FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

Átírás

1 FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM FŰSZERNÖVÉNY-TERMESZTŐ RÉSZSZAKKÉPESÍTÉS ADAPTÁLT KÖZPONTI PROGRAM TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK SZÁMÁRA 2008

2 Készült a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet munkacsoportjában, gyógypedagógusok és speciális szakiskolai pedagógusok közreműködésével Jóváhagyási szám:./

3 I. Általános irányelvek 1. A képzés szabályozásának jogi háttere Az adaptált központi program a közoktatásról szóló többször módosított évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló többször módosított évi LXXVI. törvény, a gazdasági kamarákról szóló módosított évi CXXI. törvény, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló módosított évi CXXV. törvény, az Új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006.(II.16.) OGY határozat, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló többször módosított 1/2006. (II. 17.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006.(III.23.) OM rendelet, az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002.(II.26.) OM rendelet, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló többször módosított 243/2003.(XII.17.) Kormány rendelet, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló módosított 17/2004.(V.20.) OM rendelet, a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005.(III.1.) OM rendelet, a nevelési intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet, a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről szóló 19/2002.(V.8.) OM rendelet, a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007.(V.21.) SZMM rendelet, a Kertész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó módosított 8/2008. (I. 23.) FVM rendelet (amely tartalmazza a Fűszernövénytermesztő rész-szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit) alapján készült. A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni a szakképző intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit, az iskolaszék állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit. A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a központi programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját és a meghatározott képzési időre vonatkozó megállapodást a gazdálkodó szervezettel. Ezen dokumentumokat a szakképző intézmény fenntartója hagyja jóvá. 2. A szakképesítés OKJ-ban szereplő és egyéb adatai A szakképesítés azonosító száma:

4 A szakképesítés megnevezése: A részszakképesítés azonosító száma: A részszakképesítés megnevezése: Kertész Fűszernövény-termesztő Hozzárendelt FEOR szám: 6113 Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 40 % Gyakorlat aránya: 60 % Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető Ha igen, mikor? - 4

5 3. A képzés szervezésének feltételei A szakképzést végző köteles biztosítani a tanulásban akadályozott (SNI) tanulók részére a sajátos nevelési, képzési igénynek megfelelő feltételeket: az egyéni fejlesztéséhez a gyógypedagógiai támogatást, valamint a szükséges képzési tartalmak elsajátítását biztosító speciális eszközöket, módszereket, programokat, munkaformákat. Személyi feltételek Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló, többször módosított évi LXXIX. törvény 17. -ában, valamint a szakképzésről szóló többször módosított évi LXXVI. Törvény 17. -ában szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus, gyógypedagógus és egyéb szakember láthatja el. A tanulók sajátos nevelési igényének megfelelően a speciális képzés személyi feltételei: - a szaktanároknak, a szakoktatóknak a szakmai felkészültség mellett, a célcsoportnak megfelelő speciális pedagógiai, módszerbeli felkészültséggel is rendelkezniük kell, - a tanulók fejlesztéséhez, a pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs feladatok ellátásához: - szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár, - egyéb szakirányú képzettséggel rendelkező szakemberek a pedagógiai munkát segítő gyógypedagógiai asszisztens, a tanulásban akadályozottsághoz esetlegesen társuló egyéb problémák ellátása érdekében pszichológus, szociális munkás, szakorvos (egyéni szükséglet szerint). A szakmai elméleti tananyagegységek oktatását a szakképző intézménynek kell ellátnia, saját szaktanárai vagy együttműködésben társ szakirányú képző intézmény szakembereinek bevonásával. Tárgyi feltételek A szakmai elmélet oktatását és a szakképző iskolában folyó gyakorlati képzést a szakképző iskolának kell megszervezni, amelyhez az alábbiak biztosítása szükséges: tanterem oktatókabinet tanüzem szaktanterem alapozó tanműhely vállalkozói iroda számítógépterem gépműhely nagyüzemi termelőhely tanbolt tangazdaság tankert kisüzemi termelőhely géptanműhely 5

6 A tanterem a tanulói létszámnak megfelelő számú, lehetőleg az élettani követelményeket figyelembe vevő székekkel és asztalokkal legyen berendezve. Biztosítani kell az oktatástechnikai eszközök, az írásvetítő, a televízió, a diavetítő, a videomagnó elektromos csatlakozási lehetőségeit, használatuk feltételeit. (Sötétítő berendezés, vetítővászon). A kötelező egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs, a felzárkóztató egyéni illetve kiscsoportos foglalkozásokhoz: foglalkoztató terem, fejlesztőeszközökkel A szabadon választható szakmai tananyagegységek (tantárgyak) oktatása jellegüknek megfelelő helyszínen történhet, megfelelő feltételekkel. A Fűszernövény-termesztő részszakképesítés hatályos szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza a szakmai képzéshez szükséges minimális eszköz- és felszerelési jegyzéket. A tanulásban akadályozott tanulók nevelésének-oktatásának-képzésének alapvető követelménye a fokozott, sokoldalú szemléltetés. Az egyes tantermek, szaktantermek, oktatási célú helyiségek felszerelését ennek megfelelően kell bővíteni demonstrációs eszközökkel. A szabadon választható tananyagegységek (tantárgyak), az egészségügyi és pedagógiai célú (re)habilitációs tanórai foglalkozások esetében a választott tananyagegység (tantárgy) tartalma, illetve a foglalkozás jellege határozza meg a szükséges eszköz- és felszerelés körét. A szakmai gyakorlati képzőhelynek (iskolai, külső) biztosítania kell a szükséges eszközöket, szerszámokat, anyagokat, felszereléseket figyelembe véve a képzésben résztvevők számát. Az eszközöknek, szerszámoknak olyan minőséggel kell rendelkezniük, ami lehetővé teszi az ismeretek szakszerű elsajátítását, a balesetmentes munkatevékenységet. A gyakorlati oktatás jellege megkívánja, hogy a képző intézmény rendelkezzen olyan tanterülettel, ahol az alábbi követelmények teljes egészében vagy részben biztosíthatóak: bemutatókert, tankert, ahol legyenek megtalálhatóak a növényismeretei jegyzékben felsorolt növények, pontos jeltáblákkal ellátva, álljon rendelkezésre a munkáltató jellegű feladatok megvalósításához megfelelően előkészített munkaterület, rombolóterület a talajmunkák gyakorlásához, üvegház, fóliafelület, munkaterem, rendelkezzen a műszaki ismeretek gyakorlati oktatásához nélkülözhetetlen, a kertészetben használatos, üzemképes, korszerű gépparkkal. A tankert kialakítása külső gyakorlati képzés esetén is javasolt. A tankertben kiscsoportos formában illetve egyénileg történő foglalkoztatással biztosítható a szakmai ismeretek elméletigényes jellegű feldolgozása, a tanulók szakmai felzárkóztatása. * A tanulásban akadályozott tanulók számára a tankert mellett az oktatókabinetben van lehetőség kiscsoportos formában illetve egyénileg történő foglalkoztatással biztosítani a szakmai elméletigényes gyakorlat jellegű tananyagtartalom feldolgozását, a speciális gyakorlatot (a tanulók gyakorlati felzárkóztatását). Biztosítani kell a tanulói létszámnak megfelelő szociális helyiségeket is. A tanulószerződés alapján, vagy részképzés esetén együttműködési megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara adott esetben a szakképző iskola bevonásával ellenőrzi. Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinek ellenőrzésére is. 6

