A GÉPJÁRMŰ ÜGYINTÉZÉST IRÁNTI KÉRELMET BENYÚJTÓ SZEMÉLY AZ ORSZÁG BÁRMELY OKMÁNYIRODÁJÁT FELKERESHETI. TOVÁBBÁ A KÉRELEM A KORMÁNYZATI PORTÁLON

Átírás

1 GÉPJÁRMŰ ÜGYINTÉZÉS A GÉPJÁRMŰ ÜGYINTÉZÉST IRÁNTI KÉRELMET BENYÚJTÓ SZEMÉLY AZ ORSZÁG BÁRMELY OKMÁNYIRODÁJÁT FELKERESHETI. TOVÁBBÁ A KÉRELEM A KORMÁNYZATI PORTÁLON ( KERESZTÜL ELEKTRONIKUS ÚTON IS ELŐTERJESZTHETŐ. A JÁRMŰ IDEIGLENES FORGALOMBÓL TÖRTÉNŐ KIVONÁSA KÉRELEM ALAPJÁN A forgalomból ideiglenesen kivont járművel a kivonás időtartama alatt a közúti forgalomban nem lehet részt venni Az üzemben tartó, a tulajdonos vagy a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező kérelmére a közlekedési igazgatási hatóság a járműnyilvántartásba való bejegyzéssel intézkedik a jármű ideiglenes forgalomból történő kivonásáról. Törzskönyvvel jogszerűen rendelkezőnek kell tekinteni: 1. a pénzintézeteket, 2. gépjármű-kereskedőket, 3. lízingcégeket, 4. zálogjogosultat vagy 5. más olyan személyt vagy szervezetet, akinél/amelynél a törzskönyvet a jármű tulajdonosa pénzügyi követelés fejében letétbe helyezte, ha ez a rendelkezési jogot megalapozó okiratból megállapítható. A JÁRMŰ IDEIGLENES FORGALOMBÓL TÖRTÉNŐ KIVONÁSÁNAK IDŐTARTAMA A közlekedési igazgatási hatóság: 1. a kérelemben meghatározott időtartamra, de 2. legfeljebb hat hónapra a rendszámtáblán lévő címke érvénytelenítése nélkül bejegyzi a kivonás időtartamát a járműnyilvántartásba és a forgalmi engedély "Hivatalos feljegyzések" rovatába. Amennyiben a jármű forgalmi engedélye nem áll a kérelmező tulajdonos vagy a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfél rendelkezésére, a közlekedési igazgatási hatóság határozatban dönt a jármű ideiglenes forgalomból történő kivonásáról. A határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül a jármű üzemben tartója köteles az ideiglenes kivonás tényének bejegyzése céljából a forgalmi engedélyt az eljáró közlekedési igazgatási hatóságnál bemutatni. Amennyiben a forgalomból történő ideiglenes kivonás időtartamának lejárata előtt a járművel ismételten részt kívánnak venni a közúti forgalomban, az üzemben tartónak vagy tulajdonosnak az ismételt forgalomba állás tényét a közlekedési igazgatási hatóságnál a forgalmi engedélybe és járműnyilvántartásba tett bejegyzés érvénytelenítése céljából be kell jelentenie, a forgalomban tartáshoz szükséges egyéb jogszabályi feltételek igazolásával egyidejűleg. Ha a jármű közúti forgalomból történő ideiglenes kivonását a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfél kérelmezte, akkor a kérelemben megjelölt időtartam lejárta előtti, ismételt forgalomba állását is a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfélnek kell bejelentenie a közlekedési igazgatási hatóságnál. A közúti forgalomból történő ideiglenes kivonás időtartamának lejáratát követően a jármű a közúti forgalomban külön közlekedési igazgatási eljárás nélkül részt vehet, feltéve, hogy az ahhoz szükséges egyéb jogszabályi feltételeknek megfelel. A JÁRMŰ FORGALOMBÓL TÖRTÉNŐ KIVONÁSÁNAK HIVATALBÓL VALÓ ELRENDELÉSE ÉS ANNAK IDŐTARTAMA A körzetközponti (fővárosban a kerületi) jegyző, mint közlekedési igazgatási hatóság - a kivonási okot észlelő hatóság értesítése alapján - a jármű forgalomból történő kivonását hivatalból az alábbi esetekben rendeli el: 1. a rendőr a forgalmi engedélyt, illetve az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt a helyszínen elveszi, ha: 2. a járművet a külön jogszabályban meghatározott engedély nélkül átalakították (kivonás időtartama: a jármű műszaki alkalmasságának igazolásáig); a járművel érvénytelen forgalmi engedéllyel, ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel, vagy hatósági jelzéssel, illetve műszaki érvényesség nélkül vettek részt a közúti forgalomban, illetve, ha a közlekedési hatóság műszaki vizsgálatra történő berendelésre vonatkozó jogerős határozatában foglaltaknak határidőben nem tettek eleget (kivonás időtartama: a jármű műszaki alkalmasságának igazolásáig); a jármű közúti forgalomban való további részvétele közvetlen balesetveszéllyel jár és a járművel ennek ellenére közlekednek (kivonás időtartama: a jármű műszaki alkalmasságának igazolásáig); gyanú van arra, hogy a jármű rendszámtábláját, forgalmi engedélyét, ideiglenes forgalomban tartási engedélyét, regisztrációs matricáját, címkéjét meghamisították (kivonás időtartama: büntetőeljárás jogerős befejezéséig, de legfeljebb hat hónapra);

