal, vagy annak igénylését igazoló hatósági okirattal; b) katonai igazolvánnyal; c) tartózkodási engedéllyel; d) letelepedési engedéllyel; e) ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással; f) útlevéllel vagy g) január 1-jét követõen kiadott vezetõi engedéllyel (jogosítvány). Tájékoztatjuk, hogy abban az esetben, ha az iratot a postán a feltüntetett idõ alatt vagy ennek az idõnek elteltével további 15 nap alatt a bíróságon nem veszi át, a bíróság a külföldi bíróságtól érkezett iratot visszaküldi a külföldi bíróságnak azzal az értesítéssel, hogy az iratot a címzett nem kívánta elfogadni.

37 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4317 Feladó:... Administration des postes de Hongrie Felvevõ posta tölti ki A remplir par le bureau d origine, Felvevõ posta - Bureau de dépôt Küldeményazonosító - No Felvétel kelte Date de dépôt Tértivevény külföldi hivatalos irat belföldi kézbesítéséhez Avis de réception pour la distribution intérieure des pièces internationales Îáðàòíàÿ ðàñïèñêà äëÿ âíóòðåííåé äîñòàâêè èíîñòðàííîãî äîêyìåíòà Notice of receipt for foreign document to be delivered inland Rückschein für die Zustellung von Auslandsschreiben im Inland B vevényminta Modèle avis de réception B Îáðàçåö îáðàòíîé ðàñïèñêè B Receipt model B Muster B A tértivevény visszaküldendõ: Felvevõ posta Timbre du bureau de poste d origine Øòåìïåëü ïî òîâîãî îòäåëåíèÿ ïðèíÿâøåãî äîêóìåíò Seal of the post office of origin Annahmenpostamt. Száma: No: Hoìep: Number: Külföldi bíróság megjelölése: Indication du tribunal étranger: Íàèìåíîâàíèå èíî ñòðàííîãî ñóäà: Indication of the foreign court: Bezeichnung des auslandischen Gerichts: Neve: Nom: Èìÿ è ôàìèëèÿ: Nummer: Az irat A címzett name: La pièce neme: Le destinatarie Name: äîêóìåíò genre: Aäpecaò The document íàçâàíèå: Addressee Címe: des Schreibens kind: der Empfänger adresse: art: mellékletei: annexes: ïðèëîæåíèÿ: annexes: Anlagen: àäðåñ: address: Adresse: Különleges feljegyzések

38 4318 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám Az átvétel ideje:.. Date de la réception: Äàòà ïðèåìà: Date of receipt: Datum der Entgegennahme: A kézbesítõ aláírása az irat átvétele esetén: Signature de l agent en cas de réception: Ïîäïèñü ïî òàëüîíà â ñëó àå ïðèíÿòèÿ äîêóìåíòà: Signature of the deliverer in case of receipt: Unterschrift des Zustellers im Fall der Entgegennahme des Schreibens: Az átvevõ aláírása: (rokoni kapcsolat)... Signature du destinataire:. Ïîäïèñü ïîëó àòåëÿ: Signature of the recipient: Unterschrift der entgegennehmende Person: (Ha az iratot a címzett helyett más, arra jogosult veszi át, a rokoni vagy egyéb kapcsolatot az átvevõnek fel kell tüntetnie) (Si la pièce est remise à une personne ayant droit autre que le destinataire, indiquer la nature des rapports entre les personnes concernées (parenté ou autre)) (Åñëè âìåñòî àäðåñàòà äîêóìåíò ïðèíèìàåòñÿ äðóãèì óïîëíîìî åííûì ëèöîì, íåîáõîäèìî óêàçàòü â êàêèõ ðîäñòâåííèõ èëè èíûõ îòíîøåíèÿõ íàõîäèòñÿ îíî ñ àäðåñàòîì.) Egyéb esetekben a kézbesítõ tájékoztatása a túloldalon. Au cas éventuel rapport de l agent au verso. B èíûõ ñëó àÿõ ñîîáùåíèå âðó èòåëÿ íà îáðàòíîé ñòîðîíå. In other cases please refer to the report of the deliverer entered overleaf. In sonstigen Fallen ist die Bericht des Zustellers auf der Rückseite zu finden. (If the document was served to an authorised person other than the addressee, the family or other relation has to be indicated.) (Wenn das Schreiben statt vom Empfängen von einer anderen, dazu berechtigten Person engegengenommen wird dann muss die Verwandschafts oder sonstige Beziehung angegeben werden.) A postai ellenõr aláírása: Signature du contrôleur du bureau de poste: Ïîäïèñü ïî òîâîãî êîíòðîëåðà: Signature of post office controller: Unterschrift des Postkontrolleurs:.. Kézbesítõ posta: Timbre du bureau de poste de distribution: Ïî òîâîå îòäåëåíèå âðó àþùåå äîêóìåíò: Seal of the post office effectuating the service: Zustellpostamt:

39 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4319 Távollét esetében otthagyandó figyelmeztetés: B A kézbesítésre vonatkozó tájékoztatások Informations concernant la livraison È í ôîðìàöèè î âðó åíèè Information concerning delivery Information über die Zustellung Kézbesítési akadály esetén az alábbi pontokban felsorolt, megfelelõ változat kitöltésével (kelt, aláírás) kell a feladót tájékoztatni.ha egyik szövegrész sem felel meg, akkor a kilencedik pontot kell kitölteni. En cas de l empêéchement de la distribution, l expéditeur est à informer en remplissant la version convenable (date, signature) énumérée dans les points suivants. Si aucune des versions n est pas le cas, c est le point 9 qui est à remplir. Åñëè äîñòàâêà äîêóìåíòà íåâîçìîæíà, àäðåñàòà íåîáõîäèì î èíôîðìèðîâàòü çàïîëíåíèåì ñîîòâåòñâóþùåãî âàðèàíòà(äàòà ïîäïèñü) èç âàðèàíòîâ ïåðå èñëåííûõ íèæå. Â ñëó àå, åñëè íè îäèí ïóíêò òåêñòà íåïîäõoäèò, íåîáõîäèìî çàïîëíèòü 9-é ïóíêò. In case the document cannot be delivered to the addressee the sender shall be informed by filling in (date, signature) the appropriate version of the reasons mentioned below. If none of the listed versions is suitable, point 9 should be filled in. Bei gehinderter Zustellung ist der Absender durch die Ausfüllung (Datum,Unterschrift) der in den untenstehenden Punkten genannten entsprechenden Version zu informieren. Wenn kein Textteil entspricht, ist der Punkt 9. auszufüllen. 1. A címzett az irat átvételét megtagadta, a B jelû értesítést otthagytam. 1. Le destinataire s est refusée à prendre livraison de la pièce, je lui ai laissé un avis avec mention B. 1. Àäðåñàò îòêàçàëñÿ îò ïðèíÿòèÿ äîêóìåíòà, èçâåùåíèå ñ îáîçíà åíèåì Á îñòàâëåí î. 1. The addressee has refused to take over the document, I left notice B at the addressee. 1. Der Empfaenger hat die Annahme des Schreibens verweigert, Ich habe die Benachrichtigung B hinterlasssen. 200 év hó.napján. kézbesítõ aláírása Az irat átvételének megtagadása esetén a B jelû értesítést ki kell tölteni és csak azt kell a címzettnél hagyni. En cas du refus de la pièce, c est l avis avec mention B qui est à remplir et à laisser chez le destinataire. Â ñëó àå îòêàçà îò ïðèíÿòèÿ äîêóìåíòà íåîáõîäèìî çàïîëíèòü èçâåùåíèå ñ îáîçíà åíèåì Á è ó àäðåñàòà îñòàåòñÿ òîëüêî äàííîå èçâåùåíèå. In case the document is refused to be taken over, notice B has to be filled in and only that piece has to be left at the addressee. Bei Verweigerung der Annahme des Schreibens muss die Benachrichtigung B ausgefüllt und nur sie beim Empfaenger hinterlassen werden. 2. Az átvételre jogosultat nem találtam otthon, a B jelû értesítést otthagytam. 2. L ayant droit à prendre livraison de la pièce n étant pas chez lui, je lui ai laissé un avis avec mention B. 2. Ëèöà èìåþùåãî ïðàâî ïðèíÿòü äîêóìåíò íå áûëî äîìà, èçâåùåíèå ñ îáîçíà åíèåì Á îñòàâëåíî. 2. The person authorised to take over the document was not found at home and notice B was left there. 2. Den Übernahmeberechtigen habe ich zuhause nicht angetroffen, ich habe eine Benachrichtigung B hinterlassen. 200 év hó..napján. kézbesítõ aláírása

40 4320 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám 3. A kézbesítést újból megkíséreltem, átvételre jogosult nem volt otthon. 3. J'ai réessayé la distribution mais l'ayant droit à prendre livraison de la pièce n'était pas chez lui. 3. Äîêóìåíò ïîïûòàëñÿ äîñòàâèòü ïîâòîðíî ëèöà èìåþùåãî ïðàâî ïðèíÿòü íå áûëî äîìà. 3. I have repeatedly tried to deliver the document, the person authorised to take over the document was not at home. 3. Ich habe die Zustellung nochmals versucht, der zur Übernahme Berechtiger war nicht zu Hause. 200 év..hó.napján.. kézbesítõ aláírása 4. A B jelû értesítést postafiókba helyeztem. 4. J'ai posé l'avis avec mention B dans la boîte postale. 4. Èçâåùåíèå ñ îáîçíà åíèåì Á îñòàâëåíî â àáîíåì åíòíîì ïî òîâîì ÿùèêå. 4 Notice B was put in the post office box. 4 Die Benachrichtigung B habe ich ins Postfach gelegt. 200 év hó..napján kézbesítõ alárása 5. A címzett az iratot postán nem vette át, a második B jelû értesítést a postafiókba helyeztem. 5. Le destinataire n' a pas pris livraison de la pièce au bureau de poste, j'ai posé le deuxième avis avec mention B. 5. Àäðåñaò íå ïðèíÿë äîêóìåíò íà ïî òå âòîðîå èçâåùåíèå ñ îáîçíà åíèåì Á îñòàâëåíî â àáîíåìåíòîì ïî òîâîì ÿùèêå. 5. The addressee did not take over the document at the post office thus the second notice B was put in the post office box. 5. Das Schreiben wurde durch den Empfaenger im Postamt nicht angenommen, ich habe eine zweite Benachrichtung B ins Postfach gelegt. 200 év..hó..napján. kézbesítõ aláírása Az irat átvételének megtagadása esetén az ahhoz csatolt értesítést ki kell tölteni és csak azt kell a címzettnél hagyni. En cas du refus de la pièce ce n'est que l'avis y annexé qui est à remplir et à laisser chez le destinataire. Â ñëó àå îòêàçà îò ïðèíÿòèÿ äîêóìåíòà íåîáõîäèìî çàïîëíèòü ïðèëàãàåìîå èçâåùåíèå è ó àäðåñàòà îñòàåòñÿ òîëüêî äàííîå èçâåùåíèå In case the document is refused to be taken over the notice attached to it has to be filled in and only that piece has to be left at the addressee. Bei Verweigerung der Annahme des Schreibens muss die beigefügte Benachrichtigung ausgefüllt und bei dem Empfaenger hinterlassen werden.

41 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A címzett meghalt. 6. La destinataire est décédé. 6. Àäðåñàò óìåð. 6. The addressee died. 6. Der Empfaenger ist verstorben. 200 év..hó..napján. kézbesítõ aláírása 7. A címzett ismeretlen helyre költözött. 7. La destinataire a deéménagé à un endroit inconnu. 7. Àäðåñàò ïåðåñåëèëñÿ íà íåèçâåñòíîå ìåñòî. 7. The addressee moved to unknown place. 7. Der Empfaenger ist umgezogen an eine unbekannte Adresse. 200 év..hó..napján kézbesítõ aláírása 8. A címzett elköltözött. 8. Le destinataire a déménagé. 8. Àäðåñàò ïåðåñåëèëñÿ. 8. The addressee moved to another address. 8. Der Empfaenger ist umgezogen. 200 év..hó.napján kézbesítõ aláírása Új címe Sa nouvelle adresse.. Íîâûé àäðåñ.. The new address Die neue Adresse kézbesítõ aláírása év.hó..napján. kézbesítõ aláírása

42 4322 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám 5. számú melléklet a 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelethez 1. Fogalmak A postai levélgyûjtõ szekrények kötelezõ követelményei Levélgyûjtõ szekrény: olyan téglatest formájú, a kereskedelmi forgalomban kapható, mm méretû levélborítékba csomagolt levélküldemények elhelyezésére alkalmas bedobónyílással ellátott, a feladott levélküldemények biztonságos gyûjtésére szolgáló zárt szekrény, amelynek egyik felülete ürítés céljából nyitható. Kulcsos levélgyûjtõ szekrény: zárszerkezettel felszerelt, kulccsal nyitható levélgyûjtõ szekrény. Géprendszerû levélgyûjtõ szekrény: különleges zárszerkezettel felszerelt, ürítéskor a gyûjtõtáska fémkeretével nyitható levélgyûjtõ szekrény, amelynek zárszerkezete egyidejûleg nyitja a gyûjtõtáskát is. Ürítésjelzõ tábla: a levélgyûjtõ szekrény homlokfelületén e célra kialakított területen elhelyezett, cserélhetõ tábla, amelynek felirata tájékoztatja a feladót a postai szolgáltatások ellátásáról és minõségi követelményeirõl szóló 79/2004 (IV. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 41. -ának (1) bekezdésében említett ürítési idõpontról. 2. Méret A levélgyûjtõ szekrény hasznos belsõ térfogata: a) kisalakú levélgyûjtõ szekrény esetén legalább 13 dm 3, b) nagyalakú levélgyûjtõ szekrény esetén legalább 45 dm Anyag A levélszekrények, szerelvényeik és tartozékaik anyaga korróziónak ellenálló vagy korrózió ellen megfelelõ felületi bevonattal hatásosan védhetõ. 4. Kivitel A levélgyûjtõ szekrény a belsõ teret és annak tartalmát az idõjárási hatások, valamint illetéktelen behatolás ellen védõ kivitelû legyen. Zárt állapotában szerelhetetlennek kell lennie, külsõ felületén oldható kötõelemet nem tartalmazhat. Külsõ és belsõ felületén olyan éles, hegyes szerelvény elhelyezése, amely a rendeltetésszerû használat során sérülést okozhat, nem megengedett. Belsõ felületén nem lehet olyan szerelvény vagy kötõelem, amelyen a levélgyûjtõ szekrényben elhelyezett levélküldemény fennakadhat, vagy annak megsérülését eredményezheti, illetve az ürítést megnehezíti vagy akadályozza, továbbá a belsõ felület kialakítása nem okozhatja a küldemény szennyezõdését.

43 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4323 A levélgyûjtõ szekrény alapszínének és kiegészítõ színeinek figyelemfelkeltésre alkalmasnak kell lenniük, de nem ronthatják a szekrényen elhelyezett szöveges információk olvashatóságát. A levélgyûjtõ szekrényt úgy kell kialakítani, hogy az ürítés során a tartalom maradéktalanul, akadálytalanul és sérülésmentesen kiszedhetõ legyen. 5. Bedobónyílás A levélgyûjtõ szekrény palástján fekvõ téglalap alakú bedobónyílás(oka)t kell kialakítani. A bedobónyílás méretének alkalmasnak kell lennie a kereskedelmi forgalomban kapható, 229x324 mm méretû levélborítékba csomagolt postai levélküldemények sérülésmentes elhelyezésére. A bedobónyílást a levélküldemény bedobásakor elmozduló vagy elmozdítható olyan záróelemmel kell ellátni, amely nyugalmi helyzetben a bedobónyílást teljesen takarja. A bedobónyílás és záróelemének kialakítása biztosítsa a levélküldemények akadálytalan elhelyezését, de akadályozza meg a küldeményeknek a levélgyûjtõ szekrénybõl a bedobónyíláson történõ kiemelését. 6. A levélgyûjtõ szekrényen fel kell tüntetni: a) egy stilizált levélborítékot ábrázoló piktogramot, b) az egyetemes postai szolgáltató által telepített és üzemeltetett levélgyûjtõ szekrény esetében a postakürt jelvényt vagy a jelvény stilizált változatát c) engedélyes postai szolgáltató által telepített és üzemeltetett levélgyûjtõ szekrény esetében a postai szolgáltató megnevezését vagy jelképét. 7. Ürítésjelzõ tábla A levélgyûjtõ szekrény homlokfelületén ürítéskor egyszerûen cserélhetõ ürítésjelzõ táblát kell elhelyezni oly módon, hogy az a szekrény zárt állapotában ne legyen kiemelhetõ. A táblán a tájékoztatást maradandóan (pl. maratással, gravírozással, zománcozással) kell rögzíteni. A tájékoztató feliratot legalább 8 mm magasságú karakterekkel kell megjeleníteni. Az alkalmazott karakter méretet és -típust, valamint a tábla és a karakter színét úgy kell megválasztani, hogy a szöveg kedvezõtlen körülmények között is jól olvasható legyen. A táblán a következõ ürítés idõpontját a Rendelet 41. -a (1) bekezdésben foglaltak szerint kell feltüntetni. 8. Elhelyezés A levélgyûjtõ szekrényt oly módon kell elhelyezni, hogy bedobónyílása középvonalának talajszinttõl mért magassága lehetõvé tegye a mozgáskorlátozott személyek általi használatot.

44 4324 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám A Kormány 80/2004. (IV. 19.) Korm. rendelete a felsõoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történõ évi finanszírozásáról A Kormány a felsõoktatásról szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 9/B. -ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli el: Általános rendelkezések 1. (1) E rendelet hatálya a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a) az állami felsõoktatási intézményekre, b) az egyházi felsõoktatási intézményekre, valamint c) a külön megállapodás alapján államilag finanszírozott felsõfokú szakemberképzést folytató magán, illetve alapítványi felsõoktatási intézményekre (a továbbiakban együtt: felsõoktatási intézmények) terjed ki. (2) Nem terjed ki e rendelet hatálya a katonai és a rendvédelmi felsõoktatási intézményekre. 2. (1) A Kormány az oktatási miniszter elõterjesztése alapján a megelõzõ költségvetési év májusában a munkaerõpiaci igények és a felsõoktatás fejlesztési stratégiájának figyelembevételével meghatározza a következõ tanévben finanszírozható maximális hallgatói összlétszámot, és dönt azon belül az újonnan felvehetõ, államilag finanszírozott hallgatói összlétszámról. (2) Az oktatási miniszter szakok, szakcsoportok és intézmények szerint a Felsõoktatási és Tudományos Tanács véleményének figyelembevételével a felvételt megelõzõ költségvetési évben dönt a) képzési szintenként (egyetemi, fõiskolai, felsõfokú szakképzés) az elsõ évre felvehetõ, államilag finanszírozott hallgatói létszámról, b) a felsõoktatási intézmények vonatkozásában az államilag finanszírozott, intézményenkénti hallgatói összlétszámról, meghatározott esetekben a szakcsoportonkénti, illetve szakonkénti hallgatói létszámról. (3) Az oktatási miniszter és a pénzügyminiszter együttes elõterjesztésére a Kormány az évente felvehetõ államilag finanszírozott összlétszámon belül az államilag finanszírozott képzés indításának lehetõségét egyes nappali, esti és levelezõ szakirányú továbbképzésekre és a második vagy további oklevél megszerzésére irányuló képzésekre, valamint idegen nyelven folytatott képzésekre kiterjesztheti. 3. (1) A felsõoktatási intézmények államilag finanszírozott hallgatóinak tekintendõk a) a nappali, esti, levelezõ elsõ felsõfokú szakképzésben, b) a nappali, esti, levelezõ elsõ alapképzésben, c) a nappali elsõ kiegészítõ alapképzésben, d) a 2. (3) bekezdésében meghatározottak szerint a második vagy további szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben részt vevõ, államilag finanszírozott helyre felvett, hallgatói jogviszonnyal rendelkezõ hallgatók a magyar nyelvû képzésekben. (2) Ugyancsak a felsõoktatási intézmények államilag finanszírozott hallgatóinak tekintendõk a) bármely államilag finanszírozott elsõ közismereti tanári, hittanár vagy hittanár-nevelõ szakon tanulmányokat folytató hallgató a magyar nyelvû képzésekben a második közismereti tanári szakképzettség megszerzéséhez felvett szakon a nappali, esti és levelezõ tagozatokon legfeljebb az elsõ alkalommal felvett második tanári szak képesítési követelményében meghatározott képzési idõtartamban, b) bármely olyan szakon államilag finanszírozott helyre felvett hallgatói jogviszonnyal rendelkezõ hallgató a magyar nyelvû képzésekben, amelynek képesítési követelményei bemeneti követelményként elõírják, hogy a hallgatónak felsõoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, c) bármely szakon költségtérítéses képzésbõl az intézmény döntése alapján, az intézménynél már meglévõ államilag finanszírozott helyre átvett hallgató a kilépett hallgató képzési idejébõl még hátralévõ idõtartamban, d) nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján a magyar állampolgárságú hallgatókkal azonos elbírálás alá esõ külföldi állampolgárságú hallgatók, ha a jelen paragrafus bármely pontjában rögzített egyéb feltételeknek is megfelelnek, e) a 2. (3) bekezdésben meghatározottak szerinti idegen nyelvû képzésben részt vevõ hallgatók. 4. (1) A számított hallgatólétszám a költségvetési évet megelõzõ év október 15-i statisztikai hallgatólétszáma, a páratlan félévû képzés éves létszámra korrigálásával. A számított hallgatólétszámba egy nappali tagozatos hallgató 1 fõnek, míg egy esti, egy levelezõ, illetve egy távoktatás tagozatos hallgató 0,5 fõnek számít, függetlenül attól, hogy a hallgató egy- vagy többszakos. Többszakos képzések esetében a hallgató a magasabb képzési normatívával rendelkezõ szakja szerint kerül besorolásra.

45 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4325 (2) A teljes számított hallgatólétszámba finanszírozási formától függetlenül a felsõfokú szakképzésben, a szakirányú továbbképzésben résztvevõket és az állami ösztöndíjas doktorandusz hallgatókat kivéve az összes hallgató beleszámít azzal a feltétellel, hogy a figyelembe vett nem államilag finanszírozott számított hallgatólétszám nem lehet nagyobb az államilag finanszírozott számított hallgatólétszámnál. (3) Az államilag finanszírozott számított hallgatólétszámba csak az államilag finanszírozott hallgatók számítanak be. 5. Az államilag finanszírozott hallgató a képesítési követelményekben megjelölt tanulmányi idõnek megfelelõ számú megkezdett félévben szerepelhet az intézmény statisztikai jelentésében az államilag finanszírozott hallgatók között, és az intézmény ennek megfelelõen részesül a normatív támogatásokban. 6. (1) E rendelet alkalmazásában a felsõoktatási intézmények oktatói a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 2. számú mellékletében felsorolt munkaköröket betöltõ teljes munkaidõs oktatók. (2) E rendelet alkalmazásában a felsõoktatási intézmények kutatói a Kjt. 2. számú mellékletében felsorolt munkaköröket betöltõ kutatók. A kutatók számított létszáma a KSH munkaügyi statisztikája alapján kerül meghatározásra. (3) E rendelet alkalmazásában minõsített oktatók azok az (1) bekezdés szerinti oktatók, akik a) az Ftv (1) bekezdésében meghatározott tudományos fokozattal, illetve mesterfokozattal, vagy b) az Ftv (8) bekezdése alapján a felsõoktatási intézményekben a habilitáció, egyetemi, fõiskolai tanári kinevezés, egyetemi docensi kinevezés feltételeként az Ftv.-ben elõírt doktori fokozattal egyenértékûnek tekintett, a Kossuth-díjról és Széchenyi-díjról szóló évi XII. törvényben meghatározott díjakkal, a testkulturális felsõoktatásban az Olimpiai Játékokon, felnõtt világbajnokságon, felnõtt Európa-bajnokságon elért elsõ három helyezés valamelyikével, továbbá a mûvészeti karon, szakon elõírt DLA mesterfokozattal a Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló évi XXXI. törvényen alapuló kormányrendeletben meghatározott, illetve miniszteri rendeletek alapján adományozható mûvészeti díjakkal, vagy a Magyar Akkreditációs Bizottság által ezekkel egyenértékûnek tekintett külföldi mûvészeti elismerésekkel rendelkeznek. A képzési és fenntartási normatív támogatás meghatározása és felhasználásának szabályai 7. (1) A felsõoktatási intézmények a képzési és fenntartási normatív támogatásban e rendelet keretében meghatározott módon részesülnek utólagos finanszírozás keretében. (2) A képzési és fenntartási normatív támogatás a) oktatási támogatásból, b) tudományos támogatásból, c) fenntartási támogatásból áll. (3) A képzési és fenntartási normatív támogatásról az intézmények önállóan rendelkeznek. 8. (1) A képzési és fenntartási normatív támogatás a felsõoktatási intézmények alábbi tevékenységi körébe tartozó mûködtetési és fenntartási feladatai ellátásának költségvetési támogatására szolgál: a) az Ftv. 7. -a (1) (2) bekezdésében foglalt feladatok és a képesítési követelmények szerinti oktatási tevékenységek, beleértve az Ftv. 7. (1) bekezdésének e) pontja alapján a képesítési követelményekben rögzített nyelvi követelmények teljesítéséhez a nappali tagozatos hallgatók részére nyelvoktatás biztosítását és az Ftv. 9/B. (5) bekezdése alapján a doktori képzésben résztvevõk oktatói tevékenységét, b) az oktatáshoz kapcsolódó kutatási tevékenység, c) a doktori képzéshez kapcsolódó feladatok, d) a képzés és a kutatás alapfeltételét biztosító könyvtári (dokumentum- és szakirodalmi információ) szolgáltatás, valamint e) a felsõoktatási intézmények egyéb központi, illetve karhoz tartozó általános oktatási, illetve nem oktatási egységeinek feladatai. (2) A fogyatékossággal élõ hallgatók létszáma alapján az intézmények a 12. -ban foglaltak szerint kiegészítõ normatív támogatást kapnak. (3) A felsõoktatási intézmények az államilag finanszírozott és meghirdetett szakok, az intézményi szintû szervezeti egységek sajátosságainak figyelembevételével, azok mûködõképességének fenntartása érdekében gazdálkodási szabályzatukban alakítják ki a költségvetésben biztosított támogatás belsõ elosztási rendjét, azzal a megkötéssel, hogy az egyes feladatok ellátásához biztosított támogatás összege a évi összegnél legfeljebb 2%-kal lehet kevesebb.

46 4326 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám Az oktatási támogatás 9. A képzési és fenntartási normatív támogatás oktatási támogatási része a felsõoktatási intézmények szakjaihoz tartozó államilag finanszírozott számított hallgatólétszámok és a szakok finanszírozási csoportjához tartozó normatívák szorzatainak összege. Az egyes szakok finanszírozási csoportokba sorolását a 2. számú melléklet tartalmazza. A tudományos támogatás 10. (1) A képzési és fenntartási normatív támogatás tudományos támogatási része az alábbi összegekbõl áll: a) a teljes munkaidõben foglalkoztatott oktatók, valamint a kutatók számított létszáma és az 1. számú melléklet B. 1. pontjában meghatározott oktatói-kutatói normatíva szorzata; ez a teljes munkaidõben foglalkoztatott minõsített oktatók esetében az 1. számú melléklet B. 1. pontjában meghatározott oktatói-kutatói normatíva kétszerese; b) az államilag finanszírozott doktorandusz hallgatók létszáma és az 1. számú melléklet B. 2. pontjában meghatározott doktorandusz normatíva szorzata; c) az Ftv. 9/E. (1) bekezdése alapján számított normatív kutatástámogatás; d) a kutatóintézetek támogatása. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben szereplõ teljes munkaidõben foglalkoztatott oktató és minõsített oktató több intézménynél áll teljes munkaidõs alkalmazásban, az õt foglalkoztató intézményeknek nyilatkoztatniuk kell a más intézményeknél fennálló teljes munkaidõs jogviszonyáról és annak kezdõ idõpontjáról. Az oktató nyilatkozatában meghatározhatja, hogy melyik legyen az az egy intézmény, amelyik az 1. számú melléklet B. 1. pontja szerinti támogatásra jogosult. A további teljes munkaidõs jogviszonyok után a foglalkoztató intézmény nem jogosult az 1. számú melléklet B. 1. pontja szerinti támogatási összegre. (3) Amennyiben az oktató nyilatkozatában nem határozza meg, hogy mely intézmény jogosult az 1. számú melléklet B. 1. pontja szerinti támogatásra, akkor azt a jogviszonyok keletkezési idõpontja alapján az oktatót korábban foglalkoztató intézmény részére kell biztosítani. (4) A nyilatkozatnak a szeptember 1-jén fennálló állapotot kell tükröznie, és az egyes intézményekben tett nyilatkozatok egymástól eltérõek nem lehetnek. A fenntartási támogatás 11. A képzési és fenntartási normatív támogatás fenntartási támogatási része az alábbi összegekbõl áll: a) az intézmény összes alkalmazotti létszáma kivéve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár forrásából támogatott alkalmazottak és a közoktatási feladatot ellátó alkalmazottak és az 1. számú melléklet C. 1. pontjában meghatározott alkalmazottakra vetített fenntartási támogatás szorzata; b) az intézmény teljes számított hallgatólétszáma és az 1. számú melléklet C. 2. pontjában meghatározott hallgatókra vetített fenntartási támogatás szorzata; c) az intézményesen elkülönülõ képzési helyek esetében az 1. számú melléklet C. 3. pontjában felsorolt szakjaik után az intézmények kiegészítõ fenntartási támogatásban részesülnek, melynek értéke az ezen szakokhoz tartozó államilag finanszírozott számított hallgatólétszám és az 1. számú melléklet C. 3. pontjában meghatározott hallgatókra vetített kiegészítõ fenntartási támogatás szorzata; d) intézményenként a tárgyévet megelõzõ évi képzési és fenntartási támogatás 15,5%-a. A fogyatékossággal élõ hallgatók után adott kiegészítõ támogatás 12. (1) A külön jogszabályban meghatározott fogyatékossággal élõ hallgatók után adott kiegészítõ normatív támogatás az e rendeletben szabályozott államilag finanszírozott képzésben részt vevõk mellett kiterjed a költségtérítéses képzésben, illetve a távoktatási képzési formában részt vevõ hallgatókra is. (2) A fogyatékossággal élõ hallgatók után adott normatív támogatás kizárólag az alábbi, a fogyatékossággal élõ hallgatók képzését támogató tevékenységekre vagy eszközök beszerzésére használható fel: a) a fogyatékossággal élõ hallgatók képzését közvetlenül segítõ tárgyi eszközök vásárlására, melyek az intézmény tulajdonát képezik, valamint sérülésspecifikus képzési anyagok kidolgozására, b) a fogyatékossággal élõ hallgatót rendszeresen segítõ személy (pl. szakember, rokon, hallgatótárs, jelnyelvi tolmács) díjazására, dologi kiadására, c) a fogyatékossággal élõ hallgatókkal foglalkozó koordinátor díjazására, d) közlekedésükben akadályozott hallgatók szállításához való hozzájárulásra. (3) A fogyatékossággal élõ hallgatók normatív támogatása nem használható fel olyan feladatok megvalósítására,

47 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4327 melyekre egyéb költségvetési támogatási forrás már biztosított. (4) A támogatás mértéke a fogyatékossággal élõ hallgatók tényleges létszáma és az 1. számú melléklet D. pontja szerinti kiegészítõ normatíva szorzata. A tényleges létszámot külön felmérés alapján kell meghatározni. Vegyes és záró rendelkezések 13. (1) A 10. (1) bekezdésének c) pontja alapján biztosított támogatás 2004-ben megegyezik a 2003-ban a 6/1997. (II. 12.) MKM rendelet alapján számított normatív kutatástámogatás összegével. A 10. (1) bekezdés d) pontja alapján biztosított támogatás 2004-ben megegyezik a 2003-ban biztosított összeggel. (2) A 2. számú mellékletben fel nem sorolt, egyetemi szinten oktatott hitéleti-hittudományi szakok a 4. finanszírozási csoportba, a fõiskolai szinten oktatott hitéleti-hittudományi szakok a 7. finanszírozási csoportba tartoznak. (3) A fogyatékossággal élõ hallgatók létszáma alapján adott kiegészítõ normatív támogatást a felsõoktatási intézmény számára a fejezeti felsõoktatási programfinanszírozási elõirányzatokból kell biztosítani. (4) A év folyamán meginduló kísérleti kétciklusú képzésben résztvevõ egyetemek a szakmai alapképzés (fõiskolai szintû képzés) esetében is az 1. számú melléklet A. pontja szerinti 2-es, 3-as és 4-es finanszírozási csoportú egyetemi szintû normatívák szerinti támogatást vehetik igénybe. (5) Az állami felsõoktatási intézmények esetén évre e rendelet szerint számított támogatásokat és a részben normatív, részben bázisalapon számított programfinanszírozási támogatás együttes összegét össze kell vetni a évi hasonló aktuális elõirányzattal. Amennyiben a számított támogatás évi összege 2%-ot meghaladóan kisebb az elõzõ évi aktuális elõirányzatnál, illetve azt 5%-nál nagyobb mértékben haladja meg, akkor 2% mértékig azt ki kell egészíteni, illetve +5% mértékre le kell csökkenteni az intézmények zökkenõmentes gazdálkodása érdekében. A támogatáscsökkentést vagy növelést a programfinanszírozási elõirányzat korrekciójával kell átvezetni. (6) A nem állami felsõoktatási intézmények esetén a évre e rendelet szerint számított támogatások összegét össze kell vetni a évi hasonló aktuális támogatással. Amennyiben a számított támogatás évi összege 2%-ot meghaladóan kisebb az elõzõ évi aktuális támogatásnál, illetve azt 5%-nál nagyobb mértékben haladja meg, akkor 2% mértékig azt ki kell egészíteni, illetve +5% mértékre le kell csökkenteni az intézmények zökkenõmentes gazdálkodása érdekében. (7) Az e rendelet 1. számú mellékletében az oktatási, a tudományos és a fenntartási normatív elemek összegéhez biztosított támogatás mértéke az éves költségvetésben meghatározott feltételek figyelembevételével módosulhat, de az intézményi költségvetésben biztosított elõirányzaton túli többlettámogatás igényével nem járhat. A módosítást az oktatási miniszter az érintett miniszterek véleményének kikérése mellett hajtja végre. 14. E rendelet alkalmazásában megkezdett félévnek minõsül az a félév, amelyre a hallgató beiratkozott, és a beiratkozástól számított 60 napon belül az intézménynél nem kérte az adott félévre hallgatói jogviszonyának szüneteltetését. 15. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, és január 1-jén hatályát veszti. Rendelkezéseit a (2) bekezdésében foglaltak kivételével január 1-jétõl kell alkalmazni. (2) A 10. (2) (4) bekezdéseiben foglaltakat szeptember 1-jétõl kell alkalmazni. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a felsõoktatási normatív kutatástámogatás felosztásáról és felhasználásáról szóló 6/1997. (II. 12.) MKM rendelet. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Európai Közigazgatási Képzési Ösztöndíj megalapításáról szóló 92/1998. (V. 8.) Korm. rendelet 10. (2) bekezdésében a,,120/2000. (VII. 7.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplõ 3-as finanszírozási csoport éves normatívájának 20%-át szövegrész helyébe a,,felsõoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történõ évi finanszírozásáról szóló 80/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplõ 4-es finanszírozási csoport éves normatívájának 33%-át szövegrész lép. (5) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) a doktori képzésrõl és fokozatszerzésrõl szóló 51/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: doktori rendelet) 9. (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(5) A támogatás összege azonos a (3) bekezdésben meghatározott hallgatótól be nem szedett tandíj, illetõleg költségtérítés összegével, de legfeljebb a külön jogszabályban meghatározott doktorandusz képzési normatíva öszszege lehet. ; b) a doktori rendelet melléklete hatályát veszti; c) ahol más jogszabály,,állami (doktori) ösztöndíjas doktoranduszok képzési normatíváját említi, úgy e rendelet 10. b) pontja, illetve e rendelet 1. számú melléklet

48 4328 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám B. 2. pontja szerinti doktorandusz képzési normatívát kell érteni. (6) Az egyetemi és fõiskolai hallgatók által fizetendõ díjakról és térítésekrõl, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról szóló 51/2002. (III. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 22. (3) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(3) Az (1) bekezdés szerint mentesülõk esetében a képzés költségvetési támogatása a felsõoktatási intézmény által lejelentett létszámból a felsõoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történõ évi finanszírozásáról szóló 80/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: finanszírozási rendelet) 9. -a és 11. c) pontja szerint számított összeg. Szakirányú továbbképzés esetében az Oktatási Minisztérium teszi közzé a szakok finanszírozási csoportokba történõ besorolását. Szakirányú továbbképzések esetén az intézmény jogosult a 11. b) pontja szerinti támogatásra is. Az adott hallgató után járó támogatás összege azonban nem haladhatja meg a hallgató által felvett szak megállapított költségtérítését. (7) Az R. 22. (1) bekezdésében az,,adott félév elsõ napján szövegrész helyébe,,az adott félév (oktatási idõszak) elsõ napján szövegrész lép. Az R. 23. (3) bekezdésében a,,számított egyenértékû létszám szövegrész helyébe a,,számított hallgatólétszám szövegrész lép. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök 1. számú melléklet a 80/2004. (IV. 19.) Korm. rendelethez A. Az oktatási támogatás összegének megállapításához szükséges normatívák értékei Általános orvos és fogorvos szak Egyetemi szintû képzés a teljes képzési idõ alatt Fõiskolai szintû képzés (szakmai alapképzés) a teljes képzési idõ alatt Finanszírozási csoport Normatíva (Ft/fõ/év) B. A tudományos támogatás összegének megállapításához szükséges normatívák értékei B. 1. Oktatói-kutatói normatíva Normatíva (Ft/fõ/év) B. 2. Doktorandusz normatíva Természettudományok, agrártudományok, mûszaki tudományok és orvostudományok tudományterülete és a mûvészetek területe Társadalomtudományok, bölcsészettudományok és hittudomány tudományterület Normatíva (Ft/fõ/év) C. A fenntartási támogatás összegének megállapításához szükséges normatívák értékei C. 1. Az alkalmazottakra vetített fenntartási támogatás Normatíva (Ft/fõ/év) C. 2. A hallgatókra vetített fenntartási támogatás Normatíva (Ft/fõ/év)

49 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4329 C. 3. A hallgatókra vetített kiegészítõ fenntartási támogatás Általános orvos és fogorvos szak Állatorvos szak, agrár szakok Tanár, tanító és óvodapedagógus szakok Normatíva (Ft/fõ/év) D. A fogyatékossággal élõ hallgatók tényleges létszáma alapján adott kiegészítõ támogatás normatívája A fogyatékossággal élõ hallgatók tényleges létszáma alapján adott kiegészítõ támogatás normatívája Normatíva (Ft/fõ/év) számú melléklet a 80/2004. (IV. 19.) Korm. rendelethez A felsõoktatásban mûködõ szakok (finanszírozási) számítási alap szerinti csoportba sorolása Egyetemi szintû alapképzési szakok agrárkémikus agrármérnöki 3 agrármérnöki 3 alkalmazott matematikus 3 alkalmazott növénybiológus 3 alkalmazott nyelvészet 4 alkalmazott zoológus 3 altajisztika 4 amerikanisztika 4 angol nyelv és irodalom 4 anyagmérnöki 3 arab 4 assziriológia 4 ábrázológeometria-tanári 3 állatorvosi 2 általános (és alkalmazott) nyelvészet 4 általános orvostudományi 1 ápoló 2 bánya- és geotechnikai 3 biofizikus 3 biológiatanári 3 biológus 3 biomérnöki 3 bolgár nyelv és irodalom 3 cseh nyelv és irodalom 4 csillagász 3 design menedzser 2 egészségtantanár 3

50 4330 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám egészségügyi mérnök 3 egészségügyi tanár 2 egyházzene, tanár 2 egyiptológia 4 elméleti nyelvészet 4 elõkészítéstechnikai 3 energetikai 3 erdõmérnöki 3 eszperantó 4 esztétika 4 etika, ember- és társadalomismeret 4 élelmiszer minõségbiztosító agrármérnöki 3 élelmiszermérnöki 3 énekmûvész, -tanár 2 ének-zenetanár, karvezetés 2 építész 2 építészmérnöki 3 építõmérnöki 3 észt 4 faipari mérnöki 3 festõ 2 film- és televízióoperatõr 2 film- és televízióproducer 2 film- és televíziórendezõ 2 filmelmélet és filmtörténet 4 filozófia 4 finn nyelv és irodalom 4 finnugor 4 fizikatanári 3 fizikus 3 fizikus informatikus 3 fizikus-mérnök 3 fogorvostudományi 1 folyamatszabályozó mérnöki 3 formatervezõ 2 földmérõ és térinformatikai 3 földrajztanári 3 francia nyelv és irodalom 4 gazdálkodási 4 gazdálkodási szakos közgazdász tanári 4 gazdasági agrármérnöki 3 gazdasági informatika 3 gazdaságmatematikai elemzõ 4 geofizikus 3

51 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4331 geográfus 3 geológus 3 gépészmérnöki 3 gyógypedagógia 3 gyógypedagógia szakos tanár 3 gyógyszerésztudományi 3 gyógytestnevelõ tanár 3 hangszermûvész, tanár 2 hebraisztika 4 hittanár 4 holland nyelv és irodalom 4 horvát nyelv és irodalom 3 humánkineziológia 3 humán szervezõ 4 indológia 4 informatikatanári 3 informatikus agrármérnök 3 informatikus egészségügyi menedzser 3 informatikus fizika 3 informatikus könyvtáros 3 informatikus vegyész 3 intermédia 2 ipari termék- és formatervezõi 3 iranisztika 4 japán 4 jogász 4 karmesterképzõ 2 kertészmérnöki 3 kémiai informatikus 3 kémiatanári 3 képgrafika 2 kínai 4 klinikai kémikus 3 kohómérnöki 3 kommunikáció 4 koreográfus 2 könnyûipari mérnök 3 könyvtáros 3 környezetgazdálkodási agrármérnöki 3 környezetmérnöki 3 környezettan-tanári 3 környezettudományi 3 közgazdasági 4 közgazdasági programozó matematikus 3

52 4332 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám közgazdasági szakos közgazdász tanári 4 közigazgatási 4 közlekedésmérnöki 3 kulturális antropológia 4 latin nyelv és irodalom 4 látványtervezõ 2 lengyel nyelv és irodalom 3 levéltár 4 magyar mint idegen nyelv 4 magyar nyelv és irodalom 4 matematikatanári 3 matematikus 3 meteorológus 3 mezõgazdasági gépészmérnöki 3 mezõgazdasági gépészmérnöki, páncélos és gépjármû-technikai mérnöktiszti 3 mérnök-fizikus 3 mérnöktanári (agrár) 3 mérnöktanári (mûszaki) 3 molekuláris biológus 3 mongol 4 mozgókép-tudományi 2 multimédia programszerkesztõ-rendezõ 2 mûszaki földtudományi 3 mûszaki informatikai 3 mûszaki menedzser 3 mûvelõdési (és felnõttképzési) menedzser 4 mûvelõdésszervezõ 4 mûvészettörténet 4 mûvészettudomány 4 nemzetközi kapcsolatok 4 nemzetközi tanulmányok 4 néderlandisztika 4 német nemzetiségi nyelv és irodalom 3 német nyelv és irodalom 4 népegészségügyi felügyelõ 2 néprajz 4 növényorvosi 3 olaj- és gázmérnöki 3 olasz nyelv és irodalom 4 operaénekes, magánénektanár 2 orosz nyelv és irodalom 4 orvosbiológiai mérnök 3 ógörög 4 összehasonlító irodalomtörténet 4

