Omomastica Uralica: az uráli nyelvek névtani/onomasztikai kutatási programja

Átírás

1 Omomastica Uralica: az uráli nyelvek névtani/onomasztikai kutatási programja 1. Öt évvel ezelőtt Tartuban, a IX. nemzetközi finnugor kongresszuson kezdeményezést indítottunk útjára, amely az uráli nyelvek névkutatóihoz szólt: felhívásunk célja az volt, hogy előmozdítsuk az addig jobbára nemzeti-nyelvi keretekben folyó onomasztikai kutatások együttműködését. Úgy gondoltuk, hogy egy ilyen program elsősorban azoknak a nyelveknek lehet a hasznára legalább is hosszabb távon amelyekben a névkutatás terén az eddigiekben viszonylag kevesebb eredményt értek el a kutatók. De a fejlett névkutatással rendelkező nyelvek is profitálhatnak belőle, főleg az összehasonlító és az általános névtani eredmények erősödése révén. Úgy gondoltuk, hogy az e tudományterületen működő szakemberek együttműködésének alapját legcélszerűbben egy periodika megindításával teremthetjük meg, amely közvetlen kommunikációs lehetőséget biztosít a szakterület kutatói és tudományos központjai között. Ezzel a céllal hoztuk létre az Onomasica Uralica (OU) című sorozatot, amelynek működését és megjelenését magyarorszáki tudományos kutatási alapok biztosítják (OTKA T és ). Hogy e publikációs fórum ne csupán az uráli nyelvek névkutatói számára teremtse meg az információcsere lehetőségét, úgy határoztunk, hogy a kiadványt angolul jelentetjük meg, mivel így biztosítható leginkább, hogy a sorozat a nemzetközi névkutatás vérkeringésébe is bekapcsolódjon. A minél szélesebb körben való megismertetést szolgálja az is, hogy a sorozatot közzétesszük a világhálón is ( ráadásul azzal a többlettel, hogy a benne lévő tanulmányokat itt nemcsak angolul közöljük, hanem azokon a nyelveken is, amelyeken íródtak. Az Onomastica Uralica szerkesztőbizottságába azoknak a nyelveknek a képviselői közül kértünk fel szakembereket, amelyeknek gazdag hagyományai vannak a névkutatás terén. A bizottság elnöki feladatait a kutatási program irányítója, Nyirkos István egyetemi tanár (Debrecen) vállalta magára, a társelnöki feladatokat Ritva Liisa Pitkänen (Helsinki) látja el. Az oroszországi finnugor nyelvek névkutatói közül Gorgyejev professzor (Joskar-Ola) és Cigankin profeszszor (Szaranszk) is igent mondott a felkérésre. A szerkesztőbizottság észt tagja Peter Päll (Tallinn), Magyarországot képviseli Maticsák Sándor és Hoffmann István (Debrecen). 2. A továbbiakban arról szeretnék szólni, hogy milyen kutatási eredményeket ért el e kutatási program az elmúlt öt év során. Még 2000-ben, a Tartuban megrendezett kongresszusra jelentettük meg 1

2 öt nyelven (oroszul, angolul, finnül, észtül és magyarul) a sorozat tervét bemutató füzetet (Plan of Series. Sorozatterv. Sarjan Suunnitelma. Väjaande projekt. Plan szeriji. Szerk. Hoffmann István. Debrecen Helsinki. 88 lap), amely a sorozat nulladik számának tekinthető. Az Onomastica Uralica sorozat első részeként az uráli nyelvek válogatott névtani bibliográfiája készült el (Selected Bibliography of the Onomastics of the Uralian Languages. Oroszra fordítva is kell az összes zárójelben megadott cím is! Szerk. Hoffmann István. Debrecen Helsinki, lap). E bibliográfia előkészítése az egységes szemlélet biztosítása érdekében nehéz és hosszadalmas feladat volt, ám a munka nagyon jó eredményt hozott: az egybegyűlt anyag nagy terjedelme miatt e szám két kötetben jelent meg. A bibliográfia nyelvek szerint van elrendezve, az 1a kötet a balti finn nyelveket