KERTA Község LOCAL AGENDA 21

Átírás

1 KERTA Község LOCAL AGENDA 21 Fenntartható Fejlődés Helyi Programja március-április Készítette: Kerta Község Önkormányzatának megbízásából a Pannon Natura Kft. (1112 Budapest, Törcsvár u. 16.) Elfogadta Kerta Képviselő testülete a 62/2016 számú KGY határozatával

2 A program készítésében részt vettek, az adatokat, információkat szolgáltatták: Kerta Község Önkormányzata Felhasznált anyagok: - KSH adatok - Jelenleg futó pályázatok nyilvántartása A dokumentumot készítették: Csigó Ernő vezető tervező MKSZ: SZKV-1.1, 1.2, 1.3 szakértés Orsovai Ágnes Környezetkutató MKSZ:

3 Tartalomjegyzék 1. LOCAL AGENDA HELYZETELEMZÉS Földrajzi elhelyezkedés Domborzati viszonyok Földtani viszonyok Éghajlat Kerta fejlődéstörténete A térség településszerkezete Táji értékek Kerta természeti értékei Védett épületek, építmények Régészeti lelőhelyek Társadalmi helyzet Demográfiai viszonyok Oktatás, képzés Művelődés, kultúra Sport, kikapcsolódás Egészségügy Szociális ellátás Közbiztonság Gazdasági helyzet Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatás, kereskedelem Vendéglátás, idegenforgalom, turizmus Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet Infrastrukturális helyzet Ivóvíz-ellátás, vízgazdálkodás Csatornahálózat, szennyvíztisztítás Villamos energia- és gázellátás Hulladékgazdálkodás... 37

4 2.8. Környezeti elemek állapota Levegő Felszíni és felszín alatti vizek Talaj Zaj-és rezgésvédelem Zöldfelületi rendszer HELYZETÉRTÉKELÉS Kérdőívek kiértékelése SWOT-analízis STRATÉGIA Célállapot Prioritások Várható hatások MEGVALÓSÍTÁS Társadalmi pillér Társadalmi szemléletformálás Intézményi működés hatékonyságának növelése Egészségügyi helyzet fejlesztése Oktatás, képzés fejlesztése Kulturális élet fellendítése Közösségi közlekedés fellendítése Környezeti pillér Környezeti elemek és rendszerek állapotának javítása, védelme Települési és épített környezet védelme A lakókörnyezet védelme a káros emisszió kibocsátásoktól (levegő, víz, zaj) Infrastrukturális helyzet javítása, fejlesztése Zöldterületek védelme, fenntartása növény és állatvilág fenntartása Hulladékgazdálkodás Gazdasági pillér Az Önkormányzat és az önkormányzati intézmények hatékony működéséhez szükséges gazdasági feltételek megteremtése Ipar fejlesztése Mezőgazdaság fejlesztése Gazdasági szektor (kereskedelem, szolgáltatás) fejlesztése Vendéglátás, idegenforgalom, turizmus fellendítése JELENLEG FUTÓ PÁLYÁZATOK... 93

5 7.MONITORING ÉS VISSZACSATOLÁS Cselekvési terv Indikátorok... 95

6 ELŐSZÓ A Marcalvölgye Ivóvízminőség Javító Önkormányzati Társulás én kelt szerződésben a fenntartható fejlődés helyi programjainak elkészítésével (Local Agenda 21) a Pannon Natura Kft-t bízta meg. A program felépítése a következő: 1. Helyzetelemzés: a LA21 program bemutatása, a Község bemutatása (földrajzi, történeti természeti, környezeti, infrastrukturális, társadalmi és gazdasági helyzetének áttekintésével). 2. Helyzetértékelés: SWOT analízis. 3. Stratégia: fenntarthatósági célok megfogalmazása, prioritás sorrendjének meghatározása és a várható hatások megfogalmazása. 4. Megvalósítás: a LA21 3 fő pillérét figyelembe véve a célok megvalósítására vonatkozó programok, részprogramok, melyeket az Önkormányzattal történt egyeztetéseket követően együttesen határoztunk meg. 5. Monitoring: célok és indikátorok meghatározása a fejlesztések tükrében 20 éves időtartamra. A Local Agenda 21 megvalósításának lépései 1. Külföldi és hazai példák feltárása, az LA 21 folyamat eddigi eredményeinek értékelése A Local Agenda 21 lépéseinek, eszközeinek meghatározása 2. Jogi, társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetelemzés Az LA21 jogszabályi hátterének feltárása és más tervekhez, dokumentumokhoz való kapcsolódásának (illeszkedésének) vizsgálata. A Község gazdasági, társadalmi és környezeti állapotának, folyamatainak elemzése statisztikai adatok segítségével. A fenntarthatósággal kapcsolatos kérdőíves kutatás elvégzése. A statisztikai indikátorokat kiválasztása a változások követéséhez. 3. Partnerség, bevonás A lakosság, valamint a szakmai és civil szervezetek bevonása a programba, középiskolák kérdőíves felkeresése, konzultációk lefolytatása és az Önkormányzat honlapjára felhelyezett kérdőívvel történő információ, adatgyűjtés. 4. Stratégiai csoport felállítása A helyi önkormányzati döntéshozókból, szakmai szervezetek és az oktatási intézmények képviselőiből, valamint a LA 21 folyamatot vezető szervezet tagjaiból álló stratégiai csoport megalakítása.

7 5. Akciótervezés A stratégiai dokumentum részét képező akciók pontos meghatározása. A tervezés felügyelete, koordinációja. A korábbi ágazati tervek beépítése a LA 21 folyamatba. 6. Kommunikáció Az Interneten, valamint a helyi nyomtatott sajtón keresztül történő kommunikáció. A lakosság valamint a szakmai, civil szervezetek visszajelzésének megfelelő fogadása. 7. Végtermék A gyakorlatban kettős végtermékről beszélhetünk. Egyrészt létrejön egy stratégiai dokumentum, ami a helyzetelemzés mellett tartalmazza a stratégiai akciókat, és konkrét javaslatokat tesz, lépéseket fogalmaz meg a település hosszú távú, fenntarthatóság felé mutató működésére. Másrészt a feljebb ismertetett lépések megfelelő koordináció esetén egy folyamatot indítanak el, ami a környezettudatosság növelésében, a lakossági és intézményi (pl. vállalati, önkormányzati) döntésekben jelenik meg. 8. Monitoring Mivel egy hosszú távú folyamat elindításáról van szó, ezért a LA 21 megalapozását és a stratégiai dokumentum létrejöttét követően is komoly szükség van a Local Agenda 21 folyamat működésének nyomon követésére. A monitoring csoport felállítása a stratégiai csoportban helyet kapó intézményi képviselők feladata.

8 1.LOCAL AGENDA 21 A környezetterhelés elkerülésének lehetetlenségét felismerve manapság egyre többet használjuk a fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés fogalmát - sajnos azonban - sokszor megkérdőjelezhető értelmezéssel. A fenntartható fejlődést a következőképpen definiálták (Forrás: Gyulai Iván: A fenntarthatóság fogalma és lényege, a fenntartható fejlődés): A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. (ENSZ Közös jövőnk jelentés, 1987); A fenntartható fejlődés a folyamatos szociális jobblét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak. (A növekedés az anyagi gyarapodás következtében előálló méretbeli változást, míg a fejlődés a nagyobb teljesítőképesség elérését jelenti.) (Herman Daly); A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg. (Világ Tudományos Akadémiáinak Deklarációja, Tokió, 2000) A fenntartható fejlődés elősegítése érdekében több nemzetközi nyilatkozat, cselekvési terv született, és több szerződést készítettek elő. A fenntartható fejlődés nem pusztán környezeti probléma. Annak tárgyalásakor mindig három szempontot, a környezeti, a szociális és a gazdasági vonatkozásokat kell vizsgálni. Mindhárom aspektus egybehangzó, kiegyensúlyozott harmóniájának kialakítás a fenntarthatóság tervezésének alapvető célja. A fenntartható fejlődés három alappilléren nyugszik: a szociális (társadalmi), a gazdasági és a környezeti pilléreken és mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével mérlegelni kell a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben. A fenntartható fejlődés, mint általános stratégiai cél "bevonult" a nemzetközi konferenciák, szervezetek dokumentumaiba és a nemzeti kormányok cselekvési programjaiba. 1. ábra: A Fenntartható Fejlődés alappillérei

9 (Forrás: enciklopédia) A fejlődés alapvető célja tehát a szociális jólét, a méltányos életfeltételek lehetőségének biztosítása mindenki és egyaránt a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára, ami csak úgy lehetséges, ha közben fenntartható módon hasznosítjuk a természeti erőforrásokat, elkerüljük a káros hatásokat, s különösen a környezet állapotában bekövetkező visszafordíthatatlan változásokat. Mi a fenntartható fejlődés? Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak közvetlenül vagy a gazdaság révén szükségleteik kielégítése érdekében természetes környezetükből veszik el azokat a javakat, amelyeket a földi rendszer létezése óta felhalmozott. Ettől a rendszertől az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy ne sértse saját létkielégítésének jövőbeli esélyeit. Ezt a nagyon egyszerű felismerést fogalmazta meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Közös jövőnk jelentése 1987-ben, miután úgy találta, hogy környezetünk erőforrásait és állapotát a növekvő számú és igényű emberiség veszélyezteti. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. A társadalom megfelelő életminőségének biztosítása a fenntartható fejlődést célul kitűzve olyan fejlődés (vagy olyan létfenntartás, ebben az értelemben beszélünk fenntarthatóságról) amelyben a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak megújulási lehetőségét, azaz eltartó-képességét. A gazdaság a társadalom fenntartásának, a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. Nem lehet megengedni, hogy a gazdaság öncélúvá váljon olyan mértékig, hogy működésével sértse társadalmi, környezeti érdekeinket. Mit üzen a fenntarthatóság a társadalom egyes szereplői számára? A fejlődés a növekedéssel ellentétben azt jelenti, hogy nem az a cél hogy nagyobbak legyünk, hanem az, hogy jobbak. Környezetünk erőforrásai, és állapota meghatározza, hogy az emberiség mit és mennyit vehet el a környezetből fejlődéséhez, míg a fejlesztés megvalósítása visszahat a környezet minőségére. Ez azt üzeni a számunkra, hogy a környezet jó minőségét a

10 fejlesztések közben kell garantálni, s arról nem utólag kell gondoskodni, amikor a károsodást már létrehoztuk. Még érthetőbben, a környezet károsodását, a jól megfontolt fejlesztésekkel meg tudjuk előzni. A fejlődésnek a társadalom megfelelő életminőségét kell eredményeznie, ezért a fejlesztések során a szervezeteknek a szorosan vett gazdálkodási feladataikon túl a hosszú távú működési feltételek biztosítása érdekében részt kell vállalniuk a szélesen vett társadalmi feltételek javításában. A vállalatok és önkormányzatok nem csak a szűken vett, tulajdonához kötődő döntéseikért felelősek, hanem a működésük, termékeik és szolgáltatásaik révén kapcsolatba került fogyasztókért, az alkalmazottakért és egyéb érdekelt felekért (beszállítók, partnerek, stb.), valamint a társadalmi folyamatok befolyásolásáért. Ezen törekvések eléréséhez olyan szervezeti stratégiák szükségesek, amelyek a szervezetek környezeti és társadalmi felelősségét erősítik. A jogi szabályozások betartásán túl, a fenntartható fejlődést biztosító beruházások és az üzleti gyakorlat hozzájárulhatnak a gazdálkodó szervezetek versenyképességéhez, jobb eredmény érhető el az üzlet minden szintjén, előnyösen befolyásolhatja a menedzsment gyakorlati lépéseit, javítja munkakörülményeket, az egészségügyi és biztonsági kockázatokat, a szervezet partnereivel való kapcsolatait, a versenyben elfoglalt helyét. Az önkormányzatok számára a fenntarthatóság figyelembe vétele településszervezési szinten egy jól összpontosított, társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok összehangolását jelentő politikát jelent, intézményi szinten pedig környezetvédelmi példamutatást. Vállalatok szintjén pedig olyan versenyt ahol az egyik kiemelt érték a fenntarthatóság alapelvei szerinti, termékek, technológiák, szolgáltatások alkalmazása. Mi a különbség a környezetvédelmi szabályok betartása és a fenntarthatóság érvényesítése között? A meglévő környezetvédelmi jogszabályok célja a környezeti elemek (föld, víz, levegő, élővilág) védelme. Meghatározzák a környezetszennyezés lehetséges mértékét, amelyek mindenkire nézve kötelezőek. A környezetvédelmi szabályok ugyanakkor önmagukban csak kis mértékben alkalmasak arra, hogy a természeti erőforrások hatékony felhasználásához és a társadalom megfelelő életminőségéhez igazodóan, befolyásolják a termelés és fogyasztás térbeli és időbeli folyamatait (pl. növekvő hulladékok, túlzsúfolt városok, leszakadó térségek, természetes területek visszaszorulása stb.). A fenntartható fejlődés ezt hivatott biztosítani, célja egy olyan önszabályozó társadalom és gazdaság létrehozása, amely a környezet túlhasználatának elkerülése révén biztosítja egyrészt a környezet problémamentes működését, másrészt segít az emberhez méltó életminőség fennmaradásában. Mindaddig, amíg az egyes szereplők csak állandó beavatkozások (szabályok) árán terelhetők a megfelelő magatartás irányába, addig fennáll a környezeti és társadalmi katasztrófák kockázata. A fenntartható fejlődés lényege: Olyan fejlődési-fejlesztési folyamatok együttese, amely az életminőség hosszú távú, egyenletesen biztosítható javulását szolgálja az adott ökológiai keretek között. Ezért a természeti

11 erőforrásokkal, a környezettel való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel, valamint a szociális esélyegyenlőség folyamatos növelésével. Az EU a tagállamok mellett felkért társult országokat is, hogy az EU stratégiával összhangban készítsék el saját stratégiájukat. A Bizottság a fenntartható fejlődés stratégiáját meghatározó alapelvekről szóló, 2005-ben született deklarációja szerint az Unió elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, amely minden politikáját és cselekedetét meghatározza. Az Unió megújított Fenntartható Fejlődés Stratégiájának jóváhagyása a júniusi Európai Tanács napirendjén szerepelt ben Rio de Janeiróban rendezett ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencián elfogadott Local Agenda 21 program ( LA 21 ) értékelése kapcsán fogalmazódott meg a fenntartható fejlődés helyi, lokális programja. Ezzel a modellel a cél az, hogy elveket (vezérfonalat) fogalmazzon meg a helyi önkormányzat(ok), valamint a helyi lakosok, közösségek számára a fenntarthatóság tennivalóinak, helyi programjának kidolgozása, megvalósítása érdekében. A LA 21 program az általános érvényű fenntartható fejlődés konkrét, gyakorlati megvalósítását a helyi adottságok, érdekek alapján, az önkormányzat és a helyi lakosok, közösségek széleskörű együtt munkálkodásával javasolja folytatni. Az alapfeladat itt a helyi hatáskörben befolyásolható fejlődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan irányú alakítása, amely mind jobban előtérbe helyezi a helybeni életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások - talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások stb.- tartamos, azaz nem kimerítő kiaknázását. További fontos elvárás, hogy valamennyi nem helyi erőforrásra támaszkodó, de helyi felhasználásban szerepet játszó beruházófejlesztő, termelő-szolgáltató- és fogyasztó törekedjen a fenntarthatóságot figyelembe vevő megoldások, eljárások igénybe vételére, szokások kialakítására. Ennek megvalósíthatóságát a megfelelő politikai akarat megléte és helyi társadalmi-közösségi kultúra jellege együttesen szabja meg és egy racionális tervezési folyamat útján kimunkált stratégia foglalja rendezett keretbe. A fenntartható fejlődés nemzeti stratégia (FFNS) globális összefüggéseket is tükröző, nemzeti szintű prioritásai és fókuszai - az előzőekkel is összefüggésben - a következők: a gazdaság anyag- és energiaigényességének racionalizálása; a fenntarthatatlan társadalmi folyamatok kezelése és szabályozása; környezeti rendszerek fenntartható hasznosítása. A FF környezeti szempontjainak figyelembe vétele az Európa Unió keretében benyújtott pályázatoknál: Az Európa Uniós projektek tervezésekor javasolt eljárás a környezeti fenntarthatóságra történő hivatkozás és az azt szolgáló tervezett, gyakorlati törekvések bemutatása: ezért a pályázónak a környezeti fenntarthatóság elvének érvényesítését a pályázati dokumentáció egészében (célok, tevékenységek és eredmények stb.) érvényre kell juttatnia. A környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységét összefoglalóan is értékelnie kell a pályázati adatlap megfelelő pontjaiban. A FF reális és ténylegesen érvényesíthető szempontjainak pályázatba történő megfelelő beépítése így versenyelőnyt jelent a pályázat elbírálása során. Az Agenda 21 program fő területei:

12 a helyi közösségi humán és intézményi kapacitások fejlesztése a helyi és a regionális fenntarthatósági programok kidolgozásához és végrehajtásához nyújtott segítség a környezeti döntésekben való lakossági részvétel előmozdítása és ezzel a demokrácia erősítése a helyi és a regionális környezetpolitika számára kedvező jogi és gazdasági környezet kialakítása. Fontos megemlítenünk, hogy a Local Agenda 21 program megvalósulására hatással lesz a most tervezés szintjén álló KLÍMATÖRVÉNY. A magyar háztartások kiadásában az energia költségek közel 20%-ot tesznek ki. A Klímatörvény megalkotását szorgalmazza a Magyar Természetvédők Szövetsége. Számításaik szerint háztartásonként akár negyven százalékkal csökkennének a fenntartási költségek az energiatakarékosságot célzó beruházásokkal. A törvényjavaslat elfogadásával és bevezetésével csökkenthetőek az ipar és a magánemberek energiaszámlákra fordított kiadásai, javítható a leszakadó, nehéz életkörülmények, esetleg adósságok között élő emberek élete, új és jelentős mennyiségű zöld és helyi munkahely teremthető, növelhető a helyi piacok szerepe, csökkenthető Magyarország import energiaforrásoktól (kőolaj, földgáz) való függése, erősödik a magyar gazdaság versenyképessége és stabilitása, felerősödik a hazai zöld technológiák, fejlesztések szerepe. A Klímatörvény a fenntartható társadalomért törvényjavaslat a fenntarthatóság átfogó elvén működik: szociális, gazdasági és környezeti előnyei egymást erősítik, hiszen eszközeivel az éghajlatvédelmet, a zöld gazdaságélénkítést és a társadalmi igazságosságot egyaránt célozza. A klímatörvény 3 alappillére: Erőforrás kvóta Zöldpiac Visszatérülő alap. A Klímatörvény-javaslat az alábbiakat tartalmazza: A fosszilis energiahordozók (kőolaj, földgáz, szén) felhasználásának ütemezett csökkentését, a 2010-es szinthez képest 6 százalékkal 2020-ig, a lakosság és az oktatás környezeti tudatosságának javítását, a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó technológiák fejlesztését és elérhetőbbé tételét, zöld beruházásokat támogató információs- és intézményrendszer kialakítását, a hazánkban található zöld területek rekonstrukcióját és növelését az építésszabályozással párhuzamosan, a társadalom termelői és fogyasztói struktúrájának átalakítását.

