HDL nyelvek: VHDL. Fehér Béla Szántó Péter, Lazányi János, Raikovich Tamás BME MIT FPGA laboratórium
|
|
- Alexandra Jónás
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK HDL nyelvek: VHDL Fehér Béla Szántó Péter, Lazányi János, Raikovich Tamás BME MIT atórium
2 Strukturális elemek Entity: interfész megadás Architecture: viselkedés, funkcionalitás leírása Configuration: Architecture/Entity választás Package: függvények, típus deklarációk Library: lefordított VHDL objektumok gyűjteménye
3 Entity Interfész megadás a modul és a külvilág között entity hadder is port ( a, b: in std_logic; s, co: out std_logic ); end hadder;
4 Port típusok in Bemenet, csak olvasható out Kimenet, csak írható (!) buffer Kimenet, de olvasható, csak egy meghajtó jel inout Kétirányú port
5 Architecture A terv implementációt tartalmazó blokk Egy Entity tartalmazhat több Architecture-t Entity portok elérhetők az összes Architecture-ből Párhuzamosan végrehajtott utasításokat tartalmaz entity hadder is port ( a, b: in std_logic; ); end hadder; architecture rtl of hadder is... end rtl;
6 Strukturális leírás A VHDL támogatja a hierarchikus leírást, azaz a komponensek példányosítását Komponens deklaráció Példányosítás (egyedi névvel) Port hozzárendelés név szerint sorrend szerint
7 Komponens deklaráció Példányosítani kívánt komponensek deklarációja architecture rtl of adder is component hadder port ( a, b: in std_logic; s, co: out std_logic ); end component;
8 Példányosítás (1) port(a, b, ci : in std_logic; so, co : out std_logic); architecture struct of adder is --komponens deklaráció signal c0, c1, s0 : std_logic; hadder_0: hadder port map(a, b, s0, c0); hader_1: hadder port map(s0, c0, so, c1); or_0: or2 port map(c0, c1, co);
9 Példányosítás (2) port(a, b, ci : in std_logic; so, co : out std_logic); architecture struct of adder is --komponens deklaráció signal c0, c1, s0 : std_logic; hadder_0: hadder port map(a=>a, b=>b, s=>s0, co=>c0); hader_1: hadder port map(a=>s0, b=>c0, s=>so, co=>c1); or_0: or2 port map(a=>c0, b=>c1, o=>co);
10 Példányosítás (3) port(a, b, ci : in std_logic; so, co : out std_logic); architecture struct of adder is -- NINCS komponens deklaráció!!! signal c0, c1, s0 : std_logic; hadder_0: entity work.hadder(rtl) port map(a=>a, b=>b, s=>s0, co=>c0); hader_1: entity work.hadder(rtl) port map(a=>s0, b=>c0, s=>so, co=>c1); or_0: entity work.or2(rtl) port map(a=>c0, b=>c1, o=>co);
11 Package Package tartalmazhat: konstans deklarációk típus deklarációk komponensek szubrutinok Felhasználás Entity-ben: package USER_PACK is end USER_PACK; use work.user_pack.all;
12 Package példa library IEEE; use IEEE.STD_LOGIC_1164.all; package USER_PACK is function MIN (a: integer; b: integer) return integer; end USER_PACK; package body USER_PACK is function MIN( a: integer; b: integer) return integer is if (a<b) then return a; else return b; end if; end MIN; end USER_PACK;
13 Library Minden lefordított objektum Library-be kerül package, entity, architecture, configuration Saját objektumok: work library Standard library-k Felhasználás: library IEEE; use IEEE.std_logic_1164.all;
14 Megjegyzések, konstansok Megjegyzések -- egy soros Nincs több soros Konstansok 1 bites: 0, 1 Vektor Bináris: Hexadecimális: x AB (a konstans és a változó szélessége ugyanaz!!) CONV_STD_LOGIC_VECTOR(konstans, bitszám)
15 Adattípusok Standard adattípusok boolean (true, false) bit (0, 1) integer (platform függő, min. 32 bit) real (lebegőpontos, nem szintetizálható) time Library-kben előre definiált adattípusok szintézisre: std_logic_1164 Saját adattípusok
16 Bit, integer Bit típus (csak 0, 1) signal sb : bit; signal sbv : bit_vector(3 downto 0); sb <= 0 ; sbv <= 0000 ; v. sbv <= x A ; Integer signal si : integer range 0 to 15; si <= 2; Szintézis után ugyanaz (lehet) az eredmény
17 Vektor változók Konkatenálás &: csak kifejezés jobb oldalán Csoportosítás (,,,): kifejezés mindkét oldalán Kiválasztás signal a2, b2, c2, d2: bit_vector(1 downto 0); signal a4, b4, c4: bit_vector(3 downto 0); a4 <= a2 & b2; (c2, d2) <= 0101 ; d2 <= b4(2 downto 1); c4 <= (0=> 1, others=> 0 );
18 Time típus Mértékegység: fs, ps, ns, us, ms, sec, min, hr Szimulációhoz, modellezéshez használható végrehajtás késleltetése fizikai késleltetések modellezése Szorozható és osztható (eredmény: time ): integer real
19 Time példa constant PERIOD : time := 5 ns; process wait for PERIOD; wait for 2*PERIOD; wait for 3.5*PERIOD; end process; CLK <= not CLK after PERIOD/2;
20 IEEE std_logic std_ulogic, std_ulogic_vector, std_logic, std_logic_vector értékek: ` U `, nem inicializált ` X `, ismeretlen ` 0 `, ` 1 `, ` Z `, nagy impedanciás ` W `, ismeretlen (gyenge meghajtás) ` L `, gyenge 0 ` H `, gyenge 1 ` - `, don`t care
21 std_logic/std_ulogic Resolved/Unresolved a <= 1 ; a <= b; Eredmény: std_logic: a = 1 std_ulogic: ERROR Elvileg, de szintézer függő! Szimuláció alapállapot: U (undefined) Ipari szabvány: std_logic
22 std_logic_arith (1) std_logic_arith package signed és unsigned datatípus signal a : signed(7 downto 0); NEM tud műveletet végezni std_logic_vector típuson c <= signed(a)*signed(b); std_logic_signed és std_logic_unsigned package std_logic_arith package kiterjesztése ugyanazokat a műveleteket ismeri, de std_logic típuson NEM használható egyszerre a kettő (egy file-ban) Történelmi hagyomány, NEM javasolt a használata Nem is igazán szabvány, IEEE megoldás hiányában a Synopsys kezdte el használni
23 std_logic_arith (2) library ieee; use ieee.std_logic_1164.all; use ieee.std_logic_arith.all; use ieee.std_logic_signed.all; entity mul is port ( op_a, op_b : in std_logic_vector(17 downto 0); res : out std_logic_vector(35 downto 0) ); end mul; architecture rtl of mul is res <= op_a * op_b; end mul;
24 IEEE.NUMERIC_STD (1) IEEE.NUMERIC_STD package signed és unsigned datatípus signal a : signed(7 downto 0); signal a : unsigned(7 downto 0); Operátorok Aritmetikai, logikai, shift RESIZE Típus konverziót meg kell adni std_logic_vector( signal név ): signed/unsigned std signed( signal név ): std signed 1 bit átadása st_logic-nak működik
25 IEEE.NUMERIC_STD (2) library IEEE; use IEEE.STD_LOGIC_1164.ALL; use IEEE.NUMERIC_STD.ALL; entity mul is port ( op_a, op_b : in std_logic_vector(17 downto 0); res : out std_logic_vector(35 downto 0) ); end mul; architecture rtl of mul is signal res_s: signed(35 downto 0); res_s <= signed(op_a) * signed(op_b); res <= std_logic_vector(res_s); end mul;
26 Tömbök Előre definiált méretű type array0 is array (15 downto 0) of std_logic_vector(7 downto 0); signal m : array0; Deklarációkor állítható méret type array0 is array (natural range <>) of std_logic_vector(7 downto 0); signal m : array0(15 downto 0); Index típus lehet bármi, de tipikusan csak az integer szintetizálható
27 Record ~struktúra létrehozása type date_r is record year : std_logic_vector(15 downto 0); month : std_logic_vector( 3 downto 0); day : std_logic_vector( 4 downto 0); end record; signal date0, date1, date2 : date_r; date0 <= (x 0000, 0000, ); date1.year <= x 0000 ; date2 <= date1; record eleme lehet record
28 Egyedi típusok Tipikusan állapotgépekhez jobban olvasható kód limitált értékkészlet type STATE_TYPE is (RED, GREEN, BLUE); Értékadáskor, vizsgálatkor csak a definiált értékek használhatók Szintézerek tipikusan automatikus leképzést (definíció - bitminta) valósítanak meg De rögzíthető
29 Logikai operátorok Prioritás: not; and, or, nand, xor, xnor Vektor változókon bitenként hajtódnak végre Minden operandusnak ugyanolyan típusúnak és méretűnek kell lennie
30 Relációs operátorok <; <=; =; /=; >=; > Minden standard adattípusra definiált std_logic_vector std_logic_arith std_logic_signed/std_logic_unsigned package Előjeles változók!
