Az Európai Unió regionális támogatásainak kiaknázása Sátoraljaújhelyben
|
|
- Marcell Székely
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat EU-kapcsolatok szakirány Az Európai Unió regionális támogatásainak kiaknázása Sátoraljaújhelyben Készítette: Leskó Beáta Budapest, 2006.
2 BEVEZETÉS...4 I. AZ EURÓPAI UNIÓ REGIONÁLIS POLITIKÁJA A REGIONÁLIS POLITIKA JELENTŐSÉGE TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS STRUKTURÁLIS ALAPOK KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK KOHÉZIÓS ALAP Változások periódusban AZ ELŐCSATLAKOZÁSI ALAPOK A REGIONÁLIS POLITIKA CÉLKITŰZÉSEI A REGIONÁLIS POLITIKA ALAPELVEI KÖVETENDŐ PÉLDÁK Az ír csoda A déli államok NUTS JEGYZÉK...16 II. REGIONÁLIS POLITIKA MAGYARORSZÁGON MAGYARORSZÁG RÉGIÓI NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Humán Erőforrás Operatív Program Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Regionális Fejlesztési Operatív Program Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program EURÓPA TERV EGYÜTTMŰKÖDÉS Regionális együttműködés Phare-CBC program A Phare-Credo program Interregionális együttműködés Északkelet-Magyarországon Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetség Zempléni Vállalkozási Övezet Zemplén Eurorégió Kárpátok Beszállítói Klaszter Interreg III ZEMPLÉN RÉGIÓ Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány EU-s programok Mikrohitel program Vállalkozói inkubátorház program...34 III. EURÓPAI UNIÓS PÁLYÁZATOK SÁTORALJAÚJHELYBEN SÁTORALJAÚJHELY BEMUTATÁSA Gazdaság Ipari park SWOT-analízis PÁLYÁZATOK Romano Suno Pályázati kiírás
3 Előzmények Tanoda Program A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Általános Iskola rekonstrukciója és IKT fejleszése Pályázati kiírás A pályázat bemutatása A Deák Úti Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat EU-s Pályázatai Socrates program A Szebb jövőért projekt Szinergia-vizsgálat A Sátoraljaújhelyi kistérség foglalkoztatási stratégiájának kidolgozása, foglalkoztatási paktum létrehozása 1/2004/ROP Értékünk az ember (HEFOP 1.1) Nagy-Milic Natúrpark (PHARE CBC 2002, 2003) Hármashatármenti turisztikai klaszter fejlesztése Szomszédolás Zemplén Eurorégiós Fesztivál Esély az együttműködésre Zemplén Eurorégió Beszállítói Programja Regionális Tudásközpont (Miskolci Egyetem) Hallgatók a régióért a régió a hallgatókért (Miskolci Egyetem) Határtalan vállalkozások Zempléni esély Roma program a határ mentén A polgárok Európája határok nélkül Phare CBC Kistérségi turizmus fejlesztés KÉRDŐÍV...60 BEFEJEZÉS...64 BIBLIOGRÁFIA...66 FÜGGELÉK A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV KERETÉBEN KIÍRT PÁLYÁZATOK DEÁK ÚTI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA SZEBB JÖVŐÉRT PROJEKT PROGRAMELEMEINEK BEMUTATÁSA A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV KERETÉN BELÜL MEGNYERT SÁTORALJAÚJHELYI PÁLYÁZATOK KÉRDŐÍV KÉRDŐÍV VÁLASZAI...HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 3
4 Bevezetés Választott témámat aktuálisnak, fontosnak és érdekesnek tartom, hiszen a főiskolai tanulmányaink alatt elsajátított elméleti ismereteket a gyakorlatban is megvizsgálhatom egy véleményem szerint kiemelten fontos területen, az Európai Unió által is egyik fő célkitűzésként megjelölt, elmaradott régiók felzárkóztatásában. Szakirányos tanegységeink közül az EU támogatási programok és projektek című tárgy hallgatása közben merült fel bennem először a kérdés, hogy vajon az Európai Unió kiterjedt támogatási rendszeréből mennyit tud profitálni egy szinte minden szempontból támogatásra szoruló Észak-kelet magyarországi kisváros, Sátoraljaújhely, ahol a munkanélküliség negatív rekordot dönt, a gazdaság regresszív, a mentalitás visszamaradott, az emberi erőforrás összetétele és képzettsége nem megfelelő. Az infrastruktúra hiánya, valamint a gazdasági gócpontok pl. Budapest távolsága pedig teljesen elzárja a várost a fejlődés lehetőségétől is. Dolgozatomban a fent említett kérdések megválaszolásán kívül arra is választ keresek, hogy EU csatlakozásunk után megvalósulni látszanak-e a csatlakozás előtti vágyaink, elképzeléseink, beindult-e már az uniós segítségeknek köszönhetően a kívánt fejlődési folyamat, ha igen milyen fázisban tart most, melyek a még megvalósítandó célok, a kiaknázandó lehetőségek. NUTS 3. szintig rendelkezésre állnak hasonló jellegű kimutatások és statisztikák a támogatási rendszerből való részesedésről, de települési szinten, konkrétan Sátoraljaújhelyre vonatkozó adatokat eddig még nem összesítettek. Én szeretnék minél pontosabb képet adni a témáról a rendelkezésemre álló lehető legtöbb eszköz felhasználásával, számszerű adatok hiányában legalább tendenciákat bemutatni. A dolgozat három fő részre tagolódik. Az első részben a témához kapcsolódó általános elméleti ismereteket gyűjtöm össze az olvasott szakirodalom alapján. Tudatosan csak a lényegi információkat tartalmazó rész összeállítására 4
5 törekszem, amely alapján a dolgozat további része értelmezhető. A második rész már egy szűkebb területet, a témán belül Magyarországra vonatkozó információkat, országspecifikus jellemzőket tartalmaz. A harmadik részben bemutatom az általam összegyűjtött különböző mélységekig feltárt Európai Uniós pályázatokat Sátoraljaújhelyben. Az ismertetett pályázatok feldolgozottsági foka attól függ, hogy mennyi információt szolgáltattak róluk részemre. A szakirodalomról való tájékozódást egyrészt könyvekből, az Európai Unió kiadványaiból, másrészt az Európai Unió portáljáról valamint a hazai és külföldi Európai Unióval kapcsolatos tevékenységeket végző szervezetek honlapjáról végeztem. Véleményem szerint a naprakész információkhoz való hozzájutás érdekében az Internet használata elkerülhetetlen. Számomra konkrétan akkor is felbecsülhetetlen segítséget nyújtott, amikor a Nemzeti Fejlesztési Tervről olvasva rábukkantam a 25 sátoraljaújhelyi nyertes pályázatra, miután már hetek óta próbáltam személyesen, telefonon, ben információt gyűjteni ezügyben. Ez lett a kiindulópont, s a témára vonatkozóan megkaptam az első átfogó képet, néhány feltett kérdésre pedig a választ. A város jelenlegi helyzetét egy SWOT-analízis keretében vizsgáltam, feltártam az erősségeket, gyengeségeket, a fejlődést biztosító lehetőségeket valamint a potenciális veszélyeket. Az adat- és információgyűjtés során a téma pontosabb megismerése érdekében a sátoraljaújhelyi illetékes területfejlesztési szakembereket és az Európai Uniós pályázatok készítőit kértem fel egy kérdőív kitöltésére. A kérdőívben a válaszadókat az Európai Unió pályázatainak jelentőségéről, a városfejlesztésben betöltött szerepéről kérdeztem. Azáltal, hogy a legkompetensebb személyeket szólítottam meg, véleményem szerint reális képet kapunk a témáról és hiteles válaszokat adhatunk a vizsgált kérdésekre. 5