13 A rendelkezésünkre álló fosszilis energiaforrások mennyisége véges, azonban jelenleg túlfogyasztásuk jellemző világszerte, így Magyarországon is. A klímatörvény ezt mérsékelné, mégpedig egy társadalmilag igazságosan működő erőforrás kvóta alkalmazásával. Az iránymutató kvóta alapján a zöldpiacon, azaz a környezetbarát termékek és szolgáltatások piacán ennek az iránymutató kvótának az alapján foghatunk energiatakarékos, megújuló beruházásokba. Finanszírozásukat a Visszatérülő Alap kamatmentesen teszi lehetővé mindenki számára. Megtakarításaink által csökken az egyéni fogyasztásunk, a beruházásokkal pedig a hazai kis- és középvállalkozásaink is jól járnak, így mindenki számára előnyöket biztosít a zöld gazdaságélénkítés. (Forrás: klimatorveny.hu) 2.HELYZETELEMZÉS 2.1. Földrajzi elhelyezkedés Kerta község Veszprém megye nyugati részén, a Kisalföld legdélibb peremén, a Pápa- Devecseri-síkon Veszprémtől a megyeszékhelytől 53, Devecsertől 16, Ajkát6l 30 kilométerre fekszik 2. ábra: Kerta elhelyezkedése Kerta a Pápa-Devecseri-sík kistájának DNy-i részén helyezkedik el. A kistáj Győr-Sopron, Veszprém és Zala megye területén fekszik. Területe 1100 km2 (a középtáj 74,4%-a, a nagytáj 20,8%-a.). Kerta közigazgatási területe 1546,1 ha, ebből 1463,7 ha külterület és 82,5 ha belterület. Kerta területhasználati megoszlására a szántóterületek dominanciája (63,1%-a a külterületnek), valamint az erdőterületek viszonylagos nagysága (284,8 ha, 19,4%-a a külterületnek) jellemző. Kerta község két külterületi lakott területtel rendelkezik. A Magyar Köztársaság

14 Helységnévtara szerint ezek: Kerta Vasútállomás és Őrház, illetve Várcsalitpuszta Domborzati viszonyok A Bakony és a Marcal-völgy közötti terjedelmes kistáj K-i fele közepes helyzetű (150 m feletti), Ny-i fele alacsony helyzetű ( m közötti) enyhén tagolt hordalékkúp síkság. Tájképileg sajátosan színezi a Nagysomló (433 m) vulkanikus tanúhegye. A relief a táj Ny-i harmadában 5- l 0 m/km2, eltekintve a Nagysomlótól, ahol 250 m/km2-ig fokozódik. A Bakonyból a Marcalba siető patakok K-ről Ny-ra tartó párhuzamos völgyekkel szabdalták a felszínt. A völgysűrűség értéke átlagosan 0,99 km/km2. A mélyebben fekvő völgytalpak nedvesebb, a köztes hátak szárazabb termőhelyek a területhasznosítás számára Földtani viszonyok A kistáj a Rába és a bakonyi vízfolyások közös hordalékkúp maradványa, melynek kavicsanyaga számos helyen megmaradt. A felszín nagyobb részét azonban löszös-iszapos- homokos folyóvízi és lejtőüledékek borítják. Alóluk számos helyen a felszínre bukkan a fekű homokos, helyenként kavicsos. pliocén anyaga is, amelyet helyenként tekintélyes vízhozamokat adó tározó rétegek tagolnak. Mivel azonban az egészében aszeizmikus terület geotermikus gradiense nagyobb az országos átlagnál, csak 50 C alatti hőmérsékletű vizet lehet kitermelni. A mélységi hőfluxus hasznosítása nem éri el a 25%-ot Éghajlat A települést magába foglaló kistáj mérsékelten hűvös éghajlatú, de már a mérsékelten meleg övezet határain van. Alapvetően mérsékelten nedves, és az ariditási index 1,0 körüli Kerta fejlődéstörténete A község neve ismeretlen eredetű. Oklevélben 1272-ben említik ban Kinizsi Pál birtoka volt. A török időkben elnéptelenedett, csak a XVIII. században települt be újra. Ke1ta múltját az iskolában lévő gyűjteményből készült kiállítás mutatja be. A település a Somló hegytől nyugatra fekszik, a Hunyor-patak és más kisebb vízfolyások teraszain jött létre viszonylag sík felszínen. A község neve ismeretlen eredetű. Oklevélben 1272-ben Keercha megnevezéssel szerepel, ben Kyrthaként írják.

15 Ókori emlékei a Hunyor-patak magasabb teraszán halomsír, urnasírok, római kori edénytöredékek, Árpád-kori, kézikorongon készült spiráldíszítésű kerámiadarabok, Várcsalit-pusztán egy földháton telephelymaradványok. A telepítő tényezők a kedvező földrajzi adottságok lehettek ban amikor a település Kinizsi Pál birtoka volt 40 forint országos adót fizet, ami jelentős nagyságú, népes jobbágyfalut feltételez. Lakói 1514-ben részt vettek a Somló környéki parasztmegmozdulásokban. Földesurai voltak a Horváth, a Csóron, a Békássy, a Hagymásy és a Sárkány családok ben nagy pestisjárvány csökkentette a falu népességét úgy, hogy a török pusztításával együtt 1570-ben telkeinek 62 %-a lakatlanná vált, s 1596-ban már egyetlen lakója sem volt. Az újratelepítés lassan haladt: 1603-ban mindössze három adóköteles házat írnak össze. A század folyamán mindvégig nagyszámú az üres telek, s a megmaradt lakosok elszöknek. A falu jobbágyai a megye más falvaiba és Somogyba mennek, ahol adókedvezményeket, szabadmenetelt biztosítanak számukra. Még 1715-ben is 16, 1722-ben pedig 25 elvándoroltat jegyeztek fel. Ez utóbbi évben a helybéli jobbágyok száma 13, ami a falu negyedrészének lakottságát jelenti. A település agrárfalu, termékeny határát kétnyomásos művelésben hasznosítják. Gabonát és kapásnövényeket, valamint a Somlón szőlőt termesztenek. A hegy nagyszőlősi részén 1696-ban már 106 kapás részük volt, ennek termése évi 39 akó bor. Ekkor Vázsonykő várának tartozéka, a Zichyek birtoka. A kuruc küzdelmek után a borkimérés joga fél évig a falué, a másik fél évre bérbe veszik a kocsmát. Lakói ekkor (a zsellérek kivételével) örökös jobbágyok, jogszolgáltató fórumuk a Zichy család vázsonyi úriszéke ben földesúri birtok volt 540 hold szántó, a község lakosai 800 hold szántón és 1000 hold erdőn illetve legelőn osztozkodtak. A gazdasági lehetőségek nem egyformán érintették a falu lakóit: az anyagi differenciálódás révén gazdag- és szegényparasztságra szakadt a falu ben a 315 mezőgazdasági kereső mellett 29-en az iparban, 37-en egyéb ágazatban dolgoztak ben a 290 őstermelő mellett 43 az ipari munkás és 42 az egyéb ágazatban dolgozó. Ehhez hozzájárult az is, hogy 1939-ben nagy változás volt az uradalomban: a régi birtokból 291 holdat eladtak, egy részét kishaszonbérletbe adták ki, a megmaradt 350 hold szántón és a 200 hold legelőn gazdálkodott Nádorffy, aki az állattenyésztés (főképpen szarvasmarha-tenyésztés) mellett takarmány- és aprómagtermesztésre rendezkedett be. A híres kertai szarvasmarha-tenyésztést ez a gazdaság alapozta meg. Az I. világháború vihara végigzúgott egész Európán. Községünk fiai közül sokan a hadizászlók alá sorakoztak, és a harcmezőkre indultak. Falunkból 152 fő harcolt a különböző frontokon, közülük 27-en sohasem tértek haza.

16 A II. világháború csatái szerencsére elkerülték a falut, de szinte nem volt olyan család, ahonnan ne hiányzott volna a férfi munkaerő. A háborúban 90-en teljesítettek katonai szolgálatot, 20 hősi halottat őriz a falu emlékezete. A szovjet csapatok március 26-án vonultak be a faluba. Az itt tartózkodott méneskari huszárok átöltöztek polgári ruhába, s így civil lakosság fogadta a szovjeteket. Bár először a kertek alján állították fel messzehordó ágyúikat, később a vasútállomás környékéről lőtték a nyugatra visszavonuló németeket, akik 25 leventét magukkal hurcoltak Németországba. Június 10-től rövid ideig két visszavonuló szovjet hadosztály táborozott a község határában, de a mezőgazdasági munkát nem akadályozták. Augusztusban írták össze a lakosságot és az állatállományt. A 872 kertai 906 sertéssel, 405 szarvasmarhával és 43 lóval gazdálkodott. A korabeli feljegyzések szerint a valós állatállomány ennél nagyobb volt, de sokan eltitkolták állataikat, mert féltek a beszolgáltatástól. A földosztást követően 1946-ra 204 gazdaságból 151 fogatos gazdaság lett. A földosztás érdekessége, hogy a kertai határban 12 környékbeli község gazdáinak és 2 budapesti lakosnak volt saját vagy bérelt birtoka, ugyanakkor a kertaiak 8 község határában és a Somlón lettek birtokosok. A megélénkült gazdasági kedv következtében 77-en összesen 40 holdon cukorrépa-termesztést vállaltak, tavasszal pedig néhányan szőlőtelepítésbe kezdtek szeptember 14-én Vörös Csillag névvel termelőszövetkezeti csoportot alakított 14 gazda. Még ugyanebben az évben öt traktorral gépállomást kapott a falu, a gépek elsősorban az egyesült gazdákat segítették. Ezt követően 1950-ben újabb tsz-csoport alakult: a Várcsalit-pusztai Új Kenyér majd 1951-ben a Haladás. Az Új Kenyér 1955-ben beolvadt a Vörös Csillagba ban a sok kilépés miatt a tsz-ek formálisan megszűntek, gyakorlatilag azonban mivel többen visszaléptek tovább működtek. Ennek ellenére 1957 őszén új tsz-ként alakult meg az Új Élet, mely később Kamond és Karakószörcsök tsz-einek hozzácsatolásával 1974-ben vette fel a Jóbarátság nevet. A tsz jelentős beruházásokat végzett: új állattartó telepek készültek; korszerű nagyipari módszereket, szakembereket alkalmaztak; nem mezőgazdasági jellegű tevékenységeket is végeztek, melléküzemágat faüzemet - létesítettek. Az ötvenes évektől jelentősen megváltoztak az életviszonyok a faluban, a község rohamos fejlődésnek indult:1950-ben állandó mozi létesült; ugyanebben az évben gépállomás kezdett működni; 1952-ben bekapcsolják Kertát az autóbusz-forgalomba; a következő évben 23 új lakás épül; 54-ben megépül a sütőüzem, 55-ben a Tüzép-telep és a terményforgalmi iroda, amelyet 68- ban postává alakítanak át; ben két kilométer bekötő út épül a majorig, a mellékutcákban is elkészül a közvilágítás; 1959-ben két kilométeres betonjárda készül, majd 1963-ban minden utcában elkészül a járda; ugyancsak 59-ben megnyílik az önkiszolgáló bolt, átalakítják a vegyesboltot, megépítik a 30 vagonos terményforgalmi raktárt; 1960-ban az autóbusz-közlekedés Pápa irányába bővül; 1962-ben elkészül a négy tantermes általános iskola; a következő évben a Gépjavító Állomáson legényszállót, fürdőt, konyhát és ebédlőt építenek; 64-ben a kultúrotthon két öltözővel és klubhelyiséggel bővül; 65-ben megkezdi működését a betonüzem; 67 és 69 között a Gépjavító Állomás két szolgálati lakást, a tsz egy ikerlakást épít; ugyanebben az időszakban jön

17 létre a gázcseretelep, a presszó, készül tanácsi szolgálati lakás, bővül a vasútállomás, átépítik a Tanácsházat. A hatvanas években a kertai gépállomáshoz csatolják a csabrendekit is, így létrejön az új vállalat: a Mezőgép Kertai Gyáregysége, amely 1975-ben a Bakony Művek gyáregysége lett ben megkezdte működését a Faüzem; 73-ban sportöltöző és a temetőben ravatalozó épül. Ekkor készül el a tsz javító műhelye is, majd a következő évben átadják a Takarékszövetkezetet. 75-ben elkészül az ötven férőhelyes óvoda; egyesül a kertai és a somlószőlősi ÁFÉSZ. A következő évben Úttörőház épül az iskola területén, amelyet a későbbiekben ben az iskola bővítése miatt elbontottak től Kerta központi község: négy falu (Iszkáz, Kamond, Karakószörcsök, Kerta) közös tanácsa működött itt. Az 1978-as évben két pedagógus szolgálati lakás készült, megnyílt a kétcsoportos napközi otthon, emellett iskolai irodát, autóbusz-fordulót, közúti hidat építettek. Létrejött a Vízmű Társulat, s a következő évben megkezdték a Vízmű megépítését és a közművesítést. A munka 1983-ban fejeződik be, s ezzel megvalósul a lakosság régi vágya: egészséges ivóvízhez jut a település benközös irányítás alá vonva a művelődési és oktatási intézményeket Általános Művelődési Központot hoznak létre. Az iskola 89-ben két tanteremmel bővül, az új épületszárny tetőterében négy év múlva könyvtárt és helytörténeti gyűjteményt avattunk. A 90-es években elsősorban infrastruktúra-fejlesztések zajlottak: a villany- és vízhálózat mellett kábeltévé-, telefon- és gázhálózat kiépítésére került sor. A község minden útja burkolt ben Milleniumi Emlékparkot alakítottunk ki, ahol az ezeréves államiság emlékére kopjafát állítottunk óta a községnek önálló önkormányzata van, Körjegyzőség működött január 1-jéig Karakószörcsök és Kamond községekkel január 1-jétől a Csöglei Közös Önkormányzati Hivatalhoz csatlakozott önkormányzatunk, ahová Adorjánháza, Csögle, Egeralja, Kamond Karakószörcsök és Kerta tartozik jelenleg. A község több mint 315 éves nyolc évfolyamos iskoláját január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tartja fenn és működteti. Beiskolázási körzete Iszkáz, Kamond, Karakószörcsök és Kerta községek; fogadunk továbbá apácatornai, kiscsőszi és tüskevári tanulókat is óta segíti az intézmény működését az Iskolánkért, Gyermekeinkért Alapítvány, mely az iskola öregdiákjainak köszönhetően jött létre. A településen Körzeti Megbízotti Iroda működik, Tűzoltó és Polgárőr egyesület és Sportegyesület, melynek labdarúgó szakosztálya és lovas szakosztálya működik. A lovassport másik szervezője községünkben a Magyar Fogyatékosok Lovas Sportszövetség Egyesülete. A településen napjainkban összesen 62 vállalkozás, cég működik, melyek tevékenysége sokszínű, a munkahelyek biztosításán túl sokféle szolgáltatást nyújtanak a lakosság számára.

18 Az egészségügyi ellátást a helyben élő háziorvos, a védőnő és hetente háromszor fogászati rendelés biztosítja. A falu lakossága sajnos fogy (2009-ben 677 fő volt) január 1-jén 628 fő. Sok fiatal külföldön vállal munkát. (Forrás: A térség településszerkezete A térség településrendszere hosszú történeti folyamat eredménye. Az egyre intenzívebb tájhasználat, az ipari funkció meghatározó jellege nemcsak a területhasználatot, hanem a településrendszert is átformálta. Városi ranggal csak Ajka és Devecser rendelkezik, a két varosban lakók népességszáma 62,35 %-a a térség lakosságának. A térség tipikusan kistelepüléses, sőt aprófalvas terület. Településrendszere ugyanakkor változatos, az aprófalvaktól a városokig és az agglomerálódó térségig szinte minden településhálózati elem megtalálható benne. A településközi kapcsolatokban és ellátó funkciókban Ajkát követően Devecser szerepe, jelentősége a meghatározó, azonban csak részleges kistérségi funkciókat lát el, ezért térségi szerepkörének növelése feltétlenül szükséges. Kerta térségében a központi funkciókat ellátó települések hiánya (elsősorban a gazdasági és ellátó funkciók szervezése terén) változatlanul jellemző. Emiatt jelentős szerepe van a szomszédos Celldömölki Kistérség nagyobb településeinek, Jánosházának és Celldömölknek is. Karakószörcsök, Kamond és Kerta azonos körjegyzőséghez tartoznak. A körjegyzőség központja Kertán van. Ipari területek Kerta község területén jelentős ipari tevékenység folyik, elsősorban a vasúti és közúti szállítás jó lehetőségeinek köszönhetően. Az üzemek a településtől nyugatra a lakott belterülettől távol, a sz. út mentén helyezkednek el. Úthálózat Közlekedési kapcsolatai a 8. számú nemzetközi főút (E66) közelsége miatt a megyeszékhely, Veszprém, illetve Székesfehérvár és Budapest irányába j6k. Szombathelyre a 8. sz. fout vezet nyugat fele Kám községig, majd a 87. sz. főút északnyugati irányban halad tovább. A 8. sz. főútról Dukánál északnyugatra a 84. sz főútra térve Sárvár érhető el. Veszprém a 8.sz főút mentén kelet felé 53 km-re fekszik. Kemenespálfától déli irányban mintegy 6 km-re, Nemeskeresztúrnál a 84. sz. főút elvezet Sümeg és a Balaton felé. A legközelebbi település, Iszkáz, 2,5. kilométerre található. A kistérség központja, Ajka, a 8. számú úton érhető el Veszprém irányában haladva 30 kilométerre. Pápa a számú úton haladva északkelet felé, mintegy 27 kilométerre található.