7 4. A tanulók felvételének feltételei A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: - Iskolai előképzettség: nem igényel befejezett iskolai végzettséget Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Elérhető kreditek mennyisége: - Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Iskolai rendszerű képzés esetén javasolt, hogy a képzésbe való belépés tanulásban akadályozottak részére egészségügyi és pályaalkalmassági feltételek meglétével, egyéni elbírálás alapján történjen. A Fűszernövény-termesztő szakképesítés gyakorlása (tanulása) nagy odafigyelést és fokozott munkaegészségi előírásokat igényel, ezért javasolt a pályaalkalmasság megállapítása. Már a pályaorientálásnál is figyelemmel kell lenni ezen követelményekre, a tanulásban akadályozottsághoz társuló esetleges problémákra (magatartászavar, allergia, gyógyszerszedés, stb.). A komplex pályaalkalmassági vizsgálaton gyógypedagógiai, pszichológiai és orvosi szempontok alapján véleményezik a tanuló alkalmasságát a képzésbe való belépésre. A képzésből való kizáró ok meghatározása a komplex pálya- és szakmai alkalmassági vizsgálat alapján, egyéni elbírálás szerint indokolt. 7

8 5. A szakképesítés munkaterülete A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: A munkakör, foglalkozás FEOR száma FEOR megnevezése 6113 Zöldségtermesztő A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Tervet készít, kalkulációt végez Előkészítő tevékenységet végez Növényápolást végez Eszközöket, gépeket használ, üzemeltet és karbantart Előírások szerint dolgozik Dokumentációt használ, készít Szaporítóanyagot előállít Növényt nevel Piaci előkészítést végez Értékesítést végez Fűszernövény-termesztési feladatokat lát el A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma megnevezése Dísznövénykertész Növénytermesztési, kertészeti és növényvédelmi technikus 8

9 6. A képzés célja A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). Tanulásban akadályozottak esetében a képzés pedagógiai és szakmai céljai kiegészülnek az egyéni igényeknek megfelelően egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs célokkal. Ezen célok megvalósítását a képzés során fejlesztő foglalkozások, szocializációs programok segítik. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó gyengébb, vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, felzárkóztatásra, az eszköztudás, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetés megtanulására, a munkába állásra történő felkészítésre, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentésére irányul. 9

10 7. A részszakképesítés követelménymoduljai A szakmai követelménymodulok felsorolása: A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Vállalkozást hoz létre Biztosítja a belső és külső forrásokat a vállalkozáshoz Közreműködik a kiválasztott telephely kialakításában Gondoskodik az áru- és vagyonvédelemről Szükség szerint gondoskodik vállalkozásának átszervezéséről, megszüntetéséről Értelmezi a piackutatás eredményeit Értelmezi és felhasználja az ökológiai és ökonómiai számítások eredményeit Meghatározza a tevékenységi célokat Kiválasztja termesztésre vagy felhasználásra a növényfajokat és fajtákat Beszerzi a munkájához szükséges eszközöket, gépeket, berendezéseket, segédanyagokat Beszerzi a szaporítóanyagot, a felhasználandó növényanyagot Technológiai előírásokat betart, betartat Informatikai eszközöket használ Jogszabályi, hatósági előírásokat betart, betartat Bizonylatokat kitölt, használ Adatokat szolgáltat Elvégzi az adott munkahelyre megállapított adminisztrációt Munkaerőt és tanulót irányít, ellenőriz Munkaszervezést végez Munkaadói feladatokat lát el Átveszi mennyiségileg és minőségileg az árut/göngyöleget/berendezést/eszközt, elvégzi a hibás teljesítésből adódó teendőket Az áru jellegének és az előírásoknak megfelelően gondoskodik az áru minőségének és a mennyiségének megóvásáról Bemutatja az árut a vevőknek és tájékoztatja az áruval kapcsolatos szolgáltatásokról Alapvető kereskedelmi tevékenységet lát el Dokumentáltan gondoskodik az eladatlan és a selejt áru további sorsáról Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C A vállalkozási formák jellemzői C Az üzleti terv tartalma, felépítése B A vállalkozás létrehozásának gyakorlati feladatai C A belső és külső források biztosításának lehetőségei C A telephely kiválasztásának szempontjai C A tevékenységhez szükséges tárgyi feltételek kialakítása C Az áru- és vagyonvédelem biztosításának módjai C A humánerőforrás-gazdálkodás szerepe, feladatai 10

