5. A BUDATÉTÉNYI SZENT ISTVÁN KIRÁLY PLÉBÁNIA

Átírás

1 5. A BUDATÉTÉNYI SZENT ISTVÁN KIRÁLY PLÉBÁNIA Budatétény 1950 óta Nagy-Budapest XXII. kerületének része óta önálló település, azelôtt évszázadokon keresztül Kistétény néven Tétény 1 pusztája, a plébánia filiája volt. Közigazgatási különválását követôen, 1874-tôl vannak külön anyakönyvei ben vált önálló lelkészséggé, január 1-jével kapott plébániai rangot ban, az egyházmegyei határrendezés során a Székesfehérvári Egyházmegyétôl az Esztergom-Budapesti Fôegyházmegye Budai-Déli Espereskerületéhez került. Az egyházközség határai, nagyjából a kerületrész közigazgatási határait követve: Háros u. Kamaraerdei út (mindkét oldala) Ispiláng út vonala XVII. u. vonala XVII. u. (egyik oldala sem) Gyula vezér út XVI. u. Rózsakert u. Rózsakert u. vonala. 2 A Duna jobb partján fekvô mai XXII. kerület természeti környezete a budai hegyvidék déli elôterét alkotó Tétényi-fennsík, amelynek mészkôvonulatán már a középkorban szôlôtermesztés folyt, kapcsolódva a Duna partján Szentendrétôl Tétényig húzódó Buda környéki borvidékhez. A virágzó kultúrát a török hódoltság és az azt lezáró felszabadító hadjárat derékba törte. A XVIII. századi újjáépítés során mind Tétény, mind a szomszédos Promontor 3 községekbe német ajkú katolikus telepesek érkeztek, akik folytatták a szôlômûvelés hagyományát. Kistétény addig puszta területén a XVIII XIX. század fordulóján telepedtek meg az elsô állandó lakók. A telepes szôlôsgazdák és az itt szôlôbirtokkal rendelkezô pesti és budai polgárok az 1770-es évek végén kis kápolnát emeltek a szôlôhegy egyik dûlôjében Szent Mihály arkangyal tiszteletére, amelyet Tomichich János kerületi esperes szentelt fel 1780-ban. 4 Ez a kis barokk mûemlék templom ma is áll és mûködik a Kápolna utcában. Az egykori puszta népessége a XIX. század végére lassan megközelítette az 1000 lelket, és 1873-ban Kistétény néven közigazgatásilag önállóvá vált. 5 A századfordulón, a filoxérától sújtott szôlôterületek felparcellázott helyén nagyarányú betelepedés indult meg, amely összefüggött a fôvárosi iparosodás fejlôdésével. A község lélekszáma ugrásszerûen nôtt, 6 és a szôlôbeli kis kápolna végképp kicsinek bizonyult. A katolikus hívek ezért 1905-ben kilenctagú templomépítô bizottságot alakítottak, amely megkezdte az új templom építésének elôkészítését. 7 Még ugyanebben az évben, Szent István napján az alapkövet is megáldották, ám a munka a tervezettnél jóval lassabban haladt. Hosszas vitát váltott ki az a kérdés, hogy hol épüljön fel az új templom. Mivel a település fejlôdése a valamikori szôlôterületek felôl a Duna, illetve az annak vonalát követô vasúti és vil óta: Nagytétény. 2 Schem o. 3 Utóbb: Budafok. 4 Budatétényi Szent István Király Plébánia. Canonica Visitatio A település 1915-ben veszi fel a Budatétény nevet. 6 Kistétény lélekszámának alakulása: 1880: 593 fô; 1890: 752 fô; 1900: 864 fô; 1910: 1435 fô. Tétény-Promontor. Budapest XXII. kerületének története. Szerk.: JOÓ Ernô TÓTH Gábor. Budapest (a továbbiakban: Tétény-Promontor) 202. o. 7 A bizottság feladata lett a templomépítés elôkészítése, az építkezés vezetése és a kész templom fenntartása mindaddig, míg a templomépítkezés költségei mind rendezôdnek, és egy legalább 1000 koronás templom fenntartási alap összegyûlik. SzfvPL Kuthy István: A budatétényi római katolikus templom története (továbbiakban: Kuthy) 1. o.

2 5. A BUDATÉTÉNYI SZENT ISTVÁN KIRÁLY PLÉBÁNIA 471 lamosvonalak 8 felé haladt, a régi kápolna egyre inkább kiesett a község központjából. Az ôslakosság mégis e helyszín mellett állt ki, míg az új lakosok a község központjához közelebbi helyszínt látták alkalmasabbnak. A bizottság végül is ez utóbbi mellett döntött. Eközben lassan gyûlt az építkezés anyagi fedezete is nyarára amikorra eredetileg a befejezést tervezték az összköltségnek mintegy a fele gyûlt össze. 10 A templom terveinek elkészítésével Gerster Kálmán mûépítészt bízták meg, a kivitelezést Bischof Mátyás, nagytétényi kômûvesmester végezte. A pénzszûke miatt az eredeti terveknek csak egy részét valósíthatták meg, ezért a tervezô elkészítette egy majdani bôvítés terveit is, ezek azonban elvesztek, még mielôtt a megvalósításukra sor kerülhetett volna. Az elkészült templomot Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspök szentelte fel Szent István király tiszteletére szeptember 22-én. A neoromán stílusban épült templom szabadon álló, egyhajós épület volt, rabic boltozattal, félköríves szentéllyel. Hossza 17,6 m, szélessége 7 m, magassága 8 m. Budatétényi kôbôl 1. kép. Budatétényi Szent István király-templom (M. L.) épült, a homlokzati falon ülô tornya vörösrézzel borított, a tetô palával fedett. A fôoltár titulusa a Szent Kereszt. A templom festett üvegablakai a hívek adományiból készültek, és Szent Gellért, Boldog Asztrik apát, Szent Antal, valamint Szent György alakját ábrázolták. A bejárati rész fölé kórust emeltek, ezen helyezték el a Rieger-orgonagyár újonnan készült, opus 1772-es számú, egymanuálos, 6 regiszteres, pneumatikus kúprendszerû orgonáját. 11 Walser Ferenc 1912-ben két harangot öntött a templom részére, 12 ám 1916 ôszén a hadifémeket átvevô bizottság a Szent Mihály-kápolna harangjával együtt rekvirálta márciusában az orgona fémsípjaira is hasonló sors várt. 13 A templomépítô bizottság február 11-én tartotta utolsó ülését. A templom körüli teendôket ezután az amúgy már 1908-ban megalakult, részben azonos tagokból ben adták át a forgalomnak a Budapest Pécs vasútvonalat, amelynek Kistétényben is létesült állomása ben HÉV-járat indult a Gellért térrôl Budafokra, amelynek vonalát 1909-ben hosszabbították meg Nagytétényig, Kistétény érintésével. Tétény-Promontor o. 19 Kapnak néhány jelentôsebb magánadományt; az uralkodó magánpénztárából 200 koronát, Vaszary Kolos hercegprímástól, valamint Várossy Gyula érsektôl korona kölcsönt; a VKM-tôl korona, a székesfôváros tanácsától 300 korona segélyt. Gyûjtéseket is rendeznek, így pl. 10 gyûjtôperselyt helyeznek el a község különbözô helyein: vendéglôkben, üzletekben, községházán, takarékpénztárban. SzfvPL Kuthy 2. o. 10 Közel korona. SzfvPL Kuthy 3. o. 11 EBK 112. Hajdók Judit. Budapesti templomok orgonái A templom leírását lásd SzfvPL Kuthy 5. o.

3 472 BUDAI-DÉLI ESPERESKERÜLET 2. kép. Budatétényi Szent István király-templom fôoltárképe (K. I.) álló templomépítô egyesület látta el. Ugyanôk vették át a Szent Mihálykápolna gondozását is az ún. Kápolna Egyesülettôl. A templom szinte már a megépítésekor kicsi volt a község számára, amelynek gyarapodása a két világháború között is folytatódott. 14 A bôvítés ügye újra és újra napirendre került. Az újabb építkezés költségeire már az 1920-as években elkezdték a gyûjtést. 15 Shvoy Lajos megyéspüspök buzdítására, az májusi bérmálást követôen fogtak hozzá a munkálatokhoz, és a megnagyobbított templomot ugyanô szentelte fel szeptember 14-én, Szent Kereszt Felmagasztalása napján. Az idôközben elveszett eredeti, Gerster Kálmán-féle bôvítési tervek helyett Krassóy Virgil budapesti építészmérnökkel készíttettek újakat. A belsô berendezés Urbányi Vilmos építészmérnök tervei szerint készült. A kivitelezés Lerner Károly, helybeli építési vállalkozó, a kôfaragómunka Král Gyula, budapesti kôfaragómester munkája. A bôvítéssel együtt a templomot belül is teljesen rendbe hozták, a külsô tatarozásra 1943-ban került sor. A tervezés során felmerült a gondolat, hogy a kicsivé vált templomot lebontva, teljesen újat építsenek, de ezt az ötletet elvetették. 16 Így a bôvítéshez csak a szentélyt és az 1932-ben épült sekrestyét 17 bontották el, és a régi hajóhoz téglából építették hozzá a 9 12 m-es új hajót és az 5 6 m-es, egyenes záródású szentélyt. A régebbi rész rabic boltozatú volt, az új részt kazettás mennyezettel alakították ki. A szentélyben a fôoltár piszkei vörös márványból készült 2,4 0,9 0,9 m-es. A vele egybeépített tabernákulum szintén piszkei márvány, ajtaja sárgaréz, rajta a kereszt rajzával, 1944-ben készült el, a hívek adományából. A fôoltár ereklyéje Szent Simplicius és Coronatus vértanúké. 18 A fôoltár fölött a szentély teljes falát kitöltô falkép látható, me- 14 A lakosság száma 1920: 2428; 1930: 2646; 1941: 3273 fô. Tétény-Promontor o. 15 Budatétényi Szent István Király Plébánia. Canonica Visitatio o. a Kuthy-féle anyagban. 16 Ellenérzést váltott ki, hogy egy alig több mint negyedszázados templomot lebontsanak. SzfvPL No. 4569A- 168/ A sekrestye megépítése 20 évvel korábban a pénzszûke miatt maradt el. SzfvPL No. 4569A-3025/ A templomra vonatkozó adatok forrása: Budatétényi Szent István Király Plébánia Levéltára. Canonica Visitatio Kuthy-féle anyagban., TERNYÁK Géza: A Budapest-Budatétényi r. kat. Egyházközség leltára az 1993-as évben. Kézirat (a továbbiakban: TERNYÁK Leltár 1993).

