A TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK SZEKCIÓÜLÉSEI

Átírás

1 ságaink keretein belül hatékony, a termelést közvetlenül segítő kutatási eredményeket érhetünk el." Kiemelte ezekből a melioráció, a nemesítés, az erdősítés, az erdőnevelés kérdéseit. Folytatni kell mondotta a faterméstani kutatásokat... keresni kell a mező-, erdő-, vadgazdálkodás összhangját." Nagyon fontos feladatnak állította a megtermelt és behozott faanyag célszerű felhasználását, különösen a fahulladékok széles körű hasznosítását, aminek lehetőségeit a kutatásnak kell feltárnia. A kellő fatakarékosság érdekében fejleszteni kívánja az anyagvédelmi és anyagismereti alapkutatásokat. A feladatokat figyelmeztetett a kutatás önmagában nem tudja megoldani. Az csak akkor lesz hatékony, akkor válik igazán termelőerővé, ha a termelő szférával, az erdőgazdaságakikai, a faipari üzemekkel szoros együttműködésben végzi munkáját... A VI. ötéves terv időszakában tovább kell mélyíteni a termelőüzemek és az erdészeti-faipari kutatóhelyek kapcsolatát." Ehhez kérte mind a vállalatok, mind az Erdészeti és Faipari Hivatal segítségét. A kutatási eredményeknek az előttünk álló tervidőszakban való hasznosítása feltételeit és módját dr. Váradi Géza hivatalvezető-helyettes, főosztályvezető fejtette ki. Mivel az egész ülésszak tulajdonképpen az e téren eddig elért eredmény számbavételére vonatkozó kísérlet volt, előadását ebben a lapszámban a szekcióülések összefoglaló ismertetését követően teljes terjedelmében közöljük. A plenáris ülés további folyamán a kutatási eredmények gyakorlati hasznosításában, elterjesztésében a társadalmi egyesületek feladatait és lehetőségeit dr. Herpay Imre, az Országos Erdészeti Egyesület és Stróbl Kálmán, a Faipari Tudományos Egyesület elnökeként ismertette, dr. Kecskés Sándor, az Erdészeti és Faipari Egyetem rektora, az oktatás szerepével foglalkozott a kutatási eredmények bevezetésében. Végül Keresztesi Béla, az MTA levelező tagja, rövid előadásban mutatott rá arra, hogy a kutatási eredmények realizálása a gyakorlat és a kutatás közös feladata. Jéróme René A TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK SZEKCIÓÜLÉSEI A nemesítési szekcióülés A szekcióülés a honosítás és a fajtaválaszték bővítésének témáival foglalkozott. A honosítás eredményei és várható szerepe a hazai erdőgazdálkodásban" című bevezető előadás megállapította, hogy az egzóták nem az ipari méretű alapanyag-termelés fafajai és a termelésnek még az új évezred elején sem lesznek tényezői. Az általuk elfoglalt terület kicsi, mindössze néhány 100 ha. Kevés a módszeres félüzemi, üzemi honosítási kísérlet. Emiatt hiányosak az egzóták ökológiai igényére, a termesztés módjára és ökonómiájára vonatkozó ismereteink, de gyakran az egzóta származását, sőt a régebbi telepítések történetét sem ismerjük. Ennek ellenére jelentős eredményeink vannak. Háromhuta duglászosa a térség egyik legjobb állománya. A budafai félüzemi kísérlet már termelési szintű bevezetésre ad ösztönzést. Az egzótákkal való foglalkozást módszeresen és lendületesen folytatni kell. Figyelemre méltó tartalék az erdők élőfakészletének gazdagításában. Nélkülözhetetlen az erdőről a közvélemény előtt élő kép megjavításában (dr. Szőnyi László, ErSz.). 197

2 Az egzótafenyök jövője a fenyőkertek tapasztalatai alapján" egyértelműen biztató. A mintegy 15 éves budafai koniferetum adatai a jó és fegyelmezett termesztéstechnológia eredményességét bizonyítják. Az elegyetlen, üzemi módszerrel telepített egzótáknak az erdeifenyő összehasonlító fafajjal szembeni fölényét a következő adatok szemléltetik: Fafaj Átmérő Magasság Fatömeg Erdeifenyő Duglászfenyő Vörösfenyő 188 ' Simafenyő Nagykanizsa térségében létesítendő ipari erdők fő fafaja a simafenyő. A fatulajdonságokat illetően a duglászfenyő térfogatsúlya, szilárdsági értékei kedvezőek, elérik a lucéit. Ez valószínűsíti a fafaj teherhordó szerkezetekhez való alkalmazhatóságát. A duglászfenyő duglászfenyővel történő ragasztása meghonosodott fenyőinket illetően, nem tapasztalt minőségben jó. (Dr. Bondor Antal, MÉM EFH; Harkai Lajos, ERTI.) Az akác fajtaválaszték bővítése" gyors ütemben előirányozható. Ennek alapja a családszelekció, valamint az a tény, hogy több nemesített anyag egyszerre többféle használati cél tekintetében is magas értékmutatókkal rendelkezik. A legjobb nemesítések fűrészipari feldolgozást tekintve 26 54, oszlop- és rúdfatermelést tekintve százalékkal múlják fölül kontrolijukat. A virágzási idő elhúzódása és egyidejűleg a nagy nektárhozam hat nemesített akácra is jellemző, s ez a méhlegelő javítása tekintetében előnyös. A nemesített anyag fajtaazonos (vegetatív) elszaporítása eredményesen halad: a VI. ötéves terv végére 8 millió dugvány állhat rendelkezésre. Az egyes tájak részére legkedvezőbb nemesített akácok kiválasztása érdekében ha összes területű országos termesztési kísérleti hálózat kialakítása kezdődött meg. (Keresztesi Béla akadémikus, ERTI.) A nemesített akác fafajták vegetatív szaporítása" megoldottnak tekinthető ban már 205 ezer dugványt várnak. Üzemi körülmények között a gyökerekből készített dugványok ígéretesebbek. Gyökereztétés céljára az 5 mm-nél vastagabb dugvány válogatás nélkül alkalmas. A dugványozásra az ERTI gépet szerkesztett. A berendezés igen termelékennyé tette a darabolást és a dugványok metszlapjainak kiképzését. (Keresztesi Béla akadémikus, dr. Papp László ERTI; Szemerédi Miklós, Felsőtiszai EFAG.) A nyár és fűz fajtaválaszték bővítése" a termesztés biztonságának növelése és a nagyobb összfatermést adó fajták köztermesztésbe vonása érdekében szükséges. Az új klónok valamilyen tulajdonságban felülmúlják a már köztermesztésre engedélyezett fajtákat, lehetőséget adnak a kevés klónú, mintegy monokultúrás termesztés megszüntetésére, valamint a termesztés technológiai és szervezési kívánalmainak kielégítésére. A köztermesztésbe engedélyezett nyárfajták száma várhatóan 13, a füzeké 6 lesz. A választékból a gazdálkodó választhatja ki a termelési adottságainak és céljainak legmegfelelőbbet. (Dr. Palotás Ferenc, dr. Tóth Béla, ERTI.) A hazai erdeifenyő-állományok minőségének megjavítása idegen származékok alkalmazásával" több származási kísérlet létesítésére indította az erdészeket. Az 1943-ban létesített, 19 európai származást tartalmazó kísérlet 35 éves korban több gyakorlati értékű következtetés levonását tette lehetővé. Számunkra legjelentősebb az a tény, hogy a magyarországi (lenti) származás a rang- 198

3 sorbrm a magassági növekedés alapján a 4. helyen áll. Az eredmények alapján Közép-Európa és a Szovjetunió nyugati részei erdeifenyő-származásainak megismerése kívánatos elsősorban. Ennek céljára 1978-ban a Szovjetunió 64 helyéről származó magot és 20 európai, valamint 6 hazai származást telepítettek 3 helyen. (Harkai Lajos, Mátyás Csaba, ERTI.) A turkesztáni szil honosítása" meglepő eredményeket hozott. Alig van sikeres lombos egzótánk, ez a változat pedig a szélsőséges termőhelyeken, vadveszélyes területeken, sőt esetleg biomassza-termelésre létesítendő telepítésekben nagy ígéretté vált. Csemetéje iránti igényeket nem lehet kielégíteni! A 25 évvel ezelőtt behozott változat növekedése rendkívül gyors, erőteljes, emiatt a vadrágást hamar kiheveri. A szilfavésszel szemben ellenálló. Erősen villásodik, nagy fatömeget termel, könnyen szaporítható és erdősítéstechnológiai tulajdonságai jók. (Dr. Tóth Béla, ERTI.) A szekcióülés összegezőjében megállapították a következőket: a nemesítési módszer fejlesztése új eljárások bevezetésével elősegítheti az eredmények korábbi átadását a gyakorlatnak; a nemesítés által használt kifejezések értelmezése, egységesítése elősegítheti a különböző fafajokkal dolgozók tevékenységének jobb megértését; az új fajták elismerése és a választék gondozása jobban kihasználandó tartalék az élőfakészlet tartamos és biztonságos növelése érdekében; a honosítást az eddigi biztató eredmények alapján folytatni kell a szükséges feltételek rendelkezésre bocsátásával. Dr. Szőnyi László Az erdei környezeti és fatermesztési szekcióülés A tudományos ülésszak legszélesebb tárgyköre az Erdei környezet és fatermesztés" volt. Ebben a hagyományos erdőművelés mellett a tájtervezés, sőt a környezetvédelem és a gazdaságpolitika kérdéseivel is foglalkoztak. Az elhangzottak jellemzője a realizálásra, a gyakorlati hasznosításra való törekvés volt, amit a tanulmányok szerzői összetétele is igazolt. Az előadások a többi szekcióhoz is szorosan kapcsolódtak, főleg a nemesítéshez, az erdőrendezés közgazdaság munkaszervezéshez és a fakitermeléshez. Az elhangzott huszonegy előadást a sorrendjüktől függetlenül három témakörbe lehet összefogni. Sajnos, még néhány mondattal sincs mód az előadások tartalmára kitérni. Az átfogó, a termesztés egészét érintő előadások közül dr. Papp Mihály (Nagykunsági EFAG), dr. Sólymos Rezső (ERTI) és dr. Tóth Béla (ERTI) Nyár- és fenyőfatermelési rendszer" címen a gazdasági társulás keretében kialakuló komplex fatermesztési rendszert ismertették. Ehhez kapcsolódott Deák István (Bátya, Mgtsz) és dr. Simon Miklós (ERTI): Nyárfatermesztés a bátyai Piros Paprika Mgtsz-ben" című előadása, amelyben a kutatás és a gyakorlat gazdaságos együttműködését meggyőzően mondta el az mgtsz főagronómusa. Nyárfatermelésünk fejlesztéséhez az elmúlt időszakról adott tájékoztatást Fejes László (ErSz): Nyárfatermesztésünk alakulása" címen. A tervezés konkrét eredményeiről számolt be Halász Tibor (ErSz): A Balaton környéki üdülőkörzet regionális tervének erdészeti vonatkozásai" és Hessz József (ErSz): A zselici tájvédelmi körzet erdőművelésének távlati tervezése" című előadásában. Az erdő és víz összefüggését ismertette dr. Járó Zoltán (ERTI): A hazai erdők vízfogyasztása", dr. Gál János (EFE), Litauszky István (OVH): A hullámtéri erdőgazdálkodás fejlesztése", dr. Tihanyi Zoltán (EFE), dr. Vermes László (VITUKI): Anyagforgalmi vizsgálatok szennyvízzel öntözött 199

4 fával ültetett tenyészedényekben", dr. Rácz József (EFE): Erdészeti víztározók helyének kiválasztása" cím alatt. A kocsányostölgy-termesztés erdőgazdálkodásunk kiemelt feladata, ehhez kapcsolódott dr. Szappanos András (EFE) és Vida László (Délalföldi EFAG): A kocsányostölgy korszerű nevelése", valamint dr. Csesznák Elemér (EFE) és Tölgyesi Albert (Délalföldi EFAG): Kocsányostölgy magtermelő állományok kialakítása és kezelése" című előadással. Dr. Pintér Ferenc (EFE): Környezetvédelem és gazdaságpolitika" című fejtegetése szerint a környezetvédelem gazdaságpolitikánknak szerves része, annak mintegy funkciója. «, Az erdősítést, illetve a csemetetermelést közvetlenül érintő eredményekről hat előadásban adtak tájékoztatást. Dékány János (DEFAG), dr. Lengyel György (ERTI), Olaszy István (Kisalföldi EFAG) és dr. Tóth Béla (ERTI): Az ERTI erdősítési gépsor" címen értékelte a tuskózás nélküli erdősítés gépsorának egyes munkagépeit az erdősítési technológiába építve. Ezt kiegészítette dr. Kiss László (ERTI), Temesvári Erik (Devecseri ÁG) és dr. Tóth Béla (ERTI): A tuskókorhasztás alkalmazása a nyárasok felújításában" címen előadott, ígéretes tuskókorhasztásos módszer. Külön fel kell hívni a figyelmet az egyszerű és nagyon hasznos ágzúzó hengerre, amelynek alkalmazhatóságát Kapusi Imre (ERTI) és Szemerédy Miklós (Felsőtiszai EFAG): Az ágzúzó henger alkalmazása" című előadásukban ismertettek. A szaporítóanyag-kérdés megoldásához adott segítséget Horváth Béla (EFE) és Varga Szabolcs (Zalai EFAG): A szabadföldi szaporítóanyag-termesztés gépesítésének fejlesztése" című előadásban. A csemetekerti és erdősítési munkák eredményességének a gyakorlatba bevezetett gyomirtó vegyszerekkel és technológiákkal való növeléséről számolt be dr. Kolonits József (ERTI), Varga Béla (Mátrai EFAG) és Zathureczky Lajos (Borsodi EFAG): Vegyszeres gyomirtás csemetekertben, erdősítésben" címen. Nem elhanyagolható a fűztelepek termelékenységének fokozása, ehhez Németh András (EFE) és Lovász László (fűz- 'és kosáripar): Fűztelepek vegyszeres gyomirtási lehetőségei" című előadásukkal adtak iránymutatást. Néhány éve egyre fokozódó gondjai erdőgazdálkodásunknak a járványszerűen fellépő károsítások. Ezeknek leküzdése kiemelt kutatási feladat. Ez alkalommal már biztos védekezési módról adott tájékoztatást Fodor Sándor (ERTI) és Takács István (Nyugatmagyarországi Fagazdasági Kombinát):. A fenyőilonca elleni vegyszeres védekezés" című előadásban. A gyökérrontó tapló elleni, bizonyos esetekben eredményes védekezést ismertette dr. Pagony Hubert (ERTI) és Vida László (Délalföldi EFAG): Védekezési lehetőségek a Fomes annosus ellen a dél-alföldi homokon" c. előadásban, igazolva, hogy a megfelelő technológiával elviselhető mértékűre lehet leszorítani károsítását. Dr. Járó Zoltán A fakitermelési szekcióülés A fakitermelési szekció ülésének első előadója dr. Káldy József (EFE), a fakitermelési ad hoc"-bizottság elnöke volt, A nagygépek alkalmazásának eddigi tapasztalatai és az ebből levonható következtetések" címen tartott előadásában elmondotta, hogy a fakitermelés technikai fejlődésének szintjére jelenleg a csuklós traktorok a jellemzők, de már megjelentek a magasabb technikai színvonalat jelentő, többcélú fakitermelő és aprítéktermelő gépek. A technikai színvonal terén való előbbre jutást, a termelékenység emelésén kívül sürgetik a biztonsági és higiéniai problémák. A nagygépek közül különösen beváltak a speciális erdészeti csuklós traktorok és az aprítógépek. Jó eredményeket érnek el a döntő-rakásoló és a döntő-gallyazó-rakásoló gépekkel is. 200

5 Dr. Kecskés Sándor és Kosztka Miklós (EFE): Kationaktív bitumenemulzió az erdészeti útépítésben" című előadásukban javaslatokat tettek az erdei útépítésben eddig legnagyobb mennyiségben használt hígított bitumen helyett egyszerűbb és hatékonyabb munkát lehetővé tevő kationaktív bitumenemulzió alkalmazására. Ez kedvező technológiai tulajdonságain túl környezetvédelmi és energiagazdálkodási szempontból is előnyös. Göndöcz Gyula (Somogyi EFAG), dr. Szász Tibor és Verbay József (ERTI): Fahasználati munkahelyi szervezés" című előadásban beszámoltak arról a kutatásról, amelyet a Somogyi EFAG-ban végeztek a fahasználatban rejlő szervezési tartalékok nagyságrendjének, a tartalékok kialakulási okainak a feltárására és az okok megszüntetését lehetővé tevő szervezési intézkedések meghatározására. Burján Árpád (ERTI) és Németh László (NYFK): Méretcsoportos választékbecslés" című előadása arról tájékoztatott, hogy az ERTI által kidolgozott, méretcsoportos vágásbecslési és választéktervezési módszer, amely eddig 12 főbb állományalkotó fafajra nyert kimunkálást, vállalati méretben először a Nyugatmagyarországi Fagazdasági Kombinátban került alkalmazásra. A számítógép bekapcsolása lehetővé teszi, hogy a fahasználati tervezésben, a döntés magasabb szinten szülessen, mint a korábbi rendszerben. Gólya János (ERTI) és Pethő József (NYFK): A VALMET kihordó munkájának szervezése" című előadásban beszámoltak azokról a vizsgálatokról, amelyet a Nyugatmagyarországi Fagazdasági Kombinátnál végeztek nyolc VAL MET típusú forwarder munkájának tervezésével, szervezésével, alkalmazásának határaival kapcsolatban, valamint arról a hatásról, amelyet a VALMET kihordó a. termelés racionalizálására és az emberi gondolkodásra kifejt. Béky Albert, Kovács Ferenc (ERTI) és Mogyorósi József (Balatonfelvidéki EFAG): A Bob-Cat döntő-rakásoló gép alkalmazása cseresek gyérítésében" című előadásukban megállapították, hogy a Bob-Cat döntő-rakásoló gép soros és pásztás gyérítésekben a jövő állományszerkezetét kedvezőtlenül befolyásolja. A gép kiválóan alkalmas válogató gyérítésre, 14 m-nél magasabb állományok esetén, ha ezek törzsszáma 2000 db/ha alatt van. Horváth Lászlóné, Posta József, Temesi Géza (ERTI) és Blazejovszky Rudolf (Improtráde KFT): Az előhasználatokban alkalmazható processzorok" című előadásában a processzorokkal fenyő- és nyárgyérítésekben végzett vizsgálatokról számoltak be, megállapítva azokat a feltételeket, amelyeket a gépek eredményes munkájához biztosítani kell. Dr. Waltér Ferenc (ERTI) és Osztrogonácz János (Kiskunsági EFAG): A MAKERI szerepe a nevelővágások gépesítésében" c. előadással beszámoltak azokról a vizsgálatokról, amelyeket a Kiskunsági EFAG területén, év közötti; különböző hálózatú erdei- és feketefenyő-állományokban végeztek, megállapítva, hogy a MAKERI döntő-rakásoló géppel és a szorítózsámolyos vonszolóval legcélszerűbben teljesfás kitermelés és közelítés valósítható meg, felsőrakodói felkészítéssel. Gébért Pál (ERTI), Sipos Ferenc (Ipolyvidéki EFAG), dr. Szepesi László és Török Gábor (ERTI): A legújabb motorfűrészek üzemeltetési mutatóinak értékelése" c. előadásban tájékoztatást adtak az ERTI motorfűrész-vizsgáló műszereiről és berendezéseiről, amelyekkel hosszú évek óta a hazánkba kerülő motorfűrészeket értékelik, vizsgálati eredményeiket elérik. A berendezések nagy része saját konstrukció. Az utóbbi években 25 motorfűrésztípust vizsgáltak meg. Dr. Halupa Lajos (ERTI) és Temesvári Erik (Devecseri ÁG): Nyárültetvények gyérítése TIMBERJACK döntő-gallyazó géppel" cím alatt számot adtak 201

6 a Devecseri Áll. Gazdaság nyárgyérítéseiben elért eredményekről. A gépet kombinált nevelővágásban alkalmazták, 582 ha területről bruttó m 3 -t termeltek ki három év alatt. A gép cm-nél vékonyabb törzseket nem tud befogni, ezért elsősorban második gyérítésre alkalmas. Nagy előnye, hogy a gallyazást is elvégzi. Huszár Endréné (ERTI) és Mogyorósi József (Balatonfelvidéki EFAG): MOR- BARK-gépekkel végzett aprítéktermelés" c. előadásban ismertették a hazánkban alkalmazott MORBARK aprítógéptípusokat, az azokkal végzett teljesítményvizsgálatokat, a gépek élőmunkaigényét és a fajlagos költség alakulását. Huszár Endre (ERTI és Jáhn Ferenc (Mátrai EFAG): A fakitermelés egyes részműveleteinek áthelyezési lehetőségei" c. előadásban megállapította, hogy a fahasználati munkák erdőben végezhető része végrehajtásának egyre több a nehézsége. A munka nehéz és a szociális normatívák sem biztosíthatók a megfelelő szinten. Egyik megoldásként ezért merült fel újra a fa alsórakodói felkészítése korszerű eszközökkel és módszerekkel. Dr. Marosvölgyi Béla (EFE) és Mogyorósi József (Balatonfelvidéki EFAG): Az aprítéktermelés gépláncai és fejlesztésük főbb szempontjai" c. előadásukban bemutatták az M 12 és M 22 RYL típusú aprítógéppel kialakított gépláncok vizsgálatával kapcsolatos eredményeiket. Ezt követően hangsúlyozták, hogy hazánkban méretes teljesfa aprítása mellett fokozottabb figyelmet kell fordítani a vékonyfa, eselékként visszamaradó korona és ágrészek aprítására, ennek gépeire és a munka technológiáira. Az ilyen célra alkalmas gépek közül többet ismertettek. Dr. Pirkhoffer József (EFE) és Vízvári János (Somogyi EFAG): Erdőgazdasági gépek fajlagos üzemanyag-fogyasztásának néhány kérdése" c. előadása foglalkozott az erdő- és fafeldolgozó gazdaságokban alkalmazott gépeknél jelentkező tüzelőanyag-veszteségek okaival, valamint ezek elhárítási módjaival, elsősorban ZIL 130 G típusú tehergépkocsik esetében. Az elhangzott előadások mindegyike igen aktuális volt. Olyan kutatásokról 202

