KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT KÖZÉRDEKŰ ISM ERETEK T E R JE S Z T É S É R E. XXV. AZ ELEKTROMOS HALLÓ ÉS BESZÉLŐ KÉSZÜLÉKEKRŐL*

Átírás

1 M e g je le n ik minden hónap io-ikén, legalább is 21/9 nagy nyolczadrét ívnyi tartalommal; időnként fametszetű ábrákkal illusztrálva. TERMESZETTUDOMANYI KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT KÖZÉRDEKŰ ISM ERETEK T E R JE S Z T É S É R E. E folyóiratot a társulat tagjai az évdíj fejében kapják ; nem tagok részére a ívből álló egész évfolyam előfizetési ára 5 forint.. XV. KÖTET SZEPTEMBER 169 FÜZET. XXV. AZ ELEKTROMOS HALLÓ ÉS BESZÉLŐ KÉSZÜLÉKEKRŐL* H a a fizika e g y e s sz a k a in a k je le n á llá sá t a m e g te tt k u ta tá s o k v é g e r e d m é n y e ib e n ö ssz eh a so n lítju k, m éltá n feltü n h etik, h o g y a h a n g ta n, teh á t é p p e n az a tan, m e ly a k ö r é b e v á g ó je le n s é g e k m a g y a r á z a tá b a n jó form án sem m iféle fe lte v é sr e n em szo rú l s o k k a l k e v é s b b é v an k id o lg o z v a, m in t m ás, tisztán h ip o th é z ise k a la p ján ép ü lt á g a k, p é ld á ú l a fizikai o p tik a, v a g y az e le k tr o m o ss á g. Ism erjü k a h a n g lé trejö ttén e k és to v a te r je d é sé n e k m e c h a n ik a i r é sz le te it; a h a n g o k m a g a s s á g á t ; a zo k m a g a s s á g b e li k ü lö m b sé - g e it tetszésszerin ti p o n to s s á g g a l bírjuk m e g h a t á r o z n i; az ö ssz e tett h a n g o k a t ig e n jól tu d ju k m e g e le m e z n i; ső t a le g fin o m a b b a k u sztik a i eszk ö zn ek, a fü ln ek b e r e n d e z é sé t és m ű k ö d é sé t is e lé g g é is m e r jü k : de m e n n y ile g e s m é r é se k r e m ó d sz erein k a lig v a n n a k. H o g y tö b b e t ne em lítsü n k : a h a n g e r ő ss é g é t m in d e d d ig e g y á lta lá b a n nem tud ju k m érni ;** h iszen a h a n g e r ő s s é g n e k m é g a m é r té k é t sem á lla p íto ttá k m eg. N em ism erjü k to v á b b á a zo n té n y e z ő k e t, m e ly e k a k ü lö m b ö z ő a n y a g ú te ste k k ö z ö tt v é g b e m e n ő h a n g k ö z lő - d és a lk a lm á v a l s z e r e p e ln e k ; a h a n g v issz a v e r ő d é sé n e k és tö r é s é n e k e d d ig jóform án c sa k g e o m e tr ia i tö r v é n y e i ism eretesek. T e k in tv e azon so k sz o r b á m u la to s p o n to ss á g o t, m e ly e t a m o d ern fizik a m ó d sz ereiv el és e sz k ö z e iv e l elérn i k é p e s e k v a g y u n k, e je le n s é g első tek in tetre ig a z á n k ü lö n ö s n e k tetszik. N em v é v e fig y e le m b e azon n e h é z sé g e k e t, m e ly e k o n n é t e r e d n ek, h o g y a h a n g o t e lő id éző m o z g á s o k a h a n g z ó te ste k m o le k u lá r is sz e r k e z e té n e k v á lto z á sá v a l járn ak, m e ly e k e t m in t m in d en m o le k u lá ris v á lto zá st c sa k k e v é s szám ú e se tb e n b íru n k fig y e le m m e l k isérn i: ezen a r á n y la g o s e lm a r a d o ttsá g o k á t a m e g fe le lő e sz k ö z ö k h iá n y á b a n k eresh etjü k. P e d ig a h a n g é r z e te k fe lv é te lé r e sz o lg á ló szervü n k, a fül, ren d k ív ü l érz é k e n y. H a m e g g o n d o lju k, h o g y azon c s e k é ly m unka, m e ly e t e g y h a n g z ó sz e k r é n y e n k ifeszített h ú r m e g - * Előadatott az april 1 1 -ikén tartott referáló szakülésen. ** Az eddig kőzlott módszerek egyike sem állja meg a szigorúbb bírálatot. Természettudományi Közlöny. XV. kötet

2 37 BARTONIEK GÉZA p e n d íté sé r e ford ítu n k, e g y n a g y h e ly is é g e g é sz le v e g ő tö m e g é t hozza m o z g á sb a, m e ly e t h a n g a la k já b a n m in d en je le n le v ő n e k a fü le huzam o s id e ig k é p e s m eg érezn i: fo g a lm a t a lk o th a tu n k m a g u n k n a k azon p a r á n y i m u n k a m e n n y isé g r ő l, m e ly a h a n g é r z e t elő id é zé sé r e eleg en d ő. A fül é r z é k e n y sé g é n e k k ö z v e te tle n m e g h a tá r o z á sá ra ed d ig m in d ö ssze csa k n é h á n y k isérlet történ t. P o n to s m ér é se k r ő l ez ir á n y b an, term észetesen, n em is le h e t s z ó ; h iszen az é r z é k e n y sé g e g y é n r ő l e g y é n r e v á lto zik, ső t m é g az e g y e s n é l is az e g é s z s é g i és k e d é ly á lla p o t szerin t n a g y h u llá m z á sn a k v a n a lá v e tv e. S o k m érésb ő l k a p o tt e r e d m é n y n e k a zo n b a n a sta tisztik a i ad a t b e c se m in d en esetre m e g v a n. N e k ü n k c sa k o ly a n szám ra v a n sz ü k sé g ü n k, m e ly a szó b a n fo r g ó m e n n y is é g n a g y s á g á r ó l fo g a lm a t ad. E z t a R a y le ig h k ísérle té b ő l v ezetjü k le, m eg h a tá r o z v á n azon le g k is e b b m u n k a m en n y isé g et, m e ly e t a fül h a n g alak jáb an m é g m eg é re z n i k é p e s. R a y l e i g h k ísé r le te a k ö v e tk e z ő : C sen d es téli n a p o n e g y s íp o t á llíto tt fel a sza b a d b a n és fo ly to n o s h a n g z á sb a n ta rtva, m e g h a tá r o z ta azon le g n a g y o b b tá v o lsá g o t, m e ly b e n a síp h an gja m é g h a llh a tó volt. A síp b a n fo g la lt le v e g ő o s z lo p m á so d p e r c z e n k é n t r e z g é st v é g e z e t t ; m a g a s s á g a teh á t a h á r o m v o n á so s (v o n a l feletti) f-év el (f1v) k ö z e lítő le g m e g e g y e z e tt. A le v e g ő n e k a síp b ó l v a ló k ilö k e té sé r e m á so d p e r c z e n k é n t felh a sz n á lt m u n k a 1862 grcm.* s az ez á lta l lé tr e h o z o tt h a n g 820 m éte r tá v o lsá g b a n m é g h a llh a tó volt. A le v e g ő r é s z e c s k é k r e z g é se in e k tá g a s s á g a (am p litú d ó) e h e ly e n a m illim éter 1 m illio m o d á n a k 1/10 ré sz é v e l v o lt e g y e n lő. O ly a n szám ez, m e ly ly e l a k ic s in y e k k ö z ö tt is ritk án ta lá lk o z u n k. A feh ér fén y h u llá m h o ssza k ö r ü lb e lü l 5000-szer ak k o ra. A z o n m u n k a, m e ly a k is é r le tte v ő n e k fü lé b e n a h a n g érzetét fen tartotta, 1/6<ra a g ra m m c e n tim é te r m u n k a e g y m illio m o d á n a k m á so d p erczen k én t,* * m iv el az elő b b em lített m u n k á b ó l a 820 m. tá v o l s á g b a n le v ő n é g y sz ö g c m.-r e :r~ 0i)Lt) g rcm. esik s a fü ln e k h a n g v e z e tő c sö v e 1/ 3 [ le m. k e r e sz tm e tsz e tte l bír. E z az ad a t ö ssz eh a so n lítá sra h ív ki b e n n ü n k e t a m ásik, ig e n é r z é k e n y n e k ta rto tt szerv ü n k, a szem ü n k ellen éb en. T h o m s e n szerin t e g y m écs, m e ly ó r á n k é n t 8-2 gr. zsira d é k o t fo g y a s z t, m á s o d p e r c z e n k é n t 2860 g rcm. m u n k á v a l e g y e n é r té k ű e n e r g iá t fejt ki su g á r z á s alak jáb an. E b b ő l 820 m. tá v o lsá g b a n 1 c m. - r e az 1 g rcm. m u n k á n a k 30i()ö o.o' o o -része esik. * Grammcentimeter az a munka, melyet a Föld nehézkedés-erejének ellenében végezünk, mikor i grammot 1 cm.-nyire fölemelünk. ** T ö p 1e 1 és Boltzmann is tettek hasonló méréseket; az érzékenységre nézve ezekből kapott adat nagyobb ennél. Ennek okát a többi között abban is keres-

3 AZ ELEKTROMOS HALLÓ ÉS BESZÉLŐ KÉSZÜLÉKEKRŐL. 371 E z a d a to k m utatják, h o g y az é r z é k e n y s é g d o lg á b a n a fü l v e r se n y r e k él a szem m el. E felh o zo tt szá m ítá so k ellen a z o n b a n tö b b te k in te tb e n k ifo g á s t le h e tn e e m e ln i: m in d k ét ese tb e n fe lte ttü k, h o g y a h u llá m zó m o z g á s b ó l s ille tő le g a su g á r z ó e n e r g iá b ó l ú t k ö z b e n m i sem v é sz el s h o g y az e g é sz b e n m int h a n g, ille tő le g fé n y é r k e z ik a m e g fig y e lő szerveih ez. M in d a m ellett az e r e d m é n y t b á tra n elfo g a d h a tju k, m ert ezen fe lü le te s szá m ítá s az é r z é k e n y sé g r e m é g m in d ig n a g y o b b a d a to t sz o lg á lta t a v alón ál. H a teh á t a lk a lm a s e sz k ö z ö k k e l b íru n k, h a lló sz er v ü n k s e g é ly é v e l o ly a n en er g ia -v á lto z á so k a t v a g y u n k k é p e s e k m e g fig y e ln i, m e ly e k n e k je le n lé té t e d d ig sem m iféle ú to n n em bírtu k felfed ezn i. C sa k azt k ell elérn ü nk, h o g y ez e sz k ö z ö k az e n erg iá t m e g fe le lő m ó d o n á ta la k ítsá k s a h a llá sra n é z v e k e d v e z ő k ö r ü lm é n y e k e t te r em tse n e k. Ily e n eszk ö zö k b irto k á b a ju to tt a le g ú ja b b id ő b e n a fizik a s e g y ú tta l a m in d en n a p i élet is a te le f o n -b án m e g a m ik r o fo n -b án. E z e sz k ö z ö k e t az e m b e r isé g ő s v á g y á n a k, a b e sz é d á tv ite lé r e ir á n y z o tt tö r e k v é s é n e k k ö szö n h etjü k. A k é r d é s tö rtén elm i k ifejtésé b e n em b o c sá tk o z u n k. C sak m e g em lítjük, h o g y L eonardo da Vinci, ism erv e, h o g y a fö ld n e k m e g a vízn ek jo b b h a n g v e z e tő k é p e s s é g e v a n m int a le v e g ő n e k, a sz ó tö lc sé r t czélszerü b b en h aszn á lta, m in t m á so k. U g y a n is a föld re, ille tő le g vízfelü letre állította, h a a b e sz é d e t n a g y o b b tá v o lsá g r a a k a rta szállítan i, h o l u g y a n c sa k a föld re v a g y a v íz fe lü le tr e á llíto tt tö lcsérrel fo g tá k fel a h a n g o k a t. A felad at első m e g o ld á sá n a k sz a b a to s leírá sa H o o k e e g y é v b ő l m aradt m ü v éb en találh a tó. E b b en a k ö v e tk e z ő k e t o l v a ssu k : n... Á llíth a to m, h o g y e g y k ife szíte tt fo n a la t h a sz n á lv a, n a g y tá v o lsá g r a v ih ettem á t a h a n g o t, m é g p e d ig o ly a n s e b e s s é g g e l, m ely, ha nem is o ly a n n a g y, m in t a fé n y se b e s sé g e, m é g is ö ssz eh a so n líth a ta tla n ú l n a g y o b b, m in t a h a n g to v a te rjed é si s e b e s s é g e a le v e g ő b e n. A h a n g á tv ite l n e m c sa k e g y e n e s v o n a lb a n k ife szített fo n á lla l e szk ö zö lh ető, h an em m é g a k k o r is, h a a fo n á lo n tö b b törés és cso m ó v a n. E z teljes le írá sa a k ö z ö n s é g e s z s in e g -te le fo n -n a k, m e ly h o sszú id ő n át k ik erü lte a fizik u sok fig y e lm é t, m íg 1820 táján W h e a ts to n e k ísérletei a h a n g v e z e té s t ille tő le g n a g y e lte r je d e ttsé g e t sz er e z te k hetjük, hogy ők kisérletökben mélyhangú (200 rezgésszámú) sípot használtak. Ez a körülmény egyúttal igazolni látszik HelmHoltz véleményét, hogy t. i. a fül, egyenlő mennyiségű beeső energia mellett, érzékenyebb a magas, mint a mély hangok iránt. 24*

4 372 BARTONIEK GÉZA ezen ren d k ív ü l e g y sz e r ű és o lc só esz k ö z n e k, m e ly m o st m ár a g y e r m e k e k k e z é b e n szerep el, m int ta n u lsá g o s já ték szer. B izo n y á ra m in d en k i ism eri. K é t, 3 4 cm. sz é le ssé g ű csó e g y ik v é g e le m ezzel v a g y h á r ty á v a l v a n e lz á r v a ; a h á r ty á k k ö z e p é n fo n á l v a n, m e ly a k é t cső k ö z ö tt k ifeszíth ető. H a az e g y ik c ső b e b ele b e sz é lü n k, a h á r ty a r e z g é sb e j ő ; a r e z g é se k a k ife szíte tt fo n á lo n a m á sik hár- t y á ig terjed n ek s n ém i v e s z t e s é g g e l erre á tm en n ek. A b e sz éd ily en á tv ite le m étern y ire k ö n n y e n s ik e r ü l; g o n d o sa n k észü lt e sz k ö z ö k k e l a tá v o ls á g o t te te m e se n n ö v elh etjü k. H untley 800 m.- n y ire, te h á t k ö z e l 1 k ilo m é te r n y ir e b írta a b e sz é d e t ily m ó d o n átvin n i. F o n á l h e ly e tt fém d ró to t a lk a lm a z v a, m e g le p ő er e d m é n y e k e t é rh etü n k el. M utatja ezt p é ld á ú l a k ö v e tk e z ő eset. Cré- p a u x a lu n ev illi k a sz á r n y á k fel. E g y n ap jelen tik, k ö z ö tt te le fo n -ö ssz e k ö tte té st á llíto tt h o g y a k ö z b e e s ő é p ü le t e g y ik szob ájáb an a k ö z e l fe k v ő telefo n -á llo m á so n a te le fo n b a m o n d o tt m in d en szót tö k é le te se n m e g le h e t h allan i, m é g p e d ig az e g é sz szo b á b a n, m intha a b e sz é d a szo b a v a sk e m e n c z é jé b ő l jön n e. A k e m e n c z e m e llett p e d ig a b e sz é d csa k n em e g é sz e n h a n g o s ; m in d en esetre h a n g o sa b b, m int a v é g -á llo m á s telefon jáb an. E feltű n ő je le n s é g o k á t k u ta tv a, azt ta lá ltá k, h o g y a v e z e tő d rót k ö z ö n s é g e s te le g r á fd r ó t a k e m e n c z e v a sk é m é n y é h e z v o lt k ö t v e ; ez e sz k ö z ö lte a h a n g átvitelét*. A m in t e század fo ly a m á n az e le k tr o m o ss á g ro h a m o s fejlő d ésn ek indúlt, a b eszéd á tv ite lé n e k k é r d é sé b e n e n n e k fe lh a szn á lá sá v a l tö r e k e d te k czélt érni. A z t a tén y t, m e ly b ő l k é s ő b b a sik erre v ezetett k ísé r le te k k iin d u lta k, 1837-ben P a g e fe d e z te fel. A z t ta p a szta lta u g y a n is, h o g y e g y k ö z e p é n le szo r íto tt v a sp á lc z a h a n g o t ad, h a a k ö r ü lö tte le v ő se ly e m m e l b e v o n t, te h á t sz ig e te lt d r ó tb ó l fo n t te k e r c sb e n az e le k tr o m o s ára m o t zárjuk, v a g y m eg sza k ítju k. D e n em is sz ü k sé g e s, h o g y é p p e n ily e n b e r e n d e z é sse l te g y ü k a k ísé r le te t ; b á r m e ly v a srú d ad h a n g o t, h a e le k tr o m o s ára m m a l h irtelen m á g n e se z z ü k v a g y m e g le v ő m á g n e s s é g é t leron tju k. E zen je le n sé g o k á t Joule k ísérlete d erítette ki. Jou le b e b iz o n y íto tta, h o g y a v a s v a g y aczélrú d m e g h o ssz a b o d ik, h a e le k tr o m o s áram m al m á g n esezzü k. H a az áram m e g sz a k ítta tik, a rú d ered eti h o sszá t v issza kapja. A h irtelen m e g h o s sz a b o d á s v a g y r ö v id ü lé s a ru d at m e g rá z k ód tatja s ez ad o k o t a h a n g k e le tk e z é sé r e. R e i s - n a k 1860-ban k ita lá lt telefo n ja ezen a je le n sé g e n alapúi**. * Ehhez hasonló, nem kevésbbé érdekes eset Közlönyünk X. kötetének 34. lapján van elmondva. ** Ennek, valamint az új B e l 1-féle telefonnak a leírását lásd a Term. tud. Közlöny 1877* évi folyamának 309. lapján.