11 B A munkaszerződések megkötésére, felbontására vonatkozó előírások, szabályok B A munkatársak kiválasztásának folyamata, a béralku lefolytatása C A telephely külső/belső arculat-kialakításának szabályai B A finanszírozás lehetőségei B A vállalkozás eredményességének vizsgálata B A hatékony munkaszervezés C Piacfelmérés C Piacbefolyásolás módjai B A pénzforgalom lebonyolításának módjai, szabályai B A pénzkezelésre vonatkozó szabályok B A munkaviszony jogi szabályozása, a jelentési kötelezettségek betartásának szabályai B A telephely működési rendjéhez kapcsolódó szabályok B Pénzforgalmi nyilvántartások B Munkaügyi nyilvántartások C Az üzleti levelezés lebonyolításának szabályai C A kommunikációs eszközök, fénymásolók használata C A számítógépek és perifériáik használata C A vállalkozás átszervezésének formái, gyakorlati teendői B A vállalkozás megszüntetésének formái, gyakorlati teendői B Áruforgalom tervezése B Áruforgalom irányítása B Áruforgalmi nyilvántartások, készletnyilvántartó programok B Beszerzés B Készletezés B Értékesítés A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 1. m. IT-alapismeretek 2 ECDL 2. m. Operációs rendszerek 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 3 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 3 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Köznyelvi beszédkészség 3 Kézírás 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 3 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 3 Információforrások kezelése 3 Elemi számolási készség 3 Mennyiségérzék Személyes kompetenciák: Önállóság Precizitás Állóképesség Döntésképesség 11

12 Szorgalom, igyekezet Elhivatottság, elkötelezettség Szervezőkészség Kockázatvállalás Megbízhatóság Türelem Társas kompetenciák: Fogalmazó készség Nyelvhelyesség Kapcsolatteremtő készség Kezdeményezőkészség Határozottság Hatékony kérdezés készsége Meggyőző készség Kommunikációs rugalmasság Irányítási készség Prezentációs készség Empatikus készség Motiváló készség Kompromisszumkészség Udvariasság Társas kompetenciák: Fogalmazó készség Nyelvhelyesség Kapcsolatteremtő készség Kezdeményezőkészség Határozottság Hatékony kérdezés készsége Meggyőző készség Kommunikációs rugalmasság Irányítási készség Prezentációs készség Empatikus készség Motiváló készség Kompromisszumkészség Módszerkompetenciák: Numerikus gondolkodás, matematikai készség Ismeretek helyénvaló alkalmazása Körültekintés, elővigyázatosság Értékelés Tervezés Áttekintő képesség Lényegfelismerés (lényeglátás) Problémaelemzés, -feltárás Problémamegoldás, hibaelhárítás Logikus gondolkodás Rendszerben való gondolkodás Okok feltárása Következtetési képesség 12

13 Kontroll (ellenőrző képesség) Információgyűjtés Gyakorlatias feladatértelmezés A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Kertészeti alapismeretek A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Előkészíti a munkaterületet Kiválasztja, előkészíti a munkájához szükséges eszközöket, gépeket, anyagokat Talajmunkákat, gyomirtást, talajvédelmi munkát végez Tápanyag-utánpótlást végez Öntözést végez A fényviszonyokat szabályozza A hőmérsékleti viszonyokat szabályozza Növényvédelmi feladatot lát el A növényekkel, mint élő anyaggal dolgozik Üzemelteti, használja a munka- és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztőberendezéseket Épületeket, berendezéseket, műtárgyakat, gépeket, szerszámokat karbantart Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B A növényi szervek külső alaktana (morfológia) C A növényi szervek felépítése, működése (anatómia) B A növények életjelenségei (fiziológia) C A növénycsoportok jellemzői C Növények felhasználási lehetőségei C A növény és a környezet kapcsolata (ökológia) D A Föld meteorológiai jellemzői B Magyarország éghajlati viszonyai C Meteorológiai műszerek C A talaj alkotórészei, jellemzői B Talajtípusok jellemzői C Öntözés módjai C Öntözés eszközei, gépei C A talajművelés eljárásai C A talajművelés eszközei, gépei C A tápanyag-utánpótlás lehetőségei C Trágyafélék jellemzői (szerves-, és műtrágyák) C A tápanyag-utánpótlás eszközei, gépei C Védekezési eljárások a növényvédelemben C A fontosabb kórokozók, kártevők, gyomok felismerése C A növényvédelem eszközei, gépei C Termesztőberendezések B A kertészetben előforduló erő- és munkagépek 13

14 A szint megjelölésével a szakmai készségek: 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 3 Elemi számolási készség Személyes kompetenciák: Önállóság Szorgalom, igyekezet Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Testi erő Társas kompetenciák: Nyelvhelyesség Módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Körültekintés, elővigyázatosság Hibakeresés (diagnosztizálás) Problémamegoldás, hibaelhárítás Gyakorlatias feladatértelmezés A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Munkavállalói ismeretek A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, higiéniai és minőségbiztosítási jogszabályokat, hatósági előírásokat betart, betartat Környezetvédelmi jogszabályokat, hatósági előírásokat betart, betartat Gondoskodik az áru- és vagyonvédelemről A munkaviszony megkezdésére, folytatására, megszűnésére, megszűntetésére vonatkozó szabályokat, előírásokat betart, betartat Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: A Baleset-, munka-, tűzvédelmi szabályok, higiéniai előírások B Környezetvédelmi szabályok C Természetvédelem (védett növények) C Az áru- és vagyonvédelmi berendezések fajtái C Az áru- és vagyonvédelmi berendezések használata A Munkajogi ismeretek A szint megjelölésével a szakmai készségek: 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 14

15 Személyes kompetenciák: Szorgalom, igyekezet Felelősségtudat Társas kompetenciák: Nyelvhelyesség Határozottság Segítőkészség Módszerkompetenciák: Lényegfelismerés (lényeglátás) Helyzetfelismerés A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Fűszernövény-termesztő feladatai A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Talajt előkészít Tápanyag-utánpótlást végez Fűszernövényt szaporít, ápol Fűszernövényt betakarít, manipulál, csomagol Fűszernövényt tárol Üzemelteti, használja, karbantartja a fűszernövény-termesztésben használatos gépeket, eszközöket Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Fűszernövények morfológiája C Fűszernövény fajok és fajtacsoportok A Fűszernövények felismerése B Fűszernövények termesztéstechnológiája B A fűszernövény-termesztésben előforduló erő- és munkagépek, eszközök, anyagok, épületek, építmények A szint megjelölésével a szakmai készségek: 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 3 Információforrások kezelése 3 Elemi számolási készség 3 Mennyiségérzék Személyes kompetenciák: Önállóság Állóképesség 15

16 Kézügyesség Döntésképesség Felelősségtudat Szervezőkészség Pontosság Monotónia-tűrés Társas kompetenciák: Kapcsolatteremtő készség Kapcsolatfenntartó készség Módszerkompetenciák: Módszeres munkavégzés Tervezési képesség Gyakorlatias feladatértelmezés Körültekintés, elővigyázatosság Ismeretek helyénvaló alkalmazása Kontroll (ellenőrző képesség) Áttekintő képesség Eredményorientáltság Rendszerező képesség A környezet tisztántartása Információgyűjtés A azonosító számú, Fűszernövény-termesztő megnevezésű részszakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Kertészeti alapismeretek Munkavállalói ismeretek Fűszernövény-termesztés 16

17 8. A képzés szerkezete A azonosító számú, Fűszernövény-termesztő megnevezésű részszakképesítés időterve Megjegyzés: Kötelezően tervezett közismereti tartalmak az Osztályfőnöki óra (évi 36 óra) valamint a Testnevelés és sport (évi 72 óra). A szakmai program készítésekor az időtervben feltüntetett szabad sávot kötelező kitölteni új tananyagegységekkel, és/vagy a központi programban szereplő kötelező tananyagegységek időkeretének növelésével. Új tananyagegységek lehetnek: - a azonosító számú, A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése megnevezésű szakmai követelménymodul alapján készült tananyagegységek - a azonosító számú, Egészségmegőrzés, egészségfejlesztés megnevezésű szakmai követelménymodul alapján készült tananyagegység Új tananyagegységként javasolt közismereti, szakmai és a fejlesztést szolgáló tananyagegységek (tantárgyak): - Felzárkóztató tananyagmodul - Anyanyelv/Kommunikáció - Matematika/Szakmai számítások 17

18 - Egészséges életmódra nevelés - Társadalmi és életviteli ismeretek - Számítástechnikai alapismeretek - Idegennyelv/Szakmai idegen nyelv - Vállalkozásra nevelés a szakképzésben tanulásban akadályozottak számára - Tankerti gyakorlat További új tananyagegységként a helyi igényeknek megfelelők is alkothatók. Az időterv 36 hétre átlag heti 35 órával tervezett. Az időtervben jelzett óraszámok kiegészülnek: - az 1. szakképzési évfolyamon a kötelező összefüggő nyári gyakorlat óraszámaival (javasolt max.140 óra) - a kötelező egészségügyi és pedagógiai (re)habilitációs óraszámokkal, melynek mértéke a hatályos Kt. rendelkezése szerint tanulásban akadályozottak esetén a heti kötelező óraszám 15%-a. 18

19 Megjegyzés: Kötelezően tervezett közismereti tartalmak az Osztályfőnöki óra (évi 32 óra) valamint a Testnevelés és sport (évi 64 óra). A szakmai program készítésekor az időtervben feltüntetett szabad sávot kötelező kitölteni új tananyagegységekkel, és/vagy a központi programban szereplő kötelező tananyagegységek időkeretének növelésével. Új tananyagegységek lehetnek: - a azonosító számú, A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése megnevezésű szakmai követelménymodul alapján készült tananyagegységek - a azonosító számú, Egészségmegőrzés, egészségfejlesztés megnevezésű szakmai követelménymodul alapján készült tananyagegység Új tananyagegységként javasolt közismereti, szakmai és a fejlesztést szolgáló tananyagegységek (tantárgyak): - Szakmai kommunikáció - Szakmai számítások - Egészséges életmódra nevelés - Társadalmi és életviteli ismeretek - Alkalmazott számítástechnika - Idegennyelv/Szakmai idegen nyelv - Tankerti gyakorlat - Munkába állásra felkészítő ismeretek és gyakorlatok tanulásban akadályozottak számára - Vizsgára felkészítő modul 19

20 További új tananyagegységként a helyi igényeknek megfelelők is alkothatók. Az időterv 32 hétre tervezett átlag 35 órával. Az időtervben jelzett óraszámok kiegészülnek: - a kötelező egészségügyi és pedagógiai (re)habilitációs óraszámokkal, melynek mértéke a hatályos Kt. rendelkezése szerint tanulásban akadályozottak esetén a heti kötelező óraszám 15%-a. 20

21 A azonosító számú, Fűszernövény-termesztő megnevezésű részszakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek Sorszám azonosítója megnevezése A tananyagegység elméleti óraszáma elméletigényes gyakorlati gyakorlati összes st/1.0/ Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek I st/2.0/ Vállalkozási és kereskedelmi gyakorlatok I st/3.0/ Informatika st/1.0/ Növénytan st/2.0/ Termesztési ismeretek st/3.0/ Termesztési ismeretek gyakorlat st/4.0/ Műszaki ismeretek (alapismeretek) st/5.0/ Műszaki ismeretek (alapismeretek) gyakorlat st/1.0/ Munkavállalói ismeretek st/4.0/ Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek II st/5.0/ Vállalkozási és kereskedelmi gyakorlat II st/1.0/ Fűszernövény-termesztés I st/2.0/ Fűszernövény-termesztés gyakorlat I st/3.0/ Fűszernövény-termesztés II st/4.0/ Fűszernövény-termesztés gyakorlat II st/5.0/ Műszaki ismeretek (Fűszernövény-termesztés) st/6.0/ Műszaki ismeretek (Fűszernövény-termesztés) gyakorlat Mindösszesen óra: Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni. 21