19 A település vasútállomással rendelkezik, a Budapest - Székesfehérvár - Szombathely fővonalon fekszik. Helyközi autóbuszjárat naponta kb. 25 alkalommal érinti a települést, ezekkel főleg Ajkára és Devecserbe lehet eljutni. Kerta belterületi útjai szilárd burkolatúak. A környező településekkel szilárd burkolatú út köti össze. Kerta környékén gyalog- és kerékpáros túraútvonalak találhatók. A község belterületén szilárd burkolatú úthálózat jó közlekedést biztosít. A község volánbusszal megközelíthető. Vasútvonal nem halad el a község mellett. 3.ábra A kistérség kerékpárút-hálózata (Forrás:

20 1. táblázat: Kerta útjai Év 2014 Önkormányzati kiépített út és köztér hossza (km) 2,6 Önkormányzati kiépítetlen út és köztér hossza (km) 33,6 Önkormányzati kiépített járda hossza (km) 4,7 Önkormányzati kiépített út és köztér területe (1000 m 2 ) 10,9 Állami közutak hossza (km) 2,187 Állami közutak területe (1000 m 2 ) (Forrás: 13, Táji értékek Kerta természeti értékei A kistáj florisztikai térbeosztás tekintetében a Kisalföldi (Anabonicum) és a Bakony-Vértesi (Vespremiense) f1órajárások határán helyezkedik el. A potenciális erdőtársulások között az ártéri puha- és keményfaligetek (Salicetum, Querco-Ulmetum), a gyertyános tölgyesek (Querco robori- Carpinetum) emelhetők ki, de kisebb foltokban a pusztai tölgyesek (Festuco- Quercetum arrabonicum), a cseres tölgyesek (Querceto petraeae-cerris) is kifejlődtek. A társulások gyepszintjében jellegzetesebb fajok a csalán (Utrica dioica), a széles levelű salamonpecsét (Polygonatum latifolium), a farkasszőlő (Paris quadrifolia), az enyves zsálya (Salvia glutinosa), az erdei tisztesfű (Stachys silvatica) és a selyemsás (Carex remota). Az erdőgazdasági területeket közép- és időskorú, zömében keménylombos erdők borítják. Kerta közigazgatási területén az erdőket főleg nyár és akác alkotja. Kerta községben országos vagy helyi védettség alatt álló zöldfelületek nem találhatóak. A település önkormányzata nem tervez helyi védettség alá vonni ilyen területet. Helyi természeti védelem alatt álló értékek Az Önkormányzati adatszolgáltatás és a oldala szerint Kerta Község közigazgatási területén helyi védett természetvédelmi területek nem találhatók. (Forrás: Országos jelentőségű védelem alatt álló értékek Az Önkormányzati adatszolgáltatás és a oldala szerint Kerta Község közigazgatási területén országosan védett természetvédelmi területek nem találhatók. (Forrás:

21 Kerta közigazgatási területén kataszterezett kunhalom, földvár, szikes tó és láp nem található. Kerta községhatár - az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokró1 szóló 2/2002. (1. 23.) KöM-FVM együttes rendelet melléklete alapján - nem került besorolásra. Természeti területek, azaz természetszerű élőhelyek, természetvédelmi szempontból jelentős területek Kerta területén nem találhatók. A település ÉNy-i és DNy-i erdőterületei az ökológiai hálózat részét képezik. Kerta közigazgatási területén nincsenek a NATURA 2000 programhoz sorolt területek. Kerta területén egyedi tájérték felmérés mindezidáig nem történt Védett épületek, építmények A település temploma az egyetlen országos műemléki védelem alatt álló épület, örökségvédelmi szempontból további épületek egyedi országos védelme nem indokolt. A római katolikus templom megtalálható a Dózsa György utcában, koordinátái: N 47 9,856' E 17 16,406' A XVIII. század második felében épült meg a mostani formája. Műemléki védelem alatt áll, szentélye gótikus, XV. századi hajója barokk. A községben a műemléki templomon kívül régi kőkeresztek és lakóházak találhatók, amelyek nem védettek ugyan, de megóvásuk, állagmegőrzésük mindenképpen kívánatos, fontos önkormányzati feladat. További építészeti értékek a községben az Kultúrház, az emeletes iskola épülete a Dózsa Gy. utcában, illetve a Kossuth L. utcai Iskola épülete és az Óvoda épülete Régészeti lelőhelyek Kerta községben régészeti lelőhely nem található Javaslatok Az önkormányzatnak az alábbi objektumokat javasolja helyi védelem alá helyezni: Dózsa György u. 375 hrsz. Evangélikus templom: XVIII. sz-i építésű, a korai időszakban sövényfalú, fából készült épület volt. Ez utóbbi mellé építették az evangélikus iskolával

22 közös tanítói lakást. Prédikátort először 1716-ban említik ban evangélikus anyaegyház. Kerta 05/10 hrsz. Vasútállomás: Nyeregtetős épület, enyhelejtésű oldalszárnyakkal. A múlt század elején épült jellegzetes vasútállomások jellegzetes példája. Dózsa György út 373 hrsz. Kút: öntöttvas, szivattyús kút. Dózsa György út 374 hrsz. Kereszt: a katolikus templom kertjében: kőből faragott kereszt. Kerta Dózsa György u Táncsics Mihály u sarok 197 hrsz. Kőkereszt. Kerta Kossuth Lajos u. Kőkereszt Társadalmi helyzet A társadalmi adottságok ismertetése fontos elem egy településre/városra vonatkozóan. A népességszám alakulása, az oktatási és kulturális helyzet, a sportolási, kikapcsolódási, szórakozási lehetőségek, az egészségügyi ellátás színvonala, a közbiztonság helyzete az évek során bekövetkezett változások tendenciája szorosan összefügg az életszínvonallal, a település népességmegtartó erejével és a jövőbeni fejlődési lehetőségekkel. Ezek alapján lehet következtetni arra, hogy a helyi lakosság milyen módon tud bekapcsolódni a közösségi életbe, milyen helyi kötődések és kapcsolati hálók kiépítésére van lehetőség Demográfiai viszonyok A falu lakossága sajnos fogy (2009-ben 677 fő volt) január 1-jén 628 fő. Sok fiatal külföldön vállal munkát. (Forrás: 2.táblázat: Kerta lakosszágszáma között Év Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fő) (Forrás: 3. táblázat: Kerta lakosszágszáma korosztályok szerint 2014-ben Év 2014 Állandó népességből 0-2 évesek száma (fő) 12 Állandó népességből 3-5 évesek száma (fő) 10 Állandó népességből 6-13 évesek száma (fő) 48 Állandó népességből 14 évesek száma (fő) 6

23 Állandó népességből évesek száma (fő) 26 Állandó népességből évesek száma (fő) 385 Állandó népességből 60-x évesek száma (fő) 153 (Forrás: 4. táblázat: Kerta lakosságának korcsoport szerinti eloszlása 2014-ben Év Élve születések száma (fő) Halálozások száma (fő) Állandó odavándorlások (eset) Állandó elvándorlások (eset) Ideiglenes odavándorlások (eset) Ideiglenes elvándorlások (eset) (Forrás: A település népességére jellemző, hogy a lakosság száma folyamatosan csökken. Demográfiai folyamataiban a természetes fogyás igen jellemző, a településről történő elvándorlás kevéssé jellemző. A bevándorlás nagyon kis mértékben általában a közeli városból, illetve településekről történik. A településre jellemző a lakosság elöregedése, sajnos kevés a munkalehetőség, ami ide csábítaná a fiatalokat. A halálozások száma többszöröse volt a születésszámnak. Az elmúl 5 évben jellemző a negatív vándorlási egyenleg, 2014-ben az odavándorlások száma azonban meghaladta az elvándorlások számát. A település lakónépessége kismértékben folyamatosan csökken. Mindemellett a településről elmondható, hogy kedvező környezeti adottságokkal rendelkezik. Ma is kedvező demográfiával, jellegzetes imázzsal rendelkező település. Kerta népességmegtartó képessége kedvező, azonban demográfiai szempontból tartósan a stabilitás nem megnyugtató. A település számára jelentős probléma a gyerekek számának csökkenése, ezáltal generálva a falu elöregedését. Feltétlenül szükséges a népesség további letelepedésének ösztönzésére való koncentrált figyelem, melyet az élhető lakókörnyezet kialakításával, a lakóterületek megtartásával és a vállalkozások számára kedvező feltételek biztosításával lehet fokozni. A népesség kor szerinti megoszlása viszont jól mutatja azt az országos tendenciát, hogy elöregedő a magyar társadalom. Kerta esetében ez a 0-17 éves korosztályban 102 főt jelent, a éves korosztályban 385 főt, míg a 60 éven felüliek terén 153 főt. Éppen ezért fontos Kerta életében fokozottan segíteni az idősebb generációk tagjait, valamint helyi kezdeményezésekkel támogatni és segíteni a fiatal családok gyermekvállalási hajlandóságát.

24 Oktatás, képzés A község több mint 315 éves nyolc évfolyamos iskoláját január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tartja fenn és működteti. Beiskolázási körzete Iszkáz, Kamond, Karakószörcsök és Kerta községek; fogadunk továbbá apácatornai, kiscsőszi és tüskevári tanulókat is óta segíti az intézmény működését az Iskolánkért, Gyermekeinkért Alapítvány, mely az iskola öregdiákjainak köszönhetően jött létre. (Forrás: Kerta község önkormányzata Kamond községgel együtt tartotta fenn a kamondi általános iskolát. Kamondon csak 1-3. osztályig folyt alsó tagozatos oktatás, a felső tagozatos kamondi diákok is a Kertai Körzeti Általános Iskolába jártak. A kertai iskola több mint 300 éves múltra tekint vissza. Udvarának parkja a falu üde színfoltja. Az óvodában a gyermekek két csoportban. cseperednek. A gyönyörű, fás-ligetes környezetben álló iskola rendezett épülettel és környezetben várja a diákokat. Kész az új vizesblokk, és itt az akadálymentesítés is megoldódott. A diákok kényelmesen, jó körülmények között tanulnak. A gyerekek csökkenő létszáma sajnos itt is érezhető, gondot azonban egyelőre nem okoz. A kilencvenes évek végén még kétszáz diákja volt az iskolának, mostanában évente tízzel kevesebben voltak. Viszonylag jó állapotú az iskolaépület, de egy tornaterem nagyon hiányzik, és persze szerencsésebb lenne, ha nem kettő, hanem egyetlen épületben folyna az oktatás. A gyerekek eredményei azt bizonyítják, hogy egy kis, falusi iskolának is van létjogosultsága. Sőt, az itteni családias légkört hiába keresnénk egy városi nagy iskolában. Minden évben sok jó eredményt érnek el az országos versenyeken, a sport, természettudományok, történelem körében is. A vetélkedőkről, tanulmányi versenyekről dobogós helyezéssel érkeznek haza a diákok. Megyei versenyeken is sikerrel indulnak, és a kistérségben is tarolnak. Az országos levelező versenyen is jeleskedtek. A devecseri művészeti alapiskolának tagja a kertai intézmény, néptáncot és rajzot is tanulnak a gyerekek. Nagy segítség, hogy az iskola alapítványa fizeti a művészeti oktatás tandíját és a versenyeken való részvétel költségeit is állja, így az ország minden pontjára eljuthatnak a diákok. Az iskola jó kapcsolatot ápol a szülőkkel, a szülői munkaközösség remekül működik, a helyi vállalkozók pedig az iskolai rendezvényeket támogatják. A szakkörökben azonban akár zenét és számítástechnikát is tanulhatnak a gyerekek, és szívesen lovagolnak is. Az évtizedek során kialakult hagyományrendszer épülésüket, meggyökeresedésüket szolgálja. Integrált oktatás folyik az iskolában, a tanulók egyharmada hátrányos helyzetű. 13 pedagógus dolgozik az iskolában, jó a szakos ellátottság. (Forrás: A település oktatási nevelési intézményei: Kertai Általános Iskola 8492 Kerta, Kossuth Lajos utca 6.

25 OM azonosító: Intézmény vezetője: Dukay István telefon: 06/88/ Tankerület: KLIK Devecseri Tankerülete Tankerületi kód: Ellátott feladatok: általános iskolai nevelés-oktatás (alsó és felső tagozat) Kertai Közös Fenntartású Óvoda 8492 Kerta, Kossuth utca 31 OM azonosító: Intézmény új vezetője: Grossné Árva Katalin telefon: 06-88/ táblázat: Az általános iskolás tanulók száma Kertán Év 2014 Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (db) 9 Általános iskolai osztályok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (db) 8 Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) 101 A napközis tanulók száma a nappali oktatásban az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) (fő) 56 Általános iskolai főállású pedagógusok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) 16 Más településről bejáró általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (fő) 60 Számítógépek száma az általános iskolai feladatellátási helyeken (db) 20 Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (fő) - (Forrás: 6. táblázat: Az óvodás gyerekek száma Kertán Év 2014 Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő) 60 Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő) 38 (Forrás:

26 Művelődés, kultúra A Kertán könyvtár és művelődési ház is működik, a Kossuth L. utcai általános iskola emeletén pedig helytörténeti gyűjtemény tekinthető meg, Süle Sándor hagyatékából. A községben évente megrendezésre kerülő programok a következők: Gyereknap: május utolsó vasárnapja Főzőverseny: július második szombatja Falunap: augusztus első hétvégéje Mikulásváró rendezvény Adventi rendezvénysorozat A hagyományokat ápoló kulturális csoportok, egyesületek a lakosság identitás tudatát, helyhez kötődését segítik. 7. táblázat: Művelődési és kulturális események résztvevőinek száma Kertán Év Rendszeres művelődési foglalkozások száma (db) Rendszeres művelődési formákban résztvevők száma (fő) Kulturális rendezvények száma (db) Kulturális rendezvényeken részt vevők száma (fő) (Forrás: A községben több civil egyesület van. Iskolánkért, Gyermekeinkért Alapítvány közhasznú szervezet (intézményi,oktatási) 8492 Kerta, Kossuth L. u. 6. képviselő: Szili Edina A kertai iskola oktató-nevelő munkájának segítése. Kertai Összefogás Közalapítvány 8492 Kerta, Dózsa Gy. u. 60. képviselő: Bolla László elnökhely., Kristóf Norbert elnök Kerta község közhasznú tevékenységeket végző szervezeteinek anyagi támogatása, új közélet gazdagító kezdeményezések felkarolása. Községi SE Kerta (sport) 8492 Kerta, Dózsa Gy. út 36. képviselő: Nagyné Nyögéri Éva

27 Magyar Fogyatékosok Lovas Sportszövetség Egyesület (sport,érdekképviselet) 8492 Kerta, Kossuth L. utca 25. képviselő: Topár Zsolt A fogyatékkal élők társadalomban elfoglalt helyzetének, életminőségének és közérzetének javítása a lovassport eszközével. A Szövetség ezen célok megvalósulását a fogyatékosok lovassportjával, a fogyatékos lovas sportolók versenyein való sikeres részvétel előkészítésével látja megvalósítandónak. (Forrás: Sport, kikapcsolódás A fiatalok focicsapata a megyei másodosztályban rúgta a bőrt, illetve a szép, gondozott helyi sportpályán. Sportegyesületének labdarúgó szakosztálya és lovas szakosztálya működik. A lovassport másik szervezője községünkben a Magyar Fogyatékosok Lovas Sportszövetség Egyesülete Egészségügy Az egészségügyi ellátást a helyben élő háziorvos, a védőnő és hetente háromszor fogászati rendelés biztosítja. (Forrás: Az önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, fogorvosi alapellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról védőnői ellátásról iskola-egészségügyi ellátásról. Az egészségügyi ellátás helyben a háziorvosi praxison keresztül valósul meg. A vállalkozó háziorvos illetve a háziorvosi szolgálatot az Országos Egészségbiztosító Pénztár finanszírozza. Az ellátás a lakosságszámtól függő fix finanszírozás, amit kiegészít a kártyával bejelentkezett betegek utáni teljesítménydíjazás. Szakorvosi ellátás ambulánsan a térségi szinten működő járóbeteg-ellátáson, kórház Ajkán, pszichiátria Sümegen, Ajkán és Veszprémben teljes körű ellátás biztosított. A legközelebbi gyógynövénybolt Ajkán található. Állategészségügyi ellátás Devecserben érhető el.

