E-MUNKAJOG. szakmai folyóirat. Tartalom október XIX. évfolyam 10. szám. A hónap témája. Pár perc munkajog. Olvasóink kérdezték mi válaszolunk!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "E-MUNKAJOG. szakmai folyóirat. Tartalom október XIX. évfolyam 10. szám. A hónap témája. Pár perc munkajog. Olvasóink kérdezték mi válaszolunk!"

Átírás

1 2018. október XIX. évfolyam 10. szám g y ako r l a t i E-MUNKAJOG szakmai folyóirat Tartalom A hónap témája n A munkáltató kártérítési felelőssége Pár perc HR n Vezetői feladatok a munkaerő megtartására Pár perc munkajog n Szabadság Néhány fontos tudnivaló Olvasóink kérdezték mi válaszolunk! n Bérlettérítés helyett személygépkocsival történő munkába járás költségtérítése n Gazdasági vezető képesítése

2 Szerzők: Dr. Gáspárné dr. Szokol Márta ügyvéd Dr. Nemeskéri Gyula okleveles munka szervezési, szervezet-fejlesztési és emberi erőforrás-fejlesztési szakértő Dr. Palotay Pálma jogász október, XIX. évfolyam 10. szám A kézirat lezárása: szeptember 24. In-house szeminárium! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról a munkajog elismert szakértőitől? Keresse Szabó-Auguszt Emőke, szeminárium- és konferenciamenedzsert az emoke.auguszt@forum-media.hu címen vagy a 30/ as telefonszámon, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! Az online szolgáltatás egyedi jelszóval érhető el a weboldalon. A jelszavakat ben küldtük el, illetve azok kérhetők az Ügyfélszolgálaton is. Ügyfélszolgálat Tel.: 06 (1) ugyfelszolgalat@forum-media.hu Ajánló az optimum tartalomból A szabadság típusai és jogszabályi előírásai A cikket optimum előfizetőink elolvashatják a weboldalon. A hónap témája A munkáltató kártérítési felelőssége Objektív felelősség A kártérítési felelősségre, a kár megtérítésére az Mt. speciális szabályai az irányadók, azzal hogy a 177. előírása szerint, a kár megtérítésére a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.) 6: a szabályait, mint általános előírásokat kell alkalmazni. Ha valamely kérdést a Ptk.-hoz, mint általános rendelkezéshez képest az Mt. szabályoz, akkor azt kell alkalmazni. A felelősség jogalapjára az Mt (1) bekezdés az irányadó és nem kell alkalmazni a Ptk. 6:519. -át, az előreláthatóságot az Mt (1) bekezdése szabályozza, ezért nem kell alkalmazni a Ptk. 6:521. -át, a munkavállaló közrehatására, a kármegosztásra a Ptk (2) bekezdése az irányadó, és nem alkalmazható a Ptk. 6:525. (2) bekezdése. A Ptk. tiltja a jogellenes károkozást. A Ptk. 6:520. -a értelmében minden károkozás jogellenes, kivéve a károsult belegyezésével okozott kárt, a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében okozott kár feltéve, ha az a szükséges mértéket nem lépte túl, a jogszabály által megengedett magatartással okozott kár feltéve, hogy más személy jogilag védett érdekét nem sérti vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi. Mt (1) A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató felelőssége objektív, attól függetlenül fennáll, hogy a munkavállaló károsodása a munkáltatónak felróható-e. 2

3 Fontos megjegyezni, hogy az Mt. munkáltató kártérítési felelősségét szabályozó XIII. fejezetének előírásaitól kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el! (Mt ) A kártérítési felelősség feltétele A munkaviszony fennállása Az Mt. kártérítési felelősségre vonatkozó rendelkezései csak akkor alkalmazhatók, ha a felek között munkaviszony áll vagy állt fenn. Megbízási, avagy vállalkozási szerződés alapján fennálló jogviszony esetén, a Polgári Törvénykönyv kártérítésre vonatkozó előírásai az irányadóak. A más munkáltatónál munkavégzésre kötelezése (kirendelése) esetén a munkavállaló munkaviszonya változatlanul a kirendelő munkáltatóval áll fenn. A munkavállalók igényérvényesítésének könnyítését szolgálja az Mt ának (3) bekezdése, melynek értelmében a kártérítési felelősség a kirendelő és a tényleges foglalkoztató a munkáltatókat egyetemlegesen terheli. A munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás esetén sem érheti a munkavállalót hátrány, ezért az Mt ának (4) bekezdése értelmében a munkavégzés során elszenvedett káráért a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó egyetemleges felelősséggel tartozik. Több munkáltató által létesített munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén az Mt ának (3) bekezdése értelmében a munkáltatók a munkavállaló minden munkajogi igényével értelemszerűen a kártérítésével kapcsolatban egyetemlegesen felelnek. Ezen előírástól sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el. A munkáltatók egyetemleges felelőssége alapján a munkavállaló választása szerint azok bármelyikétől követelheti kárának megtérítését. Természetesen igényének benyújtása előtt, követelésének minél előbbi kielégítése érdekében, nem árt tájékozódnia az egyetemleges kötelezettek pénzügyi helyzetéről. Amennyiben pedig a kárt nem a tényleges károkozó fizette meg, akkor az általa kifizetett összeg megtérítése iránt, a másik féllel szemben jogosult igényének érvényesítésére. Ennek az eljárásnak azonban, a károsult munkavállaló félként már nem lesz alanya. Okozati összefüggés a munkaviszony és a kár között A munkáltató kártérítési felelőssége minden olyan kárért fennáll, amely a munkavállalót a munkavégzése alatt, illetőleg a munkavégzéséből következően; a munkavégzést előkészítő és befejező munkálatok során; a munkaviszonyból folyó tevékenységgel öszszefüggésben, pl. átöltözés, étkezés; a munkáltató által üzemeltetett járművel történő szállítása közben éri. Nem tekinthető a munkaviszonnyal összefüggésben végzett tevékenységnek az ún. fusizás, azaz az engedély nélküli munkavégzés. A Legfelsőbb Bíróság BH számú határozatában nem minősítette munkahelyi balestnek a munkavállalót a többmázsás műhelyvasajtó leszakadása következtében ért balesetét. Az irányadó tényállás szerint a munkavállaló éjszakai műszakban nem a felettese utasítása szerinti festék állvány keretet készítette, hanem az előírt lakatosműhely munkavégzési helyétől mintegy 40 méterre lévő darabolóműhelyben, 3

4 a munkáltató engedélye nélküli munkát végzett. Villástargoncával a daraboló műhelybe vitetett egy tábla lemezt, amelyet munkatársaival együtt három részre vágott. A Legfelsőbb Bíróság döntésében kifejtette, hogy mivel a munkavállaló a baleset helyszínére kizárólag azért ment, hogy engedély nélküli munkát végezzen, a műhely ajtajának leszakadása, amely a balesetet közvetlenül okozta, nem a munkaviszonnyal, hanem az engedély nélküli munkavégzéssel állt összefüggésben. A baleset és a munkaviszony közti okozati összefüggés hiányában a munkáltatót kártérítési felelősség nem terheli. 1 A munkavállaló kártérítési igénye nemcsak a személyes dolgaiban bekövetkezett kárért állhat fenn, hanem keletkezhet a munkaviszonyával összefüggésben az életét, testi épségét, egészségét baleset, foglalkozási megbetegedés, vagy egyéb megbetegedés következtében ért károsodásból is. A munkavállaló egészségkárosodásáért való kártérítési felelősség A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja (továbbiakban: Csoport) vizsgálta a munkáltató egészségkárosodásért fennálló kártérítési felelősségének egyes kérdéseit. A Csoport összefoglaló véleménye az alábbi linken olvasható: joggyak/a_munkaltato_ egeszsegkarosodasert_-_2018.januari_ osszegzes.pdf A Kúria joggyakorlat elemző csoportjának véleménye szerint az Mt július 1-jei hatálybalépésével a munkajogban a foglalkozási betegség fogalmát már nem lehet alkalmazni. Az Mt. előírásai szerint a munkáltató kártérítési felelősségének megállapításához a munkahelyi körülmények feltárása, majd orvosszakértői vélemény ismeretében lehet megállapítani a károsodás (betegség) munkaviszonnyal való összefüggését. Munkaügyi perben az Mt. alapján alkalmazott fogalom megnevezésére a Csoport ezért a munkaviszonnyal összefüggő egészségkárosodásért fennálló felelősség szakkifejezések használatát látja szükségesnek (ideértve a betegség, baleset, halálos következmény esetkörét). A Csoport javasolja, hogy a Közigazgatási- Munkaügyi Kollégium az ítélkezési gyakorlat megőrzendő eredményeit is figyelembe véve, fogadjon el kollégiumi véleményt az Mt ainak értelmezéséről, egyúttal ne tartsa fenn az MK.29., 30., 31. számú állásfoglalásokat. A munkavállaló bizonyítási kötelezettsége A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja álláspontja szerint: a kártérítési felelősség megállapításánál először azt kell vizsgálni, hogy a kár a munkaviszonnyal összefüggésben következett-e be. Amennyiben ez nem bizonyított, akkor már nincs szükség a károkozó körülmény és a kár közötti összefüggés vizsgálatára. A munkaviszonnyal összefüggés és az okozati összefüggés fogalma nem azonos. 1 BH A munkáltató a munkavállalót ért kárért akkor tartozik felelősséggel, ha a kár a munkavállaló munkaviszonyával összefüggésben keletkezett. A károsodásnak tehát a munkaviszonyból folyó tevékenységgel kell összefüggésben állnia. Ebből következik, hogy nem felel a munkáltató a balesetből eredő kárért, ha a baleset a munkavállaló engedély nélküli magánmunkája (fusizás) során következett be [Mt (1) (3) bek., MK 29. sz. és MK 31. sz.]. 4