5 AZ ELEKTROMOS HALLÓ ÉS BESZÉLŐ KÉSZÜLÉKEKRŐL. 373 R e i s telefon ja v a la m in t m in d en ú jabb te le fo n o s p o sta is k é t részb ő l áll. A z e lső b e n a le v e g ő n e k h a n g á lta l o k o z o tt h u llá m zá sa e g y e lek tro m o s á ra m o t ig e n k ic s in y id ő k ö z ö k b e n zár és m e g s z a k ít ; az íg y m eg sza k íto tt áram sz ig e te lt d ró to n á tm e g y a m á sik részb e, h o l az á lta la elő id ézett h a tá so k az áram m e g sz a k ítá st o k o z ó h a n g o t rep ro d u k á ljá k. A z első részt, m e ly b e b e le b e sz é lü n k b e s z é l ő a m á so d ik a t p e d ig h a llő - k é s z ü lé k n e k, v a g y rövid en b e sz é lö -n e k és h a lló -n a k fo g ju k n evezn i.* A R e i s-féle b e sz é lő n e k fő a lk a tr é sz e e g y r u g a lm a s h á r ty a, m e ly n e k k ö z e p é h e z e g y k is p la tin a -le m e z k e v a n e r ő s í t v e ; e v v e l szem b en k is p latin a sz ö g e c s k é n e k a v é g e áll, m e ly a le m e z k é h e z te tsz ő le g e s e n k ö zelíth ető. A le m ezk e és a s z ö g v e z e tő d r ó to k k a l v a n n ak ellátva, m e ly e k s e g é ly é v e l e g y g a lv á n -te le p sa r k a iv a l ö ssz ek ö t- h ető k. A sz ö g e t ú g y á llítv a, h o g y a h á r ty á n a k h a n g o k á lta l o k o zo tt re z g é se k ö zb en a le m ezk e a s z ö g e t érin th esse, a b e sz é lő a k ísérletre elő va n k észítv e. A h a lló b a n a fő részt e g y k ö tő tű k é p e z i, m ely re sz ig e te lt d ró tb ó l k é szített te k e r c s van t o l v a ; a tü v é g e i k is n y e r g e k b e v a n n a k szo rítv a, ezek p e d ig e g y h a n g z ó sz e k r é n y h e z v a n n a k erősítve. H a a h a lló te k e r c sé t a b e sz é lő v e l e g y g a lv á n -b a tté r ia v e z e té k é b e k a p cso lju k, a h á r ty á n le v ő le m e z k e m in d en érin tésére áram záratik, m in ek k ö v e tk e z té b e n a h a lló tűje m e g h o ssz a b b o d ik, az ára m m eg sza k ítá sá ra p e d ig ered eti h o sszá t v isszak ap ja. E z m in d en z á r á s nál és m e g sz a k ítá sn á l ism étlőd ik. K é p z e ljü k m ár m ost, h o g y a h á r ty a h a n g o k o k o z ta le v e g ő -h u l lá m o k á lta l r e z g é sb e h o za tik s ez á lta l fo ly to n o s á ra m -zá rá st é s m e g sz a k ítá st o k o z : a k k o r a tü m e g fe le lő r á z k ó d á sa i a sz e k r é n y r e s erről a le v e g ő r e á tm en n ek, sz ó v a l h a n g o t h o z n a k létre. I ly e n alak jáb a n az eszk ö z ig e n p rim itív s a le g jo b b e se tb e n is c sa k d a l la m o k a t tud visszaad n i. J a v ítá sá v a l szá m o sá n fo g la lk o z ta k, de e r e d m é n y n élk ü l. H a n g o s é n e k e t k a p ta k u g y a n, de o ly szín ezettel, m e ly az em b eri h a n g tól n a g y o n is tá v o l e s e t t ; k ö zb en -k ö z b en ez e r e d m é n y e n m é g e g y e s r e c s e g é s e k is ro n to tta k. E z e k e t elh á ríta n d ó, Y e a t e s e g y v íz csep - p et tett a le m e z k e és a sz ö g k ö z é s e v v e l a m ai b e sz é lő te le fo n t m ajdnem felta lá lta. E z a c se p p víz u g y a n is o ly a n lé n y e g e s v á l to zá st jelen tett a b e sz é lő sz e rk ezeté b en, h o g y az a h a lló t tisztán b e szélteth ette voln a. S ajn os, h o g y ezt n em v e tte é s z r e ; a k k o r tájban m é g rem éln i sem m erték, h o g y a k é r d é s k ö rü lb elü l i 5 é v m ú lv a ily e n m ó d o n lesz m eg o ld v a. * Az angolok Transmitter, illetőleg Receiver, a francziák Transmetteur, Récepteur a németek pedig Sender és Geber elnevezéseket használnak.

6 374 BARTONIEK GÉZA M ellő zv e a tö b b i k ísé r le te z é se k e t, m e ly e k, az e g y E 1 i s h a G r a y fá ra d o zá sa it k iv é v e (ki ez ú to n a h a r m o n ik u s te le g r á fo t ta lá lta ki), m in d m e d d ő e k v a lá n a k : a zo n n a l Bell telefo n já ra té r h e tü n k á t,m e ly e t S ir W illia m T h o m so n a n n a k idején cso d á k csod ájának ^ n ev ezett. G raham Bell ta lá lm á n y á h o z a ty já n a k v e z e té se a la tt k észü lt e l ; az a ty ja k e d v e lte tte m e g v e le az em b eri h a n g és b e sz éd elem ző ta n u lm á n y o z á sá t s tisztán az e z e k b ő l m erített ism e r e te in e k k ö szö n i d ic s ő sé g é t. É p p e n a h a n g z ó k e le m z é sé v e l s a z o k m e s te r sé g e s u tá n zá sá v a l fo g la lk o z o tt, m id őn a rró l értesü lt, h o g y H e lm h o ltz ezen czélt e le k tr o m o ss á g által fo ly to n o s h a n g z á sb a n tarto tt h a n g v illá k s e g é ly é v e l m ár r é g e n elérte. E z te tsz ett n e k i ; és elhatá ro zta, h o g y k ísé r le te ib e n ezen tú l ő is az e le k tr o m o s erő t fog ja h a szn áln i. H o g y ezt teh esse, a zo n n a l h o z z á fo g o tt az e le k tr o m o ss á g ta n u lm á n y o zá sá hoz. S a lig m ú lt el e g y év, a telefo n m ár is k észen v o lt k ezei k ö zö tt! B e ll k e z d e tb e n csa k h a n g z ó teleg rá fra g o n d o lt s c sa k az e c z é lb ó l v é g z e tt k ísé r le te ib ő l m erített b á to r s á g o t a n a g y fe l ad atra, a te lefo n terv ezetére. A la p e sz m é je v o lt a b e sz é d o k o z ta m o z g á s t e g y e le k tr o m o s áram zárlatára á tv in n i a b b ó l a czélb ó l, h o g y ezá lta l az á tm e n ő áram e r ő ss é g é b e n v á lto z á so k a t létesítsen. R e m é lte, h o g y az ily e n m ó d o n v á lto zó áram m á g n e se z ő h a tá sa a b esz é d e t v issza fo g ja adni. M in d en ek elő tt a b e sz é d á lta l o k o z o tt h u llá m zó m o z g á s s a l tö r e k e d e tt a la p o sa n m eg ism e rk ed n i. E v é g e tt fo n o g r a m m o k a t k észített. E g y k ifeszített, r u g a lm a s h á r ty a k ö z e p é r e m er e v sö rteszá la t r a g a sz to tt s azt lá m p a fü sttel b e k o r m o z o tt sík la p ra g y e n g é n o d a tá m a szto tta. E z a lap sín ek en ide o d a to lh a tó vo lt. H a m ár m o st a la p o t eltolta, a sö rteszá l e g y e n e s v o n a la t h ú z o tt a felü leten, azálta l, h o g y b arázd át szá n to tt a k o r o m b a n ; h a p e d ig e k ö zb en a h á rty á ra b eszélt, a h á r ty a s v ele e g y ü tt a sö r te szá l is m o z g á sb a jött, és a fe lü le te n e g y e n e s h e ly e tt ig e n k ü lö n ö s g ö r b e v o n a l íródott. A b e sz é d íg y m in te g y ö n n ö n m a g á t írta le, f o n o g r a m m o k a t k észített*, í g y a b eszéd o k o zta m o z g á s szem m el lá th a tó v á lett. B e ll m o st arról tö r e k e d e tt m a g á n a k szá m o t adni, a m i a tö k é le te síte tt R e is -fé le te lefo n b a n történ ik. * A beszéd ilyen leírása első ízben S c o t t-nak sikerűit ban. Bell szerencsésen kikerülte azon útvesztőt, melybe a fonogrammok másokat becsaltak. Ugyanis igen sokan azon fáradoztak, hogy a fonogrammok olvasásának titkát felfedezzék, azonban mindeddig eredmény nélkül; sőt kevés a remény, hogy e czélt valaha elérik, mert alig van rá eset, hogy egyazon szó egymásután csak két megegyező fonogrammot is adna. Mások ismét a természetes irást keresték a fonogrammokban, olyan irást, melv betűjeleit nem az önkényesen görbített vagy hegyezett vonalakból alkotja, hanem a fonogrammokból meríti.

7 AZ ELEKTROMOS HALLÓ ÉS BESZÉLŐ KÉSZÜLÉKEKRŐL. 375 A b e sz é lő lem ezk éje a b e sz é d h u llá m zó m o z g á s á t felv eszi, és h a a lk a lm a s á tv itelrő l g o n d o sk o d v a van, h e ly e s fo n o g r a m m o t ad. A lem ez ezen m o z g á s k ö zb en az e le k tr o m o s á ra m o t m ajd zárja, m ajd m eg sza k ítja s ezen ára m h a tá sa i a h a lló b a n o ly a n rá z k ó d á so k a t o k o z n a k, m e ly e k e t a fü l h a n g a la k já b a n m e g ér e z. B e ll le is rajzolta az ezen h a n g n a k m e g fe le lő fo n o g r a m m o t és arra k ö v e t k eztetett b elő le, h o g y ez a g ö r b e v o n a l e g y sz e r sm in d a b eszélő n á tv e zetett áram e r ő ss é g b e li v á lto zá sa in a k, teh á t h a tá sa in a k tö r v é n y é t is kifejezi. A g ö r b e alak ja a b e sz é lő b e m o n d o tt b e sz éd fo n o g r a m m já tó l lé n y e g e s e n k ü lö m b ö zö tt. A m íg u g y a n is ez fo ly to n o s s á g o t m u ta to tt, a d d ig az áram v á lto zá sa it sz em lélte tő g ö r b é n e k szá m o s m e g s z a k í tá sa volt. A g ö r b e ezen m e g sz a k ítá sa i az á ra m n ak a b e sz é lő b e n o k o z o tt teljes m e g sz a k ítá sa it tü n te tté k fel. B e ll a zo n n a l felism erte, h o g y ezen az ú ton a b e sz é d e t átv in n i n em lehet, m ert n em ta lá lt a b eszéd b en elem et, m e ly e t az áram m e g s z a k ítá s a á lta l le h e tn e e lő állítani. A b e sz é d e t a fo ly to n o s s á g jellem zi s e n n é lfo g v a a h a sz n á l h a tó te lefo n m ú lh a ta tla n k e llé k e ü l azt á llíto tta, h o g y az e le k tr o m o s áram n ak a b e sz é lő b e n m e g sz a k ítta tn ia n em sza b a d, h a n em az á r a m n a k is, m in t a b e sz é d n e k, fo ly to n o s n a k k ell len n ie, h a a n n a k v a la m ily en h a tá sa által a b eszéd rep ro d u k czió já t elérn i k ív á n ju k. D e az á r a m e rő s sé g é n e k v á lto z n ia k e ll, m é g p e d i g a zo n tö r v é n y s z e r in t, m e ly e t a b e szé d á l t a l h u llá m z á s b a h o z o tt te s te k r e z g é s e i k ö v e tn e k. A z o n áram ot, m e ly n e k ily e n sa já tsá g a v o lt, u n d u lá ló, h u llá m z ó á ra m n a k n ev ezte. Ism erk ed jü n k m e g m o st a v v a l az e szk ö zzel, m e ly ly e l B e l l a h u llá m zó á ra m o t létreh o zta, s m e ly ly e l a b e sz é d e le k tr o m o s ú to n v a ló á tv itele első ízb en sik erü lt, (i-sö ábra.) P e g y g a lv á n te le p, m e ly n e k e g y ik v é g e a T je lez te fé m tá b lá b a s ezáltal a fö ld b e v a n le v e z e tv e. A te le p m á sik v é g é b ő l sz ig e te lt fém d rót v e z e t e g y szorító csa v a rh o z, m e ly fém es, te h á t v ezető ö ssz e k ö tte té sb e n van V f é m e d é n y n y e l; ez g y e n g é n v e z e tő fo ly a d é k k a l, pl. vízzel van m eg tö ltv e. A z e d é n y fe le tt a b e sz é lő c sö v ö n k ifeszített h á r ty a van, m e ly fi v é k o n y p e c z k e t h ord. A p e c z e k tő l a m ásik szorító c sa v a rh o z szig etelt d rót v ezet. H a e c sa v a r b ó l b árm i úton v e z ető ö ssz e k ö tte té s t á llítu n k elő a föld d el, a zá rla tb a n e le k tr o m o s á ra m u n k lesz, m e ly n e k e r ő s s é g e e g y r é sz t a b a ttéria m in ő sé g é tő l, m á srészt p e d ig azon út e lle n á llá sá tó l fü g g, m e ly e n k e resztü l az a fö ld b e jut. E z út e g y rész é t a V e d é n y b e n le v ő fo ly a d é k k ép ezi, m ely ú trészn ek e lle n á llá sa csa k a d d ig változatlan, a m íg a p e c z e k n y u g v á s b a n v a n. H a b árm i m ó d o n m é ly e b b r e m erül, az e lle n á llá s k ise b b e d ik, m íg e lle n b en n a g y o b b, h a a p e c z e k n e k k ise b b h o ssz a v a n a fo ly a d é k b a n,

8 376 BARTONIEK GÉZA mivel az átáramlott keresztmetszet az első esetben nagyobb, a másodikban pedig kisebb. Ez tehát olyan része a zárlatnak, melyben az ellenállás folytonos átmenetben változik, anélkül hogy közben az áram teljesen megszakíttatnék. Ezen változások annál tetemesebbek, mennél nagyobb e változtatható vezetékrész ellenállása. Azért használunk vizet e berendezésben. Ha az ellenállás a vezeték bármely részében megváltozik, az áram erőssége az egész vezetékben változást szenved. Ütögessünk ritmusban a hártyára : az áram erőssége a vezeték minden részében ugyanazon ritmusban hullámzik. Beszéljünk a h á rty ára: az áram erőssége olyan hullámzásba jő, melynek törvényét a beszéd által okozott mozgás szabja meg. Ez a Bell beszélője s i-ső ábra. Bell beszélője. egyúttal elvi prototípje a többi, utána következő rendszer beszélőinek. A beszéd okozta mozgás hatását az elektromos áram vezetékére valamennyi között a legtisztábban mutatja. Evvel az eszközzel kapta Bell az első hullámzó elektromos áramot, melynek ugyancsak hullámzó hatásai által a beszéd reprodukczióját érte el. Ez ama halló segélyével sikerűit, mely a 2-ik ábrán balfelöl H-val van jelezve. A hullámzó áram egy vasrúd körül számos menetben körül van vezetve miáltal a vasrúd mágnessé válik, melynek erőssége az áram hullámzásaival változik. Evvel az előtte levő vékony vaslemezre gyakorolt vonzás nagysága is változik s így a lemez azon hullámzó mozgást ismétli, melyet az áram erősségét vál

9 AZ ELEKTROMOS HALLÓ ÉS BESZELŐ KÉSZÜLÉKEKRŐL. 377 toztató lemez a beszélőben végez. A hallóban tehát a B -nél mondott beszéd hallható, bármily nagy legyen is a két állomás egymástól való távolsága, feltéve, hogy az áramerősség hullámzásai elég nagyok. És most fordítsuk meg a dolgot! Mi történik akkor, ha a hallóba beszélünk? A vaslemez hullámzó mozgásba jő. Kísérletekből rég ismeretes, hogy ha mágnes közelében vasat mozgatunk, annak mágnességi állapota megváltozik. De ezen változás a mágnest környező tekercsben elektromos áram ot indít. Esetünkben ezen áramnak ismét hullámzónak kell lennie, még pedig aü/-ba mondott beszéd értelmében. Ezen beszédnek tehát egy másik hallóban hallhatónak kell lennie, ha az a vezetékbe van csatolva. E két halló előtt álló személy beszélgetést folytathat egymással, anélkül, hogy 2-ik ábra. Bell telefonos postája. a B beszélőre szüksége lenne. Sőt ez utóbbi most már csak kárára van a berendezésnek, mivel folyadékja az ellenállást nagyobbítja. Tehát B -1 egy hallóval helyettesítjük, s akkor a telepre csak az a feladat vár, hogy a hallók vasrudjait mágneses állapotban tartsa. De a telep is fölöslegessé válik, mihelyt a hallókba vasrúd helyett kész mágneseket teszünk. Ez a Bell-féle telefon végleges alakjának fejlődése. Alakja kezdetben igen esetlen volt s a laboratóriumból nem is került ki (Term. tud. Közi ) ; a most közkézen forgó lényegében azonos az előbbivel, csak czélszerübb alakú, olcsóbb s külseje csinosabb. Alig vált ismeretessé az eszköz, máris mindenféle javításokat kellett elszenvednie, melyek legnagyobb része azonban üzleti czélokban gyökerezik. Az új telefonok lényeg dolgában teljesen megegyeznek Bell eszközével, csak alakjuk más. Az egyenes vasrúdat görbével he-

