Ének-zene. Pitypalatty-völgyi Református Körzeti Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Parasznya

Átírás

1 Ének-zene Pitypalatty-völgyi Református Körzeti Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Parasznya Helyi tantárgyi tanterv Általános tantervű tanulócsoportok 1-4. évfolyamok A tantárgy órakerete: Évfolyam Heti órakeret Évi órakeret Kerettantervi órakeret Helyi tervezésű órakeret A helyi tanterv alapját jelentő kerettanterv: A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet 1. sz. mellékletében kiadott ének-zene tantárgyi kerettanterv (A változata) alapján készült helyi tanterv. Megjegyzés: Az ének-zene órák pedagógiai szakmai eredményességét segíti az egyházi ének tantárgy tanórai és az énekkar szakköri keretekben végzett tevékenysége.

2 A helyi tantárgyi tanterv áttekintése 1. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Kerettantervi óraszám Helyi többletóraszám (±) Témakör összidőkerete 1. Zenei reprodukció - Éneklés Zenei reprodukció - Generatív, kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció - Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapism Zenei befogadás - Befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás - Zenehallgatás Évfolyam összesen évfolyam: Tematikai egység rövid címe Kerettantervi óraszám Helyi többletóraszám (±) Témakör összidőkerete 1. Zenei reprodukció - Éneklés Zenei reprodukció - Generatív, kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció - Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapism Zenei befogadás - Befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás - Zenehallgatás Évfolyam összesen

3 3. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Kerettantervi óraszám Helyi többletóraszám (±) Témakör összidőkerete 1. Zenei reprodukció - Éneklés Zenei reprodukció - Generatív, kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció - Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapism Zenei befogadás - Befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás - Zenehallgatás Évfolyam összesen évfolyam: Tematikai egység rövid címe Kerettantervi óraszám Helyi többletóraszám (±) Témakör összidőkerete 1. Zenei reprodukció - Éneklés Zenei reprodukció - Generatív, kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció - Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapism Zenei befogadás - Befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás - Zenehallgatás Évfolyam összesen Az óraszámok tanévenkénti óraszámokat jelentenek.

4 A tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított órakeret felhasználása 1. évfolyam: Szabad órakeret: 7 Tematikai egység Téma Óraszám 1. Zenei reprodukció - Éneklés Egyházi énekek 5 2. Zenei reprodukció - Generatív, 0 kreatív zenei tevékenység 3. Zenei reprodukció - Felismerő Elmélyítésre szolgáló időkeret 1 kottaolvasás, zeneelméleti alapism. 4. Zenei befogadás - Befogadói 0 kompetenciák fejlesztése 5. Zenei befogadás - Zenehallgatás Bibliai témájú zeneművek 1 Összesen: 7 2. évfolyam: Szabad órakeret: 7 Tematikai egység Téma Óraszám 1. Zenei reprodukció - Éneklés Egyházi énekek 5 2. Zenei reprodukció - Generatív, 0 kreatív zenei tevékenység 3. Zenei reprodukció - Felismerő 0 kottaolvasás, zeneelméleti alapism. 4. Zenei befogadás - Befogadói 0 kompetenciák fejlesztése 5. Zenei befogadás - Zenehallgatás Bibliai témájú zeneművek 2 Összesen: 7

5 3. évfolyam: Szabad órakeret: 7 Tematikai egység Téma Óraszám 1. Zenei reprodukció - Éneklés Egyházi énekek 5 2. Zenei reprodukció - Generatív, 0 kreatív zenei tevékenység 3. Zenei reprodukció - Felismerő 0 kottaolvasás, zeneelméleti alapism. 4. Zenei befogadás - Befogadói 0 kompetenciák fejlesztése 5. Zenei befogadás - Zenehallgatás Bibliai témájú zeneművek 2 Összesen: 7 4. évfolyam: Szabad órakeret: 7 Tematikai egység Téma Óraszám 1. Zenei reprodukció - Éneklés Egyházi énekek 5 2. Zenei reprodukció - Generatív, 0 kreatív zenei tevékenység 3. Zenei reprodukció - Felismerő 0 kottaolvasás, zeneelméleti alapism. 4. Zenei befogadás - Befogadói 0 kompetenciák fejlesztése 5. Zenei befogadás - Zenehallgatás Bibliai témájú zeneművek 2 Összesen: 7

6 Tantárgyi bevezető Célok és feladatok: Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez és élvezetéhez. Ezeknek a céloknak az elérését segíti a kiválasztott repertoár. Az iskolai ének-zene tanulás várt eredménye: a zenei gyakorlat és a zenehallgatás során a tanulók széles körű élményeket szereznek, amely segíti őket eligazodni a körülöttük lévő sokszínű zenei világban. Az iskolai zenepedagógiai munka Kodály Zoltán alapelveire épül, az aktív éneklést és zenélést szorgalmazza, tradicionális népzenén és igényes műzenén alapul. A zenei hallásfejlesztés a relatív szolmizáció segítségével történik. A klasszikus remekművek értő befogadása fejleszti az érzelmi intelligenciát. A kerettantervben feltüntetett anyagon keresztül a tanulók megismerik népzenénk és más népek zenéje, nemzeti zenei kultúránk és a klasszikus zene, a jazz, valamint a populáris műfajok igényes szemelvényeit. A zenepedagógiai munka a tanulók részben az iskolában, részben az iskolán kívül szerzett zenei tapasztalataira, zenei élményeire, illetve adott esetben zenei gyakorlatára épül, s ezáltal ösztönzi őket énekkarokban és házi zenélésben való aktív részvételre. Az ének-zene óra elsősorban pozitív zenei élmények és gyakorlati tapasztalatok megszerzésére való, a személyiségfejlődés szempontjából azonban rendkívül fontos az ott megszerzett ismeretanyag, műveltségtartalom is. A keresztyén ember életében az éneklés imádság, tanítás, Isten dicséretének, a hálaadásnak és a szeretetnek kifejezése. A református iskola énekoktatásában tehát kiemelt szerepe kell, hogy legyen az Istenről és Istenhez szóló énekeknek: a zsoltároknak, dicséreteknek, istentiszteleti, ifjúsági énekeknek. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek nem csupán mellékesen vagy kikapcsolódásképp, hanem teljes örömmel és figyelemmel tudjanak rész venni az éneklésben, hogy az énekek megismerése által istentiszteleti részvételük és lelki életük egyaránt gazdagodjék. Az egyházi énekek biztos tudása elősegíti, hogy a tanulók a gyülekezetek aktív tagjaivá váljanak, a gyülekezetek zenei szolgálatában részt vegyenek. Az ének-zene tanítása során a fejlesztési célok nem válnak szét élesen órakeretre, tananyagegységekre. A megjelölt órakeretek a tevékenységek egymáshoz viszonyított arányát