5 Igénye érvényesítése során a munkavállalónak legalább valószínűsítenie kell, hogy kára a munkaviszonyával összefüggésben keletkezett. 2 A joggyakorlat-elemző csoport álláspontja szerint a munkavállalónak kell bizonyítani a munkaviszonnyal összefüggést, a kárt, a károkozó magatartást a kárnak azzal való összefüggését, a kár mértékét. A január 1-jével hatályba lépett polgári perrendtartásról szóló évi CXXX. törvény (új Pp.) 509. (1) bekezdése értelmében a bizonyítási érdek és a bizonyítási szükséghelyzetre az új Pp ában foglaltak az irányadók. A perben jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el (a továbbiakban: bizonyítási érdek). A bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit is ez a fél viseli. A munkavállaló bizonyítási szükséghelyzetben van, ha valószínűsíti, hogy: a bizonyításhoz nélkülözhetetlen adatokkal a munkáltató rendelkezik és igazolja, hogy ezek megszerzéséhez szükséges intézkedéseket megtette, a tényállítás bizonyítása számára nem lehetséges, de a munkáltatótól a tény ellenkező bizonyítása elvárható lenne, a bizonyítás sikerességét a munkáltató felróhatóan hiúsította meg, és a munkáltató nem valószínűsít fentiek ellenkezőjét. Ha a munkavállaló bizonyítási szükséghelyzetben van az általa bizonyítandó tényt a bíróság valósnak fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem merül fel. A Csoport véleménye szerint az MK.29. számú állásfoglalás a) pontjának első két mondata módosítással megtartható. A harmadik mondat nem tartandó fenn. MK 29. szám a) A munkáltató a munkavállalója balesetével és megbetegedésével kapcsolatban előállott kárért (egészségkárosodásért) az Mt a alapján akkor felel, ha az a munkaviszonyával összefüggésben keletkezett. Annak bizonyítása, hogy az egészségkárosodás a munkaviszonnyal összefüggésben következett be, a munkavállalót terheli. Nem állapította meg a munkaügyi bíróság a munkáltató kártérítési felelősségét a következő, immár jogerős döntéssel lezárult esetben sem. Az irányadó tényállás szerint a raktárosi munkavállaló munkahelyén gyalogosan közlekedett az épületeket összekötő folyosón. A kazánház közelében található lépcső utolsó fokáról bal lábbal lépett a folyosó vízszintes egyenes felületére, amikor anélkül, hogy a lába megbicsaklott volna, egy roppanást hallott, és erős fájdalmat érzett a bal térdében. Nem esett el, de továbbmenni nem tudott, ezért mentővel kórházba szállították, ahonnan megvizsgálás után azonnal hazaengedték. A baleset időpontjában a folyosó állapota, a baleset környezete megfelelő állapotú, a lépcső és a folyosó felülete száraz, a megvilágítás megfelelő volt. A munkavállaló a balesetkor zárt, utcai, jó állapotú cipőt viselt. Az esemény után folyamatosan táppénzen volt, fél év elteltével térdműtéten esett át, majd 67%-os 2 BH A munkavállaló legalább valószínűsíteni köteles a károsodásnak a munkaviszonnyal való összefüggését [1992. évi XXII. törvény 174. (4) bekezdés]. 5

6 munkaképesség-csökkenése miatt rokkantnyugdíjassá vált. Munkáltatójával szemben kártérítési igénnyel lépett fel arra hivatkozva, hogy munkaviszonyával összefüggésben elszenvedett balesete miatt kár érte. A munkáltató vitatta, hogy a munkavállalót a Munkavédelemről szóló évi XCIII. tv ának 1/A. pontjában foglaltak szerinti baleset érte. Az eljárás során azonban bizonyítást nyert, hogy a munkavállaló munkahelyén balesetet nem szenvedett, mindenféle külső hatás nélkül érzett roppanást és fájdalmat a bal térdében. Munkaképességcsökkenését kizárólag egyéb természetes megbetegedései okozták. A munkaügyi bíróság egyetértett a munkáltató azon álláspontjával, miszerint a munkavállalót ért hatás balesetnek nem tekinthető, mivel a baleset megállapításához annak egyik fogalmi eleme, a külső hatás hiányzott. A munkavállaló nem tudta bizonyítani, hogy egészségkárosodása a munkaviszonyával összefüggésben keletkezett, s ezért a munkáltató kártérítési felelősségét sem állapította meg. Mentesülés a felelősség alól Ellenőrzési kör Mt (1) A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. (2) Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, A munkáltató mentesülésének feltétele, hogy a munkavállalónak a munkaviszonyával összefüggésben elszenvedett kárát olyan körülmény okozza, amely a munkáltató ellenőrzési körével nincs kapcsolatban, és amellyel nem kellett számolnia, és nem is volt elvárható, hogy bekövetkezését elkerülje vagy elhárítsa. Avagy megfordítva, ha a károsodás előidézésében olyan körülmény is közrehatott, amely a munkáltató ellenőrzési körébe esik, vagy az ellenőrzési körén kívül eső volt ugyan, de azzal számolnia kellett, és elvárható volt bekövetkezésének elkerülése vagy elhárítása, akkor a felelősség alól nem mentesülhet. A munkáltató az ellenőrzési körébe eső kár megtérítése alól nem mentesülhet. Az ellenőrzési körén kívül eső kárt csak két együttes feltétel megléte esetén nem kell megtéríteni: 1. ha azzal nem kellett számolnia, és 2. nem is volt elvárható, hogy bekövetkezését elkerülje vagy elhárítsa. A munkaviszonnyal összefüggés és az ellenőrzési kör kifejezés eltérő fogalmakat takar. A munkaviszonnyal való összefüggés felöleli mindazt a tárgykört, amelybe tartozó károsodásért a munkáltató felelősséggel tartozik. A ellenőrzési kör viszont a munkáltató felelősség alóli mentesülésével van összefüggésben. A korábbi felelősség alóli mentesülési feltételként előírt működési körön kívüli ok helyébe a munkáltató felelősségét szűkítő ellenőrzési körön kívül eső körülmény lépett új kimentési okként. Ha a károsodást a munkáltató ellenőrzési körébe eső ok idézte elő, vagyis a károsodást előidéző ok és a munkáltató ellenőrzési köre között az okozati összefüggés megállapítható, akkor a munkáltató attól függetlenül kártérítési 6

7 felelősséggel tartozik, hogy ez az ok elhárítható, avagy elháríthatatlan volt-e. Ez esetben fizetési kötelezettsége alól a munkáltató nem mentesülhet. Ha a károsodást a munkáltató ellenőrzési körén kívül eső ok idézte elő, azaz nem állapítható meg okozati összefüggés a károsodást előidéző ok és a munkáltató ellenőrzési köre között, akkor a munkáltató felelősségének fennállása attól függ, hogy ezzel az okkal számolnia kellett-e, és elhárítása vagy bekövetkeztének elkerülése elvárható volt-e. Ha elháríthatta volna, akkor a felelőssége fennáll az okozott kárért. Például: a villámcsapás, mint természeti erő a munkáltató ellenőrzési körén kívül esik ugyan, de ellenére a munkáltató kártérítési felelőssége a villámcsapás következtében munkavállalót ért kárért fennáll, mivel a károsodás villámhárító felszerelésével megelőzhető lett volna, azaz elvárható volt, hogy a villámcsapás bekövetkeztét elkerülje. A joggyakorlat-elemző csoport álláspontja szerint az Mvt aira is figyelemmel általában a munkáltató ellenőrzési körébe az alábbiak tartozhatnak (nem taxatív felsorolás): munkavégzéshez szükséges munkadarab, anyag, eszköz (pl. állvány), a munkavégzés körülményei, munkagép, a telephelyen (kijelölt munkavégzési helyen) lévő közlekedési útvonal, általában a termeléssel összefüggő kockázat, a munka megszervezése. Ellenőrzési körbe tartozónak tekintendő a munkavállaló által gondozott, ápolt, felügyelt, gyógyított személy, a munkavállaló munkatársának magatartása. Általában a munkáltató ellenőrzési körébe tartozik továbbá a telephelyen (székhelyen stb.) kívül végzett munka kijelölt, körülhatárolt helyszíne, ideértve annak adottságait, a munkavégzés tárgyául szolgáló dolog, növény, állat, talaj, munkaeszköz, valamint a munkáltató által üzemben tartott, használt járművel, annak munkáltató által megbízott (gépkocsi)vezetője magatartásával/mulasztásával összefüggő körülmények. A munkáltató ellenőrzési körébe tartoznak kizáró ok hiányában a munkavédelmi oktatással összefüggő körülmények. A munkáltató felelősségének megállapításánál nem a munkáltató működési területének, hanem ellenőrzési körének 3 van jelentősége. A joggyakorlat-elemző csoport megítélése szerint a munkáltatónak kell bizonyítania az Mt (2) bekezdésének a) pontjában foglaltakat, azaz, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia (előreláthatóság) és nem is volt 3 EBH2016. M.9. Munkabaleset esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a kár az ellenőrzési körén kívül eső körülmény miatt következett be, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható a káresemény elkerülése vagy elhárítása, illetve hogy a baleset oka kizárólag a munkavállaló magatartásában keresendő. Önmagában tehát a munkáltató telephelyén kívül végzett munka vagy szolgáltatás ellátása nem eredményezi a kár ellenőrzési körén kívüli bekövetkeztét [2012. évi I. tv. 166., 167., évi XCIII. tv. 2. (2) bek., 54. (1) bek.]. EBH2018. M.20. I. Az ellenőrzési kör fogalmaként minden olyan objektív tényt és körülményt érteni kell, amelynek alakítására a munkáltatónak lehetősége van. Ennek értékelése során a baleset közvetlen okát és a balesethez vezető egész munkafolyamatot vizsgálni kell: a munkamódszer megválasztását, az ahhoz biztosított munkaeszközt, a munkavállalói létszámot, szakismeretet, mert ezek biztosítása a munkáltató kötelezettsége, így arra befolyása, ráhatása van [2012. évi I. tv (2) bekezdés a) pont]. 7