7 és eredményekről számoltak be a kutatók és gyakorlati szakemberek, amelyek segítik a gyakorlatban a napjainkban jelentkező problémák megoldását. Eszerint nem fogadható el az az álláspont, amely itt-ott felmerül, hogy a kutatás a gyakorlati élet követelményeitől elmaradt volna. Üj vonása volt az ülésszaknak, hogy kutatók és gyakorlati szakemberek együttesen szerepeltek, jeléül annak, hogy a problémák megoldásán együttesen fáradoznak és az üzemekben nő a tudományosság és a kísérletek iránti igény. Egyre többen felismerik, hogy ma már nem lehet előrehaladni a tudományos módszerek és eredmények alkalmazása nélkül az üzemekben sem. Végül a harmadik eredménynek azt kell tartanunk, hogy sikerült az új technika bemutatása az ülésszak résztvevői számára, annak gondos és tárgyilagos értékelésével együtt. Az ülésszak jó eligazítást adott az erdőgazdasági termelés fejlesztésének további irányára és lépéseire. Dr. Káldy József A vadgazdálkodási szekcióülés A szekcióülésen 11 előadás hangzott el a vadgazdálkodás aktuális kérdéseiről. A vitára bocsátott kutatási eredmények tükrözték a soros feladatok megoldására irányuló törekvéseket. A nagy érdeklődés, mintegy 100 fő részvétele, a vadgazdálkodás kialakuló új koncepcióinak is szólt. Hangot adott az ülés azoknak a főbb elveknek, amelyre a koncepció épülhet. A szakmai közvélemény elfogadja, hogy a vadgazdálkodásban elért eredményeket, terítéklehetőségeket, az export és a minőség színvonalát tartani kell, de csökkenteni kell a felfokozott feszültséget az ágazatok között. Ennek útja elsősorban az erdészeti és a vadászati üzemtervek közös alapokra helyezése, a tudatos élőhely-gazdálkodás, a differenciált állományszabályozás, az érdekek átgondolt egyeztetése. Fontos feladat a vadászati tervezés módszerének korrekciója, amelyben új elem a terítéktervezés, a teríték zárt téri és vadaskerti tartással történő növelése, a szabad- és a zárt téri vad állományának 203

8 jól elhatárolt számbavétele, ezzel is kiküszöbölve a zavart keltő általánosításokat a magyarországi vadállomány és a vadkárok megítélésében. (Dr. Tóth Sándor, MÉM) Az előadások nagy része foglalkozott a mező- és erdőgazdasági területek vadeltartó képességével és fokozásának lehetőségeivel. A távlati tervezés szempontjából figyelemre méltó a vadeltartó képesség országos vizsgálata számítógépes eljárással, amit az erdőgazdasági üzemtervek adathalmaza alapoz meg. (Nagy Gyula Csaba, dr. Kőhalmy Tamás, EFE; Rosenberger Pál, Gyulaji EVAG; Dudás Péter, ErSz.) Ujabb vizsgálatok kerestek választ az élőhely és a trófeaminőség összefüggéseire, a trófeaminőség alapján a vadvédelmi körzetek kijelölésének lehetőségeire. (Dr. Bencze Lajos, EFE; dr. Fatalin Gyula, ErSz; dr. Bán István, MÉM NAK; dr. Fodor Tamás, NIMRÓD.) A tudományos eredmények és a gyakorlat kapcsolatát reprezentálták a vadföldgazdálkodásról és a szárnyasvad-tenyésztésben folyó integrációról szóló elemzések. (Walter Dezsöné, EFE; Árkosi Zsolt, Balatonfenyvesi ÁG; dr. Nagy Emil, GATE; Sütő Ödön, Balatonfenyvesi ÁG.) A szarvasfélék szaporodásbiológiájáról, valamint a mezei nyúl korosztály viszonyainak meghatározásáról szóló előadások értékes adalékokkal szolgáltak az állománybecslés javításához és a terítéktervezéshez. (Dr. Heltay István, Sugár László, VKÁ; Kovács György, öcsényi Mária, GATE.) A vitában elhangzott kérdések és válaszok az előadásokban közölt eredmények gyakorlati alkalmazhatóságát keresték. Csupán két témát emelek ki. Nagy érdeklődést váltott ki az a megállapítás, hogy a szarvas ikervemhessége, tehát ennek az állománynövekedésben játszott szerepe jelentéktelen (200 vizsgált vemhességből egy volt az iker), átlagosan eléri viszont a 95%-ot a vemhes tehenek aránya, ami az állománygyarapodás fontos tényezője. Változatlanul tisztázatlan azonban az ellesi és a megmaradási arány. Csupán becslési adatokra támaszkodhatunk, amelyek mindkét esetben 8 10% veszteséggel számolnak (ellesi és megmaradási). Így a tehenek után évi 75 80%-os az állománynövekedés. A másik téma az apróvadteríték lehetősége, amelyben hangsúlyozott szerepet tulajdonított a tanácskozás a nyúlállomány téli takarmányozásának, csökkentve ezzel a nyúl mortalitását, továbbá a fácán korai novemberi és decemberi levadászásának, a kártékony ragadozók erőteljes állományszabályozásának. Ez utóbbival kapcsolatban megdöbbentő példát közöltek: az intenzív apróvad-gazdálkodás olyan mértékben vonzza a ragadozókat, hogy a vizsgált területen 100 levadászott fácánra 63 elejtett szárnyas és szőrmés kártevő esett. Az elhangzott előadások további sok hasznos elméleti és gyakorlati megállapítást tartalmaznak. Tanulmányozásukat az érdeklődők figyelmébe ajánljuk (megjelenik a NIMRÓD mellékletében). Dr. Tóth Sándor Az erdőrendezési, közgazdasági és munkaszervezési szekcióülés A szekcióülésen tizenöt előadás és két hozzászólás hangzott el. Ezeket a következőkben ismertetjük. Dr. Sali Emil (MÉM, EFH): Erdeink jellemzőinek változásai az elmúlt 30 évben". Az előadó az ország erdei területének, fakészletének mennyiségi és minőségi jellemzőiben bekövetkezett változásokat ismertette azzal az összefoglalással, hogy ezeket pozitívnak kell értékelnünk. Dr. Márkus László (ERTI): Előfakészletünk értéke és értékváltozása". Az 204

9 állami erdőgazdaságok élőfakészletének értéke az évi 41,6 milliárd Ft-ról változatlan árak alapul vételével 1976-ra 51,7 milliárd Ft-ra növekedett. Folyó áron 1976-ban 60,6 milliárd Ft-ra tehető az élőfakészlet értéke. Bacsa Imre (MÉM, OFTH), dr. Járó Zoltán (ERTI): Erdészeti földértékelés". Az eddig kataszteri tiszta jövedelmen alapuló talajosztályozás helyett új földértékelési rendszer kialakítása folyik, s ebbe a rendszerbe beépül az erdők talajának új értékelési módja is. Farkas Julianna (ErSz): Az erdészeti termőhely feltárás gyakorlati hasznosítása". Több tekintetben kapcsolódott az előző előadásokhoz, s ismertette, hol indokolt a termőhelyleírás, illetve a részletes termőhelyvizsgálat. Dr. Arany Jánosné (Zala m. üzemegészségügyi szakrendelés), Gerzsenyi Katalin (ERTI), dr. Kákosy Tibor (OMI), dr. Marx Gyula (Zala m. üe. szakrendelés): A vibrációs ártalom megelőzésének lehetőségei". Ismerteti a vizsgálatok lehetőleg preventív szükségességét, továbbá a nálunk kialakult vizsgálati módszereket. Cserfes Miklós (ERTI), Móri Péter (Ipolyvidéki EFAG): A műszáki normák bevezetése az Ipoly vidéki EFAG-ban". A műszaki normák bevezetésével mód nyílt a pontosabb műszaki tervezésre és költséggazdálkodásra ide értve a bérgazdálkodást is. Dr. Illyés Benjámin (ERTI), Ott János (MÉM, EFH): A költségelemzés és a szabályozórendszer". A két társszerző által'végett munkát használták fel az évi szabályozórendszer egyes tényezőinek kialakításához. Moró Ferenc (Ipolyvidéki EFAG), Tibay György (ERTI): Matematikai módszer a nem számszerűsíthető tényezők döntés-előkészítésében". A nem számszerűsíthető tényezők viszonylagos számszerűsítésének gyakorlatát és ennek felhasználási módját tárgyalta. Dr. Sólymos Rezső (ERTI), Szegedi Pál (ErSz): Üzemtervezési irányelvek a fatermelési rendszerek számára". A fatermelési rendszerekre való áttéréssel kapcsolatban átmeneti idő szükséges, és erre az átmeneti időszakra kialakított üzemtervezési irányelveket (pl. a vágásérettségi korok ilyen célú megfelelő megválasztása) ismertette. Dr. Csontos Gyula (ErSz): Az üzemtervezési rendszer fejlesztése". A MÉM rendelkezésére kialakított fejlesztési elveket és módszereket tárgyalta, figyelemmel arra, hogy az erdőgazdálkodási üzemtervek és a népgazdasági tervek közötti összhang erősödjék. Gáspár-Hantos Géza (ErSz): A fafftjmegválasztás módszerei és a fafajpolitika érvényesítése az erdőgazdasági üzemtervekben". A Balatonfelvidéki EFAG területének egy részére dolgozott ki olyan konkrét módszert, amelynek felhasználásával tervezhető a faállományok fafaj-összetétele és a végrehajtás biztonsággal ellenőrizhető. Dr. Adorján József (ERTI), dr. Páll Miklós (Zalai EFAG): A csemetetermesztés szervezése a bajcsai csemetekertben". Megfelelő szervezéssel a csemetetermesztés időszaka meghosszabbítható, sőt egész évben végzendő feladattá tehető. Fadgyas Kálmán (ErSz), dr. Kiss Rezső (ERTI), Torondy Kálmán (Zalaegerszegi Erdőfelügyelőség): Szögszámláló mintavétel alkalmazása az erdőrendezésben". Megfelelően képzett és gyakorlott erdészeti dolgozók ezzel a módszerrel gyorsabban és pontosabb információkhoz juthatnak a faállomány-jellemzőkről, mint más módszerekkel. Dr. Halupa Lajos, dr. Kiss Rezső (ERTI), Mészáros Gyula (ErSz): A nyárfatermesztési modelltáblák alkalmazása az üzemtervezésben". A nyarak termelése jelentős mértékben tervszerűbbé tehető a nyárfatermesztési modell- 205

10 táblák felhasználásával, mert jó adatokat ad a hektáronkénti törzsszámalakításhoz, és így a nevelővágások mértékének megállapításához. Deák István (Gyulaji EVAG), Hajdú Gábor (ERTI): A csernevelési modell gyakorlati alkalmazása". A csertölgyre adja ugyanazokat az utalásokat, mint a nyárfatermesztési modell a nyarakra. Ezenkívül a csernevelési modell alapján arra is lehet következtetni, mely konkrét erdőrészletekben lehet a csertölgynél értékesebb fafajt termeszteni. A vita során dr. Csanády György üzemszakorvos (Gemenci EVAG), a vibráció okozta saját tapasztalatairól és a vizsgálati módokról számolt be. Meg- ' említette, hogy egyre inkább előtérbe kerül súlyosságánál fogva a zaj okozta ártalom. Dr. Vincze Erzsébet főigazgató-helyettes főorvos (Kaposvár), tapasztalatai alapján első helyre tette a zaj okozta ártalmat, szűrő audiométeres vizsgálatai szerint, a motorfűrészes munkások 50%-a szenvedett halláskárosodásban. Dr. Sali Emil A fafeldolgozási szekcióülés A fafeldolgozási szekció ülése keretében 18 előadás hangzott el. Az iparágat foglalkoztató súlyponti kérdéseket ismertették és tárgyalták meg a vita során. Az erdőgazdálkodás és az elsődleges fafeldolgozás vertikalitása érzékelhetően érvényre jutott. A gazdaságos agglomeráltlap-gyártás lehetőségei mellett a ragasztott fatartók, rétegelt talpfák gyártásával kapcsolatos kutatásokat is értékelték. A továbbfeldolgozás tekintetében különösen az épületasztalos-ipari szerkezetek kialakítására végzett kutatások eredményei kerültek ismertetésre. Az elméleti alapokat érintő kutatások eredményei is napirenden voltak, így a ' faszerkezeti elemek kúszásának vizsgálata és a szárítás kapcsán végzett kutatások. Az elhangzottak alapján a vita anyagát is figyelembe véve, az alábbi kérdések további kutatása javasolható: takarékos anyagfelhasználású technológiák; nagy termelékenységű technológiák kialakítása; célirányos fa- és anyagkombinációkkal kialakítható szerkezetek; a fa- és fahelyettesítő anyagok építőipari használatának bővítése; enregiatakarékos eljárások kialakítása; a kémiai fafeldolgozás értékelő vizsgálata; a biológiai fafeldolgozás értékelő vizsgálata; a fából nyerhető energia gazdaságos kitermelése. A fafeldolgozási ad hoc"-bizottság helyesnek tartja tudományos ülések megrendezését azzal a megjegyzéssel, hogy szűkebb szakterületekre kellene bontani az ülésszakot és 20 perces előadások után, kellő lehetőséget kellene adni a megvitatásra. Dr. Cziráki József 206