THIRRING LAJOS ÉRDEMEI A TUDOMÁNYSZERVEZÉSBEN OROS IVÁN

Átírás

1 THIRRING LAJOS ÉRDEMEI A TUDOMÁNYSZERVEZÉSBEN OROS IVÁN Akár a demográfia, akár a statisztika más ágazatainak a két világháború közötti emlékeiben kutatunk, Thirring Lajo s nevével és munkáival mindig találkozunk. Életének fő tevékenysége a népességi kérdésekhez kötődött, hazai és külföldi elismerését elsősorban ennek köszönhette. Emellett azonban a statisztika és a közélet rendkívül sok más területén dolgozott. A két háború után pl. a béketárgyalások előkészítésén, a tanyakérdés megoldásán, a falusi és agrárproblémák elemzésén stb. Talán ezt a szerteágazó feladatkört azért nem övezte akkora megbecsülés, mint a népesedési statisztikában végzett munkáját, mivel azok hozzátartoztak a Hivatal mindennapos munkájához, zökkenőmentes fejlődéséhez. Bizonyára, ha ezekkel a témákkal alkalma lett volna intenzívebben foglalkozni, itt is hírnévre tett volna szert. Emellett tanult és tanított, kutatott, írt és szerkesztett, pótolhatatlan szerepet töltött be a statisztikai közélet számos területén. A II. világháború után elsősorban a népesedési kérdések töltötték ki munkája nagyobb részét. A ma élő idősebb generáció azért tiszteli benne elsősorban a demográfust, mivel élete utolsó harmadában ebben a minőségében találkozhattak vele leginkább. A nagytudású szakembereket jellemző szerénységével sohasem kívánt a nyilvánosság fókuszába kerülni. Számos megjelent közleménye, hagyatéka bizonyítja, hogy milyen sok és szerteágazó tudományos "apró munkát" végzett, írásai alatt sokszor talán még a neve sem jelent meg. Ezek, a tudományos tevékenysége fővonulatán gyakran kívül eső szervező és regisztráló feladatok ugyanúgy teljes embert kívántak, mint a különböző, népesedési kérdésekkel összefüggő munkái. Energiájából mindezekre futotta, neki köszönhető, hogy a két világháború közötti időszak statisztikai szervezeteinek, létesítményeinek működéséről és szakirodalmáról többé-kevésbé hiánytalan ismereteink vannak. Ezekről feljegyzései nélkül csak igen keveset tudnánk. Emberi adottságai lehetővé tették, hogy a tudományszervésben, generációk nevelésében is maradandót alkosson. Lehet, hogy személyisége nem volt színesen csillogó, érdeklődése talán inkább a gyakorlati problémák megoldása, mint az elméleti kérdések felé irányult, de bizonyos, hogy valamennyi általa művelt feladatkörben a teljes megbízhatóság és szakszerűség jellemezte. Ismerte a statisztika legújabb vívmányait, fogékony volt az új módszerek alkalmazására, elismerte a nála fiatalabb kollégái elért eredményeit. Pályája teljes egészében a Központi Statisztikai Hivatalhoz kötődött. Thirring Lajos (szül ben) 1919-ben, húsz éves korában került a KSH állományába, mint harmadéves joghallgató (ideiglenes statisztikai gyakornok) benállamtudományidoktorátustszerzett. Doktori értekezése: "Magyarország városainak népessége 1720-tól 1920-ig" címet viselte ben miniszteri segédfogalmazó, 1924-ben miniszteri fogalmazó, 1936-ban miniszteri segédtit

2 3 74 O R O S IVÁN kár, 1938-ban miniszteri titkári címet szerzett. A háború után különböző vezető állásokat töltött be. Különösen kiemelkedett az 1949-es népszámlálás szakmai irányításában végzett tevékenysége ban a Forradalmi Bizottság a Hivatal vezetőjévé kívánta jelölni, amit azonban nem fogadott el ben vonult nyugdíjba, de haláláig aktívan részt vett a Hivatal munkájában, bár 1963 és 1972 között viszonylag kevés közleménye jelent meg. Jelenleg halála tíz éves évfordulójára emlékezünk. Mielőtt munkásságát részleteiben ismertetnénk, nem mulaszthatjuk