7 jelölik. Minden órán sor kerül éneklésre, folyik a növendékek zenei generatív készségének fejlesztése, zenét hallgatnak. Ezt segíti a minden órán megjelenő felismerő kottaolvasás és a befogadói kompetenciák fejlesztése. A fejlesztési célok a tanítás során mindig az előző ismeretanyagra, elért fejlesztésre építve, komplex módon jelennek meg. A tantárgy fejlesztési céljai a következők: Zenei reprodukció Éneklés Az iskolai ének-zenei nevelés elsődleges élményforrása a közös éneklés és az elmélyült zenehallgatás. Az ének-zene órán tanult zenei anyag egy részét énekléssel és kreatív zenei gyakorlatokkal készítik elő, illetve sajátítják el. Az énekórai műhelymunkát kórus egészíti ki, amely közösségformáló erőt képvisel. Cél, hogy a kóruséneklés örömét a tanulók a hétköznapok számos területén megoszthassák másokkal. (Pl. közös éneklés a kirándulásokon, baráti összejöveteleken, közösségi alkalmakon, saját koncertek szervezése hozzátartozóknak, ismerősöknek.) Az énekes anyag egy része mindvégig a magyar népdal marad, a 3. osztálytól kezdve a klasszikus zenei szemelvények száma növekszik, s a 7. osztálytól kezdve kiegészül a jazz és az igényes populáris zene válogatott szemelvényeivel elsősorban a befogadói hozzáállás különbségeinek érzékeltetése és a zenei minőség iránti érzékenység fejlesztése céljából, amely műfaji határoktól függetlenül értelmezhető. A református iskolákban kibővül ez az énekanyag a gyülekezeti énekekkel (válogatás évszázadok magyar és európai énekkincséből, illeszkedve az iskola életének eseményeihez: ünnepségekhez, rendezvényekhez, közös áhítatokhoz), népi dallamokra készült egyházi kontrafaktumokkal, igényes populárisabb ifjúsági énekekkel, valamint a többszólamúság gyakorlására alkalmas bibliai szövegű kánonokkal (klasszikus és kortárs szerzők), és taize-i énekekkel. Generatív és kreatív készségek fejlesztése A generatív létrehozó, alkotó készségek és képességek fejlesztésének célja, hogy a tanulók a megszerzett zenei tapasztalatokat alkalmazni tudják és azokkal képesek legyenek újat alkotni. A generatív tevékenységek, amelyek a kreativitás fejlesztése szempontjából nélkülözhetetlenek, fejlesztik a tanulók zenei érzékét, zeneértését és összpontosító képességét. Segítik őket a zene elemeinek önálló és magabiztos

8 használatában, fejlesztik a tanulók önkifejező képességét, ötletgazdagságát, kreativitását és zenei fantáziáját. A generatív zenei tevékenységek a tanítás legkülönbözőbb témáihoz és fázisaihoz kapcsolódhatnak, s bennük a játékos alkotói munka öröme érvényesül. A generatív tevékenységet mindenkor megelőzi a zenei alkotóelemek (pl. ritmus, dallam, polifónia, harmónia, forma) vagy egy adott zenei stílushoz kapcsolódó zenei jelenségek (pl. a klasszika formaérzéke) megismerése az aktív zenélésen keresztül. Felismerő kottaolvasás A kottaolvasás a zene értésének eszköze, általa olyan kódrendszer kulcsát kaphatják meg a tanulók, amely segíti őket abban, hogy eligazodjanak a zenei tartalmakban. A zenével való ismerkedés kezdeti szakaszában a felismerő kottaolvasás képessége a zeneértés alapozza meg. Az önálló zenélésben nélkülözhetetlen eszközzé válik. Az ötvonalas kottaképet a gyerekek látják már akkor is, mikor a jelrendszereket még nem tudják megfejteni. A tanulók a felismerő kottaolvasás segítségével egyre több zenei jelenséget képesek jelrendszerről felismerni. A kottaolvasás nem cél, hanem eszköz az iskolai zenetanulás folyamatában. A felismerő kottaolvasáshoz kapcsolódó zenei ismeretek tanítása soha nem elvontan, hanem az énekes és hangzó zenei anyaghoz kapcsolódóan történik. A népdalokból vett zenei fordulatokat felhasználják a ritmikai, metrikai és dallami elemek tudatosítására, formájuk megismerése pedig segít a formaérzék fejlesztésében. Az elemző megközelítés helyett válasszák a műfaji meghatározást, találják meg az élethelyzet, az érzelmi kifejezés, az esztétikai szépség személyes kapcsolódási pontjait. A népdalok szövegének értelmezése rávilágít a népdalok gazdag szimbolikájára, megvilágítja a magyar szókincs gazdagságát. A népdalok nem a felismerő kottaolvasás gyakorlópéldái. Csak akkor kell szolmizáltatni, ha az a szebb, tisztább megszólaltatást segíti. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése A befogadói kompetenciák fejlesztése a zenehallgatás anyagának mélyreható megismerését segíti elő. A befogadói kompetenciák fejlesztése során az érzelmi és intellektuális befogadás egyensúlyának kell érvényesülnie. A befogadói kompetenciák fejlesztésével megalapozható a tanulók zenehallgatói magatartása, akik a

9 zenehallgatás során olyan élményeket minél többféle és valóságos zenei tapasztalatokat szereznek a hallgatott zenéről, amelyek hatására egyre inkább különbséget tudnak tenni az elmélyült zenehallgatás (vagyis a zene befogadása) és a háttérzene fogyasztása között. Csend és teljes figyelem nélkül nem jön létre élményt adó zenei befogadás. A művészi értékű zene befogadójává csak az a tanuló válik, aki teljes figyelmét képes a hallott zene felé irányítani. A befogadói kompetencia fejlesztése éppen ezért részben a figyelem készségének kialakítása és folyamatos erősítése felé irányul. Az alsó tagozatban a gyermek a játékos tevékenység során képes leginkább az elmélyült figyelemre. Az alsóbb osztályokban a mozgás és az éneklés szorosan összekapcsolódik. A mozgás és a zenei élmény kapcsolata lehetőséget ad a zenei jelenségek megéreztetésére és megértésére, a zenei készségek elmélyítésére is. Rendszeres zenehallgatás. A zeneművek zenei és zenén kívüli tartalmának, üzenetének megértéséhez szükség van a zenei élmények rendszeres biztosítására: minden órán legyen zenehallgatás, amely az élmény (örömszerző) funkción túl alapját adja a generatív készségek formálódásának, hiszen a generativitás a sokrétű zenei élményből fejlődik ki. Adekvát befogadói attitűd. A zenehallgatási anyag értő befogadását segíti az adekvát befogadói attitűd kialakítása, azaz fontos, hogy a tanulók kellő nyitottsággal forduljanak a hallgatott zene felé. A nyitott befogadói attitűd támogatja a zenei hatás megfelelő megélését, így segíti a zene különböző megnyilvánulásainak, például funkciójának, stílusának és műfajának pontos értelmezését, elfogadását és pozitív értékelését. A befogadói kompetencia fejlesztését segíti elő elsősorban a zenében rejlő gesztusok, karakterek, érzelmek, hangulatok érzékelésének és átérzésének képessége, másodsorban pedig a biztos és differenciált hallási képesség (ritmus-, dallam- és hangszínérzék) és a zenei memória. Ezeket rendszeres és nagy mennyiségű énekléssel és a generatív készségek más fejlesztő gyakorlataival lehet kialakítani. A zeneelméleti és zenetörténeti alapismeretek minden esetben a zenei befogadást segítik, az elméleti és a lexikális adatok közül elsősorban a kiválasztott művel kapcsolódókkal kell foglalkozni. A lényegláttatásnak és az életszerűségnek minden esetben kulcsszerepet kell kapnia, ezért teljes mértékben mellőzendő az öncélú adatközlés és a nagy mennyiségű szöveges memorizálás. Egy szerzői életrajz ismertetésében például nem az önmagukban semmitmondó dátumok és a