22 9. A részszakképesítés vizsgáztatási követelményei A szakképzési törvény alapján: "12. [1] (2)[2] A szakmai vizsga állami vizsga. A szakiskolában és a szakközépiskolában a szakképzési évfolyamokon szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai vizsgára történő felkészítés folyik. A speciális szakiskolában és a készségfejlesztő speciális szakiskolában, valamint a közoktatási törvény 27. -ának (8) bekezdése szerint szervezett oktatásban résztvevők számára részszakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés is folyhat." A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével A szakmai vizsga részei: 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A vállalkozás létrehozása, működtetése, átszervezése, megszüntetése, üzleti adminisztráció, nyilvántartások, pénzkezelés, marketing Áruforgalom tervezése, irányítása és lebonyolítása, beszerzés, készletezés, értékesítés A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 30 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Kertészeti alapismeretek A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Növénytan, éghajlattan, talajtan, talajművelés, tápanyag-utánpótlás, öntözés, növényvédelem, műszaki alapismeretek A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 30 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 22

23 3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Munkavállalói ismeretek A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Munka-, tűz- és környezetvédelem, áru- és vagyonvédelem munkajogi ismeretek A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 20 perc, válaszadási idő 10 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 8. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Fűszernövény-termesztés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Fűszernövény-termesztési feladat, a fűszernövény-termesztésben használatos gépek működtetése és karbantartása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 40 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Fűszernövények, növényi részek, magok, palánták, anyagok, eszközök, gépek, gépelemek felismerése (20 db) A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 20 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: A fűszernövények termesztésének ismertetése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 20 perc, válaszadási idő 10 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 40% 2. feladat 20% 3. feladat 40% 23

24 A szakmai vizsga értékelése %-osan A azonosító számú, Fűszernövény-termesztő megnevezésű rész-szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: vizsgarész: vizsgarész: 5 8. vizsgarész: 70 A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei A rész-szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése Mentesül az adott vizsgarész letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott teljesítményt eléri. Ilyen esetben az osztályzatot a súlyozás figyelembevételével a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények átlaga szerint, a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló hatályos rendelet alapján kell megállapítani. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai A tanulásban akadályozottak esetében a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 5. (4), valamint a évi LXXVI. szakképzésről szóló törvény 11. (5) bekezdésének értelmében a sajátos nevelési igényű vizsgázó kérelmére, fogyatékossága miatt a vizsgafeladat a vizsgabizottság döntése alapján eltérő vizsgatevékenységgel, illetve időtartammal is teljesíthető. (A vizsgabizottság a döntéséről határozatot hoz, amelyet az e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott törzslapba be kell jegyezni.) Tanulásban akadályozottak számára a hatályos rendelkezések szerint társuló részképesség-zavar esetén az írásbeli vizsgarész szóbeli feladatmegoldás útján is teljesíthető. Tanulásban akadályozott vizsgázónak indokolt esetben a szóbeli és gyakorlati vizsgarészek teljesítésére hosszabb időtartam engedélyezhető. Különösen jelentős a vizsgahelyzet megfelelő körülményeinek biztosítása (nyugodt légkör, ösztönző hangulat, megfelelő kérdező-tanár jelenléte). A tanulásban akadályozott tanulók esetében az egyenletes vizsgaterhelés indokolt. Ezért amennyiben a modulok időterve arra módot ad, az egyes modulzáró vizsgák letétele a képzési idő során, közvetlenül az adott modul kompetenciáinak megszerzését követően ajánlott (felnőttképzés esetén is). Így a szakmai vizsgán már csak a ráépülő modulok vizsgarészeit kell letenni. Ez fokozottan igaz a nagyszámú vizsgarész-követelményt tartalmazó szakképesítések esetében. 24

25 10. Egyéb feltételek, információk, beszámítható előzetes tanulmányok A beszámítható előzetes tanulmányok meghatározásakor az Útmutató a Fűszernövény-termesztő szakképesítés képzéséhez beszámítható előzetes tudás felméréséhez c. dokumentumban foglaltak szerint kell eljárni. A fogyatékossággal élő részére a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakmai alkalmassági és pályaalkalmassági, valamint az egészségügyi alkalmassági követelmények figyelembevételével biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a kötelezettségeit. A fogyatékosság alapján, a fogyatékossággal élőt mentesíteni kell egyes tantárgyak, tananyagegységek (modulok) tanulása és a beszámolás kötelezettsége alól, szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy típusa, illetőleg szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. A mentesítésről iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság, iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság véleményének hiányában a felülvizsgáló orvos véleménye alapján a szakmai vizsgabizottság dönt. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges követelmények alóli felmentéshez. /Szakképzési törvény 11. (6)/ 11. Módszertani ajánlás a tanulásban akadályozott tanulók szakmai képzéséhez Az adaptált program készítőiként a Módszertani ajánlás közreadásával kívánjuk segíteni a tanulásban akadályozott fiatalok képzését felvállaló kollégáink munkáját. Különösen szükségesnek tartjuk a segítségnyújtást, hiszen új szerkezetű, új fogalmakat bevezető és tartalmazó programot vesz kezébe az alkalmazó. A Módszertani ajánlás egyes pontjaiban kiemelten a nem speciális szakiskolai képzésben működők, a tanulásban akadályozott (enyhén értelmi fogyatékos) tanulókat integráltan képzők számára tartottuk fontosnak néhány alapvető módszertani tapasztalatra, eredményes pedagógiai eljárásra irányítani a figyelmet. Reméljük e néhány alapvető fontosságú ismeret megerősítést ad, alapul szolgál munkájukhoz, melynek eredményességét a folyamatos továbbképzések, önképzések növelhetik. I. Irányelvek az adaptált program alkalmazásához 1. Az adaptált központi program alkalmazásának lehetőségei A Fűszernövény-termesztő szakképesítés adaptált központi programja a tanulásban akadályozott (SNI, fogyatékossággal élő) fiatalok iskolai rendszerű szakmai képzéséhez készült. Alkalmazható: alapprogramként a tanulásban akadályozott fiatalokat e szakképesítésre felkészítő iskolai rendszerű szegregált és integrált oktatásszervezési formában egyaránt a helyi szakmai program elkészítéséhez, a tanulásban akadályozott fiatalok felnőttképzés keretében történő képzési programjának kialakításához (a sajátos nevelési igényeknek megfelelő speciális elemei beépítésével). A tanulásban akadályozott tanulók számára elsősorban a gyakorlatigényes, alacsonyabb szintű iskolai végzettséghez nem kötött, alapiskolai végzettségre épülő vagy tíz évfolyamra épülő szakképesítések elsajátításának eredményessége valószínűsíthető. E részszakképesítés elsajátítása szélesebb körnek jelentheti a szakmai végzettség megszerzését. Az alapos, eredményes felkészítés több lehetőséget is tartogat a tanulásban akadályozottak számára. A megszerzett teljesítményképes szakmai tudás nemcsak a tevékenységi körben jelent munkalehetőséget számukra, de alapul szolgálhat életpályájuk során további szakmai előmenetelükhöz (képességeik függvényében a Kertész szakképesítés további részszakképesítéseinek meg- 25