mutatja be az alábbi szerzők összeállításában: észt: Peter Päll, finn: Eeva-Liisa Stenhammar (Helsinki), Kisebb balti finn népek: Marje Joalaid és részben Lembit Vaba (mindketten Tallinból), lapp: Georgij Kert (Petrozavodszk) és Kaisa Rautio Helander (Norvégia). Az 1b kötet a többi finnugor nyelv bibliográfiáját tartalmazza: mari: Ivan Galkin és Olga Voroncova (Joskar-Ola), mordvin: Maticsák Sándor (Debrecen) és Nyina Kazajeva (Szaranszk), komi: Alekszej Muszanov (Sziktivkar), udmurt: Ljudmila Kirillova (Izsevszk), magyar: Hlavacska Edit és Tóth Valéria (mindketten Debrecenből), szamojéd: Szeverényi Sándor és Wagner-Nagy Beáta (mindketten Szegedről). A kötet legnagyobb hiánya, hogy sajnos az obi-ugor nyelvek bibliográfiáját nem tartalmazza, mivel nem találtunk olyan szakembert, aki ezt összeállította volna. Az egyes nyelveken belül a szakirodalom az alábbi tematikus csoportok szerint van elrendezve: bibliográfiák, általános névtan, helynevek, személynevek, egyéb névfajták, alkalmazott névtan. A magyarországi tapasztalatok alapján úgy gondolom de talán máshol is igaznak bizonyul e megállapítás, hogy az uráli nyelvek válogatott bibliográfiája a névkutatók nélkülözhetetlen kézikönyve lett. A sorozat 2. száma a bibliográfiáéhoz hasonló céllal készült el: szerettük volna felmérni általa az uráli nyelvek névkutatásának eddigi eredményeit (History of the Study of Toponyms in the Uralian Languages. Szerk. Nyirkos István. Debrecen Helsinki, lap). E kötetben 14 szerző 10 tanulmánya szerepel. A bibliográfiáéval azonos szerzőtől való az udmurt (Kirillova), a komi (Muszanov), a mordvin (Kazajeva és Maticsák), a szamojéd (Szeverényi és Wagner-Nagy), valamint részben a cseremisz (Voroncova) és lapp (Kert) fejezet. Az észt helynévkutatásról Marja Kallasmaa (Tallinn), a finnről Terhi Ainiala és Ritva Liisa Pitkänen (mindketten Helsinkiből), a magyarról pedig Hoffmann István (Debrecen) írt tanulmányt. Nagy örömünkre az obi-ugor nyelvekről is készült összegzés Székely Gábor (Pécs) által, sajnálatos azonban, hogy a kisebb balti-finn nyelvekről nem. A kötet élén Hajdú Mihály (Budapest) tanulmánya áll, amely a névkutatás általános történetét vázolja. 2

3 Az Onomastica Uralica 2. számának megjelenését követően az 1. szám 1c köteteként sajátos válogatást adtunk közre a névkutatás nemzetközi folyóiratának, az Onomának az 50 éves fennállása jubileumán (Hungarian Onomastics in Onoma. Szerk. Hoffmann István Nyirkos István Ördög Ferenc. Debrecen, lap). E kötetben a magyar névkutatóknak az itt megjelent írásait közöltük, amelyek mivel többnyire német, angol és francia nyelven jelentek meg nemcsak a magyar névkutatók számára lehetnek érdekesek. Közreadtuk emellett az Onomában évente megjelent magyar névtani bibliográfiákat is. E munkák újraközlését az is indokolja, hogy az Onoma c. folyóirat számai csak nagyon kevés helyen férhetők hozzá. Az Onomastica Uralica eddig említett köteteit az kapcsolja össze, hogy céljuk az uráli névkutatás helyzetének felmérése, bemutatása volt. E munkák révén véleményem szerint nemcsak a kölcsönös tájékozódásra nyílik az eddigieknél összehasonlíthatatlanul jobb lehetőség, hanem az egyes áttekintések a különböző nyelvek névkutatásának belső elemzéseként is nagyon sok tanulsággal jártak. Az uráli nyelvek névkutatási programjának indulásáról, az első kötetek megjelenéséről pozitív visszajelzések születtek. Finnországi, észtországi, németés olaszországi, magyarországi szakmai folyóiratokban jelentek