2 a forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély rongálódása miatt, feltéve, hogy a bejegyzett adatok kétséget kizáróan nem állapíthatók meg (kivonás időtartama: a kötelezettség teljesítésének igazolásáig); a közlekedési balesettel érintett jármű kormányműve vagy futóműve, illetve karosszériája (alváza) nyilvánvalóan úgy károsodott, hogy a forgalomban történő részvétele balesetveszéllyel jár (kivonás időtartama: a jármű műszaki alkalmasságának igazolásáig); az új típusú rendszámmal rendelkező járművön nincs regisztrációs matrica elhelyezve, és azt a jármű vezetője nem tudja a helyszínen bemutatni, illetőleg a matrica utángyártására vagy egyedi gyártására vonatkozó kérelemmel sem rendelkezik (kivonás időtartama: a kötelezettség teljesítésének igazolásáig) ; 3. a rendőr a helyszínen elveszi az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblát, az indítási naplót, valamint az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt, ha a jármű vezetője az ideiglenes rendszámtáblát a 35/2000. (XI. 30.) BM rendeletben meghatározottaktól eltérően használta, nem előírásszerűen vezette az indítási naplót, illetve az ideiglenes rendszámtábla nem az arra jogosult járműre van felszerelve ; 4. a jármű tulajdonosa vagy üzembentartója a gépjárműadó fizetési kötelezettségének nem tett eleget, és a jármű forgalomból történő kivonását az adóhatóság kérte (kivonás időtartama: a kötelezettség teljesítésének igazolásáig); 5. bíróság, közjegyző, külföldi hatóság vagy jogszabály által feljogosított más hatóság jogerős határozatában a jármű lefoglalását, elkobzását, illetve zár alá vételét elrendelte (kivéve, ha erre a forgalomból történő kivonás mellőzésével került sor), továbbá, ha a járművet a bírósági végrehajtás során a bírósági végrehajtó, illetve a közigazgatási végrehajtás során az adóhatóság, a társadalombiztosítási szerv vagy a vámhatóság részéről eljáró személy lefoglalta (kivonás időtartama: a lefoglalás, illetve a zár alá vétel feloldásáról szóló értesítésig, továbbá addig az időpontig, ameddig a bírósági végrehajtás során a bírósági végrehajtó, illetőleg a közigazgatási végrehajtás során az adóhatóság, a társadalombiztosítási szerv vagy a vámhatóság részéről eljáró személy a járművet nem értékesítette, vagy nem adta vissza az adósnak, illetőleg ameddig a végrehajtást kérő a bírósági végrehajtásról szóló törvény vonatkozó rendelkezése alapján a járművet át nem vette); 6. a járművek üzletszerű bérbeadásával foglalkozó vállalkozó a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget (kivonás időtartama: hat hónapra); 7. a jármű üzemben tartója a közlekedési igazgatási hatóság felhívására, annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül nem igazolja a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének fennállását (kivonás időtartama: a kötelezettség teljesítésének igazolásáig); 8. a Muzeális Minősítő Bizottság a muzeális jellegű jármű igazolvány visszavonásáról értesíti (kivonás időtartama: a jármű műszaki alkalmasságának igazolásáig); 9. a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának értesítése alapján megállapítja, hogy a jármű tulajdonosa a jármű azonosító jellel történő utólagos ellátását engedélyező határozat érvényességi idején belül járművével a kijelölt közlekedési hatóságnál a jármű azonosító jellel történő utólagos ellátása céljából nem jelent meg (kivonás időtartama: a jármű műszaki alkalmasságának igazolásáig). A közlekedési igazgatási hatóság akkor is kivonja a járművet a forgalomból, ha 1. saját eljárása során vagy a közlekedési hatóság értesítése alapján észleli, hogy a járművel a külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély nélkül végeztek közúti közlekedési szolgáltatást, vagy a hatósági engedély több mint 30 napja lejárt és a különleges rendszámtábla leadása nem történt meg (kivonás időtartama: hat hónapra); 2. saját eljárása során észleli, hogy a nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos nem létező személy, vagy a tulajdonos személye nem állapítható meg (kivonás időtartama: átmeneti időszakra). A HIVATALBÓL INDULT ELJÁRÁSBAN A FORGALOMBÓL TÖRTÉNŐ KIVONÁS IDŐTARTAMÁNAK SZÁMÍTÁSA 1. a forgalmi engedély helyszíni elvételének időpontjától kell számítani ; 2. amennyiben a hatósági engedélyt és jelzést a helyszínen nem vették el, a kivonás időtartamát a közlekedési igazgatási hatóság határozatának jogerőre emelkedése, illetve fellebbezési jogra tekintet nélküli végrehajtás esetén a határozat végrehajthatóvá válása napjától kell számítani, kivéve, ha az ügyfél a határozat jogerőre emelkedését megelőzően azokat leadta. Ebben az esetben a leadás napjától kell a kivonás időtartamát számítani ;

