KÖRMEND INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Átírás

1 KÖRMEND INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Megbízó: Körmend Város Önkormányzata Készítette: OTP HP Kft. MaHill Mérnökiroda Kft. Budapest. március

2 Tartalomjegyzék BEVEZETŐ...8 ÖSSZEFOGLALÁS...10 KÖRMEND VÁROS TÖRTÉNETE ÉS FEJLŐDÉSE...27 A település története...27 A település fejlődése...29 A kastélyegyüttes HELYZETELEMZÉS Körmend szerepe a településhálózatban Körmend szerepe az egyes térszerkezeti egységekben Regionális szerepkör Megyei szerepkör Kistérségi szerepkör A város társadalmigazdasági kapcsolatrendszere Funkciók szerinti vonzáskörzet A város fejlesztéspolitikai háttere NyugatDunántúli Regionális Operatív Program A város egészének helyzetelemzése Gazdaság Általános jellemzés Körmend vállalati szerkezete Gazdasági teljesítmény A gazdaságfejlesztés eszközei Regionális és kistérségi közlekedési kapcsolatok Turizmus Turisztikai vonzerők a városban Kínálati jellemzők Keresleti jellemzők A körmendi turizmus működésének feltétel rendszere: Társadalom Demográfia

3 A népesség számának alakulása A népesség korösszetétele A népesség struktúrája A népesség iskolázottsága Foglalkoztatás, munkaerő A lakosság egészségügyi állapota A halálozás főbb jellemzői A felnőtt lakosság krónikus betegségei A 18 éven aluliak egészségi állapota Járványügyi helyzet Környezet Épített környezet Körmend funkcionális tagolódása Városközponti funkciók A város lakásállománya Műemlékek, helyi védelem alá vont épületek Ipari technológiával épült épületek Természeti környezet Természeti védelmi területek Körmend zöldfelületi rendszere A város környezeti jellemzői Közszolgáltatások Oktatás Óvodai ellátás Alapfokú oktatás Középfokú oktatás és szakképzés Felsőoktatás Esélyegyenlőség a közoktatásban Halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók Kollégiumi ellátás Pedagógiai szakmai szolgáltatások Közművelődés, kultúra Egészségügyi ellátórendszer Kórházrendelő intézeti ellátás Háziorvosi ellátás

4 Fogászati ellátás Ifjúsági egészségügyi ellátás Védőnői ellátás Szociális ellátó rendszer Szociális ellátás Szociális intézményrendszer Bölcsődei ellátás Közigazgatás Közbiztonság Közlekedési infrastruktúra, közműellátottság Közlekedési infrastruktúra Közműellátás A városrészek területi megközelítésű elemzése Városrészi szintű gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetelemzés KÖRMEND VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Körmend város hosszú távú jövőképe Körmend város 2020ban A jövőkép eléréséhez szükséges fejlesztési irányok meghatározása A város átfogó célja Középtávú tematikus célok Városrészekhez kapcsolódó célok V1. Körmend vasútvonaltól délre elhelyezkedő városrésze, a belváros funkcionális megújítása és a történelmi karakterének rehabilitációja V2. Körmend vasútvonaltól északra elhelyezkedő városrésze gazdasági funkcióinak erősítése az iparterületen és kisvárosi lakóterületeinek mennyiségi és minőségi növelése a környezeti kockázatok minimálisra csökkentésével V3. Felsőberkifalu lakóterületének fejlesztése a terület infrastruktúra hálózatának bővítésével V4. Horvátnádalja lakó és közösségi funkcióinak erősítése a terület infrastrukturális hálózatának bővítésével A stratégia koherenciája, konzisztenciája Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel A célrendszer koherenciája Agglomerációs együttműködés A kistérség jövőképe

5 A kistérségi együttműködés módszerei Környezeti hatások kompenzálása A Városrészi projektek bemutatása Körmend vasút vonaltól délre elhelyezkedő városrésze Óváros főterének felújítása Polgármesteri Hivatal homlokzat felújítása Kölcsey utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény infrastrukturális és eszközfejlesztése Volt Városháza felújítása Mozi felújítása A Rába áruház felújítása Narancsház, színház és északi várkert felújítása Kastélypark felújítása A Batthyányi kastély felújítás Az Óváros területének rehabilitációja A as Város rehabilitációs Pályázaton kívüli fejlesztések a déli városrészben Egyéb távlati fejlesztések Körmend vasút vonaltól északra elhelyezkedő városrésze Ipari park Lakóterület fejlesztés Hunyadi út menti 112 db ingatlan közműves telek kialakítása Szociális lakásépítés Ady u. 6.: 4x12 db lakás építése Magán befektetői beruházás OLIP szórakoztató központ Felsőberkifalu Lakóterület fejlesztés Horvátnádalja Lakóterület fejlesztés Közösségi célú fejlesztések a város területén Körmend város intézményei fűtési rendszerének korszerűsítése, energia költségeinek csökkentése Körmend város intézményeinek felújítása, és eszköz fejlesztése A város egészét érintő fejlesztések Körmend víz és csatornahálózatának további kiépítése és fejlesztése Körmend csapadék víz és belvíz elvezetésének kiépítése (csatolt településekre vonatkoztatva)

6 Körmend komplex, szelektív hulladék kezelési programjának megvalósítása Körmend energia programjának megvalósítása Körmend kerékpárút építési programjának megvalósítása A Rába parti vízi élet fejlesztése A körmendi zöldterületek kiterjesztésének és megújításának programja A körmendi turizmus menedzsment kialakítása Szolgáltató önkormányzat kialakítása és működtetése Mária Út, mint kiemelkedő jelentőségű kulturálisvallási zarándok, és turista útvonal hálózat kialakítása A város egész területét érintő közúti közlekedési infrastruktúrafejlesztések /országos projektek/ FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE IDŐSZAKRA Óváros és környéke, mint I. sz. akcióterület (ld. térkép) Az akcióterület lehatárolása Az akcióterület kijelölésének, lehatárolásának indoklása Várható hatások Előkészítettség, háttérdokumentumok A Főtér és környezete városközponti funkcióbővítő rehabilitációja NYDOP városközponti funkcióbővítő pályázat keretében tervezett fejlesztések Közszféra által tervezett csatlakozó fejlesztések Városrészben tervezett további távlati fejlesztések A stratégia megvalósíthatósága Ingatlangazdálkodás Nem fejlesztés jellegű tevékenységek Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése Vállalkozások letelepedésének támogatása Egyéb nem pénzügyi típusú ösztönzők az alábbiak: Tervalku Partnerség Lakossági tájékoztatás, nyilvánosság biztosítása Szakhatósági fórum/ városi kezdeményezés/ Körmendi Civil Fórum Vállalkozói egyeztetések Együttműködés a környező településekkel Az IVS megvalósításának szervezeti rendszere

7 4.5. Településközi koordináció mechanizmusa Monitoring, Indikátorrendszer Indikátorrendszer MELLÉKLETEK /1. sz. melléklet Antiszegregációs terv /2. sz. melléklet Körmend gazdaságitársadalmi célrendszer ZÁRADÉK

8 BEVEZETŐ Körmend Önkormányzata megbízta az OTP HungaroProjekt Pénzügyi Műszaki Gazdasági Tanácsadó és Szervező Kftt mint generáltervezőt az Integrált Városfejlesztési Stratégia szakmai előkészítésével, összhangban az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által közreadott Városrehabilitációs kézikönyv útmutatásával. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia tartalma a minisztérium által kiadott tematikával összhangban komplex városrehabilitációs indíttatású fejlesztés stratégiájára irányul, vagyis nem tér ki a településfejlesztés minden szegmensére. A városrehabilitáció elsődlegesen a városi környezet megújítására, felértékelésére irányuló fejlesztő tevékenység, melyhez olyan soft típusú fejlesztések társulnak, melyek egyrészt a folyamatot segítik, másrészt a fejlesztéstől elvárt hatások érvényesülését gyorsítják, növelik, harmadrészt a beruházások által megújult városi környezet üzemeltetését a korábbinál hatékonyabbá, gazdaságosabbá teszik. Körmend város Integrált Városfejlesztési Stratégiája az identitás növelésének, a funkcionális gazdagság megőrzésének és térbeli kiterjesztésének, az élhetőség javításának, a társadalmi és térbeli kohézió erősítésének stratégiája, melynek elsődleges célja a városközpont főtérének fejlesztésével elindítani a város komplex turizmus fejlesztési programját, ezzel megteremtve a lehetőségét a városközponthoz tartozó további fejlesztések összekapcsolására. Körmend város a régiónak és kistérségének a városra vonatkozó fejlesztési elképzeléseivel összhangban fogalmazza meg rehabilitációs indíttatású fejlesztési szándékait. Integrálja a Vas megye területfejlesztési programjában és a Körmendi Kistérség Területfejlesztési programjában elhatározott, a városra vonatkozó célkitűzéseket, valamint összhangban van a város hosszú távú településfejlesztési koncepciójával. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia széleskörű társadalmi konszenzuson alapuló dokumentumokra épül. Az azokban megfogalmazott fejlesztési célkitűzéseket bontja le az operatív városfejlesztés szintjére. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia alapjául az alábbi dokumentumok szolgálnak: Vas megye területfejlesztési programja Vas megye területrendezési terve Körmendi kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Körmendi kistérség fejlesztési terve Körmendi kistérség kistérségi integrált projektcsomag Körmend és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás szociális szolgáltatástervezési koncepciója 8

9 Körmend és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás közoktatásfejlesztési stratégiája Körmend város önkormányzati programja Körmend város hosszú távú településfejlesztési koncepciója Körmend város turisztikai koncepciója Körmend város egészségterve Körmend város település szerkezeti terve Körmend város szabályozási terve Körmend város szerkezeti és szabályozási terve módosítása /tervezet/ Kastélyhasznosítási terv Hulladékgazdálkodási terv 9

10 ÖSSZEFOGLALÁS KÖRMEND SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN REGIONÁLIS SZEREPKÖR Körmend a Nyugat Dunántúli Régióban, Vas megyében található. Nyugat Dunántúl a hét magyarországi régió egyike, az ország északnyugati részében helyezkedik el, három megye, GyőrMosonSopron, Vas és Zala alkotja. A régió központja Győr. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban a város a Szombathely ZalaegerszegNagykanizsa regionális tengely mentén helyezkedik el. Körmend a policentrikus, együttműködő városhálózati rendszer szerves eleme, Szombathely és Zalaegerszeg fejlesztési alközpontok vonzáskörzetében, két regionális jelentőségű közlekedési tengely találkozásánál elhelyezkedő kistérségi központ. Vas megye területrendezési tervében a Vas megyei települések besorolása igazgatási és ellátó funkciójuk és a megállapított vonzáskörzetük nagysága alapján történt. E szerint az elv szerint Körmend teljes körű városi központ. A város minden olyan középfokú igazgatási és ellátási funkcióval rendelkezik, amely szükséges lakosságának ellátásához. Vonzáskörzete kistérségi szintre terjed ki, szükség esetén képes biztosítani a szomszédos kistérség ellátását is amennyiben annak központja funkcióhiányos; egyes speciális funkciójával vonzást gyakorol a szomszédos kistérségekre, illetve a megye egész területére is. Körmend vonzáskörzete bőven túlnyúlik a kistérségi határokon és kiterjed az Őrség szinte teljes területére, valamint a Rába völgy településeire is. Ez annak a következménye, hogy az Őrség területe mind a mai napig központhiányos. Korábban Körmend vonzása erősebb volt a Szentgotthárdi kistérségben is, viszont a város gazdaságának rohamos fejlődése maga után vonta funkcionális bővítését, így ma már Szentgotthárd bizonyos középfokú és regionális funkciók tekintetében képes tehermentesíteni Körmendet. Összefoglalóan elmondható, hogy a városnak sem regionális, sem megyei szerepköre nem jelentős néhány speciális funkcióján kívül, a legközvetlenebb, legszervesebb kapcsolatrendszert a város számára közvetlen vonzáskörzete, a kistérség jelenti. 10

11 KISTÉRSÉGI SZEREPKÖR Körmend térsége a Nyugat Dunántúli Régióban, Vas megye középső részén található. A térség területe 330,91 km2, lakónépessége fő, az átlagos népsűrűség 66,8 fő/km2. A kistérség a Nyugatdunántúli régió kapuja, és mint ilyen egyedülálló adottságokkal, lehetőségekkel rendelkezik. A térség nyugatról Ausztriával határos. Északon a Szombathelyi, keleten a Vasvári, délen a Zalaegerszegi és az Őriszentpéteri, délnyugaton pedig a Szentgotthárdi Kistérség a szomszédja. A kistérség városi központtal, kedvező kapcsolatokkal rendelkező homogén települési egységet képező tipikusan aprófalvas jellegű térséget alkot. A kistérségi központban, Körmenden él a lakónépesség 55 %a. A falvak népességszámára jellemző, hogy egyike sem éri el a főt, és közülük húsz 500 fő alatti apró falu. A Körmenden kívüli terület népsűrűsége 36 fő/km2. A város kistérségéhez 25 település tartozik. A körmendi kistérség települései: Csákánydoroszló, Daraboshegy, Döbörhegy, Döröske, Egyházashollós, Egyházasrádóc, Halastó, Halogy, Harasztifalu, Hegyháthodász, Hegyhátsál, Katafa, Kemestaródfa, Körmend, Magyarnádalja, Magyarszecsőd, Molnaszecsőd, Nagykölked, Nagymizdó, Nádasd, Nemesrempehollós, Pinkamindszent, Rádóckölked, Szarvaskend, Vasalja (25). FUNKCIÓK SZERINTI VONZÁSKÖRZET Funkciók szerinti vonzáskörzetről összefoglalóan elmondható: /lásd a fenti fejezetben részletezettek szerint/ Körmend város jól kiépített és térségi szervező funkciókkal és a kistérség egészét, valamint a szomszédos Őriszentpéteri és Szentgotthárdi kistérségeket is szolgáló intézményrendszerrel rendelkezik. A város minden olyan középfokú igazgatási és ellátási funkcióval rendelkezik, amely szükséges lakosságának és kistérségének ellátásához és szükség esetén képes biztosítani a szomszédos kistérség ellátását is amennyiben annak központja funkcióhiányos, egyes speciális funkciójával vonzást gyakorol a szomszédos kistérségekre, illetve a megye egész területére is. A Városrehabilitáció ban Kézikönyv a városok számára című módszertani útmutatóban felsorolt funkciók alapján, gyakorlatilag az összes vizsgált területen: gazdaság, kereskedelem, államigazgatás, oktatás, egészségügy, szociális ellátás, kultúra, szolgáltatás Körmend kistérségi szinten funkcionális koncentrációt mutat. Az egyes funkciók közül jelentős a hagyományos járási központ helyzetéből öröklött intézményi rendszer kihasználtsága. Közigazgatási funkció Oktatási funkció /alap, középfokú oktatás/ Egészségügyi ellátás Hogy Körmend vonzáskörzete néhány esetben kiterjed más kistérség területére is, ahhoz nagyban hozzájárul az, hogy a szomszédos kistérségekben hiányzó középfokú központ itt található. A funkciók koncentrációja azt eredményezi, hogy a város munkaerő piaci vonzáskörzete is nagy. A helyben foglalkoztatottak 31%a máshonnan jár be a városba dolgozni. Az un. foglalkoztatási szerepkörök szerint a város több szerepkör (elsősorban központi, ipari, oktatási és egészségügyi szerepkörök) kombinációjának felel meg. 11

12 A VÁROS EGÉSZÉNEK HELYZETELEMZÉSE A GAZDASÁG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE Körmend és térsége gazdaságát illetően az országos összehasonlító elemzések jellemzően pozitív képet festenek, ha nem is kiemelkedően, de átlagon felül dinamikusnak, fejlődőnek, magas teljesítményűnek minősítve a várost és térségét dacára annak, hogy a helyi gazdaságot jellemző mutatók nagyobb része a várost csak a ranglisták középmezőnyébe sorolja. Az elsősorban a munkaalkalmak viszonylagos bőségének és a foglalkoztatottság szintjének köszönhetően előálló minősítések sok helyi problémát elfednek. A település földrajzi helyzete, a nyugati határhoz közeli és a 8as számú főút mint fontos közlekedési folyosó menti fekvés meghatározó szerepet töltött be a város gazdaságában az utóbbi másfél évtizedben, bár a közelmúltban lezajlott gyárbezárások némi visszaesést idéztek elő (6% alatti szintről 9%ra emelve a munkanélküliségi rátát). A település jelenleg számos jellemzőjében elmarad az adottságai által predesztinált szinttől. A legalapvetőbb adatok Körmendet kifejezetten közepes pozíciójúnak láttatják a hazai, illetve a régióbeli városrendszeren belül: sem a vállalkozói aktivitásban, sem a kereskedelemben nem rendelkezik magas mutatókkal, a turizmus jelentősége pedig kifejezetten alacsonynak tűnik városhálózati összevetésben. A GAZDASÁGFEJLESZTÉS ESZKÖZEI Körmend gazdaságföldrajzi helyzete, különös tekintettel a határközelségre és a közúti és vasúti elérhetőségre igen kedvező feltételeket nyújt a városban letelepedő cégek számára különböző gazdasági tevékenységek folytatásához. A helyi gazdaság versenyképességét (egyben tőkevonzó képességét is) jelentősen befolyásolja az üzleti környezet minősége, amihez a meglévő infrastruktúra mellett, a városban meglévő tudás, a humán erőforrások, a kutatási háttér és a minél erősebb innovációs potenciál is hozzátartozik. A gazdaság teljesítményének növelése, ezzel együtt az emberek jólétének, közvetve pedig az életminőségének a javítása nem képzelhető el a tudásintenzitás fokozása nélkül. Ez befektetésösztönzői szempontból azt jelenti, hogy a feldolgozóipar eddigi, Körmendet is jellemző túlsúlya után most ösztönözni kell a csúcstechnológiákat alkalmazó vagy ahhoz közeli iparágakban tevékenykedő, rendkívül korszerű technológiákkal dolgozó vállalkozások betelepítését. A gazdaságfejlesztés egyik feladata, hogy a térségben telephellyel rendelkező cégek számára innovációösztönző szabályozási és támogatási környezetet építsen ki, és élénkítse a technológiaés tudástranszfert. Turizmus Körmend és környéke számos olyan adottsággal rendelkezik, mely a turizmus szempontjából értéket nyújthat. Ezek részletes számbavétele és koncepciózus fejlesztése elengedhetetlen a város jövője szempontjából. A város turisztikai vonzerőlistája tartalmaz néhány kiemelkedő jelentőségű és markáns elemet, melyek középpontba állításával megvalósítható egy nagyléptékű fejlesztési program, amiben megtalálhatják a helyüket az önmagukban kevésbé intenzív hatású attrakciók is. 12

13 Érdemes figyelemmel lenni azonban arra a tényre, hogy a város idegenforgalmi fejlesztése a kistérségi, illetve regionális kontextusból nem ragadható ki, a környezeti feltételeket és lehetőségeket a helyi célokkal kell összehangolni. A kistérségi adottságok és jellemzők beépítése a helyi termékfejlesztés koncepcionális kereteibe külön figyelmet érdemel a városi stratégia véglegesítésénél és megvalósításánál. A VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE A városrészek lehatárolásánál a településrendezési tervben megfogalmazott globális tervezési elveknek megfelelően nem törekedtünk teljesen homogén városrészek lehatárolására sem funkcionális, sem településmorfológiai szempontból, elkerülve ezáltal a túlzott elaprózottságot. Az Athéni Charta települési funkciók keverhetősége elvének megfelelően a városrészek is többféle, de egymást funkcionálisan kiegészítő területekből állnak. A fenti keretfeltételek, a korábbi elemzések és az előzetes egyeztetések alapján Körmenden négy városrészt határoltunk le úgy, hogy a vasútvonalat tekintetük elválasztó vonalnak, amelynek mentén két egységre bontottuk a várost, az északi és déli városrészre. Felsőberki és Horvátnádalja a múltban önálló település volt, ez a tény egyértelműen beazonosíthatóvá tette a lehatárolást. Városrészek lehatárolása 1. Körmend vasútvonaltól délre elhelyezkedő városrésze 2. Körmend vasútvonaltól északra elhelyezkedő városrésze 3. Felsőberkifalu 4. Horvátnádalja 13

14 1. Körmend vasútvonaltól délre elhelyezkedő városrésze A városrészt északon és nyugaton a vasútvonal, keleten a 86os számú főútvonal, délen a Rába menti terület határolja. A városrész maga is több, építészetileg és szerkezetileg egységes, egymástól mégis jól megkülönböztethető településrészből áll: az Óváros a Batthyány kastéllyal és parkjával, Alsóberki falusias beépítésű településrészéből, a kettő között lévő több szintes lakótelepi részből, és a 8as számú főútvonaltól északra fekvő, a hagyományos városszerkezet beépítettségi jellemzőit megőrző, kisvárosias, kertes részből. Az Óváros történeti városközpontja műemlékekben, védett épületekben, régészeti emlékekben az egyik leggazdagabb, összefüggő, középkori alapokon nyugvó kisvárosi együttese. A déli városrész Körmend legnagyobb lakosságszámú városrésze. Intézményi ellátottság tekintetében a déli városrész helyzete kifejezetten kedvező. Itt található a város intézményeinek a döntő többsége és a kiskereskedelmi üzletek nagy része. Ez elmondható a közigazgatási, oktatási, egészségügyi, kulturális, szolgáltatási ellátás hálózatát vizsgálva is. A városrész ellátásában fontos szerepet játszik a főtér és környéke. A közigazgatási funkciók intenzív jelenlétére utal a különböző hatóságok koncentrált jelenléte: Városi Önkormányzat, Földhivatal, Bíróság, Ügyészség, Rendőrség. Mindehhez hozzájárul, hogy a városrész óvárosi része döntően településközponti vegyes területből áll, amit körülölel egy kisvárosi intenzitású lakóterületi övezet, és ezt pedig egy kertvárosi intenzitású lakóterületi zóna. Mindezeket a funkciókat elősegíti a városrész kedvező megközelíthetősége. A közterek, parkok száma nem sok, de kiterjedése a Batthyány kastély 30ha országosan védett, felújításra szoruló parkja miatt nagy. A városrész középső területén gondozott zöldfelületek és terek állnak a lakosság rendelkezésére. A zöldfelületek rendszerbe szervezésében kiemelt szerepe van a Rábának, amelynek megfelelő rehabilitációja ökológiai folyosóként funkcionálhat. Összességében elmondható, hogy a körmendi déli városrész tipikus városi funkciókkal ellátott, vegyes funkciójú terület, ahol a lakó, közigazgatási, kulturális, társadalmi funkciók mindegyike megtalálható. 2. Körmend vasútvonaltól északra elhelyezkedő városrésze Körmend második legnagyobb kiterjedésű északi városrészét két egymástól elkülönülő funkciójú terület alkotja. A Jáki úttól nyugatra lévő terület a város homogén kiterjedésű iparterülete, amelynek egy része már beépült, és folyamatosan bővül. Az ipari gazdasági terület Jáki út melletti része a már letelepedett vállalkozások szervezettségét és műszaki színvonalát tekintve ipari parkká fejleszthető, amennyiben a közlekedési kapcsolatok is megfelelően kiépülnek. Ezt felismerve az önkormányzat beruházásában megépült a vasútvonallal párhuzamosan az iparterület feltáró útja. Az ipari park létesítése várhatóan elősegíti a város és vonzáskörzete gazdasági teljesítményének növelését, a térség lakossági foglalkoztatottságának és jövedelmének további javítását. Profilját kevéssé környezetszennyező, magas technikai színvonalon működő, nagyszámú munkaerőt nem igénylő tevékenységek képezhetik. 14

15 A Jáki út keleti oldalán a városrészre jellemző másik funkció, egy kisvárosi és egy kertvárosi intenzitású lakóterület helyezkedik el, amely nagyszámú telekkel bővíthető. A város lakónépességének a 19%a él itt. A városrész adottságai és telekkapacitásai kifejezetten kedveznek a lakásépítésnek. A városrész kereskedelmi és intézményi ellátottsága kedvezőtlennek tekinthető. Mindez különösen annak ismeretében előnytelen, hogy a városrész elhelyezkedése periférikus, az elérhetőség nem megfelelő. Hosszútávon az M8as gyorsforgalmi út közeli csomópontja miatt a városrész felértékelődése várható. A lakófunkció erősítését szolgáló tartalékok, feltáratlan tömbbelsők rendelkezésre állnak. A településrendezési terv előirányozza a terület intenzívebb hasznosítását. Ehhez az is szükséges, hogy kialakuljon egy kis központi, vegyes területfelhasználású rész is a terület súlypontjában a lakosság kereskedelmi és szolgáltatási igényeinek helyben történő kielégítésére. Különösen figyelni kell arra, hogy a városrész lakóterületeit a mellette elhelyezkedő iparterülettől megfelelő zöldterületi sáv válassza el. 3. Felsőberkifalu A központi belterülettől északnyugatra elhelyezkedő településrészt az 1900as évek közepén csatolták Körmendhez. A település funkciója falusias lakóterület. A bekötő út mentén mezőgazdasági művelést igénylő, jelentős nagyságú kertekkel rendelkező földszintes házak uralják a településképet, a közösségi és szolgáltató funkciókat biztosító településrész központ hiánya mellett. A városrész elérhetősége kedvezőtlen. Az általános, országos tendencia itt Körmenden is megfigyelhető, hogy felértékelődik a jó levegő, a szép táji környezet, ezért a központi belterületen lakók kiköltözése várható. Ennek érdekében a településszerkezeti terv lehetőséget teremtett a városrész telekszámának bővítésére a temetőtől délre eső, jelenleg mezőgazdasági hasznosítású területen. 4. Horvátnádalja A központi belterülettől nyugatra elhelyezkedő városrész Horvátnádalja, melyet a múlt században csatoltak Körmendhez. A városrész az iparterületi fejlesztések következtében összenőtt a központtal, az egykori településhatár ma már nem érzékelhető. A valaha egyutcás település a 8as útra közel merőleges utcák mentén további falusias és részben kertvárosi jelleget mutató beépítéssel bővült, a közösségi és szolgáltató funkciókat biztosító központ hiánya mellett. A településrészen a sportterület és játszótér kivételével hiányoznak a közösségi terek. A településszerkezeti terv a kertvárosias intenzitású lakóterület bővítésével számol, ami a jelenleg mezőgazdasági terület felhasználásával javasolt. A lakóterületi bővítéssel megvalósulhat egy kisebb intézményi központ kiépítése is, amely a hiányzó kereskedelmi és szolgáltatási funkcióknak helyet ad. 15

16 A városrészek funkcióiról összességében elmondható, hogy a déli és északi városrész funkcionális szempontból heterogén, Felsőberki és Horvátnádalja monofunkciós, lényegében minden városrészben hiányoznak a megfelelő közösségi terek nyitottak és fedettek egyaránt, hiányos és térbelileg kiegyenlítetlen a város zöldterületi rendszere, egyes városrészekben teljesen hiányoznak a közfunkciójú parkok, kertek, gyakoriak a közlekedési jellegű problémák, elsősorban a túlzsúfoltsággal és az elérhetőséggel kapcsolatosan, nem fejlődtek ki kellő mértékben a megfelelő városrészközponti vegyes területek, ami a (köz)szolgáltatások aránytalan területi eloszlásához vezet, a mezőgazdasági funkció elsősorban Felsőberki területére összpontosul, a turisztikai és rekreációs funkció az egyes városrészek adottságainak megfelelően koncentrált, a humán szolgáltatások területi megoszlására jellemző, hogy az alapellátást biztosító intézmények egy városrészben koncentrálódnak, a speciális ellátást nyújtó intézményekre is a nagyfokú koncentráltság jellemző, Felsőberki és Horvátnádalja esetében a legnagyobb problémát a (köz)szolgáltatások és a közművek hiányosságai jelentik. Körmend városrészeinek jelenlegi funkciói Városrészek Déli városrész Északi városrész Felsőberkifalu Horvátnádalja Ipari Kereskedelmi Mezőgazdasági F u n k c i ó k Zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs Közlekedési Közösségi Humán szolgáltatási Lakó Város/rész/ központ Jelmagyarázat: Domináns funkciók Kiegészítő funkciók 16

17 KÖRMEND VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célhierarchiája maximálisan épít a város meglévő fejlesztési koncepcióira, ágazati programjaira és egyéb stratégiai dokumentumaira. Körmend városa jelenleg is egy kiforrott, szakmailag megalapozott és társadalmilag elfogadott célrendszerrel rendelkezik, ezért az IVSnek nem célja egy teljesen új stratégia létrehozása, hanem sokkal inkább egy olyan szintézis, amelynek során a jelenlegi állapotnak és a jövőben várható folyamatoknak megfelelően formáljuk, pontosítjuk a korábbi, de még hatályban lévő célkitűzéseket, egyúttal hozzáigazítjuk és kiegészítjük a célrendszert az ÖTM tárgybani metodikai előírásainak megfelelően. KÖRMEND VÁROS 2020BAN Körmend város jövőképe a jelenlegi helyzetből kiinduló elemzésre építve egy jövőbeni állapot megjelenítésével segíti a várost fejlesztési céljai meghatározásában. A város jövőképe hosszú távra jelöl ki egy kívánatos célállapotot, melyhez való konvergencia, mint a fejlődés távlati célja, részben spontán folyamat, részben a város szereplői tudatos tevékenységének eredménye. A város jövőképében körvonalazódó jó hírű, sajátos arculatú, lakóhelyként kedvelt kisváros tágan értelmezett kistérségének egyértelmű kulturális, ipari, kereskedelmi és oktatási központja. A kiépült, több lábon álló, stabil gazdaság kellő számú és minőségű munkahelyet nyújt, ezáltal a város az átlagon felüli jövedelmek révén polgárainak magas szintű életfeltételeket tud biztosítani, másfelől a lakossági jóléthez nagymértékben hozzájárul a lakókörnyezet infrastrukturális, társadalmikulturális és környezeti értelemben vett magas minősége. A kiváló vasúti és közúti közlekedési lehetőségekre települt erős logisztikai bázis, a kvalifikált tevékenységeket is nagy számban igénylő ipari üzemek, valamint a sokszínű és pezsgő turizmus különböző irányú karrierperspektívákat kínál a helybéliek számára, ami kedvező körülmény a képzett fiatalok megtartása tekintetében is. Az elsődlegesen a Batthyánykultuszról és emblematikus kastélyáról ismert város jellemző tulajdonsága a kiterjedt kapcsolatrendszer is: számos nemzetközi projekt és belföldi partnerség tapasztalatai révén a település kedvelt partner a különböző városhálózati rendszerekben. A VÁROS ÁTFOGÓ CÉLJA Körmend város átfogó célja: társadalmigazdasági szerkezetének fejlesztése a város egyedi adottságainak kihasználása révén, melynek eredményeképpen a város dinamikusan fejlődő, önálló identitással rendelkező térségi központtá válik. 17

18 Gazdag örökség Értékes jövő KÖZÉPTÁVÚ TEMATIKUS CÉLOK A város jövőképének elérésére irányuló átfogó célok megvalósításának középtávra rögzíthető vetületeként megfogalmazhatók a konkrét, tudatos cselekvések és beavatkozások lehetséges irányai, területei. T1 A város külső elérhetőségének és belső közlekedésének javítása T2 Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához T3 Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a város, és a város, mint kistérségi központ igényeit T4 A társadalom és a gazdaság igényeivel összhangban álló humán erőforrás fejlesztés, a kulturális értékek széleskörű érvényesítése T5 A fenntartható turizmus kialakítása és Körmend versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése T6 Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme T7 A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése T8 A rászorulók magas szintű ellátása az egészségügyben és a szociális szférában T9 A szociális biztonság megteremtése VÁROSRÉSZEKHEZ KAPCSOLÓDÓ CÉLOK A 23 éves helyenként hosszabb időtartamra szóló városrészi szintű célok meghatározása az egyes városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetfeltárása, valamint az azokra épülő SWOT elemzések alapján történt meg. A folyamat során kirajzolódtak azok a funkciók, amelyek esetében további fejlesztésekre, esetlegesen visszafejlesztésekre van szükség, így megvalósítható a város kiegyensúlyozott területi, gazdasági és társadalmi fejlődése. 18

19 Körmend városrészeinek fejlesztendő, illetve háttérbe szorítandó funkciói Városrészek Déli városrész F u n k c i ó k Északi városrész Felsőberkifalu Horvátnádalja Ipari Kereskedelmi Mezőgazdasági Zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs Közlekedési Közösségi Humán szolgáltatási Lakó Város/rész/ központ Jelmagyarázat: Fejlesztendő funkciók Háttérbe szorítandó funkciók V1. Körmend vasútvonaltól délre elhelyezkedő városrésze, a belváros funkcionális megújítása és a történelmi karakterének rehabilitációja V2. Körmend vasútvonaltól északra elhelyezkedő városrésze gazdasági funkcióinak erősítése az iparterületen és kisvárosi lakóterületeinek mennyiségi és minőségi növelése a környezeti kockázatok minimálisra csökkentésével V3. Felsőberkifalu lakóterületének fejlesztése a terület infrastruktúra hálózatának bővítésével V4. Horvátnádalja lakó és közösségi funkcióinak erősítése a terület infrastrukturális hálózatának bővítésével A VÁROSRÉSZI PROJEKTEK BEMUTATÁSA A déli városrész fejlesztési projektje: Óváros főterének felújítása Polgármesteri Hivatal homlokzatának felújítása Kölcsey utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási infrastrukturális és eszközfejlesztése A volt Városháza felújítása A Mozi felújítása A Rába áruház felújítása Narancsház, Színház és Északi Várkert felújítása, ún. "Kapuprojektek" Kastélypark felújítás Intézmény 19

20 Batthyány kastély felújítása Óváros területének rehabilitációja A as városrehabilitációs funkcióbővítő pályázaton kívüli fejlesztések a déli városrészben: Korona tömb rehabilitációja Vasútállomás épületének homlokzatfelújítása A Rába parti csónakkikötő és esőbeálló építése helyi védettségű épületek rehabilitációja iparosított technológiával épült épületek rehabilitációja, energiakorszerűsítése magánfejlesztésű beruházások, piaci alapú bérlakásépítés egyéb távlati fejlesztések: Kastély konferenciaszálloda építés Óváros tehermentesítése és felújítása IV. Béla királyút kiépítése az új Rába híddal strand, sport területfejlesztés Körmend vasútvonaltól északra elhelyezkedő városrész Ipari park Lakóterület fejlesztés Szociális lakásépítés Magánbefektetői beruházás, OLIP szórakoztató központ Felsőberkifalu Lakóterület fejlesztés Horvátnádalja Lakóterület fejlesztés Közösségi célú fejlesztések Körmend város területén: Körmend város intézményei fűtési rendszerének korszerűsítése Körmend város intézményeinek felújítása és eszközfejlesztése (Dr. Batthyány Coreth Mária óvodai és pedagógiai szakszolgálat infrastrukturális és eszközfejlesztése, sportcsarnok felújítása, szociális foglalkoztató bővítése, gondozóház fejlesztése) A város egészét érintő fejlesztések víz és csatornahálózat fejlesztése csapadékvíz és belvíz elvezetés komplex szelektív hulladékkezelési program energiaprogram kerékpárút építési program Rába parti vízi élet körmendi zöldterület fejlesztési program körmendi turizmus menedzsment kialakítása szolgáltató önkormányzat kialakítása és működtetése Mária út mint kiemelkedő jelentőségű kulturális, vallási zarándokút 20

21 FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE IDŐSZAKRA Körmend arra törekszik, hogy a város a rehabilitációs programokon kívül is a lehető legtöbb támogatási forrást és magántőkét tudja mozgósítani annak érdekében, hogy fejlődése területileg kiegyensúlyozott legyen, azaz a városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projekteket minél nagyobb arányban végrehajtsa. Mindezek mellett a konkrét, gyakorlati beavatkozásokat térben fókuszáltan, pontosan beazonosított területeken kell végrehajtani a valódi hatásosság érdekében. Ennek megfelelően az integrált városfejlesztés során a tevékenységeket akcióterületekre kell összpontosítani, amelyek a városfejlesztés funkcionális magjaiként szolgálnak. A városrehabilitációs akcióterületek kijelölése tehát nem jelenti azt, hogy mindössze ezekben a városrészekben történnek átfogó fejlesztések, hiszen az önkormányzat egyéb projektjei és pályázatai, valamint a magánszféra beruházásai Körmend teljes területét érinteni fogják. /lásd: A Városrészi projektek bemutatása fejezet/ A fejlesztési akcióterület kijelölése során az alábbi alapelveket vettük figyelembe: Az akcióterület teljesítse legalább a minimálisan előírt követelményeket az ellátandó funkciók tekintetében. Az akcióterület kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak. Az akcióterület megjelenésében minél homogénebb, térben pedig koncentrált legyen. Funkcionális szempontból az akcióterület egy egységet alkosson úgy, hogy a funkcióváltásra és bővítésre megfelelő helyszínt kínáljon. A kijelölt akcióterületen a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke mobilizálásával. A fenti alapelveknek megfelelően Körmenden a következő fejlesztési akcióterületet határoltuk le a közötti időszakra annak tudatában, hogy mindezek megvalósítására a potenciálisan rendelkezésre álló fejlesztési források nem elegendők: ÓVÁROS ÉS KÖRNYÉKE, MINT I. SZ. AKCIÓTERÜLET (L. TÉRKÉP) Az akcióterület lehatárolása Az akcióterület határai: Vasútmellék utca Kossuth Lajos utca Zrínyi M. utca Bástya utca Bem János utca IV. Béla utca belterület határa Rákóczi Ferenc út Hunyadi utca Megemlítendő, hogy a belváros egy nagyobb területegységet fog át, ahol, illetve amelyhez közel számos kisebb önálló egységet alkotó fejlesztés valósulhat meg: Körmend lakossága számára a helyi identitást is erősítő korszerű központi közösségi, szolgáltató tér fejlesztése; Belváros turisztikai célú szolgáltatásainak teljessé tétele; 21

22 Kulturális, kereskedelmi és vendéglátóipari egységek számára vonzó üzleti környezet kialakítása A városrész közterületének felújítása és az új parkolóhelyek kialakítása Az akcióterület kijelölésének, lehatárolásának indoklása A belváros a város frekventált kereskedelmiüzleti negyede, ide koncentrálódik a város közélete, ahol a jelenleg kihasználatlan épületekben is serkenteni kell az üzleti élet kialakulását. További fejlesztési lehetőségek vannak a belváros más területein is, a Kapuprojektek ( a Narancsházak, Várkert és a Színház), a főtér és környezete valamint a Batthyány kastély és park megújításával teljessé kell tenni a történelmi örökségen alapuló turisztikai célú fejlesztések megkezdett koncepcióját. A terület alkalmas nemcsak városi, megyei, de regionális szinten is egy kiemelkedő idegenforgalmi, kulturális negyed létrehozására. Óváros és környéke akcióterület lehatárolása A főtér és környezete városközponti funkcióbővítő rehabilitációja A városfejlesztés alapját képezi az Óváros és a Kastély együttes fejlesztésének programja. Az IVS stratégia készítésével összhangban a Város finanszírozási támogatási pályázatot kíván benyújtani a NYDROP tárgybani alapját megcélozva. Az ÖTM városrehabilitációs metodikai előírására támaszkodva Akcióterületi terv készül a Főtér és környezetének rekonstrukciójára, melyet két ütemben tervez Körmend városa. 22

23 A Főtér funkcióbővítő Akcióterület I. ütemében tervezett projekthelyszínek: a Főtér teljes területe Polgármesteri Hivatal homlokzatának felújítása a Városháza mögötti tér az ún. régi Városháza rekonstrukciója a köztéri fizetőparkoló övezet Kölcsey Általános Iskola felújítása Mozi felújítása Az ún. II. ütemben valósulna meg a főtér keleti (jelenlegi autóparkoló) részének és a BatthyányStrattmann László körút érintett szakaszának funkcióváltása és kulturális rendezvénytérre alakításával a kastélyegyüttes Színház konferencia épületével történő összekapcsolása. A főtér kastélyszínház kapcsolat kiépítése részét képezi a szintén EU pénzeket felhasználó Kapuprojektek kiemelt kormányzati egyedi projekt programnak. A Város mint Projektgazda a Kastélyegyüttes ún. nyugati kapuját a Színház Konferencia központ korszerűsítésével tervezi. A két, uniós finanszírozású projekt ezen a ponton kapcsolódik össze és teljesíti a Város integrált városfejlesztési stratégiájának célkitűzéseit (ld. T1, T3, T4, T5, T6 tematikus célok) A Kapuprojektek I. sz. célterületén (a Narancsházak melletti) közvetlenül a 8as számú főútról történő lehajtással jön létre az Óváros/belvároshoz és a Főtérhez legközelebbi autóparkoló (személygépkocsik és turistabuszok részére). A városközponti funkcióbővítő pályázat Akcióterületi tervének későbbi ütemében kapcsolódó további projektek: Rába áruház, Korona tömb, Sportcsarnok fejlesztési projektek. 23

24 Főtér és környéke városrehabilitációs akcióterület összefoglaló táblázata Célkitűzés A belváros funkcionális megújítása és történelmi karakterének rehabilitációja Fejlesztendő funkciók Kereskedelmi, zöldfelületi, környezeti, turisztikai, közösségi, humán szolgáltatási, lakó, város/rész/ központ Megvalósítás tervezett ideje Költségvetés 800 millió Ft Költségvetés megoszlása rekreációs, Önkormányzat Támogatás Egyéb 32 % 67,5 % 0,5 % Célcsoport Körmend és a környező települések lakosai, vállalkozói, turisták, potenciális befektetők Kapcsolódás a célrendszerhez T1. A város külső elérhetőségének és belső közlekedésének javítása. T3. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a város, és a város, mint kistérségi központ igényeit. T4. A társadalom és a gazdaság igényeivel összhangban álló humán erőforrás fejlesztés, a kulturális értékek széleskörű érvényesítése. T5. A fenntartható turizmus kialakítása és Körmend versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése. T6. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. T7. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése. Az akcióterület projektjeinek javasolt megvalósítási ütemezése Akcióterület projekthelyszínei I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. ütemben tervezett projekthelyszínek Főtér teljes területe Polg. Hiv. homlokzatának felújítása Városháza mögötti tér ún. régi Városháza rekonstrukciója a köztéri fizetőparkoló övezet Kölcsey Általános Iskola felújítása Mozi felújítása II. ütemben tervezett projekthelyszínek Főtér keleti oldal Kapuprojektek I. III. ütemben tervezett projekthelyszínek Rába áruház Korona tömb Sportcsarnok 2013 I. II. 24

25 A MEGVALÓSÍTÁS MECHANIZMUSAI A fejlesztések megvalósítását többek között a kidolgozott ingatlangazdálkodási terv, a nem fejlesztési jellegű tevékenységek (pl. városmarketing, kiszámítható szabályozási környezet), az érintettekkel (lakosság, civil szervezetek, vállalkozások, szakhatóságok, környező települések) kialakított rendszeres együttműködések és szoros partnerségek szolgálják. Emellett kiemelt jelentőséggel bír a követelményeknek megfelelő szervezeti struktúra kialakítása. Körmend Város Polgármesteri Hivatala a városfejlesztési projektek megvalósítását az Önkormányzat saját szervezetén belül létrehozott szervezeti egységével tervezi. A Polgármesteri Hivatal a program végrehajtásához von be külső szakértőket. Városfejlesztésben résztvevő szervezetek Közgyűlés Feladatkörök, kompetenciák A városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása Bizottságok Véleményezési, kezdeményezési, javaslattételi, közreműködési és/vagy felügyeleti jogkör saját szakterületükön Irodák Vagyon és ingatlan gazdálkodás, ingatlanfejlesztés, stratégiai tervezés, döntéselőkészítés, városfejlesztési programok operatív megvalósítása, városmarketing A városfejlesztési projektek megvalósításához kapcsolódóan: stratégiai tervezés, kutatás és projekt tervezés, projektgenerálás és befektetés ösztönzés, partnerség, tájékoztatás, pályázati és magán források, befektetők felkutatása, projektmenedzsment, a fejlesztések pénzügyi egyensúlyának biztosítása Gazdasági társaságok Közterületfenntartás, távhőellátás, közvilágítás, városi vízellátás és szennyvízkezelés, hulladékgazdálkodás, lakás és helyiséggazdálkodás, kastélyfejlesztés és üzemeltetés Körmend Integrált Városfejlesztési Stratégiájának végrehajtását és eredményeit a város Közgyűlése kétévenként értékeli. A beszámoló tartalmazza: A stratégia keretein belül megvalósuló projektek és azok végrehajtottságának rövid áttekintését. A stratégia keretein belül megvalósuló projektek finanszírozási információit (projekt költségvetése, források összetétele). 25

26 Városrészenkénti és tematikus célonkénti áttekintést a stratégia végrehajtásának kezdete óta megvalósult fejlesztésekről és azok eredményeiről. A stratégia indikátorrendszere alapján mért előrehaladást, az indikátorok kiinduló és célértékeinek, valamint azok aktuális értékének feltüntetésével. A monitoring rendszer alapját az elérendő átfogó, tematikus és városrészi célokhoz hozzárendelt, számszerűsíthető és objektív output, eredmény, illetve hatásindikátorok jelentik (pl. kerékpárutak hossza, vendégéjszakák száma, várható élettartam). A szakmailag megalapozott és részletesen kidolgozott Integrált Városfejlesztési Stratégia és a belváros folyamatban lévő akcióterületi tervezése lehetővé teszi, hogy Körmend sikerrel pályázzon a rendelkezésre álló városrehabilitációs forrásokra, aminek eredményeként a város fenntartható módon növelheti fejlődési dinamizmusát, megerősítheti kistérségi szerepkörét és magasabb színvonalú életminőséget és környezetet biztosíthat a lakosság számára. 26

27 KÖRMEND VÁROS TÖRTÉNETE ÉS FEJLŐDÉSE A település története Körmend szerepe a településhálózatban az elmúlt évszázadokban többször is változott, de a város fejlődése alapvetően mindig is a Rábához kapcsolódott. Településtörténetének korai szakaszában elsősorban átkelőhely, ahová fontos kereskedelmi utak futnak össze. Később, a középkorban és az újkor hajnalán pedig erődített város, folyóra támaszkodó végvár, amelynek sorsát hol királyaink, hol pedig a tulajdonos földesurak viselték szívükön. Átkelőhely és útcsomóponti szerepe a XIXXX század fordulóján ismét erősödött: a kiépülő vasútvonalak és közutak pedig tovább bővítették kereskedelmi funkcióját. A Rába árvízmentes teraszperemén valószínűleg már az őskor embere lakóhelyet épített. Átkelőhelyként először a római korban jutott fontos szerephez: Arrabone néven egy kisebb őrállomás épült a mai város közelében, amely felügyelte a Borostyánkőúton a Dráva felől Savariába tartó forgalmat, egyben biztosította az átkelést a folyón. A Borostyánkőút mint kereskedelmi útvonal a középkorban is tovább élt. Ezt keresztezte Körmend térségében egy másik nagy fontosságú távolsági útvonal, a via Latinorum, az itáliai hadiút, amely a Vasvár Veszprém Fehérvár útvonalon haladt Esztergom felé, majd a tatárjárás után Budáig. Így a település a XIII. századi német magyar, itáliai magyar kereskedelem egyik fontos állomása lett, Vas megyében pedig Vasvár mellett jelentős lakott hellyé vált. A körmendi átkelőhöz további három út futott össze déli irányból: az egyik Varasd, Csáktornya felől érkezett, a másik Kanizsától Nován keresztül, a harmadik pedig Pécs, Egerszeg irányából csatlakozott. A Rába északi partján a folyóval párhuzamos sárvári, és a hídvégi hídon át Vasvárról érkező grazi út érkezett, ami itt keresztezte a Szombathely soproni út vonalát, s innen ágazott le a Németújváron keresztül Fürstenfeld felé haladó út is. A körmendi Rába átkelőhöz így déli és délkeleti irányból öt, északról négy út csatlakozott, ami jelezte a földrajzi fekvésből származó előnyöket. A város kialakulásában és fejlődésében tehát a Rábateraszperemnek, a római örökségnek és az útcsomópontnak volt döntő szerepe. Ótörök eredetű neve is ezt támasztja alá: kürmundu magyarul erődítményvonalat, a gyepűrendszer részét, folyami átkelőhelyet jelent. Körmend első okleveles említése 1238ból származik. Itt mint Villa Curmend terra regis olvasható, azaz falu, amely királyi birtok. Városi kiváltságokat 1244ben kapott IV. Béla királytól. A körmendi hospesek jogait és kötelezettségeit magában foglaló privilégium sokban hasonlított a korban kiadott más hospesprivilégiumokhoz: belefoglalták a szabad bíróválasztást, a szabad végrendelkezést és a vámmentes kereskedelmet Vas és Zala megye területén. A privilégium nemcsak azért volt fontos a település életében, mert biztosította a várossá fejlődésének jogi feltételeit, hanem azért is, mert a kereskedelemmel kapcsolatos királyi kiváltság amit 1633ig több királyunk is megerősített, sőt országossá bővítették, előmozdította a település földrajzi fekvéséből származó lehetőségeinek jobb kihasználását is. A XV. század végén már rangos országos vásárokat szerveztek, amik hasznából az itt élő kereskedők mellett a helybeli kézművesek is részesedtek. Ugyancsak fontos volt a vízierővel történő gabonaőrlés is. A csendes gazdasági fejlődést amit az sem tört meg, hogy Zsigmond király uralkodásától kezdve már nem királyi birtok, hanem oppidum az ország történelmi sorsa terelte más irányba. 27

28 A török korban a települést palánkfalakkal és árokkal vették körül. A fontos kereskedelmi központ erődített hellyé vált, hiszen a Bécs ellen vonuló oszmán seregek útjába esett és meg kellett védeni a portyázó török lovasok rendszertelen fosztogatásaitól. A vár és a város földesura, Erdődy Péter horvát bán és dunántúli főkapitány 1560 körül telepített a 52 mezőváros határába török elől menekülő horvát jobbágyokat. Kanizsa várának évi elvesztésével pedig a Rába lett a török hódoltság határa, ami nagyban megnövelte a település fenyegetettségét. Körmend hadászati jelentőséggel bíró végvár lett, falai közé németalföldi vallon zsoldosokat szállásoltak be, akik, ha nem kapták meg fizetségüket, szintén a környéket dúlták. (TÓTH I. GY. 1994) 1650ben hajdúprivilégiumot kapott a város Batthyány Ádám dunántúli főkapitánytól, akkori földesurától, akinek nem titkolt célja az volt, hogy minden jobbágytelken hadra fogható katona legyen. A kiváltságolt hajdútelepülés szívóhatást gyakorolt a környék jobbágyaira, akik Körmendre költözve mentesültek a robot, a telekadó és a kilenced alól. Az 1600as évek elejétől kezdve Körmend sorsára három évszázadon keresztül nagy hatással volt a Batthyánycsalád. A település 1716ban a főúri család szerteágazó birtokainak központja lett. Az uradalom irányításához hivatalokat szerveztek, megindult a majorátus működéséhez szükséges gazdasági épületek és a hivatalnoklakások építése. Az alkalmazottak többnyire Ausztriából és Morvaországból jöttek. A század közepére a város visszatalált a régi kerékvágásba: ismét jelentős iparral és kereskedelemmel rendelkező vonzó településsé fejlődött. Kiszolgálta a fényes főúri udvartartást, az építkezések után pedig idegen mesteremberek, szakemberek telepedtek le a környékről. A városnak postakocsi állomása is volt, a hozzátartozó kovácsműhellyel és szállásokkal. Körmenden vezetett keresztül ugyanis a BécsSopronSzombathely Csáktornya Zágráb postakocsi járat, és itt volt elágazás Egerszeg KanizsaBelgrád felé. II. József 1788ban újabb vásártartási joggal ruházta fel a települést. 1809ben, a napóleoni háborúk idején pedig Körmend lett a francia birodalom legkeletibb pontja. Fejlődésében újabb szakaszt a XIX. század hozott: a reformkorban, 1832ben lett járási székhely, rá egy évre pedig tíz ágyas kórház létesült. 1846ban rendezték a Rábamedrét. A kiegyezés utáni évtized is fontos változásokat eredményezett. A polgári közigazgatás kiépülésével összefüggésben, 1871ben elveszítette mezővárosi rangját és nagyközséggé vált. Ugyanakkor járási székhely maradt, gyarapodó intézményhálózattal: három pénzintézet, járásbíróság, királyi telekkönyvi hatóság, közjegyzőség és királyi adóügyi hivatal működött a településen. Mindez növelte központi szerepét az 54 községből álló járásban. Nagy jelentősége volt annak is, hogy 1872ben elérte a Győr Szombathely Graz vasútvonal, amit az eljövendő években újabbak kiépítése követett. 1899ben helyezték üzembe a KörmendNémetújvár közötti szárnyvonalat, ami a Batthyány uradalmat kötötte össze, 1906ban pedig megindult a forgalom a ZalalövőMuraszombat helyiérdekű vasúton, ami elérhetőséget teremtett a megye délnyugati települései felé. Körmend tehát kisebb vasúti csomóponttá fejlődött, növekedett népessége azon belül is a közlekedésben dolgozók aránya, a környező területek mezőgazdasági termékeinek feldolgozására pedig kiépült az élelmiszeripara. Kereskedelmi szerepe tovább erősödött ez által is: az egyik központja lett az Ausztriába, Horvátországba, Olaszországba induló marhakivitelnek és az Ausztria, Németország, Svájc felé irányuló gabonakereskedelemnek. 28

29 Ezt a fejlődést szó szerint kettévágta a trianoni békediktátum, ami Körmend számára is óriási károkat okozott. Elveszítette vonzáskörzetének jelentős részét, beszűkült a felvevőpiaca, csökkent a nyersanyagbázisa. Mindez súlyos következményekkel járt: két pénzintézménye bezárt a korábbi három közül, a tőkeszegény kisipar termelése leállt, emelkedett a munkanélküliek száma. Ugyanakkor még ezekben a nehéz években is megmaradt a tradicionális kereskedelmi funkciója. A második világháború után elavult épület és közműállományt, valamint a település korábbi szerepköréhez képest hiányos intézményhálózatot örökölt. Az újjáépítésnél elsősorban a hidak és a közlekedés rendbetételére koncentráltak. Szétosztottak több mint 2000 holdnyi Batthyányföldet is, gépállomást, majd termelő szövetkezetet szerveztek. A város fejlesztését azonban a határközelség miatt az 1950es években alapvetően visszafogták, közintézmény nem létesült ekkor. Csak az 1960as években indul meg az iparosítás, méghozzá a háború előtti alapokra támaszkodva. A korábbi kiskereskedői és kézműves hagyományok elsősorban a könnyűipar felé orientálták a fejlődést, így az 1970es évektől a gyógyszergyártás mellett a cipő, fa, illetve konfekcióipar kapott helyet a helyi gazdaságban. 1969ben megszüntették a vasvári és a szentgotthárdi járást, a szentgotthárdi járás 29, a vasvári járás három községe került a körmendi járáshoz. Felsőberkit és Horvátnádalját pedig Körmendhez csatolták, ami így 71 község lakójának lett az igazgatási, ellátó és szervező központja, 1979től ismét városi rangban. Egészségügyi ellátás tekintetében ez a központi szerep ekkor már több mint száz esztendőre nyúlt vissza, köszönhetően a BatthyányStrattmann Kórház alapítójának és az intézet hírnevének. Az 1980as évek végéig teljesen kiépült a víz és az elektromoshálózat, a gázvezeték pedig az 1990es évek elejére érte el a csaknem 100%os készültségi fokot. A telefonhálózat korszerűsödött, a város területén lévő utak háromnegyedét portalanították. Folyamatosan fejlesztették a csatorna és szennyvízhálózatot. A gazdasági élet a rendszerváltás utáni első években a mélypontra zuhant. Megszűnő vállalatok, csökkenő foglalkoztatás, munkanélküliség jellemezte ezt az időszakot. Most előnyt jelentett a határközelség: a privatizáció, majd azt követően a külföldi befektetők megjelenése gyógyírként hatott. 1996ra a város elmozdult a mélypontról, mivel külföldi érdekeltségű, többségében bérmunkára és feldolgozásra építő gazdasági egységek, leányvállalatok települtek ide. Ausztria EUtagsága után jelentősen visszaesett a határszéli bevásárló turizmus érdeklődése a város iránt. A település fejlődése A város korai szerkezetéről kevés információnk van, de valószínűsíthető, hogy már az Árpádkorban két temploma állt, az egyik a mai katolikus templom helyén, a másik pedig a város ÉNYi sarkában. A két templom, térbeli elhelyezkedéséből arra lehet következtetni, hogy az akkori város a Rába kanyarulatától északra két településrészből állt. A korábbi városrész az É Di kereskedelmi út nyugati oldalán épült ki a Szent Márton templom körül, míg a másik ettől kissé átlós irányban, az út keleti oldalán, a Szent Erzsébet templom körül elsősorban a vendégnépek letelepülésére szolgált. Ennek északi szomszédságában húzódott a piactér, ahol a vásárokat tartották. A későbbi évszázadokban épült fel a város beépítetlen sarkában a vár, a mai kastély elődje. A Rába árterén lévő alacsony szigetre épített várkastély még a XVII. században is mindössze egy három szobából álló emeletes ház volt csupán, amit a Rábától táplált vizesárok védett. 29

30 A karlsruhei levéltárban őrzött 1667es térképen már felismerhető a vár, a szabálytalan ötszögalakú városfal a tornyokkal, a templom, a piactér, és kirajzolódnak a főbb tengelyei a mai utcahálózatnak is. Ez azt jelenti, hogy a város ősi magja, utcarendszere nagy vonalakban fennmaradt az évszázadok során, csupán az utcanevek változtak. Voltak korszakok, amikor a városkép inkább szegényedett: nem kedvezett a fejlődésnek a Rákóczi szabadságharc évtizede, amikor a vár többször cserélt gazdát, de gyakoriak voltak a tűzvészek is. Különösen pusztító volt az 1562es, ami után hatévi adómentességet kapott a város az újjáépítésre. Ekkor Körmend két részből állt már: a 65 házat számláló, palánkokkal, árkokkal védett belső városból, ahol a vár is állt, és a katonailag kevésbé jelentős, 45 családnak otthont adó karó és sövénykerítéssel elkerített külső városból. A lakóházak zöme sövényfalú, tapasztott épület volt, amihez vesszőt földesúri engedéllyel a határban vágtak. Voltak szerencsére fejlődést hozó korszakok is: mindenképpen ilyen volt a település életében a Batthyány család letelepedése, a Rábameder szabályozása és a vasút kiépülése. A XVIII. században lassan eltünedeztek a városfalak és beépült a belvárostól északra lévő külvárosi rész. A század végén nyerték el mai arculatukat a kastély és melléképületei. Ezek, valamint az angol tájkertek felfogásában telepített kastélypark a város leglényegesebb épületegyüttesévé váltak. A kastély barokk főtengelye ugyanis a környék rendezője lett: a város tőle nyugatra került és ott épült újjá, kelet felé létesült a várossal azonos méretű park, a mai várkert. Mindez több évtizedes építkezést jelentett, aminek nemcsak az lett a következménye, hogy a kastély képes volt megfelelni az elegáns főúri udvartartás igényeinek, hanem az is, hogy a század végére Körmend Vas megye társadalmi életének egyik központja lett. A Rábameder szabályozása után a város fokozatosan vette birtokba a túlpartot is, megépült a töltés, az épülő Rábahíd pedig az új út (a mai BajcsyZs. u.) végébe került. Tovább bővült a városkép II. József türelmi rendelete után: előbb az evangélikus, majd a református templom épült meg. Lassan kialakult a belső város mai képe: az utcák klasszicista háztömböket és egyre több emeletes házat fogtak közre és 1810 között átépítették a kastélyt, megépült a sóhivatal és az uradalmi tiszti lakóház. Az iparosok a piactér közelében nyitottak műhelyeket. Ezt az építkezési kedvet akasztotta meg az 1816os minden addiginál pusztítóbb tűzvész, hogy utána újult erővel folytatódjon a munka. Tervszerű városrendezéssel új városképet alakítottak ki. Szorgalmazták az újjáépítésnél a tégla és a cserép használatát, az utcára néző homlokzatú házak építését. A század második felében a vasútvonalak kiépülésével a város tovább terjeszkedett észak felé: a pályaudvar a várostól észak felé épült meg, és nem sokkal később, az 1900as évek elején a település már túl is lépte a vasút vonalát. A túlsó oldalon így egy újabb városrész keletkezett. Ezzel egy időben épültek tovább a Körmendet átszelő országút mentén és az abból leágazó utcákban a városias külsőt sugárzó romantikus és eklektikus emeletes épületek. Az első világháborút követő gazdasági nehézségek ellenére a város észak, északkeleti irányban tovább terjeszkedett. Elsősorban a kertes, családi házas városrész területe növekedett a Rokkantés a Tisztviselőtelepek kiépülésével. 1942ben csatolták Körmendhez a falusias beépítésű Alsóberkifalut. A második világháború után Körmend viszonylag kedvező városszerkezetet örökölt azzal, hogy városmagja már kialakult. Ugyanakkor politikai okok miatt a következő években a város keveset fejlődött. 30

31 Az 1960as években megindult a fejlesztés: közel 1300 új lakás épült bő évtized alatt. Az új ipari létesítményekkel a korábbi mezőgazdasági jellegű település átalakult, iparosodott. Megépültek az addig hiányzó közösségi intézmények is, a közműhálózat rekonstrukciója. A kastélyegyüttes A földesúri lakóhely, az erődített nemesi kúria a XV. század második felén a mai kastély helyén, a város északkeleti sarkán emelkedett. A városból a várkastélyba vezet út kettős vizes árkon át, ácsolt fahídon, hármas kapurendszeren át vezetett. Az udvart eredetileg a nyugati bejárati oldalon szegélyezte emeletes épület, a többi oldalon földszintes gazdasági épületek voltak. 1652ben Batthyány Ádám átépítteti a kastélyt. A négy kerek saroktornyos és zártudvaros elrendezés alapformájában változatlan maradt, de most már mind a négy oldalon emeletes szárnyak álltak, saroktornyai pedig ezek fölé magasodtak. A várkastély tömör és súlyos jellege megmaradt, de belül szabályosabb lett. A Rákóczi szabadságharc alatt a kastély elromosodott, az újjáépítés 1712ben kezdik meg. Az ekkor felépült formát nem ismerjük. A XVIII. században homlokzatát barokk stílusban alakítják át és 1745 között Batthyány Lajos melléképületekkel bővíti, és mellette kialakította a mai park elődjét. Fasorokkal szegélyezett nyílegyenes sugárutak jelezték a kastély tengelyét. Ez a barokk tengely hosszú időn át a környék rendezője volt. A XIX század első felében kétemeletessé bővítik, manzard tetőt létesítenek és a déli homlokzat elé erkély épül. Ez az átépítés Batthyány II. Lajos herceg nevéhez főződik. A kastély klasszicista külsőt kapott. A délnyugati tornyon késő középkori ablakok bemutatott töredékei láthatók. Az északnyugati tornyon négy szegment íves középkori ablaktöredék látható. A keleti homlokzat első emeletén kis, négyszögletes késközépkori ablakok vannak. Az északi és a nyugati homlokzaton középkori nyílástöredékek láthatók. A XIX. század második felében az emeleti ablakokat kismértékben bővítik. A szabadon álló főépülethez különböző funkciójú melléképületek csatlakoznak, és déli főhomlokzata előtt cour d honneurt alkotnak. Az erkély tengelyében nyílik a déli kocsi behajtó kapu, amely a XVIII. századi falazott pillérek fognak közre. Két oldalán vannak az őrségi épületek (XIX. sz.), amelyeket az egykori gazdatiszti épületekkel íves, falazott kerítés kapcsol össze (XVII. sz. copf). Az együttes további épületei szintén kerítésfallal kapcsolódnak, a keleti oldalon az egykori levéltár (XVIII. sz.), a nyugati oldalon pedig az egykori lovarda épülete (copf stílus). A gazdatiszti házakkal azonos elrendezésben és hossztengellyel áll a nyugati oldalon a volt kocsiszín, a keleti oldalon pedig az istálló (barokk koriak). A várkastély épületétől északra a 8. sz. főút mentén van a kastély együttes északi kapuja a személyzeti lakószárnyakkal. Köszönetnyilvánítás A Stratégia kidolgozása során nyújtott értékes segítségükért köszönetet mondunk Körmend Város Önkormányzata közreműködő munkatársainak, a városi intézmények vezetőinek, a Kistérségi Társulás együttműködő képviselőinek valamint az EUrbanitas Kkt. szakértőinek. 31

32 1. HELYZETELEMZÉS 1.1. Körmend szerepe a településhálózatban Körmend szerepe az egyes térszerkezeti egységekben Regionális szerepkör Körmend a Nyugat Dunántúli régióban, Vas megyében található. Nyugat Dunántúl a hét magyarországi régió egyike, az ország északnyugati részében helyezkedik el, három megye, GyőrMosonSopron, Vas és Zala alkotja. A régió központja Győr. Területe:11209km² Népessége: fő Népsűrűsége: 90 fő/km² A régió országon belüli szerepét, s jellemző gazdasági funkcióit földrajzi fekvésének köszönheti. A régió négy országgal határos: nyugaton Ausztriával, délnyugaton Szlovéniával és Horvátországgal, északon pedig Szlovákiával. Magyarországon belül keleti irányban a Középdunántúli régióval, déli irányban a Déldunántúli régióval szomszédos. A régió tradicionális jellemzője a nemzetközi, elsősorban osztrákmagyar határ menti együttműködés, ami jelentősen növeli a terület vonzerejét, mind a befektetők, mind a lakosság, mind pedig a turisták számára. A Nyugatdunántúli régióban öt megyei jogú város alakult ki: Győr, Szombathely, Zalaegerszeg, mint megyeszékhelyek, illetve Sopron és Nagykanizsa, mint megyei jogú városok. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban a város a Szombathely ZalaegerszegNagykanizsa regionális tengely mentén helyezkedik el. Körmend a policentrikus, együttműködő városhálózati rendszer szerves eleme, Szombathely és Zalaegerszeg fejlesztési alközpontok vonzáskörzetében, két regionális jelentőségű közlekedési tengely találkozásánál elhelyezkedő kistérségi központ. A térség kapcsolati rendszerét is a két közlekedési tengely határozza meg: a Budapest Rábafüzes 8. számú országos főút és a 86.számú főút. Kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően Szombathelytől, Zalaegerszegtől, mind pedig az osztrák és szlovén országhatártól kb. 30 km távolságban van. 32

33 Magyarország regionális fejlesztési pólusai és tengelyei Forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció/2005/ Megyei szerepkör Vas megye területe 3336 km2, amely alapján a harmadik legkisebb kiterjedésű megye az országban. Településhálózatának legfőbb jellemzője aprófalvas jellege. A megyében összesen 216 település van. Ez az ország településeinek 6, 9% a, a régió településeinek 33, 3%a. Sajátos település struktúráját jellemzi, hogy 216 településéből 127ben alacsonyabb a lakosság száma, mint 500. Ez a települések 59%át teszi ki. Ez az arány a szomszédos GyőrMosonSopron megyében csupán 28%. Kistérségi szinten, a megyén belül jellemzően nagy eltérés van a kis lélekszámú falvak arányát tekintve. A megyei átlagnál nagyobb arányokat találunk az Őriszentpéteri (77%), Körmendi (76%), Csepregi (66%) kistérségekben, jóval az átlag alattit a Sárvári (38%) és a Szombathelyi (42%) kistérségekben. A meglehetősen elaprózódott település struktúra és magas település sűrűség jele a magas településszám (6,5/100 km2), ami közel kétszerese az országos értéknek (3,4 /100 km 2). A falvak átlagos népesség száma 561 fő (ez országos szinten a megyék között a harmadik legalacsonyabb érték). A megyében jelenleg kilenc statisztikai kistérség található. Kistérségekben erősen eltérő a települések abszolút száma. A legtöbb település a Szombathelyi kistérségben van (40) a legkevesebb (15) pedig a Szentgotthárdi és a Kőszegi kistérségekben. Sokkal mérvadóbb településre jutó kistérségi területrészesedést vizsgálni, így kevésbé szélsőséges helyzet formálódik ki. 33

34 A város megyén belüli elhelyezkedése Szoros összefüggés figyelhető meg az úthálózat szerkezete és a települési vonzáskörzetek határa között, viszont kevésbé jelentős az összefüggés az elérhetőségi viszonyok, a vonzáskörzet kiterjedése és a települési kategória között. Vas megye területrendezési tervében a Vas megyei települések besorolása igazgatási és ellátó funkciójuk és a megállapított vonzáskörzetük nagysága alapján történt. E szerint az elv szerint Körmend teljes körű városi központ. A város minden olyan középfokú igazgatási és ellátási funkcióval rendelkezik, amely szükséges lakosságának ellátásához. Vonzáskörzete kistérségi szintre terjed ki, szükség esetén képes biztosítani a szomszédos kistérség ellátását is amennyiben annak központja funkcióhiányos; egyes speciális funkciójával vonzást gyakorol a szomszédos kistérségekre, illetve a megye egész területére is. 34

35 A megye teljes körű városi központjai lélekszámukat tekintve mind meghaladják a főt, vonzáskörzetük pedig (egy kivétellel) közel egybeesik a statisztikai kistérsége határával. Ezek a központok: Sárvár, Celldömölk, Körmend és Kőszeg. Ezek a városok mind igazgatási mind ellátási funkciójukat tekintve teljes körűen ellátottak. Körmend vonzáskörzete bőven túlnyúlik a kistérségi határokon és kiterjed az Őrség szinte teljes területére, valamint a Rába völgy településeire is. Ez annak a következménye, hogy az Őrség területe mind a mai napig központhiányos. Korábban Körmend vonzása erősebb volt a Szentgotthárdi kistérségben is, viszont a város gazdaságának rohamos fejlődése maga után vonta funkcionális bővítését így ma már Szentgotthárd bizonyos középfokú és regionális funkciók tekintetében képes tehermentesíteni Körmenden. Összefoglalóan elmondható, hogy a városnak sem regionális, sem megyei szerepköre nem jelentős néhány speciális funkcióján kívül, a legközvetlenebb, legszervesebb kapcsolatrendszert a város számára közvetlen vonzáskörzete, a kistérség jelenti. 35

36 Vas megye településrendszer javaslata ALAPTÉRKÉP: DTA 50 FORRÁS: MH TÉRKÉPÉSZETI HIVATAL, VAS MEGYEI FŐÉPÍTÉSZ IRODA KÉSZÍTETTE: URBANITÁS KFT és PESTTERV KFT A terv az URBANITÁS Kft. és a PESTTERV Kft. szellemi tulajdona, minden jog fenntartva! CSORNA CSORNA KAPUVÁR KAPUVÁR GyőrMosonSopron megye OBERPULLENDO OBERPULLENDORF OBERPUL LENDORF RF "C" PINKAFELD PINKAFELD "B" M9 "A" M86 CSEPREG CSEPREG AUSZTRIA KŐSZEG KŐSZEG RÉPCELAK RÉPCELAK Bük Bük M86 OBERWA OBERWART RT SZOMBATHELY SZOMBATHELY SÁRVÁR SÁRVÁR CELLDÖMÖLK CELLDÖMÖLK M9 Jánosháza Jánosháza FÜRSTENFELD FÜRSTENFELD M8 M8 GÜSSING GÜSSING GÜSSIN G Veszprém megye VASVÁR VASVÁR KÖRMEND KÖRMEND SÜMEG SÜMEG SZENTGOTTHÁRD SZENTGOTTHÁRD M9 Őriszentpéter Őriszentpéter ZALASZENTGRÓT ZALASZENTGRÓT ZALALÖVŐ ZALALÖVŐ ZALAEGERSZEG ZALAEGERSZEG SZLOVÉNIA Zala megye HÉVÍZ HÉVÍZ KESZTHELY KESZTHELY JELMAGYARÁZAT Város Funkciófejlesztés funkciómegosztással Városi státuszra javasolt település Intézményi kapacitás és minőség fejlesztésre javasolt város Funkcionális bővítésre javasolt város 36

37 Kistérségi szerepkör Körmend térsége a Nyugat Dunántúli Régióban, Vas megye középső részén található. A térség területe 330,91 km2, lakónépessége fő, az átlagos népsűrűség 66,8 fő/km2. A kistérség a Nyugatdunántúli régió kapuja, és mint ilyen egyedülálló adottságokkal, lehetőségekkel rendelkezik. A térség nyugatról Ausztriával határos. Északon a Szombathelyi, keleten a Vasvári, délen a Zalaegerszegi és az Őriszentpéteri, délnyugaton pedig a Szentgotthárdi Kistérség a szomszédja. A kistérség városi központtal, kedvező kapcsolatokkal rendelkező homogén települési egységet képező tipikusan aprófalvas jellegű térséget alkot. A kistérségi központban, Körmenden él a lakónépesség 55 %a. A falvak népesség számára jellemző, hogy egyike sem éri el a 2000 főt, és közülük 20 az ötszáz fő alatti aprófalu. A Körmenden kívüli terület népsűrűsége 36 fő/km2. A Körmendi Kistérség Forrás: Hosszútávú Településfejlesztési Koncepció Körmend város megfelelő térségi funkciókkal és a kistérség egészére, valamint a szomszédos Őriszentpéteri és Szentgotthárdi kistérségekre is kiterjedő intézményrendszerrel rendelkezik. A város kistérségéhez 25 település tartozik. A körmendi kistérség települései: Csákánydoroszló, Daraboshegy, Döbörhegy, Döröske, Egyházashollós, Egyházasrádóc, Halastó, Halogy, Harasztifalu, Hegyháthodász, Hegyhátsál, Katafa, Kemestaródfa, Körmend, Magyarnádalja, Magyarszecsőd, Molnaszecsőd, Nagykölked, Nagymizdó, Nádasd, Nemesrempehollós, Pinkamindszent, Rádóckölked, Szarvaskend, Vasalja (25). 37

38 A Körmendi kistérség egyediségét a kedvező földrajzi fekvés (Ausztria közelsége, nemzetközi közlekedési folyosók csomópontja) és a tiszta környezet adja. A kistérség Ausztriával határos elhelyezkedése miatt jók a határon túli együttműködés lehetőségei. A térséget középen kelet nyugati irányban a Rába folyó szeli ketté. A folyó völgyében halad a Budapest felé kapcsolatot biztosító 8as számú főútvonal és a vasútvonal is, amelyek meghatározzák a fő gazdasági tengelyt. A város határában metszi a 8as számú főutat a 86os számú főút, amely a térség északdéli irányú közlekedési tengelye: megteremti a kapcsolatot a régió nagyvárosaival, Szombathellyel és Győrrel észak felé, míg Zalaegerszeggel déli irányba. Nyugaton Rábafüzesnél az ország egyik legnagyobb forgalmú határátkelőjén keresztül kapcsolat nyílik a Graz Maribor Ljubljana és a Graz Klagenfurt Tarvisio nemzetközi közlekedési folyosóra. A SzentgotthárdKörmendSzombathelyBudapest vasútvonal mellett Körmendnek Zalalövő felé is van csatlakozása, amelynek szerepe megfelelő korszerűsítése után a szlovénmagyar vasúthoz való kapcsolódása révén értékelődhet fel, hiszen így a kistérségben fog találkozni egy keletnyugati (BudapestGrazKlagenfurthÉszakOlaszország) és egy északdéli (PozsonySzombathelyLjubljanaKoper/Adria) nemzetközi közlekedési tengely. A kistérség területének egy része az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik, tehát mindenképpen figyelemre méltó környezeti adottságokkal rendelkezik. Legnagyobb folyóvize a Rába és a Pinka. A Rába Csákánydoroszló szakaszán az Őrségi Nemzeti Park részévé vált. Ez a szakasza az ország egyik legérintetlenebb vízfolyása, kiemelkedő jelentőségű zöld folyosó. A március 1én megalakult Őrségi Nemzeti Park a Körmendi Statisztikai Kistérség települései közül Csákánydoroszló, Halogy, Daraboshegy, Nádasd, települések külterületének egy részét érinti. A vonzáskörzetben több védett terület található, ilyenek többek között a Nemesmedves Történelmi Emlékhely Természetvédelmi Terület, a Rátóti Kastélypark és a Dobogóerdő. amely 2007ben helyi jelentőségű védett természeti terület lett a Hunyadi és Hegyaljai úti védett piramis tölgyfasorral. A térségben 11 ezer ha erdőterület található. A Körmendi Várkert természetvédelmi terület országos jelentőségű védett terület, melynek kezelői jogának az átruházását az Önkormányzat már 2005ben kezdeményezte és az idén ban sikerült megállapodni a jelenlegi kezelőjével az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósággal a vagyon kezelői jog átruházásának feltételeiről. Ezen megállapodás jelenleg miniszteri jóváhagyás alatt áll. A térség gazdaságának szempontjából is meghatározó földrajzi elhelyezkedése. A múlt század végén a Graz Szentgotthárd Körmend Szombathely Bécs vasútépítés nyomán bontakozhatott ki a mára is jellemző ipari struktúra. A rendszerváltozás előtti évtizedekben politikai megfontolások miatt nem fejlesztették a térséget, amely komoly infrastrukturális elmaradáshoz vezetett. A rendszerváltozás után a feltámadó hagyományos közlekedési és gazdasági kapcsolatrendszer segítségével megindult a fejlődés, de máig alapvető kapacitás hiányok és korszerűtlen infrastrukturális feltételek között zajlanak ezek a folyamatok. A Körmendi kistérség országos viszonylatban fejlettnek tekinthető, ám a Vas megyei kistérségek rangsorában az alsó harmadban helyezkedik el: A vállalkozások száma, a külföldi tőke aránya és az ágazati szerkezet tekintetében a kistérség mutatói nem sokkal maradnak el a Nyugatdunántúli Régió átlagától. A térséget magas foglalkoztatottság, kedvező jövedelmi adatok jellemzik, de egyelőre nem beszélhetünk modern, tudásorientált munkaerőpiacról. 38

39 A Nyugatdunántúli régió munkaerőpiaci szempontból az ország egyik legkedvezőbb területe, az egyes kistérségeket azonban gazdasági adottságaiktól függően eltérő mértékben sújtja a munkanélküliség. A Körmendi Kistérség ebből a szempontból is rendkívül kedvező helyzetben van, hiszen a megyei adatoknál is jobb mutatóval rendelkezik. A kistérség legjellemzőbb gazdasági ágazata a feldolgozóipar, melyen belül a legdominánsabb a könnyűipar és annak szektora, a textilipar, valamint az élelmiszer és vegyi anyag előállítás, és az elektronikai alkatrész összeszerelés. A kistérség ipari termelésének döntő többsége Körmenden összpontosul. Körmend a térség gazdasági központja, ahol az intézményi, szolgáltatási háttér mellett a feldolgozó ipar a jellemző tevékenységi terület. A város kedvező földrajzi fekvése révén, megfelelő infrastrukturális fejlesztéseket követően további ipari beruházások színhelye lehet. A térség ásványkincsekben szegény terület. Közvetlenül felhasználható ásványi nyersanyagként a folyami kavics és az agyag jelenik meg. A nyersanyagok közül a fa érdemel említést. A térségben több elsődleges fafeldolgozást végző vállalkozás működik. A Körmendi kistérség gazdasági életében fontos szerepet tölt be a kereskedelem, és töltött be korábban a vendéglátás is. A térség centrális berendezkedéséből adódóan a kereskedelem központja volt és jelenleg is az a középpontjában elhelyezkedő Körmend város, amely azonban a rendszerváltást követően a kezdeti külföldi vendégeknek olcsónak számító vendégmarasztaló státuszából napjainkra csak átutazóbevásárló turista központtá változott. A vendéglátás területén a nevezetességnek számító szállodák, éttermek helyét felváltotta a szétaprózott 12 fő fogadására alkalmas szobakiadás és a néhány férőhelyes hotel, valamint az egykét személyes gyorsétkezdék, csárdák. Ehhez a hatáshoz hozzájárul az is, hogy a központnak számító várost kettészeli a 8. sz. főút, amelyen elhaladó forgalmat nem képes a város megkötni, mivel a város történelmi fényét emelő Várkastélypark és épület együttesnek nem a rangjának méltó a turisztikai kihasználtsága. A várost átszelő, a vízi túrákról elhíresült Rába előnyét sem sikerült ez idáig kiaknázni. Jelenleg a Rába folyót illetően szervezett, összehangolt együttműködés alakult ki a folyóval érintett települések között/ lásd: Felső Rába menti Turisztikai Régió létrehozása 2007ben, másrészt egy helyi egyesület révén szervezett programokra kerül sor a Rába folyón. A vízi turizmus fogadása, vízi turizmus oktatás és a Régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása és természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok fejlesztésére kiírt NYDOP /2F kódjelű pályázati felhívásra a pályázat benyújtásra került, amely a vízi turizmus feltételeinek javítását célozza meg. 39

40 A kistérségben az idegenforgalom legjelentősebb formája a bevásárló turizmus. A turizmus további formái messze elmaradnak a kistérség lehetőségeitől. Ennek alapvető okai a kapacitáshiány, a programkínálat szűkössége és a turisztikai szakértelem hiánya. A turizmus a kistérség által deklaráltan a fő fejlesztési irányok egyike. A minőségi turizmus fejlesztése ösztönzőleg hat a kistérség mezőgazdaságára, iparára és a szolgáltatásokra egyaránt, ezért meghatározó a kistérség szempontjából. A térség mezőgazdasági szempontból nem homogén, a Rábától északra fekvő területek kedvezőbb adottságúak, mint a Rábától délre. A térség mezőgazdasági területének zöme szántóterület, így a mezőgazdasági tevékenységen belül meghatározó a szántóföldi növénytermelés. Legfontosabb növények a gabonafélék (kalászosok és kukorica). A növénytermesztés mellett jelentős az állattartás is, a legfontosabb állatfajok a szarvasmarha és a sertés. A termőterület nagyobb része magántulajdonban van, kisebb része állami, illetve elhanyagolható része van önkormányzati tulajdonban. A térséget viszonylag magas mezőgazdasági foglalkoztatottság jellemzi. A Körmendi kistérség nem tartozik az ország legerdősültebb területei közé, de azért számottevő erdőnagysággal rendelkezik (29%). A legnagyobb erdőtömbök a kistérségben: Szentkirályi erdő (Vasalja), Tilalmas (KörmendEgyházasrádóc), Nádasdi erdő, Hollósi erdő. Az állami erdők kezelője a Szombathelyi Erdészeti Részvénytársaság. A magánerdőket egyéni gazdálkodók és erdőbirtokossági társulatok kezelik. Jelentős területen még nem alakult erdőgazdálkodó szervezet. A Nyugatdunántúli régióban a belső közlekedési kapcsolatok fejletlenek. Ez a tény negatívan hat az egész régió belső kohéziójára. Az északdéli irányú tengely kiépítetlen, a közúti és a vasúti közlekedés egyaránt körülményes a régión belül. A régió külső közlekedési kapcsolatai közül északon az M1es autópálya és a Budapest Győr Bécs vasútvonal jelent megfelelő keletnyugati irányú közlekedési lehetőséget. Délen a tervezett szlovén autópálya elkészülte után jelentősen javulnak a jelenleg nem kielégítő viszonyok. Vas megye a régió közepén helyezkedik el, ezért az említett működő és tervezett beruházások csak közvetetten vagy részlegesen érintik. A megye belső úthálózata sűrű, de ez elsősorban a meglévő településszerkezetnek köszönhető. Jellemző, hogy a falvakat összekötő alacsonyabb rendű utak minősége gyenge. Vas megye számára rendkívül fontos az északdéli kapcsolat kiépítése, és a BudapestSzombathely vasút villamosításának folytatása Körmend felé. Ausztria felől rövidesen fejlesztik azokat az útvonalakat, amelyek összekötik a megyét a nyugati autópálya rendszerrel, azonban a magyar hálózatokhoz való csatlakozás jelenleg nem megfelelő. A Körmendi Kistérség közlekedési viszonyai a megyében tapasztaltakhoz hasonló képet mutatnak. A közúti közlekedés fő iránya a 8as számú főút mentén keletnyugati, a 86os számú útvonal mentén pedig északdéli. Rábafüzes az ország egyik legnagyobb nyugati kapuja évente mintegy másfélmillió utassal és közel hatvanezer tehergépjárművel. A főút jelenleg túlterhelt, minősége az intenzív használat miatt évrőlévre romlik. Az út a kistérség, a megye, a régió és az ország egyik legfontosabb közlekedési tengelye Ausztrián át ÉszakOlaszország felé. A kistérség belső közlekedési kapcsolatai kielégítőek, a két főútvonal segítségével a környező városok gyorsan elérhetők. A vasúti infrastruktúra elavult, feltétlenül szükség van a Szentgotthárd Körmend Szombathely szakasz villamosítására, a felújítás jelenleg folyamatban van és re fejeződhet be. 40

41 A Kistérség alapintézményi ellátottsága az általános iskolákat, óvodákat és háziorvosi hálózatot tekintve kielégítő. A térségben 2007.szeptember1től 5 óvoda, 4 tagóvoda és 6 általános iskola és 1 tagiskola működik. Az óvodával és iskolával nem rendelkező települések közösen tartják fenn a hozzájuk legközelebb fekvő oktatási intézményeket. A térségben élő középiskolás korosztály oktatásáról Vas Megye Önkormányzat fenntartásában, Körmenden két középiskola gondoskodik. (Rázsó Imre Szakközépiskola, Szakmunkásképző Intézet és Kollégium, Kölcsey Ferenc Gimnázium) Körmenden. Felsőfokú oktatási intézmény nincs a kistérségben. Az ötszáz lakos feletti településeken mindenhol van általános iskola, óvodája egyedül Magyarszecsődnek nincs, igaz, az ötszáz fő feletti kategória legalján található 506 fő állandó lakossal. Az átlagos osztálylétszám valamivel a megyei feletti. Ennek ellenére az oktatási intézmények fenntartása óriási terhet jelent a helyi önkormányzatoknak, sokszor költségvetésük legnagyobb hányadát a közoktatási intézmények fenntartása teszi ki, amely így más fejlesztési lehetőségek és feladatok elől vonja el a forrásokat. Az iskolák, óvodák fenntartása még így is csak több település összefogásával valósulhat meg. A lakosság egészségügyi ellátása tizenöt háziorvosra és házi gyermekorvosra hárul a kistérségben Körmend, Csákánydoroszló, Egyházashollós, Egyházasrádóc, Nádasd, Szarvaskend, Vasalja székhellyel. A tizenöt háziorvosból nyolc a városban rendel. A kistérségben több lakos jut egy háziorvosra és egy házi gyermekorvosra a megyei értéknél. Az egészségügyi intézményrendszer a városban jól kiépített. A felnőtt és gyermek háziorvosi szolgálat csaknem teljes egészében privatizált. A gyermek és iskolafogászat is vállalkozói formában működik. Körmenden működik a kistérség és a mikrorégió egyetlen általános kórháza. A szakellátások körében megemlítendő még, hogy a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Szakosított Otthonát működteti Csákánydoroszlón. A városra jellemző, hogy környezetének gazdasági, egészségügyi és kulturális központja. Körmend rendezett, nyugati típusú kisváros, amelyben régen is és most is élénk kulturális élet, sokszínű civil tevékenység folyik. A kistérség központjában, Körmenden működik a legteljesebb körű intézményrendszer. Ez a közigazgatási intézményeken túl, a kulturális intézményeket is jelenti. Minden település önálló önkormányzattal rendelkezik a kistérségben. A jegyzőségek szerinti besorolásban önálló jegyzőséggel bír: Körmend, Csákánydoroszló. A kisebb települések körjegyzőségekre oszlanak. A Körmenden található városi könyvtár, művelődési ház és színház az alappillérei a kulturális tevékenységeknek. A dr Batthyányi Strattmann László Múzeumban értékes gyűjtemény tekinthető meg. A Cipőipari Gyűjtemény az ország egyetlen ilyen jellegű gyűjteménye. A kistérség településein összesen kb. félszáz civil szervezet tevékenykedik. Legnagyobb a sportkörök és az önkéntes tűzoltó egyesületek száma. A Körmendi kistérség erősségei között a földrajzi elhelyezkedés az egyik meghatározó, hiszen ebből fakadóan könnyen elérhetőek a Nyugat európai közlekedési infrastrukturális rendszerek és az országon, megyén belül is könnyen elérhetők a fontosabb centrumok. A nyugati piacok közelsége és a meglévő ár és bérkülönbségek képezik az alapját a jelenleg gyorsan fejlődő két ágazatnak, a feldolgozó iparnak és a bevásárló turizmusnak. 41

42 A kistérségben található város, Körmend jól kiépített és térségi szervező funkciókat ellátó település. A fő közlekedési tengelyek (8as és 86os számú főútvonalak) mentén található települések szintén jól ellátottak infrastrukturálisan a csatornázás kivételével. A klasszikus vállalkozásfejlesztésnek ezért ezen tengely menti településeken van legnagyobb esélye a sikerre. Az elmúlt években a pozitív bevándorlási különbözet hatására a lakosság létszáma nem csökkent. A betelepülő népesség zömében a beinduló új ipari beruházásokhoz szükséges kvalifikált munkaerő beáramlását jelentette a térségbe. A kistérség környezete nem szennyezett jelentősen, kisebb kiterjedésű természetvédelmi területek találhatóak. A kistérség egyik része az erdőgazdálkodás és a tájfenntartó mezőgazdaság számára kedvező adottságú, ugyanakkor Körmend környékén megvan az intenzív mezőgazdaság és élelmiszeripar számára alkalmas feltételrendszer A város társadalmigazdasági kapcsolatrendszere Az a társadalmigazdasági tér, formális és informális kapcsolatrendszer, melyben Körmend város él, meglehetősen sokrétű és szerteágazó. Számos olyan csatorna, kötelék, viszonyrendszer él (vagy legalábbis létezik), melyben a város funkciókat tölt be, lehetőségeket, és/vagy mozgásteret kaphat ezek kibontakoztatása, az ezek iránti nyitottság a város fejlődése szempontjából különös figyelmet érdemel. A legközvetlenebb, legszervesebb kapcsolatrendszert a város számára közvetlen vonzáskörzete, illetve az azt viszonylag jól lefedő formálisan is rögzített kistérségi kötelék jelenti. Ez a terület a földrajzi összetartozáson túl, a történelmi gyökerekkel és a mindennapokat átszövő egymásra utaltsággal kapcsolódik egymáshoz. A városra jellemző, hogy környezetének gazdasági, egészségügyi és kulturális központja. Körmend rendezett, nyugati típusú kisváros, amelyben régen is és most is élénk kulturális élet, sokszínű civil tevékenység folyik. Körmend százötven éven át járási központ volt, az e funkcióból öröklött intézményrendszer (körzeti általános iskolai oktatás, bíróság, földhivatal, kórház, mentőállomás, rendőrkapitányság, tűzoltóság) fenntartása természetes módon jelentkező feladat volt a kistérségi rendszer gyengébb periódusaiban is, s az ma is. A belső kapcsolatrendszer kibontakoztatásnak is vannak tartalékai (a többcélú kistérség mára kialakult formális rendszerén túl is), de a külső érintkezési felületek is tartalmas együttműködésekhez képeznek alapot (e téren is indultak már lényeges kezdeményezések). A kistérség és a tényleges vonzáskörzet természetesen nem feltétlenül fedi egymást, a kettő viszonyát számos szempont árnyalja (pl. egyes más kistérséghez tartozó, de elsősorban Körmendhez kötődő községekben jelentkezhetnek ügyintézési problémák, másutt a fejlettebb térséghez tartozás meghiúsítja bizonyos a külső források elérést stb.) A külső határokhoz kötődő együttműködések sajátos és különösen perspektivikus keretét az az osztrák határon átnyúló kezdeményezés adhatja, mely a Körmend Güssing mintarégió kiformálódást és tartalommal megtöltődését eredményezheti a közeljövőben. 42

43 A város számára nemcsak fontos adottságot, de a térségi kapcsolatépítés természetes alapját is jelenti a Rába. A folyó, mint számos települést érintő természeti képződmény csak az érintett szereplők közti szoros együttműködésben fejleszthető. E kooperációs hálózatban Körmend évek óta aktív szerepet játszik, egyik kezdeményezője volt a közös tevékenységek formális keretét jelentő Rába Menti Térségi Fejlesztési Tanácsnak, mely együttműködés keretében az érintettek Körmend és Kistérsége Önkormányzati Területfejlesztési Társulás közösen kívánnak fellépni a folyó ökológiai védelme és a közös fejlesztési koncepciók kidolgozása érdekében. Ugyancsak egy kiemelkedő körmendi adottság mentén szerveződhet és komoly eredményeket ígér a Batthyány család szellemi vagy tárgyi örökségével kapcsolatban álló települések potenciális együttműködése. A négyszáz éve Körmendre érkezett család a mai Ausztriába átnyúló uradalmának központját ugyan Körmenden rendezte be, de az osztrákok, különösen a güssingiek, kittseeiek, valamint a dunakilitiek is magukénak tekintik örökségüket. A határokon, nemzetiségeken és térségeken átnyúló, integráló szerepet játszó család szellemisége és konkrét kötődései természetes alapot jelentenek egy széleskörű kooperációhoz. Körmend kiterjedt testvérvárosi kapcsolatokkal rendelkezik, a város testvértelepülései: Fürstenfeld, Güssing, Hermagor (Ausztria), Heinävesi (Finnország), Kranenburg (Németország), Rožnov pod Radhoštěm (Csehország), Ubbergen, Groesbeek (Hollandia). A partnervárosok, mely jellemzően Körmendhez hasonlóan határszéli települések, az élő önkormányzati és kulturális kapcsolatok mellett a határ menti együttműködési mintáinak felmutatása, a modellek működőképességének kimunkálása révén is hozzájárulhatnak a város fejlődéséhez. A város a fentieken túl még több kisebb jelentőségű, vagy szűkebb szakmai profilú szervezetnek is tagja (pl. Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége). A térségben található települések önkormányzatai 1996ban alakították meg a Körmend és Kistérsége Önkormányzati Területfejlesztési Társulást, közös fejlesztéseik és érdekérvényesítésük megvalósítása céljából. Az elmúlt évek során térségi jelentőségű pályázati programokat dolgozott ki a Társulás, közreműködött a körmendi Batthyánykastély hasznosítását kidolgozó tanulmány elkészítésében, a faapríték alapú fűtőmű beszállítói körének felkutatásában, a Pinka és Rába menti szennyvízcsatornahálózat beruházás előkészítésében, tervezésében. A Körmend és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás, mint szakmai utódszervezet május 10én jött létre a statisztikai kistérség területén, 25 település részvételével. A kistérségben működő települési önkormányzatok a Társulást egyes oktatási és nevelési, szociális ellátási, egészségügyi ellátási, művelődési, belső ellenőrzési, közbeszerzési, társulás ügyintézés korszerűsítés és területfejlesztési feladatok végrehajtására, a kistérség területének összehangolt fejlesztésére (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésére, megvalósítására), térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére, intézmények fenntartására, valamint a településfejlesztés összehangolására hozták létre. A Társulás jelen feladat ellátási tevékenysége során szakmai és komplex programelőkészítő, javaslattevő, programmenedzselő, koordináló, döntést hozó, végrehajtást figyelemmel kísérő és végrehajtó feladatokat lát el az egyes közszolgáltatások területén. A partnerség általánosságban is fontos eleme a körmendi településirányításnak, az ez iránti elkötelezettségnek fontos (ma még elsősorban) szimbolikus eredménye a Pannon Közösség elnevezésű laza kezdeményezés. Ennek gondolata azért vetődött föl, mert a város döntéshozói tudatában vannak annak, hogy Körmend túl kicsi ahhoz, hogy saját kezébe vehesse sorsát, szüksége van egy olyan nagyobb közösségre, amely az önkéntesség, az egyenrangúság, a közös küldetés alapján tevékenykedik. 43

44 A konkrét eredményeken túl egy szellemi bázist létrehozásának szándékával is született mozgalom fő törekvése annak az általános elvnek az érvényre juttatása, hogy Körmend közösségeivel együtt fejlődhessen. A város és kistérsége övezeti viszonya kölcsönös fejlődési tartalékokat rejt. Körmend nemcsak önzetlen segítője a környező falvaknak, de e vonzáskörzet sok területi előnyt és impulzusokat is nyújthat a központnak (intézményeink kapacitások kihasználtsága, kiegészítő turisztikai kínálat, munkaerőtartalékok, stb.) Számos területen már van összehangolt térségi munka / szennyvízelvezetésnél kistérségi és nemzetközi együttműködés van pl. Interreg pályázat, Rábára épülő vízi turizmusban is van együttműködés lásd Felső Rába menti Turisztikai Régió létrehozása, NYDOP /2F kódjelű pályázati felhívásra benyújtott közös pályázat, közös marketing is megvalósul a turisztikai kínálatra a Kistérség összefogásában./ A térség összehangolt fejlesztése érdekében különösen fontos: Új közlekedési rendszerek létrehozása Városkörnyék kerékpárúthálózat továbbfejlesztése, hogy a helyi lakosság és a turisták rekreációs lehetőségeinek szélesítése érdekében a város és a környék turisztikai attrakció összekapcsolásra kerüljenek Közszolgáltatási intézmények összehangolt fejlesztése, hogy az igények változásával az egyes intézmények kapacitásai mind jobban kihasználtak legyenek Munkahelyteremtés feltételeinek javítása, miután Körmend a térség meghatározó foglalkoztatási központja, ennek érdekében szükséges Az ipartelepítésre alkalmas területek további előkészítése Szakképzési rendszer, képzési színvonal további fejlesztése és folyamatos összehangolása a kistérség foglalkoztatási igényével. Együttműködés a szenny és csapadék vízelvezetés területén Turisztikai fejlesztések területén összehangolt együttműködést a térségben A körmendi kastély projekt megvalósulása kiemelt projekt keretében Különösen a Rábára épülő vízi turizmus kínálatában A turisztikai célú kulturális rendezvények időpontjának összehangolásában Közös marketing tevékenységben, turisztikai programcsomagok kialakításában A kistérségi társulási intézményrendszer szervezeti kereteinek és működésének fejlesztése a kistérségi belső kommunikáció erősítésével Funkciók szerinti vonzáskörzet Funkciók szerinti vonzáskörzetről összefoglalóan elmondható: /lásd a fenti fejezetben részletezettek szerint/ Körmend város jól kiépített és térségi szervező funkciókkal és a kistérség egészére, valamint a szomszédos Őriszentpéteri és Szentgotthárdi kistérségeket is szolgáló intézményrendszerrel rendelkezik. 44

45 A város minden olyan középfokú igazgatási és ellátási funkcióval rendelkezik, amely szükséges lakosságának és kistérségének ellátásához és szükség esetén képes biztosítani a szomszédos kistérség ellátását is amennyiben annak központja funkcióhiányos, egyes speciális funkciójával vonzást gyakorol a szomszédos kistérségekre, illetve a megye egész területére is. A Városrehabilitáció ban Kézikönyv a városok számára című módszertani útmutatóban felsorolt funkciók alapján, gyakorlatilag az összes vizsgált területen: gazdaság, kereskedelem, államigazgatás, oktatás, egészségügy, szociális ellátás, kultúra, szolgáltatáskörmend kistérségi szinten funkcionális koncentrációt mutat. Az egyes funkciók közül jelentős a hagyományos járási központ helyzetéből öröklött intézményi rendszer kihasználtsága. Közigazgatási funkció Oktatási funkció /alap, középfokú oktatás/ Egészségügyi ellátás Ahhoz a jelenséghez, hogy Körmend vonzáskörzete néhány esetben kiterjed más kistérség területére is, nagyban hozzájárul az, hogy a szomszédos kistérségekben hiányzó középfokú központ található. A funkciók koncentrációja azt eredményezi, hogy a város munkaerő piaci vonzáskörzete is nagy. A helyben foglalkoztatottak 31%a máshonnan jár be a városba dolgozni. Az un. foglalkoztatási szerepkörök szerint a város több szerepkör, elsősorban központi, ipari, oktatási és egészségügyi szerepkörök/ kombinációjának felel meg A város fejlesztéspolitikai háttere A kormány november végén elfogadta és december 20án benyújtotta az Európai Bizottságnak az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 15 operatív programját, melyek keretétben uniós támogatással hazánk összesen kb milliárd forintot fordíthat a következő 7 évben fejlesztésre. Ezek a programok konkrétan a: Gazdaságfejlesztés OP (GOP), Közlekedés OP (KÖZOP), Társadalmi megújulás OP (TAMOP), Társadalmi infrastruktúra OP (TIOP), Környezet és energia OP (KEOP), Államreform OP (ÁROP), Elektronikus közigazgatás OP (EKOP), Végrehajtás OP (VOP), illetve a 7 regionális operatív program, közte az évente mintegy 20 Mrd Ft felhasználásáról rendelkező Nyugatdunántúli OP (NYDOP), 45

46 melyek ágazati és regionális szinten fogalmazzák meg, hogy mire és milyen arányban használhatók fel a rendelkezésünkre álló EU források, jelentik azt a közvetlen keretrendszert, melyhez a fejlesztési elképzeléseket Körmend számára is igazítani szükséges NyugatDunántúli Regionális Operatív Program Átfogó cél: Környezetileg tudatosan tervezett és végrehajtott fejlesztésekkel, a képzettség szintjének növelésével cél a tudásalapú gazdasági megújulás, a magas színvonalú és a lakosság megtartó képességet növelő közszolgáltatásszervezés, a térség természeti adottságainak, épített és szellemi sokszínűségének bemutatása. Specifikus célok: Az innovációra, valamint az élénk helyi és nemzetközi együttműködési hálózatokra alapozott gazdaság kialakítása, az információs társadalom aktív, átfogó kiterjesztése. A magas minőségű gyógyszolgáltatásokra és térségi együttműködésekre alapozott kulturális örökség turisztikai potenciáljának hasznosítása. A régióban élő egyének, családok és közösségek életkörülményeinek kedvezőbbé tétele a települési infrastruktúrafejlesztések és környezetbarát technológiák révén. A helyi szükségletekre és szerkezeti adottságokra épülő közszolgáltatások kialakítása, a települések és településközti kapcsolatok megújítása. Horizontális elvek a régióban Az alábbi elvek és sajátosságok figyelembevétele alapvető a régióban a prioritások mindegyikében: környezettudatosság foglalkoztatás bővítése esélyegyenlőség biztosítása sajátos településszerkezetet figyelembevétele határmenti kapcsolódási pontok figyelembevétele info kommunikációs technológiák alkalmazása Körmend hosszú távú településfejlesztés koncepciója már az ÚMFT elveinek figyelem bevételével készült, ezért alapvető irányait tekintve az ennek bázisán rögzített ciklusprogram is összhangban áll a felsőbb szintű programozási dokumentumokkal. 46

47 1.2. A város egészének helyzetelemzése Gazdaság Általános jellemzés Körmend és térsége gazdaságát illetően az országos összehasonlító elemzések jellemzően pozitív képet festenek, ha nem is kiemelkedően, de átlagon felül dinamikusnak, fejlődőnek, magas teljesítményűnek minősítve a várost és térségét dacára annak, hogy a helyi gazdaságot jellemző mutatók nagyobb része a várost csak a ranglisták középmezőnyébe sorolja. Az elsősorban a munkaalkalmak viszonylagos bőségének és a foglalkoztatottság szintjének köszönhetően előálló minősítések sok helyi problémát elfednek. A település földrajzi helyzete, a nyugati határhoz közeli és a 8as számú főút, mint fontos közlekedési folyosó menti fekvés meghatározó szerepet töltött be a város gazdaságában az utóbbi másfél évtizedben, bár a közelmúltban lezajlott gyárbezárások némi visszaesést idéztek elő (6% alatti szintről 9%ra emelve a munkanélküliségi rátát). A település jelenleg számos jellemzőjében elmarad az adottságai által predesztinált szinttől. A legalapvetőbb adatok Körmendet kifejezetten közepes pozíciójúnak láttatják a hazai, illetve a régióbeli városrendszeren belül: sem a vállalkozói aktivitásban, sem a kereskedelemben nem rendelkezik magas mutatókkal, a turizmus jelentősége pedig kifejezetten alacsonynak tűnik városhálózati összevetésben Körmend vállalati szerkezete Körmenden 1162 regisztrált vállalkozás van 2006ban, az ezer lakosra jutó vállalkozások száma 95. A Vas megye városainak adataival összehasonlítva az 5dik a rangsorban. A vizsgálatba bevont megyei kis városok közül Őriszentpéter, Sárvár és Vasvár is nagyobb vállalkozás sűrűséggel rendelkezik. A vállalkozássűrűség nagysága összefügg a gazdasági dinamizmus lehetőségével. Regisztrált vállalkozások száma /db/ Összesen Összesen Összesen ezer lakosra Celldömölk Csepreg Kőszeg Répcelak Sárvár Szentgotthárd Vasvár Körmend Városok Őriszentpéter* Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 2006 *Őriszentpéter 2006tól város 47

48 Vállalkozások megoszlása vállalkozási forma szerint /db/ Városok Társas Egyéni Társas Egyéni Összesen Ebből Társas Celldömölk Csepreg Kőszeg Répcelak Sárvár Szentgotthárd Vasvár Körmend Őriszentpéter* Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv *Őriszentpéter 2006tól város 48

49 A vállalkozások formáját tekintve Körmenden nem nőtt sem az egyéni, sem a társas vállalkozások száma az elmúlt években. Ez a megállapítás a vizsgált többi város tekintetében is igaz. Egyedül Sárváron magas az egyéni vállalkozások száma a társas vállalkozásokhoz képest. A vállalkozások ágazati megoszlásának jellemzője, hogy az ipar és építőiparba a vállalatok 15% tartozik a megyei városokban /Szombathely nélkül/, a szolgáltatás 78%val és a mezőgazdaság 7%val szemben. A város jelenlegi gazdasági bázisát az összesen 1162 kisebb nagyobb vállalkozás jelenti, mely itt működik, dominánsan pedig az a 1015 legnagyobb, legalább 10 mft jegyzett tőkével (törzstőkével) bíró cég (kiegészülve a székhelyét másutt üzemeltető EGIS Gyógyszergyár Rt., a Kühne + Nagel Szállítmányozási Kft., a Karsai Műanyag technikai Holding Rt., illetve Eybl Körmend Textilipari Kft. üzemegységeivel) és az ADA Hungária Kft, amely kisvárosi szinten jelentős gazdasági erejűnek tekinthető. 49

50 A 10 legjelentősebb körmendi székhelyű vállalkozás 2006 Cégnév Főtevékenység Jegyzett tőke/ törzstőke ADA Hungaria Bútorgyár Kft Bútorgyártás Ft EGIS Gyógyszergyár Rt Gyógyszeripar Ft EYBL Körmend Textilipari Kft Autó üléshuzat gyártás Ft Karsai Műanyagtechnika és Szerszámgyártó Holding Rt Műanyagtechnika és szerszámgyártás Ft Régióhő Regionális Hőszolgáltató Kft Gőz, meleg vízellátás Ft Transzkavics Bányászati Kft Kő, homok, agyagbányászat Ft MüllexKörmend Hulladékgyűjtő és Hasznosító Kft. Szennyvízelvezetés, kezelés Ft Rába Völgye Mezőgazdasági TSz. Növénytermelés és kertészet Ft ArgonIndustry Ipari, Keresk.és Szolg. Kft. Édesség gyártása Technomisz Gépgyártó és Keresk. Kft. Fémszerkezet gyártása Ft Körmend és Vidéke ÁFÉSZ Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem Ft KöKa 3000 Keresk. és Szolg. Kft. Kő, homok, agyagbányászat Ft Ft A fenti számok összességében, abszolút számokat tekintve tekintélyes vállalkozói kört fednek, adott településkategóriának megfelelő jellemzőket körvonalazva. A városi gazdaságban kiemelkedő szerepű cégek közül külön említést érdemelnek a legnagyobb foglalkoztatók: ADA Hungária Bútorgyár Kft (közel 700 alkalmazott Körmenden), EGIS Rt. Lacta Gyógyszergyára (600), EYBL Körmend Textilipari Kftt (600), Karsai Műanyagtechnika és Szerszámgyártó Holding Rt (50). A lista jelzi, hogy a helyi foglalkoztatás nagy hányada (közel harminc százaléka) három vállalkozás tevékenységétől függ mely helyzetnek előnyei mellett nem kis veszélyei is vannak. Hasonlóképpen markáns s hasonlóképpen pozitív és negatív aspektusokat is felvető jellemző a külföldi dominancia. A helyi gazdaság túlnyomó többségét a külföldi érdekeltségű vállalkozások jelentik, ami egyfelől jelzi a város, mint befektetési célpont vonzerejét, másfelől azonban ez különös tekintettel a helyi bázisú és számottevő tőkeerejű magánvállalkozások hiányára bizonyos fokú kiszolgáltatottságot is jelent az idegen tőke szempontjainak, a világgazdaság hangulatainak. A külföldi befektetések mindamellett viszonylag széles ágazati spektrumot fednek le, az ezzel összefüggő diverzifikált gazdaságszerkezet számottevő stabilitást nyújt a település számára. A bútorgyártástól a tejiparon át a textiliparig terjedő paletta ráadásul a közeljövőben a tervek szerint új színekkel gazdagodik: a turizmus reménybeli megerősödése újabb stabilizáló tényezővé válhat. 50

51 Az ágazati megoszlás a helyi vállalkozások teljes körére vonatkozóan is kellő diverzifikáltságot mutat: a működő vállalkozások legnagyobb része a kereskedelem (28%) és a szolgáltatások (32%) ágazatokban tevékenykedik, de számottevő az ipar (12%) és az építőipar (10%) részesedése is. Működő vállalkozások nemzetgazdasági ág szerinti megoszlása /db/ Gazdasági adatok Regisztrált vállalkozások száma Működő vállalkozások száma n.a. Működő vállalk. száma bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz, gőz, vízellátás nemzetg. ágakban n.a. Működő vállalk. száma a kereskedelem, javítás, nemzetgazdasági ágban (G gazd.ág.az év során, a vállalkozási demográfia szerint) n.a. Működő vállalk. száma a pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágban (J gazd.ág. Az év során, a vállalkozási demográfia szerint) n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Működő vállalk. száma az egyéb közösségi, személyi szolgált.nemzetg.ágban (O gazd.ág.az év során, a vállalk. demográfia szerint n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Működő vállalk. száma a mezőgazdasági, vadgazdálk., erdőgazdálk., halgazdálk. Nemzetgazdasági ágakban (A+B gazd.ág.az év során, vállalk.demográfia szerint n.a. Működő vállalk. száma a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás nemzetg.ágban (H gazd.ágaz év során, a vállalk. demográfia szerint) n.a. Működő vállalk. száma a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetg. Ágban (I gazd.ág.az év során, a vállalk. demográfia szerint n.a. Működő vállalk. száma az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetg.ágban (K gazd. ágaz év során, a vállalk. demográfia szerint) n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a n.a. Működő vállalk. száma az egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban (N gazd. ág. az év során, a vállalkozási demográfia szerint) Működő vállalk. száma az építőipar nemzetgazdasági ágban (F gazd. ág.az év során, a váll. demográfia szerint) Forrás: KSH megyei Statisztika A megoszlás tekintetében Körmend város alapvetően a többi vasi kisvároshoz hasonló helyzetet mutat, csupán két körmendi jellegzetessége emelhető ki a ±1 százalékpontnyi eltérések mellett: némileg átlag alatti a mezőgazdaság jelentősége, míg a szolgáltatások jelentős mértékben átlag felett reprezentáltak. 51

52 A város fejlődési pályája szempontjából összességében alacsony jelentőségű mezőgazdaság 11 szervezete közül kettő jegyzett tőkéje haladja meg a 3 mft ot (a RONIKO Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., és az Őrség Hegyhát Gazdatárs Mezőgazdasági Beszerző és Értékesítő Kft). Ez utóbbi, mint gabona termékcsoportra szakosodott termelői csoport 41 tagja közé Vasvár és Szentgotthárd térségéből csatlakoztak gazdálkodók, így a szerveződés amellett, hogy tagjaiknak előnyöket nyújt nemcsak a kistérség, de a megye vidékfejlesztésében is számottevő szereplővé válhat. Az ágazat és egyes szereplőnek jelentőségét a munkahelyen túl bizonyos tényezők felértékelhetik (térségi integráció, helyi termékek, vadászat, mint turisztikai kínálati elem stb.). A foglalkoztatást és a (tőkeerő, árbevétel által jelzett) gazdasági súlyt illetően meghatározó szerepű iparon belül számos iparág képviselteti magát, de a (mindösszesen 29 cég közül kiemelkedő) domináns szereplők tevékenysége alapján különösen fontos ágazatok a bútorgyártás (ADA Kft), a vegyipar (műanyaggyártás Karsai Rt, ill. a gyógyszeripar (Egis Rt) és a textilipar (Eybl Kft). Habár a világgazdaságnak kitett és költségérzékeny (élőmunka igényes) tevékenységek nagy súllyal képviseltetik magukat, ezen ipari bázis kellően stabilnak tűnik e minősítést alátámasztja, hogy a meghatározó szereplők többsége a közelmúltban jelentős fejlesztéseket hajtott végre (ill. vett tervbe) a településen, pl.: ADA Kft: gépparkkorszerűsítés, új kárpitos sor létrehozásáról született döntés, fejlesztés alatt a novai üzem; Körmendről folyik az új szalontai gyár irányítása; Egis Rt, Lacta gyógyszergyár: a tablettaüzem 1400, a csomagolóüzem 600 m2e bővítése milliárdos beruházással; Eybl Kft: 1,5 mdft os beruházással új üzem létrehozása, ipari park létesítése; Karsai Rt: műanyag feldolgozó gyár (fröccsöntő üzem) létesítése 400 mftos beruházással (a hosszabb távú célokban egy logisztikai központ is szerepel); Az ipar kiemelkedő helyi szerepe a jelenlegi helyzet és a körvonalazott szándékok alapján valószínűsíthetően hosszabb távon is megmarad, sőt a remények a gazdaságfejlesztési törekvések és a folyó ipari park fejlesztés szándékai szerint fokozódni fog. 52

53 A túlnyomórészt kisvállalkozásokra épülő, összességében korántsem meghatározó súlyú építőipar 17 szervezettel képviselteti magát a településen, melyek közül csupán egy (IMMO MARC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft) bír 3 mft ot meghaladó törzstőkével. A modern városi lét meghatározó jelentőségű, a szűken vett üzleti élet határain messze túlmutató szférája a tercier szektor (tágan értelmezve, a kereskedelemtől az egészségügyi szolgáltatásokig), melynek erőssége és minősége komoly minősítő tényezője a helyi gazdaságnak. E szféra Körmenden is a munkahelyek felét (49,5%) nyújtja a vasi városok átlagának megfelelően. A (nagy országos láncok egységeit nem számítva) 62 helyi kereskedelmi vállalkozás közül hat (BMD 96 Kft., Eminent Hungary Kft., Körmendi Paracelsus Kft., Olip Hungary Kft., Várallai Kft., Zenit Kft.) rendelkezik 3 mft feletti törzstőkével. Habár a kiskereskedelemben közismerten domináns a nagy nemzetközi vállalatok súlya (Körmenden is jelen vannak, pl. Spar, Penny, Tesco), de itt a szereplők számának, a változatosságnak és a minőségi jegyeknek a jelentősége ugyancsak lényeges elem, ami aláhúzza a helyi szereplők fontosságát. A kereskedelmi egységek sűrűsége tekintetében Körmend átlagos mutatókkal bír, nagyságrendjének megfelelő az ellátottsága: a kiskereskedelmi egységek lakosság arányos gyakorisága a hasonló nagyságú városok szintjének felel meg, ami azonban a régió városainak viszonylatában alacsonynak mondható A szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazatot (a fővárosi székhely logisztikai szolgáltató, a Kühne+Nagel Kftt értelemszerűen nem számítva) 9 cég jelölte meg főtevékenységként, melyek közül 25 mft feletti törzstőkéjével (egyedüli 3 mft felettiként) kiemelkedik a PharmaTrans Szolgáltató Kft. A szolgáltató szféra ugyancsak kisvárosi szintű és tipikusan mikro és kisvállalkozások tevékenykednek itt. Az összesen 80 vállalkozás közül 3 a pénzügyi közvetítés, 46 az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, 2 az oktatás, 18 az egészségügyi, szociális ellátás és 11 az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás terén működik. 53

54 Kiskereskedelmi üzletek számának alakulása Városok 2000 össz. % össz. össz. össz. össz. össz össz. % Celldömölk ,5 Csepreg ,8 Kőszeg ,8 Őriszentpéter * Répcelak* Sárvár Szentgotthárd 280 Vasvár Körmend , , ,4 Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv *Őriszentpéter 2006tól város A kiskereskedelmi üzletek száma Körmenden nem változott 2000től 2006 ig, ellentétben Celldömölkkel, Kőszeggel és Vasvárral ahol növekedett az egységek száma. Valószínűleg ez összefüggésben van azzal, hogy ebben az időszakban több nagy kereskedelmi üzletlánc nyitott bevásárló központot a városban. A 252 egység többsége élelmiszer jellegű, vagy ruházattal foglalkozó, előbbi kategóriában a sűrűség magas, míg utóbbiban (hasonlóan az elektromos háztartási cikkek szaküzleteihez) kifejezetten alacsony. Körmend hagyományosan vásárváros. A jelenlegi hétfői vásárok a Dunántúl nagy körzetéből vonzanak magyar és külföldi vásárlókat, amivel az idegenforgalom tervezése szintjén számolni kell. A szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás (turizmussal nyilvánvalóan szorosan összefüggő) ágazatában ugyancsak nincsenek átlag feletti jellemzői a városnak. Az itt működő 10 helyi cég mindegyike kisvállalkozás, ezek közül egyedül az olasz érdekeltségű, szállodai szolgáltatás főtevékenységet megjelölt vállalkozás (Kristilla Kft.) törzstőkéje haladja mag a 3 mftot. A Kft beruházásában hotel jön létre a szórakoztató centrum és wellnes központ felállításával, ami a szálláshely szolgáltatásra és vendéglátásra is jelentős hatással lesz. 54

55 A kereskedelmi szállásférőhelyek számának alakulása Körmenden nem emelkedett 2000 év óta, a vizsgált megyei városok esetében is inkább csökkent, kivéve Szentgotthárdot, ahol 5 év alatt duplájára nőtt az érték. Kereskedelmi szállásférőhelyek számának alakulása/1000 lakosra/ Városok Csepreg Kőszeg Őriszentpéter* Répcelak* Sárvár Szentgotthárd Vasvár Körmend Celldömölk Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv *Őriszentpéter 2006tól város Vendéglátóhelyek száma és számának alakulása Városok össz. % Celldömölk Csepreg Kőszeg Őriszentpéter* 100 Répcelak* 100 Sárvár 92 Szentgotthárd össz. % Vasvár Körmend Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv *Őriszentpéter 2006tól, Répcelak 2002től város A vendéglátóhelyek száma az elmúlt 7évben mindenhol növekedett /kivéve Vasvárt és Csepreget/, de a növekedés üteme sehol nem volt magas. Habár (a kedvező közlekedésföldrajzi adottságokkal is összefüggésben) jelentős számú egység működik a városban, a vendéglátás mutatói nem igazán magasak: a vendéglátóhelyek és éttermek sűrűségében elérik a kisvárosi átlagot és megközelítik a régiós adatokat, de a kereskedelmi szálláshelyek számát illetően igen jelentős az elmaradás. 55

56 Gazdasági teljesítmény A város gazdasági erejének, gazdasági szerkezete életképességének, illetve általános versenyképességének egzakt megítélése számos módszertani probléma miatt problematikus, a környező kisvárosokkal való összevetés ugyancsak. Minősítésű és viszonyítási alapként hivatalos statisztikák és adatbázisok csak a szervezetek számát és összetételét, valamint a foglakozási szerkezetet illetően állnak rendelkezésre; az ezeken túlmutató de egy reális kép felvázolásához nem kevésbé szükséges információk elérhetősége meglehetősen esetleges. (Egyáltalán nem állnak rendelkezésre városi szinten azok az adatok, melyek a különböző területi egységek elsősorban országok és régiók gazdaságának szokásos makrojellegű minősítői, mint a GDP, vagy annak különböző alternatívái.) Az elemzők többsége Körmendet a magyarországi városok középmezőnyébe sorolják egyúttal jellemzően kiemelik javuló jövedelempozícióját ( termelékenységét ). Az egyetlen objektívnak tekinthető (és elérhető) mérce, a településen képződő jövedelmek nagysága. Habár e mutató sem mentes a bizonytalanságoktól (pl. szürkegazdaságban szerzett jövedelmek), ennek tendenciái viszonylag jól közelítik a helyi (átlagos) prosperitást (az adatok korrelációja a GDPvel általában erős), illetve lakossági jólétet. Az adatok elemzésénél figyelembe veendő szempont, hogy a város gazdaságának kistérségi hatásai vannak: az itt képződő jövedelmek részben a környező falvakban élőknél jelennek meg, másfelől a környékbeli falvak vállalkozásainak lehetőségeit is sok tekintetben befolyásolja a város. Személyi jövedelemadó 2006 Városok Az ezer lakosra jutó adózók száma Egy adó fizetőre jutó személyi jövedelem alapot képező jövedelem Ft személyi jövedelem Ft Celldömölk Csepreg Kőszeg Őriszentpéter* Répcelak* Sárvár Szentgotthárd Vasvár Körmend Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv *Őriszentpéter 2006tól város Répcelak 2002től város A táblázat azt mutatja (a szubjektív, egyéni jólétre vonatkozó érzetekkel nem feltétlenül összhangban), hogy Körmend kifejezetten kedvező helyzetű, úgy az adózók számát, mint a személyi jövedelmek illetően. A jövedelemszint a legmagasabb a vizsgált városok adófizetői között, hasonlóan a személyi jövedelem alapot képező jövedelmekhez. 56

57 A mutatók természetesen nem mutatják a jövedelmi különbségeket, s valószínűleg kissé felfelé torzítanak a hivatalos munkahelyek és bevallott jövedelmek magasabb arányával összefüggésben. Egy város gazdaságát nemcsak a városfalakon belüli tények jellemzik, hanem az is, hogy az miként és milyen mértékben alakít ki kapcsolatokat környezetével, milyen kisugárzása van a városkörnyékre. E kapcsolatrendszer legközvetlenebb térségi vetülete a foglalkoztatás, vagyis az, hogy mennyi (és milyen) munkahelyet nyújtanak a helyi cégek a vonzáskörzet munkaerő állománya számára. Az erre vonatkozó információk a központi szerep erőssége mellett kirajzolják annak térbeli kiterjedését is. Körmend betölti városi funkcióját, amennyiben mennyiségi értelemben több munkahelyt kínál saját munkaerő állománya nagyságánál, de e többlet nagysága (a helyben foglalkoztatottak /6744 fő / 11%kal haladják meg a helyben lakó /6036 fő/foglalkoztatottak számát) elmarad a vasi városok többségétől (a népszámlálás időpontjában csak Kőszeg, Vasvár és Csepreg mutatója volt alacsonyabb a fenti számnál). E 11%nyi pozitív egyenleg mögött az áll, hogy a helyben foglalkoztatottak /6744 fő/ 31%a /2065fő/ máshonnét jár be Körmendre dolgozni, míg a körmendi lakhelyű foglalkoztatottak /1357fő/ 22% más településen talált munkát. Ezen áramlási viszonyok természeten meghatározóak a városkörnyék foglalkozási helyzetére is: a kistérség egészére a nettó munkaerőkiáramlás jellemző, vagyis a helyben lakó foglalkoztatottak (helyi munkavállalók) számánál kevesebb a helyben foglalkoztatottak (kistérségen belüli munkahelyek) száma. A kiáramlás főbb célpontjai Szombathely (kb fő) és Szentgotthárd (300), de Zalaegerszegen és Vasváron is több tucatnyian dolgoznak a kistérségből. Körmend egy közepes nagyságú és gravitációs erejű munka erővonzási körzet A gazdaságfejlesztés eszközei Körmend gazdaságföldrajzi helyzete, különös tekintettel a határközelségre és a közúti és vasúti elérhetőségre igen kedvező feltételeket nyújt a városban letelepedő cégek számára különböző gazdasági tevékenységek folytatásához. Ezen adottság (kiegészülve bizonyos tradíciókkal és kompetenciákkal) nagy szerepet játszott abban, hogy a települést a rendszerváltozás után hamar felfedezték a cégek, s jelentős beruházásokat eszközölve kiépítettek egy erős helyi gazdaságot. A helyi gazdaság versenyképességét (egyben tőkevonzó képességét is) jelentősen befolyásolja az üzleti környezet minősége, amihez a meglévő infrastruktúra mellett, a városban meglévő tudás, a humán erőforrások, a kutatási háttér és a minél erősebb innovációs potenciál is hozzátartozik. Mindez komoly hatással lehet a versenyképesség másik területére, a vállalati stratégiák és működési gyakorlat kifinomultságára. A következő időszakban várhatóan megtöbbszöröződnek azok a területfejlesztési külső források, melyeket a nemzeti fejlesztési terv EUtársfinanszírozással a különböző szereplők számára juttatni fog. E forrásokért, a korábbinál intenzívebb versenyre lehet számítani. Az ötletgenerálástól a pályázatmenedzselésen át a lobbitevékenységig számos olyan feladat merül fel, melyek megerősítésének és összehangolásának napirendre kell kerülnie. 57

58 Ahhoz, hogy a fejlesztési elképzelések és célok megvalósuljanak az alábbi programok és intézkedések javasolhatók: Iparterületfejlesztés: A jelenleg mintegy 70 hektáros területen elkezdett ipari park fejlesztés továbbvitele, a szolgáltatási háttér folyamatos fejlesztése, a helyi vállalkozások részére kis és középvállalkozó zóna kijelölése. A város logisztikai potenciáljának és értékének és növelése: A kedvező közlekedésföldrajzi adottságokra alapozva stratégiai fejlesztési irányként jelölhető ki a város logisztikai potenciáljának kiaknázása. A térségi közlekedési infrastruktúrafejlesztés megvalósulása tovább fokozza a város gazdaságfejlesztési lehetőségeit. Gazdaságfejlesztési partnerség térségi szintű programja: Az önkormányzatnak kezdeményező és aktív szerepet kell vállalnia a vállalkozásokkal folytatott kommunikációban, a települési szempontok megismertetésében és elfogadtatásában, valamint a város stratégiai ágazatainak térségi együttműködésiben. A kutatásfejlesztés jól koordinált irányítása, növekvő támogatása és stratégiai felértékelése nélkül ma már nincs versenyképes gazdaság. Általános tendencia, hogy Magyarországon GDParányosan alacsony a K+F ráfordítások mértéke, és a finanszírozás sem egészséges szerkezetű, hiszen az összes K+F ráfordításból csak kevéssé veszi ki a részét a vállalati szektor. A gazdaság teljesítményének növelése, ezzel együtt az emberek jólétének, közvetve pedig az életminőségének a javítása nem képzelhető el a tudásintenzitás fokozása nélkül. Ez befektetésösztönzői szempontból azt jelenti, hogy a feldolgozóipar eddigi, Körmendet is jellemző túlsúlya után most ösztönözni kell a csúcstechnológiákat alkalmazó vagy ahhoz közeli iparágakban tevékenykedő, rendkívül korszerű technológiákkal dolgozó vállalkozások betelepítését. A tudásgazdaság kialakításához azonban a tudásalapú iparágak idecsalogatása szükséges, de nem elégséges feltételt jelent. A gazdaságfejlesztés egyik feladata, hogy a térségben telephellyel rendelkező cég számára innovációösztönző szabályozási és támogatási környezetet építsen ki, és élénkítse a technológia és tudástranszfert. A vizsgálatok szerint a kis és középvállalatok innovációs aktivitása különösen lanyha, pedig egészében is alacsony a vállalati szféra K+F kiadásainak aránya. Szükség van a fejlődést gátló akadályok mérséklésére, így a kis és középvállalkozások tőke és korszerű menedzsment ismeretei hiányának oldására, a K+F és az innovációs tevékenységek fejlesztésére, valamint a kutatásfejlesztési szektor és a gazdaság közötti kapcsolatok erősítésére Regionális és kistérségi közlekedési kapcsolatok Regionális közúti kapcsolatok Körmend regionális nemzetközi kapcsolatai jók. A legközelebb fekvő főforgalmi irányok, melyek a nemzetközi főhálózat elemei: A települést átszeli az E 66 sz. út, mely a magyarországi 8 sz. főút nyomvonala és az ausztriai részen a 65 sz. főútvonal. Nyugatról az E 59, mely az ausztriai A 2 autópálya nyomvonala Graz Bécs között. (Grazból délre Maribor, Ljubjana felé van kapcsolat.) 58

59 Keletről közvetlenül Körmend határában az E 65 sz. út, mely a 86 sz. magyarországi főközlekedési út, illetve a 15 sz. főközlekedési út nyomvonala, mely Szlovákiában a 2 sz. főúton halad Pozsony felé. Déli irányban pedig az E 71. (Magyarországi 7 sz. főközlekedési út.) Északon az E 60 nyomvonal érhető el, mely a magyarországi M 1 autópálya, Ausztriában pedig az A 4 jelű autópálya. Ezek szerint Körmend városa az E 66 és E 65 sz. (86 sz. út) tengelyében helyezkedik el. A Rábafüzesi határátkelőn keresztül az ausztriai 57.sz. úton 49 km, a 65.sz. úton pedig 28 km megtétele után elérhető az osztrák A2 autópálya. Szlovénia felé az E 65 sz. úton (86 sz. út) Rédicsnél éri el az országhatárt. Szlovákia felé szintén az E 65 sz. úton és a 2 sz. szlovákiai autóúton érhető el Pozsony. Körmendről Bécs 214 km, Graz 105 km, Zágráb 175 km, Pozsony 176 km. Regionális vasúti kapcsolatok Körmend a Szombathely Szentgotthárd 21. sz. vasúti vonalon fekszik. Ezen kívül Körmendről ágazik ki a 22. vasútvonal, mely Zalalövő felé tart. A 21. sz. vasútvonal a grazi vasútvonalhoz kapcsolódik, a 22. sz. Zalalövői vonal pedig Zalaegerszegen át Lenti felé Szlovéniába biztosíthat kapcsolatot. A magyarországi vasútvonal hálózathoz Szombathelyen keresztül illetve Zalalövő Zalaegerszegen keresztül kapcsolódik Körmend. A zalalövői vonal jelenleg nem alkalmas a hidak és műtárgyak teherbírása miatt számottevő teherszállításra. 100 kmen belül elérhető határátkelőhelyek: Közúti: Letenye, Rédics, Bajánsenye, Felsőszölnök (csak kishatár forgalomszemély), Rábafüzes, Pinkamindszent (csak kishatár forgalomszemély), Szentpéterfa (csak kishatár forgalomszemély), Búcsú, Bozsok (csak kishatár forgalomszemély), Kőszeg, Kópháza, Sopron, Fertőrákos, Fertőd, Mosonszentjános, Hegyeshalomszemélyteher, Rajka. Vasúti: Murakeresztúr, Szentgotthárd, Sopron, Hegyeshalom (Rajka). Kistérségi közúti kapcsolatok Körmendet és társtelepüléseit az alábbi országos közutak érintik, melyek biztosítják kistérségi kapcsolatait. 8 sz. főközlekedési út (Székesfehérvár Rábafüzes) a 161, ,532 km szelvény között. 86 sz. főközlekedési út a 8 sz. út 161,838 km szelvényben a körforgalmi csomóponttal keresztezi a 8as utat sz. (Körmend Ják Szombathely) összekötő út, mely Felsőberki falut köti be sz. (Egyházasrádóc Körmend) összekötő út sz. bekötő út Horvátnádalja 8 sz. út sz. bekötő út Körmend 86 sz. út. Ezek az utak biztosítják a város kapcsolatát az országos főútvonal hálózathoz és a kistérségben levő településekhez való közúti kapcsolatot. A 86. sz. út közvetlenül Körmend térségében délen kapcsolódik a 76. sz. másodrendű főközlekedési úthoz, mely Balatonszentgyörgy felé biztosít kiemelt közúti kapcsolatot. Kistérségi vasúti kapcsolatok Körmend körzetében 14 járatpár/nap közlekedik Szombathely Szentgotthárd között mely Körmenden megáll és 9 járatpár/nap közlekedik Zalalövő felé. 59

60 Az InterCity járatokhoz való kapcsolat a Szombathelyre közlekedő vonatokkal megoldott. A Szentgotthárd és Szombathely illetve Zalalövő útvonalon levő települések mind közúton és vasúton megközelíthetők. Az Őriszentpéter és az Őrség, illetve a Hegyhát települései kizárólag közúton közelíthetők meg. Ezek az utak a 86. sz. útból illetve a 8. sz. útról ágaznak ki. SWOT analízis Belső tényezők Erősségek Gyengeségek a város nyugat magyarországi elhelyezkedése gyorsforgalmi utak hiánya munkalehetőségek viszonylagos bősége munkaerő piac sérülékenysége ipari telephelyek bősége kevés a jelentős, korszerű ipar és szolgáltatás aránya ipari park fejleszthetősége, a nyugati városrészben tartalék fejleszthető ipari terület a 3 fontos külföldi cég kitelepülése a városból az önkormányzat részvétele az iparfejlesztés előkészítésében az önkormányzat nem rendelkezik gazdaságfejlesztési koncepcióval az önkormányzat és a vállalatok közötti kommunikáció gyenge Külső tényezők Lehetőségek Veszélyek a nyugati határ közelsége felértékelődik a világgazdaság fejlődése lelassul a város kedvező földrajziközlekedési adottságainak a kihasználása a külső források elmaradása miatt megrekedhetnek a fejlesztések iparterületek kínálta letelepedési lehetőségek Turizmus Turisztikai vonzerők a városban Körmenden a turizmus működési területei az épített környezet vonzerőit koncentráló Óváros, illetve a természeti környezet szépségét nyújtó Rába part. Az Óvárosban található a város összes kulturális intézménye: múzeum és színház, mozi, egyházi épületek stb. Körmend számára a legfontosabb turisztikai értéket vitathatatlanul a Batthyány Kastély jelenti. A várkastéllyal és várkerttel kapcsolatosan 2005ben elkészült egy tanulmány (MaHill Kft, 2005), mely javaslatokat tesz a hasznosítási alternatívákat illetően. 60

61 Az 1950 óta műemléki védelem alatt álló, de azóta is sok viszontagságot megélt, állagában ma is folyamatosan romló épületet 1997ben fokozottan védett, állami tulajdonból ki nem adható műemlékké nyilvánították. Benne jelenleg csak a Dr. BatthyányStrattmann László Múzeum színház és kiállítóközpont működik. A hasznosítás fő iránya egy konferencia és rendezvényközpontból, valamint egy kastélyszállodából kialakított turisztikai termék lehet. Az e koncepció szerint kialakítandó 200 fő feletti professzionális konferenciaszállodában és rendezvényközpontban helyet kapnának a kastély együttes 450 fő befogadóképességű plenáris üléstermei (két helyszínen: LovardaSzínház épülete és a Levéltár I. vagy II. emeleti szintje), szekciótermek, kiállítási, illetve reprezentációs termek, illetve a konferencia létszám szállodai kapacitása (több helyszínen), amelyben meghatározó arculatformáló szerepe lenne a főépületben kialakítandó luxusminőségű kastélyszállodának. A kastélypark (várkert), melyre ugyancsak a progresszív állagromlás jellemző, fontos eleme a városképnek rekonstrukciója szintén kiemelt jelentőségű (az elkészült tervek, a tó vízellátásáról, egy vízi malom panzióról és kempinghelyszínről is szólnak, jó alapot nyújtva az ökológiai, városképi és turisztikai szempontok együttes érvényre jutásához.) A kastély hasznosításával szorosan összefüggő lehetőség a ma is, és turizmustól függetlenül is élő és ápolandó Batthyány kultusz idegenforgalmi célú kiaknázása. A Batthyány család, mely 1601től birtokolta a várost és a kastélyt, számos tagja játszott meghatározó szerepet a magyar történelemben, de a kultusz fontos részét képezi a kastély levéltárában 1930ig szemkórházat működtetett 2003ban boldoggá avatott Batthyány Strattmann László emléke is. A városkép, melyet Körmend adottságai miatt egyértelműen ural a kastély, a kastélypark és a Rába part, valamint e kettő között található óvárosi épületek, fontos turisztikai jelentőséggel bírnak, mivel a látogatók ez alapján a város egészéről szereznek benyomást. A Rába folyó jelenléte különleges értéke a városnak, az ezzel összefüggő lehetőségek azonban az utóbbi időkig erősen töredékesen (egyegy rendezvényhez kötődően) kerültek kihasználásra turisztikai szempontból évben elkészült a csónakkikötő fedett pihenővel, ahol a felépült 170 m² alapterületű épületben a turisták (és nemcsak a vízitúrázók) fogadásához kulturált körülmények állnak rendelkezésre. A beruházással azonban még nem fejeződtek be a teendők. Szükség van egy esztétikus, színvonalas és turistabarát tágabb városi térhez szervesen illeszkedő környezet kialakítására is. Fontos szempont, hogy a négy, városképpel összefüggő markáns elem viszonya, a Batthyány Kastély épületegyüttese, az Óváros hangulata, e kettő kapcsolata és a kastélypark, mint a két városi beépített terület kiegészítő zöldterületi attrakciója, a Rába parttal együtt komplexen jelent valóban erős turisztikai vonzerőt. A termálvíz, mint turisztikai érték Körmenden is kezd az érdeklődés középpontjába kerülni, mivel a város területe és térsége jelentős (47 Cos) termálvíz készlettel rendelkezik. A termálforrások miatt Körmenden a geotermikus hő kutatása is megkezdődik ebben az évben, ha a felmérések, fúrások jó eredménnyel járnak akkor a geotermikus hőenergia hasznosításra kerül, elsődlegesen a fűtési rendszereknél, de más területeken is. A kastély hasznosítási koncepció kialakításánál felmerült annak kérdése, hogy miként lehetne összekapcsolni a városi fürdő beruházási elképzeléseit a kastély és környezetének fejlesztésével mivel a kulturális, és konferencia turisztikai program, valamint a termálturizmus kölcsönösen kiegészítenék és erősítenék egymást. A termálvíz gyógyászati, illetve wellness célú felhasználására a tervezők több helyszínt is számításba vettek. 61

62 Egy olasz befektetői kör nemzetközi szórakoztató központ (benne szálloda, étterem, termálvizes medencék, diszkó, pizzéria) létesítését indította el a volt Olip cipőgyár területén, mely 20 m EUR tőkebefektetés jelentős lökést adhat a folyamatoknak. A egyedi fenti értékekre és határozott szándékokra markáns helyi turisztikai termékfejlesztés építhető, amelyben helyet kaphatnak a város kulturális adottságai (pl. Dr. BatthyányStrattmann László Múzeum), hagyományos és új rendezvényei (a csónakfelvonulástól a Körmendi Napokon át akár a Rábaparti Magyar Ünnepig), a kistérség egészének eseti, vagy kis intenzitású vonzástényezői (a Döröskei és Vadása tavaktól a Kék Túra útvonalon át klasszikus falusi turizmusig) is Kínálati jellemzők Körmend város Turisztikai koncepciója részletesen sorra veszi a város és környéke vonzerőit. Turisztikai szempontú jövő képet határoz meg, marketing eszközökre, valamint fejlesztési projektekre tesz javaslatot. Jelen helyzetfeltárás ezek összegzésére szorítkozik, a turizmus működési feltétel rendszerére vonatkozó jellemzőinek, illetve ezen belül elsősorban a problémáknak a kiemelésére koncentrál. Körmend és környéke számos olyan adottsággal rendelkezik, mely a turizmus szempontjából értéket nyújthat. Ezek részletes számbavétele és koncepciózus fejlesztése elengedhetetlen a város jövője szempontjából. A város turisztikai vonzerőlistája tartalmaz néhány kiemelkedő jelentőségű és markáns elemet, melyek középpontba állításával megvalósítható egy nagyléptékű fejlesztési program, amiben megtalálhatják a helyüket az önmagukban kevésbé intenzív hatású attrakciók is. Érdemes figyelemmel lenni azonban arra a tényre, hogy a város idegenforgalmi fejlesztése a kistérségi, illetve regionális kontextusból nem ragadható ki, a környezeti feltételeket és lehetőségeket a helyi célokkal kell összehangolni. A kistérségi adottságok és jellemzők beépítése a helyi termékfejlesztés koncepcionális kereteibe külön figyelmet érdemel a városi stratégia véglegesítésénél és megvalósításánál Keresleti jellemzők A város turizmusa jelenleg meglehetősen alacsony szintű, úgy a többi vasi városhoz, mint saját lehetőségeihez képest elmaradott. A vendégforgalom csekély (az évi bő ötezer vendég meglehetősen kevés, a vendégéjszakák rangsorában kb. 230 magyarországi település előzi meg Körmendet), a mutatók trendje csökkenő, az átlagos tartózkodási idő az 1990es 3,7ről a kilencvenes éve közepére 2 nap alá süllyedt, s kifejezetten alacsony szinten, 1,4 nap körül állandósult. A legfontosabb adatok értékét illetően, ugyancsak alacsonyak Körmend mutatói: a kereskedelmi férőhelyekben a megyén belüli városi rangsorban Répcelakot, Vasvárt és Csepreget előzi meg. A vendég éjszaka számában még harmadik helyezett Szentgotthárd gyenge értékét /13173 vendég éjszaka/ sem éri el. A külföldi vendégek terén csak Celldömölköt, Őriszentpétert és Vasvárt előzi meg. Az átlagos tartózkodási időt 1,4 értékével a legutolsó a megyei városok rangsorában. A magánszálláshely mutatók sem adnak jobb képet, ott is az utolsó előtti helyet foglalja el a város Celldömölk után. A szálláshelyek száma kifejezetten alacsony. A vendégek és a vendégéjszakák száma ha néhány vasi városnál magasabb is erősen átlag alatti. 62

63 Az átlagos tartózkodási idő ugyancsak kifejezetten alacsony. Az idegenforgalom legfontosabb két mutatója a kereskedelmi férőhelyek száma és az eltöltött vendégéjszakák száma. Megyei és egyéb, a megyében kiemelkedő idegenforgalommal rendelkező városokkal és községekkel való összehasonlításban Körmend idegenforgalma nem mondható jelentősnek: szállásférőhelyei a megyei összes férőhely 1,5 %át teszik ki. Az itt töltött vendégéjszakák száma átlagosan egyegy vendégre vonatkoztatva 1,4, míg a megyei átlag 3,6. A kevés vendégéjszaka a bevásárlók és a rövid látogatásra ideérkezők nagy számát mutatja. A szállásférőhelyek összetételét vizsgálva a panziók jelentősége növekedett meg az utóbbi időkben. Az idegenforgalmat kiszolgáló létesítmények közül a vendéglátóhelyek száma Körmenden 1991 óta közel ötszörösére nőtt, de még így is a megye kisvárosai között csupán a negyedik helyen áll. Idegenforgalom 2006 Kereskedelmi szálláshely Városok fh. Vendég éjszaka Ebből külföldi Magánszálláshely átl.tart. idő,éjsz. f.h jutó v.éjsz. fh. Vendég éjszaka Ebből külf. átl.tar. idő,éjsz száll. adóra v.éjsz. Celldömölk ,0 19, ,7 4,7 Csepreg ,9 39,9 6 Kőszeg ,4 74, ,8 86,1 Őriszentpéter* ,4 40, ,9 134,9 93 6,2 Sárvár ,5 116, ,2 438,3 Szentgotthárd ,8 42, ,3 195, ,4 137, ,4 43, ,3 33,2 Répcelak* Vasvár Körmend Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv *Őriszentpéter 2006tól, Répcelak 2002től város A problémákra koncentrálva a következőket lehet jellemzőként kiemelni: Kínálat tekintetében: Az adottságokhoz képest nem megfelelő termékfejlesztés, hiányoznak a húzó termékek, elmaradnak az évek óta tervezett fejlesztések. Nem szervezett a kínálat, hiányzik a menedzsment. Gyenge marketing, arculati, imázs problémák. Kereslet tekintetében: Stagnáló mennyiségű vendég és vendég éjszaka. Nagyon rövid időtöltés. 63

64 A kereskedelmi szállásférőhelyek száma Körmenden 2000től számottevően nem változott. Összehasonlítva a vizsgált városokban lévő férőhelyek számával látható, hogy a városi számok messze elmaradnak Kőszeg és Sárvár hasonló időszakában mért férőhelyek számától, ami a szolgáltatás nagyon gyenge színvonalát mutatja. Összegzésként megállapítható, hogy a városban a turizmusgazdaság helyzete rossz, jelenleg alul fejlett, a turisták csak rövid időt töltenek a városban, a szálloda és vendéglátóhely kapacitás rendkívül alacsony. Ugyanakkor a város és környéke adottságai ki nem használt lehetőségeket rejtenek magukban a szektor számára. A jelenlegi rossz pozícióból való kitöréshez, illetve fejlődéshez ami elengedhetetlen a város és lakossága életminőségének javításához tudatos, tervszerű fejlesztésre van szükség. Kereskedelmi szállásférőhely számának alakulása Városok Csepreg Kőszeg Őriszentpéter* 118 Répcelak* Celldömölk 2006 Sárvár Szentgotthárd Vasvár Körmend Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv *Őriszentpéter 2006tól, Répcelak 2002től város A körmendi turizmus működésének feltétel rendszere: Határ jelleg osztrák/magyar/szlovén határ menti együttműködéssel összefüggő előnyök, határokon átnyúló partnerség, Batthyányi család és történelmi kapcsolatok, közös életmód és hagyomány alapok Természeti környezet: természeti környezet, a Rába part a város közvetlen környezetét képezi, kedvező adottságok, komplex turisztikai kínálat az aktív / vízi turizmus öko elemeihez. Épített környezet: épített környezet, történelmi belváros turisztikai szempontból nem működik, minőségi szolgáltatások hiánya és a rosszul karbantartott épületek miatt sürgős fejlesztési feladatok, a műemlékek közt kiemelkedő jelentőségű, vonzerejű, kulturális és örökségturizmushoz kapcsolódó Batthyány Kastély és kastélypark rekonstrukciója, felújítása, 64

65 élményfürdő, konferenciaközpont, 400 ágyas szálló építése. Megközelíthetőség: a turisták számának növelése érdekében kiemelten fontos fejlesztés, a kistérség egészében fellelhető értékek teljes körének feltérképezése, a kistérség egészében fellelhető értékek teljes köre. Szolgáltatások: Mint az általános gazdasági elemzés mutatja: a vendéglátóhelyek száma alacsony, kiskereskedelmi vállalkozások száma is alacsony, sőt a városszéli bevásárló központ kialakítása óta tovább csökkent, a Belvárosban a turisztikai központok kínálatában elengedhetetlen minőségi áru kínálatú üzletek hiánya jellemző. Idegenforgalmi szervezeti háttér: térségi / városi menedzsment hiánya, a célcsoportok definiálásának hiánya, az erre épülő tudatos termékfejlesztés kialakításának elmaradása, nem megfelelő marketing, a helyi termékfejlesztés kezdeti stádiuma mellett, hasonlóan jellemző a fogadóképesség elégtelen volta is (szállásférőhelyek szűkössége, magas szintű szállodai kapacitás, a turisztikai infrastruktúra egyéb elemei, marketing és menedzsment) Tourinform iroda funkcióinak megfelelő elhelyezése A múzeumok száma a városban négy. A látogatók száma az alábbi táblázat adatai szerint folyamatosan csökkent 2004ig, ami összehasonlítva a vizsgált városok hasonló időszakával ugyan azt a képet mutatja. 2004től lassú emelkedés után 2006ban az előző évek számának a duplájára nőtt a múzeumok látogatóinak a száma, ez köszönhető a színvonalasan megrendezett kiállításoknak és a jó szervező készségnek. Múzeumok látogatottsága fő fő fő fő fő fő fő 656 Csepreg Kőszeg Őriszentpéter* 1546 Répcelak* Sárvár Szentgotthárd Vasvár Körmend Városok Celldömölk Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv *Őriszentpéter 2006tól, Répcelak 2002től város 65

66 SWOT analízis Belső tényezők Erősségek Gyengeségek turisztikai szempontból jó minőségű potenciális partnerek: kistérség, Güssing, Szlovénia (Felsőmuravidék), Rakicsány/Muraszombat az idegenforgalom alacsony szintje a történelmi belváros turisztikai funkcióinak ellehetetlenülése /épület állomány minőségi és funkcionális problémái, közlekedési, parkolási, megközelítési gondok/ arculati, imázs problémák a város főútvonali jó megközelíthetősége Parkolási kapacitás, buszparkoló hiánya markáns turisztikai vonzerők megléte turisztikai hagyományok Batthyányi kultusz menedzsment hiánya speciális ágazat: vallási turizmus, vízi turizmus, konferencia és hivatásturizmus belső, magánerős fejlesztések beindulása nem megfelelő marketing a fejlesztésnek irányt adó önkormányzati Idegenforgalmi szervezeti háttér hiánya keretek és ösztönzések megléte Tourinform iroda funkciójának nem megfelelő helyen van Külső tényezők Lehetőségek Veszélyek európai turisztikai célpontok vonzerejének nemzetközi konkurencia erősödése megerősödése nagytérségi konkurencia erősödése forrás szerzési lehetőségek a as fejlesztési időszakban kistérségi termék csomagok kialakítása Társadalom Demográfia Az emberi tényező, vagyis a népességnek a száma, változása, de még inkább a szerkezete és annak változása rendkívül fontosak a fejlesztési elképzelések megfogalmazásához, mégpedig két okból. Egyrészt a fejlesztési tervek mindig a településen, térségben lakók számára készülnek, másrészt nélkülük végrehajtani az elképzeléseket nem lehet. 66

67 A népesség számának alakulása Körmend népességszámának alakulását 1870től kezdve tartja nyilván az országos statisztika, mely szerint a város népességszáma ebben az időszakban 5429 fő volt. A fejlődő városokhoz hasonlóan az 1920as évekig dinamikusan növekedett a város lakosságszáma, a növekedés azonban a világháború idején szintén az általános folyamatoknak megfelelően megtorpant, és az 1949as évekig csökkent. A mélypontot követően 1970ben már meghaladta a főt, és utána is folyamatosan emelkedett. Időszak Népességszám /fő/ jelenlévő népesség Az 1990es évtizedben a Vas megyei városok népessége összességében csökkent, Körmendé viszont Szentgotthárd mellett egyedül nőtt. A fordulat az ezredforduló környékén kezdődött, azóta csökken a város lakossága, Répcelak kivételével mint bármelyik Vas megyei városban * Mindez összefügg a hazai urbanizációs folyamat megváltozásával, melynek értelmében a városok veszítenek vonzerejükből és a népesség már nem a városokba, hanem onnan a falvakba költözik * * * Körmend népesség számának alakulása Körmend lakónépessége január elsején fő, ezzel Vas megye harmadik legnépesebb települése. Népességszáma a II. világháborút követően 2001ig folyamatosan nőtt, minden dekádban nagyobb mértékben, mint a megye kisvárosaiban. A növekedés az 1970es évtizedben volt a legnagyobb, 17,3 %, ez a következő évtizedekben visszaesett, hasonlóan a többi városhoz, de pozitív maradt. Forrás KSH Település Statisztikai Évkönyv *Lakónépesség 67

68 Népességszám alakulása Városok 2002 fő 2003 % fő % fő % fő % fő % Celldömölk , , , ,44 Csepreg , , , ,59 Kőszeg , , , ,97 Őriszentpéter* Répcelak , , , ,89 Sárvár , , , ,42 Szentgotthárd , , , ,9 Vasvár , , , ,62 Körmend , , , ,21 Forrás KSH Területi statisztikai Évkönyvek *Őriszentpéter 2006tól város A népességszámváltozás mindig az élve születés és a halálozás eredője, a természetes szaporodás, és a vándorlási különbözet együttesen idézi elő. Magyarországon az élve születések száma 1982től nem éri el a halálozásokét, az országban tehát azóta negatív a természetes szaporodás. Mindez Vas megyében is megmutatkozott, de itt is, akárcsak országosan először csak a falvakban. Az 1980as évtizedben a városokban még többen születtek, mintamennyien meghaltak. Körmenden között a természetes szaporodás Répcelak után a legmagasabb volt a Vas megyei városok közül, meghaladta a 2 százalékot. Az 1990es évtizedben már a városokban is negatívvá vált a természetes szaporodás, mivel tovább csökkent az élve születés, és növekedett a halálozás. Ez Körmend esetében is bekövetkezett, de még mindig többen születtek, mint meghaltak, így a vasi városok közül egyedül Körmenden maradt pozitív a természetes szaporodás. 68

69 Élve születések száma ezer lakosra Élve születések száma / 1000 lakos Városok Celldömölk 9,5 10,0 9,7 8,5 8,2 9,6 9,1 Csepreg 8,9 8,5 10,8 9,4 7,2 6,7 8,2 Kőszeg 8,1 9,1 9,0 9,1 8,0 9,1 8,9 Őriszentpéter 3,2 Répcelak 7,5 6,8 7,3 7,4 10,3 Sárvár 8,6 8,5 9,0 8,7 9,2 8,5 9,3 Szentgotthárd 8,1 8,1 8,7 8,5 10,0 6,9 7,7 Vasvár 9,0 7,8 7,2 9,5 7,2 7,2 8,6 Körmend 9,4 10,3 8,4 9,4 8,3 9,2 7,3 Forrás: KSH Népszámlálás 2001 Halálozás száma ezer lakosra Halálozás /1000 lakos Városok Celldömölk 14,1 10,6 12,4 12,7 11,5 13,2 12,2 Csepreg 11,5 9,9 11,0 13,6 9,5 11,8 8,8 Kőszeg 9,9 11,0 13,9 12,2 13,2 14,6 12,1 Őriszentpéter 11,0 Répcelak 13,2 9,2 10,9 11,1 Sárvár 11,5 10,5 9,9 11,8 10,6 11,0 11,5 Szentgotthárd 15,4 17,1 12,8 12,6 14,6 12,1 12,7 Vasvár 12,6 12,1 10,9 12,5 12,0 15,7 14,3 Körmend 8,4 8,6 8,6 9,8 9,7 10,1 9,9 Forrás: KSH Népszámlálás

70 A fordulat 1999től következett be, ettől kezdve a halálozások száma meghaladja Körmenden is a születésekét, így a természetes fogyás a jellemző. 2006ben például 7,3/1000 lakos élve születésre 9,9/1000 halálozás jutott. Körmend központi funkciói révén a II. világháború utáni évtizedekben mindig vonzotta a közelitávoli környék népességét, a bevándorlás 2001ig minden évtizedben jóval meghaladta az elvándorlást. A vándorlási aktívum az 1970es évtizedben volt a legnagyobb, akkor megközelítette az ezer főt, ami akkor Szombathely után és a kisvárosok között a legnagyobb vándorlási egyenlegnek számított. A város vándorlási egyenlege 1980 és 1990 között jelentősen lecsökkent, csupán 111 fős aktívumot mutatott, azonban még ez is Répcelak után a második legnagyobb aktívumot jelentette. A népességszám változás összetevői /%/ élveszületé s halálo zás term. szap. vándorlás élveszületé s halálozás term. szap. vándorlás Celldömölk 12,1 12,2 0,1 4,1 11,0 13,5 2,5 1,5 Csepreg 12,5 13,6 1,1 0,2 11,5 12,8 1,3 1,3 Kőszeg 11,0 9,7 1,3 7,3 11,0 13,0 2,0 1,2 Répcelak 16,1 10,6 5,5 8,8 9,3 10,9 1,6 3,5 Sárvár 13,7 12,1 1,6 3,2 10,7 12,6 1,9 0,1 Szentgotthárd 11,0 16,2 5,6 6,9 10,1 18,3 8,2 12,6 Vasvár 12,5 14,9 2,5 3,0 11,7 14,3 2,6 2.4 Körmend 13,1 10,9 2,2 1,0 12,9 11,8 1,1 4,2 Városok Őriszentpéter Forrás: KSH Népszámlálás 2001 A rendszerváltoztatást követően Körmendre sok befektető, jelentős mennyiségű tőke érkezett és ezáltal számottevő beruházás valósult meg. Ennek következtében a város munkaerővonzása megerősödött, vándorlási aktívuma megnőtt és 2001 között vándorlási egyenlege 513 fő (4,2 %), ami Szentgotthárd mögött a megyében a második, és jóval magasabb, mint a megye kisvárosaiban. A fordulat itt is az ezredforduló környékén, különösen 2002t követően következett be. Több cég jelentett csődöt és zárt be, a város vonzereje csökkent, ez által a város vándorlási egyenlege már negatív. 2004ben például 74 fővel többen költöztek el Körmendről, mintamennyien telepedtek le. Vagyis megállapíthatjuk, hogy Körmend népességszám növekedése mögött 2001ig egyaránt állt a város természetes szaporodása és pozitív vándorlási egyenlege. Azóta viszont mindkettő esetében teljes fordulat következett be, és az ezredfordulótól napjainkig a város népességének csökkenését a természetes fogyás és az elvándorlás egyaránt okozza. 70

71 Természetes szaporodás és vándorlási különbözet (fő) Celldömölk 2000 Term. Belföldi Szap. vándorlási különbözet Term. Belföldi Szap. vándorlási különbözet Term. Belföldi Szap. vándorlási különbözet Term. Belföldi Szap. vándorlási különbözet Term. Belföldi Szap. vándorlási különbözet Term. Belföldi Szap. vándorlási különbözet Term. Belföldi Szap. vándorlási különbözet 35 2 Csepreg Kőszeg Őriszentpéter Répcelak Sárvár Szentgotthárd Vasvár Körmend Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv *Őriszentpéter 2006tól, Répcelak 2002től város 71

72 A kedvezőtlen vándorlási egyenleg mellett a település központi funkciói miatt jelentős Körmend vonzása, ami a népesség vonatkozásában azt jelenti, hogy a nappali népesség közel ezer fővel több, mint a lakónépesség. Ennyivel többen jönnek be a városba dolgozni és tanulni, mintamennyien eljárnak ugyanezen okokból. Eszerint a város nappali népessége közel 14 ezer fő, 7,2 százalékkal több, mint a lakónépesség, de ez kisebb a vasi kisvárosok átlagánál. A város lakónépességének 13,6 % a jár el naponta, ugyanakkor a bejárók aránya 20,8 %. Mindezzel együtt Körmenden kevesebb (153 fő) bejáró jut 100 eljáróra, mint a Vas megyei kisvárosokban, azaz a népesség vonzása valamivel kisebb. A napi népesség vonzást két aspektusban lehet vizsgálni, Az egyik a munkaerővonzás, a másik az oktatási intézmények vonzása. Körmend esetében, csakúgy, mint a megye kisvárosainál is, a második esetben nagyobb a vonzás, hiszen 100 eljáró iskolásra 463 bejáró jut, míg ez a dolgozóknál csak 100/344. Körmenden 6036 fő foglalkoztatott él, ebből 4679 fő (77,5%) helyben dolgozik, 1357 fő (22,5%) eljár más településre dolgozni. Ugyanakkor 2065 fő naponta, vagy ritkábban bejár a városba munkát vállalni, így összesen 6744 fő dolgozik a városban. A helyben dolgozók és eljárók, valamint a helyben és máshol tanulók aránya Városok Helyben dolgozik Eljár Helyben tanul a helyben lakók %ban Máshol tanul a helyben tanulók %ban Celldömölk 75,0 25,0 87,8 12,2 Csepreg 52,7 47,3 78,6 21,4 Kőszeg 72,2 27,8 85,3 14,7 Répcelak 72,7 27,3 69,6 30,4 Sárvár 84,5 15,6 83,2 16,8 Szentgotthárd 90,7 9,3 91,1 8,9 Vasvár 60,6 39,4 75,0 25,0 Körmend 77,3 22,5 82,4 17,8 Őriszentpéter *Forrás: KSH Népszámlálás 2001 *Őriszentpéter és Répcelak még nem város 2001ben A bejárók közül 1307 fő a kistérségen belülről, 740 fő szomszédos kistérségekből, 1916 fő a megyén belülről, míg 149 fő más megyéből jár be a városba dolgozni. A városban 2188 tanuló él, akik közül 1805 fő (82,4 %) helyben tanul, és 383 fő (17,8 %) eljár tanulni. Ezzel szemben 598 tanuló bejár a városba, így összesen 2403 ezer tanuló van itt naponta. Meg kell azonban jegyezni, hogy e népességvonzás ellenére a Vas megyei kisvárosok hasonló vonzása, különösen a tanulók esetében valamivel erősebb. Egészen pontosan az iskolai vonzás tekintetében csupán Csepreget, Répcelakot és Vasvárt előzi meg, a hasonló lélekszámú kisvárosok mind megelőzik. 72

73 A népesség korösszetétele Körmenden 1990ben a népességnek közel ¼ e volt 14 éven aluli és csak 14 százaléka öreg, vagyis 60 év feletti. Ezért az úgynevezett öregségi index (az öregkorúakra jutó gyermekkorúak száma) még csak 0,59 volt, ami egy viszonylag fiatal korösszetételű populációt jelent. Ezzel akkor Körmend népessége volt Répcelak után a második legfiatalabb a Vas megyei kisvárosok közül. 2001re jelentős változás történt, a város népessége nagymértékben öregedett. 2001ben Körmenden 2206 fő a 14 éven aluli gyerek, és ennek még 52,8 százaléka fiú, vagyis ebben a korban még férfi (fiú) többlet van. Az öregkorúak (60x évesek) száma 2050 fő, de ebből már csak mindössze 39,6 százaléka férfi, vagyis az időskorúak között óriási a nőtöbblet, ott a feminitási index 2,53. Lakónépesség száma 2001 Lakónépesség száma/fő Lakónépességen belül 014 évesek aránya %ban 1559 évesek aránya %ban 60x évesek aránya %ban Öregségi index Celldömölk ,12 Csepreg ,11 Kőszeg ,89 Őriszentpéter* Répcelak* Sárvár ,13 Szentgotthárd ,40 Vasvár ,05 Körmend ,94 Városok Forrás KSH Népszámlálás2001 *Őriszentpéter és Répcelak még nem város 2001ben Tehát az öregedési folyamat megindult a városban, de még nem nevezhető elöregedettnek a város népessége, mivel a gyermekkorúak még többen vannak, mint az öregkorúak. Mindezt mutatja az öregségi index is, amely Kőszeg mellett a legalacsonyabb (0,94) a kisvárosok közül. Ennek ellenére, az egyértelmű tendencia miatt további elöregedés várható, amely hosszabb távon komoly problémákat jelenthet A népesség struktúrája Körmenden 1990ben 5986 férfi és 6171 nő élt, vagyis kismértékű nőtöbblet jellemezte a város lakosságát. A feminitási index, vagyis az ezer férfira jutó nők száma 1031 volt, ez a megye kisvárosi átlagánál alacsonyabb, csupán Répcelak mutatója volt kedvezőbb ennél. Általános tendencia hazánk városaiban is, mint korábban láttuk, a természetes fogyás és a népesség elöregedése. E kettőből egyenesen következik a nemek arányának egészségtelen változása. Ez a gyakorlatban az egyre emelkedő nőtöbbletet jelenti. Mindez igaz Körmendre is, hiszen a város lakosságából egyre kisebb a férfiak és egyre nagyobb a nők aránya. 2001ben Körmenden a népesség 48,7 százaléka (6234 fő) férfi és 51,3 százaléka (6568 fő) nő, vagyis 334el több a nő, mint a férfi. A feminitási index is emelkedett, már 1053 nő jut ezer férfire. Ennek ellenére a nőtöbblet kisebb a városban, mint a megye kisvárosaiban, ahol a feminitási index

74 A kisvárosok közül csak Répcelakon és Szentgotthárdon kiegyenlítettebb a nemi arány. Amennyiben a természetes fogyás és az elöregedés tovább folytatódik, tovább növekszik a nőtöbblet a városban, azaz tovább romlik a nemi arány. Sajnálatosan hazánkban már az 1980as évek elejétől, a csökkenő élve születések következtében, és a születéskor várható élettartam kitolódásával, megkezdődött a népesség akkor még lassú ütemű elöregedése. Ez a folyamat 1990ig a városokban még nem, vagy csak kismértékben volt jellemző. De a rendszerváltozást követően, mint korábban láttuk, a városokban is a természetes fogyás lett a jellemző, elsősorban az élve születések számának a visszaesése miatt A népesség iskolázottsága Nagyon fontos mutató a humán erőforrások értékelésénél a népesség iskolázottsága. Jelenti ez a 7 éven felüli népesség által elvégzett osztályok számát, és a különböző korúak közül az általános, a közép és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát. Körmenden örvendetesen nőttek a népesség iskolázottsági mutatói az 1990es adatokhoz képest. Nagyobb mértékben javultak, mint a megye kisvárosaiban átlagosan. A 7 év feletti népességnek az átlagos iskolai végzettsége 1990ben 8,6 osztály volt, ami a hasonló nagyságú városok között a legalacsonyabb volt, csupán Csepreget, Répcelakot és Vasvárt előzte meg. 2001re az átlagos iskolázottság 1,5 osztállyal megnőtt, és elérte a 10 osztályt. Ez már magasabb, mint a kisvárosi átlag, ennél jobb mutatója csak Répcelaknak és Sárvárnak van. A 15 évesnél idősebbeknek 84,2 % a végezte el legalább az általános iskolát 1990ben, míg 2001ben már 92,6 % a, ez jobb a kisvárosi átlagnál. A 18 x évesek közül 1990ben 34,0 % végzett legalább középiskolát, 2001ben már 42,2 %. Mindkét időpontban Körmend mutatója volt a legjobb Vas megye városai közül, leszámítva persze Szombathelyt. A 25 év felettieknek 10,5 százaléka volt diplomás 1990ben, ez Kőszeg után a legmagasabb arány a kisvárosok közül. A diplomások aránya ugyan megnőtt 2001re, hiszen csaknem eléri a 12 százalékot (11,7 %), de Kőszegen kívül ma már Répcelak és Sárvár is megelőzi Körmendet. A városban 1010 embernek van felsőfokú végzettsége, ebből több a férfi (535 fő), mint a nő (475 fő). A népesség iskolázottsága 2001 Városok Iskolai végzettség osztály 15x évesek közül ál 18x évesek közül kötalános iskolát végzett zépiskolát végzett 25x évesek közül felsőfokú képzettségűek Megfelelőek korúak arányában Celldömölk 9,8 92,0 36,5 9,7 Csepreg 9,5 90,2 32,6 8,7 Kőszeg 9,9 92,6 40,1 13,4 Répcelak* 10,1 41,1 41,1 Sárvár 10,1 92,9 38,9 11,9 Szentgotthárd 9,8 90,6 34,5 9,9 Vasvár 9,6 91,1 33,8 8,1 Körmend 10,0 92,6 42,2 11,7 Őriszentpéter* Forrás: KSH Népszámlálás 2001 * Őriszentpéter és Répcelak még nem város 2001ben 74

75 Foglalkoztatás, munkaerő A foglalkoztatottság szempontjából egészségesnek mondható Körmend munkaerőpiaca, hiszen a népesség gazdasági aktivitása magas. Az aktív keresők aránya ráadásul, szemben az országos és a Vas megyei kisvárosok trendjeivel, 1990hez képest növekedett. 2001ben az aktív keresők, a népességnek csaknem a felét teszik ki, amely Répcelak után a legmagasabb a megyében. A népesség gazdasági aktivitása 1990ben és 2001ben /%/ 1990 Városok Aktív kereső 2001 Nem aktív Inaktív kereső Eltartott Aktív kereső Nem aktív Inaktív kereső Eltartott Celldömölk 47,8 23,8 28,4 46,9 29,7 23,4 Csepreg 43,3 24,0 32,7 41,6 27,8 30,6 Kőszeg 45,3 21,0 33,7 42,7 26,6 30,7 Répcelak 51,0 18,5 30,5 52,8 23,7 23,5 Sárvár 49,0 21,4 29,6 47,5 25,9 26,6 Szentgotthárd 45,9 26,9 27,2 44,5 32,2 23,3 Vasvár 45,6 24,2 30,2 45,9 28,0 26,1 Körmend 49,1 20,2 30,7 49,3 24,9 25,8 Összesen 47,2 22,6 30,2 46,5 27,5 26,0 Őriszentpéter* Forrás: KSH Népszámlálás 1990 és 2001 Őriszentpéter 2006tól város Emellett a városban is jellemző, a népesség elöregedéséből, a természetes fogyásból fakadó tendencia, vagyis az eltartottak arányának a csökkenése, és az inaktívak arányának a növekedése. Ezek a mutatók 11év alatt nagyjából hasonló arányban 5%ot csökkentek, illetve nőttek. Körmenden 2001ben az inaktívak aránya 24,9 %, ami Répcelak után a legkedvezőbb, az eltartottaké 25,8 %, ami viszont elmarad a kisvárosi átlagtól. 75

76 Az aktív keresők iskolázottsága és állománycsoportok szerinti megoszlása 1990ben és 2001ben Iskolai végzettség /osztály/ szellemi /%/ fizikai /%/ Iskolai végzettség /osztály/ Vezető értelmiségi /%/ Egyéb szellemi /%/ fizikai /%/ Celldömölk 10,7 31,0 69,0 11,7 15,3 17,6 67,1 Csepreg 10,2 23,0 77,0 11,4 12,9 13,6 73,5 Kőszeg 10,7 33,8 66,2 11,7 16,9 15,1 68,0 Répcelak 10,8 33,9 66,1 11,7 16,2 16,6 67,2 Sárvár 10,7 31,1 68,9 11,8 16,8 18,1 65,1 Szentgotthárd 10,9 27,9 72,1 11,8 17,3 17,2 65,5 Vasvár 10,4 25,5 74,5 11,5 13,6 15,2 71,2 Körmend 10,7 31,4 68,6 11,7 14,1 16,1 69,8 Összesen 10,7 30,8 69,2 11,7 15,7 16,6 67,7 Városok Őriszentpéter* Forrás: KSH Népszámlálás 1990 és 2001 Őriszentpéter 2006tól város Az aktív keresők iskolázottsága mindig magasabb valamivel, mint a 7 éven felüli lakosságé. Mindkettő jelentősen megemelkedett 1990hez képest, az aktív keresőké 10,7 osztályról 2001re egy százalékkal és elérte a 11,7 osztályt, amely megegyezik a kisvárosok átlagával. Fontos mutató, és összefügg az iskolázottsággal és a településeken jelenlévő munkahelyek milyenségével, az aktív keresők állománycsoport szerinti megoszlása. Általános, hogy kissé emelkedik a szellemi keresők aránya a városokban. Ez a megállapítás Körmendre nem vonatkozik, mivel míg a Vas megyei kisvárosokban a szellemi keresők aránya 30,8 %ról 32,3 %ra nőtt, addig Körmenden 31,4 %ról 30,2 %ra csökkent. Ezzel párhuzamosan természetesen megnőtt a fizikai állományban dolgozók aránya. Mindez azt jelzi, hogy a városban a munkahelyek jelentős részben bérmunka jellegűek, azaz fizikai állományban foglalkoztatnak esetleg kvalifikáltabb munkavállalót is. Az is sokat mond, hogy a vezető értelmiségiként foglalkoztatottak aránya Körmenden alacsonyabb, mint a kisvárosokban, csupán a csepregi és a vasvári mutatókat haladja meg. Hazánkban a gazdasági és társadalmi átalakulás eredményeképpen teljesen megváltozott az aktív keresők foglalkozási szerkezete. Ennek lényege az országosan, hogy erősen lecsökkent a mezőgazdaságban, kismértékben lecsökkent az iparban és számottevően emelkedett a tercier szektorban dolgozók aránya. Ez a trend Vas megyében, így a megye városaiban sem érvényesült ilyen formában. Ugyanis a megyében iparosodás is bekövetkezett, ennek eredményeképpen növekedett az iparban foglalkoztatottak aránya. Vagyis a Vas megyei kisvárosokban szemben az országos tendenciákkal nem csökkent, hanem nőtt az ipari keresők aránya. 76

77 Foglakozási szerkezet /%/ 1990ben és 2001ben 1990 Városok 2001 agrár ipar tercier agrár ipar tercier Celldömölk 7,2 34,1 58,7 1,3 48,7 50,0 Csepreg 32,2 30,0 37,8 6,6 45,2 48,2 Kőszeg 3,8 49,2 47,0 1,7 45,2 53,1 Répcelak 19,0 56,1 24,9 4,4 60,8 34,8 Sárvár 12,7 46,6 40,7 4,2 52,8 43,0 Szentgotthárd 10,7 49,2 40,1 1,8 41,4 56,8 Vasvár 24,5 32,6 42,9 10,0 45,2 44,8 Körmend 14,2 41,3 44,5 2,6 47,9 49,5 Összesen 11,1 42,9 46,0 3,2 47,7 49,1 Őriszentpéter* Forrás: KSH Népszámlálás 1990 és 2001 Őriszentpéter 2006tól város Teljesen átalakult Körmend népességének foglalkozási szerkezete is. A mezőgazdaságban dolgozók aránya nagyon lecsökkent 14,2 százalékról 2,6 százalékra 1990 és 2001 között. Ezzel szemben a jelentős ipari beruházások hatására 41,3 százalékról 47,9 százalékra nőtt az ipari dolgozók aránya, amely így kicsit még a kisvárosi átlagnál is magasabb. A tercier szektorban igaz, hogy többen dolgoznak, mint 1990ben, de a növekedés csak 5 százalékpont, és még mindig nem éri el a foglalkoztatottak felét. Körmenden tehát egy késői iparosodás játszódott le, ugyanakkor a szolgáltató szektor még viszonylag gyenge. A helyi gazdaság spontán fejlődési folyamatában nem intézményesülhetett a hatékony gazdaságfejlesztési intézményrendszer. Ennek szükségességét igazából az a mindenekelőtt a textiliparban és a cipőgyártásban jelentkező cégbezárási és munkaerőleépítési hullám tette nyilvánvalóvá, mely 2002 év óta lezajlott, s amelynek során az Olip Hungary Cipőgyártó Kft. más országba helyezte át a termelését, a Styl Ruhagyár Rt. Szombathelyre összpontosította gyártást, az MSC Hungary Kft. és a Schifo Kft pedig befejezte a termelést, ami összesen ezernél több munkavállalót érintett kedvezőtlenül. A fent említett cégbezárások következményei jól láthatók a területi mutató nagymértékű emelkedéséből, ami 2,99ről négy év alatt 5,67re emelkedett, bár a következő években csökkent a mutató, de nem érte el a 2000es értéket. A felmerülő problémák új magatartásmódokra és intézkedésekre kényszerítették az önkormányzatot. Körmend önkormányzata 2004ben iparfejlesztési célra kijelölt egy, a város határában található 65 hektáros terület. A rendezési terv módosítása során kijelölt iparterület fejlesztését, az ipari parki projektet külső befektető, a Schober és Társa Kft valósította meg, s nyerte el az ipari park címet 2005ben. A projekt keretében 6 millió eurós befektetéssel felépített m2es gyártó és logisztikai csarnok és a hozzá tartozó irodai és kiszolgáló épületek bázisán kezdte meg a működését a park, illetve első betelepülője a középeurópai szabászati és logisztikai központját itt működtető Eybl Kft. 77

78 A regisztrált munkanélküliek száma és aránya Körmenden évenkénti bontásban febr. Regisztrált munk. nélk. összesen /fő/ Regisztrált munk. nélk.180 nap/*365nap fő 63 15* 9* 19* 58* 39* 35* 42* 50* Járadékra jogosult /fő Járadék tip. ell./ fő Jövedelempótló támogatás /fő Segély tip. ell./ fő Rendszeres szociális segély /fő Munkakorú népesség /fő Területi mutató** % 2,99 2,5 2,67 4,67 5,67 4,55 Relatív mutató ***% 0,5 0,47 0,50 0,85 0,92 0,73 Arányszám****% ,52 3,55 4,22 0,58 0,53 0,59 Forrás: AFSZ **Területi mutató: a regisztrált munkanélküliek, a munkavállalói korú népesség %ban ***Relatív mutató: a területi mutatónak az országos átlag viszonyított aránya ****Arányszám: a relatív mutató az országos relatív mutatóhoz viszonyítva Az Ipari park előkészítő fejlesztésében részt vesz az Önkormányzat is, a feltáró út és a zárt csapadék vízelvezetés kialakításának finanszírozásával, mivel a terület tovább fejlesztése, a közlekedési és közműfejlesztések megvalósítása elősegítené a további betelepüléseket. Körmenden a munkanélküliség csakúgy, mint az országban, a rendszerváltozást követően jelent meg először, és gyorsan emelkedett a regisztrált munkanélküliek száma valamint aránya az 1990es évtized elején. Legmagasabb arányt 1993 közepén érte el, akkor 10,6 % volt a ráta és közel 900 ember volt munka nélkül. A helyzet a 90es évek közepétől javult, és nagyjából 34 % volt a munkanélküliségi ráta. 2004től több cég zárta be kapuit a városban, így a munkanélküliség megnövekedett, de hullámzóan, szezonálisan váltakozva. A legfrissebb adatok szerint, februárjában 353főt tartottak nyilván az AFSZnél. Ezzel a város munkanélküliségi rátája (4,2 2%). A regisztrált munkanélküliek közül 50 fő már egy év óta van állás nélkül. Viszonylag magas a munkanélküliek közül a munkanélküli járadékot kapók száma (118 fő) Összesen 61 fő kap jövedelempótló támogatást Körmenden, ami a munkanélkülieknek 17,2 %a, és örvendetesen alacsony azok aránya, akik rendszeres szociális segélyben részesülnek 40 fő 11,3%. Összességében elmondható, hogy nagyjából a kisvárosokhoz hasonló probléma a munkanélküliség a városban, de ellátottságuk valamelyest a kisvárosokénál jobb, elhelyezkedésük problémamentesebb a többi városhoz képest. 78

79 A nyilvántartott álláskeresők 2006 Városok nyilvántartott álláskeresők 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből, % 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők szellemi foglalkozásúak pályakezdők aránya a nyilvántartott álláskeresőkből, % Celldömölk 3,4 1,4 40,9 19,3 6,8 Csepreg 4,4 2,1 47,4 20,6 7,2 Kőszeg 5,0 2,6 51,5 22,3 6,9 Őriszentpéter* 7,8 2,8 35,4 15,4 4,6 Répcelak* 3,0 1,1 36,7 26,7 10,0 Sárvár 2,9 1,1 37,8 18,6 8,1 Szentgotthárd 5,4 3,0 54,8 18,3 6,2 Vasvár 6,3 3,1 48,7 15,5 9,8 Körmend 3,5 1,0 29,6 19,7 5,1 Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv *Őriszentpéter 2006tól, Répcelak 2002től város Körmend a foglalkoztatási mutatók tekintetében Répcelak, Sárvár és Celldömölk után negyedik a rangsorban. A viszonylag alacsony munkanélküliség következménye, hogy a térség szociális szempontból kedvező helyzetben van. A munkaerő állomány képzettsége szempontjából a helyben foglalkoztatottak körében 12% a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, ami hasonló képet mutat a többi város mutatójával. Helyben foglalkoztatottak aránya és iskolai végzettsége 2001 Lakóné Helyben pesség foglalkoz2001tatott ben összesen Celldömölk Csepreg Kőszeg Őriszentpéter* Répcelak* Sárvár Szentgotthárd Vasvár Körmend Helyben Érettséginél Középisk. Főisk. Mgban Ipar, foglalk. alacsonyabb Érettségi Egy foglalépítőiparban lakónévégzettségű koztatott foglalkoztapesség tott arányában a helyben foglalkoztatott %ában , Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv Szolgáltatásban foglalkoztatott 46, *Őriszentpéter 2006tól, Répcelak 2002től város 79

80 A lakosság egészségügyi állapota A halálozás főbb jellemzői Az igen korlátozottan hozzáférhető halálozási adatok alapján a város lakosságának halálozása haláloki szempontból 2000 és 2002 évekbenaz országos helyzethez hasonló volt, a vezető halálokok: 1. szívés érrendszeri betegségek (4,6/ezer fő), 2. daganatos betegségek (2,16/ezer fő), 3. külső okok (0,7/ezer fő). A meghaltak közül 2002ben 0,9% volt 14 éven aluli, 5,6% 1539 éves, 26,9% 4059 éves, 41,7% 6079 éves és 25% volt 80 éven felüli. Az alacsony éves esetszámok miatt egyegy év adata önmagában következtetések levonására nem alkalmas A felnőtt lakosság krónikus betegségei A háziorvosok gondozási nyilvántartása alapján a 18 éven felüli lakosság 21 %ának van magas vérnyomása, a 3544 év közötti korcsoport 10 %a, a 4554 éves korcsoport 20 %a, a 65 éven felüliek több mint 60 %a érintett. Ischemiás szívbetegségek 5,8 %ban fordul elő, gyakorisága az 55 éven felüli férfiak körében emelkedik számottevően. 2. típusú cukorbetegségben szenved a lakosság 5,3 %a (emelkedett a korábbi évekhez képest), 55 éves kor felett 10 % fölé emelkedik az előfordulása. Ízületi betegsége van az összlakosság 3,2 %ának, 45 éves kor felett a nők közel 7 %a érintett, a háziorvosok tapasztalata szerint egyre több és egyre fiatalabb életkorúak körében jelentkeznek ezek a panaszok. Idült alsó légúti betegségben szenved a lakosság 2,6 %a, emésztőszervi fekélybetegségben 2,4 %a. A rosszindulatú daganatok előfordulása 2,6 %. A háziorvosok tapasztalatai alapján egyre több a mozgásszervi panasz a fiatalabb korosztályokban is. Növekszik a munkanélküliek pszichés, pszichoszomatikus panaszainak előfordulása A 18 éven aluliak egészségi állapota A csecsemők és kisgyermekek egészségi állapotát alapvetően befolyásoló anyatejes táplálás aránya jelentős: 4 hónapos korukig csak szoptatták a csecsemők 2/3át, hat hónapos korukig csak anyatejjel táplálták a csecsemők 40%át. A házi gyermekorvosok gondozási nyilvántartásai alapján a leggyakoribb megbetegedések (az akut fertőzéseket nem számítva) a vashiányos vérszegénység (aránya 4,8%), asztma (2%), egyéb allergiák (1,5%), anyagcserebetegségek (1%). Az óvodai és iskolai szűrővizsgálatok tapasztalatai alapján évről évre emelkedik az allergiás, a légúti és bőrproblémák előfordulása. Leggyakoribb elváltozások a szűréseken a fogszuvasodás, mozgásszervi elváltozások, látáshibák és az elhízás. Az első osztályosok között az elmúlt tanévben a mozgásszervi elváltozások előfordulása 16,8%volt, a nyolcadikosok körében 26,3 %. Látáshiba az elsősök körében 4,9 %, a nyolcadikosok között 27,8 %. Túlsúlyos az elsős tanulók 5,6 %a, a nyolcadikosok 9,8 %a. Allergia miatt kezelésben csak 12 elsős gyermek részesül, a nyolcadikosoknak 2,6 %a Járványügyi helyzet A megszületett gyermekek közel 100%a részesül a kötelező védőoltásokban, tartós betegség miatt a hat éven aluliak közül 2003ban 2 fő nem kaphatta meg az oltásokat. Ennek 80

81 köszönhetően védőoltással megelőzhető járványos gyermekbetegség nem fordult elő a városban az elmúlt években. Az ingyenes influenza elleni védőoltás lehetőségével az őszitéli időszakban a város lakosságának 10%a élt, járványos méreteket nem öltött az influenza az elmúlt két tél folyamán. Legnagyobb számban a bejelentésre kötelezett fertőző megbetegedések közül a bárányhimlő fordult elő, ezt követi gyakoriságban az enteritis infectiosa és a salmonellafertőzés. Emelkedett az utóbbi időben a Lymekór előfordulása, viszont ritka a kullancsencephalitis és a veszettséggyanús sérülés. Az utóbbi néhány évben rendszeresen problémát jelentett némelyik iskolában és óvodában a fejtetvesség szórványos előfordulása (korábban még ritkábban jelentkezett). Az egészségterv vizsgálatai azt mutatják, hogy a körmendi lakosság hazai összehasonlításban viszonylag kedvező egészségügyi állapotban van: ez egyértelműen összefüggésbe hozható a magas életminőséggel, illetve mintegy ennek feltételeként az egészségügyi ellátó rendszert támogató várospolitikával. SWOT analízis Belső tényezők Erősségek Gyengeségek a lakosság jó egészségi állapota elöregedő társadalom a megye városainál kedvezőbb korösszetételű lakosság európai összehasonlításban alacsony várható időtartam országos viszonylatban magas várható időtartam tartós munkanélküliek egészségi állapotának romlása jelentős számú képzett szakember stagnáló népességszám lakossági szolgáltatások széles választéka egészségtelen életmód növekvő előfordulása Külső tényezők Lehetőségek Veszélyek város vonzerejének kiterjesztése a térségre forráshiány szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése fiatalkorban a gazdasági fejlesztések elmaradása negatívan hat a város vonzerejére: diplomások elvándorlása az általános gazdasági visszaesés megsokszorozza a lakosság terheit a lakosság egészségi állapotának romlása a tartós munkanélküliség és a növekvő környezetszennyezés miatt 81

82 Környezet Épített környezet Körmend város területe: 52,79 km². A város területei nem alkotnak egységes települési szövetet. Az egyes területek határa a település fejlődésének korszakonkénti sajátosságai és a település központi részét átszelő vasútvonalak miatt nem alkot egységes szerkezet. Körmend a 8as számú főközlekedési út és a SzékesfehérvárSzombathely vasút vonalát követve elnyúlt, hosszanti befoglaló alakzattal rendelkezik. A keletnyugati és északdéli irányú közlekedési útvonalak, mint főütőerek évszázadok óta közel azonos nyomvonalon futnak. Az 1924ben a városhoz csatolt Alsóberkifalu falusias főutcája, a volt grazi postaút, a telekszerkezetben ma is kivehető, annak ellenére, hogy a község már szervesen hozzáépült a városhoz. 1969ben Felsőberkifalut és Horvátnádalját is hozzácsatolták Körmendhez. A faluból nagyközség lett, s egyben a Vasi Hegyhát és az Őrség 71 településének politikai igazgatási és művelődési központja. 1971ben kormányhatározat alapján középfokú területi központ, végül január elsejével várossá nyilvánították. A két községrész ma is különálló egységet képez. Felsőberkifalut mezőgazdasági sáv választja el, Horvátnádalja pedig a 8as számú főúton nyugat felé haladva, az ipartelepi zóna után következik, sőt magát is kettéválasztja a SzékesfehérvárSzentgotthárd vasútvonal. Körmend településszerkezeti szempontból négy jól elkülöníthető részre osztható: 1.A központi terület vasút vonaltól délre eső területrészére 2.A központi terület vasút vonaltól északra eső területrészére 3.Felsőberkifalu településrészre 4.Horvátnádalja településrészre 82

83 A város beépítése jellemzően kisvárosias, ennek ellenére a hazai beépítési típusok közül csaknem mindegyik előfordul. Hiányzik, pontosabban csak néhány helyen (Felsőberkifalu, Horvátnádalja) fordul elő, a falusias fésűs beépítés. A városmagban, viszonylag nagy területen jellemző a többszintes beépítés, a főút belvárosi szakaszán, a főúttól délre a Bem József úttól a Batthyány kastélyig, illetve attól délre a Bajcsy Zsilinszky utca rövid szakaszán. A házak zömmel egy, esetleg kétemeletesek, közülük több műemlék. A történelmi városmag déli része, a Mikes Kelemen utcától délre zárt földszintes beépítésű, de ennek területe csökken, az átépítések következtében. Ez a városrész Körmend legrégebben beépített területe, amely ma még alapvetően megőrizte kisvárosias, polgári jellegét. A hézagos földszintes beépítésű terület, hasonlóan a legtöbb városhoz, Körmenden is jelentősen lecsökkent, csupán kisebb foltokban található ma már. Az 1960as évtizedben kezdődött meg a városban a lakótelepek építése, és vele együtt jelent meg a többszintes tömbös beépítés. Ilyen jellemző a Bartók Béla lakótelepen, a Rákóczi Ferenc út két oldalán a Deák és a Munkácsy utcák között, magában foglalva a piac környékét is. Végül tömbös beépítésű a Kórház és az Autóbusz pályaudvartól délre a Thököly és a Kossuth utcák köze. A tömbházak döntő többsége négyemeletes, csak egy épület ennél magasabb. A város belterületének a legnagyobb részén a földszintes családi házak a jellemzők. Dominánsan ilyen a beépítés a főúttól északra eső városrészben, a Tisztviselő telepen, a vasútvonaltól északra fekvő városrészen, Alsó és Felsőberkifaluban, valamint Horvátnádalján Körmend funkcionális tagolódása Körmend funkcionális szerkezete viszonylag egyszerű, de megtalálható a városban a perifériális bevásárlóközpontokon kívüli összes, a nagyobb városokban is jellemző funkcionális terület. Így 83

84 funkcionálisan megkülönböztetünk városközpontot (ez a nagyobb városokban megfelel a központi üzleti negyednek), belső és külső lakóövet, ipari területet és városi zöldterületet. Körmenden jól, markánsan elkülönülnek ezek a különböző funkciójú városrészek. A központi terület, a Belváros településszerkezetileg, területfelhasználás szempontjából és településképileg is legmeghatározóbb eleme az Óváros benne a Batthyányi kastéllyal és a kastély kerttel. A városrész a középkorig visszavezethető történeti múlttal rendelkező területe magyarországi viszonylatban is egyedülálló, építészeti és város szerkezeti érték, mely a város egyik vonzerejét adja. A városközpont a régi városmag környékén található, kicsiny, de magán viseli a funkcionális városközpontok minden jellegzetességét. Kiterjed a város főutcáját jelentő Rákóczi Ferenc utcának a Hunyadi és a Deák utcák közötti szakaszára, de jelentősen megnyúlt a főúttól délre egészen a Dienes és a Bajcsy Zsilinszky utcákig. A városközpontban találhatók a város legfontosabb központi funkcióit megjelenítő intézmények, hivatalok és üzletek. Magában foglalja a Batthyány kastélyt, ahol színház, kiállító terem és múzeum működik, itt van a város két középiskolája és a Zeneiskola, a legtöbb hatóságot és igazgatási intézményt is itt találjuk (Polgármesteri Hivatal, Városi Rendőrkapitányság, Földhivatal, Bíróság, Ügyészség), de itt a legnagyobb az üzletek, vendéglátóipari egységek és a különböző szolgáltatások sűrűsége is. A városmag beépítése sűrű, zárt, vertikálisan tagolt. Többnyire többszintes és földszintes zárt beépítés jellemzi. A városmagot északról, nyugatról és délről veszi körbe a belső lakóöv. Ez a városi terület funkcionálisan lakóövezet, de néhány, nem lakófunkciójú intézményt is magában foglal. Több általános iskola, a piac, az uszoda a sportcsarnokkal, és elszórtan üzletek vannak ebben a lakóövben, és itt található a Városi Kórház és Rendelőintézet a Bercsényi Katona Munkácsy Rákóczi utcák által határolt területen. A beépítés már kevéssé zárt, zömmel családi házas, de három jelentős területen többszintes tömbös, ugyanakkor előfordul sorházas beépítés is. A külső lakóöv valójában már nem övszerűen helyezkedik el a városon belül, hanem a csatolt településeket, valamint a vasútvonalon túli városrészt foglalja magában. A külső lakóöv csaknem tisztán lakófunkciójú terület, benne munkahelyek, intézmények már nem, vagy csak elszórtan, kismértékben találhatók. A külső lakóöv beépítése ritka, itt döntően földszintes (tetőteres) családi házak vannak, néhány helyen (Horvátnádalja, Felsőberkifalu) még előfordul falusias, fésűs beépítés is. Az ipari terület nagysága Körmenden a kisvárosokhoz képest, jelentős. Az első, ma már a legkisebb ipari terület a vasútállomástól, a vasútvonaltól északra alakult ki, az újabbak részben még a vasút hatására (nyugati ipari terület), részben a közutak hatására (keleti ipari terület) alakultak ki. A rendszerváltozást követően jelentősen megnőtt az ipari terület nagysága, elsősorban a 8as főútvonal mentén, a város nyugati részén. Körmenden két tényezőnek köszönhetően számottevő a városi zöldterületek aránya. Egyrészt a város déli részén folyik a Rába folyó, melynek mentén hosszan elnyúlva találhatók ártéri erdők, a strand, csónakházak, városi kiskertek. Másrészt a Batthyány kastélyhoz tartozik egy valaha jobb napokat is megélt hatalmas Várkert (Arborétum), ma természetvédelmi terület. Ebben sportpályák és játszótér is található, de állaga jelentősen leromlott. E két nagy városi zöldterület a város délkeleti részén találkozik, itt van a település tüdeje. A fentieken túl öt városi temető, kisebb sportpályák és parkok alkotják még a városi zöldterületet. 84

85 Városközponti funkciók Az intézményi ellátottság a területen egyenetlen: az intézmények koncentráltan, a történeti belváros magjában vagy annak közelében helyezkedik el, ugyanakkor a helyi lakossági igényeket kiszolgáló kereskedelem a belváros külső területére települt, élvezve így a nagyobb és magasabb vásárlóerő adta előnyöket. Emellett akár az oktatást, akár a kultúrát, vagy más intézményt vizsgálva megállapítható, hogy vonzáskörzetük nemcsak a városra, de a környező településekre is kiterjed. Az ügyfelek, diákok, dolgozók többsége a Belvároson kívülről érkezik, ezzel jelentős célforgalmat generálva, amelynek a terhelése a meglévő városszerkezet adottságait következtében problémákat okoz. 85

86 86

87 A város lakásállománya Körmenden 2005 év elején összesen 4838 db lakást tartottak nyilván, ez 2,9 százalékos emelkedés a évi népszámlálás óta és ez megegyezik a vasi kisvárosok átlagával. A városban 2001 óta évente mintegy 4045 db lakást építenek. A lakások mélyebb elemzését azonban csak a népszámlálás idejére lehet elvégezni A lakóegységek megoszlása, a lakott lakások aránya (%) 2001ben ebből Lakóegység 100 szobára összesen lakás Üdülő Lakott lakás % Celldömölk ,3 271 Csepreg ,0 302 Kőszeg ,3 272 Répcelak ,2 276 Sárvár ,9 278 Szentgotthárd ,2 283 Vasvár ,6 276 Körmend ,0 277 Városok Őriszentpéter Forrás: KSH Népszámlálás 2001 jutó lakó * Őriszentpéter és Répcelak még nem város 2001ben 2001ben a városban 4726 lakóegységet számoltak meg, ebből 4699 lakás, 13 üdülő és 14 egyéb intézeti háztartási lakóegység. Körmenden viszonylag kevés az üdülő, és azokat üdülésre használják, nem lakottak. A lakások nagyobb hányada lakott (96,0 %), mint a megye kisvárosaiban, ami szerencsés dolog, hiszen viszonylag kevés a lakatlan, elhagyott lakás. Egy lakásban átlagosan 2,77 ember él, ami megegyezik a kisvárosi átlaggal. Városok lakás állományának változása 2000 Városok lakás állománya db % db db db db db db % Celldömölk ,9 Csepreg ,2 Kőszeg ,2 Őriszentpéter* 517 Répcelak* ,3 Sárvár ,3 Szentgotthárd ,7 Vasvár ,8 Körmend ,1 Forrás: KSH Népszámlálás 2001 * Őriszentpéter és Répcelak még nem város 2001ben 87

88 A város lakás állománya 6 év alatt 243db lakással bővült. Összehasonlítva a városok növekedési ütemével Körmend 105,1%os lakásállomány emelkedését 2006 év végére látható, hogy ez az érték Szentgotthárd és Kőszeg után a harmadik legmagasabb. A városok lakásainak és lakott üdülőinek építése Városok lakás állománya össz. db db % db db db db db db % Celldömölk , ,2 Csepreg , ,5 Kőszeg , ,9 Őriszentpéter* Répcelak* Sárvár , ,7 Szentgotthárd , ,1 Vasvár , ,1 Körmend , ,7 Forrás: KSH Népszámlálás * Őriszentpéter és Répcelak még nem város 2001ben Körmenden a lakások korösszetétele kedvező, mivel a lakások /2903 db/ 61,7%a 1970 és 2001 között épült. Nagyon kevés a városban a 60 évnél régebben épült lakás, az állománynak mindössze 17,8%a, ami Répcelak után a második legkevesebb a vasi kisvárosok közül. Körmenden a lakások fele 1945 és 1979 közötti 25 évben épült, vagyis akkor, amikor a város népessége a legnagyobb mértékben növekedett. A lakásépítés üteme az 1980as évtizedben sem csökkent jelentősen, a második legmagasabb volt a kisvárosok közül. A lakásépítés a rendszerváltozást követően országosan visszaesett, részint az állami tömeges lakásépítés leállása, részint a gazdasági átalakulást kísérő fizetőképes kereslet visszaesése következtében. Az 1990es évek közepétől nőtt meg ismét, főleg a magánerős lakásépítés miatt, innen az ezredfordulóig évente 5060 új lakás épült. Összességében a lakások közel 10%a 11 évnél fiatalabb volt 2001ben, ami kedvezőbb arány, mint a kisvárosokban. 88

89 A városok lakásainak és lakott üdülőinek alapterülete 2001 Városok össz. lakásainak és db lakott üdülőinek alapterülete 29/m²/ x/m²/ db % db db db db db db % Celldömölk , ,9 Csepreg , ,6 Kőszeg , ,5 Őriszentpéter* Répcelak* Sárvár , ,5 Szentgotthárd , ,6 Vasvár , ,5 Körmend , ,1 Forrás: KSH Népszámlálás 2001 * Őriszentpéter és Répcelak még nem város 2001ben A lakások közel fele /48,2%/ 5079 m²közötti alapterületű, 35,5 %a 80 m²nél nagyobb, 8,8%a 40m²nél kisebb. Az egy lakásra jutó alapterület 73 m², ezzel az értékkel az utolsó helyre sorolható a városok rangsorában. A városok lakás állományának szobaszáma 2001 Városok lakások és lakott üdülők szobaszáma összesen szobaszám db 1 % 2 % 3 % 4x % Celldömölk Csepreg Kőszeg Őriszentpéter* Répcelak* Sárvár Szentgotthárd Vasvár Körmend Forrás: KSH Népszámlálás 2001 * Őriszentpéter és Répcelak még nem város 2001ben 89

90 A lakás állomány 13%a 1 szobás, 40%a 2 szobás,30%a 3szobás, 17% 4 vagy több szobás, ami átlagosnak mondható. A körmendi lakások átlagosan valamivel kisebbek, mint a megye kisvárosaiban. Ugyanakkor 1990hez képest jelentősen megnőtt a lakások mérete a városban. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy 1990ben még a körmendi lakások átlagosan nagyobbak voltak, mint a kisvárosokban, akkor az is egyértelművé válik, hogy a városban a lakások nagysága kisebb mértékben nőtt meg, mint a legtöbb kisvárosban. 2001ben a körmendi lakások alapterülete 73 m2, ez a legkisebb a kisvárosok közül. Ugyanezt támasztja alá a 100 m2 feletti lakások aránya is, ami a kisvárosokban 21,9 %, ugyanakkor Körmenden 17,1 %, ez szintén a legkisebb arány a kisvárosok közül. A városok lakásainak és lakott üdülőinek komfortossága 2001 Városok összesen összkomfortos komf. fkomf komf.nélk. szükséglakás db db % db db db % db % Celldömölk Csepreg Kőszeg Őriszentpéter* Répcelak* Sárvár Szentgotthárd Vasvár Körmend Forrás: KSH Népszámlálás 2001 * Őriszentpéter és Répcelak még nem város 2001ben 90

91 Vas megye városaihoz képest a körmendi lakások komfort fokozat szerinti megoszlása kedvezőbb, az összes lakás 64%a összkomfortos. A lakások állagát legjobban a komfort fokozatok szerinti megoszlás mutatja. A körmendi lakások összességében komfortosabbak a kisvárosok lakásainál. Ez minden bizonnyal összefügg egyrészt a lakások korával, másrészt a távfűtésbe bekapcsolt lakások arányával. Körmenden a lakások fiatalok, az állomány 62 százaléka 35 évesnél fiatalabb, a távfűtésbe bekapcsolt lakások aránya pedig a legmagasabb (31,0 %) a kisvárosok közül. Ez magyarázza azt, hogy a körmendi lakásoknak közel 2/3a (64,2 %) összkomfortos, ami messze a legmagasabb arány a megye kisvárosainak lakásállományához viszonyítva. Ebből fakadva az összes alacsonyabb komfortfokozatban lévő lakás aránya elmarad a többi kisvárostól. Szerencsére nagyon kevés a városban a komfort nélküli és a szükséglakás. A lakóházak száma 2001ben 2274, aminek 92%a földszintes, és 85%a egy lakásos Műemlékek, helyi védelem alá vont épületek Körmend történeti városközpontja műemlékekben, védett épületekben, régészeti lelőhelyekben a nyugat dunántúl egyik leggazdagabb kisvárosa. Egy 1667ből származó, a török kori végvár szerepét betöltő várost ábrázoló térképen látható utca rendszer lényegében már az óváros ma is élő utcahálózatát ábrázolja. A történeti városközpont szerkezete az utolsó századokban alig változott. A területen országos védettségű műemlék 26 db amiből: 1db műemléki környezet 1db országos jelentőségű 4db templom 1db plébánia 1db iroda 2db iskola 1db kórház 1db raktár 13db lakóház 1db szobor Körmend város városképe és történelme szempontjából meghatározó helyi épített értékeinek védelme, az építészeti örökség védelme, a város építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való megtartása, a védett értékek fenntartása és helyreállítására céljával a város a 8/2004 (III.1.) számon helyi védelmi rendeletet alkotott. 91

92 Helyi egyedi védelem alá vont épületek száma 19db ebből: 14db lakóház 1db Szociális intézmény 1db Ref. lelkészi hivatal 1db Ref. közösségi ház 1db Vasútállomás 1db Templom Helyi területi védelem alá vont utcák: A Hunyadi utcának a Vasútmellék utcáig terjedő szakasza A Thököly utcának az Arany János utcáig terjedő szakasza A Hegyaljai utca Felsőberkifaluban a Berki utca 15től a 39es számig terjedő szakasza Alsóberkifaluban a Szent Imre herceg utca Horvátnádalján a Nádaljai utca és a Malom utca Helyi értékvédelmi támogatás Körmend Város Önkormányzata a fenti rendelet hatálya alá tartozó épületek, épületegyüttesek, azok szűkebb környezete, illetve tartozékaik karbantartása, felújítása, rekonstrukciója érdekében végzett munkák költségeit pályázati úton elnyerhető támogatással segíti. Felújítási támogatások 2004 Vasútmellék u. 27. Thököly u. 15. Szabadság tér 8. Berzsenyi u. 16. vissza nem térítendő vissza nem térítendő visszatérítendő vissza nem térítendő Ft Ft Ft Ft 2005 Deák F. u. 70. visszatérítendő Ft Berzsenyi u. 32. Berzsenyi u. 34. Deák F. u. 70. vissza nem térítendő vissza nem térítendő vissza nem térítendő Ft Ft Ft vissza nem térítendő vissza nem térítendő Ft Ft Bercsényi u. Mikes Kelemen u. 92

93 Az Önkormányzat összesen Ft vissza nem térítendő és Ft visszatérítendő támogatást adott az elmúlt 4 év alatt. Megjegyzés: A rendelkezésünkre álló összehasonlító adatok alapján szeretnénk kiemelni a város példaértékű hozzájárulását az épített környezet rehabilitációjához. A támogatás címzettjei egyaránt a műemlék jellegű vagy műemléki hagyományos technológiával kivitelezett épületek, illetve az iparosított technológiával megvalósított tömbházas városrészek. A város kezdeményezését javasoljuk intézményesített folyamattá átalakítani, mivel úgy a hazai, mint a nemzetközi városrehabilitációs gyakorlat és tapasztalatok azt igazolják, hogy a települési közigazgatás által elindított és támogatott rehabilitációs programok a befektetett közpénzeket (esetünkben az önkormányzati költségvetés forintjait) többszörösen hozzák vissza a lakossági vagy befektetői városfejlesztési beruházásokkal. Az ún. multiplikátor hatás nem csak az épületés közterületállomány fizikai minőségjavítását eredményezi, hanem közvetlen és közvetett módon befolyásolja egy adott városrész (például az Óváros) arculatát, turisztikai vonzerejét. 93

94 94

95 Ipari technológiával épült épületek Az Önkormányzat az iparosított technológiával épített lakóépületek energia megtakarítását eredményező felújításának, illetve ezen lakóépületek gépészeti rendszereinek, berendezéseinek felújításának és korszerűsítésének, valamint megújuló energiafelhasználás növelése céljából történő berendezések telepítésének támogatására megalkotta a 4/2005.(XI.01.) módosított rendeletét. A város területén 42db blokkos épület, 11db alagút zsalus épület található, amelyeknek tulajdonosai kérhetnek az épület felújításakor támogatást évi pályázatra megítélt támogatás Ft 2db épületre évi pályázatra megítélt támogatás Ft 2db épületre Természeti környezet Körmend majdnem teljesen sík domborzaton, alapvetően mezőgazdasági művelés alatt álló területekkel meghatározott környezetben helyezkedik el. Az egész terület a 05 %os lejtő kategóriájú tartományba tartozik, amelyből optimálisan adódik, hogy különböző teret szolgáltat a mezőgazdasági művelési ágak és a gazdálkodás különféle formái számára. Gyenge 95

96 reliefenergiájával, általános délkeleti lejtésével pozitív hatással van a terület vízháztartására, az éghajlati jelenségek egyenletes térbeli eloszlására, a talajtakaró állagának megóvására. A terület éghajlata szubalpin, aránylag hűvös csapadékos. Uralkodó szélirány az északi, északnyugati, mely az Alpok keleti lába felől gyakran hoz esőt. A terület vízfolyásokban igen gazdag, amelyek tájkép formálásában nagy szerepet játszanak. A város legjelentősebb vízfolyása a Rába és mellék ágai. A folyók a lefűződött holtágaikkal, a hozzájuk kapcsolódó faj gazdag ártéri növény, és állatvilággal nemcsak tájképi, hanem ökológiai szempontból igen értékesek elemek. E természethez közeli állapotban lévő területek számos védett növény és állatfaj élőhelyei, de emellett széles ökológiai folyosóját alkotják a területnek. A város képének, szerkezetének és turisztikai vonzerejének egyaránt meghatározó eleme a Rába. Tájhasználati szempontból megállapítható, hogy a területen a mezőgazdasági hasznosítás az uralkodó, azon belül is a szántók nagyarányú kiterjedése a jellemző (50,7 %), mellette kisebb részarányt képeznek a gyepek (14%): kaszálók, rétek. A szántóföldeken gabonaféléket és takarmánynövényeket termesztenek. Az erdőgazdasági területek szintén kisebb részarányúak (15 %). A legtöbb erdőterület gazdasági rendeltetésű (fatermelést szolgál). Erőteljes antropogén elemként jelennek meg a tájban a különböző vonalas létesítmények. A területen a következők alkotnak vizuális és ökológiai határokat: közlekedési utak, távvezetékek, árvízvédelmi töltés, vízlevezető árkok. A város térbeli növekedésén jól nyomon követhetők a vizuálisan alig érzékelhető magassági különbségek, a beépítés a mélyebben fekvő vízállásos területeket elkerülte. A városra jellemző építési mód és a környezet együttesen biztosítja a városban a levegő megfelelő áramlását és cseréjét, így a város levegő minősége viszonylag jónak mondható. A zöldfelületi rendszer kül és belterületi elemeit a növényzettel fedett területek alkotják. A növények (levéltömegükkel) ökológiai szempontból kedvezőbb mikroklímatikus, hő és vízháztartási viszonyokat eredményeznek, csökkentik a levegő szennyezettségének mértékét, a zaj és rezgéshatásokat, és ezeken keresztül meghatározó szerepet töltenek be a település, a környezetminősége, a környék lakóinak fiziológiai közérzetének kialakulásában. Funkcionális szempontból a növények fontos térhatároló elemek; a település szerkezetében fontos tagoló, összekötő, takaró, lehatároló szerepet töltenek be; esztétikai szempontból a települési környezet egyik téralkotó, tömegformáló elemei, jelentős építészeti kompozíciós eszközök, a település képéhez vizuális megjelenéséhez szorosan hozzátartoznak. A külterületi zöldfelületi rendszert az erdők, az út menti fasorok, a termesztési célú zöldfelületek, és a jelentős kiterjedés_ vízfelületek alkotják. Az igazgatási terület északi részén fekvő összefüggő erdőtömbök kondicionáló hatása északi szelek idején érvényesül a tőle délre fekvő belterületen. A külterületi utak nagy részét nem övezi fasor. A termesztési célú zöldfelületek közül a szántók, amelyek a terület legnagyobb részét elfoglalják, csak időszakos borítottságot biztosítanak, így biológiai aktivitásukat is időszakosan tudják kifejteni. Az aratás végétől a vetés kifejlődéséig csökken a biológiai aktivitásuk. Az állandóan növényzettel fedett felületek (erdő, gyep, gyomterületek) jelentősége ezért nem elhanyagolható. A vízfelületek biológiai aktivitása azonos értékűnek vagy jobbnak tekinthetőek, mint a fás növényzettel borított felületek. A belterületi zöldfelületi rendszert a zöldterületek városi szintű közparkok, lakóterületi szintű közparkok, közkertek, a belterületi erdők, a zöldfelületi intézmények,/ temető, sportpálya/, a 96

97 jelentős zöldfelülettel rendelkezők intézmények kertjei, a családi házak kertjei, valamint az út menti fasorok, folyó parti zöld sávok képezik. A belterületeken (Körmend, Horvátnádalja, Felsőberkifalu) a lakóterületi közparkok egy része csak növényzetével felel meg a közparki kívánalmaknak, a többféle funkcionális egységre való tagolódás (pihenőhelyek, játszóterek, sportpályák) nem fedezhető fel. Másrészük csak potenciális parkterületnek tekinthető (Avar park, Dobó park). Hasonló kiépítettségűek a lakótelepi közkertek is. Az iparterületek többségénél hiányoznak a védőfásítások. A vasutat a mellette fekvő lakóterületektől szintén nem választja el véderdő. A város utcáinak közel felében található egységes fasor. Kis részük fásítatlan, a maradék vegyes fa faj összetételű. Az egykori agyagbánya területének tervszerű műszaki és biológiai helyreállítása elmaradt. A biológiai rekultivációt a természet lassan elvégzi, a roncsolt felszínű területe spontán növényesedésnek indult. A belterületi termesztési célú zöldfelületek közül a szántók kiterjedése a legnagyobb. A gyepek igen kis területet foglalnak el. A kül és belterületi zöldfelületi elemek kapcsolata hiányos, az összekötő elemként szolgáló fasorok ritkák az utak mentén. Közvetlen kapcsolatot csak a másodlagos jelentőségű zöldfelületi elemek (belterülettel szomszédos szántók, gyepek) teremtenek Természeti védelmi területek Országos jelentőség természetvédelmi terület: a Körmend város belterületén elhelyezkedő Batthyány kastély 33,7 haos parkja, a Várkert, amelyet 1958ban az Országos Természetvédelmi Tanács 901/1958. számú határozata nyilvánított védetté. A park mielőbbi rekonstrukciója javasolt, mivel ökológiailag vészhelyzetben van. A területen lévő zavaró funkciók kitelepítése után lehetőség nyílik a kastély és a park funkcionális egységének megteremtésére. Hogy betöltse városi szintű közparki szerepét a jelenleg jobbára csak dendrológiai értékekkel rendelkező, erdővé váló parkban az értékek megőrzésének alárendelve többféle szabadidő eltöltését lehetővé tevő funkcionális egység elhelyezése is javasolt a Kastély rehabilitációjának megvalósíthatósági terve alapján. A várkert helyreállítása egy civil szervezet felkarolásával már több éve folyamatosan zajlik, a benőtt sétautakat helyreállították, az aljnövényzetet megtisztították, padokat, hulladékgyűjtőket helyeztek ki, így a várkert egyre népszerűbb a körmendi természetbarát polgárok körében./ Az ezt felkaroló Egyesület frontembere megyei kitüntetésben is részesült már./ Helyi jelentőségű védett természeti érték: a Batthyány kastély északdéli főtengelye mentén a millennium idején telepített piramistölgyfasor, amely óta megyei védettség alatt áll. A Hunyadi és a Hegyalja út mindkét oldalán futó, mintegy 20 km hosszú kettős fasorba eredetileg 200 db fát ültettek, amelyekből már csak 103 élő egyedet lehet találni. 97

98 Védelemre tervezett területek: A FertőHanság Nemzeti Park új tájvédelmi körzet, a Csörnöc menti Tájvédelmi Körzet létrehozását terjesztette be, amelybe beletartozna Körmend közigazgatási területének déli részén lévő, a Rábától a Csörnöcig húzódó jobbára erdőés gyepgazdálkodású területeinek zöme. Ugyancsak a tájvédelmi körzet részét képezi fokozottan védett területként a jelenleg helyi jelentőségű védett természeti érték, a 22,9 ha nagyságú Dobogó nevű erdőrész. Szintén fokozottan védett részként szerepel a Németszecsődi láprét melletti erdőrészlet. Természeti értékek: Az évi LIII. törvény a természetvédelméről alapján a természethez közeli állapotú területek természeti értéket képviselnek. A Rába folyó és a Csörnöcpatak között, a lefűződött holtágak, vízállásos területek a hozzájuk kapcsolódó vegetációval és állatvilággal (vizes élőhelyek) jelentős ökológiai és tájképi értékkel bíró, természethez közeli állapotban lévő területek. Természeti emlék: Horvátnádalja belterületén, a templomkert bejáratánál álló két idős platánfa Körmend zöldfelületi rendszere Körmend város zöldfelületi szempontból kedvező adottságú, lakóterületeinek zöme kisvárosi, kertvárosi jellegű (sok a magánkert) ebből adódóan összességében jelentős kiterjedésű zöldfelülettel rendelkezik. Közhasználatú zöldterület Ebből Közhasználatú zöldterület 1000m² belterületi belterjesen park gondozott Celldömölk Csepreg 59 Kőszeg Városok 2003 Őriszentpéter Játszóterek átlagos játszótér száma ter. m² 98

99 Répcelak Sárvár Szentgotthárd Vasvár Körmend Forrás: KSH Területi statisztikai Évkönyv A város KSH adatai szerint Körmend közhasználatú zöldterülete m² a város teljes területének 1.68%a, aminek 38%a belterjesen gondozott. Összehasonlítva a megye kisvárosainak hasonló adataival látható, hogy kiemelkedően magas minden érték tekintetében a körmendi érték. Ez a Batthyányi kastély park 33,7 haos méretével magyarázható. A zöldfelületi rendszer tagolódása azonban már nem mutat ilyen előnyös képet. A meglévő közterületi zöldfelületek zöme sokszor csak növényzetével felel meg a közparki kívánalmaknak, funkcionális felépítése azonban hiányos (kevés a játszótér, sportpálya, pihenőhely stb.). Az iparterületek többségénél hiányoznak a védőfásítások. A város belterületén sok a parlagterület (fatelep, szeméttelep, agyagbánya stb.). Kedvező, hogy az utcák jó része fásított, így kisebb kiegészítésekkel a többi zöldfelületi elem összekötőelemévé válhat. Közparki, közkerti ellátottság Körmend belterületi zöldfelületi rendszerét a zöldterületek városi szintű közparkok, lakóterületi szintű közparkok, közkertek, a belterületi erdők, a zöldfelületi intézmények,/ temető, sportpálya/, a jelentős zöldfelülettel rendelkezők intézmények kertjei, a családi házak kertjei, valamint az út menti fasorok, folyó parti zöld sávok képezik. Zöldterület nagysága Városok 2006 Egy lakosra jutó összes zöldterület m² Celldömölk 53,4 Csepreg 9,2 Kőszeg 12,1 99

100 Őriszentpéter 27,5 Répcelak 12,0 Sárvár 24,7 Szentgotthárd 12,5 Vasvár 6,1 Körmend 50,6 Forrás: KSH Területi statisztikai Évkönyv A belterületi zöldfelületi rendszer elemei közül a Várkert nagyságát és funkcionális egységeit tekintve megfelel a városi szintű közparki elvárásoknak. Állapotáról sajnos ez már nem mondható el. A park értékét adó idős fák nagy része pusztulófélben van, a gyepfelületek igen elhanyagoltak. A sétautak, a gyepfelületek igen elhanyagoltak. A park növényzetét és állapotát tekintve lassan visszaalakul az egykori tölgykőrisszil ligeterdővé. Körmend vasúttól északra eső része szó szoros értelembe vett lakóterületi közparkkal nem rendelkezik. Ebben a tömbben újabb zöldterület igazából a sűrűtelkes osztás miatt már nem alakítható ki, így itt a meglévő, térben elkülönülő kisebb közterületeket javasolt továbbfejleszteni. A város utcáinak nagyobb része fásított. Az utcák közel felében egységes fajú, korállományú fasort telepítettek. Körmend középső részén (a vasút és a Rákóczi u. közötti rész) a lakótelepek tömbjei kertépítészeti szempontból rendezésre, felújításra, funkcionális bővítésre szorulnak. A Bartók B. ui lakótelepen sportés több korosztály számára is alkalmas játszóterület kialakítása javasolt. A Dózsa György utcai lakótelep lakókertje megfelel a funkcionális kívánalmaknak. A kórház környéki lakóterületen szintén nincs kialakított közpark, így kiépített sportolásra alkalmas területek, játszóterek sem találhatók. A Rákóczi út déli oldalán lévő tömbbelsők felújításra, funkcionális bővítésre szorulnak. Nagy többségük túlzottan beépített, vagy leburkolt. Pihenésre, játszásra, sportolásra alkalmas helyeket kellene létrehozni bennük, ahol az adottságok engedik. A történelmi városmagban, sűrű beépítettsége miatt igazából nincs hely lakóterületi közpark számára. Horvátnádalján a meglévő sportpálya mellett 1,2 ha nagyságú területen több szabadidős funkció számára alkalmas közpark kialakítása tervezett, amellyel megszüntethető a városrész közparki hiánya. Zöldgyűrű kialakítása a város körül A város északról és nyugatról teljesen nyitott, és az uralkodó szél ezekből az irányokból érkezik. A meglévő és tervezett ipari területek, a tervezett elkerülő út hatásaitól a város lakóterületei így védtelenek. A zöldgyűrűt északon a tervezett véderdőlánc amely egyben kapcsolódik a Batthyányerdőhöz is keleten további tervezett véderdősáv, valamint a meglévő intézményi zöldterületek, délen a Rába és a hozzátartozó természethez közeli állapotban lévő erdők, gyepek, nyugaton pedig az iparterület és a lakóterület közé tervezett véderdősáv alkotja. 100

101 A város környezeti jellemzői A levegő minőség Körmend levegőminőségének alakulásában a közlekedésből származó légszennyezés a meghatározó. Ennek következtében a forgalmasabb utak, így a nagy átmenő forgalmat bonyolító 8as számú főút /a Vasmegyei Állami Közútkezelő Kht. adatai szerint 2003ban megközelítette a napi 10,5 ezer járművet/, valamint a 86os számú főút környezetében rosszabb a levegő minőség. Leginkább terhelt a Belváros, legjobb helyzetben Felsőberki városrész van, amelyet nem érint a forgalmasabb út. A levegő minőségét a kondicionáló felületek kiterjedése is befolyásolja. A levegőbe került széndioxid és szilárd szennyező anyagok megkötését segítik a város területén található nagy zöldfelületek, valamint a tudatos erdősítés. Környezeti zajterhelés Körmenden a közúti és vasúti közlekedés a meghatározó környezeti zajforrás. Leginkább terheltek a nagy forgalmat bonyolító közutak menti területek, azonban a kevésbé forgalmas területrészeken a szűk beépítési szélesség is okozhat. E szerint legzajosabb területek a 8as, a 86os út és a vasút vonalak melletti területeken találhatók. SWOT analízis Belső tényezők Erősségek Gyengeségek tiszta levegő a zöldfelületek gondozatlansága gyógyvíz fokozódó lég és zajszennyezés helyi védett természeti értékek nagy száma egyes városrészek rossz zöldterületi ellátottsága nagy városi park tájvédelmi körzet Külső tényezők Lehetőségek Veszélyek sokrétű tájhasznosítási lehetőség elkerülő út megépítésének hiányában az átmenő forgalom fokozódása elkerülő út megépítésével a belterület tehermentesítés az átmenő forgalomtól olyan gazdasági ágazatok erősödése, amelyek veszélyeztetik a jó környezeti minőséget kerékpárutak kiépítése természeti értékek sokfélesége és gazdagsága tőke hiányában elmarad a Kastélypark felújítása 101

102 Közszolgáltatások Oktatás Óvodai ellátás Ma az oktatási szféra körmendi helyzete alapvonalaiban tükrözi az országos viszonyokat, így nem mentes a makroszintű okokból fakadó ezáltal helyben csak szűk mozgástérrel kezelhető strukturális és finanszírozási problémáktól. Megfigyelhetők itt az ágazat ország specifikus válságjegyei és dinamikus, előremutató kezdeményezései egyaránt, melyek mellett bizonyos helyi sajátosságok, átlagos mutatóktól való számottevő eltérések is regisztrálhatók. Az óvodai nevelés három önkormányzati óvodában (Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat, Dienes Lajos Tagóvoda, Mátyás Király utcai Óvoda és Bölcsöde) folyik. Az összesen 475 férőhelyen 435 beíratott gyermekkel 41 pedagógus foglalkozik./ 2006 évi statisztikai adatok/ E számok városi szintű ellátottságot mutatnak; a lakosságarányos adatok alapján Körmend az alacsony lélekszámú Őriszentpéter után második helyen áll a vasi városok közt, mind a férőhelyek, mind az óvodások számát tekintve. Az intézmények kihasználtsága 92%os, ami közepesnek mondható megyei viszonylatban. Minden pedagógusra átlagosan 10,6 óvodás jut, ami az átlagnál kicsit magasabb arány. Óvodai ellátás Körmend Lakónépesség Óvoda férőhely Óvodás gyermek Óvoda pedagógus óvodai férőhelyre jutó beírt gyermek Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv Alapfokú oktatás Az általános iskolai oktatás intézményei Körmenden a Kölcsey utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Somogyi Béla Általános Iskola, és az OlcsaiKiss Zoltán Általános Iskola, valamint speciális szereplőként a OlcsaiKiss Zoltán Általános Iskola Gyógypedagógiai Tagozata. Az iskolák mindegyike igyekszik versenyképes ellátása mellett sajátos pedagógiai programmal művészet (néptánc, zene) mellett az emelt szintű magyar nyelv és irodalom, illetve idegen nyelv tudást nyújtani diákjainak, alapfeladatainak vonzóvá tenni magát. A Kölcsey nél a matematikatanítás és a hangsúlyosan kezelt emelhető ki, a Somogyi ban különösen 102

103 erőteljesen van jelen az informatika (ECDL vizsgaközpont is működik itt), a nyelv és a kommunikáció, míg Olcsai fő profilja kifejezetten a nyelvoktatás. 2004ben a négy általános iskolában 58 tanteremben összesen 1340 tanuló tanult. Az egy osztályra eső tanulók száma 23, ami megfelel a hasonló nagyságú (510e fő) városok átlagának. A városban jelenleg 1000 lakosra 108 általános iskolai tanuló jut, ami némileg magasabb a kisvárosi átlagnál (101), de a demográfiai trendek miként országosan itt is előrevetítik az adott intézményrendszer és a csökkenő gyermeklétszám viszonya problematikájának kiéleződését, az intézményi racionalizálás igényét. A gyermeklétszám továbbra is várható folyamatos csökkenése több helyütt a kapacitások felszabadulását valószínűsíti, ami bizonyos kedvező hatások mellett a racionalizálás tekintetében komoly kihívásokat is jelenthet (pedagóguslétszám, beiskolázás). A Körmendi Zeneiskola 1968tól működik önállóvá intézményként, jelenleg mintegy 250 fős növendék számmal (zongora, fúvós, hegedű, gordonka és gitár tanszakokkal). A zeneiskolai képzés alapfeltételei biztosítottak, de a rendelkezésre álló helyiségek száma, és egy hangversenyterem hiánya problémaként rögzíthető. A pedagógiai szakszolgálati feladatokat a városban a Körmend és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodás szerint a társulás által alapított pedagógiai szakszolgálati intézményt látja el. A Pedagógiai Szakszolgálat a Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda intézményegységeként működik szeptember 1. óta. Az ellátott feladatok: a korai fejlesztés és gondozás logopédiai ellátás konduktív pedagógiai ellátás, mozgásfejlesztés gyógypedagógiai tanácsadás A szakszolgálatban a 014 éves életkorú testi, érzékszervi, értelmi, beszéd és halmozottan sérült gyermekek fejlesztését végzik óvodai csoportokban (integráltan) illetve ambuláns ellátás keretében. Az intézményegység ellátja Körmend város egész területét, valamint a Körmend Kistérsége Többcélú Társulás településeit, köztük a Körmendi Mikrotérségi Közoktatási Intézményfenntartó Társulás falvait is. Az ellátás az azonos elveket, gyakorlatot leginkább egységesen garantáló központosított formában valósul meg, melynek lényege, hogy egy helyen kaphatják meg az érintett gyermekek az állapotukhoz igazított szakellátást. A es tanévben 4 körmendi gyermek esetében korai fejlesztő, 7 gyermek esetében konduktív pedagógiai ellátást biztosított az intézmény, míg a logopédiai ellátásra, fejlesztésre szoruló gyermek száma 201 fő Középfokú oktatás és szakképzés A városban három középfokú oktatási intézmény található, a gimnáziumban és a városban működő két szakközépiskolájában összesen 508 diák tanult 2005ben, akik 44%a más településekről utazik be a városba. Az adatok szerint a középiskolai ellátásban Körmend nagyságrendjének és településhierarchiai szerepének megfelelő súlyt képvisel: habár az országos kategória átlagnál a középiskolai szféra erősebb a városban mind az osztálytermek, mind a tanulók tekintetében, a vasi kisvárosokkal összevetve jóval kiegyenlítettebb viszonyok 103

104 mutatkoznak (itt osztálytermekben Körmend jobban áll, a lakosságarányos diáklétszámban viszont hátrébb szorul a rangsorban). A hatvan éves, az idők során több szerkezeti átalakuláson és költözésen átesett Kölcsey Ferenc Gimnázium a város oktatási rendszerének meghatározó szereplője, mely ma tiszta profilú gimnáziumként öt és négy évfolyamos képzéseket kínál (gimnáziumi oktatás, esti és levelező tagozatos gimnáziumi felnőttoktatás). Az oktatás feltételei megfelelőek, a kor követelményeinek való megfelelésre törekvés erős és folyamatos, helyi tudásközpontként az iskola szellemi kisugárzása jelentős. Noha az intézmény eredményesnek mondható, amennyiben több év országos statisztikai adatai szerint a felsőoktatásba jelentkezett diákjaik közel 80 százalékát felvették, az országos középiskolai rangsorban mégsem sikerül az első százba kerülnie. A városban nagy hagyományokkal (iparoktatásban 120 éves múlttal) rendelkező szakképzés mai bázisa Körmenden a Rázsó Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. A mezőgazdasági szakközépiskolai és ipari szakmunkásképző előzményeken mára túllépve az iskola megújult képzési formákkal, folyamatosan bővülő szakmai profillal kíván eleget tenni az elvárásoknak. A szakközépiskolai és szakiskolai tagozattal működő intézmény fő profilját a műszaki (fémipari, mezőgazdasági) gépészeti, könnyűipari, faipari, építőipari és kereskedelmi szakmák adják, bekapcsolódnak a gépjárművezetői és informatikai szakképzésbe is. Mindemellett a felnőttek középiskolájában a szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkezőknek lehetőségük van kiegészítő képzés keretében felkészülni itt az érettségi vizsgára. A jól felszerelt tanügyi épületekben további jelentős fejlesztések voltak: egy közel hatszáz négyzetméteres, kétszintes modern épületrésszel egészül ki az iskola, mely jelentős javulást eredményezett a gyakorlati képzés eszközállományában (faipari, szakmai előkészítő műhely részleg, többfunkciós szaktanteremként használható multimédiás szaktanterem, taniroda, mérőlabor szertárral, mindez a szükséges oktatástechnikai felszereltséggel). Az intézmény a helyi munkaerőpiachoz alkalmazkodva alakítja felnőttképzési tevékenységét (pl. gyógyszer és tápszerkészítő szakképzést is folytat 2006 óta), s e szerepének további erősítése felé mutat az a közelmúltban az önkormányzattal kötött megállapodás is, mely az újonnan letelepedő üzemek számára szükséges átképzésekben való részvételről szól. Az intézmény beiskolázási körzete mintegy 30 településre terjed ki. A Kölcsey Ferenc Gimnázium és a Rázsó Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium által ellátott feladatokat 2003 évben a város átadta a Vas Megye Önkormányzatának, de a működéséhez jelentős összeggel járul hozzá a városköltségvetése. A körmendi oktatási szféra sajátos elemét jelenti a rendészeti képzés. Miután a BM a 2004 nyarán bezárt három hasonló intézetet (Sopron, Csopak, Budapest), ma már a Körmendi Rendészeti Iskola a Dunántúl egyetlen rendészeti szakközépiskolája, s ország egyetlen olyan szakképző intézménye, ahol határrendészeti oktatás folyik. Az iskola, melynek elődje 1990 óta működik a városban, a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szervek állománya utánpótlásának biztosítására létrehozott tanintézet (felette a miniszteri felügyeleti jogot a BM Oktatási Főigazgatósága gyakorolja), s ilyenként a belügyi, határőrségi és 2006tól a rendőrségi oktatás kiemelkedő hazai intézménye. Az intézmény a középszint mellett egyes elképzelések szerint a Körmendi Rendészeti Iskola felsőfokú képzések irányában is nyithat (a döntés BM hatáskör). A képzés, mint fő tevékenység mellett itt működik 1992 óta a Határőrség Központi Múzeuma is. 104

105 Oktatás Körmend tanuló 1000 lakosra nappali tagozaton tanuló egy osztályra nappali tagozaton n.a. általános iskolai osztályterem általános iskolai tanuló nappali tagozaton általános iskolai pedagógus középiskolai tanuló n.a. ebből naponta bejáró n.a. középiskolai osztály n.a. középiskolai pedagógus n.a. általános iskolai feladat ellátási hely Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv Felsőoktatás Körmenden felsőfokú intézmény jelenleg nem található, habár előzmények voltak. A városban (1979ig) működött egy Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum (majd főiskola), aminek szellemisége a mai intézményrendszerben máig él, s jelen volt egy katonairendészeti graduális intézmény is. A helyi felsőfokú képzésre vonatkozóan jelenleg is megfogalmazódnak igények, ez a tevékenység számos előnyt ígérne a város számára e törekvések megalapozása és lehetőségeinek áttekintése komoly erőfeszítéseket igényelne Esélyegyenlőség a közoktatásban Körmend szociális helyzete kedvező. Rendszeres szociális segélyben a lakosság 0,33%a részesül csak. A városban a gyermekek 8,9 %a után kapnak a szülők rendszeres gyermekvédelmi támogatást, mely arány országosan 22%, azaz több mint a duplája a körmendinek Halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók A magyar közoktatás egyik sajátos jellemzője, hogy az egyes intézmények között nagykülönbségek mutatkoznak a tanulók eredményességét illetően. A városban a tudatos oktatónevelőmunka következtében örvendetes, hogy nem mutatkoznak drámai különbségek az óvodák, iskolák eredményességét illetően. A sajátos nevelési igényű tanulók integrálásának jogi lehetőségével éltek az oktatási intézmények. Minden sajátos nevelési igényű tanulónak, gyermeknek joga van az állapotának megfelelő, különleges gondozás keretében biztosított pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátáshoz. Minden intézmény törekedett biztosítani a szükséges személyi és tárgyi feltételeket az érintett tanulók eredményes fejlesztése érdekében. A pedagógusok továbbképzésével, a mikrokörzeti intézmények fejlesztő teremmel való ellátásával, a 105

106 fejlesztéshez szükséges eszközök beszerzésével hathatós lépéseket tettek az új elvárásoknak való megfelelés irányába. Az elmúlt évek felvételi gyakorlatának ismeretében kijelenthető, hogy a Körmendi Mikrotérségi Közoktatási Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működő közoktatási intézmények nem folytatnak szegregációs gyakorlatot. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az általános iskolákban a következő: Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 5,4% OlcsaiKiss Zoltán Általános Iskola 3,4% Somogyi Béla Általános Iskola 5,6% Valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű gyermek/tanuló intézményes nevelésbenoktatásban részesül. Nincs felmentett az iskolába járás alól. A helyben lakó gyermekek körében a sajátos nevelési igényűvé minősített (továbbiakban SNI) és a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar a továbbiakban részképesség zavarokkal küzdő) gyermekek és tanulók többi tanulóhoz viszonyított együttes aránya a mindenkori országos átlagot (jelenleg 7%) nem haladja meg. A helyben lakó gyermekek körében az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek, tanulók többi tanulóhoz viszonyított aránya az országos átlagot (5%) nem haladja meg. Összefoglaló adatok az általános iskolai SNI, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról 2007/. Évfolyam/fő Iskola Mindösszesen Sajátos nevelési igényű Hátrányos helyzetű Halmozottan hátrányos helyzetű Sajátos nevelési igényű Hátrányos helyzetű Halmozottan hátrányos helyzetű Tanulók Sajátos nevelési Kölcsey Utcai igényű Általános Iskola és Alapfokú Hátrányos helyzetű Művészetoktatási Halmozottan Intézmény Körmend hátrányos helyzetű OlcsaiKiss Zoltán Általános Iskola Körmend OlcsaiKiss Zoltán Általános Iskola Gyógypedagógiai Tagozat Körmend 106

107 Somogyi Béla Általános Iskola Körmend Somogyi Béla Általános Iskola Magyarszecsődi Intézményegysége Magyarszecsőd Mikrotérségben összesen Sajátos nevelési igényű Hátrányos helyzetű Halmozottan hátrányos helyzetű Sajátos nevelési igényű Hátrányos helyzetű Halmozottan hátrányos helyzetű Sajátos nevelési igényű Hátrányos helyzetű Halmozottan hátrányos helyzetű Forrás: Mikrotérség Közoktatási Intézmény Fenntartó Társulás Közoktatás Esélyegyenlőségi Terv Az adatszolgáltatás alapján az általános iskolai tanulók 7,4 %a HHHs tanuló. Az iskolákat vizsgálva nincs szignifikáns különbség a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányát tekintve. A város oktatásszervezését nem jellemzi szegregáció. A OlcsaiKiss Zoltán Általános Iskola /Hunyadi utcai/ Gyógypedagógiai Tagozata helyzete eltérő a többi intézménytől, mivel az intézmény szegregált gyógypedagógiai tagozattal működik, sajátos nevelési igényű tanulói szakértői vélemény alapján kerülnek az intézménybe. A HH, HHH és SNI tanulók statisztikája Iskolák létszám HH % HHH % SNI % Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény ,9 26 6,2 11 2,6 OlcsaiKiss Zoltán Általános Iskola ,8 10 2,9 14 4,0 OlcsaiKiss Zoltán Általános Iskola Hunyadi Utcai Tagozata , , ,0 Somogyi Béla Általános Iskola ,2 11 2,5 8 1,8 Somogyi Béla Általános Iskola Magyarszecsődi Intézményegysége ,0 0 0,0 2 5,1 Összesen ,5 60 4,6 83 6,4 Forrás: Polgármesteri Hivatal 107

108 Az esélyegyenlőség biztosítását szolgáló fejlesztési elképzelések időszakban OlcsaiKiss Zoltán Általános Iskola Hunyadi utcai Tagozata: Szakemberekből álló team létrehozása a gyermekek fejlesztésére, a fejlesztés segítésére: pszichiáter, pszichológus, szakorvos, gyógypedagógus OlcsaiKiss Zoltán Általános Iskola: Módszertani központ létrehozása az inkluzív nevelés megvalósítására. Az intézmény teljes akadálymentesítése Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat : A mikrotérségi logopédiai ellátás biztosítása érdekében az utazó pedagógusnak személygépkocsi beszerzése Az oktatásban a humánerőforrás fejlesztését szolgáló tervek Körmenden időszakban OlcsaiKiss Zoltán Általános Iskola: A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésnek megoldására tanár továbbképzés keretében gyógypedagógus, gyógytornász képzése Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat: Szakemberek képzése, továbbképzése a szakszolgálat és az óvoda alkalmazotti körében Körmend és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás Fejlesztési Stratégiája szerint az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése érdekében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani: A hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi óvodába kerülésének elérésére. Az iskolai kudarcok csökkentésére, teljesítménykülönbségek mérséklésére. A lemorzsolódás megakadályozására. Az eredményes felzárkóztatásra, fejlesztésre korszerű pedagógiai módszerekkel. Szoros kapcsolat kialakítására a szakképző és az általános iskolák között, hiszen a legtöbb hátrányos helyzetű gyermek szakiskolában tanul tovább. A gazdaság és a szakképzés együttműködésére (TISZK Térségi Integrált Szakképző Központ nyújtotta lehetőségek kiaknázása). A hátrányos helyzetű gyermekek sikeres iskolai ellátását, képzését támogathatná és segíti az iskolai szociális munka megszervezése, a jól működő fejlesztésre irányuló és differenciált pedagógiai gyakorlat terjesztése, valamint a gyermekek fejlesztését segítő szakemberekből álló team: pszichológus, pszichiáter, gyógypedagógus, gyógytornász. A pedagógiai szakszolgálati feladatokat úgy kell megszervezni, hogy a rászoruló gyermekeknek aránytalan teher nélkül elérhetővé váljanak. A regionális közoktatási stratégia kistérségi szinten javasolja megszervezni a gyógypedagógiai tanácsadást, a korai fejlesztést és gondozást, a logopédiai ellátást, a pályaválasztási tanácsadást és a gyógytestnevelést. A körmendi kistérségi ellátásban jelen van már a gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés és gondozás, a logopédiai ellátás, a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás. A térség oktatási intézményeiben mindenütt foglalkoznak sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával. A nagyobb iskolákban van kialakított fejlesztő terem, foglalkoztatnak fejlesztő pedagógusokat. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában érvényesül a méltányos számonkérés, értékelés, szükség esetén az intenzív terápia idejére szóló átmeneti felmentési 108

109 lehetőség is. Ide sorolhatók azok a tanulók, akik súlyos tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarokkal, részképességzavarokkal, átható fejlődési zavarral küzdenek, valamint a figyelemzavar és a hiperaktivitás tüneteit hordozók. Iskolai fejlesztésükben szakszerűen érvényesül az intenzív prevenció, a funkciófejlesztés, a pszichés gondozás. A nevelésük és az oktatásuk kiemelten szolgálja az esélyteremtést. A kistérségi társulásokra vonatkozó szabályok szerint a támogatások igényléséhez a sajátos nevelési igényű gyermekeket a szakértői vélemények alapján lehet két vagy három főként figyelembe venni Kollégiumi ellátás A kollégiumi ellátás a középiskolák tanulói számára biztosított, erről a középiskolák fenntartásával együtt Vas Megye Önkormányzata gondoskodik. A kollégium a Somogyi Béla Általános Iskola épületében található, leválasztva az általános iskolától. 2001ben újították fel. A lakószobák jól felszereltek, 34 férőhelyesek. A kollégiumban közösségi helyiségek, kondicionáló terem és számítógépterem is található. A kollégiumba fel tudnak venni minden jelentkezőt. Az intézmény biztos hátteret nyújt a tanulók személyiségének kibontakoztatásához, a középfokú tanulmányaik elvégzéséhez maximálisan biztosítva a tanulás alapvető feltételeit. Segíti a felsőfokú tanulmányok megkezdésére a felkészülést, a felzárkóztatást Pedagógiai szakmai szolgáltatások A nevelési tanácsadásról a Berzsenyi Dániel Főiskola Pedagógiai Szolgáltató Központ körmendi intézményegységének fenntartásával gondoskodik. A Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény látja el a közoktatás fejlesztési koncepcióból adódó feladatokat. A kistérség iskoláinak szakembereit tömörítő, 11 oktatási intézményből kerültek ki tagok. Körzeti munkaközösségeket működtetnek 12 területen, amelyek a további igények felmerülése esetén bővíthetők. A területen jól működő óvónői és óvodavezetői, valamint általános iskola igazgatói munkaközösség is tevékenykedik. A körmendi Mátyás Király Utcai Óvoda a fejlesztő pedagógia bázisóvodája Körmend és térségében. Kistérségi közoktatási feladat ellátása A térségben öt óvoda és hat általános iskola működik, valamint négy tagóvoda és egy 14. osztályos tagiskola. Az óvodával és iskolával nem rendelkező települések közösen tartják fenn a hozzájuk legközelebb fekvő oktatási intézményeket. A közoktatási feladatellátás jellemzői, nevelésioktatási intézményrendszere Települések száma 25 Óvodák száma 5 Tagóvodák száma 4 Általános iskolák száma 6 Tagiskolák száma 1 109

110 Az ezer fő lakos feletti településeken mindenhol van általános iskola, az önálló és kisebb vidéki óvodák átszervezése 2007 nyarán megtörtént. Létrejött a kistérségi székhely település, Körmend gesztorságával működő Körmendi Mikrotérségi Közoktatási Intézményfenntartó Társulás, 10 tagönkormányzattal. SWOT analízis Oktatás Belső tényezők Erősségek Gyengeségek Elkészült a Körmend és Kistérsége Többcélú Romló állagú épületek, hiányos eszköztár Kistérségi Társulás közoktatási feladatainak A pedagógusok módszertani eszköztára nem elég megszervezéséhez szükséges Intézkedési Terv korszerű Elkészült Körmend és Kistérsége Többcélú Kevés helyi kezdeményezés, fejletlen közösségi Kistérségi Társulás közoktatás fejlesztési felelősségtudat stratégiája Az intézmények nem közelíthetők meg Oktatási alapfunkciók biztosítottsága akadálymentesen, és a szolgáltatások köre sem Zeneiskolai oktatás érhető el egyenlő eséllyel Alapfokú mesterség/ művészetoktatás /néptánc, népi Képzett humán erőforrás Képzett munkaerő, képzett pedagógusok Emelt szintű oktatás biztosítása több területen ECDL vizsgaközpont jelenléte a városban Külső tényezők Lehetőségek Társulások létrejötte Támogató társadalmi környezet Veszélyek Demográfiai hullámvölgy tanuló létszám hatásai, csökkenő Elöregedő társadalom EUs fejlesztési többletforrások bevonása az oktatásnevelési feladatellátásba A szülők munkanélkülisége Infrastrukturális és eszközfejlesztést támogató, A problémás, hátrányos uniós és hazai pályázati rendszer számának növekedése helyzetű gyermekek Az oktatás alulfinanszírozottsága, forráshiány 110

111 SWOT analízis Szakképzési fejlesztésekhez Belső tényezők Erősségek Gyengeségek Képzett humán erősségek Munkaerő piaci igények differenciáltsága A térség gazdasági, földrajzi adottságai Bizonytalan jogszabályi háttér Meglévő szakképzési hagyományok Külső tényezők Lehetőségek Veszélyek Együttműködés az ipari fejlesztőkkel Csökkenő tanuló létszám Hiány szakmák oktatása Nem sikerül jelentős fejlesztési forrásokat bevonni Támogató társadalmi környezet Közművelődés, kultúra A helyi kulturális élet legfontosabb szereplője az önkormányzat, a meghatározó események és folyamatok többsége saját intézményeihez kötődik. A körmendi kulturális intézményrendszer kiépült és alkalmas az alapfunkciók ellátására. Az ágazat jelenlegi állapotára vonatkozóan annak természetéből kifolyólag egzakt értékelés nem adható, de az elemzések jellemzően komoly értékek és megoldatlan problémák párhuzamos jelenlétére utalnak. Meghatározó bázisintézménynek a Körmendi Kulturális Központ és Faludi Ferenc Könyvtár számít (mely a Faludi Ferenc Városi Könyvtár és a Városi Művelődési és Ifjúsági Központ 2004 évi összevonásával kapta mai szervezeti keretét). Ez látja el a városban a törvény által a települési önkormányzatok részére kötelező feladatként meghatározott helyi közművelődési tevékenységek támogatása körében meghatározott közművelődési feladatokat. Az egyesített közgyűjteményi és közművelődési intézmény két korábbi funkciója tartalmilag ma is elkülönül. A Körmendi Kulturális Központ ellátja azokat a feladatokat, melyeket a törvény az önkormányzatok számára előír ( az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése; a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása; az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása; az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása; a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése; a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése; a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása; illetve egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása). E funkciók kiegészülnek az önkormányzat képviselőtestülete által meghatározott továbbiakkal (koordináló, tanácsadó, együttműködő tevékenység, tájékoztató és figyelmet felhívó munka, a város kulturális arculatát reálisan megjelenítő tájékoztatási struktúra kialakítása, természeti, környezeti és kulturális értékei védelme, megőrzése, bemutatása, hozzájárulás a város kiemelkedő művészeti közösségeinek, kultúrtörténeti értékeinek és hagyományainak 111

112 megőrzéséhez, fejlesztéséhez, bemutatásához, megismertetéséhez). Mindezen feladatok mentén a Központ meglehetősen szerteágazó tevékenységi körben tevékenykedik. A két tucatnyi tanfolyam és szakkör évek óta jól működik, a művészeti csoportok közt ma már jelentős múltúnak és szakmailag elismertnek számít a Városi Vegyeskar és a Körmendi Kastélyszínház Társulat (KASZT), de részt vesz a Központ a különböző saját és városi rendezvények szervezésében is (ifjúsági hangversenyek, Nemzetközi Várkoncert stb.) Az intézményhez kötődően mozi is működik, 2005ben 134 mozielőadás zajlott le. A mozi látogatások a kisvárosok viszonylatában átlagosnak mondható. Az összevont intézmény részeként működő könyvtár (mint a Miniszterelnöki Hivatal Közkönyvtári Hálózata tagja) városi szintű szolgáltatásaival (mintegy 200 ezer könyvtári egységével) kielégíti a könyvtárhasználók információs és dokumentum ellátási igényét. Az alapfunkciók mellett egyre újabb szolgáltatások válnak itt elérhetővé, így pl. DVD kölcsönzés, Irodalmi CD gyűjtemény, hangos könyvgyűjtemény, internet hozzáférés (bővítése folyamatban), de ma már ingyenesen hívható közvetlen telefonvonal is rendelkezésre áll az Európai Uniós Tájékoztató Szolgálathoz. A könyvtárhoz két fiókkönyvtár (Berki és Nádaljai úti) tartozik. Könyvtári egységek számának alakulása Városok A települési könyvtárak könyvtári egységei 2000 % % Celldömölk Csepreg Kőszeg Őriszentpéter* Répcelak* Sárvár Szentgotthárd Vasvár Körmend Forrás KSH Területi statisztikai Évkönyvek *Őriszentpéter 2006tól város A városban a könyvtári egységek száma 2006ban kifejezetten magas, az adatokból is látható hogy a növekedés 2000től végig egyenletes, és az egyik legnagyobb százalékos emelkedés mutatható ki 2006ig. Állandó kulturális kínálatot jelent (megújuló kiállításaival) a városban a kastély főépületében működő Dr. BatthyányStrattmann László Múzeum (a korábbi Rába Helytörténeti Múzeum) melynek történeti és néprajzi tára különösen értékes, de természetrajzi tárlatai is figyelemre méltók. A múzeum fő profilját (természetesen) a Batthyány uradalom kutatása jelenti, kiemelt figyelemmel a családtörténetre és az agrártörténetre. Az intézmény országos gyűjtőkörrel bír a Batthyánycsalád emlékeinek kutatásában. Az intézmény felügyelete alatt látogathatóvá váltak a kastély egyes részei is, a kápolna és a díszterem. 112

113 2006 nyarán új kiállítóhelyet alakított ki a Körmendi Kulturális Központ Sala Terrena Galéria néven a néhai Levéltár épületében az egykori cipőbolt és cipőmúzeum helyén, ahova időszaki kiállításokat és egyéb kulturális rendezvényeket terveznek. A város múzeumi életének jelentőségét mutatja, hogy a KSH statisztikák négy muzeális intézményében 2005ben látogatót regisztráltak, aminél a megyében csak Szombathely, Kőszeg és Sárvár büszkélkedhet többel. Nemcsak a közintézményi szféra, illetve annak meghatározó eleme, a Körmendi Kulturális Központ tölt be kulturális szervező szerepet a településen: mind több azon szervezetek és magánszemélyek száma, melyek saját tevékenységükkel vagy rendezvényeikkel hozzájárulnak a város kulturális arculatához. A városi (képzeletbeli, formálisan ma még meg nem jelenő) rendezvénynaptárban tehát nem csupán a hivatalos rendezvényeket találjuk ma már meglehetősen hosszú és a sok szereplő miatt egyre színesebb azon események sora, melyek a helyi polgárok mellett a környékbeliek és a turisták érdeklődésére is számot tarthatnak értékes és/vagy érdekes voltuknál fogva. Ilyenek egyebek közt a számos sportverseny, a Flaszter Fesztivál, a Rába parti magyar ünnep, illetve a legjelentősebb rendezvénysorozat, a Körmendi Napok. A rendezvénykínálat tekintetében további előrelépés valószínűsíthető, minőségileg új lehetőségek nyílhatnak meg a Batthyány Kastély rekonstrukciója és a városrendezési törekvések megvalósulása nyomán. A város sokszínűségének formálásában nemcsak a nagy rendezvények tekintetében fontos szerepük van a civil szervezeteknek, melyek egyre nagyobb számban (mintegy nyolcvanan vannak) vesznek részt a folyamatok alakításában. Különösen erősek e közösségek egyes városrészek arculatának és helyi közéletének alakításában (pl. Szent György Közösségfejlesztő Egyesület), néhány városi szintű nagyrendezvény (pl. Rábaparti Fórum Egyesület) életre hívója és szervezője is e szféra képviselője, de számos egyéb (egyházi, oktatási, művészeti, helytörténeti, lokálpatrióta stb.) közösségi jelentőségű kulturális kezdeményezés is említhető pozitív példaként. A nonprofit szerveződések közt legnagyobb súllyal a kulturális egyesületek vannak jelen, de a különböző lehetséges szervezeti célok szerinti nonprofit lefedettség összességében egyenletesnek mondható. A város számára kultúra terén nem lehet más cél, mint az Európai kulturális vérkeringésbe való bekapcsolódás, ami a helyi értékteremtés további erősítésének (helyi alkotók támogatásának, rendezvények előmozdításának) igényét veti fel. Ilyen szempontból különösen nagy jelentőségűek az olyan művészeti események, mint a Nemzetközi Szobrász Szimpózium, melyet 2006ban másodszor rendeztek meg a Batthyánykastély udvarán. A kulturális szféra integráns részét képező hitélet legfontosabb körmendi szereplői a Katolikus Egyház képviseletében (a Körmend Szentgotthárd Őrségi Esperesi Kerület részeként) az Árpádházi Szent Erzsébet Plébánia, a hamarosan a plébánia melletti új Közösségi Házba költöző Körmendi Kolping Család, a Körmendi Református Egyházközség, a Körmendi Evangélikus Gyülekezet, a Körmendi Evangélikus Nőegylet és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Körmendi Szervezete. Hitéleti (egyszersmind vallásturisztikai) szempontból a város számára meghatározó jelentőségű a boldoggá avatott Dr. Batthyány Strattmann László körmendi kötődése is. 113

114 Egészségügyi ellátórendszer Kórházrendelő intézeti ellátás Kórházrendelőintézet járó és fekvőbetegszakellátás: A körmendi dr. Batthyány Strattman László Kórház Egészségügyi Szolgáltató Kft. a szakellátás helyszíne, az ellátást a városon kívül még 64 település közel főnyi lakossága részére biztosítja. A járóbeteg szakellátás területén 27 féle szakrendelés és 3 gondozó működik. A fekvőbetegellátást a kórház 77 aktív ágyon belgyógyászati, sebészeti, szülészetnőgyógyászat részlegek látják el mátrix struktúrában, valamint 20 ágyon krónikus és további 45 ágyon rehabilitációs beteg ellátás folyik. A kórház mellett működik a mentőállomás, az Országos Mentőszolgálat biztosítja a város és a városkörnyék részére a hétköznap éjszakai és hétvégi központi ügyeleti ellátást. Az ügyeleti ellátás ambuláns betegforgalma az utóbbi 3 év átlagában évi 4300 fő volt, a beteghez hívás átlaga évi 1600 eset. Kórházrendelő intézeti ellátás főbb jellemzői Körmend város Kórházi ágy Elbocsátott beteg Ápolási nap Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv Háziorvosi ellátás Körmend lakosságának egészségügyi ellátásában nem okoztak különösebb problémát az egészségügyi ellátórendszerben bekövetkezett változások. Átalakult a körzeti orvosi rendszer, biztosítási alapúvá vált az ellátás, és a bázisfinanszírozást felváltotta a teljesítményfinanszírozás. A város felnőtt, illetve gyermek lakosságának egészségügyi alapellátását, területi ellátási kötelezettséggel 8, területi ellátási kötelezettség nélkül 1 háziorvosi körzet biztosítja. (6 a felnőttek és 3 a gyermekek számára). A városi önkormányzat az említett 9 háziorvosi körzeten túl 4 fogorvosi /3 felnőtt + 1 gyermek és ifjúsági/ 1 védőnői szolgálat / 4 területi védőnő, 1 iskolai és ifjúsági védőnő/ biztosította az ellátáshoz szükséges infrastruktúrát. Jelentősen javultak a személyi és a tárgyi feltételek is. A háziorvosok rendelkeznek a szükséges háziorvosi szakvizsgával, és többségük még egyéb szakterületen is szerzett képesítést. Valamennyien társas vállalkozásban végzik tevékenységüket. Valamennyi praxisban házi szakápolói képesítéssel rendelkező ápolónő dolgozik. A háziorvosi praxisok végleges működési engedéllyel rendelkeznek. Valamennyi orvos külön rendelővel, közös váróhelyiséggel rendelkezik (felnőtteknek: Körmend, Rákóczi F.u.5. gyermekeknek: Körmend, Dienes L. u. 9.), a praxisok rendeletben előírt minimumfeltételekkel rendelkeznek. Háziorvosi ellátás főbb jellemzői Körmend város Lakónépesség/fő/ Házi orvos Gyermekorvos Háziorvosi vizsgálat Házi gyermekorvosi vizsgálat Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 114

115 Az adatokból azt látjuk, hogy a felnőttek és a gyermek ellátása esetében is csökkenés tapasztalható a háziorvosok betegforgalmában. Ez utóbbi a gyermekszám csökkenésével magyarázható. A háziorvosi jelentések alapján az orvosi ellátásban részesített betegek legnagyobb százalékban a szív és érrendszeri, valamint emésztőszervi betegségben szenvednek. Körmenden a háziorvosok privatizációja nagymértékben megvalósult, mivel a rendelő épületének kivételével az eszközök és berendezések is a tulajdonukba kerültek. Az orvosi ügyeleti szolgálat a város és a városkörnyék 33 településén élők számára jelent ellátást hétköznapokon a rendelési időn túl, illetve a hétvégeken és a munkaszüneti napokon Fogászati ellátás Körmend város és néhány környező település felnőtt lakosságának fogászati ellátását 3 fogorvos végzi. A gyermekek ellátását egy gyermek és ifjúsági fogorvos biztosítja. A fogorvosi rendelők a háziorvosi rendelőkkel egy épületben működnek. A rendelők felszereltsége a szakszemélyzet képesítése megfelel a törvényben előírtaknak. Körmenden az elmúlt két évben a felnőttek esetében kis mértékben 1,02 %kal, míg a gyermekek esetében 11,75 %kal emelkedett a fogorvosi rendelőt felkeresők száma Ifjúsági egészségügyi ellátás Az óvodásés iskoláskorú gyermekek, valamint a középiskolai tanulók egészségügyi ellátását 3 gyermekorvos és 4 körzeti védőnő 1 iskolai és ifjúsági védőnő biztosítja a MEPpel kötött szerződés alapján. A gyermekek egészségi állapotának szűrése az óvodáskorúaknál évenkénti, az iskolai tanulóknál időszakosan történik. Körmenden nincs főállású ifjúság orvos Védőnői ellátás 2005tól területi átszervezés következtében 4 területi és 2 iskolavédőnőt foglalkoztat a városi önkormányzat a családok egészségégnek megőrzése, segítése, valamint az egészségromlás megelőzése céljából. A csökkentett létszám következtében az egy védőnőre jutó látogatások száma 5,8 fő/nap átlagról 7,7fő/napra emelkedett. A gyermekorvosi rendelő épületében kialakított védőnői tanácsadó és védőnői szoba biztosítja a munkavégzés megfelelő feltételeit. A körmendi védőnőknek jelentős szerepük van az egészségi, mentális, szociális és környezeti veszélyeztetettségi esetek felismerésében és ezek megelőzésében. Ezt a munkát a Szociális Szolgáltató és Információs Központtal, az oktatásinevelési intézményekkel és civil szervezetekkel összefogva végzik Szociális ellátó rendszer Szociális ellátás Az Önkormányzat által nyújtott pénzbeli támogatások nagyságrendje évi 60 millió Ft. Az egyes ellátási formákban részesülők száma aránylag állandó. Tendenciózus csökkenés mutatkozott az utóbbi években a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban és lakásfenntartási támogatásban részesülők esetében. 2003ban rendszeres szociális segélyben 15 fő részesült, időskorúak járadékát 6 fő kapott. Átmeneti segélyt 79 fő kapott, 162 alkalommal. 385 gyermek után kapott 182 család kiegészítő családi pótlékot (1/3a 1 gyermekes, 1/3a 2 gyermekes, 1/3a 3 vagy több gyermekes család). A városban 2001ben 558 egyedülálló szülő, 1942 házaspár és 120 együtt élő 115

116 pár nevelt gyermeket. Az egy fős háztartások aránya 20,5% volt, kétfős 27%, három, négyfős 44%, 5 vagy több fős 8,5%. 2003ban lakásfenntartási támogatásban 130 fő részesült (közel 30 %ban időskorúak) rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kapott 360 fő, ápolási díjban alanyi jogon 24 fő, méltányossági alapon 8 fő részesült, közgyógyellátási igazolvánnyal 239 fő rendelkezett (39 fő méltányosságból). Köztemetések száma átlagosan évi 45 eset. Természetben nyújtott étkeztetésben részesült 16 család 28 gyermeke. Az utóbbi években több új ellátási forma is megjelent a város szociális támogatási rendszerében. A pénzbeli és természetbeni támogatásokban részesített személyek száma az elmúlt években jelentősen nem változott. Az utóbbi éveket vizsgálva elmondható, hogy a város lakosságának mintegy 1013 % a jogosult valamilyen pénzbeli ellátásra. Az ellátások rászorultság alapúak, elsősorban jövedelemfüggők. A helyi rendeletben foglaltak szerint az egy főre jutó jövedelem (mindenkori öregségi nyugdíjminimum és annak bizonyos százalékai), a háztartás, a család, a lakás nagysága, a vagyoni helyzet és a családösszetétel képezi az ellátásokra való jogosultságot. A város önkormányzata évente folyamatosan támogatást nyújt a körmendi lakosok lakásvásárlásához, lakásfelújításhoz és bővítéséhez (a feltételeket helyi rendelet szabályozza). Szociális ellátásban részesülők száma Megnevezés Jövedelempótló támogatás 1 Rendszeres szociális segély Időskorúak járadéka Kiegészítő családi pótlékban részesülők Lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély Temetési segély Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Súlyos mozgáskorl. szgk. szerzési támogatás Közlekedési támogatás Összesen Közgyógyellátási igazolvánnyal rend. Forrás: Polgármesteri Hivatal 116

117 Szociális intézményrendszer Körmenden a város szociális intézményrendszere az utóbbi években folyamatosan bővült és átalakult. A változtatások a meglévő intézményekben (idősek klubja, gondozóház, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat) az új szolgáltatások megjelenésével, részben a racionalizálás miatt váltak szükségessé. Jelenleg az idősek számára nyújtott szolgáltatások, a családsegítés, a gyermekjóléti szolgálat, a fogyatékkal élők és a szenvedélybetegek nappali ellátása, valamint a szociális foglalkoztató egy intézményen belül, de több helyszínen működik. A városban május 1jétől a Szociális Szolgáltató és Információs Központ biztosítja a szociális alapszolgáltatásokat a szakosított ellátásokat 60 fő szakképzett alkalmazottal. Alapszolgáltatások: Szociális étkeztetésben részesül átlagosan évi 8090 fő, zömmel a 70 éven felüli korosztályhoz tartozók. Házi segítségnyújtást vesz igénybe átlagosan 20 fő, főként 70 éven felüli nők. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: 2006.január 1től működik. A rendszerbe kapcsolt, otthonukban élő idősek számára nyújt a jelzőkészülék használata, a számukra biztosított eszközökkel baj esetén jelzést adhatnak le az állandó ügyeletben lévő diszpécserszolgálatnak. Jelenleg 50 db jelzőkészülék került kihelyezésre, ebből 25db a kistérségben élőknél található. Támogató szolgáltatás: Jelenleg Körmenden 2 támogató szolgálat működik, egyik augusztus 1től, a másik január 1től. Mindkét szolgálat a kistérségi feladat ellátásában is részt vesz. A szolgálat idősek, fogyatékkal élők részére szállítószolgáltatást és személyi segítést végez. Pszichiátriai közösségi ellátás: január 1től működik. Pszichiátriai betegségben szenvedők otthon történő gondozását végzi a szolgálat. Ellátottak száma átlagosan 25 fő. Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat: Az elmúlt évek alatt tevékenységük egyre sokszínűbbé vált. Megelőző, problémamegoldó tevékenységein túl feladatuk az egyedi esetkezeléseken túl, a szociálisan rászorult csoportok számára is biztosítanak speciális programokat. A szolgálat rendkívül jó és szoros kapcsolatot tart fenn a nevelésioktatási intézményekkel, a védőnői szolgálattal és az egyéb szervezetekkel. A jó együttműködésnek köszönhetően az esetek egy részét a különböző szervezetektől kapott jelzések alapján, preventív eszközökkel tudják megoldani. A családsegítő szolgáltatásait a város lakosai önként veszik igénybe. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálathoz fordulók között nagy számban találhatók azok, akik tartósan kiszorultak a munkaerőpiacról és ebből következően életvezetési és anyagi problémákkal küzdenek. Fogyatékosok, szenvedélybetegek és idősek nappali ellátása: Idősek nappali ellátása/idősek klubja/ 1963tól, szenvedélybetegek és fogyatékosok ellátása augusztus 1től működik. Idősek nappali intézménye 90, szenvedélybetegek nappali intézménye 30, fogyatékosok nappali intézménye 24 férőhelyes. Az idősek nappali intézménye a Körmend, Kossuth L. u. 26. szám alatt, míg két nappali intézmény a Körmend, Thököly u. 46. szám alatt működik. Szakosított ellátások: Idősek Gondozóháza: 2000ben 10 férőhellyel jött létre az Idősek Gondozóháza, amely átmeneti elhelyezést nyújt azon idősek számára, akik ápolásra, gondozásra szorulnak. A 117

118 magas kihasználtsági mutatókkal rendelkező intézményt 4 férőhellyel bővítették, de így sem tudják az igényeket kielégíteni. Az ellátást döntően 70 éven felüli személyek veszik igénybe. Az épület, illetve a terület adottságai még 19 új férőhely kialakítását tennék lehetővé. A bővítés mindenképpen megfontolandó, hisz az igények erre az elhelyezési formára egyre emelkednek. A férőhelybővítéssel az intézmény fenntartási költségei is csökkennének. A Gondozóház lakói között egyre több az olyan időskorú személy, aki szociális otthoni elhelyezésre vár. Körmenden nincs az idősek számára tartós elhelyezést nyújtó intézmény. Nagy szükség lenne a városban az idősek számára létesített otthonra, melyben a helyi lakosokon kívül a kistérségben élő idősek is elhelyezést nyerhetnének. Az előzetes felmérések szerint legalább 100 férő helyet biztosító intézményre lenne szükség. 1972tól működik a Nyugdíjasház, melyben 1 személyes lakások találhatók. A 40 minigarzont bérlakásként működteti az önkormányzat. Az itt élő idősek számára biztonságot jelent a heti orvosi rendelés és a gondozói ügyelet. A lakásokba költöző idősektől a fenntartó nem kér használatba vételi díjat, ugyanakkor a szociális ellátás biztosításával plusz, szolgáltatásokat nyújt az ott élőknek. Szociális foglalkoztatás: június 1től működik a Körmend, Hunyadi u. 8. szám alatti épületben. 40 fő foglalkoztatására van lehetőség. A szociális intézmények személyi és tárgyi feltételei 2000ben jelentősen szigorodott a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatait és működési feltételeit meghatározó jogszabály. Ezért elkerülhetetlenné vált a város által nyújtott szolgáltatások személyi és tárgyi feltételeinek bővítése. Az intézményekben dolgozók szakmai képzettsége megfelelő, közülük többen felsőfokú végzettségűek. Az intézmények tárgyi feltételei sokat javultak, különösen 2004től. Az elhasználódott eszközöket igyekeztek pótolni, a készleteket bővíteni. Minőségi változást hozott 2004től a Szociális Szolgáltató és Információs Központ új épülete (Körmend, Thököly u. 46.), ahol elhelyezést nyertek a különböző feladatokat ellátó szolgálatok. A szépen felújított épületet és környezete jól tükrözi azt a szemléletet, amely a benne dolgozó szociális munkásokat is jellemzi. A szociális intézményrendszer személyi és tárgyi feltételeivel biztosíthatja a körmendi kistérség lakossága számára azokat az ellátási formákat, melyek elvégzése magas szakképzettséget kíván Bölcsődei ellátás Körmenden a három éven aluli gyermekek napközbeni ellátását az önkormányzat által fenntartott bölcsőde biztosítja. A 40 férőhelyre jutó gyermekek száma 4550 fő átlagosan. A beíratott gyermekek száma évek óta emelkedő tendenciát mutat Közigazgatás A város irányítását végző önkormányzat, illetve képviselőtestülete a rendszerváltozás óta minden ciklusban kellő stabilitással működött, a városirányítás politikai háttere szilárdan kiépült. A várost vezető koalíciók pártkötődési és személyi összetételét a választások rendszerint megváltoztatták ugyan, a váltások azonban nem okoztak számottevő törést a folyamatokban. A város vezetésében a parlamenti pártoknak van döntő szerepe helyi szervezeteik révén. E tény biztosítja az országos politikához, döntési központokhoz való hivatalos kapcsolatokat 118

119 kiegészítő kötődés (formális és informális) csatornáit, aminek jelentősége a központosított forráselosztás mai rendszerében nem csekély. A két legutóbbi önkormányzati választáson a polgármesterválasztást különböző párt által támogatott jelöltek (MSZP, majd Polgári Összefogás) nyerték, de a képviselőtestületben a polgármestert adó párt 1998ban nem rendelkezett többséggel. Noha a pártpreferenciák (és értékrendeltérések) szükségképpen vezetnek bizonyos kérdésekben eltérő válaszokhoz, Körmenden a helyi politikát nem jellemezte az országos politika által kijelölt törésvonalak menti éles szembenállás. Az utóbbi években a településfejlesztésre vonatkozóan megfogalmazódott szervezeti, párt és egyéni programok közt meglehetősen nagy az átfedés, a helyi közélet szereplői a legfontosabb célokban azonos álláspontot foglalnak el. A Polgármesteri Hivatal:Az Ügyrend, illetve az Alapító Okirat szerint a Hivatal önálló jogi személy, saját költségvetési előirányzata körében önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működik. Gazdálkodási szempontból két részben önálló költségvetési szerv tartozik hozzá, Körmend és Vidéke Kistérségi Területfejlesztési Társulás, valamint a Körmendi Cigány Kisebbségi Önkormányzat. A Hivatal belső szervezeti tagozódása: Pénzügyi Iroda, Városfejlesztési és Építéshatósági Iroda, Közszolgálati Iroda és Gyámhivatal, Jegyzői titkárság. A Hivatal összlétszáma 55 fő /Polgármestert is ideértve/, amelyből 1 fő politikai tanácsadó / közvetlenül a Polgármester irányítása alatt áll/, 47 fő köztisztviselő, 2 fő ügykezelő 5 fő fizikai alkalmazott. A Polgármesteri Hivatal szervezetében az önkormányzat megalakulása óta nem volt változás, a jogszabályi változásokból eredően hatáskör telepítésekre került sor az egyes szervezeti egységekhez Célszerű bizonyos hatósági feladatok átcsoportosítása, illetve a beruházások vonatkozásában bizonyos feladatok jobb és hatékonyabb ellátása. A Polgármesteri Hivatal létszáma a szükséges átcsoportosításokat követően a feladatok ellátásához szükséges és elégséges. A Hivatal vezetésében törekvés tapasztalható arra, hogy minél magasabban kvalifikált munkatársak kerüljenek az egyes szervezeti egységekhez. A Hivatal feladatellátása fejlesztés érdekében az átvilágítás alapján elengedhetetlenül szükségesnek mutatkoztak s időközben elindultak az alábbi változtatások: az intézményfelügyeleti továbbképzés a közigazgatási közgazdaságtani ismeretek elsajátítása a számítógépes ismeretek megszerzése és fejlesztése a munkavégzés során a számítógép használatának teljes körűvé tétele munkafolyamat alapon, minden szervezeti egységben belső ellenőrzés radikális megerősítése feladat ellátási adatbázis rendszerek létrehozása és kezelése elektronikus levelezés kiterjesztése szaknyelvi ismeret fejlesztése (angol, francia) európai uniós pályázati és elszámolási ismeretek radikális fejlesztése többletlétszámmal. A Hivatalban teljesítményértékelési rendszer működik a köztisztviselő törvény szabályai alapján, a jegyző az irodavezetőkkel és a polgármesterrel egyeztetve a szakszervezet bevonásával olyan jutalmazási rendszert alakított ki, amely nagyrészt független a fizetésektől, a leterheltséget, a munka minőségét és az ügyfelekkel való bánásmódot veszi alapul. A hivatal működése az 119

120 alapvető feladatellátás biztosításán túl is folyamatos javításra szorul: a hatékonyság és az eredményesség növelése minden akár profitorientált, akár nonprofit szervezettel szemben lényeges követelmény Közbiztonság A város bűnügyi helyzete aránylag kedvező a negatív tényezők (nyugati országhatár közelsége, nagy átmenő forgalom a 8as úton, az átutazók jelentős része külföldi) ellenére is. Az ismertté vált bűncselekmények száma a 2000 évek első felében között volt, a felderítési eredményesség 6070%os. Leggyakoribbak a közlekedési szabálysértések és a vagyon elleni bűncselekmények, a személy elleni bűncselekmények éves száma 15 alatt marad, emberölés évek óta nem történt. Személyi sérüléssel járó közlekedési baleset 1520 történik évente, halálos baleset 2002 és 2003 év alatt egyszer történt. Jelentős baleseti ok a kerékpárosok szabálytalan közlekedése, ittasság az összes sérüléssel járó baleset 1/3ában volt kimutatható. Közbiztonság helyzete változás Ismertté vált bűncselekmények száma (Körmendi Rendőrkapitányság területén) ,4% Felderítési eredményesség 67,7% 58,1% 53,5% 4,6% Ismertté vált bűncselekmények száma Körmend városban ,6% Személy elleni bűncselekmények % Ezen belül emberölés Ezen belül szándékos testi sértés ,8% Házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncselekmények % Államigazgatás, igazságszolgáltatás, közélet tisztasága elleni bűncselekmény ,1% Közbizalom elleni bűncselekmény ,6% Visszaélés kábítószerrel Gazdasági bűncselekmények % ,2% ,2% Közrend elleni bűncselekmény % Garázdaság % Közterületen elkövetett bűncselekmény ,4% Közrend közbiztonság elleni ,1% Vagyon elleni bűncselekmények Rablás Közbiztonsági helyzet 120

121 szabálysértés Közlekedésbiztonsági helyzet Sérüléses baleset ,6% Halálos baleset Anyagi kárral járó baleset Kiemelt közlekedési szabálysértés ,3% Közlekedési szabálysértés ,9% Forrás: Egészségterv 2004 Körmend Közlekedési infrastruktúra, közműellátottság Közlekedési infrastruktúra Körmenden a Vasi Volán üzemeltet helyi járatokat, csakúgy, mint a hasonló nagyságú Celldömölkön, Kőszegen és Sárváron. A városi vonalhálózat Sárvár után a leghosszabb, 19 km, de a viszonylatok száma csekély, mindössze kettő, ami a legkevesebb a kisvárosok közül. Ugyanezt lehet mondani a szállított utasok számát illetően, a 38 ezer fő (2004ben), még tizedannyi sincs, mint a szintén 12 ezer lakosú Kőszegen. Ez háromszor haladja meg a város lakosságát, ami nagyon kicsi, a többi kisvároshoz képest. 2006ra a szállított utasok száma 236,8 % kal nőtt. A városon belüli közlekedés szempontjából a jövőben különösen a 8a út elkerülő szakaszának megépülése után a mainál jelentősebb szerepet kaphat a kerékpárhasználat. A kerékpárúthálózat fejlesztéséhez a város kész koncepcióval rendelkezik, a megvalósítás csak a források függvénye. Mutató Autóbusz közlekedés /2001 Autóbusz útviszonylatok száma a helyi közlekedésben (db) Szállított utasok száma (1000 db) ,8 Vonalhálózat km Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv A városban a közösségi közlekedés részeként csak a Vasi Volán által üzemeltett autóbusz közlekedés működik. A kőszegi és a körmendi vasútvonalnak van a városban megállója, amit alkalmanként a helyi lakosok igénybe vesznek, de nem nagy a jelentősége a városi közösségi közlekedésben. 121

122 Személygépkocsi állomány, parkolás A folyamatosan bővülő személygépkocsi állomány és ezzel párhuzamosan a változó utazási szokások is hozzájárulnak a város közúti forgalmának zsúfoltságához, illetve a város egyes területein, így a belvárosban és a lakótelepi házak környékén a növekvő parkolási nehézségekhez. A városban a gépjárműforgalmat még növelik a kistérségből beérkezők, akik többnyire a város közszolgáltatásait (oktatás, egészségügy, hivatali ügyintézés, szórakozás) veszik igénybe, melyhez az autózás a legkényelmesebb közlekedési eszköz. Személygépkocsik száma Év Személygépkocsi Változás 2002 = 100% 107,5% Forrás: KSH A parkolási gondok megoldására további parkolóhelyek létrehozása szükséges. Ezek közül a lakótelepeken a parkolóhely fejlesztéseknek elsősorban a lakókörnyezeti feltételek javítását kell szolgálniuk, míg a belvárosban javasolt az üzleti célú, térítés fizetés ellenében igénybe vett parkolók fejlesztése. Körmend közlekedési kapcsolatai A várostól keletre, a város határánál halad el Európa egyik fontos északdéli főközlekedési útvonala, az E 65ös, hazai számozással a 86os számú főút, amelynek átmenő, nehézgépjármű forgalma, különösen hazánk Uniós csatlakozását követően hihetetlen mértékben megnőtt. Erre az útvonalra merőleges, keletnyugati irányú a szintén az európai főúthálózathoz tartozó E 66os, hazai számozással a 8as számú főút, amelynek a forgalma szintén jelentős mértékben bővült az elmúlt években. A 8as számú főközlekedési útból ágazik el Felsőberkinél a 8707 számú összekötő út, amely Jákon keresztül a megyeszékhellyel köti össze Körmendet. Szintén a 8as főútból ágazik ki Horvátnádaljánál a Pinkamindszenten át az osztrák határig tartó összekötő út, amely Németújvárral (Güssing) köti össze a várost. A közúti tömegközlekedést a Vasi Volán helyközi buszjáratai bonyolítják le. Összesen 17 útvonalon, 31 településsel van napi járata a Vasi Volánnak Körmendről. Leggyakoribbak a járatok Szombathelyre, Csákánydoroszlóra, Zalaegerszegre és Szentgotthárdra. De vannak járatok Kaposvár Pécsre, Kőszegre, Lentibe, Őriszentpéterre, Sopronba, Zalalövőre, sőt naponta egyszer Kaposváron át Szigetvárra is. Ezen kívül általában a környező kistájak falvaiba, a Rábavölgyébe, az Őrségbe és a Vasi Hegyhátra. A Volán autóbusz pályaudvara jó helyen, közel a vasúti pályaudvarhoz fekszik, megkönnyítve ezzel az utasok átszállását. Vasúti szerepköre 1872ben alapozódott meg Körmendnek. Ekkor adták át a Győr Szombathely Graz vasútvonalat, és ekkor épült a város első vasúti pályaudvara. Mind a mai napig ez a legfontosabb vasútvonal. A századforduló környékén (1899ben) épült meg a németújvári vonal, amelyet először Trianon után vágtak szét, majd a II. világháborút követően teljesen felszámoltak. 1906ban adták át a ZalalövőMuraszombat vasútvonalat, amely az 122

123 Őrségen haladt keresztül. Ennek a vonalnak a Zalalövőtől a határig terjedő szakaszát szintén a II. világháború után, a 60as években megszüntették, de később, az 1990es évtized végén újból megépítették uniós támogatással. Ez a vonal azonban egyrészt veszített jelentőségéből, másrészt a forgalom zöme nem Körmenden, hanem Zalaegerszegen keresztül bonyolódik. Mindenképpen fontos lenne a város számára a KörmendZalalövő szakasz teljes felújítása a közeljövőben. Körmendről naponta 40 járat indul, ill. érkezik. Ebből kettő a Halászbástya Intercity, Budapest és Graz között. 6 vonatpár közlekedik naponta Körmend és Szentgotthárd között, ebből kettő továbbmegy Grazba, egy pedig Jennersdorfba. 14 db vonat megy Szombathelyre, ebből egy Znojmoból érkezik. Végül naponta 8 db vonat közlekedik Zalalövőre, ebből kettő a szlovén határállomásig Hodosig Közműellátás Energiaellátás A város villamos energia ellátó hálózata már évtizedekkel ezelőtt kiépült, elméletben minden lakás ellátott villamos árammal. A betáplálás Szombathely és Zalaegerszeg felől valósul meg, 120 KVos vezetékkel. Magát a várost két 20 KVos vezeték látja el árammal, az északi körvezeték a vasúton túli területeket, a déli (a KörmendSzentgotthárd vezeték) a vasúttól délre eső városrészt, és a két vezeték a település nyugati részén találkozik. A többi vezeték kisfeszültségű, a belvárosban jórészt földben, a külső részeken légvezetékként futnak. Összesen mintegy 20 transzformátor segíti az áramellátást. A Rábán működik egy kiskapacitású (500 KW) vízi erőmű, amely az áramot az országos rendszerbe adja. A várost hőenergiával ellátó Régióhő Kftnek is van egy gázturbinás erőműve, amely a hőenergián felül mintegy 500 MW elektromos energiát is termel, amely szintén az országos rendszerbe csatlakozik. A rendszer jól működik és a szolgáltató /ÉDÁSZEON/ a további lakossági és gazdasági igényeket is ki tudja elégíteni. Távfűtés A vasi kisvárosok közül Körmenden a legmagasabb a távfűtésbe bekapcsolt lakások aránya (31,0 %). Ezt a feladatot a Régióhő Kft, a három város (Körmend, Szentgotthárd, Vasvár) által alapított, 100 százalékban önkormányzati tulajdonban lévő cég végzi. A cég működteti az 1985ben épített gázüzemű, és a 2003ban átadott faapríték fűtő erőművet. A gázüzemű kapacitása 10 MW, a másiké 50 MW, ehhez még 16 MW kapacitás áll rendelkezésre, ebből 12 MW van lekötve. Tehát lehetne még bővíteni a távfűtésbe bekapcsolt intézmények, lakások számát. Mindez természetesen a vezetékrendszer bővítését is jelentené. Gázhálózat Körmenden 1985től kezdődően épült ki a vezetékes gázhálózat. A városi földgázhálózat a Zala megyéből Pókaszepetk felől húzódó távvezetéken keresztül kapcsolódik az országos hálózathoz. A földgáz távvezeték a Rábahíd közelében a MOL tulajdonában lévő átadóállomáson éri el a várost. Az évek során egyre bővült a vezeték hálózat hossza. A gázszolgáltatást az ÉGÁZ végzi, a szolgáltatás minőségével az utóbbi években jelentősebb probléma nem volt. A hálózat bővülésével párhuzamosan nőtt a gázhálózatba bekötött lakások aránya is, amely 2006ban kissé meghaladja a lakásállomány felét. 2006ben 2497 gázfogyasztó volt, az összes értékesített gáz mennyisége ezer m3. 123

124 Vízellátás A vezetékes vízellátásnak nagy múltja van a városban. Napjainkra Körmend és a csatolt települések lényegében vezetékes vízzel ellátottak. A vízellátást a Vasivíz ZRt. Biztosítja. A vízellátás vízbázisát 14 db mélyfúrású kút biztosítja, melyekből Körmenden kívül Magyarnádalja és Vasalja is kapja a vizet. A vízbázisok nem veszélyeztetettek, a víz minősége jó. Figyelembe véve a vízfogyasztás alakulását, a jelenlegi vízbázis bővítése nem szükséges. A közüzemű vízhálózat teljes hossza 57,3 km, ennél csak Sárváron és a tagolt szerkezetű Szentgotthárdon van hosszabb hálózat. A belvárosi csövek, vezetékek kivételével a város többi részén lévők minősége megfelelő. 2006ban a lakások 96,6 százaléka volt rákötve a vezetékes vízhálózatra. A szolgáltatott víz mennyisége az utóbbi években kis mértékben emelkedett, 2006ban 622 ezer m 3 volt, ebből a lakosságnak 422 ezer m³. Körmend természeti adottsága termálvíz kincse is, amely a gyógyidegenforgalom alapját fogja szolgálni. Körmenden a termálvízre alapozott geotermikus hő kutatása is megkezdődik az idei évben, és ha a felmérések, fúrások jó eredményeket hoznak, akkor elsősorban a fűtési rendszereknél hasznosításra kerül, de más területeken is. Szennyvízelvezetés Körmenden elválasztó rendszerű szennyvízcsatorna üzemel, 6 db MOBA típusú szennyvízátemelővel, melyből 5 db van üzembe helyezve. A szennyvízcsatorna hálózat hossza 27,5 km, ami a felét sem teszi ki a vízhálózatnak. A háztartásoknak csupán 71,3 százaléka van rákötve a hálózatra, ez még mindig kevés, annak ellenére, hogy a 2001 óta a szennyvízhálózatra kötések száma 111,2 %ra emelkedett. Szükséges a csatornahálózat további bővítése és a rákötések arányának növelése. A városban a háztartásokból 321, az intézményekből és cégekből további 168 ezer m3 szennyvíz keletkezik, ennek 100 százalékát tisztítják. A szennyvíztisztító ma már biztosítja az előírt tisztítási határértékeket, mivel meg épült az előkezelő. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A helyszíni vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a közművek vonatkozásában a legtöbb hiányosság a felszíni vízrendezésnél található. A város rendelkezik a Linakron Mérnöki Kft. által készített, és elvi vízjogi engedéllyel rendelkező AlsóBerki patak vízgyűjtőjének vízrendezési tervével, amely a vízgyűjtőről érkező vizek elvezetésére megoldást javasol. Az egyes városi területekhez tartozó szakaszok kivitelezéseinek megindítása a közeljövő feladata. Hulladékkezelés A városban keletkezett lakossági hulladék kezelését a ZALADEPO Kft végzi I. 1től, 10 éves szerződés alapján. A szállítást heti egyszer normál edényekkel végzi a cég, a szilárd hulladékot (kb t/év) a zalaegerszegi depóban helyezi el. A háztartások 97,2 százaléka bekapcsolódott a szervezett hulladékszállításba, ez jóval magasabb arány, mint a vasi kisvárosoké általában. A lakossági szelektív hulladékgyűjtés még nem valósult meg, de 2003ban egy sikeres pályázat következtében 15 nagy konténert elhelyeztek el a városban, melybe lehetőség van szelektíven elhelyezni a hulladékot. Be kell vezetni a városban a teljes körű szelektív hulladékgyűjtést és hasznosítást. A közületi hulladékgyűjtést és szállítást a MüllexKörmend kft. végzi, és szállítja a hulladékot a Harasztifaluban található korszerű hulladékgyűjtőbe. A város egyre csökkenő lakossági folyékony hulladékát a Drain Team cég szállítja el a horvátnádaljai műszaki védelem nélküli földgödrös telepre. Ennek mennyisége csökkenő, 2004ben 1,7 ezer m3 volt. A veszélyes 124

125 hulladékok begyűjtését és elszállítását a cégek maguk intézik, többnyire a Megoldás Kft szállítja el, csakúgy, mint az önkormányzat intézményeiben keletkezett veszélyes hulladékot is. Közterület fenntartás, üzemeltetés Körmenden a belterületi utak hossza 51 km, ennél csak a celldömölki, a sárvári és a szentgotthárdi utak hossza nagyobb. Az utak 84,3 százaléka burkolt, ez megfelel a kisvárosok megyei átlagának, de a hasonló népességű kisvárosokban mind magasabb ez az arány. Az utak üzemeltetését Városgondnokság, mint költségvetési szerv végzi, ugyanide tartozik a zöldterületek, játszóterek gondozása, karbantartása és a köztisztasági feladatok ellátása is. A Városgondnokság a felelős az utak és közterületek tisztításáért. Az összes városi tisztított közterület 15 ezer m2. Körmenden összesen öt temető működik, ebből az izraelita temető a városi nagytemetőben, egy elkülönített részen található. A sírkertek összes területe jelenleg 5,17 hektár. Közműellátás, környezet főbb adatai Mutatók Változás Háztartási vezetékesgázfogyasztó a lakásállomány százalékában 48,5 50,3 103,7 Közüzemi vízhálózatba 96,0 96,6 100,6 64,1 71,3 111,2 2001=100% Közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakás % Egy háztartásra fogyasztóra jutó évi fogyasztás vezetékes gáz, m³ 1351, ,2 vill. energia kwh 2837, ,4 Egy lakosra jutó évi vízfogyasztás, m3 30,3 36,2 119,4 Közüzemi vízhálózat hossza /km/ 53,7 57,3 106,7 Közüzemi szennyvízcsatornahálózat hossza /km/ 23,4 27,5 117,5 Egy km közüzemi vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatornahálózat, m 435,8 479,9 110,1 Egy lakosra jutó elvezetett szennyvíz, m3 26,2 Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, % 97,5 82,7 84,8 Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 125

126 1.3. A városrészek területi megközelítésű elemzése A városrészek lehatárolásánál a településrendezési tervben megfogalmazott globális tervezési elveknek megfelelően nem törekedtünk teljesen homogén városrészek lehatárolására sem funkcionális, sem településmorfológiai szempontból, elkerülve ezáltal a túlzott elaprózottságot. Az Athéni Charta települési funkciók keverhetősége elvének megfelelően a városrészek is többféle, de egymást funkcionálisan kiegészítő területekből állnak Városrészi szintű gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetelemzés A városrészi szintű gazdaságitársadalmi helyzetelemzés a KSH 2001es adataira épül, mivel ennél frissebb városrész szintű kimutatások nem állnak rendelkezésre. Ennek következtében a városi és városrészi adatok közvetlenül nem összevethetők, ugyanis a város egészére vonatkozó következtetéseinket a hozzáférhető legfrissebb statisztikák alapján fogalmaztuk meg. Ennek ellenére meg vagyunk győződve arról, hogy a 2001es adatbázis alapján levont következtetéseink helytállóak, a tendenciák ugyanis általában nem változtak a társadalmi folyamatokat tekintve. A 2001es adatokat egészítettük ki a jelenlegi folyamatokra épülő adatok, tendenciák átfogó bemutatásával annak érdekében, hogy a városrészek adottságait, problémáit, legfontosabb funkcióit, lehetséges kitörési pontjait, illetve felzárkóztatási esélyeit feltárjuk. Ez az alapja annak, hogy megalapozott, egységes településszerkezet kialakítására irányuló stratégiai célrendszert alakítsunk ki. A városrészek elemzését egységes szerkezetben készítettük el: Bemutatjuk az adott városrész elhelyezkedését a város területén belül, fő funkcióit és alközpontjait, majd a KSH adatai alapján a lakosság fő jellemzőit (életkor, iskolai végzettség, foglalkoztatás), intézmények jelenlétét, összehasonlítva az egyes városrészek adatait a város egészére jellemző értékekkel. A számszerű értékelést a SWOT elemzés követi, amelyben az Erősségek és Gyengeségek belső, a városrészre jellemző vonásait a Lehetőségek és Veszélyek külső, a várostól független tényezőivel vetjük össze. Az Óváros az a városrész, amelyet Körmend város vezetése kiválasztott, hogy a fejlesztési forrásokat középtávon ide koncentrálja és Körmend lakói és a turisták örömére élő, kulturális, közösségi térként működjön. A fenti keretfeltételek, a korábbi elemzések és az előzetes egyeztetések alapján Körmenden négy városrészt határoltunk le úgy, hogy a vasútvonalat tekintetük elválasztó vonalnak, amelynek mentén két egységre bontottuk a várost, az északi és déli városrészre. Felsőberki és Horvátnádalja a múltban önálló település volt, ez a tény egyértelműen beazonosíthatóvá tette a lehatárolást. Városrészek lehatárolása 1. Körmend vasútvonaltól délre elhelyezkedő városrésze 2. Körmend vasútvonaltól északra elhelyezkedő városrésze 3. Felsőberkifalu 4. Horvátnádalja 126

127 Körmend városrész adatok IVS Körmend összesen 1. városrész 2. városrész 3. városrész 4. városrész Lakónépességen belül 014 évesek aránya 17,2 16,8 18,8 14,6 17,9 0,0 17,9 Lakónépességen belül 1559 évesek aránya 66,8 66,5 69,7 60,9 62,6 50,0 64,4 Lakónépességen belül 60 x évesek aránya 16,0 16,7 11,4 24,5 19,5 50,0 17,8 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül 24,5 24,3 25,8 23,1 23,0 0,0 23,0 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 11,7 13,6 10,2 6,3 7,9 0,0 14, ,8 8,1 7,3 29,0 15,3 0,0 11,1 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül 30,0 29,7 31,2 31,6 28,7 0,0 32,9 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 10,7 10,6 11,2 6,0 10,3 0,0 11,7 Foglalkoztatottak aránya a 1564 éves népességen belül 65,9 66,0 65,6 63,5 65,9 100,0 63,3 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 28,9 30,8 20,0 38,6 27,7 0,0 34, Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Állandó népesség száma Külterüle t Akcióterület Forrás: évi népszámlálás 127

128 1. Körmend vasútvonaltól délre elhelyezkedő városrésze A városrészt északon és nyugaton a vasútvonal, keleten a 86os számú fő útvonal, délen a Rába menti terület határolja. A városrész maga is több, építészetileg és szerkezetileg egységes, egymástól mégis jól megkülönböztethető településrészből áll: az Óváros a Batthyány kastéllyal és parkjával, Alsóberki falusias beépítésű településrészéből, a kettő között lévő több szintes lakótelepi részből, és a 8as számú főútvonaltól északra fekvő, a hagyományos városszerkezet beépítettségi jellemzőit megőrző, kisvárosias, kertes részből. Az Óváros történeti városközpontja műemlékekben, védett épületekben, régészeti emlékekben az egyik leggazdagabb, összefüggő, középkori alapokon nyugvó kisvárosi együttese. Az Óváros városképi jelentősége és a történelmi belvárost körülölelő ráhangoló funkciója ma alig érvényesül, mivel a területen jelenleg a Bajcsy Zsilinszky úton a Rába híd felé tartó forgalom a domináns. A déli városrész Körmend legnagyobb lakosság számú városrésze, 9337 fő lakik itt, az összlakosság csaknem 73%a. A lakások száma 3549db, a teljes lakásállományhoz viszonyítva 76%. Ezek komfortossága és infrastrukturális ellátottsága az egyik a legjobb a városban, 8,1% az alacsony komfortú lakások aránya. A város kiemelten kezeli a lakótelepek energetikai korszerűsítését, amely az itt elhelyezkedő ingatlanok felújításában is nyomon követhető. A népszámlálási adatok szerint a városban itt mind a fiatalok, mind pedig az öregek 16%os arányt mutatnak a lakónépességhez viszonyítva, ami jelzi a déli városrész lakosságának minimális mértékű elöregedését és vonzerejének viszonylagos csökkenését. Annak ellenére, hogy magas a foglalkoztatottak aránya az aktív korú népességhez viszonyítva 66%, a foglalkoztatott nélküli háztartások száma is magasabb 30,8 %, mint a városi átlag 28,9%. A többi városrésszel összehasonlítva kiegyenlítetten alacsony a munkanélküliek aránya 29,7%. Az adatok közvetlen jövedelmi indikátornak is tekinthetők, amelyek azt mutatják, hogy a háztartások viszonyai kedvezőek. Mindez nem meglepő, mert a korcsoportos összehasonlításban, ebben a városrészben a legmagasabb a felsőfokú diplomával rendelkezők aránya 13,6%. Intézményi ellátottság tekintetében a déli városrész helyzete kifejezetten kedvező. Itt található a város intézményeinek a döntő többsége. Ez elmondható a közigazgatási, oktatási, egészségügyi, kulturális, szolgáltatási ellátás hálózatát vizsgálva is. Jóllehet a bevásárlóközpontok terjedésével kiegyenlítettebbé válhat a kiskereskedelmi egységek területi megoszlása, ettől függetlenül a belváros kereskedelmi funkciója megkérdőjelezhetetlen. Itt található a kiskereskedelmi üzletek nagy része. A városrész ellátásában fontos szerepet játszik a Fő tér és környéke, amelynek környéke a parkolás és az épített környezet állapota miatt beavatkozást igényel. A déli terület idegenforgalmi funkciójához a már említett kereskedelmi koncentráció is hozzájárul, de nagyobb jelentőséggel bírnak a városrész turisztikai attrakciói. A város 26 országosan védett műemléke közül 25 van a városrészben, amelyek többsége az Óvárosban található, de jelentős a helyi védettségű épületek száma is (18 db), ezek a 8as számú főút északi részén vannak. 128

129 A helyi lakosság számára is több létesítmény és közösségi tér nyújt szabadidős, rekreációs lehetőségeket: a Városi könyvtár és gyermekkönyvtár, a Színház, a Művelődési és Ifjúsági Központ, a Dr. BatthyányStrattmann László Múzeum, az Orion filmszínház, sportpályák, játszóterek. Körmend város Turisztikai Koncepciójának cselekvési programja a következő öt alapvetően e városrészt érintő fejlesztésre koncentrál: A Rábapart pihenőövezetté való nyilvánításával a strandolás és vízi turizmus fejlesztésére, A városi és városkörnyéki kerékpárutak kiépítésével a kerékpáros turizmus fejlesztésére, A várkert rekonstrukciójára, A műemlék épületek rekonstrukciójára, idegenforgalmi hasznosítására, az óváros és a Főtér A városi ünnepekhez, kiemelt sportrendezvényekhez, vallási ünnepekhez, a városban működő kulturális, civil szervezetek szolgáltatásaihoz köthető turisztikai programok biztosítására. A közigazgatási funkciók intenzív jelenlétére utal a különböző hatóságok koncentrált jelenléte: Városi Önkormányzat, Földhivatal, Bíróság, Ügyészség, Rendőrség. Mindehhez hozzájárul, hogy a városrész Óvárosi része döntően településközponti vegyes területből áll, amit körül ölel egy kisvárosi intenzitású lakóterületi övezet, és ezt pedig egy kertvárosi intenzitású lakóterületi zóna. Mindezeket a funkciókat elősegíti a városrész kedvező megközelíthetősége. A környező településről érkezők számára közvetlen elérhetőséget biztosít a belváros buszmegállója és a vasútállomás is a városrész közvetlen szomszédságában van. Az déli városrész közlekedésére a zsúfoltság jellemző, a forgalomvonzó intézmények, szolgáltatások, mind a központban találhatók. A terület szerkezetét a XVIII. században kialakult utcahálózat határozza meg. A motorizáció növekedése miatt a közlekedési helyzet kedvezőtlenné vált. Közlekedési szempontból problémát jelent a 8as út átmenő forgalmának nagymértékű emelkedése. Körmend legjelentősebb környezeti problémái (közlekedésből származó környezetterhelések) a belvárosban koncentrálódnak. A településszerkezetből adódóan és az elkerülő út hiányában az átmenő forgalom jelentős része szükségszerűen a városközponton halad keresztül. A közlekedésből származó környezetterhelés (zaj és légszennyezés) és a 86os út teherforgalma szinte az egész belváros környezeti konfliktusforrása. A közterek, parkok száma nem sok, de a kiterjedése a Batthyány kastély 30ha² országosan védett parkja miatt nagy, melynek állapota kritikus, azonnali felújításra szorul. A városrész középső területén gondozott zöldfelületek és terek állnak a lakosság rendelkezésére, amik a lakótelepeken, a házak között helyezkednek el, míg az északi utcák mentén teljesen hiányoznak ezek a nyílt közösségi terek. A zöldfelületek rendszerbe szervezésében kiemelt szerepe van a Rábának, amelynek megfelelő rehabilitációja ökológiai folyosóként funkcionálhat. Összességében elmondható, hogy a Körmendi déli városrész tipikus, városi funkciókkal ellátott vegyes funkciójú terület, ahol a lakó, közigazgatási, kulturális, társadalmi funkciók mindegyike megtalálható. 129

130 SWOT analízis Belső tényezők Erősségek A város bővelkedik attrakciókban: Gyengeségek idegenforgalmi Viszonylag alacsony a gyermekek aránya a lakónépességhez viszonyítva A Batthyány kastély és park Színvonalas üzletek és vendéglátóhelyek hiánya Az Óváros építészeti értékei Jelentős számú műemlék és helyi védettségű épület Nagy a koncentrációja: Szállásszolgáltató helyek hiánya Közhivataloknak Oktatási intézményeknek Egészségügyi szolgáltatásoknak Kulturálisintézményeknek (múzeum, mozi, színház) Népesség száma jelentős A városrészen nagy az átmenő forgalom A foglalkoztatottak aránya magas Az Óváros egyes részei alulhasznosítottak illetve állapotuk elavult Magas a felsőfokú végzettségűek aránya Zöldfelületek, közterek, előnytelen, nem megfelelő parkok eloszlása A megközelíthetősége kedvező Külső tényezők Lehetőségek A városrész erősödnek központi Veszélyek funkciói tovább A városközpont veszít vonzerejéből bevásárlóközpontokkal szemben a A város jelentős forrásokhoz jut az Óváros A fejlesztési források nem lesznek elegendőek a megújításához belvárosi területek teljes rehabilitációjára A vendégforgalomban előtérbe kerül a városi, A térség városai között élesedik a verseny a konferencia, vallási és vízi turizmus. településközpont fejlesztései tekintetében A magán tőke lehetőséget lát a körmendi Csökken a potenciális befektetők érdeklődése a fejlesztésekben belvárosi fejlesztések iránt Megépül a 8as számú főút elkerülő útja, a A tehermentesítő közlekedési útvonal nem épül városrész közlekedésből származó ki, és tovább nő az átmenő forgalom szennyezése csökken Az M8as megépítésével meg kevesebb turista áll meg Körmenden A nemzetközi és hazai gazdasági helyzet romlása a turizmus csökkenésével jár 130

131 2. Körmend vasútvonaltól északra elhelyezkedő városrésze Körmend második legnagyobb kiterjedésű északi városrészét két egymástól elkülönülő funkciójú terület alkotja. A Jáki úttól nyugatra lévő terület a város homogén kiterjedésű iparterülete, amelynek egy része már beépült, és folyamatosan bővül a településszerkezeti tervben meghatározottak szerint. Körmend természeti adottságai, a Rába völgy kavicsteraszának felszíni szennyeződés érzékenysége, a várostól és a természetvédelmi területtől északra fekvő iparterületen környezetszennyező ipartelepítést nem engednek meg, ezt környezetvédelmi előírások is rögzítik. A 8as számú út elkerülő szakasza megépítésének előtérbe kerülése miatt a közlekedési kapcsolatokra rendkívül érzékeny vállalkozási zónák tervezett helyeit ezen szempont számításba vételével jelölték ki. Az ipari gazdasági terület Jáki út melletti része a már letelepedett vállalkozások szervezettségét és műszaki színvonalát tekintve ipari parkká fejleszthető, amennyiben a közlekedési kapcsolatok is megfelelően kiépülnek. Ezt felismerve az önkormányzat beruházásában megépült a vasútvonallal párhuzamosan az iparterület feltáró útja. A forgalmi sávok mellett kerékpárút és parkolók helyezhetők el. Az ipari park létesítése várhatóan elősegíti a város és vonzáskörzete gazdasági teljesítményének növelését, a térség lakossági foglalkoztatottságának és jövedelmének további javítását. Profilját kevéssé környezetszennyező, magas technikai színvonalon működő, nagyszámú munkaerőt nem igénylő tevékenységek képezhetik. A terület iparvágánnyal is ellátható, amely az Egistől kiindulva, keletnyugati irányban tárja fel a területet. A Jáki út keleti oldalán a városrészre jellemző másik funkció, egy kisvárosi és egy kertvárosi intenzitású lakóterület helyezkedik el, amely a településszerkezeti terv szerint nagyszámú telekkel bővíthető. A városkép gazdagításának egyik fontos eleme a város egyetlen zártsorú beépítési módú területe, közvetlen a vasúttól északra található. A területen földszintes, emeletes, tetőtér beépítéses házak dominálnak. A közös terek és a valódi városrészközpont hiánya jellemző. A város lakónépességnek a 19%a él itt. Mivel a városrész adottságai és telekkapacitásai kifejezetten kedveznek a lakásépítésnek, ezért összességében a városon belüli népességmozgás nyertesének tekinthető. A lakosság korcsoportos megoszlását vizsgálva látható, hogy elsősorban gyerekes családok vettek részt a migrációban. Az öreg korcsoport arány a 11,4%, ami a legalacsonyabb a városban. A városi átlaggal azonos a foglalkoztatottsági és némileg magasabb a munkanélküliségi ráta, aminek a hátterében az alacsonyabb képzettségi szint áll. A város lakásainak 16% található a városrészben. Komfort fokozat és infrastruktúra tekintetében előnytelen a lakások állapota, annak ellenére, hogy átlag alatti az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 7,3%. A csapadékvíz elvezetés problémáját meg kell oldani a teljes területen. A városrész kereskedelmi és intézményi ellátottsága kedvezőtlennek tekinthető. Mindez különösen annak ismeretében előnytelen, hogy a városrész elhelyezkedése periférikus, az elérhetőség nem megfelelő. A városrész a városközponttól a vasúton keresztül rosszul megoldott, 131

132 bonyolult közúti kapcsolattal rendelkezik. Közlekedési szempontból problémát jelent, hogy főként az új lakóterületi beépítések környezetében viszonylag magas a burkolatlan utak száma. Hosszútávon az M8as gyorsforgalmi út közeli csomópontja miatt a városrész felértékelődése várható. A lakófunkció erősítését szolgáló tartalékok, feltáratlan tömbbelsők rendelkezésre állnak. A településrendezési terv előirányozza a terület intenzívebb hasznosítását. Ehhez az is szükséges, hogy kialakuljon egy kis központi vegyes területfelhasználású rész is, a terület súlypontjában, a lakossági kereskedelmi és szolgáltatási igények helyben történő kielégítésére. Különösen figyelni kell arra, hogy a városrész lakóterületit a mellette elhelyezkedő iparterülettől megfelelő zöldterületi sáv válassza el. Közterületek tekintetében a városrész egyértelműen hiányosnak mondható. Az új lakóterület estében úgy kell a telkeket kialakítani, hogy létrejöhessenek a hiányzó zöldfelületi elemek, amelyeket a településszerkezeti terv kijelölt. Ez azért is könnyen megvalósítható, mert itt van az önkormányzat tulajdonában a legtöbb terület. 132

133 SWOT analízis Belső tényezők Erősségek Gyengeségek Lakóterület esetében: Lakóterület esetében: A korstruktúra fiatalos A városrész elhelyezkedése periférikus A gazdasági aktivitás magas Nincs kialakult városrész központ A lakásállomány viszonylag fiatal Kevés a kiskereskedelmi üzletek száma Nincs közösségi tér és park Kedvezőtlen a megközelítése Magas a burkolatlan utak aránya csatornahálózat sok helyen kiépítetlen Az iparterület esetében: Az iparterület esetében: vasúti csatlakozás az ipari park területe még előkészítetlen kiépített feltáró út kapcsolati hiányok ipari park cím bővítési lehetőség Külső tényezők Lehetőségek Veszélyek Lakóterület esetében: Lakóterület esetében: A lakóterületek hasznosítása intenzívebbé A fejlesztések elmaradásával a városrész válik vonzereje csökken Újabb területek feltárásával növelhető a Források hiányában elmaradnak az lakóterület infrastruktúrafejlesztések, amely A gyűjtőút mellett kialakulhat a kereskedelmi pozícióvesztéshez vezet és szolgáltató funkció. A városközponti funkciók nem épülnek ki, ami tovább erősíti a városrész alvó funkcióját. Nem épülnek meg a külső és belső közlekedési kapcsolatait javító utak, csomópontok. Az iparterület esetében: Az iparterület esetében: Megépül az M8as és a 8as elkerülő út és A magyar gazdaság hanyatlása miatt a vállalatok csomópontjai beruházási kedve csökken Az ipari park megtörténik A nyugati felértékelődik területének határszéli hasznosítása Elmarad az M8as és a (8as elkerülő út megépítése helyzet újra 133

134 3. Felsőberkifalu A központi belterülettől északnyugatra elhelyezkedő településrészt az 1900as évek közepén csatolták Körmendhez. A település funkciója falusias lakóterület. A bekötő út mentén mezőgazdasági művelést igénylő jelentős nagyságú kertekkel rendelkező földszintes házak uralják a településképet, a közösségi és szolgáltató funkciókat biztosító településrész központ hiánya mellett. A városrész elérhetősége kedvezőtlen. Népessége 192fő, a város lakosságának alig 1,5% a. A népesség korstruktúráját tekintve elöregedő 24,5%, ami 8,5%al haladja meg a városi átlagot. Ezért nem meglepő, hogy a fiatalok aránya 14,6%, ami 2,6%al alacsonyabb értéket mutat az átlagnál. A lakosság iskolai végzettségét tekintve látható, hogy a viszonylag öreg népességből kevesen szereztek felsőfokú végzettséget 6,3%. A foglalkoztatottság ebben a városrészben is magas 63,5 %, bár nem éri el a városi átlag 65,9%os értékét. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a legmagasabb Körmenden (38,6 %). Mivel magas a rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők száma (31,6%) és alacsony a legfeljebb általános iskolát végzettek és rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya (6,0%) valószínűsíthető, hogy ebben a városrészben a magasabb iskolai végzettségű emberek sem tudnak elhelyezkedni a munkaerő piacon. A lakások száma 76db, a komfortossága is a falusias jellegre utal, mivel a szennyvízcsatorna hiánya miatt magas a komfort nélküli lakások aránya 28,7%. Általános országos tendencia itt Körmenden is megfigyelhető, hogy felértékelődik a jó levegő, a szép táji környezet, ezért a központi belterületen lakók kiköltözése várható. Ennek érdekében a településszerkezeti terv lehetőséget teremtett a városrész telekszámának bővítésére a temetőtől délre eső, jelenleg mezőgazdasági hasznosítású területen. SWOT analízis Belső tényezők Erősségek Gyengeségek Kijelölt, tartalék lakóterület rendelkezésre áll Elöregedő népesség Jó természeti környezet Alacsony komfort fokozatú lakások Infrastruktúra hálózat hiányos Funkció hiányos terület Külső tényezők Lehetőségek Veszélyek Nő a kereslet a falusias lakóterületek iránt Újabb terület lakóterület bevonásával növelhető Csökken a kereslet a falusias lakótelkek iránt a Nem épül meg a közlekedést javító városi kapcsolatok, csomópontok 134

135 4. Horvátnádalja A központi belterülettől nyugatra elhelyezkedő városrész Horvátnádalja, amit a múlt században csatolták Körmendhez. A városrész az iparterületi fejlesztések következtében összenőtt a központtal, az egykori településhatár ma már nem érzékelhető. A valaha egy utcás település a 8as útra közel merőleges utcák mentén további falusias és részben kertvárosi jelleget mutató beépítéssel bővült, a közösségi és szolgáltató funkciókat biztosító központ hiánya mellett. Az utca képet a szép táji környezetben, földszintes, emeletes házak sora alkotja, amely a régi falu részen helyi védettségű. A lakosság 7%a él a területen /898fő/, amelynek a korstruktúrája inkább öregedő, bárcsak kismértében nagyobb az öreg korosztály aránya a város átlagához viszonyítva. 7,9% a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 évesnél idősebb népességen belül, ami Körmenden a második legrosszabb értéket mutatja. A foglalkoztatottak száma átlagos, hasonlóan a foglalkoztatott nélküli háztartások számához. A rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korú népességen belül 27,7%, ez 1,2% ponttal alacsonyabb, mint az átlag érték. A lakásállomány 308db, amelynek 15,3%a alacsony komfortfokozatú és hiányos az infrastruktúra ellátottsága. A településrészen sportterület és játszótér kivételével hiányoznak a közösségi terek. A településszerkezeti terv a kertvárosias intenzitású lakóterület bővítésével számol, ami a jelenleg mezőgazdasági terület felhasználásával javasolt. A lakó területi bővítéssel megvalósulhat egy kisebb intézményi központ kiépítése is, amely a hiányzó kereskedelmi és szolgáltatási funkcióknak helyet ad. SWOT analízis Belső tényezők Erősségek Gyengeségek Kijelölt, tartalék lakóterület rendelkezésre áll Elöregedő népesség jó természeti környezet alacsony komfort fokozatú lakások kertvárosi intenzitású lakóterület fejlesztési infrastruktúra hálózat hiányos lehetőség Funkció hiányos terület Külső tényezők Lehetőségek Újabb terület lakóterület bevonásával Veszélyek növelhető a Csökken a kereslet a lakótelkek iránt Kereskedelmi és szolgáltatási funkcióbővítés 135

136 Körmend városrészeinek jelenlegi funkciói Városrészek Déli városrész Északi városrész Felsőberkifalu Horvátnádalja Ipari Kereskedelmi F u n k c i ó k Mezőgazdasági Zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs Közlekedési Közösségi Humán szolgáltatási Lakó Város/rész/ központ Jelmagyarázat: Domináns funkciók Kiegészítő funkciók A városrészek funkcióiról összességében elmondható, hogy a déli és északi városrész funkcionális szempontból heterogén, Felsőberki és Horvátnádalja monofunkciós, lényegében minden városrészben hiányoznak a megfelelő közösségi terek nyitottak és fedettek egyaránt, hiányos és térbelileg kiegyenlítetlen a város zöldterületi rendszere, egyes városrészekben teljesen hiányoznak a közfunkciójú parkok, kertek, gyakoriak a közlekedési jellegű problémák, elsősorban a túlzsúfoltsággal és az elérhetőséggel kapcsolatosan, nem fejlődtek ki kellő mértékben a megfelelő városrészközponti vegyes területek, ami a (köz)szolgáltatások aránytalan területi eloszlásához vezet, a mezőgazdasági funkció elsősorban Felsőberki területére összpontosul, a turisztikai és rekreációs funkciók koncentráltak az egyes városrészek adottságainak megfelelően, a humán szolgáltatások területi megoszlására jellemző, hogy az alapellátást biztosító intézmények egy városrészben koncentrálódnak, a speciális ellátást nyújtó intézményekre is a nagyfokú koncentráltság jellemző, Felsőberki és Horvátnádalja esetében a legnagyobb problémát a (köz)szolgáltatások és a közművek hiányosságai jelentik. 136

137 2. KÖRMEND VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célhierarchiája maximálisan épít a város meglévő fejlesztési koncepcióira, ágazati programjaira és egyéb stratégiai dokumentumaira, amelyek közül a legjelentősebbek az alábbiak: Körmend Hosszú Távú Településfejlesztési Koncepciója 2006 Körmend Város önkormányzati programja Körmend belváros komplex településfejlesztési akció terve 2003 Körmend város turisztikai jövőképe Körmend Város egészségterve 2004 Körmend Város Település Szerkezeti Terve és Szabályozási Terv módosítása 2004 Megállapítható, hogy Körmend városa jelenleg is egy kiforrott, szakmailag megalapozott és társadalmilag elfogadott célrendszerrel rendelkezik, ezért az IVSnek nem célja egy teljesen új stratégia létrehozása, hanem sokkal inkább egy olyan szintézis, amelynek során a jelenlegi állapotnak és a jövőben várható folyamatoknak megfelelően formáljuk, pontosítjuk a korábbi, de még hatályban lévő célkitűzéseket, egyúttal hozzáigazítjuk és kiegészítjük a célrendszert az ÖTM tárgybani metodikai előírásainak megfelelően Körmend város hosszú távú jövőképe Körmend reális jövőképének kialakításakor számos külső, illetve öröklött tényezőt figyelembe kell venni, amelyek alapvetően meghatározzák a város átfogó fejlődésének lehetséges irányvonalait és korlátait: A város kedvező geopolitikai helyzete, az egykor járási központ rangú, jelentős térszervező erővel rendelkező város múltjából, tradícióiból levezethető értékek, a gazdasági, munkaerőpiaci, közigazgatási és közszolgáltatási funkciókból adódó központi és közvetítő feladatok, valamint az ebből származó előnyök, a városok közötti élesedő hazai és nemzetközi versenyhelyzet, a modern európai városfejlődés kihívásai és a helyi társadalom elvárásai. Mindezen tényezőket, valamint a jelenlegi és a jövőben várható trendeket figyelembe véve Körmend az országos városhálózat stabil elemeként egy olyan várossá válik, amely hosszú távon megerősíti térségi szerepét a társadalmi és kulturális integráció helyeként, a gazdasági fejlődés motorjaként, egyúttal tudatosan és fenntartható módon javítva a természeti és az épített környezet minőségét. A város számára nagy fejlesztési kihívást jelent, hogy megtalálja azokat a pozíciókat, lehetőségeket, amelyek a XXI. század elején új dinamikát adhatnak fejlődésének. Ez csak akkor lesz lehetséges, ha a város optimálisan, a közös érdekekből kiindulva kooperál a közszféra többi szereplőjével, a lakossággal, a piaci szereplőkkel. A jövőkép elérése érdekében egyszerre szükséges a város működésének, gazdaságának, termelő infrastruktúrájának és (köz) szolgáltatásainak hatékonyságelvű fejlesztése, valamint a városban és környékén élő lakosság életminőségének emelése kiemelten kezelve a leszakadó társadalmi rétegek helyzetének javítását is. 137

138 Azt kell tehát elérni, hogy a gazdasági potenciál növekedésével, a kistérségi szerepkör erősödésével párhuzamosan a város élhető, lakható, szolidáris hely maradjon Körmend város 2020ban Körmend város jövőképe a jelenlegi helyzetből kiinduló elemzésre építve egy jövőbeni állapot megjelenítésével segíti a várost fejlesztési céljai meghatározásában. A város jövőképe hosszú távra jelöl ki egy kívánatos célállapotot, melyhez való konvergencia, mint a fejlődés távlati célja, részben spontán folyamat, részben a város szereplői tudatos tevékenységének eredménye. A város jövőképében körvonalazódó jó hírű, sajátos arculatú, lakóhelyként kedvelt kisváros tágan értelmezett kistérségének egyértelmű kulturális, ipari, kereskedelmi és oktatási központja. A kiépült, több lábon álló, stabil gazdaság kellő számú és minőségű munkahelyet nyújt, ezáltal a város az átlagon felüli jövedelmek révén polgárainak magas szintű életfeltételeket tud biztosítani, másfelől a lakossági jóléthez nagymértékben hozzájárul a lakókörnyezet infrastrukturális, társadalmikulturális, és környezeti értelemben vett magas minősége. A kiváló vasúti és közúti közlekedési lehetőségekre települt erős logisztikai bázis, a kvalifikált tevékenységeket is nagy számban igénylő ipari üzemek, valamint a sokszínű és pezsgő turizmus különböző irányú karrierperspektívákat kínál a helybéliek számára, ami kedvező körülmény a képzett fiatalok megtartása tekintetében is. Az elsődlegesen a Batthyánykultuszról és emblematikus kastélyáról ismert város jellemző tulajdonsága a kiterjedt kapcsolatrendszer is: számos nemzetközi projekt és belföldi partnerség tapasztalatai révén a település kedvelt partner a különböző városhálózati rendszerekben A jövőkép eléréséhez szükséges fejlesztési irányok meghatározása A körmendi jövőkép középpontjában a gazdasági és humán erőforrások hatékonyságának növelése áll, együttesen az élet minőség átfogó javításával. Ez a jövőkép az egymással részben konfliktusban lévő célok miatt csak a közszféra aktív szerepvállalásával, kölcsönös előnyöket kereső, kooperációra és kompromisszumokra épülő fejlesztés/szabályozási rendszerrel valósítható meg. A város átfogó fejlesztési céljainak kijelölése mindazonáltal nem csak a belső adottságok alapján történik, figyelemmel kell lenni a területfejlesztési környezet sajátosságaira tekintettel a Nemzeti Fejlesztési Terv elveit és fejlesztési irányait tükröző regionális szintű célokra is A város átfogó célja Körmend város átfogó célja: társadalmigazdasági szerkezetének fejlesztése a város egyedi adottságainak kihasználása révén, melynek eredményeképpen a város dinamikusan fejlődő, önálló identitással rendelkező térségi központtá válik. Gazdag örökség Értékes jövő Körmend kisvárosi karakterét a történelmi múltban lévő fejlődése megalapozta, ugyanakkor kérdés, hogy kedvező geopolitikai adottságait milyen formában és mértékben képes hasznosítani. 138

139 Ehhez a város elsősorban gazdasági ezen belül logisztikai és turisztikai szolgáltatási funkciókat kívánja erősíteni, fejleszteni. Nem kevésbé fontos a tradíciók megőrzése, a kedvező társadalmi folyamatok felerősítése és a negatív tendenciák megfordítása: a város lakói számára minőségi életkörülményeket kell biztosítani annak érdekében, hogy az elöregedés lelassuljon, a foglalkoztatás javuljon és tovább erősödjön a körmendi identitás. A gazdasági fejlesztések egyik alapja az, ha a város hosszú távon megteremti és javítja a tőke beáramlásához és tartós megtelepedéséhez szükséges feltételeket és gazdasági környezetet. Ez jelenti a fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítését, valamint a szakképzésre épülő humánerőforrásfejlesztést, ami a gazdasági diverzifikációval és a húzó ágazatok szerepvállalásával, támogatásával logisztikai központ kiépülésével párosulva sikeres stratégiává válhat, így Körmend a telephelyek versenyében kedvező pozícióra tehet szert a nyugatdunántúli régióban. Körmend térségi szerepkörének erősítésére azokon a területeken célszerű törekedni, ahol más hasonló településekkel összehasonlítva a város komparatív előnyöket tud felmutatni. A kis és nagy térségi kapcsolatrendszerének erősítésében szerepet játszhat a város elérhetőségének javítása, mind a gyorsforgalmi utak kiépítésével, mind pedig a vasút szerepének növelésével. A minőségi életkörülmények biztosítása érdekében fontos, hogy a város működése és fejlesztése során maximálisan vegyék figyelembe a természeti értékek fenntartását, a környezeti állapot javítását, valamint az épített környezet és a városszerkezet történelmi múltban gyökerező megalapozott fejlesztését rehabilitását, aminek keretében kiemelt figyelmet kell fordítani a lakhatási feltételek átfogó és stratégiai javítására. Az életminőség színvonalának emeléséhez a belső közlekedési rendszer környezetbarát fejlesztése és a városi közterületek humanizálása is hozzá tartozik. A helyi kultúrához és közművelődéshez kapcsolódó változatos lehetőségek nemcsak Körmend és a környező települések lakosságát szolgálják ki, hanem részét képezik a város turisztikai kínálatának is. A szociális biztonság megteremtése kapcsán a hátrányos helyzetű, szociális ellátásra szoruló társadalmi csoportok életkörülményeit, a társadalom többi tagjához történő felzárkózásának esélyeit több dimenzió mentén szükséges javítani annak érdekében, hogy a városon belüli társadalmi és területi egyenlőtlenségek mértéke csökkenjen. Ezzel párhuzamosan az ellátórendszer fejlesztésével és a megelőzés eszközeivel javítani kell a lakosság egészségi állapotát Középtávú tematikus célok A város jövőképének elérésére irányuló átfogó célok megvalósításának középtávra rögzíthető vetületeként megfogalmazhatók a konkrét, tudatos cselekvések és beavatkozások lehetséges irányai, területei. E célok amellett, hogy hangsúlyosan utalnak azokra a jelenségekre, melyek a város jövőképének legfontosabb elemei, összhangban állnak a regionális szintű törekvésekkel és az EUs és országos elvekkel. Ezen összhang garanciát jelenthet arra, hogy a város szervesen integrálódjon a regionális struktúrákba, egyúttal azonban határozottan megvalósíthassa saját törekvéseit. E célok jelölik ki azokat a beavatkozási irányokat, melyek mentén a prioritások kikristályosíthatók, a kiemelt programok indítandók és projektek generálandók. 139

140 A középtávú célok alapvetően a településfejlesztési koncepciónak megfelelően ágazati bontásban kerülnek meghatározásra. T1. A város külső elérhetőségének és belső közlekedésének javítása T2. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához T3. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a város, és a város, mint kistérségi központ igényeit T4. A társadalom és a gazdaság igényeivel összhangban álló humán erőforrás fejlesztés, a kulturális értékek széleskörű érvényesítése T5. A fenntartható turizmus kialakítása és Körmend versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése T6. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme T7. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése T8. A lakosság egészségügyi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése T9. A szociális biztonság megteremtése T1. A város külső elérhetőségének és belső közlekedésének javítása /ágazati típusú/ A város külső elérhetőségének javítása Körmendnek a külső közlekedési kapcsolatok alakítására nincs direkt hatása, ettől függetlenül pontosan meghatározhatók azok a nagyobb nemzetközi, illetve országos hatókörű közlekedési fejlesztések, amelyek alapvetően hozzájárulnak a város jobb elérhetőségéhez és a tranzitforgalom csökkenéséhez. Körmend közlekedésföldrajzi helyzete jó, Vas megye déli részének természetes közlekedési csomópontja. A városban keresztezi egymást két nemzetközi, európai főközlekedési főút, az E65 és az E66. Az előbbi a magyar 86os számú, az utóbbi a 8as számú főútnak felel meg. Az utóbbi években, különösen hazánk európai uniós csatlakozása óta, rendkívül megnőtt mindkét főút átmenő, nemzetközi forgalma, és ráadásul a 8as számú főút keresztülmegy a városon, komoly környezetszennyezési, forgalmi és közlekedésbiztonsági problémákat okozva. Ezért is elsőrendűen fontos feladat, hogy mindkét főutat, egyrészt távolabb kell elvezetni a várostól, másrészt meg kell teremteni a négysávos, gyorsforgalmi utak kiépítésének a lehetőségét. A közutak mellett fontos a város vasúti elérhetőségének növelése. El kell érni, hogy a KörmendZalalövő vasútvonal ne szűnjön meg, hanem éppen ellenkezőleg, újuljon meg és váljon alkalmassá gyorsabb és nagyobb tengelynyomású szerelvények továbbítására. Mindez egyértelműen és jelentősen javítaná a város nagytérségi, nemzetközi elérhetőségét, erősítené Körmend közlekedési csomópont jellegét, lehetőséget adna a városnak arra, hogy jobban ki tudja használni földrajzi fekvéséből és az Európai Uniós tagságból fakadó lehetőségeket, mindenekelőtt a gazdaság, a gazdaságfejlesztés szempontjából. 140

141 Közúti fejlesztések: Az északdéli (E65 M86os) és a keletinyugati (E66 M8as) főutak négysávos gyorsforgalmi úttá történő kialakítása. Az M8as főútnak a várost északról elkerülő szakaszának megépítése. Vasúti fejlesztések: A SzombathelyKörmendSzentgotthárdGraz vasútvonal villamosítása, pálya korszerűsítése, amely jelenleg folyamatban van és re befejeződhet. Ezzel megteremtődhet a város bekapcsolása a nemzetközi vasúti hálózatba. A KörmendZalalövő vasúti vonal megtartása és fejlesztése. A város úthálózatának fejlesztése A város belső közlekedési helyzetét, úthálózatát, parkolási rendszerét is folyamatosan fejleszteni, javítani kell. A közlekedési és a műszaki, kommunális infrastruktúrafejlesztések nagyon fontosak a város gazdasági, humán tőke fejlettségének a szempontjából is, és egyáltalán a lakók életminősége szempontjából, hiszen mindenki egy jól megközelíthető, jól működő, tiszta, rendezett és élhető városban szeretne lakni. A belső városi közlekedés fejlesztése a szerkezeti hiányok pótlására, illetve a környezetbarát közlekedési megoldások elősegítésére irányul. A településrészek közötti összeköttetés fejlesztése a város sajátos szerkezete szempontjából kiemelt jelentőségű, mivel egyrészt a vasút vonalak elvágják a település részeket, másrészt a város belterületének terjeszkedése nem egyenletesen történt (Felsőberkifalut és Horvátnádalját később csatolták Körmendhez). Az ebből adódó közlekedési problémák (nagy átmenő forgalom a város belső részein, bizonyos útszakaszok túlzsúfoltsága) felszámolásához szükséges az alábbi fejlesztések elvégzése: A város északdéli és keletnyugati közlekedési tengelyeinek kijelölése és korszerűsítése, amelyek a városrészek közötti forgalmat megfelelően le tudják bonyolítani. Ezek a tengelyek a Somogyi Béla utca, a Hunyadi utca, a Mátyás király utca valamint a Rákóczi utca, a Bástya utca és a Vasútmellék utca. A belváros a fentiek mellett további sajátos közlekedési nehézségekkel küzd, amelyek a forgalom folyamatos növekedése miatt gátolják a városmag központi funkcióinak kiteljesedését. Emiatt elengedhetetlen a 8as főút városon átvezető szakaszának 2x1 sávos úttá történő átalakítása, a várost északról elkerülő szakaszának kiépülése után. Ez nemcsak közlekedési szempontból jelent előrelépést, hanem multiplikátor hatásként elősegíti a környező területek feltárását és gazdaságitársadalmi felértékelődését. Ezáltal lehetővé válik a belváros gyalogos és zöldfelületeinek kiterjesztése is. A közlekedés környezeti ártalmainak felszámolásához járul hozzá a közösségi közlekedés rendszerének korszerűsítése; Az Óváros főterén a felszíni központi autóparkoló megszüntetése (későbbi ütemben szint alatti parkoló kiépítése) A Narancsházak mellett az Északi Kapuprojekt részeként közparkoló kiépítése A város (legalább) belvárosi részén egységes parkolási rendszer bevezetése/helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítása. Új csomópont kialakítása a város északkeleti részén. A városközponti út nyugatról elkerülő szakaszának kiépítése, lényegében a IV. Béla király utca folytatása déli irányban, hosszabb távon új Rába híddal. 141

142 A városi utak bekötése az északi elkerülő gyorsforgalmi útba. A régi 8as főút városon átvezető szakaszának egy belvárosi, 2x1 sávos úttá történő átalakítása, átminősítése belső gyűjtő úttá. A régi Rába hídhoz vezető útról és a Mátyás király útról az átmenő nehézgépjármű forgalom kitiltása, a híd felújítása. Városi kerékpárúthálózat kiépítése, különös tekintettel a 8as főút városi szakaszán, /amelyre most nyert pályázati támogatást az Önkormányzat/ a városkörnyéki településekre vezető utak mentén, és a városrészeket összekötő főbb utakon. A belvárosi utak teljes felújítása, amely 2003tól ütemezetten történik. A belvárosi utak teljes felújítása, ahol kell az útalap megépítése, és/vagy burkolat megerősítése. Mindezek eredményeként emelkedik Körmend régiós és kistérségi jelentősége, kiteljesedik a városközponti funkciói a környező települések irányába, csökken a belterületek egyes útvonalainak közlekedési leterheltsége, emelkedik a környezetbarát helyváltoztatási megoldások használatának aránya, a belváros parkolási problémái enyhülnek, valamint csökken a közlekedési eredetű zaj és levegőszennyezés. Területi hatókör: A cél hatóköre teljes város illetve a kistérség területe. Az eredmények mérésének legfontosabb mutatói: A belvárosi utak elméleti terheltsége Kerékpárutak hossza A tömegközlekedést igénybevevők száma T2. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához /ágazati típusú/ Körmend gazdasági hagyományai, kedvező gazdaságföldrajzi elhelyezkedése, közlekedés földrajzi pozíciója stratégiai adottság. Ezt az előnyös adottságot felhasználva hosszú távon XXI. századi, szolgáltatás alapú vállalkozói infrastruktúra és innovatív környezet megteremtése a cél a nagyobb és folyamatos tőke vonzás érdekében. Mindez előfeltétele annak, hogy Körmend kistérségének stabil gazdasági centruma legyen, sőt annak határain túlnyúló hatásokat gerjesszen. A befektetésösztönzés egyik eszközének tartott üzletiszolgáltatási infrastruktúra fejlesztése mellett kiemelt jelentőségű olyan innovatív környezet kialakítása, amely biztosítja az alkalmazott kutatásfejlesztési eredmények beépítését a fejlett vállalkozói üzemvitelbe. Mindezek eredményeként az ipari park területére középtávon professzionális nemzetközi spedíciós vállalat települt, így a város Nyugat Dunántúl logisztikai központjaként elosztóhálózatok részévé, kereskedelmi bázissá vált, ami hozzájárul tradicionális feldolgozóipar mint húzóágazat egyensúlyához. Ezáltal a város gazdasági struktúrája kevésbé lesz sebezhető, kialakulhat egy stabil beszállítói hálózat, továbbá tartós tőkemegkötés, egyenletesebb adóbevétel és növekvő hozzáadott érték termelés jelentkezik. 142

143 E pozíció értékelése, a figyelem középpontjába helyezése mellett számos érv sorakozott fel. A kilencvenes évektől különösebb erőfeszítések nélkül jelentős befektetéseket vonzó, viszonylag sok munkahelyet kínálni tudó városban az utóbbi évek számos negatív irányú változást hoztak, melyek reakciókat sürgettek a városvezetés részéről. A gyárbezárások és az új keletű munkaerő piaci feszültségek felhívták a figyelmet arra, hogy tudatos helyi gazdaságpolitika és az annak megvalósítására irányuló komoly erőfeszítések nélkül semmi nem garantálja a település pozícióinak stabilitását, különösen nem a versenyképesség javulását. A város ezt a negatív folyamatot meg tudta fordítani, a gyors döntések alapján létrejött a 60 haos iparipark, itt és más helyen is új vállalkozások telepedtek le, így Körmend elérte azt, hogy jelenleg itt a legkisebb a munkanélküliség a megyében, és az iparűzési adóbevétel is évről évre emelkedik, 2003 óta csaknem megduplázódott. A helyi gazdaság versenyképességét (egyben tőkevonzó képességét is) jelentősen befolyásolja az üzleti környezet minősége, amihez a következő időszakban kulcsfontosságú feladatokat kínáló infrastruktúra mellett, a városban meglévő tudás, a humán erőforrások, a kutatási háttér és a lehetőségekhez képest minél erősebb innovációs potenciál is hozzátartozik és figyelmet érdemel. Mindez komoly hatással lehet a versenyképesség másik bizonyos mértékben gazdaságpolitikai beavatkozásokkal is segíthető területére, a vállalati stratégiák és működési gyakorlat kifinomultságára, lényegében arra, hogy a helyi vállalkozások milyen módon versenyeznek, s törekednek a minél magasabb szintű fogyasztói igények kielégítésére. A forrásokért minden korábbinál intenzívebb versenyre lehet számítani, mely versenyben azoknak vannak esélyei, akik mindent megtesznek, tudatosan és komoly energiákat mozgósítva alakítják magatartásukat. Az ötletgenerálástól a pályázatmenedzselésen át a lobbitevékenységig számos olyan feladat merül fel, melyek megerősítésének és összehangolásának napirendre kell kerülnie. Fejlesztések a gazdasági infrastruktúra területén: A jelenleg mintegy 70 hektáros területen elkezdett (üzleti és) ipari park fejlesztés továbbvitele, a fizikai infrastruktúra magas szintű biztosítása (a közlekedéstől a megfelelő szintű víz és szennyvízhálózatig). Az ipari park szolgáltatási háttere (vállalkozói alapú) folyamatos fejlesztésének előmozdítása (projekttanácsadás, logisztikai szolgáltatások, üzletviteli szolgáltatások). A keleti iparterület kialakítása (a 8as 86os csomópont mellett), közművesítése. A helyi vállalkozások részére kis és középvállalkozó zóna létrehozása és a kapcsolódó infrastruktúra kialakítása. KörmendSzentgotthárd innovációs tengely megerősítése, stratégiai fejlesztése. Területi hatókör: A városszerkezetben egyértelműen elkülönülő iparterület /északi városrész/, melyben a fejlesztés funkcióerősítést jelent, ahol az ipari park kiépítendő területei vonzó telephelyek lehetnek a logisztikai cégek számára. Az eredmények mérésének legfontosabb mutatói: e cél kapcsolódik legközvetlenebbül a középtávon kiemelt tematikus célhoz. Elsődleges mutatója a városi GDP alakulása. A monitoring rendszer részét alkotó mutatók: Vállalkozások befektetett tőkéje Működő tőke befektetések intenzitása 143

144 T3. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a város, és a város, mint kistérségi központ igényeit /ágazati típusú/ Körmenden a műszaki és kommunális infrastruktúra alapvetően kiépült, és az ilyen jellegű szolgáltatások jól működnek. A városnak kismértékben jobb a helyzete, mint több Vas megyei, vagy nyugatdunántúli kisvárosnak. Ennek ellenére mindig lehet és kell fejleszteni, javítani a szolgáltatások minőségét. A város vezetékes vízrendszere és a csatornahálózat egy része elöregedett, a vezetékek cseréje egyre sürgetőbb feladat. A szétválasztott rendszerű csatornahálózat kiépítését javasolt előírni minden új építésnél! Fontos, hogy a rendszerekre minél nagyobb legyen a rákötés aránya, meg kell célozni a teljes, 100 százalékos rákötést. A városi vízbázis stabil, de néhány helyen nagy a víz vastartalma, ezt orvosolni szükséges. Alapvetően megoldott a városban a hulladékok gyűjtése és elszállítása, azonban a közeljövőben tovább kell lépni, és meg kell valósítani a szelektív hulladékgyűjtést és a korszerű hulladékhasznosítást. A közeljövőben fel kell számolni a városban és környékén lévő több tucat illegális hulladéklerakót, csökkenteni ezzel a környezeti terhelést, óvni a természetet, mindenekelőtt az ivóvízbázist. A fenntartható fejlődés elvét elfogadva, a természet és környezetvédelmének prioritást adva, sokkal nagyobb mértékben lenne szükséges felhasználni, és igénybe venni az alternatív energiákat és geotermikus hőenergiát. A város és lakói nagymértékben használják a vezetékes földgázt, de függő helyzetet eredményez. Preferálni kellene e vonatkozásban is az egyedi megoldásokat. Víz és csatornahálózat megújítási + kapacitásbővítési program A belváros víz és csatornahálózatának egy része még a múlt század közepén épült, elöregedett, ezeknek a vezetékeknek a cseréje műszaki szempontból fontos és elengedhetetlen. Mivel ennek a programnak a forrásigénye igen nagy, ez a feladat hosszú távon és fokozatosan hajtható végre. A program keretében az alábbiakat szükséges elvégezni: A vízbázisok védelme, az egészséges ivóvíz biztosítása, a víz pazarlásának a csökkentése. A vízminőség javítása érdekében vastalanító építése a vízkiemelő kutaknál. A belvárosi vezetékek folyamatos cseréje, összehangoltan az egyéb közműves és útfelújítási munkákkal. A szétválasztott rendszerű szennyvízhálózat teljes kiépítése, különösen a belvárosban, a rákötések számának, arányának növelésével. A szétválasztott rendszer bevezetése egyúttal a szennyvíztisztító kapacitás növelését eredményezi. Az EU előírások a fenntartható korszerű szennyvíz/csapadékvíz hálózatok szétválasztását a városfejlesztési közösségi támogatások feltételeként kezelik. Az iszapkezelő kapacitásának további növelése. A Rába völgy 78 településének rákötése a körmendi szennyvíztisztítóra, a térségi infrastruktúra fejlesztés alapja. 144

145 Komplex, szelektív hulladékkezelési program műszaki rendszerének kiépítése: A környezetterhelés és szennyezés egyértelmű csökkentése. A város egész területén, az intézmények és a lakosság körében egyaránt a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése. Hulladékudvar végleges kialakítása, szelektált gyűjtése a fém, az építési törmelék, a papír, a zöld, a műanyag hulladékoknak. A városban és a város környékén létrejött illegális hulladéklerakók felszámolása. A volt folyékony hulladék lerakására szolgáló horvátnádaljai földgödör rekultivációja pályázat útján. Hosszabb távon a szelektáltan begyűjtött hulladékok minél nagyobb arányú hasznosításának megoldása. Energetikai program A város energetikai ellátása megoldott, mind a villamos áram, mind a vezetékes gáz vonatkozásában. Célszerű lenne nagyobb mértékben átállni az alternatív energiák hasznosítására és felhasználására részletes szakértői vizsgálatok alapján. Ebben az évben megkezdődik a geotermikus hő kutatása, és ha a felmérések, fúrások jó eredményt hoznak, akkor a geotermikus hőenergia hasznosításra kerül, elsődlegesen a fűtési rendszereknél, de más területen is. További feladatok: A városfejlesztéssel összefüggő ipari és lakossági energiatöbblet felmérése és a szükségleteknek megfelelő energetikai stratégia kidolgozása. Közvilágítási program kidolgozása. Hosszú távon elkerülhetetlen a jelenlegi légvezetékek földkábelre cserélése a Belvárosban. Minél nagyobb mértékben támaszkodni az alternatív közösségi és egyedi energia termelésének lehetőségeire. A távfűtéssel ellátott önkormányzati intézmények és lakások számának bővítése, és a szükséges vezetékek kiépítése. Területi hatókör: A cél hatóköre a az egész város, a szenny és csapadékvíz hálózat kiépítése esetében a kistérség területére is kiterjed a hatókör. Az eredmények mérésének legfontosabb mutatói: Szelektíven gyűjtött hulladék aránya A szennyvízcsatorna hálózat hossza A távfűtéssel ellátott intézmények és lakások száma 145

146 T4. A társadalom és a gazdaság igényeivel összhangban álló humán erőforrás fejlesztés, a kulturális értékek széleskörű érvényesítése /horizontális típusú/ A közoktatás színvonala Körmenden általánosságban jónak értékelhető. Elsősorban az intézmények infrastrukturális felszereltsége esetében, illetve néhány speciális területen (pl. számítástechnikai és idegen nyelvi oktatás) indokolt a fejlesztés. A középiskolai képzés keretében fontos a minőség differenciált lehetőségeket és speciális szakmai elképzeléseket is figyelembe vevő további javítása. Emellett erősíteni kell a gimnáziumok felsőoktatásra való felkészítő funkcióját. A szakképzési rendszer terén fel kell gyorsítani a munkaerőpiaci igényekre alapuló modellváltást annak érdekében, hogy csökkenjen a pályakezdő állástalanok aránya, valamint hogy mérséklődjön a képzési kínálat és a munkaerőkereslet közötti szakadék. Ezért a képzési kínálatban célszerű nagyobb hangsúlyt fektetni többek között a logisztikai, a pénzügyi, a turisztikai és a műszaki irányokra. Mindezek figyelembevételével a gazdaság munkaerőszükségletének kielégítése, a munkanélküliség visszaszorítása, a külső befektetők letelepítése, a kis és középvállalkozói szektor megerősítése az oktatás, valamint az át és továbbképzések rendszerének összehangolt fejlesztése nélkül nem érhető el. Körmend gazdasági szerkezetében a bekövetkezett és a várhatóan bekövetkező változások, a külső gazdasági körülmények, a növekvő technológiai színvonal új képzettségeket és képességeket, valamint oktatási intézményi infrastrukturális fejlesztéseket követelnek. A változó igényeket csak a gazdaság szereplőivel szorosan együttműködő, rugalmas képzési rendszer, a standard színvonalat biztosító gimnáziumi oktatás, valamint a szükségletorientált szak és továbbképzési intézményrendszer képes figyelembe venni a kapcsolatok intézményesülésével. A fejlesztések eredményeként korszerű tudásbázissal rendelkező, szakképzett és minőségi munkaerőpiaci potenciál jön létre, amely elősegíti a gazdaság fejlődését és a munkanélküliség hatékonyabb kezelését a szakpolitikai irányvonalaknak megfelelően. A humán erőforrások, vagyis maga az ember jelenti minden fejlesztési tevékenység legfontosabb bázisát, egyben végső célját. A megfelelően képzett, munkára és mindennemű alkotó tevékenységre fizikai és mentális értelemben képes és hajlandó emberek nélkül nincs sem gazdaság, sem fejlődés, sem más, bármiféle tevékenységnek, illetve az egyre magasabb teljesítményeknek viszont csak a lakosság anyagi és szellemi jóléte adhat értelmet. Rendkívül fontos a közoktatás értékeinek megőrzése, a minőségi színvonal folyamatos emelésére törekvés, a szakképzés piacképességének biztosítása, a magas szintű tudás helyi műhelyeinek létrejötte és szellemi kisugárzásuk érvényesülése, de nagy figyelmet érdemel a tágan értelmezett kultúra minden aspektusa. E területeknek rövidtávon elsősorban költségekkel kapcsolatos vonatkozása érzékelhető, de közvetett módon, jobbára hosszú távon érvényre jutó óriási hozamígéretük miatt az ezekkel kapcsolatos intézkedéseknek és döntéseknek bizonyos kényszerek tudomásul vétele mellett gyakran túl kell lépniük a szűk látókörű mérlegelés korlátain. A Körmenden elért eredmények megtartása, a működő struktúrák fenntartása, a rendszer fejlesztése alapvető követelmény a helyi fejlesztéspolitikával szemben, a város és térsége 146

147 lakosságának helyzetére közvetlen hatást gyakorol, és a gazdaságilagtársadalmilag fenntartható fejlődés egyik alapfeltételét is jelenti. A város versenyképességének átfogó erősítése a tényleges és potenciális munkaerő képzettségi színvonalának és rugalmasságának jelentős emelése nélkül elképzelhetetlen. Ehhez a képzésioktatási rendszer egyes szintjein különböző fejlesztések szükségesek: Az óvodai nevelés minőségének és hatékonyságának továbbfejlesztése. Az iskolarendszer felhalmozott értékeinek és megtartása, törekvés a minőségi fejlesztésekre. A nyelvoktatás fejlesztése: a nyelvtanítás infrastruktúrája hatékonyságának további javítása. A számítógépes felszereltség javítása, információs és kommunikációs technológiák alkalmazása az oktatási intézményekben, különösen az általános iskolákban, mindenki számára megteremteni az informatikai eszközökhöz és az ehhez kapcsolódó kompetenciákhoz való hozzáférés lehetőségét. Az infrastrukturális és tárgyi feltételek javítása, a közoktatás kötelező eszköz és felszerelési jegyzékének felülvizsgálata és fejlesztése. (TIOP pályázat) Minőségbiztosítási rendszerek alkalmazása. Az esélyegyenlőség megteremtése, illetve a felzárkóztatás feltételeinek biztosítása. Gazdaságossági racionalizálás, a lehető leggazdaságosabb városi intézményi struktúra kialakítása. A gazdaság és az oktatási rendszer párbeszéde formális kereteinek kialakítása, visszacsatolások működtetése. Naprakész ismereteket nyújtó programok, OKJs, és szakmai továbbképzési programok, átképzések támogatása, ösztönzése. A felsőfokú szakképzés bizonyos formáinak meggyökereztetése a városban (elsősorban a Körmendi Rendészeti Iskola keretein belül van ennek realitása). Az élethosszig tartó tanulás meghonosítása: az élethosszig tartó tanulás egyéni és a társadalmi igényekre építő rugalmas rendszerének kialakítása. Ahhoz, hogy Körmend megőrizze azt a dinamizmust, amely az utóbbi időszakban a kulturális és szabadidős kínálat minőségi és mennyiségi fejlődését jellemzi, tovább kell folytatni a már megkezdett tevékenységeket, infrastrukturális és egyéb fejlesztéseket: Helyi szellemi és tárgyi értékek fizikai védelme és ahol lehetséges, funkcionális megújítása. Országos és helyi védettségű műemlékek védelme. Hagyományőrzés és ápolás, nemzetközi és helyi érdeklődésre egyaránt számot tartó rendezvények szervezése. Civil közösségek kulturális kezdeményezéseinek támogatása. Sportolási és egyéb szabadidős szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek javítása és a kínálat bővítése. 147

148 Önmagában a fenti tevékenységek folytatása azonban nem elegendő, hiszen a lakosság aktív részvételéhez és a kulturális turizmus fejlesztéséhez elengedhetetlen a város szellemi és művészeti értékeinek közismertté és elismertté tétele, a programkínálat időbeli tervezése és összehangolása, továbbá a szolgáltatások illeszkedése a célcsoport elvárásaihoz és szükségleteihez. A program eredményeként tovább javul a város arculata, színesebbé válik a programkínálat, valamint erősödik a pozitív értelemben vett lokálpatriotizmus, ami összességében nemcsak a helyi lakosság számára jelenti az életminőség emelkedését, hanem hozzájárul a turisztikai vonzerő növekedéséhez is. A modern városfejlődésben rendkívül fontos szerep jut a kultúrának, a kulturális iparnak. A városi lét egyik lényeges ismérve a kultúra markáns jelenléte, a kultúra iránti igény erős volta és a kínálat bősége. E dimenzió igen erőteljesen megjelenik az arculaton keresztül a városok versenyében, s e versenytényező a telephelyválasztás lágy tényezőinek felértékelődésével összefüggésben komolyan befolyásolni képes még a tőkebefektetési döntéseket is. A minőségi szabadidőeltöltési lehetőségek bővítése, a közművelődési szféra erősítése Az életminőség fontos részét képezi az emberek kulturális (szórakozási, művelődési, sport) szükségleteinek szintje és a szükséglet kielégítés lehetőségeinek választéka. A kereslet és kínálat összhangjának magas szinten történő megtalálása jelentősen javíthatja a városlakók komfortérzetét, helyi kötődését. A lehetőségek bővülési folyamata gyorsaságát, intenzitását és különösen minőségi jegyeit érdemes tudatosan erősíteni, feladatban kezdeményező, koordináló és megvalósító szerepek egyaránt várnak az önkormányzatra. A közművelődés infrastrukturális és humán hátterének, közösségi színtereinek magas szintű biztosítása. Célcsoportspecifikus szabadidős kínálat létrehozása: kiemelt terület az ifjúság igényeinek kielégítése (pl. programok, sport és rekreációs terek, pl. sportcsarnok), valamint különös tekintettel a város elöregedő lakosságra az időskorú népesség közösségi életének támogatása és kulturális keresletének kielégítése. A helyi kulturális értékek nyilvánosságának támogatása: a meglévő értékek számbavétele, szervezett keretek közti bemutatása, nyilvánosságra hozatala, új értékek születésének (általában az alkotásnak, kísérletezésnek, műhelymunkának) a támogatása. Közgyűjtemények (múzeumok) fejlesztésének elősegítése: a hatékony működtetés és minden további fejlesztés előfeltétele az intézmények finanszírozási kereteinek hosszú távú rendezése. Területi hatókör: Ez a középtávú program elsősorban a nem beruházási típusú tevékenységek megvalósítását helyezi előtérbe. Ennek következtében a cél hatóköre az egész város illetve kistérség. A városon belül kiemelt terület a déli városrész, ahol elsődlegesen funkcióerősítésnek kell megvalósulnia. Az eredmények mérésének legfontosabb mutatói: Szakmunkástanulók elhelyezkedési esélye A kulturális rendezvények résztvevőinek száma 148

149 T5. A fenntartható turizmus kialakítása és Körmend versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése /ágazati típusú/ A város turisztikai koncepciójának megfelelően a fenntartható turizmus kialakításához és Körmend idegenforgalmi versenyképességének növeléséhez szükséges a természeti, a gazdasági és a társadalmi környezet átfogó megújítása, ami többek között magában foglalja a természeti értékek védelmét, a negatív környezeti hatások csökkentését, a helyi lakosság szemléletformálását, az elvándorlás megállítását, a képzési rendszer modernizációját és a vállalkozások megerősítését. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az idegenforgalmi fejlesztések fő eszközei a következők: A meglévő turisztikai attrakciók fejlesztése és újabb vonzerők kialakítása, hangsúlyt fektetve az arculatformáló, exkluzív turisztikai termékekre (termál, rendezvény, vallási, kulturális és sportturizmus), az aktív és családi turisztikai termékekre (vízi, horgász, lovas, kerékpáros, sport, és ifjúsági turizmus), valamint olyan színvonalas részszolgáltatások kifejlesztésére, amelyekkel növelhető a turista forgalom gazdasági hozama. A vendégfogadási feltételek átfogó javítása a kereskedelmi és magánszálláshelyek számának és minőségének emelése a vendégfogadóhelyek számának és szolgáltatásának minőségi fejlesztése A turizmus helyi szervezeti rendszerének korszerűsítése, idegenforgalmi hálózatok és egymásra épülő programcsomagok létrehozása. Hatékony közreműködés és részvétel a helyi és térségi turisztikai desztináció menedzsment kiépítésében. A nagyobb volumenű fejlesztéseket helyileg a Batthyány kastély és parkja, valamint a belváros területére kell koncentrálni, illetve a Rába parti pihenőövezetre. A beavatkozások eredményeként erőteljesen növekszik a vendégforgalom, ezáltal pedig az idegenforgalom jövedelemtermelő képessége. Számos tényező összhatása következtében Körmend számára új távlatok nyílhatnak a turizmusban. A Batthyánykastély ügyének elmozdulása, a 8as számú főút átmenő forgalma megszűnésének reális esélye, a befektetői szándékok körvonalazódása és az elkezdődött településfejlesztési tevékenységek annak ígéretével kecsegtetnek, hogy ezen ágazat a mai állapotokhoz képest nagyságrenddel növelheti jelenlétét és szerepét a város életében. Noha Körmend turizmusa ma még kezdeti stádiumban van, a város számos idegenforgalmi érdeklődésre számot tartó attrakcióval rendelkezik, de az egyenként csak eseti vagy kis intenzitású vonzerők (pl. Kastély, Rába, rendezvények) jelenleg még nem alkotnak piacképes turisztikai termékeket. A versenyképesség legfontosabb feltétele pedig (más piacokhoz hasonlóan) a kínált termékek megfelelő minősége. 149

150 Ahhoz, hogy az elszórt értékekből vonzó városi kínálat legyen, számos körülménynek kell találkoznia, melyek közt különösen hangsúlyos annak alapos végiggondolása, hogy mely termékek tekinthetők perspektivikusnak és mely piacokon. A kulcsfontosságú (meglévő és potenciális) attrakciók azonosítása és kibontakoztatásának előmozdítása, az ágazat működéséhez szükséges infrastruktúra folyamatos fejlesztése (annak elősegítése), és a szereplők közti koordináció döntő mértékben változtathatja meg a fejlődés irányát és intenzitását. Az attrakciófejlesztés kiemelt területei: Kastélyszállodaszolgáltatás és konferenciaturizmus a Batthyánykastély bázisán: az elkészült koncepciónak megfelelően egy olyan konferencia és rendezvényközpont tervszerűen ütemezett kialakítása a kastély együttes területén, amelynek arculatformáló elemei a Kastély épületegyüttese és parkja, az autós turizmust kiszolgáló Narancsházak, a Főépületben tervezett kastélyszálloda, Múzeum és a Batthyány család lakosztálya valamint a Színház és Levéltár adottságait kihasználó konferencia és rendezvényközpont. Városlátogató és kulturális turizmus: a felújítandó Batthyánykastélyegyüttes (épületek és kastélypark), a rekonstrukció alatt álló Óváros és Fő tér, valamint a város kapcsolódó részei a parkokkal és a zöldterületekkel együtt egy egységes koncepció alapján történő rendezési tevékenység után olyan vonzó városi térkapcsolatokat és látvány együtteseket képezhetnek, mely különösen megfelelő programokkal a látogatók számára önmagukban is élményt nyújthatnak. Átmenő autós és kulturális turizmus színvonalas, a kastélyturizmus értékeit feltáró családi pihenőhelyek kialakítását biztosító egyedi attrakció kialakítása Vízi turizmus: a Rába Körmend egyik legfontosabb értéke; a vízi turizmus kibontakoztatása, a vízhez kötődő rendezvények, valamint a vízparti szabadidős lehetőségek fejlesztése a helyi turizmusfejlesztés markáns irányát kínálja. Vallási turizmus: Boldog BatthyányStrattmann László emléke komoly zarándokturizmust generál a városban és a térségben. A nagy tiszteletnek örvendő szemorvoshoz számos helyi emlék és objektum köthető (obeliszk, plébániatemplom, oratórium, Batthyány ünnepek stb.), amelyek már ma is keresett célpontok, de a kultusz további erősítése az alapját képezi a turizmus e motivációjának. Az ausztriai búcsújáró helyekkel kiépíthető kapcsolatok is megfontolás tárgyát képezik. Kerékpáros turizmus: az útvonalak városon belüli kiépítése és a regionális kerékpárutak elérésének biztosítása után a kerékpáros turizmus ugyancsak jelentős vonzerőt jelenthet a vendégek számára. Ugyanakkor a szabadidő aktív kitöltésének ez a célcsoportja potenciális vendégköre a kastély és városlátogatásnak. Termálturizmus: a termálvíz és egy létesítendő fürdőhöz kapcsolható szórakoztató központ magántőkéből történő megvalósulás esetén jelentős városi vonzerőnek ígérkezik. Rendezvényturizmus: a mind több városi rendezvény rendezvénynaptár alapján kistérségi szinten összehangolva fontos eleme a helyi kínálatnak. A rendezvényturizmus egyik fellegvára maga a Kastélyegyüttes. A különböző kastélylétesítmények a rendezvények igen széles skálájához nyújtanak magas színvonalon kapacitásokat szolgáltatásokat. A kastélyegyüttes fejlesztése a szállodai 150

151 turizmussal párhuzamosan az intenzív, egyúttal exkluzív rendezvényturizmus lehetőségét teremti meg. Turisztikai infra és szuprastruktúra fejlesztése A turizmusfejlesztés a megfelelő infrastrukturális háttér nélkül nem képzelhető el, ennek kiépítése a következő évek komoly feladata. A kereskedelmi és vendéglátó hálózat és a szálláshelykínálat mellett fontos azonban az ún. turisztikai szuprastruktúra egészének, vagyis a vendégek számára egy adott területen igénybe vehető idegenforgalmi szolgáltatások széles körének kiépítése is, pl. programok, információs táblák, kiadványok, digitális adattár, online turizmus, illetve általában a helyi szolgáltatások fejlesztése. A stratégiai turizmusmenedzsment alapjainak megteremtése Amíg az idegenforgalom volumene nem ért el egy kritikus szintet, illetve az ágazat történései, fejlesztései nem igényeltek apparátust, nem volt szükség intézményesített turizmusmenedzsmentre. Az utóbbi időszakban elindult folyamatok, illetve a közeljövő várható fejlődése már felveti a tudatos, módszertanilag megalapozott és szervezetileg stabil stratégiai menedzsment igényét az ágazatban. Ennek részeként alapvető feladat: A térségi és városi szintű turisztikai desztináció menedzsment létrehozása (TDM vagy DMO) A turizmusmenedzsment intézményesítése a településirányításon belül. Egy állandó, megfelelő helyszínen telepített Tourinform iroda létrejöttének előkészítése. A turizmusban érdekeltek partnerségének megteremtése, érdekeik összehangolása, és együttes megjelenésük segítése a turisztikai piacon. Intenzív és céltudatos turizmus marketing folytatása. Területi hatókör: A cél hatóköre az egész város és kihatásai vannak a kis térség területeire is. A városon belül kiemelt terület a déli városrész. Elsősorban funkcióbővítő és funkcióerősítő tevékenységek megvalósításával. Az eredmények mérésének legfontosabb mutatói: Vendégéjszakák száma Rendezvények számának növekedése Múzeumi belépőjegyet vevők számának növekedése Az Önkormányzat idegenforgalmi bevételeinek növekedése T6. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme /területi típusú/ Körmend településszerkezetével és az épületállománnyal kapcsolatos fejlesztések kiemelt célja a kisvárosi életforma hosszú távú felértékelődése. Ennek előfeltétele az épített környezet olyan fejlesztése, amely összhangba hozza a város gazdasági társadalmi környezeti hatékonyságának növelését, az életminőség javítását és a város középkori karakterének megtartását. 151

152 E cél megvalósítása magában foglalja a helyi identitás erősítését a város karakterének feltárásával és fejlesztésével, valamint a közterületek mint a városi élet fő helyszíneinek humanizálásával. Az elmúlt évtizedekben végbement fejlődés megerősítette Körmend kisvárosi karakterét, azonban elindított egy olyan folyamatot is, amely veszélyezteti a város hagyományos karakterét. Emiatt a legfontosabb kihívás az, hogy a mai és jövőbeni fejlődést úgy befolyásolja a város, hogy ez a fennmaradt jellegzetes, arculati elemként is funkcionáló településszerkezet és építészeti örökség megújítását, nem pedig eltűnését eredményezze a magas városi életminőség biztosításával párhuzamosan. A karaktermegőrző fejlesztés elsődleges célterülete a többfunkciós városközpont. A településszerkezet optimalizálásához szükséges a városközpont rehabilitációja, amely széleskörű alapszolgáltatásokat kínál a város lakosai számára. A körmendi arculat és identitás a karakteres elemek hangsúlyozásával és újabb elemek létrehozásával erősíthető. A városszerkezetben a közterek és a zöldterületek ilyen elemnek tekinthetők, amelyek fejlesztése a változatosabb, kellemesebb városi életet szolgálják. A közterületek humanizálása és állapotuk javítása egyrészt a városközpont köztereinek tudatos bővítését, minőségének emelését és élettel telítését jelenti (pl. hagyományos kiskereskedelem és vendéglátás fejlesztése), másrészt elengedhetetlen a lakótelepi közterületek megújítása az épületek közötti területek parkosításával, a játszóterek felújításával és a parkolók esztétikusabb, esetenként racionálisabb/átgondolt kialakításával. További cél az épületállomány megújítása, amely esetében kiemelt szerepet játszanak a lakóingatlanok, azon belül is a szociális önkormányzati bérlakásállomány. A nonprofit lakbérszintű bérlakásállomány kialakítása az átmenetileg vagy hosszabb távon önerőből tulajdoni lakáshoz jutni nem tudó csoportok lakhatási lehetőségeinek bővítését célozza meg, ami nagymértékben javítja a lakhatási feltételeket és növeli a mobilitást a lakásszektorban. Emellett tovább folytatódik az ipari technológiával készült lakóépületek energiahatékonysági rekonstrukciója, amely a társasházak közös részeinek felújítását, gépészeti rendszerének korszerűsítését, valamint a lakások külső nyílászáróinak cseréjét foglalja magába. Mindezt kiegészíti a központi kormányzati lakástámogatási rendszerhez hatékonyan illeszkedő helyi lakáshoz jutási támogatási rendszer. A lakások mellett a gazdasági és közfunkciókat betöltő épületállomány ütemezett megújítása is elengedhetetlen. Ezen a területen a város hatásköre elsődlegesen a saját tulajdonában lévő ingatlanok rekonstrukciójára terjed ki. A cél az, hogy a fizikai jellegű felújítások hozzájáruljanak az adott épület és az érintett városrész egyidejű városképi és funkcionális megerősítéséhez és bővítéséhez. A város kiegyensúlyozott területi fejlődése érdekében fontos, hogy az egymást zavaró funkciók (pl. iparterület és lakóövezet) térben elkülönüljenek egymástól. Ennek érdekében a városi karakterelemként azonosítható városszéli kereskedelmi központok és iparterületek további fejlesztéseit elsősorban a meglévő gazdasági sűrűsödésekhez kapcsolódóan célszerű megvalósítani, a lakóterületek esetében pedig az intenzívebb, de túlzsúfoltságot nem eredményező hasznosításra kell hangsúlyt fektetni, biztosítva ezáltal a fejlesztések és a (köz)szolgáltatások hatékonyságát, a negatív közlekedési hatások minimalizálását, valamint a zöldfelületek visszaszorulásának megállítását. A fejlesztések hatására a városi élet színvonala nő, a helyi lakosság identitása erősödik. A jelenleg alulhasznált területek intenzívebb hasznosítása hozzájárul ahhoz, hogy a város 152

153 megfelelő szinten tudja tartani térbeli terjeszkedést. A megújult közösségi tereknek, valamint a bővülő és javuló lakáskínálatnak köszönhetően a város népességmegtartó ereje nő. Óváros városközpont rehabilitációja Kiemelt feladat a Batthyány Strattman kastély teljes felújítása és hasznosítása, valamint a Várkert és Kastélypark rehabilitációja. A belváros átfogó rehabilitációjának része, katalizáló eleme kiemelten a Szabadság tér újjáépítése, az elkészült és elfogadott településfejlesztési akcióterv alapján. A történelmi város szövet rehabilitációjával az elszigetelt megújítási folyamatok rendszerbe szervezése, integrációja, szinergikus hatások érvényesülésének elősegítése. A régi, lepusztult ipari területek (barnamezős területek) rehabilitációja, és új szerepkörének kijelölése, elsőként a Ládagyár területén. Az építésszabályozás felülvizsgálata Örökségvédelem helyi rendeleti szabályozása, az arculat és identitás rendeleti védelme. A parkolási rendszer bevezetése. Lakásprogram Kedvező finanszírozási lehetőségek nyíltak a lakótelepi és "tömblakások és épületek" felújítására, amit a Város az állami támogatáshoz illesztett saját 40/2005.(XI.01.) számú rendeletével is támogat.(megjegyzés: valójában a városban a blokkos és zsalus építésmóddal épített lakóépületek vannak.) Fontos a bérlakások építése, mert ugyan erőteljesen visszaszorult a szociális bérlakások építése, nem elhanyagolható azonban azok száma, akik saját erőből nem képesek lakásgondjaikat megoldani. Ahhoz, hogy a városba beköltözni kívánókat ösztönözze az önkormányzat, biztosítani kell számukra a különböző árfekvésű építési telkeket. Városképi szempontból szükséges lenne a lapos tetők helyett megfelelően átalakítani a tömbházakat. A meglevő szociális bérlakásokat fel kell újítani, szükség szerint, de legalább 3040 új bérlakást kellene építeni. Új 100 db építési telkeket jelöltek ki a Hunyadi út mentén, amelyeknek a telekkönyvi kialakítása megtörtént. Első ütemben 10 telek került közművesítésre, jelenleg pályázati forrással kiegészítve kívánja az Önkormányzat a többi közműépítést megvalósítani.. Területi hatókör: A város rehabilitáció középtávú fejlesztéseinek területe a déli városrész. Cél e területe, mint első akcióterület funkcióbővítése. Az eredmények mérésének legfontosabb mutatói: Felújított hagyományos építésű lakások száma Felújított iparosított technológiával épült lakások száma 153

154 T7. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése /ágazati típusú/ Körmend adottságai, természeti környezete összességében jók, a város a Rába folyó partján fekszik, egy zöldfolyosó mellett, környezetében sok a zöldterület, sok az erdő. A városban zöldterület nagyságát növelni kell, fásítani szükséges. Hatalmas zöldfelület a városban a kastély körüli Várpark, de jelenleg a park leromló állapotban van, szükséges a teljes megújítása. A város és közvetlen környéke ma még csak kis mértékben szennyeződött. Cél az, hogy ne fokozódjon, sőt ha lehet, javuljon a környezet állapota. A felszíni vizek közül a Rába viszonylag tiszta, bár a felsőbb szakaszán jellemző habzás már itt is megjelenik. A felszín alatti vizek minősége jó, még nem szennyeződtek, remélhető, hogy az illegális hulladéklerakók felszámolásával, a korszerű folyékony szennyvíz elhelyezés megoldásával ez nem is következik be. Körmend környezeti állapotát jelentős mértékben befolyásolják természeti és antropogén hatások egyaránt. A környezeti állapotának hosszú távú javítása és a környezetterhelések csökkentése során öt kiemelt feladat rajzolódik ki: A táj védelme és ökológiai stabilitásának erősítése: a tájrendezés a természeti adottságoknak megfelelően kialakított és revitalizált ökológiai hálózattal, az erős regenerálódó képességű, magas biológiai aktivitásértékű erdők, valamint az extenzív hasznosítású mezőgazdasági területek növelésével és tudatos elrendezésével erősíti a táj eredeti karakterét, növeli ökológiai potenciálját. A védett természeti területek megőrzése és a természeti területek fogyásának megállítása: nemcsak a jelenleg oltalom alatt álló területek biológiai értékeinek megőrzésére kell hangsúlyt fektetni, hanem a jogi védelmet nem élvező ún. természeti területek fenntartására is megvizsgálva a további védelemre érdemes területek és egyedi botanikai értékek körét. A védelem biztosítása, illetve kiterjesztése mellett a védett értékek (pl. Kastélypark) értékromlását, progresszív pusztulását megakadályozó intézkedések, eszközök sürgős, soron kívüli alkalmazása. A zöldfelületek rekultiválása és rendszerbe szervezése: a zöldfelületi hálózat elemei nemcsak a környezeti állapot javításához és a város ökológiai stabilitásához járulnak hozzá, hanem fontos közösségi térként is funkcionálnak. Felszíni vizek védelme és környezetük megújítása: a folyóvizek hozzájárulnak a komfortérzet növeléséhez és a városi klíma javításához, másrészt a vízfolyások rehabilitációjával az ökológiai hálózat is bővíthető. A káros környezeti hatások megelőzése és csökkentése: a város hatásköre különböző mértékben terjed ki a lakossági, az ipari és a közlekedési kibocsátások csökkentésére, valamint a környezettudatos szemléletmód terjesztésére. Az alternatív energiaforrások hasznosításával csökken az energetikai emisszió. A panelfelújítási program eredményeként csökken a lakossági energiafelhasználás és ezzel összefüggésben a kibocsátás. A város legnagyobb arculat és mikroklíma formáló eleme a Kastélypark, melynek progresszív állagromlását a tulajdonosi, kezelői jogállástól függetlenül meg kell állítani. 154

155 Javasolt intézkedések A közlekedési rendszer ésszerűsítésével és a közösségi közlekedés fejlesztésével mérséklődik a közlekedési eredetű levegő és zajszennyezés. A jelentősebb levegőszennyező pontforrásoknál technológiai korszerűsítéssel, vagy a kapacitások optimális szabályozásával kell elérni a környezetvédelmi határértékeket. A közüzemi csapadék és szennyvízhálózattal való lefedettség növelésével csökkenthető a talaj és a vizek szennyezése. Környezetegészségügyi feladat az ivóvízminőség javítása és a földterület allergén gyomoktól való mentesítése. A környezeti nevelési program hozzájárul a környezettudatosság növeléséhez. A fejlesztések hatására csökkennek a környezeti ártalmak, javul a talaj, a levegő és a víz minősége, növekszik a jólétirekreációs célra hasznosított víz és zöldfelületek aránya, összességében pedig javul a lakosság életminősége. A természet védelme egyre fontosabb globalizálódó és a természetet átalakító világunkban, ezt a kérdést minden fejlesztés, Európában és Magyarországon kiemelten kezeli. Az ember lakókörnyezetében mindig a szépet, a tisztát becsüli, keresi azt a természeti környezetet, amely számára felüdülést, rekreációt, megnyugvást jelent és okoz. El kell fogadni, és végre kell hajtani a város környezetvédelmi programját, és a szükséges intézkedéseket meg kell valósítani. /A város rendelkezik környezetvédelmi rendelettel és hulladékgazdálkodási tervvel./ A fásítási program alapján növelni kell a városi zöldterületek nagyságát, különös tekintettel a lakótelepekre. Fákat kell ültetni az újonnan kialakított temetőbe, meg kell építeni egy 50 m2es esőbeállót a ravatalozónál. Területi hatókör: A város teljes területe, a déli városrészben a kastélypark esetében /felújítás/, funkcióerősítés, az északi városrész esetében zöldterület kialakítással funkcióbővítő kialakítás. Az eredmények mérésének legfontosabb mutatói: Gondozott zöldterületek T8. A rászorulók magas szintű ellátása az egészségügyben és a szociális szférában /horizontális típusú/ Egészségügyi ellátás Egyes emberek, embercsoportok életminőségét direkt módon határozza meg az egészségügyi és szociális ellátás minősége. Ezek erősen kitettek az országos folyamatoknak és a költségvetési szemlélet rövid távú érvrendszerének. A Körmenden elért eredmények megtartása, a működő struktúrák fenntartása, a rendszer fejlesztése alapvető követelmény a helyi megelőző tevékenységek, vagyis a szűrések, az egészséges életmód, a táplálkozás terjesztése, valamint a lelki egészségvédelem különös tekintettel a szív és érrendszeri megbetegedések vonatkozásában. Mivel a környezeti ártalmak jelentős szerepet játszanak a lakosság egészségi állapotának alakulásában, fontos a környezet 155

156 egészségügy és a megelőzés kapcsolatának erősítése. Az egészségügyi felvilágosító, nevelő tevékenység beépülése a közoktatási programokba számottevően hozzájárulhat a lakosság egészségtudatosságának erősödéséhez. Az egészségügyi ellátó rendszer mind az alapellátás, mind a szakellátás területén lefedi a város, és a városkörnyék valós igényeit. A hatékonyabb működés érdekében az alábbi intézkedések megtétele szükséges: Folyamatos, egészségvédelemmel kapcsolatos akciók a város lakossága számára, különös tekintettel a vezető halálokokat jelentő betegségekre. Prevenciós céllal a nevelésioktatási intézményekben rendszeres egészségvédelemmel foglalkozó akciók szervezése az egészséges életmód kialakítására és erősítésére. Az információs rendszer további fejlesztése a kórház és a háziorvosi rendelők között. A járó és fekvőbeteg ellátás, valamint az egészségügyi alapellátást biztosító infrastruktúra folyamatos fejlesztése. A lakosság egészségi állapotának javítása érdekében a civil szervezetekkel történő partnerség építése, tevékenységük megerősítése. Életmód program, kiemelt figyelemmel a sport területére Körmendnek jó természeti adottságai révén a szabadidősport, a rekreáció és a wellness kiemelkedő jelentőségű és nagy fejlődési lehetőséggel rendelkező területe. A város rendelkezik sportcsarnokkal, átszeli a Rába folyó, amely kiaknázatlan lehetőségekkel bír. A szabadidőeltöltés infrastrukturális hátterét jelentősen bővíteni kell. A fejlesztésre váró területek egyszerre szolgálhatnák a rekreáció és sport céljait. A város központi rekreációs helyszínei mellett nagy hangsúlyt kell fektetni a városrészi, lakótelepi sportpályák létesítésére ill. felújítására, valamint az esti használatot lehetővé tevő világítás kiépítésére is. Az életmód program megvalósításának elemei lehetnek: Célcsoportspecifikus szabadidős kínálat létrehozása: kiemelt terület az ifjúság igényeinek kielégítése (pl. programok, sport és rekreációs terek,), valamint különös tekintettel a város elöregedő lakosságra az időskorú népesség közösségi életének támogatása (pl. parkok, zöldterületek fejlesztése, természetjáró klubok) Az aktív pihenés, rekreáció infrastrukturális hátterének fejlesztése új, korszerű létesítmények kiépítésével ill. a meglévők állagmegóvása, felújítása, fejlesztése, akadálymentesítése. Az élsport támogatása, a körmendi kosárlabdahagyományok. Területi hatókör: A város teljes területe Az eredmények mérésének legfontosabb mutatói: Várható élettartam 156

157 T9. A szociális biztonság megteremtése /horizontális típusú/ A szociális szolgáltatástervezési koncepcióban célul tűzte ki a város, hogy minden rászoruló lakója számára legyenek elérhetőek azok a jogszabályokban rögzített ellátási formák, amelyek a szociális biztonságot garantálják és minőségi ellátást biztosítanak, továbbá, hogy a szociális szektor működése magas szinten feleljen meg a szakmai kritériumoknak és eredményesen, hatékony formában nyújtson szolgáltatásokat a klienseknek. Ezeket a célok megvalósításához kerültek rögzítésre az alábbi alapelveit: szükségletorientáltság: a városlakók, kiemelten a különböző hátrányos helyzetű csoportok megváltozott igényeinek, szociális szükségleteinek figyelembevételével kell kialakítani a szolgáltatások rendszerét. hatékonyság: a feladatok ellátásában hangsúlyosabbá kell tenni ellátási szerződések alapján a civil és egyházi szervezetek részvételét, aminek keretében a hatékonyság érvényesülésére kell törekedni. szektorok közötti együttműködés: a különböző problémák, esetek bonyolultsága és komplex kezelése igényli az egyes ellátási típusok és szolgáltatások egymásra épülését, egymás melletti működését, hálózatba szerveződését. Körmenden a szociális ellátórendszer a fent meghatározott alapelvek figyelembevételével egy integrált intézmény keretében mind alapszolgáltatások mind pedig szakosított ellátások tekintetében lefedi a város igényeit, a hatályos jogszabályok alapján az önkormányzat ellátási kötelezettségének teljes mértékben eleget tesz. A fentiek ismeretében és figyelembevételével a szociális biztonság megteremtésének célterületei a következők: A hátrányos helyzetűek munkaerőpiacra való beilleszkedésének foglalkoztatási lehetőségeinek feltárása, koordinálása és tartós bővítése. támogatása, A szociális bérlakás szektor fejlesztése azoknak a rászorulóknak, akik lakhatásukat más módon nem képesek megoldani. Meglévő szociális alapszolgáltatások és a szakosított ellátások igényekhez igazított férőhelyeik számának növelése (fogyatékos nappali ellátás, idősek átmeneti gondozóháza) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feltételeinek infrastrukturális bővítése Tartós elhelyezést nyújtó intézmény létrehozása Térségi igényekhez igazított ellátási szerződések alapján biztosított feladatellátás bővítése (családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, fogyatékos ellátás) A hátrányos helyzetű csoportok elfogadottságának erősítése, tolerancia programok megvalósítása. A meglévő szolgáltatások színvonalának megőrzése, a működés biztonságának fenntartása Mindezek eredményeként minden rászoruló részére megvalósul a szociális alapszolgáltatásokhoz, és szakosított ellátásokhoz való egyenlő hozzáférés, előtérbe kerül a saját 157

158 környezetben történő gondozás, összességében pedig mérsékelhető a társadalmi kirekesztődés kockázata. Időseket ellátó intézményrendszer fejlesztése: Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény bővítése. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feltételeinek javítása/ jelzőkészülékek számának növelésével/ Tartós elhelyezést nyújtó intézmény létrehozása. Családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás és fogyatékosok nappali ellátása esetében a térségi feladatellátás átvállalása az igények felmérése alapján. Minden szociális alapszolgáltatás és szakosított ellátás esetén a személyi és tárgyi feltételek bővítése, az ellátás színvonalának megőrzése. Területi hatókör: Teljes város, funkcióerősítő Az eredmények mérésének legfontosabb mutatói: Aktív kereső nélküli háztartások száma Szociális bérlakások száma 158

159 Városrészekhez kapcsolódó célok A 23 éves helyenként hosszabb időtartamra szóló városrészi szintű célok meghatározása az egyes városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetfeltárása, valamint az azokra épülő SWOT elemzések alapján történt meg. A folyamat során kirajzolódtak azok a funkciók, amelyek esetében további fejlesztésekre, esetlegesen visszafejlesztésekre van szükség, így megvalósítható a város kiegyensúlyozott területi, gazdasági és társadalmi fejlődése. Városrészek lehatárolása 1. Körmend vasútvonaltól délre elhelyezkedő városrésze 2. Körmend vasútvonaltól északra elhelyezkedő városrésze 3. Felsőberkifalu 4. Horvátnádalja Összességében az alábbi megállapítások tehetők: A város teljes területén szükség van közösségi jellegű fejlesztésekre, amelyek volumene, hatóköre és célcsoportja értelemszerűen különböző (pl. más típusú közösségi terekre van szükség a belváros, a lakótelepek és a falusias beépítésű területek esetében). Bizonyos típusú fejlesztésekre csak a belvárosban van szükség (pl. városközponti funkciók megerősítése A városrendezési tervnek megfelelően összesen négy városrészi szintű területnek kell kialakulnia, amihez szükség van bizonyos szolgáltatások megtelepedésére és megerősítésére, ezzel javul az egész város, sőt a térség lakosságának életminősége. A lakóövezetek esetében a cél részben új, kisvárosi, nagyobb részben kertvárosi és a csatolt településrészeken falusias intenzitású beépítésre és a meglévő lakásállomány megújítására kell figyelmet fordítani, aminek pozitív hatásai környezeti és gazdasági szempontból egyaránt megmutatkoznak). 159

160 A lakótelep esetében elengedhetetlen a közterületek rehabilitációja, a lakásállomány energiahatékonysági korszerűsítése. A kertvárosi jellegű városrészekben a cél a meglévő, homogén karakter fenntartása úgy, hogy a domináns lakófunkciót egyrészt infrastrukturális fejlesztésekkel kell erősíteni, másrészt szolgáltatási, kereskedelmi funkciókkal kell kiegészíteni. A falusias beépítésű városrészekben (pl. Felsőberki, Horvátnádalja, Alsóberkifalu) az intenzívebb területhasznosítást kell előtérbe helyezni, ami a közművek fejlesztése nélkül nem kivitelezhető. Kereskedelmi és szolgáltatási fejlesztéseket egyfelől a városközpontban, másfelől a forgalmas útvonalak mentén célszerű végrehajtani, ezek jellege azonban alapvetően különbözik egymástól: a belvárosban a kisebb, egyedi arculattal rendelkező üzleteknek kell teret biztosítani, míg a peremterületek adnak helyet a nagyterületű bevásárlóközpontoknak. Az iparterületek esetében eltérő fejlesztésekkel érhetők el a kívánt gazdasági hatások a barnamezős területek és a zöldmezős ipari park esetében: előbbieknél a cél a kármentesítés, a rehabilitáció és/vagy az intenzívebb hasznosítás, míg az ipari parkban új területek bevonásával bővítés is megvalósítható, tekintettel arra, hogy a lakóövezetektől távol helyezkedik el. A zöldfelületek minőségi és mennyiségi fejlesztése a belvárosban és a lakótelepeken a közparkok megújításával valósítható meg, míg a külterületeken az erdősítés jelent megoldást. A közlekedési funkció erősítését ott tüntettük fel a táblázatban, ahol új elkerülő, tehermentesítő és/vagy gyűjtőút kiépítése várható. Mindezek a megállapítások a városrészi célok hátterét és kontextusát alkotják, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a városrészek közötti különbségek a konzisztens célok megfogalmazásával és megvalósításával csökkenjenek. Körmend városrészeinek fejlesztendő, illetve háttérbe szorítandó funkciói Városrészek Északi városrész Felsőberkifalu Déli városrész Horvátnádalja Ipari Kereskedelmi F u n k c i ó k Mezőgazdasági Zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs Közlekedési Közösségi Humán szolgáltatási Lakó Város/rész/ központ Jelmagyarázat: Fejlesztendő funkciók Háttérbe szorítandó funkciók 160

161 V1. Körmend vasútvonaltól délre elhelyezkedő városrésze, a belváros funkcionális megújítása és a történelmi karakterének rehabilitációja A városrész fejlesztésének elsődleges célja, hogy a történelmi városrész rehabilitációja az elszigetelt megújítási folyamatok helyett ennek rendszerbe szervezésével, integrációjával, szinergikus hatások érvényesülésének elősegítésével történjen meg. A városközponti területek megújításával egy középkori eredetű, egységes arculatú, sajátos szerkezetű, élénk, kereskedelmi, gazdasági, kulturális és turisztikai szempontból funkcionálisan megerősödött városmag jön létre annak érdekében, hogy a város lakossága, valamint a városba érkező munkavállalók és turisták mint a fejlesztés elsődleges célcsoportjai újra felfedezzék és használják a belvárosi területeket. A cél elérését közvetlenül a történelmi belváros és egyúttal Körmend jelképe, a Batthyányi kastély turisztikai, rekreációs és zöldfelületi funkciójának megerősítésével és a fogadási feltételeinek átfogó mennyiségi és minőségi javításával, folyamatos fejlesztésével, valamint a városon belüli és kívüli intenzívebb együttműködéssel elérhető el. A történelmi belváros újjáélesztését a kereskedők és vendéglátók megtelepedésének támogatása, az épület rehabilitáció segítése önkormányzati források segítségével, és a szisztematikus ingatlan politika teszi lehetővé, amelynek révén a város lakói és az odalátogatók igényeiknek megfelelő, fenntartható szolgáltatásokhoz juttathatók. Az Óváros és egyben a város központjának karakterét ma javarészt oda nem illő funkciók határozzák meg, ezért a további fejlesztés célja a jelenleg alulhasznosított főtér rendezése, amely visszaadhatná Körmend városközpontjának azt a rangot, amire történelmi múltjából adódóan predesztinált. A városrész rehabilitációjának feltétele a forgalom csillapítása, az átmenő forgalom elterelése, a parkolás megoldása, a zöldterületek valamint a kastélypark megújítása. Ennek érdekében meg kell teremteni: a nemzetközi szinten jelentős, egyedi értékekkel bíró kastély és park turisztikai vonzerejének növelését, a turizmust támogató hangulatos városmag és minőségi épített környezetet, a kiskereskedelmi egységek és vendéglátóhelyek színvonalas és változatos kínálatát, a meglévő közösségi terek és zöldterületek élővé tételét, a városmag és Mónus Illés utca közötti történeti karakterű hagyományos beépítésű terület rehabilitálását, a városrész fejlesztéséhez a további közműhálózat kiépítését, a Rába part revitalizációját a városrész minőségi lakásépítésre alkalmas területeinek fejlesztését. A lehetséges fejlesztések célcsoportját elsősorban a város lakossága, a potenciális turisták és a városrészben működő, illetve ott befektetni szándékozó vállalkozások alkotják. Részcélok: A belvárosban található oktatási, kulturális, sport, egészségügy és szociális intézményeinek minőségi felújítása, amelyek messzemenően figyelem veszik az energiatudatos felújítás, korszerűsítés és akadálymentesítés minden kritériumát. Ezek a beruházások elhelyezkedésükkel és volumenükkel nagyban hozzájárulnak a fő városrész célok fejlesztési sikeréhez. 161

162 További cél: a turizmus fejlődése szempontjából meghatározó jelentőségű a kerékpárforgalmi rendszer megléte, ezért a biztonságos kerékpározás lehetőségének megteremtése létfontosságú feladat. Körmenden a feladat az, hogy a biztonságosabb és élvezhetőbb nyomvonalak rendszere összekösse a már meglévő kerékpárutakat, és mintegy törzsvonalra, felfűzze a vendégek által kedvelt település(rész)eket, lehetőséget biztosítson a kulturális látványosságok, nemzeti értékek, és nem utolsó sorban a természeti kincsek természetbarát megközelítésére. Nagyon fontos és nem elhanyagolható szempont a településen belüli kerékpáros közlekedés biztonságos körülményeinek megteremtése is, a mindennapi úti célok (ipari, kereskedelmi és egyéb intézmények) igény szerinti elérhetőségét lehetővé téve. A tapasztalatok szerint, ha megvalósul a megfelelő hosszúságú, összefüggő, jó tájékoztatással rendelkező kerékpárforgalmi nyomvonal, akkor ugrásszerűen megnő a kerékpárosok száma. Forgalomszámlálási adatok szerint egy kiváló minőségű, összefüggő regionális kerékpárhálózatban a jelenlegi kerékpárosforgalom tízszeres növekedése várható. Ez a növekedés egyrészt a települések helyi forgalmának, másrészt a térségbe látogató szabadidős kerékpáros turizmus forgalmának emelkedéséből adódik. A kerékpárutak fejlesztése hozzájárul a lakosság életminősége javításához, valamint a turizmus fejlesztéséhez, amely a gazdasági funkció erősítésén keresztül a város jólétét növeli V2. Körmend vasútvonaltól északra elhelyezkedő városrésze gazdasági funkcióinak erősítése az iparterületen és kisvárosi lakóterületeinek mennyiségi és minőségi növelése a környezeti kockázatok minimálisra csökkentésével A városrész fejlesztésének elsődleges célja az iparterületen gazdasági funkciójának erősítése. Mivel a hazai kis és közepes vállalkozások versenyképessége összességében gyenge, tőkehiánnyal küszködnek, ezért ezen vállalkozások részesedése a termelésből folyamatosan csökken. A helyi gazdaság túlnyomó többségét a külföldi érdekeltségű vállalkozások jelentik, ami egyfelől jelzi a város, mint befektetési célpont vonzerejét, másfelől azonban ez különös tekintettel a helyi bázisú és számottevő tőkeerejű magánvállalkozás hiányára bizonyos fokú kiszolgáltatottságot jelent a külföldi tőke szempontjainak és hangulatainak. A hazai vállalkozások megtelepedésének erősítésével csökkenthető a gazdaság és az itt munkát vállalók idegen tőkével szembeni kiszolgáltatottsága. Az ipari park tovább fejlődése a város fejlődésének a záloga, a gazdasági és ipari funkciók koncentrálódása ezen a területen a legcélszerűbb, ahol az eddigi fejlődés is jelentős eredményeket produkált. A cél városrészhez kötődését az ipari park területének alkalmassága a vállalatok korszerű, üzleti, szolgáltató, logisztikai központjainak a kialakítására indokolja. Az iparterületen, minden alapvető fizikai infrastruktúrát illetően, további bővítés szükséges, annak ellenére, hogy az elmúlt években az Önkormányzat helyesen felismerve az aktív telephelyfejlesztés fontosságát jelentős támogatásba fogott. Elkészült a terület feltárását biztosító út annak érdekében, hogy a város ne csak elvileg legyen vonzó a befektetők számára, hanem konkrét és valóban mérlegelésre alkalmas ajánlatokat is képes legyen tenni a letelepedés iránt komolyan érdeklődő cégek számára. Az ipari park fejlesztésének 2. üteme az egész város és a környező települések gazdasági életére is jelentős hatással lesz, ami egyrészt kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezetet és stabilabb munkaerőpiaci viszonyokat eredményez, másrészt forgalomnövekedést okozhat, aminek környezeti kockázatait meg kell előzni. 162

163 Az Önkormányzat az ipari fejlesztéseket az infrastruktúrafejlesztésen túl a vállalkozókkal való rendszeres konzultációval, a fejlesztési tervek ismertetésével, a vállalati érdekek figyelembe vételével kívánja támogatni. Az önkormányzatnak kezdeményező szerepet kell betöltenie a helyi szereplőkkel folytatott, formális és informális keretek közötti kommunikációban, elsődlegesen a közvetlen települési szempontok artikulálása, másodlagosan az üzleti szférán belüli kapcsolatok generálása révén. Emellett minden megtesz azért, hogy további befektetők letelepedését elősegítse, gyors, pontos információnyújtással, kiemelt ügyintézéssel és lobbival. Ezek közül is a legfontosabb a város, vezető szerepének és aktív részvételének a kialakítása a város stratégiai ágazatainak térségi együttműködéseiben /pl. logisztikai klaszter/. A fejlesztés célcsoportja valamennyi Körmenden működő és Körmendre települő vállalkozás, továbbá Körmend egész lakossága, sőt a kistérség lakossága, amely haszonélvezője lesz a város fejlődésének. Ugyanez érvényes a bel és külföldi turistákra, akik a gazdaság fejlesztés eredményeiből közvetetten, a város szépülésén keresztül részesednek. Az északi városrész fejlesztésének másodlagos célja az iparterületek mellett kialakult új lakóterületek szabályozott minőségi kiterjesztése. Ennek egyik eszköze az Önkormányzat által történő telekalakítás és előközművesítés (ld. Mátyáskert, KisAmerika) V3. Felsőberkifalu lakóterületének fejlesztése a terület infrastruktúra hálózatának bővítésével A városrész funkcióhiányos, alapvetően a lakófunkció dominál. A városrész fejlesztésének célja az ott lakók életminőségének javítása. Az épület állomány és a lakókörnyezet minősége megfelelő. Felsőberkifalu meglévő falusias lakóövezetének további beépítése mellett a bekötőút mentén nyílik lehetőség új lakóterületi fejlesztésre, megfelelő infrastruktúra kiépítésével. A lakóterületi fejlesztésen kívül szükség van a klubház kivitelezési feladatainak elvégzésére a közművelődési és kulturális programnak megfelelően. 163

164 V4. Horvátnádalja lakó és közösségi infrastrukturális hálózatának bővítésével funkcióinak erősítése a terület Horvátnádalján a meglévő, nagyrészt falusias lakóövezetek beépítése mellett megtörténhet a városrész intenzívebb hasznosítása a kapcsolódó szolgáltatások térben koncentrált kialakításával. Az intenzívebb hasznosításnak köszönhetően a városrész elérheti azt a kritikus tömeget, amely a közfeladatellátás hatékony működéséhez szükséges. A lakóterületi fejlesztés csak a megfelelő infrastruktúra kiépítésével képzelhető el, ez különösen a szennyvízcsatorna hálózat kiépítésére vonatkozik. A körmendi szennyvíztisztító kapacitásának bővítésével a fejlesztésnek műszaki akadálya nincs. A régi utcák, lakóterületek megújítását csak a közművesítés fejlesztésével, és a városrész közlekedési helyzetének javításával lehet folytatni. A városrész északi meglévő területi tartalékai csak a vízelvezetés megoldásával használhatók ki. A területre hatással lesz a 8as elkerülő út kialakítása, a pozitív hatások kiaknázása érdekében hosszabb távon optimalizálni kell a fejlesztéseket, különös tekintettel arra, hogy Horvátnádalja Körmend nyugati kapuja. 164

165 2.3. A stratégia koherenciája, konzisztenciája Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel Körmend Városnak 2006ban készült el hosszú távú településfejlesztési koncepciója, amely jelenleg is érvényben van. A város településrendezési tervei: 2004 Település szerkezeti Terv Szabályozási Terve 2005 A belváros Szabályozási Terve 2006 Körmend óvárosának rehabilitációs Program terve Körmend város Szerkezeti és Szabályozási Terve módosítása /jelenleg az Étv. 9. (3) bekezdés előírása szerinti egyeztetése zajlik/ A városvezetés deklarált szándéka, hogy a már elkészült és hatályban lévő stratégiai, tervezési dokumentumokat maximálisan figyelembe vegyék, és felhasználják az azokban foglaltakat. Vagyis nem az a cél, hogy egy teljesen új tartalommal bíró fejlesztési stratégia szülessen, hanem az, hogy a meglévő koncepciókra, tervekre, célkitűzésekre építve szakmailag megalapozott, perspektivikus és egyben a támogatási feltételeknek megfelelő Integrált Városfejlesztési Stratégia készüljön. Ennek érdekében a településfejlesztési koncepcióra és a településrendezési tervre elsősorban a következő tartalmi elemek kidolgozásánál építettünk: A város helyzetelemzéséhez, különösen a tendenciák bemutatásához nyújtottak segítséget a településfejlesztési koncepció megalapozó tanulmányai. A városrészek funkcióinak beazonosítása a településrendezési terv részletes elemzéseire, valamint a szabályozási tervlapokra épült. 165

166 A szükséges funkcióváltások meghatározásánál kiemelt figyelmet fordítottunk a javasolt településszerkezeti, területfelhasználási módosításokra. Mind a fejlesztési koncepció, mind a rendezési terv beazonosított olyan lakó, illetve műemléki területeket, ahol középtávon elengedhetetlen a városrehabilitáció. Ezek segítségével került sor a fejlesztési akcióterület indikatív kijelölésére. A városrészi/akcióterületi problémák és fejlesztési szükségletek feltárásához a dokumentumok szintén jelentős inputokkal szolgáltak. A város jövőképének és stratégiai célrendszerének megalkotásánál elsősorban a településfejlesztési koncepcióban definiált célpiramisra építettünk a célok elnevezésében és tartalmában egyaránt. A településfejlesztési koncepció négy stratégiai célt fogalmaz meg: a gazdaság fejlesztése a humán erőforrások fejlesztése, a társadalmikulturális közeg ápolása infrastruktúra fejlesztése települési környezet értéknövelése, egy élhető kisváros formálása Az integrált városfejlesztési stratégia egy átfogó cél keretében fogalmazza meg ugyanezen célokat, kibővítve azt a fenntarthatóság a településfejlesztési koncepcióban implicit módon megfogalmazott céljával. A koncepcióban 9 stratégia program, az IVS ben 9 tematikus cél teszi lehetővé a fentiek elérését. Az IVS tematikus céljai magukban foglalják a településfejlesztési koncepció operatív céljait, több esetben azokat megfogalmazásukban, helyenként tartalmukban is kiegészítve (a 2006 óta eltelt időszakban lezajlott gazdaságitársadalmi változásokhoz illeszkedve). Így például a vállalkozói infrastruktúra fejlesztésnek irányát megfogalmazó cél kiegészült az innovativitás és a diverzifikált gazdasági struktúra hangsúlyozásával, az épített környezet védelme és fejlesztése a kiegyensúlyozott településszerkezet kialakításának komplex céljával gazdagodott. A településfejlesztési koncepcióban nem szereplő, de a stratégiai programokhoz kapcsolódó beavatkozások keretében említett terület a kistérségi szerepkör erősítése tematikus célként került kiemelésre az IVS ben. Egyes fejezetek esetében túlléptünk a korábbi dokumentumok tartalmán, más szakmai szempontokat és módszertani eszközöket is alkalmazva részben a város rehabilitációs kézikönyv hatására. Ennek legjobb példája a város térségi szerepkörének, vonzáskörzetének meghatározása és jellemzése, amelynél nemcsak a hagyományosnak tekinthető közlekedés földrajzi elemzésekre került sor, hanem kiemelt figyelmet fordítottunk a funkciók hatókörének feltárására is. Városi és városrészi szinten a legújabb gazdasági, társadalmi és szerkezeti folyamatok felvázolása statisztikai adatok feldolgozásával, primer kutatással (szakértői interjúk) és helyszíni bejárással történt. Mindennek eredményeként az Integrált Városfejlesztési Stratégia tartalma teljes mértékben összhangban van a településfejlesztési koncepcióval és a városrendezési tervvel. Az alapvető illeszkedés természetesen nem jelenti a konkrét fejlesztési projektek megvalósulásához adott esetben nélkülözhetetlen módosításokat. Az illeszkedés vizsgálatának általános, a célokra vonatkoztatott szintjén túl az akció területen megvalósítandó projektek 166

167 átvizsgálása mellett megtörtént az egyes városrészi húzó projektek szerkezeti tervhez való illeszthetőségének az elemzése is A célrendszer koherenciája A fent vázolt célrendszer koherenciáját egyértelműen biztosítja, hogy a benne foglalt célok gyakorlatilag egy vezérfonalra épülnek fel. Az IVS ben meghatározott minden tematikus cél megvalósulása Körmend város gazdasági fejlődését szolgálja. A célok elérését szolgáló fejlesztések jellemzően funkcióerősítő fejlesztések lesznek. Városi szintű funkcióvesztés nem történik, a középtávú program nem befolyásolja a funkciók kialakult, elfogadott és alapvetően megfelelő rendszerét, zárványok nem keletkeznek, az elengedhetetlen gazdasági funkciók kiemelt fejlesztése mellett elsősorban a városi, közösségi funkciók erősítése valósul meg. A legfontosabb változásnak az Óváros tekintetében kell bekövetkeznie. A történelmi belváros oda nem illő funkcióinak gyengülését, ugyanakkor a közösségi, kulturális, turisztikai, kereskedelmi és vendéglátási funkcióinak erősödését fogja eredményezni a rehabilitációs program. A Város és Kastélyfejlesztő Társaság feladata lesz egyebek mellett az intézmények elhelyezése, valamint a terület felszabadításából következő feladatok (pl. parkolás, átmenő forgalom). A gazdaság fejlesztés egyik speciális célterülete az Északi városrész: az alapvetően vegyes funkciójú városrészben, a jelenleg formálódó ipari park területén a város a magán befektetőkkel együtt már rövidtávon gazdasági funkcióerősödést eredményező beavatkozásokat tehet. Erősödni fog a város logisztikai potenciálja és értéke. Az iparfejlesztési stratégiában a fő cél a magasabb hozzáadott értékkel bíró tevékenységet végző gazdasági szervezetek térnyerése, letelepítése (K+F igényes iparágak) figyelembe véve a régió kapcsolódó iparszerkezetét (vagy attól elkülönülten..). Felsőberki falu és Horvátnádalja városrész alapfunkciója a lakófunkció, a tervezett fejlesztések mindegyike funkcióerősítő. Az infrasrtuktúra kiépítésével lehetséges csak a lakó területek mennyiségi fejlesztése, illetve Horvátnádalján az új beépítés kertvárosi paraméterekkel való kiépítése. A városrészi szintű célok koherens rendszerben, egymást erősítve járulnak hozzá a stratégia tematikus céljainak és átfogó céljának megvalósításához. Fel kell tárni azonban a városrészi fejlesztések azon kapcsolódási pontjait is, amelyek esetlegesen negatív hatást eredményeznek a város más területén, lehetővé téve a kockázatok megelőzését. Több városrészben is megvalósulnak olyan fejlesztések, amelyek a külső és belső megközelíthetőséget javítják (T1). A belső városmag forgalommentesítése a városrészen belül okozhat problémákat a megközelíthetőség terén, különösképpen a turisztikai és kulturális szolgáltatások egyidejű és jelentős fejlesztése esetén. A belvárosi tranzitforgalom csökkenése más városrészekben a forgalom növekedéséhez vezethet, ezért a meglévő utak esetében zaj és rezgésvédelmi intézkedéseket kell végrehajtani. Az elkerülő utak megépítése a korábbi városszerkezethez illeszkedő közlekedési rendszer számára jelenthet új kihívásokat. A gazdasági diverzifikáció és a térségi szerepkör megerősödésének folyamatához (T2, T4) a város külső megközelíthetőségének javításán kívül egyfelől a részben természetes folyamatként végbemenő ipari és kereskedelmiszolgáltató területek bővülése, másfelől a nagyobb vonzáskörzettel bíró közszolgáltatási létesítmények fejlesztése járul hozzá. 167

168 A közösségi és humán szolgáltató funkciók erősítésére illetve kialakítására (T3, T4, T8, T9) bár eltérő módon az összes városrészben szükség van. A falusias, kertvárosias jellegű városrészekben a hiányzó központ kialakulásához elengedhetetlen a megfelelő közösségi terek és szolgáltató funkciók megléte. Összességében a lakókörnyezet minőségének és a szolgáltatások színvonalának javítása a városrészek élhetőségéhez járul hozzá. A közösségi és szolgáltató szerepkör megerősítése és az élhetőbb környezet megteremtése a fejlesztések átgondolt végrehajtása nélkül ellentétes irányú hatásokat válthat ki az egyes városrészekben: a helyben elérhető szolgáltatások miatt a korábban más városrészekben jelentkező kereslet csökkenni fog. Különösen igaz ez a városközpont közösségi és szolgáltató funkcióval rendelkező létesítményei esetében, ezért a belvárosban a speciális és szakosított szolgáltatások fejlesztésére, a többi városrészben pedig az alapellátások minőségi biztosítására kell fókuszálni. Az intézményi fejlesztések a kedvező városszerkezet kialakítását és az épített környezet megújítását is elősegítik (T6), hasonlóan az Óváros és a lakótelepek lakásállományának rehabilitálásához. Az északi városrészben az ipari funkciójú épületek és az új építésű kertvárosi lakóterületek tudatosabb elválasztása az ipari forgalom csökkenésén át közvetlenül javíthatja a lakóingatlanok értékét és a helyi lakosság életminőségét. A lakókörnyezet hiányosságainak pótlásával közelíthető a lakók életminősége a városra jellemző átlagos színvonalhoz. A lakások és intézmények energetikai korszerűsítése, valamint a város több területén megvalósuló fasor telepítés és a zöldfelületek tudatos fejlesztése az egész város környezeti állapotát javítja (T7). A turisztikai és rekreációs funkciók városon belüli térbeli megoszlása több, eltérő karakterrel jellemezhető célterület kialakulását eredményezheti: Óváros városi, kulturális, konferencia, rendezvény és vallási turizmus, Rába parti pihenő övezet: vízi turizmus, Horvátnádalja gyógy, termál és élményturizmus, Nyugati városrész városi lakosság szabadidős és rekreációs helyszíne, Rába parti terület üdülő házas övezet. A fenntartható turizmussal kapcsolatos elvárásoknak (T5) elsősorban turisztikai attrakciók és a vízi turizmusra alkalmas Rába part felelnek meg, így ezeken a területeken az ipari tevékenység nem kívánatos. 168

169 A városrészi célok hozzájárulása a középtávú tematikus célok megvalósulásához T1 A város külső elérhetőségének és belső közlekedésének javítása T2 Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához T3 Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a város, és a város, mint kistérségi központ igényeit T4 A társadalom és a gazdaság igényeivel összhangban álló humán erőforrás fejlesztés, a kulturális értékek széleskörű érvényesítése T5 A fenntartható turizmus kialakítása és Körmend versenyképes idegenforgalomi célterületté tétele T6 Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme T7 A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése T8 A lakosság egészségügyi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése T9 A szociális biztonság megteremtése V1. Körmend vasútvonaltól délre elhelyezkedő városrésze, a belváros funkcionális megújítása és a történelmi karakterének rehabilitációja V2. Körmend vasútvonaltól északra elhelyezkedő városrész gazdasági funkcióinak erősítése az iparterületen, és kisvárosi lakóterületeinek mennyiségi növelése a környezeti kockáztok minimálisra csökkentésével V3. Felsőberkifalu lakóterületének fejlesztése a terület infrastruktúra hálózatának bővítésével V4. Horvátnádalja lakó és közösségi funkcióinak erősítése a terület infrastrukturális hálózatának bővítésével (++ erős szinergia, + gyenge szinergia) 169

170 Agglomerációs együttműködés A térségben található települések önkormányzatai 1996ban alakították meg a Körmend és Kistérsége Önkormányzati Területfejlesztési Társulást, közös fejlesztéseik és érdekérvényesítésük megvalósítása céljából pályázati programokat dolgozott ki a Társulás, A Körmend és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás, mint szakmai utódszervezet május 10én jött létre a statisztikai kistérség területén, 25 település részvételével. A körmendi kistérség települései: Csákánydoroszló, Daraboshegy, Döbörhegy, Döröske, Egyházashollós, Egyházasrádóc, Halastó, Halogy, Harasztifalu, Hegyháthodász, Hegyhátsál, Katafa, Kemestaródfa, Körmend, Magyarnádalja, Magyarszecsőd, Molnaszecsőd, Nagykölked, Nagymizdó, Nádasd, Nemesrempehollós, Pinkamindszent, Rádóckölked, Szarvaskend, Vasalja. A kistérségben működő települési önkormányzatok a Társulást egyes oktatási és nevelési, szociális ellátási, egészségügyi ellátási, művelődési, belső ellenőrzési, közbeszerzési, társulás ügyintézés korszerűsítés és területfejlesztési feladatok végrehajtására, a kistérség területének összehangolt fejlesztésére (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésére, megvalósítására), térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére, intézmények fenntartására, valamint a településfejlesztés összehangolására hozták létre. A Társulás jelen feladat ellátási tevékenysége során szakmai és komplex programelőkészítő, javaslattevő, programmenedzselő, koordináló, döntést hozó, végrehajtást figyelemmel kísérő és végrehajtó feladatokat lát el az egyes közszolgáltatások területén. A kapcsolatrendszer jól ábrázolja a Körmend város és a kistelepülések közötti szoros és részleteiben is pontosan meghatározható egymásrautaltságot, amelynek alapja az erősségeket építeni és a gyengeségeket megszűntetni kívánó gondolkodásmód A kistérség jövőképe Az Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Program szerint a Körmendi kistérség kedvező földrajzi fekvése, fejlett infrastruktúrája, több lábon álló gazdasága és széleskörű intézményi kiépítettsége révén megfelelő alapokkal rendelkezik ahhoz, hogy regionális központtá válva a MIKRORÉGIÓ MOTORJA legyen. A dokumentum egy olyan jövőképet vázol fel a kistérség számára, amelyben a fenntartható fejlődés követelményeinek megfelelő módon egyszerre erősödik a gazdaság, virágzik a kultúra egy egészséges, a XXI. század Európájába illeszkedő környezetben. A program szerint a jövőkép eléréséhez javítani kell a térség elérhetőségét, amellyel megteremtődnek egy természetes logisztikai központ alapjai. Ezzel párhuzamosan el kell kezdeni a gazdaság szereplőinek programszerű támogatását a térségben. Biztosítani kell az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás korszerű formáit. A természeti és épített örökség megőrzésével és megújításával biztosítani kell a környezet és a helyi közösség értékeinek hosszú távú fennmaradását. A jövőkép elérése érdekében az Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Program az alábbi stratégiai célokat fogalmazza meg kistérség számára: A. Infrastrukturális és gazdaságfejlesztési beruházásokkal a kistérség logisztikai szerepkörének erősítése B. A környezet és a természet védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása C. A humán erőforrás fejlesztése, a térség demográfiai helyzetének stabilizálása D. Az életszínvonal közelítése az EU átlaghoz 170

171 A felvázolt stratégiai célok elérésének biztosítása érdekében összhangban a jövőképpel négy fejlesztési prioritás fogalmazható meg. 1. Prioritás: Belső és külső kapcsolatrendszer fejlesztése 1/1 Települési infrastruktúra kialakítása 1/2 Kistérségi informatikai hálózat fejlesztése 1/3 Kistérségi és határ menti közlekedési kapcsolatok fejlesztése 1/4 Regionális közlekedési kapcsolatok fejlesztése Egy kistérség fejlődésében meghatározó tényező a külső és belső elérhetőség biztosítása. A kölcsönös és gyors elérhetőség fizikai feltételei közé tartozik az informatikai hálózatok kiépítése, az eközigazgatás feltételeinek megteremtése, a közúti közlekedés feltételeinek javítása és a kerékpárúthálózat bővítése is, amelyek lehetővé teszik a térbeli és a virtuális mobilitás kiteljesedését. 2. Prioritás: Gazdaságfejlesztés 2/1 Ipari területek kialakítása + (K+F igényes iparágak) 2/2 Térségi turisztikai programok fejlesztése 2/3 Helyi termékek előállítását és feldolgozását támogató program A prioritás a gazdaság fejlesztését, diverzifikációját célozza meg. A térség ipari és mezőgazdasági hagyományaira építve kiemelten kezeli a vállalkozások gazdasági aktivitásának, versenyképességének fokozását, az együttműködés növelését. A javasolt alprogramok a modern üzleti infrastruktúrák kiépítését és a logisztikai szerepkör erősítését valamint a turisztikai együttműködések elősegítését foglalják magukba. 3. Prioritás: Humánerőforrás fejlesztés 3/1 A kistérségi oktatás korszerűsítése 3/2 A kistérségi K+F tevékenységek fejlesztése 3/3 Civil szervezetek támogatása A prioritás a kistérségben élő lakosság munkaerőpiaci versenyképességének javítására fókuszál. A lakosság képzettsége szempontjából meghatározó középfokú oktatás minőségének javítása. 4. Prioritás: Életminőség javítása 4/1 Kistérségi környezetvédelmi beruházások 4/2 Kistérségi megújuló energiahasznosítási program 4/3 Egészségügyi és szociális fejlesztések 4/4 A kulturális örökség védelme és településrehabilitáció A prioritás az életminőség környezeti feltételeinek javítását célozza, elsősorban az infrastrukturális hiányosságok felszámolása révén. Az alternatív energiaforrások hasznosítása szintén segíti az életminőség növekedését. 171

172 Körmend a környező településekkel együttműködve erre a stratégiai célrendszerre és a kistérség fejlesztési koncepciójára építve dolgozza ki a kistérségi fejlesztési tervet, amelynek fő eleme a funkciók ésszerű megosztása és ezzel párhuzamosan az intézményrendszer optimalizálása Körmend város és kistérsége, mint az a fentiekből látható többcélú kistérségi társulás keretében együttműködik, Körmend városi funkciójánál fogva szolgáltatást nyújt a környező településeknek az oktatás, egészségügy, szociális ellátás és közigazgatás területén. A következő időszakban az együttműködést kiemelten a turizmus és a megújuló energia hasznosítás területén kell fejleszteni, hiszen önmagukban csak a nagy városok nyújtanak elég látnivalót ahhoz, hogy a turisták több napot ott eltöltsenek. A térség együttes kínálatával célszerű fellépnie minden településnek. Körmend és környéke több olyan kulturális és természeti kinccsel rendelkezik, amelyre látnivalóit felfűzheti: ilyen a Batthyányi család öröksége nemcsak Körmenden, de az egész környéken. A Rába völgy komplex fejlesztése és értékesítése is össze kell, hogy kapcsolja a térséget. A kistérségi együttműködést támogatja az elérhetőség fejlesztése. A térség kerékpárutakkal való feltárása fontos feladata a közeljövőnek A kistérségi együttműködés módszerei Körmend számára fontos a kistérségi együttműködés, és a kistérség számára is fontos, hogy Körmend gazdaságilag erős és jól szervezett város legyen. Ahhoz, hogy a célok megvalósuljanak szükséges, hogy intézményesítsék a találkozóikat, legalább féléves rendszerességgel kistérségi találkozókat tartsanak, ahol megtárgyalják közös ügyeiket és előkészítsék a leghatékonyabb lobbi stratégiát közös térségi érdekeik érvényesítésére. A kistérségi együttműködés hatékonyságának érdekében együttműködési tervet kell készíteni. (Ld. Interreg pályázat: A Batthyányak és az Őrvidék a lélek fényében SLOHUCRO Interreg IIIA, Körmend Őrség Szlovénia térségi turisztikai, életmód útvonal + kooperáció) Környezeti hatások kompenzálása A városfejlesztési stratégiájának végső célja a városban élők életminőségének, jólétének rövid és hosszútávon történő javítása. A természeti és az épített környezet az életminőség meghatározó eleme, ezért a környezeti szempontok figyelembevétele alapvető mind a fejlesztési célok és irányok kijelölésénél, mind az azok megvalósítását biztosító tevékenységek esetében. Az egyes fejlesztések környezeti hatásaikon keresztül rövidtávon is befolyással lehetnek életminőségünkre (pl. forgalomcsökkentett belvárosi környezet, veszélyes anyagokat kibocsátó üzem), hosszabb távon pedig a környezeti elemek minősége lehetőségeket teremthet, vagy gátat szabhat a jólét növekedésének. A stratégia szintjén ezért meg kell fogalmazni a környezet állapotára (általában annak megtartására vagy javítására) vonatkozó célokat, és számba kell venni a stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez alkalmazandó eszközök, beavatkozások környezetre gyakorolt vélelmezett hatásait, de nem tekinthetünk el a környezetre gyakorolt külső, vagyis a stratégia keretein belül nem, vagy csak áttételesen befolyásolható hatásoktól sem. Körmend integrált városfejlesztési stratégiája célul tűzi ki a környezet minőségének fenntartását és javítását. A stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez vezető 172

173 beavatkozások esetében figyelembe kell venni azok környezeti hatásait, és úgy kell megvalósítani, hogy azok a lehető legkisebb környezeti károkkal járjanak. A környezeti minőség elkerülhetetlen romlását okozó, negatív környezeti hatások kompenzálására a város évente felülvizsgálandó környezetvédelmi cselekvési tervében kell aktív eszközöket, tevékenységeket kidolgozni, és azokhoz forrásokat kell rendelni. A cselekvési terv végrehajtásáról készült beszámolót és a következő évi tervet a város Közgyűlése fogadja el. A városfejlesztési stratégiának ki kell terjednie a külső tényezők, folyamatok által generált negatív környezeti hatások csökkentésére, kompenzálására, így a környezetvédelmi cselekvési tervnek ennek elérését célzó beavatkozásokat is tartalmaznia kell, azok megvalósításához szükséges eszközökkel és forrásokkal. A külső folyamatok, tényezők egyaránt okoznak pozitív és negatív környezeti hatásokat a város és környezete számára. A negatív hatások csökkentésére az alábbi intézkedéseket kell megtenni. Fontos a városi klímát javító zöldterületek fenntartása, a tudatos fásítás a forgalom által erőteljesen érintett területeken, továbbá a folyamatos erdősítés a városban és környezetében. A fák lombja felfogja, csökkenti a forgalmas közutak zaját, gyökérzete tompítja a közúti és vasúti forgalom okozta rezgéseket, ami megóvhatja az épületeket is a rezgések okozta károktól. A fák levélzete a közúti forgalom által termelt széndioxid jelentős részét megköti, oxigénné alakítja, továbbá a szilárd szennyezőanyagok rárakodnak a levelekre, azokról azt az eső lemossa, így a légköri por és szilárdanyag koncentráció megkötésére is alkalmasak. A fák, növények leveleiken keresztül a légkörbe párologtatják a növények által felszívott talajvíz egy részét, ezáltal hozzájárulnak a levegő páratartalmának fenntartásához, illetve a hőmérséklet csökkentéséhez. Amennyiben a zöldterületek fenntartásához szükséges, öntözőberendezéseket kell telepíteni. Meg kell építeni a M8s gyorsforgalmi utat, 86os út számú főút 4sávos gyorsforgalmi úttá bővítését A környező településekre irányuló átmenő forgalmat ki kell vezetni a város belső területeiről, ezt megfelelően biztosíthatja a tervezett 8as elkerülő út a külterületen. A stratégia céljainak megvalósítását több területen is csak jelentős környezeti hatást okozó tevékenységek biztosíthatják. Az egyes projektek környezeti hatásainak pontos beazonosítása nem feladata a stratégiának, sokkal inkább a vélhetően jelentős környezeti hatással járó tevékenységi területek megnevezése és a negatív környezeti hatások kompenzálására vonatkozó elvek lefektetése. Az egyes projektek megtervezése, kidolgozása során biztosítani kell a környezeti elemekre gyakorolt várható hatások részletes számbavételét és a hatások által érintettek körének beazonosítását alternatívaelemzés keretében. Az adott projekt céljához vezető legalább három megvalósítási alternatíva hatásait kell egymással összevetni, és a legkisebb környezeti terhelést okozó változatot kell megvalósítani. A vélhetően jelentős negatív környezeti hatást eredményező projektek alternatívavizsgálatainak eredményeiről és a várható negatív hatásokról azok érintettjeinek megnevezésével be kell számolni a város Közgyűlése számára a környezetvédelmi programról és annak keretében megvalósuló éves környezetvédelmi cselekvési tervről szóló éves beszámolóval együtt, majd a következő évi cselekvési tervekben intézkedéseket kell előirányozni a környezetre gyakorolt negatív hatások csökkentésére, illetve a negatív hatások elszenvedőinek kompenzálására. A személy és/vagy áruforgalom jelentős növekedését indukáló fejlesztések (pl. ipari park fejlesztése, szórakoztató központ építése, bevásárlóközpont létrehozása stb.) megtervezésénél meg kell vizsgálni, hogy rendelkezésre állnake a megfelelő a közlekedési kapacitások (út és 173

174 parkoló kapacitás), valamint gondoskodni kell a legkisebb környezeti terhelést jelentő közlekedési alternatívák biztosításáról. Be kell azonosítani a forgalom növekedése által okozott többlet zaj és levegőszennyezés érintettjeit, gondoskodni kell a rájuk háruló teher csökkentéséről, amennyiben az nem lehetséges, a többlet környezeti terhekből adódóan gondoskodni kell kompenzálásukról. A fejlesztések tervezése, a projektek kidolgozása és megvalósítása során általánosan érvényesítendő cél, hogy a belvárosban és környékén a jelentős közlekedési és ingatlanfejlesztések ellenére ne csökkenjen a zöldterületek nagysága. Jelentős negatív környezeti hatást (is) kiváltó beavatkozások valószínűsíthetőek az alábbi területeken: közlekedésfejlesztés (a belváros közlekedésmentesítése, a 8. számú elkerülő út és a M8as gyorsforgalmi út kiépítése, gazdaság és kereskedelemfejlesztés (ipari park bővítése, nagy kereskedelmi egység és szórakoztató központ létesítése). A stratégia keretein belül meglévő környezeti károk csökkentésére, negatív környezeti hatások enyhítésére is irányulnak közvetlen beavatkozások, amelyek a környezet minőségének javulásához vezetnek. Ilyen beavatkozások többek között a a 8as út belterületi szakaszának visszaépítése a kerékpárúthálózat fejlesztése az iparosított technológiával készült házak homlokzati és födémszigetelése az önkormányzati középületek energetikai korszerűsítése a szennyvízelvezető hálózat teljes kiépítése az északi városrész csapadék víz és belvíz elvezetése a hulladékkezelés és feldolgozás rendszerének fejlesztése a Shell kút mögötti terület környezeti kármentesítése a központi szennyvíztisztító környezetének revitalizációja a Várkert és kastélypark zöldattrakciójának revitalizációja céljából a park vízháztartásának fenntartható megoldása a városi zöldterületek bővítése és állapotának javítása a természeti területek megőrzése a Rába part menti galéria erdők, hagyásfás legelők revitalizációja 174

175 2.4. A Városrészi projektek bemutatása Az előző fejezetekben részletesen bemutattuk a városrészeket, elhelyezkedésüket a városon belül, a fő funkciókat, a lakosság fő jellemzőit, a lakásállomány összetételét és a vállalkozások, intézmények jelenlétét. A SWOT analízisben kiemeltük az adott városrészre jellemző Erősségeket és Gyengeségeket, illetve megvizsgáltuk a városrészekre ható külső tényezőkben rejlő Lehetőségeket és Veszélyeket. Az IVS készítése során végzett vizsgálatok eredményeként meghatároztuk minden városrész fő fejlesztési célját. Az IVS alapvetően stratégiai típusú dokumentum, az akcióterületi tervezéshez szükségesnek láttuk a városrészek fő projektjeinek a meghatározását, a kiemelt városrészi célok eléréséhez vezető legfontosabb projekteket. A projektek leírásánál a következő szerkezetet követjük, az ismert elemek, jellemzők feltüntetésével /a projektek részletezettsége függ előkészítettségük fokától./: Indokoltság Fejlesztés funkciója Célcsoport Fejlesztés típusa Projekt gazda Előkészítettség Tervezett költség Ütemezés Környezeti hatás, kompenzáció Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez Körmend vasút vonaltól délre elhelyezkedő városrésze Óváros főterének felújítása A fejlesztés célja, indokoltsága: Prioritását tekintve a legfontosabb fejlesztések a belvárosi akcióterületen valósíthatók meg, amely a szűken értelmezett városmagot és az ettől keletre fekvő Batthyányi kastély területét érinti. A projekt keretében tervezett komplex tevékenységek épületek felújítását és környezetük rendbetételét, valamint a főtér teljes rekonstrukcióját foglalják magukba. A városmag arculata és funkciói jelentős mértékben bővülnek. A köztér rekonstrukciók hatására megmarad és megerősödik Körmend belvárosának sajátos szerkezete, amelynek köszönhetően a városközpont közösségi funkciója kiteljesedhet. Mindezek a pozitív esztétikai és városképi hatások jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a belváros kereskedelmi funkciói megerősödjenek, továbbá, hogy a városrész közlekedési leterheltsége, zsúfoltsága csökkenjen. Fejlesztés funkciója: Közösségi, városi funkció erősítése Célcsoport: Körmend lakói, vállalkozók, turisták Fejlesztés típusa: Beruházás, építés Projekt gazda: Körmend Önkormányzata Előkészítettség: Engedélyezési tervek (A projektelemek műszaki terveit Körmend város Önkormányzata elkészítette, és a ROP város rehabilitációs pályázatán be kívánja nyújtani.) Fejlesztés jövedelem termelőe: Nem 175

176 Ütemezés: 2011 Környezeti hatás, kompenzáció: Az első ütem a környezetbiztonságot javítja, környezeti állapot épített környezet, városkép javítását magában hordozó, környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztés. Illeszkedés a szerkezeti tervhez: igen Polgármesteri Hivatal homlokzat felújítása A fejlesztés célja, indokoltsága: Az elavult, részben tönkrement homlokzatszerkezet felújítása új rétegrenddel, nyílászárók cseréje, az épület energetikai jellemzőinek javítása Fejlesztés funkciója: Közösségi, városi funkció erősítése Célcsoport: Hivatali dolgozók és a hivatalban működő egyéb szervezetek dolgozói, ügyfelek. Fejlesztés típusa: Rekonstrukció Projekt gazda: Körmend város Önkormányzata Előkészítettség: Koncepcióterv rendelkezésre áll, engedélyezési terv folyamatban van. Tervezett költség: bruttó 170 millió Ft Fejlesztés jövedelem termelőe: Nem Ütemezés: 2010 Környezeti hatás, kompenzáció: A Főtér összképének javítása, energia megtakarítás. Illeszkedés a szerkezeti tervhez: igen Kölcsey utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény infrastrukturális és eszközfejlesztése A fejlesztés célja, indokoltsága: A projekt közvetlen célkitűzése a körmendi Kölcsey utcai Általános Iskolában a nevelésoktatás minőségének fejlesztése és az épületek/a és B/ kornak megfelelő felújítása, a korszerű nevelési munka feltételeinek biztosítása és modern nevelést támogató eszközök beszerzése. A fejlesztés eredményeként az iskola A épületében megújulnak az ablakok és a főbejárati ajtók, illetve elkészül a tető javítása és hőszigetelése, ezáltal költséghatékonyabb lesz az iskola fűtési rendszere. A hőszigetelést és nyílászáró cserét az iskola B épületében is megvalósítják. A nyílászárók cseréje, illetve renoválása, a tetőrendszer javítása, valamint a hőszigetelés és vakolás által az épületek és egyben az intézmény gazdaságosabbá válik, így több forrás jut a lehető legmagasabb színvonalú, modern eszközökkel történő oktatás biztosítására. A fejlesztés szorosan kapcsolódik a Szemünk fénye programhoz, melynek keretében az épületek fűtési rendszerének korszerűsítését valósítják meg, amely szintén a későbbi hatékony működést alapozza meg. Fejlesztés funkciója: Közösségi funkciók erősítése Célcsoport: Az iskola tanulói és oktatói Fejlesztés típusa: Beruházás, felújítás Projekt gazda: Mikrotérségi társulás Előkészítettség: Megvalósíthatósági tanulmány Tervezett költség: 244 millió Ft Környezeti hatás, kompenzáció: környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztés Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez: Megfelelő 176

177 Volt Városháza felújítása Fejlesztés célja, indokoltsága: A projekt célja a meglévő épület felújításával új, minőségi funkciók befogadására alkalmas épület rész kialakítása, amely helyet kell adjon lakosság és a városba látogató turisták szükségleteit kielégítő minőségi szolgáltatások megteremtéséhez. Fejlesztés funkciója: Fejlesztés, funkcionális bővítés Célcsoport: Város lakói, turisták, vállalkozók Fejlesztés típusa: Gazdasági, közösségi, soft Projekt gazda: Önkormányzat Előkészítettség: Engedélyes tervdokumentáció, az engedélyezési eljárás folyamatban van (KÖH) Tervezett költség: Építés eft, tervezés 500 eft Környezeti hatás: A műemléki épület külső megújulása egyrészt megszünteti a folyamatos gondokat az épülettel kapcsolatban, mint vizesedés, tetőbeázás, külső esztétikai megjelenés. Másrészt illeszkedve a Fő tér rehabilitációjához a tér nyugati térfalaként erősíti a Fő téri beruházást. Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez: Megfelelő Mozi felújítása Fejlesztés célja, indokoltság: A projekt célja a meglévő mozi épületének a felújításával egy több funkció befogadására alkalmas kulturális rendezvény központ kialakítása. A felújítás célja, hogy helyet adjon lakosság és a városba látogató turisták szükségleteit kielégítő minőségi kultúra megteremtéséhez és a közösségi élet színtereinek kialakításához. Fejlesztés funkciója: Fejlesztés, funkcionális bővítés Célcsoport: Város lakói, turisták, vállalkozók Fejlesztés típusa: Gazdasági, közösségi, soft Projekt gazda: Önkormányzat Előkészítettség: Tanulmányterv, ötletpályázat Tervezett költség: e Ft Környezeti hatás: A külsőbelső részből felújított Mozi, mint többfunkciós épület, a fiatalság, és szórakozni vágyók igényeit figyelembe véve, a város központi helyén valósulna meg. Erősíti a szomszédos Fő téri illetve a Kölcsey utcai Általános Iskola A és B épület felújítása projektet. Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez: Megfelelő 177

178 A Rába áruház felújítása A fejlesztés célja, indokoltsága: A fejlesztés elsődleges célja a város lakói és a kis térség lakói közül az itt vásárló közönség számára kulturált körülmények között színvonalas szolgáltatások és vásárlási lehetőségek nyújtása. A már elkezdődött belvárosi felújításokhoz illeszkedő, a sétáló utcának megfelelő minőségű, felújított külsőbelső terű áruház kialakítása. Fejlesztés funkciója: Funkcionális fejlesztés Célcsoport: A város és a kistérség lakói, vállalkozók, turisták Fejlesztés típusa: Beruházás, felújítás Projekt gazda: Magánberuházás Előkészítettség: A magánerős fejlesztés már 2001.ben építési engedélyezési eljáráson részt vett, jelenleg módosítás alatt áll az egyeztetés a szakhatóságokkal, az eljárás újraindítására. Tervezett költség: e Ft Ütemezés: 2010, az anyagi forrás rendelkezésre állásától függően. Környezeti hatás: A 2007ben átadott Vida utca rekonstrukcióba illő épületfelújítás (saroképület), amely egyben a Fő téri rekonstrukcióval is határos. Nyugati oldala szomszédos még a Mozi fejlesztéssel is. Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez: Megfelelő Narancsház, színház és északi várkert felújítása A fejlesztés célja, indokoltsága: a kastélykomplexum helyreállításának I. ütemében az ún. Kapuprojektek teremtik meg az északi (Narancsházak) és nyugati kapu (Színház) uniós finanszírozásban történő kialakításával az autós és kulturális turizmus részére a kastély és várkert megközelíthetőségét. Fejlesztés funkciója: gazdasági, kulturális Célcsoport: A város és kistérség lakói, kül és belföldi turisták, fogyatékkal élők Fejlesztés típusa: Beruházás, felújítás Projekt gazda: Önkormányzat, állam 178

179 Előkészítettség: Megvalósíthatósági tanulmányterv Tervezett költség: Mó Ft Ütemezés: 2010 Környezeti hatás, kompenzáció: Környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztés Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez: Megfelelő Kastélypark felújítása A fejlesztés célja, indokoltsága: kettős védelem (KÖH és Őrségi Nemzeti Park) alatt álló, progresszíven leromló zöldállomány és parklétesítmények kiemelt sürgősségű revitalizációja Fejlesztés funkciója: kulturális, szabadidő eltöltés, közösségi Célcsoport: A város és kistérség lakói, kül és belföldi turisták, fogyatékkal élők Fejlesztés típusa: Beruházás, felújítás, revitalizáció, kármentesítés Projekt gazda: Önkormányzat, állam Előkészítettség: Megvalósíthatósági tanulmányterv Tervezett költség: 3 Mrd Ft Ütemezés: Környezeti hatás, kompenzáció: Környezeti kompenzációt igénylő fejlesztés Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez: Megfelelő A Batthyányi kastély felújítás A fejlesztés célja, indokoltsága: a főépület kettős funkció (múzeum és kastélyszálló) szerinti helyreállítása a hatályos örökségvédelmi előírások és a funkcióváltással járó piaci elvárások szerint Fejlesztés funkciója: közösségi Célcsoport: A város és régió lakói, kül és belföldi turisták, fogyatékkal élők, Fejlesztés típusa: Beruházás, felújítás 179

180 Projekt gazda: Önkormányzat, állam, magánszféra Előkészítettség: Megvalósíthatósági tanulmányterv Tervezett költség: 2,5 Mrd Ft Ütemezés: Környezeti hatás, kompenzáció: Környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztés Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez: Megfelelő Az Óváros területének rehabilitációja A fejlesztés célja, indokoltsága: a városfejlesztés stratégiájának meghatározó alappilléreként az Óváros Kastély Rába együttes rehabilitációja egymással elválaszthatatlanul összefüggnek. Indokoltságát az épületállomány progresszív állagromlása és az elkészült örökségvédelmi programtervek megalapozzák. Fejlesztés funkciója: történelmi városközpont rehabilitációja Célcsoport: a területen élő lakók és vállalkozók Fejlesztés típusa: Felújítás Projekt gazda: magánszféra, Önkormányzat, Egyház Előkészítettség: örökségvédelmi programterv Tervezett költség: Épületenként eft, évente eft költségvetésben előirányzat biztosításával, amely az önkormányzati önerőt illeti. Ez évente átlag 10 épület felújítását tenné lehetővé. Helyi védelem alatt álló épületek esetében évente támogatási lehetőség (pályázati alap) megteremtése a költségvetésben. Ütemezés: folyamatos Környezeti hatás, kompenzáció: Környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztés Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez: Megfelelő Megjegyzés: Óvárosban, illetve a fejlesztések által érintett belvárosi részben a homlokzatok megújításának ösztönzése a lakóépületeknél, önkormányzat által működtetett támogatást nyújtó alapból. A támogatásoknál preferálhatnának rászorultsági alapon, illetve az épületfelújításoknál 180

181 csak a homlokzat felújításra eső költségek meghatározott hányadát finanszírozhatnák. Az alap hasonlóan módon működhetne a helyi építészeti értékek védelmét segítő önkormányzati támogatási rendszer esetén is A as Város rehabilitációs Pályázaton kívüli fejlesztések a déli városrészben Korona tömb rehabilitációja A fejlesztés célja, indokoltsága: A rehabilitálandó terület építészeti, városépítészeti, örökségvédelmi és részben infrastrukturális szempontok szerinti fejlesztése, amelynél a meglévő értékek maximális tiszteletben tartásával. Fejlesztés funkciója: Felújítás Célcsoport: A város és a kistérség lakói, vállalkozók, turisták Fejlesztés típusa: Beruházás, felújítás Projekt gazda: Magán, önkormányzat Előkészítettség: Felmérési tanulmány készítése folyamatban van,. évben tervpályázat (ötletpályázat) indítása elsősorban befektetői kör felé. Tervezett költség: Előkészítésre: eft, kivitelezésre: nem ismert. Környezeti hatás, kompenzáció: Kompenzációt nem igényel. Hatását tekintve jelentős előbbre lépés lenne, a nem lakott, kihasználatlan területek, leromlott műszaki állapotú épületegységek fejlesztése. Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez: Megfelelő Önkormányzat szerepe: HÉSZ rugalmas kezelése, esetleges kisajátítás, vásárlás (önkormányzati vagyon erősítése), tervpályázattal előremozdítani a bejövő befektetői erőt, a magánszektor fejlesztési igényét, illetve lehetőségeit bővítve. Vasútállomás épületének homlokzatfelújítás A fejlesztés célja, indokoltsága: A leromlott homlokzat felújítása, az eredeti állapot megőrzésével Fejlesztés funkciója: Felújítása Célcsoport: Utazóközönség, a város lakossága 181

182 Fejlesztés típusa: Rekonstrukció Projekt gazda: Körmend Város Önkormányzata Előkészítettség: Engedélyezés alatt Tervezett költség: 50 millió Ft Környezeti hatás, kompenzáció: Kompenzációt nem igényel Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez: Megfelelő A Rába parti csónak kikötő és eső beálló építése A fejlesztés célja, indokoltsága: A Rába Körmend egyik legfontosabb értéke, amelyhez kötődő fejlesztéseknél az önkormányzat kezdeményező szerepet kíván betölteni terveiben és támogat illetve szorgalmaz minden olyan programot, amely a város turizmus fejlesztési koncepciójával összhangban gazdagítja az idegenforgalmi kínálatot. Fejlesztés funkciója: Fejlesztés Célcsoport: A város és a kistérség lakói, vállalkozók, turisták Fejlesztés típusa: Beruházás Projekt gazda: Rába parti Fórum Egyesület Előkészítettség: Tanulmányterv, építési engedélyes dokumentáció, egyeztetés szakhatóságokkal, Vízügyi Igazgatósággal; benyújtott pályázat (széleskörű partnerséggel): A Régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása és természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok fejlesztése, NYDOP /2F Tervezett költség: 35 MFt Ütemezés: 2009 Környezeti hatás, kompenzáció: Környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztés Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez: Megfelelő Helyi védettségű épületek rehabilitációja A fejlesztés célja, indokoltsága: Körmend város városképe és történelme szempontjából meghatározó épített értékek védelmét, a város építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való megtartását, a védett értékek fenntartását és helyreállítását közérdeknek tekinti. Körmend Város Önkormányzata a helyi rendelet hatálya alá tartozó épületek, épületegyüttesek, azok szűkebb környezete, illetve tartozékaik karbantartása, felújítása, rekonstrukciója érdekében végzett munkák költségeit pályázati úton elnyerhető támogatással segíti. Fejlesztés funkciója: Támogatás Célcsoport: Körmend város közigazgatási területén lévő helyi védelem alatt álló épület vagy egyéb természeti érték tulajdonosa, bérlője, használója. Fejlesztés típusa: Felújítás Projekt gazda: Magán, Önkormányzat Előkészítettség: A 8/2004 (III.01.) sz. önkormányzati rendelet (2005ben módosítva) Tervezett költség: Támogatás visszatérítendő kamatmentes, vagy vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtható. A visszatérítendő támogatás természetes személy esetén max Ft, társasház, gazdasági társaság, illetve civil szervezet esetén max Ft lehet. A vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke Ft lehet. A támogatást az Önkormányzat előfinanszírozás formájában nyújtja. Ütemezés: A pályázatokat minden év március 31. napjáig írja ki az Önkormányzat 182

183 Környezeti hatás, kompenzáció: Környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztés Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez: Megfelelő Iparosított technológiával épült épületek rehabilitációja, energia korszerűsítése A fejlesztés célja, indokoltsága: Az Önkormányzatnak célja az iparosított technológiával épített lakóépületek felhasználásával épült legalább tíz éves lakóépületek energia megtakarítását eredményező felújításának illetve ezen lakóépületek gépészeti rendszereinek, berendezéseinek felújításának és korszerűsítésének, valamint a megújuló energia felhasználás növelése céljából történő berendezések telepítésének támogatása. Fejlesztés funkciója: Támogatás Célcsoport: Körmend területén lévő iparosított technológiával épült lakóépület tulajdonosai, társasházak Fejlesztés típusa: Felújítás, homlokzat/tető szigetelése (hő/víz elleni), nyílászáró csere (energetikai megtakarítás) Projekt gazda: Magán, Önkormányzat Előkészítettség: A 40/2005 (XI.01.) sz. önkormányzati rendelet (ban módosítva) Tervezett költség: Az éves költségvetésben jóváhagyott keret összeg erejéig Ütemezés: Folyamatos Környezeti hatás, kompenzáció: Környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztés Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez: Megfelelő Magánfejlesztésű beruházások Piaci alapú bérlakásépítés 3546 hrszú, 8248m²es telken A fejlesztés célja, indokoltsága: Az Önkormányzat által elfogadott ciklusprogram kiemelt céljai között szerepel a lakásállomány bővítése, amire korábban a szociális bérlakások építése terén kínálkozott alkalom, az utóbbi időben pedig a piaci alapú (bér)lakásépítések nyújtanak lehetőséget. A Kauz réten felépítendő lakások létesítésére egy magán cég saját beruházásában kerül sor. A konstrukcióban az Önkormányzat a telket 1 Ft/m2es névleges áron bocsátja a lakást megvásárlók (tehát nem az építő cég) részére. A vevők építőközösségbe tömörülnek, s megbízásukból építi fel a Kft. a lakásokat, melyek alapterülete 4161 m2 között lenne, ára pedig köszönhetően a kedvezményes telekárnak Ft/m2. A vevők felkutatása is a cég feladata lesz. A vevőkijelölés joga azonban az önkormányzatnál marad, melynek határozata alapján a helyi lakosok, és a Körmenden letelepedni kívánók közül előnyt csak a fiatal házasok és az első lakáshoz jutók élveznének. Az igénytől függően 25 és 96 lakás között felépülő lakópark végére készülne el. 183

184 Fejlesztés funkciója: Fejlesztés, építés Célcsoport: Körmendi lakosok és itt letelepedni vágyók Fejlesztés típusa: Építés Projekt gazda: Magán Előkészítettség: A 179/2007 (VIII.30.) sz. önkormányzati határozat Tervezett költség: 1. Dancsecs Kft: Németh Mária u. I. Ütem: 19 db lakásépítés Állapot: elkészült, használatba vételi eljárás előtt, folyamatos eladás alatt. Alsó szinten üzletek, fitnesz terem. Költsége: 280 Mft II. ütem: engedélyezés alatt, lakások száma: 18db Alsó szinten garázsok kialakítása, 11 db Költségei : 313 MFt. Kiépítés: 2009ig tervezett átadással. 2. Körmendi Lakásépítő Kft: 32 db lakás építése, Bástya u. 29. Állapot: elkészült, használatba vették, lakott. Bekerülési költség: nem ismert 3. Goldschmidt Kft: 3 ütemben 32 lakás/ütem, összesen 96 lakás építése a Bástya u. 29. mögötti területen. Állapot: elvi engedélyes tervdokumentáció engedélyezés alatt tervezési költség: nem ismert Ütemezés: 2010, folyamatosan Környezeti hatás, kompenzáció: Környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztés Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez: Megfelelő Egyéb távlati fejlesztések Kastély, konferenciaszálloda építés Az Óváros tehermentesítése és felújítása IV. Béla király út kiépítése az új Rába híddal Strand sport területfejlesztés 184

185 Körmend vasút vonaltól északra elhelyezkedő városrésze Ipari park Közlekedés és közműfejlesztés A fejlesztés célja, indokoltsága: A mintegy 70 hektáros ipari park tovább fejlesztése érdekében, az Önkormányzat finanszírozásában elkészült feltáró út után, a terület előközművesítésében való közreműködést tervezi az Önkormányzat. Fejlesztés funkciója: Gazdaságfejlesztés Célcsoport: Körmend vállalkozói és a betelepülni szándékozó vállalkozók, a város lakói, turisták Fejlesztés típusa: Építés Projekt gazda: I. ütem, A jelű gyűjtőút koronakorrekciója, csapadékvízelvezetés zárttá tétele 2007: önkormányzat, II. ütem,északi gyűjtőút kiépítése : önkormányzat, magánbefektetők Előkészítettség: I. ütem: a kivitelezés rövidesen megkezdődik II. ütem: HÉSZ módosítás folyamatban van, a nyomvonalat illetően, utána megkezdődik a terveztetés. Tervezett költség: I. ütem: eft II. ütem: út: 150 MFt, víziközmű: 35 MFt Környezeti hatás, kompenzáció: Az új utak építése következtében fellépő forgalomnövekedés és beépítettség növekedés okozta környezetterhelésnövekedést az építéssel egy időben megvalósítandó zöldfelület fejlesztés út menti fásítás, az ipari területek zöldfelületeinek kialakítása kompenzálja. Illeszkedés a szerkezeti tervhez: A jelenleg módosítás alatt lévő szerkezeti és szabályozási tervhez igen. Az önkormányzat és a vállalkozások együttműködésének fejlesztése Fejlesztés célja, indokoltsága: Az Önkormányzat kezdeményező szerepet akar betölteni a helyi szereplőkkel folytatott, formális és informális keretek közötti kommunikációban, elsődlegesen a közvetlen települési szempontok artikulálása, másodlagosan az üzleti szférán belüli kapcsolatok generálása révén. Az Önkormányzat rendszeres fórumokat hív össze a vállatok vezetőinek részvételére számítva, ahol a kölcsönösen tájékoztatják egymást fejlesztési terveikről, gondjairól, ezzel kialakítva a kölcsönös bizalom légkörét. Fejlesztés funkciója: Gazdaságfejlesztés Célcsoport: Körmendi vállalkozások Fejlesztés típusa: Szolgáltatás Projekt gazda: Önkormányzat Környezeti hatás, kompenzáció: környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztés 185

186 Befektető vonzás Fejlesztés célja, indokoltsága: A város fejlődéséhez elengedhetetlen az iparterület fejlesztése. A város vezetése mindent megtesz ennek érdekében: a város és térsége telephely kínálatának felmérését, megjelenítését, piaci elhelyezését és a megfelelő célcsoportokban történő értékesítésének, illetve hasznosításának elősegítését. A beruházási tevékenység adminisztratív megkönnyítése érdekében átfogó és világos módon adnak tájékoztatást a beruházni szándékozóknak a figyelembe veendő szabályokról és eljárásokról, illetve arról, hogy az ügyek hogyan és milyen idő és költségvonzatokkal intézhetők el. Fejlesztés funkciója: Gazdaságfejlesztés Célcsoport: Körmendi vállalkozások Fejlesztés típusa: Soft Projekt gazda: Önkormányzat Környezeti hatás, kompenzáció: környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztés Lakóterület fejlesztés Hunyadi út menti 112 db ingatlan közműves telek kialakítása A fejlesztés célja, indokoltsága: A város északi területe kevés, belső tartalék, lakásépítésre alkalmas lakó területtel rendelkezik. A területen elfogytak az eladható, üres telkek. A városba beköltözni szándékozók lakás igényeinek kielégítésére, a város északi részén szervesen kapcsolódva a kialakult lakóterületi tömbökhöz, az un. Kisamerika területén kertvárosias jellegű lakóterületet lehet kialakítani. Az Önkormányzat Otthonteremtési programja keretén belül, a szabályozás eszközein kívül telek alakítással és elő közművesítéssel kívánja segíteni a lakásépítési kedv kialakulását. Ezen a területen kb. 110 összkomfortos lakótelek alakítható ki, mely a problémát középtávon is megoldja. Fejlesztés funkciója: Lakóterület fejlesztés Célcsoport: Körmendi és a betelepülni szándékozó népesség Fejlesztés típusa: Építés Projekt gazda: I. ütem: önkormányzat II. ütem: önkormányzatmagán III. ütem: önkormányzatmagán Előkészítettség: Szabályozási terv, telekalakítási terv, szakági (út, járda, víz, szennyvíz, csapadékvíz, gáz, villany, telefon, kábeltv) tervek rendelkezésre állnak. Út, víziközmű építési engedélyek kiadása megtörtént. Tervezett költség: I.ütem: 10 db építési telek lett kialakítva, teljes összközművel ellátva. Bekerülési költség: eft volt (meglévő út mentén kiépülő telkek) II ütem: 40 db telek kialakítása Tervezett költség: eft III. ütem: 62 db telek kialakítása Tervezett költség: E Ft Ütemezés: I. ütem: , II. ütem: , III. ütem: Környezeti hatás, kompenzáció: Környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztés Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez: Megfelelő 186

187 Szociális lakásépítés Ady u. 6.: 4x12 db lakás építése A fejlesztés célja, indokoltsága: A szociális bérlakásépítés erőteljesen visszaszorult, de mindig meg van az a réteg, akik saját erőből nem képesek lakásgondjaikat megoldani. Az Önkormányzat felismerve ezt a problémát elhatározta, hogy szociális bérlakásépítésbe fog az Ady u.6. szám alatti 1413 hrsz számú területen, ahol lehetőség van 48 db lakás építésére, több ütemben. Fejlesztés funkciója: Lakóterület fejlesztés Célcsoport: Körmendi szociálisan rászoruló népessége Fejlesztés típusa: Építés Projekt gazda: Önkormányzat Előkészítettség: Engedélyezési terv Tervezett költség: I. ütem tervezett költség 12 db lakásra: 130 MFt (ebből benyújtott alapítványi támogatási igény: 50 M Ft) II. ütem, 12db lakás: 130 MFt III. ütem, 12db lakás: 140 MFt IV. ütem: 12db lakás: 150 MFt Ütemezés: I. ütem: 2009, II. ütem: 2010, III. ütem: 2012, IV. ütem: 2014 Környezeti hatás, kompenzáció: Környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztés Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez: Megfelelő Magán befektetői beruházás OLIP szórakoztató központ A fejlesztés célja, indokoltsága: a 8as számú főút nyugati kivezető szakaszán szabadidő központ beruházása az olasz OLIP Cipőgyár területén. A barnamezős volt iparterület rehabilitálásával, feltárt termálkúttal funkcióváltás történik. Fejlesztés funkciója: közösségi Célcsoport: kül és belföldi turisták, a város és kistérség lakói, fiatalok Fejlesztés típusa: beruházás és építés Projekt gazda: magánbefektető Előkészítettség: építési engedély és kivitelezés folyamatban Tervezett költség: több mint 20 M EUR. Ütemezés: feltételezett vége Környezeti hatás, kompenzáció: forgalomnövekedés Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez: szabályozási tervmódosítás folyamatban Felsőberkifalu Lakóterület fejlesztés Fejlesztés célja, indokoltsága: Jelenleg a lakásépítési piacon a családi házépítésre alkalmas lakótelkekből mutatkozik hiány. A szabályozási terv lakóterület fejlesztésre a jelenlegi belterület mellett, a Berki utca nyugati oldalán, a Pipacs utcához hasonló utcanyitással falusias intenzitású lakóterületi fejlesztésű területet jelölt ki. Sokan a város intenzívebb beépítésű területein lévő lakásuk eladásával szeretnének hozzájutni a csendesebb, nagyméretű, lakásépítésre alkalmas, közúti forgalom szempontjából védettebb telkek megvásárlásához. Az Önkormányzat Felsőberki faluban önkormányzati tulajdonú területtel nem rendelkezik. A szabályozás eszközeivel való 187

188 fejlesztési segítségen kívül az Önkormányzat a folyamatot terveztetéssel és esetlegesen elő közművesítéssel segíti. Fejlesztés funkciója: Lakóterület fejlesztés Célcsoport: Körmend intenzív beépítésű lakóterületiről és egyéb helyekről beköltözni szándékozó népesség Fejlesztés típusa: Építés Projekt gazda: Önkormányzat, magán Előkészítettség: Telekalakítási terv szükséges Tervezett költség: Előkészítés 4 M Ft, a további költségek nem ismertek Ütemezés: Környezeti hatás, kompenzáció: Környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztés Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez: Megfelelő Horvátnádalja Lakóterület fejlesztés Fejlesztés célja, indokoltsága: Jelenleg a lakásépítési piacon a családi házépítésre alkalmas lakótelkekből mutatkozik hiány. A szabályozási terv lakóterület fejlesztésre a jelenlegi belterületen, a 8as úttól délre kertvárosi intenzitású lakóterületi fejlesztésű területet jelölt ki. Sokan a város intenzívebb beépítésű területein lévő lakásuk eladásával szeretnének hozzájutni a csendesebb, nagyméretű, lakásépítésre alkalmas, közúti forgalom szempontjából védettebb telkek megvásárlásához. Az Önkormányzat Horvátnádalján önkormányzati tulajdonú területtel nem rendelkezik. A szabályozás eszközeivel való fejlesztési segítségen kívül az Önkormányzat a folyamatot terveztetéssel és esetlegesen elő közművesítéssel segíti. Fejlesztés funkciója: Lakóterület fejlesztés Célcsoport: Körmend intenzív beépítésű lakóterületiről és egyéb helyekről beköltözni szándékozó népesség Fejlesztés típusa: Építés Projekt gazda: Önkormányzat, magán Előkészítettség: Telekalakítási terv szükséges Tervezett költség: Előkészítés 4 M Ft, a további költségek nem ismertek Ütemezés: Környezeti hatás, kompenzáció: Környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztés Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez: Megfelelő Közösségi célú fejlesztések a város területén Körmend város intézményei költségeinek csökkentése fűtési rendszerének korszerűsítése, energia A fejlesztés célja, indokoltsága: A város intézményeinek fűtési rendszere régi, elavult, több helyen még az eredeti berendezésekkel üzemel. Szükség van a mai kornak megfelelő, korszerű, környezet tudatos működtetés szempontjait kielégítő rendszerek kiépítésére, annak érdekében, hogy az intézmények hatékony energiagazdálkodása megvalósulhasson. A város intézményei fűtési rendszerének korszerűsítése jelentős energiaköltség csökkenést eredményezhet. Fejlesztés funkciója: Közösségi funkciók erősítése 188

189 Célcsoport: Az intézményekben dolgozók és ott tanulók, közvetve a város lakossága Fejlesztés típusa: Beruházás, felújítás Projekt gazda: Önkormányzat Előkészítettség: Testület döntött a Caminus Zrtvel u.n. 3.feles (banki finanszírozással) közös megállapodás kötése mellett, központi közbeszerzés részeként a. évben az intézményekben elvégzik a korszerűsítést. A program a Szemünk Fénye programhoz történő csatlakozással valósul meg. A fejlesztés májusában indul. Befejezési határidő, üzembe helyezés:. október. Szerződés megkötve, jelenleg a tervezés folyik. Tervezett költség: eft Környezeti hatás, kompenzáció: Jelentős környezeti hatás csökkenést lehet elérni a beruházással Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez: Megfelelő A programban résztvevő intézmények: Dr. Batthyányné Coreth Mária óvoda régi kazánok cseréje, automatika kiépítése, a radiátorok termosztatikus szeleppel történő ellátása Az elérhető megtakarítás: 24% Karbantartási költség megtakarítás: Ft/év Mátyás király utcai Óvoda és Bölcsőde részben új kazán beépítése, részben a régi kazán cseréje, a radiátorok termosztatikus szeleppel történő ellátása Az elérhető megtakarítás: 25% Karbantartási költség megtakarítás: Ft/év Kölcsey utcai Általános Iskola és Művészetoktatási Intézmény A épület régi kazánok cseréje, a radiátorok termosztatikus szeleppel történő ellátása Az elérhető megtakarítás: 24% Karbantartási költség megtakarítás: Ft/év Somogyi Béla Általános Iskola régi kazánok cseréje, a radiátorok termosztatikus szeleppel történő ellátása Az elérhető megtakarítás: 18% OlcsaiKiss Zoltán Általános Iskola régi kazánok cseréje, a régi radiátorok cseréje Az elérhető megtakarítás: 30% Karbantartási költség megtakarítás: Ft/év Alapdíj megtakarítás Hunyadi úti Általános Iskola régi kazánok cseréje, a régi radiátorok cseréje Az elérhető megtakarítás: 24% Zeneiskola régi kazán cseréje Az elérhető megtakarítás: 25% Karbantartási költség megtakarítás: Ft/év Öregek napközi Otthona régi kazánok cseréje, a radiátorok termosztatikus szeleppel történő ellátása Az elérhető megtakarítás: 24% Alapdíj megtakarítás Kölcsey utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény B épület régi kazánok cseréje, a radiátorok termosztatikus szeleppel történő ellátása 189

190 Az elérhető megtakarítás: 24% Karbantartási költség megtakarítás: Ft/év Művelődési ház régi kazánok cseréje, a radiátorok termosztatikus szeleppel történő ellátása Az elérhető megtakarítás: 17,5% Kölcsey Ferenc Gimnázium a radiátorok termosztatikus szeleppel történő ellátása, a heterogén fűtőtesteket cseréje Az elérhető megtakarítás: 25% Gyermekkönyvtár kazán cseréje, a radiátorok termosztatikus szeleppel történő ellátása Az elérhető megtakarítás: 19,5% Alapdíj megtakarítás Rázsó Imre Szakközépiskola régi kazánok cseréje, a radiátorok termosztatikus szeleppel történő ellátása Az elérhető megtakarítás: 22 Az elérhető megtakarítás: 25% Körmend város intézményeinek felújítása, és eszköz fejlesztése Dr. Batthyány Coreth Mária Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat infrastrukturális és eszközfejlesztése A fejlesztés célja, indokoltsága: A projekt hosszú távú célja, olyan környezeti és technikai környezet kialakítása, amely hosszú távon biztosítja a gyermekek mentális és fizikai fejlődését. A nevelési program fejlesztésével a hátrányos, veszélyeztetett, ingerszegény környezetből érkező gyermekek felzárkóztatása, integrált nevelése, környezettudatos nevelése a cél. Az intézmény fejlesztésével, a minőségi nevelés megteremtéséhez szükséges feltételek biztosításával a város és környéke népesség, és fiatal, képzett munkaerő megtartó képessége is növekszik. A fejlesztések kettős céllal valósulnak meg: környezettudatos működtetés, a hatékonyabb energiagazdálkodás elérése érdekében energiatudatos fejlesztésre és korszerűsítésre, a társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében akadálymentesítésre kerül sor. A program keretében megvalósul az óvoda épületének felújítása, fenntartásának gazdaságosabbá tétele, illetve az intézmény fizikai és infokommunikációs akadálymentesítése. /nyílászárók cseréje, hőszigetelés, magas tető építése, eszköz beszerzés/ A fejlesztés szorosan kapcsolódik a Szemünk fénye programhoz, melynek keretében az épületek fűtési rendszerének korszerűsítését valósítják meg, amely szintén a későbbi hatékony működést alapozza meg. Fejlesztés funkciója: Közösségi funkciók erősítése Célcsoport: Az intézményben dolgozók és tanulók Fejlesztés típusa: Beruházás, felújítás Projekt gazda: Mikrotérségi társulás Előkészítettség: Megvalósíthatósági tanulmány, építési engedély Tervezett költség: 147 millió Ft Környezeti hatás, kompenzáció: Környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztés Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez: Megfelelő 190

191 A sportcsarnok felújítása, bővítése A fejlesztés célja, indokoltsága: A körmendi kosárlabda csapat éppen 40 esztendeje, 1963ban alakult. Háromszor nyert a Körmend bajnokságot, hatszor Magyar Kupát. A csapat a Somogyi Béla Általános Iskola tornatermét használja, mint sportcsarnokot. A sportcsarnok 1976ban épült, az északi oldalon 1986ban bővítették az épületet, ekkor alakították ki a mai álló lelátót és az uszodát. A mai sportcsarnok nem felel meg az első osztályú bajnokság és a nemzetközi szereplés feltételeinek. A cél egy olyan sportlétesítmény létrehozása, amely alkalmas 800 ülő és 800 álló néző elhelyezésének biztosítására elkülönítve a vendégszurkolókat és nemzetközileg is hitelesíthető pályával rendelkezik. A létesítménynek alkalmasnak kell lennie tömegsport rendezvények lebonyolítására. Fejlesztés funkciója: Közösségi, gazdasági Célcsoport: Körmend sportolói, az iskola diákjai, a lakosság Fejlesztés típusa: Építés, felújítás Projekt gazda: Önkormányzat Előkészítettség: Tervpályázat eredményes volt, az I. ütem megvalósult 2006ban. További ütemekre tervdokumentáció szükséges. Tervezett költség: eft Környezeti hatás, kompenzáció: A fejlesztés negatív környezeti hatása a jelentős forgalomvonzatában nyilvánul meg. Az érintett terület parkoló kapacitásának kialakításával csökkenthető különösen a versenyek alkalmával kialakuló forgalomnövekedésből adódó negatív környezeti hatás. Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez: Körmend Település Szerkezeti Terve a területet település központ vegyes övezetbe sorolja, így annak a tervezett fejlesztés megfelel. Szociális foglalkoztató bővítése A fejlesztés célja, indokoltsága: A meglévő 24 férőhely további 32 férőhellyel történő bővítése, a megnövekedett igény miatt Fejlesztés funkciója: Fogyatékkal élők nappali elhelyezésére szolgáló épület bővítése (étkezés, foglalkoztatás, felügyelet), kézi munkával előállítható termékek gyártása Célcsoport: Fogyatékkal élők, szenvedélybetegek, pszichiátriai gondozottak Fejlesztés típusa: Épületbővítés, eszközbővítés Projekt gazda: Önkormányzat Előkészítettség: Tervegyeztetések, tervezési megbízás folyamatban Tervezett költség: 60MFt támogatás + 12MFt önerő = 72 Mft Környezeti hatás, kompenzáció: Nem releváns, de társadalmi elfogadottsággal bír Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez: Illeszkedik a szabályozási előírásokhoz, területvásárlás szükséges. Idősek Gondozóházának fejlesztése A fejlesztés célja, indokoltsága: Férőhelyek bővítése a jelenlegi 14ről 33 főre Fejlesztés funkciója: Idősek átmeneti elhelyezése Célcsoport: Idős, önmaga ellátására korlátozottan képes vagy képtelen személyek ellátása Fejlesztés típusa: Épületbővítés 191

192 Projekt gazda: Körmend város Önkormányzata Előkészítettség: Építész tervek elkészültek Tervezett költség: 63 MFt Környezeti hatás, kompenzáció: Társadalmi elfogadottság Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez: Illeszkedik a szabályozási előírásokhoz A város egészét érintő fejlesztések Körmend víz és csatornahálózatának további kiépítése és fejlesztése A fejlesztés célja, indokoltsága: A városi szennyvíztisztító rekonstrukciója befejeződött és ezzel megnyílt a lehetőség a belső városi területek hiányzó csatorna hálózatának kiépítésére, a sérülékeny vízbázis területére eső beépített területek, az Ipari park előközművesítésére, Felsőberki és Horvátnádalja területeinek csatornázására. Fejlesztés funkciója: Közösségi és gazdaságfunkció erősítés Célcsoport: Körmend teljes lakossága, valamint a közigazgatási területen működő vállalkozások és intézmények dolgozói Fejlesztés típusa: Építés Projekt gazda: Önkormányzat Előkészítettség: Jogerős vízjogi létesítési engedély rendelkezésre áll, a kiépítés és üzembe helyezés évenként történik. Gyakorlatilag 90100% közötti rákötési arány biztosított a lakosság részéről. (kiépítési ütemtervet 2005ben fogadta el a testület évekre vonatkozóan. Ennek végrehajtása Körmend területén megközelítené a 100%os kiépítettséget, és a 90%os rákötési arányt, ami országos viszonylatban is kiemelkedő. Csatolt települések: Alsóés Felsőberki, Horvátnádalja, melyek rendelkeznek jogerős vízjogi engedéllyel Tervezett költség: 350 M Ft Ütemezés: , amennyiben a.évi Interreg pályázat keretében a szomszédos településekkel közös támogatásban részesül, akkor Környezeti hatás, kompenzáció: Környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztés Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez: Megfelelő Körmend csapadék víz és belvíz elvezetésének kiépítése (csatolt településekre vonatkoztatva) A fejlesztés célja, indokoltsága: Elkészült a város csapadék elvezetési terve ezzel megnyílt a lehetőség a hiányzó hálózat kiépítésére. Ez különösen a vasúttól északra eső területeken sürgős. Alsóberki falunak, Horvátnádaljának, Felsőberkifalunak csapadékvíz hálózat kiépítése a tervek szerint kistérség társult településeivel együtt kell kiépíteni. Jelenleg az 1986os üzemeltetési engedély alapján üzemel a fejlesztésre szoruló csapadékvízelvezető hálózat. Fejlesztés funkciója: Közösségi és gazdaságfunkció erősítés Célcsoport: Körmend teljes lakossága, valamint a közigazgatási területen működő vállalkozások és intézmények dolgozói, a kistérség településein élők Fejlesztés típusa: Építés Projekt gazda: Önkormányzatok 192

193 Előkészítettség: A város nyugati felében a csapadékvíz és belvíz elvezetésének 3 lehetséges változatban történő kiépítésére elvi engedélyt kapott a város. A költségek ismeretében ezév I. felében kell dönteni a továbbfejlesztendő változatról. A vízjogi engedély 2009ben várható. A város keleti felére ezévben kiadott tervezői megbízás alapján készülnek az elvi változatok. Erre a részre a vízjogi engedélyes terv várhatóan 2009ben kerül kiadásra. Tervezett költség: Évente 50 millió Ft Környezeti hatás, kompenzáció: Környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztés Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez: Megfelelő Körmend komplex, szelektív hulladék kezelési programjának megvalósítása A fejlesztés célja, indokoltsága: Az elkészült városi hulladékgazdálkodási tervre alapozva, rövid időn belül meg kell valósulnia a város egészében a szelektív hulladékgyűjtésnek, és el kell érni, hogy a szétválogatott hulladékok minél nagyobb részét hasznosítani lehessen. Ez természetesen a műszaki rendszerek kiépítésén túl, megkívánja az emberek tudatformálását, gondolkodásának a megváltozását, a fenntarthatóság elvének az elfogadását. Fejlesztés funkciója: Közösségi Célcsoport: Körmend lakossága Fejlesztés típusa: Beruházás, soft Projekt gazda: Gesztor az önkormányzat, az érintett szolgáltatók /Zala depo, Müllex Kft./ Előkészítettség: A terület az önkormányzat rendelkezésére áll, a beruházást a rendezési terv lehetővé teszi Tervezett költség: eft Ütemezés: Környezeti hatás, kompenzáció: Környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztés Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez: Megfelelő Körmend energia programjának megvalósítása A fejlesztés célja, indokoltsága: A város energetikai ellátása megoldott, mind a villamos áram, mind a vezetékes gáz vonatkozásában. Azonban célszerű lenne nagyobb mértékben átállni az alternatív energiák hasznosítására és felhasználására, és az eddigi jó kapcsolatokat Güssinggel tovább javítani, és bővíteni az ilyen jellegű együttműködést a várossal, a tapasztalatok átvétele céljából. Az alternatív energiaforrások közül meg kell említeni a geotermikus hő feltárásának szükségességét és pozitív eredmények esetén kiaknázását. Közvilágosítási program kidolgozása. A távfűtéssel ellátott önkormányzati intézmények és lakások számának bővítése, és a szükséges vezetékek kiépítése. Minél nagyobb mértékben támaszkodni az alternatív közösségi és egyedi energia termelésének lehetőségeire. A biofőtőműhöz daráló építése. Fejlesztés funkciója: Közösségi Célcsoport: Körmend lakossága, intézményei Fejlesztés típusa: Fejlesztés, soft 193

194 Projekt gazda: Gesztor önkormányzat, az érintett szolgáltatók /Régióhő Kft, ÉDÁSZ, ÉGÁZ/ Előkészítettség: Tervezést, előkészítést igényel Tervezett költség: Nem ismert Környezeti hatás, kompenzáció: A környezet javítását magában hordozó, környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztés Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez: Megfelelő Körmend kerékpárút építési programjának megvalósítása A fejlesztés célja, indokoltsága: Évek óta probléma a városrészek közötti, gyakran rossz közlekedési kapcsolat megoldatlansága, valamint az egységes városi és városkörnyéki kerékpárút hálózat hiánya. Átfogó fejlesztésre van szükség a városban, amely magában foglalja a közutak és kerékpár utak fejlesztését is. Fejlesztés funkciója: Gazdasági Célcsoport: Körmend város lakói, a kistérség lakói, kerékpározó turisták Fejlesztés típusa: Építés Projekt gazda: Önkormányzat Előkészítettség: 2006ban elkészült a Hegyaljai utca mentén kerékpárút, ban a 8as út mentén tervezett kerékpárút tervezése folyik pályázati támogatással Tervezett költség: Évente 20 millió Ft Környezeti hatás, kompenzáció: Környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztés Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez: Megfelelő A Rába parti vízi élet fejlesztése A fejlesztés célja, indokoltsága: A Rába Körmend egyik legfontosabb értéke: a vízi turizmus kibontakozása, a vízhez kötődő rendezvények, valamint a vízparti szabadidős lehetőségek fejlesztése a helyi turizmus markáns irányát kínálja, melynek előmozdításában az önkormányzat kezdeményező, katalizátor szerepet kíván betölteni. Fejlesztés funkciója: Közösségi, gazdasági funkció erősítése Célcsoport: Körmend lakói, hazai és külföldi turisták, sportolok Fejlesztés típusa: Szolgáltatás Projekt gazda: Önkormányzat, Rába parti Fórum Egyesület Előkészítettség: Pályázat benyújtva a régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása és természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok fejlesztése című NYDOP pályázati felhívásra Tervezett költség: Előkészítést igényel, nem ismert. Koncepció alapján évi 1015 MFt Környezeti hatás, kompenzáció: A természetvédelem érdekeit szem előtt tartó idegenforgalmi fejlesztések környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztések Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez: Megfelelő A körmendi zöldterületek kiterjesztésének és megújításának programja A fejlesztés célja, indokoltsága: Körmend adottságai, természeti környezete összességében jónak mondható, a város a Rába partján fekszik, egy zöldfolyosó mellett, környezetében sok a zöldterület, sok az erdő. A városban 20 ha zöldterület található, melynek nagyságát növelni kell, fásítani szükséges. A város és közvetlen környékének a környezete ma még kis mértékben szennyeződött, a cél az, hogy ne 194

195 fokozódjon, sőt, ha lehet javuljon a környezet állapota. A fásítási program alapján növelni kell a városi zöldterületek nagyságát, különös tekintettel a lakótelepekre és az újonnan kialakított temetőben. Fejlesztés funkciója: Közösségi funkció erősítése Célcsoport: Körmend lakossága Fejlesztés típusa: Beruházás Projekt gazda: Önkormányzat Előkészítettség: Városgondnokság, mint kezelő tanulmánytervet dolgozott ki a fásításra, 2012 éves időszakra. Testületi döntés szükséges az elfogadására. Tervezett költség: 15 MFt/év Környezeti hatás, kompenzáció: Környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztés Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez: Megfelelő A körmendi turizmus menedzsment kialakítása A fejlesztés célja, indokoltsága: Amíg az idegenforgalom volumene nem ért el egy kritikus szintet, illetve az ágazat történései, fejlesztései nem igényeltek apparátust, nem volt szükség intézményesített turizmusmenedzsmentre. Az utóbbi időszakban elindult folyamatok, illetve a közeljövő várható fejlődése már felveti a tudatos, módszertanilag megalapozott és szervezetileg stabil stratégiai menedzsment igényét az ágazatban. A turisztikai desztináció menedzsment /TDM/ szervezet létrehozására a ROP keretében pályázni lehet, Körmend városa, és a kistérség is készül erre. Fejlesztés funkciója: Közösségi, gazdasági funkció erősítése Célcsoport: Körmend lakói, hazai és külföldi turisták Fejlesztés típusa: Szolgáltatás Projekt gazda: Önkormányzat, kistérség Előkészítettség: Folyamatban Tervezett költség: Nem ismert Környezeti hatás, kompenzáció: A természetvédelem érdekeit szem előtt tartó idegenforgalmi fejlesztések környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztések Szolgáltató önkormányzat kialakítása és működtetése A fejlesztés célja, indokoltsága: A város önkormányzata működésével kapcsolatosan kulcskérdés, hogy az milyen minőségű szolgáltatásokat nyújt ügyfelei, fogyasztói számára. Annak érdekében, hogy az önkormányzatokkal szemben megfogalmazódó egyre magasabb követelményeknek belátható időn belül a Körmendi Önkormányzat is képes legyen megfelelni, a hivatal működési rendjében központi, általános elvként kell rögzíteni, és a szolgáltatásokban érvényesíteni az ügyfélorientáció számos szolgáltatás esetében ma is érvényesülő, de intézményi szinten és nem stratégiai jelentőségűként kezelt elvét. A hivatalnak egyre magasabb szintű készségességet, nyitottságot, felelősséget, igényekhez igazodási hajlandóságot kell tanúsítania, és egyre nagyobb szolgáltatásértéket kell nyújtania annak érdekében, hogy az általános fogyasztói elégedettség hozzájáruljon a város alapvető céljainak megvalósulásához. Fejlesztés funkciója: Szolgáltatás Célcsoport: Körmend lakossága Fejlesztés típusa: Szolgáltatás Projekt gazda: Önkormányzat 195

196 Előkészítettség: Folyamatban Tervezett költség: Nem ismert Környezeti hatás, kompenzáció: Környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztés Mária Út, mint kiemelkedő jelentőségű kulturálisvallási zarándok, és turista útvonal hálózat kialakítása A fejlesztés célja, indokoltsága: A KözépEurópa vallási értékeit egységes rendszerré szervező spirituális turista útvonal hálózat kialakításának gondolata a Mária Út terv, év után fogalmazódott meg magánszemélyekben. A Mária Út ideája három pilléren nyugszik: KözépEurópa vallási és kulturális értékeinek megismertetése a világgal, a spiritualitást, illetve a mindennapi élet hajszájából való kiszakadást keresők számára egy vonzó, értékeket hordozó, biztonságos zarándokhálózat létrehozása, valamint a kereszténység értékeinek megőrzése és továbbadása a jövő nemzedékeinek. A Mária Út Via Maria terv gyalogos és kerékpáros vallási tartalmú turista útvonal hálózat kiépítését és működtetését jelenti az osztrák Mariazelltől Magyarországon át a romániai Csíksomlyóig. A térség zarándok és búcsúhelyei, kegyhegyei ma is élnek, vonzerővel bírnak. Ezek összekötése, egységes attrakcióvá szervezése lehetővé teszi a vallási hagyományokon túl, KözépEurópa adott része kulturális, természeti kincseinek feltárását a világ kereszténysége előtt. A Mária Út Via Maria projekt magában foglalja a vallási, öko, kulturális és egészség vonzerők feltárását, bemutatását, egységes útvonalhálózat rendszerré szervezését, kijelölését, egységes marketingjét, promócióját, a szolgáltatások akkreditációját, végeredményben egy nagyszabású és új turizmus desztináció és menedzsment kialakítását Fejlesztés funkciója: Közösségi funkcióerősítés Célcsoport: Zarándokok, turisták Fejlesztés típusa: Beruházás, építés Projekt gazda: A Mária Út Közhasznú Egyesület Előkészítettség: Előzetes megvalósíthatósági tanulmányterv Tervezett költség: 12 db konzorciumi tag hozzájárulása összesen 13,55 Millió Ft, ebből Körmend hozzájárulása Ft Környezeti hatás, kompenzáció: Környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztés A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása és természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok fejlesztése (kódszám: NYDOP C.) című pályázat 196

197 A város egész területét érintő közúti közlekedési infrastruktúrafejlesztések /országos projektek/ KÖZOP Nemzetközi elérhetőség prioritástengely: Projekt megnevezése: M8 Körmend nyugat Rábafüzes (oh) + Körmend elkerülő szakasz I. ütem; Projekt tartalma: Gyorsforgalmi út + Gyorsforgalmivá fejleszthető út; Össz km: 30,7; Sáv: 2X2; Kivitelezés várható kezdete: Forrás: A KÖZOP 1004/2007. (I. 30.) Kormányhatározattal elfogadott indikatív projektlistája KÖZOP Nemzetközi elérhetőség prioritástengely: Projekt megnevezése: 8. sz. főút fejlesztése Veszprém Körmend között hiányzó szakaszok (11,5 t megerősítése + szakaszos kapacitásbővítés); Projekt tartalma: 11,5 ts burkolaterősítés+ szakaszos kapacitásbővítés; Össz km: 90,8; Sáv: 2X1; 2+1; Kivitelezés várható kezdete: 2009 Forrás: A KÖZOP 1004/2007. (I. 30.) Kormányhatározattal elfogadott indikatív projektlistája KÖZOP Regionális elérhetőség prioritástengely: Projekt megnevezése: 86. sz. főút 11,5 ts burkolaterősítése / fejlesztése Körmend és Rédics (oh.) között; Projekt tartalma: 11,5 ts burkolaterősítés; Össz km: 49,2; Sáv: 2X1; Kivitelezés várható kezdete: Forrás: A KÖZOP 1004/2007. (I. 30.) Kormányhatározattal elfogadott indikatív projektlistája KÖZOP Regionális elérhetőség prioritástengely: Projekt megnevezése: 86. sz. főút Szombathely Körmend (76. sz. főút csp.) részben új nyomvonalon; Projekt tartalma: 11,5 ts burkolaterősítés + elkerülők; Össz km: 32,4; Sáv: 2X1; Kivitelezés várható kezdete: Forrás: A KÖZOP 1004/2007. (I. 30.) Kormányhatározattal elfogadott indikatív projektlistája 197

198 Az északdéli (E65 M86os) és a keletnyugati (E66 M8as) főutak négysávos gyorsforgalmi úttá történő kialakítása, illetve az M8as főútnak a várost északról elkerülő szakaszának a közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése országos projektként történő megépítése döntő jelentőségű a város számára. A vasúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése országos projektek A város közlekedés földrajzi helyzete szempontjából kedvező fejlemények zajlanak a vasúti közlekedésben: a SopronSzombathelySzentgotthárd vonal GySEV általi átvétele és tervezett jelentős fejlesztése új helyzetet teremtett, melyben a KörmendZalalövő szakasz is új lehetőségekhez juthat. A 23 kilométeres szakasznak melynek nemcsak fennmaradása, hanem fejlesztése is szükséges, akkor lesz nagyobb jelentősége, ha majd középtávon alkalmassá teszik a teherforgalomra is, ezzel alternatívája nyílik a jelenlegi északidéli forgalomnak Szlovákiától az Adriáig. 198

199 3. FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE IDŐSZAKRA Körmend arra törekszik, hogy a város a rehabilitációs programokon kívül is a lehető legtöbb támogatási forrást és magántőkét mozgósítani tudja annak érdekében, hogy fejlődése területileg kiegyensúlyozott legyen, azaz a városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projekteket minél nagyobb arányban végrehajtsa. Mindezek mellett a konkrét, gyakorlati beavatkozásokat térben fókuszáltan, pontosan beazonosított területeken kell végrehajtani a valódi hatásosság érdekében. Ennek megfelelően az integrált városfejlesztés során a tevékenységeket akcióterületekre kell összpontosítani, amelyek a városfejlesztés funkcionális magjaiként szolgálnak. A város rehabilitációs akcióterületek kijelölése tehát nem jelenti azt, hogy mindössze ezekben a városrészekben történnek átfogó fejlesztések, hiszen az önkormányzat egyéb projektjei és pályázatai, valamint a magánszféra beruházásai Körmend teljes területét érinteni fogják. /lásd: A Városrészi projektek bemutatása fejezet/ A fejlesztési akcióterület kijelölése során az alábbi alapelveket vettük figyelembe: Az akcióterület teljesítse legalább a minimálisan előírt követelményeket az ellátandó funkciók tekintetében. Az akcióterület kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak. Az akcióterület megjelenésében minél homogénebb, térben pedig koncentrált legyen. Funkcionális szempontból az akcióterület egy egységet alkosson úgy, hogy a funkcióváltásra és bővítésre megfelelő helyszínt kínáljon. A kijelölt akcióterületen a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke mobilizálásával. A fenti alapelveknek megfelelően Körmenden a következő fejlesztési akcióterületet határoltuk le a közötti időszakra annak tudatában, hogy mindezek megvalósítására a potenciálisan rendelkezésre álló fejlesztési források nem elegendők: 3.1. Óváros és környéke, mint I. sz. akcióterület (ld. térkép) Az akcióterület lehatárolása Az akcióterület határai: Vasútmellék utca Kossuth Lajos utca Zrínyi M. utca Bástya utca Bem János utca IV. Béla utca belterület határa Rákóczi Ferenc út Hunyadi utca Megemlítendő, hogy a belváros egy nagyobb területegységet fog át, ahol, illetve amelyhez közel számos kisebb önálló egységet alkotó fejlesztés valósulhat meg: Körmend lakossága számára a helyi identitást is erősítő korszerű központi közösségi, szolgáltató tér fejlesztése; Belváros turisztikai célú szolgáltatásainak teljessé tétele; Kulturális, kereskedelmi és vendéglátóipari egységek számára vonzó üzleti környezet kialakítása 199

200 A városrész közterületének felújítása és az új parkolóhelyek kialakítása Az akcióterület kijelölésének, lehatárolásának indoklása A belváros a város frekventált kereskedelmiüzleti negyede, ide koncentrálódik a város közélete, ahol a jelenleg kihasználatlan épületekben is serkenteni kell az üzleti élet kialakulását. További fejlesztési lehetőségek vannak a belváros más területein is, a Kapuprojektek (a Narancsházak, Várkert és a Színház), a Főtér és környezete valamint a Batthyány kastély és park megújításával teljessé kell tenni a történelmi örökségen alapuló turisztikai célú fejlesztések megkezdett koncepcióját. A terület alkalmas nemcsak városi, megyei, de regionális szinten is egy kiemelkedő idegenforgalmi, kulturális negyed létrehozására. Óváros és környéke akcióterület lehatárolása Várható hatások A városnak döntően csak közvetett gazdasági haszna származhat ezen felújításból, a foglalkoztatás és forgalombővülésből. A közterület fejlesztésekkel mindenféleképpen esztétikusabb környezet alakul ki, illetve várható a zöldfelületek megújítása is, fák, dísznövények telepítése. 200

201 A mozi átalakításának jelentős kulturális hatása van, mivel a felújított épület alkalmassá válik rendezvények, konferenciák megtartására. A területen cél kamarai színházi előadások lehetőségének megteremtése a hagyományos mozi és vendéglátási funkciók mellett Előkészítettség, háttérdokumentumok Elkészültek a közterületfejlesztések engedélyes építési tervei. Rendelkezésre áll a régi Városháza épületének engedélyes terve, az épület érvényes építési engedéllyel rendelkezik. A mozi korszerűsítéséhez jelenleg csak tanulmányterv áll rendelkezésre A Főtér és környezete városközponti funkcióbővítő rehabilitációja A városfejlesztés alapját képezi az Óváros és a Kastély együttes fejlesztésének programja. Az IVS stratégia készítésével összhangban a Város finanszírozási támogatási pályázatot kíván benyújtani a NYDROP tárgybani alapját megcélozva. Az ÖTM városrehabilitációs metodikai előírására támaszkodva Akcióterületi terv készül a Főtér és környezetének rekonstrukciójára, melyet két ütemben tervez Körmend városa. A Főtér funkcióbővítő Akcióterület I. ütemében tervezett projekthelyszínek: a Főtér teljes területe Polgármesteri Hivatal homlokzatának felújítása a Városháza mögötti tér az ún. régi Városháza rekonstrukciója a köztéri fizetőparkoló övezet Kölcsey Általános Iskola felújítása Mozi felújítása Az ún. II. ütemben valósulna meg a Főtér keleti (jelenlegi autóparkoló) részének és a BatthyányStrattmann László körút érintett szakaszának funkcióváltása és kulturális rendezvénytérre alakításával a kastélyegyüttes Színház konferencia épületével történő összekapcsolása. A Főtér kastélyszínház kapcsolat kiépítése részét képezi a szintén EU pénzeket felhasználó Kapuprojektek kiemelt kormányzati egyedi projekt programnak. A Város, mint Projektgazda a Kastélyegyüttes ún. nyugati kapuját a Színház Konferencia központ korszerűsítésével tervezi. A két, uniós finanszírozású projekt ezen a ponton kapcsolódik össze és teljesíti a Város integrált városfejlesztési stratégiájának célkitűzéseit (ld. T1, T3, T4, T5, T6 tematikus célok) A Kapuprojektek I. sz. célterületén (a Narancsházak melletti) közvetlenül a 8as számú főútról történő lehajtással jön létre az Óváros/belvároshoz és a Főtérhez legközelebbi autóparkoló (személygépkocsik és turistabuszok részére). A városközponti funkcióbővítő pályázat Akcióterületi tervének későbbi ütemében kapcsolódó további projektek: Rába áruház, Korona tömb, Sportcsarnok fejlesztési projektek. 201

202 Főtér és környéke városrehabilitációs akcióterület összefoglaló táblázata Célkitűzés A belváros funkcionális megújítása és történelmi karakterének rehabilitációja Fejlesztendő funkciók Kereskedelmi, zöldfelületi, környezeti, turisztikai, közösségi, humán szolgáltatási, lakó, város/rész/ központ Megvalósítás tervezett ideje Költségvetés 800 millió Ft Költségvetés megoszlása rekreációs, Önkormányzat Támogatás Egyéb 32 % 67,5 % 0,5 % Célcsoport Körmend és a környező települések lakosai, vállalkozói, turisták, potenciális befektetők Kapcsolódás a célrendszerhez T1. A város külső elérhetőségének és belső közlekedésének javítása. T3. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a város, és a város, mint kistérségi központ igényeit. T4. A társadalom és a gazdaság igényeivel összhangban álló humán erőforrás fejlesztés, a kulturális értékek széleskörű érvényesítése. T5. A fenntartható turizmus kialakítása és Körmend versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése. T6. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. T7. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése. Az akcióterület projektjeinek javasolt megvalósítási ütemezése Akcióterület projekthelyszínei I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. ütemben tervezett projekthelyszínek Főtér teljes területe Polg. Hiv. homlokzatának felújítása Városháza mögötti tér ún. régi Városháza rekonstrukciója a köztéri fizetőparkoló övezet Kölcsey Általános Iskola felújítása Mozi felújítása II. ütemben tervezett projekthelyszínek Főtér keleti oldal Kapuprojektek I. III. ütemben tervezett projekthelyszínek Rába áruház Korona tömb Sportcsarnok 2013 I. II. 202

203 3.2. NYDOP városközponti funkcióbővítő pályázat keretében tervezett fejlesztések A projektek számozása a fenti térképen jelölt sorszámozást követi; 1/1 Főtér fejlesztése: Közterület fejlesztés Beavatkozás: Városközpont rehabilitáció Cél: Közösségi tér létrehozása, zöldfelületek megújítása, funkcionális sokszínűség megalapozása, rendezvénytér, kiülős helyek és teraszok, parkolás Partnerség: Csatlakozó ingatlanok és funkcionálisan kapcsolódó vállalkozások Funkció: Városi, soft, közösségi 1/2 Városháza mögötti térrész rendezése: Közterület fejlesztés Beavatkozás: Térrendezés Cél: A közterület zöldfelületeinek és közlekedési felületeinek felújítása és bekapcsolása a Szabadság térbe Partnerség: Térhasználók Funkció: Városi, soft 2. Kölcsey utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény fejlesztése: Közintézmény fejlesztése oktatási funkció Beavatkozás: Energetikai fűtés rekonstrukció és a XXI. Századi modern iskola létrehozása Cél: Az általános iskola teljes energetikai fűtés korszerűsítése és tetőszerkezet rekonstrukciója Funkció: energiahatékonyság Városi, soft, egyéb önmagában nem támogatható: 3. A régi Városháza fejlesztése: Közintézmény fejlesztése városi funkciók Beavatkozás: Városközpont rehabilitáció Cél: A régi Városháza külsőbelső rekonstrukciója, a bérlemény hasznosítása, Polgárőrség irodájának felújítása Partnerség: Üzletek bérlői Funkció: Gazdasági, városi, közszféra, soft, egyéb önmagában nem támogatható: energiahatékonyság 4. Mozi fejlesztése: Közintézmény fejlesztése városi funkciók Beavatkozás: Fejlesztés, funkcionális bővítés Cél: Kulturális rendezvényközpont, amely egyben mozi, kamaraszínház és konferencia helyszín, valamint irodák és vendéglátóhely / kávézó befogadására is alkalmas Partnerség: Üzemeltetők, vállalkozások Funkció: Gazdasági, közösségi, soft, egyéb önmagában nem támogatható: energiahatékonyság 203

204 Sorszám nélkül: Fizető parkoló zóna: Gazdasági célú fejlesztés Beavatkozás: Térrendezés Cél: A közterület zöldfelületeinek és közlekedési felületeinek felújítása és bekapcsolása a Szabadság térbe Partnerség: Térhasználók Funkció: Gazdasági 3.3. Közszféra által tervezett csatlakozó fejlesztések 6. Kapu projekt III.(NYDOP Kiemelt egyedi projekt NFÜ) Beavatkozás: Fejlesztés, funkcionális bővítés Cél: Narancs házak és Színház rekonstrukciója és fejlesztése kulturális funkciók minőségének javítása, kapcsolódó vendéglátás, kiállítótermek, kávéház Partnerség: Üzemeltetők, vállalkozások Funkció: Gazdasági, közösségi, városi 3.4. Városrészben tervezett további távlati fejlesztések 7. Korona tömb fejlesztése: Beavatkozás: Fejlesztés, funkcionális bővítés Cél: Belvárosi funkcióknak helyt vendéglátóhely / kávézó befogadása Partnerség: Üzemeltetők, vállalkozások Funkció: Városi, gazdasági, soft adó épület: irodák, 8. Sportcsarnok korszerűsítése: Beavatkozás: Funkcióbővítés, rekonstrukció Cél: Nemzetközi versenyek lebonyolítására alkalmas 3000 fős sportközpont, amely a csatlakozó szolgáltatásokat is nyújtja étterem, büfé, irodák, ajándékbolt Partnerség: Üzemeltetők, vállalkozások Funkció: Közösségi, soft 5. Volt Rába áruház fejlesztése Magán forrásból megvalósuló, a projekt részének számító üzleti célú fejlesztés Beavatkozás: Városképbe illesztés Cél: A Főtér funkcióbővítéséhez illeszkedő szolgáltatások Funkció: Gazdasági 204

205 4. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA 4.1. Ingatlangazdálkodás Az önkormányzati ingatlanvagyon áttekintése Körmend Város Önkormányzat 1072 ingatlant tulajdonol, könyv szerinti értékük összesen 20 milliárd 737 millió 206 ezer forint. Az önkormányzati ingatlanok jelentős része, 577 db forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes becsült értékük 20 milliárd 67 millió 255 ezer forint, a forgalomképes ingatlanok száma 495 db, bruttó értékük 669 millió 951ezer forint. Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok összesen 361 ha 5236 m² területen helyezkednek el. Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok jellemzői Ingatlan típusa Ingatlan száma Ingatlan mérete Ingatlan értéke Forgalomképtelen törzsvagyon /tv. és Ötv. alapján/ 546 db m² Ft Forgalomképtelen törzsvagyon / helyi rend alapján/ 10 db m² Ft Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon/tv alapján/ 20db m² Ft Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon/helyi rend. alapján/ 1db 2.119m² Ft 495db m² Ft 1072db m² Ft 94 ingatlan egység m² Ft Forgalomképes földterület Összesen Forgalomképes lakóépület, társasház Forrás: Polgármesteri Hivatal A forgalomképtelen ingatlanok közé tartoznak a helyi közutak és műtárgyaik, közterek, parkok, vizek és vízi közműnek nem minősülő vízi létesítmények, (levéltár anyagok, tervtárak, terv és iratanyagok). A korlátozottan forgalomképes ingatlanok közé tartoznak a műemlékek, muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek, közművek, önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon, intézmények és középületek, közüzemi tevékenységet ellátó gazdasági társaságban levő önkormányzati tulajdon, önkormányzati vagyonkezelést ellátó gazdasági társaságokban levő tagsági jogok, köztemetők, sportpályák és sportcélú létesítmények, védett természeti területek. E vagyon csoport az önkormányzati feladatok ellátását biztosítja. Az intézmények a vonatkozó központi jogszabályok és a vagyon rendelet keretei között alapfeladataik ellátása mellett, és azok sérelme nélkül a kezelésbe kapott vagyont saját hatáskörben hasznosíthatják. 205

206 A forgalomképes ingatlanok csoportjába soroljuk többek között az önkormányzati tulajdonú lakásokat, telkeket, eladható és/vagy fejleszthető területeket. A vagyonrendelet alapján forgalomképes vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. Az önkormányzat forgalomképtelen vagyonához tartozó ingatlanok aránya az összes önkormányzati tulajdonú ingatlan számához viszonyítva: 52%. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonához tartozó ingatlanok aránya az összes önkormányzati tulajdonú ingatlan számához viszonyítva: 2%. Az önkormányzat forgalomképes vagyonához tartozó ingatlanok önkormányzati tulajdonú ingatlan számához viszonyítva: 46%. aránya az összes Az önkormányzat forgalomképtelen vagyonához tartozó ingatlanok mértének aránya az összes önkormányzati tulajdonú ingatlan méretéhez viszonyítva: 54%. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonához tartozó ingatlanok méretének aránya az összes önkormányzati tulajdonú ingatlan méretéhez viszonyítva: 3%. Az önkormányzat forgalomképes vagyonához tartozó ingatlanok mértének aránya az összes önkormányzati tulajdonú ingatlan méretéhez viszonyítva: 43%. Az önkormányzat forgalomképtelen vagyonához tartozó ingatlanok értékének aránya az összes önkormányzati tulajdonú ingatlan értékéhez viszonyítva: 92%. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonához tartozó ingatlanok értékének aránya az összes önkormányzati tulajdonú ingatlan értékéhez viszonyítva: 4%. Az önkormányzat forgalomképes vagyonához tartozó ingatlanok értékének aránya az összes önkormányzati tulajdonú ingatlan értékéhez viszonyítva: 4%. Önkormányzati tulajdonú ingatlanok művelési ága és területe Művelési ág Terület Általános iskolák 4,2028m² Középiskola 2,5815m² Óvodák+bölcsőde 1,8162m² Napköziotthon 0,1941m² Templom 0,0062m² Könyvtár 0,1182m² Mozi 0,0655m² Kultúrház 0,3029m² Áruház 0,2738m² Tűzoltóság 0,2690m² 206

207 Posta 0,1564m² Orvosirendelő 0,0526m² Vendéglő 0,1436m² Mentő 0,1410m² Kórház 2,6582m² Irodaház 0,1965m² Parkoló 0,1271m² Autóbusz pályaudvar 0,3172m² Temető 6,7946m² Közpark 7,7451m² Sport terület 3,0993m² Játszótér 1,1095m² Ipartelep 0,7158m² Telephely 0,1429m² Gazdasági épület 0,0353m² Üzem 1,2013m² Erdő 0,4587m² Beépítetlen terület 20,5504m² Strandfürdő 0,4225m Belterületen a fentieken kívül az alábbi művelési ágú területek vannak: anyagbánya, árok, közút, közterület, járda, gazdasági épület és udvar, Berki patak, közterület és egyéb épület, lőtér, ásatási terület, szennyvíztisztító, önkormányzati út, udvar, transzformátorház, vásártér, n.a. Külterületen az alábbi művelési ágú területek vannak: árok, közút, sportpálya, mocsár, szántó, gyep, kavicsbánya, erdő, közpark, vásártér, nyomásközpont, telephely, töltés, dögtér, kert, n.a. Földrészlet összesen 1120 Terület összesen 395,5048 ha,m² Forrás: Ingatlan nyilvántartás Polgármesteri Hivatal 207

208 Önkormányzati tulajdonú területek Az önkormányzati telkek esetében is szükséges meghatározni azokat, amelyek stratégiai jelentőségűek a kijelölt fejlesztések esetében. Lakásgazdálkodás Az önkormányzat ban elkészítette és jóváhagyta Vagyongazdálkodási Koncepcióját, amelynek része a Lakásgazdálkodási Terv, melyben foglaltak szerint, az önkormányzat tulajdonában 323 lakás van, ebből 17 lakás (5,2%) áll üresen. A lakások 149 lakás /46,2%/ összkomfortos, 106 lakás /32,8%/ komfortos 2 lakás /0,6%/ félkomfortos 66 lakás /20,4%/ komfort nélküli Nagyon magas 46,2% a komfort nélküli lakások száma. Az önkormányzati tulajdonú lakások esetében tehát jelentős felújítási szükségletek mutatkoznak. Ezeknél a komfort nélküli lakásoknál található a legtöbb bontásra váró, rossz műszaki állapotú lakás. A cél a meglévő lakás állomány minőségi és komfort fokozatának javítása. Az önkormányzati bérlakások kétharmada vegyes tulajdonú épületben van. A jobb lakás gazdálkodás és a könnyebb kezelhetőség érdekében az önkormányzat törekszik arra, hogy megszűnjön a vegyes tulajdonú hasznosítás. Az önkormányzati nyilvántartás szerint igény van a bérlakásokra, ezért célul tűzte ki a bérlakás állomány növelését a város lakói számára. A vagyon rendeletben foglaltak alapján az önkormányzat kijelölte a bérlakás állományának stratégiai és üzleti vagyon körébe sorolt épületeit. A kijelölés szempontjait az Integrált Városfejlesztési Stratégia és az akció területi terv eredményes végrehajtása határozta meg. A célok megvalósításához nem rendelkezik az önkormányzat megfelelő önerővel, ezért akár a bérlakás állomány növeléséhez, illetve felújításához szükséges többletforrás az állami támogatáson kívül a vállalkozói tőke bevonásával, a lakbér reform bevezetésével lehet végrehajtani. Helyiség gazdálkodás A Vagyongazdálkodási Koncepció elfogadásával döntött az önkormányzat a tulajdonában álló helyiségek gazdálkodásának elveiről is. A nem lakáscélú helyiségek esetében Körmenden is átstrukturálódási folyamat indult meg, a gazdaság átalakulásának és az új kereskedelmi tendenciáknak a következtében. A mennyiségi változásokon túl átértékelődtek a helyiségek gazdasági, funkcionális és forgalmi értékei és ezzel a helységek funkcióváltásaira vonatkozó igények is törvényszerűvé váltak. A vagyongazdálkodás számára a helyiség bevételek jelentik a forrást, amely az önkormányzat tulajdonában álló 57db üzlethelyiség és iroda /3.578m²/ bérbe adásából származik. Az üzlethelyiségekből 4db üres. 208

209 Az önkormányzat célul tűzte ki, hogy a megüresedett helyiségeket a lehető legrövidebb időn belül bérbe kell adni, ezzel stabilizálni a Vagyongazdálkodási Kft működési bevételét. Továbbá azt, hogy a fejlesztési akció területen lévő önkormányzati ingatlan értékesítésére elsődlegesen akkor kerüljön sor, ha az feltétele az akcióterületi fejlesztés megvalósíthatóságának. Az aktív ingatlan politikával elérhető, hogy a fejlesztéshez szükséges nem önkormányzati tulajdonú ingatlanokat a felértékelődés előtt felvásárolják, melyhez a fedezetett az önkormányzatnak biztosítani kell. Az akcióterület rehabilitációja után ezeket a helyiségeket piaci szintű bérleti díjakkal lehet bérbe adni. A helyiség bérlők ösztönzésével el kell érni a helyiségek felújítását./ pl. bérbe adáskor a felújításnál bérbeszámítás alkalmazása/ A vagyon rendeletben foglaltak alapján az önkormányzat kijelölte a helyiség állományának stratégiai és üzleti vagyon körébe sorolt elemeit. Az ingatlangazdálkodási stratégia irányvonalai Körmend Város Önkormányzata számára több eszköz is rendelkezésre áll ahhoz, hogy meglévő ingatlanjainak állapotát és értékét javítsa: pótlás jellegű beruházás a funkció ellátására való alkalmasság biztosítására (pl. leromlott állagú iskolaépület vagy lakás felújítása az eredeti állapotának való visszaállítás céljával, rossz közmű és kátyús útfelület felújítása); fejlesztés jellegű beruházás az adott funkció magasabb minőségű ellátásához (pl. iskolai infrastruktúrafejlesztés, komfort nélküli lakás komfortosítása, park növényzetének megújítása); funkcióbővítő fejlesztés az eredeti rendeltetéshez képest további funkcióknak való megfelelés biztosítására (pl. közintézménynek otthont adó épület utcai frontján üzlethelyiségek kialakítása); funkcióváltó fejlesztés az eredeti rendeltetéshez képest új funkcióra való alkalmasság megteremtése (pl. korábban más célra használt épület átalakítása közösségi házzá, lakóépületté). A fejlesztés kategóriába soroljuk az olyan beruházásokat, amelyek arra irányulnak, hogy adott funkció alacsonyabb költséggel legyen ellátható azonos vagy magasabb szinten (pl. középületek vagy lakások energiatakarékossági célú felújítása), valamint ebbe a típusba tartozik az épületek akadálymentesítése is. A nem, vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok funkciójuktól függően lehetnek csak kiadásokat generálók (pl. óvodai épület), vagy egyszerre jelenthetnek fenntartási költségeket és hozhatnak bevételt is (művelődési ház, sportcsarnok, múzeum). A forgalomképes ingatlantípus folyamatos jövedelmet (pl. lakbér) generálhat az önkormányzat számára, vagy értékesítéséből származó bevételekkel (pl. építési telkek eladási ára) járulhat hozzá egyszeri alkalommal az önkormányzati költségvetéshez. A fejlesztések fenntarthatóságát nagymértékben segítik a fejlesztési célokkal összehangolt ingatlangazdálkodási intézkedések. Amennyiben az önkormányzat fejlesztései átláthatóak és kiszámíthatóak, a tőke is részt tud venni a városmegújítási folyamatokban saját beruházásaival. Fontos, hogy forgalomképtelen vagyontárgyai esetében is felmérje a város, hogy azok hogyan állíthatók a városfejlesztés szolgálatában. Fel kell mérni, hogy mely forgalomképes ingatlan tekintetében kíván az önkormányzat fejlesztéseket végrehajtani, és hogy a forgalomképtelen vagyontárgyak fejlesztése milyen hatást generál a fejlesztési tevékenységre. 209

210 Az önkormányzat főként a város északi területén rendelkezik jelentős ingatlanállománnyal. A időszaki fejlesztések keretében megvalósuló infrastrukturális beruházások ezen ingatlanok jelentős felértékelődését eredményezi. A korábbi stratégiai dokumentumok alapján a város tervezett ingatlanfejlesztési és felújítási projektjeit városrészenkénti bontásban a 2.4. számú fejezet tartalmazza. Önkormányzati tulajdonú beépítésre nem szánt területek Az önkormányzat vonatkozó rendelete előírja minden évben a Vagyongazdálkodási Irányelvek Képviselő Testület elé vitelét. A Vagyongazdálkodási Irányelvekben kifejtésre kerül: A forgalomképes vagyonelemeknél továbbra is fő célkitűzés az ingatlanok városfejlesztési elvekkel összhangban álló optimális értéken történő hasznosítása esetleg elidegenítése." Az irányelvekben megfogalmazódik, hogy a stratégiai és üzleti vagyon értékesítéséből származó bevételeket működési célra nem, csak fejlesztési, befektetési célra lehet hasznosítani. A továbbiakban célszerű újabb alapelveket is lefektetni az ingatlangazdálkodással kapcsolatban, pl.: A fejlesztési akcióterületeken belül azon területeken, ahol várhatóan nagymérvű bontásokra kerül sor, megfelelő óvintézkedéseket kell elrendelni. Az ingatlanpolitikát meg kell nyitni az aktív ingatlanpolitika irányába: a fejlesztéshez szükséges, nem önkormányzati tulajdonú ingatlanokat érdemes megvásárolni még a felértékelődésük előtt. Fejlesztési akcióterületen lévő önkormányzati ingatlan értékesítésére elsődlegesen akkor kerüljön sor, ha az feltétele az akcióterületi fejlesztés megvalósíthatóságának Nem fejlesztés jellegű tevékenységek A város fejlesztési stratégiájának megvalósulását segítik egyebek mellett az un. nem fejlesztési jellegű önkormányzati támogató tevékenységek. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium IVS kézikönyve a város rehabilitációs programok esetében a következő ilyen típusú eszközök alkalmazását javasolja. városmarketing magántőke mobilizálása érdekében a vállalkozások letelepedésének pénzügyi eszközökkel történő támogatása a helyi rendeletben foglaltak szerint nem pénzügyi ösztönző rendszerek tervalku Körmend Önkormányzatának még nincs ezen ösztönző tevékenységeket rendszerbe foglaló stratégiája. Az alábbiakban a jelenleg használt eszközök és az IVS során indított közös gondolkodás eredményként megfogalmazott és alkalmazandó eszközök kerülnek bemutatásra. Az önkormányzat folyamatosan kívánja felülvizsgálni a tevékenységek eredményességét és új eszközök bevezetését. 210

211 Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése Jóllehet nehezen számszerűsíthető, a Körmendről kialakult, kialakított arculat, illetve a városhoz kapcsolódó emocionális tényezők hatással vannak a befektetői döntéseiket meghozó üzletemberekre, a városba látogató turistákra, de magára a város lakóira is. A tudatos, célzott és differenciált városmarketing tevékenység ezért nagyban támogathatja a városfejlesztési stratégia céljainak megvalósítását többek között az egyes projektek végrehajtásának elősegítésén, de akár az egész stratégia városi lakosság körében való elfogadottságának növelésén keresztül is. A városfejlesztési stratégia céljainak kijelölésével párhuzamosan be kell azonosítani a fejlesztések potenciális érintettjeit, megkülönböztetve a haszonélvezőket és potenciális kárvallottakat. A város a fentiek értelmében a következő területeire koncentrálva tervez folyamatos, informatív, párbeszédet lehetővé tevő marketing eszközöket alkalmazni: Általános város marketing egyrészt belső marketing a körmendi célcsoportok számára. Általános külső marketing a nem körmendi célcsoportok számára Az érintettek közül az alábbi célcsoportokra kell intenzív város marketingakciókat irányozni: A városban befektetni szándékozó vállalatok és személyek A városban gazdasági tevékenységet folytató szervezetek Turistaként a városba látogatók A város és a környező települések lakossága A cél egyebek mellett a belső kohézió erősítése, a térségi központ funkcióból következő térségi tájékoztató feladatok ellátása és kiemelt célcsoportok vonzása: Turisztikai célcsoportok számára kialakított célzott marketing, melynek felelőse az új helyszínen létrejövő Tourinform iroda lesz A gazdaságfejlesztési célok megvalósításának eszközeként megjelenő tőkevonzó, vállalatvonzó, befektetőket célzó marketing A város, illetve a városban zajló bizonyos tevékenységek, környezeti és/vagy társadalmi értékek, gazdasági folyamatok szélesebb körben való megismertetése biztosíthatja Körmend (el)ismertségét, vagyis ezen információkat minél szélesebb társadalmi és szakmai kör számára kommunikálni kell. Erősíteniük kell a köztudatban, valamint a potenciális befektetők és betelepülők tudatában Körmend vonatkozásában a tervezhető jövő és a megbízható partner fogalmát. Tudatos és jól felépített marketingkommunikációs stratégia mentén, megfelelő szervezeti háttér kialakításával kell a város speciális értékeit, adottságait és lehetőségeit szakmai fórumokon, befektetői körökben bevezetni és elterjeszteni. A gazdasági jellegű célokhoz elsődlegesen speciális ismertetőket érdemes készíteni, egységes adatbázist létrehozni, amelyből bármilyen időpontban előállítható aktuális adatszolgáltatás a befektetők, betelepülők felé, míg a városi életminőséghez kötődő programok esetén a civil szervezeteken és a városi médián keresztül történő népszerűsítés a célszerű. A sikeres marketing nem kizárólag egyegy befektetés megvalósulásához járul hozzá, de a városban tevékenykedő gazdasági társaságok tevékenységét, ismertségét és az irántuk táplált 211

212 bizalmat is erősítheti aktuális és potenciális üzleti partnereik körében, ezzel közvetett módon hozzájárulva a helyi gazdaság fejlődéséhez is. Körmend arculatának kialakítása, továbbá a városmarketing eszközeinek a különböző városi célcsoportok felé történő alkalmazása elősegítheti a város iránti lojalitás megerősödését ez a helyi gazdaság és társadalom szereplői esetében a város problémáinak megoldásában való aktívabb közreműködést (pl. adományokkal vagy természetbeni segítségnyújtással) és üzleti partnerei körében a város imageének továbbadását, a városmarketingbe való bekapcsolódását jelentheti. A marketing alapvető a turizmus területén is. Természeti és kulturális értékeivel, hangulati elemek kialakításával a várost el kell adni a potenciális odalátogatók körében. A rendezvények növelik a turisztikai vonzerőt, egyben a sok résztvevő potenciális terepe lehet az arculat további fejlesztésének és kommunikálásának e rendezvényeket tudatosan használni is kell a városmarketing céljaihoz. A turizmus fejlődése a vendéglátásból származó bevételeken felül azért is fontos a városnak, mert a turisztikai attrakciók és a turizmust támogató szolgáltatások és kulturális események a város lakói számára is növelik az elérhető szolgáltatások körét. A város kommunikációs értékkel bíró tulajdonságainak összegyűjtése, célzott és rendszeres kommunikálása javítja a város lakóinak identitását, hozzájárul városi büszkeségük fejlesztéséhez egyúttal a város környezetének, értékeinek megtartása, fejlesztése mellé is állíthatja őket. Rendszeres közvélemény kutatásokon keresztül érdemes időszakonként visszamérni a stratégia fogadtatását és az abból megvalósult elemek hatását annak érdekében, hogy a módszertani kézikönyvnek megfelelően az IVS kétháromévente felülvizsgálatra kerüljön. Az IVShez kötődő marketing akciók jellemzője a stratégia filozófiájának megfelelően az ágazat és terület specifikus szemléletmód párhuzamos alkalmazása, valamint a rendszerszemlélet és a mérhetőség. Mindennek eléréséhez fontos egy, a város képéhez és fejlődési elképzeléseihez illő szlogen és jelképrendszer kialakítása, továbbá az egységes arculat alkalmazása Vállalkozások letelepedésének támogatása Az IVS készítése során megfogalmazott az Óváros értékeinek megőrzését, illetve élettel való megtöltését motiváló intézkedések bevezetése a következő költségvetés tervezés illetve módosítás időszakában az alábbiak szerint javasolt: vállalkozások pénzügyi eszközökkel történő támogatása a helyi rendeletben foglaltak szerint, az Óvárosban folytatott, az IVS megvalósulásához kapcsolódó minőségi kereskedő, illetve szolgáltató tevékenység letelepedése esetén, vagy funkció váltása esetén felújítási, karbantartási kötelezettség önkormányzati ingatlan megvásárlása esetén felújítási, karbantartási kötelezettség házadófizetés helyett a műemléki épület esetében Egyéb nem pénzügyi típusú ösztönzők az alábbiak: Kiszámítható és átlátható szabályozási környezet A stratégia céljainak elérését biztosító fejlesztéseket alapvetően meghatározza azok környezete. A természeti és infrastrukturális környezet mellett meghatározó szerepet tölt be a helyi önkormányzat és annak szabályozási gyakorlata is. A pénzügyi erőforrások tudatos 212

213 felhasználásából származó vélelmezett hatásokat sokszorosan felülmúlhatja az önkormányzat a hatáskörébe rendelt szabályozási eszközök tudatos alkalmazásával, ám ennek ellenkezője is igaz: a megfelelő és támogató szabályozás hiánya ellehetetleníti, meghiúsíthatja a pénzügyi eszközökre alapozott fejlesztéseket. Ezért a stratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása, legyen szó akár milliós befektetésekről, akár a szociális segély igénybevételéről. A helyi gazdaságpolitika céljait világosan meg kell fogalmazni, meg kell határozni a célok megvalósításához szükséges támogató jogi, szabályozási lépéseket, és tudatosan végre is kell hajtani azokat. Az önkormányzatnak a helyi gazdaság szabályozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható magatartása csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát. Tudatos ingatlan és kapacitásgazdálkodás A felesleges, kihasználatlan kapacitásaival, illetve a tevékenységracionalizálás során felszabaduló kapacitásokkal gazdálkodnia kell az önkormányzatnak. Ilyen felszabaduló kapacitás lehet többek között egy funkcióváltás alatt álló, időlegesen használaton kívüli ingatlan, amelyben teret lehet engedni annak közösségi, vagy civil szervezetek által történő időleges hasznosítására (pl. az eladás vagy felújítás megkezdésének időpontjáig). Ugyanilyen módon célszerű a folyamatosan használaton kívüli, az önkormányzat tevékenysége szempontjából funkcióval nem rendelkező ingatlanok hasznosítása. Hasonló módon lehet eljárni más olyan eszközök, erőforrások esetében (pl. hangtechnikai és informatikai eszközök stb.), amelyek időszakosan hasznosíthatóak, és azokkal úgy termelhetünk mások számára értéket, hogy az önkormányzat számára annak nem jelentkezik közvetlen költsége. Ezzel a jólét puszta javításán felül többek között támogatható a stratégia megvalósítását is segítő, de önmagukban is jelentőséggel bíró kulturális, vagy közösségi értékek létrejötte. Az önkormányzatnak a tulajdonában álló ingatlanokat céljai és feladatai megvalósításához alkalmazható eszközöknek kell tekintenie. Ennek tükrében lehetősége van eladói és szabályozói pozíciójával élve de nem visszaélve bizonyos ingatlanok eladását vagy hasznosításba adását olyan feltételekhez kötni, amelyek az önkormányzat által ellátandó feladatok megvalósítását garantálják (pl. játszótér építése a beruházó által használatba vett területen vagy más közterületen). Kölcsönös előnyök esetén célszerű a PPP konstrukciók alkalmazása, ami biztosítja a magánbefektetések hatékonyságát, az önkormányzati likviditás megőrzését és az önkormányzat pénzügyi forrásainak szabadabb felhasználhatóságát. Körmenden a városrehabilitációhóz szorosan kapcsolódó egyéb nem pénzügyi típusú ösztönző eszközök célja egyrészt az Óváros és környékének élővé tételének elősegítése, a műemléki értékek megőrzése, másrészt a lakosság és a cégek motivációja a közösségi fejlesztésben való részvételre, az önkéntes, felelős szerepvállalásra. A Hosszútávú Településfejlesztési Koncepció készítése során megfogalmazódott, hogy az önkormányzat indítson olyan mozgalmakat, amelyeken a Körmendért tenni akaró polgárok saját munkájukkal részt vehetnek a város szépítésében. /pl. Virágos Körmendért, A város legszebb utcája stb./ 213

214 Tervalku Az új településszerkezeti terv elkészítését követően mérlegelendő, hogy a városfejlesztési stratégiájának megvalósulása szükségessé teszi ezen eszköz alkalmazását Partnerség Körmend a korábbi partnerség alapú tervezési gyakorlatának megfelelően kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a helyi társadalmat intenzíven bevonja az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozásába és az abban foglaltak megvalósításába egyaránt. Amellett, hogy az önkormányzaton belül a különböző szakterületek képviselőinek konzultációja folyamatos, már a tervezés kezdetekor megtörtént a legfontosabb partnerségi csoportok azonosítása és a partnerség céljainak meghatározása. Fő partnerek a városfejlesztésben és a partnerség céljai PARTNEREK PARTNERSÉG FŐ CÉLJA lakosság elfogadottság, identitás szakhatóságok szakpolitikai engedélyezés vállalkozások magántőke mobilizálása környező települések kistérségi együttműködés A folyamatos partnerségi együttműködés elősegítéséhez az alábbi eszközöket alkalmazzuk, (részletesebb bemutatásukra az egyes partnerségi csoportok jellemzésénél kerül sor): igény és szükségletfelmérés (kérdőíves felmérések, szakértői interjúk) projektelőkészítő és tervező munkacsoportok szakmai workshopok, konzultációk lakossági fórumok, tájékoztatás és nyilvánosság Lakossági tájékoztatás, nyilvánosság biztosítása A helyi lakosság a projekt elsődleges célcsoportja, esetükben a folyamatos tájékoztatás és a rendszeres konzultációs, véleménynyilvánítási lehetőség a projekt sikerességének alapvető feltétele, mivel a lakosok annak függvényében, hogy milyen mértékben, formában és területen érintik a fejlesztések, eltérően reagálhatnak az egyes tervezett projektekre. A fejlesztések társadalmi elfogadottságát megalapozandó folyamatosan tájékoztatni kell a helyi lakosságot, ennek elsődleges eszköze a helyi média ( amelyeken keresztül rendszeresen beszámolnak a tervezés állásáról és a város rehabilitációs program aktualitásairól. Az akcióterületi fejlesztések tervezése még intenzívebb lakossági párbeszédet igényel, amire az érintett akcióterületeken szervezett szükségletorientált lakossági fórumok nyújtanak lehetőséget. 214

215 Szakhatósági fórum/ városi kezdeményezés/ Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a város hosszú távú fejlesztési tevékenységeihez rögzít egyfajta koncepcionális és megvalósításorientált szakmai keretet. A tervezett fejlesztések komplexitása megköveteli, hogy az érintett (építészeti, rend és katasztrófavédelmi, környezetés természetvédelmi, munkaügyi stb.) szakhatóságokat előzetesen és folyamatosan tájékoztassák a tervezés és a megvalósítás folyamatáról, ez biztosítja az adekvát, szakpolitikailag megalapozott és elfogadott város rehabilitációs programok végrehajtását. A fenti elveknek megfelelően kell, hogy sor kerüljön az IVS elfogadása után az első szakhatósági egyeztetésre, amelynek fő célja a tájékoztatás, azaz ismertetni kell az engedélyező, véleményező szerepkört betöltő szakhatóságok képviselőinek a város rehabilitáció jelentőségét, folyamatát, a támogatás elnyerésének feltételeit, továbbá a lehatárolt városrészek és akcióterületek körét. Az elkövetkező időszakban a készülő dokumentumokat fontos rendszeresen továbbítani számukra, folyamatos visszacsatolást biztosítva a tervezés folyamatában. A szakhatóságok szerepe az akcióterületi terv és az egyes projektekre vonatkozó engedélyes tervek kidolgozásánál lesz igazán jelentős, ezért rendszeres egyeztetésekre, szakmai workshopokra lesz szükség Körmendi Civil Fórum A civil szervezetek hagyományosan a város közösségi és kulturális életének legfontosabb formálói közé tartoznak. Véleményük a városfejlesztési programmal és az egyes konkrét fejlesztésekkel kapcsolatosan azért is megkerülhetetlen, hiszen a civil szervezetek közvetetten a projekt fő célcsoportját, a lakosságot illetve annak egyes csoportjait képviselik. A partnerség a város és a civil szervezetek között rugalmas, szervezett és aktív formában valósul meg Vállalkozói egyeztetések Az integrált városfejlesztésben érintett vállalkozói kör alapvetően két nagy csoportra bontható. A helyi kis és középvállalkozások inkább a fejlesztések célcsoportjának tekinthetők, ugyanis a fejlesztések eredményeként létrehozott kapacitások (közterek, irodaházak, bevásárlóközpontok stb.) fogyasztóiként jelennek meg. Esetükben a legfontosabb partnerségi eszköz a szükségleteik pontos felmérése, valamint a folyamatos tájékoztatás többek között a lehetséges pályázati forrásokról. A másik vállalkozói kör hatása a program tartalmi elemeit és a városrehabilitáció eredményességét tekintve lényegesen intenzívebb. A nagyobb befektetőkkel, a tőkeerős beruházókkal és a potenciális ingatlanfejlesztőkkel való kapcsolattartás személyesebb jellegű partnerséget igényel annak érdekében, hogy rendelkezésre álló tőkéjük mobilizálása Körmend akcióterületén történjen meg. Így megvalósítható a források feltárása és kialakítható azok ideális kombinációja Együttműködés a környező településekkel A környező településekkel való partnerség tartalmi és formai elemeit a Agglomerációs együttműködés és a 4.5. Településközi koordináció fejezetek részletezik. 215

216 4.4. Az IVS megvalósításának szervezeti rendszere A megyei jogú városok és nagyvárosok részére az ÖTM előírja a projektmenedzsment szervezetek létrehozását. Körmend Város Polgármesteri Hivatala a városfejlesztési projektek megvalósítását az Önkormányzat saját szervezetén belül létrehozott szervezeti egységével tervezi. A Polgármesteri Hivatal a program végrehajtásához von be külső szakértőket Településközi koordináció mechanizmusa A kistérségi szerepkörből adódó alapfeladatokat Körmend képes ellátni, kérdéses azonban, hogy milyen mértékben képes gazdaságitársadalmi fejlődést generálni az érintett településeken. Egyértelműen leszögezhető, hogy a városnak nem érdeke a pontszerű, elszigetelt fejlődés, hiszen ha nagy a fejlettségbeli kontraszt a város és környéke között, az negatívan befolyásolhatja a város egészének gazdaságitársadalmi fejlődését. A Körmendi kistérség egységes fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a térség képessé váljon arra, hogy problémáit és szükségleteit közösen megfogalmazza, majd ezeket integrált programokká, komplex projektekké alakítsa. A párhuzamos kapacitások elkerüléséhez, valamint a város és környéke közötti esetleges konfliktusok (pl. szelektív migráció) megelőzéséhez tehát nemcsak Körmend, hanem a környező települések fejlesztési igényeit is pontosan ismerni kell. A községekben kisebb léptékű, részben pontszerű településfejlesztési akciók valósulhatnak meg, amelyek kifejezetten a helyi lakosság életminőségének javítására irányulnak. A kistérségben lévő települések jelenleg magas pályázati aktivitásának oka elsősorban a NyugatDunántúli Operatív Program Oktatásinevelési intézmények fejlesztése konstrukció, amelyre a térségben szerveződött Körmend és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás nyújtja be projektjavaslatait. Az oktatási fejlesztések esetében a szakpolitikai irányvonalaknak megfelelően a társulási forma ösztönzése kiemelt szerepet játszik. Hasonló folyamatok prognosztizálhatók az egészségügyi intézmények fejlesztésénél is azzal a különbséggel, hogy a szakellátások esetében a hiányterületekre koncentrálják a forrásokat. Szintén jelentős szegmenst képviselnek a turisztikai pályázatok: a fogadási feltételek javítására irányuló befektetések potenciális kedvezményezettjei inkább a magán beruházók közül kerülnek ki, míg az attrakciófejlesztésben az önkormányzatok is megjelennek. Emellett kiemelt jelentőséggel bírnak azok a közúti fejlesztések, amelyek tehermentesítik a településmagokat az átmenő forgalomtól. Mikroregionális szinten több szereplő is részt vesz a tervezett fejlesztések településközi koordinációjában, ahol kiemelt szerepe van a Körmendi és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulásának. A szervezetben jelentős projektmenedzsment tudás halmozódott fel ahhoz, hogy nemcsak az érintett települések, hanem az egész térség fejlesztési elképzeléseit koordinálni tudják. Ehhez szükséges: a térségi szinten megjelenő projektjavaslatok pontos számbavétele, a megvalósítást befolyásoló tényezők nyomon követése, a fejlesztések megvalósításának évenkénti felülvizsgálata, valamint a kritikai észrevételek beépítése a települések és a térség stratégiai fejlesztési dokumentumaiba. 216

217 Összességében megállapítható tehát, hogy Körmend tervezett városrehabilitációjával és az azt megalapozó Integrált Városfejlesztési Stratégiával a környező fejlesztési elképzelések területi szintű kölcsönhatása pozitív mérleget mutat, a hatások szinergikusan kapacitásokat létrehozó, egymást kioltó fejlesztések nem valósulnak meg. A fejlesztések eredményeként a kistérség stratégiai célrendszerének megfelelően az intézményrendszer és az ellátott funkciók optimalizálása folyamatos, az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvének, a szubszidiaritásnak a figyelembevételével Monitoring, Indikátorrendszer Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a városban megindult stratégiai tervezés kiinduló pontja, meghatározza a legfontosabb irányokat, s horizontot nyújt a további részletek pontosításához. A város számára az IVS e szempontból nyitott stratégia, melynek alapján folytatódhat a partnerségre épülő operatív tervezés és program megvalósítás. Az első operatív intézkedés a Főtér és környékére vonatkozó Akcióterületi terv, melynek projektjeit az Önkormányzat és partnerei valósítják meg. Az önkormányzat a további operatív lépéseket a gazdaságfejlesztés és a turizmusfejlesztés célterületeihez kapcsolódva fogja indítani. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiához kapcsolódó monitoring a város településfejlesztési koncepciójához hasonlóan a megvalósítás során kettős értelemben valósul meg: Egyfelől az elérendő célokhoz kötődő, magát a reálfolyamatot mérő jórészt kvantitatív, objektív output, eredmény és hatásindikátorok, valamint a forrásallokációs rendszeren keresztül a fejlesztési támogatásokhoz kötődő fejlesztési érték, illetve a városrészekre, az adott konkrét fejlesztési cél alapján allokálásra kerülő népességarányos támogatás alapján. Másfelől szükséges a célrendszert elemei összességében is vizsgálni, valamint az egyes célokhoz rendelt beavatkozások kölcsönhatását, hatékonyság, kapacitás és hatásvizsgálatát is elvégezni. A komplex elemzések alapján mérhető az egyes célok területfejlesztési hatása. Kiemelten kell kezelni a fejlesztési támogatásokhoz kötődő kapacitásbővülések elemzését a társadalmi elvárások, a valós szükségletek és a költségvetési korlát oldaláról is, különösen a közjavak fejlesztése esetén. Ekkor a méretgazdaságossági indikátorok alkalmazása szükséges. Körmend Integrált Városfejlesztési Stratégiájának végrehajtását és eredményeit a város Közgyűlése kétévenként értékeli. A beszámoló tartalmazza: A stratégia keretein belül megvalósuló projektek és azok végrehajtottságának rövid áttekintését. A stratégia keretein belül megvalósuló projektek finanszírozási információit (projekt költségvetése, források összetétele). Városrészenkénti és tematikus célonkénti áttekintést a stratégia végrehajtásának kezdete óta megvalósult fejlesztésekről és azok eredményeiről. A stratégia indikátorrendszere alapján mért előrehaladást, az indikátorok kiinduló és célértékeinek, valamint azok aktuális értékének feltűntetésével. 217

218 Indikátorrendszer A stratégia végrehajtásának és eredményeinek nyomon követését az átfogó cél, a tematikus célok és a városrészi célok mellé rendelt indikátorrendszer biztosítja. A hatékony monitoring rendszer jellemzője a stratégiához kapcsolódó beavatkozások és tartalmi összefüggések figyelése egységes elvek és integrált szemlélet mentén. Emellett szükséges az egyes beavatkozásokhoz kapcsolódó adattartalmak (pl. vállalt kötelezettségek) egzakt definiálása, időszakos összegyűjtése, rendszerezése és elemzése. A monitoring tevékenység végrehajtásához részletes eljárásrend kidolgozása szükséges, amely a nyomon követés szervezeti kereteit, felelőseit, ütemezését tartalmazza. Az integrált városfejlesztési stratégia végrehajtásának nyomon követési mechanizmusa több szinten jelentkezik: A város fejlesztését meghatározó vizsgálatok, és ágazati jellegű koncepciók elkészítése vonatkozásában A Város által elkészíttetendő felmérések, gazdaságitársadalmikörnyezeti elemzések, hatásvizsgálatok eredményeit szükséges figyelembe venni az integrált városfejlesztési stratégia felülvizsgálatakor. IVS célrendszerének megvalósulása /ld. Indikátor táblázat!/ Az egyes célok (átfogó, középtávú és városrészi célok) megvalósulásához konkrétan kapcsolódó célindikátorok megfogalmazása és a célértékek meghatározása. A városban magán vagy közforrásból finanszírozott jelentős egyedi projektek hatásainak városfejlesztési stratégiával összhangban történő megvalósulása. A kijelölt akcióterület rehabilitációs tevékenységeinek nyomon követése az akcióterületi terv elkészítésének, végrehajtásának és felülvizsgálatának ütemezésével összhangban.(ld. Főtér/Szabadság tér ATT) 218

219 Indikátorrendszer Cél Indikátor neve Indikátor definíciója Mértékegység Forrás Adatgyűjtés gyakorisága Átfogó cél: A város társadalmigazdasági szerkezetének fejlesztése, a város egyedi adottságainak kihasználása révén, melynek eredményeképpen a város dinamikusan fejlődő, önálló identitással rendelkező térségi központtá válik. A városi gazdaság teljesítménye Körmenden működő gazdasági szervezetek és egyéni vállalkozók éves nettó árbevételének értéke (cél: növekedés) millió forint Polgármesteri Hivatal Éves A városban élők munkajövedelme Körmenden élő foglalkoztatottak éves munkajövedelmének értéke (cél: növekedés) millió forint APEH Éves Munkanélküliségi ráta A munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népesség viszonyítva % KSH Éves T1. A város külső elérhetőségének és belső közlekedésének javítása Belvárosi utak elméleti terheltsége Körmend belterületén található burkolt utak hossza (egysávosra vetítve) és a Körmenden regisztrált gépjárművek hányadosa (cél: növekedés) Km UKIG Polgármesteri Hivatal Éves Kerékpárutak hossza Körmend kül és belterületén található kerékpár utak hossza (cél: növekedés) Km Polgármesteri Hivatal Éves Tömegközlekedést igénybe vevők A városi tömegközlekedés által adott évben szállított utasok száma (cél: növekedés) utas szám Polgármesteri Hivatal Éves T2. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához Vállalkozások befektetett tőkéje Körmenden gazdasági tevékenységet folytató vállalatok saját tőkéje (cél: növekedés) millió forint APEH Éves T3. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a város, és a város, mint kistérségi központ igényeit Szelektíven gyűjtött hulladék aránya Szelektíven gyűjtött lakossági hulladék aránya (cél: növekedés) % Zala Depo KFT Éves A szennyvízcsatorna hálózat hossza Körmend területén található szennyvízcsatorna hálózat hossza (cél: növekedés) km Polgármesteri Hivatal Éves távfűtéssel ellátott intézmények és lakások száma Távfűtéssel ellátott intézmények és lakások száma db Polgármesteri Hivatal Éves Szakmunkástanulók elhelyezkedési esélye Körmend működő szakiskolákból a munkaerőpiacra lépők közül az iskola befejezése után 1 évvel foglalkoztatásban állók aránya (cél: növekedés) % Szakiskolák által folytatott nyomon követéses adatfelvétel Éves Kulturális rendezvények résztvevőinek száma múzeum látogatóinak száma, valamint kulturális és ismeretterjesztő rendezvények, előadások résztvevőinek száma (cél: növekedés) fő Polgármesteri hivatal Éves T4 A társadalom és a gazdaság igényeivel összhangban álló humán erőforrás fejlesztés, a kulturális értékek széleskörű érvényesítése (cél: növekedés) 219

220 T5. A fenntartható turizmus kialakítása és Körmend versenyképes idegenforgalomi célterületté tétele Vendégéjszakák száma Szállodákban és panziókban eltöltött vendégéjszakák száma (cél: növekedés) vendégéjszakák száma KSH Éves T6. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme Felújított hagyományos építésű lakások száma A városközpont rehabilitáció keretében felújított hagyományos építésű lakások száma db Polgármesteri hivatal Éves Felújított iparosított technológiával épült lakások száma A Panelprogram keretében felújított iparosított technológiával épült lakások száma db Polgármesteri hivatal Éves T7. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése Gondozott zöldterületek Gondozott zöldterületek nagysága a város belterületén (cél: növekedés) m2 Polgármesteri Hivatal Éves T8. A rászorulók magas szintű ellátása az egészségügyben és a szociális szférában Várható élettartam A városban élők születéskor várható élettartama (cél: növekedés) év KSH 10 évenként T9. A szociális biztonság megteremtése Aktív kereső nélküli háztartások száma Aktív kereső nélküli, aktív korú taggal rendelkező háztartások száma db KSH 10 évenként Szociális bérlakások száma Önkormányzati tulajdonú szociális bérlakások száma (cél: növekedés) db Városrész népességének száma Az egyes városrészek lakosainak száma (cél: növekedés) fő Városrészben mű ködő vállalkozások száma Az egyes városrészekben működő egyéni, illetve társas vállalkozások száma Városrészek közötti diszparitási mutató A városrészek közötti fennálló különbségek megállapítására vonatkozó komplex mutató az alábbi városrészi szintű adatokból előállítva: V1V4. Városrész célok (cél: csökkenés) népszámlálás Polgármesteri hivatal Éves KSH 10 évenként népszámlálás db KSH 10 évenként KSH 10 évenként (cél: növekedés) Öregedési index Aktivitási ráta Komfortos lakások aránya Szennyvízcsatorna hálózatra bekötött lakások aránya / cél: csökkenés/ Polgármesteri hivatal Körmend,. május Körmend Város Polgármestere Bebes István 220

221 5. MELLÉKLETEK 1. számú Melléklet ANTISZEGREGÁCIÓS TERV I I.1 Antiszegregációs helyzetfeltárás Helyzetelemzés Jelen antiszegregációs terv elsősorban területi dimenzióban az IVSben a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét Körmend város közigazgatási határán belül. A településfejlesztésben kiemelt szerepű az egyenlő esélyű hozzáférés, valamint az esélyegyenlőség biztosítása horizontális uniós elvek érvényesítése, elsősorban a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező és a 8 osztálynál nem magasabb iskolai végzettséggel rendelkező aktív korú lakos tekintetében. Az esélyegyenlőségről, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003.évi CXXV. törvény a következő elemeket hangsúlyozza: 1. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel,ezek csoportjaival, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben a törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. Az egyenlő bánásmód következményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Az idézett törvény alapján készülő Körmend város települési esélyegyenlőségi programja különösen a lakhatás, a szociális szolgáltatásokhoz és az infrastruktúrához való egyenlő esélyű hozzáférés elősegítését célozza meg, mivel ezek hiánya gyengíti a társadalmi kohéziót. Körmend város Antiszegregációs terve a Városrehabilitáció ban című városrehabilitációs kézikönyv 2.2 fejezete és 2. melléklete, valamint a án az NFÜ honlapján közzétett Útmutató az Integrált Városfejlesztési Stratégia helyzetelemzésének elkészítéséhez szükséges adatokról dokumentumokban megfogalmazott adatszolgáltatási követelmények és módszertan alapján készült. Az IVShez készített átfogó helyzetelemzés nyomán kialakított városrehabilitációs beavatkozási tervek kiemelten kezelik, hogy a város minden részében diszkriminációmentesség és szegregációmentesség érvényesüljön. Körmenden a szegregátum 2 típusa közül: sem városszövetbe ágyazódott, szegregált, szegregálódó területek / telepszerű környezet/ 221

222 sem a városszövettől elkülönült, alapvetően nem lakófunkciójú területekbe ékelődött szegregátumok /telepek/ nincsenek Mindezt a részletes helyzetelemzésben szereplő városi és városrész szintű demográfiai, szociális/ segélyezési, lakhatási, infrastrukturális ellátottsági/, területi elhelyezkedési foglakoztatási, képzettségi adatok alátámasztják. A KSH adatszolgáltatása alapján Körmenden nincsen a kézikönyvben szegregátumok definíciónak megfelelő szegregátum. A KSH által megküldött kartogram olyan területet is megjelöl, mely eleget tesz ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszáma miatt mégsem tekinthető valódi szegregátumnak / Rákóczi u. 150./, ezért ezt a területet veszélyeztetett területként kell kezelni. Az IVS készítése során a 2001es népszámlálási, az azóta eltelt időszak statisztikai évkönyvi és az Önkormányzat által szolgáltatott adatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy Körmenden nincsenek szegregálódott telepek/ közösségek/ csoportok. A KSH elemzései a 2001 es népszámlálás adatai alapján készültek, az azóta eltelt hosszú idő miatt szükségesnek tartottuk helyszíni vizsgálatokkal is kiegészíteni, pontosítani a kapott adatokat. Jelenleg nincs tudomásunk 50, illetve 100 fő feletti lakosszámú veszélyeztetett területről. A helyszíni felmérések alapján négy épület került az intézkedést igénylők közé, abból a célból, hogy ne alakuljon ki a jövőben szegregált terület egyik helyszínen sem. Lehatárolt területek, amelyek intézkedést igényelnek: 1. Rákóczi u Rákóczi u. 150/b. 3. Bartók B. ltp. 5/A. és 5/B. 4. Hunyadi u. 61., és Ady E. u. 2. Általánosságban elmondható, hogy minden területen önkormányzati szociális alapon működő bérlakások vannak, az épületek teljesen, vagy részben önkormányzati tulajdont képviselnek. I.2 A lehatárolt területeken lévő épületek felmérése Rákóczi u : 8 db egy szobás komfort nélküli szociális bérlakás, átlagos lakásnagyság 35 négyzetméter. Rákóczi u. 150/B.: 5 db egy szobás komfort nélküli szociális bérlakás, átlagos lakásnagyság 40 négyzetméter. (1990es évek elején épült) 222

223 Bartók B. ltp. 5/A. és 5/B. : két lépcsőház, összesen 28 db 1,5 szobás komfortos szociális bérlakás, átlagos lakásnagyság 45 négyzetméter. Fürdőszoba wcvel, villanybojler, vegyes tüzelésű fűtőberendezés (cserépkályha, egyéb kályha) Hunyadi u. 61/A. és 61/B: két lépcsőház, összesen 24 db egy szobás komfortos lakás, melyből 9 db lakás magántulajdonban van. 15 db lakás önkormányzati tulajdonban lévő szociális bérlakás. Átlagos lakásnagyság: 34 négyzetméter. Fürdőszoba wcvel, villanybojler, egyes lakásokban fatüzelésű vízmelegítő, vegyes tüzelésű fűtés (cserépkályha, egyéb kályha) Ady E. u. 2/A. és 2/B.: két lépcsőház, összesen 24 db, melyből 4 db lakás magántulajdonban van. 20 db lakás önkormányzati tulajdonban lévő 1,5 szobás, illetve 2 szoba + hálófülkés komfortos szociális bérlakás. Fürdőszoba wcvel, villanybojler, vegyes tüzelésre alkalmas fűtőberendezések. Átlagos lakásnagyság 46 négyzetméter. I.3 A lehatárolt területek háttértörténetének bemutatása A fenti helyszíneken a lakások szociális célú elhelyezési indokkal épültek, ami elsősorban azt jelenti, hogy alacsony jövedelmű, szociális támogatásokból élő vagy rendszeres jövedelem (pénzellátás) nélküli személyek vagy családok részére az önkormányzat elsősorban ezeken a területeken tud lakhatást biztosítani. A lakások komfortfokozatában lévő különbségek (komfort nélküli illetve komfortos) is azt a célt szolgálják, hogy az igényjogosultak szociális helyzetében (tartós munkanélküliség, alkalmi munkavégzés, gyermekek száma, magasabb komfortfokozatú lakásban felhalmozott lakbér vagy egyéb közüzemi tartozás stb.) meglévő különbségeket is figyelembe tudja venni. A jelzett lakásokban nem kizárólagosan laknak cigány kisebbséghez tartozó (de magukat nem annak valló) családok, személyek. I.4 A lehatárolt területeken megvalósítandó intézkedések megfogalmazása A fent megjelölt ingatlanok szociális alapon történő hasznosítása kiemelt fontosságú, hiszen az igényjogosultak száma, összetétele ezt szükségessé teszi. Valamennyi ingatlan esetében ezért folyamatos karbantartás, illetve kisebb felújítások szükségesek. Mindezek megfogalmazásra kerültek a Körmend Város Önkormányzata. márciusában tárgyalt és jóváhagyott Vagyongazdálkodási Koncepciójában. II Antiszegregációs program: Az ÖTM városfejlesztési kézikönyve a következő eszközök igénybevételét javasolja a szegregátumok kialakulásának megelőzése/ szegregátumok megszüntetése érdekében. Lakhatási integráció Rossz minőségű lakásállomány korszerűsítése, illetve felszámolása, az ott élők integrálása: magasabb komfortfokozatú, egészségesebb szociális bérlakások biztosítása a városrészen belül, illetve azon kívül, a lakókörnyezet rehabilitációja, komfortfokozat növelése 223

224 segítség a lakáshoz jutásban / szocpol, fiatalok otthonteremtési támogatása, önerő helyi támogatása stb./ Oktatási integráció megvalósítása A Mikrotérség Közoktatási fenntartó Társulás Közoktatás Esélyegyenlőségi Tervében foglalt tevékenységek megvalósítása a tervezett módon. Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása A szociális ellátórendszer kapacitásának és minőségének javítása. Az antiszegregációs program helyszínenkénti bontása a következő: II.1 Rákóczi u. 150., 150/b. (a KSH 2001es népszámlálási adatai alapján már lokalizált veszélyeztetett területként van nyilvántartva) A Körmend város Önkormányzata. márciusában tárgyalt és jóváhagyott Vagyongazdálkodási Koncepciójában leírtak alapján az épületet kiürítés, átköltöztetés után le kell bontani. Az épület állapota ezt indokolja. Tekintve, hogy a lebontandó épületet fejleszteni nem indokolt, így csak a szükséges karbantartási tevékenységek elvégzését irányozták elő. Az átköltöztetés jelenlegi állapota az alábbi: Az önkormányzat 2003 óta rendelkezik jogerős építési engedéllyel a Körmend, Ady E. u. 6. számú önkormányzati tulajdonú telken 4 db 12 lakásos szociális bérlakás épületének építésére vonatkozóan. Egy épület, azaz 12 db lakás mai aktualizált áron Ft. Az önkormányzat már korábban pályázatot nyújtott be a támogatás elnyerésére, tekintettel arra, hogy az önkormányzat fejlesztésekre fordítható keretei is végesek. A város ezidáig támogatást nem kapott, de ban (áprilisban ) a támogatás igény újra beadásra került. A költöztetések akkor realizálódnak, amikor a bérlakások felépülnek. (legkorábban ) Sajnos, hiányzik az állam részéről is az a pályázati keret, mely korábban a szociális bérlakásprogramot támogatta. Addig is, a legszükségesebb átköltöztetéseket a város a megüresedő szociális bérlakásokkal tervezi. Családgondozó munkatárs kijelölése szükséges az itt lakók mellé, aki segíti őket a minőségibb élet elérésében: munkahelykeresés, együttműködve a Munkaügyi Központtal képzés, továbbképzés a jobb elhelyezkedés érdekében mentálhigiénés ismertetés, társadalmi beilleszkedési problémák kezelése segélyezés, iskola, óvodaiellátás felülvizsgálata, mely eszközökkel lehet segíteni folyamatosan a rászoruló személyeket, gyerekeket. kríziskezelés, adott esetekben, ehhez segítség nyújtása szakemberek által. 224

225 II.2 Bartók B. ltp. 5/A. és 5/B. Az épület 2 lépcsőházas, és teljes mértékben önkormányzati tulajdonban van. Szemrevételezéssel is megállapítható, hogy a lakók a több évi használat alatt lelakták a lakásokat. Az épület külső homlokzati része felújításra, a nyílászárók cserére szorulnak. Ezen kívül a lakások belül is tönkrementek, sok helyen a burkolatok is (főleg fa elemek) hiányoznak. A gyakori beázások megszüntetése céljából 2005ben az önkormányzat felújította a lapostető csapadékvíz szigetelését. Folyamatban van (2007es megbízási szerződés alapján) az épületegyüttes teljes átterveztetése. A felújítás során a lakásokon belül teljes épületgépészeti felújítást valósítanak meg, fűtéskorszerűsítéssel. A homlokzatok, és nyílászárók felújításával jelentős energetikai fejlesztést lehetne megvalósítani. Az esetleges lakásleadást, illetve kiköltözést követően az önkormányzat cége, a Vagyongazdálkodási Kft, megszünteti a bérbeadást a felújítás befejezéséig. A bérbeadás szüneteltetésére azért van szükség, hogy az épületfelújítási munkálatokat kiköltöztetési problémák nélkül, azonnal meg lehessen kezdeni, amennyiben a finanszírozási forrásösszegek rendelkezésre állnak. Amíg a lakáshelyreállítások nem rendeződnek, családgondozó munkatárs kijelölése szükséges az itt lakók mellé, aki segíti őket a minőségibb élet elérésében: munkahelykeresés, együttműködve a Munkaügyi Központtal képzés, továbbképzés a jobb elhelyezkedés érdekében mentálhigiénés ismertetés, társadalmi beilleszkedési problémák kezelése segélyezés, iskola, óvodaiellátás felülvizsgálata, mely eszközökkel lehet segíteni folyamatosan a rászoruló személyeket, gyerekeket. kríziskezelés, II.3 adott esetekben, ehhez segítség nyújtása szakemberek által. Hunyadi u. 61., és Ady E. u. 2. E 2 épületben lakók helyzetén javítani szükséges. 1. Műszaki oldalról egyrészt szükséges az épület körüli szennyvízcsatornavezetékeket teljeskörű cseréje, mert a sorozatos csőtörések, és meghibásodások a pince és falak elázásához vezetnek. Ez jelentősen hozzájárult az épület vakolatának lemállásához. A felmérések alapján egyrészt építés alatti kivitelezési hiba (kontrás vezeték, nem kellő lezárás) okozta, másrészt a lakók nem odavaló dolgokat, tárgyakat engedtek le a WCken, folyamatos duguláshoz vezetett. A probléma megoldásaként a testület a műszaki iroda előkészítése alapján Ftot irányzott elő a vezetékek rekonstrukciójára. A kivitelezés végrehajtása. szeptember 30ig megtörténik. (már folyamatban van a kivitelező kiválasztása, ajánlatbekérés). 225

226 2. Felül kell vizsgálni a lakók kérését, miszerint játszóteret szeretnének közel az otthonukhoz. Több kisgyermekes fiatal család él itt, a legközelebbi játszótér 800 méterre van. Elő kell segíteni, hogy pl. az eszközöket önkormányzat beszerzi, és az ott lakók szakember irányításával elhelyezik a játszóeszközöket. A költségek fedezetére Testületi döntés szükséges, ezt követően várhatóan a 2009évi költségvetés terhére a döntés alapján játszótéri eszközöket tudnak elhelyezni, amennyiben ennek műszaki akadálya nem lesz, a 2 épület közötti közterületen. 3. Családgondozó munkatárs kijelölése szükséges az itt lakók mellé, aki segíti őket a minőségibb élet elérésében: munkahelykeresés, együttműködve a Munkaügyi Központtal képzés, továbbképzés a jobb elhelyezkedés érdekében mentálhigiénés ismertetés, társadalmi beilleszkedés problémák kezelése segélyezés, iskola, óvodaiellátás felülvizsgálata, mely eszközökkel lehet segíteni folyamatosan a rászoruló személyeket, gyerekeket. kríziskezelés, III adott esetekben, ehhez segítség nyújtása szakemberek által. További általános intézkedések III.1 Foglalkoztatás bővítése irányított módon Az önkormányzati beruházások során az önkormányzat előnyben részesíti azon vállalkozót, aki minél több helyi, hátrányos helyzetű személyt foglalkoztat. Az építési (közbeszerzési) tenderek közzétételekor elő kell írni ezeket a feltételeket, főleg azon szakágakban, ahol a szakképzetlen fizikai munkára szükség van (segédmunka). III.2 A munkaképes, segélyben részesülő lakosság bevonása és foglalkoztatása, közcélú és közhasznú munka biztosításával. A közcélú munkavégzés alapvető feltétele, hogy az önkormányzat a szociális törvényben meghatározott aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyben részesülő személyek után normatívát igényeljen, és foglalkoztatást szervezzen. A foglalkoztatásra kijelölt hely a körmendi Városgondnokság. A Városgondnokság vezetőjének feladata megfelelő ütemezés és ütemterv szerint a város területén a munkavégzés szervezése, bonyolítása, ellenőrzése. A közhasznú munka szervezésébe be kell vonni a Munkaügyi Kirendeltséget, valamint a Kisebbségi Önkormányzatot is. A foglalkoztatás 3 illetve 6 hónap időtartamra szól. A foglalkoztatás során kertészeti (fűnyírás gereblyézés kapálás virágöntözés), csapadékvízelvezető árkok, átereszek tisztítása, köztisztasági (közterületek seprése, hulladék szedés, hulladékgyűjtők ürítése) feladatokat látnak el. Közmunkaprogram pályázatokat is tervez a város, bár az eddig benyújtottak nem nyertek támogatást. A közmunkaprogramokat a Többcélú Kistérségi Társulás koordinálta. 226

227 III.3 A "Lépj egyet előre" programot a Munkaügyi Kirendeltség koordinálja. Az önkormányzat úgy vesz benne részt, hogy az aktív korú, nem foglalkoztatott, rendszeres szociális segélyben részesülők közül a családgondozó javaslata alapján összesen 3 fő került kiválasztásra. évben képzésre, továbbképzésre. Ezek a személyek a képzés, továbbképzés tartama alatt már nem rendszeres szociális segélyt, hanem a munkaügytől támogatást kapnak a pályázat alapján. IV A végrehajtás felelősei Műszaki vonatkozásban felelős: Bebes István polgármester Forró Szilvia városfejlesztési irodavezető Szociális/családsegítő kérdésekben felelős: Dr Stepics Anita jegyző Gombásné Nardai Ibolya aljegyző Viserálek Sándorné Szociális Szolgáltató Vezetője Közcélú munkák irányítása: V Horváth Péter Körmend város Gondnoksága vezetője A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása A város lakói számára a közszolgáltatások jelentős része helyben hozzáférhető, az önkormányzat döntően saját fenntartású intézményekkel biztosítja azokat. A közoktatási feladatokat, így az óvoda, általános iskola, zeneiskola, alapfokú művészeti oktatás helyben elérhető, akárcsak a pedagógiai szakszolgálati feladatok, melyet Körmend és Kistérsége Többcélú Kistérségi társulással megkötött szerződés alapján a társulás által alapított intézmény lát el. A Pedagógiai Szakszolgálat a kistérség egész területén ellátja a korai fejlesztés és gondozás, logopédiai ellátás, konduktív pedagógiai ellátás, mozgásfejlesztés és gyógypedagógiai tanácsadás feladatit is. A gyermekjóléti alapellátások közül a gyermekek átmeneti otthonának és a családi napközi ellátás kivételével minden alapellátás helyben hozzáférhető. Az esélyegyenlőségi terv a városban és a mikrotérségben élő hátrányos helyzetű /HH/, valamint halmozottan hátrányos helyzetű /HHH/ és sajátos nevelési igényű /SNI/ gyermekek/tanulók esélynövelését, iskolai sikerességét hivatott szolgálni A vonatkozó jogszabályok értelmében elkészült és jóváhagyásra került a közoktatásra vonatkozó Mikrotérség Közoktatási Intézmény Fenntartó Társulás Közoktatás Esélyegyenlőségi Terv című dokumentuma, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy az intézményekben kialakuljon a méltányos, mindenki számára elérhető minőségi oktatás feltételrendszere.. 227

228 V.1 Esélyegyenlőség a közoktatásban Körmend szociális helyzete kedvező. Rendszeres szociális segélyben a lakosság 0,33%a részesül csak. A városban a gyermekek 8,9 %a után kapnak a szülők rendszeres gyermekvédelmi támogatást, mely arány országosan 22%, azaz több mint a duplája a körmendinek. V.2 Halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók A magyar közoktatás egyik sajátos jellemzője, hogy az egyes intézmények között nagykülönbségek mutatkoznak a tanulók eredményességét illetően. A városban a tudatos oktatónevelőmunka következtében örvendetes, hogy nem mutatkoznak drámai különbségek az óvodák, iskolák eredményességét illetően. A sajátos nevelési igényű tanulók integrálásának jogi lehetőségével éltek az oktatási intézmények. Minden sajátos nevelési igényű tanulónak, gyermeknek joga van az állapotának megfelelő, különleges gondozás keretében biztosított pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátáshoz. Minden intézmény törekedett biztosítani a szükséges személyi és tárgyi feltételeket az érintett tanulók eredményes fejlesztése érdekében. A pedagógusok továbbképzésével, a mikrokörzeti intézmények fejlesztő teremmel való ellátásával, a fejlesztéshez szükséges eszközök beszerzésével hathatós lépéseket tettek az új elvárásoknak való megfelelés irányába. Az elmúlt évek felvételi gyakorlatának ismeretében kijelenthető, hogy a Körmendi Mikrotérségi Közoktatási Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működő közoktatási intézmények nem folytatnak szegregációs gyakorlatot. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az általános iskolákban a következő: Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 5,4% OlcsaiKiss Zoltán Általános Iskola 3,4% Somogyi Béla Általános Iskola 5,6% Valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű gyermek/tanuló intézményes nevelésbenoktatásban részesül. Nincs felmentett az iskolába járás alól. A helyben lakó gyermekek körében a sajátos nevelési igényűvé minősített (továbbiakban SNI) és a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar a továbbiakban részképesség zavarokkal küzdő) gyermekek és tanulók többi tanulóhoz viszonyított együttes aránya a mindenkori országos átlagot (jelenleg 7%) nem haladja meg. A helyben lakó gyermekek körében az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek, tanulók többi tanulóhoz viszonyított aránya az országos átlagot (5%) nem haladja meg. 228

229 Összefoglaló adatok az általános iskolai SNI, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról 2007/. Iskola Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Körmend Sajátos nevelési igényű Hátrányos helyzetű Halmozottan hátrányos helyzetű Sajátos nevelési igényű Sajátos nevelési igényű Hátrányos helyzetű Halmozottan hátrányos helyzetű Sajátos nevelési igényű Hátrányos helyzetű Halmozottan hátrányos helyzetű OlcsaiKiss Zoltán Általános Iskola Hátrányos helyzetű Körmend Halmozottan hátrányos helyzetű Sajátos nevelési OlcsaiKiss Zoltán igényű Általános Iskola Hátrányos helyzetű Gyógypedagógiai Tagozat Körmend Halmozottan hátrányos helyzetű Somogyi Béla Általános Iskola Körmend Sajátos nevelési Somogyi Béla igényű Általános Iskola Magyarszecsődi Hátrányos helyzetű Intézményegysége Halmozottan Magyarszecsőd hátrányos helyzetű Mikrotérségben összesen Évfolyam/fő Mindösszesen Tanulók Forrás: Mikrotérség Közoktatási Intézmény fenntartó Társulás Közoktatás Esélyegyenlőségi Terv 229

230 Az adatszolgáltatás alapján az általános iskolai tanulók 7,4 %a HHHs tanuló. Az iskolákat vizsgálva nincs szignifikáns különbség a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányát tekintve. A város oktatásszervezését nem jellemzi szegregáció. A OlcsaiKiss Zoltán Általános Iskola /Hunyadi utcai/ Gyógypedagógiai Tagozata helyzete eltérő a többi intézménytől, mivel az intézmény szegregált gyógypedagógiai tagozattal működik, sajátos nevelési igényű tanulói szakértői vélemény alapján kerülnek az intézménybe. A HH, HHH és SNI tanulók statisztikája Iskolák létszám HH % HHH % SNI % Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény ,9 26 6,2 11 2,6 OlcsaiKiss Zoltán Általános Iskola ,8 10 2,9 14 4,0 OlcsaiKiss Zoltán Általános Iskola Hunyadi Utcai Tagozata , , ,0 Somogyi Béla Általános Iskola ,2 11 2,5 8 1,8 Somogyi Béla Általános Iskola Magyarszecsődi Intézményegysége ,0 0 0,0 2 5,1 Összesen ,5 60 4,6 83 6,4 Forrás: Polgármesteri Hivatal V.3 Az esélyegyenlőség biztosítását szolgáló fejlesztési elképzelések időszakban OlcsaiKiss Zoltán Általános Iskola Hunyadi utcai Tagozata: Szakemberekből álló team létrehozása a gyermekek képességeinek fejlesztésére, a fejlesztés segítésére: pszichiáter, pszichológus, szakorvos, gyógypedagógus OlcsaiKiss Zoltán Általános Iskola: Módszertani központ létrehozása az inkluzív nevelés megvalósítására. Az intézmény teljes akadálymentesítése Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat : A mikrotérségi logopédiai ellátás biztosítása érdekében az utazó pedagógusnak személygépkocsi beszerzése V.4 Az oktatásban a humánerőforrás fejlesztését szolgáló tervek Körmenden időszakban OlcsaiKiss Zoltán Általános Iskola: A sajátos nevelési igényű tanulók képességfejlesztésének megoldására tanár továbbképzés keretében gyógypedagógus, gyógytornász képzése Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat: Szakemberek képzése, továbbképzése a szakszolgálat és az óvoda alkalmazotti körében 230

231 V.5 Körmend és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás Fejlesztési Stratégiája szerint az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése érdekében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani: A hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi óvodába kerülésének elérésére. Az iskolai kudarcok csökkentésére, teljesítménykülönbségek mérséklésére. A lemorzsolódás megakadályozására. Az eredményes felzárkóztatásra, fejlesztésre korszerű pedagógiai módszerekkel. Szoros kapcsolat kialakítására a szakképző és az általános iskolák között, hiszen a legtöbb hátrányos helyzetű gyermek szakiskolában tanul tovább. A gazdaság és a szakképzés együttműködésére (TISZK Térségi Integrált Szakképző Központ nyújtotta lehetőségek kiaknázása). A hátrányos helyzetű gyermekek sikeres iskolai ellátását, képzését támogathatná és segíti az iskolai szociális munka megszervezése, a jól működő fejlesztésre irányuló és differenciált pedagógiai gyakorlat terjesztése, valamint a gyermekek fejlesztését segítő szakemberekből álló team: pszichológus, pszichiáter, gyógypedagógus, gyógytornász. A pedagógiai szakszolgálati feladatokat úgy kell megszervezni, hogy a rászoruló gyermekeknek aránytalan teher nélkül elérhetővé váljanak. A regionális közoktatási stratégia kistérségi szinten javasolja megszervezni a gyógypedagógiai tanácsadást, a korai fejlesztést és gondozást, a logopédiai ellátást, a pályaválasztási tanácsadást és a gyógytestnevelést. A körmendi kistérségi ellátásban jelen van már a gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés és gondozás, a logopédiai ellátás, a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás. A térség oktatási intézményeiben mindenütt foglalkoznak sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával. A nagyobb iskolákban van kialakított fejlesztő terem, foglalkoztatnak fejlesztő pedagógusokat. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában érvényesül a méltányos számonkérés, értékelés, szükség esetén az intenzív terápia idejére szóló átmeneti felmentési lehetőség is. Ide sorolhatók azok a tanulók, akik súlyos tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarokkal, részképességzavarokkal, átható fejlődési zavarral küzdenek, valamint a figyelemzavar és a hiperaktivitás tüneteit hordozók. Iskolai fejlesztésükben szakszerűen érvényesül az intenzív prevenció, a funkciófejlesztés, a pszichés gondozás. A nevelésük és az oktatásuk kiemelten szolgálja az esélyteremtést. A kistérségi társulásokra vonatkozó szabályok szerint a támogatások igényléséhez a sajátos nevelési igényű gyermekeket a szakértői vélemények alapján lehet két vagy három főként figyelembe venni. Körmend,. május Antiszegregációs szakértő ellenjegyzése: Mihalylovics Béla sk. 231

232 Tisztelt Partnerünk! Az integrált Város Fejlesztési Stratégia részeként el kell készíteni az antiszegregációs tervét, melynek keretében le kell határolnia a város leromlott részeit, szegregátumait. A lehatárolás a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott un. szegregációs mutató alapján történik. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%ot. (A szegregációs mutató a 2001es népszámlálási adatokból állítható elő) Munkájuk megkönnyítésére megküldünk Önöknek egy kartogramot, mely jelzi, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít. (Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 039% = türkizkék, 4049%=fekete, 50100%=pink) A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. Adataink szerint az Önök településén nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek. Az elkészített térképvázlat megküldésre kerül az antiszegregációs mentor számára is, hogy munkája során kellő információval rendelkezzen. Üdvözlettel Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai főosztály 232