meg híradások a kutatási programról, és kedvező fogadtatást jelző ismertetések/recenziók is napvilágot láttak az első kötetekről. A világ névkutatóinak nemzetközi kongresszusán 2002-ben a svédországi Uppsalában is bemutatták a sorozat addig megjelent darabjait, s a néhány hét múlva augusztus végén Olaszországban, Pisában megrendezendő következő kongresszuson is szó lesz a sorozatról. A sorozat megjelenésében az itt említett számok kiadását követően kisebb megtorpanás következett be, de e kongresszus előtt néhány héttel napvilágot látott az Onomastica Uralica 3. számaként az uráli nyelvek településneveinek kérdéskörét tárgyaló kötet (Settlement Names in the Uralian Languages. Szerk. Maticsák Sándor. Debrecen Helsinki, lap). E munkában 12 szerzőtől található írás. Az előző kötetek szerzői közül az itt tárgyalt témakörben is készítettek tanulmányokat az alábbiak: Georgij Kert (lapp), Ljudmila Kirillova (udmurt), Alekszej Muszanov (komi), Marja Kallasmaa (észt) és Maticsák Sándor (mordvin). A mordvin településnevekről ezen kívül Cigankin professzor is értekezik, a finn helynévadásról Laila Lehikoinen (Helsinki), a karjalairól N. Mamontova (Petrozavodszk), a vepszéről pedig I. Mullonen (szintén Petrozavodszk) tett közzé dolgozatot. A magyar településnevek sokat kutatott kérdéskörével három tanulmány is foglalkozik: Kristó Gyuláé (Szeged), Tóth Valériáé (Debrecen) és Bölcskei Andreáé (Budapest). Sajnálatos, hogy nem született írás az obi-ugor és a szamojéd településnevekről, és különösen fájlaljuk, hogy a mariról sem, bár ez utóbbit érthetővé teszi az a körülmény, hogy mari kollégáink az utóbbi időben nyilvánvalóan éppen e kongresszus megszervezésével voltak elfoglalva. 3

4 A legnehezebb feladatot az eddigiekben az Onomastica Uralica 4. számának a megszerkesztése jelentette, amely az uráli nyelvek külső kapcsolataival foglalkozik a helynevek terén (Helynévkölcsönzés az uráli nyelvekben. Szerk. Ritva Liisa Pitkänen és Janne Saarikivi). A szerkesztők 17 írást fogadtak el közlésre e témakörből, s mivel ezek között igen terjedelmesek is vannak, e szám két kötetben fog megjelenni, remélhetőleg a közeli hónapokban. 3. Mit mondhatunk összegzően a program első öt évének eredményeiről? Ha csupán a mennyiségi adatokat nézzük, megállapíthatjuk, hogy az Onomastica Uralicának eddig három száma látott napvilágot, a negyedik pedig közvetlenül a megjelenés előtt áll. E négy szám nyolc kötetben jelent meg, összesen mintegy 1600 oldal terjedelemben. A kiadványban eddig csaknem 50 szerző tette közzé a munkáját. Ha pusztán e számszerű adatokat értékeljük, akkor nem lehetünk teljesen elégedettek, hiszen az eredeti tervek szerint ez idő alatt még további két számot is szerettünk volna elkészíteni. Másrészt viszont a megjelent nyolc kötetnél kevesebbnek a kiadását terveztük, mivel úgy gondoltuk, hogy egy-egy szám egyegy kötetben fog megjelenni, amit azonban a helyenként örvendetesen nagy terjedelem nem tett lehetővé. Ha az értékelésben túl kívánunk tekinteni a számokon, akkor megállapíthatjuk, hogy a sorozat az eddigiekben nagyrészt beváltotta a megindításához fűzött reményeket. Segítségével az uráli nyelvek névkutatói között olyan kapcsolatok alakultak ki, amelyek eddig nem léteztek. A színvonalas tanulmányok pedig önmagukban is jelzik, hogy az eredmények kölcsönös megismerése minden résztvevő számára komoly tudományos haszonnal járhat. Ezek megjelenése, lecsapódása az újabb tudományos kutatásokban az eltelt idő rövidsége