26 szerzéséhez), a munkaerőpiacon való tartós megmaradásukhoz (egyéb mezőgazdasági szakmacsoportba tartozó rész-szakképesítések képzésébe való bekapcsolódással stb.). A program jellemzői A speciális központi program a Fűszernövény-termesztő részszakképesítés központi programjának, mint alapprogramnak az adaptációja - a tanulásban akadályozottak (SNI, fogyatékossággal élő tanulók) sajátos nevelési igényeinek megfelelő speciális elemek beépítésével kiegészített - rehabilitációs program. Az alapprogramnak megfelelően kompetencia alapú, moduláris szerkezetű, a tanulásban akadályozott (fogyatékossággal élő) tanulók sajátos nevelési igényének megfelelően gyakorlatba ágyazott, személyiségközpontú, fejlesztő jellegű program. Az adaptált központi program speciális elemei: iskolai rendszerű képzésben a képzési idő 2 tanév; a szakmai alapozás 1 tanév; a sajátos nevelési igénynek megfelelő, pozitív diszkriminációt biztosító feltételek beépítése (személyi, tárgyi feltételek, képzés szerkezete, vizsga). A képzés gyakorlatorientált, differenciált, személyiségközpontú jellegét szolgálják: a képzési szerkezet, a tananyagtartalom elrendezése, - a tulajdonságprofilban megfogalmazott kompetenciák teljes körű megszerzéséhez tananyagegységekhez, esetenként tananyagelemekhez az SNI tanulók képzésében eredményesen alkalmazható képzési jelleg, képzési helyszín, tanulói munkaformák, a tananyag feldolgozás módja, - a szabad sáv időkeretének felhasználása (javaslat a szakmai kompetenciák kialakítását erősítő közismereti tantárgyakra; javaslatok a rehabilitációt szolgáló (fejlesztés, munkába állás, az önálló életvitel tananyagegységekre) A képző intézmények e speciális szakmai központi program alapján a helyi sajátosságok ismeretében és azt figyelembe véve készíthetik el a pedagógiai programjuk részeként a helyi szakmai programjukat. 2. A sajátos nevelési igényű (SNI), tanulásban akadályozott fiatalok és a tanulási tevékenységet nehezítő tényezők Tanulásban akadályozottak mindazok a gyermekek és fiatalok, akik a tanulási képesség hiányosságai, fejlődési zavara következtében tartósan feltűnően nehezen tanulnak. A tanulásban akadályozottság kialakulása több tényezőre vezethető vissza. Ezen adaptált program azoknak a tanulásban akadályozott fiataloknak a szakmai felkészítéséhez készült, akiknél a tanulásban akadályozottság alapvetően a központi idegrendszer enyhe, különféle eredetű, örökölt vagy korai gyermekkorban szerzett sérülésével vagy funkciózavarával függ össze. A tanulásban akadályozottság (enyhe értelmi fogyatékosság) megállapítását a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakemberei végzik komplex vizsgálatok alapján. Szakértői véleményben rögzítik a fogyatékosság tényét, megjelölve egyúttal a fejlesztés irányait. A tanulásban akadályozottak csoportján belül rendkívül változatos eltérések tapasztalhatók. A tanulóknál jelentős különbségek mutatkoznak: a sérült vagy fejletlen pszichikus funkciók jellegzetes különbségét létrehozó okok sokszínűségében, pszichikus funkciók érintettségében (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, érzelmi-akarati élet, viselkedés, magatartás, cselekvés, stb.), a fejlődés ütemében, a fejlesztés várható eredményében. A tanulásban akadályozott tanulók iskolai tanulásának eredményességét akadályozzák a tanulási helyzetekben (eltérő mértékben és egyedi kombinációban) megmutatkozó jellemzőik: a téri tájékozódás, a 26

27 finommotorika, a figyelemkoncentráció gyengeség, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései, valamint a tanulási képességek különböző fejlődési zavarai. A tanulásban akadályozott tanulók képzése során számolni kell a tanulási-tanítási tevékenységet változó mértékben és variációban előforduló nehezítő tényezőkkel: a tanulási és a munkavégzési motiváció gyengesége, a kognitív képességek zavara (a figyelem szűkebb terjedelme, szétszórtsága; az emlékezet szűkebb terjedelme, a bevésés-felidézés gyengeségei; az elvont gondolkodás gyengeségei), a személyiség-fejlettség alacsonyabb szintje (önállótlanság, ingerlékenység vagy zárkózottság, befolyásolhatóság), a szociális érzékenység gyengesége (kommunikációs zavarok; kapcsolatteremtési és kapcsolattartási képesség fejletlensége), egyéb társuló problémák (egészségügyi, szociális és magatartási zavarok) A tanulásban akadályozottságból fakadó pedagógiai jellemzők: speciális nevelési igény, fejlesztés a többségi iskola átlagos feltételei között nem biztosítható, külön segítségadás nélkül akadályozott tanulási folyamat, speciális nevelési igény kielégítéséhez, eredményes tanulási-tanítási tevékenységhez pedagógiai többletszolgáltatások, egyéni gyógypedagógiai megsegítés szükséges. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók egyénre szabott, folyamatos fejlesztése attól is függ, hogy milyen egyéb társuló egészségügyi, érzékszervi, mozgási, beszédfejlődési rendellenesség, magatartászavar kapcsolódik a fogyatékosságukhoz. A fejlesztés a tanulók adottságaihoz igazodó készség- és képességfejlesztés - a szakképzési évfolyamokon is kiemelt szerepet kap. A nevelést-oktatást meghatározó jellemzők miatt a hosszú fejlesztési folyamatban az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia: az ismeretek tartalmának és mélységének, a tevékenységformáknak, az alkalmazott módszereknek, a tanítás szervezeti kereteinek (osztály, csoport, egyéni), a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. A tanulásban akadályozott fiatalok alapfokú iskoláztatása sajátos nevelési igényeinek megfelelően szegregált vagy integrált szervezetei formában történhet. Ma még zömében szegregált gyógypedagógiai iskolai rendszerben a speciális nevelés-oktatás során az alapismeretek elsajátításának folyamatában képességeik fejlesztése, korrekciója útján, személyiségük fejlettségi szintje alapján válnak alkalmassá a szakképzésbe való bekapcsolódásra. II. Módszertani javaslatok 1. A képzés bevezetésének előkészítése A képzés bevezetése, eredményessége kellő előkészítést igényel. A képzést bevezetni szándékozóknak rendelkezniük kell a tanulásban akadályozott tanulók sajátos nevelési igényének megfelelő alapvető speciális képzési feltételekkel. A pedagógus - a tanulásban akadályozottak tanára, oktatója - szerepe, a tanulókra gyakorolt hatása igen jelentős tényező a képzés eredményességében. A tanulásban akadályozott tanulók többségére jellemző az általuk elismert felnőtt elfogadása, a példakövetés. A feltételek sorában kiemelkedő jelentőségű, hogy 27