53 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4333 összehasonlító irodalomtudomány 4 papíripari mérnöki 3 pedagógia 4 pénzügyi 4 politikaelmélet 4 politológia 4 politológus-közgazdász 4 portugál nyelv és irodalom 4 programtervezõ matematikus 3 pszichológia 3 rabbiképzõ 4 rádiós és televíziós zenei rendezõ 2 rendszerinformatikai 3 restaurátor 2 régészet 4 román nyelv és irodalom 3 romológia 3 skandinavisztika 4 skandinavisztika (dán, norvég, svéd) 4 spanyol nyelv és irodalom 4 szerb nyelv és irodalom 3 szilikátipari tervezõ 2 színész 2 színházrendezõ 2 színháztörténet 4 színháztudományi 2 szlovák nyelv és irodalom 3 szlovén nyelv és irodalom 3 szobrász 2 szociális munkás 3 szociálpolitikai 3 szociálpolitikus-közgazdász 4 szociológia 4 szociológus-közgazdász 4 szolfézstanár 2 tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési 3 technikatanári 3 településmérnöki 3 televíziós mûsorvezetõ, rendezõ 2 teológia 4 tervezõgrafika 2 testnevelõ tanár 3 textiltervezõ 2 térképész 3

54 4334 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám tibeti 4 török 4 történelem 4 ukrán nyelv és irodalom 3 új- és legújabb kori történeti muzeológia 4 újgörög nyelv és irodalom 3 vallástudomány 4 vegyész 3 vegyészmérnöki 3 védõnõ 2 vidékfejlesztési agrármérnöki 3 villamosmérnöki 3 vizuális és környezetkultúra-tanári 2 vizuális kommunikáció 2 vizuális nevelõtanár 2 zeneelmélet-tanár 2 zenei menedzser 2 zeneszerzés, tanár 2 zenetudományi tanár 2 zongorakísérõ-korrepetítor 2 zsidó mûvelõdéstörténet 4 Fõiskolai szintû alapképzési szakok adásrendezõ 5 agrár szakoktató 6 agrármenedzser 7 alkalmazott fizikus 6 angol nyelv és irodalom 7 angol nyelvtanári 7 anyagmérnöki 6 állattenyésztõ mérnöki 6 általános közgazdasági 7 általános szociális munkás 7 ápoló 5 balettmûvész 2 bánya- és geotechnikai 6 bibliaoktató 7 biológiatanári 6 biológus laboratóriumi operátor 6 biomérnöki 6 biztonságtechnikai 6 blockflõte 5 buddhista tanító 7

55 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4335 diagnosztikai képalkotó 5 diakónus 7 dietetikus 5 edzõ 6 egészségbiztosítási 5 egészségtantanár 6 egészségügyi szakoktató 5 egészségügyi ügyvitelszervezõ 5 egyházzene, tanár 5 energetikai 6 eszperantó nyelvtanár 7 európai közszolgálati és üzleti szervezõ 7 élelmiszeripari gépészmérnöki 6 élelmiszer-technológus mérnöki 6 ének-zene, -népzenetanár 5 ének-zenetanár 5 ének-zenetanár, egyházzene 5 ének-zenetanár, karvezetés 5 építészmérnöki 6 építõmérnöki 6 értelmileg akadályozottak pedagógiája 5 faipari mérnöki 6 fizikatanári 6 fotóriporter- és képszerkesztõi 5 földmérõ mérnöki 6 földrajztanári 6 földrendezõ mérnöki 6 francia nyelv és irodalom 7 francia nyelvtanári 7 fúvószenekari karnagy 5 gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment 7 gazdasági informatikai 7 gazdasági mérnöki 6 gazdaságismeret tanár 7 gazdálkodási 7 gépészmérnöki 6 gyártásszervezõ 5 gyógypedagógia tanári 5 gyógytornász 5 gyors- és gépírás 7 hallássérültek pedagógiája 5 hangmesteri 5 hangszertanár, kamaramûvész 5 háztartásökonómia-életvitel tanár 7 hitoktató 7

56 4336 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám hittanár 7 hittanár-nevelõ 7 horvát nemzetiségi nyelv és irodalom 6 humánerõforrás menedzser 7 idegenforgalmi és szálloda 7 idegenforgalmi-szállodai közgazdász tanári 7 igazgatásszervezõ 7 igazságügyi ügyintézõ 7 informatikus könyvtáros 6 informatikus közgazdász 7 ingatlan-nyilvántartási szervezõ 6 jazzének elõadómûvész, tanár 5 jazzhangszer elõadómûvész, tanár 5 jazz-zeneszerzés és hangszerelés, jazzelmélet tanár 5 judaisztika tanár 7 kameraman 5 kántor 7 kereskedelmi 7 kereskedelmi közgazdász tanári 7 kereskedelmi szakoktató 7 kertészmérnöki 6 kémiatanári 6 kohómérnöki 6 kommunikáció 7 kommunikációtechnikai mérnöki 6 konduktor-óvodapedagógus 5 konduktor-tanító 5 koreográfus 5 könyvtár 6 könnyûipari 6 környezetgazdálkodási agrármérnöki 6 környezetmérnöki 6 környezetvédelem-tanári 6 közegészségügyi járványügyi felügyelõ 5 közlekedésmérnöki 6 közszolgáltatási közgazdász 7 külgazdasági 7 latin nyelv és irodalom 7 látássérültek pedagógiája 5 látványtervezõ 5 lelkipásztori munkatárs 7 liturgiatörténet-elõadó 7 logopédia 5 magánénektanár, ének-kamaramûvész 5 magyar nyelv és irodalom 7

57 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4337 matematikatanári 6 meliorációs mérnöki 6 mentõtiszt 5 mezõgazdasági gépészmérnöki 6 mezõgazdasági mérnöki 6 mezõgazdasági szakigazgatási szervezõ mérnöki 6 mérnöktanári (agrár) 6 mérnöktanári (mûszaki) 6 munkaügyi kapcsolatok 7 munkavállalási tanácsadó 7 mûszaki informatikai 6 mûszaki menedzser 6 mûszaki szakoktató 6 mûvelõdésszervezõ 7 nemzetiségi óvodapedagógus 6 nemzetiségi tanító 6 nemzetközi kapcsolatok 7 nemzetközi kommunikáció 7 nemzetközi marketing és teljes körû minõségirányítás (TQM) 7 nevelõtanár 7 német nemzetiségi nyelv és irodalom 6 német nyelv és irodalom 7 német nyelvtanári 7 néptánc-színházi tánc 2 nonprofit gazdálkodási 7 növénytermesztési mérnöki 6 olasz nyelv és irodalom 7 olasz nyelvtanári 7 optometrista 5 orosz nyelv és irodalom 7 orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus 5 óvodapedagógus 7 pedagógia 7 pénzügyi 7 programozó matematikus 6 pszichológia 6 pszichopedagógia 5 rajztanári 5 rekreáció 6 repülõmérnöki 2 régizenetanár, kamaramûvész 5 román nemzetiségi nyelv és irodalom 6 spanyol nyelv és irodalom 7 spanyol nyelvtanári 7 sportmenedzser 6

58 4338 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám szakedzõ 6 szakoktató 6 számítástechnika-tanári 6 számviteli 7 személyügyi szervezõ 7 színész 5 szlovák nemzetiségi nyelv és irodalom 6 szlovén nemzetiségi nyelv és irodalom 6 szociálpedagógus 7 szolfézstanár 5 szomatopedagógia 5 szõlész-borász 6 tanító 7 tanulásban akadályozottak pedagógiája 5 tájgazdálkodási 6 táncelméleti szakíró 5 táncpedagógus 2 társadalombiztosítási 7 technikatanári 6 településmérnöki 6 teológia 7 természetvédelmi mérnök 6 testnevelés-rekreáció 6 testnevelõtanár 6 történelem 7 tûzvédelmi 6 ukrán nyelv és irodalom 6 ügyviteli 7 üzleti kommunikáció 7 vadgazda mérnöki 6 vágó 5 vállalkozásszervezõ 7 vállalkozó-menedzser 7 vegyész-fizikus laboratóriumi operátor 6 vegyészmérnöki 6 vendéglátó és szálloda 7 vendéglátó szakoktató 7 vendéglátó-szállodai közgazdász tanári 7 védõnõ 5 vidékfejlesztési agrármérnöki 6 villamosmérnöki 6 vizuális kommunikáció tanári 5 zeneelmélet-szolfézstanár, karvezetés 5 zongorakísérõ-korrepetítor 5 zsidó közösség-szervezõ (szociális munkás) 7

59 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4339 Felsõfokú szakképzési szakok agrárkereskedelmi menedzser-asszisztens 6 banki szakügyintézõ 7 csecsemõ- és kisgyermeknevelõ-gondozó 7 energetikai mérnökasszisztens 6 élelmiszeripari menedzser 6 faipari termelésszervezõ 6 gazdasági idegen nyelvi levelezõ 7 gazdálkodási menedzser-asszisztens 7 gépipari mérnökasszisztens 6 hulladékgazdálkodási technológus 6 idegenforgalmi szakmenedzser 7 ifjúságsegítõ 7 informatikai statisztikus és gazdasági tervezõ 7 intézményi kommunikátor 7 jogi asszisztens 7 kereskedelmi szakmenedzser 7 képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens 5 képzési szakasszisztens 7 kis- és középvállalkozási menedzser 7 könnyûipari mérnökasszisztens 6 logisztikai mûszaki menedzser-asszisztens 6 mezõgazdasági menedzser-asszisztens 6 mezõgazdasági mûszaki menedzser-asszisztens 6 médiatechnológus 7 moderátor 7 mûszaki informatikai mérnökasszisztens 6 orvosdiagnosztikai laboratóriumi technológus 5 pénzügyi szakügyintézõ 7 reklámszervezõ szakmenedzser 7 sajtótechnikus 7 sportkommunikátor 7 számviteli szakügyintézõ 7 szülésznõ 5 telekommunikációs asszisztens 7 televíziómûsor-gyártó 7 terméktervezõ mûszaki menedzserasszisztens 6 titkárságvezetõ 7 üzletviteli szakmenedzser 7 vegyész mérnök-asszisztens 6 vegyipari-gépészmérnök asszisztens 6 vendéglátó szakmenedzser 7 villamos mérnökasszisztens 6

60 4340 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám A Kormány 81/2004. (IV. 19.) Korm. rendelete az általános forgalmi adó visszatérítésérõl szóló egyes kormányrendeletek módosításáról A Kormány az általános forgalmi adóról szóló évi LXXIV. törvény 71. -a (1) bekezdésének a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. A külföldön nyilvántartásba vett adóalany számára adható általános forgalmiadó-visszatérítésrõl szóló 2/1993 (I. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 2/1993. Korm. rendelet) 1. -a helyébe a következõ rendelkezések lépnek:,,1. (1) Az a Tv. 4. -ában meghatározott adóalany, aki (amely) a tárgyévben, illetve a 4. (3) bekezdésében meghatározott idõszakban a) nem rendelkezik belföldön a termék beszerzésével és a szolgáltatás igénybevételével legközvetlenebbül érintett székhellyel, illetve állandó telephellyel ide nem értve a kereskedelmi képviseletet és a fióktelepet, ezek hiányában pedig állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, továbbá b) nem teljesít belföldön termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást, kivéve ba) ha olyan tevékenységet végez, amelyre vonatkozóan a Magyarországon keletkezett adófizetési kötelezettség nem õt terheli (Tv. 40. (2) és (7) bekezdések); bb) ha teherközlekedést, illetve ahhoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat végez, amennyiben azok a Tv. 11/A. h) j) bekezdése, valamint a Tv. 12. h) bekezdése alapján adómentesek [az a) b) pontok a továbbiakban együtt: külföldön nyilvántartásba vett adóalany] a (2) bekezdésben meghatározott esetekben jogosult arra, hogy a gazdasági tevékenységhez belföldön beszerzett és kifizetett termék és igénybe vett szolgáltatás árában foglalt, illetve importált termék esetén az általa megfizetett általános forgalmi adót, valamint az általa kifizetett kompenzációs felárat (a továbbiakban: adó) visszaigényelje. (2) A külföldön nyilvántartásba vett adóalany akkor jogosult az adóvisszatérítésre, ha a) az Európai Közösség valamely tagállamában adóalanyként nyilvántartásba vették, vagy b) a nyilvántartás szerinti állam és a Magyar Köztársaság között viszonosság áll fenn. (3) A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszternek a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben kialakított állásfoglalása az irányadó. Az állásfoglalást a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában kell közzétenni. 2. (1) A 2/1993. Korm. rendelet 3. -ának (1) (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:,,3. (1) Az adó-visszatérítés az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal Észak-budapesti Igazgatóságához (a továbbiakban: adóhatóság) az e célra rendszeresített, írásban benyújtott kérelemre történik. (2) Az adó-visszatérítési jog gyakorlásának feltétele, hogy a külföldön nyilvántartásba vett adóalany a) igazolja, hogy az adó összegét vagy mértékét elkülönítetten tartalmazó eredeti számla, egyszerûsített számla, elektronikus úton kibocsátott számla (a továbbiakban együtt: számla), valamint kompenzációs felár fizetése esetén a Tv. 59. (1) bekezdése szerint kiállított, felvásárlást igazoló bizonylat kiállításának évében (a továbbiakban: tárgyév),,hozzáadottérték-adó típusú forgalmi adó fizetésére kötelezett, annak az államnak az illetékes hatósága által kiállított okirattal, ahol ilyen személyként nyilvántartásba vették; b) nyilatkozzon az 1. (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott feltételek teljesülésérõl, valamint arról, hogy az adó-visszatérítésre jogosító ráfordításait üzleti költségként számolta el; c) csatolja ca) a nevére vagy belföldi kereskedelmi képviselete nevére kiállított számlát, az elektronikusan kiállított számlát a rendelet 6. (2) szerint, illetve termékimport esetén az adó összegét közlõ határozatot (a továbbiakban: határozat), cb) a 2. (4) bekezdése szerinti esetben csatolja a vámkezelés során hitelesített egységes vámáru nyilatkozat 7. számú példányát, illetve a belföldi adóalany vevõ nyilatkozatát az adó teljes levonására való jogosultságáról, cd) az általa a Tv. 59. (1) bekezdése alapján kiállított, felvásárlást igazoló bizonylatot; d) nyilatkozzon arról, hogy a részére tévesen kiutalt összeget visszafizeti. (2) A 2/1993. Korm. rendelet 3. -ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(4) Az adó-visszatérítési jog csak olyan számla és határozat tekintetében érvényesíthetõ, amelynek adótartalma eléri vagy meghaladja a 25 eurót 3. A 2/1993. Korm. rendelet 4. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,4. (1) A külföldön nyilvántartásba vett adóalany adóvisszatérítési joga a számla, illetve a határozat kiállításának idõpontjában keletkezik. (2) A tárgyévben keletkezett adó-visszatérítési jogát a külföldön nyilvántartásba vett adóalany a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel a tárgyévet követõ naptári év január hónap 1. napjától kezdõdõen, legfeljebb azonban ugyanezen év június hónap 30. napjáig az adóhatósághoz be-

61 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4341 nyújtott kérelemmel érvényesítheti. A határidõ elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. (3) Amennyiben a külföldön nyilvántartásba vett adóalany adó-visszatérítési igénye kérelmenként eléri vagy meghaladja a 200 eurót, igényét negyedévente, a negyedévet követõ hónap utolsó napjáig az adóhatósághoz beérkezett kérelemmel terjesztheti elõ. (4) A (2) és a (3) bekezdéstõl eltérõen a külföldön nyilvántartásba vett adóalany adó-visszatérítési igényét év közben bármikor érvényesítheti, ha a tárgyéven belül igénye kérelmenként eléri vagy meghaladja a Ft-ot. 4. A 2/1993. Korm. rendelet 5. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(2) A visszatérített adó összegét az adóhatóság a külföldön nyilvántartásba vett adóalany választása szerint Magyarországon vezetett, vagy nyilvántartásba vétele szerinti államban vezetett bankszámlára utalja. Az átutaláshoz kapcsolódó költségek a külföldön nyilvántartásba vett adóalanyt terhelik, amely a visszatérített adóból visszatartandó. Amennyiben a visszatérítendõ adó várhatóan nem éri el az átutaláshoz kapcsolódó költségeket, a visszatérítés feltétele, hogy a külföldön nyilvántartásba vett adóalany elõzetesen megtéríti az átutalás valamennyi költségét. 5. A 2/1993. Korm. rendelet 6. -a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép, a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:,,(2) Külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelõen elektronikus úton kibocsátott számlákat külön jogszabály szerint meghatározott módon kell a külföldi adóalanynak kérelméhez csatolni. Elektronikus számlák benyújtása esetén az adóhatóság a számlát az (1) bekezdésben foglalt szabályoktól eltérõen nyilvántartásba veszi, de nem küldi vissza. 6. A külföldi utas számára adható általános forgalmiadóvisszatérítésrõl szóló 221/2001. (XI. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 221/2001. Korm. rendelet) 1. -ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:,,1. (1) Viszonosság esetén, ha a terméket személyi poggyászként végleges rendeltetéssel külföldre viszik, a külföldi utas jogosult a termék megvásárlásakor az árban foglalt általános forgalmi adó (a továbbiakban: adó) visszatérítésére. (2) Az adó-visszatérítés a mûalkotás, gyûjtemény, régiség (vtsz. ex 97), valamint a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CIII. törvény 61. -a szerinti dohánygyártmányok kivételével minden, a külföldi utas által személyi poggyászként kivitt, illetve útipoggyászként feladott, új állapotú termékre, valamint új állapotú személygépkocsira kiterjed. 7. A 221/2001. Korm. rendelet 2. -a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:,,(4) E rendelet alkalmazásában külföldnek az általános forgalmi adóról szóló évi LXXIV. törvény 13. (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott harmadik ország minõsül. 8. (1) A 221/2001. Korm. rendelet 3. -a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [3. (1) Az adó-visszatérítési jog a következõ feltételek együttes megléte esetén gyakorolható:],,a) a külföldi utas, illetve megbízottja a terméket új állapotban külföldre viszi, és ezt a tényt az a vámhatóság, amelynek illetékességi területén a külföldi utas az Európai Unió vámterületét elhagyja, aa) a számla, egyszerûsített számla (a továbbiakban: számla), valamint ab) az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (a továbbiakban: állami adóhatóság) által rendszeresített,,,a külföldi utas áfa-visszaigénylõ lapja vagy más, az adóhatóság által jóváhagyott nyomtatvány (a továbbiakban együtt: visszaigénylõ lap) záradékolásával igazolja, b) a termékeket külföldre szállítják a vásárlás napjától számított harmadik hónap utolsó napjáig, valamint (2) A 221/2001. Korm. rendelet 3. -a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(4) Az egyéb feltételek teljesülésétõl függetlenül a vámhatóság megtagadja az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolást akkor is, ha],,d) a vásárlás és a kivitel közötti idõtartam meghaladja az (1) bekezdés b) pontjában írt idõtartamot, 9. (1) A 221/2001. Korm. rendelet 4. -a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [4. (1) Az adó-visszatérítési jog gyakorlásának feltétele, hogy a külföldi utas],,c) csatolja a 3. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott vámhatóság által záradékolt visszaigénylõ lapot. (2) A 221/2001. Korm. rendelet 4. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(2) Az adó-visszaigénylési jog csak olyan számla tekintetében érvényesíthetõ, amelyben az adóval növelt végösszeg eléri vagy meghaladja a 175 eurót.

62 4342 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám 10. (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a április 30. napját követõen beszerzett termékekre és igénybe vett szolgáltatásokra, valamint ezen idõpontig teljesült termékimportra vonatkozóan benyújtott visszatérítési kérelmekre kell alkalmazni. (2) A 2/1993. Korm. rendelet 4. (2) és (3) bekezdésében, illetve a 221/2001. Korm. rendelet 4. (2) bekezdésében euróban meghatározott értékhatár forintösszegének megállapítása során a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamának alapulvételével, ezer forintra felfelé kerekítve kell megállapítani. (3) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a 221/2001. Korm. rendelet 3. -ának (4) és 5. -ának (1) bekezdésében szereplõ,,vámhatóság szövegrész helyébe a,,magyar vámhatóság szövegrész lép, a 3. -a (4) bekezdésének c) pontjában szereplõ,,43. (4) bekezdésében meghatározott szövegrész helyébe a,,43. (5) bekezdésében meghatározott szövegrész lép. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 82/2004. (IV. 19.) Korm. rendelete a légiközlekedéssel összefüggõ egyes kormányrendeletek módosításáról A légiközlekedésrõl szóló évi XCVII. törvény 73. -ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. A légiközlekedésrõl szóló évi XCVII. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 15. -ának (1) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki: [(1) A légiközlekedési hatóság engedélye a következõ személyek képzéséhez szükséges:],,d) a repülõtéri repüléstájékoztató szolgálatot (AFIS) ellátó szakszemélyzet. 2. (1) A Vhr ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) Légijármûvel fel- és leszállni a (2) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel kizárólag repülõtéren szabad. (2) A Vhr a a következõ (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg az eredeti (2) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:,,(2) A fel- és leszállás nem repülõtéren is történhet a következõ esetekben: a) állami légijármû fel- és leszállása, b) baleseti segélynyújtás érdekében szükséges fel- és leszállás, c) a légijármû tulajdonságai miatt a leszállás helye elõzetesen nem határozható meg, d) a leszállás a biztonság érdekében, veszélyhelyzetben szükséges. (3) A (2) bekezdés szerinti fel- és leszállással okozott kárt meg kell téríteni. 3. (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a magyar légtér igénybevételérõl szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet 3. -ának (4) (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(4) A Külügyminisztérium a kérelemrõl haladéktalanul értesíti a Polgári Légiközlekedési Hatóságot. Az Lt. 7. -ában elõírt hatósági hozzájárulás érdekében a Nemzetbiztonsági Hivatalt, az Információs Hivatalt, a Katonai Felderítõ Hivatalt, a Katonai Biztonsági Hivatalt, illetve a katonai légügyi hatóságot a Polgári Légiközlekedési Hatóság értesíti. (5) A kiadott hozzájárulások alapján a berepülési engedélyt a Polgári Légiközlekedési Hatóság adja ki, és azt megküldi a) a Külügyminisztérium útján az engedélykérelmet benyújtó ügyfélnek, b) a katonai légügyi hatóságnak, valamint c) a magyar légtér felügyeletéért és védelméért felelõs szerveknek. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a légi személyszállítás szabályairól szóló 25/1999. (II. 12.) Korm. rendelet 28. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,28. A légi személyszállítással összefüggõ kártérítés szabályait az Európai Parlament és a Tanács 889/2002/EK rendeletével módosított a légifuvarozók baleset esetén fennálló felelõsségérõl szóló, a Tanács 2027/97/EK rendelete tartalmazza. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök

63 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4343 A Kormány 83/2004. (IV. 19.) Korm. rendelete az egyes erõszakos bûncselekmények következtében sérelmet szenvedettek állam általi kárenyhítésének szabályairól szóló 209/2001. (X. 31.) Korm. rendelet módosításáról 1. Az egyes erõszakos bûncselekmények következtében sérelmet szenvedettek állam általi kárenyhítésének szabályairól szóló 209/2001. (X. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,1. (1) Kárenyhítésre irányuló kérelmet a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 3. -a szerint a magyar büntetõ joghatóság alá tartozó, e rendelet 2. -ában és 4. -ában felsorolt és július 7-e után elkövetett bûncselekményekkel összefüggésben lehet benyújtani. (2) E rendeletben írt feltételek fennállása esetén kárenyhítésre tarthat igényt: a) a magyar állampolgár, b) az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára, c) a külön jogszabály szerint bevándorolt, letelepedett, valamint menekültként, illetve menedékesként elismert külföldi. (3) Egyéb esetben a Magyar Köztársaság területén jogszerûen tartózkodó külföldi kárenyhítésre viszonosság esetén tarthat igényt. A viszonosság fennállása kérdésében az igazságügy-miniszter nyilatkozata az irányadó. (4) Magyar állampolgár a sérelmére külföldön elkövetett bûncselekménnyel összefüggésben kárenyhítésre akkor terjeszthet elõ igényt, ha azonnali segítségre szorul és a bûncselekmény elkövetésének helye szerinti állam nem nyújt semmilyen támogatást. Ez esetben a kérelem a konzuli szolgálatnál is benyújtható. A magyar állampolgárt külföldön ért bûncselekménybõl eredõ sérelem enyhítése érdekében a konzuli szolgálat és a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány együttmûködik abban, hogy a segítségre szoruló magyar állampolgár e rendelet szerinti feltételekkel támogatáshoz jusson. (5) Ha a (2) bekezdés b) pontjában megjelölt személy, illetve a (3) bekezdésben meghatározott külföldi a Magyar Köztársaság területén nem rendelkezik lakóhellyel és nem tartózkodik itt életvitelszerûen, illetõleg a (4) bekezdés esetén a magyar állampolgár csak elõzetes pénzbeli támogatásban részesíthetõ. Esetükben a rászorultságot vélelmezni kell. (6) Különös méltánylást érdemlõ esetben, kárenyhítésben részesíthetõ a (2) bekezdés szerinti személy, ha az (1) bekezdésben megjelölt idõpontot megelõzõen elkövetett, a 2. -ban és a 4. -ban meghatározott bûncselekménnyel összefüggésben a sértett életét vesztette, vagy maradandó fogyatékosságot szenvedett, illetõleg a bekövetkezett súlyos egészségkárosodás, egészségromlás, testi vagy szellemi fogyatkozás következtében beállott munkaképesség csökkenés a kérelem benyújtásakor is fennáll, a kérelmezõ életkörülményei ezt megalapozzák, és a büntetõeljárást befejezõ, illetõleg a büntetõügyben hozott ügydöntõ határozat jogerõre emelkedésétõl számított öt év még nem telt el. Egyebekben e rendelet szerinti feltételek érvényesek a jogosultság és a kérelem elbírálása körében. 2. Az R. 4. -a a következõ m) ponttal egészül ki, ezzel egyidejûleg az m) és n) pont jelölése n) és o) pontra változik: [A kárenyhítés iránti kérelmek elbírálása során a testi épség vagy az egészség súlyos károsodásával járó bûncselekmények körében az alábbiak esetében enyhíthetõ a kár:],,m) terrorcselekmény [Btk (1) bek.], 3. (1) Az R ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) Nem teljesíthetõ a kárenyhítés iránti igény, ha a sértett, illetve a kérelmezõ a bûncselekménybõl eredõ biztosítási igényét nem érvényesítette, vagy kárigényét, biztosítási igényét érvényesítette, és kára a kárenyhítési kérelem benyújtásáig ideértve a külföldi államtól, biztosítótól vagy nem kormányzati áldozatvédõ szervezettõl kapott kártalanítást, juttatást is megtérült. (2) Az R a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Nem teljesíthetõ a kárenyhítés iránti kérelem abban az esetben, ha a sértett, illetve a kérelmezõ],,e) a kárenyhítésre okot adó bûncselekmény miatt indult büntetõeljárás során hamis vádat (Btk ), hatóság félrevezetését (Btk ), hamis tanúzást [Btk (1) (4) bek.], hamis tanúzásra felhívást (Btk ), hatósági eljárás akadályozását (Btk. 242/A. ), mentõkörülmény elhallgatását (Btk ), bûnpártolást (Btk ), zártörést (Btk ), vagy az elkövetõ, illetõleg az elkövetõ hozzátartozója (Btk pont) sérelmére személy elleni erõszakos vagy közveszélyt okozó bûncselekményt követett el, és azt a bíróság jogerõs határozatában megállapította, (3) Az R a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Nem teljesíthetõ a kárenyhítés iránti kérelem abban az esetben, ha a sértett, illetve a kérelmezõ],,g) ellen bûnszervezetben elkövetett bûncselekmény (Btk pont), illetve bûnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. ) miatt eljárás van folyamatban, a büntetõeljárás befejezéséig, vagy ilyen bûncselekmény miatt elítélték, és még nem mentesült a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok alól.

64 4344 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám (4) Az R a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:,,(5) A hazajutáshoz szükséges költségeket meghaladóan nem teljesíthetõ az 1. (5) bekezdése szerinti elõzetes pénzbeli támogatás iránti kérelem, ha külföldi a saját államának joga szerint kártalanításra, támogatásra jogosult. 4. Az R a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:,,(4) Az 1. (5) bekezdése szerinti elõzetes pénzbeli támogatás összege a minimálbér ötszöröséig terjedhet, és a kárenyhítésen kívül a kérelmezõ hazajuttatását is célozhatja. 5. (1) Az R ának (1) bekezdése a következõ harmadik mondattal egészül ki:,,a formanyomtatványt az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén meg kell jeleníteni, és azt a Közalapítvány honlapján letölthetõ formátumban elektronikus úton is elérhetõvé kell tenni. (2) Az R a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:,,(4) A Közalapítvány a székhelyén információs irodát mûködtet, ahol a kérelmezõk megfelelõ tájékoztatást kaphatnak a kárenyhítés feltételeirõl, továbbá segítséget a formanyomtatvány kitöltéséhez. A városi (fõvárosi kerületi) rendõrkapitányságok áldozatvédelmi referensei kiadványok révén tájékoztatják a sértetteket, illetve hozzátartozóikat a kárenyhítés lehetõségérõl, továbbá a hozzájuk forduló külföldi sértettet segítik a formanyomtatvány kitöltésében, és azt továbbítják a Közalapítványhoz a bûncselekményrõl szóló rendõrségi igazolással együtt. 6. Az R a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:,,(3) Az 1. (5) bekezdése szerinti elõzetes pénzbeli támogatás iránti kérelemhez az (1) bekezdés cb) alpontjában írt igazolást, a rendelkezésre álló orvosi dokumentumokat (zárójelentés, halottvizsgálati bizonyítvány) és a kárenyhítés mértékének megállapítását szolgáló egyéb iratokat (pl. számlát, bizonylatot, nyugtát) kell csatolni. Az iratok csatolása végett hiánypótlásra felhívás nem akadálya a támogatás kifizetésének, ha a kérelmezõ büntetõjogi felelõssége tudatában nyilatkozik a feltételek fennállásáról, és arról, hogy mely hatóságnál indult meg a büntetõeljárás. A magyar állampolgárnak külföldön bekövetkezett sérelemével kapcsolatosan a cb) alpont alatt a külföldi hatóság igazolása értendõ azzal, hogy annak a kizáró okokra nem kell kiterjednie. A kérelmezõnek továbbá nyilatkoznia kell a 10. (1) és (5) bekezdésében foglaltakról. 7. Az R a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre változik:,,(2) A kérelemrõl kiskorú sértett, illetõleg a 3. (1) bekezdése szerinti kiskorú személy tekintetében soron kívül, az (1) bekezdés a) pontja esetén legfeljebb 15 napon belül, míg az (1) bekezdés b) pontja esetén a Kuratórium soron következõ ülésén kell a döntést meghozni. 8. (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, rendelkezéseit a 2. kivételével a május 1-jén, illetve az azt követõen megvalósított bûncselekmények vonatkozásában kell alkalmazni. A 2. rendelkezését a március 1-jén, illetve az azt követõen megvalósított bûncselekmények vonatkozásában kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) az R. 2. -ának p) pontjában a,,[btk (2) bek. a) pont elsõ fordulata] szövegrész helyébe a,,[btk (1) bek.] szövegrész, b) az R. 2. -ának q) pontjában a,,légi jármû hatalomba kerítése szövegrész helyébe a,,légi jármû, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármû halált okozó hatalomba kerítése szövegrész, c) az R. 3. -ának (1) bekezdésében a,,[a büntetõeljárásról szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) 53. ] szövegrész helyébe a,,[a büntetõeljárásról szóló évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 51. ] szövegrész, d) az R. 5. -ának (2) bekezdésében a,,4. n) pontja szövegrész helyébe a,,4. o) pontja szövegrész, e) az R a (2) bekezdésének f) pontjában a,,[be. 81. (1) bek.] szövegrész helyébe a,,(be. 93. ) szövegrész, a,,[be. 73. (2) bek.] szövegrész helyébe a,,[be (3) bek.] szövegrész, a,,[be (1) bek. ] szövegrész helyébe a,,[be. 69. (1) (2) bek.] szövegrész, f) az R ának (4) bekezdésében a,,be ának (2) bekezdése vagy 127/A. -ának (1) bekezdése alapján került sor a nyomozás megtagadására, illetõleg a ának (2) bekezdése vagy 141/C. -ának (1) bekezdése szövegrész helyébe a,,be ának (1) (2) bekezdése alapján került sor a feljelentés elutasítására, illetõleg a Be ának (1) (2) bekezdése szövegrész lép. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök

65 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4345 A Kormány 84/2004. (IV. 19.) Korm. rendelete az Európai Unió saját forrásaival kapcsolatos kötelezettségek teljesítésében részt vevõ intézmények feladat- és hatáskörérõl, valamint a kapcsolódó eljárásrendrõl I. Fejezet A RENDELET HATÁLYA 1. E rendelet hatálya az Európai Unió saját forrásainak (a továbbiakban: EU saját források) beszedésében, kiszámításában, költségvetési tervezésében, pénzügyi lebonyolításában és ellenõrzésében részt vevõ, a fejezet felügyeletét ellátó szervekre, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekre terjed ki. Értelmezõ rendelkezések Európai Unió saját forrásai: az Európai Közösségek saját forrásainak rendszerérõl szóló 2000/597/EK, Euratom tanácsi határozat (a továbbiakban 2000/597/EK, Euratom határozat) 2. cikke értelmében a tradicionális saját források, az áfa alapú hozzájárulás és a GNI alapú hozzájárulás. 2. Tradicionális saját források: a 2000/597/EK, Euratom határozat 2. cikke szerinti, az Európai Közösség által a tagsággal nem rendelkezõ országokkal folytatott kereskedelemre megállapított vámok, mezõgazdasági vámok (a továbbiakban: vámok), valamint a cukor-, izoglükóz- és inulin-illetékek (a továbbiakban: cukorilletékek). 3. Áfa alapú hozzájárulás: a 2000/597/EK, Euratom határozat 2. cikke értelmében a tagállam harmonizált áfa alapjára vetített, minden tagállamra egységesen alkalmazott egységkulccsal képzett összeg. 4. GNI alapú hozzájárulás: a 2000/597/EK, Euratom határozat 2. cikke értelmében a tagállami bruttó nemzeti jövedelemre vetített egységkulccsal képzett összeg. 5. Brit korrekció finanszírozásában való részvételi kötelezettség összege: a 2000/597/EK, Euratom határozat 4. cikke értelmében a tagállamok által finanszírozott brit korrekció összege, aminek alapjául szolgáló, a költségvetési egyensúlytalanságok elkerülését célzó korrekciós mechanizmus részét képezi a saját források rendszerének. 6. Harmonizált áfa alap: a hozzáadottérték-adóból származó saját források beszedésének végleges egységes rendszerérõl szóló 1553/89/EK, Euratom tanácsi rendeletben meghatározott, minden tagállamra egységesen alkalmazott módszer alapján kiszámított áfa alap. 7. Az A-számla és az elkülönített számla (a továbbiakban: A- és B-számla): a Közösségek saját forrásainak rendszerérõl szóló 94/728/EK, Euratom határozatot végrehajtó 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1150/2000/EK, Euratom rendelet) 6. cikke szerint összeállított dokumentum. A dokumentum egységesített formáját a Közösségek saját forrásainak rendszere útján a tagállamok által a Bizottsághoz eljuttatott információ továbbítására vonatkozó intézkedések megállapításáról szóló 97/245/EK, Euratom bizottsági határozata írja elõ. 8. Együttmûködési megállapodás: az egyes saját forrás típusokkal összefüggõ feladatok összehangolt teljesítése érdekében egymástól független szervek között kötött kétvagy többoldalú megállapodás. II. Fejezet INTÉZMÉNYRENDSZER Az EU saját forrásokat koordináló intézmény 3. (1) Az EU saját forrásokkal összefüggõ koordinációs feladatok teljesítéséért a Pénzügyminisztérium a felelõs. (2) A Pénzügyminisztérium az (1) bekezdésben hivatkozott feladatok ellátása mellett gondoskodik a pontjában meghatározott EU saját források, kivéve a tradicionális saját forrásokat, valamint a pontban meghatározott kötelezettség összegének a 10. -ban meghatározott számlára történõ utalásáról az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 10. cikkével összhangban. A tradicionális saját források intézményei 4. (1) A tradicionális saját források közösségi jogszabályban elõírt, a vámokkal összefüggõ feladatok ellátásáért a Pénzügyminisztérium és a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: VPOP) a felelõs. (2) A tradicionális saját források közösségi jogszabályban elõírt, a cukorilletékekkel összefüggõ feladatok ellátá-

66 4346 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám sáért a Pénzügyminisztérium és a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) a felelõs. 5. (1) A VPOP feladata az A- és B-számlák összeállítása, és gondoskodik az A-számlán feltüntetett vámbevétel összegének a 10. -ban meghatározott számlára történõ utalásáról az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 10. cikkével összhangban. (2) Az MVH feladata a) a cukorilletékek megállapítása, kivetése és beszedése a vonatkozó közösségi és hazai jogszabályokkal összhangban, b) az A- és B-számlakimutatások összeállítása, c) az A- számlán feltüntetett cukorilleték pénzügyi teljesítésével összefüggõ feladatok ellátása az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 10. cikkével összhangban Az áfa alapú hozzájárulás intézményei 6. Az áfa alapú hozzájárulás meghatározásának alapjául szolgáló harmonizált áfa alap kiszámításával összefüggõ feladatok ellátásért a Pénzügyminisztérium, az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH), a VPOP, a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár), és a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) a felelõs. 7. (1) A Pénzügyminisztérium feladata a harmonizált áfa alap éves tervezése, a tényleges harmonizált áfa alap kiszámítása és az errõl szóló jelentés összeállítása. (2) A tényleges harmonizált áfa alap kiszámításában a KSH feladata a) a súlyozott átlagos áfakulcs kiszámítása, továbbá b) a korrekciós tételek kiszámításához és c) a kompenzációs tételek kiszámításához adatok szolgáltatása a Pénzügyminisztérium számára. (3) A tényleges harmonizált áfa alap kiszámításában az APEH feladata a) az áfa bevételekrõl b) a korrekciós tételek kiszámításához és c) a kompenzációs tételek kiszámításához adatok szolgáltatása a Pénzügyminisztérium számára. (4) A tényleges harmonizált áfa alap kiszámításában a VPOP feladata a) a hatáskörébe tartozó áfabevételekrõl és b) a korrekciós tételek kiszámításához adatok szolgáltatása a Pénzügyminisztérium számára. (5) A tényleges harmonizált áfa alap kiszámításában a Kincstár feladata az áfa pénzforgalmi bevételekrõl adatok szolgáltatása a Pénzügyminisztérium számára. A GNI alapú hozzájárulás intézményei 8. (1) A GNI alapú hozzájárulás meghatározásának alapjául szolgáló GNI alap számításával összefüggõ feladatok ellátásáért a Pénzügyminisztérium és a KSH felelõs. (2) A GNI alap vonatkozásában a) az elõrejelzésért a Pénzügyminisztérium, b) a tényleges GNI alap kiszámításáért a KSH a felelõs. A brit korrekció finanszírozásának intézménye 9. A brit korrekció finanszírozásában való részvételi kötelezettség összegének kiszámításával, nyomon követésével összefüggõ feladatok ellátásért a Pénzügyminisztérium a felelõs. PÉNZÜGYI III. Fejezet LEBONYOLÍTÁS 10. (1) A pénzügyminiszter az Európai Bizottság részére a Magyar Nemzeti Banknál,,Európai Bizottság Saját források elnevezéssel forintszámlát (a továbbiakban: EU saját forrás számla) nyit. (2) Az (1) bekezdésben említett számla számlakivonatait a Magyar Nemzeti Bank a Pénzügyminisztérium részére a számlatulajdonos felhatalmazása esetén havonta megküldi. 11. Az EU saját források pénzügyi teljesítésre vonatkozó részletes eljárásrendet a Pénzügyminisztérium, a VPOP és az MVH belsõ szabályzatában rögzíti.

67 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 11. cikkében meghatározott késedelmi kamat megfizetése az adott EU saját forrás tekintetében az e rendeletben meghatározott pénzügyi teljesítésért felelõs intézményt terheli. IV. Fejezet AZ EU SAJÁT FORRÁSOK NYILVÁNTARTÁSI, ADATSZOLGÁLTATÁSI ÉS BESZÁMOLÁSI RENDJE 13. (1) A pontjaiban meghatározott EU saját források elszámolása tekintetében a Pénzügyminisztériumban, a pontban meghatározott tradicionális saját források tekintetében a VPOP-nál és az MVH-nál analitikus nyilvántartást kell vezetni, mely nem része az e szervezetek mûködésével kapcsolatos könyvvezetésnek, és nem része a számvitelrõl szóló évi C. törvény elõírása szerinti könyvvezetésnek. (2) Az (1) bekezdésben hivatkozott szervezetek az analitikus nyilvántartásaik tartalmát kötelesek úgy kialakítani, hogy annak alapján a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet által elõírt adatszolgáltatásnak megfeleljenek. 14. A Pénzügyminisztérium, a VPOP és az MVH felelõs a pénzügyi folyamatokat rögzítõ nyilvántartási rendszerben lévõ, saját felelõsségébe tartozó pénzügyi adatok folyamatos frissítéséért, naprakészen tartásáért, valamint a rendszerbe bevitt adatok teljeskörûségéért és bizonylatokkal történõ alátámasztottságáért. EGYÜTTMÛKÖDÉSI V. Fejezet 15. MEGÁLLAPODÁS (1) Az EU saját forrásokkal összefüggõ feladatok részletes meghatározása és végrehajtása érdekében az egyes EU saját források szerint a ban és a 6. -ban hivatkozott szervezetek együttmûködési megállapodásokat kötnek e rendelet hatálybalépése után legkésõbb 30 napon belül. (2) Az együttmûködési megállapodásnak tartalmaznia kell az adott feladatot ellátó szervezet, illetõleg szervezeti egység megnevezését, a rá vonatkozó feladat pontos leírását és a feladat teljesítésének határidejét. (3) Az együttmûködési megállapodásokat az együttmûködõ felek kötelesek évente felülvizsgálni. (4) Az e rendeletben rögzített feladatok és az együttmûködési megállapodásokban meghatározott részletes feladatok végrehajtásához szükséges finanszírozási forrásokat az 1. -ban meghatározott, a fejezetek felügyeletét ellátó szervek kötelesek biztosítani. (5) A KSH-nak az e rendeletben meghatározott feladatai ellátásához szükséges adminisztratív adatokat a statisztikai szolgálat szervei rendelkezésére bocsátják. VI. Fejezet ELLENÕRZÉS 16. (1) Az e rendelet II. fejezetében felsorolt költségvetési szervek vezetõi kötelesek az EU saját források ellenõrzésének tekintetében a Közösségek saját forrásainak ellenõrzését és vizsgálatát a Bizottság felhatalmazásával ellátó ügynökök jogkörének és kötelezettségeinek meghatározásáról szóló 1026/1999/EK, Euratom tanácsi rendelet, a Költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet és az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni és végrehajtani. (2) Az e rendelet II. fejezetében felsorolt költségvetési szervek kötelesek az ellenõrzés érdekében az Európai Számvevõszék, valamint az Európai Bizottság illetékes szerveit, képviselõit az ellenõrzési munkájukban a helyszínen is, a megfelelõ dokumentumok, számlák, nyilvántartások, egyéb igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával segíteni. ZÁRÓ VII. Fejezet RENDELKEZÉSEK 17. (1) A pénzügyminiszter az Európai Bizottság részére a Magyar Nemzeti Banknál Eurószámlát nyit. (2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történõ csatlakozásról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. (3) Ez a rendelet összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz a 2000/597/EK, Euratom határozattal, valamint az 1150/2000/EK, Euratom rendelettel. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök

68 4348 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám A Kormány 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelete az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl A Kormány az államháztartásról szóló többször módosított évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 48. r) pontja, valamint a 124. (2) bekezdésének v) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: ÉRTELMEZÕ I. Fejezet RENDELKEZÉSEK 1. E rendelet alkalmazásában: 1. Állami támogatás: az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás. 2. Állásfoglalás: az e rendelet 12. -ában meghatározott eljárás eredményeképpen kialakított vélemény, amelyben a pénzügyminiszter a támogatást csekély összegû támogatásnak, illetve csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó támogatásnak minõsíti. 3. Be nem jelentett támogatás: azon támogatási program, egyedi támogatás vagy pályázati felhívás, amelyre e rendelet 7., illetve 23. -a szerinti bejelentési kötelezettség vonatkozik, de a támogatást nyújtó szerv e kötelezettségének nem tett eleget, és a támogatási program hatályba lépett, az egyedi támogatásról döntés született, illetve a pályázati felhívás kiírásra került. 4. Bizottság: az Európai Unió Bizottsága. 5. Csekély összegû támogatás: az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkének a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendelet 2. cikke szerinti támogatás. 6. Csoportmentességi rendeletek: az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 68/2001/EK bizottsági rendelet, az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet, valamint az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásokra való alkalmazásáról szóló december 12-i 2204/2002/EK bizottsági rendelet. 7. Egyedi támogatás: a közösségi eljárási rendelet 1. cikkének e) pontja szerinti támogatás. 8. Elõzetes bejelentés: e rendelet 7. és 16. -ának hatálya alá tartozó tervezetekre vonatkozóan a 7. (2) bekezdésében meghatározottak bejelentése a pénzügyminiszter számára. 9. Elõzetes vélemény: az e rendelet 13., valamint ában meghatározott eljárás eredményeképpen kialakított vélemény. 10. Elszámolható költségek: az egyes támogatási kategóriákra vonatkozó közösségi jogszabályokban és szabályokban e címen meghatározott költségek köre. 11. Érzékeny ágazatok: a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatásokra vonatkozó multiszektorális keretszabályról szóló bizottsági közlemény (2002/C 70/04) B mellékletében meghatározott acélipar, C mellékletében meghatározott jármû- és jármûalkatrész-gyártás és D mellékletében meghatározott szintetikusszál-ipar; a hajóépítõ iparnak nyújtott támogatások új szabályairól szóló 1540/98/EK tanácsi rendelet 1. cikkének b), c) és d) pontjaiban meghatározott tevékenységek; a tengeri szállítási ágazatnak nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (97/C 205/05) szerinti tevékenység; a szénbányászatnak nyújtott állami támogatásokról szóló 1407/2002/EK tanácsi rendelet 2. cikkének a) pontjában hivatkozott termékek kitermelésével kapcsolatos tevékenység; a közúti, vasúti és vízi szállítási ágazatnak nyújtott állami támogatásokról szóló, többször módosított 1107/70/EK tanácsi rendelet 1. cikkében meghatározott tevékenység; az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkének és az EGT Megállapodás 61. cikkének a légi szállítási ágazatban nyújtott állami támogatásokra való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (94/C 350/07) szerinti tevékenység. 12. Éves jelentési kötelezettség: a közösségi eljárási rendelet 21. cikke szerinti kötelezettség. 13. Jogszabálytervezetek véleményezése: a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott eljárás. 14. Kedvezményezett: az a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás, amelyet a támogatást nyújtó szerv közvetve vagy közvetlenül kedvezõbb helyzetbe kíván hozni. 15. Kis- és középvállalkozások: az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet 1. számú melléklete szerinti vállalkozások. 16. Közösségi eljárási rendelet: az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet. 17. Létezõ támogatás: a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló Szerzõdés 4. számú melléklete szerinti, valamint a közösségi eljárási rendelet 1. cikkének b) pontja szerinti támogatás.