10 tartózkodási helyek felsorolása és visszakérdezése, hanem a szerző személyiségének bemutatása, művészi és emberi élethelyzeteinek, a környezetével való kölcsönhatásának, problémáinak, sorsfordulatainak átéreztetése, és mindennek művészetére gyakorolt hatása az elsődleges feladat. Ezt helyenként megtámogathatják a jól megválasztott tényadatok (dátumok, helyszínek), mindenkor kisegítő, tájékozódást könnyítő jelleggel. Ugyanez érvényes az elméleti ismeretekre: a formatan, az összhangzattan vagy a szolmizáció alapinformációi csak akkor válnak hasznossá, ha zenei érzetekhez kapcsolódnak, ha eszköztáruk felhasználása segít a gyerekeknek átérezni a zenei jelenségeket. Zenehallgatás A rendszeres és figyelmes zenehallgatás a tanulók zene iránti fogékonyságát és zenei ízlését formálja. A zenehallgatási anyag kiválasztásakor a zenei teljességre kell törekedni. Lehetőleg teljes műveket hallgassanak meg, hiszen a tanulók befogadói kompetenciáját, s elsősorban zenei formaérzékét a teljes kompozíciók bemutatása fejleszti. A műalkotás egészéről kell benyomást szerezniük, mielőtt a részletekre irányítják a figyelmüket. Miközben a figyelem irányítása bizonyos jelentéstartalmak megvilágítása érdekében fontos, fokozottan kell figyelni arra, hogy a szempontok ne tereljék el a tanulók figyelmét a mű egészének élményszerű befogadásáról. Az első hat osztályban nem kronológiai rendbe szervezve ismertetjük meg a tanulókat a zeneművekkel, hanem az életkori sajátosságok gondos figyelembevételével a kétéves ciklusok mindegyikében a zeneirodalom, a zenei stílusok és műfajok teljes spektrumából válogatunk. Az általános iskola utolsó két osztályában sor kerülhet kronologikus rendszerezésre, de csak az ismeretközlés szintjén. A 6 és 8 osztályos gimnáziumban a zenei stíluskorszakok tudatosítása csak a osztály tantervének feladata. A református iskolák zenehallgatási anyaga kiegészül az énekeskönyv ének anyagának a zeneirodalom különböző korszakaiból származó feldolgozásaival, szemléltetve a formai és műfaji gazdagságot, stílusbeli sokszínűséget. A felsőbb osztályokban ezt kiegészíti az ének-zene órán megismert műfajok és művek mai, aktuális liturgikus és egyéb egyházi jellegű használatának felmutatása, illetve néhány zene- és egyházzene-történeti szempontból egyaránt fontos nagyobb lélegzetű zeneművek megismertetése. Ízelítőt adunk a szórakoztató zene és az egyházzene

11 kölcsönhatásaiból (dicsőítés különböző műfaji keretek között), s keressük a művek adott korszaktól és stílustól független értékét. Zenehallgatásnál figyelve a ma felnövő generációk vizuális igényére törekedjünk DVD-n elérhető koncertfelvételek bemutatására is. Az iskolai zenehallgatás célja nem lehet minden remekmű s az összes zenei műfaj megismertetése, sokkal fontosabb a befogadói kompetenciák fejlesztése és a zenehallgatás igényének kialakítása, amely biztosítja az egész életen át tartó zenei érdeklődést. Bízniuk kell abban, hogy a meg nem ismert műveket a tanulók életük folyamán megismerik, amennyiben kialakították bennük az igényt az értékes művek hallgatására. Az iskolai zenehallgatás mellett keresni kell a lehetőséget az élő zenehallgatásra, a rendszeres hangverseny-látogatásra, és ösztönözni a tanulókat a zenei információk gyűjtésére. Fontos szempont, hogy a hangversenyek kifejezetten az adott korcsoporthoz szóljanak. Rendkívül fontos, hogy a hangverseny legyen előkészített, az órákon a tanulók ismerjenek meg néhány zenei témát, a művek kontextusát, majd az azt követő alkalommal beszélgetéssel segítsük az élmények feldolgozását. Tárgyi feltételek Szaktanterem pianínóval vagy zongorával Megfelelő nagyságú tér a mozgáshoz, énekes játékokhoz Megfelelő méretű, jól szellőztethető terem a kórusmunkához, kottatár Ötvonalas tábla, mágneses tábla, vagy digitális tábla Ritmushangszerek Jó minőségű CD- és DVD-lejátszó, erősítő, hangszórók Számítógép internetkapcsolattal, projektor vagy digitális tábla Hangtár, hozzáférhető hanganyag Tankönyvek Református énekeskönyvek, egyházi énekgyűjtemények Az iskolába belépő gyerekek zenei adottságai, ismeretei, élményei jelentősen különbözhetnek, ezért elengedhetetlen a tanulók minél több sikerélményhez juttatása, mely játékos módszerekkel érhető el. A zenei nevelés általános és legfőbb célja az érzelmi, értelmi és jellemnevelés, a teljes személyiség sokoldalú fejlesztése. Ennek megalapozása az alsó tagozatban kezdődik, ahol a NAT-ban meghatározott fejlesztési területek, nevelési célok közül öt kiemelten fontos: az

12 erkölcsi (hitbeli) nevelés (elfogadják és cselekvéseik mércéjévé teszik az emberi kapcsolatok elfogadott normáit és szabályait); nemzeti öntudat, hazafias nevelés (hagyományok, ünnepek, szokások ismerete, különböző kultúrákkal való ismerkedés és azok tisztelete); állampolgárságra és demokráciára nevelés (képesek társaikkal a kooperációra, el tudják magukat helyezni a közösségben, megértik a szabályok fontosságát); az önismeret és társas kultúra fejlesztése (kommunikációs képességük, a társaikkal való együttműködés képessége és a mások iránt érzett empátia tovább fejlődik); testi és lelki egészségre nevelés (kiegyensúlyozott és harmonikus személyiség fejlesztése, a mozgással erősített testtudat, érzelmi intelligencia). Legfontosabb kulcskompetenciák: esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőképesség, anyanyelvi kommunikáció, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia. Fejlesztési célok: Reprodukció (éneklés, generatív készségek, felismerő kottaolvasás) Az éneklésre épülő tanítás első lépése az éneklés örömének és az éneklés helyes szokásainak kialakítása, amelynek elemei az értelmes frazeálás, kifejező artikuláció és a megfelelő hangterjedelem. Az éneklést sok mozgás, néptánc és szabad mozgásos improvizáció kíséri. A helyes testtartás, az egyszerű mozgáselemek és lépések elsajátítására a népi gyermekjátékok és a néptánc kiváló lehetőséget nyújtanak. Dalkincsbővítés. A népdalokat és gyermekdalokat a tanulók elsősorban hallás után tanulják, és csokorba szedve is énekeljék. Az összeállítás mind a zenei, mind a tartalmi szempontokat figyelembe veszi. Zenei ismeretszerzés. A tanulók az énekelt dalok meghatározott zenei elemeit megfigyelik, tanári rávezetéssel tudatosítják, s felismerik kottaképről, esetleg tanári segítséggel reprodukálják. A zenei elemeket, a dallami, ritmikai, hallási és többszólamú készségeket improvizációs és kreatív játékos feladatokkal gyakorolják. A zenei tevékenységek élményszerűek, játékosak, mozgásosak legyenek, jellemezze azokat a tapasztalás- és tevékenységközpontúság. Zenehallgatás (Zenei befogadás, zenehallgatás) Ebben az életkorban alapozható meg az adekvát zenehallgatói magatartás, a gyerekek tapasztalatokat szereznek a tudatos zenehallgatói tevékenységről. A zenehallgatás során a tanulók spontán és tudatos élményeket gyűjtenek a hangzó világról, a hangszínekről, hangszerekről, hangszercsoportokról, előadó-együttesekről, tempóról, dinamikáról és zenei