10 3 7* BARTON1EK GÉZA ly e tte síte tté k s íg y n é m e ly e k m ajd n a g y p e c sé tg y ű r ű h ö z, m ajd d o b o zh o z, v a g y b u rn ó t-szelen czéh ez h a so n ló a la k o k k ele tk ez n ek. K é z b e v a ló a la k ju k n á l fo g v a fig y e le m r e m é ltó k a T rouvé és a P helps m odelljei. A 3-ik áb ra ez u tó b b it m utatja, m e ly a B ell-féle te lefo n tó l c sa k a b b a n k ü lö m b ö zik, h o g y e g y e n e s m á g n e sr ú d h e ly e tt erő sen m á g n e s e z e tt a c z é lp a tk ó v a n b en n e, m e ly n e k e g y ik sa rk á h o z C v a s m a g van csa v a rv a. E zt a p a tk ó szin tén m á g n e sá lla p o tb a n tartja. B a sz ig e te lt d ró ttek ercs, P a lem ez, E p e d ig fá b ól, v a g y eb o n itb ó l k ész íte tt b e sz é lő tölcsér. A v e z e tő d r ó to k b e c sa to lá sá ra sz o l g á ló csa v a r o k a telefo n o ld a lá n v a n n a k s rajzu n k b an n em lá th a tó k. T ö b b e n ö n á lló b b v á lto z ta tá so k a t is te tte k a telefo n o n. E zek k ö z ö tt e m líten d ő k S iem en s és Gower, k ik a m á g n e sn e k m in d k é t v é g é t felh a szn á ltá k s ezáltal a telefo n h a n g já t te te m e se n e r ő sítették. K iv á lt a G o w e r telefo n ja it d icsérik erő s h an g ju k ért, m e ly tö b b lé p é sr e is h a llh a tó, de m ajd m in d ig r e c s e g é s k iséri. A te le fo n le g ö n á lló b b ja v ítá sa A d e r-től ered, ki a telefo n le m e z e elé m é g e g y p u h a v a s g y ü r ü t h e ly e z e tt, m e ly k é t irá n y b a n tesz h a szn o s szo lg á la to t. Ism eretes, h o g y a m á g n es, h a m a g á r a h a g y a tik, id ő v e l v eszít ere jé b ő l; de h a v a sd a r a b o t k ö z e lítü n k v é g e ih e z, ezen k á r o s fo ly a m a t te te m e se n k é sle lte tik s ezen k ív ü l a m á g n e si erő a m á g n e s és a v a s k ö z é eső térb en fo k o zó d ik. E b b e n a térb en v a n a v a slem ez, s íg y a h u llá m zó á r a m o k h a tá sa a la tt e r ő se b b m o z g á sb a jő. A d e r te le fo n já n a k k e r e sz tm e tsz e té t a 4-ik á b rá b a n látjuk. A az a c zé lp a tk ó, m e ly n e k m in d k ét v é g é n v a n e g y - e g y h ord p u h a v a s m a g ; ezek B B la p o s te k e r c s c se l v a n n a k k ö r ü lv é v e. M M a v é k o n y vaslem ezt, X X p e d ig a fe g y v e r z e t g y a n á n t sz o lg á ló v a sg y ü r ü t m utatja. H a az E C - v e 1 je lö lt eb o n it b e sz é lő t le c sa v a iju k, a te k e r c s e k e lh e ly ez é si m ó d já t felü lrő l o ly a n n a k látju k, m in t azt az 5-ik áb ra feltü n teti. E n n él jo b b te le fo n o k a t m ai n ap a lig k ész íten ek. S m o st h e ly é n lesz a te le fo n é r z é k e n y sé g é r ő l s az á lta la in d í to tt á ra m o k e r ő s s é g é r ő l szólni. Itt ism ét o ly a n k is sz á m o k k a l ta lá lk o z u n k, m e ly e k m e g íté lé sére k é p z e lő e rő n k h ö z is k é n y te le n e k le szü n k fordulni. K ís é r le te k k e l k ö n n y e n m e g g y ő z ő d h e tü n k, h o g y a k ö z h a sz n á la tb a n le v ő te le fo n o k n a g y része e g y D ániel 1-féle e le m n e k m egs z a k g a to tt fo ly a m á v a l h a n g o t ad m é g a k k o r is, h a 1.000,000 oh m e llen á llá sú ú ton m e g y át. W a rren de la R u e szerin t a b e sz é d á lta l a te lefo n b a n in d í to tt á ra m o k á tla g o s e r ő s s é g e az á r a m e r ő ssé g e g y s é g é n e k, 1 am p éren e ^ i.ooo.o1(;o:o7t)'r ^s z e» l y an fo ly a m ez, m e ly e t 1 v o lt (k ö zel e g y e n lő a D a n ie ll elem el. m ót. erejév el) 1, ,000 o h m elle n á llá sú zárlat-

11 AZ ELEKTROMOS HALLÓ ÉS BESZÉLŐ KÉSZÜLÉKEKRŐL. 379 bán fentart. Említsük fel még Galileo Ferraris kísérletét is. Szerinte a telefon még hangzik, ha egy Daniell féle elem áram ai 1.764,700 kilometer közönséges, 4 mm. vastagságú telegráfdróton megy át. E drótot 290-szer lehetne a Föld körül a legnagyobb kör mentében körülcsavarni és 1/3-da a Holdig érne. Érdekes megtudni, vájjon mire volna ez az áram képes, ha más1- féle munkát végeztetnénk vele? Hogy 1 gramm kalóriát létesítsen, vagyis, hogy 1 gramm víz hőmérsékletét 1u-kal emelje, 14 évre volna szüksége; 1 köbcm. oxigént 55x/2 év alatt, ugyanannyi nitrogént 83 x/s év alatt, tehát 1 köbcm. levegőt 777/10 év alatt fejlesztene ; és hogy valamety ezüstoldatból azt az ezüst-mennyiséget kikapjuk, 3-ik ábra. Phelps telefonja. 4 -ik és 5-ik ábra. Ader telefonja. mely egy 10 krajczáros verésére szükséges, az áramnak 5000 éven keresztül kellene az elektrolízist folytatnia. Mindezen munkát egy közönséges Daniell-féle elem néhány perez alatt képes elvégezni. A telefon adta hangok erősségének megítélésére Demoget kísérleteit idézzük. Demoget kísérletéhez két jó telefont vett, melyek egyikét füléhez tartotta, mialatt segédje a másik telefonnal folyton távolodott tőle, s a közben ugyanazon szavakat majd a telefonba, majd pedig a levegőbe mondta. Demoget a közvetetlenül s a telefonból jövő hangok erősségét összehasonlította. 90 méter távolság mellett a két hang erőssége egyenlő volt. Mivel a fülhöz tartott telefon lemeze a dobhártyától körülbelül 5 cm. távolságban volt, a két hang erőssége úgy aránylik egymáshoz, mint 25 a ,000-

12 380 BARTONIEK GÉZA hoz.* T e h á t a te lefo n k ö z v e títé s é v e l h a llo tt h a n g a k iejtett h a n g e r ő s s é g é n e k c sa k részév el bírt. E b b ő l m é g azt a k ö v e tk e z te té s is v o n h a tju k, h o g y a h a llg a tá sr a h a szn á lt te le fo n -le m e z r e z g é sé n e k k ité r é se c sa k 1/1800-részét teszi a b e sz é d fe lv ételére sz o lg á ló le m ez r e z g é sein e k. L átju k eb b ől, h o g y m ily e n rosszú l g a z d á lk o d ik a te le fo n p ó sta a b e le fe k te te tt m u n k á v a l ; csa k e le n y é sz ő részét adja v issza a k iv á n t a la k b a n, b eszéd alak jáb an, a tö b b i része p e d ig a v e z e té k fe lm e le g íté sé r e p a zaroltatik, v a g y a nem teljes sz ig e te lé s m iatt elszó ró d ik. A telefo n teh á t o ly a n g é p, m e ly n e k h a sz n o ssá g i tén y ező je ig e n c se k é ly, o ly an n y ira, h o g y a v e le elért e r e d m é n y e k á lta l in k á b b h a lló sz e rv ü n k ér z é k e n y sé g e, m int a telefo n tö k é le te s s é g e iránt ra g a d ta tu n k b á m u latra! M é g n é h á n y szó t a te le fo n b a n h a llo tt h a n g o k m in ő ség érő l. M indjárt az első te lefo n le ír á sá b a n o lv a stu k, h o g y a b e lő le jö v ő h a n g o k e g é sz e n tiszták, de k issé n éh a n a g y o n is orrh a n g ú a k, és ú g y h a n g za n a k, m in t a n a g y tá v o lsá g b ó l h a llo tt ren d es b eszéd. M in d en eszk öz, m e ly a zó ta k észü lt, e leírá sn a k m e g fe le lő e n adja v issz a a b eszéd et. M ib en k e r e ssü k e je le n s é g o k á t? E k é r d ésr e n in csen b izto s feleletü n k. t j o g y az o k o k k ö z ö tt az érzék i c sa ló d á sn a k n a g y szerepe* v a n, ig e n v a ló szín ű. H iszen m in d e n k i tap asztalja, h o g y a b eszéd m e g é r té sé b e n a szem is se g íti a f ü l e t : a te le fo n n á l p e d ig a fül e g é szen m a g á ra v a n h a g y a tv a. A z o n k ív ü l a h a n g fe lv é te l m ód ja e g é sz e n szo k a tla n k ö r ü lm é n y e k k ö z ö tt történ ik. T e g y ü n k c sa k te le fo n to k o kat, v a g y a k ár te n y e r ü n k e t a fü lü n k h ö z s m in d en zaj e g é sz e n m ás szín e z e tb e n tű n ik elő ; ső t a sza b a d o n m o n d o tt b esz é d is e g é sz e n m á sk é n t h a zg zik, h o zzájáru lván az a zaj is, a m e ly e t a fü lh öz tarto tt tá r g y sú rlód ása, a k éz m o z g á sa o k o z. í g y n e cso d á lk o zzu n k, h o g y so k em b er k e z d e tb e n a lig bírja a telefo n b eszéd jét érten i s c sa k b iz o n y o s id ő m ú lv a szerzi m e g az erre sz ü k s é g e s g y a k o r lo t t sá g o t. A z e d d ig tá r g y a lt te lefo n b a n az e le k tr o m o s áram ot a tü d ő n ek és a b e sz é lő sz e r v e k n e k m u n k ája indítja m e g ; az áram, m in t lá ttu k, r en d k ív ü l g y e n g e s n a g y ú ton, n em teljesen sz ig e te lt v e z e tő k ö n az eszk ö z c s e k é ly h a szn o ssá g i té n y e z ő je m ellett n e m tartja m e g e r ő s s é g é n e k azon m in im ális érték ét, m e ly a h a lló te le fo n besz é lte té s é r e m e g k ív á n tátik. C sa k h a m a r b elá ttá k, h o g y g y a k o r la ti cz é lo k r a B e ll első e szm éjéh ez k e ll v issza térn i s a h u llá m zó á ra m o t a leírt b e sz é lő h ö z ha- * A hang erőssége a távolság négyzetével fordítva arányos.

13 AZ ELEKTROMOS HALLÓ ÉS BESZÉLŐ KÉSZÜLÉKEKRŐL. 381 sonló szerkezetek segélyével a galvántelepek áramából létrehozni. Ez irányban Edison érte el első ízben a legnagyobb sikert. Mivel a folyadék alkalmazása állandó használatnál nem kedvező, más alkalmas anyagok után nézett. Már régóta ismeretes, hogy a porrá tört vezetők elektromos ellenállása a reájok gyakorolt nyomástól függ. Előre látható, hogy nagyobb nyomás alatt a poralakú vezető kisebb ellenállást fog kifejteni az áthaladó áram ellenében, mivel az egyes porszemek nyomás által közelebb kerülnek egymáshoz, mi az áram átmenetét az egyik rétegről a másikra megkönnyíti. Edison sok kísérlet után a szén-, vagy grafit-port találta legalkalmasabbnak s beszélőjében ezeket használta fel. A 6-ik ábra természetes nagyságban mutatja e készüléket. A beszélő tölcsér alatt egy ebonit- vagy fémlemezke látható, mely a hozzátámaszkodó gombra nyomást gy ak o ro l; a nyomás a közbeeső fémlemez által az alatta levő szénpor-rétegre vitetik át s az alapúi szolgáló fémtartóról a szénpor némi rugalmassága által visszaveretik. A szénpor a két lemez által van az áramvezetésre szolgáló csavarokkal fémes összeköttetésbe hozva. Nem tekintve az alkalmazott 6-ik ábra. Edison beszélője. anyagot, ez eszköz működésében hasonló Bell beszélőjéhez, de az a kiváló jó oldala van, hogy rendkívül könnyen használható és méretei kisebbek. Működése igen könnyen magyarázható. A beszéd által okozott hullámzások változó nagyságú nyomást gyakorolnak a beszélő lemezére s ezáltal a szénporra, a mi az elektromos ellenállás megfelelő változásait vonja maga után. A szénporon átmenő áram tehát hullámzóvá lesz s a Bell telefonjában a beszédet viszszaadja. Ehhez hasonló beszélőt igen könnyen készíthetni a következő módon : Lámpa- vagy retorta-szenet, vagy pedig a Bunsen-féle elemekben használt szenet porrá zúzunk s ezt egy x 3 cm. nagyságú és 3 5 cm. átmérőjű hengerbe öntjük, melynek alját fedőjét valami fém képezi. A henger lehet fából, vastag papírból, üvegből, vagy bármely nem vezető anyagból. A fedőnek vékonynak kell lennie vékony bádog-lemez kitűnő e czélra s a hengerre nem szabad ragasztva lennie, hanem csak egy darab vastag papír vagy vékony deszka segélyével odanyomva, melynek közepén körülbelül

14 382 B A RTONIEK GÉZA 4 k r o s n a g y s á g ú k ö r n y ilá s van. H o g y a le m ez b izto sa n fek ü d jék a h en g eren, a h e n g e r n e k ezt a v é g é t g o n d o sa n le k e ll csiszoln i. A z eszk ö z m ár íg y is ig e n j ó ; de m é g jo b b á v álik, h a a cső aljára k ev é s h ig a n y t ö n tü n k s csa k erre hintjük a szén p o rt. A szén p o r m e n n y isé g é t és a fed ő által reája g y a k o r la n d ó n y o m á st k e v é s p r ó b á lg a tá s után eltalálju k. A b eszéd a fed ő lem ezre a n y ilá so n k eresztü l in tézen d ő- A z á ra m o t a k é t fém lem ez s e g é ly é v e l v ezetjü k át a szén p o r-réteg en. E zen b e sz é lő s e g é ly é v e l lé tr e h o z o tt h u llá m zó á r a m o k a telefo n b an so k k a l e rő seb b h a n g o t ad n a k, m in t b á r m ily jó sá g ú telefon in d ította á ra m o k ; az áram sz o lg á lta tá sá r a e g y k is elem (L é c 1 a n- c h é v a g y Meidinger) teljesen e le g e n d ő, de c sa k a d d ig, m íg a v e z e té k elle n á llá sa nem ig e n n a g y. N a g y ellen á llá sú v e z e té k m e l le tt so k elem h a szn á la ta sem ad k e d v e z ő ered m én y t. A h a n g o k e s e t le g m é g g y e n g é b b e k, m in t u g y a n a z o n v e z e té k e n le v ő telefo n á lta l in d íto tt á r a m o k o k o z ta h a n g, a m in ek o k a a b b a n van, h o g y a sz é n -b e sz é lő b e n o k o z o tt e llen á llá s-v á lto z á so k n em e le g e n d ő k arra, h o g y az á ra m o t k e llő e r ő ss é g b e n t e g y é k h u llá m zó v á. H o g y ezt k ö n n y e b b e n m e g é r th e ssü k, e g y k é p z e lt e se te t v e szü n k s a szerep lő m e n n y isé g e k e t szá m o k b a n fo g ju k kifejezni. L e g y e n a zárlat e lle n á llá sa io ohm, a b e sz é lő b e n o k o z o tt e lle n á llá s-v á lto z á so k p e d ig i o h m o t t e g y e n e k ; az elle n á llá s teh á t az e g é sz n e k V io-ével v á lto zik. U g y a n a k k o r a a v á lto z á s az á r a m e r ő ssé g b e n is. H a a z o n b a n a zárlat e lle n á llá sa io o o oh m, az á r a m e r ő ssé g v á lto zá sa i m ár c sa k yioüo-részt teszn ek, a m i az e lő b b ie k n e k csa k 1/100-a. E k k o r a a h a llo tt h a n g o k e r ő ss é g é n e k k ü lö m b s é g e is. A zárlat m é g n a g y o b b e lle n á llá sá n á l a h a n g o k e g y á lta lá b a n n em le sz n e k h a llh a tó k. E n e h é z sé g e t E d ison e g y ü g y e s fo g á s sa l le g y ő z te, m e ly a zo n b a n n em e g é sz e n az ő szellem i tu lajd on a, m ivel az E l i s h a Grayn ek m ár 1874-ben szerk esztett én ek lő telefo n já b a n a lk a lm a z v a volt. E d iso n u g y a n is azon á ra m o k a t h aszn á lta, m e ly e k e t a b eszélő á lta l h u llá m zá sb a h o zo tt áram e g y in d u k czió -k észü lék * k ü lső te k e r c sé b en ind ított. E v é g b ő l a b e sz é lő t és az in d u k c z ió -k é sz ü lé k b e lső v a s t a g d rót te k e r c sé t a te le p p e l zá rla tb a h ozta, a tele fo n o k h o z v e z e tő v o n a la t p e d ig a k ü lső te k e r c s c se l k ö tö tte össze. E zen b er e n * Ruhmkorff-féle szikraindító, vagy az orvosi czélokra használt Du Bois-Reymondféle szánk akészűlék. Ilyen készülék a telefonia ezéljaira könnyen készíthető : 3 6 cm. hoszszaságú, I cm. vastagságú facsévére 2 4 réteg közönséges szigetelt vörös rézdrótot csavarunk, melynek vastagsága */* 1 mm. lehet. Erre réteg igen vékony, selyemmel szigetelt drót jön. Czélszerü az egészet fclcsavarás közben többször forró paraffinba mártani: ez egyrészt a szigetelés jóságát biztosítja, másrészt pedig nagyobb összetartást kölcsönöz a tekercsnek. A cséve tengelyét kötőtű-darabokkal töltjük ki. Ez tudvalevőleg az indítást erősiti.

15 AZ ELEKTROMOS HALLÓ ÉS BESZÉLŐ KÉSZÜLÉKEKRŐL. 383 d ezés m ellett az in d íto tt á r a m o k n a g y o b b fe s z ü lts é g e k ö v e tk e z té b e n, n a g y h o ssz a sá g ú v e z e té k e k e n le h e t h u llá m z ó á r a m o k a t előid ézn i, s íg y a tá v o lsá g o t te te m e se n m e g n a g y o b b íta n i. E d ison em e m ó d o sítá sa m in d en g y a k o r la ti ren d szerb en fe lta lá lh a tó. A szén -b eszélő s e g é ly é v e l a te le fo n o k e g y m ás c so p o r tjá t is le h e t használni, m e ly e k szerk ezete a B e ll-fé lé tő l je le n té k e n y e n eltér. S zerk ezetö k k ü lö n b e n m é g e g y sz e r ű b b s n a g y o b b á r a k ö n n y e n k é sz íth etők. E r e d e tö k e t a B ell-féle telefo n m a g y a r á z a ta fö lö tt m e g in d u lt v itá b ó l v e tté k s k erü lő ú ton R e is r é g i telefo n já h o z v e z e tte k v issza. A B e ll telefon ján ak m a g y a r á z a tá t u g y a n is, m e ly e t m i is k ifejtettü n k, tö b b en, de k ü lö n ö se n d u M o n c e l tá m a d ta m eg. E z a m a g y a r á z a t c s a k u g y a n n em t e l j e s ; m ert v a n n a k k ís é r le tek, m e ly e k e t m eg fejten i e g y á lta lá b a n n em bír. Ily e n p l. az, h o g y a b e sz é lő tő l k a p o tt h u llá m zó áram, h a erős, m é g a k k o r is b e sz é lte ti a telefon t, ha a v a slem ez h e ly e tt a k á r m ily e n m á s le m e z t fém -, papír-, fa lem ezt stb. h e ly e z ü n k a tö lc sé r elé, v a g y h a a tö lc sé r t le m ezestő l eltávolítju k. A h a n g o k g y e n g é k u g y a n, de h a llh a tó k. D e a k k o r is h a llh a tó k a h a n g o k, h a a v a sle m e z k e h e ly e tt v a stá b lá t teszü n k a m á g n e s elé. N e m te h e tő fel, h o g y a tá b la, m e ly B r ég u et k ísérletéb en 15 cm. v a s ta g s á g ú vo lt, o ly n e m ü r ez g é s b e jöjjön, m int a m in őt a te le fo n v é k o n y le m ez e v é g e z. A n em m á g n e s e s testek (papír, fa) p e d ig n em e sn e k a te le fo n b a n fe l téte le z e tt v o n zá s alá, teh á t v o n z á s n em le h e t o k a r e z g é sö k n e k, m e ly n e k v a ló s á g á r ó l a zo n b a n a h a n g m é g is m e g g y ő z. E je le n sé g e k o k á t teh á t m á sb a n k e ll k er e sn ü n k. M ár r é g e n ism eretes, h o g y a m á g n e sr ú d m á g n e s s é g i á lla p o tá t m ech a n ik a i h a tá so k á lta l le h e t m e g v á lto zta tn i. Ism é te lt ü tés, c sa v a rás, h ajlítás á ltal a m á g n esrú d erejéb ő l so k a t v e sz ít s e lle n k e z ő le g, a vasrú d so k k a l g y o r sa b b a n v eszi fel a m á g n e s sé g i á lla p o to t, h a a m á g n e s e z é s fo ly a m a ta a la tt m ec h a n ik a i h a tá so k n a k v etjü k alá, h a ü tö g etjü k, c sa v a rg a tju k v a g y h ajlítg a tju k, szó v a l b á r m ily k ü lső h a tá sn a k k iteszszü k, m e ly e k m o lek u lá r is sz e r k e z e té b e n id ő le g e s v á l to z á so k a t o k o zn a k. K ö n n y e n sik e rü l b á r m e ly v a sd a r a b o t b iz o n y o s fo k ig m e g m á g n e se z n i, ha az in k lin á czió ir á n y á b a n tartjuk s e k ö z b en k a la p á c s c sa l ü tögetjü k. Ig e n n a g y sz á m ú k ísérletet te tte k arra n ézv e, h o g y a m e c h a n ik ai h a tá so k és a m á g n e s e s á lla p o t k ö zö tt fen á lló ö ssz e fü g g é st k i d erítsék ; azon b an ez m in d ed d ig n em sik erü lt. C sak n é h á n y b iz to s a d a tu n k van. í g y c sa k n e m m in d en k ísé rlet m u tatja, h o g y a v a s- rú d ak a m á g n e se z ő erő h a tá sa a la tt m e g h o s sz a b b o d n a k és, h a ezen

