MAGYAR TÖRTÉNELMI ZÁSZLÓK

Átírás

1 MAGYAR TÖRTÉNELMI ZÁSZLÓK Molnár Zsolt 2008

2 BEVEZETÉS A magyar történelmi zászlók egy csoportja magyar történelmi zászlósor néven (vagy egyszerően történelmi zászlók megnevezés alatt) ismert. Ezen zászlók együttese 1985 óta része a magyar katonai, állami és helyi ünnepségeknek. A napjainkban 23 darabból álló zászlósor a magyar katonai múlt legjellemzıbb zászlótípusait, illetve a magyar hadtörténet leghíresebb korszakaihoz kapcsolódó zászlókat vonultatja fel. A teljes történelmi zászlósor jelenleg 23 darabból áll, de ezekbıl mindig az alkalomnak megfelelıen válogatnak, például a március 15-i ünnepen mind a két '48-as lobogó ott van, augusztus 20-án több az Árpád-házi zászló, az '56-os ünnepeken pedig inkább a 20. század felé tolódik el az arány. (Cs. Kotra Györgyi a Hadtörténeti Intézet és Múzeum muzeológusa)

3 BEVEZETÉS A történelmi zászlók használatának törvényi háttere: A évi CV. törvény amely a honvédelemrıl és a Magyar Honvédségrıl rendelkezik szabályozása szerint: Katonai jelképek: a csapatzászló, a zászlószalag, a hadilobogó, az árbocszalag, a történelmi zászlósor és a felségjel. ( ) A történelmi zászlósor a magyar történelem kiemelkedı hadieseményeinek, valamint állandó hadseregeinek zászlóiból áll. A történelmi zászlósor nemzeti ünnepek állami rendezvényein, illetve kiemelkedı katonai rendezvényen katonai tiszteletadással vonultatható fel.

4 A TÖRTÉNELMI ZÁSZLÓSOR - idırendi sorrendben - 1. Honfoglaláskori zászló 2. Szent István király zászlaja 3. Az Árpád-házi királyok árpád-sávos zászlaja 4. Az Árpád-házi királyok kettıs-keresztes zászlaja 5. Az Anjouk királyi zászlaja 6. Hunyadi János kormányzó zászlaja 7. Mátyás király fekete seregének zászlaja 8. Zrínyi Miklós zászlaja 9. Bocskai szalontai hajdúinak hadnagyi zászlaja 10. A Nyitra vármegyei nemesi felkelık zászlaja 1660-ból 11. Bethlen Gábor fejedelem zászlaja 12. Thököly Imre fejedelem zászlaja 13. II. Rákóczi Ferenc fejedelem zászlaja 14. II. Rákóczi Ferenc lovasságának zászlaja 15. A baranyai huszárezred 18. századi zászlaja 16. A jászkun huszárok zászlaja az 1770-es évekbıl 17. A Pest vármegyei nemesi felkelık zászlaja a napóleoni háborúk idejébıl as gyalogsági zászló es lovassági zászló 20. A Magyar Királyi Honvédség zászlaja 1869-bıl 21. A Magyar Királyi Honvédség zászlaja 1938-ból 22. Honvéd csapatzászló 1949-bıl 23. Az 1956-os lyukas zászló

5 HONFOGLALÁSKORI FEJEDELMI ZÁSZLÓ A IX. századból semmiféle zászlóábrázolás nem maradt fenn, ezért csak analógiák alapján lehet ıket rekonstruálni. A korban a fejedelmi szín mind a pusztai népeknél, mind a nyugati keresztény civilizációkban a vörös volt, és a vonatkozó jelképeket mindig a zászló csúcsán használták, ebben a római birodalmi hadijelvények hagyománya él tovább. Esetünkben a klasszikus fejedelmi szín, a vörös jelenik meg, amely egyben a késıbbi magyar címer alapszíne is. A zászló csúcsán a vezetı törzs (Árpád törzsének) szent állata, a turul háromdimenziós figurája található. A mitikus madár alakját a rekonstrukció a híres rakamazi korong után ábrázolja.

6 SZENT ISTVÁN KIRÁLY ZÁSZLAJA Az államalapító király zászlajáról sem hiteles leírás, sem ábrázolás nem maradt fenn. A közszájon forgó leírások utólagos visszavetítések. A történelmi zászlósorban rekonstruált zászló egy, a X-XI. században általános királyi zászlótípust mutat, a fejedelmi vörös szín használatával a korai gonfanon jellegő zászlót. Ebben a korban a jelképek még nem szerepeltek a zászlólapon, hanem a zászló csúcsán 3 dimenzióban ábrázolták azokat. Így került a zászló csúcsára a latin kereszt. A zászló igen nagymérető, ez jellemzı a fejedelmi zászlókra az egész középkorban. A királyi zászlókat zászlóskocsin vitték, melyet külön ırség védett. A királyi zászló jelenléte egyben a király virtuális jelenlétét is mutatta.

7 AZ ÁRPÁD-HÁZI KIRÁLYOK CSALÁDI ZÁSZLAJA A vörössel és ezüsttel sávozott zászló Imre király uralkodása alatt jelenik meg részint mint zászló, részint mint címer. Eredetérıl több elképzelés létezik, egyes vélemények szerint keleti motívum tőnik fel a zászlóban, általánosabban elfogadott nézet szerint Imre király feleségének az aragóniai királylánynak kapcsolatai tükrözıdnek a címeren, tekintettel arra, hogy az aragóniai címer függılegesen sávozott. Az Árpád-házi királyok kettıs keresztes címere (és zászlaja), illetve sávozott családi címere és zászlaja párhuzamosan létezett a XVI. század végig. A vegyesházi királyok minden esetben a családi, tehát a sávozott zászlót, illetve címerrészt használtak, ezzel jelezték rokonságukat az Árpádokkal.

8 AZ ÁRPÁD-HÁZI KIRÁLYOK KETTİS KERESZTES ZÁSZLAJA A zászló, amely a jellegzetes hármas gótikus ívő talapzaton áll, III. Béla idején jelent meg. A kettıs kereszt ebben az esetben bizánci jelkép (III. Béla korábban hosszú ideig a bizánci udvarban élt), és az uralkodó kettıs világi és transzcendentális hatalmát jelképezi. Eredendıen a kettıs kereszt lebegett a címerpajzson, illetve a zászlólapon, a késıbbiekben hozzá csatlakozó hármas ív az országot, majd a Golgota hegyét jelképezte, a XVII. századtól kapcsolódik hozzá a magyar királyság területének geográfiája. A zászló formája jellegzetesen lovagkori, úgynevezett banner típus, a hosszú, fanonnak nevezett zászlószalaggal. Ez az ábrázolás a Képes krónikában maradt fenn, a zászló maga ennek alapján készült rekonstrukció.

9 ANJOU-KORI KIRÁLYI ZÁSZLÓ A jellegzetes középkori banner típusú zászló. Az Anjou-uralkodók Károly Róbert és Nagy Lajos idejébıl származik. Ezen a zászlón jelenik meg elıször, hogy vegyesházi uralkodók saját színeiket (címerüket) egyesítik az Árpád-házi királyok családi színeivel, ezzel jelképi szinten is jelezve uralmuk legitimitását. Jelen esetben a liliomos Anjou-címerrel. Érdekessége, hogy a zászlócsúcson is az Anjouk jelképe, a liliom jelenik meg.

10 HUNYADI JÁNOS KORMÁNYZÓI ZÁSZLAJA A zászló elméleti rekonstrukció, Hunyadi János 1453-as címere alapján készült, ahol is a családi hollós címert V. László adományaként a bátorságot jelképezı vörös oroszlánnal egészítették ki. Megjegyzendı, hogy ez az oroszlán nem egyezik sem a cseh királyi oroszlánnal, sem pedig Beszterce vörös oroszlánjával, bár a Hunyadiak Beszterce grófjai is voltak. Az adományozó levél az oroszlánt a bátorság jeleként emeli ki.

11 MÁTYÁS KIRÁLY FEKETE SEREGÉNEK ZÁSZLAJA Mátyás király hadseregéhez kapcsolódó zászló, ahol is az uralkodó az Árpád-házi családi sávokat, valamint a cseh királyság oroszlános címerét egyesítette egy negyedelt pajzsban, középen a saját, családi hollós címerével. A zászló ábrázolása a Philostratus-krónikában maradt fenn, és Corvin János bécsi bevonulását ábrázolja. A sávok és az oroszlán eredetileg ezüstszínőek voltak, a miniatúrán azonban az ezüst oxidálódás miatt elfeketedett, így hagyománytiszteletbıl feketében ábrázolják a zászló rekonstrukcióján.

12 ZRÍNYI MIKLÓS, A SZIGETVÁRI HİS ZÁSZLAJA Zrínyi Miklós zászlajáról csak annyit tudunk, hogy nevezetes kirohanásakor a hadvezér olyan zászló alatt halt meg, amelynek egyik oldalán a császár, másikon az ország címere volt. A rekonstrukció a kor fecskefarkú zászlótípusát idézi, rajta a császári címerrel, elılapján a korabeli magyar királyság címerével. Zöld alapszíne a kor kedvelt, leginkább a huszárság zászlóira emlékeztet.

13 BETHLEN GÁBOR FEJEDELMI ZÁSZLAJA A jellegzetesen erdélyi stílusú zászló, a szokásos lángnyelvekkel mindkét oldalon Bethlen Gábor címerét ábrázolja, körülötte az erdélyi nemzetek jelképelemeivel. A zászló eredetije a XIX. század végén, a millenniumi kiállításon még ép volt, a II. világháborúban azonban elpusztult. Itt jegyezzük meg, hogy a zászlók méretének megváltozta, azaz növekedése a haditechnika változásának oka, mert a tüzérség és a füstös lıpor megjelenésével a zászlók csak akkor voltak láthatók a csatatéren, ha méretük a szokásosnál nagyobb volt.

14 BOCSKAI SZALONTAI HAJDÚINAK HADNAGYI ZÁSZLAJA A zászló egy XIX. századi másolat alapján készült, ahol a hajdúkat jelképezı oroszlán a császári erıket jelképezı sast tépázza. Formája régies, valójában egy standard forma. A standard rangjelzı zászlóként szerepel a XVII. században.

15 NYITRA VÁRMEGYEI NEMESI FELKELİK ZÁSZLAJA 1660-BÓL A X-XVII. század megszokott, fecskefarkú formájú zászlaja, zászlólapján a korra igen jellemzı lángnyelves díszítı motívumokkal. Ez a lángnyelv Európában Krisztus vércseppjeit szimbolizálja, és elsınek a johannita lovagok zászlaján jelent meg a XII században. Vannak arra utaló jelek, hogy Kelet-Európában és hazánkban a lángnyelvek elterjedését segítette az, hogy ezt a motívumot keleten is elıszeretettel alkalmazták. A zászló alapszíne a kor kedvelt vöröse. Itt látható hátoldalán keresztre feszített krisztusábrázolás látható, "E jelben gyızni fogunk" felirattal és az a1660-as évszámmal. A zászló elılapján Nyitra vármegye címere látható, amelyen Szt. László és a kun vitéz harca ábrázoltatik. A hagyomány szerint ennek a zászlónak az eredetije Buda 1686-os ostrománál részt vett a vár felszabadításában. A zászló rekonstrukciója kortárs rajz alapján készült.

16 THÖKÖLY IMRE FEJEDELMI ZÁSZLAJA Thököly Imre fejedelem zászlajáról semmiféle adat nem maradt fenn, ezért a zászló egy XVII. századi erdélyi zászlónak a rekonstruált változata. Vörös-kék színe a Thököly-család címerszíneit idézi, egyik oldalán Thököly Imre grófi címere látható, amelyet atyja I. Lipóttól kapott, ezért kétfejő sas látható a szívpajzsában, hátoldalán pedig a magyar királyság lombkoronával ékesített címere. A zászló csúcsa különösen érdekes, ezt a fajta csúcsot a XVII. században használták csak.

17 II. RÁKÓCZI FERENC FEJEDELMI ZÁSZLAJA A kortárs szóhasználatban magyar módra vágott, azaz vörös-fehér sávozott zászlón a fejedelem jelmondata olvasható: Iustam causam deus non derelinqvet (Az igaz ügyet nem hagyja el az Isten). A zászló másik oldalán a fejedelem nevének rövidítése látható. A zászló a Nemzeti Múzeumban ırzött eredeti másolata.

18 II. RÁKÓCZI FERENC LOVASSÁGI ZÁSZLAJA Másolat, fecskefarkú zászló, az elılapon a magyar királyság lombkoronás címere látható Pro Libertate felirattal, hátlapján Rákóczi fejedelmi címere és a kibocsátás éve. A zászlólap a XVIII. század lovassági zászlóira jellemzıen zöld, rajta a klasszikus lángnyelvdíszítés tulipán motívummá torzult. Tekintettel arra, hogy jelentését a kortársak szemében már elveszítette, egyszerő díszítı elemmé vált.

19 A BARANYAI HUSZÁREZRED XVIII. SZÁZADI ZÁSZLAJA Jellegzetes huszárzászló a XVIII. századból. Elılapján a kétfejő sas mellén magyar királyi címerrel látható, hátlapján köpenyes Madonna-ábrázolás, Szőz Máriának ez az ábrázolása a XVII. és a XVIII. század elején nagyon népszerő volt, óvó-védı szerepet töltött be. Az agyonhímzett zászlólap jellemzı a korra, nem különben az úgynevezett kopjacsúcs, amelynek nemcsak díszítı, hanem esetenként a zászlótartót védı szerepe is volt a harcokban. A zászlótartónak a korban, esküjéhez híven halálig védenie kellett a zászlót, és végszükségben a zászlócsúccsal is tudott védekezni.

20 A JÁSZKUN HUSZÁREZRED ZÁSZLAJA AZ 1770-ES ÉVEKBİL A zászló egyik oldala kék, másik vörös színő, mindkét oldalán a Mária Terézia és fia, József társuralkodó egyesített névjele látható, fölöttük az osztrák fıhercegi koronával.

21 A PEST VÁRMEGYEI NEMESI FELKELİK ZÁSZLAJA A NAPÓLEONI HÁBORÚK IDEJÉBİL Az nemesi felkelésre jellemzıen kicsit régies stílusú zászló, amelynek egyik hátoldalán Magyarország patrónája, Szőz Mária ábrázolása látható, a másikon pedig Pest vármegye címere. A zászlólap dúsan díszített. A zászló korabeli szokásnak megfelelıen festett, csúcsdíszén kétfejő császári sas található.

22 1848-AS GYALOGSÁGI ZÁSZLÓ Az 1848/49-es honvéd zászlók jellegzetessége a körben futó, egyenlı szárú háromszögekbıl álló piroszöld éksor, azaz farkasfogdíszítés. A zászló elılapján a koronás magyar kiscímert ábrázolja, hátoldalán a Ne bántsd a magyart felirat Zrínyi Miklós 1661-es hadtudományi munkájának címére utal.

23 1849-ES LOVASSÁGI ZÁSZLÓ A honvéd zászlók jellegzetessége a körben futó, egyenlı szárú háromszögekbıl álló piros-zöld éksor, azaz farkasfogdíszítés. Elılapjukon mindig a magyar kiscímert ábrázolták, a trónfosztás után korona nélkül, hátoldalukon pedig a Magyarok Nagyasszonya látható. Ennek a zászlónak az elılapján a korona nélküli kiscímeren a korona helyén az es szabadságharcra jellemzı, hungarikumnak tekinthetı kardos koszorú motívum található. Eredetije Nagyváradon készült, a Bem tábornok által vezetett hadtest egyik alakulatának volt a zászlaja.

24 A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG ZÁSZLAJA 1869-BİL A kiegyezés utáni magyar királyi honvédség klasszikus zászlaja, elılapján a magyar király középcímerével, hátoldalán I. Ferenc József névjelével. Ezt a zászlótípust az I. világháború után is több alakulat használta egészen 1938-ig.

25 A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG ZÁSZLAJA 1938-BÓL Másolat, hátlapján a magyar középcímer található, amely ebben az esetben igénycímer, amely a Trianon elıtti országot és a határok visszaállításának óhaját jelképezi. A lángnyelv motívum az egykori császári-királyi hadsereg elsı, rendszeresített, 1743-as zászlajára utal vissza.

26 HONVÉD CSAPATZÁSZLÓ 1949-BİL A második világháború utáni idıszak elsı rendszeresített honvéd zászlaja, amely a 18. századi huszárzászlók és az 1849-es trónfosztás utáni zászlók hagyományait egyesíti. Mindkét oldalán látható címer a közvélekedésben hez kötött úgynevezett Kossuth-címer, azaz egy korona nélküli kiscímer. Ez a csapatzászlótípus vélhetıleg a legrövidebb ideig volt használatban a magyar honvédségnél márciusában rendszeresítették augusztus 20-án azonban bejelentették az új, az utókor által Rákosi-címernek nevezett jelkép használatát, és a fenti csapatzászlócímer részét 1949 szeptemberétıl az új címerrel takarták ki.

27 1956-OS LYUKAS ZÁSZLÓ 1956 októberében a forradalom számőzte a sztálini típusú, ún. Rákosi-címert a magyar állam jelképei közül. Helyette a Kossuth-címer visszaállítása történt meg, amelyet már az egyetemisták 16 pontos követelése is tartalmazott, s amely akkor a nemzeti szuverenitás jelképe volt, akárcsak a szovjet csapatok kivonása. A nemzeti zászlóból a forradalmárok egyszerően kivágták a győlölt címert. Az így keletkezett lyukas zászló a forradalom elsı napján, valószínőleg a Bem téren jelent meg elıször, majd végigkísérte a harcokat is. A korabeli fényképeken jól látható, ahogyan a szimpátia kifejezéseként Pest belvárosi ablakaiban leng a forradalom jelképe. Akinek nem volt nemzeti zászlója, középen kivágott lepedıt lógatott ki. A Time magazin január 7-én megjelent számának címlapján az év emberének megválasztott magyar szabadságharcos hátterében is felbukkan a lyukas zászló.

28 A MAGYAR NEMZETI ZÁSZLÓ RÖVID TÖRTÉNETE Nemzeti zászlónk hosszú fejlıdés során alakult ki. A magyarok a krónikák tanúbizonysága szerint fekete turulmadárral díszített vörös zászlók alatt harcoltak. E hadijelvényeket késıbb felváltották a szentek képeivel kivarrott zászlók. (Például Szent István Szent György és Szent Márton zászlaja alatt vonult csatába.) Késıbb a vörös-ezüst sávos zászló (esetleg kiegészítve az uralkodó dinasztikus színeivel) vált általánossá. Bár a XV. századtól egyre gyakoribb a vörös-ezüst-zöld sodrás az oklevelek pecsétjeinek selyemzsinórzatán, illetve olykor a hadizászlók peremfogazatán is megjelenik, valójában csak 1806-ban írják le a ma is használatos sorrendben, s csak az évi XXI. törvénycikk írja elı hivatalosan elıször a piros-fehér-zöld" színek használatát.

29 VÉGE