3 Itt kell megjegyezni, hogy a forgalomból kivonást elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől, illetve fellebbezési jogra tekintet nélküli végrehajtás esetén a határozat végrehajthatóvá válása napjától számított három munkanapon belül - amennyiben arra a helyszínen nem került sor - a forgalmi engedélyt és a rendszámtáblát le kell adni. A JÁRMŰ ÁTMENETI IDŐSZAKRA TÖRTÉNŐ FORGALOMBÓL VALÓ KIVONÁSA Az ügyfél okirattal igazolt kérelmére a közlekedési igazgatási hatóság a járműnyilvántartásba való bejegyzéssel intézkedik a jármű átmeneti időszakra történő forgalomból kivonására: 1. annak eltulajdonítása, 2. külföldre történő letelepedés, tartós külföldi tartózkodás, 3. annak külföldre történő értékesítése, 4. annak muzeális előminősítése esetén. A jármű átmeneti időszakra történő forgalomból kivonása során - a hatósági jelzés visszavonásával és a járműnyilvántartásba történő bejegyzéssel egyidejűleg - a forgalmi engedélyt és a törzskönyvet érvénytelenítve vissza kell adni, a hatósági jelzést a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) selejtezés céljából meg kell küldeni. A forgalomba helyezett jármű esetén a Hivatal más EGT-állam, vagy viszonosság esetén a harmadik ország nyilvántartó hatóságának nyilvántartásba vételéről szóló értesítése alapján a járműnyilvántartásba való bejegyzéssel intézkedik a jármű átmeneti időszakra történő forgalomból kivonására. A jármű átmeneti időszakra történő kivonása a kérelem közlekedési igazgatási hatósághoz érkezése, illetve a külföldi hatóság nyilvántartásba vétele napjától számított tíz év. A JÁRMŰ VÉGLEGES KIVONÁSA A FORGALOMBÓL A közlekedési igazgatási hatóság az ügyfél kérelmére véglegesen vonja ki a járművet a forgalomból: 1. a külön jogszabályban meghatározott M1, N1 kategóriájú, valamint a motoros triciklinek nem minősülő háromkerekű gépjármű esetén bontási átvételi igazolás alapján; 2. egyéb jármű esetén, ha annak ismételt belföldi forgalomba helyezési szándéka nem áll fenn. Amennyiben a jármű forgalomból történő végleges kivonására bontási átvételi igazolás alapján kerül sor, a jármű hatósági jelzését, forgalmi engedélyét és törzskönyvét a közlekedési igazgatási hatóságnál le kell adni. A közlekedési igazgatási hatóság a jármű bontási átvételi igazolás alapján forgalomból történő végleges kivonása esetén a jármű hatósági jelzéseit selejtezés céljából megküldi a Hivatalnak, a forgalmi engedélyét és a törzskönyvét a bontási átvételi igazolás átvételével, valamint a bontási átvételi igazolás sorszámának járműnyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg egyszerűsített határozattal visszavonja. A bontási átvételi igazolás alapján forgalomból végleg kivont jármű ismételten nem helyezhető forgalomba. JOGORVOSLAT A közlekedési hatóság kivonó határozatai ellen fellebbezésnek van helye, amit a regionális államigazgatási hivatal vezetője bírál el. A fellebbezésre a közléstől számított 15 nap áll a rendelkezésre. A fellebbezést a közlekedési hatóságnál kell előterjeszteni. Használt jármű forgalomba helyezése A forgalomba helyezés iránti kérelem A./ A származás-ellenőrzésre kötelezett használt jármű forgalomba helyezése iránti kérelem: A kérelemhez csatolni kell: 1. a harmadik országból származó jármű esetén az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély és törzskönyv (feltéve, hogy kiadásra került) eredeti példányát vagy annak a kiállító hatóság által hitelesített másolatát és annak hiteles fordítását, továbbá a külföldi hatósági jelzést, feltéve, hogy azt a külföldi hatóság nem vonta vissza, 2. az EGT valamely más tagállamából származó jármű esetén: 3. a származási ország hatósága által kiadott igazolást a nyilvántartásába történő bejegyzés, szereplés tényéről, továbbá az okiratot, amely a forgalmi engedély hiányának okát tartalmazza,