16 3^4 BARTONIEK GÉZA erő m eg szű n t hatni, ered eti h o ssz ú k a t v issza k a p já k. J o u le szerint a m e g h o s sz a b b o d á s az ered eti h o ssz n a k része. M á s k u ta tó k m ás szá m o k a t ta lá lta k s szin te b izto sra v eh e tő, h o g y e g y u g y a n azo n k isérletező is m inden v a srú d ra m á s a d a to t fo g n a k a p n i, m in d a m e lle tt J o u le á llítá sá t, h o g y a m e g h o s sz a b b o d á s a m á g n e se z ő e r ő v e l a rá n y o s, v a la m e n n y ie n m e g e r ő sítik. W ie d e m a n n ig e n n e v e z e te s és a r é sz le te k ig m en ő a n a ló g iá t ta lá lt a v a sr u d a k n a k a m á g n e s e z é s és a c sa v a r á s ir á n y á b a n m u ta to tt m a g a v ise le té b e n. M ellő z v e tö b b h a so n n e m ü té n y fe lso r o lá sá t, jelen czélu n k ra teljesen e le g e n d ő m e g je g y e z n i, h o g y a v a s r ú d m á g n e s s é g é t m in d e n r á z k ó d ta tá s m e g v á lto z ta tja s v iszo n t m in d en v á lto z á s a m á g n e s sé g i á lla p o tb a n a r ú d r á z k ó d á s á t v o n ja m a g a u tá n. E z e k té n y e k, m e ly e k r ő l k ísé r le te k á lta l k ö n n y e n m e g g y ő z ő d h etü n k. K ísé r le te in k h e z a te le fo n t h a szn á lju k, m e ly az ig e n é r z é k e n y fü ln ek o ly p a r á n y i e n e r g ia -v á lto z á so k a t áru l el, m e ly e k e t e d d ig m e g fig y e ln i n em b írtu n k. T e ts z ő le g e s n a g y s á g ú és m éretű v a sr u d a t v esz ü n k, n é h á n y v o n á ssa l m e g m á g n e se z z ü k, körü l csa v a rju k sz ig e te lt d róttal e g é sz h o sszá b a n, v a g y b á r m e ly ik v é g é n ig e n k is h o sszb a n é s a d rót v é g e it a B e ll telefo n já n a k te k e r c s é v e l ö sszek ö tjü k. M ind en ütés, m e ly e t a rúdra in tézü n k, a tele fo n b a n é le s h a n g o t ad. H o g y az ü té s á lta l o k o z o tt h a n g, m e ly a le v e g ő n k eresztü l terjed fü lü n k h öz, a m e g fig y e lé sb e n ne zavarjon, m essze v itetjü k a rúdat, s sza b a d fü lü n k e t b e d u g ju k, v a g y a h h o z is e g y te le fo n t tartu n k, m e ly a zárla tb a v a n k a p c so lv a. H a az ü té s e k e t a rúd h o ssz ir á n y á b a n in tézzük, m in d en ü té s után a rúd lo n g itu d in á lis h a n g já t h alljuk, feltév e, h o g y a rúd n em ig e n rövid, m ert ez e se tb e n e h a n g a h a llh a tó sá g h a tá rá b ó l k ilép h et. R ö v id ru d a k c sa k éles, száraz h a n g o t ad n ak. H a n g o k a t h a llu n k a k k o r is, h a a ru d at h irtelen csa varju k, hajlítjuk v a g y nyújtjuk. E z a k ísé r le t k ö tő tű v e l jo b b a n sik erű i, m in t v a sta g r ú d a k k a l, m e ly e k c sa v a r á sa v a g y n y ú jtá sa n a g y e rő b e kerül. V e g y ü n k m o st a rúd h e ly e tt e g y B e ll fé le telefo n t, m e ly n e k le m eze le v a n v é v e, s k ö ssü k össze e g y m á sik teljes telefon n al. A z e lő b b ire g y a k o r o lt m in d en ü tés az e lső b e n h a n g o t ad. A z ü tés a rúd m á g n e s s é g é t m eg v á lto z ta tta, a m á g n e s i á lla p o tv á lto z á s a te k e r c s b e n á ra m o t in d ít s ez a teljes te le fo n b a n m ár ism ert m ó d o n h a n g o t id éz elő. H a m o st a ford íto tt eljárást k ö v etjü k, s a teljes te le fo n b a b e szélü n k, a k k o r az ily e n m ó d o n in d íto tt h u llá m zó ára m a m á sik telefo n m á g n e s s é g i á lla p o tá t h u llá m za to sa n v á lto zta tja és e n n e k k ö v e tk e z té b e n h u llá m zó r á z k o d á so k b a hozza. E z e k a to k k a l k ö zlő d v e, át-

17 AZ ELEKTROMOS HALLÓ ÉS ^BESZÉLŐ KÉSZÜLÉKEKRŐL. 385 m en n ek a k ö r n y e z ő le v e g ő r e, m e ly a fü lb e v ezeti, h o l az in d ító h a n g az igaz, g y e n g é n, d e m é g is h a llh a tó. H a n em a te le fo n h u llám zó áram át, h a n em e g y sz é n b e sz é lő so k k a l e rő se b b á ra m á t vezetjü k a le m e z é tő l m e g fo sz to tt te le fo n b a, e lé g erő s h a n g o k a t h a llhatu n k, m e ly e k m in d en k é ts é g e t k iz á r ó la g b izo n y ítjá k, h o g y a te le fon m á g n e s é t a h u llám zó áram er ő s r á z k ó d á so k b a hozta. H a a rúd rá zk ó d á sa in a k á tv ite lé r e m é g k e d v e z ő b b fe lté te le k e t terem tü n k, azáltal pl. h o g y a to k r a b á r m ily a n y a g ú r u g a lm a s le m e z t erő sítü n k, a harfgok m é g in k á b b er ő sb ö d n ek. V é g ü l m ég a v a s ta g v a stá b lá k h a szn á la ta m elle tt h a llh a tó h a n g o k lé trejö ttén ek m a g y a r á z a tá t k érd h etjü k. E z esetb en a h a n g o k k é tfé le k é p k e le tk e z h e tn e k : ú g y, m in t a B ell-féle v é k o n y le m e z ü telefo n b a n, v a g y p e d ig ú g y, m in t a R e is eszk özéb en. K é t k ü lö n b ö ző m ó d o n b e r e n d e z e tt k isé r le t m e g g y ő z ez á llítá s h e ly e s s é g é r ő l. A z első k ísé r le tb e n a v a stá b lá t ú g y h e ly e z z ü k el, m in t a v é k o n y le m e z k é t ; ú g y t. i. h o g y a te le fo n m á g n es-rú d já n a k a te k e r c s b ő l a lig k iérő v é g e le h e tő le g k ö z e l le g y e n a v a s t á b lá h o z ; ső t m é g érinth eti is, c sa k erő sen n e le g y e n h o zzá szorítva. M ih e ly t a te k e r c sb e erő s h u llá m zó á ra m o t v ez e tü n k, a m e g fe le lő h a n g a z o n n al h allh ató. H a a telefo n tartójá t k e z ü n k b e fo g ju k, érezzü k, h o g y erős m o zg á st v é g e z. A m o zg á s, és v e le e g y ü tt a h a n g is n a g y o n m e g g y e n g ü l, h a a v a stá b lá t eltá v o lítju k. A h a n g ez e se tb e n u g y a n a z o n m ó d o n jö n létre, m in t a v é k o n y lem ezü telefo n b a n, a zo n k ü lö n b s é g g e l, h o g y m íg e b b e n a le m ez jő m o zg á sb a, a d d ig k ísé r le tü n k b e n a te le fo n m á g n es-rú d ja ta r tójával e g y ü tt v é g z i e m o z g á s o k a t a h u llá m zó á r a m o k á lta l fe l éb resztett e le k tr o m á g n e si v o n z á so k h a tá sa alatt, m e ly e k a n a g y tö m e g ű v as je le n lé te á lta l n a g y m ér té k b e n fo k o z ó d n a k. E zen h u llá m zó v o n z ó e rő v el szem b en a v a stá b la r u g a lm a s m e g tá m a sz tá sa u g y a n a z t a szerep et viszi, m in t a le m ezes te le fo n b a n a le m e z n e k saját r u g a l m a ssá g a. A k isérlet an n á l jo b b a n sik erü l, m e n n é l n a g y o b b a v a stá b la tö m e g e a rúd tö m e g é h e z k é p e st. A m á so d ik k ísérletb en a te le fo n m á g n e s é t a v a stá b lá h o z le h e tő le g erősen h o z z á k a p c so lju k ; le g jo b b, ha o d a srófolju k. H u llá m z ó á ra m o k m ost is a d n a k h a n g o t, m e ly a zo n b a n n e m ú g y jö n lé tre m in t az első esetb en. Itt a m á g n esrú d m o le k u lá r is rá z k ó d á sa in a k h a tá sa tú ln y o m ó. A rá zk ó d á so k á tv ite tn e k a táb lá ra, m e ly a z o k a t k itű n ő h a n g v e z e tő k é p e s s é g é n é l fo g v a c sa k n e m v e s z te s é g n é lk ü l adja á t a k ö r n y e z e tn e k. Természettudományi Közlöny. XV. kötet

18 3 8 6 BARTONIEK GÉZA E g y é b ir á n t a le g tö b b te le fo n b a n a k é tfé le h a tá s e g y ü tt szo k o tt járni s m in d en e se tb e n c sa k azt k e ll eld ö n te n i, m e ly ik h a tá s a tú l n y o m ó. A z é lé n k e n m e g in d íto tt v ita új m e g új k ís é r le te k e t h o zo tt felszín re, s k iv á ló a n érd ek es, h o g y az e g y e s k ísé r le te z ő k eg é sze n k ü lö n b ö z ő u ta k o n s k ü lö n b ö z ő czélt tű z v e ki, e g y m á s tó l fü g g e t len ü l, u g y a n a z o n eszk ö zh ö z ju to tta k : a R e is -fé le h a lló h o z. U g y a n is a tö b b i k ö z ö tt Ader, P erceival-jen n s, S ilv a n u s T hom p son k é sz íte tte k te le fo n o k a t, m e ly e k lé n y e g ü k b e n sem e g y m á stó l sem a R e is -fé lé tő l n em k ü lö m b ö z n e k. E z e n e sz k ö z ö k k ö z ö tt je le n té k te le n a la k b e li k ü lö m b s é g e t lá tu n k. F ő r é s z ö k e z e k n e k e g y tü, k is sé m e g m á g n e se z v e, m e ly r e finom, sz ig e te lt d ró tb ó l k észü lt te k e r c s v a n to lv a. A tek e rc se n a h u llá m zó á r a m o t á tv e z e tv e, a tü, r á z k ó d á so k b a jön, m e ly e k a h o sszirá n y b a n tú ln y o m ó a k, s ezek a lk a lm a s á tv ite le a h u llá m zó á ra m o t in d ító b e széd et visszaadja. A d e r a k ö tő tű -d a ra b o t k is d eszk á b a szúrta, és a m á sik v é g é r e sú ly t alk a lm a zo tt. A le g e g y s z e r ű b b e fajta te le fo n t ú g y k észíth etjü k, h o g y e g y k ö tő tű r e sz ig e te lt d r ó tte k e r c se t to lu n k és a te k e r c s c se l k ö rü lv ett k ö tő tű t e g y sz iv a r sk a tu ly a szem b e n fe k v ő o ld a la i k ö zé szorítjuk. E z e sz k ö z t a B ell-féle telefo n n a l, v a g y a k á r h o zzá h a so n ló prim itív e szk ö zzel k ö n n y e n le h e t h a n g z á sb a h ozn i. A k ísé r le t m e g is fordíth a tó : b á r m e ly ik tá m a sztó la p ra m o n d o tt b eszéd érth ető a m ásik telefonban* Ú ja b b id ő b en a r é g i te le fo n -p ó stá k B ell-féle telefonjait g y a k r a n az ily en fajtájú te le fo n o k k a l c se r élik fel. H a so n ló jó s á g m e lle tt e g y s z e r ű s é g ü k és o lc s ó s á g u k ajánlja ő k et. M ie lő tt to v á b b m en n én k, m é g m e g em lítjü k, h o g y S c h e n k a B e ll telefo n ja e lle n é b e n a R e is-fé le te le fo n p rio r itá sá t v ita tta. C sak u g y a n látju k, h o g y R e is k e z é b e n m e g v o lt m ár az eszk ö z, m e ly Y e a t e s v íz c se p p jé v e l a b e sz é d á tv ite lé r e c s a k u g y a n h a szn á lh a tó ; d e erre sem ő, sem m á s nem g o n d o lt ; b iz o n y á r a, m ert a d o lo g le h e te tle n n e k lá tszo tt. P e d ig 15 é v á llo tt r e n d e lk e z é s ö k r e! M e g v o lt a telefo n, d e h a szn á ln i sen k i se m tudta. A b e sz é d á tv ite lé re a lk a lm a s v o ltá t is c sa k B e ll telefo n ja u tá n fe d e z té k fel. A z o n k ív ü l, a k i B e ll ta lá lm á n y á n a k fe jlő d ésé t fig y e le m m e l o lv a ssa, k é n y te le n b e v a lla n n i, h o g y az m ár k e z d e ttő l fo g v a n em azo n az ö sv é n y e n h a lad t, m e ly e t R e is telefon ja m e g je lö lt. E lfo g a d ta a b e sz é lő h a sz n á la tá t, d e a n n y ira m ó d o síto tta, h o g y a h h o z az er e d e ti R e is-féle eszk ö z e g y á lta lá b a n n em h a so n líth a tó, s a h a lló sz e r k e z e té b e n e g é szen m ás a la p o n k e r e se tt m eg o ld á st. R e is a m á g n e si rá zk ó d á so k,

19 AZ ELEKTROMOS HALLÓ ÉS BESZÉLŐ KÉSZÜLÉKEKRŐL. 387 Bell pedig a mágnesi vonzások által hozta létre a hangokat. Ez okból találmánya egészen önállónak tekintendő. S evvel mindazt, ami az elektromos áram mágnesező hatásán alapuló telefoniában lényeges, kimerítettük. Nem említettünk számos módosított eszközt, melyek a főtípusoktól a Bell- és Reisféle telefontól csak oly részletekben külömböznek, melyek általánosabb érdeklődésre számot nem tarthatnak. Mielőtt azonban azon telefonok tárgyalásába bocsátkoznánk, melyekben az elektromos áramnak nem mágnesező, hanem más hatásai hozzák létre a hangokat: egy új fizikai eszközzel ismerkedünk meg, még pedig abból a czélból, hogy az elektromos beszélők egy új nemét lássuk. Ez az eszköz a Hughes mikrofonja. Evvel összekötve érte el Bell telefonja a legfényesebb sikert. A mikrofon a magukban nem hallható hangokat teszi hallhatókká, ha telefonnal köttetik össze. Valóságos hangnagyító. Olyan eszköz, melyben az elektromos áram zárlatában az ellenállást a legparányibb mozgás megváltoztatja s ennek következtében az áram erősségében megfelelő hullámzást idéz elő, melyet a telefon hang alakjában hoz tudomásunkra. Legegyszerűbb alakjában is meglepő eredményeket képes felmutatni. Készíthetjük a következő módon : A galvánáram zárlatában a vezetést valahol megszakítjuk, s e helyen könnyen változó zárást állítunk elő pl. azáltal, hogy a vezető drótokat két szegre, reszelőre vegy legjobban grafit- vagy szénrudacskákra csavarjuk, könnyen rezgő alapra péld. egy felfordított szivarskatulya fenekére fektetjük s egy harmadik rudacskával áthidaljuk. Ilyen módon két hely van a zárlatban, melyben a vezetés nem tökéletes s mely az alap legcsekélyebb mozgására szintén megmozdul. Ennek követ- 25*

20 388 BARTONIEK GÉZA keztében új részek jönnek érintkezésbe, melyeken az érintkező pontok száma és minősége m ^ ; ez pedig az ellenállás hirtelen változását vonja maga után. Ez ismét az áram erősségének változását okozza, melyet a telefon hang által árul el. Ilyen egyszerű eszköz elegendő a szokásos kísérletek* megtételére. Az óra ketyegése kalapálásnak^, a légy vagy a szúnyog járása lódobogásnak hallik ; kis papírszeletke, vagy czérnaszál, pehely esése pedig erős zajt okoz a telefonban. Igen jól hallhatók a kis rovarok hangjai; ezek m eghallgatására külön alakú mikrofonokat készítettek, melyek egyikét később megemlítjük. Hughes szerint különösen a légy hangjai feltűnőek, s kiválóan a halálkiáltása. Ezen, és ehhez hasonló, csaknem végtelen kicsiny mozgások elegendők arra, hogy a mikrofónos érintkezést megváltoztassák s ezáltal egy nagyobb erő, az elektromos áram hatásának érvényesülésére alkalmat nyújtsanak, íg y könnyen érthető, hogy a telefonban az eredetieknél erősebb hangok jöhetnek létre. A mikrofon azon alakját, melyben Hughes legczélszerübbnek találta, a 8-ik ábra mutatja. Az alapúi szolgáló vékony deszkán egy másik van merőlegesen megerősítve. Ez két széndarabkát (A, B) visel, melyek bemélyedéseibe egy orsó alakú szénrudacska van állítva, olyan formán, hogy állása bizonytalan, megtámasztása laza legyen. A két széndarabhoz az áramvezető drótok vannak csatolva. * L. a Term. tud. Közi. X. 1878, 281-ik lapján.