miatt ugyan még nem történhetett meg, ám biztos vagyok abban, hogy a jövőben e folyamat is meg fog erősödni. A sorozat indításának fontos eredményei közé sorolom azokat a tapasztalatokat is, amelyeket az első kötetek szerkesztése közben szereztünk. Ezek közül a továbbiakban főleg azokról szeretnék szólni, amelyek a jövőben a munka javítását szolgálhatják Az első kérdés a szerkesztőbizottság összetételét érinti. Sajnálatta értesültünk az év elején arról, hogy a bizottság egyik tagja, Gorgyejev professzor elhúnyt. Az ő megüresedett helyének a betöltésére eddigi gazdag munkássága lapján szeretnénk felkérni Kuklin professzort, akinek a tapasztalatai a sorozatnak nagy hasznára lehetnének. Úgy látjuk, hogy ettől függetlenül is a sorozat megjelenésének nagyobb lendületet adna, ha az Onomastica Uralica szerkesztőbizottságát kibővítenénk. A munkába e téren elsősorban azokat a kollégákat szeretnénk bevonni, akik eddig is aktívan segítették a kötetek elkészítését. A szerkesztőbizottság debreceni tagjai nevében a bizottság kibővítésére az alábbi javaslatot terjesztem elő. Örö- 4

5 münkre szolgálna, ha a bizottság jelenlegi tagjai mellett az oroszországi finnugor nyelvek névkutatását Olga Voroncova, Ljudmila Kirillova, Nyina Kazajeva és Alekszej Muszanov, az észt névkutatást Marja Kallasmaa, a finn névkutatást pedig Janne Saarikivi is képviselné a szerkesztőbizottságban. Reméljük, hogy a felkért szakemberek bizonyára meglévő számos elfoglaltságuk mellett is el tudják vállalni e feladatot A kötetek szerkesztése, a szerzők és a szerkesztők közti kapcsolattartás az eddigiekben főleg a számítógépes világháló segítségével történt. Ez nagyszerű lehetőséget, többnyire gyors kapcsolatfelvételt biztosított számunkra (főleg a bibliográfiai kötet szerkesztésében élveztük az előnyeit), és a munkában ezután sem tudjuk nélkülözni ezt a kommunikációs formát. Emellett azonban nagyon fontos szerepe lehet a személyes találkozóknak, konzultációknak is. Ennek jegyében járt Debrecenben Ritva Liisa Pitkänen és Janne Saarikivi, valamint Finnországban Nyirkos István. Ezeket az alkalmakat a jövőben szeretnénk gyakoribbá és szélesebb körűvé tenni. Mivel a sorozat egyes részeinek nyomdai előkészítése és nyomtatása, valamint részben fordítása is Debrecenben történik, a további kötetek szerkesztőit úgy lenne célszerű meghatározni, hogy minden egyes kötetet egy magyarországi (lehetőleg debreceni) és egy valamely más uráli nyelv kutatója közösen szerkessze meg. A szerkesztők személyes együttműködése is nagyban segítheti a munkát, ami leginkább úgy valósítható meg, hogy a szerkesztőmunka elvégzésére az adott kolléga néhány hét időtartamra Debrecenbe érkezne. A debreceni tartózkodás költségeit (a szállást és az étkezést) a kutatási program fedezni tudja, az útiköltséget kellene a hozzánk utazó félnek biztosítania A kutatási program és annak székhelye, a Debreceni Egyetem szívesen köt kétoldalú együttműködési szerződéseket azokkal az intézményekkel, amelyekben a finnugor névkutatásnak tudományos bázisa van. E szerződések létrehozása azzal az előnnyel járhat, hogy ily módon a kutatási programba bekapcsolódó kollégák esetleg saját intézményüktől is számíthatnának támogatásra. Ilyen szerződést kötöttünk két évvel ezelőtt a Helsinkiben lévő Honi Nyelvek Kutatóintézetével (Kotimaisten Kielten Tutkimuskeskus KOTUS). A továbbiakban is bármely tudományos kutatóhellyel (egyetemmel, főiskolával, akadémiai intézettel stb.) szívesen lépünk ilyen