A XV. MŰSZAKI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK ELŐADÁSAI PROCEEDINGS OF THE XV -TH INTERNATIONAL CONFERENCE OF TECHNICAL SCIENCES

Átírás

1

2 A XV. ŰSZAKI TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAK LŐADÁSAI PROCDINGS OF TH XV -TH INTRNATIONAL CONFRNC OF TCHNICAL SCINCS

3 ŰSZAKI TUDOÁNYOS KÖZLÉNYK PAPRS ON TCHNICAL SCINC. ISSN rdély úzeum-gyesület űsza Tudományo Szaosztálya Transylvanan useum Socety Department of Techncal Scences

4 ŰSZAKI TUDOÁNYOS KÖZLÉNYK PAPRS ON TCHNICAL SCINC. A XV. ŰSZAKI TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAK LŐADÁSAI PROCDINGS OF TH XV -TH INTRNATIONAL CONFRNC OF TCHNICAL SCINCS Szeresztette / dted by BITAY NIKŐ ÁTÉ ÁRTON RDÉLYI ÚZU-GYSÜLT Kolozsvár 05

5 A ötet megjelenését támogatta a agyar Tudományos Aadéma, a Bethlen Gábor Alap, a Kolozs egye Tanács, a Communtas Alapítvány és az űsza Tudományo Szaosztálya The publcaton of ths volume was supported by the Hungaran Academy of Scences, the Bethlen Gábor Fund, the Cluj County Councl, the Communtas Foundaton and the TS Department of ngneerng Scences Copyrght a szerző / the authors, / TS 05 nden jog, a advány vonatos utánnyomására, vonatos vagy teljes másolására (fotoópa, mroópa) és fordítására fenntartva. All rghts reserved. No part of ths publcaton may be reproduced, or transmtted, n any means, electronc, mechancal, photocopyng, recordng, or otherwse, wthout the pror wrtten permsson of the publsher. Kadó / Publsher: rdély úzeum-gyesület Felelős adó / dtor-n-chef: Bró Annamára Szeresztette / dted by: Btay nő Olvasószeresztő / Proofreader: Kerees György űsza szeresztő / DTP: Szlágy Júla Borítóterv / Cover: Könczey lemér Nyomda munálato / Typography jobs F&F Internatonal Kft. Kadó és Nyomda, Gyergyószentmlós Tel./Fax:

6 onlne elérhető / onlne avalable at: A XV. ŰSZAKI TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAK LŐADÁSAI (KOLOZSVÁR, 04. NOVBR.) PROCDINGS OF TH XV -TH INTRNATIONAL CONFRNC OF TCHNICAL SCINCS (CLUJ, NOVBR. 04.) SZRVZŐ / ORGANIZD BY: Az rdély úzeum-gyesület űsza Tudományo Szaosztálya Transylvanan useum Socety - Department of Techncal Scences TÁRSSZRVZŐ / CO-ORGANIZR: Sapenta T, űsza és Humántudományo Kar, arosvásárhely Sapenta Hungaran Unversty of Transylvana, Faculty of Techncal and Human Scences

7 PROGRABIZOTTSÁG / ORGANIZATION BOARD Gyenge Csaba, Talpas János / Csaba Gyenge, János Talpas TUDOÁNYOS BIZOTTSÁG / LKTOROK Bagynsz Gyula (Budapest) Baó László (arosvásárhely) Bró Károly (Kolozsvár) Btay nő (arosvásárhely) Csb Vencel-József (Kolozsvár) Dávd László (arosvásárhely) Dobránszy János (Budapest) Dudás László (solc) Forgó Zoltán (arosvásárhely) Gobesz Ferdnánd-Zsongor (Kolozsvár) Gyenge Csaba (Kolozsvár) Hollanda Dénes (arosvásárhely) Kása Zoltán (Kolozsvár) Kelemen András (arosvásárhely) Kerees Benede (Nyíregyháza) Kerees László (Kolozsvár) Kutas Dénes Nmród (arosvásárhely) Losoncz Lajos (arosvásárhely) árton László (Gyergyószentmlós) árton László (arosvásárhely) áté árton (arosvásárhely) Orbulov Imre (Budapest) Papp István (arosvásárhely) Solya László (Nyíregyháza) Tóth László (Debrecen) SCINTIFIC ADVISORY BOARD / PR RVIWRS Gyula Bagynsz (Budapest, Hungary) László Baó (Târgu ureș, Romana) Károly Bró (Cluj, Romana) nő Btay (Târgu ureș, Romana) Vencel-József Csb (Cluj, Romana) László Dávd (Târgu ureș, Romana) János Dobránszy (Budapest, Hungary) László Dudás (solc, Hungary) Zoltán Forgó (Târgu ureș, Romana) Ferdnánd-Zs. Gobesz (Cluj, Romana) Csaba Gyenge (Cluj, Romana) Dénes Hollanda (Târgu ureș, Romana) Zoltán Kása (Cluj, Romana) András Kelemen (Târgu ureș, Romana) Benede Kerees (Nyíregyháza, Hungary) László Kerees (Cluj, Romana) Dénes N. Kutas (Târgu ureș, Romana) Lajos Losoncz (Târgu ureș, Romana) László árton (Gheorghen,Romana) László árton (Târgu ureș, Romana) árton áté (Târgu ureș, Romana) Imre Orbulov (Budapest, Hungary) István Papp (Târgu ureș, Romana) László Solya (Nyíregyháza, Hungary) László Tóth (Debrecen, Hungary)

8 TARTALO LŐSZÓ... 3 Jene Dezső emléére... 7 András József, Kovács József A Zsl-völgy szénbányászat a XX. század elején. A oruat meghaladó technológa újításo Baos Levente gészségvédelem és társadalm felelősségvállalás veszélyes par rendszereben Btay nő, árton László, ohács Bugársz Norbert, Ang Norbert gy óor gabonaörlő szerezet a taposómalom újjászületése Dávd László, György Kataln, Kelemen András odell alapú predtív rányítás algortmus, állapotfüggő Rccat-egyenlet, lletve véges horzontú DLQR algortmuso összehasonlítása... 6 Dezső Gergely, Szget Ferenc Forgácsleválasztás vzsgálata ísérleteel és szmulácóval Faras Loránd, Losoncz Lajos Rendszerfejlesztés beágyazott bológa-méréstechna autonóm ommunácós hálózatora... 8 Feete Albert-Zsombor, Jaab-Faras László Parcáls nyomáso mérésére alalmas beágyazott rendszer fejlesztése reatív porlasztóberendezés számára Forgó Zoltán, Tolvaly-Roșca Ferenc Gantry típusú, párhuzamos hajtású robot modellezése és vzsgálata

9 Gobesz Ferdnánd-Zsongor, Kopenetz Lajos A olozsvár építőmérnö épzés ma érdése Gyenge Csaba Különleges csgahajtáso egy orszerű technológája Kacsó Zoltán, Kelemen András, Imecs ára Inducós gépe rotorfluxusána azonosítása csúszómód állapotmegfgyelővel... 3 Káta Zoltán Algo rtma mndenne... Losoncz Lajos Nem onvenconáls megoldáso neurobológa jele nem nvazv méréstechnájában... 7 árton László Ferenc, Kocss Lóránd, Katona Norbert, Szget Péter Bológa jelfeldolgozás újabb módszere áté árton, Hollanda Dénes Az arhmédész sprál fogrányvonalú hengeres fogaseree burolásána a burolt felületsereg elosztását jellemző aspetusáról Orbán György A püthagorasz özéparányoso jelentős tulajdonsága és szerepü az építészetben... 6 Pásztor Judt, Forgó Zoltán Altalajlazító munaeszözéne nemata és dnama vzsgálata Popa-üller Izolda, Papp István, Kaucs András Tű- és cérnarángató mechanzmus pozícójána vzsgálata ényszeregyenlete segítségével Popa-üller Izolda, Papp István, Kaucs András Tű- és cérnarángató mechanzmus sebességéne vzsgálata ényszeregyenlete segítségével

10 Selnger Sándor A térnformata alalmazása az egyháztörténet utatásoban. rdély untárus egyházörö térnformata alapú történet eseményreonstrucója... 9 Szabó Csaba, Imecs ára, Szőe sz. Ben nő, Incze János Jób echana érzéelő nélül alcás nducós motor ettős mezőorentácós szabályozásána mplementácója Talpas János űsza alotáso megőrzése az degenforgalom fejlesztésével Thany Károly, Törzsö Péter, Dobránszy János, Btay nő Alumínum szénszál ompozthuzal mroszerezeténe vzsgálata... 3 Tolvaly-Roșca Ferenc, Forgó Zoltán odern fogaseré-modellezés eljáráso összehasonlító tanulmánya... 9 Vajdcs Dánel, Kovács-Cosun Tünde A TRIP acél ponthegesztéséne hatása... 7 Veov Géza, Poorád László Techna rendszere állapotleírásána érdése SZRZŐK JGYZÉK

11 CONTNT FORWORD... 5 Dezső Jene s memory... 7 József András, József Kovács The coal mnng n Ju valley at the begnnng of the xx. th century. The age s up to date nnovatve technologes Levente Baos Study of CSR and health protecton n dangerous ndustral envronments nő Btay, László árton, Norbert ohács Bugársz, Norbert Ang Constructon of an ancent granmll the rebrth of the treadmll László Dávd, Kataln György, András Kelemen Comparsons between appled model predctve control, state dependent Rccat equaton, and fnte horzon dscrete optmal control algorthms... 6 Gergely Dezső, Ferenc Szget A study on chp formaton by experments and smulaton Loránd Faras, Lajos Losoncz mbedded system and autonomous communcaton networ development for measurement of bologcal sgnal... 8 Albert-Zsombor Feete, László Jaab-Faras Development of an embedded partal pressure measurng system for use n reactve sputterng system Zoltán Forgó, Ferenc Tolvaly-Roșca odellng and analyss of Gantry type, parallel drven robot... 9 Ferdnánd-Zsongor Gobesz, Lajos Kopenetz Current ssues of cvl engneerng educaton n Cluj-Napoca

12 Csaba Gyenge odern technology for manufacturng the specal worm gears transmssons Zoltán Kacsó, András Kelemen, ára Imecs Inducton machne rotor flux dentfcaton usng sldng mode observer... 3 Zoltán Káta Algo rythmcs for all... Lajos Losoncz New ways n non-nvasve neurobologcal sgnal recordng... 7 László Ferenc árton, Lóránd Kocss, Norbert Katona, Péter Szget New methods n bologcal sgnal processng árton áté, Dénes Hollanda Aspects of the repartton of the meshed surface manfold by the meshng process of cylndrcal gears wth archmedean spral shaped toothlne György Orbán The mportant propretes of Pythagorean means, and ts role n the archtecture... 6 Judt Pásztor, Zoltán Forgó Research about the nematcs and the dynamcs of the subsoler s worng tool Izolda Popa-üller, István Papp, András Kaucs Needle and thread pullng mechansm s poston examnaton wth constrant equatons Izolda Popa-üller, István Papp, András Kaucs Needle and thread pullng mechansm s Speed examnaton wth constrant equatons Sándor Selnger GIS use n church hstory. GIS based event reconstructon of Transylvanan Untaran Church hstory... 9

13 Csaba Szabó, ára Imecs, nő Szőe Ben, János Jób Incze Implementaton of the double feld-orented control structure for sensorless cage nducton motor János Talpas Development of toursm a manner to preserve the techncal creaton Károly Thany, Péter Törzsö, János Dobránszy, nő Btay crostructural characterzaton of Al-C composte wre... 3 Ferenc Tolvaly-Roșca, Zoltán Forgó Comparatve study of modern gear modellng methods... 9 Dánel Vajdcs, Tünde Kovács-Cosun Resstance spot weldng effect n case of TRIP steel... 7 Géza Veov, László Poorád Questons regardng the descrpton of the state of techncal systems LIST OF AUTHORS... 4

14 űsza tudományos özleménye. LŐSZÓ Isolaerősítő, fejlesztő, tudományosságra nevelő törevésen záloga az anyanyelven írt és özölt, a magyar szama öröben megvtatott tudományos eredménye megőrzése. nne jegyében ndítju útjára a űsza Tudományos Közleménye sorozat e másod darabját, amelyet aárcsa az elsőt új, rendhagyó és mégs lasszusna ígérező tanulmányötetne szánun, egyszerre általánosna, mégs sajátosna, a magyar tudományfejlesztéshez értelemszerűen szorosan apcsolódóna, ám az nterdszcplnartás összhangját s megszólaltatóna. A űsza Tudományos Közleménye arra hvatott, hogy a műsza tudományo egyegy tudományos ülésszaán, onferencáján, emlénapján elhangzott előadásoat gyűjtse egy csoorba. A sorozat az adásában ndult el 04-ben, első száma A magyar tudomány napja rdélyben. özpont fórumán, 03. november -én elhangzott plenárs műsza előadás, lletve a november 3-án a XIV. műsza tudományos ülésszaon elhangzott előadáso írott változatát tartalmazza. A jelen adványban (TK, 05.. szám) A magyar tudomány napja rdélyben 3. özpont fórumán, 04. november -én, a reáltudományo területéről elhangzott ét plenárs előadás (Káta Zoltán és Selnger Sándor előadása), lletve a november -én a XV. űsza tudományos ülésszaon elhangzott huszonnégy előadás írott változatát tesszü özzé, lehetőséget teremtve ezzel a széles örű terjesztésre. A bevezető írás Jene Dezső emléére észült, ebben szama munásságána lényegét foglalju össze, lletve a nevével fémjelzett műsza tudományosságért emlélap jelentőségéről s az eddg tüntetetteről számolun be. zt övet az ötvenhét szerző huszonhat tanulmánya az első szerző névsorána rendjében, angol vonattal együtt. A Kárpát-medence térségben tevéenyedő, a műsza tudományo valamely területét művelő, emeledő utató, egyetem otató, dotorandusz és egyetem hallgató egyén vagy csoportos utatásana legfrssebb eredményet tarthatja ezében az Olvasó. 3

15 űsza tudományos özleménye. A advány áttentést nyújt az erdély és a magyarország, tágabb értelemben a Kárpátmedence magyar tudományosság rányaról, törevéseről és eredményeről, arra ösztönöz, hogy egymás munáját megsmerjü, foozzu az együttműödést és új utatócsoporto létrehozását segítsü elő. A ötet és a tanulmányo ülön-ülön s elérhető onlne módon az rdély Dgtáls Adattárban: Köszönet a szerzőne, a a tudományos ülésszaon vállaltá az atív részvételt, s értées tanulmányuat özlésre ínáltá. Külön öszönetünet fejezzü a szaletorona, a vállaltá a tanulmányo szama értéelését, s véleményüel, tanácsaal hozzájárulta a ötet szamaságához. eggyőződésün, hogy a ötet, mely szntetzáló szemlélettel özvetít az nformácóat (nem adott szű terület szaadványa), nemcsa a forrott teljesítménnyel rendelező utató, hanem a BSc és Sc szaos hallgató, dotoranduszo, üzemmérnöö, valamnt a tudomány ránt laus módon érdelődő számára s érdees és értées olvasmány. Kolozsvárt, 05 februárja Btay nő az rdély úzeum-gyesület űsza Tudományo Szaosztályána elnöe 4

16 űsza tudományos özleménye. Foreword Our scentfc results wrtten and professonally dscussed n our mother tongue are the precondtons of educaton strengthenng and developng our schools and the devoton to scence. Ths am s served by the present second ssue of űsza Tudományos Közleménye (Papers on Techncal Scence), whch smlarly to the frst one should be a new, unconventonal but promsngly classcal volume of papers. It s closely connected wth the development of Hungaran scence and at the same tme contrbutes to nterdscplnary canon. The tas of űsza Tudományos Közleménye (Papers on Techncal Scence) s to collect papers read at a scentfc sesson, conference or annversary day. The seres publshed by the rdély úzeum-gyesület (Transylvanan useum Socety) started n 04, the frst ssue contaned the wrtten text of the techncal plenary paper read at the th central sesson of The Day of Hungaran Scences n Transylvana on November 03 and papers read at The XIV-th Internatonal Conference of Techncal Scences on 3 November. The present ssue of the seres űsza Tudományos Közleménye (Papers on Techncal Scence) (TK, 05. No ) contans the wrtten texts of the two exact scentfc plenary papers read (by Zoltán Káta and Sándor Selnger) at the 3th central sesson of The Day of Hungaran Scences n Transylvana on November 04 and 4 papers read at The XV-th Internatonal Conference of Techncal Scences on November offerng the possblty of ther wde-spread dstrbuton. The prelmnary paper s a commemoraton of Dezső Jene, t sums up hs results and delneates the memoral leaf acnowledgng techncal scentfc wor whch bears hs name. The names of prevous laureates are also lsted. The volume contans 6 papers of 57 authors n an alphabetcal order, by the name of the frst author, nglsh abstracts are added. You can read about the latest ndvdual or team results of outstandng researchers, unversty teachers, PhD and undergraduate students worng at one or another feld of techncal scences n the Carpathan basn. The volume revews the trends, approaches and results of Hungaran scence n Transylvana and Hungary or rather n the whole of the Carpathan basn. It urges us to get to now each other s wor, ncrease cooperaton and establsh new research teams. 5

17 űsza tudományos özleménye. The volume and the ndvdual papers are avalable on-lne at (on the homepage of the rdély Dgtáls Adattár / Transylvanan Dgtal Database). We would le to acnowledge the partcpaton of the authors who have offered ther papers for publcaton. We would also le to acnowledge the selfless wor of experts who were ready to evaluate the papers, ths way assurng the hgh professonal level of the present volume. We are convnced that the present volume transfers nformaton not only for a narrow crcle of experts but n a synthetzng way and t wll be nterestng for BSc, Sc and PhD students, producton engneers and non-professonal readers as well as for mature researchers. Cluj, February, 05 nő Btay presdent Techncal Scences Department Transylvanan useum Socety 6

18 űsza tudományos özleménye. XV. űsza Tudományos Üléssza, 04. Kolozsvár, JNI DZSŐ LÉKÉR DZSŐ JNI S ORY Btay nő rdély úzeum-gyesület, űsza Tudományo Szaosztálya, Kolozsvár, Cluj-Napoca, str. Napoca (Jóa u.) 4., btay.eno@eme.ro Abstract Ths paper s a commemoraton of Dezső Jene, t sums up hs lfe, scentfc results and delneates the memoral dploma acnowledgng techncal scentfc wor whch bears hs name. The names of prevous laureates are also lsted. Keywords: Dezső Jene, techncal tranng, techncal scence, Tehnofrg, Dezső Jene memoral leaf Összefoglalás Jelen írás Jene Dezső emléére észült, melyben életútját, szama munásságát, özélet tevéenységéne lényegét foglalju össze, lletve a nevével fémjelzett műsza tudományosságért emlélap jelentőségéről s az eddg tüntetetteről számolun be. Kulcsszava: Jene Dezső, műsza otatás, műsza tudományosság, Tehnofrg, Jene Dezsőemlélap. Bevezető Jene Dezső az rdély úzeum-gyesület űsza Tudományo Szaosztályána alapítója és első elnöe, a most s folyó tudományszervező tevéenysége elndítója, mozgatója volt. Jene Dezső gépészmérnö, szaíró, műfordító, szótárszeresztő, a étnyelvű Kolozsvár Almérnö Intézet, lletve a olozsvár echana Intézet tanára, majd a Tehnofrg Gépgyár főmérnöe volt. Intézményalapítóént és főmérnöént a műsza otatásban és az parfejlesztésben egyaránt fontos szerepet játszott. A magyar műsza otatást szívügyéne tentette. Kemelten fontosna tartotta a magyar műsza nyelv ápolását, neve szótárszeresztő tevéenysége révén s smertté vált. Közélet szerepet vállalt több síon, az untárus egyház főgondnoa, valamnt a magyar otatást támogató tanügy törvénytervezet mozgatórugója volt a változás éveben s.. ábra. Jene Dezső-portré 7

19 Btay nő. Jene Dezső (szama) életútja Család, gyermeor Édesapja, d. Jene Dezső 888. december 6-án született Naszódon. Postafőfelügyelőént dolgozott, ezdetben Naszódon, Csíszeredában, majd 935-ben Kolozsvárra helyezté át. Sajnos hvatal állását Kolozsváron jóformán el sem tudta foglaln, betegsége súlyosbodott, orházba erült, s még az év nyarán elhunyt (935. júlus 9-én). Jene Dezső édesanyja, Bartha Prosa másodszülöttént jött vlágra 89. február 8-án Szlágyballán egy hétgyermees családban. Apja, Bartha Károly a naszód általános sola tanítója volt 33 éven eresztül (5 évesen hunyt el 95-ben), édesanyját, Bartháné Taács Ilonát orán elvesztette (905), s az sem adatott meg ne, hogy nevelőanyja, Bartáné Balogh Laura szeretetét élvezze, hszen háromév házasság után ő s elhunyt (909. márcus -én, 6 éves orában). or Bartha Prosa IV. éves tanítóépzős növendé volt. Jene Dezső 99. november 7-én született Naszódon, Beszterce-Naszód vármegyében, szüle első gyermeeént, három testvére volt: lós (9), Szlárd (94) és Hajnal (96).. ábra. Jene Dezső gyermeor épe, a jobb oldal fotón Dezső a háttérben, elöl a három testvére: lós, Szlárd, Hajnal (család hagyaté) Tanulmánya lem solát Csíszeredában ezdte, ahol özött édesanyja s tanított. zt övetően Szamosújvárra erült, nagynénje Jene Jolán férje, Urs Ncolae ott volt postafőfelügyelő, s fatal, tudásra törevő unoaöccsét a családba fogadta özött tt járt solába, román tannyelvű osztályba. 935-ben édesapja Kolozsvárra helyezéseor ő s övette a családot, s a Gheorghe Barţu Líceumban folytatta tanulmányat, tt érettségzett 937-ben. A gmnázum jelentősebb tanáraról név szernt megemléezett feljegyzéseben: dr. Ioan Armeanca és dr. Gheorghe Rc (matemata), rcea Prşcu (természettudományo), Vasle Vaslu (fzaéma), valamnt dr. Szentvány Sándor (vallás és erölcstan) tanároat említette. Az 977. júnus 5-én tartott 40 éves érettség találozóra meghívotta lstájából tudhatju meg (, Jene-hagyaté), hogy lehette azo a tovább tanára, a a találozó dején még életben volta: Bolcaş rcea, Dragomr Ncolae, Iancu Vctor, esaroşu V. Ioan, Petruca Gheorghe, Popa Grgore, Tătaru Ncolae, Voculescu Lucan. 8

20 Jene Dezső emléére A találozót ăruţu Gheorghe egyor osztálytárs szervezte, örlevelében gondosan összeállította a nyolctagú tanár- és negyvenegy tagú dálstát, ülön csoportosítva azoat, aet nem tudott elérn (3 volt osztálytárs nevét). A találozót a volt sola épületében tartottá (az egyor fzumban), amely aor a olozsvár űsza Intézetne (Insttutul Poltehnc) adott otthont. Az osztálytársa özött szép számban találun magyaroat s: Sulyo István, Kolozsvár Gyula, Papp Albert, Nagy Ferenc, Kss Attla, Sóos Géza stb. Papp Alberttel (a Budapesten élt) szoros apcsolatot tartott fenn élete végég, levelezésüben so szama, család gondot, eseményt megosztotta egymással. Valószínűleg egyor osztálytársaal és egyetem ollégáal úgyszntén fenntartott apcsolat alaította azt a hálózatrendszert, amely Buarestre, Budapestre és más országo városara s terjedt, s segítette Jenet a szama önmegvalósításban, a özösség értée ápolásában. 3. ábra. Jene Dezső, 935 gyetem tanulmányat a buarest Poltechna letromechana Karán ezdte el, s háromév tanulmány után ( ) Budapesten folytatta. A buarest űegyetem tanára, are tsztelettel emléez emlérataban: N. Vaslescu Karpen ( ), az eletromosságtan, Contantn Teodorescu, a szlárdságtan, Dumtru Pompe, az analtus geometra otatója volt. 4. ábra. Jene Dezső egyetem dágazolványa,937 A magyar rály József Nádor űsza és Gazdaságtudomány gyetemen a bécs döntést övetően folytatja tanulmányat ét szaon, mnt ezt az alább doumentumo s tanúsítjá: az 94/4-es tanévben a gépészmérnö, lletve a gazdaság és eresedelm osztályána hallgatója. Jene Dezső feljegyzésében a övetező tanárat említ meg, a az egyetemen tanítottá, s mérnö épesítésében nagy hatással volta rá: Pattantyús-Ábrahám Géza (885956), áramlástan, vízerőgépe, emelőgépe; Pöschl Imre (87963) vllamos gépe; lletve Verebélÿ László (883959) vllamos erőműve és vllamos vasuta tantárgya otató. 9

21 Btay nő Vzsgamunáját, melyne témája egy apocsfeszültségű turbógenerátorral ellátott erőmű apcsolóberendezéséne terve, Verebélÿ László egyetem tanár rányította, 94. júnus 8-án védte meg seresen. Gépészmérnö olevelet a budapest József Nádor űsza és Gazdaságtudomány gyetem állított számára 94 júnusában. Jene Dezső így emlész egyetem évere, a budapest alma materére: ndg hálával és lel elfogultsággal gondolo a budapest műegyetem évemre, az ottan apott értées szama tudományos smeretere és ezenfelül főéppen arra a meleg lel tápláléra, amt a ŰGYT az Ő egészében adott, s mely döntően befolyásolta egész ésőbb életfelfogásomat. (Válaszlevél az Arany díszolevélről való értesítésre 994. otóber 4. Untárus Levéltár, Jenehagyaté) 5. ábra. Jene Dezső portré 94-ben 6. ábra. Jene Dezső egyetem dágazolványa, az 94/4-es tanévbe és gépészmérnö olevele 94. júnus 8. 0

22 Jene Dezső emléére Szama pályafutásána ezdete érnö pályafutását a agyar Semens-Schucert űvenél ezdte Budapesten (agyar Semens űve Vllamosság Rt. Budapest, Gyömör út), tt oleveles gépészmérnöént, üzemmérnöént dolgozott három évet (94 945). A vllamos gépe és berendezése gyártásánál és az új berendezése próbálásánál s jelen volt a vlághírű Semens cég bécs gyárában. Időözben, az özött ötelező atona szolgálat eretében tartaléos tszt sola elvégzése után híradós mérnözászlós lett özött a. Kr. Honvédelm nsztérum Hadtechna Intézetében szolgált vllamos mérnö beosztásban, a radarberendezése tanulmányozása és azo felszerelése volt a feladata május 5-én jelentette be a Honvédelm nsztérum Hadpar csoportjánál az áttelepülés szándéát Kolozsvárra. 7. ábra. Jene Dezső híradós hadapród [Család-album] A műsza otatásban fejtett tevéenysége Középsola mérnötanár Kolozsvárra való hazatérése jelentette otató tevéenységéne ezdetét s, özött a olozsvár magyar tannyelvű Gép- és Vllamos Ipar Középsola mérnötanára, a vllamos smerete tanszé vezetője. Itt otatja az erősáramú eletrotechnát és matemata tantárgyaat. Ugyanebben a peródusban a Romána agyar Nép Szövetség Országos Tanügy Bzottságána tagja özött részt vett a román ormánnyal a magyar nyelvű otatás hálózat fejlesztése érdeében folytatott tárgyalásoon, hangsúlyozottan támogatta a magyar nyelvű műsza otatás bendítását özép- és felsőfoon.

23 Btay nő 8.ábra. Háromnyelvű gazolvány: Jene Dezső a olozsvár állam gép- és vllamospar sola tanára (945. júnus 30.). A magyar műsza otatás ügyéért s a magyar otatásért mndvégg határozottan állt a ésőbbeben s. Osztályfőnöe volt az 948-ban érettségzett osztályna. gyor dájaról a negyvenéves érettség találozó emlédoumentumaból tájéozódhatun. bben a névsorban lelhető fel a ésőbb munatársa s (pl. Hoch Sándor, Bocsárd András). (A Vllamospar Középsola 948-ban végzett növendéene 40 éves érettség találozó csoportépéne névlstája,, Jene-hagyatéa)

24 Jene Dezső emléére 9. ábra. A Vllamospar Középsola 948-ban végzett növendéene tablója (Jene Dezső osztályfőnö). lőadótanár műsza felsőfoú ntézményeben 947-ben Kolozsváron megalault a étnyelvű Almérnö Intézet, melyne eretében magyar nyelvű műsza épzés ndult mntegy 40 hallgatóval. Jene Dezső 947-től az Intézet magyar tagozatán a echana és szlárdságtan tanszé vezetőtanára volt. Kolozsváron magyar nyelven az első műsza fősola előadáso 947. márcus 0-án hangzotta el. Az első öt nevezett magyar tanár: Imecs árton matemata, Papp Lajos ábrázoló geometra, Felszeghy Ödön fza és éma technológa, Jene Dezső mechana, szlárdságtan és Czél rnő gépeleme, mechana technológa. A övetező évtől, 948-tól az ntézet neve olozsvár echana Intézet (Insttutul de ecancă), melyne Jene Dezső tanára. Az letrotechna tanszéen az előadásoat és gyaorlatoat magyar nyelven tartotta; a Gépeleme és Vllamos hajtáso tanszée vezetője, tt az előadáso és gyaorlato román nyelven folyta. 948-tól tovább 8 tanárral bővült a magyar tagozat: Bartha lós, dr. Bereczy Tbor, Hajdú árton, Koller Vtor, dr. László Thamér professzor, aros Dezső, üller Géza és Pallos István, valamennyen gépészmérnöö. Jene Dezső Alexandru Domşa retor megbízásából megszervezte a vllamos mérése laboratórumát és a gépeleme szertárát. 3

25 Btay nő 0. ábra. A olozsvár Almérnö Intézet gépműhelye: hőerőgépe laboratóruma (945, 946, 947) (Jene-hagyaté, ) 4

26 Jene Dezső emléére Otatott tantárgya: eletrotechna, gépeleme ( özött), 95-ben előadótanárént az eletrona par alalmazásat otatta. Otatás tevéenysége alatt töresz a magyar nyelvű műsza otatás bővítésére, a magyar nyelvű otató bevonását beadványoal sürget, s jegyzetírásra s serent a ollégáat. Füstös Kálmánnal özösen írta az Útmutatáso az eletrotechna laboratórum mérés gyaorlatahoz című fősola jegyzetet, mely 949-ben jelent meg Kolozsvárt. Sajnos 953-tól megszűnt a magyar nyelvű műsza fősola otatás. nne ellenére megállapítható, hogy műödése gen hatéony volt, so magyar anyanyelvű szaembert észített fel az életre, a mnd eredményesen vette részt úgy a öznap, mnt az par és tanügy életünben. [Jene, 997, X. ]. A szaemberépzésen túl a magyar tannyelvű tanszée jelentős eredménye özé ell sorolnun a felsőfoú szarodalom magyar nyelven bendított sorozatát. lső lépésént az otatáshoz szüséges jegyzete ezdte napvlágot látn, így az említett, 949-ben megjelent JeneFüstös-jegyzet után a övetező s megjelente: 950-ben Nagy Aladár: letrotechna I., 95-ben Felszeghy Ödön és Nagy László: Techna fza laboratórum jegyzet és 95-ben Felszeghy Ödön, Bálnt Octavan és Nagy László: Techna fza jegyzet Hőtan és moleulárs fza. után a magyar nyelvű műsza felsőotatás megszűnt, s hamarosan a szasolá s, az otató, értées szaembereet Jene az dőözben újonnan létesült Tehnofrg gépgyárba vtte át, melyne 949-től főmérnöe volt. Ügyes meglátás volt ezen értéeet hasznosítan s nem hagyn elallódn őet. Ksparos tevéenysége: a OPL vállalat (műhely) vezetője, résztulajdonosa 945-ben magánvállalatot alapít OPL néven (fnomechana, Opta, letrotechna). Otatás tevéenységével párhuzamosan a fnommechana, opta és eletromosság OPL műhely műsza vezetője és tulajdonosa volt. Foglalozás ágazato: - gyártmányo: sola örző, ézszerszámo, fogorvos fogó, par fogó, bádogolló, ülönleges ütőszerszámo, csavar mangorlógépe, cpőpar gépe és cserealatrésze; - falva vllamosítása. A műhely bendulásához a Buda Nagy Antal utca. szám alatt házas telet vette génybe, amely 944 év őszén a háborús vszonyo öveteztében olyan súlyos rongálódást szenvedett, hogy helysége használatra alalmatlanná válta. A műhely helységéne bérlet szerződését a Szent hályról elnevezett róma atolus plébánával 945. szeptember 30- án ötötte meg 8 évre (953. augusztus -g) a felújításo fejében. A felújításoat a bérlő a szerződést övetően 945. november 7-g elvégezte, öltségéről ( lej, építés és javítás öltsége) a plébána gazolása tanúsod. A cégtábla, a terméatalóguso gényességről, precztásról, omolyságról tanúsodna. nden szüséges doumentumot, szama épesítéseet gazoló tanúsítványoat ( brevet de mesere ), a műödéshez szüséges ratot beszerzett, hogy a tevéenységet gördüléenyen, bztonságosan s jogszerűen folytathassa. 5

27 Btay nő. ábra. A OPL cégtáblája (, Jene-hagyaté). ábra. A esterség tanúsítványo: ovács, gépész (precízós szerelő), vllanyszerelő 947-ben állított doumentumo 6

28 Jene Dezső emléére 3. ábra. OPL terméatalógus (részlet) (, Jene-hagyaté) Az államosításo dőszaát megelőzően a OPL műhely 68 tételben felsorolt teljes felszerelését (összesen lej értében) 949. augusztus 9-én Jene önént adományozta a olozsvár Unrea gyárna [OPL adományozólevél,, Jene-hagyaté], mely az alalmazottaat s átvette. Az adományozás szándéot a huszonhárom alalmazott s tudomásul vette, s aláírta, egyetértésüet tanúsítva [OPL adományozást fenntartó levél 890/ ,, Jene-hagyaté]. ár sparosént jól érzéelhető volt mérnö, rányító rátermettsége, a termée gyártásána szervezéséhez, a omplex feladato szaszerű megoldásához, a vtelezés gényességéhez, a gazdaságos rányításhoz való ülönös érzée, tehetsége. mbersége, jelleme, szatudása által so értées szaembert vont maga öré, aet tovább pályafutása során s magával vtt, ael özreműödött, tsztelt, és ane tszteletét elsmerését élvezhette. ndezen előzménye otatás, sparos tapasztalata egy új parágban, új üzem felépítésére s alalmassá tetté, sere mndezt ésőbb gazoltá. Ipar tevéenysége: Tehnofrg főmérnö A Tehnofrg Gépgyár hűtő- és élelmszerpar gépeet, berendezéseet, technológa soroat utató, tervező és gyártó vállalat volt, melyne Jene Dezső 949. december 6-tól lett főmérnöe nyugalomba vonuláság (973). A olozsvár gyufagyár 944-ben lebombázott épületene újjáépítése 949. otóber 6-án ndult el január 5-én bendult a termelés 3 munás és 63 építőmunás segítségével. Jene Dezső szamasága és váló szervező tevéenysége már a ezdet dőszaban megmutatozott, a romoból hatéonyan műödő gyárat teremtett s műödtetett mnt operatív vezető. A Tehnofrg Délelet-urópa egy legnagyobb élelmszerpar gépgyárává fejlődött Jene Dezső főmérnösége alatt. 4. ábra. Jene Dezső 954-es arcépe 7

29 Btay nő 5. ábra. Jene Dezső munaönyve, 953(?). 6. ábra. Jene Dezső szaszervezet gazolványa, 967. augusztus. 7. ábra. Jene Dezső Tehnofrg üzem munagazolványa, 969 Jene Dezső emlératában feljegyz, hogy a vállalat feladata volt, meghonosítan Románában, az élelmszerpar, valamnt a hűtőpar gépe és omplex berendezése gyártását és továbbfejlesztését. Végső célént, melyne megvalósításában mnt főmérnö nagyon nagy szerepet vállalt, bztosítan az ország gazdag élelmszer-nyersanyagészleténe cél- 8

30 Jene Dezső emléére szerű feldolgozását és tartósítását s egyben reszt venn a Kölcsönös Gazdaság Segítség Tanácsa (KGST) által szervezett géppar szaosodásban és bztosítan gyártmányan exportját úgy eletre, mnt nyugatra. Jene Dezső feljegyzéseből so adatot megtudhatun, melyeből arra lehet öveteztetn, hogy főmérnösége deje alatt nem csupán egy vállalatot teremtett, hanem az összes hozzá tartozó egységet s létrehozta (sola, önyvtár, nternátus, munásszálló, sport- és ulturáls egysége, étezde, utatóntézet stb.), hogy megfelelő terméfejlesztés utatóbázst alaítson, szaember-utánpótlást bztosítson, s a szocáls gondoat orvosolja, lletve a szabaddős tevéenységeet s segítse. ndezere terjedt a fgyelme, energája, s az éve során a Tehnofrg szépen fejlődött. ndez számoban fejezve: Jene távozásaor, 973-ban, a Tehnofrg majdnem 5000 alalmazottat foglaloztatott (ebbe beleszámítva a műsza özépfoú- és a szasola növendéet s). A Tehnofrg s az aor vezetőség érdeme a Tervező-Kutató Intézet létrehozása s, melyben 40 tudományos utató, 80 mérnö, 600 géptervező és technológus dolgozott. A mérnöö nagy része a Kolozsvár űegyetem végzettje volt, a fzuso és vegyésze többségben a olozsvár BabeşBolya Tudományegyetem dplomása, a technuso pedg a Tehnofrg műsza özépfoú és a volt olozsvár Gép- és Vllamospar Középsola (melyne egyor Jene s tanára volt) végzettje. A szamunáso döntő többsége a vállalat szasolájában szerzett szaépesítést, tehát a szaembere épzésében s a Tehnofrg otatás törevésene eredményességét láthatju. A létrejött orszerű sola 4 tanteremmel rendelezett, 6 laboratóruma volt, 5 tanműhelye, lletve tornaterme s sportpályája. Az sola saját önyvtárral, lletve egy 400 férőhelyes nternátussal rendelezett. A műsza özépfoú ádereet, valamnt a szamunásoat épző solába való felvételor elsőbbséget élvezte a vállalat alalmazotta, lletve az alalmazotta gyermee. 8. ábra. Jene Dezső a Tehnofrg üzem főmérnö rodájában Jene Dezső főmérnö tevéenysége alatt az as éveben történt beruházáso tetté lehetővé az üzem nagyméretű bővítését. Feljegyzéseben Jene a övetező adatoat említ: a termelés felület 973-ban elérte a m -t, a gyártott gépe és berendezése összsúlya meghaladta a 3000 tonnát, áruértée pedg a 40 mlló lejt [ez b. 70 mlló USD-ne megfelelő összeg, aor árfolyamon]. A prototípusoat gyártó műhely felülete 00 m, az üzem próbaterme 000 m területet foglalta el. bben az dőszaban épült meg a vállalat 500 férőhelyes munásotthona és az étezde, mely egy dőben 00 személyt 9

31 Btay nő tudott ellátn. A gyártelepen az alalmazotta rendelezésére állta modern ulturáls és művészet létesítménye, valamnt sportpályá. A Tehnofrgna saját műsza önyvtára volt, melyne önyvállománya Jene feljegyzése szernt mntegy ötetet tett, és 40 nyugat, lletve 80 haza, valamnt a elet országoból származó szafolyórattal s rendelezett. Jene Dezső rodájába belépve az íróasztala örül ott volta a önyvhalmazo, hsz mnden beérezett önyv és folyórat először az ő ezén ment eresztül. Igényes volt, a műsza rodalmat folyamatosan tanulmányozta, a legfrssebb doumentácóat, atalógusoat, folyóratoat tüzetesen átnézte, s mután áttanulmányozta, felírta anna a szaemberne a nevét, ahez tovább ellett jutna szama doumentálódásra. 9. ábra. Jene Dezső doumentálódás özben a bal oldal fotón, a jobb oldaln pedg egy előadás özben, melyben az üzem fejlesztését mutatja be (A hűtőberendezése orszerűsítése a Román Szocalsta Köztársaságban, onferenca 97. márcus 5 6.) Korán ezdte a munanapot, a délelőttjet ülönböző megbeszélése, ülése, terepszemlé töltötté, a délután hat óra szünet előtt még egyszer örbesétálta az üzemet, majd rodájába vsszahúzódva szama írásoat olvasott és látta el az roda munafeladatat. Soat járt szállásra, nagyon tájéozott volt, terepszemlé, tanulmányútja főleg a Tehnofrg terméene bővítésére, fejlesztésére rányulta. A vállalat folyamatos fejlesztés lehetőségene felutatására töreedett, gazdaságos termée alaítása, lletve a termée hasznosítás lehetőségene felutatása által. Tanulmányuta Kormányszaértőént so nemzetöz ormányöz és mnsztérumöz tárgyaláson s részt vett (KGST-országo, NSZK, USA, Dána, Belgum). Többször volt ülföldön tanulmányúton a Szovjetunó (956, 960), Csehszlováa (957, 96, 964), Lengyelország (96, 963, 965, 967,968), agyarország (96, 967, 968, 970), NDK (970, 97), Bulgára (97, 97), NSZK (97, 973), Dána (973), Belgum (973), Francaország, Amera gyesült Államo (973) számos városában, ahol hűtőpar és légondconáló berendezéseet, ompresszoroat, élelmszerpar gépeet gyártó és technológa vonala, hűtőpar és légondconáló gépe automatzálását utató és tervező ntézeteet, lletve vállalatoat látogatott meg, és helyszínen tanulmányozta a fejlesztés terveet és a velü lehetséges együttműödést a jövőre való tentettel. ndezen tanulmány uta a utatásat s segítetté. Kutatás területe a motoro és a gépgyártás fej- 30

32 Jene Dezső emléére lesztése volt. Jelentősebb utatás témá: a háromfázsú asznron vllamos motoro fordulatszámána változtatása, a hűtő- és élelmszerpar berendezése és technológa soro fejlesztése. Önéletrajzában tételesen felsorolta a tanulmányuta helyszínet, dőpontját s a doumentálás témáját s. Sajnos seres üzemvezető, főmérnö pályáját 973-ban beövetezett leváltása ettétörte. Közvetlen ollégá sajnálattal emléezne arra az dőszara, melyet a polta érdee határozta meg. lsmerése özött hába volt ott egy állam tüntetés s ( Jene Dezső főmérnööt, Orosz Béla gazgatót és Jeremás Lajos élmunást Állam Díjjal tüntetté 954-ben a hűtőompresszor cal/h és a 400 l/h teljesítményű tejfölözőgép megvalósításáért ), mnden addg tevéenysége átértéelődött. Országos vszonylatban Jene Dezső főmérnösége deje alatt (az as dőszaban) a vállalat több mnt háromszáz új terméet, élelmszer- és hűtőpar gépet, lletve technológa vonalaat honosított meg. nt írta, a vállalat eredményes műödésére ét szám volt jellemző: a befetetett töe 400 mlló lej (b. 66 mlló USD) és az államháztartásba befzetett több mnt mllárd lej (40 mlló USD) tszta nyereség (az aor pénzértében). zenfelül, megjegyezte, hogy az ország gazdaságána rendelezésére állt egy so mllárd lej értéű, nemzetöz hírnévvel rendelező gépgyártó üzem. 0. ábra. Jene Dezső tervező ollégá örében (balról a harmad) A műsza tudományosságért folytatott tevéenysége nyugdíjas éveben özött betegnyugdíjas, majd 979-től öregség nyugdíjas. Nyugdíjas dőszaában so özérdeű ügyet vállal fel, s szama tudását, szorgalmát s jól amatoztatta a műsza tudományosság érdeében. Szótárszeresztés 973-tól műsza szótára és magyar nyelvű műsza tanönyve szeresztésével foglalozott. 979-ben jelent meg a Románmagyar műsza szótár (3 000 román címszóval) Buarestben a Krteron Könyvadónál, melyet Bró András és Rohony Vlmos mérnööel özösen szeresztett. ajd 98-ben a agyarromán műsza szótár III. ötete, mntegy 3

33 Btay nő magyar címszóval látott napvlágot. Pálfalv Attla professzorral özösen volta főszeresztő a agyarromán műsza nagyszótárna, amely mntegy magyar címszót tartalmaz, és 988-ban jelent meg a buarest űsza adónál (dtura Tehncă). A seres adás Jenene és Pálfalvna egyaránt öszönhető, s tanúsítja jó szervezőészségüet, szamaságuat, a nagy horderejű munálatoban való tartásuat s nem utolsósorban a csapatmunára való rátermettségüet. Jene Dezső laása a munálato alatt gaz műhellyé alault. Többnyre tt tartottá a so egyeztető ülést s az ünnep zárómegbeszélést, melyről fényépe s észülte. A szótárészítésben részt vevő szerző névsora: Bró András, dr. Félszeghy Ödön, Füstös Kálmán, Jene Dezső, Jodál ndre, Kelemen Béla, Kohut Cseh dt, agyarosy Gyöngyvér, agyarosy Jenő, Pálfalv Anna-ára, dr. Pálfalv Attla, Pallos István, Rohony Vlmos, dr. Szabó Lajos, Széely Győző és Tuzson Gábor. Kadó szeresztő: Hatház Ferenc.. ábra. agyarromán műsza szótár zárómegbeszélése, 988. január 8-án, Jene Dezső laásán (Bartó Béla u. 4. sz.) Fontosna tartotta a magyar műsza nyelv ápolását, a magyar nyelvű műsza épzést, a műsza értelmség összefogását, a műsza özösség szama és ulturáls smeretene bővítését. Gyaran tartott előadásoat a Krteron Könyvadó író-olvasó találozón és a Tehnofrgban műödő Kós Károly űsza-művelődés Kör ülésen. lső műsza önyvsmertetése a Korunban jelent meg (974/). Számos írását, recenzóját olvashatju a haza magyar nyelvű műsza rodalomról, szaönyveről, szama és anyanyelv vszonyáról a Korunban (976/3, 978/4, 979/), lletve A Hét 978-as és 979-es évönyveben. Több társával együtt részt vett az Atanasu Areşanu Peptea-féle fémmegmunáló szamuna II. részéne fordításában (A fémmegmunálás technológája, szerszáma és munagépe, 980), tagja volt a buarest űsza Könyvadó és az agyar Tudományos Aadéma özös adványaént észült román magyar és magyar román műsza nagyszótár szeresztőbzottságána. A unásélet hetlap űsza Értelmező Ksszótár c. rovatána, lletve a Romána agyar Irodalm Lexonna s szeresztője volt []. 3

34 3. A özösség tevéenysége Jene Dezső emléére számos erdély magyar vezető személységgel együtt (Nagy Géza, Taács Lajos, Balogh dgár, Demeter János, Kacsó Sándor, Kovács Zoltán stb.) több alalommal emlératoal fordult az államhatalom vezetőhez a magyar nyelvű solahálózat fejlesztése érdeében, óvodá, elem, özépfoú, felsőfoú ntézménye megtartásáért és úja létesítéséért. Közbelépése eredményeént (980) megmaradt özépsolána a olozsvár 3.sz. özépsola (a volt Parsta Gmnázum). Sajnos eredménytelen volt a törevése 978-ban a magyar tannyelvű műegyetem, valamnt a magyarul előadó mérnötanáro továbbépzése érdeében. (l. B. Kovács András megjelent cet a Romána agyar Szóban 093.sz augusztus 3.; 099.sz. augusztus 4.; 53. sz január. és 30. sz márcus 8.). A Románá Untárus gyház főgondnoa A rendszerváltás után mnt főgondno cselevően részt vett a romána ultusztörvénytervezet dolgozásában. Serült ülön törvényceben előírn a jogtalanul elvett egyház java vsszaszolgáltatását, a megsemmsülteért árpótlást bztosítan, valamnt a feleezet otatás vsszaállítását eszözöln.. ábra. Jene-portré (, Jene-hagyaté) Az 99 és 99 éveben bíróság tárgyalásoon és az állam főügyészségnél történt özbenjárásan serült vsszaszerezn az untárus püspöség számára a jogot, hogy a tulajdonában levő olozsvár eresedelm helysége bérbeadását saját maga gyaorolja. Ily módon az untárus egyház év USD jövedelemhez jutott. z épez ma s az untárus egyház alapvető gazdaság hátterét írta 997-ben. unájána elsmeréséül 990-től a Romána Untárus gyház tszteletbel főgondnoa lett özött az rdély Keresztény agyar Történelm gyháza löljáróna Állandó Érteezleténe elnöség tagja volt. nne eretében 4 beadvány munapéldányat észítette el, s tartotta fenn személyesen az államelnönél, mnszterelnöönél, mnszterenél A Románá Untárus gyház neve 996-tól rdély Untárus gyház, majd 0-től agyar Untárus gyház lett. 33

35 Btay nő és a Vallásügy nsztérumban. A beadványo és emlérato (melléleteel együtt több mnt 500 oldal) az erdély magyar történelm egyházatól jogtalanul elvett java vsszaadását, a feleezet otatás vsszaállítását és a vallásügy törvénytervezett megszavazását sürgetté. Az RDSZ alapító tagja, a Hívó Szó aláírója Jene Dezső tagja volt anna a felelősen gondolodó magyar értelmség csoportna, amely 989. decemberében úgy ítélte meg, hogy az erdély magyarság saját ezébe ell vegye sorsána rányítását. Jene Dezső s aláírta a Hívó Szó röpratot (aláíró: Balázs Sándor, Balogh dgár, Balogh Ferenc, Benő Samu, Csee Péter, Csép Sándor, Cs. Gymes Éva, Csetr le, Gáll rnő, Jaó Zsgmond, Jene Dezső, Kántor Lajos, Kányád Sándor, Lászlóffy Aladár, Nagy György), amely a magyar özösséghez fordulva a övetezőet állapítja meg zárszóént: meg ell teremtenün nemzetség özéletün orszerű ntézmény eretet, amelye gondjanna és törevésenne nylvánosságot bztosítana. Természetesen részt érün ezeen eresztül az ország egészéne társadalompolta rányításából. (Szabadság I. évf.. sz december 4. Hívó Szó) özött, a Kolozsváron alault Bolya Társaság vezetőség tagjaént 7 emlérat munapéldányat szereztette meg a széles proflú magyar nyelvű Bolya gyetem felállítása érdeében. Beadványat ha Șora otatásügy mnszterhez (990. jan. 6., márc. 7., május 5.) Petre Roman mnszterelnöhöz (990. ápr. 6.), Gheorghe Ștefan otatásügy mnszterhez (99. aug.0., aug.4., aug. 8.) ntézte. Feljegyzése szernt 995-ben az RDSZ elnöség felérésére, megszövegezte a Romána Nemzetsége Otatás Törvénytervezetét; 996 májusában megfogalmazta Románána az urópa Unóhoz történő csatlaozása esetében az országunban műödő Vallás Feleezete elvárásat az urópa Unóban.; 997. febr. 4. tanulmányt észített a egyetem hallgatóval rendelező, széles proflú magyar nyelvű egyetem számára, örvonalazva a szüséges épülete terített felületet, elhelyezés lehetőséget Kolozsvár és arosvásárhely örnyéén (Campus), valamnt az előbecsült beruházás nagyságrendjét. 4. Tagságo Jene Dezsőne sorétű tevéenységet folytatott, számos özélet szerepet és szama tagságot vállalt, s mndvégg omolyan és atívan vett részt az ezeből származó feladato teljesítésében. Jelentősebb ntézménye, szervezete, amelyene tagja volt: agyar letrotechna gyesület (94 44); Romána érnö Kamara (945 95); Romána érnöö és Technuso Tudományos gyesülete ( ); Romána Tudományos és Technológa Nemzet Tanácsa ( ); Bolya Társaság Választmánya (99 993); rdély úzeum-gyesület ( ); rdély úzeum-gyesület űsza Tudományo Szaosztályána elnöe (99 994); rdély úzeum-gyesület tsztelet tagja 996. május 4. Az tsztelet tagságra aros Dezső és Pálfalv Attla professzoro terjesztetté elő, laudáltá. Az oratban ez olvasható érdeme rövd összefoglalójaént: a olozsvár gépgyártás orszerűsítéséért, a műsza tudományo gazdagításáért, a magyar műsza nyelv ápolásáért, az anyanyelv otatás érdeene védelméért és gyesületün űsza Tudományos Szaosztálya megszervezése során szerzett elévülhetetlen érdemeért, az rdély úzeum-gyesület özgyűlése tsztelet taggá választotta. 34

36 Jene Dezső emléére 3. ábra. A érnö Kamara tagság gazolványa (, Jene-hagyaté) 5. A űsza Tudományo Szaosztály alapítója, első elnöe Az rdély úzeum-gyesület újraalaulásaor, 990-ben merült fel az gény, hogy a műsza tudományona s legyen szaosztálya. Jene Dezső ezdeményezése jelentős fordulatot jelentett a műsza társadalom életében. A szaosztály tevéenységéne dolgozása és a most s műödő programo elndítása Jene érdeme. Jene Dezsőtől, a a változás pllanatában pontosan tudta, hogy m az a hagyaté, m az a hagyomány, amre építezn ell, amt meg ell tartan. Kezdeményezője volt anna, hogy az rdély úzeum-gyesület a or ívánalmana megfelelően űsza Szaosztállyal bővüljön, és a felnövő erdély mérnö-nemzedé ebben a szervezet eretben szerezzen és bztosítson magána fejlődés, bontaozás lehetőséget hangzott el Benő Samu búcsúbeszédében [4]. 4. ábra. Jene Dezső utolsó fotója A technatörténet és partörténet utatásoat az 990-ben megalault űsza Tudományo Szaosztály elsőrendű feladatául tűzte. Jene Dezső már az ezt megelőző dőszaban a technatörténet ronológa összeállítására vállalozott. rre a omplex feladatra a műsza szaterület alább jeles épvselőt szólította fel: Barabás Tbor, Bucur Ildó dr., Csetr le dr., Demeter Vodnár János, Faras Zoltán, Gáll lós, Halász Béla, Hnts lós, Hoch Sándor, Jurás Tbor, Kacsur György, Nagy Baa György, Papp István, Pál András, Pálfalv Attla dr., Pálfalv Gábor, Szabó Árpád dr., Szaács József, Széely Győző, Telegdy Csetr Klára, Veres József. A ötet szeresztését Jene Csetr le történésszel özösen végezte. Az egyetemes ronológa végül 997-ben jelent meg, majd egy másod adást s megért 998-ban (Technatörténet ronológa. Stúdum Könyvadó, Kolozsvár, 997). A huszonegy mérnö és egy történész hatalmas feladatot vállalt magára: adatgyűjtésü befejeztég (99) vlágszerte 0 mlló szabadalmat jegyezte be. bből az adatóceánból ényszerülte válogatn. Bevallásu szernt bzonyos szamuná elérhetetlenene bzonyulta. rőfeszítésü, mndeze ellenére, dcséretesen gazdag lexonszerű ötetet 35

37 Btay nő eredményezett, melyet szaember, leendő szaember vagy egyszerű alalm érdelődő egyaránt bzalommal forgathat. írta Ördög Béla, a Szabadság 998. május 8.- számában. Az -TSZ ülésen s gyaran lehetett hallan tudomány-, techna- vagy partörténet előadásoat, melyeet Jene szervezett, vagy amelyene előadója volt. 99. november 9-én Szécheny István, a műsza alotó címmel tartott előadást. Az űsza Tudományo Szaosztályát elndítva, az első elnö clus lejártával, átadta a stafétabotot a fatal nemzedéne, de a háttérben mndg fgyelemmel és segítőészséggel övette a szaosztály tevéenységet, felsmerte azt a tényt, hogy az atív műszaso által fejlődhet gazán egy özösség muna. A váló özélet személységet 004. otóber 8-án ísérté utolsó útjára a Házsongárd temetőbe tsztelő, egyor dája, munatársa s a szaosztály tagja. Jene Dezső neve mndannyun számára jelép, s munájána továbbvtele elötelezettségün. 6. mlélap a műsza tudományosságért A Jene Dezső által rán hagyott szellemség jegyében szaosztályun 03-tól ünnepélyes eretet bztosít az erdély magyar műsza tudományosságért fejtett tevéenység elsmerésére. A űsza Tudományos Ülésszaon adju át a Jene Dezső-emlélapot. A nevét vselő emlélap egyben Jene Dezső ránt tszteletün fejezése, emlééne ápolása, adományozása által az erdély magyar műsza tudományosságért fejtett tevéenységet ívánju ösztönözn, elsmern. 5. ábra. Jene Dezső-emlélap, alapítva 03-ban A XIV. űsza Tudományos Üléssza 03. november 3- rendezvényéne megnytóján első ízben adtun át Jene Dezső-emlélapot Hollanda Dénes marosvásárhely profeszszorna, a Sapenta T volt déánjána, az erdély műsza felsőotatás fejlesztésében fejtett munássága elsmeréséül, valamnt Csb Vencelne, a Kolozsvár űsza gyetem professzorána, az T alelnöéne, a magyar műsza tudományosság fejlesztésében 36

38 Jene Dezső emléére és ápolásában fejtett tevéenységéért. A XV. űsza Tudományos Üléssza november - rendezvénye eretében a Jene Dezső-emlélapot Dávd László, a Sapenta rdély agyar Tudományegyetem retora vehette át az erdély magyar műsza tudományosságért fejtett tevéenysége elsmeréseént. 05. február -én a űsza Tudományo Szaosztály megalaulásána 5 éves jubleum emléülésén tovább három műszas személység vehette át ezt az elsmerést: Gyenge Csaba professzor, az TA ülső tagja, az alelnöe, Pálffy Károly nyugalmazott főmérnö, az -TSZ választmány tagja és árton László nyugalmazott mérnö, műsza író, az -TSZ alelnöe. 6. ábra. Dávd László átvesz a Jene Dezső emlélapot,, 04. november -én, a XV. űsza Tudományo Ülésszaán 7. Zárszó Jene Dezső életútja folyamán mndvégg fontosna tartotta, hogy (műsza) értelmségün mnden területen amatoztassa tehetségét, az anyanyelvű otatásért omoly erőfeszítéseet tett az 990-es éveet övetően, noha a magyar műsza felsőfoú épzés elndítását már nem érhette meg. Pedagógus épessége, szama tudása, váló mérnö habtusa, par vezető rátermettsége révén Jene omoly értéet teremtett, épített, s stafétabotént adta át ezen törevéseet, melyeet tszteln, övetn s értéeln szüséges. Szarodalom hvatozáso [] Balogh dgár (főszer.): Romána magyar rodalm lexon II. Krteron Könyvadó, Buarest, [] Bee György: Szama és anyanyelv. Beszélgetés Rohony Vlmossal és Jene Dezsővel. A Hét Évönyve, [3] Bee György: Így látja a szaember. Beszélgetés Jene Dezsővel a magyar nyelvű szaotatásról. A Hét, 98/7. [4] Benő Samu: Búcsú Jene Dezsőtől (99 004). lhangzott 004. otóber 8-án a olozsvár Házsongárd temetőben. In: rdély úzeum LXVI (004). ötet, 34. füzet. 63. [5] Beszélgetés Jene Dezsővel az Országos Tanügy Bzottság műödéséről, [6] Btay nő: Tudományos fórum Jene Dezső emléére. In: Szabadság

39 Btay nő [7] [8] Híres untáruso [9] Jene Dezső: gy emléönyv margójára, 94 3, [0] Jene Dezső: 50 éve történt FTÜ II., Kolozsvár, 997. [] Pünöst Árpád: Fscheráj [] Rostás Zoltán: A műsza önyv útja. Beszélgetés Jene Dezsővel. A Hét Évönyve, [3] Szabó Prosa: Jene Dezső. Arcépcsarno. űvelődés, 98/

40 űsza tudományos özleménye. XV. űsza Tudományos Üléssza, 04. Kolozsvár, A ZSIL VÖLGYI SZÉNBÁNYÁSZAT A XX. SZÁZAD LJÉN. A KORUKAT GHALADÓ TCHNOLÓGIAI ÚJÍTÁSOK TH COAL INING IN JIU VALLY AT TH BGINNING OF TH XX. th CNTURY. TH AG S UP TO DAT INNOVATIV TCHNOLOGIS András József, Kovács József, Petrozsény gyetem, Gépész- és Vllamosmérnö Kar, Gépész-, Ipar- és Szállításmérnö Tanszé, Romána, Petroșan, str. Unverstăț nr. 0, Telefon: osf.andras@gmal.com ovacs@mal.com Abstract The Ju Valley coalfeld, dscovered n early 9th century, has reached, under the favorable nfluence of the ndustral revoluton and the general economc boom occurred among the Austran-Hungaran mpre, an outstandng development untl the 900 s when t became one of ts mportant ndustral complexes. Beng a new born coal mnng regon, the techncal endowment ncorporated the age s up to date results, whch led to a dynamc evoluton, n terms of producton ncrease, socal development transformng a retarded regon nto a flourshng, strong, socal economc structure. The paper deals wth a short overvew of these nnovatve elements whch allowed ths development. Keywords: coal mnng, Ju Valley, technology, nnovatve, 0th century. Összefoglalás A Zsl völgye gazdag szénvagyona, amelyet a XIX. század legelején fedezte fel, és amelyne par méretű termelése a század 60-as éveben ndult be, több gazdaság és geopolta tényező edvező hatására arra vezetett, a XIX. század utolsó negyedében és a XX. század elején, a Zsl völgye elnevezés alatt öztudatban smert szénmedence, gazdaság-társadalm és ulturáls születése és fejlődése bontaozott. zen par omplexum születése és fejlődése a térségben, amely a bányászatra alapozott és nagymértében befolyásolva volt az par forradalom által, anna öszönhető, hogy újszülött bányavdé mvolta lehetővé tette a legorszerűbb, a orában még újításna számító eljárásoat és gépeet, berendezéseet vezette be, enne öveteztében pedg a termelés robbanásszerűen növeedett, ezzel együtt pedg a termeléenység és a gazdaság hatéonyság s. A jelen dolgozat ezene a oruat meghaladó technológa megoldásona egy részét mutatja be. Kulcsszava: szénbányászat, Zsl völgye, XX. század, technológa, újítás 39