31 Aritmetikai operátorok +; -; *; **; /; mod; abs; rem Előre definiált integer változókra std_logic_vector std_logic_arith std_logic_signed/std_logic_unsigned package NEM mindegyik szintetizálható tipikusan: +, -, *
32 Shift operátorok sll, srr logikai shiftelés sla, sra aritmetikai shiftelés az utolsó bit shiftelődik be általában megkötésekkel szintetizálható rol, ror rotálás a kieső bit shiftelődik be általában megkötésekkel szintetizálható
33 Konkurrens utasítások Architecture-ön belüli egyszerű értékadások Egymással és a process-ekkel párhuzamos kiértékelés Signal típusú változónak adhatnak értéket A kifejezés bal oldala azonnal kiértékelődik ha a jobb oldali változók megváltoznak
34 When Feltételes értékadás ÉRTÉK: konstans vagy signal When Else: ~IF - ELSE szerkezet CÉL <= ÉRTÉK_0 when FELTÉTEL_0 else ÉRTÉK_1 when FELTÉTEL_1 else ÉRTÉK_N; With When: ~CASE szerkezet with VÁLTOZÓ select CÉL <= ÉRTÉK_0 when KONSTANS_0, ÉRTÉK_1 when KONSTANS_1 KONSTANS_2, ÉRTÉK_N when others;
35 When (példa) res <= 001 when (din=1) else 010 when (din=2) else 011 when (din=4) else 100 when (din=8) else 000 ; with din select res <= 001 when 1, res <= 010 when 2, res <= 011 when 4, res <= 100 when 8, res <= 000 when others;
36 Process Architecture-ön belül használható A process-ek egymással (és a process-en kívüli értékadásokkal) párhuzamosan hajtódnak végre A végrehajtást triggereli érzékenységi lista wait szerkezet Írható változók: signal variable (lokális változó) (shared variable)
37 Process Érzékenységi lista: a process végrehajtása ennek teljesülésekor történik szintérzékeny, élérzékeny process(a,b) c <= a or b; end process; process(clk) if (clk event and clk= 1 ) then c <= a or b; end if; end process; process(clk) if rising_edge(clk) then c <= a or b; end if; end process;
38 Szekvenciális kifejezések If szerkezet (csak process-ben) if FELTÉTEL then elsif FELTÉTEL then else end if; Case szerkezet (csak process-ben) case KIFEJEZÉS is when ÉRTÉK_0 => when ÉRTÉK_1 => when others => end case;
39 For ciklus (1) Ciklus változó implicit deklarálva Ciklusok száma fix Szekvenciális végrehajtás, szintetizálható könnyű (túl) komplex logikát leírni!! Gondolkozz HW fejjel!! Pl.: 2:4 dekóder process(a) b <= 0000 ; for I in 0 to 3 loop if (a=i) then b(i) <= 1 ; end if; end loop; end process;
40 For ciklus (2) Hexa decimális átalakítás Osztás, modulo képzés nem szintetizálható dec_10 <= hex_num/10; dec_1 <= hex_num mod 10; Kis változószélességre: ROM, VHDL kóddal számolva process(hex_num) variable dec_v : std_logic_vector(3 downto 0); dec_v := (others=>'0'); for I in 1 to 15 loop if (hex_num = I) then dec_v := CONV_STD_LOGIC_VECTOR((I/10), 4); end if; dec_1 <= dec_v; end loop; end process;
41 While ciklus Feltételtől függő számú ciklus végrehajtás feltétel függhet változótól Tipikusan NEM szintetizálható Szimulációban hasznos while FELTÉTEL loop end loop;
42 Wait Wait felfüggeszti a process végrehajtását a feltétel teljesüléséig NEM használható érzékenységi listával együtt Feltétel: adott ideig (szimuláció) jel értékétől függően process(clk) if (clk event and clk= 1 ) then Q <= D; end if; end prcess; process Q <= D; wait until clk= 1 ; end process;
43 Variable Process-en belül lokális (kivéve shared) Azonnali értékadás (signal: a process lefutása után ) Értéke átadható signal-nak Értékét tartja a következő process futásig Pl.: túlcsordulás detekció: process(clk) variable ovl : std_logic; ovl := not accu(34); for IB in 35 to 46 loop ovl := ovl or not accu(ib); end loop; ovl := ovl and accu(47); accu_ovl_n <= ovl; end process;
44 Variable signal (1) process(clk) if rising_edge(clk) then d <= a + b; e <= d + c; end if; end process;
45 Variable signal (2) process(clk) variable d : std_logic_vector(7 downto 0); if rising_edge(clk) then d := a + b; e <= d + c; end if; end process;
46 Variable signal (3) process(clk) variable d : std_logic_vector(7 downto 0); if rising_edge(clk) then f <= d; d := a + b; -- ÉRTKADÁS SORREND!!! e <= d + c; end if; end process;
47 Paraméterezhető modulok (1) Entity deklaráció entity adder generic( DWIDTH : integer ); port( a, b : in std_logic_vector(dwidth-1 downto 0); c : out std_logic_vector(dwidth downto 0) ); end adder; architecture rtl of adder is c <= ( 0 & a) + ( 0 & b); end rtl;
48 Paraméterezhető modulok (2) Példányosítás adder_16: entity work.adder(rtl) generic map( DWIDTH => 16 ) port map( a => in_data0, b => in_data1, c => out_data0 );
49 Generate Architecture-en belül Struktúra ismétlése, tartalmazhat: Konkurrens értékadás Process Példányosítás
50 Generate példa Pl.: cím dekóder signal cs_int : std_logic_vector(15 downto 0); GEN_CS_INT: for ICS in 0 to 15 generate cs_int(ics) <= 1 when (cs= 1 and addr=ics) else 0 ; end generate; Eredmény: 16 db komparátor + 16 db ÉS kapu
51 Process Flip Flop Flip Flop: élérzékeny D tároló process (clk) if (clk event and clk= 1 ) then c <= a and b; end if; end process; process (clk) if rising_edge(clk) then c <= a and b; end if; clk a b D[0] Q[0] c end process;
52 Process Flip Flop Szinkron reset process(clk) if (clk event and clk= 1 ) then if (rst= 1 ) c <= 0 ; else c <= a and b; end if; end if; end process; Aszinkron reset process(clk, rst) if (rst= 1 ) c <= 1 ; elsif (clk event and clk= 1 ) then c <= a and b; end if; end process; clk a b D[0] R Q[0] c rst
53 Process Flip Flop Xilinx FPGA-kban a FF egy CLK bemenettel, két alaphelyzet beállító jellel és egy CE órajel engedélyező bemenettel rendelkezik. Szinkron vezérlés: Minden jel kiértékelése szinkron, ebben az esetben érvényesítés az órajel aktív élénél process(clk) if (clk event and clk= 1 ) then if (rst= 1 ) then c <= 0 ; elsif (set= 1 ) then c <= 1 ; else c <= a and b; end if; end process; clk set a b rst S D[0] Q[0] R c
54 Process Flip Flop Xilinx FPGA-kban a FF egy CLK bemenettel, két alaphelyzet beállító jellel és egy CE órajel engedélyező bemenettel rendelkezik. Aszinkron vezérlés: A vezérlőjelek változása azonnal érvényre jut, prioritás a felírás sorrendjében process(clk, rst, set) if (rst= 1 ) then c <= 0 ; elsif (set= 1 ) then c <= 1 ; elsif (clk event and clk= 1 ) then c <= a and b; end if; end process; clk set a b rst S D[0] Q[0] R c
55 Process kombinációs logikához Szemléletesen: A process eseményvezérelt A bemenőjelek bármely változása ilyen esemény Ennek hatására az eljárás lefut, a kimenet kiértékelődik process (a, b) c <= a and b; end process; a b c
56 Process latch Latch tároló természetesen szándékosan is generálható: Az engedélyező gate bemenet magas értéke mellett a tároló transzparens, míg a gate bemenet alacsony értéke mellett zárt, tartja értékét. process (g, a, b) if (g= 1 ) then c <= a and b; end if; end process; a b g D[0] C lat c Q[0] c
57 Process latch hiba A tipikus véletlen Latch Nem teljes if vagy case szerkezet Szintézer általában figyelmeztet process(sel,in0, in1, in2) case sel is when 00 => r <= in0; when 01 => r <= in1; when 10 => r <= in2; end case; end process; process(sel,in0, in1, in2) if (sel=0) then r <= in0; elsif (sel=1) then r <= in1; elsif (sel=2) then r <= in2; end if; end process;
58 Konkurrens értékadás latch hiba r <= in0 when (sel=0) else in1 when (sel=1) else in2 when (sel=2); with sel select r <= in0 when 0, r <= in1 when 1, r <= in2 when 2;
59 Process helyes Helyes kód process(sel,in0, in1, in2) case sel is when 00 => r <= in0; when 01 => r <= in1; when 10 => r <= in2; when others => r <= X ; end case; end process; process(sel,in0, in1, in2) if (sel=0) then r <= in0; elsif (sel=1) then r <= in1; else r <= in2; end if; end process;
60 Strukturális leírás Hierarchia felépítése: modulok összekapcsolása signal xor0 : std_logic; xor_inst0 entity work.xor_m(rtl) port map(i0=>in0, i1=>in1, o=>xor0); xor_inst1 entity work.xor_m(rtl) port map(i0=>xor0, i1=>in2, o=>r); in0 in1 xor_m i0 i1 o xor_inst0 xor_m i0 i1 o xor_inst1 r in2
61 Strukturális leírás - generate Hierarchia felépítése: modulok összekapcsolása in_bus0(0) <= in0; in_bus1 <= in2 & in1; GEN_INST: for I in 0 to 1 generate xor_inst entity work.xor_m(rtl) port map(i0=>in_bus0(i), i1=>in_bus1(i), o=>in_bus0(i+1)); end generate; r <= in_bus0(2); in0 in1 xor_m i0 i1 o xor_inst0 xor_m i0 i1 o xor_inst1 r in2
62 Példa MUX (1.) Különböző leírási stílusok a 2:1 multiplexerre process(sel,in0, in1) case sel is when 0 => r <= in0; when 1 => r <= in1; end case; end process; process(sel,in0, in1) if (sel=1) then r <= in1; else r <= in0; end if; end process; in_b <= in1 & in0; r <= in_b(conv_integer(sel)); r <= in1 when (sel= 1 ) else in0;
63 Példa MUX (2.) 4:1 multiplexer in0 [1] 0 in2 1 process(sel, in0, in1, in2, in3) case sel is when 00 => r <= in0; when 01 => r <= in1; when 10 => r <= in2; when 11 => r <= in3; end case; end process; sel[1:0] in1 [1] 0 1 I0 I1 O r [0] S in3
64 Példa 1 bites összeadó xor_0: entity work.xor3_m(rtl) port map (i0=>a, i1=>b, i2=>cin, o=>s); and_0: entity work.and2_m(rtl) port map (i0=>a, i1=>b, o=>a0); and_1: entity work.and2_m(rtl) port map (i0=>a, i1=>cin, o=>a1); and_2: entity work.and2_m(rtl) port map (i0=>b, i1=>cin, o=>a2); or_0: entity work.or3_m(rtl) port map (i0=>a0, i1=>a1, i2=>a2, o=>cout); s <= a xor b xor cin; cout <= (a and b) or (a and cin) or (b and cin); signal dbus : std_logic_vector(1 downto 0); dbus <= a + b + cin; s <= dbus(0); cout <= dbus(1);
65 Példa 4 bites összeadó signal cout : std_logic_vector(3 downto 0); add0: entity work.add1_full(rtl) port map (a=>a(0), b=>b(0), cin=> 0, cout=>cout(0), s=>s(0)); add1: entity work.add1_full(rtl) port map (a=>a(1), b=>b(1), cin=>cout(0), cout=>cout(1), s=>s(1)); add2: entity work.add1_full(rtl) port map (a=>a(2), b=>b(2), cin=>cout(1), cout=>cout(2), s=>s(2)); add3: entity work.add1_full(rtl) port map (a=>a(3), b=>b(3), cin=>cout(2), cout=>s(4), s=>s(3)); a,b : in std_logic_vector(3 downto 0); s : out std_logic_vector(4 downto 0); s <= ( 0 & a) + ( 0 & b);