28 Háziorvosi Szolgálat Tel: 06-88/ Orvos: Dr. Váradi István Tel.: 06-30/ Rendelés: Hétfő 8-11 Kerta Kerta Kedd 8-12 Kamond Kerta Szerda 8-11 Kerta Üzemorvosi rendelés Csütörtök 8-11 Kerta Péntek 8-12 Iszkáz Kerta Beteg előjegyzés rendelési időben a 06-88/ telefonszámon. Központi Ügyelet: Devecser, Miskei u. 1 Telefon: 06-88/ Hétköznap tól másnap reggel 8.00-ig. Szombat-vasárnap és ünnepnapokon 8.00-tól másnap reggel 8.00-ig. Betegjogi Képviselő: Antal Géza, elérhető az ajkai kórházban kedd 13-tól 16 óráig. Telefon: 06-88/ (Forrás: 8. táblázat: Egészségügyi ellátásban résztvevők száma Kertán Év 2014 Működő háziorvosok száma én (fő) 1 Betöltött védőnői álláshelyek száma (db) - Háziorvosi szolgálathoz tartozó körzeti ápolónők száma (fő) 1 A háziorvosok által ellátott szolgálatok száma (szolgálat) 1 Felnőttek és gyerekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma (szolgálat) 1 A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen (eset) 9429 A háziorvosi ellátásban a rendelésen megjelentek száma (eset) 9277 A háziorvosi ellátásban a lakáson történt beteglátogatás (eset) 152 (Forrás:

29 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások lehetséges alanyai általában a kedvezőtlen életkörülmények között élők közül kerülnek ki, közülük is elsősorban az idősek, a betegek, a fogyatékosok és a hajléktalanok. A statisztikai adatok felhívják a figyelmet arra, hogy csökken a születések száma, növekszik a születéskor várható életkor, ezáltal a gyermekkorúak aránya országos viszonylatban fokozatosan csökken, az idős (60 éven felüli) korosztályé emelkedik. A szociális ellátó rendszer legnagyobb célcsoportját az idős korosztály adja. A 60 évesek és idősebbek aránya 2011-ben a községben elérte a 22%-ot. A lakosság korösszetétele, öregedése, az aktív népesség társadalmon belüli csökkenő aránya, jövedelmi viszonyai meghatározzák a szociális szolgáltatások iránti keresletet. 9. táblázat: Nyugdíjban, árvaellátásban, megváltozott munkaképességűek járadékában részesülők Év 2014 Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak száma (fő) 49 Korbetöltött rokkantsági nyugdíjban részesülő férfiak száma (fő) - Korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülő férfiak száma (fő) - Árvaellátásban részesülő férfiak száma (fő) 1 Egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesülő férfiak száma (fő) - Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülő férfiak száma (fő) 71 Öregségi nyugdíjban részesülő nők száma (fő) 75 Korbetöltött rokkantsági nyugdíjban részesülő nők száma (fő) - Korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülő nők száma (fő) - Árvaellátásban részesülő nők száma (fő) - Egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesülő nők száma (fő) - Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülő nők száma (fő) 106 Özvegyi és szülői nyugdíjban részesülő nők száma (fő) 8 (Forrás: A település nem rendelkezik idősek otthonával. Szociális alapszolgáltatásban és nappali ellátásban foglalkoztatottak száma 2014-ben 1 fő volt. A falu vezetése az idősekre is gondol, bár falugondnok nincs, aki igényli, az kap ebédet, és sokan élnek a jelző rendszeres segítségnyújtás lehetőségével is. (Forrás:

30 10. táblázat: A szociális ellátásra vonatkozó adatok Év Szociális étkeztetésben részesülők száma (fő) Házi segitségnyújtásban részesülők száma (fő) Idősek nappali ellátásában engedélyezett férőhelyek száma (db) Idősek nappali ellátásában részesülők száma (fő) Szociális alapszolgáltatásban és nappali ellátásban foglalkoztatottak száma összesen (fő) Szociális alapszolgáltatásban és nappali ellátásban foglalkoztatottak közül ápolási, gondozási munkát végzők száma (fő) (Forrás: Közbiztonság Az Ajkai Rendőrkapitányságról kinevezett körzeti megbízott (8492 Kerta Kossuth utca 5., Telefonszám:+36 (30) látja el a község rendőri feladatait (Forrás: Jól működik a polgárőrség, talán ennek is köszönhető, hogy jó a közbiztonság. 11. táblázat: Kerta közigazgatási területén belül bekövetkezett balesetek száma Év Halálos közúti közlekedési baleset (eset) Súlyos sérüléses közúti közlekedési baleset (eset) Könnyű sérüléses közúti közlekedési baleset (eset) Összes személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset (eset) (Forrás: Gazdasági helyzet A térség gazdasági életében az ipari és a mezőgazdasági tevékenység hagyományosan egyaránt fontos szereppel bír. A mintegy 130 évre visszatekintő szénbányászat az Ármin banya bezárásával 2004-ben megszűnt. Halimba térségében bauxitbányászat folyik. Az országban egyedül Úrkúton működik mangánbánya. A térségben korábban működő homok- vagy kőbányák, illetve kavicsbányák helyén ma jelentős tájsebek, bányagödrök találhatók, melyek rekultivációja szükséges. A Marcal völgyében tőzeglelőhelyek vannak.

31 Mezőgazdaság Mezőgazdasági termelés céljára legalkalmasabb terület a Marcal-medence, valamint a 750 ha területű Somló-hegy, amely sajátos mikroklímájával országosan is kiemelkedő minőségű borvidék Kislőd környéke a térségben a legjobb minőségű burgonyatermő terület. A térség a Közép-Dunántúli program alapján, vegyes mezőgazdasági-ipari gazdasági szerkezetű térségnek tekinthető. Az ipari termelés hosszabb távon mind csökkenő részt fog magáénak tudni a térségi foglalkoztatási szerkezetből. Várhatóan a csekély munkaerő-igényű termelési ágak lehetnek a térség iparának mozgatórugói, az Ajkai Ipari Parkban megtelepedő cégek is ezt támasztják alá Ipar Ajka térségében hagyományosan az ipari termelés meghatározó. A szén-, bauxit-, mangánércbányászat, alumíniumkohászat, alumínium-feldolgozás, elektronika félévszázados, az üveggyártás évszázados hagyományokkal rendelkezik. A térség munkavállalóinak jelentős része dolgozik az iparban. Jelenleg az ipari foglalkoztatás nagy része Ajkára korlátozódik, de Ajkán kívül Devecserben, Úrkúton, Halimbán is zajlik még ipari jellegű tevékenység Szolgáltatás, kereskedelem 12. táblázat: Kerta kereskedelmi egységei Év Élelmiszer vegyesüzletek és áruházak száma (db) 1 Vegyesiparcikk-üzletek és áruházak száma (db) Kiskereskedelmi üzletek száma (db) Üzemanyagtöltő állomások száma (db) (Forrás: A néhány nagy és a több kisebb vállalkozás közel háromszáz munkahelyet biztosít. Van fémmegmunkáló üzem, betonáru gyártó, fűrész-, bútorüzem és pulykatelep is a községben. Miattuk is nagyobb az átmenő forgalom, mint egy ekkora faluban általában, de ez nem zavarja a lakosságot. Aztán a gazdálkodás is divatos még errefelé, sokaknak ad megélhetést a búza, árpa, napraforgó, repce. Valamikor a téeszes időkben komoly krumpli termelő vidék is volt, mára azonban azzal felhagytak a gazdák. (Forrás: A településen napjainkban összesen 62 vállalkozás, cég működik, melyek tevékenysége sokszínű, a munkahelyek biztosításán túl sokféle szolgáltatást nyújtanak a lakosság számára. (Forrás: Kertán az alábbi szolgáltatási egységek működnek:

32 Kereskedelmi lánc áruházak: Coop ABC Áruház: Kerta Dózsa Gy. út 47. Coop Mini: Kerta Kossuth Lajos u. 2. Dohánybolt Trafik Dohánybolt Cigaretta Dohányáru Cím: 8492 Kerta, Dózsa György utca 47. Magyar Posta Zrt. Posta Postai szolgáltatás Levélfeladás Csomagszállítás Cím: 8492 Kerta, Kossuth utca 3. B3 TAKARÉK szövetkezet Takarékszövetkezet Betétgyűjtés, Hitel, Hitelezés, Lakáscélú hitel Cím: 8492 Kerta, Kossuth utca 4. DIEBOLD Kft. ATM Cím: 8492 Kerta, Kossuth utca 4. Lumber Fa és Ipari kereskedelmi Kft Fafeldolgozás Cím: 8492 Kerta, Vasútállomás u. 1 ATLASZ Betonárut gyártó és Faipari Kft Építési betontermék Betongyártás Cím: 8492 Kerta, Vasútállomás Licit Bútorgyártó és Szolgáltató Kft Bútorkereskedelem Ügynöki nagykereskedelem Háztartási termék Cím: 8492 Kerta, Dózsa u. 58. Licitform Falemezgyártó és Kereskedelmi Kft Falemez gyártás Cím: 8492 Kerta, Dózsa György u. 58. (Forrás: (Forrás: Vendéglátás, idegenforgalom, turizmus Kerta nevezetességei:

33 Dabrókai Csárda: a község határában, a Marcal folyó közelében található. A csárda régi bakonyi betyárvilág egyik jellegzetes emléke, melynek neve gyakran volt olvasható a régi, szegénylegények ellen indított perek jegyzőkönyveiben. Evangélikus templom: 1743-ban az oratórium fából és növényi falakkal készült el, 1792-ben épült a templom, 1887-ben orgonát, szószéket vett a gyülekezet Pápáról. Katolikus templom: XVIII. század második felében épült meg a mostani formája. Műemléki védelem alatt áll, szentélye gótikus, XV. századi hajója barokk. Emeletes iskola: 100 éves épület, katolikus iskola volt. Iskola: 1962-ben épült, 1964-ben körzetesített iskola lett ben épült az új része,1993-ban beépítették a tetőteret, itt kapott helyet a több mint kötetszámú könyvtár, amely a községi és iskolai könyvtárból jött létre. Az épület falán két emléktábla van elhelyezve, az egyik az iskola fennállásának 300. évfordulójára (1993), a másik Süle Sándor születésének 100. évfordulójára (2008). Süle Sándor: ( ) Pedagógus, helytörténész, Kertán született től nyugdíjba vonulásáig Kertán tanított, 1946 után körzeti tanfelügyelő, 1951-től a kertai iskola igazgatója. Aktív résztvevője volt a szakmai szervezetek munkájának, és Kerta község közéletének től rendszeresen jelentek meg írásai és tanulmányai, amelyekben az iskolai nevelés és a helytörténeti kutatás legfontosabb kérdéseivel foglalkozott. Helytörténeti gyűjteményeinek jelentős részét a kertai iskolának ajándékozta, amelyet állandó kiállításon mutatnak be ben jelent meg A felszabadult Kerta 10 éve című monográfiája, amely 1945 után az első helytörténeti könyv volt. I.-II. világháborús és 1956-os emlékmű: a katolikus templom kertjében áll, 1991-ben az önkormányzat állíttatta, rajta az I. és II. világháború és az 1956-os események áldozatainak nevével. (Forrás: táblázat: Kerta községben a szórakozó és vendéglátó helyek száma Év Vendéglátóhelyek száma (db) Éttermek, büfék száma (db) (Forrás: Kertát több erdő övezi, amelyen keresztül az út nyáron is árnyékos, hűvös. Határában lovasiskola várja az érdeklődőket Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet A településen nem jellemző a munkanélküliség. A lakosok részben a helyi üzemekben, részben a környék nagyobb településein, főleg Devecserben és Ajkán vállalnak munkát.

34 Kerta nyilvántartott álláskeresőinek száma 2014-ben összesen 29 fő, 16 férfi és 13 nő. Végzettség szerint túlnyomórészt (27 fő) a fizikai foglalkozásúak közül kerül ki, ezt követi (16 fő) szakközépiskolai, gimnáziumi végzettséggel rendelkező személy, de van emellett általános iskolai végzettséget sem megszerzett álláskereső is (6 fő). Kor szerinti megoszlásban az év közöttiek vannak a legtöbben (összesen 9 fő). (Forrás: táblázat: Kertai álláskeresők végzettség szerint Év Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) napon túli nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) 22 Egy éven túl nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) 9 Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 2 Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Szakmunkás végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Szakiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Főiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Egyetemi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Fizikai foglalkozású nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Szellemi foglalkozású nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma (fő) (Forrás: táblázat: Kertai álláskeresők korosztály szerint Év A 0-18 éves nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 2 1 A éves nyilvántartott álláskeresők száma (fő) A éves nyilvántartott álláskeresők száma (fő) A éves nyilvántartott álláskeresők száma (fő) A éves nyilvántartott álláskeresők száma (fő) A éves nyilvántartott álláskeresők száma (fő) A éves nyilvántartott álláskeresők száma (fő) A éves nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

35 A éves nyilvántartott álláskeresők száma (fő) A éves nyilvántartott álláskeresők száma (fő) A 61-X éves nyilvántartott álláskeresők száma (fő) (Forrás: A környező városokban és a kertai vállalkozásokban dolgozik az aktív munkavállalók jelentős része A munkanélküliség elenyésző, 3,2 százalékos. Aki akar, az tud is dolgozni. Az öt közfoglalkoztatott rendben tartja a település közterületeit, amelyekből akad bőven. (Forrás: Infrastrukturális helyzet A vezetékes víz, villany és gáz valamennyi belterületi háztartás részére hozzáférhető, telefonellátottsága is sokat javult. Kerta jellegzetes mezőgazdasági település, amely magán őrzi a történelmi múlt nyomait. Infrastruktúrája fejlődő: vízvezeték hálózata teljes, vezetékes gázt fogyasztó lakások alig haladja meg a 36 %-ot, a bekapcsolt lakások száma folyamatosan nő, telefonellátása is jó. A környező településekkel szilárd burkolatú út köti össze Ivóvíz-ellátás, vízgazdálkodás A község ivóvízellátása a Bakonykarszt Rt. által üzemeltetett kertai kistérségi vízmű rendszerről történik. A vízellátást 3 rétegvizes kút biztosítja, kataszteri jelzésük K-5, K-6, és K-7. A település vízigénye kb m 3 /év. A kertai vízmű védőterületének meghatározására még nem került sor. A települések nem érintik más vízbázis védőterületét sem. Az ivóvízhálózatba bekötött háztartások száma 244, a településen nincs vezetékes vízzel el nem látott lakás. A településen 8 db közterületi kifolyó van. A kertai vízmű a 0162/1 helyrajzi számon található. Kerta község vízellátása mellett biztosítja Apácatorna, Iszkáz, Karakószörcsök és Tüskevár települések ellátását is, összesen mintegy 1118 lakossági és közületi fogyasztót lát el évente kb m 3 ivóvízzel Az ivóvíz-ellátásra felhasznált rétegvizek minősége stabil, tisztítás nélkül közüzemi szolgáltatásra alkalmasak. A vízmű telepen csak fertőtlenítés történik, hogy elkerüljék az ivóvízhálózatban a bakteriális fertőzés veszélyét. 16. táblázat: Kerta ivóvíz-hálózata Év Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége (1000 m 3 ) 15,8 15,7 16,3 15,5

36 Összes szolgáltatott víz mennyisége (1000 m 3 ) 33 Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) 244 (Forrás: 41,4 21,7 19, Csatornahálózat, szennyvíztisztítás Az ivóvizet - mint az élet alapvető elemét - elsősorban kommunális vízként (a háztartásokban, úgymint mosás, takarítás stb.) használjuk fel, amely során a háztartásokban felhasznált víz elszennyeződik. Az így keletkező szennyvizek elszikkasztása a talajvizet terheli, a szippantott szennyvizek illegális ürítései a talajt ill. talajvizet, míg a nyers, előtisztított ill. tisztított szennyvizek elvezetése a felszíni vizeket veszélyeztetik. Kerta legnagyobb problémája és a következő évek kiemelt feladata a szennyvízelvezetés és elhelyezés megoldása. A település jelenleg nem rendelkezik szennyvízelvezető csatornahálózattal, ezért a közintézmények és a lakóépületek jelenlegi szennyvízkezelési rendszere a továbbiakban nem tartható. A szikkasztó aknák - ha működőképesek környezeti ártalmat jelentenek a talajvíz szennyezésével. Ha már eltömődtek, a zárt tárolómedencékkel egyenrangúan egyre növekvő költséget jelentenek a szennyvízszippantás és elszállítás miatt. Kerta község 10 db zárt szennyvíztárolóval rendelkezik, amelyek az önkormányzati intézményekhez tartoznak. Ezeken kívül a szikkasztók becsült száma kb A településen évente kb m 3 szennyvíz keletkezik. A folyékony hulladék elszállításra kerülő becsült mennyisége a szikkasztás miatt ennek kb. 8,5%-a. Az 1/2015. (I. 28.) számú önkormányzati rendelet előírása alapján a szennyvíz összegyűjtésével, elszállításával és ártalmatlanító helyre történő elhelyezésével kapcsolatos közszolgáltatás teljes körét Temesvári Zoltán egyéni vállalkozó, 8460 Devecser, Arany J. u. 18., látja el a Kerta község képviselő-testületével kötött szerződés alapján Villamos energia- és gázellátás Kerta villamos energia ellátása jelenleg teljes körűen megoldott. Az energia ellátás 20 kv-os szabadvezetés hálózatról történik. A belterületek áramellátottsága 100 %-os. A szabadvezetéki primer hálózatra telepített transzformátorok biztosítják a lakossági és kommunális elektromos energiát. A kisfeszültségű közüzemi hálózat sugaras hálózatképű, szabadvezetékes valamint részben szigetelt kábeles. Az épületek csatlakozó vezetéke sodronyra rögzített szigetelt légkábel egy vagy háromfázisú kivitelben. A hálózatok beton oszloposak, de vannak faoszlopos leágazások is.