szerződéses kapcsolatba Az Onomastica Uralica kiadásával kapcsolatos technikai körülmény, de a megjelentetést jelentősen befolyásolja a tanulmányok angol nyelvre való lefordítása. A finn, az észt és a magyar kollégáktól az eredeti nyelv mellett angol fordításban is megkapjuk a megjelentetésre szánt tanulmányokat. Az orosz nyelvű tanulmányok angolra fordítását magunkra vállaltuk, e munka elvégeztetése azonban szakemberhiány miatt igen komoly gondot okoz számunkra. Ezért kérjük az Onomastica Uralica leendő számainak szerzőit, hogy dolgozataikat lehetőség szerint az orosz mellett angol fordításban is küldjék meg számunkra. Ezek nyelvi, 5

6 technikai egységesítését természetesen magunkra vállaljuk. Azoktól azonban, akik semmiképpen nem tudják megoldani írásuknak az angolra fordítását, a továbbiakban is elfogadjuk oroszul a tanulmányokat, és mi gondoskodunk a fordításról Az Onomastica Uralica következő számait ugyanúgy, ahogyan az eddigieket is tematikus kötetekként szeretnénk megszerkeszteni. A továbbiakban javaslatot teszünk azokra a témákra, amelyek feldolgozását időszerűnek látjuk. A korábban mondottak értelmében teszünk javaslatot az egyes kötetek szerkesztőire is. Az uráli nyelvek víznevei. Szerk. Hoffmann István és Olga Voroncova. E kötet a víznevek közül elsősorban a belső keletkezésű folyó- és tónevekre fordítja a figyelmet, mivel a jövevénynevek általános témája a 4., megjelenés előtt álló számnak. Vizsgálja az egyes nyelvek víznévállományát és a nevek szerkezeti típusait, bemutatja a nevek szemantikai csoportjait, valamint a neveket alkotó szókincset. A víznevek keletkezéstörténeti jellemzése mellett tárgyalja az e névfajta körében megjelenő változási folyamatokat is. A helynévgyűjtés elmélete és módszere. Szerk. Nyirkos István és Ritva Liisa Pitkänen. Az egyes uráli nyelvek a helynévgyűjtés terén nagyon eltérő eredményeket értek el, de még ott is, ahol gazdagabb az összegyűjtött névanyag, különböző módszerekkel folyt a gyűjtés. Finnországban például az archiválásnak vannak nagy hagyományai, míg a Magyarországon a kötetekben való kiadás vált gyakorlattá. A tapasztalatok összegzése segítséget adhat azoknak az uráli nyelveknek, amelyekben a helynevek gyűjtése eddig még csak szerényebb eredményeket ért el. Névföldrajz és helynévkutatás. Szerk. Tóth Valéria és Ljudmila Kirillova. A nyelvföldrajznak a helynévkutatásban való használatát a finn kutatók mutatták be legsokrétűbben. A magyar névkutatás a mai helyneveket leginkább mint a dialektológia forrásait tárgyalja. Az oroszországi finnugor nyelvek névkutatásában leginkább a víznevek nyelvföldrajzi vizsgálatára került sor. Az e téren folytatott kutatások különbözőségei és hasonlóságai fontos elméleti és módszertani tanulságokkal járhatnak. Nép- és törzsnevek személy- és helynevek. Szerk. Maticsák Sándor és Terhi Ainiala. A hely- és a személynevek minden uráli nyelvben szorosan kapcsolódnak a népnevek, törzsnevek, nemzetségnevek szócsoportjaihoz, az egyes kategóriák között gyakran olyan átmenetek mutatkoznak meg, hogy az ilyen elemeknek a tulajdonnévi vagy közszói besorolása is nehézségeket okoz. Az etnonimák tulajdonnevekben való alkalmazását sokféle nyelvi szabály meghatározhatja, a kötet tanulmányai az e téren megmutatkozó különbségeket is számba vehetik. Földrajzi köznevek az uráli nyelvekben. Szerk. Hoffmann István és Alekszej Muszanov. A földrajzi köznevek, amelyek az egyes helyek fajtáit jelölik meg, minden nyelv szókincsének központi részéhez tartoznak, és többnyire történetileg is a legjobban dokumentált szavak közé számítanak. A helynevekben alap- 6