66 Példa 4 bites összeadó, logikai op.
67 Példa 4 bites összeadó, + operátor
68 Példa 4 bites összeadó, + IBUF IBUF [3] I O b_ibuf[3] IBUF [3] [3] [3] LUT2_6 XORCY [3] OBUF [4] I O s_obuf[4] [4] [4:0] s[4:0] IBUF [2] I O b_ibuf[2] IBUF [2] [3] I O a_ibuf[3] LUT2_6 [3] s_axb_3 MUXCY_L s_s_3 MUXCY S OBUF [3] I O s_obuf[3] [3] [1] I b_ibuf[1] O [1] [2] I a_ibuf[2] O [2] [2] [2] s_axb_2 S [2] DI LO [3] DI CI O [4] [2] I OBUF O [2] b[3:0] [3:0] IBUF [0] I O b_ibuf[0] [0] IBUF [1] I O a_ibuf[1] [1] [1] [1] LUT2_6 s_axb_1 [1] DI MUXCY_L S LO CI s_cry_2 s_cry_3 XORCY [2] s_obuf[2] OBUF [1] I O [1] a[3:0] [3:0] IBUF [0] I O a_ibuf[0] [0] [0] [0] LUT2_6 s_axb_0 [0] [0] S [0] DI MUXCY_L LO CI s_cry_1 s_s_2 XORCY [1] s_obuf[1] OBUF [0] I O [0] 0 CI s_cry_0 s_s_1 s_obuf[0]
69 Példa: Shift regiszter 16 bites shift regiszter, A LUT4 SRL16 soros shiftregiszter kihasználására clk, sh, din: in std_logic; dout: out std_logic; signal shr: std_logic_vector(15 downto 0); process (clk) if (clk event and clk= 1 ) then if (sh= 1 ) then shr <= shr(14 downto 0) & din; end if; end if; dout <= shr(15);
70 Példa: Számláló Számláló minta leírás Szinkron, 8 bites Szinkron RESET Tölthető Engedélyezhető fel/le számláló Megj: A CE nagyobb prioritású, mint a töltés, ez nem tipikus clk, rst, ce, load, dir : in std_logic; din: in std_logic_vector(7 downto 0), dout: out std_logic_vector(7 downto 0); signal cntr_reg : std_logic_vector(7 downto 0); process (clk) if (clk event and clk= 1 ) then if (rst= 1 ) then cntr_reg <= (others=> 0 ); elsif (ce= 1 ) if (load= 1 ) then cntr_reg <= din; elsif (dir= 1 ) then cntr_reg <= cntr_reg 1; else cntr_reg <= cntr_reg + 1; end if; end if; end if; end process; dout <= cntr_reg;
71 FPGA primitívek Minden FPGA erőforrás közvetlenül is beépíthető CLB LUT 16x1 bit ROM, RAM LUT 16x1 bit shift regiszter MUXFi, MUXCY, XORCY Flip-flop primitívek BlokkRAM bit dual port memória + paritás Paraméterezhető adatszélesség Hardver szorzó (aszinkron, szinkron)
72 ROM (aszinkron!) LUT ROM process (addr) case (addr) is when 0000 => dout <= ÉRTÉK_0; when 0001 => dout <= ÉRTÉK_1; when 1111 => dout <= ÉRTÉK_15; end case; end process; Xilinx primitívek ROM16X1, ROM32x1,..
73 LUT RAM RAM: szinkron írás, aszinkron olvasás type ram_array is array (15 downto 0) of std_logic; signal memory : ram_array; process (clk) if (clk event and clk= 1 ) then if (we= 1 ) then memory(conv_integer(addr)) <= din; end if; end if; end process; dout <= memory(conv_integer(addr)); Xilinx primitívek Single port: RAM16X1S,.. Dual port: RAM16X1D,
74 Olvasás: aszinkron LUT RAM időzítés Számlálóval generált címzés CÍM Írás: szinkron ADAT D0 D1 D2 D3 D4 D5 D6 Írás történik a bejelölt órajel felfutó éleknél CÍM ADAT D0 D1 D2 D3 D4 D5 D6 WE
75 LUT shift regiszter Shift regiszter signal srl : std_logic_vector(15 downto 0); process (clk) if (clk event and clk= 1 ) then if (en= 1 ) then srl <= srl(14 downto 0) & din; end if; end if; end process; dout <= srl(conv_integer(addr)); NINCS reset bemenet Xilinx primitívek: SRLC16, SRLC16E
76 Shift regiszter tömb Maximum 16 mély 8 bit széles késleltető regiszter type srl_ar is array (15 downto 0) of std_logic_vector(7 downto 0); signal srl : srl_ar; process (clk) if (clk event and clk= 1 ) then if (en= 1 ) then srl(0) <= din; for IW in 1 to 15 loop srl(iw) <= srl(iw-1); end loop; end if; end if; end process; dout <= srl(conv_integer(addr));
77 BlockRAM Szinkron, dual port memória Méret: (paritás) Adatszélesség: 1, 2, 4, 9, 18, 36 bit Portok: CLK, WE, EN, SSR (órajel, írás engedélyezés, engedélyezés, reset) ADDR, DI, DO (cím, adat be-, kimenet) Minden bemenet mintavételezett Kimenet az órajel felfutó élt követően kb. 2-3 ns Xilinx primitívek Single port: RAMB16_S1 RAMB16_S36 Dual port: RAMB16_S1_S1 RAMB16_S36_S36
78 Olvasás: szinkron BlockRAM időzítés Számlálóval generált címzés CÍM Írás: szinkron ADAT D0 D1 D2 D3 D4 D5 D6 Írás történik a bejelölt órajel felfutó éleknél CÍM ADAT D0 D1 D2 D3 D4 D5 D6 WE
79 Írás-olvasás ütközés Írás alatt a BlockRAM adatkimenete (írási port) Nem változik (NO_ CHANGE) A régi adat kerül a kimenetre (READ_FIRST) Az éppen beírt adat kerül a kimenetre (WRITE_FIRST) Dual-port konfiguráció esetében ha a két port címe megegyezik, és az egyiken írás történik, a másik adatkimenete érvénytelen (kivéve READ_FIRST mód) Mindkét porton azonos címre történő írás érvénytelenné teszi a beírt adatot
80 SP BlockRAM Read First type MT is array (511 downto 0) of std_logic_vector(35 downto 0); signal mem : MT; process (clk) if (clk'event and clk='1') then if (ce='1') then if (we='1') then memory(conv_integer(addr)) <= din; end if; if (rst='1') then dout <= (others=>'0'); else dout <= memory(conv_integer(addr)); end if; end if; end if; end process;
81 SP BlockRAM Write First type MT is array (511 downto 0) of std_logic_vector(35 downto 0); signal mem : MT; process (clk) if (clk'event and clk='1') then if (ce='1') then if (we='1') then memory(conv_integer(addr)) <= din; end if; if (rst='1') then dout <= (others=>'0'); elsif (we= 1 ) then dout <= din; else dout <= memory(conv_integer(addr)); end if; end if; end if; end process;
82 Azonos órajelek True Dual-port memória Egy process, általában szintetizálható A két port különböző órajelről jár két process-ben kell ugyanazt a (memóriát reprezentáló) változót írni Szintézer függő az implementáció signal típusú változó shared variable típus
83 Attribútumok Szintézer direktívák Attributum készlet szintézer függő Signal/variable, példány, entity, entity test is port( ); attribute opt_mode: string; attribute opt_mode of test: entity is "area"; end test; architecture rtl of test is attribute max_fanout : string; signal res : std_logic_vector(7 downto 0); attribute max_fanout of res : signal is 50 ; end rtl;
84 FSM_EXTRACT Attribútumok (1.) attribute FSM_EXTRACT : string; attribute FSM_EXTRACT of state: signal is TRUE ; FSM_STYLE attribute FSM_STYLE : string; attribute FSM_STYLE of state: signal is lut ; -- LUT, BRAM FSM_ENCODING attribute FSM_ENCODING : string; attribute FSM_ENCODING of state: signal is one-hot ; -- auto, one-hot, compact, sequential, gray, johnson, user type state_type is (IDLE, CFG_RAM_RD, PREPARE, REQ, TRANSFER, SLAVE_TERM, CFG_RAM_WR); signal state : state_type; attribute fsm_encoding : string; attribute fsm_encoding of state : signal is "user"; attribute enum_encoding : string; attribute enum_encoding of state_type : type is " ";
