2018. A BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KÖZÉPISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 Klebelsberg Központ Érdi Tankerületi Központ A BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KÖZÉPISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola, 2045 Törökbálint, Óvoda utca 6. OM azonosító: ; Érdi Tankerületi Központ, 2030 Érd, Alispán utca 8/a azonosító: PA 1902 Készítette: Keszler Márton. intézményvezető Készítés dátuma: március 30. Érvényesség: szeptember 3- visszavonásig Aláírás: 1. Módosítás: Oldalak száma: 208 oldal Melléklet száma: 5 db Elfogadta: Nevelőtestület: május 14. Véleményezte: Diákönkormányzat: Véleményezte: Szülők Tanácsa: június 10. Készült: 5 példányban 1. példány: intézményvezető, 2.: könyvtár, 3-4.példány: intézményvezetőhelyettesek; 5. pl.: Tankerület A 2-5.példány nem sokszorosítható

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK A SZMSZ jogszabályi alapja, háttere 6 A SZMSZ fogalma... 6 A SZMSZ célja... 6 A SZMSZ feladata... 6 A SZMSZ személyi és időbeli hatálya Az SZMSZ jogszabályi háttere A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása és megtekintése Az intézmény általános jellemzői és alapadatai 8 4 Az intézmény bélyegzője és használatuk Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása Az iskola szervezete Az iskola szervezeti egységei Az iskola igazgatósága Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) Az intézmény dolgozói Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével Az intézmény szervezeti egységei: Az iskolaközösség Az iskolaszék Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége A nevelők közösségei A nevelők szakmai munkaközösségei A szülők tanácsának működése A tanulók közösségei Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az igazgatóság és a nevelőtestület kapcsolattartása A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása Az iskolaszék és az iskola közösségeinek kapcsolattartása A nevelők és a tanulók kapcsolattartása A nevelők és a szülők kapcsolattartása Szakszervezet Az Intézményi Tanács Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai 47 2

3 9. Az intézmény működési rendje A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az iskolában való tartózkodás szabályai: Helyiségek, berendezések használatának szabályai Az informatikai eszközök kölcsönzési rendje a pedagógusoknak A munkahelyre bevitt dolgok, eszközök szabályozása Az intézmény tanulóinak munkarendje Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei A többi egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásra vonatkozó általános szabályok Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok Az ellenőrzés elvei Az ellenőrzés területei: A pedagógiai ellenőrzés dokumentálása, értékelés, visszacsatolás A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanuló által nem használható gép, eszköz A tízévesnél idősebb tanulók által pedagógus felügyelete és irányítása mellett használható eszköz, gép A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai 72 A tanuló jutalmazása, fegyelmi és kártérítési felelőssége, a nevelési-oktatási intézmény kártérítési felelőssége Az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Egyéb szabályozások A reklámtevékenység iskolai szabályai Iskola által szervezett kirándulásokkal, táborokkal kapcsolatos szabályok A tanulók által készített tárgyak, eszközök tulajdonjoga A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásáról szóló rendelkezések

4 A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása 88 A Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola Szervezeti és Működési Szabályzatának melléklete 90 Adatkezelési szabályzat 90 Hozzájáruló nyilatkozat minták 98 A dolgozók munkaköri leírásai 102 A Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola Könyvtárainak Szervezeti és Működési Szabályzata 132 KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT Tankönyvtári szabályzat Iratkezelési szabályzat 154 IRATTÁROZÁS 180 Őrzési idők Az irattározás dokumentálása Az irattárak fajtái Határidős iratok kezelését szolgáló irattár Az átmeneti irattárba helyezés Az irattárba helyezés előtti feladatok Az irattári tételszám meghatározása Iratkölcsönzés az irattárból Selejtezés 183 Selejtezési bizottság Selejtezési jegyzőkönyv A selejtezés végrehajtása, a megsemmisítés módja Hozzáférés az iratokhoz, az iratok védelme Hozzáférés az iratokhoz Az iratok védelmét célzó utasítások Irattári terv 184 Az irattári terv kiadásra, módosításra történő előkészítése Az irattári tételek kialakítása Az iratok selejtezhetősége Az irattári terv szerkezete és rendszere Intézkedések az Intézmény feladatkörének megváltozása, munkakör átadása esetén A tanügyi nyilvántartások 187 Kötelezően használt tanügyi nyomtatványok A bizonyítvány-nyomtatványok kezelése A bizonyítványnyomtatványok, tanúsítványok kezelésére vonatkozó szabályok

5 Törzslap 194 Szabályzatzáró rendelkezések A szabályzat hatályba lépése Átmeneti rendelkezések Az elektronikus iktatás számú iratkezelési melléklet: Az intézményvezető tartós távolléte esetében az iratkezelés felügyeletét ellátó személy számú iratkezelési melléklet: A küldemények átvételére jogosult személyek számú iratkezelési melléklet: A küldemények felbontására jogosult személyek számú iratkezelési melléklet: A küldemények szignálására jogosult személyek számú iratkezelési melléklet: A szignálás nélkül iktatható ügyiratok és az arra jogosult ügyintézők számú iratkezelési melléklet: Az iratselejtezési bizottság tagjai számú iratkezelési melléklet: Hozzáférési jogosultság ügyintézőnként/tisztségenként számú iratkezelési melléklet: Az elektronikus iktatás számú iratkezelési melléklet: A nevelési-oktatási intézmény irattári terve, az iskolai záradékok számú iratkezelési melléklet: Az alkalmazott tanügyi nyomtatványok

6 1. A SZMSZ jogszabályi alapja, háttere A SZMSZ fogalma A SZMSZ az a helyi dokumentum, amely a magasabb jogszabályok előírásainak figyelembevételével meghatározza egy adott intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, valamint a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket. A SZMSZ célja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél-és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Biztosítsa a jogszerű működést, garantálja a nevelő munka zavartalan működését a köznevelési törvényben és a végrehajtási rendeletekben foglaltak érvényre juttatását. A törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabb érvényesüljenek az intézményben. A SZMSZ feladata A magasabb szintű jogszabályok előírásainak megfelelő szervezet működtetése, amely a legoptimálisabban biztosítja a pedagógiai programban kitűzött célok elérését, valamint az ott meghatározott feladatok végrehajtását. Az intézmény SZMSZ - ének a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában is illeszkednie kell a pedagógiai célokat szolgáló tartalmi szabályzókhoz, ill. az iskola más belső szabályzataihoz is. Az iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályzók: Szakmai alapdokumentum; Pedagógiai program; Házirend; Munkaterv; 6

7 Belső szabályzatok (pl: a tankerületi igazgató utasításai, intézményvezetői utasítások); Munkaügyi, munkajogi helyi (belső) szabályok: Közalkalmazotti szabályzat; Kollektív szerződés; Esélyegyenlőségi terv; Középtávú fejlesztési stratégia A SZMSZ személyi és időbeli hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és egyéb foglalkoztatói valamint, tanulói jogviszonyban álló alkalmazottjára, tagjára nézve kötelező érvényű. Hatálya kiterjed mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit, az intézménnyel kapcsolatban állnak. Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. Az SZMSZ visszavonásig érvényes. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadás előtt a diákönkormányzat és a szülői közösség nyilvánít véleményt. Az SZMSZ életbe lépéséhez a fenntartó egyetértése szükséges. a) Az SZMSZ és egyéb belső szabályzatok, intézményvezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára, tanulójára, valamint az intézménnyel kapcsolatban álló személyekre nézve kötelező érvényű. b) Az SZMSZ a jóváhagyás időpontjával lép hatályba és visszavonásig érvényes. Kötelező felülvizsgálatára a törvényi előírásoknak megfelelően kerül sor. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény én elfogadott SZMSZ-e. A SZMSZ-t a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadás előtt véleményt nyilvánítanak: Diákönkormányzat Iskolaszék Intézményi tanács Az SZMSZ életbe lépéséhez a fenntartó egyetértése szükséges. 7

8 2. Az SZMSZ jogszabályi háttere - A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvénynek a szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései - A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései - a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló évi CCXXXII. törvényt - a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendeletet. - A 26/1997.(IX) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásáról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről - A államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletnek a költségvetési szervek szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatos rendelkezései 2.1. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása és megtekintése 1. A Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület év május hó 14. napján fogadta el és az intézményvezető hagyja jóvá. 2. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatát a munkavállalók, a tanulók és szüleik megtekinthetik az iskola könyvtárában, valamint az iskola honlapján. 3. A szervezeti és működési szabályzat, valamint az egyéb intézményi belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásai minden, az intézménnyel jogviszonyban álló személyre nézve kötelezőek. A szervezeti és működési szabályzat szeptember 1-től lép hatályba 3. Az intézmény általános jellemzői és alapadatai Az intézmény neve: Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola 8

9 Az intézmény székhelye, címe: 2045 Törökbálint, Óvoda u. 6. Az intézmény tagintézményének címe: 2045 Törökbálint, Köztársaság tér 8. Az intézmény fenntartója: Érdi Tankerületi Központ, 2030 Érd, Alispán u. 8/a. Az intézmény vezetője: az intézményvezető, akit a fenntartó nevez ki. Az intézmény üzemeltetője: Érdi Tankerületi Központ 2030 Érd, Alispán u. 8/a. Az intézmény jogállása: önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységként működő köznevelési intézmény Az intézmény gazdálkodása: Fenntartói keretgazdálkodás alapján Az intézmény OM azonosító száma: Érdi Tankerületi Központ azonosító száma: PA0000; telefonszáma: Az intézmény telefon: balintsuli@torokbalint.hu Az iskola internet honlapja: Az intézmény alaptevékenységei: A szakmai alapdokumentumba foglaltak szerint. Az intézmény feladatellátásához biztosított vagyon: Székhely intézmény: 3185 helyrajzszámú (Óvoda u. 6.) korlátozottan forgalomképes ingatlan és a feladatellátáshoz biztosított ingó vagyon. Építményei: m 2 Tagintézmény: 1498/16-18 helyrajzszámú (Köztársaság tér 8.) korlátozottan forgalomképes ingatlan és a feladatellátáshoz biztosított ingó vagyon. Építményei: 5400 m 2 A feladatellátáshoz használt eszközökkel és ingatlannal kapcsolatban, a vagyonhasználati szerződés az irányadó. A feladatellátáshoz szükséges költségvetés Az intézmény nem önálló költségvetéssel bíró jogi személyiségű szervezeti egység. A fenntartó, azaz az Érdi Tankerületi Központ rendelkezik önálló költségvetéssel, mint költségvetési szerv. A szakmai feladatok ellátásából származó költségeket, valamint a fenntartó állományába tartozó munkavállalók bér jellegű költségeit a működtetéssel kapcsolatos forrásokat az Érdi Tankerületi Központ biztosítja. 9

10 Az intézmény alaptevékenységeit meghatározó jogszabályok: - A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4 Az intézmény bélyegzője és használatuk 1. Hosszú (fej) bélyegző Felirata: Lenyomata: Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola 2045 Törökbálint, Óvoda utca 6. 10

11 OM: Körbélyegző Felirata: Lenyomata: Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola Tagintézménye 2045 Törökbálint, Köztársaság tér 8. OM: Az érettségi vizsgabizottság körbélyegzője Felirata: Lenyomata: Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola mellett működő Érettségi vizsga vizsgabizottsága 4. A szakmai vizsgabizottság körbélyegzője Felirata: Lenyomata: Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola mellett működő Szakmai vizsga vizsgabizottsága Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: - igazgató és igazgatóhelyettesek minden ügyben - iskolatitkári a munkaköri leírásban szereplő ügyekben - osztályfőnökök, az érettségi és szakmai vizsgabizottság jegyzői az érettségi, illetve év végi érdemjegyek a törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi értesítő iratba való beírásakor Az iskola bélyegzőit zárt biztos (lemezszekrényben) helyen kell őrizni. 11

12 5.1. Az iskola szervezete Az intézmény vezetője 5. Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása Az iskola: felelős vezetője az intézményvezető, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az intézmény vezetője a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 61 (6) bekezdése alapján gyakorolja a ráruházott vezetői jogkört, és ellátja az ezzel összefüggő feladatokat. Hatáskörébe tartozik: az iskola teljes szervezete. Az intézmény munkavállalói tekintetében a munkáltatói jogokat a bérgazdálkodást érintő döntésekben, a kinevezésekben és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kérdésében az Érdi Tankerületi Központ Igazgatója gyakorolja. Az intézményvezető jogköre: Első fokon dönt azokban a tanügy-igazgatási kérdésekben, amelyeket a törvények és más jogszabályok hatáskörébe utalnak. Tanulói fegyelmi ügyekben az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója. Szabályozza az iskolai szervezet működését, továbbá az iskolai élet belső rendjét. Meghatározza az iskolán kívüli szervekkel való kapcsolat feltételeit és módjait, az ügyvitel rendjét és ennek keretében a levelezésre és aláírásra, az iskola képviseletére jogosultak körét. Ellenőrzi az iskolai nevelő-oktató munkát, az iskola ügyvitelét, szervezeteinek és közösségeinek működését. Intézkedik a rendkívüli események bekövetkezésekor. Dönt kérelem esetén a tanulók egyes órák látogatása alól történő felmentéséről. Meghatározza az óralátogatások alól felmentett tanulók és a magántanulók felkészültségének ellenőrzési módját. Az intézmény munkavállalói tekintetében a munkáltatói jogokat a bérgazdálkodást érintő döntésekben, a kinevezésekben és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kérdésében az Érdi Tankerületi Központ Igazgatója gyakorolja. Nkt a (6) alapján A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben az e törvényben foglalt kivétellel a munkáltatói jogokat az illetékes tankerületi központ vezetője gyakorolja. A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője az adott 12

13 köznevelési intézmény alkalmazottjai tekintetében - a bérgazdálkodást érintő döntések, a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kivételével - gyakorolja a munkáltatói jogokat. A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben a pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottat a köznevelési intézmény vezetője javaslatára a tankerületi központ vezetője nevezi ki és menti fel. Ha a köznevelési intézmény vezetője javaslatával a tankerületi központ vezetője nem ért egyet, a pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazott kinevezéséről vagy felmentéséről az oktatási központ vezetője dönt. Ha a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben a pedagógus vagy a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi, felmentéséhez nincs szükség a köznevelési intézmény vezetőjének egyetértésére. Feladatai: Külső kapcsolataiban személyesen képviseli az iskolát. Kapcsolatot tart és együttműködik a Gazdasági Ellátó Osztály/ működtető szervezet vezetőjével. Felügyeli az iskola-adminisztrációs rendszerek működtetését. Gondoskodik az előírt adatszolgáltatások elkészítéséről, és határidőre történő továbbításáról. Kapcsolatot tart a szakmai érdekképviseleti szervekkel. Kidolgozza az iskola nevelő-oktató munka elveit, ellenőrzési és minősítési tervét. Biztosítja az iskola működését, a zavartalan nevelő-oktató munka feltételeit, az iskolai munkaterv, munkarend megvalósítását. Irányelveket ad a munkaterv, a tantárgyfelosztás és az órarend elkészítéséhez. Gondoskodik a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséről, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséről és ellenőrzéséről. Gondoskodik az iskolai élet demokratikus légköréről, az egymást segítő emberi kapcsolatok erősítéséről, a kitűzött pedagógiai céloknak megfelelő tanár-diák viszony kialakításáról és fenntartásáról, a saját, valamint az iskola dolgozóinak tervszerű és folyamatos továbbképzéséről. Gondoskodik a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó 13

14 megünnepléséről. Irányítja a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységet. Irányítja a belső mérések, vizsgák előkészítését, és ellenőrzi azokat. Gondoskodik a pedagógus munkaközösségek megalakulásáról és működéséről, a pedagógusok kezdeményezéseinek felkarolásáról és támogatásáról, a nevelőtestületi döntések végrehajtásáról, a nevelőtestületi értekezletek megtartásáról. Gondoskodik a diákközgyűlés összehívásáról és lebonyolításuk feltételeinek biztosításáról. Irányítja az ifjúságvédelmi munkát. Gondoskodik az iskolai élet egyes területeinek tennivalóit rögzítő szabályzatok végrehajtásáról. Biztosítja a Szülői Szervezet, a Diákönkormányzat és az Intézményi Tanács működésének feltételeit. Irányítja és összehangolja az iskola pedagógus és nem pedagógus beosztású dolgozóinak tevékenységét. Az iskola dolgozóinak munkáját értékeli, minősíti, valamint kitüntetésre javasolja a kiemelkedő munkát végzőket, és szükség esetén felelősségre vonást alkalmaz. Figyelemmel kíséri, és segíti a nevelőtestület és a tanulóközösség életét, a Diákönkormányzat érdekvédelmi feladatainak megvalósulását. Kezdeményezi és támogatja a nevelő oktató munka tervszerű fejlesztését, a korszerűsítő és újító törekvések kibontakozását. Szervezi az iskola és az iskolával kapcsolatban lévő külső szervezetek, valamint az iskola és a tanulók családja (gondviselője) közötti kapcsolatokat. Irányítja, szervezi és ellenőrzi az iskolatitkár munkáját. Irányítja a pedagógiai dokumentumok elkészítését. Irányítja a tankönyvellátással kapcsolatos feladatokat. Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat, továbbá állandó jelleggel a tanári munkafegyelem, valamint a tanulók tanulmányi és magatartási fegyelmének betartását, az osztályfőnökök, a pedagógusok adminisztratív tevékenységét. Irányítja a szülők tájékoztatásával kapcsolatos fórumok (szülői értekezlet, szülői fogadó-napok, SZK értekezletek stb.) megszervezését. Gondoskodik az egész iskolát érintő tárgyi feltételek megteremtéséről. Szervezi és ellenőrzi a beszerzéseket. 14

15 Felügyeli a karbantartási és felújítási munkálatokat. Gondoskodik a vagyonvédelem megszervezéséről. Kapcsolatot tart a Szülői Közösség képviselőjével. Gondoskodik a pedagógus-etika normáinak betartásáról és betartatásáról. Minden egyéb feladatért, amelyet a munkaköri leírása tartalmaz. A köznevelési intézmény vezetője képviseli az intézményt. Képviseleti jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: az intézményvezető-helyettesek, az iskolatitkárok Intézményvezető-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, aki a jogszabályban rögzített képesítési előírásoknak megfelel. A 326/2013. Korm. Rendelet 24. -a szerint olyan is előfordulhat, hogy 1 évre kap kinevezést az intézményvezetőhelyettes. Az intézményvezető-helyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mind-azon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. Az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkakörük szerinti feladatokra. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az intézmény szervezeti felépítését az 1. számú melléklet tartalmazza. általános iskola, gimnázium, szakközépiskola szakgimnázium 15

16 Az intézmény tagintézménye (intézményegysége), engedélyezett létszámai és ezek feladatai 5.2. Az iskola szervezeti egységei Az iskola szervezeti egységei Általános iskola alsó tagozata Általános iskola felső tagozata Középiskola A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll alsó tagozatot irányító tagintézmény-vezető felső tagozatot irányító igazgatóhelyettes középiskolai tagozatot irányító igazgatóhelyettes 5.3. Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az intézményvezető, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: az igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezető, tagintézmény-vezető helyettes Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Az intézmény képviseletét az igazgató látja el. Az igazgató ezt a jogkörét alkalmanként átruházhatja az intézmény dolgozóira. Az intézményben a kiadmányozási (aláírási) jogkört az igazgató gyakorolja. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat az igazgatóhelyettesek írják alá. Az intézmény vezetősége, mint testület, konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége rendszeresen, éves munkaterv alapján, mely az iskola munka-tervének melléklete, (általában havonta egyszer) megbeszélést tart, melyről szükség szerint írásban emlékeztető feljegyzést készít. Az iskolavezetés tagjai közül ellenőrzési feladatokat is ellát: az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek, a munkaközösség-vezetők. Az intézményi ellenőrzés céljait, feladatait, rendjét a belső ellenőrzési terv tartalmazza. 16

17 Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a Szülői Közösségek Választmányával, a Diákönkormányzat képviselőivel, az Intézményi Tanáccsal. Az igazgató munkáját az alábbi igazgatóhelyettesek segítik: középiskolai tagozatot irányító (általános) igazgatóhelyettes, felső tagozatot irányító igazgatóhelyettes, alsó tagozatot irányító tagintézmény-vezető és tagintézmény-vezető helyettes Az igazgatóhelyettesek megbízatása a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény és a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló valamint a 326/2013.(VIII.30.) Kormányrendelet előírásai szerint pályázati eljárás keretében történik. Az intézményvezetőhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az intézményvezető bízza meg, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettesek munkájukat a munkaköri leírásuk szerint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. 1. Irányítja és ellenőrzi a nevelő- és oktatómunkát. 2. Vezeti a nevelőtestületet. 3. Együttműködik a szülői munkaközösséggel, az iskolaszékkel, a diákönkormányzattal és a közalkalmazotti tanáccsal. 4. A szakmai munkaközösség-vezetők javaslatát figyelembe véve elkészítteti a tantárgyfelosztást az igazgató-helyettesekkel. 5. Felelős a beiskolázásért. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatót távollétében az alábbi jogkörök kivételével: tanulói jogviszony létesítése és megszüntetése munkáltatói jogkör az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Mindkettő távolléte esetén a felső tagozat illetve az alsó tagozat tagintézmény-vezetője és igazgatóhelyettese helyettesít. 17

18 Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön intézkedés ad felhatalmazást. Az intézményvezető tartós távolléte alkalmával szükség esetén a munkáltatói jogkör is átruházható. A munkáltatói jogkör átruházásához az intézményvezető munkáltatójának engedélye szükséges (miniszter). A szükséges engedély beszerzése az Érdi Tankerületi Központ vezetőjének javaslatával és közreműködésével lehetséges. Tartós távollétnek minősül a legalább két hetes folyamatos távollét. Amennyiben ez a helyettesítési rend nem tartható, akkor a helyettesítendő vezető írásban bíz meg egy felelőst, lehetőleg a munkaközösség-vezetők közül. A tavaszi, őszi, téli és nyári szünetekben azokra a munkanapokra, amikor az iskola nyitva tart, az intézményvezető írásban előre elkészíti a helyettesítési rendet és azt kifüggeszti a hirdetőtáblán, valamint közzéteszi az iskola honlapján. Ez az előírás vonatkozik a nyári ügyeleti napokra is. Az intézményvezető az alábbi feladat- és hatásköröket ruházza át a helyetteseire. A pedagógusok teljesítményértékelése, az országos pedagógiai szakmai ellenőrzésben való vezetői feladatokban tagozati szinten történő bekapcsolódás. A munkavégzés ellenőrzése. Az ügyeletek és a helyettesítések elrendelése. Az országos mérések szervezése. Az iskolai dokumentumok tagozati szinten történő elkészítése. A statisztikák elkészítése. Az órarend és a tantárgyfelosztás elkészítése. A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése. A választható tantárgyak körének meghatározása. A tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmek előkészítése. A nemzeti és az iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megünneplése. A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése. Javaslattétel a pedagógusok továbbképzésére. 18

19 Az iskola közvetlen és közvetett partnereivel való kapcsolattartás, együttműködés. Beiskolázási feladatok. Az átruházott feladat- és hatáskörök esetében az igazgatóhelyetteseket teljes körű beszámo-lási kötelezettség terheli. Az átruházott feladatok és hatáskörök, helyettesek közötti meg-osztását a munkaköri leírások tartalmazzák Az igazgatóság rendszeresen hetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) Az iskola vezetőségének (az igazgatói tanácsnak) a tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezető és tagintézmény-vezető helyettes a szakmai munkaközösségek vezetői, Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének (az igazgatói tanácsnak) a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak A vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény vezetőinek munkarendje alapján: a tanítás kezdetétől illetve 7.30-tól a foglalkozások, illetve az ügyeleti idő végéig (17 óráig) az iskolavezetés valamelyik tagja az intézményben tartózkodik. A pontos munkabeosztásukat az éves munkaterv melléklete tartalmazza A kiadmányozás szabályai A kiadmányozás rendjét a Klebelsberg Központ elnöke által kiadott utasítás szabályozza. Az intézményvezető kiadmányozza: 19

20 A jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; Az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; Az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket és egyéb leveleket; Az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a Klebelsberg Központ központi szerve szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartott fenn; A közbenső intézkedéseket; A rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattározásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlói az alsós igazgatóhelyettes, illetve akadályoztatása esetén a felsős igazgatóhelyettes A képviselet szabályai Az intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a SZMSZ, helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében, tanulói jogviszonnyal, munkáltatói jogkörrel összefüggésben; az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján hivatalos ügyekben, tankerülettel, települési önkormányzatokkal való ügyintézés során, állami szervek, hatóságok és bíróság előtt, az intézményfenntartó előtt, 20

21 intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során, nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestü-lettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzat-tal, az intézményi tanáccsal, más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, az intézmény belső és külső partnereivel, az intézmény székhelye szerinti egyházakkal, munkavállalói érdekképviseleti szervekkel. Sajtónyilatkozatot az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére az intézményvezető vagy annak megbízottja adhat (a fenntartóval történt egyeztetés után). Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat tételről, annak szabályairól fenntartói döntés vagy külön szabályzat rendelkezik. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni Az intézmény dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 6. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével 6.1. Az intézmény szervezeti egységei: Intézményvezetés Az iskola vezetője az intézményvezető, aki a köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az intézményvezető közvetlenül irányítja az intézményvezető-helyettesek munkáját, az iskolatitkárt, és a könyvtárostanárt. Kapcsolatot tart a szakszervezetekkel, a 21

22 Diákönkormányzattal, a Szülői Közösséggel és az Iskolaszékkel, illetve biztosítja a működésük feltételeit. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezető-helyettesek. Az iskolavezetés havonta munkaértekezletet tart, amelynek időpontja az éves munkatervben rögzített. Nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. A nevelőtestület havonta munkaértekezletet tart, amelyet az intézményvezető vezet. A nevelőtestület évente két alkalommal beszámoló értekezletet, évente két alkalommal osztályozó értekezletet tart. Az értekezletek rendjét az éves munkaterv tartalmazza. Szakmai munkaközösségek A munkaközösség tagjai a legalább öt, azonos tantárgyat, tantárgycsoportot, illetve azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok. Ennek megfelelően az iskolában hét munkaközösség működik. Szervezeti elhelyezkedésüket az iskola szervezeti ábrája mutatja. Feladataikat a munkaköri leírások tartalmazzák. A szakmai munkaközösség az SZMSZ-ben meghatározottak szerint gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítéséről. Az SZMSZ további feladatokat állapíthat meg a munkaközösség részére. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak: pedagógiai asszisztensek, iskolatitkár, rendszergazda, könyvtáros, takarítók, karbantartó, portás. Feladataikat a munkaköri leírások tartalmazzák. Szervezeti egységhez való tartozásukat az iskola szervezeti ábrája mutatja. A felsőfokú végzettségű NOKS-kollégák a nevelőtestület részét képezik. Diákönkormányzat Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében a házirendben meghatározottak szerint Diákönkormányzatot hozhatnak létre, amelyek létrejöttét a nevelőtestület segíti. 22

23 Jogosultak küldöttel képviseltetni magukat a Diákönkormányzatban. A Diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a Diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A Diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus az intézményvezető-helyettessel tartja a kapcsolatot a szervezeti ágrajz szerint. A DÖK véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben [20/2012. EMMI 120. (4)]. A DÖK véleményét a következő ügyekben kötelező kikérni: Az iskola SZMSZ-ének, házirendjének elfogadása előtt [Nkt. 25. (4)]. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál [Nkt. 43. (1)]. A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt [Nkt. 48. (4) b)]. Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor [Nkt. 48. (4) c)]. A fenntartó a köznevelési intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt [Nkt. 83. (3)-(4)]. Az iskolai és a kollégiumi munkaterv elkészítéséhez [20/2012. EMMI 3. (1)]. Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti, és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, középiskolában tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatót a DÖK véleményezi [20/2012. EMMI 15. (1)]. Az első tanítási óra 7:15 és 8 óra közötti kezdésénél [20/2012. EMMI 16. (1)]. A fegyelmi eljárás során [20/2012. EMMI 57. (3)]. A pedagógiai program elhelyezése, arról a szülők, tanulók részére történő tájékoztatás, az SZMSZ, házirend és pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a házirend egy példányának átadása, annak érdemi változása esetén a szülő, a tanuló tájékoztatása, a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről történő tájékoztatás SZMSZ-ben történő szabályozásánál a DÖK-öt véleményezési jog illeti meg [20/2012. EMMI 82. (1)]. A tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál. A tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához. 23

24 A tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez. Az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához. Az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához. A könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához. Az intézményi SZMSZ-ben meghatározott további ügyekben [20/2012. EMMI 120. (5)]. A térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások esetében az iskolaszék, - kollégiumokban a kollégiumi szék - annak hiányában a szülői szervezet (közösség) az intézményi tanács és az iskolai DÖK véleményének kikérésével - meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a program megvalósításánál nem lehet túllépni [229/2012. Kr. 34. (1)]. Azokban az ügyekben, amelyekben a DÖK véleményének kikérése kötelező, a DÖK képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót a tárgyalás határnapját legalább 15 nappal megelőzően meg kell küldeni a DÖK részére [20/2012. EMMI 120. (6)]. A DÖK jogainak megsértése esetén 15 napon belül a fenntartóhoz fellebbezést nyújthat be. A fenntartó döntése ellen a közléstől számított 30 napon belül a bírósághoz fordulhat [Nkt. 39. (2)]. Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni a DÖK kezdeményezésére [20/2012. EMMI 117. (2) c)]. Intézményi tanács, iskolaszék létrehozását kezdeményezheti az iskolai DÖK képviselője, DÖK hiányában az iskolába járó tanulók legalább 20 %-a [20/2012. EMMI 121. (1) c), 122. (1) c)]. A DÖK képviselőket küldhet az iskolaszékbe. [Nkt. 73. (2)]. Az iskolai büfé nyitvatartási rendjének és az áruautomata működtetési időszakának a meghatározásához az intézményvezető beszerzi a DÖK egyetértését [20/2012. EMMI 130. (5)]. Az iskolának lehetővé kell tenni a DÖK-képviselő részvételét a tanulóbaleset kivizsgálásában [20/2012. EMMI 169. (9)]. Az Nkt. 48. (3) alapján a DÖK alapvető kötelezettsége a tanulók érdekeinek képviselete. 24

25 Az Nkt. 46. (6) bekezdés g) pontja értelmében a tanuló joga különösen, hogy kérdést intézzen a DÖK-höz, és arra legkésőbb 15 napon belül választ kapjon. A tanuló joga továbbá, hogy a DÖK-höz fordulhasson érdekképviseletért [Nkt. 46. (6) p) pont]. Ha jogszabály a szülő, a szülői szervezet vagy a szülők képviselője részére kötelezettséget vagy jogot állapít meg, nagykorú tanuló esetén a kötelezettségek teljesítése, a jogok gyakorlása a tanulót - az iskolaszékbe történő delegálás kivételével -, a DÖK-öt, a tanulók képviselőjét illeti meg vagy terheli [Nkt. 46. (8)]. A 20/2012. EMMI rendelet 117. (1) bekezdése szerint a nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a DÖK-re. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. Ezeket a rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. Szakképzési centrum esetén a kizárólag egyetlen tagintézményt érintő ügyekben az adott tagintézmény nevelőtestülete, míg a szakképzési centrum valamennyi tagintézményét érintő ügyekben a tagintézmények együttes nevelőtestülete jár el. A diákönkormányzat felhívhatja a figyelmet fegyelmi eljárás megindításakor az egyeztető eljárás lehetőségére, fegyelmező intézkedések kiszabása előtt pedig az oktatásügyi közvetítés (mediáció), esetmegbeszélés lehetőségére, illetve egyéb illetékes szakemberek bevonására. Szülői Közösség Iskolánkban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezet működik. Az osztályszintű Szülői Közösséggel az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot, az iskolai szintű szülői szervezettel pedig az intézményvezető. Intézményi Tanács Az intézményben a helyi közösségek érdekeinek képviseletére Intézményi Tanács működik. Összetételét a Nkt nak (3), illetve (4), (4a) bekezdése határozza meg. A tanács tagjait a delegálók véleményének meghallgatása mellett az iskola intézményvezetője bízza meg. Az iskola és az Intézményi Tanács közötti kapcsolattartásért az iskola intézményvezetője felelős. Az intézményvezető félévente beszámol az iskola munkájáról az Intézményi Tanácsnak. 25

26 6.2. A belső kapcsolattartás rendje Vezetők kapcsolattartása Az iskolai vezetők és az egyes belső szervezetek közötti kapcsolattartás megvalósul: a mindennapos szóbeli, és elektronikus kapcsolattartás formájában; a heti rendszerességgel megtartott vezetői értekezleteken; az alkalmanként, egy adott téma megvitatására összehívott vezetői és kibővített vezetői megbeszéléseken; az igazgató és az intézményvezető-helyettesek munkanapokon történő meghatározott rend szerinti benntartózkodása során; az intézményvezető-helyettesekkel és a szakmai munkaközösség-vezetőkkel történő munkamegbeszélések útján; az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettesek részvételével zajló szakmai munkaközösségek munkamegbeszélésein; az iskolai munkatervben szereplő nevelőtestületi értekezleteken, rendezvényeken. A felsoroltakon kívül az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök a munkatervben meghatározott időpontokban tartanak közös értekezletet. Ezek biztosítják a rendszeres információcserét az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök között. Egyszersmind biztosítják az egyes munkaközösségek és osztályfőnökök egymás közötti kapcsolattartását, információcseréjét is. Kapcsolattartás a tagintézménnyel Az iskolai vezetők és az egyes belső szervezetek közötti kapcsolattartás megvalósul: a mindennapos szóbeli, és elektronikus kapcsolattartás formájában; a heti rendszerességgel megtartott vezetői értekezleteken; az alkalmanként, egy adott téma megvitatására összehívott vezetői és kibővített vezetői megbeszéléseken; a székhelyen és a tagintézményben működő szervezetek (munkaközösségek, osztályteamek, szakszervezet) között ben, telefonon és személyes találkozások során valósul meg a munkatársak közötti kapcsolattartás> az igazgató és a tagintézmény-vezető és tagintézmény-vezető helyettes munkanapokon történő meghatározott rend szerinti benntartózkodása során; az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettesek részvételével zajló szakmai 26

27 munkaközösségek munkamegbeszélésein; az iskolai munkatervben szereplő nevelőtestületi értekezleteken, rendezvényeken. A felsoroltakon kívül az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök a munkatervben meghatározott időpontokban tartanak közös értekezletet. Ezek biztosítják a rendszeres információcserét az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök között. Egyszersmind biztosítják az egyes munkaközösségek és osztályfőnökök egymás közötti kapcsolattartását, információcseréjét is. Szakmai munkaközösségekkel való kapcsolattartás A Szakmai Munkaközösségek, az osztályban tanító tanárok közössége folyamatosan kapcsolatot tart az osztályközösségekkel, a Diákönkormányzattal, az iskolai sportkörrel. A kapcsolattartás a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek, osztály- és iskolai programok, osztálygyűlések, évfolyamgyűlések, diákközgyűlés alkalmával valósul meg. A kapcsolattartás része, hogy az osztályközösségek és a tanulók az DÖK tisztségviselőin keresztül panaszaikkal, kérdéseikkel, javaslataikkal a pedagógusokhoz, az osztályfőnökhöz és az iskola vezetőségéhez fordulhatnak. Írásos felvetéseikre 15 napon belül választ kapnak. Szülőkkel való kapcsolattartás Az iskola pedagógusai, osztályfőnökei, vezetői a szülői értekezleteken, szülői fogadónapokon, iskolai rendezvényeken rendszeres kapcsolatot tartanak a szülőkkel. Az iskola egészét vagy tanulói csoportokat érintő kérdésekben az osztályfőnökök, illetve az iskola vezetősége tart kapcsolatot a Szülői Közösséggel és a Szülői Választmánnyal. Az iskola tanévenként legalább 2 szülői értekezletet tart. Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként az éves munkatervben meghatározott időpontban tart fogadóórát. A szülői szervezetek részt vállalhatnak az iskolai tanórán kívüli programok megszervezésében és végrehajtásában. Ennek érdekében együttműködnek az adott feladatot végrehajtó pedagógus közösséggel. A munkaközösségek a pedagógusok munkája megismerésének segítése érdekében a Szülői Szervezet számára bemutatóórákat tarthatnak. Diákönkormányzattal való kapcsolattartás 27

28 Az iskola vezetősége, pedagógusai és a Diákönkormányzat közötti kapcsolat felelőse elsősorban a diákmozgalmat segítő tanár, aki minden DÖK vezetőségi ülésen és a közgyűléseken részt vesz. Az intézményvezető akadályoztatása esetén, a hatáskörileg illetékes intézményvezető-helyettes tanévenként két alkalommal (a tanév indításakor, illetve a második félév során) a Diákközgyűlés értekezletein beszámol az iskola vezetősége által hozott fontosabb, tanulókat érintő intézkedésekről, illetve tájékozódik a Diákönkormányzat munkájáról. A Diákönkormányzat vezetője jogosult arra, hogy a tanulókat érintő és intézkedést igénylő esetekben az iskolavezetés rendkívüli összehívását kezdeményezze. Szükség esetén a nevelőtestületi értekezletre a Diákönkormányzat képviselői meghívást kapnak. A Diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása a DÖK SZMSZ-e szerint történik. Tagintézménnyel való együttműködés Az iskolában a tagintézményt a tagintézmény-vezető képviseli. Távollétében a feladatokat a helyettesítési rend szerint a tagintézmény-vezető helyettes látja el. A tagintézmény-vezető az intézményvezetővel és az igazgatóhelyettesekkel rendszeres kapcsolatot tart. A vezetőségi üléseken rendszeresen beszámol az elmúlt időszak eseményeiről a tagintézmény vonatkozásában és a következő időszak teendőiről. Az intézményvezető hatáskörből ráruházott feladatokat teljes önállósággal és felelősséggel látja el. Alakuló, osztályozó és munkaértekezletet önállóan szervezi. Az egységes munkaterv mellékleteként a tagintézményre vonatkozóan önálló programtervet készít. A félévi és évvégi értekezlethez önálló beszámolót készít. A társadalmi szervekkel a tagintézmény a kapcsolattartást önállóan szervezi. Az intézmény szakmai munkájának fejlesztése érdekében a szakmai közösségekkel folyamatos és kölcsönösen kapcsolatot tart fenn. Szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formája és rendje: Iparkamarával az igazgató és a középiskola igazgatóhelyettese tartja a kapcsolatot. Szakmai gyakorlati helyek együttműködési megállapodást, valamint a szakmai vizsgák rendjét, lebonyolítását koordinálják! 6.3. Az iskolaközösség 1. Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. 28

29 2. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik Az iskolaszék Az iskolában a magasabb jogszabályokban előírtak alapján az intézmény működésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésének előmozdítására, a nevelő-oktató munka segítésére, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletére iskolaszék működik. Az iskolaszék érdekegyeztető szerv. Az iskolaszék működése Az iskolaszék saját szervezeti és működési szabályzata valamint ügyrendje alapján működik. Az iskolaszék jogköre Az iskolaszék a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolaszék tagjai Az iskolaszék létszáma: 10 fő. A szülőket 3 fő, a nevelőtestületet 3 fő, az iskolai diákönkormányzatot 3 fő képviseli. Az iskolaszék tagja még egy fő a fenntartó részéről: Az iskolaszék tagjainak megválasztása A 20/2012. EMMI-rendelet 122. (3)-(4) bekezdései alapján az iskolaszékbe egy-egy képviselőt delegálhat az érdekelt a) fenntartó, b) települési, területi nemzetiségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos nemzetiségi önkormányzat, ha nem az iskola fenntartója, c) szakképző iskola esetében területi gazdasági kamara. Az iskolaszékbe a) a nevelőtestület képviselőit a nevelőtestület tagjai, b) a szülők képviselőit az iskolai szülői szervezet, közösség, ennek hiányában az iskolában tanuló gyermekek szülei, c) az iskolai diákönkormányzat képviselőit az iskolai diákönkormányzat tagjai, iskolai 29

30 diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók választják Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége 1. Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. 2. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik A nevelők közösségei A nevelőtestület 1. A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. 2. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. 3. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. 4. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. 5. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. 6. Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására az alábbi állandó munkacsoportokat hozza létre a következő feladat - és hatáskörrel: A Szakmai Munkaközösségre ruházza: a tantárgyfelosztás elfogadása előtti véleményezési jogkört; a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos, a véleményezi jogkört A Szakmai Munkaközösség a nevelőtestület előtt évente egyszer számol be az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. A nevelőtestület a tanulók fegyelmi ügyeiben való jogkörét ezen SZMSZ külön fejezete szabályozza. 30

31 A szakmai munkaközösség beszámoltatásának módja az átruházott hatás-körben gyakorolt feladatainak teljesítéséről A nevelőtestület feladatkörébe tartozó, a munkaközösségekre átruházott ügyekről, fel-adatokról a munkaközösség-vezetők, továbbá a feladatok ellátásával megbízottak be-számolási kötelezettséggel tartoznak, melyről az iskolavezetőségi és/vagy a nevelőtestületi értekezleten adnak számot. A tantestület és a szakmai munkaközösségek kapcsolata A tantestület és a szakmai munkaközösségek kapcsolatát az intézményvezető, az intézményvezető - helyettesek és a munkaközösség-vezetők szervezik. A tantestület döntését, javaslatát és véleményét általában a munkaközösségek, előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. A munkaközösség vezető a tantestületi értekezleten szóban ismerteti a munkaközösség álláspontját. Írásban továbbítja az intézményvezetőhöz a tantestület által elkészítendő munkatervhez a munkaközösség javaslatát, valamint a munkaközösség saját működési területére vonatkozó beszámolót az intézmény munkáját átfogó elemzés, értékelés elké-szítéséhez. Nevelőtestületi értekezletek: A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai program, a SZMSZ, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a Diákönkormányzat SZMSZ-ének jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az intézményvezető az írásos előterjesztést a nevelőtestületi értekezlet előtt átadja a munkaközösségek részére, valamint gondoskodik az előterjesztés anyagának ki-függesztéséről. A nevelőtestületi értekezlet a vonatkozó napirendi pontjához a véleményezési jogot gya-korló Szülői Szervezet képviselőjét meg kell hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jog-kört gyakorló Diákönkormányzat tanuló képviselőjét is. A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az intézményvezető-helyettesek felváltva látják el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésénél szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az intézményvezető szavazata dönti el. 31

32 A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat iktatni kell. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét az arra felkért személy vezeti. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő 3 munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és az értekezleten végig résztvevő két hitelesítő írja alá. Tanévnyitó tantestületi értekezlet: /az új tanév feladatai, tantárgyfelosztás, stb./ I. félévi értekezlet: az I. félév oktató-nevelő munkájának értékelése, további feladatok kitűzése. II. félévi értekezlet: a tanév oktató-nevelő munkájának értékelése, a következő tanév feladatainak meghatározása érdekében. Rendkívüli tantestületi értekezlet: Rendkívüli tantestületi értekezletet akkor kell összehívni, ha azt a tantestület 1/3-a java-solja, vagy a felsőbb szervek utasítása alapján. Az értekezlet elnöke: az intézményvezető. A tantestület döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni. Osztályozó tantestületi értekezletek: Az I. félévi osztályzatok lezárása. A II. félévi osztályzatok lezárása. Az értekezlet elnökei: az intézményvezető-helyettesek. A tantestület döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni. Tantestületi nevelési értekezletek: Előre meghatározott, vagy szabadon választott aktuális nevelési témák megvitatása. Az értekezlet elnöke az intézményvezető. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni. Munkaértekezletek tartása: 32

33 Kiemelt fontosságú tennivalók, megmozdulások előtt célszerű tartani. Az intézményvezető, vagy az intézményvezető-helyettesek hívják össze, melyen a tan-testület érintett tagjai vesznek részt. A pedagógus közösségek értekezletei: Az egyes szakmai és tantárgyi munkaközösségek, a fegyelmi bizottság, stb, megbeszélései. A hozott határozatok, információk továbbítása a vezetés felé az egyes közösségek vezetőinek feladata. Munkaközösségek Megnevezése Feladata és hatásköre Osztályfőnöki munkaközösség alsó tagozat Munkatervet ír, tanulmányi versenyeket Osztályfőnöki munkaközösség felső tagozat szervez és bonyolít le, véleményezi a Humán munkaközösség középiskola szakterületébe tartozó pedagógiai munka Informatika munkaközösség eredményességét, javaslatot tesz a Matematika munkaközösség Testnevelés munkaközösség továbbfejlesztésre, továbbképzési programot készít, jutalmazási javaslatot ad a csoportjába tartozó pedagógusok munkájáról, javaslatot Természettudományi munkaközösség alsó tesz a taneszközök kiválasztásához, a felvételi tagozat követelmények meghatározásához javaslatot Természettudományi munkaközösség felső- és készít, tanulmányok alatti vizsgák tartalmát és középiskolai tagozat feladatait meghatározza, év végi és félévi Idegen nyelvi munkaközösség beszámolót készít, a munkacsoport tagjait Humán munkaközösség felső ellenőrzi tanórán és tanórán kívüli tevékenységek közben. A több tanéven keresztül működő munkacsoportok tagjait ezen tisztségükben a nevelőtestület évente egy alkalommal, a tanévnyitó értekezleten megerősíti. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet, félévet záró tantestületi értekezlet, tanévzáró értekezlet, 33

34 félévi és év végi osztályozó értekezlet, havonta egy alkalommal nevelési értekezlet, egyes osztályokban tanító pedagógusok közreműködésével team-értekezletek, rendkívüli vagy tagozati értekezletek. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van. A nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. (Ilyen értekezlet lehet az egy osztályban tanító nevelők értekezlete, vagy valamelyik tagozat nevelőinek értekezlete stb.) A nevelők szakmai munkaközösségei 1. Az iskola pedagógusai az iskola pedagógiai tevékenységének egy-egy területéhez kapcsolódva szakmai munkaközösségekben tevékenykednek. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. 2. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. 3. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: az adott szakmai-pedagógiai terület nevelő és oktató munkájának segítése, tervezése, szervezése, értékelése és ellenőrzése, az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, 34

35 a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, a pedagógusok munkájának segítése hospitálásokkal, bemutató órák szervezésével, szakmai-módszertani kiadványok és a tanításhoz használható eszközök beszerzésével, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése patronáló nevelő (mentor) kijelölésével, a munkaközösség vezetőjének megválasztása javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére, a munkaközösség éves munkatervének összeállítása, a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítése 4. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkaterve tartalmazza a szakmai munka belső ellenőrzésének éves tervezését is. 5. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak véleményezése után az igazgató bízza meg. 6. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Alkalmi feladatokra alakult nevelői munkacsoportok 1. Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. 2. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. 3. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg A szülők tanácsának működése 1. Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet, vagyis szülők tanácsa működik. 2. Az osztályok szülői szervezeteit (közösségeit) az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. 3. Az osztályok szülői szervezetet a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: képviselők (egy vagy két fő) 35

36 4. Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. 5. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet választmánya. Az iskolai szülői szervezet választmányának vagy vezetőségének munkájában az osztály szülői szervezetek tagjai vehetnek részt. 6. Az iskolai szülői szervezet választmánya a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai szülői szervezet alábbi tisztségviselőjét: elnök. 7. Az iskolai szülői szervezet elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával vagy az általa megbízott vezetővel tart kapcsolatot. 8. Az iskolai szülői szervezet választmánya vagy az iskolai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Az iskolai szülői szervezet vezetősége döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 9. Az iskolai szülői szervezet vezetőségét az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. 10. Véleményezési joga a szülői szervezetnek SZMSZ és házirend esetén csak akkor van, ha nincs iskolaszék. A szülői szervezet jogosítványai, kötelezettségei (a szülői szervezet SZMSZ-ébe is átemelhető): Nkt. 39. (1) tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni. Nkt. 39. (2) jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be. Nkt. 43. (1) Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál a szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg. Nkt. 83. (3)-(4) A fenntartónak a szülői szervezet véleményét ki kell kérnie a köznevelési intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése előtt. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 15. (1) bekezdése szerint az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet véleményét. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 119. (3): a szülői szervezet, közösség 36

37 kezdeményezheti az iskolaszék létrehozását, továbbá dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az iskolaszékben. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 119. (4) Az iskolai szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 130. (3) A nevelési-oktatási intézmény fenntartója, vezetője nem köthet megállapodást, ha az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint az árukínálat nem felel meg, kivéve, ha az iskolai szülői szervezet a megállapodás megkötését támogatja. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 130. (5) Az intézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendjének és az áruautomata működtetési időszakának a megállapodásban történő meghatározásához a nevelési-oktatási intézmény vezetője beszerzi a szülői szervezet, közösség egyetértését. 11. Az iskolai szülői szervezetet az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit, megválasztja a szülők képviselőit az iskolaszékbe, kialakítja saját működési rendjét, az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, 6.8. A tanulók közösségei Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógus-vezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki 37

38 tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Munkájukat az osztályfőnökhelyettes segíti. 2. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: diák-önkormányzati képviselők, feladatfelelősök, (takarítás, hetes stb.) Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személyt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A Diákönkormányzat döntési jogkört gyakorol: saját működéséről; a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról; hatáskörei gyakorlásáról; 38

39 egy tanítás nélküli munkanap programjáról. saját képviselőinek megválasztásában, saját működéséről munkaterv készítésében A Diákönkormányzat véleményt nyilváníthat és javaslattal élhet az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a Diákönkormányzat véleményét: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. A Diákönkormányzat véleményét a Diákönkormányzatot segítő tanár képviseli a nevelőtestület értekezletén. A tantestület értekezletére a Diákönkormányzat tanuló képviselője is meghívható. Az intézményvezető a SZMSZ, az éves munkaterv tervezetének a tanulókat érintő részét, valamint a Házirend tervezetét a döntést hozó nevelőtestületi értekezlet előtt ismerteti a Diákönkormányzat képviselőivel. Az iskola mindkét tagozatának tanulóit egyaránt érintő ügyekben a Diákönkormányzat a segítő tanár támogatásával az iskola igazgatójához, a tanulók egyes csoportját érintő ügyekben az illetékes intézményvezető-helyetteshez fordulhat. A Diákönkormányzat működésének alapvető feltételeit az intézményvezető engedélyével a szervezet megkapja, ez magában foglalja a szükséges feltételek biztosítását is, mind helyiség, mind berendezés használatának vonatkozásában. Igénylést félévente szeptemberben és márciusban, írásos formában terjeszthet elő testületi döntéssel a Diákönkormányzat. Az igények reális voltáért és a célszerű felhasználásért a patronáló tanár a felelős. A fenntartó a Köznevelési törvény 83.. (3) bekezdésében felsorolt döntések előtt kötelezően kikéri az iskolai diákönkormányzat véleményét. A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A diákönkormányzat működését saját SZMSZ-e szabályozza. 39

40 7. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az iskola közösségei a következők az iskolában: nevelők szülők tanulói közösségek. Az alkalmazotti közösség Az iskola nevelőtestületét alkotó pedagógusokból és a pedagógiai munkát segítő alkalmazottakból áll (iskolatitkár, pedagógiai asszisztensek, technikai személyzet). A közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt. Kjt. és ezekhez kapcsolódó rendeletek) valamint a Közalkalmazotti szabályzat és Kollektív szerződés rögzíti. A pedagógusokat és a pedagógiai munkát közvetlenül segítőket a magasabb jogszabályok, utasítás előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza, a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, kinevezésükről és felmentésükről, valamint fegyelmi felelősségre vonásukról az Érdi Tankerületi Központ vezetője dönt. Az alkalmazotti közösség véleményét az Intézmény kompetencia- és teljesítményalapú értékelési szabályzata kapcsán is ki kell kérni. Nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. Véleményezési és javaslattévő jogköre kiterjed az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésre. Döntési jogköre a következőkre terjed ki: A Pedagógiai program elfogadása. Az SZMSZ elfogadása. A Házirend elfogadása. Az iskola, éves munkatervének elfogadása. Az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása. A továbbképzési program elfogadása. 40

41 A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása. A tanulók fegyelmi ügyei. Az intézményi programok szakmai véleményezése. Az intézményvezetői és intézményvezető-helyettesei pályázatához készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalma. A saját feladatainak és jogainak átruházása. az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók egyes munkaközösségeket érintő részeinek elfogadásáról; az iskola, éves munkatervének munkaközösségeket érintő részeinek elfogadásáról; a továbbképzési program elfogadásáról. Ezen túlmenően véleményezi, majd jóváhagyja a Diákönkormányzat Működési Szabályzatát, és véleményezi a Diákönkormányzat működésére biztosított anyagi eszközök fel-használását. A tanulók magasabb évfolyamra lépéséről és az osztályozó vizsgára bocsátásról a döntést a nevelőtestület helyett az osztályban tanító tanárok közössége hozza meg. A tanulók fegyelmi ügyeiről a tanulói fegyelmi bizottság hoz döntést. A megválasztott bizottság mindenkori elnöke az illetékes igazgatóhelyettes A felsorolt döntéshozók beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a döntést követő legközelebbi nevelőtestületi értekezleten. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A nevelőtestület a számára biztosított feladat- és hatáskörök közül nem ruházhatja át döntési jogkörét a Pedagógiai program, a Házirend és a SZMSZ esetében. A szakmai munkaközösségekre ruházhatja át döntési jogkörét: 7.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület kapcsolattartása 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. A kapcsolattartás fórumai: az igazgatóság ülései, 41

42 az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések, Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) tagjai kötelesek: az iskolavezetőség (igazgatói tanács) ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal) és az iskolaszékkel A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása 1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, iskolán kívüli továbbképzések, a tanulók számára szervezett pályázatok, tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 3. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről Az iskolaszék és az iskola közösségeinek kapcsolattartása 42

43 1. Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. 2. Az iskolaszék tagjai rendszeres időközönként évente legalább 3 alkalommal kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az iskolaszék tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolaszék felé továbbítani. 3. Az iskolaszék ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt: az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesek. 4. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen évente legalább 2 alkalommal köteles tájékoztatni az iskolaszéket A nevelők és a tanulók kapcsolattartása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató o a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal, o a folyosókon elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel A nevelők és a szülők kapcsolattartása 1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: o a szülői szervezet választmányi ülésén 2 havonta, 43

44 o az iskolai szülői értekezleten tanévenként 2 alkalommal, o a folyosókon elhelyezett hirdető táblán keresztül, o az időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül, o a honlapon keresztül az osztályfőnökök: o az egyes osztályok szülői értekezletén, o írásbeli üzenetek formájában tájékoztatják. 2. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: a családlátogatások, a szülői értekezletek, a nevelők fogadó órái, a nyílt tanítási napok, a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszélések, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, elektronikus naplóban. 3. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. 4. A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. 5. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. 6. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyetteseitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. 7. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint 44

45 az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 8. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az iskola honlapján, az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola nevelői szobájában, az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél, a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél, A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. A szülő a Házirend átvételét, annak megismerését aláírásával igazolja Szakszervezet Az intézményen belül a közalkalmazottak érdekeinek képviseletét a Szakszervezet biztosítja. A Kjt.7. -ának b) pontja szerint járási, megyei szinten azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni, amelynek közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri a tankerületi központ illetékességi területén az ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át Az Intézményi Tanács Az Intézményi Tanács a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési Önkormányzat delegáltjaiból áll. Az Intézményi Tanács: jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jött létre, a hatósági nyilvántartást a hivatal vezeti. Az Intézményi Tanács: székhelye azonos az érintett iskola székhelyével, tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására, elnökének az választható meg, aki életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik, 45

46 ügyrend alapján működik, az ügyrendet az Intézményi Tanács dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az elfogadott ügyrendet az Intézményi Tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik napon megküldi a hivatalnak jóváhagyásra, ügyrendjének a hivatal által történt jóváhagyását követően az Intézményi Tanácsot a hivatal felveszi a hatósági nyilvántartásba. Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az Intézményi Tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. Az Intézményi Tanácsról vezetett nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az Intézményi Tanácsról vezetett nyilvántartás tartalmazza az Intézményi Tanács hivatalos nevét. Az Intézményi Tanács döntési és véleményezési joga Az Intézményi Tanács dönt: a működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az Intézményi Tanácsra átruházza. Az Intézményi Tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az Intézményi Tanács véleményét a Pedagógiai program, az SZMSZ, a Házirend, a Munkaterv elfogadása, továbbá a Köznevelési szerződés megkötése előtt. Az Intézményi Tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái 1. Az iskolai sportkör feladatait az iskola Diáksport Egyesülete látja el, melynek munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. 2. A Diáksport Egyesület munkáját segítő testnevelő képviseli az iskolai sportkört az iskola igazgatójával, illetve az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal) folytatatott megbeszéléseken. 3. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő véleményét minden esetben ki kell kérni 46

47 az iskolai testneveléssel, sporttal kapcsolatos kérdésekben, valamint az iskolai munkaterv és a tantárgyfelosztás összeállítása előtt. 4. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő az osztályokban, illetve az diákönkormányzat iskolai vezetőségében minden tanév májusában felméri, hogy a tanulók a következő tanítási évben milyen iskolai sportköri foglalkozás megszervezését igénylik, és ez alapján minden év május 31-éig javaslatot tesz az iskola igazgatójának az iskolai sportkör következő tanévi szakmai programjára. A szakmai programra vonatkozó javaslatát az annak megvalósításához szükséges, felhasználható időkeretet, valamint a rendelkezésre álló vagy megteremthető személyi és tárgyi feltételeket figyelembe véve készíti el, illetve megvizsgálja azt is, hogy a településen működő sportszervezet a szakmai program megvalósításába milyen feltételekkel vonható be. 5. Az iskolai sportkör foglalkozásaihoz az iskola biztosítja az iskola sportlétesítményeinek (sportudvar, tornaterem, edzőterem, uszoda stb.), valamint sport eszközeinek használatát. 6. Az iskolai sportkör feladatait az iskolával kötött megállapodás alapján az iskolában működő diáksport egyesület látja el. 8. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - Az intézmény fenntartójával: Érdi Tankerületi Központ 2030 Érd, Alispán u. 8/a. - Az intézmény működtetőjével: Érdi Tankerületi Központ 2030 Érd, Alispán u. 8/a. - A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Törökbálint Város Önkormányzata, 2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 79. Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei bizottság Budapesti Tagintézmény 1077, Budapest, Dohány utca 54. Telefon: 30/

48 - A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel: 1. Zimándy Ignác Általános Iskola, igazgató: Palkóné Szabó Gabriella Cím: 2045 Törökbálint, Dózsa György u Bóbita Óvoda óvodavezető: Pénzes Józsefné Cím: 2045 Törökbálint, Árpád u. 30. és Törökbálint, Bajcsy Zs. u "Csupaszív" Kétnyelvű Óvoda óvodavezető: Karsainé Gasser Mária Cím: 2045 Törökbálint, Baross Gábor u Nyitnikék Óvoda óvodavezető: Gergye Szilvia Cím: 2045 Törökbálint, Óvoda u Walla József Óvoda óvodavezető: Szikora Ildikó Cím: 2045 Törökbálint, Baross Gábor u Szőnyi Erzsébet Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény iskolaigazgató: Filkei Péter cím: Törökbálint, Dózsa György u. 15. A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Érdi Tagintézménye Tagintézmény igazgató: Nagy Éva Tagintézmény igazgató helyettes: Varga Lászlóné Cím:2030, Érd, Fő utca 42., Telefon:23/ , pmpsz.erd@gmail.com A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az intézmény vezetői és munkatársai rendszeres munkakapcsolatot tartanak fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: 48

49 Az iskolát támogató alapítványokkal: 1 Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola Értékközvetítő és Képességfejlesztő Iskola Alapítvány 2. Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola Idegennyelvi Alapítvány elnök: Pátkay Lászlóné Bálint Márton Általános és Középiskola cím: 2045 Törökbálint, Köztársaság tér 8. Az alábbi közművelődési intézményekkel: 1. Munkácsy Mihály Művelődési ház cím: Törökbálint, Munkácsy Mihály u Volf György Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény Könyvtár, 2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 83. Falumúzeum, 2045 Törökbálint, Baross u. 17. Az alábbi társadalmi egyesületekkel: 1. Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület vezető: Fernengel András cím: Törökbálint, Kápolna u. 10., levelezési cím: Felsővár u Törökbálinti Városszépítő Egyesület vezető: Szalczinger József cím: Törökbálint, Petőfi S. u Törökbálinti Torna Club (TTC) vezető: Pilis Péter cím: Törökbálint, Alsóerdősor u Törökbálinti Wushu és Shaolin Kung-Fu Egyesület vezető: Szász János si-heng cím: Törökbálint, Széles u. 17/a 5. MTK Elite Basket vezető: Spiriev Attila Az alábbi gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel: 49

50 Törökbálint Város Ifjúsági Önkormányzata cím: 2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály utca 83. Pedagógiai Szakmai Szolgáltatást nyújtó Intézmény Budapesti Pedagógiai Oktatási Központ cím: Postacím: 1088 Budapest, Vas utca 8. Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel: 1. Katolikus Egyházközség, Törökbálinti Római Katolikus Egyházközség Plébánia címe: Törökbálint, Munkácsy M. u Törökbálinti Református Egyházközség cím: 2045 Törökbálint József Attila u Evangélikus Gyülekezet cím: 2040 Budaörs, Szabadság út Hit Gyülekezete cím: 1103 Budapest, Gyömrői út 69. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgatóhelyettesek a felelősek. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. 2. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. Fogászati rendelések: fogorvosok: Dr. Kerekes János és Dr. Szilágyi KatalinCím: Törökbálint, József Attila u. 35.Védőnői Szolgálat: védőnő: Kissné Gubicza Ilona cím: Törökbálint, József Attila utca A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola tagintézmény-vezető helyettese, felsős igazgatóhelyettese és az osztályfőnöki munkacsoportok vezetői rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a Törökbálint Város Önkormányzata Segítő Kéz Szolgálat 50

51 Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat cím: 2045 Törökbálint, Nyár utca 30. Szérűskert Bölcsőde gyermekjóléti szolgálattal cím: 2045 Törökbálint, Kazinczy Ferenc 12. A munkakapcsolat felügyeletéért a felső tagozat igazgatóhelyettese és a tagintézmény-vezető helyettes a felelős. 4. Az iskola helyiségeit, épületét az igazgatóság döntése alapján térítésmentesen használhatják az alábbi törvényesen bejegyzett gyermek- illetve ifjúsági szervezetek, valamint társadalmi egyesületek helyi csoportjai: - Szőnyi Erzsébet Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény iskolaigazgató: Filkey Péter cím: Törökbálint, Dózsa György u Bálint Diáksport Egyesület egyesület vezetője: Kis Tivadar 5. A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek közül az alábbiak kapcsolódnak be a szakmai munkaközösségek munkájába: humán munkaközösség, természettudományi munkaközösség, matematika munkaközösség, informatika munkaközösség testnevelés munkaközösség idegen nyelvi munkaközösség osztályfőnöki. 9. Az intézmény működési rendje Az iskola épülete(i) szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától délután 17 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. 51

52 1. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7 óra és délután 17 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. 2. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben egy évre előre kell írásban meghatározni. 3. Amennyiben rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt az igazgató vagy egyik igazgatóhelyettes sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját munkacsoport-vezetőjét kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. 4. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 16 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10, 15 és 20 perc. A tanítási órák hossza az alsó tagozat első osztályában lehet 30 perc. 5. Az iskolában reggel 7 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. 6. Az iskolában egyidejűleg több ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületekre, épületrészekre terjed ki: szintenkénti ügyeletes 1-1 fő, reggeli ügyeletes 1 fő, délutáni ügyeletes a diákok száma alapján 2-3 fő. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A szülő engedélyt kérhet, ha gyermekét a 16 óráig tartó foglalkozásról kivenné. Az engedélyt az intézményvezető hagyja jóvá. A gyermekeket a nevelők a szülők által előre megadott időpontban engedik el. A távozás iránti kérelmet előre, írásban kell közölni a pedagógussal. A tanítás nélküli munkanapokon és a tavaszi, őszi, téli illetve a nyári szünet meghatározott napjain napközis ügyelet iskolai illetve városi szinten biztosított. A nyári szünetben az iskola vezetőségének egyik tagja külön beosztás szerint az előre meghatározott ügyeleti napokon 9 00 és óra között ügyeletet tart az irodában. 52

53 7. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. (Ebben az esetben a reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig, illetve a délutáni nyitva tartás utáni időben az esetleges foglalkozást tartó pedagógus a felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.) 8. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7.30 óra és óra között. 9. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, a nevelők, illetve a fenntartó tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente kell megszervezni. 10. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 11. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. 12. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani. (A portaszolgálatot ellátó dolgozó köteles feljegyezni a belépő nevét, a belépés célját, a belépés és a távozás idejét.) 13. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 14. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső 53

54 igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. A pedagógus benntartózkodására vonatkozó szabályok A pedagógus az órái kezdete előtt legalább 15 perccel köteles az iskolában megjelenni, és óráit a mindenkori csöngetési rend szerint felkészülten, pontosan kezdeni és befejezni. A reggeli ügyeletet ellátó tanárnak az ügyelet megkezdése előtt (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyszínén) legalább 10 perccel meg kell érkeznie az iskolába. A testnevelő tanárnak a tanulók átadott értékeinek megőrzéséről az óra megkezdése előtt gondoskodnia kell. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. Az újbóli munkába állást a titkárságon kell jelezni legkésőbb a megelőző munkanap 15 óráig. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor a tanítandó tananyagot és taneszközt az igazgatóhelyettesekhez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást (ez alól a rendkívüli okból történt hiányzás pl. hirtelen megbetegedés, családi tragédia, stb. jelenthet kivételt). A tanórák illetve iskolai foglalkozások, programok elcserélését az intézményvezető engedélyezi. Kivételt képez ez alól a nevelők hivatalos (betegség, továbbképzés és az oktatással összefüggő feladatokból adódó) hiányzása miatti óracsere, mert ezt az intézményvezetőhelyettes saját hatáskörében engedélyezheti. Egyéb esetben a pedagógus az intézményvezetőtől kérhet engedélyt legalább egy nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakórát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni. 54

55 A pedagógusok számára a nevelő oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az intézményvezetőhelyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus egyéb általános feladatait a közalkalmazotti szabályzat határozza meg, ill. az egyéni munkaköri leírások részletezik. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető határozza meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően az intézmény vezetője készíti el. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az igazgató felel a napi munkarend összehangolt kialakításáért, módosításáért és a technikai dolgozók munkáltatói hatáskörben meghatározott szabadság részének kiadására A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az iskola a zavartalan működés, a vagyonvédelem, valamint a tanulók és alkalmazottainak biztonsága érdekében szabályozza a belépés és benntartózkodás rendjét mindazon személyek esetében, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával. Az iskolába érkező idegeneket a portás fogadja és engedi be, illetve ki. Ha a portás úgy ítéli meg, hogy a látogató iskolában való tartózkodása nem kívánatos, akkor értesíti az ügyeletes vezetőt, és intézkedéséig megakadályozza a belépést. Az iskola helyiségeinek bérlői a bérleti szerződés alapján léphetnek be az iskolába. Hétvégén, ünnepnapokon és tanítási szünetekben (a kijelölt ügyeleti napot kivéve), csak az intézmény vezetőjének külön írásos engedélyével lehet idegeneknek az intézmény területén tartózkodnia. Az iskolával közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére vagyonbiztonsági okok miatt az alábbi módon határozzuk meg az iskola látogatását: iskolai rendezvények (tanévnyitó, tanévzáró, karácsonyi ünnepség, stb.) alkalmával a szülők és hozzátartozók, szülői értekezleten, fogadó órákon a tanulók szülei értesítés, írásos meghívó alapján az érintett felnőttek, 55

56 minden, a fentiekhez nem tartozó alkalommal, a portás segítségével, kíséretében jöhetnek be felnőttek, akitől célirányos segítséget kapnak. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályokat, a házirendben szereplő előírásokat az intézmény területén tartózkodóknak - szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek - be kell tartaniuk Az iskolában való tartózkodás szabályai: Az intézménybe lépő idegenek, vendégek csak a belépéskor megjelölt helyen, személynél tartózkodhatnak. A tanítási órák látogatására az igazgató vagy az ügyeletes vezető engedélyével kerülhet sor, az órák lényeges zavarása nélkül. A szülők, vendégek fogadása egy adott rendezvény, program esetén az erre kijelölt tanteremben vagy az ünnepély helyszínén történik. Az intézményben tartózkodó idegenek (vendégek, javítási, karbantartási munkát végző szakemberek) esetében gondoskodni kell arról, hogy lehetőség szerint ne zavarják meg az oktatómunka rendjét Helyiségek, berendezések használatának szabályai A helyiségek használatának rendjét a Házirend, illetve a termekben kifüggesztett használati rend tartalmazza. Az ebben foglaltakat az intézmény tanulóinak és alkalmazottainak be kell tartaniuk Az informatikai eszközök kölcsönzési rendje a pedagógusoknak A pedagógusok jogosultak az iskolában működő informatikai eszközök ingyenes használatára az intézmény területén. A hordozható eszközök kölcsönözhetőek, az iskolatitkár és a rendszergazda segítségével. Engedélyt csak az intézmény vezetője adhat. 9.5.A munkahelyre bevitt dolgok, eszközök szabályozása Az intézmény dolgozói jogosultak bejelenteni a munkába járáshoz és/vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok, tárgyak bevitelét, melyekre az igazgató adhat engedélyt. A munkáltató illetve a munkáltató képviseletében eljáró intézményvezető a munkavégzéshez és a munkába járáshoz nem szükséges dolgokban, eszközökben bekövetkezett kárért felelősséget nem vállal. 56

57 9.6. Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi rendszabályok (Házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. A Házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek.(nevelői ügyelet megszervezése az intézményvezető-helyettesek feladata.) 10. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei Az intézményben a tanulók számára az alábbi az iskola által szervezett egyéb (tanórán kívüli) rendszeres foglalkozások működnek: szabadidő tanulószoba, szakkörök, énekkar, iskolai sportköri foglalkozások, tömegsport foglalkozások, felzárkóztató foglalkoztatások, egyéni foglalkozások, tehetséggondozó foglalkoztatások, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások, A többi egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásra vonatkozó általános szabályok 1. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. 2. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. 57

58 3. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. 4. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. 5. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. 6. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. 7. Az iskola az ezt igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget biztosít. Az egész napos iskolában és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. 8. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. 9. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. A tanórán kívüli foglalkozás célja a tanulók tudományos, technikai, szakmai, művészi, idegen nyelvi és egyéb érdeklődésének kielégítése, alkotó képességeinek fejlesztése. Tanórán kívüli foglalkozásnak tekinthető a szakkör, érdeklődési kör, énekkar, művészeti csoport és egyszeri alkalomra alakult csoport. Közös jellemzőjük, hogy a foglakozások előre meghatározott tematika szerint zajlanak. A tanórán kívüli tevékenységek minimális létszáma 10 fő. Munkájuk anyagi feltételeit az iskola biztosítja, ezért indításukhoz intézményvezetői engedélyre van szükség. A tanórán kívüli foglalkozások munkáját a tanulók által felkért pedagógusok, szülők vagy külső szakemberek, szakértők segíthetik. Időkerete: tanulócsoport/ hét/ 1 óra ill. egyszeri alkalmakra alakult csoport. 58

59 Időszakos tanórán kívüli foglakozások indulnak a tanulmányi versenyekre való felkészítés céljából. A felkészítendő tanulók kiválasztása a szaktanárok javaslata vagy az iskolai háziversenyeken elért eredmények alapján történik. Időkerete: a versenyek felkészülési szakaszában szükség szerint. 11. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok Az ellenőrzés elvei Az ellenőrzés legyen rendszeres és állandó. Az ellenőrzést végző személyek tapasztalataikat beszéljék meg egymással és arról az intézményvezetőt tájékoztassák. Az ellenőrzési tervben rögzítettek szerint tervszerűen, ill. indokolt esetben bejelentés nélkül történhet. Az ellenőrzés legyen segítő szándékú, igaz, nyílt és őszinte. A hibák feltárásával a nevelés-oktatás előbbre vitelét kell, hogy szolgálja. Az ellenőrzés az intézet belső rendjét, nyugalmát, a folyamatos munkavégzését az elkerülhetetlen mértéken felül ne zavarja. Az ellenőrzés legyen humánus, előbbre vivő, ne keltsen felesleges feszültséget. A pedagógiai ellenőrzésnél vizsgálni kell a nevelési-oktatási tervekben meghatározott követelmények teljesítését, az oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az alkalmazott módszereket, stb. A szakmai és tantárgyi munkaközösségek az adott szakma, illetve tantárgy oktatásának eredményességét ellenőrzik, és javaslatot tesznek azok továbbfejlesztésére Az ellenőrzés területei: Tanítási órák, napközis foglalkozások, A tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése, Az iskolai tanügyi dokumentáció kezelése, Az elektronikus napló vezetése. Az ellenőrzést az osztályfőnökök folyamatosan végzik, míg az igazgatóhelyettesek havonta kísérik figyelemmel a rendszeres osztályozást és a mulasztások beírását, igazolását. Az ellenőrzés az országos pedagógia szakmai ellenőrzés helyszíni vizsgálatának területeit érinti hangsúlyosan. A szakmai és tantárgyi munkaközösségek tevékenysége, eszközfelhasználása, a lehetőségekhez képest a fejlesztésük, 59

60 Az éves munkatervben rögzített ütemezés szerint a munkaközösség-vezető iskola vezetősége előtti beszámoltatásával történik. A tanórán kívüli diákkörök, szakkörök, művészeti csoportok, korrepetálások, sportfoglalkozások működése, anyagi feltételei, A szülői értekezletek, fogadóórák rendjét az intézményvezető és helyettesei ellenőrzik. Az igazolatlan hiányzások számának alakulása. Az ellenőrzést az osztályfőnökök folyamatosan végzik. Az intézményvezető által megjelölt más, speciális ellenőrzési feladatok. Az intézményvezető rendkívüli ellenőrzést is elrendelhet. A rendkívüli ellenőrzés megtartását a szakmai munkaközösség és a szülői közösség is kérheti A pedagógiai ellenőrzés dokumentálása, értékelés, visszacsatolás Az ellenőrzést végző személyek időben értesítsék az ellenőrzésre kerülő pedagógust; Az ellenőrzött pedagógus mindenben segítse az ellenőrzést végző munkáját; Az ellenőrzési munka terjedjen ki a feltárt hiányosságok kijavításának módjára, adjon útmutatást arra vonatkozóan; A tapasztalatokat közösen beszéljék meg, igyekezzenek közös nevezőre jutni. Ha a véleményeket nem sikerül egyeztetni, kívánságra mind a két fél rögzítse írásban véleményét, Azokon a területeken, ahol jelentős hiányosságokat észleltek, ott több személy részvételével az ellenőrzést gyakrabban meg kell ismételni; A pedagógusok értékelésekor (elmarasztalás, dicséret, jutalom, kitüntetés, vagy minősítés alkalmával) ki kell kérni az ellenőrzést folytató személyek véleményét; Az ellenőrzés tényét dokumentálni kell. (Az osztálynaplókban és a szakköri naplókban). Az ellenőrzést végzők készítsenek feljegyzést az ellenőrzésről, és ott minden esetben rögzítsék az értékelés lényegét. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat a feladatok egyidejű meghatározásával a tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai: 60

61 biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: a) A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. b) A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: c) Az ellenőrzött dolgozó jogosult: az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban és szóban 61

62 észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. jogosult az ellenőrzés végeredményét írásban megkapni. minden egyéb az ellenőrzéssel kapcsolatos teendőt, illetve az ellenőrzöttre vonatkozó jogosultságot az IMIP mellékleteként a pedagógusok értékelési rendszere tartalmaz. d) Az ellenőrzött dolgozó köteles: az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: a) Igazgató: o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; o ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; o ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; o elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; o összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. 62

63 b) Igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezető: o folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; a pedagógusok adminisztrációs munkáját; a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét; a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. c) Munkacsoport-vezetők: Folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelőoktató munkáját, ennek során különösen: o a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; o a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel). 2. Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 3. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. A belső ellenőri tevékenységet az intézményben megbízási jogviszony keretében az intézménytől független magánszemély vagy egyéni vállalkozó vagy vállalkozás látja el A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató 63

64 munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 2. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: igazgató, igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezető és helyettese, munkaközösség-vezetők, 3. Az igazgató az általa szükségesnek tartott esetben jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 4. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: a pedagógusok munkafegyelme, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, o a tanítási órán alkalmazott módszerek, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége vagy az igazgatói tanács határozza meg.) a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. 12. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása 1. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt a (egészségügyi intézmény, rendelőintézet neve, címe) vezetőjével. 2. A megállapodásnak biztosítania kell: 64

65 az iskolaorvos heti 1 alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és időpontban), az iskolai védőnő heti 4 alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és időpontban), a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: o fogászat: évente 1 alkalommal, o szemészet: évente 1 alkalommal o tüdőszűrés: évente 1 alkalommal, o általános szűrővizsgálat: évente 1 alkalommal, a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal, a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente 1 alkalommal, 3. A szűrővizsgálatok idejére a tanulócsoportok mellé az iskola nevelői felügyeletet biztosít. 13. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy baleset veszélye fennáll, vagy azt, hogy a tanuló balesetet szenvedett a szükséges intézkedéseket megtegye Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan 1. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. 2. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. 3. A nevelők a tanórai és az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon, valamint ügyeleti 65

66 beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. 4. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. 5. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait, o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. 6. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. 7. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. 8. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk vagy a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. 9. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. 66

67 13.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén 1. A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost, mentőt kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. 2. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. 3. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 4. A tanulói balesetről a szülőt és a fenntartót kell értesíteni A tanuló által nem használható gép, eszköz a villamos köszörűgép, a villamos fúrógép, a barkácsgép faesztergálásra, a faipari szalagfűrész, a körfűrész, a kombinált gyalugép, a szalagfűrészlap-hegesztő készülék, valamint a jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gép, eszköz A tízévesnél idősebb tanulók által pedagógus felügyelete és irányítása mellett 67

68 használható eszköz, gép a barkácsgép a következő tartozékokkal: korong- és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong, állványos fúró, és a technika teremben használatos valamennyi eszköz a törpefeszültséggel működő forrasztópáka, a 230 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű úgynevezett pillanat - forrasztópáka, a villamos háztartási gép, (tankonyhai eszközök) a tankonyhán használatos valamennyi gép a tanétteremben használatos valamennyi gép az informatikai termekben használatos valamennyi gép A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján 1. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért. 2. A pedagógus kötelessége különösen, hogy a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő és szükség esetén más szakemberek bevonásával. 3. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt. 4. A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani, és jelenteni kell a kormányhivatalnak. 5. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. 6. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus 68

69 jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. 7. Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével telefonon, en, telefaxon vagy személyesen azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. 8. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. 9. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását, a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását, a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza. 10. Az iskolában lehetővé kell tenni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. 11. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. 69

70 14. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 1. Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbantással történő fenyegetés. 2. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. 3. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: az iskola igazgatója, általános igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető, felsős és alsós igazgatóhelyettes. 4. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell az intézmény fenntartóját, tűz, robbantással történő fenyegetés személyi sérülés esetén a katasztrófavédelem munkatársait a 112-es segélyhívószámon. 5. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket az iskola tűzriadó jelével vagy kolompolással értesíteni (riasztani) kell, ezután hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv mellékletében található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. 6. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. 7. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó 70

71 nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A kiürítés során a liftet nem lehet használni! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A nevelőnek a tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor meg kell számolnia! 8. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg felelős dolgozók kijelölésével gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. 9. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. 10. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! 11. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott 71

72 szombati napokon be kell pótolni. 12. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Tűzriadó terv c. igazgatói utasítás tartalmazza. 13. A tűzriadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. 14. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. 15. A tűzriadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. 16. A tűzriadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: titkárság, porta, könyvtár, gondnok. 15. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai 1. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, a vétség elkövetésétől számított három hónapon belül fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesíthető. 2. A fegyelmi eljárást a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, illetve a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezései alapján kell lefolytatni. 3. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, valamint ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő tanuló szülője, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülője is egyetért. Egyeztetésre nem kerülhet sor, ha azzal a sértett nem ért egyet. Ha a sértett egyetért, a kötelezettségszegő fél értesítését követő 5 napon belül kell reagálnia, hogy nyitott-e az egyeztetésre. 72

73 Egyeztetésre 15 nap áll rendelkezésre, ezalatt, bármennyi mediáció tartható. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért, az azzal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az iskola igazgatója a felelős. Az egyeztető eljárást levezető nagykorú személyre az érdekelt felek jelöljék ki a közvetítőt. A mediáció csak akkor működhet, ha a felek megegyeznek a közvetítő személyében és mindketten elfogadják pártatlan félnek az ügyükben. Ez kulcsfontosságú elem, melynek záloga a mediáció sikere. 4. Ha a tanuló a kötelességeit megszegi a nevelőtestület joga dönteni arról, hogy indít-e a tanuló ellen fegyelmi eljárást. 5. A fegyelmi eljárás lefolytatásáért a nevelőtestület döntése alapján az iskola igazgatója a felelős. 6. A nevelőtestület a fegyelmi eljárás lefolytatására háromtagú fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság feladata a kötelezettségszegés kivizsgálása, a fegyelmi büntetés meghozatalának előkészítése, a fegyelmi tárgyalás lefolytatása, a fegyelmi büntetés kiszabása. 7. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a jogszabályokban, illetve az iskola szervezeti és működési szabályzatában vagy a házirendjében meghatározott kötelezettségét vétkesen és súlyosan megszegje. A kötelességszegést a fegyelmi tárgyalás során bizonyítani kell. 8. A tanulónak fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése a tanulói jogviszonyból ered. Így fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése az iskola területén, az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedés alatt vagy az iskolán kívüli az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó rendezvényen történt hónapon belül lehet fegyelmit indítani a kötelezettségszegést követően. 10. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan szegje meg. Vétkesség alatt a tanuló szándékosságát, illetve gondatlanságát kell érteni. Gondatlan kötelességszegés esetén meg kell vizsgálni a gondatlanság mértékét is. A fegyelmi büntetés kiszabásánál tanuló életkorát és értelmi fejlettségét figyelembe véve vizsgálni kell, hogy a kötelességszegés mennyire volt súlyos. 11. A tanulói fegyelmi ügyekben a fegyelmi eljárásban és a döntéshozatalban az a pedagógus, aki a kötelezettségszegésben bármilyen módon érintett, nem vehet részt. Őt 73

74 a fegyelmi bizottság vagy a nevelőtestület csak tanúként hallgathatja meg. 12. A DÖK véleményét a fegyelmi eljárás során ki kell kérni a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 57. (3) bekezdés alapján. 13. A fegyelmi tárgyalást megelőzően meghallgatást kell tartani. Ha ott sikerül a tényállást tisztázni, és a kötelezettségszegő tettét beismeri, nem kell fegyelmi tárgyalást tartani. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján A fegyelmi és kártérítési felelősség 53. ((3) * Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét írásban fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni. (4) Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. (5) Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 54. (1) Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata. (2) * Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló egyaránt elfogad. 55. (1) Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást. (2) Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, 74

75 lehetővé kell tenni, hogy a tanuló - választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt - osztályozó vizsgát tegyen. (3) * Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat az iskola tizedik évfolyamának, a középiskola utolsó évfolyamának vagy a szakközépiskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. (4) A tanuló - a megrovás és a szigorú megrovás kivételével - a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál. (5) A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti. 56. (1) * Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót szülője, törvényes képviselője, a tanulót és a szülőt meghatalmazott képviselője is képviselheti. (2) A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén - ha a fegyelmi vétséggel érintett gyakorlati képzés folytatója nem az iskola - a gyakorlati képzés folytatóját (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), tanulószerződés esetén a területileg illetékes gazdasági kamarát értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet vagy a területileg illetékes gazdasági kamara képviselője szabályszerű értesítés ellenére, valamint a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. (2a) * A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. A kiskorú tanuló kérésére a meghallgatáson a szülő részvételét biztosítani kell. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. (3) A fegyelmi eljárást - a megindításától számított harminc napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. 75

76 (4) A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. (5) A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. (6) A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. 57. (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. (2) A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. (3) * A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. (4) * Ha a fegyelmi eljárás során a kiskorú tanuló veszélyeztetettsége felmerül, a nevelésioktatási intézmény vezetője jelzi azt a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnak, indokolt esetben a gyámhatóság számára is. (5) * A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. 58. (1) A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. (2) A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. 76

77 (3) A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. (4) Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. (5) A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. (6) A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. (7) A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. 59. (1) Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. (2) A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. 60. (1) * A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. (2) A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az sem, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. (3) Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója megállapítja az (1)-(2) bekezdésben meghatározott kizárási ok fennállását. 61. (1) Ha az iskolának, kollégiumnak a tanuló kárt okozott, az igazgató, a kollégium vezetője köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. 77

78 (2) Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola, a kollégium tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A tanuló jutalmazása, fegyelmi és kártérítési felelőssége, a nevelési-oktatási intézmény kártérítési felelőssége 58. (1) A gyermeket, a tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell. (2) Az oktatásért felelős miniszter díjat, kitüntetést alapíthat az országos vagy nemzetközi jelentőségű eseményeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók jutalmazása, elismerése céljából. A miniszter által alapított díj, kitüntetés kedvezményezettjeinek körére a köznevelési intézmény vezetője tehet javaslatot. (3) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. (4) A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. (5) * Tíz év alatti tanulóval szemben fegyelmi eljárás nem indítható. Tanköteles tanulóval szemben a (4) bekezdés e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés nem, a (4) bekezdés f) pontjában és a (7) bekezdés e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés pedig csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ebben az esetben a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. A fegyelmi büntetést hozó iskola, kollégium segítséget nyújt a szülőnek az új iskola, kollégium megtalálásában. Abban az esetben, ha az iskola, a kollégium a fegyelmi büntetés megállapításáról szóló határozat véglegessé válásától számított nyolc napon belül a tanulót fogadó iskolától, kollégiumtól nem kap értesítést arról, hogy a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére megtörtént, a fegyelmi büntetést hozó iskola, kollégium három napon belül köteles megkeresni a köznevelési feladatot ellátó hatóságot, amely három munkanapon belül másik, az állami közfeladat-ellátásban résztvevő iskolát, kollégiumot jelöl ki a tanuló számára. Az iskolát, kollégiumot úgy kell kijelölni, hogy a tanuló számára a kijelölt 78

79 intézményben a nevelés-oktatás igénybevétele ne jelentsen aránytalan terhet. Szakképzési centrum tanulója esetében a szakképzési centrum másik tagintézménye is kijelölhető. A köznevelési feladatokat ellátó hatóság kijelölő határozata azonnal végrehajtható. A (4) bekezdés d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem terjed ki. A (4) bekezdés f) pontjában és a (7) bekezdés e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés tanköteles tanuló esetében nem hajtható végre az új tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony létesítéséig. (5a) * A köznevelési feladatot ellátó hatóság fegyelmi büntetésként kizárt tanuló számára másik iskolát, kollégiumot kijelölő határozata ellen - jogszabályban meghatározott hatósághoz - fellebbezésnek van helye. (6) A szakképző iskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni a területileg illetékes kamarát. (7) A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba, e) kizárás fegyelmi büntetés szabható ki. (8)-(10) * (11) A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának, a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. (13) * Végrehajtani csak végleges fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat azonnal végrehajtható. 59. (1) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öthavi összegét. 79

80 (3) * Az óvoda, az iskola, a kollégium, a gyakorlati képzés szervezője a gyermeknek, tanulónak az óvodai elhelyezéssel, tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért - a (3a) bekezdésben meghatározott kivétellel - vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. (3a) * A tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetén a köznevelési intézmény a tanulónak okozott kárért a kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel. (4) Ha a szakképző iskola tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének vagy a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 59/A. * A többnapos tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetében - külön jogszabályban meghatározott - felelősségbiztosítást kell kötni az iskolának vagy a szervezőnek, amelynek kedvezményezettje a tanuló. 16. Az iskolai tankönyvellátás rendje 1. Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. 2. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. 3. A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: a felelős dolgozók feladatait, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét (az igazgató egyeztet a tankerületi igazgatóval a kifizetés mértékéről, a tantestület a 400 Ft/fő díjazást tartja elfogadhatónak). 4. Az iskola igazgatója minden év június 10. az osztályfőnökök, valamint a gyermekés ifjúságvédelmi felelős közreműködésével tájékoztatja a szülőket arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre, valamint felméri, hogy hány tanuló jogosult a normatív kedvezmény igénybevételére. A szülőknek október 1-jéig kell igazolniuk igényjogosultságukat az ingyenes 80

81 tankönyvre. Amennyiben ezt nem teszik meg, október 5-éig ki kell fizetniük a tankönyvek árát. 5. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. 6. Az intézményvezető minden év április 20-áig köteles felmérni, hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés útján. 7. Az iskola biztosítja, hogy a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. 8. A 17/2014. EMMI-rendelet 25. (3) bekezdése szerint az intézményvezető tájékoztatja a szülőket arról, hogy az iskola, az iskola fenntartója, illetve más támogató kíván-e biztosítani bármely további tankönyvtámogatási kedvezményt. Ennek tényét július 15- éig a könyvtárellátó felületén is rögzíteni kell. 9. Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. 10. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tantervének előírási alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. 11. A nevelőtestület a szakmai munkaközösségek javaslata alapján dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. 12. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat véleményét. 13. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 14. A kis példányszámú (nemzetiségi, szakmai, speciális) tankönyvforgalmazás keretében 81

82 az iskola részére eljuttatott tankönyveket a tanulók a megjelenéstől számított ötödik tanév után az eredeti ár huszonöt százalékáért megvásárolhatják. 17. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 1. Az iskola logójával ellátott póló viselése ajánlott minden olyan rendezvényen, ahol az intézményt képviselik a gyerekek. 2. Az iskolai ünnepi viselet része az iskola logójával ellátott fiúknál a nyakkendő illetve a lányoknál a sál. Ezeket a kiegészítőket az iskolai ünnepélyek idején mindenkinek viselnie kell. Az első osztályosok év elején kapják meg az iskolai évnyitó ünnepség alkalmával. 3. Hagyományőrző tevékenységek - Fontos feladat az iskola névadójának, Bálint Márton emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés november 11-én a névadó névnapjához kapcsolódó iskolahét, avagy a Márton-napi programok. Iskolahét Márton-napok, november 11- én, - Adventi készülődés, - Szülők bálja februárban, - Szalagavató, - Gólyabál, - Ballagás középiskolások és felső tagozatosok számára, - Iskolagaléria kiállításai diákmunkákból és különböző művészeti ágak képviselőinek munkáiból, - Beiskolázási, pályaválasztási szülői értekezletek, - pályázati lehetőségek feltárása. 4. Iskolai keretben rendezendő ünnepélyek / rendezvények a) Nemzeti ünnep (október 23.) b) Márton napi vigasságok (november 11.) c) Karácsony (december 21.) d) Nemzeti ünnep (március 15.) e) Szalagavató ünnepély (február 17.) f) Iskola-napok (április első hete) 82

83 g) Iskolai Fesztivál (bemutatkozó műsor) a páros években h) Szent Flórián nap (május 4.) i) Ballagás (május) j) Összetartozás Napja (június 4.) k) Tanévzáró ünnepély (június) l) Pedagógusnap (június első vasárnap) c) Tagozati vagy osztály keretben rendezendő ünnepélyek / rendezvények a) Az aradi vértanúk napján megemlékezés (október 6.) b) Mikulás (december 6.) c) Farsang (február) d) Kommunista diktatúra áldozatainak emlékéről (február 25.) e) Holokauszt áldozatainak emlékéről (április 16.) f) Föld napja (április 22.) g) Anyák napja (előtte pénteken) h) Gyermeknap (előtte pénteken) i) Kihívás napja (előtte pénteken) j) Középiskolai előkészítő (Gólya-tábor) Évenként a beiskolázás alkalmával pedagógiai programunkról tájékoztató füzetet jelentetünk meg az alsó és a középiskolai tagozaton. Ehhez kapcsolódóan nyílt napokat szervezünk az érdeklődő diákok és szüleik részére. 5. Az általános iskola első osztályába történő beiratkozás előtt az érdeklődő szülők számára fórumot rendezünk. 18. Egyéb szabályozások A reklámtevékenység iskolai szabályai Az iskola területén szigorúan tilos mindennemű reklámtevékenység, amely direkt vagy indirekt módon alapoz a kiskorúak és fiatalkorúak fogyasztási szokásaira, alkoholt, dohányzást reklámoz! 83

84 Kivételt képeznek az alábbi tematikájú, közerkölcsöt nem sértő, láthatóan nem profitorientált, tanulóknak szóló reklámok, melyek témája: egészséges életmód, kulturális tevékenység. környezetvédelem, környezeti nevelés, társadalmi, közéleti tevékenység. Bármilyen reklámozási tevékenység csak az intézményvezető vagy az általa megbízott helyettese engedélyével történhet az intézményben (nyomtatványok, szórólapok, auditív információhordozók, marketingtermékek átadása stb.). Engedély nélkül történt reklámtevékenység esetén a közreműködő alkalmazott, tanuló fegyelmi felelősségre vonható. Belső utasítás plakátok, falragaszok és reklámot hordozó hirdetések közzétételére: Az iskolában plakát, szórólap, felhívás, közlemény kihelyezése csak az iskolavezetés engedélyével történhet. A kihelyezésről a kijelölt hirdetési helyre az iskolatitkár, ill. a pedagógiai asszisztens gondoskodik. Az engedély nélkül kihelyezett reklámanyagokat az iskolavezetés eltávolítja a hirdetési helyről. Az iskola honlapján tilos minden reklámtevékenység. Az intézmény nevében hirdetést közzétenni az intézmény vezetője jogosult. A nevelési-oktatási intézményben folyó reklámtevékenység szabályai Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám: a gyermekeknek, tanulóknak szól, és a következő tevékenységekkel kapcsolatos: egészséges életmód, környezetvédelem, társadalmi tevékenység, közéleti tevékenység, kulturális tevékenység, oktatási tevékenység (nem magánóra adása). A reklámtevékenység engedélyeztetése 84

85 A tartós reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni: a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét; a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység for-máját, módját; a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtar-tam kikötéseket. Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az intézmény őrzi, másik példánya átadásra kerül az engedélykérőnek. Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult. A reklámtevékenység jellegének besorolása: Az intézményvezető önállóan, illetve az általa jelentősnek minősített reklámtevékenység esetében: a nevelőtestület, a Szülői Közösség, valamint a gyermek közösségek bevonásával állapítja meg valamely reklám-tevékenység jellegét. Az intézményvezető köteles: a pedagógusoktól, a szülőktől, a tanulóktól érkező, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai: a) plakátok, b) szórólapok, c) újságok terjesztése, d) az iskola rádió, Az adott tartós reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezető által kiadott engedély határozza meg. Az eseti reklámtevékenység (1-1 plakát, szórólap) megvalósítását az intézményvezető szóban is engedélyezheti. 85

86 18.2. Iskola által szervezett kirándulásokkal, táborokkal kapcsolatos szabályok a) A tanórán kívüli, személyszállítással egybekötött programokon a résztvevők biztonságos utaztatása érdekében a szervezéssel vagy a szállítással foglalkozó cégektől minden esetben írásbeli nyilatkozatot kell kérni arról, hogy: a szolgáltatás személyi és tárgyi feltételei megfelelnek-e a hatályos jogszabályi előírásoknak; a gépjármű megfelelő műszaki állapotban van, és érvényes műszaki vizsgával rendelkezik. b) Az utazásnak mindennap legkésőbb 23 óráig be kell fejeződnie. c) Amennyiben ez nem lehetséges, a sofőrök pihenése érdekében, az utazást meg kell szakítani, és a 23 óra hajnali 4 óra közötti időszakban a gépjárművezetők pihenéséről gondoskodni kell ugyanott, ahol a diákokat is elszállásoljuk. d) Az utazást szervező pedagógus köteles az utazás megkezdése előtt 5 nappal az intézmény vezetőjének: az utazásban résztvevőkről, az utazás és a szállások helyszíneiről, napra és időpontra lebontott írásbeli tájékoztatást adni. e) A pontos listában a tanulók törvényes képviselőinek elérhetőségét is fel kell tüntetni. f) Felhívom a figyelmet, hogy a hatályos jogszabályoknak megfelelően minden esetben a kísérő pedagógusok felelősek a rendelkezések betartatásáért. g) Az utazáson részt vevő önkéntes kísérők a pedagógusokat nem helyettesíthetik, a vonatkozó rendelkezések betartatásáért nem vonhatók felelősségre. h) A tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetén a köznevelési intézmény a tanulónak okozott kárért a kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel. i) A többnapos tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetében külön jogszabályban meghatározott felelősségbiztosítást kell kötni az iskolának vagy a szervezőnek, amelynek kedvezményezettje a tanuló A tanulók által készített tárgyak, eszközök tulajdonjoga A tanulók által előállított produktumok, melyek a tanulói jogviszonyból eredő kötelezettségek teljesítésével összefüggésben készültek, és melyekhez az anyagi és egyéb feltételeket az iskola biztosította, mindenkor az iskola tulajdonát képezik. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló 86

87 tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével és a nevelésioktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásáról szóló rendelkezések Nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló évi XLII. törvény től hatályos Az Nvt. már től hatályos módosítása szerint a dohányzási korlátozással érintett helyet vagy helyiséget valamint közterületeket, illetve a dohányzásra kijelölt helyet, illetve a nemdohányzó intézményt vagy munkahelyet, szembetűnő", illetve jól látható", továbbá egyértelmű módon az oda érkezők számára felirat vagy jelzés alkalmazásával kötelező megjelölni: A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló évi XLII. törvény (a továbbiakban: Nvt.) módosításának hatékonysága érdekében az Nvt. hatályos rendelkezése szerint a dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal szembetűnő módon meg kell jelölni. A dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 11. -a szerint: 11. A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, közterületeket, valamint a nemdohányzó intézményeket a 7. mellékletben meghatározott 87

88 tartalmú és formájú felirat vagy jelzés alkalmazásával kell megjelölni. A felirat vagy jelzés mérete legalább A/4-es nagyságú. A feliraton vagy jelzésen szereplő DOHÁNYZÁSRA KIJELÖLT HELY és TILOS A DOHÁNYZÁS szövegeknek piros színnel, legalább 30 pontos Helvetica Bold, az egyéb szövegrészeknek legalább 18 pontos Helvetica Bold betűmérettel kell készülniük. Teljes dohányzási, elektronikus cigaretta és dohányzást imitáló elektronikus eszközt használatára vonatkozó tilalom van: - a közoktatási intézményben (pl. óvoda, általános iskola és középiskola), és a bejáratától számított 5 méteres távolságon belül, - az épületen belül nem jelölhető ki dohányzásra kijelölt hely. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása A Bálint Márton Általános és Középiskola Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az iskolai diákönkormányzat a év május hó 30. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a diák-önkormányzat vezetőjének aláírása.) A Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az iskolai szülői szervezet a év június hó 10. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a szülői szervezet vezetőjének aláírása.) A Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az iskolaszék a év június hó 10. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; az iskolaszék elnökének aláírása.) A Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola Szervezeti és Működési Szabályzatával az 88

89 iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja. (Mellékelve az egyetértésről szóló határozat a többletkötelezettségek felsorolásával.) A Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelőtestület a év május hó 14. napján tartott ülésén elfogadta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.) Kelt: Törökbálint, június igazgató 89

90 A Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola Szervezeti és Működési Szabályzatának melléklete 1. számú melléklet Adatkezelési szabályzat 1. Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény, valamint a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény előírásainak. 2. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintett dolgozóval vagy az érintett tanuló szülőjével közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. 3. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. 4. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: a) az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják: igazgató, igazgatóhelyettesek, iskolatitkár, b) a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják: igazgatóhelyettesek, iskolatitkár, gyakorlati oktatásvezető osztályfőnökök, osztályfőnök-helyettes, gyermek- és ifjúság védelmi felelős 5. Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a köznevelési törvény által engedélyezett 90

91 esetekben: a) az alkalmazottaknak a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatos adatait továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető, gazdasági ügyintéző, iskolatitkár. b) az alkalmazottak adatait a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak és a nemzetbiztonsági szolgálatnak az intézmény igazgatója továbbíthatja. 6. A tanulók adatait a köznevelési törvény által engedélyezett esetekben továbbíthatja: a fenntartó, a bíróság, rendőrség, ügyészség, a települési önkormányzat jegyzője, a közigazgatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálat, a középiskola, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtetője, a szülő részére az intézmény igazgatója; a fenntartó, a középiskola, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtetője, a szülő részére az intézmény igazgatóhelyettese; a fenntartó, a középiskola, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtetője, a szülő részére az iskolatitkár; a középiskola, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a szülő részére az osztályfőnök; 91

92 a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a szülő részére a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős; a tankönyvforgalmazó részére a tankönyvfelelős. 7. Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős. 8. A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok Minden köznevelési intézmény nyilvántartja a pedagógus oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványának számát, a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét. (3) A köznevelési feladatokat ellátó intézmény az óraadó tanárok: a) nevét, b) születési helyét, idejét, c) nemét, állampolgárságát, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcímét és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezését, számát, d) lakóhelyét, tartózkodási helyét, e) végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat, f) oktatási azonosító számát tartja nyilván. A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván: a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, felvételivel kapcsolatos adatok, az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, 92

93 a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, a gyermek, tanuló oktatási azonosító száma, mérési azonosító, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok, a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, a tanuló diákigazolványának sorszáma, a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, évfolyamismétlésre vonatkozó adatok, a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka, az országos mérés-értékelés adatai, A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A Nkt. 63. (3) bekezdésében meghatározott pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezelője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. A gyermek, tanuló adatai közül a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása, a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozástól való távolmaradás jogszerűségének ellenőrzése és a tanuló szülőjével, törvényes képviselőjével való 93

94 kapcsolatfelvétel céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére. c) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, d) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, e) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, f) a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz, g) az állami vizsgája alapján kiadott bizonyítványainak adatai a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez, h) * a Magyar Honvédség központi személyügyi szerve részére a honvédelemért felelős miniszter által fenntartott köznevelési intézményben tanuló honvéd altiszt-jelöltek adatai közül az őket megillető jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából a (4) bekezdés d) és e) pontja szerinti adat, i) * a szakképzésről szóló törvény 46. (1a) bekezdésében meghatározott igazolás kiállítása és a tanulószerződés megkötésének elősegítése céljából a szakképzésről szóló törvény

95 -ában meghatározott adat a területileg illetékes gazdasági kamara részére továbbítható. (8) A gyermek, a tanuló a) sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelésioktatási intézmények egymás között, c) magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés alanyainak vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, d) * diákigazolványa kiállításához szükséges valamennyi adata a KIR adatkezelője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, valamint a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival történő, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. 95

96 A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 17. (2) bekezdésében foglaltak szerint eljárni. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. 43. (1) A köznevelési intézmény iratkezelési szabályzatában, ha ilyen készítése nem kötelező, a köznevelési intézmény SZMSZ-ének mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál nevelési-oktatási intézményben a szülői szervezetet és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és - a meghatalmazás keretei között - az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. (3) A ban felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. 96

97 97