69 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Nagyberuházás: az a beruházási projekt, amelynek elszámolható költsége legalább 50 millió eurónak megfelelõ forintösszeg. 19. Pályázati felhívás: támogatási program végrehajtása érdekében megjelentetett felhívás a támogatási programban való részvételre. 20. Referenciaráta: a referencia- és diszkontráták megállapításáról szóló bizottsági közlemény alapján a Bizottság által megállapított, így különösen a támogatástartalom kiszámításához használt ráta. Ameddig a Bizottság nem állapít meg referenciarátát Magyarországra, addig azt a pénzügyminiszter állapítja meg. 21. Regionális támogatási térkép: a Bizottság által engedélyezett, a beruházáshoz nyújtható maximális támogatási intenzitásokat tartalmazó térkép. 22. Támogatás formája: különösen a vissza nem térítendõ és a visszatérítendõ pénzeszközök nyújtása, kamatmentes kölcsön, kedvezményes kamatozású kölcsön, kamattámogatás, kedvezményes feltételû kezességvállalás, állami tõkejuttatás, adókedvezmény, adóalap-kedvezmény, ingyenesen és kedvezményes feltételek mellett nyújtott szolgáltatás, ingatlanjuttatás, követelésrõl való lemondás, tartozásátvállalás, kedvezményes bérlet, kedvezményes lízing. 23. Támogatási cél: a támogatást nyújtó szerv által egyedileg meghatározott gazdasági, társadalmi vagy egyéb közérdekû hatás, amelynek megvalósítását a támogatás célul tûzte ki. 24. Támogatási intenzitás: a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve. 25. Támogatási kategória: az 1. számú mellékletben szereplõ lista elemei. 26. Támogatási program: a közösségi eljárási rendelet 1. cikkének d) pontja szerinti támogatás. 27. Támogatási tervezet: a támogatási program, az egyedi támogatás, valamint a bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó létezõ támogatási programokból nyújtott támogatás tervezete. 28. Támogatásokat Vizsgáló Iroda (TVI): a Pénzügyminisztérium szervezetében mûködõ szervezeti egység, amely ellátja a pénzügyminiszter felelõsségi körébe tartozó, e rendelet hatálya alá tartozó feladatokat. 29. Támogatást folyósító szerv: az állami támogatásnak a támogatás kedvezményezettjéhez történõ eljuttatásának pénzügyi lebonyolításában részt vevõ szerv. 30. Támogatást nyújtó szerv: az egyedi támogatás odaítélésérõl döntõ vagy a támogatási program, illetve a pályázati felhívás elkészítéséért felelõs szerv vagy személy. 31. Támogatástartalom: a kedvezményezett számára nyújtott állami támogatásnak a 2. számú mellékletben foglalt módszertan alapján kiszámolt értéke. 32. Új támogatás: a közösségi eljárási rendelet 1. cikkének c) pontja szerinti támogatás. II. Fejezet A RENDELET HATÁLYA 2. (1) E rendelet hatálya a (2) bekezdés kivételével a támogatást nyújtó szervekre, az általuk nyújtott állami támogatásokra, a támogatást folyósító szervekre, a támogatások kedvezményezettjeire és a pénzügyminiszter állami támogatásokkal kapcsolatos eljárására terjed ki. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés I. Mellékletében felsorolt mezõgazdasági termékek elõállítására és kereskedelmére nyújtott támogatásokkal kapcsolatos eljárásra. III. Fejezet A TÁMOGATÁS NYÚJTÁSÁNAK ÁTLÁTHATÓVÁ TÉTELÉVEL ÖSSZEFÜGGÕ KÖVETELMÉNYEK 3. (1) Az egyedi támogatás és a támogatási program szabályainak kötelezõ tartalmi elemei az alábbiak: I. a támogatást nyújtó szerv megnevezése; II. a támogatás célja, azon belül támogatási kategóriánként: a) a támogatás formája, b) a támogatás maximális mértéke a támogatási intenzitás, illetve a támogatástartalom maximális mértékében vagy összegében kifejezve, c) a támogatás maximális mértéke a támogatási intenzitás, illetve a támogatástartalom maximális mértékében vagy összegében kifejezve több forrásból igényelt támogatások esetén, d) a kedvezményezettek köre, e) a saját forrás mértéke, f) az elszámolható költségek köre, g) az egyedi támogatás, illetve a támogatási program hatálya, h) a támogatási program esetében az abból történõ támogatásnyújtást kizáró feltételek, i) az egyedi támogatás, a támogatási program, illetve az az alapján megkötött támogatási szerzõdés megsértésének szankciói, j) az irányadó közösségi jog által elõírt egyéb információk. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási kategória csak az 1. számú mellékletben meghatározott támogatási kategória lehet.

70 4350 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám 4. Támogatási szerzõdés csak a támogatási programban, illetve a pályázati felhívásban meghatározott támogatási feltételek teljesítése esetén köthetõ. 5. A támogatást nyújtó szerv a támogatás odaítélésekor tájékoztatja a kedvezményezettet a nyújtott támogatás támogatástartalmáról és a támogatásra vonatkozó támogatási kategóriáról. 6. Egy projekthez igénybe vett összes állami támogatás ide nem értve a csekély összegû támogatásokat támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó közösségi szabályban meghatározott támogatási intenzitást. IV. Fejezet AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK ELÕZETES BEJELENTÉSÉNEK ÉS A PÉNZÜGYMINISZTER EZZEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSÁNAK SZABÁLYAI 7. (1) Minden támogatási tervezetet a (3) bekezdésben foglaltak kivételével elõzetesen be kell jelenteni a pénzügyminiszternek. (2) Az elõzetes bejelentés a 3. számú mellékletben szereplõ bejelentési ûrlap a közösségi eljárási rendelet 27. cikke alapján kiadott bizottsági végrehajtási rendelet hatálybalépését követõen e végrehajtási rendelet szerinti formanyomtatvány kitöltött példányából és a támogatási tervezet egy példányából áll. A támogatást nyújtó szerv az elõzetes bejelentést elektronikus formában is megküldi. (3) A létezõ támogatási programból a 16. alá tartozó esetek kivételével nyújtott támogatást nem kell elõzetesen bejelenteni. 8. A pénzügyminiszter elõzetes bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos eljárása elõzetes vélemény vagy állásfoglalás kiadásából áll. 9. (1) Az elõzetes bejelentési kötelezettség teljesítéséért az a támogatást nyújtó szerv felelõs, aki a támogatási programot tartalmazó jogszabály vagy az egyedi támogatást tartalmazó okirat vagy határozat elkészítéséért felel. (2) Az (1) bekezdés szerint felelõs támogatást nyújtó szerv az irányítása alá tartozó intézményben kijelöli azt a szervezeti egységet, amelynek vezetõje az elõzetes bejelentést elkészíti és továbbítja a pénzügyminiszter részére. 10. (1) Ha a bejelentett támogatási tervezet csekély összegû támogatásnak vagy valamely csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó támogatásnak minõsülhet, a pénzügyminiszter a szerint jár el. (2) Ha a bejelentett támogatási tervezet a Bizottság részére történõ bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó támogatás, a pénzügyminiszter eljárására a rendelkezései irányadók. (3) Ha a pénzügyminiszter azt állapítja meg, hogy a bejelentett támogatási tervezet nem minõsül állami támogatásnak, errõl harminc napon belül értesíti a támogatást nyújtó szervet. 11. (1) A csekély összegû támogatást, illetve valamely csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmazó jogszabálytervezetet csak az állásfoglalás kiadását követõen lehet véleményezésre bocsátani. (2) A 10. (1) bekezdése szerinti esetben a támogatási tervezetnek kifejezett hivatkozást kell tartalmaznia az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkének a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendeletre vagy arra a csoportmentességi rendeletre, amelynek hatálya alá tartozik. (3) A 10. (1) bekezdése szerinti esetben a támogatást tartalmazó jogszabály a 12. (1) bekezdése szerinti állásfoglalás kiadását követõen léphet hatályba. (4) A 10. (2) bekezdése szerinti esetben a támogatást tartalmazó jogszabály a közösségi eljárási rendelet 4. cikkének (2) vagy (3) bekezdése szerinti, illetve a 7. cikk (3) bekezdése szerinti bizottsági határozat meghozataláig, továbbá ha a Bizottság a 7. cikk (4) bekezdése alapján feltételeket határoz meg a feltételek teljesüléséig, illetve a 22. (2) bekezdése szerinti esetben a pénzügyminiszter 22. (3) bekezdés szerinti tájékoztatásáig nem léphet hatályba.

71 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4351 A csekély összegû támogatásokkal, valamint a csoportmentességi rendeletek hatálya alá tartozó támogatásokkal kapcsolatos eljárás 12. (1) Ha a pénzügyminiszter megállapítja, hogy a bejelentett támogatási tervezet a csekély összegû támogatásokra vonatkozó bizottsági rendelet vagy valamely csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozik, állásfoglalását harminc napon belül megküldi a támogatást nyújtó szervnek. A pénzügyminiszter állásfoglalásában felhívja a támogatást nyújtó szerv figyelmét arra, hogy a támogatási tervezetnek kifejezett hivatkozást kell tartalmaznia az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkének a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendeletre vagy arra a csoportmentességi rendeletre, amelynek hatálya alá tartozik. (2) Ha a támogatási tervezet csekély összegû támogatásnak minõsül, a pénzügyminiszter állásfoglalásában felhívja a támogatást nyújtó szervet, hogy az 5. -ban foglaltakon túl a csekély összegû támogatásokra vonatkozó bizottsági rendelet szerinti, a kedvezményezettet terhelõ speciális nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségrõl is tájékoztassa a kedvezményezettet. (3) A csoportmentességi rendeletek hatálya alá tartozó támogatásokkal kapcsolatos speciális nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségrõl a támogatást nyújtó szerv gondoskodik. 13. (1) Ha a pénzügyminiszter azt állapítja meg, hogy a bejelentett támogatási tervezet megfelelõ módosítással csekély összegû támogatásnak vagy valamely csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó támogatásnak minõsülhet, harminc napon belül kiadott elõzetes véleményében javaslatot tesz a támogatási tervezet módosítására. (2) A támogatási tervezetnek a javaslattétel eredményeként kialakított változatát a támogatást nyújtó szerv ismételten megküldi a pénzügyminiszternek, amelyrõl a pénzügyminiszter a) megállapítja, hogy a támogatási tervezet csekély összegû támogatásnak vagy valamely csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó támogatásnak minõsül, és a 12. szerint jár el, vagy b) megállapítja, hogy nem minõsül csekély összegû támogatásnak és nem tartozik egyik csoportmentességi rendelet hatálya alá sem, de megfelel valamely más támogatási kategória feltételeinek, ez esetben a 20. (2) bekezdésének a) pontja szerint jár el, vagy c) megállapítja, hogy nem minõsül csekély összegû támogatásnak, nem tartozik egyik csoportmentességi rendelet hatálya alá sem, és más támogatási kategória feltételeinek sem felel meg, ez esetben a 20. (2) bekezdésének b) pontja szerint jár el. 14. A pénzügyminiszter gondoskodik a csekély összegû támogatások támogatási programonként történõ nyilvántartásáról, a támogatás folyósításától (több részletben történõ támogatásnyújtás esetén az utolsó részlet folyósításától) számított tíz évig. 15. A pénzügyminiszter a valamely csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmazó jogszabály hatálybalépésérõl a hatálybalépéstõl számított harminc napon belül értesíti a Bizottságot. A Bizottság részére történõ bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó létezõ támogatási programokból nyújtott támogatások 16. (1) Létezõ támogatási programból a csekély összegû támogatások kivételével elõzetesen be kell jelenteni a) az érzékenynek minõsülõ ágazatokban tevékenykedõ vállalkozásoknak nyújtott támogatásokat az alábbiak szerint: 1. acélipar, a jármû- és jármûalkatrész-gyártás és a szintetikusszál-ipar esetén a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatásokra vonatkozó multiszektorális keretszabályról szóló bizottsági közlemény (2002/C 70/04) 10. pontjában foglaltak szerint; 2. hajóépítõ ipar esetén a hajóépítõ iparnak nyújtott támogatások új szabályairól szóló 1540/98/EK tanácsi rendelet 10. cikkében foglaltak szerint; 3. tengeri szállítás esetén a tengeri szállítási ágazatnak nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (97/C 205/05) 11. pontjában foglaltak szerint; 4. szénbányászat esetén a szénbányászatnak nyújtott állami támogatásokról szóló 1407/2002/EK tanácsi rendelet 9. cikkében foglaltak szerint; 5. közúti, vasúti és vízi szállítás esetén a közúti, vasúti és vízi szállítási ágazatnak nyújtott állami támogatásokról szóló, többször módosított 1107/70/EK tanácsi rendelet 5. cikkében foglaltak szerint; 6. légi szállítás esetén az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkének és az EGT Megállapodás 61. cikkének a légi szállítási ágazatban nyújtott állami támogatásokra való alkalmazásáról szóló bizottsági közleményben (94/C 350/07) foglaltak szerint; b) azokat a nagyberuházásokhoz nyújtott támogatásokat, amelyekre nagyobb összegû támogatást nyújtanának, mint amit a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatásokra vonatkozó multiszektorális keretszabályról szóló bizottsági közlemény (2002/C 70/04)

72 4352 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám 21. pontjában meghatározott számítási módszer szerint egy olyan beruházás kaphatna, amelynek elszámolható költsége 100 millió eurónak megfelelõ forintösszeg; c) az egy vállalkozásnak egy projekthez adott egy millió eurónak megfelelõ forintösszeget meghaladó képzési célú támogatást; d) a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén azon egyedi támogatásokat, amelyekre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: 1. a projekt elszámolható költségeinek köre legalább 25 millió eurónak megfelelõ forintösszeg, és a támogatási intenzitás a 30. szerinti támogatási intenzitás 50%-a feletti, vagy 2. a támogatás több mint 15 millió eurónak megfelelõ forintösszeg; e) az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2204/2002/EK bizottsági rendelet 9. cikkében felsorolt esetekben nyújtott támogatást; f) bármely más támogatást, amely esetében a közösségi jog így rendelkezik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatások esetében a pénzügyminiszter eljárására a rendelkezései irányadók. A pénzügyminiszter eljárása a Bizottság részére történõ bejelentést igénylõ támogatások esetén 17. (1) Az elõzetesen bejelentett támogatási tervezetet a pénzügyminiszter véleményezi (elõzetes vélemény). (2) A pénzügyminiszter a bejelentés kézhezvételétõl számított harminc napon belül részletes indokolással ellátott elõzetes véleményben nyilatkozik a tervezetnek a Bizottság részére történõ bejelentésre alkalmasságáról. 19. Ha a pénzügyminiszter elõzetes véleményében kifogásolja a tervezetet, a támogatást nyújtó szerv vagy az általa kijelölt személy az elõzetes vélemény kézhezvételétõl számított nyolc napon belül egyeztetést kezdeményezhet. 20. (1) A támogatási tervezetnek az elõzetes véleményben foglalt javaslattétel eredményeként kialakított változatát a támogatást nyújtó szerv ismételten megküldi a pénzügyminiszternek, amelyrõl a pénzügyminiszter újabb elõzetes véleményben nyilatkozik. (2) Ha a pénzügyminiszter újabb elõzetes véleményében a támogatási tervezetet a) bejelentésre alkalmasnak minõsíti, akkor a 18. (1) bekezdése szerint jár el, b) bejelentésre alkalmatlannak minõsíti, errõl harminc napon belül értesíti a támogatást nyújtó szervet, valamint tájékoztatja arról, hogy a tervezetet a Bizottságnak nem továbbítja. Ha ezzel a támogatást nyújtó szerv nem ért egyet, tizenöt napon belül a Kormányhoz fordulhat. Ebben az esetben a Kormány dönt a támogatási tervezet Bizottság részére történõ bejelentésérõl. 21. A pénzügyminiszter eljárása során határidõ megjelölésével kiegészítõ információt kérhet a 9. (2) bekezdésében meghatározott felelõs szerv vagy szervezeti egység vezetõjétõl. Ebben az esetben a 17. (2) bekezdésben meghatározott határidõ a kiegészítõ információ kézhezvételétõl kezdõdik (1) Ha a pénzügyminiszter bejelentésre alkalmasnak minõsíti a támogatási tervezetet, a támogatást nyújtó szerv egyidejû értesítése mellett a bejelentés kézhezvételétõl számított harminc napon belül megküldi azt a Bizottságnak. (2) Ha a pénzügyminiszter elõzetes véleményében azt állapítja meg, hogy a támogatási tervezet nem összeegyeztethetõ a közösségi állami támogatási szabályokkal és ezért a Bizottságnak történõ bejelentésre nem alkalmas, a bejelentés kézhezvételétõl számított harminc napon belül javaslatot tesz az összeegyeztethetõség megteremtésére. (1) A Bizottság támogatással kapcsolatos határozatáról a pénzügyminiszter értesíti a támogatást nyújtó szervet. (2) Ha a Bizottság a támogatás engedélyezése tekintetében nem hoz határozatot a közösségi eljárási rendelet 4. cikkében meghatározott határidõn belül, a pénzügyminiszter a közösségi eljárási rendelet 4. cikkének (6) bekezdése alapján értesíti a Bizottságot. (3) Ha a Bizottság a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétõl számított tizenöt napon belül nem hozza meg a támogatással kapcsolatos határozatát, a pénzügyminiszter tájékoztatja a támogatást nyújtó szervet, hogy a támogatás végrehajtható.

73 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4353 A pénzügyminiszter pályázati felhívásokkal kapcsolatos eljárása 23. (1) A pályázati felhívás tervezetét a támogatást nyújtó szerv a pályázati felhívás kiírása elõtt legalább harminc nappal megküldi a pénzügyminiszternek. (2) Ha a pénzügyminiszter megállapítja, hogy a pályázati felhívás nem felel meg az alapjául szolgáló jogszabály feltételeinek, a pályázati felhívás kézhezvételétõl számított harminc napon belül felhívja a támogatást nyújtó szervet a pályázati felhívás módosítására. V. Fejezet A BIZOTTSÁG ÁLTAL KEZDEMÉNYEZETT ELJÁRÁSOK Általános együttmûködési kötelezettség 24. (1) A Bizottság megkeresésére a pénzügyminiszter felhívja a támogatást nyújtó szervet adatszolgáltatásra, nyilatkozattételre. (2) A támogatást nyújtó szerv köteles a megkeresésnek a pénzügyminiszter által meghatározott határidõn belül eleget tenni. (3) A támogatás kedvezményezettje köteles együttmûködni a támogatást nyújtó szervvel, a pénzügyminiszterrel, valamint a Bizottsággal, ennek keretében adatszolgáltatásra és nyilatkozattételre is kötelezhetõ. A létezõ támogatásokkal kapcsolatos eljárás 25. (1) Ha a Bizottság a közösségi eljárási rendelet 17. cikkének (2) bekezdése alapján létezõ támogatási programot kifogásol, vagy a közösségi eljárási rendelet 18. cikke szerinti ajánlást készít, amelyben,,megfelelõ intézkedéseket javasol, a pénzügyminiszter a Bizottság megkeresését, valamint a megkereséssel kapcsolatos álláspontját tíz napon belül megküldi a támogatást nyújtó szervnek azzal a felszólítással, hogy a Bizottság kifogásaira, illetve a pénzügyminiszter álláspontjára a kézhezvételtõl számított öt napon belül érdemben nyilatkozzon. (2) Ha a támogatást nyújtó szerv a pénzügyminiszter álláspontjával egyetért, a pénzügyminiszter az álláspontot öt napon belül megküldi a Bizottságnak. (3) Ha a támogatást nyújtó szerv a pénzügyminiszter álláspontjával nem ért egyet, tizenöt napon belül a Kormányhoz fordulhat, ez esetben a pénzügyminiszter a Bizottságtól az eljárási határidõ meghosszabbítását kéri. (4) A (3) bekezdésben szabályozott esetben a pénzügyminiszter a Kormány döntését a kormányhatározat meghozatalától számított öt napon belül küldi meg a Bizottságnak. A támogatás felfüggesztése, visszafizettetése 26. (1) Ha a Bizottság elrendeli a támogatás felfüggesztését, a pénzügyminiszter felhívja a támogatást nyújtó szervet a szükséges intézkedés megtételére. (2) Ha a Bizottság a közösségi eljárási rendelet 14. cikke szerinti visszatérítési határozattal elrendeli a támogatás visszafizettetését, a pénzügyminiszter felhívja a támogatást nyújtó szervet a visszafizetés elrendelésére. A visszafizetendõ támogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minõsül. EGYÉB VI. Fejezet RENDELKEZÉSEK 27. (1) Ha a pénzügyminiszter észleli, hogy a támogatást nyújtó szerv bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, határidõ megjelölésével felszólítja a mulasztás pótlására. (2) Ha a támogatást nyújtó szerv az (1) bekezdésben megjelölt kötelezettségét nem teljesíti, a pénzügyminiszter a támogatást folyósítónál kezdeményezi a be nem jelentett támogatás felfüggesztését, valamint visszafizettetését. 28. Az éves jelentési kötelezettség teljesítéséhez a 9. (1) bekezdése szerint felelõs támogatást nyújtó szerv az elõzõ évben nyújtott támogatásokról minden év március 31-ig beszámolót készít a pénzügyminiszter számára az állami támogatások bejelentésérõl és az egységesített éves jelentési kötelezettségrõl szóló bizottsági levél mellékletében a közösségi eljárási rendelet 27. cikke alapján kiadott bizottsági végrehajtási rendelet hatálybalépését követõen e végrehajtási rendeletben, valamint a csoportmentességi rendeletek hatálya alá tartozó támogatások esetében a csoportmentességi rendeletek mellékletében szereplõ formában.

74 4354 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám 29. A központi költségvetésbõl, illetve az elkülönített állami pénzalapokból nyújtott támogatás esetében a pénzügyminiszter elõzetes véleményét, illetve állásfoglalását, valamint a 3. számú mellékletben meghatározott és kitöltött bejelentési ûrlapot, az elõzetes vélemény, illetve állásfoglalás kiadását követõ nyolc napon belül megküldi a Magyar Államkincstárnak. VII. Fejezet REGIONÁLIS TÁMOGATÁSI TÉRKÉP 30. (1) A nemzeti regionális támogatásokról szóló bizottsági iránymutatás (98) C 74/06) szerinti beruházási támogatások esetében a következõ maximális támogatási intenzitások engedélyezhetõk: a) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Közép-Dunántúl és Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régiókban, valamint a 4. számú mellékletben felsorolt kistérségekben 50%, b) Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban az a) pontban foglalt kivételekkel 45%, c) Pest megyében 40%, d) Budapesten 35%. (2) A fenti területi besorolás szerinti támogatási intenzitások kis- és középvállalkozások beruházásai esetében 15 százalékponttal növekednek. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitások a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatásokra vonatkozó multiszektorális keretszabályról szóló bizottsági közlemény (2002/C 70/04) hatálya alá tartozó támogatások esetében a keretszabályban leírtaknak megfelelõen csökkennek. ZÁRÓ VIII. Fejezet RENDELKEZÉSEK 31. (1) E rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépése napján lép hatályba. (2) A pénzügyminiszter e rendeletben meghatározott feladatait a Pénzügyminisztériumon belül külön szervezeti egységként mûködõ Támogatásokat Vizsgáló Iroda útján látja el. (3) E rendeletben megjelenõ, euróban meghatározott összegek forintra való átszámolásakor a támogatási kérelem benyújtásának napját megelõzõ hónap utolsó napján érvényes, Magyar Nemzeti Bank által közzétett deviza árfolyam alkalmazandó. Hatályukat vesztõ és módosuló jogszabályok 32. E rendelet hatálybalépésétõl, ahol jogszabály, támogatási program, egyedi támogatás vagy pályázati felhívás a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjérõl szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendeletre, valamint 2. számú mellékletére hivatkozik, ott e rendeletet, illetve 2. számú mellékletét kell érteni. 33. (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjérõl szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet, valamint az annak módosításáról szóló 241/2002. (XI. 16.) Korm. rendelet és a 68/2003. (V. 15.) Korm. rendelet, az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 280/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 91. -ának (15) és (16) bekezdése, továbbá a Magyar Államkincstár Részvénytársaság és az Államháztartási Hivatal átszervezése miatt szükségessé váló kormányrendeletek módosításáról szóló 89/2003. (VI. 25.) Korm. rendelet a, valamint a Munkaerõpiaci Alap foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnõttképzési célú keretének felhasználásáról szóló 8/2003. (VII. 4.) FMM rendelet 7. -ának (3) bekezdése, 8. -ának (3) (4) bekezdései, 13. -ának (2) bekezdése, 20. -ának (3) bekezdése és 22. -ának (5) bekezdése. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 8/a. számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete, 8/b. számú melléklete helyébe e rendelet 6. számú melléklete lép. 34. (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a térség- és település-felzárkóztatási célelõirányzat felhasználásnak részletes szabályairól szóló 27/2003. (III. 4.) Korm. rendelet a) 1. (2) bekezdése helyébe,,a célelõirányzat felhasználása során az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális térképrõl szóló kormányrendeletet is alkalmazni kell. szövegrész lép; b) 9. -ának a) pontja helyébe,,a 16. (1) bekezdés ca) pontja alapján nyújtandó támogatások beruházási

75 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4355 támogatásnak minõsülnek, ezért ezen támogatásokra a nemzeti regionális támogatásról szóló bizottsági iránymutatásban (98/C 74/06) foglalt rendelkezések az irányadók, nagyberuházások esetén ezeken kívül a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatásokra vonatkozó multiszektorális keretszabályról szóló bizottsági közlemény (2002/C 70/04) rendelkezéseit is figyelembe kell venni; szövegrész lép; c) 9. -ának b) pontja helyébe az,,amennyiben a 16. (1) bekezdés cb) pontja alapján nyújtott támogatások képzési támogatásnak minõsülnek, ezen támogatásokra az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkében foglaltaknak a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 68/2001/EK bizottsági rendeletben foglaltakat kell alkalmazni, amennyiben a kedvezményezettek kis- és középvállalkozások, az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. szövegrész lép; d) 10. -a helyébe,,az egy projekthez igénybe vett, az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének hatálya alá tartozó, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális térképrõl szóló kormányrendeletben meghatározott mértéket. szövegrész lép; e) 11. -ának (1) bekezdése helyébe,,a támogatás szempontjából elszámolható költségek körét a nemzeti regionális támogatásról szóló bizottsági iránymutatásban (98/C 74/06) foglaltak alapján kell értelmezni. szövegrész lép; f) 13. -ának (10) bekezdése helyébe,,az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális térképrõl szóló kormányrendelet szerint érzékeny ágazathoz tartozó vállalkozások és nagyberuházások támogatásánál az abban foglalt szabályokat kell érvényesíteni. szövegrész lép; g) 18. -ának (1) bekezdése második mondata helyébe az,,amennyiben a kedvezményezett az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális térképrõl szóló kormányrendelet szerint érzékeny ágazathoz tartozó ágazatban tevékenykedik, vagy a fejlesztés nagyberuházásnak minõsül, az abban foglalt szabályok szerint kell eljárni. szövegrész lép; h) 21. -ának (1) bekezdése elsõ mondata helyébe,,a miniszter a központi keretbõl pályázati rendszeren kívül az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális térképrõl szóló kormányrendelet szabályaival, valamint az állami támogatásokra vonatkozó közösségi szabályokkal összhangban támogatást biztosít: szövegrész lép. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a területfejlesztési célelõirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 26/2003. (III. 4.) Korm. rendelet a) 1. (2) bekezdése helyébe,,a célelõirányzat felhasználása során az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális térképrõl szóló kormányrendeletet is alkalmazni kell. szövegrész lép; b) 9. -a helyébe,,az egy projekthez igénybe vett, az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének hatálya alá tartozó, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális térképrõl szóló kormányrendeletben meghatározott mértéket. szövegrész lép; c) 10. -ának (1) bekezdése helyébe,,a támogatás szempontjából elszámolható költségek körét a nemzeti regionális támogatásról szóló bizottsági iránymutatásban (98/C 74/06) foglaltak alapján kell értelmezni. szövegrész lép; d) 12. -ának (11) bekezdése helyébe,,az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális térképrõl szóló kormányrendelet szerint érzékeny ágazathoz tartozó vállalkozások és nagyberuházások támogatásánál az abban foglalt szabályokat kell érvényesíteni. szövegrész lép; e) 13. -a helyébe az,,e rendelet 20. -ának c) pontja alapján nyújtott támogatásra az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. szövegrész lép; f) 20. -ának da) pontja helyébe az,,abban az esetben, ha a programban szereplõ fejlesztés megvalósítása az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése hatálya alá tartozik, az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális térképrõl szóló kormányrendelet szabályait, valamint az állami támogatásokra vonatkozó közösségi szabályokat kell alkalmazni. szövegrész lép; g) 22. -ának (2) bekezdése helyébe,,a miniszter a központi keretbõl nem pályázati rendszerben az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális térképrõl szóló kormányrendelet szabályaival, valamint az állami támogatásokra vonatkozó közösségi szabályokkal összhangban támogatást biztosít: szövegrész lép; h) 23. -ának (5) bekezdése második mondata helyébe az,,amennyiben a kedvezményezett az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális térképrõl szóló kormányrendelet szerint érzékeny ágazathoz tartozó ágazatban tevékenykedik, vagy a fejlesz-

76 4356 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám tés nagyberuházásnak minõsül, az abban foglalt szabályok szerint kell eljárni. szövegrész lép. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a pályakezdõ munkanélküliek elhelyezkedésének elõsegítésérõl szóló 68/1996. (V. 15.) Korm. rendelet, továbbá a munkába járással összefüggõ terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerõ-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 256/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet 3. -ának második mondata helyébe,,az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendeletben meghatározott csekély összegû (de minimis) támogatás mértéke szempontjából a hatálybalépést követõen nyújtott támogatásokat kell figyelembe venni. szövegrész lép. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a munkába járással összefüggõ terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerõ-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet 3. -ának (6) bekezdése második mondatában,,a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjérõl szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendeletben meghatározott csekély összegûnek minõsülõ (de minimális) szövegrész helyébe,,az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendeletben meghatározott csekély összegûnek minõsülõ (de minimis) szövegrész lép, egyúttal 3. -ának (1) bekezdése utolsó mondata hatályát veszti. (5) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a pályakezdõ munkanélküliek elhelyezkedésének elõsegítésérõl szóló 68/1996. (V. 15.) Korm. rendelet 7. -ának (4) bekezdése helyébe a következõ szövegrész lép:,,ha a munkaadónak az e jogcímen nyújtott támogatás mértéke meghaladja az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott mértéket az (5) bekezdésben foglaltak kivételével, megállapításának további feltétele, hogy a munkaadó vállalja a pályakezdõnek legalább a támogatott foglalkoztatás idõtartamával megegyezõ idõtartamú továbbfoglalkoztatását. A munkaadónak a kérelem benyújtását megelõzõ három év alatt kapott, csekély összegû (de minimis) támogatások összegérõl írásban nyilatkoznia kell. 35. (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a foglalkoztatást elõsegítõ támogatásokról, valamint a Munkaerõpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet, továbbá a munkaügyi központok foglalkozási rehabilitációs eljárásáról, valamint a megváltozott munkaképességû munkanélküliek foglalkoztatását elõsegítõ egyes támogatásokról szóló 11/1998. (IV. 29.) MüM rendelet módosításáról szóló 6/2002. (XI. 28.) FMM rendelet 11. -ának (2) bekezdése helyébe,,a 10. -ban foglaltak alkalmazása szempontjából az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendeletben meghatározott csekély összegû (de minimis) támogatás mértéke szempontjából a hatálybalépést követõen nyújtott támogatásokat kell figyelembe venni. szövegrész lép. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a munkavédelmi jellegû bírságok pályázati, valamint információs célú felhasználásáról szóló 5/2002. (XI. 12.) FMM rendelet 1. -ának (3) bekezdése második, harmadik és negyedik mondata helyébe,,az e rendelet alkalmazásában vállalkozásoknak nyújtott támogatásra az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. szövegrész lép. 36. (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az egyes fejezeti kezelésû elõirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendrõl szóló 40/2003. (VI. 19.) GKM rendelet 32. -ának (4) bekezdése helyébe,,az egy pályázat keretében megvalósuló programhoz igénybe vett támogatás intenzitása nem haladhatja meg az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális térképrõl szóló kormányrendeletben meghatározott mértéket. szövegrész lép. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az egyes iparjogvédelmi oltalmak megszerzésének és fenntartásának a magyar találmányok külföldi bejelentése célelõirányzatból történõ támogatásáról szóló 9/2003. (II. 28.) GKM rendelet 13. (1) bekezdésében,,a támogatás a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 40. (4) bekezdése szerinti csekély összegû (de minimis) támogatásnak minõsül, ezért az összege pályázatonként nem haladhatja meg a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 40. -ának (4) bekezdése szerinti mértékét szövegrész helyébe,,a támogatásra az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendeletben foglaltakat kell alkalmazni szövegrész lép. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelõirányzatainak szabályozásáról szóló 1/2001. (I. 5.) GM rendelet

77 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4357 a) 5. -ának (2) bekezdése helyébe,,az egy pályázat keretében megvalósuló, illetve egyedi döntés alapján támogatott programhoz vagy projekthez igénybe vett, az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének hatálya alá tartozó támogatás intenzitása nem haladhatja meg az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális térképrõl szóló kormányrendeletben meghatározott mértéket, ide nem értve az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendeletben foglaltaknak megfelelõ támogatásokat. szövegrész lép; b) 5. -ának (5) bekezdése második mondata helyébe,,a beruházási támogatások esetén a nemzeti regionális támogatásról szóló bizottsági iránymutatásban (98/C 74/06) foglaltakat kell alkalmazni. szövegrész lép; c) 5/A. -ának (3) bekezdése helyébe a,,a 18. (1) bekezdés a) b), d) g), k), n), o) és p), valamint a 18. (3) bekezdés h) pontjai alapján nyújtandó támogatások beruházási támogatásnak minõsülnek, ezért ezen támogatásokra a nemzeti regionális támogatásról szóló bizottsági iránymutatásban (98/C 74/06) foglalt rendelkezések az irányadók, nagyberuházások esetén ezeken kívül a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatásokra vonatkozó multiszektorális keretszabályról szóló bizottsági közlemény (2002/C 70/04) rendelkezéseit is figyelembe kell venni. Amennyiben a 18. (1) bekezdésének t) pontja alapján nyújtott támogatás beruházási támogatásnak minõsül, arra szintén a nemzeti regionális támogatásról szóló bizottsági iránymutatásban (98/C 74/06) foglalt rendelkezések, nagyberuházások esetén ezenkívül a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatásokra vonatkozó multiszektorális keretszabályról szóló bizottsági közlemény (2002/C 70/04) rendelkezései irányadók. szövegrész lép; d) 5/A. -ának (4) bekezdése helyébe a,,a 18. (2) bekezdésének b), g), j), k) és l) pontjaiban, valamint a 18. (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott célok támogatása energiatakarékossági, illetõleg megújuló energiaforrások használatát célzó támogatásnak minõsül, arra a környezetvédelmi céllal nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásban (2001/C 37/03) foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. szövegrész lép; e) 5/A. -ának (5) bekezdése helyébe,,a 18. (1) bekezdésének q) és r) pontjaiban meghatározott célok támogatása kutatás-fejlesztési támogatásnak minõsül, arra a kutatás-fejlesztéshez nyújtott állami támogatásokra vonatkozó közösségi keretszabályról szóló bizottsági közleményben (96/C 45/06) foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Amennyiben a 19. (1) bekezdés a) és d), valamint a 19. (2) bekezdésének e) és o) pontjaiban meghatározott jogcímeken nyújtott támogatások kutatás-fejlesztési támogatásnak minõsülnek, azokra szintén a kutatás-fejlesztéshez nyújtott állami támogatásokra vonatkozó közösségi keretszabályról szóló bizottsági közleményben (96/C 45/06) foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. szövegrész lép; f) 5/A. -ának (6) bekezdése helyébe,,a 18. (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott cél támogatása képzési célú támogatásnak minõsül, arra az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 68/2001/EK bizottsági rendeletben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. szövegrész lép; g) 5/A. -ának (7) bekezdése helyébe,,a 18. (1) bekezdés i), j), l) és s) pontjaiban foglalt célok támogatása kis- és középvállalkozások támogatásának minõsül, arra az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendeletben foglaltak az irányadók. Amennyiben a 19. (1) bekezdés a) k), valamint a 19. (2) bekezdésének c) k) és o) pontjaiban meghatározott jogcímeken nyújtott támogatások kis- és középvállalkozások támogatásának minõsülnek, azokra szintén az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendeletben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. szövegrész lép; h) 5/A. -ának (8) bekezdése helyébe,,amennyiben a 19. (1) bekezdés a) c), g) és h), valamint a 19. (2) bekezdés f), g) és o) pontjai alapján nyújtandó támogatás környezetvédelmi támogatásnak minõsül, arra a környezetvédelmi céllal nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásban (2001/C 37/03) foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. szövegrész lép; i) 5/A. -ának (9) bekezdése helyébe,,az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális térképrõl szóló kormányrendelet szerinti érzékeny ágazatban mûködõ vállalkozásnak, továbbá nagyberuházás megvalósításához a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatásokra vonatkozó multiszektorális keretszabályról szóló bizottsági közleményben (2002/C 70/04) foglaltak szerint nyújtható támogatás. szövegrész lép; j) 18. -ának (4) bekezdésében az,,és a Korm. rendelettel összhangban szövegrész helyébe,,az állami támogatásokra vonatkozó közösségi szabályokkal összhangban szövegrész lép. 37. (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a munkaügyi központok foglalkozási rehabilitációs eljárásáról, valamint a megváltozott munkaképességû munkanélküliek foglalkoztatását elõsegítõ egyes támogatásokról szóló 11/1998. (IV. 29.) MüM rendelet 4. -ának (3) bekezdése

78 4358 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám helyébe a következõ szövegrész lép:,,ha a munkaadónak az e jogcímen nyújtott támogatás mértéke meghaladja az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott mértéket a (4) bekezdésben foglaltak kivételével, megállapításának további feltétele, hogy a munkaadó legalább a támogatott foglalkoztatás idõtartamával megegyezõ idõtartamú továbbfoglalkoztatást vállal. A munkaadónak a kérelem benyújtását megelõzõ három év alatt kapott, csekély összegû (de minimis) támogatások összegérõl írásban nyilatkoznia kell. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a foglalkoztatást elõsegítõ támogatásokról, valamint a Munkaerõpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet a) 9. -ának (7) bekezdése helyébe,,a munkaadónak a (3) bekezdésben foglaltak alapján nyújtott támogatás tekintetében az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. szövegrész lép; b) 11. -ának (10) bekezdése helyébe,,a munkaadónak a (6) bekezdésben foglaltak alapján nyújtott támogatás tekintetében az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. szövegrész lép; c) 11/A. -ának (7) bekezdése helyébe,,a munkaadónak a (2) bekezdésben foglaltak alapján nyújtott támogatás tekintetében az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. szövegrész lép; d) 18. -ának (2) bekezdése második mondata helyébe,,a támogatási intenzitás mértéke beleértve a más államháztartási forrásokból kapott támogatásokat nem haladhatja meg a nemzeti regionális támogatásról szóló bizottsági iránymutatásban (98/C 74/06) meghatározott mértéket. szövegrész lép; e) 18. -ának (3) bekezdése helyébe,,a támogatási intenzitás kiszámításánál figyelembe vehetõ költségek körét a nemzeti regionális támogatásról szóló bizottsági iránymutatás (98/C 74/06) tartalmazza. szövegrész lép; f) 27. -a (2) bekezdésének elsõ mondata helyébe,,az e rendelet által szabályozott támogatások nyújtása során az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális térképrõl szóló kormányrendelet szabályait, valamint az állami támogatásokra vonatkozó közösségi szabályokat alkalmazni kell. szövegrész lép. 38. (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Turisztikai Célelõirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM rendelet a) 1. -ának (2) bekezdésében,,az Áht ának hatálya alá tartozó támogatások esetében a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjérõl szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendeletben szövegrész helyébe,,az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális térképrõl szóló kormányrendeletben, valamint az állami támogatásokra vonatkozó közösségi szabályokban szövegrész lép; b) 6. -ának (1) bekezdésében, valamint a 6. -t megelõzõ címben,,az Áht a alá tartozó szövegrész helyébe egyaránt,,az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének hatálya alá tartozó szövegrész lép; c) 6. -ának (1) bekezdése aa) pontjának helyébe,,a 3. a) és f) pontja alapján nyújtott támogatásra az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. szövegrész lép; d) 6. -ának (1) bekezdése ab) pontjában,,a 40. (2) bekezdésében foglaltak irányadók szövegrész helyébe,,az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontjában foglaltak irányadók szövegrész lép; e) 6. -a (1) bekezdésének bf) pontjában a,,támogatásra egyedi bejelentéssel történõ besorolás alapján kell a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendeletben foglaltakat alkalmazni szövegrész helyébe a,,támogatás esetében egyedi bejelentési kötelezettség áll fenn az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális térképrõl szóló kormányrendeletben foglaltak szerint szövegrész lép; f) 6. -ának (2) bekezdésében,,a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet ában szövegrész helyébe,,az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális térképrõl szóló kormányrendeletben, valamint a nemzeti regionális támogatásról szóló bizottsági iránymutatásban (98/C 74/06) szövegrész, valamint,,a 39. rendelkezéseit is szövegrész helyébe,,a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatásokra vonatkozó multiszektorális keretszabályról szóló bizottsági közleményben (2002/C 70/04) foglaltakat is szövegrész lép;

79 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4359 g) 6. -ának (3) bekezdésében,,a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet ában szövegrész helyébe,,a környezetvédelmi céllal nyújtott állami támogatásokra vonatkozó közösségi iránymutatás (2001/C 37/03) pontjaiban szövegrész lép; h) 6. -ának (4) bekezdésében,,a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet aiban szövegrész helyébe,,az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 68/2001/EK bizottsági rendeletben szövegrész lép; i) 7. -ának (2) bekezdése helyébe,,az egy pályázat keretében megvalósuló, illetve egyedi döntés alapján támogatott programhoz vagy projekthez igénybe vett, az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikke hatálya alá tartozó beruházási, képzési, környezetvédelmi támogatások intenzitása nem haladhatja meg a 6. -ban hivatkozott bizottsági rendeletekben, iránymutatásokban és közleményekben, valamint beruházási támogatás esetén az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális térképrõl szóló kormányrendeletben meghatározott mértéket. Az egy projekthez nyújtható, az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikke hatálya alá tartozó, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás maximális intenzitása nem haladhatja meg a 6. -ban hivatkozott bizottsági rendeletekben, iránymutatásokban és közleményekben meghatározott mértékeket. szövegrész lép. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási célelõirányzat felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 11/2001. (IV. 24.) MeHVM rendelet a) 4/A. -ában,,az Áht ának hatálya szövegrész helyébe,,az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének hatálya szövegrész lép; b) 4/A. -ának (3) bekezdésében,,a Kr ának (4) bekezdésében foglaltak szövegrész helyébe,,az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendeletben foglaltak szövegrész lép; c) 4/A. -ának (4) bekezdésében a,,kr ában szövegrész helyébe,,a kutatás-fejlesztéshez nyújtott állami támogatásokra vonatkozó közösségi keretszabályról szóló bizottsági közleményben (96/C 45/06) szövegrész lép; d) 4/A. -ának (5) bekezdése helyébe,,a 4. f) pontja alapján kis- és középvállalkozásoknak nyújtható támogatás, amelyre az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendeletben foglaltak az irányadók. szövegrész lép; e) 4/A. -ának (6) bekezdésében a,,kr ában szövegrész helyébe,,az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 68/2001/EK bizottsági rendeletben szövegrész lép; f) 4/A. -ának (7) bekezdésében,,a Kr ában szövegrész helyébe,,az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális térképrõl szóló kormányrendeletben, valamint a regionális támogatásról szóló bizottsági iránymutatásban (98/C 74/06) szövegrész lép; g) 4/A. -ának (9) bekezdésében a,,kr. 7. -ában szövegrész helyébe a,,(3) (7) bekezdésekben hivatkozott rendeletekben és iránymutatásokban meghatározott szövegrész lép; h) 4/A. -ának (10) bekezdésében a,,kr. 3. számú mellékletében szövegrész helyébe a,,(3) (7) bekezdésekben hivatkozott rendeletekben és iránymutatásokban meghatározott szövegrész lép; i) 17/A. -a helyébe,,a Célelõirányzat felhasználására, kezelésére, mûködtetésére és ellenõrzésére, továbbá a rendelet alapján nyújtott támogatásokra, a rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Áht.-ben, az Ámr.-ben, az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális térképrõl szóló kormányrendeletben, valamint az állami támogatásokra vonatkozó közösségi szabályokban foglaltak az irányadók. szövegrész lép, egyúttal 4/A. -ának (2) bekezdése, 6. -ának (2) bekezdésében a,,(kr ) szövegrész, valamint 11. -ának második mondata hatályát veszti. 39. E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a költségvetési viszontgarancia vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 48/2002. (XII. 28.) PM rendelet a) 2. -ában,,a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjérõl szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 40. (4) bekezdése szerinti csekély összegû (de minimis) támogatás szabályait szövegrész helyébe,,az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendeletben foglaltakat szövegrész lép; b) 2. -ának (4) és (5) bekezdésében az,,r. 40. (4) bekezdés hatálya alá szövegrész helyébe egyaránt,,az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendelet hatálya alá szövegrész lép, egyúttal 2. -ának (3) és (6) bekezdése hatályát veszti. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök

80 4360 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám 1. számú melléklet a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelethez Az egyes támogatási kategóriák A. Horizontális célok AA. Kutatás-fejlesztés AAA. Alapkutatás AAB. Alkalmazott (ipari) kutatás AAC. Kísérleti (prekompetitív) fejlesztés AB. Környezetvédelem (beleértve természetvédelem, energiatakarékosság) ABA. Beruházás ABB. Mûködési támogatás ABC. Környezeti károk helyreállítása AC. Kis- és középvállalkozások ACA. Beruházás ACB. Tanácsadás ACC. Kiállításokon való részvétel ACD. Kockázati tõkebefektetés AD. Foglalkoztatás ADA. Munkahelyteremtés ADB. Munkahelymegõrzés ADC. Megváltozott munkaképességû munkavállalók bértámogatása ADD. Megváltozott munkaképességû munkavállalókat foglalkoztató intézmények beruházási és mûködési költségeinek támogatása AE. Képzés AEA. Általános képzés AEB. Speciális képzés AF. Megmentés és szerkezetátalakítás AFA. Megmentés AFB. Szerkezetátalakítás AG. Kultúra AH. Filmgyártás B. R egionális támogatás BA. A. pont alá nem sorolható beruházási cél BAA. Munkahelyteremtõ beruházási cél BAB. Egyéb beruházási cél BB. Regionális hátrány csökkentése érdekében nyújtott, idõben korlátozott, mértékében csökkenõ mûködési támogatás C. Ágazati CA. Gépjármûipar CB. Szénbányászat CC. Acélipar CD. Szintetikusszál-ipar CE. Hajóépítõ-ipar CF. Szállítás CFA. Vasúti, közúti és belvízi közlekedés és szállítás CFB. Légi közlekedés és szállítás CFC. Tengeri közlekedés és szállítás D. Csekély összegû támogatás E. Az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján: magánszemély fogyasztónak nyújtott szociális jellegû támogatás

81 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4361 F. Az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján: természeti csapás és egyéb rendkívüli események kompenzálása G. Az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikke (3) bekezdésének e) pontja alapján történõ mentesítés H. Az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 88. cikke (2) bekezdésének 3. albekezdése alapján történõ rendkívüli mentesítés 2. számú melléklet a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelethez Útmutató a támogatástartalom számításához Az alábbiakban a leggyakoribb támogatási formák fogalma és támogatástartalmának számítása kerül bemutatásra, számítási példákon keresztül. A) Vissza nem térítendõ támogatás Fogalom: a kedvezményezett olyan direkt pénztranszferben részesül, amelyet nem terhel visszafizetési kötelezettség. Támogatástartalom: a kapott támogatás teljes összegének jelenértéke, ahol Q1 a több részletben folyósított támogatás elsõ évi részösszege (az 1. év a támogatás megítélésének éve) Q2 a több részletben folyósított támogatás második évi részösszege Q3 a több részletben folyósított támogatás harmadik évi részösszege (...) Qn a több részletben folyósított támogatás n. évi részösszege i referencia ráta Példa a támogatástartalom számítására: Egy vállalkozás 200 millió Ft vissza nem térítendõ támogatást kap az alábbi ütemezésben: a támogatásról szóló döntés évében 100 millió Ft, következõ évben 100 millió Ft. referencia ráta = i = 15% A fenti konstrukció támogatástartalma 187 millió Ft. B) Kedvezményes kamatú és kamatmentes hitel/kölcsön Fogalom: a kedvezményezett a piaci kamatnál kedvezõbb feltételekkel (alacsonyabb kamatláb mellett) kap hitelt. Támogatástartalom: a kedvezményes kamattal ténylegesen megfizetendõ kamatelemek jelenértékeinek összege levonva a piaci kamatlábbal számított elvi kamatelemek jelenértékeinek összegébõl. A konkrét számítás az alábbi képlettel történik: ahol Q hitel összege i referencia ráta, r = 1/(1+ i) i kedvezményes kamatláb (kamatmentes hitel esetén értéke nulla) P támogatás visszafizetésének idõtartama, beleértve a türelmi idõt is (év) F türelmi idõ években (amíg nem kezdõdik meg a hitel törlesztése)

82 4362 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám Példa a támogatástartalom számítására: Egy vállalkozás 200 millió Ft 5%-os kedvezményes kamatú hitelt kap. A hitelt türelmi idõ nélkül kell törlesztenie 2 év alatt, egyenlõ részletekben. Q = 200 i = 0,15, r = 1/(1+ 0,15) = 0,87 i = 0,05 P = 2 F = 0 E konstrukció támogatástartalma 37,39 millió Ft. C) Kezességvállalás Fogalom: A támogatást nyújtó kötelezettségvállalása arra, hogy a kedvezményezett általi nem teljesítés esetén a felvett hitelt/kölcsönt kamataival együtt visszafizeti. Támogatástartalom: A kezességvállalás eredményeképpen a kedvezményezett a piaci kamatlábnál alacsonyabb kamatláb mellett jut hitelhez, ezenkívül a támogatást nyújtó a piaci kezességvállalási díjnál alacsonyabb díjat is kiköthet. A kezességvállalással fedezett hitel kamatlába és a referencia ráta közötti különbség, szorozva a hitelösszeggel, jelenértékre számítva, illetve a kezességvállalásért feltételesen fizetendõ piaci (számított) díj és a ténylegesen fizetendõ díj különbsége jelenértékének összege. (A kamatláb-különbözet miatti támogatás és a díjkülönbözet összege.) A támogatástartalomnak a számítása az alábbi képlet szerint történik: ahol Qn a kezességvállalással lefedett hitelösszeg az n-edik év elején referencia ráta, r= l/(1+ i) i a kezességvállalás miatti kedvezményes kamatláb P támogatás visszafizetésének idõtartama, beleértve a türelmi idõt is (év) F türelmi idõ években (amíg nem kezdõdik meg a hitel törlesztése) PD (számított) százalékos piaci kezességvállalási díj GD tényleges százalékos (kezességvállalási szerzõdés szerinti) garanciadíj PR1 a kezességvállalásért az elsõ évben fizetendõ piaci (számított) díj PR1 a kezességvállalásért az elsõ évben ténylegesen fizetendõ díj PRn a kezességvállalásért az n. évben fizetendõ piaci (számított) díj PRn a kezességvállalásért az n. évben ténylegesen fizetendõ díj TT kamatláb-különbözet miatti támogatás + díjkülönbözetbõl adódó támogatástartalom Amennyiben a kezességvállalással fedezett hitel kamatlába meghaladja a referencia rátát, akkor a kamatláb-különbözet miatti támogatástartalom összege nullának tekintendõ, és csak a kezességvállalásért feltételesen fizetendõ piaci (számított) díj, illetve a ténylegesen fizetendõ díj különbségének számítása szükséges. A díjkülönbözet kiszámításánál a kezességvállalás által lefedett töredékéveket a garantált töredékidõszak hosszának a teljes évhez viszonyított arányában kell figyelembe venni. A százalékban kifejezett piaci (számított) kezességvállalási díj (PD) megállapítása fõszabályként (I) az alábbiak szerint történik: I) Az utolsó 10 teljes auditált beszámolóval lezárt évre meg kell határozni a kezességvállaló szervezet átlagos veszteségét és átlagos kötelezettség-állományt. Amennyiben a kezességet nyújtó szervezet nem rendelkezik minimum tíz évre vonatkozóan ilyen adatokkal, akkor a rendelkezésre álló idõszak, de minimum öt év adatait kell figyelembe venni. Az öt év elérése után minden évben hosszabbodik a figyelembe vett idõszak a 10. év eléréséig.

83 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4363 Példa a piaci kezességvállalási díj kiszámítására: Megnevezés egység Átlag 1. Függõ jövõbeni kötelezettségek M Ft Tárgyévi beváltás M Ft Megtérülések M Ft Veszteség (2 3) M Ft Mûködési költségek M Ft Veszteség+ Mûködési M Ft költségek (4+5) 7. Piaci díj (6/1) % 3% A függõ jövõbeni kötelezettségek állománya (1): Kezességvállalási kifizetések (2): Megtérülések (3): Mûködési költségek (5): a garantált hitelállomány a tárgyévben beváltott kezességek összege a beváltott (nem csak a tárgyévben beváltott) kezességbõl a tárgyévben behajtás és követelésértékesítés során befolyt összeg. pénzügyi vállalkozás esetén 2001-tõl az eredménykimutatás 8., 9. és 10. sorának összege, 2000-ig a 11.,,Pénzügyi és befektetési szolgáltatás költségei sor. A fenti számítás általános képlet formájában: PR n=pd*q n PR n =GD*Q n ahol k az utolsó auditált beszámolóval lezárt év. II) Amennyiben a kezességvállalást nyújtó szervezet esetében a fenti számítási metódus nem követhetõ, a kezességvállalási díjból adódó támogatástartalom-rész: a fizetett kezességvállalási díj jelenértékének és a hitelt érdemlõen bizonyított piaci kezességvállalási díj jelenértékének különbsége. Példák a támogatástartalom számítására: 1. példa Egy vállalkozás 200 millió Ft hitelt vesz fel állami garanciával, így a bank kedvezõbb, 12% kamatlábbal nyújtja a hitelt. A hitelt türelmi idõ nélkül kell törlesztenie 2 év alatt, egyenlõ részletekben. A kezességvállalásért a vállalkozás a piaci, 2 millió forintos díj helyett egyszeri alkalommal 1 millió Ft-ot fizet. Q = 200 i = 0,15, r = l/(1 + 0,15) = 0,87 i = 0,12 P = 2 F = 0

84 4364 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám PR = 2 PR = 1 A fenti konstrukció támogatástartalma 8,5 millió Ft. 2. példa Egy vállalkozás 200 millió Ft hitelt vesz fel 2 éves futamidõ mellett állami garanciával. A hitel kamatlába 16%, a referencia ráta 15%. A kezességvállalásért a vállalkozás a piaci, évi 1 millió forintos díj helyett évente 0,5 millió Ft-ot fizet. referencia ráta = 15% i = 0,15, r = l/(1+ 0,15) = 0,87 PR1 = 1 PR1 = 0,5 PR2 = 1 PR2 = 0,5 Jelen esetben a kamatkülönbözet miatti támogatástartalom nullának tekintendõ, mivel a hitel kamatlába meghaladja a referencia rátát. Ezért a támogatástartalom meghatározásakor csak a vállalkozás által a kezességvállalásért ténylegesen fizetendõ díj és a piaci (számított) díj eltérésébõl adódó összeget kell kiszámolni. Ezen konstrukció támogatástartalma 935 ezer Ft. 3. példa Egy vállalkozás 100 millió Ft-os hitelt vesz fel 75%-os (fokozatosan csökkenõ) kezességvállalással 3 éves futamidõre, július 1-jei kezdettel. A hitelkamat piaci. A díjfizetés évenként történik. A tényleges díjmérték évi 1%. A piaci díjmértéket évi 3%. A referencia ráta 11%. A támogatástartalom tehát ez esetben sem tartalmaz kamatkülönbözeti részt, csak a kezességvállalási díj kedvezményes. A kalkuláció menete a következõ: A kedvezményes garanciadíjból adódó támogatástartalom a fenti példában 3,096 millió Ft. D) Kamattámogatás Fogalom: a kedvezményezett által fizetendõ kamat egészének vagy egy részének átvállalása. Támogatástartalom: az átvállalt kamatösszeg jelenértéke. A támogatástartalom számítása a vissza nem térítendõ támogatás analógiájára történik, ahol Q1 az elsõ évben nyújtott kamattámogatás Q2 a második évben nyújtott kamattámogatás

85 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4365 Q3 (...) Qn i a harmadik évben nyújtott kamattámogatás az n. évben nyújtott kamattámogatás referencia ráta Példa a támogatástartalom számítására: Egy vállalkozás 200 millió Ft hitelt vesz fel. A fizetendõ kamatból 10 százalékpontot az állam vállal át. A hitelt türelmi idõ nélkül kell törlesztenie 2 év alatt, egyenlõ részletekben. Q1 = 200 0,1= 20 Q2 = ( ) 0,1= 10 i = 15% E konstrukció támogatástartalma 28,7 millió Ft. E) Adókedvezmény Fogalom: a kedvezményezettnek a törvényben meghatározott általánosan érvényes adónál kevesebb adót kell fizetnie az adó alapjának, illetve az adó mértékének csökkentése vagy elengedése miatt. Támogatástartalom: az adókedvezmény támogatástartalmának kiszámítása a vissza nem térítendõ támogatáshoz hasonlóan történik. A számítás során a kapott támogatás vagyis az adókedvezmény teljes összegének jelenértékét kell kiszámítani. F) Tõkejuttatás Fogalom: a kedvezményezett vállalkozásnak tõkejuttatást biztosít az államháztartás alrendszeréhez tartozó szerv, annak ellenére, hogy a juttatást a piaci magánbefektetõ elvével nem lehet alátámasztani. Támogatástartalom: amennyiben a piaci magánbefektetõ elvének érvényesülése esetén nem került volna sor támogatás nyújtására, akkor a támogatástartalmat a következõképpen kell számítani. A tõkejuttatás megfelelõen diszkontált értékébõl (beleszámítva a nyújtott tõkét és a tõkejuttatással kapcsolatban felmerült költségeket) le kell vonni a tõkejuttatással megszerzett befektetés diszkontált értékét. A befektetés értékénél közvetlenül a befektetésbõl származó, a jövõben elvárt eredményeket (veszteséget vagy nyereséget) kell figyelembe venni, amelyeket a várható kockázattal kell módosítani. A befektetés költségeinek, illetve eredményének diszkontálása a vissza nem térítendõ támogatáshoz hasonlóan történik, majd a diszkontálással kapott két értéket kell kivonni egymásból. T1 az elsõ évben nyújtott tõkejuttatás részösszege (az 1. év a támogatás megítélésének éve) T2 a második évben nyújtott tõkejuttatás részösszege Tn az n. évben nyújtott tõkejuttatás részösszege K1 az elsõ évben a tõkejuttatással közvetlen kapcsolatban felmerülõ egyéb költségek Kn az n. évben a tõkejuttatással közvetlen kapcsolatban felmerülõ egyéb költségek E1 a támogatott vállalkozás tõkejuttatásból származó, kockázattal módosított elsõ évi eredménye E2 a támogatott vállalkozás tõkejuttatásból származó, kockázattal módosított második évi eredménye En a támogatott vállalkozás tõkejuttatásból származó, kockázattal módosított n. évi eredménye i referencia ráta

86 4366 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám Példa a támogatástartalom számítására: Egy vállalkozás az elsõ évben 100 millió Ft, majd a második évben 50 millió Ft tõkejuttatásban részesül. A támogatást nyújtónak a tõkejuttatás miatt az elsõ évben további 2 millió Ft közvetlen kiadása merül fel. A beruházás eredményeként az elsõ évben 12 millió Ft veszteség, a második évben 5 millió veszteség, a harmadik és negyedik évben millió Ft nyereség keletkezik. referencia ráta = i = 12% T1 = 100 T2 = 50 K1 = 2 E1 = 12 E2 = 5 E3 = 10 E4 = 10 TT = [102+44,64]-[( 12)+( 4,46)+(7,97)+(7,12)] TT = [146,64]-[ 1,37]=148,01 A fenti konstrukció támogatástartalma 148,01 millió Ft. G) Egyéb, nem pénzbeli juttatás Fogalom: a kedvezményezett a piaci árnál alacsonyabb áron és/vagy kedvezõbb feltételekkel jut valamely ingó vagy ingatlan vagyontárgyhoz, illetve szolgáltatáshoz. Támogatástartalom: a piaci ár és a fizetett ár különbözetének jelen értéke. Példa a támogatástartalom számítására: Egy vállalkozás ingyen jut egy olyan építési telekhez, melynek piaci értéke 100 millió Ft. E konstrukció támogatástartalma 100 millió Ft. 3. számú melléklet a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelethez 1. Tagállam Magyar Köztársaság Általános bejelentési ûrlap 2. A támogatási programok és az egyedi támogatások kezelésének szintje [ ] központi kormányzat szintje [ ] regionális szint (melyek ezek) [ ] egyéb szint Mely minisztérium vagy más adminisztratív testület tartozik törvényes felelõsséggel a programért és annak végrehajtásáért Kontakt személy(ek): A program elnevezése

87 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Jogalap(csatolja ennek másolatát) Cím: Megjelenés helye és ideje: Ha támogatási program Új program: IGEN/NEM Ha a támogatási program egy létezõ program helyébe lép, kérjük jelölje meg, melyiknek Ha létezõ program Bizottságnak való korábbi bejelentés idõpontja: a Bizottság által adott nyilvántartási kód: a Bizottság jóváhagyó határozatának dátuma: támogatást jóváhagyó levél iktató száma: a változó szabályok és feltételek részletezése: Támogatási program vagy egyedi támogatás Határozza meg a támogatás elõdleges célját a 8.1., 8.2. vagy a 8.3. pont alapján (csak egy célt jelöljön meg). Jelölje meg a másodlagos célokat, amennyiben léteznek: Horizontális Mi a célja? (pl. foglalkoztatás, képzés, kis- és középvállalkozások támogatása, kutatás-fejlesztés, környezetvédelem, energiatakarékosság stb.) 8.2. Regionális Mely régiók (területek) [NUTS III. (megyei) vagy alacsonyabb szintû] jogosultak? Van/vannak olyan régiók (területek), amelyek teljesen vagy részlegesen a Strukturális Alapok 1. vagy 2. célkitûzése alapján is jogosultak támogatásra? Ágazati Mely ágazatok [NACE három szám vagy megfelelõ nemzeti besorolás (TEÁOR)] jogosultak? Egyéb támogatási feltételek Határozza meg a kedvezményezettekre vonatkozó megszorításokat (pl. foglalkoztatottak száma, árbevétel, mérlegfõösszeg) vagy a kedvezményezetti kört meghatározó egyéb feltételeket Melyek a támogatás formái? [ ] vissza nem térítendõ támogatás [ ] visszatérítendõ támogatás (ismertesse a feltételeket): [ ] kedvezményes kamatozású hitel (ismertesse a feltételeket):

88 4368 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám [ ] kamattámogatás [ ] adókedvezmény [ ] kezességvállalás (a kezességvállalás biztosításának feltételei és a kezességvállaláshoz kapcsolódó költségek): [ ] egyéb (részletezze): Minden támogatási formánál meg kell adni a rá vonatkozó szabályok és alkalmazási feltételek pontos leírását, ideértve különösen a támogatási intenzitás mértékét, illetve, hogy a nyújtott támogatás adóköteles-e, és hogy az adott támogatást meghatározott feltételek teljesülése esetén automatikusan adják-e, vagy az illetékes hatóságoknak van-e mérlegelési jogkörük Az egyes támogatási formáknál adja meg az elszámolható költségek körét (pl. telek, épületek, berendezések, személyi, képzési, tanácsadási díj stb.): Van-e olyan elõírás, hogy a támogatást vissza kell-e fizetni, ha a projekt sikeres (különösen a siker kritériumának meghatározása) 13. A szankciók (pl. visszafizetés) pontos meghatározása, amennyiben a kedvezményezett nem tartja be a támogatás szabályait Több támogatási forma esetén, milyen mértékben kombinálhatók azok? Támogatáshalmozódási szabályok más támogatási programokkal való kapcsolat esetén? Támogatási program esetén A program idõtartama: Mikortól meddig hatályos: Létezõ támogatási program meghosszabbítása? IGEN/NEM Ha IGEN, milyen idõtartamra? 16. Költségvetési keretösszeg Mekkora a támogatási program, illetve az egyedi támogatás költségvetése annak teljes idõtartama alatt? Amennyiben létezõ program módosul, adja meg az elmúlt három évre vonatkozóan: a kötelezettségvállalásokat a program alapján: vagy adóintézkedések esetében a becsült bevétel kiesést: Mutassa be a program költségvetését éves bontásban

89 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4369 Egyéb rendelkezések 17. Azon programok esetében, melyek elsõdlegesen nem ágazati, illetve regionális célúak, határozza meg a várható ágazati vagy regionális hatásokat A program keretében a kedvezményezettek becsült száma: [ ] Kevesebb mint 10 [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] több mint Mely intézkedések biztosítják a támogatott projekt jogszabályban foglalt célokkal való összhangját? A Bizottság informálására tett lépések a program alkalmazásával kapcsolatban (pl. éves jelentés): Indokolja meg, hogy a tervezett támogatás miért tekintendõ összeegyeztethetõnek a közösségi szabályokkal, amennyiben a bejelentésben leírt támogatási célokból ez nem következik automatikusan, a támogatási program vagy egyedi támogatás természetére tekintettel. Amennyiben szükséges az indoklást támassza alá statisztikai adatokkal Más releváns információk, ideértve a tervezett munkahelyteremtést és munkahelymegõrzést is: Kutatás-fejlesztési támogatás 1. Célok Az intézkedés céljainak és a támogatott kutatás-fejlesztések típusának és természetének részletes bemutatása A támogatandó kutatás-fejlesztési szakasz leírása (Az alpontok a különbözõ kutatás-fejlesztési szakaszokat jelölik, kérem a megfelelõ szakaszt töltsék ki): 2.1. Alapkutatás Alkalmazott kutatás Kísérleti fejlesztés A kutatás-fejlesztéshez nyújtott állami támogatásokra vonatkozó közösségi keretszabályról szóló bizottsági közlemény (96/C 45/06) értelmében alapkutatás az általános tudományos és technikai tudásanyag bõvítése, amely nem kapcsolódik ipari vagy kereskedelmi célkitûzéshez. 2 Új tudásanyag megszerzésére irányuló kutatás, amelynek célja, hogy az így megszerzett tudásanyag felhasználható legyen új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, illetve jelentõs javulást eredményezzen a már meglévõ termékekben, eljárásokban vagy szolgáltatásokban. 3 Az alkalmazott kutatás eredményének tervekbe foglalása, azaz új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások, szolgáltatások tervezése (idetartozik a kereskedelmi felhasználásra nem kerülõ prototípus elkészítése is). Nem minõsül kísérleti fejlesztésnek a termékeken, termelési eljárásokban, folyamatokban, létezõ szolgáltatásokon végzett rutinszerû változtatás, még ha az az adott termék, eljárás, folyamat vagy szolgáltatás fejlõdését is eredményezi.

90 4370 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám 3. A támogatás elszámolható költségei 3.1. Személyi jellegû ráfordítások: Ellátás, anyagok (folyó költségek) stb.: Berendezések és gépek: Telek és épületek: Tanácsadás és ezzel egyenértékû szolgáltatások, ideértve a kutatás eredményeinek, a szabadalmaknak, a know-how beszerzését, jogok engedélyezését stb.: Közvetlenül a kutatás-fejlesztésnek tulajdonítható általános költségek: Megvalósíthatósági tanulmány Egyéb Kérjük, hogy határozza meg pontosan a támogatás intenzitását: A kutatás-fejlesztési keretszabály hatálya alá tartozó programok esetében, adja meg a költségvetést vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek szerinti bontásban Közös kutatások 4.1. Több támogatható vállalat együttmûködve hajtja végre a projekteket? Vannak speciális feltételek? Ha igen, melyek ezek? Lehetséges-e a támogatási tervezet alapján a vállalatok és más testületek, mint kutatóintézetek vagy egyetemek közötti együttmûködés? Speciális feltételek mellett? Ha igen, mutassa be ezeket Nemzetközi vonatkozások Van valamilyen nemzetközi vonatkozása az egyedi támogatásra, illetve a támogatási programra vonatkozó tervezetnek (pl. Esprit, Eureka projektek)? Amennyiben igen, melyek ezek: Tartalmaz a javaslat más országokban honos partnerekkel való együttmûködést? Ha igen, mutassa be, melyek ezek: a) a tagállamok... b) nem tagállamok... c) vállalkozások más országokban A tervezet teljes költsége (egyedi támogatások/támogatási programok) Adja meg a teljes költséget partnerek szerinti bontásban

91 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A kutatás-fejlesztés eredmények alkalmazása 6.1. Kinek a tulajdonát képezi a kérdéses kutatás-fejlesztési eredmény? Vannak-e az engedélyek megadásához kapcsolódó egyéb feltételek, tekintetbe véve az eredményeket? Vannak-e a kutatás-fejlesztési eredmények általános nyilvánosságra hozatalára, illetve elterjesztésére vonatkozó szabályok? Mutassa be az eredmények késõbbi felhasználására/fejlesztésére vonatkozó tervezett intézkedéseket Képzési támogatás 1. Tagállam 1.1. Érintett tagállam: Magyar Köztársaság 1.2. Érintett régió (ahol releváns): Illetékes hatóság: Kontaktszemély neve: telefon: fax: Támogatás meghatározása 2.1. Támogatás elnevezése: Támogatás jellege Támogatási program: IGEN/NEM Támogatás, melyet támogatási program alapján nyújtanak, azonban azt egyedileg kell bejelenteni (meghaladja a 1 millió eurónak megfelelõ forintösszeget): IGEN/NEM Mely támogatási program alapján nyújtják? Elnevezés:... A Bizottság által adott nyilvántartási kód:... A Bizottság jóváhagyó határozatának dátuma: Egyedi támogatás, melyet nem támogatási program alapján nyújtanak: IGEN/NEM 2.3. A pont esetén a támogatási program már létezõt módosít vagy hosszabbít meg: IGEN/NEM Ha, Igen, akkor a támogatási programot bejelentették a Bizottságnak: IGEN/NEM A Bizottság által adott nyilvántartási kód:... A Bizottság jóváhagyó határozatának dátuma:... Támogatást jóváhagyó levél iktató száma:... Mik a legfontosabb módosítások: Jogalap (Minden vonatkozó jogszabály, ami releváns) 3.1. Elnevezés: Megjelenés helye és ideje: Kérem csatoljon egy példányt a jogalap szövegébõl (ha csak tervezet akkor is):

92 4372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám 4. Kedvezményezettek 4.1. A támogatás kedvezményezettjei:... [ ] Bármilyen vállalkozás [ ] Csak mikrovállalkozások [ ] Csak kis- és középvállalkozások [ ] Csak a következõ: Támogatási program esetében körülbelül hány kedvezményezettre számítanak: A támogatás célja 5.1. Mi a támogatás célja, ahol lehetséges jogcímenként: Speciális vagy általános képzési támogatásnak minõsül a tervezet? [ ] Speciális képzési támogatás A támogatás leírása:... [ ] Általános képzési támogatás A támogatás leírása: Támogatás formája [ ] Vissza nem térítendõ [ ] Adókedvezmény [ ] Egyéb, kérem határozza meg: Elszámolható költségek köre Minden támogatási jogcím esetén részletesen határozza meg az elszámolható költségek körét. Támogatási programok esetén az elszámolható költségek azok, amelyeket a program alapján nyújtott támogatások tartalmaznak. [ ] Az oktató személyi jellegû ráfordításai [ ] Az oktatók és a képzésben részt vevõk útiköltségei [ ] Egyéb folyó költségek [ ] Berendezések és eszközök értékcsökkenése, olyan mértékben, ahogy azokat a képzés céljára felhasználták [ ] Irányítási és tanácsadási szolgáltatások a képzéssel kapcsolatban [ ] A képzésben részt vevõk személyi jellegû ráfordításai a fenti elszámolható költségek teljes összegéig Összesen: Leírás Összeg Az elszámolható költségeket hiteltérdemlõen, dokumentumokkal kell bizonyítani. 8. Támogatási intenzitás 8.1. Mekkora a támogatási intenzitás az elszámolható költségek arányában? (Támogatási jogcímenként és kedvezményezetti csoportonként külön-külön.) A támogatási programmal kapcsolatos egyéb információk 9.1. Mi a támogatás lejárata? (a támogatásra feljogosító jogszabály végsõ határideje): Mely ágazatokra vonatkozik a program és melyeket zár ki a kedvezményezettek körébõl? Mi a program költségvetése (ahol lehetséges éves bontásban):

93 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Támogatáshalmozódási szabály Össze lehet vonni a program alapján nyújtott támogatásokat egyéb helyi, regionális, nemzeti vagy uniós forrásból származó programmal, amely ugyanazokra az elszámolható költségekre terjed ki? IGEN/NEM Ha IGEN, mik az eljárási szabályok és a maximális támogatási intenzitások? Mely régiókat érinti a támogatás? Regionális támogatás 2. Kedvezményezettek köre [ ] Minden vállalkozás [ ] Csak kis- és középvállalkozások [ ] Csak kisvállalkozások [ ] Csak mikrovállalkozások Nehéz pénzügyi helyzetben lévõ vállalkozás vagy nehéz helyzetben lévõ vállalkozás szerkezetátalakítása részesül-e támogatásban? [ ] igen [ ] nem 3. A támogatás célja [ ] Termék-elõállításhoz kapcsolódó beruházás [ ] Munkahelyteremtõ beruházás [ ] Mûködési támogatás Amennyiben a támogatást termék-elõállításhoz kapcsolódó beruházáshoz vagy munkahelyteremtõ beruházáshoz nyújtják akkor az alábbi feltételek teljesülnek-e? a) Megkezdett beruházásokhoz támogatás nem nyújtható, kivételt képeznek a fõszabály alól az adókedvezmények. [ ] Szerepel a tervezetben. b) Regionális beruházási támogatás esetében a kedvezményezettnek minimum 25% saját forrással kell rendelkeznie. [ ] Szerepel a tervezetben. Megjegyzések: Támogatás formája [ ] vissza nem térítendõ támogatás [ ] kamattámogatás [ ] adókedvezmény [ ] TB-i járulékcsökkentés [ ] állami tulajdonú részvények kedvezõ feltételek melletti értékesítése [ ] a piaci feltételeknél kedvezõbb kamatozású kölcsön [ ] kezességvállalás [ ] gyorsított amortizáció [ ] egyéb (kérem határozza meg) Termék-elõállításhoz kapcsolódó beruházás 5.1. Beruházási célú támogatás [ ] új telephely létesítéséhez, vagy [ ] meglévõ telephely bõvítéséhez kapcsolódik, vagy [ ] a termékben, szolgáltatásban vagy a termelési, szolgáltatási folyamatban alapvetõ változást hozó tevékenység megkezdéséhez (ésszerûsítés, diverzifikálás vagy korszerûsítés útján) nyújtható, illetve [ ] keretében olyan vállalkozás megvásárlása, amely a vásárlás nélkül megszûnt volna [ ] egyéb (nevezetesen)... Szintentartás ki van-e zárva a tervezetben? [ ] igen [ ] nem Megjegyzés:...

94 4374 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám 5.2. Mi az elszámolható költségek számításának alapja a tervezetben? [ ] telek [ ] épület [ ] gépek/berendezések [ ] immateriális javak? [ ] egyéb (kérem fejtse ki...) 5.3. Mely immateriális javak szerepelnek az elszámolható költségben? Kérem fejtse ki: Szerepel-e a tervezetben, hogy nagyvállalatok esetében az immateriális javak bekerülési értéke nem haladhatja meg a beruházás értékének 25%-át? [ ] igen [ ] nem Szerepel-e a tervezetben, hogy a beruházás eredményét csak a kedvezményezett használhatja, és annak szerepelnie kell az eszközei között? [ ] igen [ ] nem Milyen hazai jogszabályok garantálják, hogy a beruházás eredményét az eredeti célnak megfelelõen minimum öt évig folyamatosan mûködtetni fogja a kedvezményezett? Melyek a támogatási intenzitások és milyen módon kerültek meghatározásra? A támogatás adóköteles-e? [ ] igen [ ] nem Minden támogatási forma esetében részletezze a körülményeket úgy, hogy abból a Bizottság ki tudja számolni a támogatás maximális intenzitását. Vissza nem térítendõ támogatás (Hatályos amortizációs szabályok, valamint a társasági nyerség adókulcs mértéke): Alacsony kamatozású kölcsön- vagy kamatkedvezmény: kamatkedvezmény maximum értéke: a hitel maximum futamideje: a hitel és az elszámolható költségek aránya: a türelmi idõ maximális hossza: alacsony kamatozású kölcsön esetén a minimális kamat mértéke: Kezességvállalás: Milyen típusú hitelhez kapcsolódik a kezességvállalás? A kezességvállalás során megvalósuló támogatás támogatástartalmának megállapításához szükséges információk: (lejárat, mérték, összeg) Megjegyzések: Milyen hazai jogszabályok garantálják, hogy a beruházás eredményét az eredeti célnak megfelelõen minimum öt évig folyamatosan üzemeltetni fogja a kedvezményezett? Munkahelyteremtõ beruházás 6.1. Beruházási célú támogatás csak [ ] új telephely létesítéséhez, vagy [ ] meglévõ telephely bõvítéséhez kapcsolódó tárgyi eszköz beszerzéséhez, [ ] immateriális javak beszerzéséhez, vagy [ ] a termékben, szolgáltatásban vagy a termelési, szolgáltatási folyamatban alapvetõ változást hozó tevékenység megkezdéséhez (ésszerûsítés, diverzifikálás vagy korszerûsítés útján) nyújtható így szinten tartás nem finanszírozható, illetve [ ] keretében olyan vállalkozás megvásárlása, amely a vásárlás nélkül megszûnt volna. [ ] egyéb (nevezetesen...)

95 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Az érintett munkahelyek csak az induló beruházás végrehajtásához kapcsolódnak? [ ] igen 6.3. Amennyiben a beruházást nem új vállalkozás valósítja meg, akkor mi a referencia-idõszak a létrehozandó munkahelyek számításánál? A munkahelyek létrehozása során megszûnõ munkahelyek száma a végeredménybõl levonásra került: [ ] igen [ ] nem 6.5. Mi alapján számítják ki a támogatástartalmat? [ ] létrehozott munkahelyenként a munkabér százaléka, [ ] létrehozott munkahelyenként elõre meghatározott összeg, [ ] egyéb (kérem fejtse ki...) A munkabérköltség a bruttó bért jelenti (pl. adózás elõtti összeg, a kiegészítõ szociális járadékok, tb-járulékok). Minden esetben kérem, írja le a bér felépítését (számadatokkal együtt), hogy a Bizottság ki tudja számolni a támogatási intenzitást Milyen hazai jogszabályok garantálják, hogy a beruházás eredményeként létrejövõ új munkahelyeket minimum öt évig folyamatosan fenntartja a kedvezményezett? Mûködési támogatás 7.1. Amennyiben a tervezet mûködési támogatást nyújt: Mi a regionális hátrány természete? Határozza meg a hátrány okait és fontosságát Mutassa be, hogy a támogatás jogos a régió fejlõdése szempontjából: Írja le, hogy a támogatás formája és lejárata miért megfelelõ a hátrány csökkentésére: Mutassa be, hogy a támogatás mértéke arányos a hátrány megszüntetéséhez szükséges összeggel: Milyen intézkedések történtek, hogy a támogatás idõben csökkenõ mértékû legyen? A támogatás életbe léptetése nem növelheti a más tagállamokba irányuló exportot. 8. A tervezet hatálya 8.1. Szállítási ágazat A tervezet támogatást nyújt a szállítási ágazatban: IGEN/NEM Ha IGEN, akkor tartalmaznia kell a tervezetnek a következõket: Nem szerepelhet az elszámolható beruházási költségek körében szállításra használt felszerelés vagy eszköz. Tartalmazza a tervezet ezt a kitételt? IGEN/NEM 8.2. Acélipar, hajóépítés, szintetikusszál-ipar és gépjármûipar A tervezet támogatást nyújt az egyik vagy több fent említett ágazatban: IGEN/NEM Ha IGEN, melyik ágazatban: Milyen intézkedéseket tett a nemzeti hatóság, hogy az ezekre az ágazatokra vonatkozó speciális szabályokat betartsák? Nagyberuházásokra vonatkozó keretszabály A tervezet támogatást nyújt a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatásokra vonatkozó multiszektorális keretszabályról szóló bizottsági közlemény (2002/C 70/04) hatálya alá tartozó beruházásoknak: IGEN/NEM Ha IGEN, akkor tartalmaznia kell a tervezetnek a következõket: Minden a keretszabály hatálya alá tartozó beruházást egyedileg be kell jelenteni a Bizottságnak. Tartalmazza a tervezet ezt a kitételt? IGEN/NEM

96 4376 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám 8.4. A tervezet kizárólag csak bizonyos ágazatokban nyújt támogatást: IGEN/NEM Ha IGEN, melyikben: Támogatáshalmozódási szabályok 9.1. Ha a tervezet különbözõ típusú regionális támogatásokat nyújt és/vagy beruházási és munkahelyteremtõ beruházási támogatási kombinál, akkor az elszámolható költségek köre összevonható-e úgy, hogy fedezze mindkettõt? IGEN/NEM HA IGEN, mi az eljárás? A tervezet alapján nyújtott támogatás elszámolható költsége összevonható-e úgy egyéb nemzeti, regionális vagy közösségi forrásból származó támogatással, hogy azonosak legyenek? IGEN/NEM HA IGEN, mi az eljárás? Milyen intézkedéseket tett a nemzeti hatóság, hogy a különbözõ típusú támogatások elszámolható költségeinek összevonására vonatkozó szabályok teljesülnek-e? 10. A tervezet lejárta Mikor jár le a tervezet? (a támogatásra feljogosító adminisztratív intézkedés végsõ határideje): A tervezet alapján lehetséges-e, hogy a regionális támogatási térképben beálló változásokat (intenzitások, lefedettség) automatikusan átveszi a tervezet? IGEN/NEM 11. A tervezet költségvetése Mi a tervezet költségvetése? (Ahol lehet, ott éves bontásban.) Ahol a tervezet módosít vagy meghosszabbít egy már létezõ támogatást, mi volt a legutolsó költségvetés és, ahol lehetséges, mekkora összeget vesz át a korábbi támogatástól? Jogalap A bejelentési ûrlaphoz kérem csatolják a tervezet alapjául jogszabály-tervezetet, valamint a jogalapként megjelölt jogszabályt. 13. Éves jelentés Amennyiben a tervezet módosít vagy meghosszabbít már létezõ támogatást, akkor a legutolsó beszámolót is csatolják a bejelentési ûrlaphoz. Környezetvédelmi célú támogatás 1. A támogatás részletes leírása, valamint az támogatási jogcímek részletezése, az elérni kívánt környezetvédelmi cél alapján Az intézkedés leírása Az intézkedés és a kedvezményezettek részletes meghatározása

97 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A beruházások összes költségeinek és elismerhetõ költségeinek a részletes leírása Ha az intézkedést már korábban alkalmazták, milyen környezetvédelmi eredményeket értek vele el? Ha az intézkedés új, milyen környezetvédelmi eredményeket remélnek alkalmazásától, és ezt milyen idõszakon belül? Ha a támogatást szabványok meghaladása végett nyújtják, melyek az alkalmazandó szabványok, és az intézkedés miként éri el a környezetvédelem magasabb szintjét? Ha a támogatást kötelezõ szabványok hiányában nyújtják, kérjük adja meg a támogatás módjának részletes leírását Összhangban a környezetvédelmi céllal nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásban (2001/C 37/03) szereplõ általános feltételekkel, támogatási formákkal és jogcímekkel. 2 A fenti iránymutatásban rögzített elismerhetõ költségeknek megfelelõen. 4. számú melléklet a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelethez Celldömölki Letenyei Õriszentpéteri Téti Vasvári Zalaszentgróti A 30. (1) bekezdésének a) pontja alá tartozó kistérségek 5. számú melléklet a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelethez [8/a. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez] A támogatás ismertetése 1. A támogatás megnevezése: 1.1. A támogatást meghirdetõ/kiíró intézmény megnevezése: A támogatási konstrukció megjelentetésének (tervezett) idõpontja: Pályázatos támogatás esetén a pályázatok beadási határideje:

98 4378 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám 2. Elhelyezkedése a támogatási rendszerben 2.1. Az ismertetett támogatási konstrukció az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikke hatálya alá tartozik: igen nem (megjelölendõ) Az Európai Bizottság, illetve a Pénzügyminisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodája által adott vélemény száma és kiadásának idõpontja: Vélemény száma: Vélemény kiadásának idõpontja: Támogatási kategória (Kérjük annyiszor kitölteni, ahány különbözõ támogatási kategória szerint adható támogatás.): A támogatás forrása(i): A támogatási konstrukció forrásának/forrásainak költségvetési törvény szerinti besorolása és megnevezése Fejezet Cím Alcím Jogcímcs. _ / / / / Megnevezés: Fejezet Cím Alcím Jogcímcs. _ / / / / Megnevezés: Fejezet Cím Alcím Jogcímcs. _ / / / / Megnevezés: Nemzeti Forrás A támogatási forrás jellege (Egyszerre egy jelleg jelölhetõ meg) ISPA SAPARD PHARE A támogatás keretösszege (Forrásonként) (E Ft) Az adatlap információinak a támogatás megjelentetését követõ módosulása esetén az adattartalom aktualizálandó és jelzendõ, a módosítás tényének egyértelmû feltüntetése mellett! A támogatási konstrukció forrásának/forrásainak költségvetési törvény szerinti besorolása és megnevezése Fejezet Cím Alcím Jogcímcs. _ / / / / Megnevezés: Fejezet Cím Alcím Jogcímcs. _ / / / / Megnevezés: Fejezet Cím Alcím Jogcímcs. _ / / / / Megnevezés: Nemzeti Forrás A támogatási forrás jellege (Egyszerre egy jelleg jelölhetõ meg) ISPA SAPARD PHARE A támogatás keretösszege (Forrásonként) (E Ft) 2.3. Az 1. pontban ismertetett támogatás megnevezése az elõzõ évben [és a költségvetési sor(ok) pontos feltüntetése]: 3. Elnyerésének módja 3.1. nem pályázatos (pl. alanyi, címzett, jogszabályi): 3.2. pályázatos

99 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A döntés mechanizmusa 4.1. A döntés típusa centralizált decentralizált (megjelölendõ) 4.2. A döntéshozó (személy vagy testület): 4.3. A döntési folyamat leírása, a résztvevõk megnevezésével, szerepük feltüntetésével egy vagy több forrás esetén: 4.4. Az ismertetett támogatás más támogatási konstrukcióval való kapcsolata (pl. egymást kiegészítõ, feltételezõ támogatások; társfinanszírozás): 5. A finanszírozás mechanizmusa Az adatlap információinak a támogatás megjelentetését követõ módosulása esetén az adattartalom aktualizálandó és jelzendõ, a módosítás tényének egyértelmû feltüntetése mellett! 5.1. A finanszírozási folyamatban résztvevõk [pl. megbízott bonyolító szervezet(ek), intézmény(ek)] megnevezése, szerepük feltüntetése, postai címe: 5.2. Az Államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 92. (4) bekezdése szerinti, az Adóhatóságok köztartozásokról szóló értesítésének jogosultja (a címzett megnevezése, postai címe): 6. A támogatás célja (szövegesen): 7. A támogatás formája (pl. vissza nem térítendõ támogatás, kamattámogatás stb. kamattámogatás esetén a kamattámogatás %-os mértékének, illetve idõtartamának megadásával): 8. A támogatás feltételei (kizáró okok, maximális idõtartama stb.): 9. A támogatottak köre (a támogatási konstrukció kedvezményezettjei pl. kisvállalkozások, államháztartáson belüli nonprofit szervezetek stb. a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 8/b. számú melléklete I. részében feltüntetett minõsítési kódoknak megfelelõen): 10. Támogatás adható mértéke (támogatottankénti minimális esetleg maximális mérték szövegesen): 11. Az ismertetett támogatás adatszolgáltató kapcsolattartója (név, telefonszám, postai cím): A 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 85. (2), (7) és a 90. (2) bekezdése szerinti elektronikus adatszolgáltatást biztosítani képes adattovábbító (pontos szervezet/szervezeti egység megnevezés, postai cím): 12. Pályázati felhívás kódszáma (Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési Hivatal tölti ki!):... Dátum... az adatszolgáltató aláírása Az adatlap információinak a támogatás megjelentetését követõ módosulása esetén az adattartalom aktualizálandó és jelzendõ, a módosítás tényének egyértelmû feltüntetése mellett!

100 4380 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám 6. számú melléklet a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelethez [8/b. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez] Adatlap a támogatási döntésrõl 1 (Az igénylõ tölti ki!) I. Adatlap a támogatási döntésrõl I./1. Az igénylõ azonosító adatai A pályázat egyedi azonosítója (a kezelõ szervezet tölti ki):... Az igénylõ minõsítési kódja (kérjük a megfelelõ számot beírni):... Megnevezése: Belföldi természetes személy (magánszemély, max 250 E Ft éves nettó árbevétellel rendelkezõ mezõgazdasági õstermelõ) 2. Mikrovállalkozás* (10 fõnél kevesebb foglalkoztatott, max. 700 M Ft/év nettó árbevétel vagy 500 M Ft/év mérlegfõösszeg) 3. Kisvállalkozás* (50 fõnél kevesebb foglalkoztatott, max. 700 M Ft/év nettó árbevétel vagy 500 M Ft/év mérlegfõösszeg) 4. Középvállalkozás* (250 fõnél kevesebb foglalkoztatott, max M Ft/év nettó árbevétel vagy 2700 M Ft/év mérlegfõösszeg) 5. Nagyvállalat (250 fõ feletti foglalkoztatott és több mint M Ft/év nettó árbevétel vagy több mint 6750 M Ft/év mérlegfõösszeg) 6. Nonprofit szervezet államháztartáson belül (pl. önkormányzat) 7. Nonprofit szervezet államháztartáson kívül (pl. alapítvány, kht.) 8. Az 1 4. kategóriákba nem tartozó vállalkozás Megjegyzés: * A kis és középvállalatokról, fejlõdésük támogatásáról szóló évi XCV. tv. alapján; a 2., 3., 4., 8. vállalkozási formák esetén: az állami, az önkormányzati vagy a 3. és 4. vállalkozási formákon kívüli vállalkozások tulajdoni részesedése tõke vagy szavazati jog alapján külön-külön és együttesen sem haladhatja meg a 25%-ot, kivéve az intézményi befektetõket (pl. bank, befektetési társaság, biztosító rt., magánnyugdíjpénztár stb.); a 2., 3., 4., 8. vállalkozási formák esetén: a mutatószámokat az utolsó éves beszámoló, újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévre vonatkozó üzleti terv alapján kell meghatározni, vagy a már rendelkezésre álló gazdálkodási adatokat éves szintre kell vetíteni; egyéni vállalkozás esetén a mutatószámokat a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elõírt nyilatkozat alapján kell meghatározni és a besorolást megjelölni. Az igénylõ neve (M): Az igénylõ székhelye, ir. szám:... település cím: utca... hsz.... hrsz.... Az igénylõ telephelye**, ir. szám:... település cím: utca... hsz.... hrsz.... Az igénylõ postai címe**, ir. szám:... település cím: utca... hsz.... hrsz.... ** (A telephely és a postai cím csak abban az esetben töltendõ ki, ha eltér a székhely címétõl.) Telefonszám:

101 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4381 Az igénylõ adószáma (M) (2., 3., 4., 5., 6., 7. minõsítési kód esetén töltendõ ki, formátummal): Az igénylõ adóazonosító jele (M) (1. minõsítési kód esetén töltendõ ki, 10 hosszúságban): Az igénylõ egyéb azonosítói: Regisztrációs szám (mezõgazdasági tevékenységet folytató igénylõ esetén): Önkormányzati törzsszám (önkormányzatok esetében): Társadalombiztosítási azonosító jel (1. minõsítési kód esetén töltendõ ki): Társadalombiztosítási törzsszám (2., 3., 4., 5., 6., 7. minõsítési kód esetén töltendõ ki): Statisztikai szám (2., 3., 4., 5., 6., 7. minõsítési kód esetén, teljes hosszúságban kitöltendõ): A már megküldött adatok tekintetében bekövetkezett változás(ok) esetén kérjük módosítás felirattal szövegesen jelezze ezt az adatlapon, és aktualizálja az érintett adatmezõ(k) adatait. Az (M) jelû mezõk kitöltése minden esetben kötelezõ! Adatlap a támogatási döntésrõl 2 (Az igénylõ tölti ki!) I. I./2. A vállalkozás gazdálkodási adatai (2., 3., 4., 5. minõsítési kód esetén töltendõ ki, a legutolsó éves mérlegbeszámoló alapján) Mérlegév: Nettó árbevétel: E Ft Mérleg szerinti eredmény: E Ft Saját tõke: E Ft Teljes munkaidõs (statisztikai) létszám: fõ I/3. A fejlesztés eredményei a pályázat benyújtását követõ 5. évben Nettó árbevétel: E Ft ebbõl fejlesztés miatt: E Ft A megvalósításra kerülõ projekt naturális adatai (pl. állatlétszám, terület stb.): ebbõl a fejlesztést jellemzõ naturális adatok (pl. állatlétszám, területnövekedés stb.): Teljes munkaidõs (statisztikai) létszám: fõ ebbõl fejlesztés miatt új létszám: fõ ebbõl fejlesztés miatt megtartott létszám: fõ I/4. A program/projekt azonosító adatai A program/projekt céljának szöveges megnevezése (M): Igényelt összeg: E Ft A megvalósítási hely (M), pontos címe, ir. szám:... település: cím: utca... hsz.... hrsz.... A támogatási konstrukció megnevezése (M): * Több támogatási konstrukció együttes támogatására vonatkozó igény benyújtása esetén töltendõ ki: * A támogatási konstrukció megnevezése (M): * A támogatási konstrukció megnevezése (M): * A támogatási konstrukció megnevezése (M): * A támogatási konstrukció megnevezése (M): P.H dátum igénylõ aláírása A már megküldött adatok tekintetében bekövetkezett változás(ok) esetén kérjük módosítás felirattal szövegesen jelezze ezt az adatlapon, és aktualizálja az érintett adatmezõ(k) adatait. Az (M) jelû mezõk kitöltése minden esetben kötelezõ!

102 4382 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám Adatlap a támogatási döntésrõl 3 (A döntéshozó tölti ki!) II. II./1. A támogatási forrás adatai A pályázat egyedi azonosítója (a kezelõ szervezet tölti ki):... A támogatási konstrukció megnevezése: A támogatási konstrukció megjelenésének éve: A döntéshozó megnevezése: Döntés idõpontja: II/2. A támogatott program, projekt adatai Az igénylõ neve (M): Az igénylõ székhelye, ir. szám:... település cím: utca... hsz.... hrsz.... Az igénylõ adószáma (M) (2., 3., 4., 5., 6., 7., 8. minõsítési kód esetén töltendõ ki, formátummal): Az igénylõ adóazonosító jele (M) (1. minõsítési kód esetén töltendõ ki, 10 hosszúságban): A program/projekt céljának szöveges megnevezése: A megvalósítási hely pontos címe, ir. szám:... település cím: utca... hsz.... hrsz.... Projekt kezdete: befejezése:... Szerzõdéskötésrõl szóló értesítés esetén a szerzõdéskötés idõpontja: a szerzõdés száma: II/2.1. A támogatott projekt költségszerkezete 1. A projekt jóváhagyott teljes költségigénye (1= ): E Ft 2. A pályázó saját forrása: E Ft 3. A bankhitel összege: E Ft 4. A jóváhagyott támogatás mértéke összesen (5+ 6): E Ft 5. Közösségi támogatási forrás:** E Ft 6. Nemzeti támogatási forrás: E Ft 7. Egyéb támogatási jellegû forrás:*** E Ft 8. Nem támogatási forrás: E Ft * A jóváhagyott támogatás mértéke a vissza nem térítendõ támogatás, kamatmentes visszatérítendõ támogatás, kedvezményes kamattal visszatérítendõ támogatás és a tõkebefektetés összege. A jóváhagyott támogatás mértékének forrásonkénti részletezését kérjük a II/2.2. pontban bemutatni. ** A közösségi támogatás megnevezése PHARE_ SAPARD_ ISPA_ *** Pl. más támogatási konstrukcióból adott támogatás, önkormányzati hozzájárulás stb. A már megküldött adatok tekintetében bekövetkezett változás(ok) esetén kérjük módosítás felirattal szövegesen jelezze ezt az adatlapon, és aktualizálja az érintett adatmezõ(k) adatait. Az (M) jelû mezõk kitöltése minden esetben kötelezõ!

103 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4383 Adatlap a támogatási döntésrõl 4 II/2.2. A támogatási konstrukcióból megítélt támogatási összeg forrásonkénti bemutatása A támogatási forrásának/forrásainak költségvetési törvény szerinti besorolása és megnevezése A támogatás keretösszege (Forrásonként) (E Ft) Fejezet: Cím Alcím Jogcímcs. Jogcím / / / Megnevezés: Fejezet: Cím Alcím Jogcímcs. Jogcím / / / Megnevezés: Fejezet: Cím Alcím Jogcímcs. Jogcím / / / Megnevezés: Fejezet: Cím Alcím Jogcímcs. Jogcím / / / Megnevezés: Fejezet: Cím Alcím Jogcímcs. Jogcím / / / Megnevezés: A támogatási konstrukcióból megítélt támogatás összesen: II/2.3. A jóváhagyott támogatás formájának megnevezése (egyszerre több támogatási forma is bejelölhetõ): Jóváhagyott támogatás mértéke (E Ft) Vissza nem térítendõ támogatás Kamatmentes visszatérítendõ támogatás Kedvezményes kamattal visszatérítendõ támogatás Kamattámogatás Kezességvállalás Tõkejuttatás A már megküldött adatok tekintetében bekövetkezett változás(ok) esetén kérjük módosítás felirattal szövegesen jelezze ezt az adatlapon, és aktualizálja az érintett adatmezõ(k) adatait. Az (M) jelû mezõk kitöltése minden esetben kötelezõ!

104 4384 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám Adatlap a támogatási döntésrõl 5 II/2.4. A jóváhagyott támogatás részletezése A támogatást folyósító bank megnevezése: A támogatott folyósító banknál vezetett számlaszám: Vissza nem térítendõ támogatás ütemezése Támogatás folyósításának éve év év év év év év év év Támogatás folyósításának ütemezése (E Ft) Kamatmentes visszatérítendõ támogatás részletezése Támogatás folyósításának éve Támogatás folyósításának ütemezése (E Ft) Támogatás visszavezetés éve Támogatás visszafizetés ütemezetése (E Ft) év év év év év év év év év év év év év év Kedvezményes kamattal visszatérítendõ támogatás részletezése Támogatás folyósításának éve Támogatás folyósítás ütemezése (E Ft) Támogatás törlesztés éve Támogatás törlesztés ütemezetése (kamat nélkül) (E Ft) év év év év év év év év év év év év év év A kedvezményes kamat jellege: Változó_ Fix_ Fix kamat mértéke:...,... % Változó kamat mértéke:...,... % A már megküldött adatok tekintetében bekövetkezett változás(ok) esetén kérjük módosítás felirattal szövegesen jelezze ezt az adatlapon, és aktualizálja az érintett adatmezõ(k) adatait. Az (M) jelû mezõk kitöltése minden esetben kötelezõ!

105 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4385 Adatlap a támogatási döntésrõl 6 Kamattámogatás részletezése Hitelfolyósítás éve Hitelfolyósítás ütemezése (E Ft) Hiteltörlesztés éve Hiteltörlesztés ütemezetése (kamat nélkül) (E Ft) év év év év év év év év év év év év év év Hitelezõ pénzintézet neve: Hitel összege: E Ft Kamattámogatás mértéke:...,... % Kamattámogatás idõtartama... -tól... -ig (év): Kezességvállalás részletezése Hitelfolyósítás éve Hitelfolyósítás ütemezése (E Ft) Hiteltörlesztés éve Hiteltörlesztés ütemezetése (kamat nélkül) (E Ft) év év év év év év év év év év év év év év A kedvezményes kamat jellege: Változó_ Fix_ Fix kamat mértéke:...,... % Változó kamat mértéke:...,... % A kezességvállalás mértéke:... E Ft A kezességvállalási díj mértéke:...,... % vagy... E Ft Kezességvállalás idõtartama (év):... -tól...-ig Tõkejuttatás részletezése Tõkejuttatás típusa: Értéke:... E Ft Tulajdoni arány: Szavazati arány:... Befektetés dátuma:... Cégalapítás dátuma:... A már megküldött adatok tekintetében bekövetkezett változás(ok) esetén kérjük módosítás felirattal szövegesen jelezze ezt az adatlapon, és aktualizálja az érintett adatmezõ(k) adatait. Az (M) jelû mezõk kitöltése minden esetben kötelezõ!

106 4386 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám Adatlap a támogatási döntésrõl 7 II/3. Az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikke hatálya alá tartozó támogatás esetén az Európai Bizottság jóváhagyó határozat, illetve a Pénzügyminisztérium keretein belül mûködõ Támogatásokat Vizsgáló Iroda által adott vélemény száma:... Határozat vélemény kiadásának idõpontja:... Ágazat kódja:* megnevezése:... Támogatási kategória kódja:* megnevezése:... A jóváhagyott támogatás támogatástartalma: E Ft Támogatási intenzitás: ,... % A támogatási intenzitásmutatóhoz elszámolható költségek összesen:* E Ft * Kitöltendõ a mellékelt segédlet alapján. P. H dátum a döntéshozó aláírása A már megküldött adatok tekintetében bekövetkezett változás(ok) esetén kérjük módosítás felirattal szövegesen jelezze ezt az adatlapon, és aktualizálja az érintett adatmezõ(k) adatait. Az (M) jelû mezõk kitöltése minden esetben kötelezõ! Segédlet az adatlap kitöltéséhez Ágazatok 1. A nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatásokra vonatkozó multiszektorális keretszabályról szóló bizottsági közlemény (2002/C 70/04) B) mellékletében meghatározott acélipari tevékenység 2. Feketeszén-bányászat: A szénbányászatnak nyújtott állami támogatásokról szóló 1407/2002/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó tevékenység 3. Jármûgyártás: A nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatásokra vonatkozó multiszektorális keretszabályról szóló bizottsági közlemény (2002/C 70/04) C) mellékletében meghatározott gépjármûipari tevékenység 4. Szintetikus szálipar: A nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatásokra vonatkozó multiszektorális keretszabályról szóló bizottsági közlemény (2002/C 70/04) C) mellékletében meghatározott szintetikusszál-ipari tevékenység 5. Szállítás/Közlekedés: a közúti, vasúti és vízi szállítási ágazatnak nyújtott állami támogatásokról szóló, többször módosított 1107/70/EK tanácsi rendelet 1. cikkében meghatározott tevékenység, valamint az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkének és az EGT Megállapodás 61. cikkének a légi szállítási ágazatban nyújtott állami támogatásokra való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (94/C 350/07) szerinti tevékenység 6. A hajóépítõ iparnak nyújtott állami támogatásokra vonatkozó keretszabályban (2003/C 317/06) meghatározott hajóépítõ tevékenység. 7. Az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés I. Mellékletében felsorolt termékek elõállítása és kereskedelme 8. Halászat 9. Egyéb

107 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4387 Támogatási kategóriák A. Horizontális célok AA. Kutatás-fejlesztés AAA. Alapkutatás AAB. Alkalmazott (ipari) kutatás AAC. Kísérleti (prekompetitív) fejlesztés AB. Környezetvédelem (beleértve természetvédelem, energiatakarékosság) ABA. Beruházás ABB. Mûködési támogatás ABC. Környezeti károk helyreállítása AC. Kis- és középvállalkozások ACA. Beruházás ACB. Tanácsadás ACC. Kiállításokon való részvétel ACD. Kockázati tõkebefektetés AD. Foglalkoztatás ADA. Munkahelyteremtés ADB. Munkahelymegõrzés ADC. Megváltozott munkaképességû munkavállalók bértámogatása ADD. Megváltozott munkaképességû munkavállalókat foglalkoztató intézmények beruházási és mûködési költségeinek támogatása AE. Képzés AEA. Általános képzés AEB. Speciális képzés AF. Megmentés és szerkezetátalakítás AFA. Megmentés AFB. Szerkezetátalakítás AG. Kultúra AH. Filmgyártás B. R egionális támogatás BA. A. pont alá nem sorolható beruházási cél BAA. Munkahelyteremtõ beruházási cél BAB. Egyéb beruházási cél BB. Regionális hátrány csökkentése érdekében nyújtott, idõben korlátozott, mértékében csökkenõ mûködési támogatás C. Ágazati CA. Gépjármûipar CB. Szénbányászat CC. Acélipar CD. Szintetikusszál-ipar CE. Hajóépítõ-ipar CF. Szállítás CFA. Vasúti, közúti és belvízi közlekedés és szállítás CFB. Légi közlekedés és szállítás CFC. Tengeri közlekedés és szállítás D. Csekély összegû támogatás E. Az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján: magánszemély fogyasztónak nyújtott szociális jellegû támogatás F. Az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján: természeti csapás és egyéb rendkívüli események kompenzálása G. Az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikke (3) bekezdésének e) pontja alapján történõ mentesítés H. Az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 88. cikke (2) bekezdésének 3. albekezdése alapján történõ rendkívüli mentesítés

108 4388 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám A Kormány tagjainak rendeletei A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter 13/2004. (IV. 19.) FMM rendelete az egyéni védõeszközök megfelelõségét vizsgáló, tanúsító, ellenõrzõ szervezetek kijelölésének részletes szabályairól és az Európai Bizottságnak, illetõleg az Európai Unió tagállamainak való bejelentésérõl, valamint a kijelölési eljárásért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjról A mûszaki termékek megfelelõségét vizsgáló, ellenõrzõ és tanúsító szervezetek kijelölésérõl szóló 182/1997. (X. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 11. -ában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a munkavédelemrõl szóló évi XCIII. törvény 18. -ának (5) bekezdésében foglaltakra, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel, valamint a gazdasági és közlekedési miniszterrel a 22. tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következõket rendelem el: Általános rendelkezések 1. (1) E rendelet az egyéni védõeszközök megfelelõségét vizsgáló, tanúsító, illetõleg ellenõrzõ szervezetek kijelölése és az Európai Bizottságnak, illetõleg az Európai Unió tagállamainak való bejelentése az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazásán alapuló rendjére terjed ki. (2) Az e rendeletben meghatározott kijelölési eljárásban a kijelölést a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség (a továbbiakban: OMMF) kijelölését kivéve az OMMF elnöke (a továbbiakban: kijelölõ) útján látja el. Értelmezõ rendelkezések 2. E rendelet alkalmazásában: a) bejelentett (notifikált) szervezet, egyéni védõeszköz, EK típusvizsgálat és EK típustanúsítvány alatt az egyéni védõeszközök követelményeirõl és megfelelõségének tanúsításáról szóló 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendeletben meghatározott fogalmakat, illetve eljárást kell érteni; b) egyéni védõeszköz megfelelõsége: azon meghatározott követelmények teljesülése, amelyek biztosítják, hogy az egyéni védõeszköz a használóját vagy a viselõjét megvédi azoktól a kockázatoktól, amelyek ellen tervezték és gyártották; c) ellenõrzés: olyan eljárás, amely alapján az e rendelet szerint kijelölt szervezet értékeli és tanúsítványban igazolja, hogy az egyéni védõeszköz gyártásának minõségbiztosítási rendszere teljesíti a vonatkozó normatív dokumentumokban elõírt követelményeket; d) kijelölés: olyan eljárás, amelynek során a bejelentett (notifikált) szervezetté válás feltételeinek meglétét a kijelölõ megállapítja és a kijelölõ okiratot (a továbbiakban: Okirat) kiadja; e) kijelölés területe: a kijelölõ által elismert egyéni védõeszköz típusra vonatkozó vizsgálói, tanúsítási, illetõleg ellenõrzési tevékenység; f) kijelölt vizsgáló vagy tanúsító, illetõleg ellenõrzõ szervezet: a megfelelõség értékelési eljárásban vizsgálói, tanúsítói, illetõleg ellenõrzési tevékenység végzésére Okirattal rendelkezõ szervezet; g) minõsítõ jegyzõkönyv: a Nemzeti Akkreditáló Testület (a továbbiakban: NAT) által lefolytatott eljárás alapján kiadott dokumentum annak hivatalos elismerésére, hogy a kijelölést kérelmezõ szervezet felkészült a kijelölés területe szerinti tevékenység(ek) meghatározott feltételek szerinti végzésére; h) normatív dokumentum: összefoglaló szakkifejezés, amely magában foglalja a jogszabályokat, szabványokat, mûszaki elõírásokat, mûszaki irányelveket és szabályzatokat; i) tanúsítás: olyan eljárás, amely alapján az e rendelet szerint kijelölt szervezet EK típustanúsítványban igazolja, hogy az egyéni védõeszköz megfelel a vonatkozó normatív dokumentumokban elõírt követelményeknek; j) tanúsítási jel: kijelölt tanúsító szervezet által kibocsátott vagy alkalmazott védjegyeztetett jel. A kijelölési eljárás megindítása 3. (1) A kijelölést az 1. számú melléklet szerinti kérelemmel az OMMF keretében mûködõ Kijelölést Elõkészítõ Bizottságnál lehet kezdeményezni. (2) A kérelemhez csatolni kell: a) a cégbejegyzést tanúsító végzés másolatát; b) a társasági szerzõdés, az alapító okirat vagy az alapszabály másolatát; c) a kérelemben megjelölt kijelölési területre vonatkozó minõségügyi kézikönyv és az eljárási szabályzat egyegy példányát; d) a tanúsítási jel másolatát;

109 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4389 e) a felelõsségbiztosítási szerzõdés megkötését igazoló okirat másolatát; f) azoknak a tevékenységeknek a megnevezését, amelyek elvégzését a kérelmezõ alvállalkozásba kívánja adni és az alvállalkozó azonosító adatait; g) ellenõrzésre irányuló kérelem esetén az azonos tevékenységre vonatkozó NAT által kiadott minõsítõ jegyzõkönyv, illetõleg akkreditálási okirat másolatát; h) az a) g) pontokban elõírt követelményeknek való megfelelõségre vonatkozó kérelmezõi nyilatkozattételt; i) kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a kijelölési kérelem elbírálásával kapcsolatosan keletkezett esetleges szakértõi költségeket a kérelmezõ vállalja, illetve annak elmaradása esetén az azonnali beszedési megbízás alkalmazásához hozzájárul; j) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló napi bankkivonatot. (3) A kérelemhez csatolt dokumentumokat a kijelölést kérõ (a továbbiakban: kérelmezõ) hiteles (cégszerû) aláírásával magyar nyelven szolgáltatja, illetõleg az idegen nyelven készült anyagok fordításának szakmai megfelelõségét hiteles (cégszerû) aláírásával tanúsítja, vagy erre jogosult szervvel tanúsíttatja. (4) A kérelemhez csatolható: a) a kijelölési területre érvényes akkreditálási okirat másolata; b) a kijelölési területre érvényes NAT minõsítõ jegyzõkönyv másolata; c) a nemzetközi tanúsítási rendszerben kapott elismerések másolata; d) egyéb, a kijelölés iránti kérelemben megjelölt tevékenységre vonatkozó referencia. A Kijelölést Elõkészítõ Bizottság 4. (1) A Kijelölést Elõkészítõ Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) öt tagú, amelynek három tagja az OMMF köztisztviselõje, negyedik tagja a NAT képviselõje, ötödik tagja a,,fodor József Országos Közegészségügyi Központ által delegált személy, aki munkahigiénés szakirányú szakképesítéssel bíró szakorvos vagy az egészségügyi szociális és családügyi minisztérium munkahigiénés szakértõje. Csak olyan személyek jelölhetõk ki a Bizottságba, akik elõzetesen hozzájárultak az összeférhetetlenség vizsgálatához szükséges személyes adatkezeléshez. (2) Abban az esetben, ha a kijelölés más miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenységet is érint, különös tekintettel a Magyar Bányászati Hivatal feladatkörére, a Bizottság munkájában felkérésére az adott minisztérium képviselõje ideiglenes tagként vesz részt. (3) A Bizottság állandó tagjait a delegáló szervezetek vezetõi írásban jelölik ki 3 évre szólóan. (4) A Bizottság saját ügyrend szerint mûködik. Az ügyrendben rendelkezni kell különösen a Bizottság vezetõjének megválasztása szabályairól, valamint feladatairól. A Bizottság határozatképes, ha ülésén legalább három tag jelen van, döntéseit a bizottsági tagok egyszerû szótöbbségével hozza. Szavazategyenlõség esetén a Bizottság vezetõjének szavazata dönt. (5) A Bizottság írásban tájékoztatja a kérelmezõt a Bizottság személyi összetételérõl, és szükség szerint javaslatot tesz szakértõ (szakértõk) személyére. (6) Az eljárás során a Bizottság tagjai és a Polgári Törvénykönyvrõl szóló évi IV. törvény 685. b) pontja szerinti közeli hozzátartozóik nem állhatnak a kérelmezõvel munkavégzésre irányuló jogviszonyban, nem viselhetnek tisztséget a kérelmezõ választott testületeiben, és nem lehetnek a kérelmezõ tulajdonosai. (7) Az összeférhetetlenségrõl az eljárás megkezdésekor a Bizottság tagjainak írásban kell nyilatkozniuk, illetve a Bizottság tagja az eljárás folyamán a vele szemben felmerülõ összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul írásban bejelenteni. (8) A kérelmezõ összeférhetetlenség, elfogultság címén a Bizottság bármely tagjával szemben az írásbeli tájékoztatás kézhezvételétõl számított 3 napon belül kifogást nyújthat be. A határidõ elmulasztása jogvesztõ. A kifogást a kijelölõnél lehet benyújtani, amelyet az a kézhezvételtõl számított nyolc napon belül bírál el. Az elbírálás csak a 2. számú melléklet szerinti Okirat kiadásával (visszavonásával) kapcsolatos döntés elleni jogorvoslatban támadható meg. (9) Összeférhetetlenség esetén az érintett tag helyett a Bizottság vezetõjének felkérésére új személyt kell kijelölni és errõl a kérelmezõt írásban tájékoztatni kell. A kérelmezõre vonatkozó közös szabályok 5. A kérelmezõnek meg kell felelnie az R. 1. -ában meghatározott feltételeknek, továbbá felkészültnek kell lennie a kijelölés területe szerinti tevékenység ellátására, és folyamatosan rendelkeznie kell a) az eljárások leírását tartalmazó részletes szabályzattal (függetlenül annak elnevezésétõl); b) a normatív dokumentumokkal; c) a kérelmezõ által feljogosított, megfelelõ képzettséggel és gyakorlattal rendelkezõ alkalmas személyzettel; d) mûködõ minõségbiztosítási rendszerrel; e) a kérelemben meghatározott kijelölés területe szerinti tevékenységre vonatkozó, az Európai Unióban engedélyezett biztosítónál kötött érvényes felelõsségbiztosítási szerzõdéssel.

110 4390 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám A vizsgálatra kijelölést kérelmezõre vonatkozó különös szabályok 6. A kérelmezõnek az 5. -ban foglalt követelmények teljesülésén túlmenõen rendelkeznie kell a kijelölés területe tekintetében a) a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges vizsgálóhelyiségekkel, terekkel; b) vizsgáló-, mérõ-, és egyéb berendezésekkel, eszközökkel és anyagokkal; c) a kérelmezõ által a vizsgálatra feljogosított személyzettel. A tanúsításra kijelölést kérelmezõre vonatkozó különös szabályok 7. (1) A kérelmezõnek az 5. és a 6. -okban foglalt követelmények teljesülésén túlmenõen rendelkeznie kell a) a kijelölés területe tekintetében tanúsítási jellel, továbbá a jelhasználat engedélyezése, visszavonása során követendõ eljárási szabályzattal; b) a kérelmezõ által a tanúsításra feljogosított személyzettel. (2) Nem jogosítható fel tanúsításra az adott egyéni védõeszköz típusának vizsgálatát, illetõleg ellenõrzését folytató személy. (3) Vizsgálati és ellenõrzési eredmények kiértékelésével és a megfelelõség tanúsításával kapcsolatos tevékenység alvállalkozásba nem adható. Az ellenõrzésre kijelölést kérelmezõre vonatkozó különös szabályok 8. (1) A kérelmezõnek az okban foglalt követelmények teljesülésén túlmenõen rendelkeznie kell a) a kijelölés területe tekintetében a minõségbiztosítási rendszer kialakítására és fenntartására vonatkozó normatív dokumentumokkal, és az azokban meghatározott, a minõségbiztosítási rendszer értékelését és felügyeleti ellenõrzését lehetõvé tevõ személyi és tárgyi feltételekkel; b) a kérelmezõ által ellenõrzésre feljogosított személyzettel. (2) Nem jogosítható fel ellenõrzésre az adott egyéni védõeszköz típusának vizsgálatát, illetõleg tanúsítását folytató személy. A kijelölési eljárás 9. (1) A Bizottság a kérelmezõ felkészültségét megvizsgálja és értékeli a következõk alapján: a) a szervezeti felépítésre, az általános mûködésre és a minõségügyre, illetve minõségbiztosításra vonatkozó követelmények; b) a kérelemben megjelölt kijelölés területére vonatkozó jogszabályok, szabványok; c) a személyzet szakmai alkalmassága a képzettségre és gyakorlatra is kiterjedõen; d) a helyszíni szemle megállapításai. (2) A nemzeti akkreditálási rendszerben kiadott akkreditálási okirat benyújtása esetén az abban meghatározott tevékenység vonatkozásában a Bizottság eltekinthet az (1) bekezdésben foglaltak teljes körû megvizsgálásától. (3) A Bizottság a kijelölési eljárással kapcsolatos valamennyi dokumentációt (kérelmet, kérelemhez csatolt dokumentumokat) köteles megõrizni. (4) A Bizottság a kérelem és a csatolt dokumentumok alapján az eljárást lefolytatja, vagy adat kiegészítést kér. (5) A kérelem megalapozott elbírálása érdekében a Bizottság a kérelmezõnél elõzetes egyeztetést követõen helyszíni szemlét tart. Ennek keretében szükség szerint a) kéri az alap- és részvizsgálatok bemutatását, illetõleg a személyzettõl a szükséges szakmai felvilágosítást; b) ellenõrzi a rendelkezésre álló mérõeszközöket és vizsgáló berendezéseket, azok hitelesítésének, illetõleg kalibrálásának meglétét, áttekinti a mûszernyilvántartást; c) megtekinti a vizsgálóhelyiségeket, tereket. (6) Amennyiben a kérelmezõ egyes tevékenységek elvégzését alvállalkozásba kívánja adni, a Bizottság az alvállalkozónál a kérelmezõével azonos módon vizsgálja a személyi, szakmai és tárgyi feltételek meglétét. 10. (1) A Bizottság a helyszíni szemle során feltárt észrevételeit írásban közli a kérelmezõvel. A kérelmezõ a feltárt hiányosságok megszüntetésérõl a szükséges dokumentációk egyidejû megküldésével, írásban tájékoztatja a Bizottságot. (2) A Bizottság a hiányosságok megszüntetésérõl a dokumentációk áttekintése és szükség szerint ismételt helyszíni szemle során gyõzõdik meg. (3) Amennyiben a kérelmezõ a hiányosságot nem szünteti meg ideértve az (1) bekezdés szerinti írásos tájékoztatás elmaradását is úgy a Bizottság ennek a tényét rögzíti a javaslatában.

111 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4391 Kijelölés 11. (1) A Bizottság a helyszíni szemlét követõ 15 napon belül javaslatot tesz a kijelölõ részére a 2. számú melléklet szerinti Okirat kiadására vagy a kérelem elutasítására. (2) A javaslat tartalmazza: a) az összefoglaló értékelést az eljárásról és arról, hogy a kérelmezõ minden tekintetben megfelel-e a követelményeknek; b) a kijelölést kizáró okok felsorolását; c) indítványt a kijelölésre vagy az elutasításra; d) elutasítási javaslat esetén a részletes indokolást. (3) A kijelölõ a Bizottság javaslatában foglaltakat mérlegelve a kérelmezõt az egyéni védõeszköz típusa tekintetében vizsgálói, tanúsítási, illetõleg ellenõrzési tevékenységre az Okirat kiadásával kijelöli. (4) A kijelölõ az Okiratot haladéktalanul megküldi a kérelmezõnek. A bejelentésre vonatkozó szabályok 12. (1) A kijelölt szervezetet a kijelölés területe (feladatainak) feltüntetésével a kijelölõ a Magyar Köztársaság brüszszeli állandó képviselete útján bejelenti az Európai Bizottságnak. Ennek keretében a) a kijelölõ kezdeményezi az azonosító szám elõzetes kiadását az 1. számú melléklet szerinti kérelem benyújtását követõen; b) a kijelölés tényét az R. szerinti adatokkal, valamint az azonosító számmal a kijelölõ a Magyar Köztársaság brüsszeli állandó képviselete útján bejelenti az Európai Bizottságnak és az Európai Unió tagállamai illetékes szerveinek. (2) A bejelentett szervezet csak azt követõen kezdheti meg tevékenységét, hogy a kijelölõ írásban tájékoztatta õt a bejelentése megtörténtérõl. A bejelentett szervezet az általa kiadott dokumentumokon köteles az azonosító számára hivatkozni. (3) Amennyiben a kijelölõ tudomására jut olyan tény, amely szerint a bejelentett szervezet nem felel meg a bejelentés feltételeinek, illetve a kötelezettségét nem teljesítette, a kijelölõ az Okiratot visszavonja, és a bejelentést meghatározott idõtartamra felfüggeszti. Ha a bejelentett szervezet a felfüggesztéssel egyidejûleg meghatározott intézkedéseknek nem tesz eleget, a kijelölõ a bejelentést visszavonja. A bejelentés felfüggesztése vagy visszavonása ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a kijelölõhöz kell benyújtani. A bejelentés felfüggesztése vagy visszavonása ellen benyújtott fellebbezést a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter bírálja el. 13. A kijelölõ a) a bejelentett szervezet Okirata érvényességét érintõ minden változásról a Magyar Köztársaság brüsszeli állandó képviselete útján tájékoztatja az Európai Bizottságot és tagállamainak illetékes szerveit; b) bármely bejelentett szervezet kötelezettségszegésével kapcsolatban megtett intézkedésérõl a Magyar Köztársaság brüsszeli állandó képviselete útján tájékoztatja az Európai Bizottságot és az Európai Unió tagállamai illetékes szerveit; c) az Európai Bizottság részére annak kérésére információt ad, illetõleg tényeket közöl; d) a bejelentéssel kapcsolatosan tudomására jutott adatokat, információkat bizalmasan kezeli. Eljárási szabályok a bejelentés után 14. (1) A bejelentett szervezet az Okirat érvényességi idõtartama alatt jogosult az Okirat tartalmának megfelelõ tevékenység végzésére és a tevékenységhez kapcsolódó dokumentumok kiadására, köteles tevékenységét az Okirat tartalmának megfelelõen végezni. (2) A bejelentett szervezet a kijelölés területét, illetõleg a feltételeknek való megfelelést érintõ minden kedvezõtlen változásról köteles a kijelölõt haladéktalanul írásban értesíteni. Az értesítésben foglaltak elbírálásáig vizsgálói, tanúsítói, illetõleg ellenõrzési tevékenység nem folytatható. (3) A kijelölés területe feltételeit jelentõsen érintõ kedvezõ változások (pl. új alvállalkozó bevonása, új személyzet, új szabványok felvétele) a vizsgálói, tanúsítói, illetõleg ellenõrzési tevékenység során csak a kijelölõ jóváhagyását követõen alkalmazhatók. (4) A (2) (3) bekezdésekben meghatározott esetekben, az írásban történt bejelentés alapján a Bizottság kijelölési eljárás keretében lefolytatja a szükséges vizsgálatot, és javaslatot tesz az elbírálásra. Az elbírálás az Okirat módosítására, felfüggesztésére, a felfüggesztés megszüntetésére, illetõleg visszavonására vonatkozó határozattal, vagy új Okirat kiadásával történik. (5) Az Okirat érvényessége azonos idõtartamra többször is meghosszabbítható. A meghosszabbítást az 1. számú melléklet szerinti kérelemmel és a 3. számú melléklet szerinti díj egyidejû megfizetésével kell kezdeményezni legalább 30 nappal az Okirat érvényességi idejének lejártát

112 4392 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám megelõzõen. Az új érvényességi idõt az Okiraton kell feltüntetni. 15. A bejelentett szervezet köteles a kijelölés alapján végzett tevékenysége során kiadott vizsgálati jegyzõkönyveket, EK típustanúsítványokat, tanúsítványokat és a normatív dokumentumokhoz kapcsolódó iratokat 10 évig megõrizni. 16. A bejelentett tanúsító szervezet a kijelölõt haladéktalanul tájékoztatja az általa kiállított EK típustanúsítvány kiadásáról, módosításáról, felfüggesztésérõl, illetõleg a felfüggesztés megszüntetésérõl, továbbá visszavonásáról. A bejelentett szervezet megfelelõségének felülvizsgálata 17. (1) A kijelölés feltételeinek való megfelelést a Bizottság évente felülvizsgálja. A Bizottság a felülvizsgálat céljából a) a kijelölés területe szerinti tevékenység alapjául szolgáló iratokat, jegyzõkönyveket, EK típustanúsítványokat, tanúsítványokat és egyéb dokumentumokat bekérheti, a bejelentett szervezetet a szükséges információk megadására felszólíthatja; b) helyszíni szemlét tarthat, mûszeres vizsgálatokat végezhet. (2) A bejelentett szervezetnél a Bizottság különösen akkor tart helyszíni szemlét, ha a) a bejelentett szervezet tevékenységével kapcsolatban bárki írásban megindokolt kifogást nyújt be a kijelölõhöz; b) a Bizottság tudomást szerez az Okirat kiadásának alapjául szolgáló követelmények, körülmények, a vizsgálóképesség vagy a tanúsítási, illetõleg az ellenõrzési tevékenység lényeges megváltozásáról; c) a bejelentett szervezet által vizsgált, tanúsított, illetõleg ellenõrzött egyéni védõeszköz használata során baleset vagy egészségkárosodás következett be, és valószínûsíthetõ, hogy a bekövetkezés oka összefügg a bejelentett szervezetnek az egyéni védõeszközzel kapcsolatos tevékenységével. (3) A Bizottság megvizsgálja, hogy a (2) bekezdés b) pontja szerinti változás nem teszi-e alkalmatlanná a bejelentett szervezetet az Okiratban meghatározott tevékenységének végzésére. A felülvizsgálatra a kijelölési eljárás szabályai az irányadók. (4) Ha a felülvizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a bejelentett szervezet a kijelölés területe tekintetében, tevékenységében, mûködésében, személyi, illetõleg tárgyi felkészültségében olyan változás történt, amely miatt feladatát nem tudja a megfelelõ szakmai színvonalon vagy kellõ felkészültséggel ellátni, a kijelölõ az Okiratot visszavonja. A visszavonó határozatot indokolni kell. (5) Amennyiben a kijelölõ által visszavont Okirat akkreditáltságon, vagy a NAT minõsítõ jegyzõkönyvén alapult, az OMMF az Okirat visszavonásáról a NAT -ot tájékoztatja. (6) Ha az Okirat visszavonása a bejelentett szervezetnek felróható, a felülvizsgálattal összefüggésben keletkezett költségek a bejelentett szervezetet terhelik. A költségek megtérítésére a kijelölõ felszólítja a bejelentett szervezetet, illetve kezdeményezi a szükséges eljárást. 18. A bejelentett szervezet a kijelöléssel kapcsolatos tevékenysége során köteles a Bizottsággal a teljes eljárásban együttmûködni. A kijelölés, illetõleg bejelentés nyilvántartása és érvényessége 19. (1) Az Okirat érvényességi ideje 3 év. (2) Az OMMF a kijelölt, illetõleg bejelentett szervezetet nyilvántartásba veszi. (3) A kijelölés, illetõleg bejelentés felfüggesztésének, illetõleg a felfüggesztés megszûnésének tényét az OMMF a nyilvántartásában rögzíti. (4) A kijelölést, illetõleg a bejelentést a nyilvántartásból törölni kell a) az Okirat visszavonása, b) az Okirat érvényességének lejárta, c) a kijelölt, illetõleg a bejelentett szervezet jogutód nélküli megszûnése, d) a kijelölt, illetõleg a bejelentett szervezet ilyen irányú kérelme esetén. 20. (1) Az akkreditálási okiraton alapult kijelölés esetén az akkreditáltság megszûnésével egyidejûleg az Okirat is érvényét veszti. (2) Az akkreditálási okiraton alapult kijelölés esetén az akkreditáltság felfüggesztése egyidejûleg az Okirat érvényességét is felfüggeszti. Az akkreditáltság felfüggesztése megszûnésével egyidejûleg az Okirat ismét érvényessé válik. (3) A (2) bekezdésben foglalt esetben az Okirat érvényességének visszaállítása érdekében a bejelentett szervezet kérelmezheti a 14. (4) bekezdése szerinti eljárást.

113 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4393 Közzététel 21. (1) Az OMMF a hivatalos lapjában és a honlapján közzéteszi a) a kijelölés, illetõleg a bejelentés tényét (a kijelölés területe feltüntetésével); b) a kijelölés, illetõleg a bejelentés felfüggesztésének, illetõleg a felfüggesztés megszûnésének tényét; c) a kijelölés, illetõleg a bejelentés módosításának tényét; d) a kijelölés, illetõleg a bejelentés megszûnésének tényét; továbbá e) a bejelentett tanúsító szervezet azonosító számát; f) az EK típustanúsítvány számát a bejelentett tanúsító szervezet azonosító számának, és a tanúsított egyéni védõeszköz megnevezésének egyidejû feltüntetésével (16. ). (2) Az OMMF a honlapján rendszeresen tájékoztatást nyújt a más tagállam által bejelentett szervezetekkel kapcsolatos információkról. Díjfizetési szabályok 22. (1) E rendelet szerinti kijelölési eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni. (2) A kérelmezõ a kijelölési eljárásért e rendelet 3. számú mellékletben meghatározott mértékû díjat köteles az OMMF-nek a kérelem benyújtását megelõzõen megfizetni. (3) Az OMMF a befizetett díjról köteles számlát kiállítani és azt a kérelmezõnek megküldeni. (4) A díj az OMMF alaptevékenységének körébe tartozó szolgáltatási bevételnek minõsül. A díjat az OMMF , Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell megfizetni. A díjak kezelésére, elszámolására, nyilvántartására az államháztartás szervezeti, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségérõl szóló jogszabályt kell alkalmazni. (5) A díj mértékérõl az OMMF kérelemre elõzetesen igény szerint írásban tájékoztatást ad. Záró rendelékezések 23. (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdés kihirdetésérõl szóló törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépése elõtt kiadott Okirattal rendelkezõ szervezet az Okirat érvényességén belül jogosult a minõsítõ bizonyítvánnyal rendelkezõ egyéni védõeszközök idõszakos felülvizsgálatának elvégzésére. (3) A rendelet hatálybalépése elõtt vizsgálatra vonatkozóan kiadott Okirat egyenértékû a 11. (3) bekezdésében meghatározott Okirattal, feltéve, hogy annak törlését a rendelet hatálybalépését követõ 8 napon belül a kijelölt szervezet nem kéri. (4) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az egyéni védõeszközök munkavédelmi megfelelõségét vizsgáló szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló 7/1999. (XI. 3.) SZCSM rendelet, valamint az egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 3/2002. (IX. 30.) FMM rendelet 3. -a hatályát veszti. Burány Sándor s. k., foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter 1. számú melléklet a 13/2004. (IV. 19.) FMM rendelethez 1. Kérelmezõ szervezet adatai a) neve: b) címe: c) telefonszáma: d) telefax száma: e) felelõs vezetõjének ea) neve: eb) beosztása: ec) címe: ed) telefonszáma: KÉRELEM a 13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet alapján kérelmezem a Kijelölõ Okirat kiadását

114 4394 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám ee) telefaxszáma: ef) címe: f) ügyintézõjének fa) neve: fb) beosztása: fc) címe: fd) telefonszáma: fe) telefaxszáma: ff) címe: g) cégbejegyzési adatok ga) cégbíróság: gb) cégbejegyzés kelte, száma: gc) társasági szerzõdés, alapító okirat, vagy az alapszabály azonosítója (kelte, száma): gd) szervezeti forma: ge) állományi létszám: 2. A kérelmezett tevékenység tekintetében a) a kijelölés területe: 1 vizsgálat tanúsítás ellenõrzés b) a kijelölés területe szerinti szabvány száma: c) az egyéni védõeszköz típusok megnevezése: d) a kijelölés területére vonatkozó szabványok száma és címe: 2 3. A kérelemmel egyidejûleg átadott dokumentumok felsorolása és azonosítószáma a) ellenõrzésre irányuló kérelem esetén a NAT minõsítõ jegyzõkönyve vagy akkreditálási okirata: b) tanúsítási jellel való rendelkezést igazoló dokumentáció száma vagy azonosító jele: c) egyéb okirat: 4. A kijelölést kérelmezõ szervezet a) szervezeti felépítését bemutató és ábrázoló dokumentáció száma vagy azonosítója: b) általános mûködését bemutató dokumentáció száma vagy azonosítója: c) szervezeten belüli minõségbiztosítási rendszere leírásának vagy annak elismerését igazoló dokumentációnak a száma vagy azonosítója: d) a kijelölés területére vonatkozó tevékenysége eljárási szabályzatának száma vagy azonosítója: e) minõségbiztosítási/minõségügyi kézikönyve: f) alvállalkozásban végzendõ tevékenysége, megnevezése: fa) alvállalkozó neve: fb) címe: fc) cégbejegyzésének kelte, száma: g) felelõsségbiztosítási szerzõdése száma vagy azonosítója: h) kérelmezõi nyilatkozat az elõírt követelményeknek való megfelelõségrõl: 3 i) kötelezettségvállalási nyilatkozat a szakértõi költségek megtérítésére, 3 illetve annak elmaradása esetén az azonnali beszedési megbízás alkalmazásához való hozzájárulásra: 3 j) díj megfizetését igazoló napi bankkivonat: 3 1 A kérelmezõ a kijelölés területét a négyzetekbe írt X betûvel jelölje meg. 2 Szükség szerint külön lapon is felsorolható. 3 A kérelmezõ a csatolt dokumentumokat a négyzetbe írt X betûvel jelölje meg.

115 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A kérelemhez csatolt további dokumentumok megnevezése és azonosító adatai a) a kérelmezõ akkreditálási okiratának száma: b) a kijelölési területre érvényes NAT minõsítõ jegyzõkönyv másolata: 3 c) a nemzetközi tanúsítási rendszerben kapott elismerések másolata: 3 d) a kérelemben megjelölt kijelölés területére vonatkozó referencia: 3 Meghosszabbítási kérelem esetén a kijelölõ okirat száma: Budapest, hó nap. A kérelemhez csatolt dokumentumok:... kérelmezõ 2. számú melléklet a 13/2004. (IV. 19.) FMM rendelethez ORSZÁGOS MUNKABIZTONSÁGI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG ELNÖKE Szám: /200 KIJELÖLÕ OKIRAT Az egyéni védõeszközök megfelelõségét vizsgáló, tanúsító, ellenõrzõ szervezetek kijelölésének részletes szabályairól és az Európai Bizottságnak, illetõleg az Európai Unió tagállamainak való bejelentésérõl, valamint a kijelölési eljárásért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjról szóló 13/2004. (IV. 19.) FMM rendeletben meghatározott eljárás alapján megállapítottam, hogy... (szervezet) a követelményeket kielégíti, ezért kijelölöm a típusú egyéni védõeszközök megfelelõségének a 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet szerinti vizsgálatára* tanúsítására* ellenõrzésére.* A kijelölt szervezet a kijelölés területe szerinti tevékenységét mindenkor az arra vonatkozó jogszabályok és mértékadó szabványok vagy ez utóbbiakkal legalább egyenértékû követelmények következetes és pontos megtartásával, az ilyen tevékenységet ellátó szervezettõl elvárható pontossággal és színvonalon köteles ellátni. Ennek megítélése céljából a kijelölõ általi felülvizsgálatában közremûködni tartozik. A Kijelölõ Okirat érvényessége: 200 -ig Budapesten, 200 -én... OMMF elnöke (kijelölõ) A Kijelölõ Okirat érvényességének meghosszabbítása: A Kijelölõ Okirat érvényessége: 200 -ig Budapesten, 200 -én... OMMF elnöke (kijelölõ) * A kijelölés területe szerint a nem megfelelõ szövegrészt a kijelölõ törli.

116 4396 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám 3. számú melléklet a 13/2004. (IV. 19.) FMM rendelethez A kijelölési eljárásért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjak mértéke Kijelölési eljárás a kijelölés területe szerint 1. Kijelölési eljárás vizsgálói tevékenységre Ft 2. Kijelölési eljárás tanúsítási tevékenységre Ft 3. Kijelölési eljárás ellenõrzési tevékenységre Ft A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelete a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjérõl A munkavédelemrõl szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 23. -ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben a következõket rendelem el: 1. E rendelet hatálya az Mvt ának 4. pontja szerinti munkaeszköznek a szervezett munkavégzés során történõ használatára terjed ki. 2. E rendelet alkalmazásában a) ellenõrzõ felülvizsgálat: az Mvt. 21. (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó munkaeszköznek a szerelését követõ, illetve az üzemeltetés megkezdését, valamint az új munkahelyen történõ felállítást megelõzõ az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos körülmények meglétét ellenõrzõ vizsgálata; b) idõszakos ellenõrzõ felülvizsgálat: az Mvt. 21. (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó olyan munkaeszköznek a munkáltató által meghatározott gyakoriságú felülvizsgálata, amely munkaeszköz a használat során bekövetkezõ elhasználódás vagy egyéb ok miatt a munkavállalók munkahelyi biztonságát és egészségét veszélyeztetõ helyzetet idézhet elõ; Díj c) kezelõ: az a munkavállaló vagy polgári jogi szerzõdés alapján munkát végzõ külsõ szakember, akinek feladata a munkaeszköz használata; d) kockázatnak kitett munkavállaló: bármely munkavállaló, aki egészben vagy részben a veszélyes térben tartózkodik; e) munkaeszköz használata: a munkaeszközzel végzett bármely tevékenység, ideértve az elindítást, leállítást, alkalmazást, szállítást, javítást, karbantartást és tisztítást is; f) megbízott személy: az a munkavállaló vagy polgári jogi szerzõdés alapján munkát végzõ külsõ szakember, akit a munkáltató meghatározott feladatok (pl. munkaeszköz karbantartása, megvizsgálása, ellenõrzõ felülvizsgálat, idõszakos ellenõrzõ felülvizsgálat) elvégzésére írásban bíz meg, és rendelkezik a feladat elvégzéséhez szükséges szakmai képesítéssel, tapasztalattal és gyakorlattal; g) magasban levõ munkahelyen ideiglenesen végzett munka: a talaj szintjénél kivéve, ha e rendelet eltérõen nem rendelkezik 1 méternél nagyobb magasságban végzett, nem állandó jellegû, rövid ideig tartó munka, ahol a biztonsági és ergonómiai követelményeknek megfelelõ munkahelyi körülmények nem biztosítottak, ezért egyedi kockázatmegelõzõ intézkedések megtétele szükséges; h) veszélyes tér: bármely tér a munkaeszközön belül vagy annak környezetében, ahol a munkavállaló és a munkavégzés hatókörében tartózkodó egészsége vagy biztonsága veszélynek lehet kitéve. 3. Munkaeszközt csak a rendeltetésének megfelelõ célra és körülmények között szabad használni. 4. (1) A veszélyesnek nem minõsülõ munkaeszköz esetében ha annak biztonsága függhet a szerelés körülményeitõl a szerelést követõen és az üzemeltetés megkezdését megelõzõen, valamint ha a munkaeszközön az új munkahelyen történõ felállítását megelõzõen végeztek szerelési munkát a használatba vétel elõtt a biztonságos szerelésrõl, az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos mûködés feltételeirõl és körülményeirõl a megbízott személy ellenõrzõ felülvizsgálat keretében meggyõzõdik. (2) Az ellenõrzõ felülvizsgálat elvégzésének módját a munkáltató írásban határozza meg. A vizsgálat megállapításait, a megtett intézkedéseket jegyzõkönyvben kell rögzíteni. 5. (1) A munkáltató gondoskodik az idõszakos ellenõrzõ felülvizsgálat megbízott személy általi elvégzésérõl.

117 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4397 (2) Az idõszakos ellenõrzõ felülvizsgálatra kötelezett munkaeszközöket, a felülvizsgálat gyakoriságát, módját a munkáltató írásban határozza meg, figyelemmel az üzemeltetés körülményeire, a munkaeszközt érintõ szabványokban foglaltakra és a gyártó által összeállított használati utasítás, üzemeltetési, karbantartási dokumentáció vonatkozó elõírásaira. A leghosszabb felülvizsgálati idõszak nem haladhatja meg az öt évet. A felülvizsgálat megállapításait, a megtett intézkedéseket jegyzõkönyvben kell rögzíteni, amelyet a következõ idõszakos ellenõrzõ felülvizsgálat idõpontjáig meg kell õrizni. (3) Ha a munkaeszközt a telephelyen kívül használják a legutóbbi idõszakos ellenõrzõ felülvizsgálat elvégzésérõl a munkáltató tárgyi eszköz alkalmazásával (pl. a munkaeszközön elhelyezett, jól látható jelzéssel) tájékoztatást nyújt. 6. Az Mvt ában foglaltak szerinti újraindítási feltételek alá nem tartozó munkaeszközt, ha azzal mûszaki okból 30 napot meghaladó ideig munkát nem végeztek, vagy sérülést okozó esemény következett, illetve következhetett volna be, továbbá ha azon átalakítást végeztek, csak akkor lehet ismételten használatba venni, ha azt az Mvt ának (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel megbízott személy megvizsgálta és írásban nyilatkozott a munkaeszköz alkalmasságáról. 7. A munkáltató az alkalmazásra szánt biztonságos munkaeszköz megválasztásánál és az üzemeltetés helyének kijelölésénél gondoskodik arról, hogy a munkaeszköz használata során a) a munkavállaló testtartása megfeleljen az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés követelményeinek; b) a munkaeszköz elégítse ki a sugárvédelmi, villamosbiztonsági és ergonómiai követelményeket, illetve használata ne vezessen kóroki tényezõk (pl. zaj, rezgés, lokális meleg, hideghatás) kialakulásához; c) biztosítsa a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmét. 8. A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a veszélyes munkaeszközt kizárólag annak kezelõje használja. Javítást, átalakítást, karbantartást csak a munkáltató által e feladat elvégzésére megbízott, külön oktatásban részesített személy végezhet. 9. A munkáltató a biztonságos munkaeszköz megválasztása során a munkavállalókat a munkaeszközök használatával összefüggésben tájékoztatja legalább a) a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos használatának körülményeirõl, feltételeirõl; b) rendeltetésszerû használata során az elõrelátható veszélyes, illetve veszélytelen meghibásodási lehetõségeirõl és a meghibásodás esetén szükséges tennivalókról; c) az elõfordulható téves kezelésrõl és annak következményeirõl; d) a körülmények megváltozásáról, még abban az esetben is, ha a változás olyan munkavállaló közvetlen környezetében történik, aki az érintett munkaeszközt nem használja. A tájékoztatást az érintett munkavállaló részére az általa értett nyelven, érthetõen, ahol szükséges írásban kell megadni. 10. A munkáltató a munkába álláskor, illetve a munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor a munkavédelmi oktatás keretében a munkavállalót a munkaeszközök használatával összefüggésben tájékoztatja legalább a) a munkaeszköz üzembe helyezésérõl, használatáról; b) a többfunkciós és a cserélhetõ munkaeszköz, vagy a kiegészítõ berendezés fel- és leszerelésérõl, mûködtetésérõl; c) a munkaeszköz meghibásodási lehetõségeirõl, a munkavállalónak a hibák elhárításával kapcsolatos feladatairól; d) a rendkívüli körülmények bekövetkezése esetén szükséges teendõkrõl; e) a különbözõ alkalmazási célú védõburkolatokról és biztonsági berendezésekrõl; f) a munkaeszközök rendeltetésellenes használatáról és annak következményeirõl; g) a veszélyes terek megközelítésérõl, az alkalmazott védelmi megoldásokról; h) a munkavállaló munkakörébe tartozó beállítási feladatokról; i) a munkaeszköz használatához szükséges egyéni védõeszközök és használatuk követelményeirõl; j) a munkaeszköz üzemeltetésébõl adódó helyi sajátosságokról. 11. A munkáltatónak az Mvt. VI. fejezetében meghatározott, az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselõikkel folytatott tanácskozáson, valamint a munkáltatói intézke-

118 4398 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám dések elõzetes megvitatása során konzultálnia kell a munkaeszközökkel kapcsolatos kérdésekrõl. Általános, valamennyi munkaeszközre vonatkozó követelmény 12. A munkáltató köteles a munkavállalók munkavégzéséhez olyan munkaeszközt rendelkezésükre bocsátani, amely kialakításában, felépítésében és az alkalmazott védelmi megoldások tekintetében megfelel a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, és alkalmas az adott munkahelyi körülmények közötti a biztonságot és egészséget nem veszélyeztetõ használatra. 13. A munkáltató a munkaeszközök munkavállalók részére történõ kiválasztásánál figyelembe veszi a munkavégzés jellemzõit, lehetséges veszélyeit, a munkakörülményeket és a munkaeszköz használatának kockázatait. 14. Ha az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés körülményeit a munkaeszközök használata során nem lehet a munkavállalók számára teljes mértékben biztosítani, a munkáltató biztonsági berendezések, egyéni védõeszközök és szervezési intézkedések szükség szerinti alkalmazásával a kockázatokat minimálisra csökkenti. 15. A munkáltató megteszi a szükséges karbantartási intézkedéseket annak biztosítására, hogy a munkaeszköz teljes élettartalma alatt feleljen meg az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés követelményeinek. 16. (1) A munkavállalót veszélyeztetõ kockázatok csökkentése érdekében a munkaeszközt úgy kell elhelyezni, felállítani és használni, hogy a mozgó elemek között elegendõ hely álljon rendelkezésre, valamennyi felhasznált, illetve elõállított energiaforma és anyag biztonságosan kerüljön a munkaeszközhöz, illetve onnan elvezetésre. (2) A munkaeszköz felállítását és leszerelését csak biztonságos körülmények között szabad elvégezni, figyelemmel a gyártó által az üzemeltetési dokumentációban meghatározott elõírásokra. (3) Azt a munkaeszközt, amelyet a használata alatt villámcsapás érhet, megfelelõ berendezés alkalmazásával, illetve intézkedés megtételével e hatástól meg kell védeni. 17. (1) A munkaeszközt úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy a) a munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat meg lehessen védeni a munkaeszköz kigyulladásától vagy túlhevülésétõl, illetve a munkaeszközben keletkezõ, használt vagy tárolt gáz, por, folyadék, gõz vagy egyéb anyag munkakörnyezetbe történõ kijutásától; b) alkalmas legyen a benne keletkezõ, használt vagy tárolt anyagok robbanásveszélyének megelõzésére; c) mind az üzemszerû körülmények, mind meghibásodás esetén biztosítható legyen a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme az áramütés ellen. (2) Egyedi kockázatmegelõzõ intézkedés megtétele szükséges, ha a munkaeszközt olyan magasban levõ munkahelyen használják, ahol a) közvetlenül a munkavégzés helye mellett vagy alatt függetlenül a szintkülönbségtõl olyan anyag van, ahol fennáll a belefulladás veszélye; b) a munkaeszköz kiszolgálása a talajhoz képest 1 m-nél magasabb dobogóról, állványról vagy emelvényrõl történik; c) a biztonsági és ergonómiai feltételeket kielégítõ munkahely 2 m felett helyezkedik el. 18. (1) A munkaeszközt indítani csak az indító berendezés szándékos mûködtetésével lehet. Ez vonatkozik az üzemszünet utáni újraindítás mûveletére is, függetlenül attól, hogy az üzemszünet milyen okból következett be; az üzemállapotok (pl. sebesség, nyomás) jelentõs változására is akkor, ha az újraindítás vagy az üzemállapotoknak a jelentõs változása az érintett személyekre nézve veszélyt jelent. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény nem vonatkozik arra az esetre, ha a gép újraindítása, vagy a mûködési feltételek változása automatikus ciklusok szabályos egymást követõ ritmusának a következménye. 19. (1) A munkaeszközt jól látható, azonosítható és megfelelõ jelzéssel rendelkezõ kezelõelemmel kell ellátni.

119 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4399 A kezelõelemeket lehetõleg a veszélyes téren kívül és olyan módon kell elhelyezni, hogy mûködésük (ideértve a kezelõ akaratától független vagy váratlan mûködtetést is) ne jelentsen veszélyt. (2) A munkaeszköz kezelõjének a fõ kezelõhelyrõl egyértelmûen látnia kell azt, hogy senki sem tartózkodik a veszélyes térben. Ha ez nem lehetséges, automatikusan mûködõ biztonsági jelzést (hangjelzést, illetõleg világító jelzést) kell adni a munkaeszköz elindítása elõtt. A vezérlõrendszernek, amely a munkaeszköz kezelõje részére biztosítja a szükséges jelzést, biztonságosnak kell lennie, meghibásodása vagy megrongálódása nem idézhet elõ veszélyes helyzetet. Lehetõvé kell tenni, hogy a kockázatnak kitett munkavállaló, illetve a munkavégzés hatókörében tartózkodó kellõ idõben elkerülhesse, elháríthassa a munkaeszköz elindítása, illetve leállítása által elõidézett veszélyt. 20. (1) Minden munkaeszközt el kell látni olyan kezelõelemmel, amely azt biztonságosan mûködteti, és biztosítja a munkaeszköz teljes leállítását. (2) A munkaeszköz indító berendezésének kiválasztásánál figyelembe kell venni a várható üzemzavarokat, valamint az egyéb okok miatti üzemeltetési kieséseket. Minden kezelõhelyet el kell látni vészkikapcsoló berendezéssel, amely a munkaeszköz részeit vagy egészét a veszély jellegétõl függõen leállítja úgy, hogy a munkaeszköz biztonságos állapotba kerül. Amikor a munkaeszköz vagy annak veszélyes részei leálltak, az érintett mûködtetõ egységek energiaellátását a vezérlésnek meg kell szakítania. (3) A munkaeszközt az (1) bekezdésben elõírtakon túlmenõen a veszélyeitõl és a rendes leálláshoz szükséges idõtõl függõen el kell látni megfelelõ számú vészkikapcsoló berendezéssel. (4) Mûszaki megoldással kell biztosítani, hogy a berendezés leállító rendelkezésének (kapcsolójának) elsõbbsége legyen az indító rendelkezéssel (kapcsolóval) szemben. (5) A vészkikapcsoló berendezés kezelõelemeit úgy kell elhelyezni, hogy azt a kezelõ (kezelõk), továbbá más, a veszély bekövetkezését észlelõ személyek könnyen elérhessék és veszélytelenül mûködtethessék. 21. (1) A leesõ vagy kivágódó tárgyak veszélyével járó munkaeszközt el kell látni a veszély jellegének megfelelõ védõberendezéssel. (2) A gáz, gõz, aerosol, folyadék vagy por kibocsátásával veszélyt okozó munkaeszközt el kell látni megfelelõ felfogó, elvezetõ, illetve elszívó berendezéssel a keletkezési helyen. 22. (1) Ha a munkavállalók védelme szükségessé teszi, a munkaeszközt vagy annak részeit rögzítéssel vagy más módon stabilizálni kell. (2) Ha a munkaeszköz törése vagy szétesése veszélyeztetheti a munkavállalót, megfelelõ védõintézkedéseket kell tenni. (3) A munkaeszköz mozgó részeit el kell látni védõberendezéssel, amely elhatárolja a veszélyes teret, vagy leállítja a veszélyes rész mozgását a veszélyes tér elérése elõtt. Olyan védõberendezést kell alkalmazni, amely a) stabil kialakítású; b) nem okoz többletkockázatot; c) nem távolítható el, vagy nem hatástalanítható könnyen; d) a mozgó résztõl megfelelõ távolságot biztosít; e) nem akadályozza a munkaeszköz mûködésének figyelemmel kísérését; f) lehetõvé teszi a szereléshez vagy a karbantartáshoz szükséges mûveletek elvégzését anélkül, hogy a védõberendezéseket leszerelnék, illetve a hozzáférést a munkavégzés területére korlátozza. 23. Munkaeszköz kezelésére, szerelésére, karbantartására szolgáló területeket az elvégzendõ mûvelethez szükséges mértékben meg kell világítani. 24. A munkaeszköznek magas vagy igen alacsony hõmérsékletû részeit megfelelõ védelemmel kell ellátni az érintés vagy túlzott megközelítés ellen. 25. A munkaeszközöket a munkavállalók biztonsága érdekében el kell látni az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzéshez szükséges egyértelmû, könnyen észrevehetõ és a munkavállaló által érthetõ jelöléssel, illetve figyelmeztetõ jelzéssel (pl. adattábla, gyártó adatai, kezelõgombok magyar nyelvû feliratai, piktogramok). 26. (1) Karbantartási mûveleteket csak a munkaeszköz leállított állapotában szabad végezni. Ha ez nem lehetséges, megfelelõ védõintézkedéseket kell tenni, vagy biztosítani

120 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám kell, hogy az ilyen mûveletek a veszélyes téren kívül elvégezhetõk legyenek. (2) A munkaeszközt el kell látni könnyen felismerhetõ szerkezettel, amellyel le lehet választani az energiaforrásról. Az energia visszatérése, a visszakapcsolás nem jelenthet veszélyt a munkavállalókra. 27. A gépi meghajtású teher emelés- és mozgatás céljára kialakított munkaeszközhöz megfelelõ naplót kell rendszeresíteni, és abban a mûszakonkénti vizsgálatokat, az esetleges meghibásodásokat és azok elhárításának tényét rögzíteni kell. 28. (1) Biztosítani kell, hogy a munkavállalók biztonságosan bejuthassanak és tartózkodhassanak minden olyan területen, amely szükséges a munkaeszközzel történõ munkavégzéshez. (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a munkaeszköz beállítása és karbantartása során is. A mozgó munkaeszközök minimális kiegészítõ követelményei 29. (1) A mozgó (önjáró és nem önjáró) munkaeszközöket úgy kell kialakítani és felszerelni, hogy a rajtuk elhelyezkedõ munkavállalókat fenyegetõ kockázat megszüntethetõ vagy csökkenthetõ legyen az üzem közbeni helyváltoztatás során, ideértve a kerékkel való érintkezés, illetve a kerék vagy lánctalp közé történõ beszorulás kockázatát is. (2) Ha a mozgó munkaeszköz és a hozzácsatlakozó kiegészítõ berendezés, illetve vontatmány között az energiaátvivõ rendszerben hirtelen blokkolás következik be, és emiatt kockázat alakulhat ki, azt a munkaeszköz megfelelõ kialakításával vagy átalakításával kell elhárítani. Amenynyiben a blokkolás nem küszöbölhetõ ki, valamennyi szükséges intézkedést meg kell tenni a veszély elhárítására. (3) A mozgó munkaeszköz egységei közötti energiaátvitelt biztosító berendezést el kell látni felfüggesztõ szerkezettel, hogy a talajjal ne érintkezzen, ne súrlódjon, illetve ne szennyezõdjék el. Amennyiben ez mégis bekövetkezik, úgy a javítás lehetõségét biztosítani kell. (4) Azt a mozgó munkaeszközt, amelyben munkavállaló tartózkodik, úgy kell kialakítani, hogy a rendeltetésszerû használat során a felborulásból, illetve átfordulásból eredõ veszélyek csökkenjenek, ezért ezeket el kell látni a) olyan biztonsági berendezéssel, amely kizárja, hogy a munkaeszköz billenése meghaladja a negyedfordulatot; b) olyan berendezéssel, amely lehetõvé teszi, hogy a rajta tartózkodó munkavállaló részére elegendõ szabad hely maradjon, ha a negyedfordulatot meghaladó billenésbõl eredõen szerkezeti összenyomódás következhet be; c) egyéb, az a), b) pontban meghatározott védelmi hatékonyságot biztosító berendezéssel. (5) A (4) bekezdésben meghatározott berendezések a munkaeszköz részeként vagy önállóan is alkalmazhatók. Alkalmazásuk mellõzhetõ, ha a munkaeszköz csak a szükséges stabilitás megteremtése után válik használhatóvá, vagy a kialakítása olyan, amely lehetetlenné teszi az átfordulást, illetve felborulást. (6) Amennyiben fennáll a veszélye annak, hogy a munkaeszközön a kezelõvel együtt ott tartózkodó munkavállaló a felborulás, illetve átfordulás miatt a munkaeszköz részei, illetve a padozat közé beszorulhat, részére olyan mûszaki megoldást kell alkalmazni, amely biztosítja ilyen esetekben az ülésben maradását. 30. (1) Szállítóeszközt csak a borulás kockázatát csökkentõ, illetve megszüntetõ olyan megoldással (berendezéssel) lehet üzemeltetni, amely a) megakadályozza a szállítóeszköz borulását, vagy b) biztosítja, hogy felborulás esetén a szállítóeszközön helyet foglaló munkavállaló részére az eszköz elemei, illetve az elemek és a padozat között elegendõ szabad tér maradjon, vagy c) lehetõvé teszi, hogy a munkavállaló az ülésben maradjon úgy, hogy a felboruló munkaeszköz részeivel ne kerülhessen érintkezésbe. (2) Az (1) bekezdés a) c) pontjában meghatározott követelmény teljesíthetõ vezetõfülke alkalmazásával is. 31. Azoknak az önjáró munkaeszközöknek, amelyek mozgása a munkavállalókra kockázatot jelenthet, az alábbi követelményeket kell kielégíteni: a) Berendezés alkalmazásával meg kell akadályozni a munkaeszközöknek a kezelõ akaratától független elindítását. b) Berendezéssel kell kiküszöbölni a pályához kötött munkaeszközök egyidejû mozgása során ezek összeütközését. c) A munkaeszközt fék- és rögzítõ berendezéssel kell felszerelni. d) Amennyiben biztonsági szempontból szükséges, a munkaeszközön legyenek könnyen hozzáférhetõ helyen olyan kezelõelemek vagy automatikusan kioldódó vész-

121 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4401 kikapcsoló berendezések, amelyek a fõ mûködtetõ rendszer meghibásodása esetén biztosítják a berendezés lefékezését és megállítását. e) Megfelelõ látóteret kell biztosítani szükség esetén segédeszköz (pl. látóteret kibõvítõ elektronikus képátviteli rendszer, optikai rendszer, periszkóp, látószöget bõvítõ lencse) alkalmazásával a munkaeszköz vezetõje részére. f) A munkaeszköz rendelkezzen a munkavállalók biztonságos munkavégzésének, az elvégzendõ munka követelményeinek megfelelõ olyan világító berendezéssel, amely elegendõ biztonságot nyújt a munkavállaló számára éjszakai vagy elégtelen világítási körülmények közötti alkalmazás esetére. g) Amennyiben a munkaeszköz, illetve a hozzákapcsolt pótkocsi, vagy a rajta elhelyezett rakomány tûzveszély kockázatát rejti magában, és ezáltal veszélyeztetheti a munkavállalót, a munkaeszközön vagy az alkalmazás helyén álljon rendelkezésre a tûz leküzdéséhez szükséges eszköz. h) A távvezérelt munkaeszköz automatikusan álljon le, ha az ellenõrzött vezérlési zóna határára ér. i) Az a távvezérelt munkaeszköz, amely a munkavállalónak ütközhet, vagy õt valaminek nekiszoríthatja, rendelkezzen olyan védõberendezéssel, amely az összeütközés, illetve összenyomás veszélyét csökkenti, illetve kiküszöböli. A terhek emelésére használt munkaeszközök minimális követelményei 33. (1) Tartósan helyhez kötött emelõgép céljára csak olyan munkaeszköz használható, amely az alkalmazás teljes idõtartama alatt stabilitását és terhelhetõségét különös figyelemmel az emelendõ teherre, a terhelések felfüggesztési és a teherviselõ elemek csatlakozási pontjaira megõrzi. (2) A tehermozgatáshoz szükséges emelõgép kiválasztásánál figyelembe kell venni az emelendõ terhek tömegét, alakját, a terhek felfüggesztési és a teherviselõ elemek csatlakozási pontjait, a függesztõ eszközök alkalmazhatóságát és az emelés idején fennálló légköri viszonyokat. 34. A terhek emelésére használt munkaeszközön világosan és jól látható módon kell jelölni a névleges teherbírás értékét. A munkaeszköz egyes üzemállapotaira engedélyezett tényleges teherbírás értékeit az emelõgép kezelõje által jól látható helyre felszerelt táblán kell rögzíteni. 32. (1) Önjáró munkaeszközt csak megfelelõ vezetõi, illetve kezelõi engedéllyel rendelkezõ munkavállaló vezethet és kezelhet. Részére a megfelelõ útmutatásokat ahol szükséges írásban a biztonságos mûködtetés érdekében meg kell adni. (2) Az önjáró munkaeszköz munkaterületen történõ mozgásához szükséges közlekedési szabályokat meg kell határozni. (3) Szervezési intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy az önjáró munkaeszközök munkakörzetébe a munkavállaló gyalogosan ne léphessen be. (4) Ha a munkavállaló munkahelyén a munkáját mozgásban vagy állva végzi, megfelelõ intézkedésekkel kell kizárni a mozgó munkaeszköztõl történõ sérülést. (5) A munkavállaló akkor tartózkodhat a mozgásban lévõ önjáró és nem önjáró munkaeszközön, ha erre a célra biztonságos tartózkodási helyet alakítottak ki. Amennyiben a munkát mozgás közben szükséges elvégezni, a munkaeszköz sebességét ennek megfelelõen kell megválasztani. (6) A belsõ égésû motorral kialakított önjáró munkaeszközt csak akkor lehet zárt munkatérben használni, ha a munkatérben az egészséget nem veszélyeztetõ és elegendõ mennyiségû levegõ áll rendelkezésre. 35. (1) A teherfelvevõ és függesztõ eszközöket úgy kell jelölni, hogy a biztonságos használatukhoz szükséges tulajdonságaik felismerhetõek legyenek. (2) Ezen eszközöket úgy kell tárolni, hogy rongálódásuk és károsodásuk ne következhessen be. Az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos állapotukról minden munkakezdés alkalmával meg kell gyõzõdni. 36. Ha a munkaeszközt nem személyek emelésére alakították ki, és a használati célja eltéveszthetõ, jól felismerhetõ és egyértelmû jelöléssel kell az alkalmazási területét jelezni. 37. A tartósan helyhez kötött emelõgépeket úgy kell telepíteni, hogy a teher munkavállalóval történõ ütközésének, lezuhanásának, az emelõ horogból és a teherfelvevõ eszközbõl véletlenül történõ kiakadásának, illetve a nem kívánt egyéb veszélyek kialakulásának a kockázata csökkenjen.

122 4402 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám 38. A mozgó vagy szétszerelhetõ emelõgépet úgy kell felállítani és használni, hogy stabilitása az üzemeltetés során minden elõre látható veszélyre és a talaj jellegére is figyelemmel biztosított legyen, és ne álljon fenn a borulás, illetve a megcsúszás kockázata. 39. (1) Azokat az emelõgépeket, amelyeket a munkavállalók emelésére vagy mozgatására használnak, úgy kell kialakítani, hogy a) a személytartó szerkezet lezuhanásából keletkezõ kockázatot erre alkalmas berendezés megakadályozza; b) az a munkavállalónak a személytartó szerkezetbõl történõ kiesési kockázatát kizárja; c) az a munkavállaló beszorulását, összenyomását, illetve a tárgyakkal történõ nem szándékos érintkezését kizárja; d) a berendezés meghibásodása esetén a függve maradó személytartóban helyet foglaló munkavállaló ne kerüljön veszélybe, és mentése biztosítható legyen. (2) Ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kockázat nem elhárítható, a követelmény teljesíthetõ a megnövelt biztonsági tényezõ figyelembevételével alkalmazott kötél állapotának napi ellenõrzésével. 40. (1) A munkavállalókat csak erre a célra kialakított emelõgéppel, illetve kiegészítõ berendezéssel lehet emelni. (2) Kivételesen technológiai, kármegelõzési okból az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen is lehet emelni a munkavállalót, ha a munkáltató megfelelõ intézkedéseket tesz a biztonságos emelés feltételeinek maradéktalan megvalósítására és biztosítja az emelés idejére a szükséges felügyeletet. (3) Amíg a munkavállalók a személytartó szerkezetben tartózkodnak, az emelõgép vezérlõ állását annak kezelõje nem hagyhatja el. A kezelõ és a személytartó szerkezetben tartózkodó között az emelés teljes idõtartama alatt a szóbeli kommunikáció lehetõségét biztosítani kell. Az emelés megkezdése elõtt a mentés feltételeit meg kell tervezni, és biztosítani kell, hogy a munkavégzés teljes ideje alatt a mentéshez szükséges, megfelelõ biztonságot nyújtó eszközök rendelkezésre álljanak. 41. Megemelt terhet csak leesés elleni védelemmel ellátott munkaterület felett szabad mozgatni, függõ teher alatt munkavállalók nem tartózkodhatnak. Ha a munkát nem lehet más módon elvégezni mint a megemelt teher munkavállalók feletti mozgatásával, a szükséges biztonsági intézkedéseket a munkáltató meghatározza, és intézkedéseket tesz a munka ennek megfelelõ végzésére. Ilyen esetben erõzárás elvén mûködõ megfogó szerkezet, illetve elektromágnes emelõ nem alkalmazható. 42. Ha két vagy több, nem kézzel vezetett teher emelésére állítanak fel, illetve szerelnek össze helyhez kötött emelõgépeket úgy, hogy azoknak a hatósugara egymásba ér, megfelelõ intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a terhek és a munkaeszközök szerkezeti elemeinek összeütközése ne következhessen be. 43. A mozgó munkaeszközzel történõ teheremelés esetén a gyártó által meghatározott, a helyi körülmények figyelembevételével alkalmazott kitámasztó eszközök és egyéb segédeszközök alkalmazásával kell megakadályozni az emelõgép megbillenését, felborulását, elmozdulását, megcsúszását. Az emelés megkezdése elõtt a stabilitás meglétét a munkaeszköz kezelõjének ellenõrizni kell. 44. Amennyiben a terhek emelésére kialakított munkaeszköz kezelõje a teher emelésének teljes folyamata alatt nem tudja annak biztonságos mozgását közvetlenül vagy megfelelõ segédeszköz alkalmazásával folyamatosan figyelemmel kísérni, a feladat ellátására más, megfelelõ képesítéssel rendelkezõ személyt is kell biztosítani. E személy feladata a biztonságos irányítás. A munkáltatónak biztosítania kell a munkaeszköz kezelõje és az irányítást végzõ személy között a folyamatos, közvetlen kommunikáció lehetõségét, továbbá szervezési intézkedéseket kell tennie az emelt tehernek a munkavállalókat, illetve a munkakörnyezetet veszélyeztetõ ütközésének megelõzésére. 45. A teheremelés munkafolyamatát úgy kell megszervezni, hogy a tehernek a teherfelvevõ eszközre kézzel történõ felfüggesztése vagy levétele az e feladatot ellátó munkavállaló által biztonságosan legyen elvégezhetõ különösen, ha a munkavállaló közvetlenül vagy közvetve kezeli a munkaeszközt. 46. Valamennyi emelési mûveletet körültekintõen kell megtervezni, és oly módon megvalósítani, illetve felügyelni, hogy a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében

123 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4403 tartózkodók egészségének és biztonságának védelme biztosítva legyen. 47. Ha a terhet egyidejûleg két vagy több munkaeszközzel emelik, az együttes munkavégzés biztonsága érdekében külön technológiai utasítást kell kiadni, és az abban foglaltak megvalósítását ellenõrizni kell. 48. (1) A terhek emelésére kizárólag olyan emelõgépek alkalmazhatóak, amelyek az emelt terhet a részleges, illetve teljes energia kimaradás esetén is biztosan megtartják. Amennyiben ez teljes biztonsággal nem lehetséges, úgy a munkáltató intézkedéseket tesz a munkavállalókat fenyegetõ veszélyek megelõzése érdekében. (2) Függõ terhet nem szabad felügyelet nélkül hagyni, kivéve, ha a veszélyes térbe történõ belépést mûszaki eszközök alkalmazásával lehetetlenné tették, az emelõ szerkezeten a teher rögzítése biztonságosan megtörtént, és a teher függésben tartása biztosított. 49. A terhek mozgatására szabadban használt emelõgépekkel végzett tevékenységet le kell állítani, ha a munkaeszköz mûködésének biztonságát és biztonságos használatát az idõjárási körülmények veszélyeztetik. Ilyen esetben a munkaeszköz használati tájékoztatója által meghatározott intézkedéseket kell megtenni, különös tekintettel a munkaeszköz felborulásának megelõzésére. 50. A terhek emelésére használt munkaeszközök részletes üzemeltetési követelményeit az Mvt a szerint kiadott szabályzatok tartalmazzák. A magasban lévõ munkahelyen ideiglenesen végzett munkánál használt munkaeszközökre vonatkozó általános követelmények 51. (1) Azokon a magasban lévõ munkahelyeken, ahol ideiglenesen végeznek munkát, és a munka elvégzéséhez szükséges biztonságos és ergonómiai feltételeket kielégítõ munka- vagy tartózkodási területet nem lehet biztosítani, ott olyan munkaeszközöket kell a munkavállaló rendelkezésére bocsátani, amelyek megfelelnek az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításához és fenntartásához szükséges feltételeknek. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése során az egyéni védelem alkalmazásával szemben elsõsorban kollektív mûszaki védelmet kell biztosítani. Ez különösen a kockázatok megelõzésére és kiküszöbölésére alkalmas berendezés megválasztásával, használatával, a használatra vonatkozó speciális képzéssel, meghatározott idõszakonkénti kiegészítõ vizsgálatával történhet. (3) Az alkalmazandó munkaeszköz méretét az elõrelátható igénybevétel és az elvégzendõ munkafeladatok alapján úgy kell megválasztani, hogy a munkát biztonságos körülmények között lehessen végezni. (4) A munkahelyek megközelítésének módját, illetve az oda történõ feljutást biztosító legalkalmasabb eszközt az igénybevétel gyakorisága, az áthidalandó magasságkülönbség és a használat várható idõtartamának figyelembevételével kell megválasztani. Biztosítani kell veszély esetére a menekülés lehetõségét is. (5) A munkahelyre történõ feljutást biztosító munkaeszközrõl a munkaszintre, az állványok járólapjára, járószintjére történõ átlépés és onnan a visszalépés nem növelheti a lezuhanás kockázatát. 52. A létrák fellépõi, illetve fokai munkaszintként csak akkor használhatók, ha más biztonságosabb munkaeszköz alkalmazása nem indokolt a kockázat alacsony szintje, a tervezett használat rövid ideje, vagy a helyszín olyan adottságai miatt, amelyeket a munkáltató nem tud megváltoztatni. 53. (1) A magasban levõ munkahely megközelítéséhez, illetve a munkaeszköz munkavégzési helyzetbe állításához kötél (kötéltechnika) csak akkor használható, ha az elvégzett kockázatértékelés szerint (Mvt. 54. ) a munka biztonságosan elvégezhetõ, és más, biztonságosabb munkaeszköz használata nem indokolt. A kockázatértékelés megállapításai, továbbá az elvégzendõ munka idõtartama és jellege alapján a biztonsági és ergonómiai szempontokat kielégítõ munkaeszközök kombinációját (munkahelyzet-rendszert) kell alkalmazni. (2) Az 51. (1) bekezdésében leírtak alapján kiválasztott munkaeszköz biztonságos alkalmazásának feltételeit annak típusától függõen úgy kell meghatározni, hogy a munka során a munkavállalót fenyegetõ veszélyt a lehetõ

124 4404 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám legalacsonyabb szinten lehessen tartani. Szükség esetén a munkavállalók lezuhanását megakadályozó rendszert kell alkalmazni. (3) A munkavállalók lezuhanását megakadályozó rendszerek kellõ szilárdságúak legyenek, és azokat úgy kell kialakítani, hogy a magasból történõ lezuhanást megakadályozzák, illetve a munkavállalóknak sérülést ne okozzanak. A kollektív mûszaki védelmet nyújtó lezuhanást gátló rendszer csak a létrák becsatlakozási pontjainál, illetve a lépcsõk bejáratainál szakítható meg. (4) Abban az esetben, ha a munkavégzési technológia miatt a munkavállalók lezuhanását megakadályozó rendszert átmenetileg el kell távolítani, helyette hatékony kiegészítõ biztonsági megoldásokat kell alkalmazni. A munkát csak akkor szabad megkezdeni, ha a kiegészítõ védelmet kialakították. Ha a munkát befejezték vagy átmenetileg abbahagyták, a munkavállalók lezuhanását megakadályozó rendszert az eredeti állapotának megfelelõen kell visszaállítani. 54. Magasban ideiglenesen munkát csak akkor szabad végezni, ha az idõjárási feltételek a munkavállaló egészségét és biztonságát nem veszélyeztetik. Létrák használatára vonatkozó elõírások 55. (1) A létrát úgy kell felállítani, hogy az a használata alatt stabil legyen. A hordozható létrák lábait tartós, erõs, megfelelõ méretû szilárd alapra kell helyezni úgy, hogy a létrafokok vízszintes helyzetben maradjanak. A támasztó, illetve függesztett létrákat a kötéllétrák kivételével elcsúszás és kilengés ellen biztosítani kell. (2) A kétágú, valamint a kétágú, fellépõvel és korláttal ellátott létrák lábainak szétcsúszását a használat teljes idõtartama alatt a lábak alsó részeinek rögzítésével vagy a szétcsúszást megakadályozó elemmel, illetve más egyenértékû megoldással kell megakadályozni. (3) A munkaszintek megközelítését lehetõvé tevõ létrát úgy kell megválasztani és elhelyezni, hogy az elegendõ magasságban nyúljon ki az elérendõ munkaszint fölé, és ezzel lehetõvé tegye a biztonságos kapaszkodást, kivéve, ha a munkaszintre történõ fellépéshez szükséges biztonságot másként valósították meg. (4) A kitolható, az átalakítható és az egymásba illesztett (többtagos) létrát úgy szabad használni, hogy a létraelemek egymáshoz képest ne mozdulhassanak el. A vontatható létrákat használatuk elõtt elmozdulás ellen biztosítani kell. (5) A létrát csak úgy lehet használni, hogy a kapaszkodás és a biztonságos állás lehetõsége mindenkor biztosított legyen. Amennyiben a létrára teherrel kell felmenni, ez nem korlátozhatja a kapaszkodás lehetõségét. A munkaállványok használatára vonatkozó követelmények 56. (1) Csak olyan, a helyszínen épített munkaállványt, elõre gyártott munkaállványt és gördíthetõ munkaállványt szabad használni, amelyet a vonatkozó nemzeti szabvány elõírásai vagy azzal legalább egyenértékû mûszaki megoldás szerint terveztek, méreteztek, és a stabilitását ellenõrizték. (2) Ha a kiválasztott munkaállványnak a méretezési adatai nem állnak rendelkezésre vagy a méretezési adatok a tervezett szerkezeti összetételnek nem felelnek meg, akkor szilárdsági és állékonysági számításokat kell végezni az általánosan elismert, munkaállványra vonatkozó építési és méretezési szabályoknak megfelelõen. (3) A kiválasztott munkaállványt csak a munkáltató által kijelölt, megfelelõ képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkezõ személy által készített építési az alkalmazás követelményeit rögzítõ, üzemeltetési és bontási terv szerint kell felépíteni, használatba venni, illetve lebontani. Az általános alkalmazási terv készülhet a nemzeti szabványban meghatározottak alapján vagy azzal legalább egyenértékû, olyan mûszaki megoldás szerint, amely részletesen tartalmazza az alkalmazás helyén fennálló körülményekre vonatkozó követelményeket. (4) Az alkalmazandó munkaállvány elemeinek méretét, formáját és elhelyezését az elvégzendõ munka követelményeinek megfelelõen kell meghatározni. Az elemek legyenek alkalmasak a munkamûveletekbõl adódó terhelés viselésére, biztosítsák a veszélytelen munkavégzést és közlekedést. Az állványelemeket úgy kell elhelyezni és összeszerelni, hogy az egyes elemek a használat során ne tudjanak elcsúszni. A munkaállvány egyes elemei és a leesés elleni védelem elemei között nem lehet a munkavállalók életét vagy testi épségét veszélyeztetõ közbensõ nyílás vagy tér. 57. (1) Munkaállványokat csak a munkáltató által kijelölt, megfelelõ képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkezõ személy közvetlen irányításával szabad építeni, bontani vagy azokon jelentõs átalakítást végezni. (2) A munkaállvány építését, átalakítását, bontását végzõ munkavállalókat az e tevékenységek biztonságos elvégzéséhez szükséges szakmai ismeretekrõl, továbbá a lehetséges veszélyekrõl és kockázatokról, a védekezés módjáról ki kell oktatni.

125 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4405 (3) A (2) bekezdésben meghatározott oktatásnak legalább az alábbiakra kell kiterjednie: a) A munkaállvány építési, bontási, illetve átépítési tervének megismertetése. b) A munkaállvány építési, bontási, illetve átépítési munkáinak biztonságos elvégzésére vonatkozó mûszaki és biztonsági követelmények megismertetése. c) A személyek és tárgyak lezuhanásának megelõzése érdekében szükséges intézkedések. d) Azok az elõírások, amelyeket az állványzatot veszélyeztetõ kedvezõtlen, viharos idõjárás körülményei között meg kell tartani. e) A megengedett terhelhetõség. f) Az építés, bontás, illetve átalakítás során felmerülõ, a munkavállalók életét, testi épségét veszélyeztetõ kockázatok. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott személynek és az érintett munkavállalóknak rendelkezniük kell a munkaállvány építési és bontási tervével, illetve a szükséges utasításokkal. 58. (1) A munkaállvány tartó elemeinek az elcsúszását a felfekvési területen történõ rögzítéssel vagy az elcsúszást megakadályozó elemmel, illetve más hasonló, azonos értékû megoldással kell biztosítani. A terhelt felület teherviselõ képessége feleljen meg legalább az adott állványosztálynak. A munkaállvány állékonyságát biztosítani kell. A gördíthetõ munkaállványokat akaratlan elmozdulás ellen az e célra kialakított fékberendezéssel kell rögzíteni. (2) Amennyiben a munkaállvány egyes elemei az állványépítés során pl. az építkezés, bontás, illetve átalakítás alatt még nem használhatók, akkor ezeket az állványelemeket a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekrõl szóló külön jogszabály szerint kialakított, az illetéktelennek belépést tiltó jellel kell ellátni, és megközelítésüket elkerítéssel kell megakadályozni. A feljutást és a helyzetbe állítást kötelekkel megvalósító megoldásra vonatkozó elõírások 59. Ha a magasban levõ ideiglenes munkahelyre a feljutást és a munkaeszköz munkavégzési helyzetbe állítását kötelek segítségével valósítják meg, akkor az alábbi követelményeket kell teljesíteni: a) A munkavégzéshez két, egymástól független rögzítési ponttal rendelkezõ kötelet kell biztosítani, amelybõl az egyik az ereszkedõ, illetve rögzítõ kötél (munkakötél), a másik pedig a biztosító kötél. b) A munkavállalók részére a biztosító kötélhez csatlakoztatott teljes testhevederzet biztosítva legyen, és azt a munkát végzõ használja. c) Az ereszkedõ, illetve rögzítõ kötél a szükséges irányú haladást lehetõvé tevõ, a leesés megelõzésére szolgáló önzáró eszközzel legyen ellátva arra az esetre, ha a munkát végzõ elveszíti az ellenõrzést saját mozgása felett. A biztosító kötelet szinkronizált mozgású, a munkavállaló haladását követõ, lezuhanását megakadályozó rendszerrel kell ellátni. d) A munkavállaló által a munkavégzés során használt munkaeszközöket és egyéb segédeszközöket a munkahelyzet-rendszerhez vagy a segédkötélhez kell rögzíteni. e) A munkát elõzetesen meg kell tervezni, és a munkavégzés alatt folyamatosan felügyeletet kell biztosítani oly módon, hogy a felügyeletet ellátó személy szükség szerint bármikor segítséget tudjon nyújtani. Biztosítani kell, hogy a veszélyes helyzetbe került munkavállalót menteni lehessen. f) Az érintett munkavállalót a munkavégzéshez szükséges ismeretekre és az alkalmazott munkafolyamatra vonatkozóan elméleti és gyakorlati oktatásban kell részesíteni, ideértve a szükséges mentési eljárás megismertetését is. g) Rendkívüli körülmények között, amikor a kockázatértékelés megállapítása szerint a két kötél alkalmazása a munka során fokozott veszélyt jelentene, megengedhetõ a munkáltató írásos engedélye alapján egy kötél használata. Ilyen esetben a munkavégzés felelõs irányítója a munkaterületet nem hagyhatja el, és a munkát személyesen kell felügyelnie. Záró rendelkezések 60. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépése napján lép hatályba. (2) A rendelet 40. (2) bekezdése, illetve 41. -a november 1-jével lép hatályba. (3) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjérõl szóló 8/1998. (III. 31.) MüM rendelet, valamint a módosításáról szóló 10/2002. (XII. 23.) FMM rendelet. (4) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdetõ évi I. törvény 3. -ával összhangban a Tanácsnak a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeirõl szóló 89/655 EGK irányelvével, valamint az ezt

126 4406 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám módosító 95/63/EK és a 2001/45/EK irányelvével összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz. Burány Sándor s. k., foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter 15/2004. (IV. 19.) FMM rendelete a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekrõl szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet módosításáról A munkavédelemrõl szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 26/A. -ában kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a következõket rendelem el: 1. (1) A munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekrõl szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a külön jogszabály szerinti: a) vasúti, közúti, vízi- és a légi közlekedés biztonságát és rendjét szabályozó jelzések, b) termékeken, illetve csomagolásukon alkalmazott, a forgalomba hozatalhoz megkívánt jelzések, c) veszélyes anyagokon és készítményeken, illetve csomagolásukon alkalmazott jelzések meghatározására és alkalmazására. Az Mvt ában foglaltakra is figyelemmel a munkáltató, illetve telephelye területén indokolt esetben a vasúti, közúti, vízi- és a légi közlekedés biztonságát és rendjét szabályozó jelzéseket kell megfelelõen alkalmazni. (2) Az R. 1. -ának (3) bekezdése a g) pontot követõen a következõ ga) ponttal egészül ki:,,ga) tájékoztató jel: olyan jel, amely a b) g) pontban megnevezett jelektõl eltérõ egyéb információt közöl (pl. iránymutató jelek); 2. Az R a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:,,(6) Szükség szerint kézjelzést vagy szóbeli kommunikációt, illetve ezeket együttesen kell használni veszélyes mûveleteket végzõ személyek irányítására. 3. Ez a rendelet a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépése napján lép hatályba. Burány Sándor s. k., foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter 16/2004. (IV. 19.) FMM rendelete a munkavédelemrõl szóló évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról A munkavédelemrõl szóló évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Mvt.) kapott felhatalmazás alapján az érintett munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel egyetértésben a következõket rendelem el: 1. A munkavédelemrõl szóló évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az Mvt ához],,4. A 2. számú mellékletben meghatározott tevékenységet folytató és veszélyességi osztályba sorolt munkáltató a mellékletben megállapított munkavállalói létszámhoz és képesítési feltételekhez igazodóan köteles a tevékenységhez elegendõ létszámot és idõt biztosítva, de legalább az elõírt idõtartamokra munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkezõ elegendõ, de legalább az elõírt létszámú szakembert foglalkoztatni. 2. Az R. 5. -a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az Mvt. 64. (4) bekezdéséhez] [(2) A munkabaleseti nyilvántartás az Mvt. 64. (3) bekezdésében megjelölteken túlmenõen az alábbi adatokat tartalmazza:],,c) a sérülés idõpontját, helyszínét, jellegét, rövid tényállását;

127 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Az R. a következõ új alcímmel és 11/A. -sal egészül ki: [Az Mvt. 82. (2) bekezdéséhez],,a munkavédelem hatósági felügyelete 11/A. A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti a tevékenysége alapján a 2. számú melléklet szerinti I. veszélyességi osztályba sorolt munkáltató esetében a kockázatértékelés [Mvt. 54. (2) bekezdés] elmulasztása. 4. Az R. 2. számú mellékletének 2 4. pontja helyébe e rendelet melléklete lép. 5. Ez a rendelet a munkavédelemrõl szóló évi XCIII. törvény módosításának hatálybalépése napján lép hatályba, egyidejûleg az R.-nek a 11/2002. FMM rendelettel megállapított 4. számú mellékletében meghatározott munkabaleseti jegyzõkönyv 3. oldalának kódnégyzetekhez tartozó sora meghatározásánál,,a munkabalesethez kapcsolható munkafolyamat:* szövegrész helyébe,,a munkabalesethez kapcsolható munkaeszköz:* szövegrész lép, továbbá az R.13/A. -a hatályát veszti. Burány Sándor s. k., foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Melléklet a 16/2004. (IV. 19.) FMM rendelethez [2. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez] Munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkezõ személy foglalkoztatásának feltételei,,2. A munkáltatókat a veszélyességi osztályon belül az általuk foglalkoztatott munkavállalók elõzõ évi átlagos állományi ennek hiányában a besoroláskori átlagos állományi létszáma alapján kell csoportosítani: a) 1 9 munkavállaló között; b) munkavállaló között; c) munkavállaló között; d) munkavállaló között; e) 1000 munkavállaló felett. 3. Az 1. és 2. pontban leírt szempontok alapján besorolt munkáltató a 4 5. pontokban meghatározott eltérés figyelembevételével legalább a következõ számú és munkavédelmi szakképesítésû személyt köteles, minimálisan az e pontban megállapított munkaidõtartamot kitöltõ, munkavédelmi tevékenységre foglalkoztatni: I/a) egy fõ középfokú munkavédelmi szakképesítésû heti két órára, I/b) egy fõ középfokú munkavédelmi szakképesítésû napi két órára, I/c) egy fõ középfokú munkavédelmi szakképesítésû napi négy órára, I/d) egy fõ felsõfokú munkavédelmi szakképesítésû teljes munkaidõvel, I/e) egy fõ felsõfokú munkavédelmi szakképesítésû teljes munkaidõvel és minden megkezdett 600 munkavállaló után további egy-egy fõ középfokú munkavédelmi szakképesítésû teljes munkaidõvel, II/a) egy fõ középfokú munkavédelmi szakképesítésû heti egy órára, II/b) d) egy fõ középfokú munkavédelmi szakképesítésû napi egy órára [II/b) esetén] napi két órára [II/c) esetén], illetve teljes munkaidõvel [II/d) esetén], II/e) egy fõ felsõfokú munkavédelmi szakképesítésû teljes munkaidõvel és minden megkezdett 800 munkavállaló után további egy-egy fõ középfokú munkavédelmi szakképesítésû teljes munkaidõvel, III/a) egy fõ középfokú munkavédelmi szakképesítésû heti egy órára, III/b) d) egy fõ középfokú munkavédelmi szakképesítésû napi egy órára [III/b) c) esetén], illetve napi négy órára [III/d) esetén], III/e) egy fõ felsõfokú munkavédelmi szakképesítésû teljes munkaidõvel. 4. A legfeljebb 9 fõ munkavállalót foglalkoztató munkáltató (mikrovállalkozás) esetén, továbbá ha a munkáltató a tevékenysége alapján a II. vagy III. veszélyességi osztályba tartozik, és 50 fõnél kevesebb munkavállalót foglalkoztat (kisvállalkozás), akkor külön szakember kijelölése (foglalkoztatása) helyett kijelölt munkavállalójával vagy természetes személy munkaadóként maga is elláthatja az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatait, amennyiben a kijelölt személy vagy õ maga rendelkezik az azok ellátásához a munkáltató tényleges szakmai tevékenységére tekintettel szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. Valamennyi esetben (kijelölés, foglalkoztatás vagy a munkavédelmi feladatok személyes ellátása) a munkáltató kötelessége továbbá, hogy a munkavédelemre vonatkozó szabályokban elõírt munkabiztonsági szaktevékenység elvégzésére munkavédelmi (bányászati) szakképesítésû személyt vegyen igénybe. Ez a személy lehet a kijelölt (foglalkoztatott) szakember vagy a szakképzettségi feltétel fennállása esetén a természetes személy munkáltató is.

128 4408 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám III. rész HATÁROZATOK Az Országgyûlés határozatai Az Országgyûlés 31/2004. (IV. 19.) OGY határozata az ipari balesetek határokon átterjedõ hatásaiból eredõen a határvizeken okozott károkért viselt polgári jogi felelõsségrõl és kártérítésrõl szóló, Kijevben, május 21-én aláírt Jegyzõkönyv megerõsítésérõl* Az Országgyûlés 1. megerõsíti az ipari balesetek határokon átterjedõ hatásaiból eredõen a határvizeken okozott károkért viselt polgári jogi felelõsségrõl és kártérítésrõl szóló, Kijevben, május 21-én aláírt Jegyzõkönyvet; 2. felkéri a köztársasági elnököt a megerõsítõ okirat kiállítására; 3. felkéri a külügyminisztert, hogy gondoskodjék a megerõsítõ okiratnak az Egyesült Nemzetek Fõtitkáránál történõ letétbe helyezésérõl; 4. felhívja a Kormányt, hogy a Jegyzõkönyv kihirdetése érdekében annak hatálybalépését követõen terjessze az Országgyûléshez a Jegyzõkönyv kihirdetésérõl szóló törvényjavaslatot. Béki Gabriella s. k., az Országgyûlés jegyzõje Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke Dr. Vidoven Árpád s. k., az Országgyûlés jegyzõje Az Országgyûlés 32/2004. (IV. 19.) OGY határozata a védett õshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselõ tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról* A magyar nép történetébõl ismert, hogy õsidõktõl fogva milyen szoros volt kötõdésünk az állattartáshoz, állattenyésztéshez. Hazánkban a Kárpát-medencében õshonosnak mondott fajok és fajták (a továbbiakban: fajták) fenntartása is védelmet kapott az állattenyésztési törvényben. A régi magyar háziállatfajták köre azonban ennél nagyobb sugarú, mert az,,õshonos fajtákon túl számos olyan, hosszú idõn keresztül tenyésztett fajta él hazánk területén, amely állatfajták a magyar nemzeti kultúra részét képezik. A régi magyar háziállatok az emberi munka évszázados eredményei. Történelmi múltunkhoz tartoznak, nemcsak az állattenyésztés történetéhez, hanem a teljes magyar történetiséghez is. Hozzátartoznak a magyar tájhoz, részei nemzeti identitásunknak, õshonos állataink ma is élõ, eleven örökségünk. Az Európai Uniós csatlakozás küszöbén, a Magyar Országgyûlés megkülönböztetett figyelmet fordít arra, hogy nemzeti létünk 1100 éves értékeit, eredményeit megõrizzük, és Európában ezzel is kifejezzük nemzeti karakterünket. 1. Ennek szellemében a Magyar Országgyûlés a védett õshonos és régi magyar állatfajtákat nemzeti kinccsé nyilvánítja. 2. A nemzeti kinccsé nyilvánított állatfajták tenyésztését, állományának fenntartását, és az ezekkel összefüggõ tevékenységeket az állam elõsegíti. 3. A védett õshonos és régi magyar tenyésztett állatfajták megõrzése nemcsak állami feladat, nemzeti kinccsé nyilvánításuk a civil és gazdálkodó szervezetek, valamint a magánszemélyek összefogására buzdít. 4. A védett õshonos és régi magyar állatfajtáknak szerepe van az oktatásban, a mûvészetekben, nemzeti identitásunk megtartásában. Esztétikai értéket képeznek, a bennük rejlõ génállomány gazdasági jelentõséggel bír. 5. A nemzeti kinccsé nyilvánított állatfajták jegyzékét a határozat melléklete tartalmazza. A jegyzék felülvizsgálatáról legalább 5 évente a Kormány gondoskodik. * A határozatot az Országgyûlés a április 19-i ülésnapján fogadta el. * A határozatot az Országgyûlés a április 19-i ülésnapján fogadta el.

129 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A mellékletben felsorolt állatfajtákat magyar õshonos állatoknak tekintjük, amelyek egyben nevükben és képi megjelenésükben Magyarország szimbólumai. 7. Ez a határozat a közzétételét követõ 15. napon lép hatályba. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke LÚD Fodrostollú magyar lúd (fehér, szürke, tarka) Simatollú magyar lúd KACSA Magyar kacsa (fehér, tarka) GYÖNGYTYÚK Magyar gyöngytyúk (fehér, ezüst, tarka, kékesszürke) Béki Gabriella s. k., az Országgyûlés jegyzõje Dr. Vidoven Árpád s. k., az Országgyûlés jegyzõje NYÚL Magyar óriás nyúl Melléklet a 32/2004. (IV. 19.) OGY határozathoz SZARVASMARHA-FÉLÉK Magyar szürke szarvasmarha Magyar tarka szarvasmarha Magyar bivaly JUH Fehér hortobágyi racka Fekete hortobágyi racka Gyimesi racka Cigája Cikta KECSKE Magyar (parlagi) kecske SERTÉS Szõke mangalica Fecskehasú mangalica Vörös mangalica TYÚK-FÉLÉK Fehér magyar tyúk Sárga magyar tyúk Kendermagos magyar tyúk Fogolyszínû magyar tyúk Erdélyi kopasznyakú tyúk (fehér, fekete, kendermagos) PULYKA Rézpulyka Bronzpulyka LÓ Gidrán Lipicai Kisbéri félvér Nóniusz Shagya-arab Furioso-North Star Hucul Magyar hidegvérû SZAMÁR Magyar (parlagi) szamár HAL Pontyok (attalai tükrös ponty, biharugrai tükrös ponty, bikali tükrös ponty, tiszai nyurga ponty, dinnyési tükrösponty, geleji nyurga ponty, szajoli tükrös ponty, hajdú T1 tükrös ponty, hajdú P1 pikkelyes ponty, hajdúszoboszlói tükrös ponty, hortobágyi tükrös ponty, hortobágyi pikkelyes ponty, dunai vad ponty, varászlói tükrös ponty, balatoni sudár ponty, mórichelyi tükrös ponty, nagyatádi tükrös ponty, szarvasi 215 tükrös ponty, szarvasi P34 pikkelyes ponty, P31 pikkelyes ponty, szegedi tükrös ponty, tatai aranysárga pikkelyes ponty, tatai palaszürke pikkelyes ponty, tatai hátpikkelyes tükrös ponty, tatai acélos nyurga ponty, ráckevei dunai tõponty) Lesõ harcsa Tok-félék (sima tok, sõregtok, vágótok, viza) Sebes pisztráng KUTYA Komondor Kuvasz Mudi Puli Pumi Magyar agár Rövidszõrû magyar vizsla Drótszõrû magyar vizsla Erdélyi kopó

130 4410 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám GALAMB Alföldi buga galamb Alföldi (kõrösi) keringõ Bácskai hosszúcsõrû keringõ Bajai keringõ Budapesti bíbic Budapesti magasröptû csapos keringõ Budapesti magasröptû keringõ Budapesti rövidcsõrû Budapesti tollaslábú gólyás Budapesti tükrös Ceglédi rövidcsõrû szívhátú Csepeli magasröptû hófehér keringõ Debreceni pergõ Dél-Bácskai keringõ Egri kék keringõ Hódmezõvásárhelyi ernyõszemû keringõ Kecskeméti keringõ Kiskunfélegyházi keringõ Kiskunfélegyházi simafejû keringõ Komáromi bukó Magasröptû magyar deres Magyar begyes Magyar csirkegalamb Magyar díszposta Magyar óriás galamb Magyar szarkakeringõ Makói magasszálló keringõ Miskolci keringõ Monori keringõ Szegedi magasszálló Székesfehérvári bukó Szolnoki bagdetta Szolnoki keringõ Szováti kék Az Országgyûlés 33/2004. (IV. 19.) OGY határozata a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról* I. A Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl és az államháztartás három éves kereteirõl szóló évi CXVI. törvény 36. (3) bekezdése alapján annak 1. számú mellékletének I. fejezete 6. címében elõirányzott 110,0 millió forint támogatási összeget a nemzeti és etnikai kisebbségek szervezetei számára az Országgyûlés a jelen határozat melléklete szerint osztja fel. II. E költségvetési támogatás a nemzeti és etnikai kisebbségek szervezetei mûködési költségeinek fedezésére szolgál. III. A költségvetési támogatást a Pénzügyminisztérium a következõk szerint folyósítja: a) egy összegben, amennyiben az érintett szervezet támogatása nem haladja meg a 3 millió forintot, b) két részletben, amennyiben az érintett szervezet támogatása meghaladja a 3 millió forintot. IV. E határozattal támogatásban részesített társadalmi szervezet a támogatás felhasználásáról köteles írásbeli elszámolást készíteni és legkésõbb január 31-ig megküldeni az Országgyûlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának. V. A költségvetési támogatás felhasználásának ellenõrzése a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény 57. -a alapján történik. Béki Gabriella s. k., az Országgyûlés jegyzõje Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke Dr. Vidoven Árpád s. k., az Országgyûlés jegyzõje * A határozatot az Országgyûlés a április 19-i ülésnapján fogadta el. Melléklet a 33/2004. (IV. 19.) OGY határozathoz Szervezet neve Támogatás összege Ft-ban,,Á NOASTRA CÁLYE (A MI UTUNK) Regionális Független Cigány Szervezet ,,Amarita Pályaorientációs Baráti Kör Egyesület B-A-Z. Megyei Cigányanyák Érdekvédelmi Szervezete B-A-Z. Megyei Cigányságért Közéletiek Szövetsége

131 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4411 Szervezet neve Támogatás összege Ft-ban Babócsai Etnikai és Nemzetiségi Szervezet (Babócsa) ,,BÁRKA Közhasznú Egyesület Bátaszéki Roma Kertbarátok Egyesülete BAXTALE ROM Független Érdekvédelmi Cigány Szervezet Beások Magyarországi Egyesülete Békés Megyei Cigánylakosok Egyesülete Bocföldei Cigányokért Egyesület Boglárka Etnikai Kisebbségi és Kulturális Egyesület Bonyhádi Független Roma Egyesület Cigány Fiatalok Kulturális Szövetsége Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Baranya Megyei Szövetsége Cigány Kulturális és Közmûvelõdési Egyesület Cigány Néprajzi és Történeti Egyesület Cigány Szabadidõ Sport Klub Cigány Szociális és Mûvelõdési Módszertani Bázis Cigány Tudományos és Mûvészeti Társaság Cigány Vezetõk Szakmai Egyesülete Bagaméri Tagszervezete Cigányok és Etnikai Kisebbségek Érdekeit Képviselõ Egyesület C.E.K.É.K.E Csongrád Megyei Cigányok Demokratikus Szövetsége Dél-Somogyi Cigány Képviselõk Szervezete (DCKSZ) Demokratikus Roma Szervezet Diósviszlói Romák Érdekvédelmi Szervezete (DRÉSZ) Drávavölgyi Cigány Fiatalok Szövetsége Dunaszekcsõi Nagycsaládosok Egyesülete Együtt a Jövõért Egyesület Báta ,,Együtt Okányért Egyesület ,,Együttélés Cigány Érdekvédelmi Szervezet ,,Együttlét Roma Érdekvédelmi Szervezet ,,Eötvös József Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság Érdekvédelmi Cigány Szervezet Észak-Magyarországi Roma Unió Farkaslyuki Tagszövetsége ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI ROMA UNIÓ Ózdi Szervezete Etnikai Fórum Pécsi Szervezete Etnikai Népfõiskolai Társaság Fejér Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége Fiatal Romák Országos Szövetsége Független Cigány Szövetség Baranya Megyei Szervezete (Old) Független Cigányszervezet Vízvár Gögetegi Regionális Kisebbségi Fórum Gyõr-Moson-Sopron Megyei Cigányok Érdekvédelmi Szövetsége Hajdú-Bihar Megyei Cigányok Koordinációs Szervezete Hajdúböszörményi Cigányok Kulturális Egyesülete (HCKE) Hajdúhadház Roma Érdekvédelmi Szövetség (Hajdúhadház RÉSZ)

132 4412 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám Szervezet neve Támogatás összege Ft-ban Hajdúszováti Cigány Vezetõk Egyesülete Hetvehelyi,,BEÁS Cigány Egyesület Homokszentgyörgyi Roma Érdekvédelmi Önsegélyezõ Egyesület Ifjúságért Roma Egyesület Jászberényi Cigányok Nyelv- és Hagyományõrzõ Egyesülete Szolnok Megyei Tagegyesülete Kadarkúti Roma Egyesület Kajdacsi Roma Egyesület Kanizsa Csillagai Mûvészeti Egyesület Kapolyi Cigány Szervezet Kercseligeti Kisebbségi Érdekvédelmi Szervezet (K.K.É.SZ.) Khamoro (Napocska) Cigány Tánc Egyesület Khetanipe a Romák Összefogásáért Egyesület Kisbajomi Etnikai Cigány Szervezet Kisebbségi Érdekvédelmi Szervezet Inámpuszta Kisebbségi Jogvédõ Egyesület Kisebbségi Közösségi Ház Közhasznú Egyesület Kisebbségi Önkormányzatok Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szövetsége Közéleti Roma Nõk Egyesülete Lábodi Cigány Szervezet LÁSO DROM (JÓ ÚT) ,,LUNGO DROM Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége Magyarországi Cigányok Nyelvõrzõ Egyesülete Magyarországi Cigányok Radikális Szövetsége Magyarországi Demokratikus Cigányok,,HUMÁN Szervezete Magyarországi Falusi Cigányok Mezõgazdasági Szövetsége (Hernádvécse) Magyarországi Nemzetiségi Vallási Kulturális Szervezet Magyarországi Roma Parlament Magyarországi Szocialista Romák Szervezete ,,Miskolc-Vasgyár-Roma Szervezet Miskolci Független Cigány Szervezet Munkanélküliek és Etnikai Kisebbségek Érdekképviselõ Egyesülete Németkéri Cigány Érdekvédelmi Szervezet Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselõk és Szószólók Szövetsége Noj Pantru Voj Közéleti Roma Nõk Egyesülete Országos Hagyományõrzõ Cigányegyesület Ózd Kék Sirály Zenei Egyesület Ózd Térségi Cigány Szövetség (Szövetség az Integrációért) Ózdi Cigányok Szövetsége Pécsi Roma Egyesület PHRALIPE Független Cigány Szervezet Országos Szervezete Központi Szervezet Rinyaszentkirályi Cigányszervezet (RCSZ) Roma és Beás Érdekvédelmi Szövetség

133 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4413 Szervezet neve Támogatás összege Ft-ban Roma Esélyegyenlõség az Uniós Csatlakozásért Roma Kapocs Egyesület Roma Közösségfejlesztõk Sarudi Egyesülete Roma Kulturális Klubegyesület Roma Munkaadók és Munkavállalók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szövetsége Roma Polgári Tömörülés Romano Glaszo Cigány Egyesület Sárszentlõrinc-Uzd Roma Szervezet Siklós és Vidéke Cigányokért Érdekvédelmi Szervezet Somodori Cigányszervezet Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Nemzeti Kisebbségi Liberális Fórum Szedresi Roma Szervezet (SZRSZ) Szenyéri Etnikai Cigány Szervezet Társadalmi Felemelkedésünkért Független Cigány Szervezet Társadalmi Visszailleszkedést Segítõ Egyesület ,,Testvériség Kulturális és Szabadidõ Sport Egyesület Zala Megyei Cigányok Érdekvédelmi és Kulturális Egyesülete Almáskamarási Nemzetiségi Egyesület Alsógallai Baráti Egyesület Apátistvánfalvai Faluszépítõ és Hagyományõrzõ Egyesület Arménia Népe Kulturális Egyesület ,,August Senoa Horvát Kulturális Egyesület Hrvatska Kulturna Udruga Augusta Senoe Bácsalmási Németek Egyesülete Bácska Német Kulturális Egyesület Bajai Bunyevác Katolikus Olvasókör Bánát Szerb Kulturális Egyesület Baranya Kulturális Egyesület Baranyai Német Nemzetiségi Szervezetek Közössége Baranyai Német Önkormányzatok Szövetsége Baranyai Német Táncegyesület Bátaszéki Német Nemzetiségi Egyesület Battonyai Románok Nemzetiségi Egyesülete Békés Megyei Német Önkormányzatok Szövetsége Mezõberény Békés-Csongrád Megyei Német Iskolaegyesület Gyula Békéscsabai Románok Szövetsége Bezenyei Horvát Egyesület (Bizonjsko Hrvatsko Drustvo) ,,BLAUE ENZIAN Német Nemzetiségi Hagyományõrzõ Néptánc Egyesület Bleyer Jakab Közösség Bolgár Ifjúsági Egyesület Bolgár Kulturális Fórum Bólyi Kulturális Egyesület Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Német Önkormányzatok Szövetségének Egyesülete ,,BRAUNHAXLER Óbudai Német Hagyományokat Ápoló Egyesület

134 4414 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám Szervezet neve Támogatás összege Ft-ban Budakeszi Hagyományõrzõ Kör Budapesti Román Egyesület Budapesti Románok Kulturális Társasága Cikói Székely-Német Hagyományõrzõ Egyesület Csabai Szlovákok Szervezete Békéscsaba Császártöltési Német Nemzetiségi Egyesület Csepeli Svábok Szabad Kulturális Egyesülete Csolnoki Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület Dorogi Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület Dunavarsányi Svábok Egyesülete Ecseri Zöld Koszorú Hagyományörzõ Kör ,,Edelweiss Német Nemzetiségi Dalkör Egyesület Egyesület a Magyarországi Német Gyermekekért (VUK) VEREIN FÜR UNGARNDEUTSCHE KINDER Együtt Szentlászlóért Közhasznú Egyesület Eleki Román Hagyományõrzõ Táncegyesület ,,Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület Észak-Magyarországi Német Önkormányzatok Szövetsége Egyesület (ÉMNÖSZ) Fafaragó Mûhely Egyesület (Tótszentmárton) FÁKLYA Horvát Folklórcentrum Egyesület Falu-Hagyományõrzõ és Kulturális Egyesület Oroszlány Gyönki Német Hagyományõrzõ Ének-Zenei Közhasznú Egyesület Györkönyi Hagyományõrzõ Egyesület Gyulafirátóti Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület Hagyományõrzõ Német Nemzetiségi Egyesület Mórágy Deutsche Traditionspflegender Verein, Maratz Hagyományõrzõ Nemzetiségi Egyesület (Szakadát) Hajnalpír Énekegyesület ,,Hárskúti Hársfa Német Nemzetiségi Egyesület Hartai Hagyományõrzõ Kulturális Egyesület Heckwanz Egyesület Herendi Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület (KULTURVEREIN DER UNGARN- DEUTSCHEN IN HEREND) Hõgyészi Német Nemzetiségi Egyesület ,,Horvát Hagyományõrzõ Egyesület ,,Jan Sobieski Lengyel Kulturális Egyesület Kanizsai Horvátok Egyesülete Katolikus Németek Egyházmegyei Egyesülete Pécs (Verein Katholischer Ungarndeutschen der Diozöse Fünfkirchen) Kerepesi Pávakör Egyesület Kétegyházi Románok Kulturális Egyesülete Kiskassáért Német Egyesület Kiskõrösi Szlovákok Szervezete Kislõdi Német Nemzetiségi Kultúráért Egyesület

135 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4415 Szervezet neve Támogatás összege Ft-ban Kistarcsai Kulturális Egyesület Komárom-Esztergom Megyei Német Iskolaegylet Kondorosi Faluszépítõ Baráti Társaság Kópházi Horvát Egyesület Körösszegapáti Románok Egyesülete ,,KRANZLEIN Néptáncegyesület Bonyhád,,KRANZLEIN Volkstanzverein Bonnhard Kultúrny Spolok Sarvasskych Slovákov,,VERNOST Szarvasi Szlovákok Kulturális Köre Kunbajai Német Nemzetiségi Hagyományõrzõ Kulturális Egyesület ,,Lánycsóki Liederkrancz Magyar-Német Kulturális (Barátsági) Egyesület Létavértesi Román Kulturális Egyesület Lippói Magyar-Német Kulturális Egyesület Magyar-Lengyel Baráti Kulturális Egyesület Magyarországi,,Bem József Lengyel Kulturális Egyesület Magyarországi Bolgárok Egyesülete Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete Csongrád Megyei Helyi Csoport Magyarországi Gradistyei Horvátok Egyesülete (Drustvo Gradiscanskin Hratov u. Ugarskoj) Magyarországi Horvátok Szövetsége Magyarországi Ifjú Németek Közössége (MINK) Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa Magyarországi Német Írók és Mûvészek Szövetsége (Verband Ungarndeutscher Autoren und Künstler) Magyarországi Németek Családfakutató Egyesülete (AKuFF) Magyarországi Németek Csongrád Megyei Egyesülete Magyarországi Németek Gyõr és Környéke Érdekképviselete és Kulturális Egyesülete Magyarországi Román Kutatók és Alkotók Közössége Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége Magyarországi Románok Kutatóintézete (Gyula) Magyarországi Ruszinok (Ruténok) Országos Szövetsége Magyarországi Ruszinok Szervezete (Budaörs) Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete (MSZFSZ) Magyarországi Szlovák Írók és Mûvészek Egyesülete Magyarországi Szlovákok Szövetsége Magyarországi Szlovének Szövetsége Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület Magyarpolányi Német Nemzetiségi Egyesület Mányi Svábok Nemzetiségi Egyesülete Máriahalomi Faluközösségi Egyesület Martenica Néptánc Egyesület Mecseknádasdi Skóciai Szent Margit Kórus, Magyar-Német Kulturális Hagyományõrzõ Egyesület Méhkerék Román Hagyományõrzõ Ifjúsági Egyesület Mezõberényi Német Hagyományápoló Egyesület Mezõberényi Szlovákok Szervezete-Organizácia Slovákov v Polnom Berincoku

136 4416 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám Szervezet neve Támogatás összege Ft-ban Mohács-Bensheim Baráti Kör Mohácsi Sokacok Olvasóköre Móri Fúvószenei Egyesület Mözsi Német Nemzetiségi Klub Muramenti Horvátok Egyesülete ,,Mûvelõdési Kör Erdõkürt Nagyesztergári Német Nemzetiségi Kör Nagynyárád-Grossnaarad Magyar-Német Baráti Kör Nagynyárádi Kolping Család Egyesület Nemesnádudvari Ifjúsági Táncegyesület ,,Német Hagyományokat Ápolók Szövetsége Egyesület Pestszenterzsébet Német Kisebbségi Önkormányzatok Bács-Kiskun Megyei Szövetsége Német Klub Kulturális (Barátsági) Egyesület (Geresdlak) Német Nemzeti Kisebbségi Hagyomány és Származáskutató Egyesület Német Nemzetiségi Dal- és Kultúregyesület Német Nemzetiségi Egyesület (Szászvár) Német Nemzetiségi Egyesület Gyönk Német Nemzetiségi Hagyományõrzõ Egyesület Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület Iklad Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület, Babarc Ungarndeutsche Kulturverein, Babarc Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület Deutsher Nationalitaren Kultur Verein Német Nemzetiségi Tánccsoport Német Óvoda és Iskolaegyesület Német-Magyar Baráti Egyesület Erdõsmecske (Deutsch-Ungarischer Freundeshreis Erdõsmecske) ,,NEVEN Bunyevác Kulturális Egyesület Nikolaus Lenau Közmûvelõdési Egyesület Nyugdíjasok Szederkényi Egyesülete Ófalui Baráti Kör Egyesület OPANKE Hagyományõrzõ Kulturális Egyesület Ozvena (Visszhang) Budapesti Szlovák Kórus Palotabozsoki Német Nemzetiségi Egyesület Pári Ifjúsági és Nemzetiségi Egyesület Pécsi Görög Egyesület Piliscsabai Németek Kulturális Egyesülete Pomázi Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület Pusztaottlakai Románok Egyesülete Pusztavám Közösség Német Nemzetiségi Fúvószenekar Pusztavám Község Német Nemzetiségi Énekkar Román Közösség Pocsaj Rozmaring Néptáncegyüttes Baráti Egyesület Sámsonházai Nemzetiségi Szövetség (SNSZ) ,,Sonnenschein Szekszárdi Német Nemzetiségi Néptánc Egyesület ,,Sopron és Környéke Német Kultúrklub Egyesület

137 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4417 Szervezet neve Támogatás összege Ft-ban,,St. Gerhards-Werk Ungarn e.v., Magyarországi Katolikus Németek Egyesülete Szederkényi Szabadidõs és Kulturális Egyesület Szegedi Helyi Szerb Közösség Szegedi Szlovákok Egyesülete Szekszárdi Német Nemzetiségi Egyesület Szerb Demokratikus Szövetség Szigetszentmártoni Német Nemzetiségi Kultúregyesület Tabán Szerb Folklórcentrum Egyesület ,,TANAC Kulturális Egyesület Tarján Községért Baráti Kör Táti Német Nemzetiségi Fúvószenekari Egyesület Tököli Sváb Hagyományõrzõ Ének Egyesület Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége Tolnai Német Nemzetiségi Baráti Kör Tótvázsonyi Német Nemzetiségi Egyesület Undi Horvát Egyesület Városlõdi Falumúzeum Baráti Köre Városlõdi Német Nemeztiségi Kulturális Egyesület Vecsési Német Nemzetiségi Hagyományõrzõ Tánccsoport Vértessomlói Német Nemzetiségi Népdalkör ,,Veseli Santovcani Nemzetiségi Hagyományõrzõ Egyesület Veszprém Megyei Német Iskolaegyesület Veszprém Megyei Német Önkormányzatok és Elektorok Közössége Villányi Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület (Kulturverein Wielander Ungarndeutshen) Vokányi Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület ZVIRANJAK Peresznyei Horvát Hagyomány és Faluszépítõ Egyesület Zsámbéki Német Nemzetiségi Kör Összesen: A Kormány határozatai A Kormány 1033/2004. (IV. 19.) Korm. határozata az 1075/2003. (VII. 30.) Korm. határozatban foglaltak idõarányos felülvizsgálatáról és a Balatonnal kapcsolatos további intézkedésekrõl A Kormány áttekintette a Balatonnal kapcsolatos intézkedésekrõl szóló 1075/2003. (VII. 30.) Korm. határozatból, valamint a Balaton ökológiai állapotának védelmére és a vízminõség javítására vonatkozó intézkedési tervrõl szóló 1038/1999. (IV. 21.) Korm. határozattal módosított 1068/1996. (VI. 21.) Korm. határozatból fakadó feladatokat. Elfogadta a feladatok eddigi végrehajtásáról készített beszámolót, és a további feladatok végrehajtása érdekében az alábbi határozatot hozta: I. RÖVID TÁVÚ ( ) ÉS FOLYAMATOS FELADATOK A Balatonnal mint természeti erõforrással összefüggõ intézkedések körében 1. Folytatni kell a vízpótlási lehetõségek összehasonlító vizsgálatát, és tudományos elemzéssel kell mérlegelni egy