28 emberi tulajdonságaikban elismert képzők alapvető gyógypedagógiai és módszertani felkészültséggel rendelkezve, azt alkalmazva vegyenek részt a nevelés-oktatás-képzés folyamatában. Különösen fontos az integrált szervezési formában történő képzés esetén a képzők e szempont szerinti kiválasztása, felkészítése. A képzőktől elvárt szemlélet és kompetenciák A pedagógiai szemlélet jellemzője a tanulóközpontúság, nevelésfilozófiai elemei: empátia, tolerancia, nyitottság, előítélet-mentesség, elfogadó attitűd, pozitív értékrend. Kompetencia területek: szakmai tapasztalat, felkészültség, alapvető gyógypedagógiai ismeretekkel, pedagógus hívatás iránti elkötelezettség, kitartás, tanulási és fejlődési készség, elmélet és gyakorlat egységében való gondolkodás, csoportban való együttműködés, személyközpontú pedagógiai megközelítés, kommunikációs készség, motivációs képesség, Az elvárások nemcsak szakmai szinten fogalmazódnak meg a képzők felé, de emberi tulajdonságokban, személyiségjegyekben is (derűs, empatikus személyiség, az átlagosnál nagyobb teherbíró képesség, a folyamatos team-munkában való együttműködési képesség). Igen fontos, hogy úgy a szegregált, mint az integrált szervezési formában egyaránt, csak megfelelő felkészültségű és személyiségű kollégák vállalják a tanulásban akadályozottak képzését. Ismerjék mindazokat a tananyagokat, taneszközöket és módszereket, melyek alkalmazásával megvalósítható a tanulásban akadályozottak rehabilitációt szolgáló komplex, egyénre szabott fejlesztése, szakmai felkészítése. A kívánt cél, amit a komplex rehabilitációs program megvalósítani kíván csak összehangolt team munka eredményeként érhető el. Fentiek ismeretében eldöntheti az intézményvezető, pedagógusa alkalmas, illetve a képzésre vállalkozó pedagógus, hogy vállalja-e a tanulásban akadályozott tanulók szakképzésében a feladatot. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tananyagegységek (tantárgyak) fejlesztési feladatainak megvalósításához szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert is be kell vonni a fejlesztő munkába. A speciális személyi feltétek körében említettek (Lásd. Általános irányelvek 3.) közreműködése teszi teljessé a rehabilitációs feladatok megoldását. A tanulók felkészítése a képzésbe való belépésre, beiskolázás A Fűszernövény-termesztő rész-szakképesítésre való beiskolázásnál a szakképesítés megszerzésével végezhető munkatevékenység szükségessé teszi a körültekintő pályaorientálást. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a fűszernövény-termesztő közepesen nehéz fizikai munkát végez, gyakorta a szabadban, kitéve az időjárás nem kívánatos hatásainak. Ügyelni kell a tanulóknál az esetleges allergiás reakciók kiszűrésére. Bár a szakképesítés bemenete nem ír elő befejezett iskolai végzettséget, a kompetenciák elsajátítása a tanulók számára csak megfelelő kognitív és manuális képességek, egészségi állapot alapján valószínűsíthető. A szakmatanulásra való felkészítés iskolai szakaszaiban (előkészítés és alapozás) kiemelt feladat a szakképesítés tanulásához, később gyakorlásához alapvetően szükséges kompetenciák (az átlagosnak megfelelő fizikai állóképesség, felelősségérzet, monotónia tűrés, rendszeretet, pontos minőségi munkavégzés) fejlesztése, a szakma tanulását megalapozó közismereti tudás elsajátíttatása, a megfelelő eszközhasználat, motiváltság stb. megteremtésében. 28

29 A szakképző intézmény megválasztásánál, amennyiben több lehetőség adódik egyénileg szükséges mérlegelni az integrált vagy szegregált képzésbe való irányítást. Ez függ egyénileg a tanulóktól (bemeneti kompetenciák, szakmai előkészítés-szakmai alapozásban való részvétel), valamint a képző intézményben folyó szakmai munkától (minőség, SNI tanulók fogadásához való felkészültség, speciális feltételek megléte stb.). 2. A képzés szervezésének lehetőségei A 2 éves képzési idővel tervezett adaptált központi program kompetencia alapú, modulrendszerű, tevékenységközpontú, amelynek alapján az iskola sajátosságainak, személyi és tárgyi feltételeinek figyelembe vételével alakítja ki helyi szakmai programját, (természetesen a kötelező elemek betartásával). A képzési idő A képzési idő 2 tanévre történő kiterjesztését a tanulók tanulásban akadályozottsága (fogyatékossága) indokolja. A szakmai alapozás 1 éves időkerete szolgálja a felzárkóztatás és biztos alapok elsajátításának lehetőségét. A képzési idő megnövelése lehetőséget ad: a tananyag feldolgozásban a tanulócsoport, a tanuló sajátos igényeinek megfelelő időráfordítás biztosítására (általában a modulok magasabb óraszámban történő feldolgozásra, a tananyagegységek közötti, valamint a tananyagegységen belül a tananyagelemekre tervezett óraszámok átcsoportosításával a nehezebben elsajátítható pl. elméletigényes vagy hangsúlyozott tananyagtartalomra fordítható óraszám emelésére.), speciális pedagógiai feladatok ellátásához szükséges idő biztosítására. A képzés szervezése Az alkalmazóképes tudás elsajátításának feltétele a tanulásban akadályozott tanulók számára a sajátos nevelési igényeiknek megfelelő oktatásszervezés. A szegregált és integrált oktatási szervezési formák sajátosságai, követelményei A szegregáció a sajátos nevelési igényű tanulók elkülönített oktatását jelenti. Jól kiépült speciális iskolahálózatban, színvonalas pedagógiai kompetenciákkal, kis létszámú osztályokban, speciális tanterv alkalmazásával folyik a képzés, szaktanár, gyógypedagógus, pszichológus, orvos-terapeuta együttműködésével. Biztosítottak a szükséges speciális feltételek, azonban mennyiben csak belső iskolai gyakorlóhelyen folyik a képzés, fennáll a zárt, védő-óvó környezet veszélye, így kevésbé lehetséges felkészíteni a tanulókat a társadalomba való beilleszkedésre. Az alapismeretei hiánnyal, készségek gyengébb voltával a képzésbe lépő tanulók számára legalábbis az l. szakképzési évfolyamon szükséges a hiánypótlás, felzárkóztatás, az intenzívebb fejlesztés. Erre a speciális szakiskolai képzésszervezésben nagyobb lehetőség, bevált gyakorlat biztosított. Törekedni kell azonban a tanulók fokozatos természetes munkakörülmények közötti felkészítésére, fejlettségi szintjüknek megfelelően a mind szélesebb integrációra. Tanulásban akadályozottak számára a rész-szakképesítések képzése iskolai rendszerben elsősorban a speciális szakiskola keretén belül javasolt, az itt valóban biztosított speciális személyi feltételek, a személyre szabott fejlesztő felkészítés megvalósíthatósága miatt. Az itt folyó képzés a tanulók számára megalapozhatja a szakmai felkészültség további elmélyítését, a szakmai ismeretek bővítésével további részszakképesítések megszerzését, a jobb képességű fiatalok számára magasabb szintű szakképesítést adó képzésbe való belépés lehetőségét. Az integráció jelenti, a sajátos nevelési igényű fiatalok ép társaikkal együtt történő képzését. Ez történhet: 29

30 részleges integráció formájában (többségi képző intézményben a különleges elbánást igénylő tanulók csoportjában, vagy a képzés egy-egy szakaszában integrálva stb.), teljes integráció esetén a többségi képzésben egy csoportban a többi tanulóval. Az integrált oktatásszervezésben fogadó szakképző intézmény tanulásban akadályozott tanulókat Fűszernövény-termesztő képzésbe jó lelkiismerettel úgy fogadhat, ha rendelkezik bizonyos feltételekkel. Az integráció feltételei: a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság javaslata (meghatározza azokat a sajátos fejlesztési feladatokat, amelyeket a többségi szakképző intézménynek el kell látnia ahhoz, hogy a tanuló maximálisan fejlődhessen), a képző intézmény részéről: alapító okirat módosítása (az integrált oktatás megjelölése alap ill. kiegészítő tevékenységként) személyi feltételek biztosítása (Kt. 30. ) tárgyi feltételek biztosítása (Kt. 3.sz. mell.) helyi tanterv, pedagógiai programok módosítása (szerepelnie kell benne a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása sajátos elveinek, és figyelembe kell vennie a tanulást, fejlődést nehezítő körülményeket is. Ezen belül fontos meghatározni és biztosítani azokat a segítő eljárásokat, amelyek az eredményes integráció feltételei lehetne ) nevelőtestület, szülők, tanulók, gyakorlati képzőhelyek felkészítése A csoportok összetétele, az osztályok nagysága: A tanulócsoportok szervezésénél az eredményesség érdekében figyelembe kell venni a Közoktatási törvény létszámhatárokra vonatkozó mellékletében előírtakat. Tanulásban akadályozott (enyhén értelmi fogyatékos) tanuló 2 főként tekintendő a csoport kialakításánál. Integrált oktatásszervezésben ideális max. 2-3 fő SNI tanuló csoportonként a létszámban (a különleges bánásmód, speciális módszerek stb. érvényesíthetősége érdekében). Szegregált oktatásszervezésben a gyakorlati csoport létszáma 6 fő. 3. A képzés szerkezete - képzési tartalom A közismereti tananyagtartalmak A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló hatályos rendelet előírása lapján a speciális szakiskola valamennyi évfolyamán lehetőség van heti 6 óra közismeret oktatására. Az adaptált központi programban beépített kötelező közismereti tantárgyak: Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport A program 8. A képzés szerkezete c. fejezetében a tanulásban akadályozott tanulók sajátos nevelési igényét alapul véve tettünk javaslatot évfolyamonként a kötelezőn túli közismereti tananyagegységek (tantárgyak) tervezésére illetve a választható szakmai tananyagegységekre, a tanulásban akadályozottak szakképzése számára készített programokra. A tanulásban akadályozott tanulók számára több okból is indokolt az Anyanyelv /Kommunikáció/Szakmai kommunikáció és a Matematikai ismeretek/szakmai számítások, a Számítástechnikai alapismeretek/informatika beépítése a kötelező tantárgyak körébe (sérülés-specifikumból fakadóan, a szegregált alapiskola, befejezett iskolai végzettség nélküli, szakmai előkészítés, szakmai alapozás hiányában, a hiánypótlás, szakmaorientált felzárkóztatás, sikeres munkába állás/társadalmi integráció támogatása miatt). 30