8 elvárható, hogy a károkozó körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. Az Mt. 6. -ával összhangban kell értékelni, hogy a munkáltatótól az adott helyzetben mi volt általában elvárható a károkozás pillanatában, figyelembe véve azt is, hogy az egymással szembeni tájékoztatási kötelezettségüknek mennyiben tettek eleget [Mt. 6. (2) és (4) bek.]. Mivel a bizonyításnak nincs törvényi sorrendje, ezért a munkáltató a károsult kizárólagos elháríthatatlan magatartására hivatkozhat, még az ellenőrzési kör és az előreláthatóság feltételeinek [Mt (1) bek. a) pont] vizsgálata előtt. A Csoport álláspontja szerint»az MK.29. számú állásfoglalás b) pont rendelkező része és indokolása 4 sem tartható fenn, azok teljes újraszövegezése indokolt«. EBH2016. M.10. A munkamódszer, a munkaeszköz, anyag, munkavállalói létszám és szakismeret megfelelőségének biztosítása a munkáltató kötelezettsége, tehát arra befolyása van. Mindezek feltárása szükséges lehet az ellenőrzési kör megállapításához [2012. évi I. tv (1) bek., (2) bek.]. Az irányadó tényállás szerint a munkavállaló konténerkiszerelési feladatot látott el. Faléceket sűrített levegős szegelő pisztollyal kellett a fémhez erősítenie. Munkavégzés közben egy szeg feje letört és a letört darab a védőszemüveg kerete alatt áthaladva, a bőrön keresztül behatolt a felperes jobb szemébe. A sűrített levegős pisztoly újszerű volt, sérülést nem lehetett látni rajta. A munkavállaló a baleset következtében jobb szemét gyakorlatilag elvesztette, lényegében egyszeműnek tekinthető, amely önmagában 25%-os egészségkárosodást eredményez, és teljes egészében az elszenvedett üzemi balesettel áll oki összefüggésben. Az első fokú bíróság a munkáltatót kártérítésre kötelezte. Ítéletének indokolása szerint, a munkáltató objektív felelőssége az Mt (1) bek. a) pontja alapján fennállt, nem eredményezheti mentesülését a használt munkaeszköz esetleges hibája sem, mert a használt eszközök, anyagok, azok esetleges hibái, nem az ellenőrzési körén kívül eső körülmények. A munkáltató által kért igazságügyi munkavédelmi szakértői bizonyítást, a bíróság, mint szükségtelent mellőzte. A károkozás idején a munkáltató részéről az indokolás szerint előrelátható volt, hogy munkabaleset esetén a munkavállaló egészségkárosodást szenvedhet, jövedelemkiesése következhet be. A munkavállaló vétkességére, kárenyhítési kötelezettségének mellőzésére sem merült fel adat a perben. A munkáltató fellebbezése folytán eljárt törvényszék az I. fokú ítéletet helybenhagyta. Indokolása szerint annak vizsgálatára nem volt szükség, hogy a szeg feje miért vált le, mivel ez olyan körülmény, amely a munkáltató ellenőr zési körébe tartozik. Az anyaghiba tehát olyan kockázat, amelynek következményeit a munkáltatónak viselnie kell egy esetleges munkabaleset bekövetkezte során. 4 MK 29. szám b) Ha a kárt a munkáltató működési körébe eső ok idézte elő, a felelőssége akkor is fennáll, ha az ok nem volt elhárítható. Annak vizsgálatánál, hogy a balesetet és megbetegedést előidéző ok az adott esetben a munkáltató működési körébe esik-e, figyelemmel kell lenni a végzett munka jellegére és a munkavégzés körülményeire is. A kárt előidéző ok akkor minősül a munkáltató működési körén kívül esőnek, ha az független a munkáltató tevékenységétől, tehát ha az előidéző ok és a munkáltató tevékenysége között nincs okozati összefüggés. Azt, hogy a kárt előidéző ok az adott esetben a munkáltató működési körén kívül esik-e, a munkáltató működése vonatkozásában és objektív ismérvek alapján kell vizsgálni. A működési körön kívül eső ok fennállása esetén is az Mt ának (1) bekezdése alapján felel a munkáltató, ha a kár oka a munkáltató részéről objektíve elhárítható volt. 8

9 A munkáltató a jogerős ítélet ellen felülvizsgálattal élt. A Kúria az elsőfokú ítélet kártérítésre vonatkozó döntését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a munkabalesettel összefüggésben előterjesztett kártérítési igény vonatkozásában új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Határozatának indokolása szerint megállapítható, hogy a munkavállalót munkavégzés közben munkaviszonyával összefüggésben érte kár, melyért az Mt (1) bekezdése alapján kártérítési felelőssége fennáll. A munkáltató kárfelelősség alóli mentesülésénél azonban a törvény olyan kimentési okokat határoz meg, amelyek a felróhatóság érvényesülését biztosítják. A munkáltató az Mt (2) bekezdés a) pontjában foglalt kimentési okra hivatkozott, azaz arra, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső egyben olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. Ezért a bíróságoknak először azt kellett vizsgálniuk, hogy a károkozó körülmény a munkáltató ellenőrzési körén kívül esett-e. A Kúria határozata szerint: Az ellenőrzési körön minden olyan objektív tényt és körülményt érteni kell, amelynek alakítására bármilyen lehetősége volt a munkáltatónak. Az ellenőrzési és a működési kör között átfedés is lehet, azonban a működési körbe azok a körülmények is bele tartozhatnak, amelyekre a munkáltatónak még közvetett ráhatása sincs. Az ellenőrzési kör vizsgálatánál az eljáró bíróságok csak a levált szögfejre terjedtek ki és nem tulajdonítottak jelentőséget a balesethez vezető munkafolyamatnak. Adott esetben mindezek (az adott, faléc fémhez erősítését jelentő munkaművelet veszélyessége, az ehhez használt szög és munkaeszköz, védőfelszerelés megfelelősége) feltárása lett volna szükséges az ellenőrzési kör megállapításához. Ezek vizsgálata nélkül nem lehet állást foglalni arról, hogy a szögfej leválására a munkáltatónak volt-e ráhatása. A kimentési ok fennállásának bizonyításától az erre hivatkozó alperes nem volt elzárható, ezért jogellenesen mellőzték az eljáró bíróságok erre vonatkozó bizonyítási indítványai teljesítését, valamint a csatolt szakértői vélemény értékelését. A megismételt eljárásban lefolytatandó bizonyítás eredményeként állást kell foglalni abban a kérdésben, hogy a kárt ellenőrzési körön kívül eső körülmény okozta-e, továbbá abban is, hogy a munkáltatónak e körülménnyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy annak bekövetkeztét elkerülje vagy elhárítsa. Az Mt (2) bekezdés a) pontjában foglalt előrelátás és elvárhatóság hiánya nem a kárra, hanem a károkozó körülményre vonatkozik. A következő számban folytatjuk. A munkajogi rovat írásainak szerzője: dr. Gáspárné dr. Szokol Márta, ügyvéd Pár perc HR Vezetői feladatok a munkaerő megtartására A szervezetek elemi érdeke, hogy a munkaerő elvándorlását csökkentsék, hiszen a toborzás, a kiválasztás, a beilleszkedés mind olyan feladatok, amelyek jelentős erőforrásokat kötnek le, pénzbe kerülnek. Ha nagy a fluktuáció, ezek a költségek növekednek, egyre kevésbé lehet a távozók tudását pótolni, vagyis a fluktuáció növekedésével csökken a szervezetek tudáskészlete, valamint képessége az értékek létrehozására. 9