138 4418 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám késõbb bekövetkezõ esetleges ökológiai, vízminõségi, szükséghelyzetben hidrometeorológiai elõrejelzés felhasználásával történõ beavatkozás lehetõségeit. Felelõs: környezetvédelmi és vízügyi miniszter Határidõ: folyamatos 2. A Balatoni Halászati Rt.-t át kell alakítani a tó természetes halfaunájának védelmét és a horgászat feltételeinek fejlesztését szolgáló társasággá. Felelõs: környezetvédelmi és vízügyi miniszter az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Határidõ: november A Balaton környezeti állapotának javítása érdekében támogatni szükséges, hogy a tisztítóhajó az üdülési szezonban rendszeresen üzemeljen. Felelõs: környezetvédelmi és vízügyi miniszter Határidõ: folyamatos 4. A strandok és kikötõk kotrásának támogatására pályázati forrásokat kell biztosítani. Felelõs: környezetvédelmi és vízügyi miniszter gazdasági és közlekedési miniszter az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter Határidõ: folyamatos 5. A Balaton közterületi parti szakaszainak tisztítása érdekében támogatni kell ifjúsági környezetvédelmi tábor megszervezését és mûködését. Felelõs: környezetvédelmi és vízügyi miniszter gyermek-, ifjúsági és sportminiszter Határidõ: folyamatos A Balaton ökológiai állapotának védelmével és a vízminõség javításával összefüggõ intézkedések körében 6. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütemének beruházásáról szóló 2371/1999. (XII. 27.) Korm. határozat teljesítését értékelni kell, meg kell határozni és ütemezni kell a további feladatokat. Felelõs: környezetvédelmi és vízügyi miniszter Határidõ: június A Balaton ökológiai állapotának védelmére és a vízminõség javítására vonatkozó intézkedési tervet a határozat melléklete tartalmazza. Az infrastruktúrával és települési környezettel összefüggõ intézkedések körében 8. A Kormány felkéri az érintett települési önkormányzatokat, hogy a Balaton partján lévõ területeken az élõvilág és az üdülés érdekeit figyelembe vevõ szúnyogirtásról gondoskodjanak a minisztériumok által mûködtetett pályázati rendszeren keresztül, vagy más módon. Felelõs: gazdasági és közlekedési miniszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter Határidõ: folyamatos 9. A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) 2007 utáni ütemét ki kell egészíteni a Balaton-parti települések belterületi vízrendezési feladataival. Felelõs: az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter Határidõ: december A Balaton-környéki vasúti fejlesztések körében folytatni kell a peronépítési programot és a Balaton menti közúti-vasúti útátjárók korszerûsítését szolgáló beruházásokat, a tó körüli, valamint az IC-jellegû vonatok idénytõl függõ napi többszöri közlekedtetésével biztosítani kell a kulturált vonatközlekedés igénybevételének lehetõségét. Felelõs: gazdasági és közlekedési miniszter Határidõ: folyamatos 11. Be kell fejezni a Balaton körüli kerékpárút kiépítését és a turizmus fejlõdésének elõsegítése céljából a már kidolgozott program alapján folytatni kell a háttértelepülések hálózatba kapcsolását, elõ kell segíteni a már meglévõ kerékpárutak karbantartását. Felelõs: gazdasági és közlekedési miniszter az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Határidõ: a program szerint folyamatos 12. Gyorsítani kell a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet közbiztonság-fejlesztési programjának megvalósítását. Felelõs: belügyminiszter Határidõ: folyamatos 13. A Balaton térségében a vízpartok és a települések tisztasága érdekében egységes közmunkaprogramot kell szervezni a forrásdecentralizáció figyelembevételével. Felelõs: foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Határidõ: folyamatos

139 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Meg kell vizsgálni a Balaton Fejlesztési Tanácsnak a Balaton térségének fejlõdése szempontjából meghatározó nemzetközi programokban való részvétele lehetõségeit. Felelõs: az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter Határidõ: december Meg kell vizsgálni a megyékhez és a régiókhoz hasonló, a területfejlesztés eredményes megvalósítása érdekében szükséges központi statisztikai adatszolgáltatás kiterjesztésének lehetõségét a Balaton Kiemelt Üdülõkörzetre. Felelõs: az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter Határidõ: december 31. A Balaton és térsége turisztikai és kulturális vonzerejének növelését elõsegítõ intézkedések körében 16. A balatoni turizmus fejlesztése, valamint a nemzetközi turisztikai marketing erõsítése érdekében a statisztikai régiókra és kistérségekre alapozva, természeti és kulturális értékeket bemutató komplex módszertani programcsomagot kell kidolgozni. Meg kell vizsgálni a Balatonkártya bevezetésének lehetõségét. Felelõs: gazdasági és közlekedési miniszter nemzeti kulturális örökség minisztere az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter gyermek-, ifjúsági és sportminiszter Határidõ: szeptember A termálvízkincsre épülõ, hagyományos gyógyászati célú turizmust szolgáló gyógy- és termálfürdõ fejlesztések gyorsítása mellett, központi és regionális pályázati rendszer keretében támogatni kell az egészségturizmushoz kapcsolódó fejlesztéseket. Fejlesztési koncepciót kell készíteni a rehabilitációs feladatok megalapozása érdekében. Felelõs: gazdasági és közlekedési miniszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter Határidõ: december Programot kell készíteni a balatoni borturizmus fejlesztésére, támogatni kell a tájba illõ borászati feldolgozók fejlesztését és az egységes borvidéki régió létrehozását. Felelõs: gazdasági és közlekedési miniszter földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Határidõ: december Folytatni kell a Balaton térségében a kulturális turizmust szolgáló örökségvédelmi és közgyûjteményi fejlesztéseket (így például: a keszthelyi Festetics Kastély rekonstrukcióját, a Keszthely-Fenékpuszta régészeti bemutatóhely kialakítását, Baláca-puszta fejlesztését). Felelõs: nemzeti kulturális örökség minisztere gazdasági és közlekedési miniszter Határidõ: folyamatos 20. El kell készíteni a Balaton-térség nemzetgazdasági szintû jövedelemtermelõ képességének vizsgálatát. Felelõs: gazdasági és közlekedési miniszter az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter Határidõ: szeptember Ki kell dolgozni a gyermeküdültetés és az ifjúsági turizmus Balaton térségére vonatkozó fejlesztési programját, a szükséges elhelyezést biztosító hálózat fejlesztésének feltételrendszerét. Felelõs: gyermek-, ifjúsági és sportminiszter gazdasági és közlekedési miniszter nemzeti kulturális örökség minisztere oktatási miniszter Határidõ: június Támogatni kell a Balaton körzetében, valamint a szórakozóhelyen történõ drogfogyasztás megelõzésére, illetve a drogmentes szórakozási lehetõségek biztosítására vonatkozó programokat. Felelõs: gyermek-, ifjúsági és sportminiszter Határidõ: folyamatos A Balatont érintõ jogi eszközök körében 23. Felül kell vizsgálni a Balaton medrével közvetlenül érintkezõ telkek kialakításának, beépítésének jogszerûségét. Felelõs: belügyminiszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Határidõ: november Az elfogadott vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek alapján rendezni kell a Balaton parti, állami tulajdonban lévõ ingatlanok tulajdoni viszonyait és használati jogait. Felelõs: az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter Határidõ: a tervek elfogadását követõen egy éven belül

140 4420 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám II. KÖZÉPTÁVÚ FELADATOK ( ) A Balatonnal mint természeti erõforrással összefüggõ intézkedések körében 25. A Balaton környékén jelentkezõ bánya- és tájrehabilitációs feladatok végrehajtása keretében rendezni kell a területek tulajdoni viszonyait és elõ kell készíteni a tervezési munkákat. Felelõs: gazdasági és közlekedési miniszter az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter Határidõ: április 30. Az infrastruktúrával és települési környezettel összefüggõ intézkedések körében 26. Az omlásveszélyes balatoni magaspartok állékonysági felülvizsgálatát be kell fejezni és javaslatot kell kidolgozni a szükséges intézkedésekre a forrásdecentralizáció figyelembevételével. Felelõs: gazdasági és közlekedési miniszter belügyminiszter földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Határidõ: december Folytatni kell a Balaton környéki hulladékkezelési rendszerek modernizációját az EU támogatási projektek keretében. Felelõs: környezetvédelmi és vízügyi miniszter Határidõ: folyamatos 28. Be kell fejezni az M7 autópálya kiépítését az országhatárig, valamint el kell végezni az M8 autópályává fejleszthetõ autóút tervezési és egyéb elõkészítési feladatait és meg kell kezdeni a kivitelezést. Felelõs: gazdasági és közlekedési miniszter Határidõ: folyamatos, a gyorsforgalmi utakra vonatkozó programnak megfelelõen 29. A Balaton térségében be kell fejezni az ivóvízminõség-javító programot. Felelõs: környezetvédelmi és vízügyi miniszter az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter Határidõ: december A,,Regionális Fejlesztési Operatív Program -ban a,,turisztikai Potenciál Erõsítése a Régiókban vagy a,,térségi Infrastruktúra és Települési Környezet Fejlesztése prioritást 2007-tõl ki kell egészíteni olyan komponenssel, amely lehetõvé teszi a Balaton parti települések közhasználatú parti sétányainak kialakításához szükséges támogatást. Felelõs: az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter belügyminiszter Határidõ: december 31. A Balaton és térsége turisztikai és kulturális vonzerejének növelését elõsegítõ intézkedések körében 31. A nemzeti parkok és természetvédelmi látványosságok látogatottságának növelésére fogadó-látogató-oktató funkciókat ellátó ökoturisztikai központokat és létesítményeket kell kialakítani. Felelõs: környezetvédelmi és vízügyi miniszter gazdasági és közlekedési miniszter nemzeti kulturális örökség minisztere gyermek-, ifjúsági és sportminiszter Határidõ: december A Balaton turisztikai vonzerejének növelése érdekében meg kell teremteni a Balatonon és környékén a szabadidõsportok gyakorlásához szükséges infrastrukturális feltételeket. Felelõs: gyermek-, ifjúsági és sportminiszter Határidõ: folyamatos A Balatont érintõ jogi eszközök körében 33. Felül kell vizsgálni a Balatonnal kapcsolatos jogi szabályozást: A hatálybalépést követõ évek tapasztalatai alapján, az érvényes jogszabályok ismeretében, a jogalkalmazók, az önkormányzatok véleményének figyelembevételével felül kell vizsgálni a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megalkotásáról szóló évi CXII. törvényt és szükség szerint kezdeményezni kell annak módosítását. Felelõs: az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter belügyminiszter földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter igazságügy-miniszter Határidõ: december 31.

141 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Felül kell vizsgálni a Balatonnal kapcsolatos egyéb jogszabályokat és kormányhatározatokat. Felelõs: az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter igazságügy-miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter Határidõ: június Meg kell vizsgálni, hogy a partvonal-szabályozási tervekkel kapcsolatban milyen jogi intézkedés megtétele szükséges. Felelõs: környezetvédelmi és vízügyi miniszter az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter Határidõ: október 31. III. SZERVEZETI ÉS PÉNZÜGYI INTÉZKEDÉSEK 34. A Balatonnal összefüggõ kormányzati feladatok végrehajtásának koordinálására tárcaközi bizottság mûködtetése szükséges a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a belügyminiszter, az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, a nemzeti kulturális örökség minisztere, a pénzügyminiszter képviselõjének, valamint a Balaton Fejlesztési Tanács elnökének részvételével. A bizottság elnöki teendõit a környezetvédelmi és vízügyi miniszter látja el, társelnöki teendõit pedig az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter és a gazdasági és közlekedési miniszter által kijelölt személy végzi. Felelõs: környezetvédelmi és vízügyi miniszter az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter gazdasági és közlekedési miniszter Határidõ: folyamatos 35. A jelen kormányhatározatban elõírt feladatok végrehajtásáról az érintett tárcák bevonásával a Kormány részére évente összefoglaló jelentést kell készíteni. Felelõs: környezetvédelmi és vízügyi miniszter az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter gazdasági és közlekedési miniszter az érintett miniszterek Határidõ: a tárgyévet követõen április A térségi területfejlesztési feladatok koordinálása érdekében erõsíteni kell a Balaton Fejlesztési Tanács kormányzati támogatását. Felelõs: az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter Határidõ: folyamatos 37. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, egyidejûleg a Balaton ökológiai állapotának védelmére és a vízminõség javítására vonatkozó intézkedési tervrõl szóló 1068/1996. (VI. 21.) Korm. határozat, az azt módosító 1038/1999. (VI. 21.) Korm. határozat, valamint a Balatonnal kapcsolatos intézkedésekrõl szóló 1075/2003. (VII. 30.) Korm. határozat, továbbá a Balatoni Vízgazdálkodás Fejlesztési Programról szóló 2035/2001. (II. 23.) Korm. határozat 2., 4. és 5. pontja hatályát veszti. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök Melléklet az 1033/2004. (IV. 19.) Korm. határozathoz A Balaton ökológiai állapotának védelmére és a vízminõség javítására vonatkozó intézkedési terv Az intézkedési terv céljai: a) alapvetõ jelentõségû a tó tápanyagterhelésének további csökkentése, az utóbbi évtized mûszaki beavatkozásainak hatására jelentõsen csökkent a pontszerû forrásokból származó tápanyagterhelés, ezért a jövõben a nem pontszerû (diffúz) szennyezésbõl származó terhelés csökkentése a fõ feladat; b) a víz-politika területén a közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK parlamenti és tanácsi irányelv, az úgynevezett Víz Keretirányelv (a továbbiakban: VKI) elõírásait figyelembe vevõ jó (kémiai és ökológiai) állapot elérése érdekében a vízgyûjtõ környezeti, valamint a tó ökológiai állapotának javítása; c) biztosítani kell, hogy a strandok vize közegészségügyi szempontból folyamatosan megfelelõ legyen; d) a természeti értékek megõrzési feltételeinek biztosítása az õshonos flóra és fauna életfeltételeinek elõsegítésével; e) a tó védelmét szolgáló, az egész vízgyûjtõ területre kiterjedõ intézkedések sorozatának meghatározása. A Balaton és vízgyûjtõje ökológiai állapotának javítása összehangolt állami és önkormányzati feladatvállalást tesz szükségessé. Ennek figyelembevételével a Kormány a legfontosabb feladatok végrehajtására az alábbi intézkedési tervet határozza meg: 1. Folytatni kell a megkezdett szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programot a Balaton üdülõkörzetében

142 4422 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám és vízgyûjtõjén, a Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Programról szóló 2035/2001. (II. 23.) Korm. határozat (a továbbiakban: BVFP) szerint. A háttér vízgyûjtõn lévõ 2000 lakos alatti településeken szennyvízcsatornázás helyett, hacsak a vízbázisvédelem ezt kiemelten nem követeli meg gazdaságilag indokolt esetben, támogatni kell az egyedi szennyvízelhelyezés és -tisztítás megoldását A Balaton térségében be kell fejezni a szennyvíztisztítási és csatornázási állami fõmûvek fejlesztését. Felelõs: környezetvédelmi és vízügyi miniszter az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter Határidõ: december 31. (a szennyvíz fõgyûjtõk befejezésére) december 31. (a szennyvíztisztítók fejlesztésére) 1.2. Át kell tekinteni a Balaton vízgyûjtõ területére kidolgozott csatornázási és szennyvíztisztítási programokat a prioritások újraértékelésével. Folytatni kell a vízgyûjtõ településein a szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházásokat a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal és a fõmûvek fejlesztésével összhangban, figyelembe véve az egyedi szennyvíz-elhelyezési és -tisztítási megoldások alkalmazását, ahol az lehetséges. Meg kell vizsgálni az egyedi megoldások támogatásának a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Környezetvédelem és Infrastruktúra Programba (KIOP) történõ bekerülésének lehetõségeit. Felelõs: környezetvédelmi és vízügyi miniszter belügyminiszter az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter Határidõ: a vizsgálatra: december 31. folyamatos 2. Az eddigi vízminõségvédelmi kotrások kiértékelésének elkészültéig fel kell függeszteni a Keszthelyi-medence lepelkotrási munkáit. A kotrások kiértékelése során vizsgálni kell a Szigligeti-medence mederüledék viszonyait is. Felelõs: környezetvédelmi és vízügyi miniszter az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter Határidõ: azonnal (a lepelkotrás felfüggesztésére) szeptember 30. (a vizsgálatokra) 3. A vízgyûjtõrõl származó nem pontszerû (diffúz) belés külterületi szennyezéseket csökkenteni kell A mezõgazdasági, illetve erdõterületekrõl származó tápanyagterhelés csökkentése érdekében a rendelkezésre álló kutatási és vizsgálati eredmények alapján, a meliorációs és erdõsítési beavatkozásokat minta kis-vízgyûjtõn az AVOP feltételeinek teljesítésével meg kell valósítani és a tapasztalatok alapján az erózió által veszélyeztetett területekre terveket kell készíteni. Felelõs: földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter Határidõ: a mintaprojekt megvalósítására: december 31. a tervek elkészítésére: december Folytatni kell a Balatonba torkolló vízfolyásokon vízminõség-védelmi célú szûrõmezõk, kis tározók és torkolati mûvek létesítését az elkészített fejlesztési program szerint. Felelõs: környezetvédelmi és vízügyi miniszter belügyminiszter Határidõ: folyamatos 3.3. Cselekvési programot kell kidolgozni a nem mezõgazdasági, nem pontszerû (diffúz) bel- és külterületi szennyezések csökkentésének megvalósítására, figyelembe véve a hazai és az EU források igénybevételének lehetõségeit is. Felelõs: környezetvédelmi és vízügyi miniszter belügyminiszter földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter Határidõ: december A tó biztonságos vízkészlet-gazdálkodásához továbbra is a módosított felsõ határt célzó vízszintszabályozást kell alkalmazni. A vízszintszabályozás biztonsága, valamint az árvíz- és belvízveszély elkerülése érdekében, a folyamatos fenntartás mellett különös tekintettel a Siócsatorna felsõ szakaszára a vízlevezetõ képesség biztosítására, a mederrendezést, valamint a hajózsilip rekonstrukcióját végre kell hajtani. Felelõs: környezetvédelmi és vízügyi miniszter az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter Határidõ: december Biztosítani kell a parti zóna ökológiai védelmét: 5.1. Fokozott figyelmet kell fordítani a nádminõsítés elõírásai szerint a tó nádasállományának fenntartására és védelmére, az ebbõl fakadó feladatok, kötelezések végrehajtására. A hatékony nádasvédelem érdekében kutatási pályázatot kell kiírni, amely alapján ki kell dolgozni a nádaskezelés gyakorlati módszerét, különös tekintettel a természetvédelmi szempontokra. Felelõs: környezetvédelmi és vízügyi miniszter az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter Határidõ: a pályázat kiírására: december 31. a végrehajtásra: folyamatos

143 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y El kell készíteni az engedély nélküli feltöltések és bejárók felszámolásának ütemtervét, amelynek alapján az elbontásokat végezni kell. Felelõs: környezetvédelmi és vízügyi miniszter az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter Határidõ: az ütemterv elkészítésére: szeptember 30. a végrehajtásra: folyamatos 5.3. Javaslatot kell tenni a természetvédelmi szempontokat is figyelembe véve, a horgászati igényeknek megfelelõ, a horgászcsónak kikötésére alkalmas helyekre és azok kialakításának szabályozására. Felelõs: környezetvédelmi és vízügyi miniszter az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter gazdasági és közlekedési miniszter földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Határidõ: szeptember Ki kell dolgozni és be kell vezetni a balatoni horgásztevékenység ökológiai és vízminõség-védelmi elveken alapuló új szabályozását a nagy tápanyagtartalmú és nagy mennyiségû,,szoktató beetetések elkerülése érdekében. Felelõs: földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter Határidõ: a szabályozás kidolgozására: október 31. a szabályozás bevezetésére: április A VKI követelményeinek megfelelõen meg kell határozni a Balatonra vonatkozó, a jó állapot elérését biztosító követelményeket, amelyek alapján a balatoni vízminõségi monitorozó rendszert át kell alakítani és ki kell egészíteni Felül kell vizsgálni a BVFP 8. pontjában meghatározott vízminõségi mérõszámokat. Felelõs: környezetvédelmi és vízügyi miniszter az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter Határidõ: december Az ökológiai jellemzõk bevonása mellett a terhelés meghatározásához tudományosan megalapozott, mérési programot kell kidolgozni, amelyben a hagyományos monitoring mellett a szélsõséges meteorológiai eseményekre való felkészülés, a vízháztartás, tápanyag-gazdálkodás, az ökológiai folyamatok együttes kezelése, az új vízszintszabályozási rend megvalósítása integrált monitorozást követel, amely éghajlati, idõjárási és ökológiai elemeket is tartalmaz. Mindezek és az új mérési program értelmében felül kell vizsgálni és módosítani kell a monitoring rendszerre vonatkozó rendelkezéseket, meg kell határozni és biztosítani kell a végrehajtásához szükséges költségeket. Felelõs: környezetvédelmi és vízügyi miniszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter Határidõ: a felülvizsgálatra és a költségtervre: június 30. a módosításra: december Az VKI szerinti Vízgyûjtõ-gazdálkodási terv elkészítéséhez mintatervet kell kidolgozni egy kijelölendõ részvízgyûjtõre. Felelõs: környezetvédelmi és vízügyi miniszter az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter Határidõ: a részvízgyûjtõ kijelölésére: május 31. a mintaterv elkészítésére: december A Balatonnal kapcsolatos kutatási tevékenység során az elméleti kutatásokkal szemben kapjon nagyobb súlyt a vízvédelmi stratégiák kidolgozása és a beavatkozások megalapozását elõsegítõ a gyakorlatban közvetlenül hasznosítható eredményeket szolgáló alkalmazott kutatás. A Balaton védelmét szolgáló kutatások középtávú tervét ennek szellemében felül kell vizsgálni és ütemezni kell. A kutatásokhoz szükséges forrásokat az éves költségvetési tervezés során biztosítani kell. Felelõs: környezetvédelmi és vízügyi miniszter az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter az érintett miniszterek az MTA bevonásával Határidõ: a felülvizsgálatra: június 30. a források biztosítására: elõször a évi költségvetés tervezése során 8. Folyamatosan meg kell jeleníteni a közvélemény számára a Balatonnal kapcsolatos közérdekû adatokat, információkat a közvélemény szakszerû és hiteles tájékoztatására a Balaton állapotáról a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által mûködtetett Balatoni Információs és Tájékoztató Rendszeren keresztül, valamint az érintett tárcák és a Balaton Fejlesztési Tanács internetes honlapján. Felelõs: környezetvédelmi és vízügyi miniszter az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter az érintett miniszterek Határidõ: folyamatos 9. A környezetvédelmi miniszter, az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter és az érintett miniszterek, valamint a Magyar Tudományos Akadémia bevonásával mérje fel és értékelje a Balaton ökológiai állapotának megõrzésére és a vízminõség javítására szolgáló program alapján végrehajtott intézkedések

144 4424 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám hatását és eredményeit, tegyen javaslatot a további intézkedésekre. Felelõs: környezetvédelmi és vízügyi miniszter az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter az érintett miniszterek Határidõ: szeptember 30., majd 5 évenként A Kormány 1034/2004. (IV. 19.) Korm. határozata a Habsburg-kori Kutatások Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról A Kormány 1. módosítja a Habsburg-kori Kutatások Közalapítvány Alapító Okiratát, és elfogadja annak egységes szerkezetbe foglalt szövegét; 2. felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy a Közalapítvány Alapító Okirata módosításának bírósági nyilvántartásba vétele során az Alapító nevében eljárjon; Felelõs: oktatási miniszter Határidõ: azonnal 3. elrendeli a Közalapítvány módosított, egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratának a bírósági nyilvántartásba vételt követõen a Magyar Közlönyben történõ közzétételét. Felelõs: oktatási miniszter a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter Határidõ: a bíróság határozatának jogerõre emelkedését követõen azonnal Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 1035/2004. (IV. 19.) Korm. határozata a Hajléktalanokért Alapítvány Hajléktalanokért Közalapítvánnyá történõ átalakításáról, valamint alapítványok jogutód nélküli megszüntetésérõl A Kormány 1. a Polgári Törvénykönyv 74/G. -ának (3) bekezdése alapján elfogadja az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium jogelõdje a Népjóléti Minisztérium által december 16. napjával alapított és a Fõvárosi Bíróság által a sorszám alatt nyilvántartásba vett kiemelkedõen közhasznú szervezetként mûködõ Hajléktalanokért Alapítvány Alapítójának hozzájárulásával megtett vagyonfelajánlását és a jogutód Hajléktalanokért Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) Alapító Okiratát, létrehozva ezzel a Hajléktalanokért Közalapítványt; 2. felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy az 1. pontban nevesített Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vétele ügyében az Alapítók nevében eljárjon; Felelõs: egészségügyi, szociális és családügyi miniszter Határidõ: azonnal 3. felhívja a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ minisztert, hogy az 1. pontban foglalt Közalapítvány Alapító Okiratát a nyilvántartásba vételrõl szóló bírósági határozat jogerõre emelkedését követõen a Magyar Közlönyben tegye közzé; Felelõs: Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter Határidõ: a bírósági nyilvántartásba vételt követõen azonnal 4. a Kormány által alapított közalapítványok és alapítványok kormányzati felelõseirõl és egyes feladatokról szóló 1034/2003. (IV. 24.) Korm. határozat 1. pontját az alábbiak szerint módosítja: (1. A Kormány a kormányzati struktúrában történt változásokra tekintettel az általa létrehozott közalapítványok és alapítványok tekintetében az alapítót megilletõ jogkör gyakorlójának személyét az alábbiak szerint állapítja meg, illetve jelöli ki:) az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter a Magyar Koraszülött Mentõ Közalapítvány, a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány, a Nemzetközi Pikler Emmi Közalapítvány, a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány, az Összefogás a Budapesti Lakástalanokért és Hajléktalan Emberekért Közalapítvány, a Hajléktalanokért Közalapítvány; (tekintetében.) 5. egyetért azzal, hogy az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter kezdeményezze az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium jogelõdje által január 1-je elõtt alapított az alábbiakban felsorolt alapítványok jogutód nélküli megszüntetését: Mocsáry Lajos Alapítvány, Gyorssegély Alapítvány, Jóléti Szolgálat Alapítvány, Human Agape Alapítvány. Felelõs: egészségügyi, szociális és családügyi miniszter Határidõ: május 31. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök

145 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4425 V. rész KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK Az Állami Számvevõszék pályázati felhívása a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap könyvvizsgálói feladatainak ellátására Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) negyedik fejezete ( ok), különösen az 57. (5) bekezdése,, A könyvvizsgálót az Állami Számvevõszék elnökének javaslata ismeretében az alappal rendelkezõ miniszter bízza meg, valamint az atomenergiáról szóló évi CXVI. törvény VI. fejezete a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapról ( ok) szóló rendelkezései értelmében az Állami Számvevõszék (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.) a könyvvizsgálóra vonatkozó javaslattételi jogának megalapozása céljából a közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó nyilvános pályázatot ír ki a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (a továbbiakban: Nukleáris Alap) könyvvizsgálói feladatának ellátására. 1. A megbízás idõtartama: január 1-jétõl kezdõdõ üzleti évtõl a üzleti évvel bezárólag. 2. A pályázó feladatai a) A Nukleáris Alap számviteli törvény és az államháztartási törvény szerinti éves beszámolója valódiságának, jogszabályszerûségének vizsgálata, figyelemmel az államháztartásról szóló törvény IV. fejezetében foglaltakra. b) A könyvvizsgálat keretében az alapot kezelõ szerv elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentés, elõterjesztés vizsgálata abból a szempontból, hogy az abban szereplõ adatok a valós adatokat tartalmazzák-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályi feltételeknek. c) Folyamatos együttmûködés az Állami Számvevõszékkel és folyamatos kapcsolattartás a Magyar Államkincstárral, valamint a Nukleáris Alap mûködtetésével összefüggésben az Országos Atomenergia Hivatallal. Az együttmûködés keretében a könyvvizsgálói jelentés egyegy példányának megküldése az Állami Számvevõszék Stratégiai és összefoglaló osztályának, a Pénzügyminisztériumnak, a Magyar Államkincstárnak, az Országos Atomenergia Hivatalnak, illetõleg a Nukleáris Alap felett rendelkezési jogot gyakorló gazdasági és közlekedési miniszternek. d) A könyvvizsgálati feladatokhoz kapcsolódó szakmai tanácsadás. e) Egyéb jogszabályokban meghatározott feladatok. 3. A pályázat benyújtásának ideje: május óra között. 4. A pályázat benyújtásának helye: Állami Számvevõszék, 1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10. III. emelet 328-as szoba. 5. Részvételi feltételek a) A pályázaton belföldi természetes és jogi személyek vehetnek részt, akik rendelkeznek a magyar jogszabályok szerinti könyvvizsgálói jogosultsággal és igazolják a Magyar Könyvvizsgálói Kamarai tagságukat. b) Ha a pályázó jogi személy, a pályázatnak tartalmaznia kell a pályázattevõnek a beadás idejéhez képest 30 napnál nem régebbi cégkivonatát, a természetes személy könyvvizsgálói megnevezését és adatait, valamint a természetes személy Magyar Könyvvizsgálói Kamarai tagságának számát. c) Mind a természetes, mind a jogi személyek esetében csatolni kell a felelõsségbiztosítási kötvényük másolatát. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó részletes, kötelezõ erejû nyilatkozatát az alábbiak szerint: a pályázó neve, székhelye, telefonszáma, telefax-száma, rövid bemutatása, a könyvvizsgálói díj mértékének és a fizetési feltételek meghatározása, a pályázat benyújtásának határidejétõl számított minimum 90 nap pályázati kötöttség vállalása, szakmai referenciák megjelölése, a könyvvizsgálatra vonatkozó feladattervének, munkaprogramjának ismertetése, az államháztartás alrendszereiben szerzett tapasztalatok (ellenõrzési, illetve könyvvizsgálói tevékenység) ismertetése, a feladatok határidõn belüli végrehajtására vonatkozó nyilatkozat, a vállalási díjat (Ft/nap/fõ + áfa), nyilatkozat, amelyben a pályázó nyertessége esetére hozzájárul pályázatának a gazdasági és közlekedési minisztérium részére történõ átadására, nyilatkozat, melyben kötelezõen elismeri a Nukleáris Alap titokvédelmi és biztonsági elõírásait. 6. Érvényességi feltételek a) Kamarai tagság és annak igazolása, b) felelõsségbiztosítás meglétének igazolása, c) a részvételi feltételekben meghatározott pályázattétel hiánytalan teljesítése. 7. A pályázatok felbontása A pályázatok felbontására a pályázatok benyújtására nyitva álló határidõ lejártát követõen kerül sor. A bontási eljáráson a pályázat kiírójának képviselõje és a közjegyzõ vesz részt.

146 4426 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám A közjegyzõ a pályázatok leadásának és felbontásának körülményeirõl okiratot állít ki. A bontásról közjegyzõ által hitelesített jegyzõkönyv készül. 8. A pályázatok értékelése a) A pályázatok felbontását követõen a kiíró által létrehozott bizottság megvizsgálja az pályázatok részvételi feltételeinek megfelelõ érvényességét, majd értékeli a pályázatokat. b) Az érvényes pályázatok értékelése során a könyvvizsgálói munkaprogram, az árpályázat, a szakmai referenciák, különös tekintettel az államháztartás (elkülönített állami pénzalapok) területén szerzett szakmai tapasztalatok, a tudományos kutatással, mûszaki fejlesztéssel kapcsolatos területen szerzett speciális tapasztalatok, a felelõsségbiztosítás mértéke kerülnek értékelésre. c) A pályázatok értékelése során a kiíró által létrehozott bizottság az alábbi súllyal veszi figyelembe az pályázat egyes elemeit: A) SZEMÉLYI ALKALMASSÁG (Súlya 40%) 1. Költségvetési szerv vizsgálatánál szerzett gyakorlat 2. Bejegyzett könyvszakértõk neve és bejegyzési éve 100 pont 100 pont 3. Hány könyvvizsgálót foglalkoztat 100 pont 4. Egyéb költségvetési tapasztalat, gyakorlat 100 pont 5. Egyéb megfontolás 100 pont D) EGYÉB SZOLGÁLTATÁS (Súlya 10%) 1. A felajánlott egyéb szolgáltatás 100 pont 2. A pályázatról kialakított összbenyomás értékelése 100 pont 9. Elbírálási határidõ: május 14-ig, majd az Állami Számvevõszék megteszi a javaslatát a gazdasági és közlekedési miniszternek. 10. Egyéb információk: a) A pályázatokat a pályázati felhívásban megjelölt címre és idõpontban, zárt, cégjelzés nélküli borítékban, 5 példányban, magyar nyelven kell benyújtani. A pályázatokat a pályázati felhívásban megadott határidõben és helyen, személyesen vagy meghatalmazott útján kell leadni. A meghatalmazott köteles igazolni képviseleti jogosultságát. b) A borítékon fel kell tüntetni az alábbi szöveget:,,pályázat a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap könyvvizsgálói feladatainak ellátására. c) A pályázó köteles az eredeti példányt megjelölni,,eredeti felírással. Ha a pályázó ezt elmulasztja, a kiíró választ egyet a beérkezett példányok közül, ami a továbbiakban az eredeti példány funkcióját tölti be. Ha a példányok között eltérés adódik, az így megjelölt példány az irányadó. d) A pályázatok határidõn belüli beérkezését az átvevõ által kiállított átvételi elismervény bizonyítja. A határidõn túl érkezett pályázatok nem kerülnek átvételre. e) A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást adni jogosult: dr. Hegyi Ferenc számvevõ tanácsos a os telefonszámon. B) SZAKMAI TAPASZTALAT (Súlya 30%) 1. A könyvvizsgáló cég bejegyzésének éve 100 pont 2. A könyvvizsgáló cég alaptõkéje 100 pont 3. R endelkezik-e felelõsségbiztosítással 100 pont 4. Egyéb megfontolás 100 pont C) VÁLLALÁSI DÍJ (Súlya 20%) 1. Vállalási díj forintban (pontozásban nem szerepel) 2. Mennyi idõre (pontozásban nem szerepel) 3. Hány fõre (pontozásban nem szerepel) Az Állami Számvevõszék pályázati felhívása a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap könyvvizsgálói feladatainak ellátására Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) negyedik fejezete ( ok), különösen az 57. (5) bekezdése,, A könyvvizsgálót az Állami Számvevõszék elnökének javaslata ismeretében az alappal rendelkezõ miniszter bízza meg, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló évi XC. törvény rendelkezései alapján az Állami Számvevõszék (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.) a könyvvizsgálóra vonatkozó javaslattételi jogának meg-

147 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4427 alapozása céljából a közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó nyilvános pályázatot ír ki a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (a továbbiakban: Innovációs Alap) könyvvizsgálói feladatának ellátására. 1. A megbízás idõtartama: január 1-jétõl kezdõdõ elsõ üzleti évtõl a üzleti évvel bezárólag. 2. A pályázó feladatai a) Az Innovációs Alap számviteli törvény és az államháztartási törvény szerinti éves beszámolója valódiságának, jogszabályszerûségének vizsgálata, figyelemmel az államháztartásról szóló törvény IV. fejezetében foglaltakra. b) A könyvvizsgálat keretében az alapot kezelõ szerv elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentés, elõterjesztés vizsgálata abból a szempontból, hogy az abban szereplõ adatok a valós adatokat tartalmazzák-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályi feltételeknek. c) Folyamatos együttmûködés az Állami Számvevõszékkel és folyamatos kapcsolattartás a Magyar Államkincstárral és az Innovációs Alap mûködtetésével összefüggésben a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal. Az együttmûködés keretében a könyvvizsgálói jelentés egy-egy példányának megküldése az Állami Számvevõszék Stratégiai és összefoglaló osztályának, a Pénzügyminisztériumnak, a Magyar Államkincstárnak, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalnak, illetõleg az Innovációs Alap felett rendelkezési jogot gyakorló oktatási miniszternek. d) A könyvvizsgálati feladatokhoz kapcsolódó szakmai tanácsadás. e) Egyéb jogszabályokban meghatározott feladatok. 3. A pályázat benyújtásának ideje: május óra között. 4. A pályázat benyújtásának helye: Állami Számvevõszék, 1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10., III. emelet 328-as szoba. 5. Részvételi feltételek a) A pályázaton belföldi természetes és jogi személyek vehetnek részt, akik rendelkeznek a magyar jogszabályok szerinti könyvvizsgálói jogosultsággal, és igazolják a Magyar Könyvvizsgálói Kamarai tagságukat. b) Ha a pályázó jogi személy, a pályázatnak tartalmaznia kell a pályázattevõnek a beadás idejéhez képest 30 napnál nem régebbi cégkivonatát, a természetes személy könyvvizsgálói megnevezését és adatait, valamint a természetes személy Magyar Könyvvizsgálói Kamarai tagságának számát. c) Mind a természetes, mind a jogi személyek esetében csatolni kell a felelõsségbiztosítási kötvényük másolatát. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó részletes, kötelezõ erejû nyilatkozatát az alábbiak szerint: a pályázó neve, székhelye, telefonszáma, telefax-száma, rövid bemutatása, a könyvvizsgálói díj mértékének és a fizetési feltételek meghatározása, a pályázat benyújtásának határidejétõl számított minimum 90 nap pályázati kötöttség vállalása, szakmai referenciák megjelölése, a könyvvizsgálatra vonatkozó feladattervének, munkaprogramjának ismertetése, az államháztartás alrendszereiben szerzett tapasztalatok (ellenõrzési, illetve könyvvizsgálói tevékenység) ismertetése, a feladatok határidõn belüli végrehajtására vonatkozó nyilatkozat, a vállalási díjat (Ft/nap/fõ + áfa), nyilatkozat, amelyben a pályázó nyertessége esetére hozzájárul pályázatának az oktatási minisztérium részére történõ átadására, nyilatkozat, melyben kötelezõen elismeri az Innovációs Alap titokvédelmi és biztonsági elõírásait. 6. Érvényességi feltételek a) Kamarai tagság és annak igazolása, b) felelõsségbiztosítás meglétének igazolása, c) a részvételi feltételekben meghatározott pályázattétel hiánytalan teljesítése. 7. A pályázatok felbontása A pályázatok felbontására a pályázatok benyújtására nyitva álló határidõ lejártát követõen kerül sor. A bontási eljáráson a pályázat kiírójának képviselõje és a közjegyzõ vesz részt. A közjegyzõ a pályázatok leadásának és felbontásának körülményeirõl okiratot állít ki. A bontásról közjegyzõ által hitelesített jegyzõkönyv készül. 8. A pályázatok értékelése a) A pályázatok felbontását követõen a kiíró által létrehozott bizottság megvizsgálja az pályázatok részvételi feltételeinek megfelelõ érvényességét, majd értékeli a pályázatokat. b) Az érvényes pályázatok értékelése során a könyvvizsgálói munkaprogram, az árpályázat, a szakmai referenciák, különös tekintettel az államháztartás (elkülönített állami pénzalapok) területén szerzett szakmai tapasztalatok, a mûszaki fejlesztéssel kapcsolatos területen szerzett speciális tapasztalatok, a felelõsségbiztosítás mértéke kerülnek értékelésre.

148 4428 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám c) A pályázatok értékelése során a kiíró által létrehozott bizottság az alábbi súllyal veszi figyelembe az pályázat egyes elemeit: D) EGYÉB SZOLGÁLTATÁS (Súlya 10%) 1. A felajánlott egyéb szolgáltatás 100 pont A) SZEMÉLYI ALKALMASSÁG (Súlya 40%) 2. A pályázatról kialakított összbenyomás értékelése 100 pont 1. Költségvetési szerv vizsgálatánál szerzett gyakorlat 2. Bejegyzett könyvszakértõk neve és bejegyzési éve 100 pont 100 pont 3. Hány könyvvizsgálót foglalkoztat 100 pont 4. Egyéb költségvetési tapasztalat, gyakorlat 100 pont 5. Egyéb megfontolás 100 pont B) SZAKMAI TAPASZTALAT (Súlya 30%) 1. A könyvvizsgáló cég bejegyzésének éve 100 pont 2. A könyvvizsgáló cég alaptõkéje 100 pont 3. R endelkezik-e felelõsségbiztosítással 100 pont 4. Egyéb megfontolás 100 pont C) VÁLLALÁSI DÍJ (Súlya 20%) 1. Vállalási díj forintban (pontozásban nem szerepel) 2. Mennyi idõre (pontozásban nem szerepel) 3. Hány fõre (pontozásban nem szerepel) 9. Elbírálási határidõ: május 14-ig, majd az Állami Számvevõszék megteszi a javaslatát az oktatási miniszternek. 10. Egyéb információk: a) A pályázatokat a pályázati felhívásban megjelölt címre és idõpontban, zárt, cégjelzés nélküli borítékban, 5 példányban, magyar nyelven kell benyújtani. A pályázatokat a pályázati felhívásban megadott határidõben és helyen, személyesen vagy meghatalmazott útján kell leadni. A meghatalmazott köteles igazolni képviseleti jogosultságát. b) A borítékon fel kell tüntetni az alábbi szöveget:,,pályázat a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap könyvvizsgálói feladatainak ellátására. c) A pályázó köteles az eredeti példányt megjelölni,,eredeti felírással. Ha a pályázó ezt elmulasztja, a kiíró választ egyet a beérkezett példányok közül, ami a továbbiakban az eredeti példány funkcióját tölti be. Ha a példányok között eltérés adódik, az így megjelölt példány az irányadó. d) Az pályázatok határidõn belüli beérkezését az átvevõ által kiállított átvételi elismervény bizonyítja. A határidõn túl érkezett pályázatok nem kerülnek átvételre. e) A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást adni jogosult: dr. Hegyi Ferenc számvevõ tanácsos a os telefonszámon.

149 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4429 ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap hetente, szerdánként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, továbbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként akár színes oldalakon is helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre számot tartó közlései is. Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, levélcím: 1394 Budapest 62., Pf. 357; faxszám: évi éves elõfizetési díja: Ft áfával. A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárolhatók a kiadó közlönyboltjában: 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Telefon/fax: M E G R E N D E L Õ L A P Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ címû lapot... példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: Megrendelõ neve: címe (város/község, irányítószám): utca, házszám: Ügyintézõ (telefonszám): évi elõfizetési díj fél évre 5382 Ft áfával Számlát kérek a befizetéshez. egy évre Ft áfával Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát. Kelt.: cégszerû aláírás

150 4430 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jogalkotásról szóló évi XI. törvény rendelkezik többek között a Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának megjelentetésérõl. A Határozatok Tárát szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal a Szerkesztõbizottság közremûködésével, évente mintegy 60 alkalommal jelenik meg. A Határozatok Tára a Kormánynak azokat a határozatait (kétezres) közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte, továbbá tartalmazza a miniszterelnök határozatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatait, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, az önkormányzatok közleményeit, hirdetményeit, különféle tájékoztatóit, továbbá azokat a közleményeket stb., amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyez. A Határozatok Tára megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357.) vagy a faxszámán. Éves elõfizetési díja évre: Ft áfával. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Tel./fax: ). MEGRENDELÕLAP Megrendelem a HATÁROZATOK TÁRA címû lapot... példányban. A megrendelõ (cég) neve:... Címe (város, irányítószám):... Utca, házszám:... Az ügyintézõ neve, telefonszáma:... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma:... Elõfizetési díj egy évre: Ft áfával. fél évre: Ft áfával. Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: cégszerû aláírás

151 2004/49. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4431 ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Magyar Hivatalos Közlönykiadó gondozásában január 1-jétõl jelenik meg a Közbeszerzések Tanácsának hivatalos lapja, a KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTÕ A Közbeszerzési Értesítõ megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. címén (postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357.) vagy a faxszámán. Éves elõfizetési díja évre: Ft, fél évre: Ft, negyedévre: Ft. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Tel./fax: ). Megrendelem a MEGRENDELÕLAP KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTÕ címû lapot... példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: A megrendelõ (cég) neve: Címe (város/község, irányítószám): Utca, házszám: Az ügyintézõ neve, telefonszáma: Elõfizetési díj egy évre Ft fél évre Ft negyedévre Ft Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! Keltezés: cégszerû aláírás

152 4432 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/49. szám Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1 3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: Információ: tel./fax: , /245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: ) szám alatti közlönyboltjában, illetve megrendelhetõ a internetcímen évi éves elõfizetési díj: Ft. Egy példány ára: 161 Ft 16 oldal terjedelemig, utána + 8 oldalanként Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert.