Őskori telep és római kori árokrendszer nyomai Törökkőn. Traces of a prehistoric settlement and a Roman period ditch system at Törökkő

Átírás

1 Őskori telep és római kori árokrendszer nyomai Törökkőn Traces of a prehistoric settlement and a Roman period ditch system at Törökkő (Budapest, Ili. ker.. Törökkő-dűlő, Hrsz.: ]9 9/0/34-3 5, 19909/9, 19905/10, 19905/9, J 9903/8) (Budapest III, Törökkő-dűlő, Lrn: /34-3 5, J 9909/9, 19905/10, J 9905/9, Í 9903/8) dörökkő-dűlőnek a Bojtár utca - Bécsi út - Csillaghegyi út, valamint a két utóbbit összekötő, felszámolásra váró téglalerakat és fémhulladéktelep által körülzárt részén több feltárásra, illetve megfigyelésre nyílt lehetőségünk az idei évben. (I. kép) Törökkő szóban forgó részén korábban bolgárkertészet működött, ennek felszámolását követően nadrágszíjparccllákra osztották a területet. Az ezredforduló után rohamléptekben megkezdődött a terület beépítése. A földmunkák rövidcsen fényt vetettek az ős- és római kori területhasználatra, 2002-ben nyilvántartott régészeti lelőhellyé v ált. A területet a kertészet felszámolásait követően minimális mértékben, foltszerűen töltögették, komolyabb vastagságú, összefüggő feltöltéssel azonban nem találkozhatunk. 4 orökkő egészén a rétegsor alapvetően azonos, az egves területrészek között csupán apró eltérések (magasabban fekvő részeken összefogazódás) figyelhetők meg. A Testvérhegv lábánál fekvő Törökkődűlő alatt egv gyengén koptatott és gyengén kerekített, nagyrészt dolomit kavics ( murva") anyagú hordalékkúp terül szét, amelynek legmagasabb pontját az északkeleti részen, a fémhulladéktelep alatt sejtjük. Innen a Bécsi út, a Bojtár utca. This year, excavations and observations were conducted at Törökkő-dűlő on the territory enclosed by Bojtár Street, Bécsi Road and Csillaghegyi Road. (Fig. I ) A market-garden had formerly operated in this area of Törökkő and the territory was divided into strips of land after its liquidation. After the turn of the millennium, large-scale constructions began on the territory The earth-moving work soon shed light on prehistoric and Roman period land use. In 2002 it was added to the list of recognized sites. The territory was filled in, in spots after the the market-garden ceased operations hut no coherent fill of any significant thickness was found. The laver sequence is basically identical over the entire Törökkő area with only slight divergences (intcrdigitaiton on higher territories) can be observed between individual areas. A debris cone comprised mostly of slightly worn, rounded dolomite pebbles ("rubble") spread under Törökkő-dűlő at the foot of 'Testvérhegv. The highest point must be in the northeast, under the scrap-vard. The sloping of the cone can be observed from here in the direction of Bécsi Road, Bojtár Street and Csillaghegyi Street. (KOROM 2005, 215) The

2 es a Csillaghegyi út (KOROM 2005, 215) iramába egyaránt a kúp lejtése figyelhető meg. A humuszt láthatóan nem tartalmazó, dolomit-murvás altalaj anyagában megfigyelhető, erős fagy hatására kialakult rétegzavarok (krioturbációs fagvzsák: 2. kép) alapján kijelenthető, hogy a hordalékkúp pleisztocén kori. Az üledék karbonát anyaga alapján, a környékbeli hegyoldal felől (például Testvérhegv) származtatható. Az utolsó eljegesedést követően, már a holocénben a kiegyensúlyozott vízhozamú Aranvhcgvi-patakból rétegzett homok rakódott le, majd a hegv felől humuszos dolomittörmelék terült szét a felületen. Ezen fejlődött ki a mások által is már leírt (LÁNG-SZILAS 2003, 112; LÁNG 2004, 180; SZILAS 2005, ; TÉZER 2005a, 219; TÉZER 2005b, 220.) legkorábbi kultúrréteg, egy sötét szürkésbarna színű, homokos, kőzetlisztes agvagos képződmény, magas humusztartalommal. laver disturbances caused by strong frost (cryoturbation frost pocket: Fig. 2), which can be observed in the subsoil composed of dolomite rubble lacking humus, implies that the cone developed in the Pleistocene The carbonate material of the deposit reveals that it came from the neighboring hillsides (e.g. Testvérhegv). Stratified sand deposited from the Aranyhegyi stream of a balanced water output after the last glacial phase already in the Holoccne, and then humic dolomite detritus from the hill spread on the surface. A dark grayish-brown, sandy stone powdery clayey formation with a high humus content, the lowermost culture-bearing laver, which has already been described (LANG-SZI- LAS 2003', 112; LÁNG 2004, 180; SZI LAS 2005, ; TÉZER 2005a, 219; TÉZER 2005b, 220), developed on top of this laver. It was found in an undisturbed condition in the southern, originally lower

3 2. kép: Krioturhációs jégzsák a pleisztocén dolomit-murvában". Felette éles eróziós halár által elválasztva a humuszos dolomit-törmelék, majd az üledék és talaj rétegekből álló talajüledék rendszer" települ. (Kiscsillag utca 4.) Fig. 2: Involution by erioturbation in the gravel of IHeistocene age". The over!ving humiferous dolomit-gravel is divided by an erosional surface, than a soil and sediment bearing complex covers (4 Kiscsillag Street) Bolygatatlan állapotban a terület eléli, eredetileg mében fekvő részén találtuk meg (Kiscsillag utca 4-8.), a hordalékkúp csúcsa felé közeledve azonban ez a réteg öszszefogazódott a fölötte lévő üledékrétcggel (Kiscsillag utca 10, 14, , Csillagszem utca 13, ). A déli részen megőrződött rétegből származó lelctanvag őskori, a neolitikumtól a rézkoron át a késő bronzkorig ívelő területhasználatról tanúskodott. (Az őskori leletek meghatározását Horváth László András végezte). Erről a szintről mélyítettek le cölöplyukakat kis méretű, paticsos betöltéséi gödröket. A cölöplvukak a megnyitott felületek kicsinysége miatt egyértelmű rendszert nem rajzoltak ki. A tclcpjelenségek minden bizonnyal a Bojtár utca 34. szám alatt megfigyelt, késő bronzkorinak tartott településrészlettel (LÁNG-SZILAS 2003, ) állhatnak kapcsolatban, amelyhez a Kisbojtár utcai (SZILAS 2003, 220; TÉZER 2005a, 219) és a Csillaghegyi éit 22. szám alatt megfigyelt, ugyancsak rendszert ki nem rajzoló cölöplvukak is tartozhatnak. (LÁNG 2004, 180) A comp és lying area in the territory (4-8 Kiscsillag Street), while closer to the top of the detritus cone, this laver became intcrdigitated with the overlying layer (10, 14, Kiscsillag Street, 13, Csillagszem Street). The finds recovered from the laver preserved in the southern area came from the Neolithic and the Copper Age until the Late Bronze Age. (László András Horváth identified the prehistoric finds.) Postholcs and small pits filled with daub were dug into the ground from this level. Because the surfaces uncovered were too small, the postholcs did not clefine a definite structure The settlement phenomena are most probably connected with the Late Bronze Age settlement segment observed at 34 Bojtár Street (LÁNG-SZI LAS 2003, ), to which the postholes, also arranged in no discernable system and brought to light in Kisbojtár Street (SZILAS 2005, 220; TÉZER 2005a, 219) and at 22 Csillaghegyi Road may also belong. (LÁNG 2004, 180) 4lie postholcs were filled in with material of the abovementioned earliest culture-bearing layer.

4 lyukak az említett legkorábbi kultiirréteg anyagával töltődtek be. A történelem későbbi időszakában kialakított árokrendszer különböző szakaszai több helyütt napfényre kerültek. (KOROM 2005, ; LÁNG 2004, 180; SZILAS Stretches of a later ditch system appeared in a number of places. (KOROM 2005, ; LÁNG 2004,180; SZILAS 2005, 220; TÉZER 2005b, 221) These ditches also began in the above-mentioned dark grayish-brown layer. The lower

5 3. kép: A terület fejlődéstörténete földtani- és talajtani megfigyelések alapján: \. Záporpatak dolomit törmeléket rak le a pleisztocén folyamán: 2. Erős fagyhatás éri a dolomit murvát még a pleisztocénben (valószínűleg felsőpleisztocén. Fiatal Dryas?), rétegzavarok alakulnak ki. azok mentén Fe-oxid és karbonát kiválás koncentrálódik; 3. Kiegyensúlyozottabb vízhozamú patakból (az Aranyhegyi őse) rétegzett homok rakódik le a holocénben (akár az elején): 4. Talajerózióval kísért eseményszerű üledékképződés (záporpatak, areális leöblít és) eredményeként humuszos dolomit törmelék rakódik le (Ez többször is megismétlődhetett a tágabb kutatási területen, akár a római korban és azután is); 5. ( tjabb vízfolyás üledék lerakódás után. folytatódik a talajképződés. Őskori területhasználat (cölöplvukak, gödörszerű objektumok); 6. Római területhasználat: árkok nyitása; 7. Talajerózióval kísért üledékképződés, az árkokban humuszos dolomit törmelék, a talajfelszínen finomszemcsés ártéri üledék rakódik le; 8. Folytatódik az üledékképződés és vastagodik az üledék a felszínen és az árkokban is; ( A Teljesen feltöltődik az árok üledékkel; 10. Talajképződés ártéri üledéken: 1 L Ujabb üledékképződés (ártéri környezet: agyagos kőzetliszt): 12. A talajképződés a jelenkorig tart az ismétlődő kiöntések üledékein (talajüledék rendszer) Fig. 3: lhe geomorphological evolution of the studied area based on the geological and pedological observations: I, Dolomite-bearing sediments of torrens creek are deposited; 2. Due to the strong frost action of Pleistocene (Upper-Pleistocene, Younger Dryas?) involutions are formed in dolomite-bearing sediment and Fe-oxid and calcium-carbonate precipitates are concentrated along them: 3. Stratified sand is deposited bv a creek characterized by more balanced runoff (former Aranyhegy creek) as good at the beginning of Ihc Holocene; 4. As a result of episodic sedimentation followed by soil erosion (torrens creek, ureal runoff), humi ferons dolomite debris is deposited ('Phis could have been often occured again on the wide study area, during the Roman times and after as well); 5. Soil formation starts on new watercourse sediment. Occupation by Prehistoric age people (post-holes, pits); 6. Roman occupation: opening ditches; 7. Episodic sedimentation followed by soil erosion itorrens creek, ureal runoff): humiferous dolomite debris is deposited in ditches, than, flood sediments cover it; S. Sedimentation keeps going and it is resulted in the thickening of sediments on the surface and in the ditches; 9. The ditches have been filled: 10. Soil formation on floodplain sediments; 11. Subsequent sedimentation is on floodplain: clayey silt is deposited: 12. The soil formation keeps going on flood sediments which have deposited by repeted floodings 2005, 220; TÉZER 2005b, 221) Az árkok ugyancsak az említett, sötét szürkésbarna színű rétegből indulnak. Betöltésük alsó rétege humuszos dolomittörmelék, fölső rétege finom szemcsés ártéri üledék. Az árkok betöltődésének első szakasza eseményszerűen, rövid idő alatt zajlott le. A hordalékkúp magasabb pontja felől érkező időszakos vízfolyás vagy areális leöblítés hozta magával a dolomittörmeléket, amelynek eltávolítására az árkot karbantartók részéről már nem került sor. Ezzel egyidejűleg az alacsonyabban fekvő terepfelszínen ártéri üledékréteg rakódott le, amelv fokozatosan rátelepült a már félig betöltődött árkok még megmaradt mélyedéseire, majd teljesen elfedte azokat. A körnvezet szárazabbá válása lehetővé tette a talajosodás megindulását az ártéri üledéken, amelyet újabb nedvesebb időszak követett, újabb ülcdékképződéssel, majd a visszatérő száraz ciklusban újabb part of their fill comprises humic dolomite rubble, while the upper part is a finegrained floodplain deposit. The first phase of the filling up of the ditches happened quickly in a single event. Intermittent water flows arriving from the highest point to the detritus cone or aerial flushing could have brought the dolomite rubble, which was never cleaned from the ditch. At the same time, a laver of floodplain alluvium was deposited on lover hing territories, which gradually settled into the still existing depressions of the half-fillcd-in ditches until it completely covered them. As the environment became drver, soil development began on the floodplain alluvium, followed bv another wet phase with deposit accumulation and a subsequent soil development period. The analyzed laver sequence reveals that deposit accumulation significantly increased after

6 talajképződéses periódus következett. A vizsgált rétegsor alapján megállapítható, hogv a római területhasználat után jelentősen megnövekedett az üledékképződés, és a folyamat a beépítések, területhasználat, vagyis intenzív 7 emberi beavatkozás nélkül napjainkig is tartana. (3. kép) Amint arról már esett szó, a területen korábban is érzékelték a római kori árokrendszer jelenlétét, de a sáv- és pontalapos, valamint kutatóárkos feltárások után most nyílott először lehetőség többszáz négyzetméteres összefüggő felületen (Kiscsillag utea ) is vizsgálni a jelenségek mibenlétét. Válaszokat vártunk, ehelyett újabb kérdések merültek fel. Az idei törökkő-dűlői ásatások során 12 árok hosszabb szakaszát sikerült feltárnunk. (4. kép) Az árkok zömmel IJ" átmetszetnek. Hiteles mélységet a terület déli részén tudtunk mérni, itt egv 2,0 méter széles és 1,1 méter méh, illetve egv 1,3 méter széles és 0,85 méter mély árok került elő. Észak felé, ahol nagyobb mértékű talajerózióval kell számolnunk, ezek a mutatók valamelyest kisebbek. A 12 árokból 5 egyenes vonalvezetésű, 7 pedig Roman period land use and it would still continue but for building-in of the territory and land use, that is, intensive human intervention. (Fig. 3) As has already been mentioned, the Roman period ditch system had already been discovered on the territory After excavations in long-strip footings and pier foundations and in test trenches, this was the first time that it was possible to examine the phenomena over a coherent surface of hundreds of square meters (18-20 Kiscsillag Street). We expected answers but instead raised vet more questions. Longer stretches of 12 ditches were uncovered at Törökkő-dűlő this year. (Fig. 4) Most of the ditches were "U"-shaped in cross-section. Authentic depth measurements could be taken in the southern part of the territory where a 2.0 m wide and 1.1 m deep ditch and a 1.3 m wide and 0.85 m deep ditch were found. Towards the north, where soil erosion was more significant, these measurements were somewhat smaller. Five of the 12 ditches ran in a straight line and 7 were curved. None of the latter ones could be followed along 4. kép: A törökkő-dűlői árokrendszer részlete (III. Kiscsillag u ) Fig. 4: The selected part of the ditch-system on the studied area (District III, Kiscsillag Street)

7 íves, ez utóbbiak közül egyet sem sikerült félkörnél hosszabb szakaszon követnünk, így nem tudjuk, hogv bezáródnak-e. Valószínűleg nem. Északon az íves árkok cgvmásba vágtak, és vágták őket az egyenes árkok is, délen ilyesmi nem volt megfigyelhető. Az egyenes árkok tájolása eltérő volt: észak-dél, északkelet-délnyugat, északnyugat délkelet. Az árkok lejtése egyöntetűen kelet-délkeleti irányú, vagyis a Duna felé esik. Az árkok funkciójának találgatásakor az íves árkok miatt a territóriumok közötti határjelző szerepet cl kell vetnünk, hajlunk a vizcsárok-teória elfogadására. Az árkok időbeli elhelyezésére és egymáshoz, illetve az őskori telephez való időrendi viszonyukra vonatkozóan nincs közvetlen információnk. Az idei feltárások során az árkokból minimális mennviségű őskori kerámia jött. A Csillaghegyi úti feltárások során azonban római kerámia, fibula-darab, (LÁNG 2004, 180) illetve terra sigillata töredékek is kerültek elő. (KO ROM 2005, 216) Tekintve, hogv az árok betöltődése eseményszerűen, viszonylag rövid idő alatt zajlott le, a betöltésben talált római leletek felülírják az őskori anyagot. A két korszak rekvizitumai nagyjából egy időben kerültek a betöltésbe, logikusan a római kor vége felé, vagy azt követően. A római korinak tartott árkok, illetve az őskori cölöpkonstrukciók és gödrök sehol sem vágták egymást, vagv pontosabban ennek nem maradt felismerhető nyoma, ezek hiánya azonban nem lehet perdöntő bizonyíték az objektumok egy korszakba utalásához. A római kori anyag jelenléte a betöltésben mindenesetre azt mutatja, hogv ekkor még nyitva voltak az árkok. A későbronzkortól a római korig eltelt idő figyelembevétele mellett igencsak megnő az árkok római kori kialakításának valószínűsége is. A betöltés túlnyomóan őskori a longer stretch than a semicircle so it is not possible to say definitely whether they were closed or not but probably not. In the north, the curved ditches intersected each other and the straight ditches as well, a phenomenon which could not be observed in the south. The straight ditches had diverse orientations: north-south, northeast-southwest and northwest-southeast. The ditches uniformly sloped in an east-west direction towards the Danube. Regarding the function of the ditches, the curved ones contradict the idea that they edged lots rather like water ditches. There is no direct information on the absolute and relative chronology of the ditches and their chronological relation to the prehistoric settlement. A minimal number of prehistoric shards were found in the ditches this year. During excavations in Csillaghegyi Road, however, Roman ceramics, a fragment of a brooch (LÁNG 2004, 180) and Sannau ware fragments were brought to light. (KOROM 2005, 216) As the ditches were relativ civ quickly filled in during a single event, the Roman finds overwhelming the prehistoric material. The requisites of the two periods came into the fill at approximately the same time, which was logically the end of the Roman period or soon after it. The supposedly Roman period ditches, the prehistoric post constructions and pits did not intersect each other, at least no trace of intersection has been preserved, which does not mean that they certainly came from the same period. The appearance of Roman period material in the fill suggests that the ditches were still open in this period. Taking into consideration the time that passed from the Late Bronze Age until the Roman period, the possibility that the ditches were dug in the Ro-

8 anyaga nem bír jelentőséggel, túlsúlyát a közeli őskori telep biztosította, illetve az árokásás során átvágott, őskori kultúrák által bolygatott rétegek antropogén anyaga. Az árokrendszerre, jóllehet mind nagyobb felületen válik megfoghatóvá, egyelőre elszigetelt jelenségként tekintünk, nem tudjuk még, honnan indul, hová érkezik, mi a rendelictése. A dolomittörmelékes hordalékkúpban egy jelentős árokrendszer kialakítása, majd folyamatos karbantartása olyan komoly vállalkozás volt, amelynek létrehozására hathatós indok nélkül nem került volna sor. Az eddigi feltárások közvetlen környezetében tervezett területfejlesztési beruházások remélhetőleg a felmerült kérdések legalább egy részére választ nyújtanak majd. Budai Balogh Tibor - Horváth Zoltán Iroda loin/references: man period is becoming more and more likclv The dominantly prehistoric material of the fill is not decisive, since this phenomenon is related to the proximity of the prehistoric settlement. It mav be the anthropogenic material from layers disturbed by prehistoric cultural activity that were cut through when the ditches were dug. The ditch system is still regarded as an isolated phenomenon despite the fact that it is being unearthed over an increasingly large surface We do not known where it began, where it vent and what its function was. The establishment and continuous maintenance of a significant ditch system in a detritus cone of dolomite rubble would have been a difficult undertaking, with a strong reason in the background. Development plans in the immediate neighborhood of the excavations will probably provide answers to at least some of these questions. KOROM Korom A.: Budapest, 111. ker., Csillaghegyi út (1 írsz.: /6) Aqfüz 11 (2005) LÁNG T Láng O.: Budapest, III. ker.. Csillaghegyi út 22. (Hrsz.: /18-19) Aqfüz 10 (2004) 180. LÁNG-SZILAS T LángO. - Szilas G: Római kori maradványok és késő bronzkori településnvomok Kaszásdűlőn, Aqfüz 9 (2003) SZILAS Szilas G: Budapest, III. ker., Kisbojtár utca 17. (Hrsz.: /14) Aqfüz 11 (2005) TÉZER 2005a - Tézer Z.: Budapest, III. ker, Kisbojtár utca (I írsz.: /9) Aqfüz 11 (2005) TÉZER 2005b - Tézer Z.: Budapest, III. ker., Kiscsillag utca (Hrsz.: /36) Aqfüz 11 (2005) Tibor Budai Balogh - Zoltán Horváth