37 A jelenlegi hálózat és a transzformátorok kielégítik a község elektromos-teljesítmény igényét az elkövetkezendő időszakban. Az oszlopra rögzített közvilágítási lámpák nátriumgőz fényforrásúak. A település gázfogadó állomása megfelelő. A középnyomású hálózatról nyomásszabályzókon jut a gáz a fogyasztókhoz. Leterhelése nem teljes, tovább hálózatfejlesztés a meglévő rendszerhez kapcsolódva lehetséges. A földgázenergia hatékony felhasználása egyrészről gazdasági kényszerűség, másrészről környezetvédelmi igény. Kevesebb földgázfelhasználás esetén a környezetbe jutó szennyeződések is csökkenthetők. 17. táblázat: Kerta villamosenergia- és gázellátása Év Háztartási villamosenergia fogyasztók száma (db) A háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége (1000 kwh) Villamosenergia-fogyasztók száma (db) Szolgáltatott összes villamosenergia mennyisége (1000 kwh) Háztartási gázfogyasztók száma (db) 94 Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (átszámítás nélkül) (1000 m3) Az összes szolgáltatott gáz mennyiségéből a háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége (átszámítás nélkül) (1000 m3) Az összes gázcsőhálózat hossza (km) Összes gázfogyasztók száma (db) A háztartási gázfogyasztókból a fűtési fogyasztók száma (db) (Forrás: , 4 150, 8 244, 1 84,3 72,3 79,9 66,4 13,3 13,3 13,3 13, Hulladékgazdálkodás Kerta lakásállománya 244 volt közötti KSH adatok szerint. Ebből a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 2011-ben 217 db, 2012-ben 215 db. volt. Az 1/2015. (I. 28.) számú önkormányzati rendelet előírása alapján a települési szilárd hulladék gyűjtését, elszállítását, előkezelését, tárolását, hasznosítását, ártalmatlanítását Kerta község közigazgatási területén az AVAR Ajka Városgazdálkodási Kft végzi. A települési szilárd hulladék környezetkárosítást kizáró módon történő ártalmatlanítását, az elkülönítetten gyűjtött hulladék begyűjtését, előkezelését, hasznosításra történő átadását az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Kft (ÉBH Kft) 8200 Veszprém, Házgyári út 1. biztosítja. Az elkülönítetten gyűjtött hulladék előkezelése, valamint hasznosításra történő átadás az AVAR Ajka Városgazdálkodási Kft válogatóművében történik. A települési szilárd hulladék a

38 Királyszentistváni Hulladékkezelő Központban kerül elhelyezésre. Évente 1 alkalommal a lakosság kérésére a közszolgáltató a lomtalanítást elvégzi. Szelektív hulladékgyűjtés Az AVAR AJKA Nonprofit Kft. a szelektív hulladékgyűjtés további fejlesztéseként Kertán is bevezeti a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést, melynek igénybevételéhez, háztartásonként egy darab 240 literes kuka-edényt térítésmentesen biztosít, amelynek ürítése is ingyenes. A lakosság az önkormányzati hivatalban március 17-ig igényelhette a 240 l-es, emblémával ellátott kuka-edényt, amelynek átvételi időpontjáról később kap értesítést. Az edényen részletes tájékoztató felirat látható a kukába külön gyűjtendő hasznosítható hulladékfajtákról. Ezeket a hulladékokat a gyűjtőedényzetbe vegyesen rakhatják, mert begyűjtés után a válogatócsarnokban választják szét anyagfajtánként és tömörítés-bálázás után adják át feldolgozó, hasznosító partnereknek. Az alábbiakban felsorolt hulladékokat gyűjthetik az üveg kivételével, a 240 l-es kukába: - Műanyaghulladék: műanyag (PET) italos palack kilapítva; flakonok: tisztító és kozmetikai szerek flakonjai kiöblítve (mosogatószer, tusfürdő, testápoló stb.) - Italoskarton-doboz: tejes, gyümölcsleves többrétegű italoskarton-doboz tisztán és kilapítva. - Fémhulladék: alumínium italos dobozok; alufólia, alumínium tálca; konzervdoboz és egyéb fém élelmiszercsomagolások tisztítva. - Papírhulladék: kisebb papírdobozok teás, sajtos stb. a nagyobb kartondobozokat a gyűjtőnapokon a kuka mellé vagy a gyűjtőszigeteken a papiros konténerekbe helyezhetik. Kertán a 240 l-es edények gyűjtőnapja minden hónap harmadik csütörtök tehát első alkalommal április 21., a továbbiakban pedig május 19., június 16., július 21., augusztus 18., szeptember 15., október 20., november 17., december 15. (Forrás: táblázat: Kerta hulladékszállítási adatai Év Összes elszállított települési szilárd hulladék (tonna) 133,9 A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék (tonna) Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma (db) 217 (Forrás: Lakossági hulladékkezelés 123,2 122,9 124,6 133,5 120,9 119,9 122,1 Az Avar Ajka Kft. alaptevékenységét a kommunális szolgáltatás területén látja el az Északbalatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Rendszer részeként, elsősorban a lakosság részére, illetve ipari társaságok és intézmények számára végzi a kommunális hulladék szállítását, ártalmatlanítását. A lakosság által igénybe vett hulladékkezelési közszolgáltatási tevékenységet a helyi 215

39 önkormányzatokkal kötött szerződésekben rögzítettek szerint végezzük. Ez a szerződés szabályozza a gyűjtési napokat, az igénybe vehető edényt, a többletszolgáltatásokat és a díjakat is. (Forrás: tev%c3%a9kenys%c3%a9g.html) Észak Balatoni Hulladékgazdálkodási Projekt Elkészült az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Projekt (Tiszta Európa Program) legnagyobb fejlesztése, a Királyszentistván külterületén épült modern hulladékkezelő központ. A projekt legnagyobb beruházása közel 14 hektáros területen épült meg 16 hónap alatt mintegy 8 milliárd forint összköltséggel. (A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja szerint 4,7 milliárd forint). Az uniós támogatással megvalósuló projekt keretében 158 Veszprém megyei településen lesz lehetőség a szelektív hulladékgyűjtésre és a biztonságosabb a hulladékkezelésre. A létesítmény, amely egy válogatót, mechanikai kezelőcsarnokot, biológiai stabilizálót, valamint szigetelt depóniákat is tartalmaz, az Észak-balatoni térség 158 településének korszerű, környezetkímélő hulladékfeldolgozását, illetve tárolását oldja meg. A beruházás ötven százalékát az Európai Unió, negyven százalékát a magyar állam, tíz százalékát az Észak-Balatoni Hulladéktársulás biztosította. A királyszentistváni hulladékkezelő ipartelep Európa egyik legmodernebb ilyen létesítménye. Évente 120 ezer tonna hulladék feldolgozását, illetve elhelyezését oldja meg. Az öt gyűjtőkörzetben (Veszprémben, Tapolcán, Ajkán, Balatonfüreden, illetve Pápán) felhalmozódott hulladékot tömörítés után zárt konténerekben ide szállítják, majd a válogatócsarnokban szétbontják. A könnyebb hulladékot aprítják, a nehezebb szerves anyagokat biológiai kezelőben 21 napon keresztül hatvan Celsius-fokos hőmérsékleten érlelik. Az így már gyakorlatilag komposztminőségű szemét kerül a szigetelt helyiségekbe. Egy külön klimatizált térben tizenkét cellában tizenkét ember válogatja ki az újrahasznosítható anyagokat. A folyamat végén csak a semmire sem használható hulladék marad a konténerekben. Az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Projekt 300 ezer embert érint a térségben, és szinte a megye teljes egészét lefedi, kivéve Várpalotát és környékét, illetve néhány északi falut. A számadatoknál fontos megjegyezni, hogy Királyszentistvánra évente 120 ezer tonna hulladékot szállítanak majd, ezenkívül további 30 ezer tonna szelektíven gyűjtött hulladék érkezik közúton. A hulladéklerakó építése előtt nagy vitákat kavart a beruházás a falu lakossága körében. Végül úgy engedélyezték a telepet a helyiek, hogy kikötötték: legalább olyan szintű és minőségű technológiát alkalmazzon, mint amilyen az osztrák Gráz város hulladéklerakója. A létesítményben modern számítógépes rendszert használnak a méréseknél, a levegőszűrő és - cserélő technika pedig megakadályozza, hogy bármilyen kellemetlen szag- vagy zajhatás érje a környező településeken élőket - állítja a társulás elnöke. (A területen érezhető szag nem a hulladéklerakóból, hanem a Nitrokémia zagytározóiból, ülepítő tavaiból származik.) A lakossági szemetet közúton szállítják Királyszentistvánra, azonban ez az elnök szerint nem jelenti a teherforgalom növekedését. (Számítások szerint naponta 11 teherjárművel több halad majd át a környező településeken.) A környezetbarát megoldás a vasúti szállítás lenne, ennek

40 megoldására már vannak tervek és számítások. A depóniát 25 évre tervezték, valamint van egy tartalék terület, ami megfelelő szigetelés kialakítása után újabb 25 évre megfelelő. Minden attól függ, hogy mennyire tudják kiszűrni a hasznosítható anyagokat. A hulladékkezelő július elsejétől úgynevezett üzempróba alatt működik, vagyis ez idő alatt minimális hulladékot szállítanak csak Királyszentistvánra. Július végétől kezdődik a próbaüzem három hónapos időtartamra. A tényleges működés január elsején indul be. Abban az esetben, ha valamiért le kellene állni, a megyében három hulladéklerakót is igénybe tudnak venni. A komplex hulladékgazdálkodási rendszer az alábbi elemekből épül fel: - A szelektív- és kevert hulladék gyűjtő rendszer és elemei. Ennek keretében 400 db új szelektív hulladékgyűjtésére alkalmas gyűjtősziget létesül a Társulás működési területén. Ez azt jelenti, hogy a beruházás eredményeképpen jelentősen nő azon települések száma, ahol a térségben szelektíven lehet gyűjteni a hulladékot. A gyűjtőszigetek végső helyének kiválasztása a helyi önkormányzatokkal egyeztetve történik. A beruházás költségei között szerepelnek azok a járművek és konténerek is, melyek a hulladékot a regionális telepre szállítják. - Átrakó állomások - válogatók. Az ajkai, pápai és tapolcai gyűjtőkörzetekből átrakó állomásokra kerül a begyűjtött hulladék, ahonnan tömörítve, zárt szállítókonténerekben kerül a regionális telepre. Ezeken a telepeken történik a szelektív gyújtőszigetekről beszállított hulladék feldolgozása is. - Komposztáló. Feladata a Balatonfüreden és térségében keletkező jelentős mennyiségű kerti hulladékot feldolgozása. - Mobil építési törmelék feldolgozó. A törő és osztályozó berendezés Veszprémben létesül. Feladata a térségben keletkező, eddig csak lerakásra alkalmas építési törmelék, feltöltésekben, útalapban, rekultivációs alaprétegekben felhasználható anyaggá alakítása lesz. A berendezést a nagyobb építkezések helyszínére szállítva, ott végezhető el a feldolgozás - Regionális Hulladékkezelő telep. A feldolgozó körzetei, kapacitása A telepre a térség öt gyűjtőkörzetéből (Ajka, Balatonfüred, Pápa, Tapolca és Veszprém), összesen 158 településről érkezik majd a hulladék. A telepre (amely a hulladék-feldolgozó üzemből, a depóniából és a későbbi, esetleges fejlesztéshez szükséges tartalék területből áll) az ajkai, tapolcai és pápai gyűjtőkörzetekből átrakást követően, tömörítve, míg veszprémi és balatonfüredi körzetből átrakás nélkül érkezik a hulladék, zárt konténerekben. A telep tervezett kapacitása tonna / év lesz. A beszállított hulladék szétválogatásra kerül. Ennek során külön kezeljük majd a másodnyersanyagokat (fémek, műanyag, stb.), az energetikai célra felhasználható, de anyagában már nem, vagy csak aránytalanul nagy ráfordításokkal hasznosítható anyagokat (műanyag, fa, papír), a stabilizálandó szerves anyagokat és a továbbiakban már fel nem dolgozható anyagokat. Kerta az Ajka gyűjtőkörzethez tartozik. A hulladék feldolgozása

41 Az alkalmazott válogatási eljárás (szeparációs technológia) a legmesszebbmenőkig igazodik a környezetvédelmi igényekhez. A válogatás zárt üzemcsarnokban történik olyan módon, hogy a hulladék semmilyen formában sem kerülhet majd érintkezésbe a környezettel. A szerves anyag feldolgozását jelentő Mechanikai és Biológiai stabilizálás (MBH) során, a biohulladék szén-dioxidra és vízre bomlik. A folyamathoz szükséges levegő, szűrést követően (biofilter) kerül vissza a környezetbe. (A keletkező szén-dioxid üvegházhatása huszad része a metánénak, ami egy hagyományos lerakóban, a depóniagáz részeként felszabadul.) Itt az érlelés első szakasza zárt vasbetonkamrákban, míg az utóérlelés nyílt prizmákban történik. Az utóérlelésre kerülő anyag pedig már gyakorlatilag teljesen szagtalan lesz, további érlelésre pedig kizárólag csak mechanikai tulajdonságainak biztosítása miatt lesz szükséges. A stabilizálással nyert komposzt a rézsű takarására kerül felhasználásra. A füvesítést folyamatosan történik, így napról-napra növekszik majd a zöldfelület és az élőhelyek aránya. A projekt megvalósítása során végig szem előtt tartott cél, hogy a véglegesen lerakandó hulladék mennyisége csökkenjen. A működés első időszakában ez az összegyűjtött hulladék az összes hulladék mintegy 50%-át jelenti majd, amely a lerakó élettartamának közepére (10 év múlva) remélhetően 15 20%-ra csökken (elsősorban a szelektív gyűjtés elterjesztésének, a megelőzésnek és a másodnyersanyagok minél hatékonyabb kinyerésének köszönhetően). A lerakóra csak feldolgozást és mechanikai és biológiai stabilizálást követően kerül hulladék. Ennek eredményeképpen mérsékelten lesz csak érezhető a szag-, és depónia gáz (CH4 tartalmú gáz), táplálék hiányában pedig nem jelennek meg a madarak és a rágcsálók. A szél okozta kihordás - porzás elleni védekezésként gyorsan áthelyezhető, erős védőháló kerül kihelyezésre és a területen összegyűjtött csurgalékvizet is a depóniára locsoljuk vissza. A tájkép megóvása A tervezett létesítmény megvalósítása során elsőrendű feladat, hogy az csak minimálisan hasson a tájképre. Természetesen méreténél, földrajzi kiterjedésénél fogva a lerakó látható lesz a közeli települések (Királyszentistván, Vilonya, Papkeszi) egyes részei, valamint a lerakótól északi és déli irányban haladó alsóbbrendű közutak felől, ám kialakítása során maximális cél, hogy a lerakó csak alig váljon el a jelenlegi környezettől, hogy minél természetesebb része legyen a tájnak, a természetnek. Ezért védőerdőt telepítünk, amely a leginkább érintett települések (Papkeszi, Vilonya és Királyszentistván) felől öleli körbe majd a telepet. A védőerdő fái úgy kerülnek telepítésre, hogy azok együtt növekedjenek a lerakóval. A szorítótöltés, amelyik pedig körülveszi a területet, várhatóan mindig magasabb lesz a lerakónál (füvesítése folyamatosan történik majd), így lénygében egy újabb zöld dombbal lesz csak gazdagabb a környék. A depónia láthatóságát erősen befolyásolja az is, hogy kialakítására tagolt, dombos, ligetes terepen kerül sor. A tervezett többszintes védőerdő szélessége 30 méter lesz, telepítése a depónia építésével egy időben kezdődik. A terület hajdan őshonos fajaiból kialakított erdő együtt nő majd a lerakóval és az üzemelés első időszakában szinte teljesen eltakarja azt. A fák természetesen

42 nem tudják a lezárt depóniát teljesen elrejteni, de a szorítótöltés füvesítésével, az odatelepített cserjékkel a látvány egyáltalán nem lesz feltűnő. Mivel a szorítótöltés magassága a művelés során 2 méterrel meghaladja a lerakóban a hulladékréteg szintjét, így az a környékről semmiképpen nem lesz látható. (Forrás: ek/hullad%c3%a9kkezel%c3%a9s+k%c3%a9pek_10.aspx) 2.8. Környezeti elemek állapota Levegő Levegőszennyezőnek kell minősíteni származásuktól és állapotuktól függetlenül azokat az anyagokat, amelyek olyan mértékben jutnak a levegőbe, hogy azzal az embert és környezetét kedvezőtlenül befolyásolják, vagy anyagi kárt okoznak. A légszennyező forrásokat csoportosíthatjuk a kibocsátás módja szerint: Primer szennyező források, amelyek a szennyező anyagot termelik és a légkörbe juttatják Szekunder szennyező forrásoknak azokat nevezzük, ahonnan a levegőből egyszer már távozott, eltávolított, illetve a termelésből kivont szennyező anyagok ismételten a légkörbe kerülhetnek. Ilyenek a meddőhányók, az ipari létesítményeknek a talajra, utakra, növényzetre, épületekre ülepedett pora, amelyet a szél felkavar, a szeméttelepek, továbbá a szennyvizek, amelyekből az elnyelt gázok, oldószerek gőzei kidiffundálnak. A légszennyező források fő típusai a kibocsátás helye szerint: Pontszerű forrás A pontforrások (ún. koncentrált paraméterű források) azok, amelyeknél a légszennyező anyagok koncentrációja és a hordozó gázok térfogatárama, ezáltal a környezetbe lépő káros anyagok mennyisége egyértelműen meghatározható. A pontforrásokhoz tartozik a kémény, kürtő és szellőző. A pontforrás elnevezés arra utal, hogy a szennyező anyagok a terjedés-hígulási számítások szempontjából egy pontban lépnek ki a környezeti szabad levegőbe. Az ún. magas pontforrásoknál (erőművek, ipartelepek magas kéményei) a légkör természetes hígító-képessége az év nagy részében optimális mértékben tud érvényesülni. Felületi forrás A felületi (ún. szórt paraméterű vagy diffúz) forrásoknál a szennyező anyagokat kibocsátó felület nagysága ugyan meghatározható, de a hordozó gáz térfogata és sebessége nem, így a környezetbe kerülő anyagok mennyiségére csak közvetett mérések és számítások útján lehet