21 AZ ELEKTROMOS HALLÓ ÉS BESZÉLŐ KÉSZÜLÉKEKRŐL. 389 K itű n ő m ik ro fo n t k a p u n k, h a v é k o n y d e sz k á r a e g y sziv a rlá d a fe n e k ére k é t szén p á lczik á ra e g y h a r m a d ik a t k e r e sz tb e fe k te tü n k. K iv á ló a n a lk a lm a sa k erre az e le k tr o m o s lá m p á b a n h a sz n á lta tn i sz o k o tt szén ru d ak, v a g y m é g jo b b a k és o lc s ó b b a k a czeru zab elek. E z e k m in d en ü tt m e g sz e r e z h e tő k. F a -szén (h ársfa-szén, m e ly rajzolásh oz sz o k o tt h aszn áltatn i), n em e lé g jó v e z e t ő ; d e azzá le h e t tenni, h a feh érizzá sig h evítjü k, s h irtelen h ig a n y b a m ártjuk. A h ig a n y fin om g ö m b ö c s k é k b e n k itö lti a lik a c so k a t s v e z e tő v é teszi. A m ik ro fo n le g u tó b b em lített a lak ja m é g a b e sz é d á tv ite lér e is ig e n a lk a lm a s. V a ló sz ín ű le g ez in d íto tta E d ison t arra, h o g y a m ik ro fo n e lő b b s é g e é r t H u g h e s-szel s z e n v e d é ly e s v itá b a b o c s á tk o z zék azt á llítv a, h o g y az ő b e sz é lő jé n e k e lv é t eltu la jd o n íto tta. P e d ig H u g h e s-nek czélja n em a b e sz é d á tv ite le v o lt, h a n em a k ic sin y, n em h a llh a tó h a n g o k n a k és m o z g á s o k n a k h a llh a tó k k á té te le. A z első ö n k én t k ö v e tk e z e tt eb b ől. Ig e n érzék en y, de csa k h o ssz a b b p r ó b á lg a tá s u tán sik e rü l a m ik rofon t azon a lak jáb an összeállítan i, m e ly b e n azt K ö z lö n y ü n k évi fo ly a m á n a k 280. lapján lá th a tó á b ra m utatja. E g y v é k o n y c ső b e (a lú d to ll szárába) n é h á n y sz én d a r a b k á t te sz ü n k, m e ly e k v é g e it e lő b b k issé le reszeltü k a v é g e tt, h o g y a sz o m szé d o k le h e tő le g n a g y felü leten érin tk ezzen ek. A k é t k iá lló d a ra b ra a v e z e tő d ró to k a t csa v a rju k s az e g é s z e t k issé ö ssz e n y o m ju k. H a a k e llő n y o m á st eltalálju k, a to lira m o n d o tt b e sz é d a k ö z b e c sa to lt te le fo n b a n tisztán h a llh a tó. E h e ly e n em líth etjü k m e g E d iso n m ik ro ta sim e te r -h.t, a m e n n y ib e n ezen eszk ö ze szám ára is a p rio ritá s e lism e ré sé t k ö v e te lte H u g h e s ezen k is eszk ö ze ellen éb en, jó lle h e t a ttó l lé n y e g e s e n k ü lö n b ö z ik. U g y a n a z o n sz é n la p o c sk á t h aszn álja eb b en, m in t te le fo n o s b e s z é lő jéb en, azon k ü lö n b s é g g e l, h o g y a b e sz é lő le m e z e h e ly e tt e g y rúd g y a k o r o lja a n y o m á st a szé n r é te g r e. H a a rúd h o ssz a b á rm i o k n á l fo g v a h ő m érsék let, n e d v e s s é g stb. m ia tt m e g v á lto z ik, az ellen á llá s is m e g v á lto z ik. E h h ez az e sz k ö z h ö z n em te le fo n t, h a n em érz é k e n y g a lv a n o m é te r t szo k á s k a p c so ln i, m e ly b e n a m ik ro ta sim eteren á tm en ő áram v a la m i m ó d o n (pl. a W h e a ts to n e-féle hídban) k o m p e n z á lv a van. A z ára m e r ő ss é g é n e k v á lto z á sá t a g a l- v a n o m eter tű jén ek k iü té se árulja el. A z eszk ö z é r z é k e n y s é g e ren d k ív ü l fo k o zh a tó, de b iz to s m é r é se k r e m in d e d d ig n em sik erü lt a lk a l m azni.* * Edison állítólag az álló csillagok sugárzását volt képes ez eszközzel kimutatni. F e r r i n i igen gondos méréseket kísérlett meg, de a mikrotasiméter nem adott kielégítő eredményt.

22 390 BARTONIEK GÉZA A mikrofon elve alapján számos beszélőt* szerkesztettek a telefonos postákhoz. A különböző rendszerek többnyire csak az érintkezési pontok számában s elhelyezésében különböznek. Egyike a legjobbaknak az Ader beszélője. Egy vékony fenyőfa-deszka szélességében 3 szénpálcza van egymással párhuzamosan megerősítve. Ezek közé, a pálczák oldalain készített vajatokba, orsóalakú szénrudacska van állítva. Ezáltal 24 olyan hely van, melyben az érintkezés bizonytalan. Ha már most az elektromos áram az egyik szélső rúdon be-, a másik szélsőn pedig kivezettetik, akkor az áram 24 olyan helyen megy át, melyben az elektromos ellanállás a deszka legcsekélyebb mozgására megváltozik. Ez az áram a 9-ik rajzban B-ve 1 jelzett indukczió-tekercs vastag drótján van átvezetve; a vékony dróttekercs a telefonos vonallal van összekötve s a másik állomás 9-ik ábra. Ader mikrofónos beszélője. telefonjaiba vezetve. Ezen eszköz nincsen teljes érzékenységére beállítva, mert akkor czéljának, mely a beszéd lehetőleg tiszta átvitelében áll, nem felelhetne meg. Erős beszéd egyes helyeken az áramot megszakítaná, s ez a telefonban kellemetlen recsegést okozna. Az érzékenység az által van mérsékelve, hogy a deszka csaknem vízszintesen áll, minek következtében a rudacskák súlyuknál fogva bizonyos nyomással fekszenek ágyaikban s a beszéd által csak ez változik. Mindamellett az eszköz elég érzékeny arra nézve, hogy tőle néhány lépésnyi távolban mondott beszéd átvitelét is lehetővé tegye ; sőt ha erősebb battériát használunk, a helyiség távoleső részein kiejtett minden szót is átvisz. * Amerikában B 1a k e, Európában pedig 'Crossley készítették az első beszélöt a Hughes-féle mikrofon elve alapján. Ez utóbbi szószékre alkalmazta beszélőjét s igy a szent beszédet, valamint a templomi éneket mérföldekre vezette a betegek ágyához.

23 AZ ELEKTROMOS HALLÓ ÉS BESZÉLŐ KÉSZÜLÉKEKRŐL. 391 Ennél az eszköznél azonban érzékenyebb a B o u d e t de P a r is féle rnikrofonos beszélő, melyet a 10-ik ábra természetes nagyságában mutat. L fémlemezkére kis szénkorong (A) van forrasztva, mely C szénrudacskát érinti. A rudacska fémtengelyen (mely egyúttal az áram bevezetésére is szolgál) igen könnyen mozoghatólag van beillesztve s a korongocskához csakis papírszeletkéből készített B rugó szorítja. Kissé nehéz ezen eszköz helyes beállítása, de ha sikerűi, akkor a szoba bármely részében mondott, bár nem is nagyon hangos beszéd álvitelét igen jól eszközli. Ehhez hasonló, ép olyan érzékeny eszközt kiki könnyen készíthet magának. Készítése csekély költséggel és csekély fáradsággal jár; csak beállítása kiván türelmet. Egy hártya vagy fémlemez közepére kis széndarabot ragasztunk, melyhez az áram igen vékony drótból csavart spirálon van vezetve; egy más széndarabkát szintén vékony drótra erősítünk s a drótot leszorítjuk, úgy hogy néhány cm.-nyi része szabadon maradjon a szénrudacskával, 10-ik ábra. Boudet de Paris' mikrofónos beszélője. s hogy rugalmassága által a rudacskát a lemezen levőhöz szorítsa. A nyomástól, melylyel a két szén érintkezik, függ az eszköz érzékenysége. Olyan kicsinynyé lehet tenni, hogy a szoba bármely részében mondott beszéd elegendő arra, hogy a széndarabkákon átmenő áramot hullámzóvá tegye s a beszéd a telefonban tisztán hallható legyen. A mikrofon, kiválóan pedig- a Boudet de P a ris -fé le alakjában, meg is fordítható; azaz, ha egy indukcziós készülékből jövő hullámzó áramot vezetünk a mikrofónos érintkezésen keresztül, a mikrofon az áramot hullámzásba hozó hangot visszaadja; de csak egy esetben: akkor t. i., ha a mikrofon széndarabjai polározva vannak, vagyis ha a hullámzó áramot hozó vezetékbe még néhány galván-elemet is kapcsolunk. Mi ennek a közbe csatolt galván-telepnek a hatása, még nincsen kiderítve. A kisérlet különben nem könnyű ; valószinüleg ez az oka, hogy lehetőségét kezdetben többen tagadták. B a r t o n i e k G é z a. (Befejezése következik.)

24 392 XXVI. AZ IZOMÉRZETEKRŐL. A létérzetnek, mely szerveink működése és életfolyamata összességének az érzete, egyik alkotó részét képezik az izomérzetek, vagyis a megérzése ama szervek különféle állapotainak, melyek anyagát a közéletben húsnak nevezzük. A kísérleti élettan, karöltve a spekulatív filozófiával, naponként új adatokkal gyarapítja az izomérzetekről szóló tant, olyannyira, hogy mai napság nemcsak izomérzetekről, hanem, a mennyiben ez érzetek által sok mindenről kapunk a külvilágból is tudomást, izomérzékrölu is beszélnek. Vájjon joggal-e vagy nem, azt e sorok iparkodnak fejtegetni. De hát, mondhatja valaki, hiszen én azt sohasem vettem magamon észre, hogy húsomban valami különöset éreztem volna, kivéve fájdalmat, ha megütötték, vagy valami túlerőltetés után; soha ez életben nem jutottam én húsom által valaminek a tudomására, a mi lényemen kivül történt; hogy látok, hallok, meleget, hideget érzek, azon nem kételkedem, azt tudom ; de hát miféle érzék legyen az, a melynek működéséről nekem eddigelé tudomásom sem volt? Azt hiszem, hogy izomérzetek nélkül igen jól ellehetnénk. Dehogy lehetnénk! Ha valaki érzékünktől egyenként megfosztana, egyéniségünk érzetének a köre mind szfikebbre szorúlna, mintegy ollóval nyiratnék körül öntudatunk látásának a határa ; mindamellett egykét érzék híjával az ember még mindig ember marad, de nem tudok magamnak képzelni emberi lényt az izomérzetek teljes hiányával. Az izmok nagyterjedelmű és nagyfontosságú székhelyei a különféle érzeteknek. Áramlatok fakadnak és peregnek le benn ok, melyeket megérzüok nemcsak terjedelmükben, de hatásuk fokában is millió változatban. Csodaszerűen szerkesztett érzések lehetnek azok, melyek pl. egy mókust arról tudósítanak, hogy, egy czélbavett faágra ugrandó, mely izmokat, és milyen fokban hozzon működésbe! Gondoljuk csak el, hogy olyan gépezetet kellene szerkesztenünk, mely ez ugrást megtegye, de megtegye mindig, a távolság változtával is : azonnal elengedhetetlennek fog feltűnni valami olyan készüléknek az alkalmazása, melyre a czélba vett tárgy (pl. egy fának az ága) oly módon hasson, hogy e tárgy távolodtával vagy közeledtével valami változás idéztessék elő a készülékben, mely változás által valami szabályozó készülék közvetítésével éppen annyi feszítő erő alakíttassék át eleven erővé, a mennyi szükséges, hogy az egész gépezetet átröpítse. A természet e készüléket megalkotá a szemlencsét lapító izmokban. A czélba vett tárgy távolodásával úgyanis a szemlencsét lapítanunk kell, hogy a tárgyat tisztán kivehessük, s e mozdulat, illetőleg ama piczi izmok idegeinek az érzete tudatja velünk a távolságot és az ideg-középpontban (mondhatjuk a készülék szabályzójában) a megfelelő hatású idegműködést váltja ki éppen azon izomcsoportokhoz, melyek működése szükséges az ugrás véghezvitelére. De ez még nem elég! Szükséges még az is, hogy a mókus röptében tudatával bírjon a véghezvitt mozdulat hatásának és az eleven erőnek, melylyel halad, hogy a galy ügyes megkapására egyes szabályozó, vagy előkészítő mozdulatokat megtehessen. Ki tudná az érzeteket szövevényes voltukban követni! Á vezető fonal el-eltűnik szemeink elől, míg aztán örökre oldhatatlan homályba vész. De fogjuk fel ott, a hol rábukkanunk és kövessük a meddig kö Üthetjük. Elvitázhatatlan tény-mindenekelőtt, ki-ki tapasztalhatja önmagán hogy az a tudat, melyet testünk egyes részeiről bírunk, melylyel magunkat érezzük, az izmokban sokkal határozot

25 AZ IZOMÉRZETEKRŐL. 393 tabb, kifejezettebb mint majdnem valamennyi többi szerveinkben. De bárki meggyőződhetik arról is, hogy ez izomérzetek élénkségét fokozhatjuk mozgásképsetek által. Ha megfigyeljük magunkat egy megszokott mozdulatra való visszaemlékezés alkalmával, észreveszszük, hogy az illető mozdulat (pl. az úszás) véghezvitelére szükséges izmok mintegy kiválnak a szervek öszszes tudatának derengő félhomályából és élénken tudatunkra jutnak. Sőt valami összetettebb iriozdulat folyamatán végiggondolva, az illető izmok azon sorrendben vágnak be öntudatunk világosabb körébe, a mily sorrendben lépnének szereplésbe a mozdulat tényleges végrehajtásánál. A mit pedig az izmokban ekként megérzünk, az a mozdulatnak, hogy úgy mondjam, eszményi érzetképe. Vita tárgya, hogy az, a mit így éreztünk, csak a mozgató-középpontból kiküldött ideghatás tudatra ébredése-e, vagy, hogy az ideghatás következtében magokban az illető izmokban indíttattak-e meg valami chemiai vagy dinamikai folyamatok, melyekről az agyvelő czentripetális úton kapott tudomást. Hiú tépelődés! En részemről teljesen lényegtelennek találom e körülményeket. Lényeges csak az, hogy az agyvelő és a működő szerv szoros viszonyban áll. Olyan benső e viszony, hogy erről semmiféle hasonlattal fogalmat magunknak nem alkothatunk. Igaz ugyan, hogy lényünk alkatrészei bizonyos mechanikai törvények szerintszerkesztvék, de ez alkatrészek anyaga megint csak gépalkatrész, az egész czéljait szolgálva s a szerint működve ; s ezek működésének és életfolyamatának összege képezi az öntudatot. Létérzet és öntudat kongruens fogalmak. S hogy öntudatunkat még is az agyban lokalizáljuk,az csak a középpontiéig érzete. Idézem S t r i c k e r-nek egy idevágó mondását: Az idegvég^ ződések csak messzire küldött végőrsei az öntudatnak. Az idegek nem egyszerű vezető fonalai az öntudatnak hanem mintegy nyúlványai a léleknek.* Bármint álljanak is a dolgok, azon nem kételkedhetünk, hogy bizonyos mozdulat elképzelése bizonyos izmok innerválásával van összekötve ; ez innerválás következtében valamit érezünk az illető izmokban, mely érzet mindig bekövetkezik ugyan, de csak ráfigyelés által vehető tisztán észre, különben elvegyül mindamaz érzetek sorába, melyekből létérzetünk felépül, s a melyek összege a nélkül, hogy elemezhetnők, képezi pillanatról pillanatra azt, a mit hangulatunknak nevezünk. De van az izomérzeteknek egy felette fontos s igen-igen érdekes szerepe a beszéd- vagy szóképzetek alkotásánál. Ha valami szóra gondolunk, nem tekintve annak értelmét úgy találjuk, hogy azt mintegy azokban az izmokban érezzük, melyek működése szükséges az illető szó kimondására. Képzeljük pl. e szót pipaa ; azonnal érezünk valamit ajkainkban ; e szónál Tátra, valamit nyelvünkön, és mindkét esetben mintegy ingert az illető szavak kimondására. Teljes lehetetlen volna e szavakat mint olyakat (tehát figyelmen kívül hagyva értelmöket vagyis a látásképeket, melyeket felidéznek) képzelni, ha a viszony, mely beszédizmaink és az agyvelő azon része között van, mely ez izmokon uralkodik, megszűnnék. A hallott vagy olvasott szót csak akkor értjük meg, ha a hang- vagy a látáskép a mozgató beszéd-központban ideghatást vált ki a megfelelő izomcsoportokhoz ; az így keletkezett izomérzet alkotja a szóképet, melyhez azután fogalom fűződhetik, ha ugyan a szónak van értelme. A motorikus szókép tehát egy lánczszem a szó megértésében ; a látás- és a hangképek nem elegendők a szó megértésére ; szükséges, hogy a motorig kus beszédközéppont ép és képes le- * S. S t r i c k e r. Vorlesungen über allgemeine und experimentelle Patholojgie. 3. kot lap. :