el, hogy származásáról néhány szót ne ejtsünk. A korai statisztikai indíttatást édesapjának, dr. Thirring Gusztávnak, a Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala igazgatójának, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának köszönhette. A négygyermekes soproni származású evangélikus család harmadik gyermeke édesapja sokoldalú tudományos statisztikusi tevékenységét követendőnek tartotta. Többször is tanújelét adta, hogy példaképének tekintette őt. (Személyes emlékeim vannak arról, hogy 1981-ben Thirring Gusztáv soproni emlékművének felavatása és a tudományos emlékülés előkészítése alkalmából milyen tisztelettel és gondossággal állította össze az édesapja tudományos tevékenységére vonatkozó emlékeket és adalékokat.) Felesége Keleti Károly unokája volt. Családi kapcsolatai korántsem gyorsították előmenetelét, a 30-as évek előléptetési korlátai őt is érintették, de szerkesztői és egyéb megbízásai, külföldi útjai jelezték, hogy szakmai érdemeit már korán honorálták. A demográfiában végzett munkája tevékenységének fő vonulatát képezte, emellett azonban oly rendkívül sok területre terjedt ki érdeklődése, amely párját ritkítja. A különféle tudományos igényű feladatok amint arra már utaltunk nemcsak tematikailag, hanem a jellegükben is meglehetősen különböztek egymástól. Ezek összefoglalására a tudományszervezés terminológiája tűnik a legszerencsésebbnek, mivel így fejezhető ki legjobban az a tudományos alapokon végzett sokoldalú munka, ami Thirring Lajos életére oly jellemző volt. A teljesség igényével ezek feltárása rendkívül hosszúra nyúlna, ezért közülük a különféle egyesületekben végzett szervezői és előadói munkásságát, szerkesztői, oktatói és a statisztikatörténészi profilját, mint legfontosabbakat kell kiemelni. Az első önálló statisztikai egyesület, a Magyar Statisztikai Társaság június 22-én alakult meg. Korábban a Nemzetközi Statisztikai Kongresszusok (amely közül az 1876-ost Budapesten rendezték), majd a Nemzetközi Statisztikai Intézet megalakításával a szakma nemzetközi együttműködésére már számos kezdeményezés történt, de a hazai egyesület megalakításának gondolata csak viszonylag későn merült fel. A Keleti Károly által létrehozott statisztikai bizottság más jelleggel működött. A statisztikai témáknak a Magyar Tudományos Akadémia, majd az 1894-ben alapított Magyar Közgazdasági Társaság adott helyet. A Társaság végső megalakulásához nagymértékben hozzájárult a Külügyminisztérium kezdeményezése, amely "...a Statisztikai Hivatal figyelmébe ajánlja a statisztika külföldi szerveivel való kapcsolatok újrafelvételét..." (ti. a háború után) "eloszlatni a rólunk alkotott rossz véleményt és helyes megvilágításban mutatni be országunk helyzetét, talán a statisztika útján a

3 THIRRING LAJOS ÉRDEMEI A TUDOMÁNYSZERVEZÉSBEN 375 tudományos statisztika nemzetközileg szervezett hálózatán keresztül érheti el a legszebb eredményeket". Az előkészítéskor végső soron az alakult ki, hogy ezeknek a propaganda, nem kis mértékben politikai feladatoknak a teljesítésére nem a Központi Statisztikai Hivatal mint állami intézmény, hanem attól független, önálló, tudományos társaság alkalmasabb szervezet, amely a külföld objektív tájékoztatását idegen nyelvű folyóirat kibocsátásával is szolgálhatná. Egy másik megszívlelendő nézőpont Buday László elnöki megnyitójából: "...jöhetnek olyan idők, amikor a hivatal munkáját, tudományos függetlenségét kívülről jövő autonóm szerv segítségének kell megvédenie..." "akár a nagyközönség előtt, akár felülről jövő félreértések ellen". Az 