43 következtetni. Itt a meteorológiai viszonyok, pl. szélsebesség nemcsak a már kilépett szennyező anyagok hígulását, hanem a diffúz forrásokból történő anyagkibocsátást is jelentősen befolyásolják. A diffúz források lényeges alcsoportját képezik az ún. vonalas légszennyező források. Ide tartoznak a közutak, vasútvonalak, víziutak és légifolyosók. Ezeket a forrásokat az jellemzi, hogy szennyező hatásukat a rajtuk áthaladó járművek száma és egyedi kibocsátása határozza meg. Szennyező hatásuk mértéke közvetve ezen adatok mérésével és számítás útján határozható meg. A légszennyezés folyamata három jól elkülöníthető szakaszból áll, ezek: emisszió, transzmisszió immisszió. A különböző típusú forrásokból időegység alatt a környezeti levegőbe bocsátott szennyező anyag mennyiségét emissziónak nevezzük, értékét általában kg/h egységben adjuk meg. A kibocsátás koncentrációja (emissziókoncentráció, g/nm 3 ) a légszennyező anyagoknak a hordozó gáz normál térfogatára vonatkoztatott mennyisége. A második szakaszban, a transzmisszió során a levegőbe került szennyező anyagok hígulnak, ülepednek, fizikai és kémiai változásokon mennek át. A transzmissziót leíró összefüggéseket a légkörfizikai jelenségek mérése és értékelése útján számítják. A harmadik szakasz amely környezetünkkel, tevékenységünkkel közvetlen kapcsolatban van az immisszió a környezeti levegőminőség. A kibocsátott szennyező anyagoknak a talajközeli levegőben kialakult koncentrációját nevezzük immissziónak. Az emberi tevékenység során jelentős mennyiségben emittált (kibocsátott) légszennyezők a kéndioxid (SO2), a nitrogén-oxidok vagy nitrózus gázok (NOx), a szén-monoxid (CO), a szén-dioxid (CO2) és a szilárd anyag. A mezőgazdasági tevékenység részben ugyanolyan anyagokat juttat a levegőbe, mint amilyenek természetes körülmények között is keletkeznek. Emellett a mezőgazdaság kemikalizálódásával számos új, a természet egyensúlya szempontjából is sok veszélyt rejtő, különböző halmazállapotú anyag került alkalmazásra. Korábban a mezőgazdaság csak kismértékű, főleg helyi jelentőségű szennyező volt, ma azonban már a biológiai egyensúly szempontjából veszélyes légszennyező forrás. A mesterséges eredetű levegőszennyeződés legnagyobb részét a közlekedés, az ipari és az erőművi technológiák, valamint a háztartások tüzelése okozzák. Ezen források részaránya az idők során folyamatosan változik. Néhány évtizeddel ezelőtt az ipari tevékenység volt a fő légszennyező forrás, azonban a motorizáció ugrásszerű fejlődése következtében ma a közlekedés a legnagyobb szennyező. Az egyéb eredetű szennyeződések folyamatosan csökkennek az alábbi okok miatt: az ipari szennyezők szankcionálása, környezetbarát technológiák alkalmazása

44 kevésbé szennyező energiahordozók és körszerű tüzelőberendezések használata az erőművekben, iparban és a háztartási tüzelésben. Habár napjainkban a közlekedési eredetű légszennyezés a legnagyobb részarányú, a korszerűsödő gépjárműállomány a gépjárművek számának növekedése mellett sem növeli tovább a szennyezettséget. A közlekedés általában port, kormot, különféle szénhidrogéneket és származékait, kén-dioxidot, szén-oxidokat (CO, CO2) juttat a levegőbe. A robbanómotorok közül a dízel üzemű motorok kipufogógáza a magas nyomáson lezajló égés következtében nitrogén-oxidokban dús (NO, NO2, NOx). A gázolaj kéntartalma SO2 alakjában jelenik meg a kipufogógázokban. A benzin üzemű motorok kipufogógázai szén-monoxidot, benzingőzt, aldehideket, egyenes láncú és gyűrűs szénhidrogéneket tartalmaznak. A háztartási tüzelés, fűtés levegőszennyező hatásának fő oka a tökéletlen elégetés. Egységnyi tüzelőanyag mennyiség lényegesen több szennyeződést okoz, ha kis tüzelőegységekben égetik el, mintha korszerű nagyteljesítményű kazánokban égetik el. Szén használata esetén termelődik a legnagyobb mennyiségű, legtöbb fajta szennyező anyag. Előnyösebb az olajtüzelés, míg a gáztüzelésnél szilárd szennyeződés gyakorlatilag nem keletkezik, nő viszont a nitrózus gázok emissziója. A levegő minőségét a természeti tényezők mellett (talajviszonyok, uralkodó szélirány, csapadék, stb.) elsősorban a mezőgazdálkodás, a termelő -és szolgáltatóipar, a közlekedés, valamint a lakossági, ipari és közintézményi fűtési és egyéb energiaigény határozza meg. A mezőgazdaság főleg a gyér növény borítottságú időszakokban zajló kiporzással és az állattartó telepek szag- és bűzhatásával szennyezi a levegőt. Kerta Község területén levegőtisztaság-védelmi szempontból lényeges emisszió és imisszió források a legmeghatározóbbtól a legjelentéktelenebb hatásúig sorrendben: Közlekedés Ipar Lakossági fűtés Allergén porok Mezőgazdaság A vizsgálatok azt mutatják, hogy a legnagyobb légszennyező iparágak Magyarországon az energiaipar, a kohászat és a vegyipar. Az energiaiparon belül a szénerőművek jelentős kéndioxid kibocsátással üzemelnek, a kohászat szén-monoxid és szilárd anyag kibocsátása jelentős, a vegyipari az előző két iparágnál lényegesen kisebb mennyiségben bocsát ki légszennyező anyagokat, az innen kikerülő anyagok között viszont nagyon veszélyes anyagok is vannak. A közlekedés, szállítás rendszerint a nagyvárosokban, a sűrűn lakott területeken okoz számottevő és meghatározó légszennyezést és a történelmi városok azon belvárosi részein, amelyek áteresztőképessége és átszellőzése nem kielégítő.

45 A lakossági és intézményi tevékenységeknél elsősorban a fűtésből eredő légszennyezés a meghatározó. Ez olyan területen jelent levegőtisztaság-védelmi problémát, ahol a fűtés nagy kén- és hamutartalmú hazai szenek eltüzelésével történik és az üzemeltetett tüzelőberendezések nem korszerűek és a karbantartásuk sem megfelelő. A légszennyező anyagokat kibocsátó források alapvetően két csoportba sorolhatók: a pontszerű es a diffúz légszennyező források. Pontszerű légszennyező forrásokat jelentenek a gépkocsik kipufogói, a füstgáz kémények és a különböző elszívó kürtők. Ezek közös jellemzője az, hogy a légszennyező anyag kibocsátásuk mérésekkel egyértelműen meghatározható és kibocsátási határértékekkel szabályozható. A diffúz légszennyező forrásokat a különböző felületekről - alapanyag, késztermék tárolók, épületek csarnokok nyílászárói, tárolótartályok légzői, stb. - a környezeti levegőbe kerülő légszennyező anyagok jelentik. Egy településen belül jelentős diffúz légszennyező forrást jelent a tavasszal és ősszel végzett avar- és hulladékégetés. A diffúz légszennyező forrásokból a környezetbe kerülő légszennyező anyagok mennyisége nem mérhető, ennélfogva kibocsátási határértékkel sem szabályozott. A megelőzést a diffúz források megszüntetése jelenti, amire a különböző tevékenységek engedélyezése során kiemelt figyelmet kell fordítani. A levegő védelmével, a levegő tisztaságával kapcsolatos követelményeket a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokró1 szó1ó 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. A Korm. rendelet kimondja, hogy tilos a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz és az ezzel kapcsolatos követelményeket és szükséges intézkedéseket részletezi. A Korm. rendelet előírásainak betartatása a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság hatásköre. Bizonyos, a Korm. rendelet által részletesen nem szabályozott helyi specialitásokat a települési önkormányzatnak kell helyi rendelettel szabályozni. Ilyen lehel a hulladék és avar nyílttéri égetése, az állattartás helyi szabályozása olyan formában, hogy ebből zavar6 bűz, vagy légszennyező anyag ne kerüljön a környezetbe. A jelenlegi szabályozási rendszer szerint levegőtisztaság-védelmi zónákat kell kijelölni, amelyekben eltérő levegő tisztaság-védelmi követelmények állapíthatók meg. Kiadásra került a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet, amely a levegőterheltségi szint határértékeit és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit tartalmazza. A szálló por okozta szennyezés a település területén alapvetően mezőgazdasági időszakhoz köthető, valamint a közlekedési eredetű szálló por szennyezés jellemző. Erre vonatkozó levegőminőségi mérések mindezidáig. nem történtek. Közlekedésből eredő légszennyezés A közlekedésből származó levegőszennyezés nem számottevő, de mérés nem készült rá. Kerta km-es körzetében nincs olyan nagyobb település, ahol a légszennyezettségi értékek

46 elérhetik az egészségügyi határértéket. A település a 8. számú főúttól több mint 5 km-re fekszik. Indokolt tehát az a feltételezés, hogy a forgalmi eredetű légszennyezés nem haladja meg az egészségügyi határértékeket. A település kellően átszellőzött. A településen átvezető 8413-as összekötő út forgalomszámlálási adatai: 19. áblázat: Kertán áthaladó járművek forgalma a két összekötő úton Forgalmi adatok évre Jármű/nap sz út Jármű/nap sz út Összes forgalom Összes motoros forgalom Összes tehergépkocsi 9 13 Kis tehergépkocsi Személygépkocsi Autóbusz Motorkerékpár 5 1 Kerékpár Lassú jármű 5 1 (Forrás: galma.pdf) 20. áblázat: Kertai illetőségű járművek Járművek száma az üzemeltető lakhelye szerint 2014-ben db Személygépkocsik száma az üzemeltető lakhelye szerint (db) 201 Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma (db) 9 Teherszállító gépjárművek száma összesen (különleges célú gépkocsival együtt) (db) 31 Áruszállító tehergépkocsik száma (db) 20 Vontatók száma (db) 11 Benzinüzemű személygépkocsik száma (db) 151 Gázolajüzemű személygépkocsik száma (db) 50 (Forrás:

47 Mivel a Kertán nincs se automata, se manuális mérőállomás, ezért az alábbi koncentráció adatok a legközelebbi mérőállomások által mért értékek. Az elmúlt 3 év kibocsátási adatai a legközelebbi manuális mérőállomáson (Celldömölk) a következők: (Forrás: web.okir.hu) Szennyezőanyag 2012 (kg) 2013 (kg) 2014 (kg) 1 - Kén-oxidok ( SO2 2 0 és SO3 ) mint SO2 2 - Szén-monoxid Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag SZÉN-DIOXID ábra: A nitrogén-dioxid koncentráció az alábbiak szerint alakult az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) legközelebbi automata mérőállomása (Pápa) szerint 2015-ben (Forrás: Lakossági fűtésből eredő légszennyezés A településen 244 lakás található (2014). A vezetékes gázzal ellátott lakások száma 89 db, a többi lakásban a fűtés és a melegvíz előállítás vegyes tüzeléssel, döntően fatüzeléssel történik. A lakossági fűtés és melegvíz előállítás során szén-monoxid, nitrogén-oxidok, kén-dioxid és szilárd légszennyező anyagok kerülnek a környezeti levegőbe. Ezek a légszennyező anyagok döntően a fűtési szezonban terhelik a környezeti levegőt. Megjegyzendő, hogy a vezetékes gázhálózatra kötött háztartások sok esetben továbbra is vegyes tüzelési módot is alkalmaznak, ezért a gázfogyasztás részesedése az energiafelhasználásból nem

48 egyezik meg a vezetékes gázra kötött lakások arányával. A településen a pontszerű légszennyező források által okozott légszennyezésen kívül előfordulhat olyan tevékenység, amely időszakosan és nem egyértelműen meghatározható módon terheli a környezeti levegőt. Ezt a tevékenységet a vonatkozó jogszabály diffúz légszennyezésként definiálja és az alábbi megjelenési formája lehet. A fűtési módok arányának további javulását kedvezményes banki hitelkonstrukciók kialakításával, illetve céltámogatásokkal lehetne elérni. További emissziócsökkentést napkollektorok építésével lehetne elérni, amihez a település önkormányzata céltámogatásokat, vagy kedvezményes hiteleket, de legalábbis a pályázati lehetőségek ismertetését nyújthatja. Ipari légszennyezés Kertán az OKIR adatbázisa szerint egy bejelentésköteles pontforrás van: Lumber-Fa Kft. fűrészáru-gyártó telephelye (KTJ: ). Ipari eredetű jelentős légszennyezés nem ismert ben a pontforrás kibocsátása a következő volt: Anyag Kibocsátás kg/év Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 770 Szilárd anyag 203 Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 24 SZÉN-DIOXID Szilárd anyag 472 Összes szerves anyag C-ként (TOC) (SPECIFIKUS) 57 Szén-monoxid 1143 Allergén növények elterjedtsége Kiterjedt parlagfelületek nincsenek a település területén. Az önkormányzat 4 fő közcélú munkást foglalkoztat a közterületek karbantartására. A fenti tevékenységek végzésére van helyi szabályozás, ezekkel kapcsolatos lakossági panasz, bejelentés nem fordult elő Felszíni és felszín alatti vizek Víz nélkül nincs élet. A környezetvédelem egyik legfontosabb feladata tehát a víz védelme. A vizek mennyiségi és minőségi védelmét, valamint a fenntartható vízkészlet-gazdálkodást biztosítanunk szükséges, és az esetleges károsodásokat meg kell előzni. A lakosság tájékoztatása nem mindig megfelelő, ösztönözni kell a vízbázisok védelmére, a takarékos vízhasználatokra, a szennyvízgyűjtés,-elvezetés,- tisztítás fontosságára, a vízi környezet megóvására.

49 A vízminőség a víz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak összessége. Magyarországon január 1-től a vizek minősítését, osztályozását az MSZ szabvány alapján végzik. A vizek minősítése az egy adott évben elvégzett mintavételek mérési eredményei alapján történik az alábbi jellemzők alapján: oxigénháztartás (A csoport), nitrogén- és foszforháztartás (B csoport), mikrobiológiai jellemzők (C csoport), mikroszennyezők (szerves és szervetlen mikroszennyezők), toxicitás (D csoport) valamint egyéb jellemzők (E csoport). Az egyes csoportokba számos mérendő komponens tartozik. A víz fizikai tulajdonságai közül elsősorban a vízmozgások, a hőmérsékleti és a fényviszonyok azok, amelyeknek mind a vízterek jellemzése, mind az élőlények előfordulása szempontjából döntő jelentősége van. A víz kémiai minősége szempontjából a vízben oldott gázok, az oldott sók és a szerves anyagok jelentősége a legnagyobb. A vízben részben fizikailag, részben kémiailag oldott gázok közül az oxigén, a széndioxid, az ammónia és a kénhidrogén a legjelentősebbek. A felszíni vizekben végbemenő életfolyamatokhoz oldott oxigén szükséges, hiánya a víz minőségére rendkívül káros. Oxigén szükséges a szennyvízzel bejutó különféle anyagok oxidálásához, illetve lebontásához is. A vizek, különösen a szennyvizek igen sokféle szerves anyagot tartalmaznak, amelyek a vizekben oldott és formált formában találhatók (ide tartoznak maguk a vízben lévő élőlények is, mint élő formált szerves anyag). A szerves anyagok egyenkénti mennyiségi meghatározása (sőt kimutatása is) ma még rendkívül körülményes, ezért a gyakorlati vízanalitikában általában nem egyedi vegyületeket, hanem a víz szerves anyag tartalmára összességében utaló ún. csoportparamétereket határoznak meg, mennyiségüket azzal az oxigénmennyiséggel jellemezik, amely adott körülmények között oxidálásukra elfogy. Az oxigénigény biokémiai vagy kémiai módszerrel határozható meg. A biokémiai oxigénigény (BOI) az az oxigénmennyiség, amely a vízben levő szerves anyagok aerob úton meghatározott idő alatt (rendszerint 5 nap) történő biokémiai lebontása során elfogy, értékét mg/l-ben adjuk meg (BOI5). A teljes biokémiai oxigénigény (TBOI) a szerves szennyezők teljes biokémiai lebontásához szükséges oxigén mennyisége, ez nem azonos az elméleti oxigénigénnyel (EOI), amely a szén-dioxidig és vízig történő teljes oxidáláshoz elméletileg szükséges oxigénmennyiség. Bár a biokémiai oxigénigény meghatározása közelíti meg legjobban a természetben lejátszódó folyamatokat, időigénye miatt a szerves szennyezettség mértékére elterjedtebben használják a kémiai oxigénigényt (KOI), amit a vízminta kálium-permanganáttal (KOIps) vagy káliumdikromáttal (KOIk) történő egyórás forralása során elhasználódott vegyszerrel egyenértékű oxigénfogyasztással jellemeznek. A kálium-dikromát erélyesebb oxidálószer, így vele az elméleti oxigénfogyasztás jobban megközelíthető. Műszeresen mérhető az összes szerves szén (TOC) ill. az oldott szerves szén (DOC). A szerves anyagcseretermékek és az elpusztult élőlények testének anyagai ammóniává alakulnak, de számottevő mennyiségben ürítenek ammóniát a gerinces és gerinctelen állatok is. Az ammóniát mind az algák, mind a növények közvetlenül mint nitrogénforrást hasznosítják. A nitrogénvegyületek közül az ammónia a legkárosabb: egyrészt zavarja a vízelőkészítést az ivóvíz tisztítás során, mert a klórozás során szag- és ízrontó klóraminok keletkeznek, másrészt