26 394 OLÁH GUSZTÁV gyen: a megfelelő izmokat innerválni, mely innerválásra a hang- vagy látáskép jön létre. E mozgató beszédkőzéppont megsérülése lehetetlenné teszi a beszéd megértését, mert szóképeket nem alkothatunk s beáll azon állapot, melyet K u s s m a u 1igen találóan szóvakságnak nevez. Egy ilyen szóvak előtt az anyanyelve is idegenné válik ; az írott lap neki merő ákom-bákom. A szóvakság bekövetkezhetik hirtelen, egyszerre, ha pl. egy véredény elpattanása a mozgató beszéd-középpontot működésen kívül helyezi. De tárgyunkra nézve tanulságosabbakazon esetek, melyekben ezen mozgató beszédközéppont nincsen még tökéletesen megsemmisítve, csak működésében gátolva, megnehezítve, mint azt néha némely vontatott folyamatú agybetegségeknél észlelhetjük. Egy terjedő hűdésben szenvedő beteg áll észlelésem alatt, kinek a mozgató beszéd-középpontja is mindinkább belevonódik a terjedő hűdés folyamatába és ezzel fátyol borúi a nyelvismeretére és egész szókincsére. Ez a beteg jelenleg önállóan nem mond egyebet mint Ehul la!u Mutatom neki az órámat. Mi ez? kérdem. A beteg küzködik, keresi a szót és végre is csak azt mondja: Ehul la no!* és boszankodva takarója alá búvik. De ha szájába rágom neki a szót, hogy óra44, mintegy felörvendve, ő is rámondja óra no! 4 Direkt ingerre tehát még felocsúdik tétlenségéből a mozgató beszédközéppont, de kis vártatva ismét elfelejtette a szót. Ugyanez ismétlődik, ha egyéb ösmeretes tárgyakat mutatok neki. Csak midőn egy ízben pénztárczámat tartottam elébe, mondta: Ehul ni, minden!44 és kezével nagy kört csinált. A szóvakság ilyetén felfogásának a támogatására, mely felfogás mellett az újabb kor tudósai között különösen Stricker S. kardoskodik, egy igen találó érvet vélek föllelhetni azon különös lokális érzetben, melyet egy elfelejtett szó keresése alkalmával észlelhetünk magunkon. Nem a fülünkbe iparkodunk azt visszaidézni, nem a hangképet keressük, hanem tisztán csak az izomérzetképet. A nyelvemen van a szó 4 mondja a közmondás helyesen ; mert élénken érezzük a mint új meg új izomcsoportok felélesztése által új meg új szóképeket kapunk, de va- Iamennyiöket visszautasítja értelmünk mint helyteleneket, míg végre a helyes innerválásra az innerváczió áramlata mintegy belezökben a helyes vágányokba és megvan a keresett szó. Emlékezem egy iskolatársamra, ki, nem tudom miféle szervi rendellenesség következtében, száját állandóan nyitva tartotta ; csak ha valamit olvasott csukta össze ajkait. A szóképeknél, különösen az olyan szóknál, melyek kimondására az ajkak érintkezése szükséges (b, p, m) ingert érzünk ajkainkban az összecsukásra, mely inger teljesen szétnyitott ajkaknál valami különös, kelletlen, elannyira, hogy említett kollégám e kelletlen érzést kikerülendő, inkább egy, ránézve szokatlan és kényelmetlen állásba helyezte ajkait. Nem ritkán látunk különben embereket, kik olvasás közben ajkaikat mozgatják, hogy annál szabatosabb szóképeket kapjanak. Azt hiszem fölösleges több példát felhoznom arra, hogy a szavak hallatára ugyanazon izmaink innerváltatnak, mint a beszélőnél, a ki azokat a szavakat mondotta. A különbség csak az, hogy, míg a beszélőnél az innerválás elég erős volt arra, hogy az izmokat tényleges mozdulatra bírja, a hallgatónál gyöngébb áramlatok futottak az izmokhoz, nem bírták ezeket mozgásra, de mégis bizonyos érzeteket keltettek, melyek összlete képezi a szóképet. Az érzet ugyanaz, mintha a szót kimondtuk volna; a különbség csak fokozati, vagyis, hogy a fizikából vett hasonlattal éljek, a szókép az egyik esetben valódi a másikban légkép, de a kettő egymással egybevágó. Az előadó beszédizmainak megrezdülése e szerint a fül, a hallóideg, a hallás középpontja és beszédközép

27 AZ IZOMÉRZETEKRÓL. 395 pont útján keresztül mintegy visszhangra talál saját beszélői izmainkban. De nem habozom kifejezést adni abbeli nézetemnek sem, hogy ama finom változások, ama halk árnyalatok, melyeket a beszéd hangja az érzelem által szenved, hasonló módon jutnak érvényre a hallgatóban mint az egyszerű szókép. A hallás középpontja maga csak a hangok zenei változásait érzi meg, de az emberi érzelmek hangja ott talál a hallgatóban visszhangra, a hol a beszélőben keletkezett. Hiszen ha semmiféle érvünk sem volna e nézet támogatására, csak kérdeznünk kell magunktól, mi adja meg hangunknak azokat a módosulásokat, melyek által fájdalmassá, panaszossá, ujjongóvá, epedővé válik. E módosúlásokat csak a hangképző készülék izmainak (ideértve természetesen a mellkas izmait s a rekeszizmot is) változatos feszültségi fokozata idézi elő. De hát miért feszülnek ez izmok az érzelem kifejezésének hatása alatt oly változatos kombinácziókban? Belső, titkos okok azok, az állatélet legmélyebb, legvégsőbb kérdéseivel összefüggők. A külerők behatására érthetetlen áramlatok jönnek-mennek, különös szervérzeteket keltve, itt hatalmas izomcsoportokat átborzongatva, ott finomabb szálakon leperegve, majd átczikázva az arcz érzékeny izomzatán. S mind e változásokat átveszi ama két rezgő hangszalagocska és viszi tova. És mi csodálni való van ezen? Hiszen a telefonnak a holt lemezkéje is képes felvenni és visszaadni egy egész énekkar valamenynyi hangját! De a hang érzelemszülte módosulásait nem értenők meg, ha nem keltenének bennünk olyan áramlatokat, mint a milyeneknek szülöttei ők maguk. Szervérzetek, illetőleg izomérzetek azok, melyek által mások érzelmeit a hangban megértjük. így a fájdalmas hang hallása nyomasztó szervérzeteket kelt; nevetés hallatára áramlatok futnak a rekeszizomhoz, melyek gyakran olyan hatékonyak, hogy tényleges nevetést váltanak ki, gyakran anélkül, hogy tudnók, mi volt a nevetés oka. Hasonló módon kisérvék szervérzetektől a sovárgó, zord, gyöngéd stb. szavak. A mások által kimondott szavak mintegy együtt zengőkre találnak saját lényünkben. Említettem már a puszta szóképeknél, hogy az izomérzetekben az izmok tényleges működése és puszta innerválása között csak fokozati különbség van. Ezt a felfogást még meggyőzőbben látjuk bebizonyítva az érzelem által színezett hangban. Az ember nemcsak hogy önkényt kelthet szervérzeteket izmaiban, de önkényt fokozhatja is azokat. Kinek ne jártak volna eszében egyes szép és szépen mondott szavak, melyek valamikor színpadról vagy szónok ajkairól különösen meghatották? hányszor visszaidézi azokat emlékezetébe úgy, a mint azok kiejtettek, s újra meg újra elfogja az a gyönyör-érzet, mely ama szavak hallatára belsejét betölté. Egy színész, kit e tekintetben kérdeztem, közölve vele felfogásomat, beszélte, hogy egy-egy szép verssor szépségét csak akkor élvezi teljesen, ha fennszóval, vagy legalább félhalkan olvassa. Gyakran sajátszerfi elragadtatás érzete fog el úgymond ilyen fennhangon való olvasásnál, mely elragadtatás az ismétlés által fokozva, egész bensőmben szétsugárzik, gyakran mintegy felmagasztalva lényemet. Vegyük most tüzetesebb elemzés alá azon sajátszerfi érzeteket, melyek bennünk költemény elszavallásának hallatára kelnek. A hanghullámok, melyek a dobhártyát érintik, a következőket hozzák magukkal : I. A szóképeket mindazon módosulatokkal, melyeket a hang bizonyos belső állapotok által szenved. E hang hasonló állapotokat kelt saját szervezetünkben s így e szervérzetek által, hogy úgy mondjam, a beszélő belső lényébe nyerünk bepillantást. Mikép magyarázhatnók meg másként, hogy ez, vagy amaz a hang minden zenei

28 396 AZ IZOMÉRZETEKRŐL. kellemetlensége mellett vonzó, egy másik visszataszító? hogyan magyarázhatnék meg amaz érzeteket, melyek egy állatnak megmondják, hogy egy más állat hangja milyen érzelmek szülötte volt, és hogy mely érzetek azok, melyek az állatot futásra, vagy a hang követésére késztetik? Azt hiszszük, hogy az állat hangjához nem fűződnek fogalmak, és mégis mennyi mindent tud egyik állat a másiknak mondani! De mennél elütőbb az egyik állat szervezete a másikétól, annál nehezebben értik meg egymást, és a nagyon távol állókban csak az öröklés által kifejlett félelemérzetek, reflektív futómozdulatok képződnek az idegen hang hallatára. 2. Ha előttünk ismert nyelven szavalnak, a szóképekhez fogalmak fűződnek, melyek mindig látás-képekkel vannak összekötve. Kiki kísérletet tehet önmagán. E szavaknál pl. magas, mély, harag, barátság stb. látásképeink vannak. Az egymást követő tarka-barka látásképek a ragok, a képzők stb. által összefüggő fogalmakká olvadnak össze. 3. Végül, ha kötött beszédet hallunk, mindenek fölött a ritmus az, mely reánk hat.,, A ritmus hatásaa mondja Schoppenhauer»egv alapon! áll a zenével; anyaga az idő, tehát tisztán mértani anyag. A zene hatása alatt állván, egy elmondott vagy elénekelt dallam szavában kifejezett cselekmény indokainak soha nem sejdített mélyeibe hatolunk. Ha az operában pl. egy ifjú szerelmes pár dalát követjük, kik egymáséi nem lehetnek, oly csodaszerűen érezzük meg fájdalmuk mivoltát, mintha nem is az ő siránkozásukat hallanók, hanem az emberi nem geniusának feljajdulásait, ki itt egy eszközét látja veszendőben nagy czéljai kivitelére.u A mit Schoppenhauer a zenéről mond, annak, bárcsak részben, a versméret hatására is kell állani. A ritmus már a szépprózában is nyilatkozhatik. Helyesen fűzött kormon - datök visszatartó emelkedésében, majd lassú alábocsátkozásában van valami zenei kellem. Mennyivel inkább meg van ez a méretes versekben! Ha figyelemmel vagyunk önmagunkra valami szép méretű verssor olvasásánál, mindenek előtt fel fog tűnni azon körülmény, hogy az a különös gyönyör, melyet az olvasásban találunk, sokkal élénkebb, ha azt fennszóval olvassuk, pedig értelmünk itélőszéke előtt ez közönyös lehet. Hogy pedig nem azért olvassuk inkább fennhangon, hogy fülünk saját hangúkban gyönyörködjék, az is bizonyos. Van, határozottan van valami élvezet a kimondásban, valami élvezet, melyet újra meg újra felidézhetünk ismételt elolvasás által. Nem tudom, más hogyan van vele, de én valami különös gyönyört találok e következő verssor lassú, vontatott elmondásában. A kürt tova és tova zengve rival, Rémhangja betölti az éjt. Szinte meg tudnám jelölni, hol érzem a ritmust az olvasásnál. Ha e sort felbontott szórendben olvasom, pl. így Zengve rival a kürt tova és tova, az értelem hajszálnyit sem változott, de oda lett az a költői báj, mely e szavakat átlengé. De másrészt a sorrendet megtartva a betűképek sem elégségesek a ritmus megértésére, még akkor sem, ha képesek volnánk úgy olvasni, hogy a nyomtatott szavak látása motorikus szóképek közvetítése nélkül azonnal a megfelelő fogalmakat keltené fel bennünk. Szükséges tehát, hogy motorikus kiejtés-képeink legyenek, mert ezekhez, tehát az izomérzetekhez fűződik a zengzetesség s mindaz, j a mi a verselt szavakat a prózától meg- 1 különbözteti. íme, a mit oly kicsinylőleg húsnak nevezüpk, nem kis mértékben járul az hozzá a magasabb műélvezetek közvetítéséhez is. Dr. O l á h G u s z t á v.

29 397 (8.) L e h e t - e e g y l é g y c s íp é s e h a l á l o s?* Nemcsak a forró égöv alatt, hanem a szelíd klimájú Európában is sokféle légy van, melyek csipésökkel majd csak kényelmünket zavarják, majd fájdalmat, sőt némely esetben halált is okoznak. Vizek mellett lakók jól ismerik a szúnyogok csípését, melyek szúrásaikkal viszkető daganatot okoznak testünkön. Délmagyarország lakói rettegik a kártékony kolumbácsi legyeket, melyek némely évben oly nagy tömegekben lépnek fel, hogy valóságos csapásként pusztítják a Bánság és Szerbia marháit; sőt szavahihető személyek elbeszélése szerint a mezőn magukrahagyott csecsemők is meghaltak szúrásaik következtében; egy alkalommal pedig egy rövid szoknyás asszony lábszárát annyira összeszúrták, hogy, állítólag, belehalt. De vannak másféle legyek is, melyek alkalmatlanságot és fájdalmat okoznak az embernek meg az állatnak. x\llat-tenyésztéssel foglalkozók s a figyelmes szemlélő nyáron, július és augusztus havában, a meleg, verőfényes napokon, különösen az esőt megelőzőleg számos legyet láthat, melyek körüldongják a marhát, de leginkább a lovakat. E legyek a Tabajius-iéXéfc közé tartoznak s szúrásaikkal különösen a lovakat annyira ingerük, hogy azok, ha szabadon vannak, megvadulva menekülnek haza, fedél alá; ha pedig be vannak fogva, erősen nyugtalankodnak, dobognak, vagy a földre feküsznek, hengerkőznek, sőt a tüzesebbek a kocsit el is ragadják. Ilyen veszedelmes legyek a Haematopota- és Chrysopsfajok, melyek csípése után az állat rendkívül vérzik és a vérzés után erősen feldagad. APRÓBB KÖZLEMÉNYEK. ÁLLATTAN. * Egyszersmind válasz a levélszekrény 33. számú kérdésére. E legyek egyikét, a Haematopotát a Bánság némely vidékén Fehértemplom és Versecz környékén a lovakra nézve a kolumbácsi legyeknél is veszélyesebbnek tartják. E legyek csípése az állatra, mint az emberre is veszélyes lehet. A Term. tud. Közlöny olvasói még talán emlékeznek július 12-, 13- és 14-ikén megjelent napilapok azon hirére, hogy Berényi Márton, fővárosi tanító karját valami rovar valószínűleg légy megcsípte, mely csípés következtében a tanító meg is halt. Hogy e csípést miféle légyfaj okozta, nem tudjuk; de, következtetve más állatokon okozott csípésekből, feltehető, hogy a halált a Haematopota, vagy vele közel rokon légyfaj okozhatta. S c h i n e r a Fauna Austriaca (Diptera), I. köt. 39. lapján említi, hogy a Haematopota-fajok szúrása az emberre is veszélyes. Most az a kérdés merül fel, hogy a halál az állat szúrása miatt következett-e be, vagy, mint az az akkor megjelent napilapokban, valamint a Társulatunkhoz most beküldött levélben is említve van, oly légynek tulajdonítható-e, mely rothadó félben levő hul- - Iáról szállott a beteg lábára és a hulláról vitt hullaméreg okozta a halált. Az ilyen esetek kellő megvilágosítására egyedül a biológiai viszonyok nyújtanak biztos alapot. A Tabanidák, hova a Haematopotaés Chrysops-fajok is tartoznak, petéiket a vizek mellett levő nedves iszapba, lehullott, korhadó félben levő falevelek alá rakják, hol a kikelő álczák kellő táplálékot találnak; de soha semmi körülmények között sem élnek dögökben, vagy korhadásnak indúlt állati maradványokban. Az álcza szintén ott bábozza be magát a hol é lt; a bábból kibúvó legyek, és ezek között is csupán a nőstények kizárólag meleg vérü élő állatok vérét szívják és avval táplálkoznak, kiszemelt áldozatukat hatal-

30 398 APRÓBB KÖZLEMÉNYEK. masan kifejlődött szúró szájszerveikkel sebezve meg. Ebből látható, hogy hullamérget az ilyen erősen csípő Tabanus-félék semmi esetre sem szállítanak át az élő állatra. A másik eset, mely folyó év júl. 25-ikén és 26-ikán megjelent napilapokban volt olvasható, az, hogy Aradon Pollák Salamon, fiatal kereskedő egy légycsipésnek lett áldozata. Éjjel nyitott ablak mellett aludt és az egyik lábán levő felkarmolt pattanást megcsípte egy dongó légy (Musca vomitoria), és, mint az orvosok konstatálták, hullamérget vitt a sebbe. Az eleintén figyelembe sem vett kis pattanás egy heti szenvedés után megölte a 26 éves, erős fiatal férfiút. Olyan legyek, melyek elhullott, eldöglött állatokon azok nedvével táplálkoznak és a petéiket, némelyek már eleven álczáikat is, ide rakják s a petékből igen hamar kikelő álczáik szintén döggel táplálkoznak : csakugyan I. ábra. A Tabanus apricus szájrészei nagyítva ; az alsó ajak el van távolítva. a a felső ajak, b szuróserte, c rágok (felső állkapocs), d állkapocs (alsó állkapocs), e az alsó állkapocs palpusai. 2. ábra. Ugyanezen állat alsó ajka, a a tapadó korong. 3. ábra. A házilétfy szájrészei, oldalt tekintve, nagyítva, a a felső ajak, b sznróserte, d alsó állkapocs, e az alsó állkapocs palpusa, f az alsó ajak tapadója. vannak. Ilyen légyfélék a Musca cadaverina, Sarcophaga carnaria, a közönséges házilégy (Musca domestica) és a fenntebb említett dongó légy, valamint számos más légyfaj, melyek az elesett állatokat, a dögöt seregesen dongják körűi s így a hullaméreg igen könnyen tapadhat szőrös testrészeikre. De ez állatoknál éppen az a szerencse, hogy szájrészeik mint alább látni fogjuk nem alkalmasak arra, hogy az állat, vagy az ember bőrét átszúrják, s ezáltal a dögről hozott veszélyes hullamérget, j melynek egyedül akkor van öldöklő hatása, ha a vérrel közvetetlenül érintkezik, az állat testébe beoltsák. Aradon az az eset fordúltelő, hogy az ilyen, hullaméreggel valószínűleg fertőzött légy a már megsértett testre, a vérző sebre szállt. Ilyen esetekben valóban egy kisded légy a házilégy is halálthozó lehet s a különben egészséges állati testet a halottról vagy dögről hozott hullaméreggel megfertőzteti. Az első esetben, minthogy nyilt sebről említés téve nem volt, s így