1921 nyarán összehívott első elő értekezlet után a Magyar Statisztikai Társaság alakuló értekezletét június 22-én tartották. A Társaság alapszabályának 4. paragrafusa a Társaság célját a következőképpen fogalmazta meg: "...a statisztika működése és az idevágó ismeretek terjesztése; különösen a magyar közállapotok statisztikai úton való feltárásának, tanulmányozásának és úgy az országban, mint külföldön való ismertetésének előmozdítása". A megalakulást követően Thirring Lajos értékelése szerint az első feladat az volt, hogy "az új társaság megtalálja a maga helyét, beilleszkedjék a hazai tudományos életbe és egyesületi tevékenységbe, s biztosítsa fennmaradásának anyagi feltételeit. Mindezt nagymértékben megnehezíthette volna az, hogy a trianoni Magyarország 1922/23-ig még alig mozdult el az anyagi-gazdasági-pszichológiai mélypontról. Helyzetét ezekben az években még az is kedvezőtlenül érintette, hogy főleg a közvetlen szomszédok, de a győztes nagyhatalmak is barátságtalanul, sőt szinte ellenségesen reagáltak minden megmozdulásra, különösen, ha azokat az óhatatlanul és minden izgalomkeltés nélkül is megnyilvánuló revíziós törekvésekkel is összefüggésbe lehetett hozni. A Magyar Statisztikai Társaság tevékenységének kiépítése során ezek a gátló tényezők és körülmények mégsem okoztak zavart, hiszen a statisztika tudományos művelésének keretében az említett kezdetben szinte elsődleges jelentőségűnek tartott és később sem elhomályosodott fontosságú feladatok megoldása is az új egyesületre hárult; márpedig ezek a feladatok a Társaság megalakulását mintegy megkövetelték és gyors megszilárdulását is biztosították". A Társaság "zárt" társaság volt, a rendes tagok létszámát előbb 80, majd 100, 120, később 150 főben állapították meg, a jóváhagyott létszámot azonban sohasem töltötték be. A taglétszám emelését az indokolta, hogy a statisztikai munka keretei kibővültek, a statisztikával szorosabb kapcsolatot tartó szakemberek száma megnőtt. A közgyűléseken csak a tagok vehettek részt, a tudományos ülések a tagsággal nem rendelkező szakemberek számára nyitottak voltak. A tagok nagyobb része nem a KSH dolgozója volt, számos miniszter, politikus, egyetemi tanár, közéleti személyiség volt közöttük, akik a statisztikához valamiképpen kötődtek. A társasági tisztség visel őket célszerűségi okokból többnyire a Hivatal vezető állású tagjai közül választották. A Társaság akadémikus jellegét a zárt létszám mellett a tagok 50 év feletti átlagos életkora, a kötelező székfoglaló és a tudományos munkálkodás követelménye húzta alá.

4 3 7 6 OROS IVAN Új tag megválasztásához a rendes tagok kétharmados támogatására volt szükség. A magyar tagokon kívül neves külföldi statisztikusokat a Társaság tiszteletbeli tagjaivá választották. A nemzetközi kapcsolatok kölcsönös kiszélesítése érdekében sok magyar statisztikust külföldi társaságok tagságukkal tiszteltek meg. A zárt létszám a tagsági viszony tekintélyét határozottan növelte, a tagok elismerésként könyvelték el megválasztásukat. Ugyanakkor a fiatalabb generáció számára akadályt jelentett a társasági tagság megszerzése. A kétharmados támogatás megkövetelése nem egy esetben sértődésre vezetett. A Társaság évi beszüntetéséig 266 különféle jellegű (köz-, ünnepi-, választmányi-, székfoglaló stb.) ülést tartott. Thirring Lajos a Magyar Statisztikai Társaságban, annak csaknem megalapításától kezdve különböző funkciókban igen fontos szerepet játszott. A Társaság tagjává 1926-ban válaszották, ahol előbb pénztárosi, 1932-től titkári, 1943-tól főtitkári, 1946-tól alelnöki tisztet töltött be. A névtelen szervező munkán kívül számos tudományos előadással, tanulmánnyal szerepelt a különböző társasági üléseken, elsősorban a demográfia és a népesedési statisztika témáiban. Külön érdeme, hogy a Társaság történetét teljes részletességgel az 6 feljegyzéseiből ismerjük, mivel a legfontosabb iratokat, jegyzőkönyveket a háborúban, majd azt követően megőrizte, rendszerezte és a Hivatal Levéltárában elhelyezte ban írásban is közreadta visszaemlékezéseit a Társaság életéről. Ebben rá jellemző módon megjegyzi: "Munkám során... kerülni óhajtottam azt, hogy mások általam egyébként nagyrabecsült véleménye megzavarja saját emlékeimet, értékeléseimet". Érdemei között kell említeni, hogy az 1923-ban alakult Nemzetközi Népességtudományi Unió 1936-ban alakult magyar tagozatának tagja és titkára volt. A magyar csoport a Társaság kebelében, az 1949-es felszámolásig vezetése mellett érdemi munkát végzett és az ilyen irányú külföldi kapcsolatokat is ellátta és 1948 között 32 előadás hangzott el a tagozatban. _ 1926-ban Teleki Pál kezdeményezésére a M agyar Statisztikai Társaság Államtudományi Intézetét alakították meg a külföldön élő magyarság és a középeurópai államok problémáinak tanulmányozására. Az intézet több színvonalas térképet és kiadványt szerkesztett ben a Teleki Pál Intézetbe olvadt be. A nemzetközi együttműködésre való törekvés, mint már korábban jeleztük, a statisztikusok körében már a múlt század közepén intenzíven jelentkezett. A kezdeti próbálkozásokban Keleti Károly vezetésével a magyar statisztikusok fontos szerepet játszottak től a Nemzetközi Statisztikai Intézet megalakulásával létrejött a statisztika akadémikus jellegű tudományos intézménye, amely azóta is a nemzetközi együttműködés legfontosabb független szerve. Célja a statisztika tudományos előrehaladásának, világméretű koordinációjának segítése. Az Intézet az állandó iroda (Hága) mellett elsősorban a rendszerint kétévenként rendezett kongresszusokon fejti ki munkáját. A kongresszusokon az Intézet korlátozott számú megválasztott tagja mellett meghívott szakemberek vehetnek részt.

5 THIRRING LAJOS ÉRDEMEI A TUDOMÁNYSZERVEZÉSBEN 377 A magyar statisztikusok a nemzetközi együttműködést kezdettél fogva pártfogolták ben az ISI 23 alapító tagja közül 3 magyar volt (Keleti, Hunfalvy, Kőrösy). A kongresszusokon többen részt vettek és a legkülönfélébb tárgykörökben foglalkoztak a magyar elméleti kutatásokkal és a gyakorlattal, több tiszteletbeli és rendes magyar tag vett részt a kongresszusokon és a különböző, később alakított szakosztályok munkájában. A Nemzetközi Statisztikai Intézet addigi munkáját először Thirring Lajos a Statisztikai Szemle évi 3. számában ismertette. Összefoglalta az Intézet kezdeteit és 1926-ig végzett tevékenységét, kiemelve a budapesti 1901-es kongresszus és a magyar tagok addigi aktív részvételét. írása fontos dokumentum a nemzetközi kapcsolatok korai szakaszának megismeréséhez. Thirring Lajos az ISI rendezvények sorába már fiatal kora óta bekapcsolódott. Nyelvtudása (német, francia, majd angol) és szakmai felkészültsége erre alkalmassá tették. Részt vett a Nemzetközi Statisztikai Intézet évi római, évi varsói, évi londoni, évi athéni, az évi prágai ülésszakán. A londoni ülésen francia nyelvű előadásával szerepelt. A háború után is több ülésen résztvett és nyújtott be dolgozatot ban, amikor az ISI egyéni tagjait először választották meg, rendes taggá választották. Az Intézet állandó Irodájával rendszeres kapcsolatot tartott és több benyújtott javaslatát elfogadták. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatai révén Thirring Lajos külföldön is elismert személyisége volt a magyar statisztikának. Az ISI üléseken kívül számos idegen országban tanulmányúton vett részt. Tagja volt több külföldi statisztikai és rokonszakmai társaságnak. Az említetteken kívül több magyar hivatalos bizottságnak és tudományos egyesületnek is tagja, tisztségviselője volt. A Statisztikai Társaság megalakítására tett javaslatával a Külügyminisztérium, a nemzetközi statisztikába való szorosabb bekapcsolódás céljából, a külföld tájékoztatására egy francia nyelvű, a belföld számára magyar nyelvű statisztikai szaklap kiadását is javasolta, a külföldi szakirodalom Magyarországgal foglalkozó publikációinak figyelésével egyidejűleg. Az utóbbi feladatot és a magyar folyóiratot a Hivatal magára vállalta, a francia nyelvű folyóirat kiadását a Társaságra bízták. Az idegen nyelvű folyóiratra, amely első ízben 1923-ban jelent meg, nagy gondot fordított a Társaság. Címe a meginduláskor "Revue de la Société Hongroise de Statistique". Az első öt évfolyam ezen a címen jelent meg, utána Thirring Lajos javaslatára "Journal de la Société Hongroise de Statistique" lett a folyóirat végleges címe. A lap a Magyar Statisztikai Társaság folyóirataként 1000 körüli példányszámban, évente általában négy alkalommal jelent meg és hamarosan ismertté vált külföldön is. A folyóirat 1932-ig kizárólag francia nyelven jelent meg, később német, olasz, és angol nyelvű tanulmányok is kinyomtatásra kerültek. Thirring Lajos 1927-től kezdve közreműködik a folyóirat szerkesztésében, majd megújításában, 1929-től a "Journal" egyik szerkesztője. (A szerkesztők között találjuk Buday László, Thirring Gusztáv, Dobrovits Sándor, Kenéz Béla, Búd János, Konkoly Thege Gyula, Laky D ezső

6 378 OROS IVÁN és mások nevét.) A "Journal" lapjain a statisztikai tudomány művelőinek színvonalas tanulmányai jelentek meg, amelyeket sok külföldi lap ismertetett. Külföldi szerzők művei mellett, a Magyar Statisztikai Társaság közgyűléseiről szóló beszámolók is helyet kaptak a lap hasábjain. Thirring Lajosnak a szerkesztésben vállalt lelkiismeretes tevékenysége nagyban hozzájárult a folyóirat magas színvonalához. Úgy gondolom, nem szorul különösebb méltatásra, hogy kiterjedt szakmai munkássága mellett mit jelentett egy idegen nyelven megjelenő lap színvonalas szerkesztése. A Journal utolsó száma ben jelent meg. A Társaság a "Journal"-on kívül kiadványsorozatot is megjelentetett, amelynek keretében 18 mű került publikálásra (13-at csak magyar, a többit egy vagy több idegen nyelven). Thirring Lajos szerzőként és szerkesztőként is közreműködött a sorozat megjelentetésében. A magyar nyelvű statisztikai folyóirat kibocsátására is 1923-ban került sor. A Magyar Statisztikai Szemle a KSH lapja lett. Thirring Lajos 1925 végén válaszút előtt állt. Az 1920-as népszámlálás szervezetét leépítették, ezért több lehetőség merült fel további feladatköre kialakítására. Végül az Elnöki osztályon a Statisztikai Szemle megjelentetésével kapcsolatos technikai feladatok ellátását vállalta. Felelősségteljes szakmai feladatai mellett hosszú évekig mindig szakított időt a Journal mellett a Szemle szerkesztésére is. Része volt a Szemle új rovatokkal való kibővítésében, rendszeressé váló témák megjelentetésében. Érdemei között említhető, hogy a Szemle szakmai színvonalának megtartásán mindenkor őrködött, korszerűsítéséért mindent elkövetett. Ez a nagyvonalú szerkesztési munka sok örömet, egyúttal elismerést is szerzett számára, 1945-től 1948 végéig a Szemle felelős szerkesztője volt, generációkat vezetett be a folyóiratszerkesztés rejtelmeibe. Thirring Lajos statisztikai szemléletére a történeti látásmód rendkívül jellemző volt. A történeti demográfiáról megjelent jelentős művei mellett mindig hangsúlyozta a statisztikatörténet művelésének fontosságát. Erről a Statisztikai Társaság tevékenységére való "Visszaemlékezéseiben" a következőképpen ír: "A Társaságban a történeti statisztikai tárgyú előadások száma viszonylag meglehetősen nagynak mondható. A statisztikatörténetet a jelzett ünnepi ülési emlékbeszédek és megemlékezések képviselték több-kevesebb folyamatossággal, kiegészítve további emlékelőadásokkal és visszaemlékezésekkel; így pl. Keleti Károlyról, Fáy Andrásról, Thirring Gusztávról, külföldi vonatkozásban Quetelet alapvető művéről és például Malthusról is. Adatgyűjtéstörténeti adalékokat aránylag sok előadás tartalmazott". Thirring Lajos számos nagy statisztikus életművével is foglalkozott, különösen említésre méltó Buday László, Thirring Gusztáv munkássága. Megemlékezett Kautz Gyula, Zentay Dezső, Kenéz Béla, Laky Dezső, Szél Tivadar, Barsy Gyula és még sok más szakember tevékenységéről. Thirring Lajos hosszú élete folyamán sokat tett tudása átadására, a fiatalabb generációk nevelésére, a statisztika és a demográfia megismertetésére. Ez a tevékenysége az egyetemi oktatásban már korán helyet kapott és 1925 között a Műegyetemen Buday László tanszékén tanársegédként dolgozott,

7 THIRRING LAJOS ÉRDEMEI A TUDOMÁNYSZERVEZÉSBEN 379 statisztikai szemináriumokat vezetett. Ugyancsak a Műegyetemen, a Közgazdasági Karon "Népességi statisztika" tárgykörből 1939-ben magántanárrá képesítették. Ott 1948-ig rendszeresen tartott előadásokat. Az 1960-as években az ELTE-n Kovacsics professzor tanszékén, majd a Műegyetemen tartott kollégiumot népesedési kérdésekről ben az ELTE-n címzetes egyetemi tanári címmel tüntették ki ben gyémántdiplomát kapott. Élete végén "Magyarország népessége között" című munkáját tudományos fokozatban kívánták részesíteni. A minősítési eljárás lefolytatását halála megakadályozta. Thirring Lajos szerteágazó munkássága végtelenül korrekt, derűs egyéniséggel párosult. Szakértelme páratlan munkabírással, nagyvonalúsága mellett a részletekben végtelen precizitással nyilvánult meg. A szakmaszeretete, a kollégák megbecsülése, udvariassága mind jellegzetes vonásai közétartoztak. Szerencsére életműve szinte hiánytalanul ránk maradt. Termékenységét és sokoldalúságát jellemzi, hogy Kovacsics professzor megemlékezésében 200-náI több művét tünteti fel. Kinyomtatott írásai mellett kéziratban ránk maradt emlékei az utókor rendszerezését igénylik. A KSH Könyvtára már megkezdte ezt a munkát, a feldolgozás után bizonyos, hogy Thirring Lajos működésének további számos új vonásával ismerkedhetünk meg, amelyek lehetővé teszik egy statisztikus polihisztorról alkotott kép még árnyaltabb felvázolását. IRODALOM Dr. Gyulay Ferenc. Néhány szó a "Journal de la Société Hongroise de Statistique"-ról. Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztály, Statisztikatörténet Szakcsoport. Budapest, oldal. Dr. Gyulay Ferenc-. A Magyar Statisztikai Társaság története ( ). Statisztikai Szemle évi 10. sz oldal. Dr. Kovacsics József: Dr. Ihirring Lajos emlékére. Demográfia, évi 4. sz oldal. Dr. Thirring Lajos-. Visszaemlékezések az egykori Statisztikai Társaságra és Népességtudományi Csoportra. Kézirat, oldal. Dr. Thirring Lajos számos írása és közleménye. LAJO S T IIIR R IN G S MERI TS IN TH E FIELD O F SC IE N T IFIC O R G A N IZ A T IO N