85 Attribútumok (2.) REGISTER_DUPLICATION attribute REGISTER_DUPLICATION : string; attribute REGISTER_DUPLICATION of test: entity is yes ; EQUIVALENT_REGISTER_REMOVAL attribute EQUIVALENT_REGISTER_REMOVAL : string; attribute EQUIVALENT_REGISTER_REMOVAL of test: entity is yes ; REGISTER_BALANCING attribute REGISTER_BALANCING : string; attribute REGISTER_BALANCING of test: entity is yes ; -- signal/entity; yes, no, forward, backward attribute MOVE_FIRST_STAGE : string; attribute MOVE_FIRST_STAGE of test: entity is yes ; attribute MOVE_LAST_STAGE : string; attribute MOVE_LAST_STAGE of test: entity is yes ;
86 Attribútumok (3.) USE_CLOCK_ENABLE attribute USE_CLOCK_ENABLE : string; attribute USE_CLOCK_ENABLE of data: signal is yes ; -- signal, entity, component, instance; auto, yes, no USE_SYNC_RESET attribute USE_SYNC_RESET : string; attribute USE_SYNC_RESET of test: entity is yes ; USE_SYNC_SET attribute USE_SYNC_SET : string; attribute USE_SYNC_SET of test: entity is yes ; Megj: setup time-ok: D: 0,27; CE: 0,47; RST: 0,78
87 Attribútumok (4.) MAX_FANOUT attribute MAX_FANOUT : string; attribute MAX_FANOUT of data: signal is 5 ; -- signal, entity; integer KEEP attribute KEEP : string; attribute KEEP of data: signal is TRUE ; IOB attribute IOB : string; attribute IOB of test: label is TRUE ; -- component, entity, label; auto, true, false
88 Attribútumok (5.) ROM_STYLE attribute ROM_STYLE : string; attribute ROM_STYLE of mem: signal is distributed ; -- signal, entity; auto, block, distributed --!! ROM_EXTRACT RAM_STYLE attribute RAM_STYLE : string; attribute RAM_STYLE of data: signal is block ; -- signal, entity; auto, block, distributed --!! RAM_EXTRACT
89 Attribútumok (6.) USE_CARRY_CHAIN attribute USE_CARRY_CHAIN : string; attribute USE_CARRY_CHAIN of add: signal is no OPT_MODE attribute OPT_MODE : string; attribute OPT_MODE of test: entity is area ; -- entity; area, speed Példa: PORTOK ); attribute opt_mode: string; attribute opt_mode of test: entity is "area"; end test;
90 RLOC attribute u_set : string; attribute u_set of XORCY_L_DW: label is ("SET" & str(num, 10)); attribute u_set of REG_OUT_DW: label is ("SET" & str(num, 10)); attribute rloc: string; attribute rloc of XORCY_L_DW : label is "X0Y0"; attribute rloc of REG_OUT_DW : label is "X0Y0"; muxcy_out(0) <= '0'; GEN_MUXCY: for I in 0 to DW generate mux_sel(i) <= (not op_a(i)) xor op_b(i); -- op_a!= op_b MUXCY_L_i : MUXCY_L port map ( LO => muxcy_out(i+1), CI => muxcy_out(i), DI => op_a(i), S => mux_sel(i) ); end generate; XORCY_L_DW: XORCY_L port map ( LO => sub_res(dw), CI => muxcy_out(dw+1), LI => mux_sel(dw) ); REG_OUT_DW: FDCE port map ( Q => res(dw), C => clk, CE => en, CLR => '0', D => sub_res(dw) );
91 Időzítések (UCF) Csoportok INST *cpu_if* TNM=FFS TNM_CPU_REGS; INST *filter* TNM=FFS TNM_FILTER_REGS; -- FFS, RAMS, LATCHES, CPUS, MULTS Explicit TIMESPEC "TS_FALSE1" = FROM "TNM_CPUREGS" TO TNM_FILTER_REGS 10 ns; False Path TIMESPEC "TS_FALSE1" = FROM "TNM_CPUREGS" TO TNM_FILTER_REGS TIG; Clock-domain NET "clk1" TNM_NET = "clk1"; NET "clk2" TNM_NET = "clk2"; TIMESPEC TS_clk1_to_clk2 = FROM clk1 TO clk2 10 ns;
92 Elhelyezés Csoport AREA_GROUP "AGROUP1" RANGE = SLICE_X6Y11:SLICE_X9Y6 ; GROUP: CLOSED, OPEN PLACE: CLOSED, OPEN Elemek hozzárendelése INST "RAM_CCNT" AREA_GROUP = "AGROUP1";
93 Összefoglalás Az FPGA erőforrások használata a HDL nyelvekből különböző módokon is elérhető Érdemes a magasabb szintű leírást használni Kevesebb munka, tömör leírás Egyértelmű tervezői szándék specifikáció Eszköz független leírás, könnyebben migrálható más eszközökre A speciális funkciók, egyedi beállítások szükségessé tehetik az alacsonyszintű technológiai primitívek használatát
HDL nyelvek: VHDL. Fehér Béla Szántó Péter, Lazányi János, Raikovich Tamás BME MIT FPGA laboratórium
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK HDL nyelvek: VHDL Fehér Béla Szántó Péter, Lazányi János, Raikovich Tamás
Constraint-ek. Fehér Béla Szántó Péter, Lazányi János, Raikovich Tamás BME MIT FPGA laboratórium
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Constraint-ek Fehér Béla Szántó Péter, Lazányi János, Raikovich Tamás
Attribútumok, constraint-ek
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Attribútumok, constraint-ek Fehér Béla Szántó Péter, Lazányi János, Raikovich
VHDL szimuláció. Tervezés. Labor II. Dr. Hidvégi Timót
VHDL szimuláció Labor II. Dr. Hidvégi Timót Tervezés 1 Lefoglalt szavak abs access after alias all and architecture array assert attribute block body buffer bus case component configuration constant disconnect
Szintézis attributumok és constraint-ek
és constraint-ek BLACK BOX: forrás szinten nem adott modul (pl. szintetizált huzalozási lista) attribute black_box : string; attribute black_box of beh : architecture is yes; CLOCK_BUFFER_TYPE entity test
Tervezési módszerek programozható logikai eszközökkel
Pannon Egyetem, MIK-VIRT, Veszprém Dr. VörösháziZsolt voroshazi.zsolt@virt.uni-pannon.hu Tervezési módszerek programozható logikai eszközökkel 7. VHDL FELADATOK: Speciális nyelvi szerkezetek. Sorrendi
Fehér Béla Szántó Péter, Lazányi János, Raikovich Tamás BME MIT FPGA laboratórium
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel Verilog RTL kódolás Fehér
Digitális elektronika gyakorlat
FELADATOK 1. Felhasználva az XSA 50 FPGA lapon található 100MHz-es programozható oszcillátort, tervezzetek egy olyan VHDL modult, amely 1 Hz-es órajelet állít elő. A feladat megoldható az FPGA lap órajelének
LOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN. Dr. Oniga István
LOGIKI TERVEZÉS HRDVERLEÍRÓ NYELVEN Dr. Oniga István Digitális komparátorok Két szám között relációt jelzi, (egyenlő, kisebb, nagyobb). három közül csak egy igaz Egy bites komparátor B Komb. hál. fi
Egyszerű mikroprocesszor RTL modellek (VHDL)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyszerű mikroprocesszor RTL modellek (VHDL) Horváth Péter Elektronikus Eszközök Tanszéke 2014. augusztus 11. Horváth Péter Egyszerű mikroprocesszor RTL modellek
VHDL alapú tervezés. (nem a teljes változat) Írta : Dr. Hidvégi Timót egyetemi docens
VHDL alapú tervezés (nem a teljes változat) Írta : Dr. Hidvégi Timót egyetemi docens BEVEZETÉS... 4 A VHDL NYELV MEGADÁSA... 5 A VHDL NYELV ELEMEI... 5 Kommentek... 5 Fentartott szavak... 5 Adattípusok...
LOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN. Előadó: Dr. Oniga István
LOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN Előadó: Dr. Oniga István Összeállította Dr. Oniga István A következő anyagok felhasználásával Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel. Fehér Bela Szanto Peter,
Digitális rendszerek. I. rész. Dr. Turóczi Antal turoczi.antal@nik.uni-obuda.hu
Digitális rendszerek I. rész Dr. Turóczi Antal turoczi.antal@nik.uni-obuda.hu A tárgy célja Bevezető Digitális rendszertervezés alapjai Programozható logikai áramkörök Hardverleíró nyelvek (VHDL) A digitális
Tartalom Tervezési egység felépítése Utasítások csoportosítása Értékadás... 38
Bevezetés... 11 1. A VHDL mint rendszertervező eszköz... 13 1.1. A gépi tervezés... 13 1.2. A VHDL általános jellemzése... 14 1.3. Tervezési eljárás VHDL-lel... 15 2. A VHDL nyelv alapszabályai... 19 2.1.
Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5 Fehér Béla Raikovich Tamás,
Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5 Fehér Béla Raikovich Tamás,
Verilog HDL ismertető 2. hét : 1. hét dia
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Verilog HDL ismertető 2. hét : 1. hét + 15 25 dia Fehér Béla, Raikovich
7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II.
7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II. Tárolók Bevezetés Bevezetés Regiszterek Számlálók Memóriák Regiszter DEFINÍCIÓ Tárolóegységek összekapcsolásával, egyszerű bemeneti kombinációs hálózattal kiegészítve
PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI. Előadó: Dr. Oniga István
PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI ESZKÖZÖK Előadó: Dr. Oniga István Összeállította Dr. Oniga István A következő anyagok felhasználásával Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel. Fehér Bela Szanto Peter, Lazanyi
Hardver leíró nyelvek (HDL)
Hardver leíró nyelvek (HDL) Benesóczky Zoltán 2004 A jegyzetet a szerzıi jog védi. Azt a BME hallgatói használhatják, nyomtathatják tanulás céljából. Minden egyéb felhasználáshoz a szerzı belegyezése szükséges.
Digitális elektronika gyakorlat
FELADATOK 1. Tervezzetek egy félösszeadó VHDL modult 2. Tervezzetek egy teljes összeadó VHDL modult 3. Schematic Editor segítségével tervezzetek egy 4 bit-es öszeadó áramkört. A két bemeneti számot a logikai
Verilog ismertető (Szántó Péter, BME MIT, )
Verilog ismertető (Szántó Péter, BME MIT, 2006-09-17) Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...1 2. Verilog nyelvi elemek...2 2.1. Modulok definiálása...2 2.2. Operátorok...3 2.3. Változók, értékadások...4 2.3.1.
Újrakonfigurálható technológiák nagy teljesítményű alkalmazásai
Újrakonfigurálható technológiák nagy teljesítményű alkalmazásai Xilinx System Generator Szántó Péter BME MIT, FPGA Laboratórium Xilinx System Generator MATLAB Simulink Toolbox Simulink Modell alapú grafikus
Szántó Péter BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, FPGA Labor
Verilog ismertető Szántó Péter BME Méréstechnika és Információs Rszerek Tanszék, FPGA Labor 2011-07-20 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 1 2. Verilog nyelvi elemek... 2 2.1. Modulok definiálása... 2 2.2.
VHDL alapismeretek. (Xilinx FPGA-k programozása VHDL nyelven) Oktatási jegyzet. Összeállította: dr. Zigó Tamás
VHDL alapismeretek (Xilinx FPGA-k programozása VHDL nyelven) Oktatási jegyzet Összeállította: dr. Zigó Tamás E-mail: zigotamas@bytestudio.hu www.bytestudio.hu ByteStudio Bt. 2013. 10. 07. VHSIC (Very High
Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3 Fehér Béla Raikovich Tamás,
Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3 Fehér Béla Raikovich Tamás,
Laborgyakorlat 3 A modul ellenőrzése szimulációval. Dr. Oniga István
Laborgyakorlat 3 A modul ellenőrzése szimulációval Dr. Oniga István Szimuláció és verifikáció Szimulációs lehetőségek Start Ellenőrzés után Viselkedési Funkcionális Fordítás után Leképezés után Időzítési
5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI
5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI 1 Kombinációs hálózatok leírását végezhetjük mind adatfolyam-, mind viselkedési szinten. Az adatfolyam szintű leírásokhoz az assign kulcsszót használjuk, a
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem VHDL. Horváth Péter, Nagy Gergely. Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) 2013. október 3.
Áramkörtervezés az absztrakciótól a realizációig BMEVIEEM284 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem VHDL Horváth Péter, Nagy Gergely Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) 2013. október 3. Horváth
PROTOTÍPUSKÉSZÍTÉS. Előadó: Dr. Oniga István
PROTOTÍPUSKÉSZÍTÉS VERILOG NYELVEN Előadó: Dr. Oniga István Összeállította Dr. Oniga István A következő anyagok felhasználásával Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel. Fehér Bela Szanto Peter,
Verilog HDL ismertető 4. hét : hét dia
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Verilog HDL ismertető 4. hét : 1.-3. hét + 41 61 dia Fehér Béla, Raikovich
6. hét: A sorrendi hálózatok elemei és tervezése
6. hét: A sorrendi hálózatok elemei és tervezése Sorrendi hálózat A Sorrendi hálózat Y Sorrendi hálózat A Sorrendi hálózat Y Belső állapot Sorrendi hálózat Primer változó A Sorrendi hálózat Y Szekunder
Kombinációs áramkörök modelezése Laborgyakorlat. Dr. Oniga István
Kombinációs áramkörök modelezése Laborgyakorlat Dr. Oniga István Funkcionális kombinációs egységek A következő funkcionális egységek logikai felépítésével, és működésével foglalkozunk: kódolók, dekódolók,
LOGIKAI TERVEZÉS PROGRAMOZHATÓ. Elő Előadó: Dr. Oniga István
LOGIKI TERVEZÉS PROGRMOZHTÓ ÁRMKÖRÖKKEL Elő Előadó: Dr. Oniga István Funkcionális kombinációs ió egységek következő funkcionális egységek logikai felépítésével, és működésével foglalkozunk: kódolók, dekódolók,
Bevezető Típusok és operátorok a VHDL-ben A VHDL nyelv vezérlési szerkezetei Hieararchikus tervezés. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A VHDL áttekintése Nagy Gergely, Horváth Péter Elektronikus Eszközök Tanszéke 2014. augusztus 18. Nagy Gergely, Horváth Péter A VHDL áttekintése 1 / 57 A
Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)
Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Multiplexer (MPX) A multiplexer egy olyan áramkör, amely több bemeneti adat közül a megcímzett bemeneti adatot továbbítja a kimenetére.
Tervezési módszerek programozható logikai eszközökkel
Pannon Egyetem, MIK-VIRT, Veszprém Dr. Vörösházi Zsolt voroshazi.zsolt@virt.uni-pannon.hu Tervezési módszerek programozható logikai eszközökkel 6. VHDL: speciális nyelvi szerkezetek. Sorrendi hálózatok
Programozás és digitális technika II. Logikai áramkörök. Pógár István Debrecen, 2016
Programozás és digitális technika II. Logikai áramkörök Pógár István pogari@eng.unideb.hu Debrecen, 2016 Gyakorlatok célja 1. Digitális tervezés alapfogalmainak megismerése 2. A legelterjedtebb FPGA-k
FPGA & Verilog ismertetı. BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
FPGA & Verilog ismertetı BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék FPGA-k FPGA: Field Programmable Gate Array programozható logikai áramkör Jelentısebb gyártók: Xilinx, Altera, Actel, Quicklogic,
Verilog HDL ismertető
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Verilog HDL ismertető 1. hét: 1 14 diák 2. hét: 15 25 diák 3. hét: 26
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 8
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók
Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei
Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 02. 19. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve az annak
funkcionális elemek regiszter latch számláló shiftregiszter multiplexer dekóder komparátor összeadó ALU BCD/7szegmenses dekóder stb...
Funkcionális elemek Benesóczky Zoltán 24 A jegyzetet a szerzői jog védi. Azt a BM hallgatói használhatják, nyomtathatják tanulás céljából. Minden egyéb felhasználáshoz a szerző belegyezése szükséges. funkcionális
Digitális technika II. (vimia111) 5. gyakorlat: Tervezés adatstruktúra-vezérlés szétválasztással, vezérlőegység generációk
Digitális technika II. (vimia111) 5. gyakorlat: Tervezés adatstruktúra-vezérlés szétválasztással, vezérlőegység generációk Elméleti anyag: Processzoros vezérlés általános tulajdonságai o z induló készletben
DIGITÁLIS TECHNIKA 7. Előadó: Dr. Oniga István
IGITÁLIS TECHNIKA 7 Előadó: r. Oniga István Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók S tárolók JK tárolók T és típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók
Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4 Fehér Béla Raikovich Tamás,
Előadó: Nagy István (A65)
Programozható logikai áramkörök FPGA eszközök Előadó: Nagy István (A65) Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó, Budapest,
Programozás alapjai. 5. előadás
5. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Cserélve kiválasztásos rendezés (1) A minimum-maximum keresés elvére épül. Ismétlés: minimum keresés A halmazból egy tetszőleges elemet kinevezünk
A LOGSYS GUI. Fehér Béla Raikovich Tamás, Laczkó Péter BME MIT FPGA laboratórium
BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK A LOGSYS GUI Fehér Béla Raikovich Tamás, Laczkó Péter BME MIT atórium
Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)
Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Bevezetés A laborgyakorlatok alapvető célja a tárgy későbbi laborgyakorlataihoz szükséges ismeretek átadása, az azokban szereplő
Fehér Béla Szántó Péter, Lazányi János, Raikovich Tamás BME MIT FPGA laboratórium
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel SRAM FPGA Architektúrák
Digitális technika VIMIAA02
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 Fehér Béla BME MIT Sorrendi hálózatok Az eddigiekben
Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel Verilog RTL kódolás
BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel Verilog RTL kódolás Fehér
Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4 Fehér Béla Raikovich Tamás,
Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT Eddig Tetszőleges
Digitális technika VIMIAA01 9. hét
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT Eddig Tetszőleges
Verilog HDL ismertető
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Verilog HDL ismertető Fehér Béla, Raikovich Tamás BME MIT Verilog bevezető,
Újrakonfigurálható eszközök
Újrakonfigurálható eszközök 5. A Verilog sűrűjében: véges állapotgépek Hobbielektronika csoport 2017/2018 1 Debreceni Megtestesülés Plébánia Felhasznált irodalom és segédanyagok Icarus Verilog Simulator:
Digitális technika VIMIAA02
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 Fehér Béla BME MIT Sorrendi hálózatok Az eddigiekben
Kifejezések. Kozsik Tamás. December 11, 2016
Kifejezések Kozsik Tamás December 11, 2016 Kifejezés versus utasítás C/C++: kifejezés plusz pontosvessző: utasítás kiértékeli a kifejezést jellemzően: mellékhatása is van például: értékadás Ada: n = 5;
Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei
Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve
Digitális technika VIMIAA01 5. hét
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 5. hét Fehér Béla BME MIT Sorrendi logikák
ISE makró (saját alkatrész) készítése
ISE makró (saját alkatrész) készítése 1. Makró (saját alkatrész) hozzáadása meglévő projekthez... 2 1.1. Kapcsolási rajz alapú makró készítése... 2 1.2. Kapcsolási rajz alapú saját makró javítása... 4
1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai
1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai 1.1 Logikai alapkapuk vizsgálata A XILINX ISE DESIGN SUITE 14.7 WebPack fejlesztőrendszer segítségével és töltse be a rendelkezésére álló SPARTAN 3E FPGA ba:
Occam 1. Készítette: Szabó Éva