10 Már évek óta olvasható erre a bajra a gyógyír. A munkaerő hiányának, valamint a fluktuációnak a csökkentésére egyre gyakrabban hangoztatott megoldás a munkaerő megtartása. Ez az egyszerűnek tűnő megoldás azonban attól még nem fog eredménnyel járni, ha nem válaszoljuk meg azt a kérdést: Kin múlik, hogy egy szervezetben nagy a fluktuáció? A kérdésre általánosan azt válaszolhatjuk, hogy a magas fluktuáció oka a rossz munkahelyi légkör, vagyis alapvetően azon a vezetőn múlik, aki legfontosabb alakítója annak, hogy mi történik az általa irányított szervezetben, szervezeti egységben. Például milyen a munkatársaival a kommunikációs és viselkedési stílusa, csak követel, vagy megadja a támogatást is ahhoz, hogy munkatársai megfeleljenek a szervezeti elvárásoknak, fejleszti-e tudásukat, erősíti-e ambícióikat, illetve mit enged meg a munkatársak egymás közötti kapcsolataiban, és még folytatni lehetne azon hatások felsorolását, amelyek miatt elégedetlenek vagy elégedettek lesznek a szervezet tagjai. Ha a fluktuáció alakításában ilyen kiemelkedő a szerepe a vezetőknek, a munkaerő megtartásában is ők a kulcsszereplők. Sőt, pontosítanunk kell: a munkaerő megtartásában elsősorban azoknak a vezetőknek meghatározó a szerepe, akik közvetlenül irányítanak embereket. Például ide sorolhatók a csoportvezetők, műszakvezetők, osztályvezetők, de egy kisebb szervezetben akár az ügyvezető is. Ők azok, akik a legközelebb vannak az értékteremtő folyamatokhoz, és náluk a legnagyobb a veszélye, hogy a munkaerő-elvándorlás veszélyezteti a szervezet alaptevékenységeit. A fentiek alapján a munkaerő-megtartás felelősségét a közvetlen irányítók nyakába tesszük. Ezzel azonban nincs megoldva még semmi. A kérdés az, fel vannak-e erre a feladatra készítve és megkapják-e hozzá a szükséges pénzt paripát fegyvert? Tudomásul kell venni, hogy a közvetlen irányítók egyedül nem tudják a munkaerő-megtartás feladatait teljesíteni. A felelősséget minden vezetőnek egyformán kell vállalnia, függetlenül attól, hogy mennyi emberük van. A felső vezetőknek a felelőssége, hogy mennyire biztosítják a feltételeket a közvetlen irányítók részére ahhoz, hogy meg tudják tartani beosztottaikat. Egy szervezet munkatársai akkor maradnak a szervezetben a környezet elszívó hatásának növekedése ellenére, ha mind a tulajdonosok, mind a felső vezetők, mind a közvetlen irányítók egyaránt értéknek tartják a szervezet munkatársait, és együtt gondolkodnak annak érdekében, hogy a dolgozók jól érezzék magukat a szervezetben, és ezért felvállalják a közös felelősséget is. Az alábbiakban áttekintjük azokat a feltételeket, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a közvetlen irányítók minél eredményesebben meg tudják tartani beosztottaikat. 1. Fel kell készíteni a vezetőket a munkaerőmegtartási feladataik elvégzésére! Az természetesen nagyon fontos, hogy a vezetőknek meg kell tanulniuk a vezetés fortélyait, a helyzetfüggő stílust, kommunikációt, a munkatársak vezetésének feladatait. Ezen belül lehetnek olyan kiemelt feladatok, amelyeknek nagyobb a hatása a munkahelyi légkör alakulására, és így jelentősen befolyásolhatják, megmaradnak-e a munkatársak a szervezetben, vagy már gondolkodnak a távozáson. Mire kellene a vezetőket felkészíteni? A csapat építése, formálása az együttdolgozás, a közös felelősség légkörének kialakítá- 10

11 sa, a csapaton belüli emberi kapcsolatok mélyítése érdekében; a kölcsönös bizalom légkörének erősítése, mindennapi fenntartása; a légkör folyamatos figyelése, a beosztottak elvárásainak felmérése: mit tekintenek jó légkörnek, a szervezeti hangulat formálása, hogy ebből a légkörből ne szívesen menjenek el a beosztottak; a szervezeti célok megértetésére, és erre az egyértelmű, korrekt követelmények meghatározása, következetesség az ellenőrzésben; a tiszteletet adó, emberi méltóságot nem sértő kommunikáció, vezetői stílus, magatartás, a munkatársak értékeinek felismerése és elismerése; az új munkatársak beillesztésének segítése, ehhez a szervezeti viselkedési normákra a munkavállalók betanítása, beillesztése. A megvalósulást akadályozó és tapasztalható valóság: A szervezetek, különösen a kkv-k nem fordítanak figyelmet és anyagi forrásokat a vezetők felkészítésére, képzésére. A szervezetek képzési csomagokat vásárolnak meg, így nem biztos, hogy azt a képzést kapják a vezetők, amire szükségük lenne. Olyan gyakorlatias képzéseket kell a vezetők számára megszervezni, amelyek segítséget adnak a fent felsorolt feladatok hogyanjának megismerésére, begyakorlására. Egy képzéstől még nem lehet átütő eredményt elvárni, viszont ritkán találkozhatunk azzal a képzési gyakorlattal, hogy egymásra épülő képzéseket szerveznek a vezetőknek a sikeres és tartós pozitív hatások eléréséhez. Ehhez már sokkal nagyobb erőforrásokra lenne szükség, mint amelyet a szervezetek a vezetők képzésére fordítanak. Hiányzik a felsővezetői példamutatás, támogatás a beosztott vezetőik számára vezetővé nevelésük érdekében. 2. Időt kell biztosítani a vezetéshez! Nem elegendő felsorolni a feladatokat a munkaerő-megtartáshoz, ezek elvégzéséhez biztosítani kell a vezetők részére az időt. Ha a vezetőnek nincs kellő lehetősége a bizalomra épülő személyes kapcsolatokat kialakítani, fenntartani, beszélgetni munkatársaival, nem lesz befolyása sem a szervezeti egységén belüli fluktuáció befolyásolására. A szervezeti egységben lehetnek olyan kulcsszerepet betöltő munkatársak, akiknek távozása már komoly átmeneti vagy tartós nehézséget okozhat. Ezekre a vezetőknek kiemelt figyelmet kellene fordítania. Ha a leterheltségük miatt ezekre a személyes kapcsolatokra nem tudnak kellő időt fordítani, létrejöhet az a helyzet, hogy csak a felmondás pillanatában tudják meg, hogy a távozás gondolatáig eljutók valami miatt már nem érezték jól magukat a szervezetben. Általános tapasztalat, hogy a közvetlen irányító vezetők le vannak terhelve. Milyen tényezők jelenhetnek meg, amelyek nehezítik a munkájukat? Hiányosak az erőforrásaik a szervezeti egység feladatainak elvégzéséhez. Nem ritkán előfordul, hogy sokszor nemcsak vezetői, hanem szakmai feladatokat is kell végezniük. Ha nincsenek is munkaköri leírása szerint szakmai feladataik, gyakran át kell venniük napi feladatokat, mert szabadság, betegség esetén nincs már olyan belső munkaerő-tartalék, amely lehetővé tenné a feladatok szétosztását munkatársai között. A szervezetben tapasztalható fluktuáció növeli nemcsak a vezetők, hanem a beosztottaik leterheltségét is, hiszen a távozók feladatait akkor is el kell végezni, ha nem sikerült új munkatársat felvenni. A végrehajtó szervezeti egységekben csapódik le a szervezetben fellelhető szervezetlenségek, 11

12 felesleges adminisztrációs igények, átgondolatlan, mások idejére tekintet nélküli döntések hatásai. Ezek felesleges terheket raknak az ilyen szervezeti egységeket vezetők vállára. 3. Van-e a közvetlen irányítóknak hatáskörük, jogkörük, eszközeik a fluktuáció kezelésére? Ha egy cég nehéz helyzetbe kerül, erre a szervezeti válasz a központosítás, vagyis a felsővezetők akarnak minden lényeges kérdésről dönteni. Ennek következtében magukhoz vonják mindazokat a jogköröket, amely a felvételhez, elbocsájtáshoz, a jövedelmek megállapításához szükségesek. Nem maradnak a vezetőnek eszközei arra, hogy eldöntse, kit tart érdemesnek arra munkája, magatartása alapján, hogy együtt dolgozzon vele; új munkatársfelvételnél, hogy a jelentkezővel együtt tud majd dolgozni, alkalmasnak tartja-e arra, hogy beilleszkedjen a csapatba; kinek mik az erősségei, és erre építve milyen fejlesztési lehetőségeket kellene számára biztosítani, milyen előrelépési utakat lenne számára előkészíteni; kit mivel lehetne motiválni, tudását, a szervezeti célok eléréséért tett erőfeszítéseit, konstruktív magatartását hogyan, milyen eszközökkel lehetne elismerni, vagy éppen kit miért kellene szankcionálni hibái, nem megfelelő magatartása miatt. A hatáskör, jogkör hiányában a vezető eszköztelenné válhat, tekintélye is csorbulhat, aminek következtében kevésbé tudja a szervezeti egységében a dolgozói elégedettséget, valamint a légkört alakítani. A központosított döntések következtében a jó munkáért adott elismerés, a munkatársaknak járó juttatások már a vezetőtől függetlenné válnak, ezzel a személyes motiválás is már kevésbé, vagy nem lesz olyan eredményes. Szerző: dr. Nemeskéri Gyula PÁR PERC MUNKAJOG Szabadság Néhány fontos tudnivaló A munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 115. (1) bekezdése alapján a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. A szabadság tehát nem a munkaviszony teljes időtartamára illeti meg a munkavállalót, hanem kizárólag a munkában töltött időre, azaz: a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, b) a szabadság, c) a szülési szabadság, d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (Mt ) első hat hónapjának, e) a keresőképtelenség (2015. január 1. óta a keresőképtelenség teljes ideje alatt), f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó, g) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, h) a kötelező orvosi vizsgálat, i) a véradáshoz szükséges idő, j) a szoptatási munkaidő-kedvezmény, k) hozzátartozó halálakor két munkanap, l) általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges idő, m) önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátásának, n) bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges idő, 12