13 formákról, valamint megismerkednek hosszabb lélegzetű zeneművekkel is. A kiválasztott anyag egy része kapcsolódik az órai énekes anyaghoz. Az ének-zene tantárgy törekszik arra, hogy a Nemzeti Alaptantervben kijelölt kulcskompetenciákhoz kapcsolódjék, azok fejlesztésében részt vegyen. Az erkölcsi nevelés a keresztyén értékrend felmutatásában, annak megismerésére való buzdításban, elfogadására való ösztönzésben jelenik meg. Az egyházi ének tanít, int, nevel. Teszi ezt elsősorban az egyes énekek szövege és a hozzá szervesen kapcsolódó bibliai történetekben, egyháztörténeti eseményekben található erkölcsi vonatkozások, kapcsolópontokra való rámutatás által. A tantárgy órája a vallási és nemzeti ünnepekre való készülés fontos terepe, s mint ilyen nem csupán nemzeti öntudatra, hanem európai azonosságtudatra is nevel. Népzenénk, református énekkincsünk, az órákon tanult műzenei szemelvények történeti, irodalmi és zenei szempontból is kapcsolnak a nemzeti és az európai értékekhez egyaránt. Az énekek tartalma (pl. más népek dalai, énekes imádság), de maga a közös éneklés gyakorlati megvalósítása közelebb visz az egymás iránti elfogadás és felelősségvállalás sokszor nehezen megélhető valóságához. Az énekekből helyes önismeretet és helyes istenismeretet is tanulhatnak diákjaink. Az elméleti jellegű feladatok széles terepet kínálnak a digitális kompetencia fejlesztésére (anyaggyűjtés, projektfeladatok megvalósítása). A tantárgy folyamatosan törekszik annak a látásmódnak a fejlesztésére, hogy az egészséges ember nemcsak testben, hanem lélekben is egészséges, s kötelessége a teremtett világot őrizni és védeni. Tantárgyi tartalom: az egyes tematikai egységek elemzése évfolyamonként

14 1. évfolyam Tematikai egység/fejlesztési cél Zenei reprodukció Éneklés Órakeret 44 óra Előzetes tudás Iskolaérettség. Dalkincs bővítése gyermekdalok játszásával, hallás utáni daltanítással. Az éneklés helyes szokásainak kialakítása: helyes testtartás, helyes légzés, életkornak megfelelő hangerő, A tematikai egység nevelésifejlesztési helyes hangképzés (diszfóniás gyermekek szűrése), céljai érthető szövegejtés, kifejező artikuláció, helyes frazeálás. Az éneklés örömének felkeltése, figyelem a szövegre. Dalkezdés megadott hangról c c hangterjedelemben, megadott tempóban, helyes ritmusban, törekedve a tiszta intonációra. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Népi gyermekjátékok, mondókák elsajátítása: Magyar nyelv és irodalom: kiolvasók, csujogatók, sétálók, szerepváltó és párcserélő körjátékok, leánykérő játékok, hidas játékok, szókincsbővítés, érthető szövegejtés, különféle vonulások (biton /s-m/, triton/s-m-d; l-s-m; r-d-l,/, tetraton /s-m-r-d; m-r-d-l,/, pentachord / s-f-mkifejező artikuláció. -r-d; m-r-d-t,-l,/, és pentaton hangkészlettel). Matematika: számfogalom erősítése.

15 Magyar népdalok megtanulása: névnapköszöntők, csúfolódók, tréfás dalok, párosítók, (pentaton, hexachord Erkölcstan: szabálytudat erősítése. hangkészlettel). Hit- és erkölcstan: Ismerkedés a jeles napok szokásdallamaival. egyházi ünnepek, Énekek a református énekeskönyvből, kapcsolódva az ünnepekhez és az iskola életéhez, refrénes és kontextusok a bibliai szöveggel, felelgető éneklés gyakorlata. történettel Az iskolai közös áhítatokhoz, rendezvényekhez, ünnepségekhez igazodva azok ének anyagának tanulása, gyakorlása. Környezetismeret: természeti képek, Más népek dalainak megismerése (környező népek, nemzetiségek dalai). évszakok, állatok. Művészi értékű komponált gyermekdalok és megzenésített versek tiszta éneklése (ajánlott: Kodály Zoltán, Dráma és tánc: népi gyermekjátékok Bárdos Lajos, Járdányi Pál, Ádám Jenő). drámai történései, népdal és néptánc Felelgető éneklés, kérdés-felelet játékok, hangutánzó dallamosztinátó dalhoz. kapcsolata. Egyenletes mérő és a dal ritmusának megkülönböztetése (nagytesti mozgással, tapsolással, Vizuális kultúra: a népi tárgykultúra. ritmushangszerekkel, dallamhangszerekkel). Testnevelés és sport: mozgás, helyes Dallamvonal szemléltetése nagytesti mozgással. légzés, testtartás. Kulcsfogalmak/ Légzés, hangerő, egyenletes mérő, gyors, lassú, halk, hangos, magas, mély, kezdőhang, záróhang, dallamsor, fogalmak mondóka, gyermekdal, népdal, népi játék, népszokás, staféta-éneklés, kérdés-felelet, egyházi ének, refrén.

16 Tematikai egység/fejlesztési cél Zenei reprodukció Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív Órakeret 7 óra zenei tevékenység Kisgyermekkori (óvodai) zenei élményanyag. Népi mondókák, gyermekjátékok, gyermekversek. Ehhez Előzetes tudás kapcsolódó nagytesti mozgások, hangutánzó dallam és ritmusmotívumok. Koordinált ritmikus mozgás, térérzékelés, egyenletes mérő, tempó változások érzékelése és reprodukciója, A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai metrikus egységek és kisebb formai egységek érzete, játékos feladatok megoldása alapritmusokkal és hangokkal, a belső hallás fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Ritmikai készség fejlesztése: Magyar nyelv és irodalom: Egyenletes mérő és a dal ritmusának hangoztatása (nagytesti mozgással, tapsolással, íráskészség fejlesztése. ritmushangszerekkel). Negyed, nyolcadpár, negyed szünet. Testnevelés és sport: helyben járás, Ritmusmotívumok hangoztatása ritmustapssal és ritmushangszerekkel. Ritmusolvasás, menetelés. ritmusfelelgetés, ritmuspótlás, ritmuslánc, ritmusmemoriter. Komplex mozgásfejlesztés egyszerű tánclépésekkel (kilépések, kijárások), a ritmus változatos megszólaltatással (kéz és láb által). 2/4 ütemmutató. Ütemhangsúly érzékeltetése ütemezéssel. Motorikus képességek változatos mozgással és ütemezéssel. Ismétlődés a zenében, ritmusosztinátó. Gyors-lassú érzékeltetése. Hallásfejlesztés:

17 Hangrelációk érzékeltetése, nagymozgással, reláció térbeli mutatásával, kézjellel. Énekes rögtönzés hangokkal, ellentétpárok: csend és hang, beszéd és énekhang, hangutánzás, hangos és halk, mély és magas, rövid és hosszú, saját név éneklése szabadon vagy a tanult dallamfordulatokkal, énekbeszéd. A tanult dalokból a dallam kiemelésének képessége: dallamfordulatok: sm, lsm hangokon kézjellel. Tanult mondókák éneklése rögtönzött dallammal a tanult dalok hangkészletének felhasználva, tanult dalok átköltése, más befejezéssel, énekes párbeszéd. Belső hallást fejlesztő énekes gyakorlatok: dallambújtatás, dallamelvonás. Egyenletes mérő, tempó, ritmus, ritmusérték, negyed, nyolcadpár, negyedszünet, ismétlés, ütem, ütemvonal, Kulcsfogalmak/ fogalmak ütemmutató, hangmagasság, dallam, dallamfordulat, dallamrajz, énekbeszéd.