31 APRÓBB KÖZLEMÉNYEK. 399 hullaméregről szó sem lehet, fel kell tennünk, hogy a halálos csipést maga a légy okozta közvetetlenfil. Evvel fölmérői az a kérdés is, hogy egy légyszúrás mi módon lehet halálthozó? s mi lehet az az alig i 1*5 centiméter bosszú állaton, a mi a halált előidézi? E kérdésekre határozott választ adni nehéz; mert arra nézve, hogy valóban a légy szúrása idézi-e elő a halált, közvetetlen észlelet még eddig nem történt. A légynek szájszervei mögött a thoraxban nagy, fürtalakban kiterülő nyálmirigyei vannak, melyeknek váladékát a nyálat táplálkozása alkalmával szájszervein át az ezek által nyitott sebbe bocsátja, azon czélból, hogy áldozata vérét ezzel felhígítva, könnyebben felszívhatóvá tegye. E beeresztett nyál lehet a méreg, melyet a folytonosan keringő vér tovaragad, és mi kezdetben csak helyi gyuladást és daganatot okozott, később, órák vagy napok elmúltával általános vérmérgezést s ennek következtében halált idéz elő. Vájjon képes-e ily csípéseket a közönséges házi légy okozni" mint azt a le/él írója kérdezi arra határozott w^w-mel kell felelni, mert e légynek, valamint a felsorolt, dögön élő közeli rokonainak a szájrészei nem olyan alkotásúak, hogy azokkal az ember bőrét miként azt a Tabanusés szunyogfélék teszik megsérthessék. A házi légy és rokonai is csak egyszerűen csiklandó ingerléssel szívják a bőr felületét, anélkül, hogy a felső sejtréteget át tudnák törni. A fenntebb elmondottak megvilágosítására álljon itt egy Tabanus-félének és a házilégynek szájszerve ábrázol- ANTHRC (5.) E t h n i k a i t e s t c s o n k í t á s o k. R e c 1u s a Revue internationale des sciencés évi márcz. 15-iki számában igen érdekes közlést tett a körűimetélésről, annak jelentőségéről, eredetéről és nehány vele analóg vallási szokásról.u Eme közleményt alapúi véve. va*, melyen jól látható, hogy az elsőnek (1. ábra) mily jól kifejlődött szúrósertéje (1. ábra b \ milyen hegyes, kardalakú, fürészesen fogazott rágói (<c) és állkapcsai (d) vannak, melyek mind a seb nyitására, tágítására és mélyítésére szolgálnak. Mindezek egy, a felső (a) és alsó ajak (2. ábra) által képezett csatornában, a szipókában vannak elhelyezve, a melynek a végén van az alsó ajak kiterült tapadója (2. ábra a). Ezt a légy a kardalakú szerveivel okozott seb köré egészen légzáróan illeszti oda s nyálmirigyeinek váladékát időközönként a sebbe eresztve, az ezzel elegyedett vért úgy szivogatja. Ezzel szemben milyen gyengén vannak e részek a házi légynél kifejlődve! Úgy a szuróserte (ö), mint az állkapcsok (<d) mert a rágok már ennél teljesen hiányzanak sokkal rövidebbek az alsó ajaknál (f ), melynek kettős korongalakú tapadója és a felső ajak (a) által képezett csatorna vagy csak a szabadon levő nedvek, vagy a nyáluk által feloldható anyagok felszívására szolgál. Erről mindenki meggyőződhetik, ha kis köles nagyságú czukordarabkákat hint az asztalra, és várja, míg valami légy feltalálja. A mint a légy a czukormorzsát czipókájával érinti, a czukor hófehér színét elveszti, a mi annak a jele, hogy a légy nedvet bocsátott rá, mely a czukrot feloldja és azután szipókájával a czukros oldatot felszürcsöli. D r. T ö m ö s v á r y Ö d ö n. * A légyfélék szájszervét bővebben ismertette Paszlavszky József, A rovarok száj részei czímű értekezésében. Term. tud. Közi IV. köt. 93. lap. 3LÓGIA. a következőkben kívánjuk a magyar közönség figyelmét az ethnikai testcsonkitások felette nevezetes pszichológiai mozzanatára felhívni. R e c 1u s szerint mintegy 200 millióra lehet a körülmetélt emberek számát becsülni; ezek között mintegy

32 400 APRÓBB KÖZLEMÉNYEK millió mozlim, 7 millió zsidó, 3 millió keresztény és 10 millió egyéb népség. Európában a körülmetéltek a zsidók és a törökök; Ázsiában a mozlimek (és pedig úgy a síita mint a szunnita szektabeliek Kis-Azsiában, Perzsiában, Tatárországban, Mongolországban, Kurdisztánban, Afganisztában, Beludsisztánban, Indiában, Jávában és, hozzá lehet még tenni, Khinában); Afrikában az egyiptomi felláhk és koptok, az abissziniai keresztények, Núbia, Dongola, Zanzibár, Mozambik, Szofala lakói, a madékasszok, a különböző kaffirek, Guineának, Kongónak, Szenegálnak és Gambiának különböző népségei. Amerikában a spanyol hódítók egészen elálmélkodtak volt, a mikor az aztékek-nél a körülmetélést régóta bevett szokásnak találták, és arra a gondolatra jöttek, hogy az egész amerikai kontinenst valaha Izrael elzüllött törzsei népesítették. A körülmetélés azonban itt csak tökéletlen alakban volt meg, a mennyiben a fitymát (praeputium) csak egyszerűen felhasították. Brasseur de Bourbourg a körülmetélés nyomait az amerikai bennszülött mijts-knél találta. A körülmetélést gyakorolták még a toronák-ok, Yukatán lakói, a Szalvadorbeli indiánusok és még más benszülöttek. Marti n s szerint Dél-Amerikában az Amazona-beli tékuná-k és manaó-k mai napig is gyakorolják a körülmetélést. A teljes körülmetélés, vagy a fitymának csupán csak a felhasítása általános szokásban van a nagy kiterjedésű polinéziai szigettenger bennlakóinál ; e szokást eddigelé a Húsvéti, a Markézasz szigeteken, Tahitiban, Havájiban, Tongában, a Marsall-szigeteken, továbbá Melanéziában, az Uj-Hebridákon, Uj-Kaledóniában, Uj-Guinéában, és Charlotte királyné szigetén konstatálták. Ausztráliában egyfelől a Carpentaria-öböl, másfelől az ettől 2000 kilometernyire levő Szt. Vinczeöböl mellett lakó bennszülötteknél észlelték a körülmetélést. Ausztráliában a körülmetélést vagy kőkéssel vagy éles kagylódarabbal végzik a vadak ; még a régi zsidók is kőkést használtak volt a körülmetéléshez. Vájjon mi lehet eme széltében elterjedt furcsa szokásnak az oka? Reclus e pontra nézve nem ad kielégítő felvilágosítást. De nehéz is emez ősi szokásnak az eredetére jönni. Helyesen jegyzi meg T y 1o r, hogy a misztériumot a lokális hagyományok nem derítik fel. Bárhol, akár Ázsiában akár Afrikában, megkérdezték az illetőket, hogy miért teszik a körülmetélést, mindenütt csak az volt a felelet, hogy ők emberek akarnak lenni és nem akarnak az állatokhoz (majmokhoz stb.) hasonlítani. E szerint tehát a hiú emberi önérzet volna e badar szokásnak az alapja. Az ó-testámentom szerint a körülmetélés nem más, mint Jehova Abrahámmal kötött szerződésének a jele. E szerződés értelmében minden nyolcznapos fiúcsecsemőt körül kellett metélni. A körül nem metélt zsidónak a lelke örök kárhozatra volt Ítélve e szerződés szerint. A zsidók felfogása szerint a körülmetélés által az ember Istennel köt egyességet, s a körülmetélés nem más, mint áldozat az Istennek való alávetése jeléül. Vájjon hogy születhetett meg ez az eszme? Ennek nyomára az aztékeknél és a régi egyiptomiaknál jöhetünk. Ez az eszme a kaszt szellem kifolyása. Az uralkodó kaszt mindenekelőtt egy kétségbevonhatatlan és eltörölhetetlen jel által kívánta magát a többi, hozzá nem méltó emberektől megkülönböztetni. Nemcsak maga a műtét, hanem az ártatlan gyermek vére is szentnek, csodáshatásúnak vétetett. A körülmetélés nemcsak az Istennek való alávetést jelentette, hanem egyáltalában az alávetés, szolgai megalázás értelme volt. A biblia szerint M i k á 1, Saulnak leánya, szerette Dávidot. A leány apjának ezt elmondta és Saul Dávidtól csak azt kívánta, hogy a filiszteusoktól száz fitymát hozzon vál.tságúl. Dávid az ő embereivel csakugyan felkerekedik, leüt vagy kétszáz

33 APRÓBB KÖZLEMÉNYEK. 401 filiszteust és a fitymákat csakugyan el is hozza a királynak.* Médinet- Habou (Théba melletti) palota romjain egy érdekes jelenet van ábrázolva. Látható, miként herélik ki Fáráó előtt a foglyokat, s az egyik szögletben a már levágott részek vannak felhalmozva. Mikor Nabukodonozor Jeruzsálemet meghódította, Juda királyi családjában a herczegeket mind kiheréltette. Abissziniában még most is meg van a szokás, hogy a fogságba esett ellenséget kiherélik s a levágott részeket diadaljelűl használják. A körülmetélés és más ilyetén csonkítás az erkölcsöknek bizonyos megszelidülésével kapott lábra. A barbár győző eleinte mind megölte a legyőzött ellenséget; utóbb beérte avval, hogy a legyőzés, a lealázás jeléül a férfluságtól vagy teljesen megfosztotta, vagy pedig körülmetélte a foglyokat. A férfiuság szerveinek a hiánya a lealázás, a rabszolgai engedelmesség, majd az ártatlanság s utóbb a szűzies ártatlanság értelmében vétetett. A szűziességre vonatkozó latin szavak : castusy castitas, casligalio, a kiherélés (castratio) fogalmával vannak összeköttetésben ; a szűzies ártatlanság jelképe a bárány; latin neve, agnus, eredetileg szintén e testrész hiányának, vagy ki nem fejlettségének a fogalmára vonatkozik (görögül ayovóg). R e c 1u s szerint a körülmetélés, mint a lealázottságnak a jelképe, később, a tiszta leszármazásnak ethnikai bizonyítékául maradt fenn és tartatott tiszteletben. A rabszolgákat a barbár győző körülmetélte tte ; e rabszolgáknak az utódai is ivadékról ivadékra mind követték e szokást még akkor is, a mikor már nem voltak kénytelenek vele és régi zsarnokaik már rég elpusztultak volt; a takarékos, pásztorkodó, körülmetélt rabszolgák lassanként megvagyonosodtak, míg a rablásból, háborúskodásból élő uraik elszegényedtek és tönkrementek. * Sámuel I. könyve XVIII. r v. Természettudományi Közlöny. XV. kötet A régi rabszolgákból urak lettek, és, mert ők tisztelték apáik emlékét és meg akarták magukat különböztetni a többi népségtől, a körülmetélés szokását fenntartották és szentül tisztelték. Hogy az ilyen megbélyegzett vagy megcsonkított rabszolgák idővel és alkalmilag itt-ott mennyire fel tudtak vergődni az eredetileg uralkodó elem között, arra számos példa van a történelemben. Khinában a Thang dinasztia óta az eunuchok hatalmas szerepet játszottak; a császárok az egész adminisztrácziót kezükbe adták, mert környezetükből csak ezekhez volt még bizalmuk. Herbert Spencer a kiherélésnek, mint ősi vallásbeli szokásnak a példájáúl fölemlíti, hogy a régi korban a phrygiai istennőnek (Agdistis-nek) tiszteletére évenként ünnepet rendeztek, a mely alkalommal bizonyos számú fiatal ember élesre csiszolt kagylóval kiherélte magát, e szavak kíséretében : Fogadd el tőlünk ezt az áldozatot, Agdistis / A különböző testcsonkítások utóbb tisztán csak szimbolikus jelentőségűek lettek ; a mely szimbolikus jelentőségnek azután egészen más értelme lett, mint volt magának az illető testcsonkításnak. A Viti (Fidsi) szigetbelieknél pl. az árva gyermek úgy fejezi ki elhalt atyja iránt való szeretetét, hogy a kis ujját levágja. Hasonló szokás van a mondán-oknál és a charruá-knál, a hol szüleik elhunytával az árván maradt gyermekek ujjuknak a két perczét levágják. A régi laczedemóniaiaknál a király elhunytával a férfiak a bőrt a homlokukon kivagdalták, hogy a halott szellemének kedvességet okozzanak. Az ethnikai testcsonkítások éppen eme szimbolikus jelentőségüknél fogva forradnak olyannyira össze az illető embertörzsek, kasztok fajták stb. társadalmi életével. A testcsonkítás megkülönböztető jel és bizonyíték a törzs, a kaszt, a fajta tisztasága, eredetisége mellett. A dajákok, kik fogaikat feketére páczolják, nemes büszkeségüket lélik ebben, és megvetéssel nézik le a 26

34 402 APRÓBB KÖZLEMÉNYEK. (5.) Az ÜSTÖKÖSÖK FIZJKAI ÉS CHEm i a i a l k a t á h o z. Ismeretes, hogy az 1864 óta spektroszkóppal megfigyelt üstökösök valamennyien a szénhidrogén jellemző három vonalát mutatták a színkép kék-ibolya részében. Annál nagyobb feltűnést keltett a múlt év jún. havában V o g e 1tanárnak (a potsdami obszervatórium igazgatójának) és egyidejűleg D u n é r-nek ( Lundban) a Wells-üstökös* spektrumán tett észlelete, hogy az a két nátrium-vonalat mutatja, ellenben a szénhidrogén vonalainak nyoma sincs. Minthogy azonban ezen az üstökösön is látszott eleinte a szénhidrogén három sávolya, ez okból valószínűbb volt az a föltevés, hogy az üstökösök a napközeiben, különösen a fényhatásokat illetőleg, elváltoznak, semmint annak a felvétele, hogy ennek az egy üstökösnek a chemiai alkata a többiekétől teljesen eltérő legyen. Az első, ki ezen napközelkori elváltozásnak lehetőségét, sőt szükségességét is kimutatta és kísérletileg igazolta, Hasselberg pulkowai csillagász volt. O is meglátta jún. 4-ikén a sárga vonalat az üstökös spektrumában és néhány napig pontosan meg is figyelte azt, s ez alkalommal nemcsak egy igen gyönge vörös vonalat látott, hanem jún. 7-ikén hajnalban sikerült neki az üstökös spektrumának sárga vonalát az időközben mindinkább erősbödő napspektrumban (illetőleg a szétszórt napfény spektrumában) a megfelelő sötét D- vonallal egybevágásra hozni. Ez a jelenség ugyanaz a tünemény, mely eléáll,ha a Nap protuberancziáit radiálisán állított hasadékon át nézzük, mikor is ezek a Fraunhofer-féle C és F vonalak helyett fényes vörös és narancsszínű vonalakat mutatnak. Hasselberg ez alkalommal a tünemény magyarázatát Lásd e Közlöny 152. és 154. fűz. CSILLAGTAN. fehér fogú embereket. Az ember mindenkép külömb akar lenni; e miatt hódolunk rabszolga módjára a divatnak, s e miatt változik a gyorsan élő művelt népeknél folytonosan a divat. T. A. keresve, kiindult azon tényből, hogy az üstökösnek Vogel és Tacchini (a Collegio Romanó-ban) által először észlelt rendes színképe május közt eltűnt és helyette az említett egyszínű spektrum támadt. Minthogy pedig ez az idő az üstökös periheliumának idejével összeesik, azért az elváltozás okát nagy valószínűséggel az üstökösnek gyorsan növekvő izzásában kereshetjük, miáltal ugyanis egyrészt a benne lévő nátrium megy át gázalakba, másrészt pedig tömegében az elektromos jelenségek élénkülnek. Hasselberg, és újabban Vogel is az eddigi spektroszkópi észleletekből és a szénhidrogének spektrumait illető kísérletekből következtetik, hogy az üstökösök saját fénye főkép szakgatott elektromos kisülésektől függ. Ezen nézetet az üstökösök saját fényéről meg is erősítik a kevert gázokon és gőzökön tett kísérletek, melyek azt is mutatják, hogy legalább a Wells-féle üstökösnek jelzett spektrális tulajdonságait az említett magyarázat legjobban értetheti meg. Az ide vonatkozó kísérletekről csak azt jegyezzük meg, hogy azokban hidrogénnel, szénhidrogénnel vagy hidrogénnel telt csövekbe nátrium tétetett és aztán elektromos áram vezettetett át rajta. Valamennyi azon eredményt szolgáltatta, hogy e keverékben az áram vezetését csak a nátriumgőzök közvetítik; hogy továbbá a mint a nátrium, illetve annak gőzei izzásba jönnek, a kezdetben látszó szénhidrogén-spektrum eltűnik és csak a nátriumnak megfelelő sárga vonal marad meg. Ha az áram átvezettetik, a nélkül hogy izzásba jönnének a nátriumgőzök, csak a szénvegyületek spektruma észlelhető ; ha az áram útjába kisebb-nagyobb ellenállást csatolunk és a csövet spirituszlánggal melegítjük, a nátriumvonal mindinkább elő-, a szénvegyület szalagjai

35 APRÓBB KÖZLEMÉNYEK. 403 pedig mindinkább eltűnnek. Ezek alapján már júniusban kimondta Hasselberg (Astr. Nachr sz.), hogy a laboratórium és az ég tüneményei közt a párhuzamosság annyira teljes, hogy ebben az alapul vett feltevésnek, t. i. az üstökös saját fénye elektromos eredetének, újabb bizonyítékát láthatni. Mert bár az üstökös tömegének felizzítása a Nap felé való közeledésekor elégséges volna a nátriumvonal fellépésének megmagyarázására, ez még nem számol be a szénhidrogénspektrum eltűnéséről, vagy elhalványodásáról, mi onnan tűnik ki, hogy ha egy, az utóbbi spektrumot szolgáltató lángba nátriumot tartunk, a két spektrum egymásra helyezve tűnik fel, anélkül, hogy a fém bevezetése a gázspektrum tisztaságára befolyást gyakorolna. Az üstökösnek Hasselberg feltételezte alkata azt követelné, hogy a perihelium után ismét a szénhidrogén spektrum lépjen fel, ha csak és ez alig tehető fel másképen a Naptól való távolodással és kihűléssel az üstökös testében az elektromos jelenségek intenzitása is fogy. Ha nem is a Wellsüstökös, a múlt évi szeptemberi (Crulsféle) nagy üstökös meg is adta e várt bizonyítékot. Hasselberg az erre vonatkozó megfigyelések eredményeit és az azokból vont következtetéseket az Astr. Nachrichten ik számában állítja össze. O maga csak okt. 16-ikán vizsgálhatta a spektrumot és azt a rendes szénhidrogén-spektrumnak találta. Azonban teljesen más viszonyok voltak szept. végén, és főkép az első spektroszkópi vizsgálat napján. TholIon szerint ugyanis akkor(szept. 18.) a spektrum a magnak folytonos spektrumából és két, a D-vonalaknak megfelelő nátriumvonalból állott; a szénhidrogénnek nyoma sem mutatkozott. Bár lehetséges volna, minthogy Thollon nappal észlelt, hogy ezen, különben is gyengébb sávolyok a szétszórt napfény által megvilágított háttér fényessége miatt mosódtak el egészen, de akkor azokat nagyon gyengéknek kell feltételeznünk, a mi pedig nem valószínű, minthogy ezen szénhidrogén-sávolyok éppen a mag szomszédságában majdnem olyan fényesek, mint maga a mag, ennek spektruma pedig a nappali fény spektrumától fényesen kiemelkedett ; különben Dunechtben sem látták a szénhidrogén nyomait, de igen is a nátrium vonalát. Azt a következtetést hogy az üstökös spektruma szept. végétől okt. közepéig lényeges változáson ment át, különben teljesen megerősítették Ricconak (Palermóban) észleletei, melyek annál érdekesebbek, minthogy Ricco maga látta a fémvonalak lassanként való eltűnését szeptember utolsó és okt. első napjaiban. Úgy itt, mint a Wells-féle üstökös spektrumában tehát e nátriumvonalak csak a perihelium-átmenetkor, és magányosan látszottak, mig azelőtt és azután az üstökösök rendes spektruma mutatkozott. Láttuk már, hogy ezen sajátosság nem lehet kizárólag a felmelegedés eredménye, sőt még azt is állíthatjuk, hogy, ha az üstökösök saját fénye csak a hőelnyelés okozta hőemelkedés eredménye volna, fényben a szénhidrogén-spektrumnak is nyernie kellene, függetlenül más anyagok spektrumának fellépésétől. Minthogy azonkívül, az üstökösök nagyon ritka halmazállapotánál fogva, a direkt hőfok-emelkedés amúgy sem lehet tetemes, ezen kívül kell a jelzett fényjelenségek okát keresnünk. Ilyen okok pedig az üstökösök tömegében történő elektromos kisülések lehetnek. Hogy ezeknek lehet, sőt kell is létrejönniük, nagyon valószínű, ha tekintetbe veszszük azon rohamosságot, melylyel a magból való kisugárzások éppen periheliumkorvéghezmennek. Ha pedigezen elektromos kisüléseket felveszszük, a fentebbiekben a fényjelenségek kísérleti igazolását már kimutattuk. Azok a kísérletek kimutatták, hogy nátriumvonalnak kell támadnia, mihelyt az üstökös periheliumába jő, a mint ez a Wellsféle üstökösnél konstatáltatott, minthogy a perihelium után a Wells-üstö- 2 6 *