Occam 1. Készítette: Szabó Éva Párhuzamos programozás Egyes folyamatok (processzek) párhuzamosan futnak. Több processzor -> tényleges párhuzamosság Egy processzor -> Időosztásos szimuláció Folyamatok közötti
Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4 Fehér Béla Raikovich Tamás,
DIGITÁLIS TECHNIKA I
DIGITÁLIS TECHNIKA I Dr. Kovács Balázs Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 11. ELŐADÁS 1 PÉLDA: 3 A 8 KÖZÜL DEKÓDÓLÓ A B C E 1 E 2 3/8 O 0 O 1
8.3. AZ ASIC TESZTELÉSE
8.3. AZ ASIC ELÉSE Az eddigiekben a terv helyességének vizsgálatára szimulációkat javasoltunk. A VLSI eszközök (közöttük az ASIC) tesztelése egy sokrétűbb feladat. Az ASIC modellezése és a terv vizsgálata
Az UPPAAL egyes modellezési lehetőségeinek összefoglalása. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Az UPPAAL egyes modellezési lehetőségeinek összefoglalása Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Résztvevők együttműködése (1) Automaták interakciói üzenetküldéssel Szinkron
Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása 1. előadás
Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása 1. előadás Algoritmus-leíró eszközök Folyamatábra Irányított gráf, amely csomópontokból és őket összekötő élekből áll, egyetlen induló és befejező éle van, az
Digitális technika VIMIAA02 6. EA
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 6. EA Fehér Béla BME MIT Kiegészítés az eddigi
Digitális technika VIMIAA02 6. EA Fehér Béla BME MIT
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 6. EA Fehér Béla BME MIT Kiegészítés az eddigi
Digitális technika VIMIAA01 5. hét Fehér Béla BME MIT
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 5. hét Fehér Béla BME MIT Sorrendi logikák
Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)
Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Bevezetés A laborgyakorlatok alapvető célja a tárgy későbbi laborgyakorlataihoz szükséges ismeretek átadása, az azokban szereplő
Komputeralgebra Rendszerek
Komputeralgebra Rendszerek Programozás Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék 2014. február 23. TARTALOMJEGYZÉK 1 of 28 TARTALOMJEGYZÉK I 1 TARTALOMJEGYZÉK 2 Értékadás MAPLE -ben SAGE -ben 3
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 9
r. Oniga István IGITÁLIS TEHNIKA 9 Regiszterek A regiszterek több bites tárolók hálózata S-R, J-K,, vagy kapuzott tárolókból készülnek Fontosabb alkalmazások: adatok tárolása és adatmozgatás Funkcióik:
Újrakonfigurálható eszközök
Újrakonfigurálható eszközök 3. Verilog blokkok és struktúrák Végh János: Bevezetés a Verilog hardverleíró nyelvbe c. jegyzete nyomán Hobbielektronika csoport 2017/2018 1 Debreceni Megtestesülés Plébánia
Digitális technika VIMIAA hét
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 14. hét Fehér Béla BME MIT Digitális technika
Digitális technika VIMIAA hét
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK VIMIAA02 14. hét Fehér Béla BME MIT Rövid visszatekintés, összefoglaló
Tervezési módszerek programozható logikai eszközökkel
Pannon Egyetem, MIK-VIRT, Veszprém Dr. Vörösházi Zsolt voroshazi.zsolt@virt.uni-pannon.hu Tervezési módszerek programozható logikai eszközökkel 5. A VHDL alapjai II. Nyelvi szerkezetek. Konkurens és szekvenciális
Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter
Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter 1 C++ Bjarne Stroustrup, Bell Laboratórium Első implementáció, 1983 Kezdetben csak precompiler volt C++ konstrukciót C-re fordította A kiterjesztés alapján ismerte fel:.cpp.cc.c
Programozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar
Programozás I. 3. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Antal Gábor 1 Primitív típusok Típus neve Érték Alap érték Foglalt tár Intervallum byte Előjeles egész 0 8 bit
Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 2
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 2 Fehér Béla Raikovich Tamás,
Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1 Fehér Béla Raikovich Tamás,
Digitális technika VIMIAA01 6. hét Fehér Béla BME MIT
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 6. hét Fehér Béla BME MIT Kiegészítés az eddigi
Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1 Fehér Béla Raikovich Tamás,
A C programozási nyelv I. Bevezetés
A C programozási nyelv I. Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv I. (bevezetés) CBEV1 / 1 A C nyelv története Dennis M. Ritchie AT&T Lab., 1972 rendszerprogramozás,
Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás
Programozás BMEKOKAA146 Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Szintaktikai alapok Alapvető típusok, ismétlés C# típus.net típus Méret (byte) Leírás byte System.Byte 1Előjel nélküli 8 bites egész szám (0..255) char
A C programozási nyelv I. Bevezetés
A C programozási nyelv I. Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv I. (bevezetés) CBEV1 / 1 A C nyelv története Dennis M. Ritchie AT&T Lab., 1972 rendszerprogramozás,
DIGITÁLIS TECHNIKA 8 Dr Oniga. I stván István
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók
Digitális elektronika gyakorlat. A VHDL leírástípusok
A VHDL leírástípusok 1. A funkcionális leírásmód Company: SAPIENTIA EMTE Engineer: Domokos József Create Date: 08:48:48 03/21/06 Design Name: Module Name: Logikai es kapuk funkcionalis leirasa- Behavioral
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A Verilog HDL II. Nagy Gergely. Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) szeptember 26.
Áramkörtervezés az absztrakciótól a realizációig BMEVIEEM284 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A Verilog HDL II. Nagy Gergely Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) 2013. szeptember 26. Nagy
következő: 2.)N=18 bites 2-es komplemens fixpontos rendszer p=3 Vmin+ =delta r=2^(-p)=2^(-3)=
1. ZH A 1.)FPGA A Xilinx FPGA áramköröknek három alapvető építőeleme van: CLB: konfigurálható logikai blokk: szükséges logikai kapcsolatok megvalósítása egy logikai tömbben. Tartalmaz 2db. D Flip-Flop-ot
Áramkörök elmélete és számítása Elektromos és biológiai áramkörök. 3. heti gyakorlat anyaga. Összeállította:
Áramkörök elmélete és számítása Elektromos és biológiai áramkörök 3. heti gyakorlat anyaga Összeállította: Kozák László kozla+aram@digitus.itk.ppke.hu Elkészült: 2010. szeptember 30. Utolsó módosítás:
Digitális eszközök típusai
Digitális eszközök típusai A digitális eszközök típusai Digitális rendszer fogalma Több minden lehet digitális rendszer Jelen esetben digitális integrált áramköröket értünk a digitális rendszerek alatt
Tervezési módszerek programozható logikai eszközökkel
Pannon Egyetem, MIK-VIRT, Veszprém Dr. Vörösházi Zsolt voroshazi.zsolt@virt.uni-pannon.hu Tervezési módszerek programozható logikai eszközökkel 4. A VHDL alapjai I. Nyelvi típusok. Kifejezések, operátorok.
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 9
r. Oniga István IGITÁLIS TEHNIKA 9 Regiszterek A regiszterek több bites tárolók hálózata S-R, J-K,, vagy kapuzott tárolókból készülnek Fontosabb alkalmazások: adatok tárolása és adatmozgatás Funkcióik:
Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Mit tudunk már? Feltételes operátor (?:) Típus fogalma char, int, float, double
Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.10.10.. -1- Mit tudunk már? Típus fogalma char, int, float,
Számítógépek felépítése, alapfogalmak
2. előadás Számítógépek felépítése, alapfogalmak Lovas Szilárd, Krankovits Melinda SZE MTK MSZT kmelinda@sze.hu B607 szoba Nem reprezentatív felmérés kinek van ilyen számítógépe? 2 Nem reprezentatív felmérés