18 Tematikai egység/fejlesztési cél Zenei reprodukció Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Órakeret 7 óra Előzetes tudás Mondókák, gyermekdalok éneklése. Életkornak megfelelő ütem- és ritmusérzék, zenei hallás. A tematikai egység nevelési-fejlesztési hallás utáni daltanulás és a fejlődő zenei készségek és megszerzett zenei ismeretek alapján ismerkedés a zenei céljai notáció alapjaival; a zene jelrendszerének felismerése kézjelről, betűkottáról és hangjegyről. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Zeneelméleti alapismeretek megszerzése az előkészítés tudatosítás gyakorlás/alkalmazás hármas Magyar nyelv és irodalom: jelek és egységében. jelrendszerek ismerete. Ritmikai elemek, metrum: Vizuális kultúra: jelek, jelzések A mérő és ritmus megkülönböztetése. A tanult dalokból, dalrészletekből, versekből a tanulandó ritmus kiemelése. értelmezése. Testnevelés és sport: mozgáskultúra Ritmikai elemek megnevezése gyakorlónévvel: tá (negyedérték), titi (nyolcadpár), szün(negyed szünet). fejlesztése: nagytesti mozgásoktól az Ritmikai elemek jele. apró mozgásokig. Ritmikai elemek értéke (egymáshoz viszonyítva.) A hangsúlyos és hangsúlytalan ütemrész megkülönböztetése, ütemmutatók, ütemfajták: 2/4. Környezetismeret: tájékozódás térben, irányok. Dallami elemek: Tanult dalokból dallamfordulat új hangjának kiemelése, megnevezése szolmizációval: szó-mi-lá. Az új szolmizációs hang kézjele és betűjele: s-m-l. A vonalrendszer megismertetése: öt vonal, négy vonalköz. Az új szolmizációs hang helye a vonalrendszerben, a kottakép alapjainak megismertetése. (Hangjegy, hangszár irányának megfigyeltetése.)

19 Kulcsfogalmak/ fogalmak Szolmizációs név, kézjel, betűjel, kettes ütem, záróvonal, ismétlőjel, hangsúlyjel, vonalrendszer, vonal, vonalköz, hangjegy, hangszár.

20 Tematikai egység/fejlesztési cél Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése Órakeret 6 óra Előzetes tudás Éneklési készség, akusztikus tapasztalatok környezetünk zörejeiről, hangjairól, emberi hangokról. Hallás utáni tájékozódás a térben, irány és távolság megnevezése. Első zenehallgatási élmények kisgyermekkorból. A zenehallgatásra irányuló teljes figyelem képességének kialakítása az éneklés, az örömteli zenei játékok, a A tematikai egység nevelési-tánfejlesztési és szabad mozgás improvizációja során. Képességfejlesztés a különböző műfajú, stílusú és karakterű céljai zeneművek befogadásához a rendszeres zenehallgatás által. A hangszínhallás, a többszólamú hallási készség és a formaérzék fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A teljes figyelem kialakításának fejlesztése: Erkölcstan: türelem, tolerancia. tánccal és/vagy szabad mozgás improvizációval: leginkább rövid, gyors tempójú, táncos klasszikus zenei Környezetismeret: természetünk részletek meghallgatásával (ismétlődő lejátszásával); és környezetünk hangjai, kezdés és befejezés megfigyeltetése, és kifejezése a szabad mozgás elkezdésével és befejezésével; hangutánzás. zenei eszközök megfigyeltetésével dinamikai ellentétpárok megkülönböztetése (halk-hangos), fokozatos dinamikai erősödés és halkítás megfigyeltetése és reprodukálása játékos feladatokkal, hirtelen Dráma és tánc: dalszövegekhez hangerőváltás megfigyelése és reprodukciója; alapvető tempókülönbségek és tempóváltások megfigyelése, összehasonlítása és reprodukciója. kapcsolódó dramatizált előadás, szabad mozgásos improvizáció. A hangszínhallás és a többszólamú hallás fejlesztése: természetünk és környezetünk hangjai, Vizuális kultúra: zenével emberi hangszínek (magas, mély, gyerek, férfi és női hang), kapcsolatos élmények vizuális a hangszerek hangszínének megtapasztalása gyakorlati úton, azok megkülönböztetése és azonosítása a megjelenítése. hangszer kezelése szerint,

21 szóló és kórus, szólóhangszer és zenekar, dalok felismerése különböző hangszerekről. Formaérzék fejlesztése a helyesen tagolt éneklésen és mozgáson keresztül. Absztrakció: a dalok szövegének értelmezése, a dalszövegekhez vagy zeneművekhez kapcsolódó dramatizált előadás (drámajáték, báb), valamint a zene keltette gondolatok vizuális megjelenítése (festés, formázás). Kulcsfogalmak/ Kezdés, befejezés, hangerő, hangerőváltozás, tempó, tempóváltás, férfi és női hang, szóló, kórus, hangszer, zenekar, hangszín. fogalmak

22 Tematikai egység/fejlesztési cél Zenei befogadás Zenehallgatás Órakeret 8 óra Előzetes tudás Befogadói kompetenciák a korosztálynak és az átélt zenei élményeknek megfelelően. Esztétikai és érzelmi kompetencia fejlesztése a tanult énekes anyaghoz kapcsolódó műzenei anyag vokális és A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai hangszeres feldolgozásainak megismerésével. Az életkornak megfelelő zeneművek meghallgatása élményszerű előadásban, figyelve a műfaji és stílusbeli sokszínűségre. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Zenehallgatás tanári bemutatással vagy felvételről (audió, video) az évfolyam énekes és Magyar nyelv és irodalom: zeneművek tartalma, generatív tevékenységeihez valamint a befogadói kompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódóan irodalmi kapcsolatok. válogatva a zeneirodalom különböző korszakaiból beleértve a 20. század és korunk zeneirodalmát is különösen a következő témakörökben: csend és hang, hangszerek, természet Dráma és tánc: cselekményes programzenék, mese, a zenében, szólóhang-kórus, szóló hangszer-zenekar, ellentétpárok (beszéd-ének, gyors-lassú, meseszereplők, dramatizált megjelenítés, pl. hangos-halk, magas-mély). bábozás, pantomim. Egyházi ünnepekhez, iskolai élethez, más témához kapcsolódó zeneművek, műrészletek hallgatása, különös tekintettel a tanult református egyházi énekek feldolgozásaira. Hit- és erkölcstan: Cselekményes és programzene hallgatása (pl. mesebalett) a cselekmény megfigyelésével, a egyházi ünnepek, szakrális népszokások, bibliai szereplők karakterének zenei eszközökkel történő azonosításával (pl. tündér, boszorkány, történetek. királylány, királyfi, udvari bolond és varázserejű hangszerek). Vizuális kultúra: zenével kapcsolatos élmények vizuális megjelenítése. Énekes zene, hangszeres zene, vonós, fúvós, ütős, pengetős, billentyűs hangszer, orgona, zenei karakter, Kulcsfogalmak/ fogalmak népdalfeldolgozás, énekfeldolgozás.