13 o) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét, továbbá p) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott esetek tartamára. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a munkavállalónak szabadság abban az esetben is jár, ha nyugdíjasnak minősül, és akkor is, ha a foglalkoztatására részmunkaidőben kerül sor. A munkaviszonyban álló nyugdíjas jogosult mindazokra a járandóságokra, melyek azonos feltételek mellett a nem nyugdíjas munkavállalót megilletik (LB MK 74. számú állásfoglalás). Az Mt. nem tesz különbséget a szabadságra való jogosultság, valamint a szabadság mértékének megállapítása során aközött, hogy a munkavállaló teljes vagy részmunkaidőben dolgozik. A Kúria Munkaügyi Kollégiumának állásfogla lása szerint (LB MK. 19. számú állásfoglalás): a munkavállalónak évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazta. Szabadság tehát megilleti a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalót is, azzal a különbséggel, hogy a szabadság idejére járó díjazás (távolléti díj) a munkaidővel arányosan csökkentve jár. A teljes munkaidőben (napi 8 órában) foglalkoztatott munkavállaló 1 munkanap szabadsággal 8 órára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Ha azonban a munkavállaló részmunkaidőben (napi 4 órában) végez munkát, akkor 1 munkanap szabadsággal 4 órára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, azaz 1 szabadságnapra 4 órás munkavégzésnek megfelelő távolléti díjra jogosult. Tehát a teljes- és részmunkaidős foglalkoztatás esetén is megegyezik a sza- badságnapok száma, a különbség a távolléti díj mértékében van. Az Mt. nem tiltja, hogy egy munkavállaló egyidejűleg különböző munkáltatóknál álljon munkaviszonyban. Az LB MK 18. számú állásfoglalás szerint a munkavállalót a szabadság a további munkaviszonya után is megilleti. Vagyis a munkavállalót minden munkaviszonyában külön-külön megilleti a szabadság, amely tartamának nem kötelező azonos időszakra esnie. Az Mt a alapján a munkavállalónak, ha a) megváltozott munkaképességű, b) fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy c) vakok személyi járadékára jogosult évenként öt munkanap pótszabadság jár január 1-jével bővült azoknak köre, akik a fenti évi 5 nap pótszabadságra jogosultak. A fogyatékossági támogatásra, illetve a vakok személyi járadékára jogosultakon kívül azoknak a munkavállalóknak járt a fenti pótszabadság, akiknél a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást állapított meg. Jelenleg a fenti pótszabadság megilleti a megváltozott munkaképességű munkavállalókat is. A fiatal munkavállalónak (fiatal munkavállaló: a tizennyolcadik életévét be nem töltött munkavállaló) évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti [Mt (1) bek.]. Ez a pótszabadság megilleti a cselekvőképtelen munkavállalót is [Mt (4) bek.]. Szerző: dr. Palotay Pálma 13

14 Olvasóink kérdezték mi válaszolunk! Bérlettérítés helyett személygépkocsival történő munkába járás költségtérítése Jogszabály előírja, hogy mely esetekben köteles a munkáltató a személygépkocsival történő munkába járás költségtérítésére. Munkavállalóink részére autóbusszal, vonattal történő munkába járás költségeit térítjük, mivel esetükben a személygépkocsival történő költségtérítés jogszabályi feltételei nem állnak fenn. Néhány munkavállalónk azonban szívesebben járna a saját gépjárművével, amennyiben annak költségeit megtérítjük. A munkáltató jogszerűen a dolgozók kérésének eleget tehet-e? Adható 15 Ft/km mértékű költségtérítés (a bérletelszámolás helyett) adómentesen abban az esetben, ha a munkavállaló saját választása alapján jár személygépkocsival munkába? Válasz: A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (szja) 25. értelmében nem adóköteles bevétel, amelyet a munkáltató a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) szerinti munkába járás esetén, saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítéseként a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 15 forint értékben fizet a munkavállalónak. Adómentesen a saját gépjárművel történő munkába járáshoz tehát csak akkor adható költségtérítés, ha azt a munkáltató az R. 4. -ában foglalt feltételeknek megfelelő munkavállaló részére fizeti. A munkavállaló, ha nem tartozik az R. 4. -ában tételes felsorolt valamely személyi körbe, ennek ellenére kérelmére a munkáltató költségtérítésben részesíti, akkor annak összege adóköteles bevételnek minősül és a bérjövedelmekkel azonoson adózik. Az R. 4. -a értelmében saját gépjárművel történő munkába járáshoz a munkavállalót az alábbi esetekben illeti meg költségtérítés, ha: lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés, munkarendje szerint a közösségi közlekedést csak hosszú várakozással 1 tudja igénybe venni, a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt (1) bekezdés b) pontjában 2 felsorolt hozzátartozója biztosítja, a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van. E rendelkezés alkalmazása során gyermek a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek [Mt (1) bekezdés c) 1 R. 2. g) hosszú várakozás: az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja., 14

15 pont]. Így jogosult a költségtérítésre a vér szerinti vagy az örökbefogadó szülővel együtt élő házastárs, a nevelőszülő, a gyám, az élettárs pedig akkor, ha a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában. 3 Gazdasági vezető képesítése Önkormányzati Intézmény gazdasági osztályán dolgozom. Szeretném megpályázni a gazdaságvezetői állást. Felsőoktatásban szerzett szakképesítésem van és mellette regisztrált mérlegképes könyvelő vagyok. A felsőfokú végzettségemet 2012-ben, a mérlegképes könyvelői végzettségemet 2013-ban szereztem meg. Regisztrációm a 3 éves gyakorlatot figyelembe véve vállalkozói szakirányú lett. A gazdasági vezető tekintetében jelen esetben hogyan kell értelmezni a 368/2011. Korm. rendelet 12. -ában foglaltakat? A mérlegképes könyvelői végzettségem egyenértékűnek mondható-e az államháztartási mérlegképes könyvelői végzettséggel? Megfelelőek-e a gazdasági vezetői állás betöltéséhez a végzettségeim? Válasz: Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 12. -a értelmében a gazdasági vezetői munkakör betöltéséhez képesítése akkor megfelelő, ha a felsőoktatásban szerzett végzettsége és mérlegképes könyvelői szakképesítése mellett gazdasági vezetői, belső ellenőri, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői január 1. előtt az Áht. szerinti ellenjegyzői, vagy a számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 150. (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában költségvetési szervnél szerzett legalább ötéves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik szeptember 23. Dr. Gáspárné dr. Szokol Márta ügyvéd 2 Mt (1) b) hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról 4. k) saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek: az a gyermek, aki a 7. (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személylyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. 7. (1) a) a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja (a továbbiakban együtt: szülő); a nevelőszülő; a gyám; továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt. 15

16 A munkaügyek jövője Aki ma munkaügyekkel foglalkozik, az sajnos időutazást tesz a múltba, pedig a munkaügy teljes embert kívánó és nagy precizitást igénylő feladat. A lehetőségek azonban korlátozottak a vállalatoknál. Az adminisztráció, a törvényi változások követése, a dokumentáció és az időadatok számolása alig változott az elmúlt harminc évben. Jobb esetben hatalmas excel táblákon történik a nyilvántartás és még papír alapú szabadságos tömbökkel kell,,szaladgálni. Az Online Munkaidő Nyilvántartó Rendszer egy olyan speciális platform, amely egyedülállóan képes minden munkaidővel kapcsolatos kötelezettséget ellátni. Egy átlagos 100 fővel rendelkező vállalat 260 munkaórát foglalkozik munkaügyekkel. Ebben a beosztások készítése, a szabadságolások intézése és az adatok bérszámfejtésre előkészítése is benne van. Az OLM Rendszerrel ez mindössze 18 munka órára zsugorodik! A Rendszer egyik nagy előnye, hogy teljesen on line, azaz a használatához csupán internet kapcso lat és egy készülék szükséges, amelyen egy böngésző fut, ezáltal bárhonnan elérhető, akár otthonról is. Az innovatív felhőalapú technológiával a nyil vántartási adatok egy biztonságos szerveren tárolódnak és hívhatóak elő, ezért szükségtelen mindent a számítógépen tárolni. Az OLM Rendszer digitális, ezáltal kiváltja a pa píros dokumentumokat. A szabadságtervezőjével egy felületen lehet igényelni és jóváhagyni azokat. A Rendszer a munkaügyhöz szükséges időadat-számításokat beavatkozás nélkül, automatikusan végzi. A forradalmi jogszabály-megfelelőségi funkció használatával olyan, mintha egy saját munkajogásza nézné át egy kattintásra a nyilvántartását és segítene elkerülni a hibákat és büntetéseket. Az időadatokat képes a piacvezető bérprogramok számára továbbítani. A látványos grafikák és kimu tatások a középvezetők és munkaügyesek életét könnyítik meg. Az OLM Rendszer teljesen a vállalat igényeire szabható, hiszen a Szabadságtervező, Munkaidő Nyilvántartó, Beosztástervező, Távollét, Jelenlét, illetve Beléptető moduljai külön-külön is megrendelhetőek, ezáltal gazdaságos alternatívát nyújtanak a nagyvállalatok és középvállalatok számára. A felszabaduló időt a cég a saját tevékenységére tudja fordítani. Tehát a jövő már megérkezett a munkaügyekben is az OLM Rendszer képében A Munkajog szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkajogi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. Gyakorlati Munkajog XIX. évfolyam tizedik szám, október Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Budapest, Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Wimmer Katalin, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Pék Andrea HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: forum-media@forum-media.hu Internet: Tördelés: B-TEX 2000 Bt. Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.