4 a nem harmonizált forgalmi engedély másolati példányát, a harmonizált forgalmi engedély I. részének eredeti példányát, ha a származási tagállamban I. és II. részből áll a forgalmi engedély, vagy ha a származás szerinti tagállamban csak I. részből áll a forgalmi engedély, annak másolati példányát, továbbá a külföldi hatósági jelzést, feltéve, hogy azt a külföldi hatóság nem vonta vissza, 4. ha a jármű ideiglenes forgalomban tartását engedélyezték, a korábban kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedélyt, valamint az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblát, 5. a forgalmi engedély és a törzskönyv illetékének, az állandó rendszámtábla igazgatási szolgáltatási díjának, valamint az érvényesítő címke díjának befizetéséről szóló igazolást, 6. a Műszaki Adatlapot, 7. a tulajdonjog megszerzését igazoló okirat eredeti vagy hitelesített másolati példányát, illetve ha az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles, magyar nyelvű fordítását is. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: 1. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét tanúsító igazolást, 2. a vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító igazolást, ha a tulajdonszerzés és a jármű birtokba vétele a Magyar Köztársaság területén történt, 3. a külön jogszabályban meghatározott gépjármű esetében a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolást, 4. az ügyfél-azonosító okmányt. B./ Az EGT valamely más tagállamából származó használt jármű forgalomba helyezése iránti kérelem A kérelemhez csatolni kell: 1. a származási tagállam hatósága által kiadott, nem harmonizált adattartalmú forgalmi engedélyt vagy annak a kiállító hatóság által hitelesített másolatát vagy a harmonizált adattartalmú forgalmi engedély I. és II. részének eredeti példányát, feltéve, hogy a jármű származási tagállamában a forgalmi engedély II. része kiállításra került, valamint a külföldi hatósági jelzést, feltéve, hogy azt a külföldi hatóság nem vonta vissza, 2. a forgalmi engedély és a törzskönyv illetékének, az állandó rendszámtábla igazgatási szolgáltatási díjának, valamint az érvényesítő címke díjának befizetéséről szóló igazolást, 3. a Műszaki Adatlapot, 4. a tulajdonjog megszerzését igazoló okirat eredeti vagy hitelesített másolati példányát, illetve ha az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles, magyar nyelvű fordítását is. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: 1. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét tanúsító igazolást, 2. a vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító igazolást, ha a tulajdonszerzés és a jármű birtokba vétele a Magyar Köztársaság területén történt, 3. a külön jogszabályban meghatározott gépjármű esetében a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolást, 4. az ügyfél-azonosító okmányt. A FORGALOMBA HELYEZÉS KÖLTSÉGEI A forgalmi engedély és a törzskönyv kiadásáért forint illetéket kell fizetni. A gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén fizetendő vagyonszerzési illeték mértéke: 1. a hajtómotor hengerűrtartalmának minden megkezdett cm3-e után 18 forint, 2. az 1890 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsi és az 500 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú motorkerékpár esetén minden megkezdett cm3 után 24 forint, 3. a kizárólag elektromos hajtómotorral felszerelt gépjármű esetében a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kw-ja után 400 forintot, 4. Wankel hajtómotorral üzemelő gépjármű esetén a kamratérfogat minden megkezdett cm3-e után 36 forint. Gépjármű tulajdonjoga meghatározott hányadának megszerzése esetén - ideértve a haszonélvezeti jog szerzését is - a megszerzett hányadra arányosan eső illetéket kell fizetni. A gépjármű tulajdonjogának, haszonélvezetének megszerzéséért járó illetéket a gépjármű átírását megelőzően az okmányirodánál beszerzett készpénzátutalási megbízás útján (csekken), illetve - amennyiben az okmányirodán erre lehetőség van - bankkártyával vagy az okmányiroda házipénztárába készpénzzel kell