7 vetően fontos szerepet játszanak, vizsgálatok bemutathatják ennek kulturális, földrajzi és nyelvi meghatározottságait. E kötetekben az egyes uráli nyelvek jellegzetességeinek elemzésén túl egyre nagyobb figyelmet lehetne fordítani az e nyelvek között a helynevek körében megmutatkozó egyezésekre és különbözőségekre is, valamint az ezek mögött húzódó nyelvi és kulturális tényezőkre. Folytatni szeretnénk az Onomastica Uralica 1. számában megkezdett bibliográfiai munkát is. A korábbiakhoz hasonlóan szeretnénk közreadni az egyes uráli nyelveknek a évekre vonatkozó teljes névtani bibliográfiáját. (Az elkészült bibliográfiának ugyanis 1999 volt a záróéve.) Örömünkre szolgálna, ha ezzel együtt pótlólag elkészülne az obi-ugor nyelvek válogatott bibliográfiája is. A továbbiakban elképzelhetőnek tartjuk, hogy egy vagy akár több kötet is készüljön az uráli nyelvek személyneveiről. Bemutatható lenne mind a személynévkutatások története, mind a személynevek rendszerének fejlődése az egyes uráli nyelvekben. Felvetődött előttünk annak a lehetősége is, hogy a sorozatban ne csak tanulmányköteteket jelentessünk meg, hanem olyan könyveket, monográfiákat is, amelyek tematikájuk, általános elméleti és módszertani tanulságaik révén túlnőnek egy-egy uráli nyelv keretein. A fent téma szerint is megemlített 5-6 kötetet mivel más-más szerkesztők dolgoznak rajtuk egymással párhuzamosan lehetne szerkeszteni. Úgy véljük, e kötetek többsége a következő két év során megjelenhet. Örülnénk annak, ha az Onomastica Uralica szerkesztőbizottságának tagjai, különösképpen pedi az egyes kötetek szerkesztői javaslatot tennének arra, hogy kiket kérjünk fel e témakörökben tanulmányok megírására. Arra is lehetőség van azonban természetesen, hogy azok az itt jelen lévő kollégák, akik egy-egy említett témakörben már végeztek kutatásokat, vagy érdeklődnek egyes témák iránt, jeleznék szándékukat a munkába történő bekapcsolódásra Reméljük, hogy a továbbiakban az Onomastica Uralica megjelenése az eddiginél folyamatosabbá válhat, és egyre inkább folyóiratként tekinthetünk a kiadványra. Ennek megfelelően szeretnénk recenzió rovatot is indítani a sorozatban. Úgy véljük, nagyon hasznos lenne, ha a fontosabb és más nyelvek kutatói számára is értékes könyvekről ismertetések jelenhetnének meg a kiadványunkban. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy e rovat már a következő számban meginduljon: várjuk tehát a kollégáktól az ismertetéseket! 3.7. Szeretnénk, ha az Onomastica Uralica weboldala a jövőben nem csupán a tanulmányok közreadását szolgálná, hanem más információkkal is ellátná a névkutatókat. Úgy gondolom, hogy a névkutatás fontosabb eseményeiről, konferenciákról, előadásokról stb. előzetes híradások és beszámolók is megjelenhetnének e helyen. 7

8 3.8. Az Onomastica Uralica példányait az eddigiekben is megpróbáltuk eljuttatni azokra a kutatóhelyekre, ahol a jelenlétét a kollégák fontosnak tartják. A sorozatot továbbra is ingyenesen megküldjük minden ezt igénylő intézménynek és kutatónak. Kérjük, jelezzék számunkra azok, akik igénylik e kiadvány megküldését. Örömmel vesszük azt is, ha viszonzásul nekünk is megküldik kiadványaikat. Őszintén reméljük, hogy kutatási programunk a résztvevők számára kölcsönös előnyökkel jár, és minden névkutatónak gyümölcsöző, erdményes együttműködési lehetőségeket kínál. HOFFMANN ISTVÁN 8