A munkaviszony megszüntetésének

A munkaviszony megszüntetésének A munkaviszony megszüntetésének aktuális 0 kérdései A munkáltatói felmondás indokolása A munkáltatói felmondás indokolásával szemben támasztott tartalmi követelmények: Valós, okszerű és világos indokolás

Részletesebben

A munkáltató kártérítési felelőssége

A munkáltató kártérítési felelőssége A munkáltató kártérítési felelőssége Fontos megjegyezni, hogy az Mt. munkáltató kártérítési felelősségét szabályozó XIII. fejezetének előírásaitól kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet

Részletesebben

MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve

MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG szabályozás DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 EU- s irányelvek 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve DR SZALAI ERZSÉBET 3 MUNKASZERZŐDÉS Szerződést kötő felek..

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds TARTALOM I. A kárfelelősség szabályai Munkáltatói kárfelelősség Munkavállalói kárfelelőség II. Atipikus munkaviszonyok

Részletesebben

Kérem, a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló többször módosított 164/1995. (XII. 27.) Korm.

Kérem, a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló többször módosított 164/1995. (XII. 27.) Korm. KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEK IRÁNTI KÉRELEM Kérelmező adatai: családi és utóneve:... születési neve:... anyja neve:... születési helye, ideje:..., év... hó... nap... családi állapota:... személyi ig. száma:...

Részletesebben

Munkajogi ismeretek 2014. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu

Munkajogi ismeretek 2014. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu Munkajogi ismeretek 2014. 1 A munkajogi szabályok rendszere Alaptörvény Törvények 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 1992. évi XXXIII.

Részletesebben

Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés szabályzata

Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés szabályzata ... egyházi gazdálkodó szervezet neve, címe Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés szabályzata Hatályos:.. Készítette:. gazdasági feladatokkal megbízott Jóváhagyta:..... A törvény által előírtak

Részletesebben

K/3/2017. (I.23.) számú határozata. a Kiküldetési Szabályzat módosításáról

K/3/2017. (I.23.) számú határozata. a Kiküldetési Szabályzat módosításáról A Semmelweis Egyetem Kancellárjának K/3/2017. (I.23.) számú határozata a Kiküldetési Szabályzat módosításáról Az SZMSZ 3/A. (8) bekezdés a) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a Semmelweis Egyetem

Részletesebben

A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok

A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok Dr. Borsy János ügyvéd 2012 / 24 A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok Köztudottan július 1. napján életbe lépett az új Munka Törvénykönyve (Mt.), azonban annak bizonyos szakaszai csak

Részletesebben

Az egészségügyi tevékenység végzésének speciális jogi formái I. A működési engedélyhez nem kötött jogi lehetőségek 1

Az egészségügyi tevékenység végzésének speciális jogi formái I. A működési engedélyhez nem kötött jogi lehetőségek 1 Az egészségügyi tevékenység végzésének speciális jogi formái I. A működési engedélyhez nem kötött jogi lehetőségek 1 Az a körülmény, hogy az egészségügyi szolgáltató és az egészségügyi dolgozó között,

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ORSZÁGOS IRODA 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. * 1417 Budapest, Pf.: 11. Központi telefon: 322-8452, 322-8453, 322-8454, 322-8455, 322-8456 Elnök, alelnökök tel/fax: 322-2249

Részletesebben

A bíróság jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi.

A bíróság jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi. Közigazgatási határozatok felülvizsgálata A munkaügyi jogvitákon kívül a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik a munkaügyi ellenőrzés, a munkavédelem keretében hozott közigazgatási határozat, a munkaügyi

Részletesebben

A SZABADSÁGRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A SZABADSÁGRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A SZABADSÁGRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Dr. Ember Alex Ügyvéd, munkaügyi szakjogász Habilitált egyetemi adjunktus, PhD Tanszékvezető helyettes, SZTE A SZABADSÁG FOGALMA, FAJTÁI A szabadság fogalma: A munkavállalót

Részletesebben

Egészségbiztosítási szakorvosképzés Budapest Előadó: Dr. Bogdán Zsuzsanna

Egészségbiztosítási szakorvosképzés Budapest Előadó: Dr. Bogdán Zsuzsanna Egészségbiztosítási szakorvosképzés Budapest 2017. 04.12. Előadó: Dr. Bogdán Zsuzsanna 1 Ebtv. 43. Táppénz jogosultság Fennálló biztosítási jogviszony Orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT KÖZÖS LEBONYOLÍTÁSÁRÓL

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT KÖZÖS LEBONYOLÍTÁSÁRÓL EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT KÖZÖS LEBONYOLÍTÁSÁRÓL Iktatási szám:../2015. amelyet egyrészről az iskola: Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Pogány Frigyes Szakközépiskola

Részletesebben

Az apákat megillető pótszabadság

Az apákat megillető pótszabadság Az apákat megillető pótszabadság Szerző: Dr. Palotay Pálma A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 115 126. -ai rendelkeznek a munkavállalók részére járó szabadság intézményéről

Részletesebben

Önvezető autók üzemeltetése során felmerülő felelősségi kérdések

Önvezető autók üzemeltetése során felmerülő felelősségi kérdések Önvezető autók üzemeltetése során felmerülő felelősségi kérdések Közlekedési balesetek és a közlekedő ember című szeminárium Budapest, 2017. október 14. 1 Önvezető autók autonóm járművek 11/2017. (IV.12.)

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT KÖZÖS LEBONYOLÍTÁSÁRÓL

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT KÖZÖS LEBONYOLÍTÁSÁRÓL Iktatási szám:../2013. EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT KÖZÖS LEBONYOLÍTÁSÁRÓL amelyet egyrészről iskola: Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium székhely: Salgótarján

Részletesebben

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA III. törvény 32/B valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendel

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA III. törvény 32/B valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendel EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSÍTÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY III. törvény 54. valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 50. Jegyzői hatáskör

Részletesebben

í t é l e t e t : I n d o k o l á s :

í t é l e t e t : I n d o k o l á s : Mfv.I.10.284/2008/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szőnyi Sarolta ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szilágyi Gábor ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt a Gyulai

Részletesebben

Együttműködési megállapodás Középiskolai közösségi szolgálat lebonyolításáról

Együttműködési megállapodás Középiskolai közösségi szolgálat lebonyolításáról Iktatószám: Együttműködési megállapodás Középiskolai közösségi szolgálat lebonyolításáról amely létrejött egyrészről másrészről iskola: Kossuth Lajos Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai

Részletesebben

A munkavédelmi képviselő jogai, feladatai, kötelezettségei

A munkavédelmi képviselő jogai, feladatai, kötelezettségei A munkavédelmi képviselő jogai, feladatai, kötelezettségei I. A munkavédelmi képviselők jogait, kötelezettségeit, feladatait a munkavédelmi törvény (1993.évi XCIII. törvény a munkavédelemről) VI. fejezete

Részletesebben

Szociális és Gyámhivatal T Á J É K O Z T A T Ó A SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEIRŐL

Szociális és Gyámhivatal T Á J É K O Z T A T Ó A SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEIRŐL Szociális és Gyámhivatal T Á J É K O Z T A T Ó A SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEIRŐL Vonatkozó jogszabály: 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet Módosította: 189/2011. (IX.19.)

Részletesebben

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN ELŐADÓ: DR. KOVÁCS ZSOLT XXIII. ALTENBURGER GYULA SZIMPÓZIUM BALATONVILÁGOS, 2013. MÁJUS 31. A KONTRAKTUÁLIS ÉS A DELIKTUÁLIS FELELŐSSÉG

Részletesebben

Dr. Orbán Ildikó V. Munkába járás költségtérítése május 1-jét követően

Dr. Orbán Ildikó V. Munkába járás költségtérítése május 1-jét követően Dr. Orbán Ildikó V. Munkába járás költségtérítése 2010. május 1-jét követően A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) kormányrendelet 2010. május 1-jétől hatályon

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft OBB Előadás Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.10.27 Munkaviszony létesítése Munkaszerződés teljesítése (jogok és kötelezettségek, mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól) Munkaszerződés

Részletesebben

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei:

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei: KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől

Részletesebben

GYÖMRŐ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL 2230 Gyömrő, Szabadság tér 1-4. 29-330-011, 29-330-012; Fax: 29-330-078 pmhiv@gyomro.hu

GYÖMRŐ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL 2230 Gyömrő, Szabadság tér 1-4. 29-330-011, 29-330-012; Fax: 29-330-078 pmhiv@gyomro.hu GYÖMRŐ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL 2230 Gyömrő, Szabadság tér 1-4. 29-330-011, 29-330-012; Fax: 29-330-078 pmhiv@gyomro.hu KÉRELEM SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLY SZEMÉLYGÉPKOCSI SZERZÉSI TÁMOGATÁSÁNAK

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban

Részletesebben

14/2013. (IV. 15.) ORFK utasítás. a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés igénylésének eljárási szabályairól I.

14/2013. (IV. 15.) ORFK utasítás. a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés igénylésének eljárási szabályairól I. 14/2013. (IV. 15.) ORFK utasítás a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés igénylésének eljárási szabályairól Szám: 14/2013. A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés igénylésével

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Iktatási szám:../2014. EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT KÖZÖS LEBONYOLÍTÁ SÁR ÓL amelyet egyrészről másrészről iskola: székhely: képviselő: OM-azonosító:

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó kivétje vagy átalányban megállapított jövedelme után fizetendő nyugdíjjárulékával szemben érvényesítheti a

Részletesebben

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról amelyet megkötöttek egyrészről a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató),másrészről a jelen megállapodás aláíróiként

Részletesebben

Munka Törvénykönyve. szabályainak változása. 2012. január 1.