23 A fejlesztés várt eredményei a tanév végén A tanulók kb. 20 népdalt és gyermekdalt, valamint 4-5 egyházi éneket elő tudnak adni emlékezetből c c hangterjedelemben. Előbbieket a kapcsolódó játékokkal, utóbbiakat a közösségi alkalmakon énekelve. Csoportosan bátran, zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek, képesek az új dalokat rövid előkészítést követően hallás után könnyedén megtanulni. Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. Érzik az egyenletes lüktetést, tartják a tempót, érzékelik a tempóváltozást. A 2/4-es metrumot helyesen hangsúlyozzák. A tanult zenei elemeket (ritmus, dallam) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta). A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmusgyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is. A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és tanári segítséggel szolmizálva éneklik. Képesek csendben, társaikkal együtt a zenét hallgatni, megfigyelésekkel tapasztalatokat szereznek, melyek esztétikai és egyszerű zenei elemzés alapjául szolgálnak. Fejlődik hangszínhallásuk és formaérzékük. Ismereteket szereznek a hangszerekről. Szívesen és örömmel hallgatják újra a meghallgatott zeneműveket.

24 Ajánlott zenehallgatási anyag (1-2. osztály) Az alábbi felsorolás ajánlásokat tartalmaz, és minimális követelményeket határoz meg. A zeneművek megadott listája a tanár egyéni választása szerint módosítható, a megadott művek azonos stílusú és műfajú művekkel kiválthatók. A megadott művek egy része olyan terjedelmű, hogy az ének-zene óra keretei között csak részletek meghallgatására van mód (pl. szimfóniatétel, daljáték, opera). A megfelelő részletek kiválasztásához a fejlesztési céloknál meghatározott tartalmak adnak iránymutatást. Benyomások zenéről: csend és hang, beszéd és ének, szóló és tutti, gyors-lassú, hangoshalk, magas-mély, szöveg tartalmának megjelenítése. A tanult magyar népdalok eredeti felvételekről, illetve kortárs népzenészek előadásában, népzene gyermekek előadásában (pl. regölés, galgamácsai gyermeklakodalmas), más népek dalai, tánczenéi. Néptánc-dialektusok, hangszeres népi tánczene. Népdalok feldolgozásai (ajánlott: Bartók Béla: Gyermekeknek, Kodály Zoltán gyermekkarai, Bicinia Hungarica, Járdányi Pál, Bárdos Lajos gyermekkarai). Gyülekezeti énekek felvétele egy szólamban, orgona kísérettel. Reneszánsz homofón zsoltárfeldolgozások szoprán cantus firmussal (Claude Goudimel, Claude Le Jeune), Kodály Zoltán genfi zsoltárai, Ádám Jenő, Gárdonyi Zoltán és kortárs szerzők énekfeldolgozásai. Cselekményes zenék, programzene, mesék, mesebalett, mesebeli szereplők (ajánlott: Henry Purcell: A tündérkirálynő [The Fairy Queen], Pjotr Iljics Csajkovszkij: Diótörő [Scselkuncsik] op. 71, Különböző stíluskorszakokból válogatott művek: Adriano Banchieri: Az állatok rögtönzött ellenpontja (Contrappunto alla Bestiale) Antonio Vivaldi: Négy évszak Jean Philippe Rameau: A tyúk (La poule) Georg Philipp Telemann: Békák (Les Rainettes), TWV 51: A4 Leopold Mozart: Gyermekszimfónia (Berchtesgadener Musik) Wolfgang Amadeus Mozart: C-dúr variáció (Ah, vous dirai-je, Maman), K. 265, Beethoven:D-dúr hegedűverseny I.tétel Gioachino Rossini: A tolvaj szarka (La gazza ladra) nyitány Georges Bizet: L'Arlesienne Suite (Az arles-i lány szvit) Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov: A dongó (részlet a Mese Szaltán cárról c. operából)

25 Maurice Ravel: Lúdanyó meséi (Ma mère l oye) Tündérkert Bartók Béla: Gyermekeknek Kurtág György: Játékok részletek

26 Javaslat a tananyag éves tervezésére 1. óra Ha én cica volnék; Csön,csön gyűrű Az óvodai mondókák felelevenítése. Egyenletes lüktetés. Járás módjai. 2. óra Az óvodai dalok és mondókák felelevenítése. Közös éneklés. Helyes testtartás, légzés. 3. óra Én kis kertet; Csip-csip csóka Hangerő különbségek (halk-közepes-hangos). Az óvodai dalok és mondókák felelevenítése. Közös éneklés. 4. óra Az óvodai dalok és mondókák felelevenítése. Közös éneklés. Szövegejtés, artikuláció. 5. óra Rétes kerekes Az egyenletes lüktetés érzékeltetése. Testzajok. 6. óra Egykem, begykem Közös éneklés. Ritmikus szövegmondás egyenletes mérővel. 7. óra Gyű paci paripa Negyed és nyolcad pár előkészítése. Dalok mozgással való kísérése, nevek ritmizálása 8. óra Tente baba párnára Figyelem a környezeti zajokra. Hosszú és rövid érzékeltetése térben 9. óra Most jöttem Bécsből Egyenletes lüktetés készséggé tétele. 10. óra Lementem a pincébe Galgamácsai népi mondókák Zh. 11. óra Most jöttem Bécsből Negyed-nyolcadpár előkészítése. 12. óra Bújj,bújj / ta-ta-ta-ta motívum. Éneklés tapssal. 13. óra Erdő mellett nem jó lakni Szó-mi előkészítése. Dalok mozgással való kísérése, magas-mély hangok érzékeltetése 14. óra Zsipp-zsupp; Hinta, palinta Motívum bújtatás 15. óra Fussunk szaladjunk Magas-mély hangok érzékeltetése. 16. óra Lánc, lánc eszterlánc Negyed és nyolcad pár (ta-ta-titi-ta) tudatosítása. Ritmustapsolás névvel. 17. óra Esik az eső / Ta titi ta ta Motívum kirakás. 18. óra Zöld paradicsom Ismert ritmus motívumok gyakorlása-kezdő helyen. 19. óra Kék selyemkendő Lassú és gyors metrumérzékelés. Ismert ritmus motívumok gyakorlása-záró helyen-kiemeléssel 20. óra Hajlik a meggyfa Ismert ritmus motívumok gyakorlása-közép helyen. 21. óra Ilyen cica; Harangoznak / Titititit ta ta Ritmus visszhang. 22. óra Szólj síp szólj! / Szó-mi tudatosítása,kézjele. A vonalrendszer megismerése vonal és vonalköz. Eredeti népzenei felvétel-furulya Zh 23. óra Gólya viszi / Titititi titi ta Szó-mi kirakása-különböző helyeken 24. óra Szent, szent, szent a Seregeknek Ura (Ref.ék. 176.) Kézjeles gyakorlás.