4 5. A BUDATÉTÉNYI SZENT ISTVÁN KIRÁLY PLÉBÁNIA 473 lyet Ôsz Dénes festômûvész készített. 19 A 4,5 6 m-es kompozíció fôtengelyében, teljes hosszában és szélességében a megfeszített Krisztus alakja áll. Köréje helyezte el a festô a Szent István király életének egyes eseményeit megidézô epizódokat: megkeresztelését, országlását, a Szent Korona felajánlását. A képmezô alsó részén a Szent Jobb-körmenet részlete látható. A festô az alakokban megörökítette Serédi Jusztinián hercegprímás, Klebersberg Kunó miniszter, az akkori helybeli lelkész Desits István és a saját vonásait. A kép jobb és bal alsó sarkában 1-1 kinyitott könyvben a Szent István-legenda szövegrészlete olvasható, valamint függôlegesen a szöveg közé rejtve a festô ajánlása (bal oldal) és a neve (jobb oldal). A falkép 1944 októberében készült. A szentélyben helyezték el még a fôpapi trónust, a két sediliával egyszerû kivitelben, piros bársonnyal fedve. A szentély jobb oldalán nyílik a sekrestyébe vezetô ajtó. A szentély bal oldalát a piszkei márvánnyal borított, kerek, ambószerû szószék zárja le, a másik oldalát kis kôfal. A hajótól liturgikus motívumokkal díszített, 4,25 0,77 m-es áldoztatórács választotta el, közepén szárnyas ajtóval. A hajótól a fôoltárig összesen 7 lépcsô vezetett fel. 20 A régi templom fôoltára a bal oldalra került mellékoltárnak ben Szentessy Hiesz Gézával Jézus Szíve-szobrot készíttettek rá mûkôbôl. 21 Az oltárral szemközt, a hajó hátulsó sarkában állították fel a piszkei márványból faragott keresztelôkutat, az Oltáregylet adományát. A jobb oldal mellékoltára Mária-oltár, 1943-ban készült budakalászi kôbôl. Titulus szobra a Szent Szûz a Gyermek Jézussal mûkôbôl, szintén Szentessy Hiesz Géza alkotása. A régi stációs képeket stílusbeli különbség miatt szintén kicserélték, az újakat Hranitzky Ilona, helybeli mûvész-tanár készítette falemezre, temperafestéssel, 1942-ben. A templom további szobrai gyengébb alkotások voltak: Szent József szobra, 60 cm-es, gipszbôl, fatalpazaton, Hadi János hívô adománya 1941-bôl. Lisieux-i Szent Teréz szobra, 100 cm-es, gipszbôl, fatalpazaton, Bíró Árpádné adománya 1937-bôl. Szent Antal szobra, 60 cm-es, gipszbôl, fatalpazaton, a hívek adománya. A gyóntatószék még az 1920-as évekbôl származik, kétrekeszes, zárt, puhafából készült. A régi hajórészben, a bejárattól balra, a fal mellett kapott helyet. Az 1912-ben épített kórust is megnagyobbították, 3,35 7 m-esre. Az 1912-ben készült orgonát 1942-ben kijavították. A kórus mellvédjére 1948-ban Leszkovszky György budapesti mûvész-tanárral freskót festettek, 22 melynek témája: Krisztus, az élô víz forrása. A kórusra a templom fôbejárata mellett nyíló kis ajtón át lehet fölmenni, ahonnan a keményfából készült csigalépcsô továbbvezet a toronyba is. A második világháború a községben telén okozta a legsúlyosabb károkat. A templom viszonylag szerencsésen vészelte át az ostromot, 23 az ablaküvegek között azonban elpusztultak az 1912-ben készült színes üvegablakok is. A kisebb károkat a háború utáni években helyrehozták. 19 Ôsz Dénes ( ) festômûvész között a Képzômûvészeti Fôiskolán Szônyi István és Kontuly Béla tanítványa, Aba-Novák Vilmos festôi stílusának követôje volt között a Haditudósító osztály állomásozott Budatétényben, amely helyôrségi templomnak tekintette a templomot, és ajándékképpen készíttette el a képet az állományába tartozó mûvésszel az áldoztatórácshoz, 3 a szentélybe, onnan még 3 a fôoltárhoz. 21 SzfvPL No. 4569A-701/ SzfvPL No. 4569A-1609/ ép, pár ablaküveg kára van, semmi egyéb. Templomi ruháink és felszereléseink megvannak szól a plébános jelentése 1945 nyarán. SzfvPL No. 4569A-588/1945.

5 474 BUDAI-DÉLI ESPERESKERÜLET Az orgonát 1953-ban átszereltették villanyfújtatóra. 24 A Mária-év emlékére 1954-ben az egész szentélyt befedô, 5 6 m-es bordó szônyeget vásároltak májusában egy vihar ledöntötte a templom 50 éves toronykeresztjét, amit a következô év elején sikerült kijavítani, egyszersmind néhány kisebb külsô javítást vakolat, csatorna, toronysisak elvégezni. 26 Az eredeti bádogkereszt helyébe ekkor csináltatnak vörösréz keresztet. 27 A II. Vatikáni Zsinat reformjainak szellemében tervezni kezdik az oltár kicserélését szembemisézô oltárra, de amíg ennek anyagi fedezete hiányzik, addig is felállítanak egy egyszerû, fából készült, ideiglenes oltárt 1970-ben ben már elodázhatatlan egy nagyobb szabású renoválás, hiszen a szigetelés nélküli mészkô épület állaga gyorsan romlik. Elôbb a templom külsô tatarozását végzik el, a következô évben pedig a templombelsô teljes kifestésével folytatják a felújítást. 29 Ugyanebben az évben sikerül végre megoldani a templom fûtését egy külföldrôl szerzett Dantherm típusú, olajjal mûködô léghevítô és -befúvó berendezéssel ben végre sort keríthetnek a templomkert rendezésére, parkosítására is ben a harangokat is átszerelik elektromos vezérlésûre ben végre megérett az idô egy fontos lépésre: hitoktatóterem hozzáépítésére kapnak engedélyt. 33 A 4,50 12,50 m-es bôvítmény a szentély és a sekrestye mögé került, egy helyiséggel és mellékhelyiségekkel növelve a templom járulékos épületét ben az egyházközség kerítéssel zárta körül a templom telkét. 34 A 90-es években további kisebb-nagyobb munkálatokra került sor: a gáz bevezetésére és a fûtés gázüzemû átalakítására 1990 és 1994 között, 1992-ben tetôcserére a régi templomrészen, 1996-ban a templom festésére, illetve a következô években környezetének rendezésére. 35 A plébániatemplom bejáratának jobb oldalán 1990-ben a hívek adományából a bal oldalihoz hasonló emléktáblát állítottak a második világháború áldozatainak emlékére. Az évezred végén a templom egy harmadik, 350 kg-os harangot is kapott, melyet Gombos Miklós öntött Ôrbottyánban, ben. Rajta a pápai és a magyar címer látható, felirata: ISTEN DICSÔSÉGÉRE A MILLECENTENÁRIUM ÉS II. JÁNOS PÁL SZENT- ATYA LÁTOGATÁSA EMLÉKÉRE. 36 A II. Vatikáni Zsinat után egy ideiglenes szembemisézô oltárt állítottak fel, mert az egyházközség anyagi helyzete nem tette lehetôvé a templombelsô nagyobb szabású átalakítását. A liturgikus tér zsinati szellemben történô, méltó kialakítására 2004-ben ke- 24 SzfvPL No. 4569A-771/1953. A villanyvilágítást már 1930-ban bevezették a templomba, miután a község területén 1929-ben kiépítették a villanyhálózatot. Tétény-Promontor. SzfvPL No. 4569A-113/ Budatétényi Szent István Király Plébánia. Historia Domus SzfvPL No. 4569A-515/ Budatétényi Szent István Király Plébánia. Historia Domus SzfvPL No. 4569A-412/1974., Budapest-Budatétény Szent István Király Plébánia. Historia Domus SzfvPL No. 4569A-137/1973, 4569A-412/ Budatétényi Szent István Király Plébánia. Historia Domus Budatétényi Szent István Király Plébánia. Historia Domus Budatétényi Szent István Király Plébánia. Historia Domus SzfvPL No. 4569A-142/1984. A hitoktatás mindaddig a hideg templom kórus alatti részében, illetve a sekrestyében folyt. 34 Eladdig a környék lakói nemcsak gyalogosan, de gépkocsival is átjártak a területen. A 80-as években még pert is indítottak az egyházközséggel szemben, követelve a hatóságoktól a telek egy részének kisajátítását, utca kialakítása céljából. A kerítés megépítése ennek a helyzetnek vetett véget, egyszer s mindenkorra. SzfvPL. No. 4569A-446/1990, 4569A-805/ Az adatok forrásai: SzfvPL No. 4569A-872/1990, No. 4569A-660/

6 5. A BUDATÉTÉNYI SZENT ISTVÁN KIRÁLY PLÉBÁNIA kép. Kenyérszentelés augusztus 20-án (F. T.) rült sor, az alábbi szempontok érvényre juttatásával: a szentély a lehetô legtágasabban legyen kialakítva, a templomban csak egy oltár legyen, a tabernákulum legyen az oltártól különválasztva, magánáhítatra is alkalmas helyen, a szembemisézô oltár kapjon kellô méltóságot, a papi szék a hívô néppel szemben kapjon helyet. Az átalakításra több terv is született, közülük Lányi Béla verbita szerzetes, belsôépítészé valósult meg. A templom korábbi berendezési tárgyait megtartották, szükség esetén kis változtatással felhasználták. A szentély alacsonyabb szintre került, csak a legalsó három lépcsôfok maradt meg (a sekrestye a régi szinten maradt, így oda egy negyedik lépcsôfokról lehet belépni), a szentély egésze új, süttôi mészkô burkolatot kapott. A szembemisézô oltárt kis átalakítással a régi misézô oltárból alakították ki. A szolgálatot végzôk fából készült széksora a szentély fala mentén körben kapott helyet, közepén a templom tengelyében a papi székkel, mögöttük a szentély falfestménye minden részletében látható maradt. A két mellékoltár a templom külsô falához a templomkertbe került így az úrnapi körmenet oltáraiként szolgálnak. A bal oldalon a Jézus Szíve-szobor, a jobb oldalon a Mária-szobor a mellékoltárok volt szobrai megmaradtak, csak magasabbra, konzolra kerültek. A régi oltártól elválasztott tabernákulum a Mária-oltár helyére került. A szószék, helyének minimális változtatásával, megmaradt. A keresztelôkút a hajó eldugott zugából átkerült a bejárat közelébe, új föllépô lépcsôt kapott. 37 Az új templombelsôt Erdô Péter bíboros áldotta meg szeptember 18-án, és felszentelte az új oltárt. 38 Az egyházközség 2005-ben vásárolt egy Ahlborn Praeludium IVD típusú kétmanuálos digitális orgonát. A kóruson így most két orgona áll, jelenleg a digitálist használják folyamán a templomhajó bal oldalán, a bejárat közelében temetôfülkét alakítottak ki, szintén Lányi Béla tervei szerint. Az 1912-ben készült kis templom színes üvegablakait, amelyek a második világháború alatt pusztultak el, szintén méltó módon 37 A templombelsôre vonatkozó adatok Udvarnoky László plébános szóbeli közlésébôl származnak. 38 Schem o.

7 476 BUDAI-DÉLI ESPERESKERÜLET pótolta az egyházközség ben. Az új ólomkeretes színes üvegablakokat Mohay Szabolcs tervezte és készítette. 39 A szentély bal oldali ablakain a kinyilatkoztatásra utalnak az Atyát és a Fiút jelképezô szimbólumok, illetve mint a kinyilatkoztatás közvetítôjét az Egyházat megjelenítô képek: középen a bárka az Egyház hajója, jobbján az esztergomi bazilika, balján a helyi plébániatemplom. A szemközti ablak képei az örök kinyilatkoztatás térben és idôben való megnyilvánulását fejezik ki. A szimbólumok utalnak a Szentlélekre és a szentségekre, a mezô alján pedig látható a Szent Mihálykápolna, a plébánia épületének részlete és a kerületet átszelô M0-s autópálya felüljárója. A templomhajó üvegablakai a régi templom ablakaihoz hasonlóan magyar szenteket és boldogokat ábrázolnak: a szentélytôl indulva bal oldalon Szent László és Szent Piroska, Magyarok Nagyasszonya, Szent Margit és Szent Erzsébet, Kapisztrán Szent János, Boldog Batthyány-Strattmann László, jobb oldalon Boldog Gizella és Szent Imre, Szent István király, Szent Adalbert és Szent Gellért, Boldog Özséb, Boldog Apor Vilmos alakja látható. A hajó fôbejárat felôli részében, a keresztelôkutat övezô jobb és bal oldali kétkét ablakon a szentek figurája alatt a négy evangélista szimbóluma kapott helyet, alattuk egy-egy sarkalatos erény olvasható. A kórus alá esô ablakokra Szent Cecília és Szent Dávid alakja került, alattuk pedig a karácsonyi, illetve a húsvéti barlang ábrázolása látható. Ezeket és a temetôt Udvardy György esztergomi segédpüspök május 30-án áldotta meg. 40 A templomkert hátsó, szentély felôli részében két emlékhelyet alakítottak ki: jobb oldalon a Szent István Birodalma, bal oldalon a Budatétényi Mindenszentek emlékhelyét. 41 A Szent Mihály-kápolna A község elsô temploma az 1780-ban épült Szent Mihály-kápolna, amely közel másfél századon át egyedüliként szolgálta a kistétényi hívek hitéletet. A kis kápolna elsô 100 évére vonatkozó adatok részben hiányosak. A templom elsô leírását a korabeli tétényi egyházlátogatási jegyzôkönyvekben olvashatjuk. 42 Eszerint jó anyagból épült, erôs falakkal. Zsindellyel födött, fatornyán kereszt díszlett, benne a feljegyzések szerint 1805-ben egy, 1817-ben már két harang függött. Oltára falépcsôzetû, menzája falazott, elöl színezett, rajta négy faragott és színezett gyertyatartó állt. Az oltárszobrok a Szent Szüzet, Szent Mihály arkangyalt és a feszületet ábrázolták, a falakon függô képek a haldokló Megváltót, a Fájdalmas Szûzanyát, Szent János és Pál vértanúkat, Nepomuki Szent Jánost és Szent Annát. A források tanúsága szerint ekkor sem tabernákuluma, sem kórusa, sem sekrestyéje nem volt. A kápolnához ismeretlen idôpontban a jobb oldalon végighúzódó sekrestyét építettek, a hagyomány szerint 43 ez szolgált a település elsô iskolájául is, mindaddig, amíg 1874-ben megalakult a község állami iskolája. Ezt a sekrestyét 1914-ben bontották el, és helyette a szentély mögött építettek folyosószerû bôvítést. Ugyanekkor a homlokzatot is átalakították, minden bizonnyal ekkor került az oromfal sarkaira a két kis posztamensen álló obeliszk, egyiken 39 Az idevonatkozó adatok szintén Udvarnoky László plébános szóbeli közlésébôl származnak. 40 Schem o. 41 Budapest templomai. Budafok-Tétény XXII. kerület. (Budapesti Városvédô Egyesület Templomtörténeti sorozat IV.) H. n., é. n. (a továbbiakban: Budafok-Tétény) 21. o. 42 Budatétényi Szent István Király Plébánia. Canonica Visitatio , A sekrestyében folyó oktatásról szóló írásos forrás azonban nem ismert. Tétény-Promontor o.

8 5. A BUDATÉTÉNYI SZENT ISTVÁN KIRÁLY PLÉBÁNIA , másikon 1914 felirattal, valamint a kapu fölé a Jézus Szíve-dombormû. A kápolna jelenlegi formája ennek az átalakításnak a nyomán alakult ki. 44 Az épület szabadon álló, egyhajós, téglalap alaprajzú 10,5 5 m-es belsô térrel, félköríves szentéllyel. Kívül nyeregtetôvel fedett, fôhomlokzata háromszögû oromfallal zárul, csúcsa alatt órával. Az oromzat felett kis fatorony emelkedik. A fôhomlokzati kapu kosáríves záródású, kôkeretes, zárókôvel. A hajó tükörmennyezetes, ehhez diadalívvel csatlakozik a boltozott szentély. Az oltár a templommal egykorú, melléje falba épített pasztofórium került az idôk folyamán. Régi harangjait az elsô világháború során hadicélokra rekvirálták, jelenleg is meglévô harangja 40 kg-os, Szlezák László öntötte 1930-ban, felirata szerint az öntô és neje ajándéka után az újonnan épült Szent István 4. kép. Szent Mihály-kápolna király-templomba került át a község liturgikus élete. A régi telepes lakosság kedvelt kis templomának, az ún. német kápolnának a búcsúünnepét azonban minden évben május 8-án vagy az azt követô vasárnapon ünnepélyes szentmisével és körmenettel ünnepelték meg. 46 Ez volt az egyetlen alkalom, amikor németül hangzott fel a szentbeszéd, még akkor is, amikor a községben már kisebbségbe kerültek a német anyanyelvûek. 47 A második világháborúban a kápolna is megrongálódott, 1956-ban pedig egy harckocsi megnyomta, és kissé megrongálta az oldalfalát. 48 Ezt követôen az épület állaga egyre romlott. Értékesebb berendezési tárgyait mentési céllal az 1970-es években a plébániára vitték, a kápolna ajtaját beszögezték. 49 A 60-as évek végén a kerületi tanács tervbe vette a kápolna lebontását, de mûemlék jellegénél fogva ez szerencsére nem valósult meg. 50 A kis kápolna sorsának jobbra fordulását a rendszerváltás hozta meg elején az egyházközség tagjai Alapítványt hoznak létre a budatétényi Szent Mihálykápolna megmentéséért. 51 A hívek, valamint bel- és külföldi adakozók segítségével, a mûemlékvédelem iránymutatása szerint sikerült a kápolnát kívül-belül, teljes berendezésével együtt restaurálni. Kicserélték a mennyezetet és a tetôszerkezetet, a régi pala helyett cserépfedést kapott. A tornyot teljesen felújították, a toronysisak horganylemez 44 Leírását lásd HORLER I o Budatétényi Szent István Király Plébánia. Historia Domus A német nyelvû prédikáció 1948-tól szûnt meg, miután elôzô év nyarán megtörtént az ôslakosok leszármazottainak kitelepítése. Budatétényi Szent István Király Plébánia. Historia Domus Budafok-Tétény. 17. o. 49 Budatétényi Szent István Király Plébánia. Historia Domus 1976., SzfvPL No. 4569A-546/ SzfvPL No. 4569A-298/ SzfvPL No. 4569A-262/1992.

9 478 BUDAI-DÉLI ESPERESKERÜLET 5. kép. Szent Mihály-kápolna belülrôl borítását rézre cserélték. Megújították az ablakokat, ablakrácsokat, belül fehérre meszelték, kívül vakolták és színezték. 52 Az újjászületett kápolnát Takács Nándor székesfehérvári megyéspüspök október 3-án újraszentelte ban sor került a kegytárgyak restaurálására is, köztük a legbecsesebb kincs: a hársfából faragott, barokk Madonna-relief is megújult, melyet még az elsô, XVIII. századi betelepülôk hoztak magukkal Bajorországból május elején épp a Szent Mihály-búcsúra készült a község, amikor a kápolnát kirabolták, legértékesebb oltárkép, gyertyatartók, kánontáblák és kereszt kincseitôl megfosztották. 54 A kápolnát a plébánia ma is használja, innen indul a virágvasárnapi, és ide érkezik a húsvéti feltámadási körmenet, húsvétvasárnaptól Szent Mihály arkangyal szeptember végi ünnepéig pedig itt tartják a vasárnap esti szentmiséket. A torony harangjátéka minden este fél hétkor a Christus vincit dallamát játssza. Más köztéri szakrális emlék alig ismert Budatétényben ben négy szabadban felállított fakeresztet vesznek számba a környéken, 55 ezek még 1868-ban is helyükön állnak, 56 késôbbi sorsuk ismeretlen. Ma két szabadtéri kôkereszt található a plébánia területén. A Kápolna utca 50. sz. elôtt az út szélén, kôtalpazaton áll egy kôkereszt, bronzkorpusszal, felirat nélkül. Eredete kérdéses. A másik kereszt a Háros utca Gyöngyszem utca sarkán áll, szintén kôtalapzaton, festett fakorpusszal. Felirata: HÁLÁBÓL AZ ÚRNAK / VINCSICS JAKAB / ÉS NEJE / SZÜL. TÓTH ANNA / I Budatétényi Szent István Király Plébánia TERNYÁK Leltár o. 53 SzfvPL No. 4569A-1216/ Budatétényi Szent István Király Plébánia. Historia Domus Budatétényi Szent István Király Plébánia. Canonica Visitatio A régi kereszteken kívül, melyek jó állapotban találtattak, új nincs a filia területén. Budatétényi Szent István Király Plébánia. Canonica Visitatio

10 5. A BUDATÉTÉNYI SZENT ISTVÁN KIRÁLY PLÉBÁNIA 479 A közösség A mai Budatétény területén a XVIII XIX. század fordulóján telepedtek meg az elsô állandó lakók, akik szôlômûveléssel foglalkozó német telepesek voltak. Létszámuk kezdetben csekély, 57 de mellettük megjelentek a kistétényi szôlôbirtokos pesti és budai polgárok is. 58 A kis közösség erôs összetartásáról tesz tanúbizonyságot, hogy már 1780-ban sor került saját kápolnájuk felszentelésére. 59 A XIX. század elsô felében több alkalommal tartottak a környéken egyházlátogatást. 60 Ezek a jegyzôkönyvek arról tanúskodnak, hogy a szôlôbirtokosok a kápolnáról maguk gondoskodtak, a mater Téténytôl viszonylag független közösséget alkottak. 61 A szôlômûvelés mellett, amely e vidéken a XIX. század közepén ért a tetôfokára, a tétényi határ kedvelt nyaralóhelyévé is vált a pesti polgároknak, akik a szôlôk közt elszórtan villákat, présházakat építtettek, idôvel többen ide is költöztek. Közülük a legismertebb Klauzál Gábor, 62 aki az 1850-es években vásárolt itt birtokot. Egykori villája ma is áll, közelében utcanév ôrzi az emlékét. A település fejlôdésének fontos állomása volt a közigazgatási önállóság elnyerése 1873-ban. A századfordulóhoz közeledve, nagy csapást mért a gazdálkodásra a filoxéra, amely a szôlôket csaknem teljesen kipusztította. Ezek helyét jobbára gyümölcsösökkel 63 ültették be, késôbb pedig a régi borospincéket gombatermesztésre hasznosították. A parlagon maradt szôlôterületeket a századforduló körül parcellázták, és a településre nagy számban költöztek a fôváros ipari üzemeinek munkásai, akik itt kedvezô feltételekkel jutottak otthonhoz: olcsó telekhez, rajta jó minôségû, helyben kitermelhetô mészkôépítôanyaghoz. Kistétény lélekszáma ekkor, a századfordulót követô két évtizedben növekedett ugrásszerûen, 64 a gyarapodó közösség pedig újabb példáját adta az összefogásnak az új plébániatemplom felépítése során. Miután a templom felépült, az önálló lelkészség kialakítása került napirendre. A község re a maga részérôl elôkészítette az önálló káplánság anyagi feltételeit, 65 de a történelmi idôk zûrzavara miatt az elsô budatétényi káplán csak 1920 szeptemberében érkezett meg. Tar János 1921-tôl már mint önálló helyi lelkész látta el hivatalát. 66 Tôle Koch Róbert vette át a lelkészséget 1923-ban, aki az Isteni Ige Társaságát a községbe hívta tôl bô évtizeden át a szerzetesrend látta el a község lelkipásztori szolgála- 57 Az elsô írásos adat 1817-bôl származik, és 17 fôrôl szól. Budatétényi Szent István Király Plébánia. Canonica Visitatio A templom karbantartásáról a szöllôsgazdák gondoskodnak egy részük pesti polgár. Budatétényi Szent István Király Plébánia. Canonica Visitatio Budatétényi Szent István Király Plébánia. Canonica Visitatio , 1805, 1817, 1845, a templom kulcsát a szôlôbirtokos ôrzi HORLER I o. Kis-Tétény szöllôbirtokosai ( ) maguk gondoskodnak templomukról; templomuk pénzét maguk kezelik, sôt az isteni szolgálatot is, gyakran a plébános tudta s vele való megegyezés nélkül tartják. Budatétényi Szent István Király Plébánia. Canonica Visitatio Klauzál Gábor ( ) reformkori politikus, az elsô felelôs magyar minisztérium tagja 1848-ban. 63 Kistétény ekkor vált ismertté a kiváló minôségû csonthéjasok: az ôszi- és kajszibarack, a mandula termesztésérôl. Tétény-Promontor o : 752 fô; 1910: 1435 fô; 1920: 2428 fô. Tétény-Promontor o. 65 A Püspökségre benyújtott felterjesztés részletesen felsorolja a lelkész számára biztosított javadalmazás tételeit. SzfvPL No. 4569A II.20., 4569A-482/ SzfvPL No. 4569A-1242/ Az Isteni Ige Társaságát Arnold Janssen alapította 1875-ben missziós céllal. Magyarországra 1916-ban telepedtek le, elsô házukat Máriakéménden (Pécsi egyházmegye) alapították. Az Isteni Ige Társasága. A verbita missziós szerzetesrend keletkezése és fejlôdése napjainkig. Kôszeg 1937.

11 480 BUDAI-DÉLI ESPERESKERÜLET tát ban megalakult a budatétényi római katolikus egyházközség is. 69 Az újabb mérföldkô dátuma január 1-je, amikor Shvoy Lajos székesfehérvári megyésfôpásztor plébániai rangra emelte a lelkészséget. 70 A két világháború között lassult a gyarapodás üteme Budatétényben. 71 A nemzetiségi összetétel megváltozott, a német ajkúak kisebbségbe kerültek, de vallási hovatartozás szerint továbbra is a római katolikusok maradtak döntô többségben. 72 A lelkipásztorkodásnak, úgy tûnt, külön kihívást jelent a munkások nagy aránya, 73 ezért megfelelô eszközöket kerestek a hitélet fenntartására, illetve megerôsítésére pünkösdjén, elôször az egyházközség életében, 8 napos népmissziót tartottak egy jezsuita és egy verbita páter vezetésével. 74 A népmisszió hatására még ugyanezen a nyáron megalakult a Credo férfiegylet, 60 taggal. A leányifjúság körében már egy évvel korábban megszervezôdött a Mária Kongregáció, megalakul egy Missziós nôi egylet, és mûködik, már régebb óta, a Szívgárda ben a fiúifjúság számára megalakítják a Budatétényi Szent Imre Ifjúsági Kört is, melynek kitûzött célja az ifjúság körében a valláserkölcsi élet, a hazaszeretet ápolása, az ifjúság szellemi nívójának emelése és hasznos foglalkoztatása. 76 Mindezeknek az egyesületeknek és a közösség más rendezvényeinek eleinte a verbita rendház adott helyet, de egyre sürgetôbben merült föl egy egyházközségi kultúrház igénye. 77 P. Feikus verbita fáradhatatlan buzgólkodásának köszönhetô, hogy 1931-re felépülhetett az egyházközség otthona, amelyet a jubileum emlékére Szent Imrérôl neveztek el. Ünnepélyes megáldására és átadására szeptember 13-án került sor. 78 Tervezôje és kivitelezôje Riegler József budafoki építész. A 16,5 8 m-es épület belül elôtérre, nagyteremre és színpadra tagolódott ben egy kis tanácsteremmel bôvítették. 79 Az egyházközség kezdettôl fogva óvodát is szeretett volna csatolni a közösségi házhoz, 80 ennek megvalósítása Proity Márton lelkésznek jutott osztályrészül ban Lerner Károly, helybeli építési vállalkozóval építtették a meglévô épülethez a 6,5 6,15 m-es óvodatermet és egy 6,5 3 m-es tanácstermet, 81 valamint a hátsó fronton konyhát kamrával és egy vizesblokkot. 82 Az óvónôi teendôket a Legszentebb Üdvözítô Leányai Kongregáció nôvérei látták el A lelkészség átvétele: SzfvPL No. 4569A-1343/1924., a lelkészség átadása: No. 4569A-1477/ Elsô elnöke Schindele József, a templomépítô egyesület addigi elnöke lett. SzfvPL No. 4569A-1574/ SzfvPL No. 4569A-2109/ Lakosainak száma 1920 és 1941 között 2428-ról 3730-ra nôtt. Tétény-Promontor o. 72 Az évi adatok szerint a római katolikusok száma 2868 fô, az evangélikusoké 87, a reformátusoké 227, a görögkeletieké 3, a zsidóké 15 fô a községben. Schem. Alb. Reg o. 73 az egyébként jóakaratú lakosságot a szociáldemokrata métely erôsen veszélyezteti. SzfvPL No. 4569A- 751/ SzfvPL No. 4569A-1546/ SzfvPL No. 4569A-2341/ SzfvPL No. 4569A-2300/ SzfvPL. No. 4569A-588/1929; 4569A-751/ A Szent Imre Otthon telke a missziós rend ajándéka volt az egyházközség számára; az építkezés költségei részben néhány magánadakozótól, részben Nemes Antal egyházközségi világi elnök fôvárosi gyûjtésébôl származtak. SzfvPL No. 4569A IX SzfvPL No. 4569A-1707/ SzfvPL No. 4569A-588/ Az 1934-es toldalékot elbontották, mert a telek adottságai csak így tették lehetôvé az újabb építkezést. SzfvPL No. 4569A-2446/ Budatétényi Szent István Király Plébánia. Canonica Visitatio o. 83 Ôk 1927-ben telepedtek le a Kápolna utcában, ahol fogyatékos gyermekeket ápoló intézetet hoztak létre. Tétény- Promontor o.

12 5. A BUDATÉTÉNYI SZENT ISTVÁN KIRÁLY PLÉBÁNIA 481 Az egyházközségi élet aktivitása egészen az 1940-es évek végéig tartott, kezdve az évtized elején a templombôvítéssel. A világháború csak egy rövid megtorpanást okozott. 84 Az ostrom alatt, a megszállás elsô három napját kivéve, mindig volt a templomban szentmise, de, mivel a hívek még sokáig féltek elômerészkedni, 10 nagyobb pincében is rendszeresen volt szentmise. 85 A plébániaépület szenvedett súlyosabb károkat, irodai berendezését pár széken kívül teljesen tönkretették. Íróasztal, irattár, könyvszekrény, csak a váza van meg, a többi könnyen leszedhetô részét eltüzelték. Irattár teljes egészében elpusztult. 86 Csak az anyakönyveket sikerült megmenteni. A háború utáni elsô években a hívek buzgósága töretlen, rendíthetetlen, 87 megtöltik a templomot, az úrnapi és feltámadási körmeneteken szinte tüntetôen kivonulnak, és a Szentháromság-vasárnapi máriaremetei zarándoklaton is szép számmal vesznek részt decemberében 8 napos népmissziót tartanak, két jezsuita vezetésével, amelyet azzal az elhatározással zárnak, hogy három év múlva reméljük, jobb külsô körülmények közt, megismétlik. 89 Ez a várakozás már nem teljesedett be. Még 1948-ban is jó néhány vallásos egyesület, csoport mûködik a hívek körében: Szívgárda, Oltáregylet, Egyházközségi ifjúsági csoport, Leánycsoport, Asszonycsoport, 90 az egyházellenes légkör azonban egyre fenyegetôbben jelenik meg a budatétényi egyházközség életében is. A korlátozó intézkedések nem kímélték a Szent Imre Otthont sem április 24-én 91 a község elöljárósága lefoglalta és a MADISZ 92 részére átadta. 93 A következô években még huzavonák folytak az épület körül, míg végül 1949-ben végképp államosították júniusában az egyházi iskolák államosítása is érintette a közösséget: ekkor veszítették el a Szent Imre Otthonban mûködô óvodájukat. 95 A rendszerváltás után a Szent Imre Otthont az egyházi kárpótlás keretében visszaigényelte, és november 7-én visszakapta az egyházközség. 96 Az államosítás idejében pártházként, illetve idôsek napközi otthonaként funkcionált, a rendszerváltás után helyi közösségek pl. a Budatétényi Polgári Kör használták. Az átvételkor az épület erôsen elhasznált állapotban volt között az épületen teljes külsô-belsô felújítást végeztek, kisebb átalakításokkal. Ennek során törekedtek arra, hogy az otthon lehetôleg minél többet visszaadjon eredeti szépségébôl. A Szent Imre Otthon ma elsôsorban a plébániai élet színtere hittanórák, egyházközségi összejövetelek, programok, vendégelések zajlanak itt, de ezen túl helyet ad a lakóközösség egyéb kulturális eseményeinek is. A Szent Imre Otthonban kis kölcsönkönyvtár is mûködik A szovjet csapatok december 25-én érték el a térséget, amely a következô egy hónapban a harci cselekmények felvonulási területe maradt. Tétény-Promontor o. 85 SzfvPL No. 4569A-588/ SzfvPL. No. 4569A-588/1945; 4569A-3369/ Budatétényi Szent István Király Plébánia. Historia Domus ben pl. 80 férfi. Budatétényi Szent István Király Plébánia. Historia Domus Székesfehérvári Püspöki Levéltár. No. 4569A-2109/ Budatétényi Szent István Király Plébánia. Canonica Visitatio o december 6-ától a katonaság tartotta lefoglalva, és csak a szovjet katonák távozása után, 1945 nagyhetében vette volna újra birtokba az egyházközség. SzfvPL No. 4569A-212/ A kommunista párt ifjúsági szervezete között. 93 Székesfehérvári Püspöki Levéltár. No. 4569A-212/ SzfvPL No. 4569A-490/ Budatétényi Szent István Király Plébánia. Historia Domus Schem o. 97 Udvarnoky László plébános szóbeli közlése.

13 482 BUDAI-DÉLI ESPERESKERÜLET Az 1960-ban indított 15 éves állami lakásépítési program keretében, között épült fel Budatétény addig beépítetlen területén a Rózsakerti lakótelep. Ide, a korban szokásos módon, sok lakót költöztettek más fôvárosi kerületekbôl. Velük számszerûleg gyarapodott ugyan a terület, de valódi beépülésük a plébánia életébe csak nagyon lassan történt meg. 98 A plébániaépület ügye évtizedeken át húzódó, a kezdetektôl megoldatlan probléma volt. Amikor 1919-ben az önálló lelkészség megszervezôdött, a lelkész számára egy ideiglenesnek szánt lelkészi lakot biztosítottak. Ezt azonban csak a legelsô lelkész, Tar János használta. Kedvezôtlen adottságai miatt a lelkészek a továbbiakban albérletet vettek igénybe. Ezt az ingatlant néhány továbbival a késôbbiekben megoldandó paplak céljára tartották fenn. Az ingatlanokat azonban az 1950-es években államosították, 99 csak a templom telke maradt meg egyházi tulajdonban. Sokáig élt az elképzelés a közösségben, hogy a plébániaépületet ide, közvetlenül a templom mellé építsék fel. A telek mérete, adottságai ezt lehetôvé tették volna, csak az anyagi források hiányoztak hozzá. Végül 1959-ben el is készültek hozzá a tervek, azonban az állami hivataloktól nem kaptak engedélyt az építkezésre. 100 Ezért 1962-ben megvásároltak egy családi házat a Lépcsôs utcában megfelelô állami engedély hiányában az akkori plébános nevére. A körülmények kedvezô fordulata után, 1975-ben került az ingatlan formálisan is az egyház tulajdonába. 101 A mai napig ez az épület szolgál plébániaként, amelynek legfôbb hibája, hogy elég távol esik a templomtól. A plébániaépület az 1920-as években épült, tétényi kôbôl, masszív, jól megépített családi ház. 102 A vásárlás után többször is renoválásra, illetve átalakításra került sor. A szerzetesrendek A két világháború között három szerzetesrend volt jelen a községben: a már említett Isteni Ige Társaságán és a Legszentebb Üdvözítô Leányain kívül a kapucinusok budapesti rendházuk számára szintén a Kápolna utcában egy pihenôházat hoztak létre 1938-ban. 103 Amikor 1950 ôszén megvonták a szerzetesrendek mûködési engedélyét Magyarországon, ezzel összefüggésben két rövid életû változás történt a plébánia kebelében júniusában Erdész István kapucinus szerzetes kápolnaigazgatói kinevezést kapott a székesfehérvári megyéspüspöktôl a Szent Mihály-kápolna élére, ahol így néhány hónapig újra rendszeresen volt szentmise vasár- és ünnepnapokon. 104 Az ôsz folyamán azonban Erdész István kántori állást kap Bakonysárkányban, és ezzel a kápolna önálló mûködése meg is szûnik. 105 A verbiták a mûködési engedélyt megvonó rendelet megjelenése szeptember 9. után úgy értesültek, hogy a rendház kápolnája továbbra is betöltheti rendeltetését. Ezért kérésükre a megyéspüspök a rendház kápolnájában Budatétényi Szent József lelkészség elnevezéssel önálló lelkészséget alapított a községben, P. Sziller Ádám 198 Budatétényi Szent István Király Plébánia. Historia Domus SzfvPL No. 4569A-1250/ Budatétényi Szent István Király Plébánia. Historia Domus SzfvPL No. 4569A-1250/1969, 4569A-1067/ Budatétényi Szent István Király Plébánia. TERNYÁK Leltár o. 103 Budatétényi Szent István Király Plébánia. Canonica Visitatio o. 104 SzfvPL No. 4569A-1791/ SzfvPL No. 4569A-2700/1950.

14 5. A BUDATÉTÉNYI SZENT ISTVÁN KIRÁLY PLÉBÁNIA 483 verbita, volt tartományfônök vezetésével, Területet nem rendelt hozzá, hanem hívei azok a budatétényi r. k. hívôk, akik az említett kápolnába lelki igényeik kielégítésére rendszeresen járnak. 106 Ez a lelkészség sem lett hosszú életû: miután december 7-étôl a rendházat kápolnástul végleg elvették és iskola céljaira használták. 107 A lelkészség megszûnése után Sziller Ádám a budatétényi plébános mellett kapott kápláni megbízatást. 108 A Historia Domus bejegyzése szerint a templomi berendezések egy része az atyáktól és a nôvérektôl a plébániára került. 109 A Legszentebb Üdvözítô Leányai Kongregáció tagjai az államosított fogyatékosotthonban, civil ápolóként, tovább dolgozhattak. 110 A rendszerváltás után az Isteni Ige Társasága visszaköltözött Budatéténybe, ahol egykori rendházuk közelében építették fel új missziós házukat. Archontológia 1919 Fukker József szept ápr. Tar János máj szept. Koch Róbert szept júl. verbiták szept okt. Hansen Hubert SVD nov aug. Feikus József SVD aug jún. 21. Venczel Alajos SVD 1933 Ternay János SVD szept júl. Zimits Mihály SVD aug aug. Proity Márton szept júl. Desits István aug Ternyák Géza 2002 Udvarnoky László OSPPE NOBILIS JÚLIA 106 SzfvPL No. 4569A-2663/ A kápolnából alakították ki a tornatermet. 108 SzfvPL No. 4569A-2663/ Budatétényi Szent István Király Plébánia. Historia Domus Még az 1990-es évek elején is szolgált az intézetben jóval a nyolcvanon túl egykori szerzetesnôvér. Budafok-Tétény millenniumi album. Szerk.: GARBÓCI László KANYÓ Ferenc SZÁRAY Miklós. H. é. n o.