Munka Törvénykönyve. szabályainak változása. 2012. január 1. Munka Törvénykönyve szabályainak változása 2012. január 1. Fontosabb változások Kollektív szerződéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség Korlátozottan cselekvőképes munkavállaló foglalkoztatása Cselekvőképtelen

Részletesebben

KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 19/2012. (X.1.) önkormányzati rendelete

KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 19/2012. (X.1.) önkormányzati rendelete KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2012. (X.1.) önkormányzati rendelete a köznevelési intézményekben kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályairól, valamint a tanulmányi

Részletesebben

6. melléklet a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelethez

6. melléklet a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelethez 6. melléklet a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelethez NYILATKOZAT a Gyvt. 21/B. (1) bekezdés a) pontja szerinti ingyenes bölcsődei, mini bölcsödei és óvodai gyermekétkeztetés igénybevételéhez 1. Alulírott...

Részletesebben

Bérügyintéző részszakképesítés. Komplex szakmai vizsga Írásbeli vizsgatevékenysége. Bérügyi szakfeladatok

Bérügyintéző részszakképesítés. Komplex szakmai vizsga Írásbeli vizsgatevékenysége. Bérügyi szakfeladatok PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TÜK szám: 1/3-8/2018 KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Érvényességi idő: 2018. június 06. 8:00 óra Minősítő neve: Mészáros László Beosztása: főosztályvezető Készült: 1 eredeti és fm. példányban

Részletesebben

Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével

Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével HÍRLEVÉL Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével 2013 / 8 Közel egy éve fogadták el az új Munka törvénykönyvét, és idén már számos jogintézmény esetében felmerült a módosítás szükségessége, amelyre

Részletesebben

NYILATKOZAT. a Gyvt. 21/B. (1) bekezdés a) pontja szerinti ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés igénybevételéhez²

NYILATKOZAT. a Gyvt. 21/B. (1) bekezdés a) pontja szerinti ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés igénybevételéhez² NYILATKOZAT a Gyvt. 21/B. (1) bekezdés a) pontja szerinti ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés igénybevételéhez² 1. Alulírott (születési név:, születési hely, idő,... anyja neve: ) szám alatti

Részletesebben

Szabályozás fegyelmezés a szabályok betartása - betartatása a munkatársak körében. MRE Szeretetszolgálati Iroda 2012. november 27.

Szabályozás fegyelmezés a szabályok betartása - betartatása a munkatársak körében. MRE Szeretetszolgálati Iroda 2012. november 27. Szabályozás fegyelmezés a szabályok betartása - betartatása a munkatársak körében MRE Szeretetszolgálati Iroda 2012. november 27. SZABÁLYOZÓ KÖRNYEZET Jogi normák: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

Részletesebben

MUNKÁBA JÁRÁS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSÉNEK SZABÁLYAZATA. Érvényes: 2014. január 1-jétől

MUNKÁBA JÁRÁS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSÉNEK SZABÁLYAZATA. Érvényes: 2014. január 1-jétől MUNKÁBA JÁRÁS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSÉNEK SZABÁLYAZATA Érvényes: 2014. január 1-jétől 1 A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés szabályait a 39/2010. (II. 26.) Kormányrendelet tartalmazza. A rendelet

Részletesebben

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Dr. Szüts Ágnes Ügyvéd Munkajogi szakértő ALAPFOGALMAK I. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ DOLGOZÓ Egészségi állapotának romlásából eredő munkaképesség megváltozása

Részletesebben

Tisztelt Szülők! Záhony Város Önkormányzata

Tisztelt Szülők! Záhony Város Önkormányzata Tisztelt Szülők! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban Gyvt.) 2015. szeptember 1- jétől hatályos rendelkezései, az ott

Részletesebben

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza.

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. Köztemetés A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi KI ALKALMAS A MUNKAVÉGZÉSRE? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A munkavégzésre

Részletesebben

KÉRELEM közlekedési kedvezmények iránt

KÉRELEM közlekedési kedvezmények iránt KÉRELEM közlekedési kedvezmények iránt Bősárkány Nagyközség J e g y z ő j é n e k A l u l í r o t t : Név:... Születési név:... Születési helye, ideje:.. Anyja neve:... Lakcíme:... Tartózkodási helye:...

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR?

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? Az új Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének rendszerét némiképp átalakította. A munkaviszony megszüntetésére a jövőben az alábbi módokon kerülhet

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok

Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok dr.henczi Lajos, dr. Horváth István, dr. Molnár-Hidassy Dóra, Molnárné dr.balogh Márta Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok TARTALOM Előszó I. A munkaerőpiac szereplői 1. Piac 2. Munkaerőpiac 2.1 Munkaerő-kereslet

Részletesebben

A munkaviszony létrejötte és megszűnése

A munkaviszony létrejötte és megszűnése A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu

Részletesebben

Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult az az aktív korú személy,

Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult az az aktív korú személy, Foglalkoztatást helyettesítő támogatás Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult az az aktív korú személy akinek esetében a munkanélküli-járadék álláskeresési járadék álláskeresési segély vállalkozói

Részletesebben

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 15/1995. /V. 25./ sz. RENDELETE

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 15/1995. /V. 25./ sz. RENDELETE SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 15/1995. /V. 25./ sz. RENDELETE a bölcsődés-korú gyermeket nevelő családok szociális támogatásáról (Hatálytalan 2011. május 1-jétől, hatályon kívül helyezte a bölcsődés korú

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT KÖZÖS LEBONYOLÍTÁSÁRÓL

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT KÖZÖS LEBONYOLÍTÁSÁRÓL Iktatási szám:../2019. EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT KÖZÖS LEBONYOLÍTÁSÁRÓL amelyet egyrészről az a Miskolci Szakképzési Centrum Berzeviczy Gergely Szakgimnáziuma Székhely:

Részletesebben

A Munka Törvénykönyve változásai január 1-től

A Munka Törvénykönyve változásai január 1-től A Munka Törvénykönyve változásai 2018. január 1-től A Munka Törvénykönyve változásai 2018. január 1-től 1. 2. egyrészt az európai uniós joggal és a nemzetközi (ILO) egyezményekkel való összhang megteremtése

Részletesebben

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához-

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához- TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához- I. A gondozást végző személyre vonatkozó adatok Neve: Születési neve:. Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:. TAJ szám:..

Részletesebben

Iromány száma: T/6191. Benyújtás dátuma: :51. Parlex azonosító: 1JWX2C1V0001

Iromány száma: T/6191. Benyújtás dátuma: :51. Parlex azonosító: 1JWX2C1V0001 Iromány száma: T/6191. Benyújtás dátuma: 2019-05-21 18:51 Miniszterelnökség Parlex azonosító: 1JWX2C1V0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr.

Részletesebben

Nyugellátások és nyugdíjszerű ellátások

Nyugellátások és nyugdíjszerű ellátások illetve 80 %-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg (R. 1. 1. bekezdés). A 25. életév betöltése után is igényelhető,

Részletesebben

E-Munkajog. Tartalom. A hónap témái. Tisztelt Előfizetőnk! 2013. május XIV. évfolyam 5. szám. 1 A hónap témái. 6 Olvasói kérdések

E-Munkajog. Tartalom. A hónap témái. Tisztelt Előfizetőnk! 2013. május XIV. évfolyam 5. szám. 1 A hónap témái. 6 Olvasói kérdések E-Munkajog Szakmai folyóirat 2013. május XIV. évfolyam 5. szám In-house szeminárium! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról a munkajog elismert szakértőitől? Jelentkezzen

Részletesebben

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA Az aktív korúak ellátását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény szabályozza, a 33.. 37/G. -ig. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci

Részletesebben

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Sok esetben nem csak jogos gazdasági érdeke diktálja a munkáltatónak, hogy munkavállalói tiszta fejjel, alkoholos befolyásoltságtól

Részletesebben

Farkasné Gondos Krisztina Barabás Miklós Társadalombiztosítási és bérügyi kalauz 2018

Farkasné Gondos Krisztina Barabás Miklós Társadalombiztosítási és bérügyi kalauz 2018 Farkasné Gondos Krisztina Barabás Miklós Társadalombiztosítási és bérügyi kalauz 2018 Köszönet Táborossy Dr. Morvai Zsuzsannának értékes szakmai tanácsaiért és a könyv tartamával kapcsolatos nélkülözhetetlen

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

Nagytevel Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2014. (XII.1.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa támogatás helyi szabályairól

Nagytevel Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2014. (XII.1.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa támogatás helyi szabályairól Nagytevel Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2014. (XII.1.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa támogatás helyi szabályairól Nagytevel Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI Jogpolitikai elızmények: Széll Kálmán Terv Magyar Munka terv Jogdogmatikai okok: szabályozás rugalmassá tétele jogforrási rendszer átalakítása szociális biztonság

Részletesebben

Ugod Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2015. (X.25.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa támogatás helyi szabályairól

Ugod Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2015. (X.25.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa támogatás helyi szabályairól Ugod Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2015. (X.25.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa támogatás helyi szabályairól Ugod Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

A MAGYAR ÖNTÖZÉSI EGYESÜLET ÖNKÉNTES MUNKAVÉGZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYZATA

A MAGYAR ÖNTÖZÉSI EGYESÜLET ÖNKÉNTES MUNKAVÉGZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYZATA A MAGYAR ÖNTÖZÉSI EGYESÜLET ÖNKÉNTES MUNKAVÉGZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYZATA 2017 A Magyar Öntözési Egyesületet az Emberi Erőforrások Minisztériuma Esélyteremtési Főosztálya a közérdekű önkéntes tevékenység

Részletesebben

MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. 2015/2016. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV

MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. 2015/2016. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. KOLLOKVIUMI MINIMUMKÉRDÉSEK 2015/2016. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV II. félév 1. A munkajogi felelősség rendszere (előadásvázlat 1.) 2. A felróhatóság fogalma és szerepe a munkajogban

Részletesebben

KÉRELEM RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA

KÉRELEM RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA KÉRELEM RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA I. Személyi adatok Kérelmező személyi adatai: Házastárs / élettárs személyi adatai: Név: Születési név: Születési helye, ideje: Anyja neve: TAJ száma:

Részletesebben

Az Mt a alapján a munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg.