27 25. óra Koszorú,koszo-rú / Titi ta titi ta Szó-mi felismerés ismert dallamokban. L. Mozart: Gyermekszimfónia I. tétel Zh 26. óra Hull a pelyhes Szó-mi motívumok megszólaltatása alkalmi hangzókkal. Mozart: Változatok egy francia gyermekdalra zongora 27. óra Ó aki Szent Miklóst szereti Dohnányi :Változatok egy gyermekdalra-részlet Zh 28. óra Luca, Luca Luca, Luca kitty-kotty Eredeti népzenei felvétel - Luca napi szokások, a népszokások ismertetése 29. óra Suttog a fenyves zöld erdő Mikulás Daltanulás; zenehallgatás, beszélgetés. Többszólamúságra nevelés 30. óra Karácsonynak éjszakáján Kodály: Karácsonyi pásztortánc Zh 31. óra Jer, mindnyájan örüljünk (Ref.ék. 318.) Karácsony - zenehallgatás, beszélgetés Karácsonyi énekek orgonakísérettel. Zh 32. óra Aluszol-e jó juhász Furulya a műzenében. Felelgetős énekléssel szó-mi hangokon 33. óra Benn a bárány / Titititi titititi Furulya és zongora együtt 34. óra Ég a gyertya A lá hang előkészítése. Szó-mi motívumok olvasása kottáról 35. óra Án,tán, ditijom Improvizálás s-m hangokon Dalok mozgással való kísérése hangviszonyok érzékeltetése (lépés-ugrás). Reneszánsz furulyamuzsika Zh 36. óra Ti-vi-to-vi tács A negyed értékű szünet előkészítése, belső hallás fejlesztés. Egyenletes járással éneklés a szünet kitöltése alkalmi mozdulatokkal 37. óra Hess el sas Ismert ritmus- és dallamfordulatok gyakorlása 38. óra Süss fel nap A negyed értékű szünet tudatosítása 39. óra Körtéfa Negyed szünet gyakorlása ismert motívumokban. Ellenritmus. A szünetjel írása 40. óra Dicsőség az Atyának (Ref.ék. 178.) A szó-nál magasabb hang érzékeltetése térben. Dalok ismétlése azonos kezdőmotívumokkal 41. óra Kis kacsa fürdik A lá hang tudatosítása, kézjele, helye a vonalrendszeren Szó-lá-mi fordulatok megszólaltatása ismert dalokban; kirakás kottakirakóra 42. óra Iglice, szívem iglice A lá hang gyakorlása. s-l-s és s-sl-s-m dallamfordulatok 43. óra Gyertek lányok ligetre ss-sl-s motívum gyakorlása. Dallamfordulatok felismerése hallás után és kézjelről is kirakás kottakirakóra 44. óra Sötétes az erdő 2-es ütem előkészítése 45. óra Ó Erzsébet Gyakorlás :s-l-s-m motívum. 2-es ütem előkészítése 46. óra Esik eső karikára Negyed szünetes dalok gyakorlása Többszólamúságra nevelés

28 47. óra Nincsen a hazának Jó szövegmondással éneklés, ritmikusan megfelelő tempóban. Többszólamúságra nevelés 48. óra Elindult már Kossuth is Belső hallásfejlesztés 49. óra Hová mégy te 2-es ütem tudatosítása. Az ütemvonal és az ütemjelző szám megismerése. Többszólamúságra nevelés 50. óra Kossuth dalok Ünnepi óra: Március óra s sl s m motívum gyakorlása 52. óra Dallamrögtönzés s l m hangokkal Reneszánsz zsoltárok Zh 53. óra Úrnak szolgái (134. zsoltár) Az ütemvonal és az ütemjelző szám megismerése gyakorlása 54. óra Én kis kertet kerítek 2 ütem gyakorlása 55. óra Felelgetős ritmusgyakorlat olvasása Többszólamúságra nevelés 56. óra A pünkösdi rózsa Felelgetős ritmusgyakorlat olvasása Többszólamúságra nevelés 57. óra Bel,bel Felelgetős ritmusgyakorlat kitalálása; vers ritmizálás 58. óra Ó ha cinke volnék Legato éneklés, egységes szövegmondás 59. óra Már megjöttünk ez helyre 60. óra Tente baba tente Ismétlőjel előkészítése 61. óra Ünnepi óra: Anyák napja Verselés, beszélgetés, dalolás 62. óra Járok egyedül 63. óra Kis kece lányom 2-es ütem gyakorlása. A záróvonal megismerése. Ismétlőjel előkészítése 64. óra Itt a köcsög, mi van benne? Az ismétlőjel. Többszólamúságra nevelés 65. óra Gyakorlás a kotta és írásjelei Hangjegy, a hangszár irányának megfigyelése. 66. óra Egyházi gyerekénekek 67. óra Refrénes és felelgetős éneklés 68. óra Keren, keren kása 69. óra Ismétlő óra 70. óra Ismétlő óra 71. óra Ismétlő óra 72. óra Éneklés, játék, zenehallgatás Megjegyzés: Erre az órakeretre jelenleg még nem áll rendelkezésre tankönyv. Az alsós anyag éves tervezéséhez a Nemzeti Tankönyvkiadó jelenlegi tankönyvcsaládját használtuk.

29 2. évfolyam Tematikai egység/fejlesztési cél Zenei reprodukció Éneklés Órakeret 44 óra Előzetes tudás Az első osztályban tanult dalok és énekek pontos ismerete. Dalkincs bővítése gyermekdalok játszásával, hallás utáni daltanítással. Az éneklés helyes szokásainak kialakítása: helyes testtartás, helyes légzés, életkornak megfelelő hangerő, A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai helyes hangképzés (diszfóniás gyermekek szűrése), érthető szövegejtés, kifejező artikuláció, helyes frazeálás. Az éneklés örömének felkeltése, fenntartása, figyelem a szövegre. Dalkezdés megadott hangról c c hangterjedelemben, megadott tempóban, helyes ritmusban, törekedve a tiszta intonációra. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Népi gyermekjátékok, mondókák elsajátítása: Magyar nyelv és irodalom: kiolvasók, csujogatók, sétálók, szerepváltó és párcserélő körjátékok, leánykérő játékok, hidas játékok, szókincsbővítés, érthető szövegejtés, különféle vonulások (biton /s-m/, triton /s-m-d; l-s-m; r-d-l,/, tetraton /s-m-r-d; m-r-d-l,/, pentachord /s-f-mkifejező artikuláció. -r-d; m-r-d-t,-l,/, és pentaton hangkészlettel). Matematika: számfogalom erősítése.

30 Magyar népdalok megtanulása: névnapköszöntők, csúfolódók, tréfás dalok, párosítók, (pentaton, hexachord hangkészlettel). Erkölcstan: szabálytudat erősítése. Ismerkedés a jeles napok szokásdallamaival. Népszokás megjelenítése: dramatizált előadás Hit- és erkölcstan: iskolai és egyházi ünnepek, Énekek a református énekeskönyvből, kapcsolódva az ünnepekhez és az iskola életéhez, refrénes és felelgető éneklés gyakorlata. kontextusok a bibliai szöveggel, Népi dallamok egyházi szöveggel. történettel Az iskolai közös áhítatokhoz, rendezvényekhez, ünnepségekhez igazodva azok énekanyagának Környezetismeret: természeti képek, gyakorlása. évszakok, állatok. Más népek dalainak megismerése (környező népek, nemzetiségek dalai). Művészi értékű komponált gyermekdalok és megzenésített versek tiszta éneklése (ajánlott: Kodály Zoltán, Dráma és tánc: népi gyermekjátékok Bárdos Lajos, Járdányi Pál, Ádám Jenő). drámai történései, népdal és néptánc Felelgető éneklés, kérdés-felelet játékok, hangutánzó dallamosztinátó dalhoz. kapcsolata. Egyenletes mérő és a dal ritmusának megkülönböztetése (nagytesti mozgással, tapsolással, ritmushangszerekkel, dallamhangszerekkel). Vizuális kultúra: a népi tárgykultúra. Dallamvonal szemléltetése nagytesti mozgással. Testnevelés és sport: mozgás, helyes légzés, testtartás. Kulcsfogalmak/ fogalmak Légzés, hangerő, egyenletes mérő, gyors, lassú, halk, hangos, magas, mély, kezdőhang, záróhang, dallamsor, mondóka, gyermekdal, népdal, népi játék, népszokás, staféta éneklés, kérdés-felelet, felelgető éneklés, egyházi ének, zsoltár, refrén.