5 megfizetni - a kincstár illetékbevételi számlája javára. A gépkocsi iratainak beszerzéséhez szükséges illetéket szintén csekken, illetve amennyiben ez az adott okmányirodában lehetséges, bankkártyával vagy készpénzzel lehet teljesíteni. Az érvényesítő címke kiadásának igazgatási szolgáltatási díja 585 forint. A rendszámtáblával kapcsolatos díjak: 1. egy pár általános rendszámtábla: 8500 forint, 2. egy pár ideiglenes rendszámtábla (V; Z; CD; E): forint, 3. egy pár különleges rendszámtábla: forint, 4. egyénileg kiválasztott rendszámtábla kiadásának engedélyezése: forint, 5. egyedileg előállított rendszámtábla kiadásának engedélyezése: forint, 6. kísérlethez vagy a kipróbáláshoz szükséges próbarendszám engedélyezése és a hozzá tartozó ideiglenes forgalomban tartási engedély, indítási napló kiadása: forint. Ha a regionális államigazgatási hivatal vezetőjének döntésével sem vagyunk elégedettek, azt bíróság előtt támadhatjuk meg. A kereset előterjesztésére a határozat közlésétől számított 30 napon belül van lehetőség. A keresetlevél a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmet is tartalmazhat, vagyis kérhetjük a bíróságtól, hogy a kivonásra ne kerüljön sor a per lezárulásáig. A bírósági felülvizsgálat iránti eljárás illetéke Ft. Új gépjármű forgalomba helyezése A FORGALOMBA HELYEZÉS IRÁNTI KÉRELEM Az első forgalomba helyezésre irányuló kérelemhez csatolni kell : 1. a Műszaki Adatlapot, 2. a forgalmi engedély és a törzskönyv illetékének megfelelő forint értékű illeték befizetésének igazolását, valamint 3. a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot, 4. a rendszámtábla igazgatási szolgáltatási díjának, valamint az érvényesítő címke díjának befizetéséről szóló igazolásokat. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni : 1. a forgalmazók részére biztosított és a jármű értékesítésekor kitöltött járműkísérő lapot; a járműkísérő lap kiadásáért 1600 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni ; 2. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötéséről szóló igazolást (a biztosítási szerződés megkötését a biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított igazolólap tanúsítja; a biztosítási szerződés díjfizetéssel történő folyamatos hatályban tartását a befizetést igazoló csekk, illetve a biztosító által kiállított bizonylat tanúsítja) ; 3. a vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító igazolást, ha a tulajdonszerzés és a jármű birtokba vétele a Magyar Köztársaság területén történt; 4. a külön jogszabályban meghatározott személygépkocsik esetén a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolást; (lásd: a regisztrációs adóról szóló évi CX. törvény) 5. ügyfélazonosító okmányt. A FORGALOMBA HELYEZÉS KÖLTSÉGEI Amint már említettük a forgalmi engedély és a törzskönyv kiadásáért forint illetéket kell fizetni. A gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén fizetendő vagyonszerzési illeték mértéke: 1. a hajtómotor hengerűrtartalmának minden megkezdett cm3-e után 18 forint, 2. az 1890 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsi és az 500 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú motorkerékpár esetén minden megkezdett cm3 után 24 forint,

6 3. a kizárólag elektromos hajtómotorral felszerelt gépjármű esetében a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kw-ja után 400 forintot, 4. Wankel hajtómotorral üzemelő gépjármű esetén a kamratérfogat minden megkezdett cm3-e után 36 forint. Gépjármű tulajdonjoga meghatározott hányadának megszerzése esetén - ideértve a haszonélvezeti jog szerzését is - a megszerzett hányadra arányosan eső illetéket kell fizetni. A gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, haszonélvezetének megszerzéséért járó illetéket a gépjármű, pótkocsi átírását megelőzően az okmányirodánál beszerzett készpénzátutalási megbízás útján (csekken), illetve - amennyiben az okmányirodán erre lehetőség van - bankkártyával vagy az okmányiroda házipénztárába készpénzzel kell megfizetni - a kincstár illetékbevételi számlája javára. A gépkocsi iratainak beszerzéséhez szükséges illetéket szintén csekken, illetve amennyiben ez az adott okmányirodában lehetséges, bankkártyával vagy készpénzzel lehet teljesíteni. Az érvényesítő címke kiadásának igazgatási szolgáltatási díja 585 forint. A rendszámtáblával kapcsolatos díjak: 1. egy pár általános rendszámtábla: 8500 forint, 2. egy pár ideiglenes rendszámtábla (V; Z; CD; E): forint, 3. egy pár különleges rendszámtábla: forint, 4. egyénileg kiválasztott rendszámtábla kiadásának engedélyezése: forint, 5. egyedileg előállított rendszámtábla kiadásának engedélyezése: forint, 6. kísérlethez vagy a kipróbáláshoz szükséges próbarendszám engedélyezése és a hozzá tartozó ideiglenes forgalomban tartási