Az Mt a alapján a munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. Betegszabadság 2011: betegszabadság számítása és táppénz mértéke 2011-ben - Nettó BÉRKALKULÁTO Betegszabadság 2011: betegszabadság számítása és táppénz mértéke 2011-ben, betegszabadság kalkulátor. A betegszabadság

Részletesebben

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

JÖVEDELEMNYILATKOZAT JÖVEDELEMNYILATKOZAT A Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: (Leánykori név: 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: 4. Ha az ellátást

Részletesebben

1.2. A kérelmező családi állapota: egyedülálló, házastársával/élettársával él együtt.

1.2. A kérelmező családi állapota: egyedülálló, házastársával/élettársával él együtt. 3. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez A hivatal tölti ki! ÁTVETTEM Dátum: Aláírás: Melléklet: KÉRELEM aktív korúak ellátásának megállapítására 1. Személyi adatok 1.1. A kérelmező személyre

Részletesebben

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.)

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.) MUNKASZERZŐDÉS amely létrejött a... (cím:..., székhely:., cégjegyzékszám:, adószám:..) mint munkáltató és... (cím:..., szül. hely és idő:., anyja neve:., adóazonosító jele: tb. azonosító jele:..) mint

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:..... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

A munkavédelemről szóló törvény változásai

A munkavédelemről szóló törvény változásai A munkavédelemről szóló törvény változásai Munkavédelmi képviselő választása A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 2016. július 8. napjával hatályba lépett módosítása értelmében

Részletesebben

KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához

KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához I. Személyi adatok KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely,év,hó,nap:... Állampolgársága:.....

Részletesebben

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL 1. számú melléklet a 2/1968. (I. 24.) IM rendelethez NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL 1. Név Kérelmező házastársa, illetőleg eltartásáról gondoskodni köteles szülő (a családi kapcsolat megjelölésével) másik

Részletesebben

T/4448. számú törvényjavaslat

T/4448. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4448. számú törvényjavaslat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében

Részletesebben

KÉRELEM NYUGDÍJAS SZEMÉLYEK RÉSZÉRE HULLADÉKSZÁLLÍTÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJ ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSÁNAK A MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM NYUGDÍJAS SZEMÉLYEK RÉSZÉRE HULLADÉKSZÁLLÍTÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJ ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSÁNAK A MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról, valamint személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és szociális ellátásokról szóló 18/2013.

Részletesebben

AKTUÁLIS VÁLTOZÁSOK A MUNKAJOG TERÜLETÉN

AKTUÁLIS VÁLTOZÁSOK A MUNKAJOG TERÜLETÉN AKTUÁLIS VÁLTOZÁSOK A MUNKAJOG TERÜLETÉN ÚJ PTK SZERKEZETE 2013. évi V. törvény,nyolc könyv, 44%-a új, 33%-a módosításra került diszpozitivitás alapelve, imperatív szabályok 2013. évi CLXXVII. törvényt

Részletesebben

N Y I L A T K O Z A T

N Y I L A T K O Z A T N Y I L A T K O Z A T gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételéhez bölcsődei ellátás és óvodai nevelés esetén 1. Alulírott:... Születési neve:... Születési hely, idő:... Anyja neve:... Lakcíme:...,

Részletesebben

A MUNKAJOGI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG

A MUNKAJOGI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A MUNKAJOGI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A munkáltató kártérítési felelőssége A felelősség a legáltalánosabb értelemben: magatartás értékelése. Egymástól elválaszthatatlan funkciói a reparáció és a prevenció.

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT KÖZÖS LEBONYOLÍTÁSÁRÓL

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT KÖZÖS LEBONYOLÍTÁSÁRÓL EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT KÖZÖS LEBONYOLÍTÁSÁRÓL Amelyet egyrészről a NYME Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium 9400 Sopron, Szent György u.9 képviselő: Dr.

Részletesebben

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Eljárás megindító

Részletesebben

Kúria. Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium KÚRIAI DÖNTÉSEK EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI TÉMAKÖRBEN

Kúria. Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium KÚRIAI DÖNTÉSEK EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI TÉMAKÖRBEN Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium KÚRIAI DÖNTÉSEK EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI TÉMAKÖRBEN Előadó: Dr. Tálné dr. Molnár Erika kollégiumvezető-helyettes, tanácselnök A EBH2010.2179 Az egyéni védőeszközök használatának

Részletesebben

Vezető tisztségviselő felelőssége. Csehi Zoltán

Vezető tisztségviselő felelőssége. Csehi Zoltán Vezető tisztségviselő felelőssége Csehi Zoltán 2014.5.13. 1 Vezető tisztségviselő felelőssége Nem csak társasági jogi kérdés! A kódex vonatkozó normáit együtt kell alkalmazni! Munkajogi szabályok! 2 2

Részletesebben

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás.

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Időskorúak járadékára jogosult az a személy, aki: a reá irányadó

Részletesebben

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL 1. számú melléklet a 2/1968. (I. 24.) IM rendelethez Kérjük, olvassa el figyelmesen az alábbi tájékoztatót! NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL Kérelmező házastársa, illetőleg eltartásáról gondoskodni köteles

Részletesebben

Speciális felelősségi alakzatok. Dr. Fazekas Judit egyetemi tanár tanév I. félév

Speciális felelősségi alakzatok. Dr. Fazekas Judit egyetemi tanár tanév I. félév Speciális felelősségi alakzatok Dr. Fazekas Judit egyetemi tanár 2016-17. tanév I. félév Speciális felelősségi alakzatok Fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség Ptk. 6:535. - 6:539. Felelősség

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

PÁLÓCZI HORVÁTH ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM MUNKÁBA JÁRÁS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSÉNEK SZABÁLYZATA

PÁLÓCZI HORVÁTH ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM MUNKÁBA JÁRÁS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSÉNEK SZABÁLYZATA PÁLÓCZI HORVÁTH ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM MUNKÁBA JÁRÁS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSÉNEK SZABÁLYZATA Érvényes: 2013. augusztus 1-től A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés szabályait

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Általános magatartási követelmények Az adott helyzetben általában elvárható magatartás ÚJ! Jóhiszeműség és tisztesség

Részletesebben

2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről (kivonat)

2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről (kivonat) 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről (kivonat) 1. Ki lehet önkéntes? (4. ) - aki a 10. életévét betöltötte 2. Milyen tevékenységet láthat el önkéntes? (4. ) - amelyre vonatkozóan

Részletesebben

Kérelem közlekedési kedvezmények iránti

Kérelem közlekedési kedvezmények iránti Felsőpáhok Községi Önkormányzat Jegyzőjének Benyújtási határidő: április 30-ig Felsőpáhok Szent I.u.67. Kérelem közlekedési kedvezmények iránti Alulírott kérem, hogy a mozgáskorlátozott személyek közlekedési

Részletesebben

BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK SZABÁLYZATA

BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK SZABÁLYZATA BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK SZABÁLYZATA Cím: Fővárosi Önkormányzat Vázsonyi Vilmos Idősek Otthona Adószám: 15492526-1-42 Törzsszám: 492 522 BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK SZABÁLYZATA Hatályos: 2017. január 01-től

Részletesebben

B/20 A KIMENTŐ FELELŐSSÉGI RENDSZER KIMENTŐ OKOK A SZERZŐDÉSEN KÍVÜLI FELELŐSSÉG KÖRÉBEN

B/20 A KIMENTŐ FELELŐSSÉGI RENDSZER KIMENTŐ OKOK A SZERZŐDÉSEN KÍVÜLI FELELŐSSÉG KÖRÉBEN KIMENTŐ FELELŐSSÉGI RENDSZER A felelősség beálltához a károsultnak (felperes) kell bizonyítania: a kárt (ideértve általában annak mértékét is - kivéve általános kártérítés 359. ), a károkozó magatartását,

Részletesebben

KÉRELEM települési gyógyszertámogatás megállapítására

KÉRELEM települési gyógyszertámogatás megállapítására SZENTLŐRINCI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZOCIÁLIS IRODA 7940 Szentlőrinc, Templom tér 8. Tel.: 73/570-009 Fax.: 73/371-125 Ügyfélfogadás: hétfő, szerda 8.00-16.00, péntek 8.00-12.00 KÉRELEM települési

Részletesebben

KÉRELEM A SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK SZEMÉLYGÉPKOCSI SZERZÉSI TÁMOGATÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM A SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK SZEMÉLYGÉPKOCSI SZERZÉSI TÁMOGATÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ Kazár Rákóczibánya - Vizslás Községek Körjegyzősége 3127 Kazár, Tanács út 1. Tel/fax: 32/341-333 KÉRELEM A SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK SZEMÉLYGÉPKOCSI SZERZÉSI TÁMOGATÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ Kérem,

Részletesebben