6 I. Az Európai Unió regionális politikája 1. A regionális politika jelentősége A regionális politika jelentőségét mutatja, hogy jelenleg az e célra szánt források az Európai Unió teljes költségvetésének megközelítőleg egy harmadát teszik ki. Európa regionális politikája lehetővé teszi a nagyobb arányban a gazdagabb tagállamok befizetéseiből származó közösségi költségvetés több mint 35 százalékának újrafelosztását a leghátrányosabb helyzetű régiók között. Mindez azonban nem egyoldalú segítségnyújtás, hiszen a nettó befizetők komoly mértékben profitálhatnak a támogatott régiók potenciális beruházási lehetőségei kapcsán. A regionális politika indirekt célja tehát, hogy lehetővé tegye, hogy valamennyi régió hozzájárulhasson az Unió versenyképességének növeléséhez. Danuta Hübner, a regionális politika biztosa nagyon frappánsan, a lényegre tapintva a következőképpen jellemzi a regionális politika jelentőségét, Európa nem épülhet Brüsszelben, hiszen az őt alkotó városok és régiók sokasága formálja. Ezek a közösség tartóoszlopai, ezek biztosítják a történelmi, politikai, szociális és a kulturális sokszínűség megőrzését. 1 Tovább kutatva a regionális politika szükségessége mellett szóló érveket, talán a legevidensebb és legmeggyőzőbb az, hogy bár az Európai Unió a világ egyik vezető gazdasági térsége, tagállamai, régiói között jelentős különbségeket lehet tapasztalni. Tehát az esélyegyenlőség megteremtése érdekében a fejlettebb régiók a szolidaritás jegyében, de végső soron közös érdekből kifolyólag, a rászorultabb régiók felzárkózását segítik, hogy egy minél homogénebb és erősebb Unió alakulhasson ki :00 h 6
7 2. Történeti áttekintés Először tekintsük végig a kezdetektől a regionális politika kialakulását valamint fejlődését, jelentőségének folyamatos és fokozatos növekedését egészen napjainkig ben már a Római szerződésben is megfogalmazódott a szerződő országokban a gondolat, hogy népeik gazdaságait egyesítik és azok harmonikus fejlődését előmozdítják, ha az egyes területek közötti különbségeket és a kedvezőtlenebb adottságú területek elmaradottságát csökkentik 2. Világossá vált, hogy az egyes területek közötti jelentős fejlődésbeli különbségeket meg kell szüntetni, hiszen azok akadályozhatják az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását. E célból 1958-ban létrejött az Európai Szociális Alap és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap. Az 1972-ben csatlakozó országok: Dánia, Írország valamint Nagy-Britannia esetében jelentős regionális különbségekkel kellett számolni, ami középpontba helyezte a szerkezeti és területi politika egyeztetését ben született meg az első meghatározott régió érdekében hozott intézkedés, a kedvezőtlen adottságú térségekkel foglalkozó irányelv. Ugyanebben az évben létrejött az Európai Regionális Fejlesztési Alap, amelynek fő feladata a tagállamok által befizetett költségvetés egy részének a legszegényebb régiók közötti újrafelosztása. 15 év alatt e forrásból 873 ezer munkahely létesült, s a fejlesztések 80 százalékát infrastrukturális beruházásokra fordították. 3 2 Hogyan működnek a régiók?, Budapest, Európai Bizottság Magyarországi Delegációja, 2001, pp Hetényi Géza-Stelbaczky Tibor-Zalai Csaba: Az Európai Unió támogatási politikája, [Budapest], Press Publica, p.9. 7
8 Az 1980-as évek bővítései (Görögország 1981, Portugália valamint Spanyolország 1986) indították el a regionális politika reformját ban az Egységes Európai Okmány lefektette a kohéziós politika alapjait, amellyel az elmaradottabb déli országok és egyéb hátrányos helyzetű régiók helyzetén kívántak segíteni. A vidékfejlesztés regionális megközelítése egyre fontosabbá vált ben a Maastrichti Szerződés a kohéziót jelölte meg az Unió egyik alapvető céljaként és létrehozta a Kohéziós Alapot az egy főre jutó legalacsonyabb GDP-vel rendelkező tagállamok, vagyis Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország környezetvédelmi valamint közlekedési projektjeinek támogatására. A regionális politika általános céljaként az egyenletes, hosszútávú gazdasági és szociális fejlődés biztosítását tűzték ki. A konkrét célok között szerepelt a régiók fejlettségi szintjei közötti különbségek csökkentése, transz-európai hálózatok kiépítése, a természeti erőforrások racionális felhasználása, a környezet védelme, a nemzeti és regionális sokszínűség megőrzése valamint az oktatás és képzés fejlesztése és 1999 között már a közösségi költségvetés harmadát fordították kohéziós politikára és létrehozták a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközt. Ekkor alakult ki a regionális politika új eszköz- és intézményrendszere ban az Amszterdami Szerződés megerősítette a kohézió fontosságát, és kibővítette az Uniós Szerződést a foglalkoztatás címmel, amelyben hangsúlyozta az együttműködés szükségességét a munkanélküliség csökkentése érdekében ben az Európai Tanács a Strukturális Alapok reformjáról döntött, és módosította a Kohéziós Alap működését és 2006 között az Alapok működésére 213 milliárd eurót költenek. A közép- és kelet európai tagjelölt országok gazdasági és társadalmi fejlődését hivatott elősegíteni a PHARE, az ISPA valamint a SAPARD program. 8
9 3. Strukturális Alapok A szolidaritás legfontosabb kifejezőeszköze a négy Strukturális Alap, amelyek mindegyike különböző konkrét területre irányul. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap infrastrukturális és munkahelyteremtő beruházásokat, helyi fejlesztési projekteket és kisvállalkozásokat támogató programokat finanszíroz. A Strukturális Alapok legjelentősebb összetevője, hiszen a regionális politikára szánt összegek legnagyobb része, körülbelül 45 százaléka ily módon jut el a tagállamokba. Az Európai Szociális Alap a munkanélküliek és hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiacba történő újraintegrálását segíti, elsősorban képzési programokon valamint munkaerő-toborzási támogatási rendszereken keresztül. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Orientáció Szekciója vidékfejlesztési programokat, termelői támogatásokat finanszíroz, elsősorban az elmaradott régiókban. Az Unió egyéb területein a Közös Agrárpolitika keretén belüli projekteket a Garancia Szekció forrásai finanszírozzák. A Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz célja a halászat modernizálásának elősegítése. A Strukturális Alapok által finanszírozott többéves programok olyan fejlesztési stratégiát alkotnak, amelyet a Bizottság által meghatározott irányelvek alapján a régiók, a tagállamok valamint az Európai Bizottság közösen dolgoznak ki. A Strukturális Alapok támogatási körébe tartoznak az infrastrukturális fejlesztések, a távközlési szolgáltatások kiterjesztése, a vállalkozások támogatása, képzési lehetőségek biztosítása a munkavállalók számára valamint az információs társadalomba való beilleszkedéshez szükséges eszközök és ismeretek terjesztése. A támogatott programoknak meg kell felelniük a régiók által támasztott konkrét helyi igényeknek. Fontos szempont, hogy védjék a 9
10 környezetet és támogassák az esélyegyenlőséget. A végrehajtás decentralizáltan, elsősorban a nemzeti és regionális intézmények által történik. 4. Közösségi kezdeményezések Az Európai Unió létrehozott négy Közösségi Kezdeményezést is, amelyre a Strukturális Alapok költségvetésének megközelítőleg 5 százalékát fordítják. Az Interreg III a határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködést segíti elő, a határokon átnyúló partneri viszony létesítésével ösztönzi a multiregionális területek egyenletes fejlődését. Pénzügyi forrásait az Európai Regionális Fejlesztési Alap fedezi. A Leader+ program célja hogy helyi kezdeményezésű vidékfejlesztési projekteket támogasson, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientáció Szekciója forrásaiból. Az Urban II a városok és hanyatló városi területek újító stratégiáinak támogatására összpontosul, pénzügyi forrásait az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja. Az Equal program célja a munkaerőpiacon tapasztalható esélyegyenlőtlenség és diszkrimináció elleni harc az Európai Szociális Alap pénzügyi támogatásával. A fentieken kívül a támogatásokra szánt összeg 0,5 százaléka halászati szerkezetváltásra, 0,51 százaléka újító jellegű kezdeményezések, új stratégiák kidolgozására és kísérleti szakaszának finanszírozására van elkülönítve. 5. Kohéziós Alap A strukturális alapok mellett egy külön alap, a Kohéziós Alap azoknak a tagállamoknak nyújt támogatást, ahol az egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék a közösségi átlag 90 százaléka alatt van, és jelentős nagyberuházások szükségesek a közlekedés valamint a környezetvédelem terén. E támogatást nem régiók kapják, hanem egyedi projektek, de feltétel nemzeti 10
11 fejlesztési stratégiák kidolgozása. A támogatás említésre méltó előnye, hogy meglehetősen alacsony társfinanszírozást kíván a kedvezményezettől, a beruházások döntő hányadát az uniós költségvetés állja. A Kohéziós Alap költségvetése a os periódusban 18 milliárd euró, az újonnan csatlakozó országok között 7,6 milliárd euróra jogosultak Változások periódusban A régi tagállamok tapasztalata szerint a programok megvalósításának, az EU források felhasználásának egyik legnehezebben teljesíthető feltétele az ún. n+2 szabály. A szabályt a közötti időszakban a strukturális alapok kifizetéseinek gyorsítása érdekében vezették be (1260/1999. EK rendelet cikk). Alkalmazását a közötti időszakban a Kohéziós Alapra is kiterjeszteni tervezik (a strukturális alapok és Kohéziós Alap felhasználásáról szóló általános rendelet tervezet 92. cikk). A szabály értelmében az EU források felhasználására meghatározott idő áll rendelkezésre, és az ezalatt fel nem használt EU források elvesznek a tagállam számára. Tekintettel arra, hogy a Kohéziós Alap projektjeinek megvalósítása általában sok évet vesz igénybe, ez pontos tervezést és gyors előkészítést tesz szükségessé. Mindenesetre az n+2 szabály nem zárja ki 2 évnél hosszabb projektek megvalósítását. A jelenlegi időszakban az ún. m+24 (illetve m+30) szabály érvényes a Kohéziós Alapra, miszerint a Bizottság határozatát követő 2 éven belül (az ISPA projektek esetében a közbeszerzési törvényre való átállás időigénye miatt 2,5 éven belül) meg kell kezdeni a projekt fizikai megvalósítását, például meg kell kötni az első kivitelezési szerződést). Az n+2 szabály szigorúbb, mert a megvalósítás további ütemezésére is határidőket szab. 4 A Bizottság arra is javaslatot tett, hogy a kohéziós politika a korábbinál hangsúlyosabb, az Unió minden régióját érintő, sokkal inkább látható politikává váljon. Az elképzelés szerint a fejlettebb és a fejletlenebb régiók tekintetében a támogatási összegeken túl a felhasználási célok kapcsán is differenciálnának, a gazdagabb területeken a versenyképességet segítő intézkedésekre, az
12 elmaradottabb térségekben főként az infrastruktúra-fejlesztésre koncentrálnának. Az általános rendelet-tervezet legnagyobb újítása azonban, hogy a Kohéziós Alap programozási struktúrába történő beemelése mellett az ún. mono-fund rendszer bevezetését irányozza elő. Ez azt jelenti, hogy némi átjárhatóságtól eltekintve egy operatív programot csak egy alap finanszírozhat. 5 További változást jelent, hogy a Bizottság az ESZA kivételével a továbbiakban a nem elszámolható költségek listájára sorolja a vissza nem térítendő ÁFÁ-t, mondván a közösségi forrásoknak nem célja a nemzeti költségvetések finanszírozása. Mindez azonban amennyiben a javasolt szabályozás életbe lép jelentős nehézségeket okoz majd a forráshiánnyal rendelkező kedvezményezetteknek, tekintve, hogy ezáltal az ÁFA értékével csökken a társfinanszírozott összeg nagysága. 6. Az előcsatlakozási alapok Az Európai Unió a 2004-ben csatlakozott közép- és kelet-európai országok felzárkózásához három Közösségi Eszközzel nyújtott segítséget. A legrégebben működő támogatási eszköz a PHARE program, amely 1989-ben indult, azzal a céllal, hogy a közösségi jogszabályok megfelelő alkalmazását biztosító intézményeket teremtsen, a közigazgatás és az állami szervek működését javítsa, valamint a szociális és gazdasági ágazatokban legszükségesebb beruházásokat finanszírozza. Az előcsatlakozási Alapokból a PHARE pályázatok esetében Magyarország között 1,5 milliárd euró támogatásra vonatkozóan írt alá pénzügyi megállapodást, amiből márciusig 1,3 milliárd euró lett leszerződve, mely a korábbi programok esetében majdnem teljesen (90% felett) kifizetésre került, a többiek esetében jelenleg megvalósítása illetve folyósítás alatt áll :00h 12
13 A 2000-ben létrehozott SAPARD Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Előcsatlakozási Program a Közösségi Agrárpolitika intézkedéseit egészíti ki, például a mezőgazdasági szerkezetváltás, a vidékfejlesztés, a fogyasztóvédelem és a környezetvédelem terén. Az Előcsatlakozási Strukturális Politikai Eszköz, az ISPA program a Kohéziós Alaphoz hasonlóan a nagy volumenű környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális beruházásokhoz biztosít pénzügyi forrásokat. Az ISPA keretében az Európai Unió 352 millió euró támogatást bocsátott Magyarország rendelkezésére 2004-ig. S a növekvő tendenciát támasztja alá a tény, miszerint a évi felhasználás több, mint az azt megelőző 3 év hasonló adatai együttvéve. 7. A regionális politika célkitűzései A lehető leghatékonyabb eredmény elérése érdekében Strukturális Alapok 94 százaléka három prioritásként meghatározott célkitűzésre összpontosul. Első célkitűzés azon elmaradott (NUTSII) régiók felzárkózásának elősegítése az infrastruktúra fejlesztésén valamint beruházások ösztönzésén keresztül, ahol az egy főre jutó nemzeti össztermék nem éri el a közösségi átlag 75 százalékát. E támogatási forma az Unió lakosságának 22 százalékát érinti és az összes forrás 70 százalékát teszi ki. A második célkitűzés keretében a támogatás közel 12 százalékát - az Unió lakosságának 18 százalékát érintő - gazdasági és szociális átalakulás elősegítésére fordítják a szerkezetváltás nehézségeivel szembenéző városi vagy vidéki (NUTSIII) területeken. Egy projekt maximálisan 50 százalék támogatást kaphat. A harmadik célkitűzésre, az oktatás, képzés és foglalkoztatás rendszereinek valamint politikájának modernizációjára az összes támogatás szintén 12 százalékát fordítják. Itt nem területi alapon kerül felosztásra a keret, hanem olyan első célkitűzésen kívüli programokat támogatnak, amelyek elősegítik a 13
14 munkanélküliség csökkentését, különböző oktatási-képzési programok által növelik az elhelyezkedési lehetőségeket, támogatják a munkanélküliség megelőzését célzó intézkedéseket és a munkába álláshoz esélyegyenlőséget biztosítanak A regionális politika alapelvei A tapasztalatok azt mutatják, hogy a regionális politika csak akkor lehet sikeres, ha korlátozott számú, viszonylag nagy területre összpontosítja erőforrásait. Ezért a koncentráció elvének megfelelően a korábbi évek elaprózott támogatásait ma már igyekeznek kevés célra, kevés eszközön át eljuttatni a leginkább rászorulóknak. A közötti periódus kiemelt célja a legelmaradottabb térségek felzárkóztatása, ezért a támogatás legnagyobb részét az 1. célkitűzés megvalósítására fordítják. Az addicionalitás elve szerint az Unió támogatásai nem helyettesítik, hanem csak kiegészítik a tagállamok támogatásait. Az Európai Unió segítségével megvalósítandó programokat hazai forrásból is társfinanszírozni kell, s a regionális politika keretében nyújtott korábbi nemzeti támogatások nem csökkenthetőek. A szubszidiaritás és a decentralizáció elve azt mondja ki, hogy a fejlesztési célú döntéseket és a végrehajtásukat arra a szintre kell helyezni, ahol a legjobban átláthatóak, azaz a lehetséges legalacsonyabb szintre. A partnerség elvének értelmében együttműködés szükséges a helyi, regionális, kormányzati és Európai Uniós szintek szereplői között, hogy a fejlesztési célokat és programokat az érintett gazdasági és társadalmi szereplők bevonásával dolgozzák ki és hajtsák végre. A koncentráció elve a korábbi évek elaprózott támogatásit ért kritikák kapcsán fogalmazódott meg. Célja, hogy a támogatásokat kevés célra, kevés csatornán 7 Hogyan működnek a régiók?, Budapest, Európai Bizottság Magyarországi Delegációja, 2001, pp
15 át, azaz koncentráltan juttassa el a leginkább rászorulóknak. A os periódus kiemelt feladata a legelmaradottabb térségek felzárkóztatása, ezért a támogatások legnagyobb részét az 1. célkitűzés megvalósítására fordítják. A programozás elve nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák kidolgozását jelenti, melyek alapján fejlesztési programok készülnek, s ezek tartalmazzák a konkrét projekteket. 9. Követendő példák 9.1. Az ír csoda Ír csoda, ír példa, ír lecke, ilyen és ehhez hasonló magasztaló szavakkal illetik Írország elmúlt évi teljesítményét, amikor az ország Európa legnagyobb gazdasági sikertörténetét volt képes produkálni ban az egy főre jutó GDP a közösségi átlag 64 százalékáról 2001-re 115 százalékra nőtt. Ezt a nagymértékű fejlődést főképp az oktatás fejlesztésével és a támogatások ésszerű felhasználásával érték el. A támogatás legnagyobb részét emberi erőforrásokra, az ipar és a mezőgazdaság, valamint a közlekedés fejlesztésére fordították A déli államok Spanyolország és Portugália a támogatások százalékát az infrastruktúra fejlesztésére közutak, vasutak, kikötők, városi közlekedés modernizációja - fordította. Ennek eredményeképpen az utazási idő közúton százalékkal csökkent. A korszerűsítéseknek köszönhetően ma már a vasúti hálózat több mint 40 százalékán nyílik lehetőség 140 km/óránál gyorsabb forgalomra, míg ban ezt még egyetlen vasútvonal állapota sem tette lehetővé. Az Európai Unió támogatta a Lisszabon-Madrid autópálya portugáliai szakaszának a megépítését is, mivel ez nagymértékben hozzájárult az ország periférikus helyzetének oldásához. Az új lisszaboni híd, a Vasco da Gama-híd megépítéséhez az Unió 311 millió euróval járult hozzá. 15
16 Portugáliában az iható vízellátásból részesülő lakosság aránya 1989 és 1999 között megközelítőleg 40 százalékkal nőtt. Spanyolországban pedig 1994 és 1999 között uniós támogatás segítségével 255 új egészségközpontot, 434 támogatott szálláshelyet, hektárnyi újraerdősített területet hoztak létre és 83 kórházat újítottak fel. Az oktatás és képzés támogatását Spanyolországban a középiskolai fejlesztésekre és bizonyos reformok megvalósítására, Portugáliában pedig a tanárok képzésének finanszírozására fordították. Mindezek a fejlesztések hozzájárultak ahhoz, hogy a két ország nagymértékben felzárkózott az Unió átlagához. Spanyolországban az egy főre jutó gazdasági teljesítmény 1986 és 1999 között a 15 tagállam átlagának 71 százalékáról 82 százalékára nőtt. A Magyarországhoz sok szempontból hasonló Portugáliában ugyanez a mutató 55 százalékról 76 százalékra nőtt. Tehát hasonló ütemű és mértékű felzárkózás lehetősége hazánk előtt is nyitva áll. Jelenlegi gazdasági teljesítményünk Portugália csatlakozás előtti szintjét megközelítően, az uniós átlag 54 százaléka. 8 Spanyolország, Portugália, Írország elmúlt két évtizede azt példázza, miként lehet átgondolt támogatási rendszerekkel áthidalni akár évszázados lemaradásokat is. 10. NUTS jegyzék 1988-tól az Európai Unió központi statisztikai hivatala, az EUROSTAT által kidolgozott egységes területi statisztikai rendszer (NUTS) a regionális politika területi alapja. A NUTS egy ötszintű hierarchikus osztályozás három regionális (I, II,III) és két lokális (IV,V) szinttel. A jegyzék alapvetően a már meglévő területi szintekre épített, de egyes országokban többek között hazánkban is- új, alapvetően tervezési-statisztikai célú szintek létrehozása is szükségessé vált. Minden igyekezet ellenére azonban a NUTS jegyzéket egy heterogén területi 8 Uniós támogatások Felzárkózó Magyarország, Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány, pp
17 egységként kell kezelnünk, hiszen az azonos területi szinten szereplő térségek nagy különbségeket mutathatnak területüket vagy népességüket tekintve (mint például NUTS II szinten Bréma és Luxemburg). 9 A NUTS I szint országot vagy nagyrégiót, (például a német tartományok), a NUTS II szint régiókat, a NUTS III szint kisebb területi egységeket, (például megyék), a NUTS IV kistérségeket, a NUTS V településeket jelöl. A közösségi regionális politika hatályába elsősorban a NUTS II és NUTS III szintű területi egységek tartoznak. A szubszidiaritás elvének betartása miatt az alsóbb szintek döntéseit helyi szinten, a felsőbb szintű döntést állami szinten hozzák. 9 Benedek Ágnes-Kondorosi Ferenc-Nemerkényi Antal-Szabó Pál: Az Európai Unió, Cartographia, Budapest, 2003; pp
18 II. Regionális politika Magyarországon 1. Magyarország régiói Az 1996-os területfejlesztési törvény alapján Magyarország területén hét NUTS II régiót állapítottak meg, melyek döntően tervezési-statisztikai és területfejlesztési célból születtek, s élükön a területfejlesztésért felelős Regionális Fejlesztési Tanács áll. Pest megye és Budapest alkotja a Közép-Magyarországi régiót, Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom megyék a Közép-Dunántúli régiót, Győr-Moson- Sopron, Vas és Zala megyék a Nyugat-Dunántúli régiót, Baranya, Somogy és Tolna megye a Dél-Dunántúli régiót, Nógrád-Heves és Borsod-Abaúj-Zemlpén megye az Észak-Magyarországi régiót, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyék az Észak-Alföldi régiót s végül Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megye a Dél-Alföldi régiót. A régiók legfontosabb feladata a területük gazdasági versenyképességének maximalizálása, az infrastrukturális hálózat fejlesztése, valamint a környezetvédelmi szempontok érvényesítése. 2. Nemzeti Fejlesztési Terv A Nemzeti Fejlesztési Terv az uniós támogatások felhasználási céljait fogalmazza meg. Ezen célokat részletesebben az operatív programok írják le, amelyeket az Európai Unió Bizottsága hagy jóvá. Nemzeti Fejlesztési Tervet minden olyan országnak készítenie kell, amelynek egy főre eső GDP-je az EUátlag 75%-a alatt van. Magyarország és a május elsején csatlakozó országok mindegyike ebbe a kategóriába tartozik. A Nemzeti Fejlesztési Terv az egyik legfontosabb és leghatékonyabb eszköz az ország kezében arra, hogy az ország hosszú távú stratégiáját az Unióval megismertesse és elfogadtassa. A magyar Nemzeti Fejlesztési Terv első változata 2002 végén készült el, öt operatív programot tartalmaz (ld. Függelék 1.): 18
19 2.1. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program leginkább a vállakozástámogatás, a turizmus és az informatika területére koncentrál. A gazdaság általános versenyképességét kívánja javítani a termelőszektor modernizációját megvalósító beruházások támogatásával. Növeli a társadalmi kohéziót és a foglalkoztatást a kis- és középvállalatok technikai modernizálása, innovációs tevékenységük és hálózatépítésük támogatása által. A gazdasági innovációkat támogatja a hazai közfinanszírozású és magánjellegű K+F szféra versenyképes kutatásainak, és a két szektor közötti együttműködés támogatásával. Az Operatív Program célja az elektronikus gazdaság kiépítésének támogatása az infrastruktúra és a digitális tartalom oldaláról, illetve az elektronikus közigazgatás kiépítése Humán Erőforrás Operatív Program A Humán Erőforrás Operatív Program célja a foglalkoztatás szintjének emelése, a munkanélküliség csökkentése különös figyelemmel a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiacra való belépésének segítésére, s ezzel társadalmi kirekesztésük mérséklésére. Az Operatív Program támogatja a munkaerőpiac kínálati oldalának fejlesztését az iskolarendszeren belüli és kívüli képzéssel, a vállalkozói készségek erősítésével, illetve a munkaerő-piaci szolgáltatások korszerűsítésével. A képzés, oktatás, illetve a munkaerő-piaci szolgáltatások infrastrukturális alapjainak erősítése kiemelt beavatkozási terület Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program célja a mezőgazdaság modernizálásának és hatékonyabbá tételének megvalósítása a termelési technológiák, és a termékfeldolgozás fejlesztése által. A program másik célja a vidék fejlesztése, jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása a vidéki térségek :00 h :00 h 19
20 lakossága számára, a vidéki infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, a vidék kulturális örökségének védelme Regionális Fejlesztési Operatív Program A Regionális Fejlesztési Operatív Program célja az Unió fő fejlesztési területi egységeinek számító régiók fejlesztése. Ezen belül a gazdasági környezet javítása a turizmus támogatása és egyes infrastrukturális fejlesztések által, az integrált térség- és településfejlesztés, a régiók emberi erőforrásainak és tudásállományának javítása, és környezetgazdálkodásuk fejlesztése Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program, a Kohéziós Alappal összehangolva, közlekedés-infrastrukturális és környezetvédelmi beruházások finanszírozását, a hátrányos helyzetű térségek telekommunikációs infrastruktúrájának javítását, illetve az egészségügy infrastrukturális fejlesztését tűzi ki célul. A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjainak pályázatain 2004 és 2006 között elérhető, összesen mintegy 677 milliárd forint fejlesztési forrás 95 százaléka már gazdára talált: a nyertes projektnek ennyit - vagyis több mint 644 milliárd forintot - ítéltek oda az operatív programok irányító hatóságai. A Nemzeti Fejlesztési Terv a magyar gazdaság és a társadalom helyzetének részletes elemzéséből indul ki. A SWOT-analízisnek megfelelően megállapítják az erősségeket valamint a gyengeségeket, s feltérképezik a lehetőségeket és veszélyeket, hogy mindezekre építve a legmegfelelőbb stratégiát alakítsák ki. Az I. Nemzeti Fejlesztési Tervnek megfelelően a 2004 és 2006 közötti időszakban az EU strukturális alapjaiból megközelítőleg 510 milliárd forintnak megfelelő uniós, és 178 milliárd forint hazai forrás nyílik meg a beruházások előtt. Ez az előzetes számítások szerint még 280 milliárd forint magántőkét mozgathat meg. Ezt az összeget a gazdaság versenyképességének erősítésére :00 h :00 h 20
21 (290,6 milliárd forint beruházás), a foglalkoztatás növelésére, az egészségügy és az oktatás támogatására (191,4 milliárd forint befektetés), környezetvédelemre és infrastruktúrafejlesztésre (122,1 milliárd forint beruházás), a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésére (223,2 milliárd forint beruházás) valamint regionális fejlesztésekre (140,8 milliárd forint beruházás) fordíthatjuk. Így a Strukturális Alapokból és a hozzá társuló hazai forrásokból 968 milliárd forintnyi fejlesztési lehetőség áll rendelkezésre. A Kohéziós Alapból felzárkóztatásra ezen felül még 397,2 milliárd forintnyi beruházás fordítható, így összességében körülbelül 1365 milliárd forint értékű fejlesztés valósulhat meg Európa Terv Magyarország az elmúlt évtizedekben sok segítséget kapott az Európai Uniótól ahhoz, hogy sikeresen felkészüljön a csatlakozásra. Már május 1-től belépésünk időpontját követően is a korábbiaknál jóval több EU-támogatást fordíthat hazánk fejlesztésekre. A döntő fordulat azonban kétségkívül 2007-től áll majd be. Az akkor induló új költségvetési ciklusban eddig soha nem látott mennyiségű fejlesztési támogatást vehet igénybe az ország. Az elkövetkező, 2013-ig tartó időszak folyamatosan fejlődő, gazdagodó cselekvési programját összegzi az Európa Terv. Az Európa Terv egy átfogó, Magyarország egészére vonatkozó fejlesztési terv, amely célokat és cselekvési programokat fogalmaz meg, együttműködésre készteti az országos, regionális szintű és helyi döntéshozókat; kormányzati tisztségviselőket és civileket; a közszolgálat és a magángazdaság szereplőit egyaránt. A mindenkori kormánytól és annak ellenzékétől is együttműködést igényel. Az Európa Terv sok esetben a helyi közösségek kezébe adja a döntés jogát, hiszen ők tudják, mire fordítsák a pénzt. Az Európa Terv célkitűzéseinek jelentős része a Nemzeti Fejlesztési Terv öt operatív programja keretében valósul meg. Az Európa Terv része az Európai 14 pp. 11; :00 21
22 Unió strukturális alapjainak és kohéziós alapjainak támogatásával között megvalósuló II. Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítése is. Az Európa Terv híd az Európai Unió céljai, támogatása és a kormány szándékai között. Összehangolja az állam, a gazdaság és a civil társadalom akaratát. egyesíti a központi (állami, önkormányzati) és a gazdasági, pénzügyi forrásokat. Hatékony eszköz a modernizáció érdekében. Szolgálja az esélyegyenlőség növelését, a helyi közösségek, a civil társadalom megerősödését. Kiteljesíti a demokráciát, összefogásra, egységre késztet. Az Európa Terv egyfelől hosszú távú, átfogó stratégia, amely illeszkedik az Európai Unió tervezési gyakorlatához, kiszámítható, stabil környezetet teremt a fejlesztések, az emberek, az egyes közösségek, a gazdaság szereplői számára, másfelől rövid és hosszú távú, számon kérhető cselekvések halmaza. Fontos célja, hogy a lehető leghatékonyabban és teljes egészében felhasználjuk az ország rendelkezésére álló EU-támogatásokat Együttműködés Az együttműködés és partnerség hiánya komoly hátrányt jelent, főként a vidéki térségek esetében, ahol a helyi közigazgatás, a vállalkozói szféra és a társadalmi szervezetek közötti együttműködés hiánya különösen gyakori jelenség. Problémát jelent továbbá a vidéken élők alacsony részvétele a fejlesztések megtervezésében és végrehajtásában. Mindezek következtében a fejlesztések gyakran egymástól függetlenül valósulnak meg Regionális együttműködés Az Európai Unióban a szubregionális együttműködést a gazdasági szerkezet azonossága, a szerkezetátalakítási törekvések hasonlósága, a földrajzi közelség és a határmenti fekvés ösztönzi :00 h 22
23 Phare-CBC program A PHARE CBC program olyan fejlesztési projektekhez nyújt támogatást, amelyek e segítség nélkül csak sokkal később vagy egyáltalán nem valósulhatnának meg. A program támogatja a határon átnyúló kapcsolatok fejlesztését, a határ menti területek elmaradottságának felszámolását, s a határok átjárhatóságának könnyítését. A nagyobb Phare CBC programok jellemzője, hogy bár általában egy konkrét településen vagy kistérségben valósulnak meg, hatásuk szélesebb területeken is érezhető, például egy kibővített kapacitású határátkelőhely természetesen nem csak az adott település érdekeit szolgálja, vagy a regionális hulladéktárolók emberi egészségre történő kihatása. A Phare CBC program különösen a 2000-ben bekövetkezett reformját követően támogatást nyújtott az Interreg-re való felkészüléshez. Magyarországon a határon átnyúló együttműködések jelentőségének megnövekedése nagyrészt a Phare CBC programnak, kisebb mértékben a Phare Credo programoknak köszönhető. A Phare CBC volt az első Európai Unió által kezdeményezett és finanszírozott program az osztrák-magyar határon 1995-től. Ezt követte a román-magyar Phare CBC program 1996-tól, majd a szlovák-magyar Phare CBC program 1999-től, s végül a szlovén-magyar Phare CBC program től. A Magyarország-Szlovákia és Magyarország-Szlovénia programok belső Interreg programokká alakulnak A Phare-Credo program Az 1998-ban induló program fő célja az átalakuló országok határmenti régiói közötti jószomszédi viszony és szociális stabilitás kialakítása olyan határokon átnyúló stratégiai programok kidolgozásával valamint realizálásával, amelyek társadalmi és gazdasági fejlődést generálnak. 23
24 4.2. Interregionális együttműködés Északkelet- Magyarországon Északkelet-Magyarországon 1991-ben kezdődött meg a határokon átnyúló együttműködések fejlesztése a Kárpátok-Tisza Alapítvány, majd Kárpátok- Tisza Munkaközösség megalapításával Kárpátalja, a lengyel Przemys l vajdaság, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék részvételével. Ezzel egyidőben Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye kapcsolódtak egy négy országot érintő szubregionális együttműködésbe is ban az előző megyéken kívül Jász-Nagykun-Szolnok megye csatlakozásával aláírták a Kárpátok Eurorégió alapdokumentumát. Közös nyilatkozatban fogalmazták meg az együttműködésük céljait: közös tevékenységek koordinálását, gazdasági, kulturális, oktatási, ökológiai és tudományos együttműködések elősegítését, határokon átívelő közös projektek létrehozását ben szlovák, ukrán és magyar részvétellel létrejött egy azóta is hatékonyan működő vállakozásfejlesztési együttműködés, a Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetség. Hazánkban Zemplén régiót és Felső-Szabolcsot érintő együttműködés számos eredménnyel büszkélkedhet, például információs irodák és rendszerek felállításával a három országban, rendszeres regionális kiállítások és üzletember találkozók szervezésével, Kárpátok Gazdasági Szemle című információs kiadvány négy nyelvű megjelentetésével, Referencia című havi másfél órás televíziós adás sugárzásával (Zemplén Televízió, Sátoraljaújhely) valamint összehangolt térség- és gazdaságfejlesztési programmal, új vállalkozási övezetek létrehozásával ban a határmenti együttműködési program keretében kijelölték a Záhonyi Vállalkozási Övezetet, 1998-ban pedig a Zempléni Vállalkozási Övezetet. 24
25 1999-től egy szlovák-magyar EU-támogatású CBC (Cross-Border-Cooperation) program kezdődött, az osztrák-magyar illetve az 1996-ban indított románmagyar PHARE-CBC programok tapasztalatainak felhasználásával ben hozta létre a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Királyhelmecen (Szlovákia) működő partnerszervezete a történelmi Zemplén területén a Zemplén Eurorégiót Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetség Középkelet-Európában egymás mellett elhelyezkedő országok (Magyarország, Szlovákia és Ukrajna) közös hármashatár-menti területei hasonló földrajzi, gazdasági adottságokkal bírnak. A fővárosoktól való távolság már a korábbi évtizedekben is olyan irányba hatott, hogy az itt élő emberek sokkal intenzívebben keresték kapcsolataikat az élet minden területén - gazdasági, kulturális, oktatási, művészeti. Elősegítette ezt az a tény is, hogy az Első Világháborút követő határvonások következtében a lakosság etnikailag igen vegyessé vált: nemzeti kisebbségek rekedtek az anyaországokon kívül, amelyek keresték kapcsolataikat a nemzeti államukkal, hiszen a határok erőszakos megvonásával az évszázados gazdasági, kereskedelmi együttműködési tradíciók megszakadtak. A térségben a vállalkozói kezdeményezések tipikusan önsegítő jellegűek voltak, nélkülözve mindenféle központi anyagi támogatást vagy irányítást, ami jelentősebb fejlesztést eredményezhetett volna. Nem véletlen tehát, hogy a térségben már a 90-es évek elején létrejöttek a helyi közösségek érdekeit szem előtt tartó vállalkozásélénkítő és régiófejlesztési szervezetek, non-profit alapítványi formában: Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Sátoraljaújhely (Magyarország) 1991, Nagykaposi Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Nagykapos (Szlovákia) 1992, 25
26 Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége Gazdaságirányítási Társaság, Ungvár (Ukrajna) A Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány november 4-én kötött megállapodást a Nagykaposi Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal (Szlovákia) és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége Gazdaságirányítási Társaságával (Ukrajna). A szerződés értelmében megalakították a Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetséget, amely koordinálja a három ország területein elindult régió- és gazdaságfejlesztési elképzeléseket és programokat. A szervezetet azzal a céllal hozták létre, hogy az alapító országok határos területein működő vállalkozásoknak nyújtott közvetlen szolgáltatásokon túl elősegítsék a régió gazdaságának fellendülését, valamint a térségbe vonzzák a nyugati befektetéseket és előmozdítsák a szabad piac elveinek elfogadását az érintett országok gazdasági szereplői között. A Hármashatármenti Gazdasági Együttműködés magában foglalja Északkelet- Magyarországon a Zemplén térségét (Bodrogköz, Hegyköz, Hegyalja), Kelet- Szlovákia Magyarországgal határos járásait (Terebes és Nagymihály), valamint Kárpátalja Ungvári és Beregszászi járásait. A legfontosabb feladat, amely az együttműködés stratégiai programjában szerepel, a térségi vállalkozások naprakész vállalkozói információval való ellátása és a gazdasági tevékenységeket szabályozó törvények változásainak közvetítése a cégek, vállalkozók felé. A KHGSZ által kidolgoztatott "Hármashatármenti Gazdasági Együttműködés Fejlesztése" című szakértői tanulmány megállapításai alapján a határmenti területek gazdasági együttműködésének jelenleg fizikai akadályozó tényezői is vannak. Nevezetesen a térségben lévő határátkelők szűk áteresztőképességgel bírnak, illetve néhány természetes kapcsolódási ponton kevésbé vannak kiépítve, s így nemzetközi áruszállítás lebonyolítására alkalmatlanok. A KHGSZ-ben együttműködő szervezetek, illetve a Szövetség Tanácsa határozott 26
27 lobbi tevékenységet folytat a megfelelő kormányzati, minisztériumi szerveknél a határátkelési problémák mielőbbi koordinált rendezésére. A hármashatármenti térség komplex fejlesztése érdekében egymással összefüggő határmenti vállalkozói övezeteket kell létrehozni, amelyek teret biztosítanak a gazdasági és regionális felzárkóztatáshoz a vállalkozók és cégek számára. A nemzetközi regionális program elindításakor pénzügyi támogatást kaptak többek között a Phare program keretében is Zempléni Vállalkozási Övezet 1996-tól területfejlesztési iroda működik az önkormányzatok és területfejlesztési társulásaik munkájának segítésére, terület és gazdaságfejlesztési programokat, terveket dolgoznak ki és befektetés-ösztönzési tevékenységet végeznek. A térség szlovák és ukrán határmenti területe 1998-ban különleges gazdasági övezeti státuszt kapott a Magyar Kormánytól, kijelölésre került a Zempléni Vállalkozási Övezet, melynek menedzselési feladatait a Zemlén Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány látja el. A Zempléni Vállalkozási Övezet Sárospatak és Sátoraljaújhely városok és vonzáskörzeteik (összesen 52 település) közigazgatási területeire terjed ki. A vállalkozási övezeti kategória a legkedvezőbb támogatási és adózási feltételekkel várja a potenciális befektetőket, vállalkozókat Zemplén Eurorégió A XII. Zempléni Interregionális Vállalkozói Napok keretében április 23- án nyitotta meg kapuit Sátoraljaújhelyen a Zemplén Európa Ház. Egy héttel Magyarország és Szlovákia európai uniós csatlakozása előtt, ugyanezen a napon alakult meg a szlovák-magyar határmenti interregionális partnerségi együttműködés a Zemplén Eurorégió. Az Eurorégió alapító okiratát 9 szlovákiai :00 h 27
28 mikrorégió és 5 magyar zempléni kistérség, mindkét ország regionális szervezetei, valamint 17 együttműködő partner írta alá Sátoraljaújhelyben. Az Eurorégió lényegében lefedi az egykori történelmi Zemplén Vármegye területét. A szövetség célja a stratégiai programtervben megfogalmazottak szerint a határmenti Zemplén térség közös, összehangolt fejlesztési programjának kidolgozása és megvalósítása. A két ország határmenti térségeinek partnerségi alapon történő felzárkóztatása, a regionális és helyi erőforrások koncentrációjával és az Európai Uniós, a szlovák, magyar nemzeti költségvetési pályázati források hatékony felhasználásával. Az új funkciójú Zemplén Európa Ház a szlovákiai Királyhelmeci Regionális Fejlesztési Ügynökséggel együttesen lesz ennek az interregionális szövetségnek a központi intézménye. A közös fejlesztésekben, az EU-s források minél hatékonyabb kiaknázásában, és a helyi vállalkozások segítésében érdekelt és most szövetségre lépő felek Sátoraljaújhelyt választották interregionális központnak, amely így tulajdonképpen ismét az egykori Zemplén Vármegye székhelye lett. A közös cél, hogy az egyszerre csatlakozó országok szomszédos régióinak gazdasági, társadalmi helyzetét javító vállalkozói szolgáltatásokat, az ehhez elengedhetetlenül szükséges humán infrastruktúrát, az önkormányzati együttműködést és civil kezdeményezéseket összefogják és a térség érdekében működtessék. A fejlesztési prioritás keretében megfogalmazott célok elérése érdekében az alábbi javasolt intézkedések kerültek megfogalmazásra: Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztése. A határmenti együttműködés szervezeti centrumainak erősítése. Az intézkedés célja az együttműködés szervezeti kereteinek fejlesztése, megerősítése, az együttműködés programszintű céljainak 28
29 (Hármashatármenti Gazdaságfejlesztési Program) felülvizsgálata, aktualizálása. A határmenti vállalkozásfejlesztési együttműködés továbbfejlesztése. Cél a zempléni interregionális gazdaságfejlesztési és oktatási központok, ipari parkok, inkubátorház fejlesztések megvalósítása, a már létező közép és felsőfokú oktatási együttműködési programok fejlesztése, kiszélesítése (egyetemi, középiskolai, felnőtt, vállalkozói és alapképzésben). A határmenti térségek marketingtevékenységének összehangolása. (befektetésösztönzés, idegenforgalom) Közös infrastrukturális és környezetvédelmi fejlesztések megvalósítása. A határ átjárhatóságának javítása: cél a határátkelők fejlesztése, az Európai Uniós határok megszűnéséig az átjárhatóság fizikai feltételrendszerének kialakítása (utak, vasút, vízi- és légi közlekedés). A határon átnyúló környezet- és természetvédelmi együttműködések fejlesztése. A környezetvédelmi feladatok a határon átnyúló tájegységekben (Hegyköz, Bodrogköz) csak az együttműködés keretében végezhetők hatékonyan. Az intézkedés a közös táj- és természetvédelmi területek fejlesztését (Zempléni Tájvédelmi Körzet), a környezetvédelmi problémák elleni közös fellépést, az ár- és belvízvédelem (Tisza, Bodrog) fokozását célozza. A határmenti települések közötti kulturális és cserekapcsolatok fejlesztése. Cél a már meglévő önkormányzati, települési, kulturális együttműködések összehangolása, szervezetté tétele, fejlesztése, a településszövetségek (ZTSZ, Bodrogközi), testvérvárosi kapcsolatok, közös fejlesztési programok (Nagy-Milic Natúrpark, stb.) erősítése. Az együttműködő térségek regionális gazdasági, statisztikai adatai már ma is a makrogazdasági szintű kapcsolatoknál intenzívebb együttműködést mutatnak, így tehát megvan az alapja az együttműködés szorosabbra fűzésének, fejlesztésének :00h 29
Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenZEMPLÉN EURÓRÉGIÓ ALAPÍTÓ OKIRAT
ZEMPLÉN EURÓRÉGIÓ ALAPÍTÓ OKIRAT A szlovák és magyar határmenti kistérségek, mikrorégiók, városok, térség-, terület-, és gazdaságfejlesztési szervezetek és együttműködő partnereik /1. sz. melléklet/ létrehozzák
RészletesebbenAZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA
RészletesebbenÚj EU-s és hazai regionális fejlesztési programok
Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban
dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra
RészletesebbenRegulation (EC) No. 1080/2006
Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható
RészletesebbenAz Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási
RészletesebbenKÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM
KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel
Részletesebben2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK
2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek
RészletesebbenRef # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok
Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek
RészletesebbenII. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)
Projektalapozás Pályázatkészítés Üzleti tervezés II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató 1 Mi a Nemzeti Fejlesztési
RészletesebbenAz EU regionális politikája
Az EU regionális politikája 2017. 12. 07. Mit értünk régió alatt? A régió alatt egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenA magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője
A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője Együttműködési lehetőségek a magyar-horvát területfejlesztésben konferencia Eszék, 2018. február 5. A magyar regionális fejlesztés politika
RészletesebbenA DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI
A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási
Részletesebbenv e r s e n y k é p e s s é g
anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése
Részletesebbenas uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető
2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott
Részletesebbenregionális politika Mi a régió?
Európai Uniós ismeretek Regionális politika Mi a régió? Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzıket magába foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet
RészletesebbenA Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában
A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi
RészletesebbenAz EU regionális politikája
Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,
RészletesebbenA területi politika főbb összefüggései Magyarországon
Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus
RészletesebbenA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát
RészletesebbenMagyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16.
Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország részvétele a határon átnyúló együttműködési programokban Magyarország 1995 és 2003 között a PHARE
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenMFB az ország fejlesztési bankja
MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok
RészletesebbenHATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A BIHARI ÉS SZATMÁRI TÉRSÉGBEN
HATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A BIHARI ÉS SZATMÁRI TÉRSÉGBEN Zakota Zoltán zzakota@gmail.com Partiumi Keresztény Egyetem - Nagyvárad A határmenti együttműködések főbb szakaszai PHARE CBC INTERREG III HU-RO
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó
RészletesebbenTÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása
RészletesebbenDr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi
Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves
RészletesebbenA határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére
Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok
RészletesebbenKözlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív
RészletesebbenA 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz
ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi
RészletesebbenSzerkezeti változás a évben
02/01/02/01 Versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban (249167) 02/01/02/02 Élelmiszergazdaság modernizálása (249178) 02/01/02/03 Vidéki térségek fejlesztése (249189) 02/01/03/01 Beruházás-ösztönzés
RészletesebbenA strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon
A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség
RészletesebbenSzlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek
Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-
RészletesebbenA területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében
A területi tervezés megújításának szempontjai a 2014-2020 időszakra szóló kohéziós politika tükrében Kajdi Ákos XVII. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2011. október 27., Pécs Kohéziós politika területi
RészletesebbenA 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS
A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:
RészletesebbenÁltalános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról
1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,
RészletesebbenKözlekedés és térségfejlesztés kapcsolata
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató
RészletesebbenKÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok
KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás
RészletesebbenTÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7.
TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005 IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3. Előcsatlakozás Előcsatlakozási
RészletesebbenKözreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ
Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek
RészletesebbenBeruházás-statisztika
OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási
RészletesebbenAz Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai
Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű
RészletesebbenA foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)
A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.
RészletesebbenA fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai
A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei
RészletesebbenÉszak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.
Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013
RészletesebbenOPERATÍV PROGRAMOK
OPERATÍV PROGRAMOK 2014-2020 Magyarország 2020-ig 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával. A Kormány által benyújtott és az Európai
Részletesebben7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet
7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet a 2006. évi decentralizált fejlesztési programok előirányzatainak régiók és megyék közötti felosztásáról, valamint a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának
RészletesebbenA TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI
A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI GÉCZYNÉ POLYÁK EDIT NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG 2016. NOVEMBER
RészletesebbenMTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása
MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenÉMOP 1. prioritás Versenyképes hely gazdaság megteremtése. Akcióterv
ÉMOP 1. prioritás Versenyképes hely gazdaság megteremtése Akcióterv 2009-2010 Prioritás tartalma A prioritás támogatást nyújt: az üzleti környezet fejlesztéséhez, ipari parkok, ipari területek, inkubátorházak,
Részletesebben1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok
1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok A alulról jövő kezdeményezésként indult határmenti együttműködés a nyolcvanas évek közepére az Európai Unió hivatalos politikájává emelkedett.
RészletesebbenMilyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban
Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének
RészletesebbenA fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai
A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei
RészletesebbenAz eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei
A magyar elnökség és a régiók jövője OTKA KONFERENCIA BKF - Budapest, 2009. 05.21-22. Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban
A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály
RészletesebbenGazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
(2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy
RészletesebbenBabos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére
Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013
Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Emberi erőforr források közös k s használata és s fejlesztése se Munkaerő-piaci együttm ttműködési kezdeményez nyezések HU-SK 2008/01/1.6.2/0156
RészletesebbenOTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.
OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív
Részletesebbendr. Szaló Péter 2014.11.28.
Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között
RészletesebbenMiskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális
RészletesebbenTURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ
RészletesebbenHAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK
HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai
RészletesebbenA tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban
MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli
RészletesebbenA LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában
A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában 2007-2013 A mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása A környezet és a vidék minőségének javítása a termőföld-hasznosítás támogatása
RészletesebbenTervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására
Tervezett humán fejlesztések 2014-2020. között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Horváth Viktor főosztályvezető Balatonföldvár, 2013. augusztus 29. FEJLESZTÉSEK 2014-2020. KÖZÖTT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL
RészletesebbenA Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.
A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,
RészletesebbenKözbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012
Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési
RészletesebbenHelyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban
Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi
RészletesebbenAz Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból
RészletesebbenA város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re
Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint
RészletesebbenVI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások
VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós
RészletesebbenAz EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni
RészletesebbenAz integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
RészletesebbenFinanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források
Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Energiahatékonyság finanszírozása műhelyfoglalkozás I. Miskolc, 2019. április 16. Tisza Orsolya vezető projektmenedzser BEVEZETÉS Uniós finanszírozás
RészletesebbenIPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON
IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai
RészletesebbenA Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER kritériumok kiindulási pontjaként tekintett LEADER alapelvek: 1. Területalapú megközelítés
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenFelkészülés a as EU-s tervezési időszakra
Felkészülés a 2014-2020-as EU-s tervezési időszakra Towards an Effective Regional Resource Allocation TERRA Nyitó konferencia Szeged, 2012. augusztus 9. Tóth Róbert, fejlesztési szakértő Tartalom A 2014-2020-as
RészletesebbenA Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra
A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai
RészletesebbenKÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS
KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS HORVÁTH CSILLA OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG STRATÉGIAI TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs
RészletesebbenVelencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok
A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják
RészletesebbenKÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai
RészletesebbenA Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök
A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök A Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása
RészletesebbenAz Új Magyarország Fejlesztési Terv
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 9 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztés Operatív Program 0 90,0 0 938,7 0 938,7 Működési költségvetés
RészletesebbenA Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)
C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak
Részletesebben- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök
- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenTatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)
Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom
Részletesebben