50 magasabb ph-értéknél a szabad ammónia halpusztulást okoz. A talajvizek fokozódó nitrát tartalma nemcsak a csecsemőkre jelent életveszélyt, de az idősebbek rákos megbetegedését is elősegíti. Állóvizekben a többi nitrogénvegyület felhalmozódása éppoly káros, mint foszforvegyületeké: a bekövetkező tápanyagdúsulás sietteti a tavak öregedési folyamatát (eutrofizálódás). A vizek foszforkoncentrációjának növekedését elsősorban külső döntően antropogén eredetű szennyezés (szennyvízbevezetés, műtrágya bemosódás, mosószerek) idézi elő. Mikroszennyezők Elsősorban a felszíni vizek ivóvízként való felhasználása során jelent gondot, hogy a hagyományos szennyező anyagokon kívül egyre több olyan anyag kerül a vizekbe, amelyek viszonylag kis mennyiségben is rendkívül káros hatásúak. Ezek az ún. mikroszennyezők nemcsak íz- és szagrontó hatásul jelentkeznek, hanem többnyire mérgező, esetleg rákkeltő anyagok, amelyek emberen kívül más élőlényeket is közvetlenül vagy a táplálékláncban akkumulálódva károsíthatnak. anyagot, és nem ismerjük valamennyi anyag hatását az emberi szervezetre. Veszélyességüket fokozza, hogy többségük a hagyományos szennyvíztisztítás, illetve vízelőkészítés során nem távolítható el. A mikroszennyezők két nagy csoportja a szervetlen mikroszennyezők (pl. vas, mangán, higany, kadmium) és a szerves mikroszennyezők (pl. kőolajszármazékok, mosószerek, növényvédő szerek). Biológiai vízminősítés A biológiai vízminőség a víz azon tulajdonságainak összessége, amelyek a vízi ökoszisztémák életében fontosak, létrehozzák és fenntartják azokat. A biológiai vízminőség jelenségei, változásai és mutatószámai négy tulajdonságcsoportba sorolhatók: halobitás; trofitás; szaprobitás; toxicitás. A halobitás, trofitás, szaprobitás és toxicitás egymással szorosan összefüggnek. A fotoszintetizáló szervezetek szaporodásához fényre és tápanyagra van szükség. Azokat a vizeket, amelyek tápanyaggal bőségesen ellátottak, s így bennük mind az algák, mind a makrofitonok nagy mennyiségben vannak jelen, eutrófoknak nevezzük. Az a jelenség, amely során a tavakban a tápanyagdúsulás hatására nagymértékben elszaporodnak az elsődleges termelők az eutrofizáció. Az eutrofizálódás a tavak kialakulásától azok feltöltődéséig tartó természetes folyamat, amelyet az emberi tevékenység tápanyagok vízbejuttatásával olyan mértékben képes meggyorsítani, hogy a természetes körülmények között esetleg több tízezer évig tartó folyamatnak az ember számára káros következményei (algaszaporodás, oxigénhiány, halpusztulás, üdülésre alkalmatlanság, vízellátásban zavarok) már egy emberöltőn belül jelentkezhetnek Bakteriológiai vízminősítés A háztartási szennyvizekkel olyan kórokozó (patogén) baktériumok is kerülnek a vízfolyásokba,

51 amelyek közegészségügyi ártalmakhoz, járványokhoz vezethetnek, ha a kutakból vagy vezetékes vízellátással fertőzést okoznak. A felszíni kórokozó baktériumot tartalmaznak. Az ivóvizekre vonatkozó egyik legfontosabb minőségi kritérium, hogy kórokozó baktériumot nem tartalmazhatnak. A vizek fertőzöttségére a fekáliás szennyezést jelző és biztonságosan kimutatható kólibaktériumok (pl. Escherichia coli) meghatározása nyújt általános tájékoztatást, ezek a baktériumok ugyanis az emberi béltraktus természetes, az emésztéshez nélkülözhetetlen flórájához tartoznak. Megjelenésük a vízben azt jelenti, hogy a kérdéses víz a közelmúltban valamilyen módon fekáliával szennyeződött, ekkor az egyes betegségeket (hastífusz, dizentéria, kolera) okozó baktériumok tenyésztését is megkísérlik. A vizet a kólititer vagy a kóliszám alapján minősítik. Vízminőségi osztályok Felszíni vizeinket a vízi ökoszisztéma viszonylagos stabilitását biztosító és egyidejűleg a mértékadó vízhasználatok (ivó- és ipari vízellátás, öntözés és halgazdaság) igényeit kielégítő integrált követelményrendszer alapján minősítjük. A minősítéshez kiválasztott komponensek kívánatos és tűrhető határértékeit a hatályos szabvány (MSZ-12749) tartalmazza. Az integrált követelményrendszer alapján felszíni vizeink öt osztályba sorolhatók. I. Kiváló II. Jó III. Tűrhető IV. Szennyezett V. Erősen szennyezett I. osztály: kiváló víz. Mesterséges szennyező anyagoktól mentes, tiszta, természetes állapotú víz, amelyben az oldottanyag-tartalom kevés, közel teljes az oxigéntelítettség, a tápanyagterhelés csekély és szennyvízbaktérium gyakorlatilag nincs. II. osztály: jó víz. Külső szennyező anyagokkal és biológiailag hasznosítható tápanyagokkal kismértékben terhelt, természetes szagú és színű víz. A vízi szervezetek fajgazdagsága nagy, egyedszámuk kicsi, beleértve a mikroorganizmusokat is. Szennyvízbaktérium kevés. III. osztály: tűrhető víz. Mérsékelten szennyezett (például tisztított szennyvizekkel már terhelt) víz, amelyben biológiailag hasznosítható tápanyagterhelés eutrofizálódást eredményezhet. Szennyvízbaktériumok következetesen kimutathatók. Az életközösségben a fajok számának csökkenése és egyes fajok tömeges elszaporodása vízszíneződést is előidézhet. Esetenként szennyeződésre utaló szag és szín is előfordul. IV. osztály: szennyezett víz.

52 Külső eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, illetve szennyvizekkel terhelt, biológiailag hozzáférhető tápanyagokban gazdag víz. Az oxigénháztartás jellemzői tág határok között változnak, előfordul anaerob állapot is. A nagy mennyiségű szerves anyag biológiai lebontása, a baktériumok nagy száma (ezen belül a szennyvízbaktériumok uralkodóvá válnak), valamint az egysejtűek tömeges előfordulása jellemző. A víz zavaros, esetenként színe változó, előfordulhat vízvirágzás is. A biológiailag káros anyagok koncentrációja esetenként a krónikus toxicitásnak megfelelő értéket is elérheti. Ez a vízminőség kedvezőtlenül hat a magasabb rendű vízi növényekre és a soksejtű állatokra. V. osztály: erősen szennyezett víz. Különféle eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, szennyvizekkel erősen terhelt, esetenként toxikus víz. Szennyvízbaktérium-tartalma közelít a nyers szennyvizekéhez. A biológiailag káros anyagok és az oxigénhiány korlátozzák az életfeltételeket. A víz átlátszósága általában kicsi; zavaros, bűzös, színe jellemző és változó. A bomlástermékek és a káros anyagok koncentrációja igen nagy, a vízi élet számára krónikus, esetenként akut toxikus szintet jelent. A szabvány a jellemző paramétereket öt mutatócsoportba sorolja: A oxigénháztartás B tápanyag (nitrogén és foszfor) háztartás C mikrobiológiai jellemzők D mikroszennyezők és toxicitás, ezen belül alcsoportok D1 szervetlen mikroszennyezők D2 szerves mikroszennyezők D3 toxicitás D4 radioaktív anyagok E egyéb jellemzők Felszíni vizek Az utóbbi időszakban az ország felszíni vizeinek minősége jelentősen romlott. Ennek okai a túlzott igénybevétel, valamint a magas szennyezőanyag-kibocsátás. A probléma mérséklése helyi és globális szinteken egyaránt égetően fontos. Kerta felszíni vízfolyásokban szegény. A Marcal-folyó Kerta községtől nyugatra kb. 4 km-re folyik. A település a jobb oldali vízgyűjtőterületre esik. Maga a folyó nem érinti a községet. Kerta területén a legjelentősebb vízfolyás a Hunyor-patak. A település közigazgatási határain belül az alábbi vízfelületek találhatóak: 1. Hunyor patak - hossza kb. 3,82 km, vízfelülete 7,6 km 2 2. Kertai főárok Felszíni vízhasználat Kertán A település területén felszíni vizekből lakossági ivóvíz-, mezőgazdasági öntözővíz, illetve iparivíz-kivétel nem történik. Csapadékcsatorna hálózat

53 A csapadékvíz gyűjtése burkolat nélküli nyílt csatornahálózatban történik. Hossza 15 km. Az árkok füves rézsűvel lettek kialakítva. Állapotuk nem mindenhol megfelelő az árkok több helyen gondozatlanok, az áteresztők tisztításra szorulnak. A csatornák vize a Kertai-főárokba van vezetve, de jelentős része az árkok állapota miatt elszikkad. Víz Keretirányelv december Vizeink jó állapotának elérése érdekében összeállításra került a közötti vízgazdálkodásra és vízvédelemre vonatkozó prioritásokat tartalmazó Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata, mely a honlapon kerül közzétételre. A második Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv célja, hogy védje és javítsa vizeink állapotát, megakadályozza azok állapotromlását és biztosítsa vízkészleteink hosszú távú hasznosíthatóságát. A terv tartalmazza a vizeink terhelésére vonatkozó legújabb vizsgálatokat és azok állapotát, a klímaváltozásra vonatkozó megállapításokat, a vízhasználatok gazdasági elemzését és azokat az intézkedéseket, amelyeket a jó állapot elérése érdekében 2021-ig és ig végre kell hajtanunk. A terv a közvélemény és a különböző szektorok bevonásával készült. A Magyarország területére is vonatkozó nemzetközi, Duna-vízgyűjtőkerület szintű terv december 16-án került közzétételre a honlapon. A most közzétett Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv képezi az alapját a Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve - felülvizsgálat c. konszolidált és rövidített terv dokumentumnak, amely a 2016 januárjában kezdődő tárcaegyeztetéseket követően a Kormány határozatával kihirdetésre kerül. Magyarország jelenleg hatályos 1042/2012 (II.23.) Kormányhatározattal kihirdetett első vízgyűjtő gazdálkodási terve kihirdetendő új Kormányhatározattal egy időben fogja hatályát veszteni december 22-én elkészült Magyarország Árvízi Kockázat Kezelési Terve az EU 2007/60/EC Irányelv szerinti tartalommal. A terv célja az árvízveszély és kockázat csökkentése szerkezeti és nem szerkezeti beavatkozások által. Amennyiben az előirányzott beavatkozások megvalósulnak úgy Magyarország lakossága, gazdasági értékei, kulturális öröksége és természetvédelmi területei nagyobb biztonságban lehetnek a vizek kártételei ellen. A terv a honlapon tekinthető meg. Az Európai Uniónak új víz- és vízi környezetgazdálkodási politikája van, amiben világviszonylatban is egyedülálló célt tűztek ki. Elhatározták, hogy 2015-ig jó állapotba hoznak minden felszíni és felszín alatti vizet az Európai Unió egész területén. A cél elérését a világ legambiciózusabb jogszabályával - az EU Víz Keretirányelvével - tették kötelezővé. Magyarország az Európai Unió tagja lett és végre kell hajtania ezt a jelen és a jövő nemzedékei számára nagyon fontos és szép feladatot. (Forrás: Felszín alatti vizek A talajvizek minőségét a földtani közeg adottságai, a hidrometeorológiai viszonyok alakulása, és az emberi beavatkozások határozzák meg. Kerta település a 27/2004. (XII.25.) KvVM, rendelet szerint felszín alatti víz szempontjából érzékeny területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek közül a talajvizet - mennyiségi-minőségi problémák miatt - csak a nem ivóvízminőséget igénylő egyedi kutas vízhasználatok (pl. öntözés) kielégítésére használják fel,

54 illetve egyre csökkenő mértékben még külterületi (tanyai) vízellátásra is igénybe veszik. A vízkészlet kihasználtsága az 1980-as évek végén volt a legnagyobb mértékű, emiatt talajvízszintsüllyedésben megmutatkozó vízháztartási problémák jelentkeztek. A víz minőségileg sok esetben közvetlenül is felhasználható ivóvíz-ellátási célokra. A rétegvíz szinte mindenfajta vízellátási célra felhasználható, ezért intenzív termeltetése miatt tároló rétegeinek nyugalmi szintje 0,1-0,3 m/év ütemű süllyedést mutatott az 1980-as évek végéig. Azóta - a csökkenő vízkitermelés miatt - a víztartók visszatöltődése tapasztalható, amely a rétegnyomások stabilizálódásában, illetve minimális emelkedésében nyilvánul meg. A felszín alatti vízhasználatokat jellegük szerint kommunális (ivóvíz), mezőgazdasági, valamint ipari vízhasználatok közé sorolhatjuk. Az ipari vízhasználat a településen nem jellemző, ezért a legjelentősebb felszín alatti vízhasználati mód a mezőgazdasági célú felhasználás, azaz az öntözés. Kerta területén a talajvíz mélysége 2 m felett van, helyenként eléri a 70 cm-t. Mennyisége 3 l/s.km 2. Kémiai jellege kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Keménysége nk közötti. A szulfáttartalom csak D-en haladja meg a 60 mg/1-t. A nitrit a D-i tájrészen jelentkezik. A rétegvíz mennyisége 1 l/s.km 2 körüli. Keménysége közepes, vastartalma nagy. Az artézi kutak száma kevés. Mélységük 100 m feletti, vízhozamuk szűkös. A község közüzemi ivóvíz ellátása a rétegvíz készletre települt Talaj A táj uralkodó talajtípusai az erdőtalajok. Ezek közül a legnagyobb területi részaránnyal az agyagbemosódásos barna erdőtalajok fordulnak elő (36%). Löszös vagy más periglaciális üledéken találhatók, mechanikai összetételük homokos vályog, vályog, kisebb részben homok. Vízgazdálkodásukat gyakran nem a mechanikai összetétel, hanem a kőzet felszín közeli megjelenése alakítja. Utóbbi esetben szélsőséges vízgazdálkodás járul a sekély termőrétegűséghez és teszi a talajtípust gyenge termékenységűvé (VIII. termékenységi kategória). Ahol a termőréteg vastagság és a vízgazdálkodás nem korlátozott, a termékenység is kedvezőbb (V. kategória). Az alacsonyabb térszínek löszös üledékeinek talajai a csernozjom barna erdőtalajok. Területi részaranyuk 13%. Mechanikai összetételük homok, homokos vályog. Vízgazdálkodásuk nagy vízlevezető, közepes vízraktározó képességgel jellemezhető. Termékenységük alapján a VI., VII. kategóriába sorolhatók. A réti talajok felé jelentenek átmenetet a réti csernozjomok. Részaranyuk 10%. Löszös üledéken képződött homokos vályog, vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású, termékeny talajok (IV-V. kategória). Többnyire szántóterületek. Az árterek alluviumán lápos réti, réti talajok találhatók, többnyire vályog mechanikai

55 összetétellel, szénsavas mésztartalommal. Termékenységüket sok helyen a vékony termőréteg korlátozza (VI-VII. kategória). A réti talajok erdősültsége jelentős, 24% Zaj-és rezgésvédelem Zajnak nevezünk minden olyan nemkívánatos vagy túl hangos hangjelenséget, amely az egyén életfunkcióit, munkáját, munkájának és pihenésének egyensúlyát zavarja. A szubjektivitás miatt a zaj zavaró hatásának megítélése csak kísérleti úton és statisztikai átlagértékek alapján lehetséges, a 65 db(a) feletti környezeti zajt potenciális egészségkárosító hatásúnak minősül. A zaj hatására kezdetben átmeneti halláscsökkenés, később maradandó nagyothallás alakul ki, mely először csak a magasabb frekvenciájú, majd az alacsony frekvenciájú hangokra is érvényes lesz. Fokozatosan csökken a beszédhangok hallása is, és kialakul a nagyfokú nagyothallás. A halláscsökkenésen kívül a zaj káros hatással lehet a vegetatív idegrendszerre, a gyomor és bélrendszer működésére, emelheti a vérnyomást, fokozhatja az anyagcserét az agyra kifejtett hatásának következtében, ingerlékenységet, idegkimerültséget, alvászavarokat és munkateljesítmény-csökkenést, sőt fokozott balesetveszélyt is eredményezhet. A települések területén különösen feltűnő, zajjal járó tevékenység nem folyik. A településen keletkező környezeti zaj és a vele járó rezgések forrásai elsősorban a következők lehetnek: közlekedés (közúti, vasúti) építési zajkibocsátás, szórakozóhelyek alkalmankénti kulturális-, szórakoztató- és sportesemények mobil hangosító berendezések A felsorolt zajforrások lakossági panaszokra adhatnak okot, mivel zavaró, esetenként egészséget veszélyeztető hatással bírhatnak. A zaj megítélése ugyanakkor meglehetősen szubjektív, függ az egyéni érzékenységtől is. A belterület egyes esetekben számottevő lehet a és 8414 sz. utak, zajhatása, de ilyen panasz még nem érkezett az Önkormányzathoz. A közlekedés okozta zaj és rezgésterhelés enyhítésének lehetséges módja a forgalom sebességének korlátozása. Szórakoztató létesítményekből kibocsátott zaj önkormányzati rendelettel szabályozható a mindenkori érvényben lévő rendeletek alapján. Jelenleg a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet szerint az alábbi táblázatban lévő határértékek az irányadók: 21. táblázat: Üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre Zajtól védendő terület (db) nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra

56 Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) Gazdasági terület és különleges terület táblázat: Építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (db) ha az építési munka időtartama Zajtól védendő terület 1 hónap vagy 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) Gazdasági terület és különleges terület nappal 6-22 óra kevesebb éjjel 22-6 óra nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra táblázat: A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken Határérték (LTH) az LAM,kö megítélési szintre (db) Zajtól védendő terület Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) Gazdasági terület és különleges terület kiszolgáló úttól, lakóúttól származó zajra nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelyektől** származó zajra nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő belterületi gyorsforgalmi utaktól, belterületi elsőrendű főutaktól és belterületi másodrendű főutaktól, az autóbuszpályaudvartól, a vasúti fővonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel és leszállóhelytől*** származó zajra nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra Lakóterületre csak zajmentes vállalkozások települhetnek. A fenti határértékek betartása kötelező mind a jelenlegi, mind a jövőben megépítendő,