engedély, indítási napló kiadása: forint. Gépjármű vásárlása, átíratása, eredetiségvizsgálata ÚJ VAGY HASZNÁLT GÉPJÁRMŰ A 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet szerint új járműnek minősül a külföldi gyártótól közvetlenül megvásárolt és importált, illetve a Magyarországon gyártott jármű. Új járművet a külföldi gyártótól közvetlenül, illetve magyarországi forgalmazótól vagy márkakereskedőtől lehet vásárolni. A használt jármű egy külföldi hatóság nyilvántartásában már szereplő vagy Magyarországon már üzemeltetett, de a közúti közlekedési nyilvántartás jármű nyilvántartásában nem szereplő jármű. Új gépjármű vásárlása esetén az értékesítő általában átvállalja a forgalomba helyezéssel kapcsolatos ügyintézést és annak költségeit. MILYEN DOKUMENTUMOKAT KELL MEGKAPNIA AZ AUTÓ VEVŐJÉNEK? A jármű elidegenítése esetén a jármű jogszerű megszerzőjének (a vevőnek) át kell adni: 1. a törzskönyvet, 2. a forgalmi engedélyt, 3. a már korábban felhasznált járműkísérő lapot, valamint 4. a jármű - kivéve a lassú járművet és a lassú jármű pótkocsiját - tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba vételekor kötelezően elvégeztetett előzetes eredetiség vizsgálatról szóló hatósági határozatot. BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentését a változástól számított 15 napon belül, a régi tulajdonos a tulajdonjog változásáról készült okirat benyújtásával (megküldésével) teljesíti. Amennyiben a járműnyilvántartás szerinti tulajdonos bejelenti, hogy a járművet elidegenítette vagy a közlekedési igazgatási hatóság egyéb okból észleli a változást, és az új tulajdonos ezt 15 napon belül nem teszi meg: 1. és azt a bejelentésre történő felhívás kézhezvételét követően három munkanapon belül nem pótolja, vagy az utólagos bejelentés során hitelt érdemlően nem igazolja, hogy a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentési kötelezettségének önhibáján kívüli okból nem tudott eleget tenni, és 2. az új tulajdonos személye nem állapítható meg, a közlekedési igazgatási hatóság a járművet hivatalból, határozattal kivonja a forgalomból, és azt a nyilvántartásba bejegyzi.

7 A bejelentés (a gépkocsi tulajdonjogának átírása) már csak azért is fontos (főleg a régi tulajdonosnak), mert az fizeti az önkormányzat felé az egész éves gépjárműadót, aki január elsején a nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. HASZNÁLT GÉPJÁRMŰ TULAJDONJOGÁNAK ÁTÍRÁSA A tulajdonjog átíratásához eltérő okiratok szükségesek attól függően, hogy régi vagy új típusú forgalmi engedélye van a járműnek. Régi típusú forgalmi engedély esetében az átírási kérelemhez csatolni kell: 1. a járműhöz korábban kiadott régi típusú forgalmi engedélyt, 2. a forgalmi engedély és törzskönyv illetékének megfelelő illeték megfizetését tanúsító igazolást, 3. a tulajdonátruházásról kiállított okiratot (adásvételi, ajándékozási szerződés, hatósági határozat stb.), 4. a műszaki érvényességet igazoló műszaki adatlapot, kivéve, ha a műszaki érvényesség a forgalmi engedély adattartalmából megállapítható. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: 1. az előzetes eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozatot, 2. a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás megkötéséről szóló igazolást, 3. a vagyonszerzési illeték befizetéséről szóló postai feladóvevényt, és amennyiben szükséges a rendszámtábla, érvényesítő címke igazgatási szolgáltatási díjáról szóló igazolást, (Vannak olyan okmányirodák, ahol elkérik az adókártyánkat is. Ennek bemutatása nem kötelező, de az a jó szándék áll mögötte, hogy a vagyonszerzési illetéket fizető csekkre a pontos adószám kerüljön.) 4. az ügyfél személyazonosságát igazoló okmányát (képviseleti eljárás esetén a meghatalmazást), valamint 5. jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében 3 hónapnál nem régebbi cégbírósági bejegyzést vagy másolatot a cégbejegyzésről, aláírási címpéldányt, a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízását. Új típusú forgalmi engedély esetében az átírási kérelemhez csatolni kell: 1. a járműhöz korábban kiadott forgalmi engedélyt, 2. a jármű korábban kiadott törzskönyvét, 3. a Műszaki Adatlapot, kivéve, ha a műszaki érvényesség a forgalmi engedély adattartalmából megállapítható, 4. a forgalmi engedély és/vagy a törzskönyv illetékének megfizetését tanúsító igazolást, valamint 5. a tulajdonátruházásról kiállított okiratot (adásvételi, ajándékozási szerződés, hatósági határozat stb.). A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: 1. az előzetes eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozatot, 2. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötéséről szóló igazolást, 3. a vagyonszerzési illeték, és amennyiben szükséges, a rendszámtábla, érvényesítő címke díjának befizetéséről szóló igazolást, postai feladóvevényt, (Vannak olyan okmányirodák, ahol elkérik az adókártyánkat is. Ennek bemutatása nem kötelező, de az a jó szándék áll mögötte, hogy a vagyonszerzési illetéket fizető csekkre a pontos adószám kerüljön.) 4. képviseleti eljárás esetén a meghatalmazást, 5. jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében 3 hónapnál nem régebbi cégbírósági bejegyzést vagy másolatot a cégbejegyzésről, aláírási címpéldányt, cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízását. A tulajdonjog-változást a körzetközponti (fővárosban a kerületi) jegyző vezette okmányiroda nyilvántartásba veszi, melyről törzskönyvet állít ki, ha a kérelem, és a csatolt, illetve bemutatott okiratokban foglaltak megfelelnek a jogszabályban előírtaknak. A nyilvántartásban nem szereplő a bejelentést elmulasztó korábbi tulajdonos(ok) tulajdonjogát a körzetközponti (fővárosban a kerületi) jegyző vezette okmányiroda a törzskönyv kiállítása nélkül jegyzi be a nyilvántartásba. A jármű tulajdonjogával kapcsolatos kérelemre induló eljárásokban a kérelmet - néhány kivételtől eltekintve - a kormányzati portálon ( keresztül elektronikus úton is elő lehet terjeszteni. A körzetközponti (fővárosban a kerületi) jegyző vezette okmányiroda a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg nem állít ki forgalmi engedélyt, ha a kérelmező nem tudja igazolni 1. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét, vagy

8 2. a jármű műszaki alkalmasságát. Ebben az esetben a bemutatott forgalmi engedély "Hivatalos feljegyzések" rovatában ezt jelölni kell, és az ügyfelet hiánypótlásra kell felszólítani. A TULAJDONOSVÁLTOZÁS KÖLTSÉGEI A forgalmi engedély és a törzskönyv kiadásáért forint illetéket kell fizetni. A gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén fizetendő vagyonszerzési illeték mértéke: 1. a hajtómotor hengerűrtartalmának minden cm3-e után 18 forint, 2. az 1890 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsi és az 500 cm3-t meghaladó hajtómotor lökettérfogatú motorkerékpár esetén minden megkezdett cm3-e után 24 forint, 3. a kizárólag elektromos hajtómotorral felszerelt gépjármű esetében a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kw-ja után 400 forintot, 4. Wankel motorral üzemelő gépjármű esetén a kamratérfogat minden megkezdett cm3-e után 36 forint. Gépjármű tulajdonjoga meghatározott hányadának megszerzése esetén - ideértve a haszonélvezeti, használati jog szerzését is - a megszerzett hányadra arányosan eső illetéket kell fizetni. Az illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel a kérelmen kell megfizetni. Az okmányirodánál nem elektronikus úton kezdeményezett államigazgatási eljárás illetékét 1. az eljárás megindítását megelőzően készpénzátutalási megbízás útján, vagy 2. amennyiben az okmányirodán erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával vagy házipénztárba készpénzzel kell megfizetni. Elektronikus úton kezdeményezett államigazgatási eljárás esetén az eljárási illetéket az eljárás megindítását megelőzően készpénzátutalási megbízás vagy azt követően az eljáró szerv által az ügyfél rendelkezésére bocsátott ügyiratszámra hivatkozással átutalási megbízás útján kell megfizetni. Az illetékes okmányiroda gondoskodik a jármű tulajdonjogát igazoló hatósági okmány (törzskönyv) kiállításáról, cseréjéről, pótlásáról, továbbá ellátja a jármű közúti forgalomban tarthatóságát igazoló okmány kiállításával, cseréjével, pótlásával és az ügyfél részére történő átadásával kapcsolatos feladatokat. EREDETISÉGVIZSGÁLAT A közlekedési igazgatási eljárásban a jármű műszaki eredetiségét a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által kiállított határozattal kell igazolni. Az előzetes eredetiségvizsgálatot kötelező elvégezni: 1. használt, továbbá a gyártótól származó járműkísérő lappal nem rendelkező új jármű, valamint a járműnyilvántartásba korábban még nem vett lassú jármű, vagy egyéb jármű első forgalomba helyezésekor; 2. a forgalomból végleg, illetőleg átmeneti időszakra kivont járművek ismételt forgalomba helyezésekor, illetve a forgalomból ideiglenesen kivont járművek esetén az ismételt forgalomba helyezéskor akkor, ha tulajdonos változás következett be; 3. a kivitel előtt Magyarországon már forgalomba helyezett járművek külföldre történő értékesítése miatt a jármű forgalomból történő kivonásakor, illetve a kiviteli rendszám kiadásakor; 4. a jármű alvázszámának megváltoztatásával járó műszaki beavatkozást (alvázszámot hordozó szerkezeti elem, alváz vagy karosszéria cseréje) megelőzően; 5. biztosítási esemény - kárrendezés - kapcsán forgalomból kivont jármű ismételt forgalomba helyezésekor; 6. a jármű - kivéve a lassú járművet és a lassú jármű pótkocsiját - tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba vételekor; 7. ha a közlekedési hatóság a jármű alvázszámában az eredeti állapothoz képest változást észlel. Előzetes eredetiség igazolása nélkül is nyilvántartásba kell venni a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változást, ha 1. annak jogalapja öröklés, 2. annak jogalapja gazdasági társaságok átalakulásával bekövetkezett vagyonszerzés, feltéve, hogy az újonnan létrejött gazdálkodó szervezet a korábbinak általános jogutódja lesz, 3. annak jogalapja a közös tulajdon megszüntetése, amennyiben a jármű valamelyik tulajdonostárs tulajdonába kerül, vagy közös tulajdon létesítése esetén, ha az egyik tulajdonostárs korábban a jármű tulajdonosa volt,

9 4. a jármű nyilvántartott üzemben tartója változatlan marad, feltéve, ha a lízingszerződés teljesülésével a jármű tulajdonjogát megszerzi, 5. annak jogalapja állami szerv kezelésében, tulajdonában lévő jármű egymás közötti tulajdonjog változása, 6. annak jogalapja a használt jármű cégjegyzék vagy vállalkozói igazolvány alapján az adásvétel időpontjában fő tevékenysége szerint gépjármű-kereskedelemre jogosult szervezet vagy vállalkozó tulajdonába kerülése, kivéve a rendeltetésszerű használat céljából történő tulajdonszerzést. A muzeális jellegű járművekkel kapcsolatos közlekedési igazgatási eljáráshoz, továbbá a négykerekű segédmotoros kerékpárok első magyarországi forgalomba helyezésére irányuló közlekedési igazgatási eljáráshoz az előzetes eredetiségvizsgálatot nem kell elvégezni. AZ EREDETISÉGVIZSGÁLAT HATÓSÁGI DÍJAI Az előzetes eredetiségellenőrzésért fizetendő díjak (Ft/db) : 1. a személygépkocsik: 2. kis kategória (1400 ccm hengerűrtartalomig): forint, közép kategória ( ccm hengerűrtartalomig): forint, felső kategória (2001 ccm hengerűrtartalom felett): forint; 3. motorkerékpárok: ccm hengerűrtartalomig: forint, 500 ccm hengerűrtartalom felett: forint; 5. négykerekű segédmotoros kerékpárok: forint; 6. kis tehergépkocsik (megengedett legnagyobb össztömeg: 3,5 t-ig): forint; 7. tehergépkocsik: autóbusz: 10. megengedett legnagyobb össztömeg 3,5-7,5 t-ig: forint; megengedett legnagyobb össztömeg 7,5 t-tól: forint; szállítható személyek száma 20 főig: forint, szállítható személyek száma 20 fő felett: forint; 11. mezőgazdasági vontató, lassú jármű: forint; 12. pótkocsi: 13. könnyű pótkocsi (lakókocsi): forint, nehéz pótkocsi forint, különleges pótkocsi (felépítménnyel ellátott): forint. A JÁRMŰKÍSÉRŐ LAP A járműkísérő lap a járműforgalmazók és a járműgyártók által Magyarországra behozott, illetve a Magyarországon gyártott új járművekre kiadott szigorú számadásos okmány, amely kitöltése után a jármű belföldi nyilvántartásba vételéig igazolja a jármű feletti rendelkezési jogot. A gépjármű-forgalmazókat kérelemre, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala vagy megbízottja látja el járműkísérő lappal. A járművek műszaki vizsgálatát, vizsgáztatását, vagy az első forgalomba helyezés előtt, vagy időszakosan kell elvégezni a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) regionális igazgatóságánál. FORGALOMBA HELYEZÉS ELŐTTI VIZSGÁLAT A gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót és ezek pótkocsiját a forgalomba helyezés előtt az NKH-nál vagy az NKH engedélyével rendelkező vizsgáló állomáson be kell mutatni. A gyártó, a forgalmazó, a javító vagy az üzemeltető kérelmére az NKH regionális igazgatósága a forgalomba helyezés előtti vizsgálatot a kérelmező telephelyén is elvégezheti, ha ehhez a műszaki feltételek adottak.