36 4 0 4 APRÓBB KÖZLEMÉNYEK. kös az északi félgömbön nem volt látható és a délin a perihelium után tett spektroszkópi megfigyelésekről mindez ideig nincs tudomásunk. Ennélfogva a laboratórium jelenségei az égen történőkkel csak első felekben tüntették ki a megegyezést a Wells-üstökösön, de a hiányt pótolták és a teljes megegyezést kimutatták a Cruls-féle nagy üstökösön tett észleletek. A két üstökösön tett megfigyelések ennélfogva egymást igen érdekes módon egészítették ki, és összeségökben, tekintettel az elektromos spektrumok kísérletileg igazolt sajátosságára, az üstökösök fényjelenségeinek elektromos eredetére fontos bizonyítékot képeznek. Végül még egy, talán tehető ellenvetésre kell röviden megfelelni; arra t. i., miért nem mutatta e tüneményt az 1882-ig megfigyelt üstökösök egyike sem? Az ok felette egyszerű; mert azóta ilyen hatalmas fényű, periheliumában a Nap- és Földhöz egyaránt közel, és így az időben meg is figyelhető üstökös nem volt. Vagy messze maradtak a Naptól, úgy hogy a nátriumgőzök nem érték el a magas temperaturát, vagy a napközeiben általában elvesztek a napsugarakban. D r, L F. (5.) Ú j a b b v i z s g á l a t o k a t a l a j FIZIKAI SAJÁTSÁGAÍT ILLETŐLEG W ol 1n y tanár az utóbbi hat év alatt számos beható kísérletet tett, hogy a talaj fizikájában néhány kérdést tisztázzon. Vizsgálatainak az volt a czélja, hogy kiderítse, minő befolyással van a talaj porhanyós volta annak hőmérsékletére, a tenyészréteg likacsainak és repedéseinek képződésére; más szóval, hogy kimutassa azon változásokat, melyeket a talaj egyrészt a szántás és a kapálás, másrészt meg a hengerelés által szenved. A gyakorlatban általán elterjedt ama nézetnek, mintha a talaj annál gyorsabban kiszáradna, minél porhanyósabb, H. G r ou v en, J. N e s s 1e r, P. Wagner, A. Schleh, és S. W. Johnson korábbi kísérletei teljesen ellenmondanak. Mindezen kísérletezők eredményei megegyeznek abban, hogy a tömött talaj több vizet párologtat el, mint a porhanyós. E megfigyelések alapján következtethetjük, hogy a szántóföld hengerelése előmozdítja annak kiszáradását, s azért hosszan tartó szárazság idejében a hengerelés bizonyára káros a tenyészetre. A talaj víztartalma azonban nem csupán a felszínen való elpárolgástól, hanem még sok más tényezőtől (vízfoghatóság, átbocsátó képesség stb.) is függ, s azért itt minden tényezőt számba kell vennünk. GAZDASÁGTAN. Az érintett kérdés megvilágítására W o 11n y a végrehajtatott vizsgálatokban figyelemmel volt a talajnak ép úgy víztartalmára, mint párologtatására és átbocsátó képességére. A kísérleteket években hajtotta végre, szabadban, lehetőleg alkalmazkodva a természetes viszonyokhoz, különféle talajnemekkel i (agyag, húmuszos mészhomok, tiszta mészhomok, kvarezhomok, turfa). Az eredmény főbb vonásaiban a következő : 1. A talaj tömött állapotban több vizet párologtat el, mint porhanyósan ; minthogy a föld porhanyós, morzsás felszínének összepréselése a víznek alulról fölfelé, a felsőbb rétegbe való mozgását gyorsítja s ez által az ott elpárolgás miatt fellépő hiányt könnyebben pótolja. Ebből folyólag a felszín annál tovább nedves, mennél sűrűbb ott a talajrészecskék elhelyezkedése. 2. A sűrű talajnak nagyobb vízfoghatósága van; s ennek következtében kisebb a vízátbocsátó képessége, mint a porhanyósnak, minthogy a nem kapilláris likacsok számának csökkentésével és ezen likacsok kapillárissá tételével a vízvezető pórusok mennyisége növekszik és a talajba hatolt légköri csapadéknak lefelé való mozgása jelentékenyen meglassúl. 3. Az első pont alatt említett mó

37 dón létrejövő hatás csak akkor jut érvényre, ha a porhanyós földnek sűrű állapotba való helyezése után tartós szárazság lép fel; máskülömben pedig, azaz ha csapadékok vannak, a második pont alatt jelzett sajátságok lesznek irányadók a talaj víztartalmára nézve, minthogy a csapadék az elpárolgás befolyását paralizálja, sőt túl is haladja. Ezért aztán a tömött talaj több esetben nyújt nagyobb mennyiségű vizet a növényeknek, mint a porhanyós. 4. A kultúr-növények növekedésére való tekintetből tehát azon intézkedések czélszerüsége, melyek a talajrészecskék külömbözö sűrűségű fekvésére irányúinak, vagyis más szóval, hogy mikor kell hengerelni avagy kapálni : a talajoknak a víz iránt való maguktartása, az időjárás és az éghajlati viszonyok tekintetbe vételével határozandó meg. A talajrészecskéknek bizonyos határok közt való sűrűbb öszszetömörítése általában csak akkor kívánatos, ha arra kell törekednünk, hogy a porhanyós szántóföld víztartalmát fokozzuk; másrészt a porhanyós állapot megtartásának ott van helye, hol a termőföld vízfoghatóságágát csökkenteni szükséges. A talaj hőmérsékletére vonatkozó régebbi kutatások egyes hiányait W o 11 n y szintén újabb vizsgálatokkal igyekezett kiegészíteni, s főként arra törekedett, hogy a külömbözö sűrűségű rétegek hőmérsékletét a meleg évszakban és tél idején kifürkészsze. A régebbi és újabb vizsgálatok összevetéséből folyó eredmények a következők : LEVÉLSZEKR ÉNY 405 sűrű településétől függ. A melegség annál jobban terjed tovább a talajban, minél közelebb vannak egymáshoz a talajrészecskék, minthogy a talajba zárt légmennyiség ezáltal megcsökken és a vízfoghatóság fokozódik ; tehát a rósz vezető, a lég, a jobbal, a vízzel helyettesíttetik s a talajrészecskék belsőbb érintkezésbe lépnek egymással. 2. A talaj külömbözö tömöttségű állapotában a víznek nagyobb vagy kisebb elpárologtatása miatt a felső réteg gyengébben vagy erősebben melegszik ugyan fel, de ez az alsóbb rétegek hőmérsékletére csak mulékony s csak kis mértékben irányadó, minthogy a talaj tömöttségének változásával melegvezető képessége is megváltozott. 3. Ebből és az első pont alatt mondottakból következik, hogy a talaj nyárban, emelkedő hőmérsékletnél, napi maximumának idejében annál melegebb, minél tömöttebb; ellenben télben, sülyedő hőmérsékletnél és a talajhőmérséklet napi minimumának idejében kiegyenlítődés, vagy fordított viszony áll be. 4. Minél sűrűbben sorakoznak egymás mellé a talajrészecskék, annál je^ lentékenyebbek a talaj hőmérsékletének ingadozásai. A repedések, melyek erős kiszáradáskor a talajban keletkeznek, általában annál számosabbak, minél szabálytalanabbúl és minél porhanyósabban vannak a talajrészecskék telepedve. Az idevágó okok a víznek többé-kevésbbé egyenletes eloszlásában és a talajnak nagyobb vagy kisebb összetartásában 1. A talaj felmelegedésére legfőbb keresendők. (Centralbl. für Agrikulturtulajdonságok közül a melegvezető képesség a talajnak többé vagy kevésbbé L. chemie.) I. (3 3.) E napokban történt, hogy egy kereskedő, állítólag, légycsípés következtében, lábán, életveszélyes és haláltokozó daganatot kapott. Ez alkalomból bátorkodom az iránt kérdezősködni, vájjon a veszélyes LEVÉLSZEKRÉNY. K ÉR D ÉSEK. csípést lehet-e oly légynek tulajdonítani, mely rotbadófélben levő hulláról szállott a beteg lábára s ha igen, képes-e csípésével ilyen veszedelmet a közönséges házi légy is okozni és mely szervével? F. D.

38 406 LEVÉLSZEKRÉNY. (34.) Több tagtársunk érdekében kérdezzük, hol és mennyiért szerezhető meg a Weinek-Schneider-féle csillagabrosz, mely a Közlöny ez évi folyamának 316-ik lapján le van írva? K. J. és V. I. (35.) Egy pár nemes rózsafám szárán már a múlt évben penésznek látszó foltocskák jelentek meg és a fát észrevehetőleg beteggé tették. Tavaly e foltocskákat durva szőrszövettel ledörzsöltem és azt hittem, hogy a baj végleg el van hárítva. Az idén azonban a jelenség újból feltűnt; most már figyelmesebben megnéztem, sőt kisébbszerű mikroszkóppal is szemléltem, melynek segélyével a fa héján fehéres, papírszerű, kagylóalakú paizst s ez alatt egy vörösbarna színű rovart találtam. Ezen képződményből és rovarokból kellő mennyiséget ide melléklek, s tisztelettel kérek az avatottaktól választ: miféle rovar az? mik e rovarnak fejlődési főbb mozanatai, táplálkozásának anyaga és irtásának sikeres módja? S. J. (36.) Május és június hóban a fiatal körte- s almafák többnyire egy éves ágai (33.) E kérdésre megfelel az állattani rovatban a jelen füzet 397-ik lapján levő közlemény.. (34.) A Weinek-Schneider-féle csillagabrosz megszerezhető ezen czímű czégnél: In FELELETEK. A F o rg ó T ő k e p én ztá ri k im u ta tá sa évi augusztus végén. ; között egy barnaszínű, meglehetősen kerek s lapos termetű, kisebb poloska-nagyságú rovar szokott tanyázni s minden esetre a fa nedvéből élősködni. A rovar járó szervei kifejletlenek, s azokat járásra csak akkor használja, ha veszély fenyegeti; ekkor igen lassan mászik, máskor békében s mozdulatlanul lapul a héjra mintha annak alkatrésze volna. Ahol ezek a rovarok tanyáznak, ott mindig hangyák is csoportoznak, s úgy látszik, hogy e két rovar közt békés viszony van, mert a körülírt rovarok hetekig meg vannak boldog nyugalmukban. Miféle rovar ez ; mik fejlődésének főbb mozzanatai; s miféle viszony az, a mely a hangyákat annyira állandóan hozzájuk köti? S. J. (37.) Miképen idézik elő műkertészeink a fás s egyéb növények halványkórnak (chlorosis) nevezett tarkaságát? Vájjon a talajnak megfelelő előkészítése rávezethető-e a növény egyes részeire úgy, hogy egyes ágak chlorofill tartalmának természete?; zöldje épségben maradjon? V. S. ternationále Lehrmittel- Handlung D i e t z & Zieger, L e i p z i g Az egyszerű forgatyús készülék ára 75 márka, az óraművel ellátotté pedig 120 márka.. M egnevezés ' ! i 1882 r 1883 M egnevezés i frt. kr. frt kr. frt. kr. frt- kr. ii 1! Bevétel. Kiadás. Maradék a megelőző évről ! Alapftványúl Íratott. I IOOO 2000 Alapítványi és takarék- I Bútorokra.....! pénztári kamatok Fára, világításra. f. í I I9O 80 Oklevelek díja Házbérre.. j j Helybeli tagdíj a folyó i i Irodai költségre.! 59 45, 86 22! é v r e ! Könyvtárra! TI79 52 i Vidéki tagdíj a folyó I írói díjak s népsz. előad !j év re ; Szerkesztők tiszteletdíja.!'; Tagdijhátrálékok...j , Közlöny kiállítására Előrefizetett tagdíjak Füzetes Vállalatra ! Előfizetések és eladott ki Kisebb nyomtatványokra : adványok Oklevelek kiállítására! Füzetes Vállalat ! Tiszti személyzetre. ; Hirdetések Szolgák fizetésére 695 ; 7 30 V eg y esek Postaköltségre í ! Hirdető mellékletre. i ! Összesen ó (22201' 68 Vegyes kiadásokra i Rendkívüli kiadásokra. i Pályakérdésekre.! 300 Összesen I43T9 7i L e ü t n e k K á r o l y s. k., pénztárnok.

39 407 a rt 55 METEOROLÓGIAI 'ÉS FÖLDMÁGNESSÉGI FÖLJEGYZÉSEK ^ I C I R. K Ö Z P O N T I I N T É Z E T E I T, B V P A P E S T E 1 T, 1883 AUGUSTUS HÓBAN Légnyomás milliméterben Hőmérséklet C. fokban Párái nyomás milliméterben i Nedvesség százalékokban : 7.h reggel 2h d. u. i 9h este közép 7h reggel 2h d. u. 9^ este A. közép 7h ; 2h i reggel ; d. U. 9h este közép! 7» I 2» T 9b';'kö i, reggel! d. u. este 1 Csapadék milliméterben * * * * * *4 49* * : 9*4 10*2 10* *3 48* *0 15* *2 8* '8 48* * , 9* *2 8* *2 16*6 18-6; 9* * *4 177 I 20*4 10*3 9* j , i j 7 46 * ! , *6 10* : r í *8 50* *7 11*0 8*6 8* ; * *8 18* * * *9; 9* * , F ! *3 15*7 16* * * * * * *8 8* *8 51* * * * U 520 I * *8 19*2 10*1 8*8 10*8 9* *5 50 4! 47* * *4 22*3 22*3 10*2 12* j Oj 45* ; 12* * i j * * lj 76 m ! j *2 10*4 68 i * * *5j *4 12* ; i 67 i,2o: 50* * * *3 11* ! 60 i j 21 49* * * 1' *3 12 *2 12*6! 74; 42 58; 58! * *8 21* > 10*8 11*6 12*5 11 *6 55! 41! 67; * *8j 12*2 11* *1 69; 47! * * *9 27* *6 13*3 14* *8 77: 55 j 90 i 74! *2 51*3 18*9 23* ! 13*7 8*2 9* , *5 52* *3 17*0 8*3 9*0 8*8 8*7 ; 65i ; * *6 16*9 18*9 9 9* 8 4i 10*6 9*6 1 77; 37; 74 í * * *4 11*9 11 *7i 12*5 12*0 81: 45! *9 46*4 45* *8 23*5! 12*6 12*2! j ±7i 53; * *6! 9*9 9-0Í 10* *2 47 ; * * *91 9* *3 ; 75Í >g. 749*4 749*0 :0 749 ; *2 23*8 18* *6; 10*3 10* i 47 í * i 63 A hőmérséklet valódi közepe: 19 5 C. (Normál-éiték: 21 3 C.) A légnyomás maximuma: 753*9 mm. 13-án reggel 7 ór. A légnyomás minimuma: 744*4 mm. 9-én estve 9 órakor. A hőmérséklet maximuma: 28'9 C. 21-én d. u. 2 órakor. (Normál-érték: 31'7 C.) A hőmérséklet minimuíná : 12 0 C. 9-én reggel 7 ór. (Normál-érték: 13*0 C.) A nedvesség minimuma: 35% 25-én d. u. 2 órakor. (Normál-érték : 31 %) A napok száma, melyeken csapadék esett: 7, (Normál-érték: 9.) A csapadékok összege: 32 miliméter, (16 évi középérték: 48 milliméter). Elpárolgás augusztus hóban: 90.6 milliméter. Jelek magyarázata: köd s, eső Q, hó -)(, Jégeső JL, égi háború villámlás dara ónosidő <5\ 2), harmatviz jellel jelöltetik. ny = nyoma.

40 4 0 8 a, rt 5 METEOROLÓGIAI ÉS FÖLDMÁGNESSÉGI FÖLJEGYZÉSEK -A. Xw<t. K IR. K Ö Z PO IT T I H T T É Z E T B IT, BXTDA.PESTB1T AUGUSTUS HÓBAN. Szélirány és szélerő 1 1 Felhőzet Ózon Mágnesi elhajlás Mágnesi intensitás (N.) 7*> reggel 2h d. u. 9h este j 7b 1reggel 2b d. u. 9b este közép éjjel nappal B. 7b reggel 10b d. e. 2b d. u. 9b este 7b reggel 1 NW4 NW *, ' M 8 38\5 8 29' *3 62*0 2 NW 4 W * *8 58' 3 j 56* NW 8 w 4 W l'7l * 1 29* * *3 4 W 2 w 2 w * * *3 66* E1 N W * * 1 61* *5 6 N E 1 SW * * 1 28*6 64* *9 62*2? E * * W 5 w * * * * N E *6 28*9 34*4 30* * w * * 6 61*7 66* W 1 w * * W 3 W ; ' 7 30*3 63* * N W 1 w ; * * ' * w * * * *8 67* , * w 1 NW *3 31*4 35*9 30* *9 17 w 1 w 8 W * *4 68*1 68*9 18 E 2 E * * *7 64*3 64*5 19 W 1 E 1 SW * * * *6 20 W 2 S W * 1 35*8 29* *2 21 SE2 w 1 3! * * *9 64*9 67*8 22 E 1 E 2 w ; *2 36*3 28*8 63*3 58*4 62*4 67*2 23 ; --- W '6 60* j E 1 E *4 34* *3 59* *9 25 SE1 w *3: * *5 63*5 61* *3 26 N W 1 w * * *0 65*7 27 SW 2 SW ! *7 26* * *0 64* ! * * *3 64*6 67*9 29 i w *7i *9 29* *7 59* *5 30 W 3 w *7! * *5 66* N E 1 S i *! i * *9 65* *8 66*8 10b d. e.» i i. 9b este Cu i N i I 1 i 1 í 3 4 I 3* *8: i 3*9 4*8 * * A szélirányok eloszlása: N NE E SE S SW W NW Közép szélerősség 1' 2 százalékokban: A szélirányok úgy vannak jelölve, mint Angolországban szokták, ú. m. észak = N (North), dél = S (South), kelet =- E (East), nyűgöt = W (West). Hibaigazítás. A 168-ik füzet 354-ik lapján, a második hasábon alulról a 4-ik sorban amalczium helyett analczim teendő.

41 Jelzés Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit. This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) Creative Commons Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted. Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok.