A böjt, a böjtölés hagyományai a görög katolikusok körében. Magyari Márta

Átírás

1 POSZTBIZÁNCI KÖZLEMÉNYEK STUDIA POSTB1ZANTINA HUN6ARICA 1977 A böjt, a böjtölés hagyományai a görög katolikusok körében Magyari Márta A böjt, a böjtölés egyike a legrégebbi kultikus szokásoknak, eredendően az ételtől, italtól, sőt a nemi élettől való teljes vagy részleges tartózkodást jelenti. 1 A rövidebb hosszabb ideig tartó ételtől, italtól való tartózkodást, amely a kultikus gyakorlattal összefüggő szokás volt, gyakran említi a Biblia is. Maga Jézus is böjtölt megkísérlésekor a pusztában, 2 s rámutatott, hogy tanítványai egykor majd böjtölni fognak, de nem parancsolta ezt meg. 3 A hústól való tartózkodás a kereszténység első évszázadaitól fogva az erkölcsi tárgyú értekezések és bűnbánati előírások központi motívuma. 4 A keresztény egyház mindig szigorú paranccsal kötelezte híveit a böjtre, már a legkorábbi zsinatok szigorú parancsolt böjtről beszélnek. A húsvét ünnepét megelőző böjti idő, a nagyböjt, az őskeresztények nagypénteki és nagyszombati böjtjéből fejlődött ki. Alexandriában már 250 körül kenyéren és vízen böjtölnek a hívek az egész nagyhéten át, a 40 napos böjt eredete a III. századig vezethető vissza. A VII. és a VIII. század fordulója táján már hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt, ezt jóval később II. Orbán pápa a beneventi zsinaton (1091) megerősítette, törvénybe iktatta. A nagyböjt előírásai azonban különbözőek voltak nyugaton és a keleti keresztények között. A nyugatiak csak a vasárnapot számították le, ' Gecse G - Horváth H. (szerk.): Bibliai Kislexikon. Budapest, Akkor Jézus viteték az lélektől az pusztába, hogy megkísértetnék az ördögtől. És mikoron böjtölt volna negyven nappal és éjjel, azután megéhezék." Mt 6, Bibliai nevek és fogalmak. 1988, Montanari, M., Éhség és bőség. A táplálkozás európai kultúrtörténete. Budapest, 1996,

2 * ezen a napon nem böjtöltek, míg keleten szombaton és vasárnap sem böjtöltek, s ezért a nagyböjtöt előbb kezdették meg. 5 A római katolikus egyházban napjainkban is hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt, a görög katolikus egyházban pedig korábban. A görög katolikus naptár a húsvét előtti hetedik vasárnapot vajhagyó vasárnapnak, az azt megelőzőt pedig húshagyó vasárnapnak nevezi. A görög egyház hagyománya szerint a húseledelektől való megtartóztatás már a húshagyó vasárnapot követő napon elkezdődött, a vajhagyó vasárnapot követő hétfőtől kezdve pedig még a vaj és a tojás élvezése is tilos. 6 A görög katolikus szokáshagyományban a nagyböjt tényleges kezdete a vajhagyó vasárnapot követő hétfő, ez kiemelt jelentőségű böjti nap. 7 A római és a görög katolikus egyház azonos módon, a nagyböjt kezdő és záró napjára rendel szigorú böjtöt, ezért a római katolikusoknál hamvazószerda és nagypéntek, a görög katolikusoknál pedig nagyböjt első hétfője és nagypéntek a legszigorúbb böjtös napok. A görög katolikusok felfogása szerint a szigorú böjt nemcsak a hústól való tartózkodást jelenti, ezeken a napokon semmiféle állati terméket és főtt ételt sem fogyasztanak. A nagyböjt kezdő napjának nem alakult ki egységes megnevezése, körülírással nagybűt első hetfü-jének, első hetfü-nek, bőt kezdet-nek nevezik. E hétfői napot a táplálkozás szempontjából mindenütt nagypéntekhez hasonlítják, az idősebb nemzedék tagjai ma sem esznek főtt ételt ezen a napon, csupán kenyeret, vizet, gyümölcsöt, esetleg olajos savanyú káposztát fogyasztanak., r Nagybűt első hetfüje, az ippen olyan, mint a nagypintek. Akkor egyáltalán nem szabad egyebet enni, kenyeret, vizet, egy kis gyümölcsöt. Azon vagyunk akkor, azon a hetfüi napon, az az első a bütbe" (Nyíracsád).,.Akkor nem ettünk főtt ételt, csak egy kis vizet és kenyeret, azt most is megtartjuk, mint a nagypénteket. Mán mikor kezdődik a nagyböjt, első hétfőn, akkor első nap nem eszünké (Létavértes). 5 Bangha B. (szerk.): Katolikus Lexikon. Budapest, "s így kijön a görögöknél a 40 napos böjt. Ők ugyanis sem vasárnap, sem szombaton nem böjtölnek. E vasárnaptól Húsvétig van 8 hét, 56 nap, ezekből leszámítandó 8 vasárnap és 7 szombat, összesen 15 nap, marad 41 böjti nap, illetve 40, mert a 41-ik a nagyszombati böjt már nem számítandó a Quadragesimához." In: Mihályfi Á., A nyilvános istentisztelet. Budapest, 1933, 170. A görög katolikus naptárakban napjainkban a vajhagyó vasárnapot követő hétfő mellett kiemelt tipográfiával NAGYBÖJT kezd. olvasható. 64

3 ,A Z ég szigorú bőt, a bőt kezdet, mikor kezdődik a nagybőt, akkor az első napja. Mer az olyan nagy bőt vöt, ami a nagypintekkel vetekszik? (Haj dúbö szörmény). A nagyböjt kezdetével összefüggő, korábban általános, napjainkban már csak az emlékezetben élő szokás volt, hogy ekkor a zsíros edényeket alaposan kimosták, vagy helyettük csak böjtben használatos edényeket vettek elő. Hajdúdorogon és Hajdúböszörményben a böjt első napján kisúroltak minden edényt a zsírtól és ettől kezdve csak olajjal főztek. A Hajdúságban úgy emlékeznek, hogy ez csak a ma élő legidősebb nemzedék nagyszüleinek idejében, a századforduló táján volt általános gyakorlat. Létavértesen, Bedőn, Bagamérban szintén csak a korábbi nemzedékek elbeszéléséből tudnak arról, hogy az edényeket a böjt kezdetén hamulúggal kifőzték és alaposan kisúrolták. Az emlékezet szerint Bedőn, Álmosdon, Vértesen századunk elején még használatban voltak, olyan bőtös, vagy sovány edények, melyeket kizárólag csak a böjtben használtak. Eztet csak hallottam, nem íltem abba benne, de azt mondták, szóval így a nagymamámék, beszíltek rúla, hogy mán mikor megkezdődött a nagybőt, akkor azt az edínyt el is rakták, amibül addig ettek, akkor csak ilyen sovány edínynek mondták, az bőtös edíny vöt, abba csak olajjal főztek" (Álmosd). Kétfajta főzőedény vót, a nagybőti edények, azok általába cserép fazikok vótak, a bőtös edények. Míg tartott a bőt, addig csak azt az edényt használták, olajjal főztek mindent" (Létavértes). Pocsajban csupán a nagyhéten voltak használatban ezek az edények. Nyíracsádon, Nyíradonyban és Nyírábrányban az idősebb, év közötti asszonyok még maguk is kifőzték hamulúggal az edényeket a nagyböjt kezdetén. Az edényeket is akácfa hamulúggal lúgoztuk ki. Beleraktuk a hamut az edényekbe, oszt akkor azt jól kirotyogtattuk. Az edény is szép fehér lett tőle nemcsak a ruha" (Nyíracsád). Hamulúgotfőztek és minden edényt lemostak, hogy a zsír is menjen le róla. Egész hét hét alatt csak olajjal főztek. Én még mindig tudok olyan régimódit, az még mindig úgy csinálja, hogy kilúgozza" (Nyíradony). A nagyböjti teljes zsírtalanság, hús nélküli étkezés emléke már csak halványan él. Századunk elején Nagylétán a húshagyókor kimosott edényekbe virágvasárnapig nem került hús. Nyíradonyban az 1920-as években még volt olyan család, ahol vasárnaponként sem ettek húst a nagyböjtben, 65

4 ez azonban ritka, ebben az időszakban már az az általános, hogy a hét napjai közül három böjtös nap van - hétfő, szerda és péntek - amikor a hústól és a zsíros ételektől tartózkodni kell. Újabban már csak a szerda és a péntek számít böjti napnak, de az idősebbek közül többen megtartják a hétfői böjtöt is. Hát nekünk görög katolikusoknak több jutott mindenbül, a bütbül is. Minekünk három nap vöt a bűt. De most mán minálunk is eltörülték, csak szerda meg pintek. Hétfü, szerda, pintek vót régen" (Hajdúböszörmény). Annak a régi egyházi tiltásnak, mely szerint a vajhagyó vasárnapot követő hétfőtől kezdve a vaj és a tojás, az úgynevezett fehér eledelek élvezése is tilos, szintén már csak halvány emléke él. 8 Azt mondta az én apám, hogy a példabeszíd azt mondja, hogy aki megeszi a tejet, egye meg a tehenet, aki megeszi a tojást, egye meg a tyúkot is. Ez arra vót, hogy nem szabad vót enni, ezelőtt nagyon-nagyon sanyarú vót a bőt, de megtartottuk" (Kókad). Sokszor elmondta édesanyám, hogy nagyapám még azt mondta: ha megeszem a tojást, megeszem a tyúkot is, ha megeszem a tejet megeszem a tehenet is" (Fülöp). Az egykor a nagyböjt egészére kiterjedő tiltás nagypéntekhez kapcsolódva maradt fenn. Altalános gyakorlat, hogy tejterméket és tojást nagypénteken napjainkban sem fogyasztanak a hívő görög katolikusok. A görög katolikus nagyböjti táplálkozási szokások egyik jellegzetessége az olaj, a napraforgó olaj kitüntetett szerepe. Jelentős mennyiségű napraforgó olajat fogyasztottak a nagyböjt alatt minden görög katolikus családban, ez annyira szembetűnő volt a más vallásúak számára, hogy például jellemző módon a hajdúdorogiakat olajosoknak csúfolták a hajdúvárosok lakói. 9 Nagy református város ez, aztán kigúnyolták a katolikusságot az olajér." - mondták erről Hajdúböszörményben. Az olaj nemcsak azért kiemelt jelentőségű alapanyaga a böjti táplálkozásnak, mert főtt ételekben a zsírt kizárólagosan ezzel helyettesítették, hanem azért is, mert a legegyszerűbb, gyakran nyers ételek kiegészítőjeként is állandóan használták. Az olajos kenyér, az olajos savanyú káposzta, hajában főtt burgo- 8 Mihályfi, 1933, 170. Ókeresztény regula szerint a húsfélék mellett lacticinium, keleti görögkatolikus szóhasználat szerint fehér eledel (tej, túró, vaj, sajt, tojás) sem kerülhet ilyenkor a hívek asztalára." In: Bálint S., Karácsony, húsvét, pünkösd. Budapest, 1976, Mezősi J., Húsvét Hajdúdorogon. In: Múzeumi Kurir 26, 1978, ,

5 nya olajjal, olyan eledelek voltak, melyeket rendszeresen, sokszor a főétkezések között is fogyasztottak. Az emlékezet szerint több faluban voltak még az 1930-as években is olyan idős emberek, akik a nagycsütörtöki szertartástól a pászkaszentelésig semmit sem ettek, csak vizet ittak. A görög katolikus nagyböjti táplálkozási rend sajátossága a'nagypénteki igen szigorú böjt. Az idősebb nemzedék tagjai közül sokan teljes böjtöt tartanak napjainkban is, egész nap nem esznek semmit. Van olyan, aki egész nap nem eszik semmit se. Én is úgy vagyok, én nem szoktam semmit se nagypénteken, még csak vizet se veszek a számhoz. A jó isten megsegített" (Nyíradony). Általánosabb azonban a szigorú böjtnek a mindenféle főtt ételt mellőző formája: nem eszünk főttef (Nyíracsád). teljesen főtlen eszünk' (Nyíradony). Ezen a napon olajos kenyéren, savanyú káposztán, gyümölcsön kívül mást nem fogyasztanak a hívő görög katolikusok. Az 1940-es évekig általános volt az is, hogy főzés céljából tüzet sem gyújtottak nagypénteken. Anyám tüzet se gyújtott nagypinteken arra, hogy főzzünk. Nem vót főttítel. Sose főztünk nagypinteken, sose" (Hajdúböszörmény). A nagypénteki kukorica pattogatás ugyancsak általánosan elterjedt, széles körben gyakorolt szokás volt. Többnyire a szabadban, az udvarokon gyújtottak tüzet és ott pattogatták a tengerit. Nagylétán pattan tengeri"-t ettek egész nap és sok vizet ittak rá. Fülöpön sem ettek nagypénteken mást, csak pattogót, itt a szabadkémény alatt gyújtott tüz fölött rostában pattogatták ki a szemeket. A gyerekek a tűz körül ugrálva ezt a mondókát kiabálták: Szita-pita, Péter-Pál, olyat fossál, mint egy tál. " 10 A két világháború közötti időszakban hagyományos nagypénteki eledel volt Nyírábrányban és Álmosdon is a kovásztalan zsidó pászka. A hagyománytartó zsidó családok kovásztalan pászkával ajándékozták meg a szomszédságukban élő magyarokat. Nagypénteken pászkát ettünk. Valamikor a zsidóktól kaptuk, mert az ők ünnepjiikre pászka kellett. Mikor még a zsidók itt voltak, akkor azok a jobb szomszédaiknak adtak pászkát. Kovásztalan meg zsírtalan volt" (Nyírábrány). 11 A pászka az tulajdonképpen a zsidóktól ered, mert hát a zsidók sütik a pászkát, nekik a húsvétjuk olyan, hogy akkor csak pászkát esznek, 10 Sass Jánosné, Táplálkozási szokások Fülöp községben. (Kézirat) DMNA Petrovszki Ildikó gyűjtése. 67

6 kovásztalan kenyeret. Hát a zsidóság, azok úgy sütöttik a pászkát, kemencébe. Én onnan tudom, hogy itt is vót egy zsidó család gyermekkoromba, és hittak sok magyar jányokat, nyújtottuk a pászkát, mert azt nyújtófával, rendesen táblán kellett nyújtani. És akkor úgy sütöttük meg kemencébe. Sokat sütöttek, sokat, mr ugye ők nyolc napig csak kovásztalan kenyeret ettek, azt használták mindenbe. Azér is sütöttek sokat, mer így a szomszédoknak adogattak. Nekünk is adtak mindig, itt sütötték a kemencébe minálunk. Úgy sütöttek, hogy nekünk is adtak" (Almosd). A komolyan betartott, mindennemű főtt ételt nélkülöző nagypénteki görög katolikus táplálkozási hagyományok felől nézve szigorú megítélés alá esnek más felekezetek hagyományos nagypénteki eledelei, böjtölési szokásai. A reformátusok akkor csinálják a túrós csuszát, de nekünk katolikusoknál szigorú, szigorú bőt." - mondják erről Pocsajban. Hajdúböszörményben hasonlóan látják: a reformátusok nagypénteken szoktak gyümölcs levest főzni, de mi akkor nem eszünk semmit. " A római katolikusok körében általános ezen a napon a hal ételek fogyasztása (halászlé, sült hal), de a görög katolikusok a halat nem tekintik böjtös eledelnek, nagyböjti táplálkozási rendjükben nincs helye a halnak. Jellemző egy nyíradonyi asszony vélekedése erről: Én nem szoktam halat sütni, hát vagy bűt, vagy nem bűt. Nem bűt az, ha mindenféle jót eszik. Enni éppen eszek én is egy kis olajos kenyeret. " Egy létavértesi görög katolikus férfi beszélte el, hogy ő milyen megütközéssel tapasztalta azt, hogy amikor az 1950-es években sofőrként dolgozva nagypénteken bement egy nagyvárosban a csemegeboltba és látta, hogy ott kolbászt, szalonnát, húst is vásárolnak az emberek. Én csak kenyeret vettem, én azt az egy napot kibírom. Mondom, csak mi vagyunk mán katolikusok? " Keresztelő Szent János fejevételének napja (augusztus 29.) a harmadik kiemelt jelentőségű böjti nap a görög katolikusok számára. E napon szintén nem fogyasztanak főtt ételt. A nyár végi időpont miatt természetes, hogy ezen a napon teljes gyümölcsböjtöt tartanak a nyírségi falvakban. 12 Nyíracsádon ekkor csupán dinnyét, kenyeret, főtt kukoricát esznek. Szőlőt ettünk kenyírrel. Az bűtös ünnep, az bűt, akkor késsel nem vágtunk ezelőtt. Mán előtte való nap levágtuk késsel a kenyeret, aznap csak törtük. Hogy a fejit levágták, hát az vót, hogy késsel ne vágjunk. Hát máma mán nem tartjuk ezt, gyerekkoromba vót így" (Nyírábrány). 12 Bartha E., A görög katolikus magyarság vallási néprajza. In: Magyar Néprajz VII. Budapest, 1990, ,

7 Hajdúböszörményben és Újfehértón szintén csak nyári gyümölcsöket és üres kenyeret fogyasztanak Keresztelő Szent János napján. Itt a tányér használatát tilalmazza a hagyomány. Akkor meg tányírbúl nem ettünk. Mer hogy tálba rakták a fejit, akkor nem ettünk tálbúi, tányírbúl" (Hajdúböszörmény). A bibliai történetre visszautaló magyarázatok, a konyhai eszközök: kés, tányér használatának tilalma a szigorú teljes gyümölcsböjt betartását segítik elő. A görög katolikus vallásos néphagyományban a böjtölésnek, az ünnep előtti önmegtartóztatásnak individuális, lelki motívumai is vannak. Egy hajdúböszörményi asszony így vall erről: Én úgy szoktam bütölni, hogy reggeltől estig nem eszek semmit semés akkor olyan öröm, olyan jó érzés az, hogy na, meg tudtam tartam. " A vallásos élet legbensőbb tartományaihoz közelít a böjtölésnek az a formája, melyről egy nagylétai asszony így beszélt: Mi mán abba születtünk, hogy bűtöt tartunk. Vannak az embernek olyan fogadott napjai, amit felajánl, hogy mire tartja, de azt meg is tartjuk." A böjti táplálkozási előírások betartása a görög katolikus családokban századunk elejétől az 1930-as, 40-es évekig mindenkire nézve kötelező volt. A családfő maga is példát mutatott ebben. Nem kaptak alóla felmentést a gyermekek sem. A gyermeknevelés részét képezte a böjtöltetés", a ma élő legidősebb nemzedék elbeszéléseiből tudható, hogy szüleik milyen szigorúan betartatták velük a böjtöt. Az én édesanyám nagyon tudott bűtöltetni bennünket, mer ü se nem evett" (Hajdúböszörmény). Azt úgy tartották a nagypénteket, hogy pattogatott kukoricán kívül semmit nem ettek. Nekünk se adtak, gyermekiknek. Én az én jányaimat ennyire nem bütöltettem meg, de még nekünk nem adtak semmit" (Nyírábrány). Ezzel a szigorúsággal magyarázható, hogy bizonyos szentelményeket a böjt feloldására szolgáló funkcióval is felruháztak. A virágvasárnapi szentelt barka a népi vélekedés szerint alkalmas a böjt feloldására, ha valaki már nem bírja az éhezést, lenyel belőle egy szemet és utána ehet mást is. Nyírábrányban a szentelt vizet is alkalmasnak tartják erre. Hajdúdorogon és Hajdúböszörményben az előző évi pászka megszárított darabjából kaptak a gyermekek, ha nehezen bírták az éhezést. 69

8 Nagymama mindig elrakta húsvétkor a szentelt pászkának a rózsáját, és akkor mikor kicsik vótunk elővette, abból tört, adott mindenkinek, egy kis darabot a gyerekeknek, hogy szenteltet együnk, hogy a gyerekek ne éhezzenek" (Hajdúböszörmény). Az 1940-es évektől kezdődően a görög katolikus családokban a böjt megtartása már nem kötelező mindenkire nézve. A böjt betartásának megítélése jelentősen módosul, először a fizikai munkát végző férfiak mentesülnek alóla. Ok például nagypénteken is ehetnek valamilyen zsír nélkül készült egyszerűbb ételt, de az egész nap otthon tartózkodó asszonyoktól továbbra is elvárják, hogy legalább délig ne egyenek semmit. Később az iskolába járó gyerekek részére is főznek már, többnyire valamilyen főtt tésztát. Napjainkban a szigorúbb, főtt ételt nélkülöző nagypénteki böjtöt sok helyen már csak az egyedül élő idős asszonyok tartják meg. Érdekes megfigyelni, hogy a böjt megtartásában, megtartatásában az idők folyamán az édesanyák, a gazdasszonyok szerepe hogyan változott meg. A századfordulón, s még a harmincas években is a szülői tiltás, s mint láttuk a szülői példa megfellebbezhetetlen volt. Később az 1950-es évektől ez sok családban úgy módosult, hogy a gyermekekkel kivételt tettek, részükre külön főztek az asszonyok, de maguk nem fogyasztottak ebből. Napjainkban tendenciaként az is megfigyelhető, hogy mivel a családokon belül is tovább szűkül azoknak a személyeknek a köre, akik a böjtöt megtartják, ezért gyakori, hogy a böjtös napokon kétféle ételt, külön a család részére, s maguk számára főznek a vallásos asszonyok. 13 Az eddigieket összefoglalva elmondható, hogy a böjtölésnek, az ételtől, italtól való teljes vagy részleges önmegtartóztatásnak a görög katolikus szokáshagyományban különböző formái ismertek: teljes böjt, főtt étel mellőzése, állati termékek elhagyása, hús és zsír nélkül készülő ételek fogyasztása. Görög katolikus megítélés szerint a szigorú böjt elengedhetetlen kritériuma a főtt étel mellőzése. A vallásos szokáshagyomány a naptári év rendjében négy kiemelt jelentőségű, szigorú böjti napot jelöl meg, kettő a húsvétot megelőző nagyböjtbe esik, böjt első hétfője és nagypéntek, a harmadik a nyári időszakban Keresztelő Szent János fejevétele (augusztus 29.), a negyedik a szent Kereszt felmagasztalásához kapcsolódik (szeptember 14). Ma már csak az első kettő kötelező. 13 Saját gyűjtés: Bagamér, Álmosd, Nyírábrány. Melles E - Szántay-Szémán I., Görögkatolikus szertartástan elemei. Budapest

9 Megállapítható továbbá az is, hogy a görög katolikusok körében a böjtölés, a böjt megtartása általánosságban - más vallásfelekezetekhez viszonyítva - szigorúbb, jellemző még, hogy a böjtölés hagyományos formái a vallásos szokáshagyománynak viszonylagosan konzervatív részét képezik, s így az egyházi előírások változását, a könnyítéseket csak lassan követik. 71