57 beépítendő ingatlanok esetén. Üzemi és vendéglátóipari zajforrások Kerta Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja A közlekedés okozta zajterhelésen kívül egyéb üzemi tevékenység nincs a faluban. Az ipari üzemek a lakott területtől távol helyezkednek el. Zajtól védendő terület nincs. A lehetséges zajforrásokra azok hiányában mérés nem történt. A vendéglátóipari létesítmények üzemeltetésével kapcsolatban lakossági panasz nem érkezett az önkormányzathoz. Az üzemeltetés, működési engedély birtokában történik, az üzemeltetők kaptak zajkibocsátási határértéket (LTH = nappal: 50 dba, éjjel 40 dba). Közlekedési eredetű zajterhelés A közlekedés okozta zaj- és rezgésterhelés nem számottevő a településen. A községen a számú alsórendű út vezet keresztül, ennek forgalma csekély, számottevő zajterhelést nem okoz. A település vasútállomása a belterülettől távol van, így a vasúti közlekedés sem okoz zajártalmat. A településen zaj és levegőminőségi mérés nem volt. A közúti közlekedés zajkibocsátásával kapcsolatban a lakosság részéről nem érkezett panasz a hivatalhoz. A település területén 2,6 km hosszú burkolt út és 33,6 km hosszú burkolatlan út található, a község lakói 201 db személygépkocsit és 20 db tehergépkocsit üzemeltetnek. Legnagyobb forgalma a településen áthaladó, Kertát Iszkázzzal összekötő 8403.sz. ök. útnak és a Kertát Apácatornával összekötő számú ök. útnak van, amelyre vonatkozóan az alábbi adatok állnak rendelkezésre: 24. táblázat: Forgalmi adatok Forgalmi adatok évre Jármű/nap sz út Jármű/nap sz út Összes forgalom Összes motoros forgalom Összes tehergépkocsi 9 13 Kis tehergépkocsi Személygépkocsi Autóbusz Motorkerékpár 5 1

58 Kerékpár Lassú jármű 5 1 (Forrás: galma.pdf) A település lakott területe zajvédelmi szempontból a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelete alapján az 1. számú melléklet 2. sorszámú területi besorolásába tartozik: Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű). Itt az üzemi telephelytől, berendezéstől, technológiától, valamint kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, továbbá minden hangosítást igénylő rendezvénytől és egyéb helyhez kötött külső zajforrástól (továbbiakban együtt: üzemi létesítmény) származó zaj zajterhelési határértéke: LTH = nappal 50 dba éjjel 40 dba Zöldfelületi rendszer A zöldfelületek a településeknek rendkívül értékes, biológiai szempontból aktív, jellegüktől és összetételüktől függően termelő elemei, amelyek aktívan részt vesznek a környezet kialakításában. A zöldfelületek növénytakarója más lehetőségekkel össze nem vethető mértékben nyújt védelmet a települési környezetben előálló szennyezések ellen. A település növényzettel fedett területei, a közparkok, a köz- és magánkertek, az út- és térfásítások, a zártkertek, az erdők és a mezőgazdaságilag művelt területek együttesen alkotják a település zöldfelületét. A zöldfelületek a növényzet tömegétől, állomány-szerkezetétől függően befolyásolják, módosítják a környező térség klímaviszonyait, vízháztartás adottságait, a levegő összetételét, minőségét, s együttesen kondicionáló hatásúak. Kísérletek bizonyítják, hogy a jól kialakított növényfal a betonfalnál is hatékonyabban véd az egészséget károsító zajtól. A városok levegőminőségének kedvezőtlen alakulásában szembetűnő kapcsolat van a folyamatosan fogyó növényzet és a gyarapodó gépjármű állomány között. Egy idős fa évente közel 200 kg oxigént termel, miközben egy személyautó évente több mint kg oxigént használ fel. Vagyis 25 idős fa tudná pótolni egyetlen személyautó évi oxigén felhasználását, miközben a városban lassan több a gépjármű, mint a fa. A növények városképi szerepe is fontos, és a zöldterületek rekreációs hatása is páratlan érték a városlakó ember számára. A növényzetről való gondoskodást előírja az OTÉK (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet) más jogszabály is, ezeknek azonban az önkormányzat szerezhet érvényt. Ugyancsak az önkormányzatok gondoskodnak a fák és más növények telepítéséről. Ehhez azonban segítségre lehet szükségük az ellenálló fafajok kiválasztásában.

59 Kevéssé ismert jogszabályi kötelezettség, hogy a fákat, cserjéket, gyepet, valamint általában a zöldterületeket az ingatlankataszterben nemcsak természetes mértékegységben (db, m 2 ), hanem pénzben kifejezve is folyamatosan nyilván kell tartani [az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet]. Itt az előállítási költséggel célszerű szerepeltetni a növényzetet, ami kifejlett fa esetén több tízezer forintra is rúghat. Egy kisméretű (1000 m 2 -es) városi park értéke elérheti a 10 millió forintot. Az OTÉK meghatározása szerint a zöldterület: állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark). A zöldterület használata szerint szokás még megkülönböztetni: közhasználatú zöldterületet (közparkok, közkertek, sétányok, lakóterületi közkertek, játszóterek stb.), korlátozottan közhasználatú zöldterületet (temetők, fürdők, füvészkertek). A zöldterületeket a településrendezési terv határozza meg, amelynek elfogadása a képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az önkormányzati törvényben az önkormányzatok közszolgáltatási feladatai között szerepel a településrendezés, a közterületek fenntartása, és a közösségi tér biztosítása. A zöldterületek az önkormányzati törzsvagyon részét képezik, és a törvény erejénél fogva forgalomképtelenek. Ahhoz, hogy a települések zöldfelületei - benne a közparkok és játszóterek - a jövőben tényleges rekreációs területek legyenek, és egyben a települési agóra funkcióját is be tudják tölteni, elengedhetetlenül szükséges, hogy a zöldfelületek tervezésénél és rehabilitációjánál - de tágabb értelemben a várostervezésnél is - más, határozottabban a városlakó ember, mint természeti lény igényeit figyelembe vevő tervezési szemlélet érvényesüljön. A Kertán található jelentősebb zöldfelületek rendezettek, szépen gondozottak Települési zöldfelületek: 1. Templomkert (300 m 2 ) 2. Köztéri park 3. Sportpálya 4. Parkosított iskolaudvar 5. Temető Zöldfelületi értékek a templom előtti hársfák, az ABC parkolójában lévő örökzöldek és a temetőben a ravatalozó és a bejárat közötti két idős hársfa. 25. táblázat: Kerta zöldterületei Megnevezés év Összes zöldterület (m2) 1284 Játszóterek, tornapályák, pihenőhelyek száma (db) 1 Játszóterek, tornapályák, pihenőhelyek területe (m2) 1284 A település területén összesen 284,8 ha erdő található. Az erdőterületek egyik része a közigazgatási terület DNy-i részén lévő akácos-nyáras, a másik a településtől nyugatra eső, főleg

60 nyár alkotta erdő. Kisebb összefüggő erdőrészlet található a közigazgatási határ DK-i részén a Hunyor-patak völgyéhez kapcsolódva. Az erdők magánszemélyek tulajdonában vannak, kis erdőrészletek formájában. A letermelés mennyiségéről és módjáról nem áll rendelkezésre információ- 3. HELYZETÉRTÉKELÉS 3.1. Kérdőívek kiértékelése A LOCAL AGENDA 21 program a lakosság részvételén is alapszik. A község környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi helyzetének felméréséhez és a helyzetértékelés elkészítéséhez kérdőíveket készítettünk, melyet a lakosság számára küldtünk meg az Önkormányzat segítségével. A kérdőívek kiértékelésének eredményei rávilágítanak a lakosság által megfogalmazott megoldandó feladatok körére és a lakosság Kertáról kialakult véleményére. A lakossági kérdőíveknél a kitöltők száma 11 fő volt, melyből egy kérdőívet sem tekintettünk kiértékelhetetlennek. Ez azonban nem reprezentatív, a válaszok száma túl kevés statisztikai elemzésekhez és következtetések levonásához. A lakossági kérdőívet kitöltők között 3 férfi és 7 nő volt. Koreloszlás szerint a válaszadók közül hárman voltak 30 év alatt, heten voltak év között és ketten voltak 55 év felett. Iskolai végzettségnek megfelelően hárman érettségivel rendelkeznek, egy személy főiskolát, egyetemet végzett, öt válaszadó szakmunkás iskolai végzettségű lakos és ketten végeztek el csak 8 általános iskolát. A válaszadók kétharmada több évtizede is a településen él. A megkérdezettek között volt kertész, köztisztviselő, tanár és betanított munkás. A megkérdezettek fele jóleső érzéssel, negyede közömbösen, hol így, hol úgy gondol Kerta településre. A válaszok sokban hasonulnak egy előző kérdéssel, miszerint a 100 % válaszolt úgy, hogy szívesen él a településen. Ha elköltöznének, a válaszadók közül egy fő menne tanyára, négyen kisvárosba lakni, és kettenketten költöznének nagyközségbe, külföldre, illetve ketten inkább maradnának, ahol laknak. Senki sem jelülte meg Budapestet vagy egy nagyvárost. 5. ábra: Hová költöznének a legszívesebben?

61 maradna ahol lakik 18% külföldre 18% nagyobb városba, Budapest Budapest külső belső területeire részeire 0% 0% tanyára kis faluba 9% 0% nagyközségbe, város környékre 18% kisvárosba 37% A jövő generációira vonatkozóan már többen bizonytalanra tippelték, vagyis a 11 válaszadó közül tízen mondták azt, hogy a községben élő jelenlegi fiatal generáció nagy része, mire felnőtté válik, elköltözik. A település iránti szeretetet tükrözi annak hangulatáról feltett kérdésünk, amelyet a legtöbben az osztályozás folyamán jónak ítéltek. A község hangulatára a nyugodt, izgalmas és hangulatos a legjellemzőbb három tulajdonság, melyet a legtöbben választottak. A településen található helyi értékek (épületek, utcák, terek) állapotát a válaszadók fele értékelte úgy, hogy kevésbé jó, másik fele úgy, hogy jó. Egy-egy fő értékelte nagyon jónak illetve rossznak, senki sem tartja nagyon rossznak az állapotot. A válaszadók közül hét főnek kielégítő lakásának állapota, négy fő számára részben kielégítő. A válaszadók közel fele azon kérdésekre, melyek Kerta területén működő vállalkozásokkal, üzletekkel, boltokkal és szolgáltató létesítményekkel voltak kapcsolatosak, negatív választ adtak, miszerint a jelenlegi szolgáltató egységek általában nem elégítik ki a lakossági igényeit, más településekre kell járniuk. Minden válaszadó az olyan vállalkozások, üzletek, boltok, irodák számának növekedésére számít, ahol a lakók dolgozhatnak, valamint melyek minőségi és nem kínai termékeket árusítanak. A válaszadók közül hatan számítanak arra, hogy valaki a családjukból munkanélküli lesz. A település természeti és környezeti állapotával kapcsolatos kérdésekben általánosságként elmondható, hogy a környezet (víz, levegő, talaj, a település tisztasága, zaj) állapotát jónak, a természeti állapotát (erdők, patakok, tavak, parkok, stb ) szintén jónak tartják Kertán. A lakossági felmérés alapján Kerta környezeti helyzete jónak mondható, fejlesztésre közvetlenül nem szorul, de a fenntartására igen nagy figyelmet kell fordítani, hogy sem a település természeti környezete, sem a közvetlen környezet ne károsodjon. Ennek eredményeképpen a megvalósítás című fejezet tartalmaz olyan megfogalmazott programokat, melyek figyelembe veszik a környezet állapotának megóvását.

62 Arra a kérdésre, hogy mi lenne a legfontosabb és legmegfelelőbb megoldás a környezetszennyezés megállítására, a válaszadók véleménye megoszlik. Egy fő a károkozó tevékenység betiltását tartja fontosnak. Négy fő szerint a környezetbarát technológiák bevezetése és annak anyagi támogatása lenne a legjobb módszer. Hatan megbírságolnák a környezetszennyezőket. A megkérdezettek egytizede gondolt egyéb módszerre. Senki sem jelölte meg a károk ellensúlyozására különböző fejlesztéssel, beruházások, azaz kompenzáció, illetve a károsultak pénzbeli kártérítése lehetőségét. A válaszadók fele tudja azt, hogy mennyi kilowatt-óra villanyt, hány m 3 gázt és vizet fogyaszt a háztartása 1 hónap alatt. Tízen hajlandók jobban takarékoskodni az energiával (villany, gáz) és a vízzel a jövőben. A megkérdezettek nagy részénél, 8 főnél vegyes fűtés van. hármuk cirkóval fűt. Megkértük a lakossági kérdőívet kitöltőket, hogy rangsorolják a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági feladatukat fontosságuk szerint úgy, hogy 1: egyáltalán nem fontos; 5: nagyon fontos.. Az értékelés alapján a lakosság a 6. számú ábra szerinti válaszokat adta. 6. ábra: Az általános környezetvédelmi és társadalmi-gazdasági feladatok rangsora Mindegyik feladatot fontosnak gondolták a résztvevők, a legtöbbjük 3,5-5 értéket kapott. A két legfontosabbnak ítélt feladat, az egészség védelme és a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése kiemelkedett. A lakosság többféle úton informálódik a környezetéről. A legnagyobb arányban az országos tévéadókból és az internetről szerzik az információkat. Az egyes csatornák arányát a 7. ábra mutatja. 7. ábra: Információszerzési csatornák

63 otthon vagy munkahelyen internetről tájékozódik, 17% a legtöbb értesülést környezetétől, szóban kapja 12% országos sugárzású TV adókat néz 41% helyi újságot olvas 12% országos sugárzású terjesztésű rádiókat újságot hallgat olvas 6% 0% helyi TV t néz 12% A környezetvédő tevékenységek közül a rendszeres kerékpározást heten űzik, az energiatakarékos égőket hatan használnak. Hazai élelmiszert heten vásárolnak, a szelektív hulladékgyűjtésben öten vesznek részt. Ez az eloszlás arra enged következtetni, hogy az itt élők nagyon tudatosak a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatban. A következő kérdés azt firtatta, hogy melyek azok a tényezők, melyek leginkább problémát jelentenek, valamint amivel a legkevésbé elégedetlenek a településen. 8. ábra: Elégedettség mérés A válaszadók 1-től (nagyon elégedetlen) 5-ig (teljesen elégedett) pontozták a lehetőségeket, aszerint, hogy mennyire elégedettek az állapottal. A kérdés kiértékelését követően az elkészített diagramban (8. ábra) jól látható, hogy helyi szinten szinte minden helyzetet, a környezetvédelmi,

64 a társadalmi és a gazdasági helyzetet megfelelőnek tartják, nem elégedetlenek, de nem is elégedettek a lakók. A legjobban a levegő tisztaságával elégedettek, ezt követik z iskolai oktatás, majd a közellátás. A legkevésbé elégedettek a szórakozási lehetőségekkel, a fiatalok helyzetével és a helyi közlekedési lehetőségekkel. Azt mondhatni inkább, a kérdések többségénél bizonytalanságot lehet felfedezni. Megkérdezték, hogy minek a megőrzését, védelmét tartja leginkább fontosnak, úgy, hogy 1: nagyon fontos, 9: legkevésbé fontos. Az így rangsorolt tényezőket a 9. ábra mutatja. 9. ábra: A lakosság által leginkább megőrzendő, védendő dolgok táj a természeti környezet az erdők egyes építmények, házak védett gyepek gyümölcskertek szőlőkultúrák Mindegyik válaszlehetőséget fontosnak és megőrzendőnek gondolták a válaszadók, az összes tényező fontosságát 1,8 és 4,2 közé tették. A tájat és a természeti környezetet, erdőket védenének meg leginkább a válaszadók, legkevésbé a szőlőkultúrákat, a gyümölcskerteket, és egyéb lehetőséget jelölték meg. Az utóbbinál a folyókat és patakokat nevezték meg. A következő évben esedékes fejlesztések közül a válaszadók közül nyolcan a közösségi közlekedés fejlesztését (járdák, gyalogátkelők) emelték ki. A gyalogos közlekedést (tömegközlekedést) egy fő, kettő pedig a kerékpáros közlekedés fejlesztését említette. A település gazdasági helyzetéről összességében elmondható, hogy: Az ipar fejlettsége a településen nyolc fő szerint jó, két fő szerint kevésbé jó. A mezőgazdaság fejlettsége hét fő szerint jó, három fő szerint kevésbé jó. A szolgáltatások fejlettsége hat fő szerint jó, négy fő szerint kevésbé jó. A Kertán élő emberek képzettségére és tanultságára három fő szerint jó, öt fő szerint kevésbé jó és két fő szerint rossz. Arra a kérdésre, hogy a válaszadók szerint milyen módon, milyen szervezetek, intézmények segítségével lehetne legjobban a települést fejleszteni (a fenntartható fejlődést előkészíteni), több választ is bejelölhettek, a válaszokat a 10. ábra mutatja. A helyi lakossági fórumokról tartják úgy, hogy az a fejlesztések megvalósítását leginkább segíteni tudja. A lakossági fórumok

65 szervezésével a községben élők az információgyűjtés és tájékoztatás mellett lehetőséget kapnának a saját véleményük, javaslataik kifejtésére is. Mindezek mellett nagyon fontosnak tartják a polgármesteri hivatal, megyei szintű szervezetek és a képviselő testület szerepét. A sajtó, tv, rádió, a nemzetközi segítséget kevésbé tartják alkalmasnak. Egyéb javaslattal nem éltek a lakók a település fejlesztését illetően. 10. ábra: A lakosság által választott fejlesztési módszerek helyi, rendszeres lakossági fórumok 26% társadalmi szervezetek 11% regionális szervezetek 7% a megyei szintű szervezetek 19% polgármesteri hivatal 19% képviselő testület 11% nemzetközi sajtó, segítséggel tévé, rádió 7% 0% Felmérték, hogy a válaszadók közül ki milyen önkormányzati, esetleg lakossági kezdeményezésben venne részt. Az eredményeket a 11. ábra szemlélteti. 11. ábra: Lakossági/önkormányzati kezdeményezéseken való részvételi hajlam