31 Tematikai egység/fejlesztési cél Zenei reprodukció Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei Órakeret 6 óra tevékenység Előzetes tudás Kisgyermekkori zenei élményanyag. Népi mondókák, gyermekjátékok, gyermekversek. Ehhez kapcsolódó nagytesti mozgások, hangutánzó dallam és ritmusmotívumok. Koordinált ritmikus mozgás, térérzékelés, egyenletes mérő, tempó változások érzékelése és reprodukciója, A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai metrikus egységek és kisebb formai egységek érzete, játékos feladatok megoldása alap ritmusokkal és hangokkal, a belső hallás fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Ritmikai készség fejlesztése: Magyar nyelv és irodalom: Egyenletes mérő és a dal ritmusának hangoztatása (nagytesti mozgással, tapsolással, íráskészség fejlesztése. ritmushangszerekkel). Negyed, nyolcadpár, negyed szünet, félérték. Testnevelés és sport: helyben járás, Ritmusmotívumok hangoztatása ritmustapssal és ritmushangszerekkel. Ritmus osztinátó, menetelés. ritmusolvasás, ritmusfelelgetés, ritmuskánon (mondókák ritmizálásával) ritmuspótlás, ritmuslánc, ritmusmemoriter. Komplex mozgásfejlesztés egyszerű tánclépésekkel (kilépések, kijárások), a ritmus változatos megszólaltatással (kéz és láb által). 2/4, 4/4 ütemmutató. Ütemhangsúly érzékeltetése ütemezéssel. Motorikus képességek változatos mozgással és ütemezéssel. Ismétlődés a zenében, ritmusosztinátó. Gyors-lassú érzékeltetése.

32 Hallásfejlesztés: Hangrelációk érzékeltetése, nagymozgással, reláció térbeli mutatásával, kézjellel. Énekes rögtönzés hangokkal, ellentétpárok: csend és hang, beszéd és énekhang, hangutánzás, hangos és halk, mély és magas, rövid és hosszú, saját név éneklése szabadon vagy a tanult dallamfordulatokkal, énekbeszéd. A tanult dalokból a dallam kiemelésének képessége: dallamfordulatok: sm, lsm, smd, mrd, rdl, mrdl, ötfokú hangsorok dallamfordulatai: a lá pentaton hangsor (smrdl,) dó pentaton (lsmrd) és lefutó lá pentachord (mrdtl,) dó pentachord (sfmrd), kézlejjel. Tanult mondókák éneklése rögtönzött dallammal a tanult dalok hangkészletének felhasználva, tanult dalok átköltése, más befejezéssel, énekes párbeszéd. Belső hallást fejlesztő énekes gyakorlatok: dallambújtatás, dallamelvonás. Egyenletes mérő, tempó, ritmus, ritmusérték, negyed, nyolcadpár, negyedszünet, fél, félértékű szünet, ismétlés, Kulcsfogalmak/fogalmak ütem, ütemvonal, ütemmutató, ritmus osztinátó, hangmagasság, dallam, dallamfordulat, dallamrajz, dallamsor, kíséret, variáció, énekbeszéd.

33 Tematikai egység/fejlesztési cél Zenei reprodukció Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Órakeret 7 óra Előzetes tudás Mondókák, gyermekdalok éneklése. Életkornak megfelelő ütem- és ritmusérzék, zenei hallás. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai zenei notáció alapjaival; a zene jelrendszerének felismerése kézjelről, betűkottáról és hangjegyről. hallás utáni daltanulás és a fejlődő zenei készségek és megszerzett zenei ismeretek alapján ismerkedés a Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Zeneelméleti alapismeretek megszerzése az előkészítés tudatosítás gyakorlás/alkalmazás hármas Magyar nyelv és irodalom: jelek és egységében. jelrendszerek ismerete. Ritmikai elemek, metrum: Vizuális kultúra: jelek, jelzések A mérő és ritmus megkülönböztetése. értelmezése. A tanult dalokból, dalrészletekből, versekből a tanulandó ritmus kiemelése. Ritmikai elemek megnevezése gyakorlónévvel: tá (negyedérték), titi (nyolcadpár), szün(negyed szünet), Testnevelés és sport: mozgáskultúra táá (félérték) és szüün(félérték szünete). Ritmikai elemek jele. fejlesztése: nagytesti mozgásoktól az apró mozgásokig. Ritmikai elemek értéke (viszonyítva a korábban megtanult elemekhez). A hangsúlyos és hangsúlytalan ütemrész megkülönböztetése, ütemmutatók, ütemfajták: (2/4), 4/4. Környezetismeret: tájékozódás térben, irányok. Dallami elemek: Tanult dalokból dallamfordulat új hangjának kiemelése, megnevezése szolmizációval: (szó-mi-lá-)dóré- alsó lá. Az új szolmizációs hang kézjele és betűjele: (s-m-l-)d-r-l,

34 A vonalrendszer megismertetése: (öt vonal, négy vonalköz,) alsó pótvonal. Az új szolmizációs hang helye a vonalrendszerben, a kottakép alapjainak megismertetése. (Hangjegy, hangszár irányának megfigyeltetése.) Kulcsfogalmak/ Szolmizációs név, kézjel, betűjel, kettes ütem, négyes ütem, záróvonal, ismétlőjel, hangsúlyjel, vonalrendszer, vonal, fogalmak vonalköz, hangjegy, hangszár, hangközlépés, hangközugrás.

35 Tematikai egység/fejlesztési cél Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése Órakeret 7 óra Előzetes tudás Éneklési készség, akusztikus tapasztalatok környezetünk zörejeiről, hangjairól, emberi hangokról. Hallás utáni tájékozódás a térben, irány és távolság megnevezése. Első zenehallgatási élmények kisgyermekkorból. A zenehallgatásra irányuló teljes figyelem képességének kialakítása az éneklés, az örömteli zenei játékok, a A tematikai egység nevelési-tánfejlesztési és szabad mozgás improvizációja során. Képességfejlesztés a különböző műfajú, stílusú és karakterű céljai zeneművek befogadásához a rendszeres zenehallgatás által. A hangszínhallás, a többszólamú hallási készség és a formaérzék fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A teljes figyelem kialakításának fejlesztése: Erkölcstan: türelem, tolerancia. tánccal és/vagy szabad mozgás improvizációval: leginkább gyors tempójú, táncos klasszikus zenei idézetekhez kapcsolódóan teljes zeneművek vagy zenei részletek többszöri meghallgatásával (ismétlődő Hit- és erkölcstan: egymásra lejátszásával); figyelés kezdés és befejezés megfigyeltetése, és kifejezése a szabad mozgás elkezdésével és befejezésével; zenei eszközök megfigyeltetésével dinamikai ellentétpárok megkülönböztetése (halk-hangos), fokozatos Környezetismeret: természetünk dinamikai erősödés és halkítás megfigyeltetése és reprodukálása játékos feladatokkal, hirtelen és környezetünk hangjai, hangerőváltás megfigyelése és reprodukciója; hangutánzás. alapvető tempókülönbségek és tempóváltások megfigyelése, összehasonlítása és reprodukciója. Dráma és tánc: dalszövegekhez A hangszínhallás és a többszólamú hallás fejlesztése: kapcsolódó dramatizált előadás, természetünk és környezetünk hangjai, szabad mozgásos improvizáció. emberi hangszínek (magas, mély, gyerek, férfi és női hang),