41 András József, Kovács József. A Zsl völgy szénbányászat ezdete és fejlődése a XX. század elejég A Zsl völgye altalajában rejlő gazdag oszolható és magas fűtőértéű őszénvagyon létezéséről már régebb, soal a XIX. század dereán történt par termelés megezdése előtt volt tudomás []. nne termelése a XIX. század 60-as éveben ndult be, több gazdaság és geopolta tényező edvező hatására, melye öveteztében a XIX. század utolsó negyedében és a XX. század elején, a Zsl völgye elnevezés alatt a öztudatban smert szénmedence gazdaság-társadalm és ulturáls születése és fejlődése bontaozott. A Zsl völgye orszerű fejlődése, egy par omplexum születése és fejlődése a térségben, amely a bányászatra alapozott és nagymértében befolyásolva volt az par forradalom által, egy olyan jelenség, amely ét erővonal által lett serentve: - a térség fő természet altalaj ncséne, a szénne a termelése, amely az par forradalom első szaaszában mnt energa erőforrás anna elsődleges gerjesztő eleme; - orszerű műsza és technológa eljáráso bevezetése, amelye nélülözhetetlene volta a szénészlet hatéony értéesítésére, úgy a termelés, mnt az elsődleges feldolgozás terén. A bányászat fejlődése általában és a őszén termelése, ülönöséppen urópaszerte a XVIII. század végén és az egész XIX. század folyamán létrejött változó jelenségene öszönhető, melyne meghatározó tényezője az par forradalom volt. A bányászat ránt az par forradalom által gyaorolt edvező befolyás étvetületű és étrányú volt, éspedg, egyrészt mnt a orabel tudomány és techna vívmányana alalmazás területe, másrészt mnt egyéb par ágana, a szállításna stb. fejlődéséhez szüséges nyersanyago szolgáltatója, amely befolyásolja a térség fejlődését. Ugyanaor a bányapar fejlődéséne génye (szellőztetés, víztelenítés, természetes energaforrásotól független meghajtó berendezése stb.) edvező, serentő hatást gyaorolta a műsza tudományo és a techna fejlődésére. Az par forradalom első szaaszána, mely a XIX. század 50-es éveg tartott, az volt a jellegzetessége, hogy a őszenet zárólag prmer, mechana energaforrásént alalmaztá, mely mnőségét, egyéb alalmazás területe mellett, mnt például a ohászat, a vllamos energa általános térhódítása dejég megtartott. ndezen edvező örülménye a XIX. század 60-as éveben oda vezette, hogy a Zsl-völgyében az par méretű őszénbányászat bendul, és már a XX. század első évtzedéne a statsztá egy olyan társadalm-gazdaság valóságot mutatna, amely fél évszázad alatt ugrásszerű fejlődésről tanúsod. z a gazdaság fejlődés egyaránt társadalm és ulturáls fejlődést s elődézett, főleg a Zsl völgye bányászatában a legorszerűbb műsza vívmányo bellesztéséne öszönhetően, am arra vezetett, hogy ez az aránylag fatal par omplexum özött agyarország széntermeléséne a,5-0% -át adta. Az urópában és a Brodalomban már műödő szénbányához vszonyítva a Zsl völgyne az volt a ülönlegessége, hogy újszülött bányavdé mvolta lehetővé tette a legorszerűbb, a orban még újításna számító eljáráso és gépe, berendezése bevezetését, enne öveteztében pedg a termelés robbanásszerűen növeedett, ezzel együtt pedg a termeléenység és a gazdaság hatéonyság s, mndeze megalapoztá a térség társadalm bontaozását. 40

42 A Zsl-völgy szénbányászat a XX. század elején. A orát meghaladó technológa újításo. A Zsl völgy szénbányászat műsza ellátása a XX. század elején gy hozzávetőleges számítás szernt az 896-os évben az összes Zsl-völgy bányá berendezésene és gépene összegezett teljesítménye örülbelül 400 L volt. A bányatársulato a övetező berendezéseel rendelezte [8]: - A Salgótarján társulatna bérelt ncstár mélyművelés bányában a vasút síne hossza,5 m, a felszínen,7 m állat erővel és 7, m mozdonnyal; rendelezte négy 70 L mozdonnyal, egy 60 L anagéppel; egy szellőztető ventlátorral és 670 csllével. - A Salgótarján társulat mélyművelés bányában a vasút síne hossza 5 m, a felszínen,5 m állat erővel és 9 m mozdonnyal; rendelezte öt 400 L mozdonnyal, ét 60 L anagéppel, négy ötélpályával, 4 db egyenént 535 L gőzazánnal, ét szvattyúval, egy ventlátorral és három osztályozó művel. - Az UrányZsl-völgye társulat mélyművelés bányában a vasút síne hossza, m, a felszínen 0,8 m gép erővel; rendelezte négy 90 L gőzazánnal, ét mozdonnyal, négy ventlátorral, három osztályozó művel és 50 csllével. - A Felső Zsl völgye társulat mélyművelés bányában a vasút síne hossza,3 m, a felszínen m állat erővel és rendelezte hat csllével. Az 94-es agyar bányaalauz [8] összefoglalja a b. 35 évvel ésőbb helyzetet. A Salgótarján társulat Zsl-völgy bányában a szállítás a övetezőéppen történt: állat erő segítségével a mélyművelés bányában 03,639 m hosszú vasút pályán és 9,8 m hosszú ülszín vasút pályán; a ülszínen, m hosszú vasút pályán 3 gőzmozdonnyal és 5,4 m-en eletromos mozdonnyal; a ülszínen 0. m-en nyerges vontatóval, 0, men vég nélül ábellel,,6 m-en ötélpálya segítségével, a bányában m hosszúságban a ülszínen 0,7 m-en gravtácósan. zenívül 9 függőleges emelő berendezés által, 3 ana gép által függőleges anánál, melyene hossza összesen 88 m, 33 szállító berendezés által és 3660 cslle és vagon segítségével. Ugyanaor létezett három szénosztályozó mű, 3 gőzazán 4300 m hősugárzó felülettel, négy gőz turbna összesen 3300 W teljesítménnyel, hét eletromos generátor 5300 W teljesítménnyel, 0 vízszvattyú, 50 ventlátor, 0 sűrítet levegővel műödő fejtőalapács, 8 szénvágógép, négy Craelus típusú fúrógép, 68 más berendezés és 50 m. hosszú eletromos vezeté. A lónya ncstár bányában, melyeet a Petrozsény, Lvazény és Petrlla özsége erületen létező bányászat oncesszóban művelte, a szállítás a övetezőéppen történt: állat erő segítségével a mélyművelés bányában 4,8 m hosszú vasút pályán és,9 m hosszú ülszín vasút pályán; a ülszínen 40,5 m hosszú vasút pályán 8 gőzmozdony segítségével, 4 m hosszú ötélpályán, m hosszú lejtanán a föld alatt és 0,5 m-en ülszínen, ülszín lejtőn összesen 80 m hosszúságban 7 függőleges anán, melyene összes hossza 450 m. zenívül létezet: 8 gőzazán 0 m hősugárzó felülettel, ét gőzgép 3700 L teljesítménnyel, ét generátor 700 W teljesítménnyel, szállítóberendezés, 4

43 András József, Kovács József vízszvattyú 09 L összteljesítménnyel, egy 67 L Seltner típusú osztályozó berendezés, 8 eletromos fúrógép, 3 darab 5 L szénjövesztő berendezés, 6 eletromos berendezés, éz mélyfúrás és egy gőz mélyfúrás berendezés, 6,5 m hosszú eletromos vezeté és 6 W-os vlágításra használt felszerelés. Az Urány-Zsl völgye társulat, mely az Urány, Vulán, Felső-Barbatyén, Alsó-Barbatyén, Lvazény és Korojesd özsége erülete özelében fevő bányászat oncesszóban művelt, a övetezőéppen bztosította a szállítást: 36,09 m hosszú vasút pályán a mélyművelés bányában és 8,93 m hosszú vasút pályán a ülszínen, továbbá a ülszínen 6,36 m hosszú vasút pályán gőzmozdony vontatással, 0,9 m hosszú vasút pályán eletromos mozdony vontatással, 4,535 m hosszú ötélpályán, 0,663 m hosszú végtelen ábel által,,06 m hosszú lejtanán a föld alatt és 0,997 m lejtőn a ülszínen, 3 anán, 7 lejtanán, melyene őszhossza 485 m, 7 függőleges anán, melyene őszhoszsza 747 m, 0,3 L eletromos mozdony által, 7 eletromos meghajtású szállító berendezés és 4 pneumatus szállító berendezés által, valamnt 638 cslle és vagon által melyene apactása egyenént 5 métermázsa. zenívül létezett: 9 gőzazán 400 m hősugárzó felülettel, 3 gőzturbna 860 W teljesítménnyel, egy gőzgép 408 W teljesítménnyel, 3 Dnamo típusú generátor 450 W teljesítménnyel, 8, 945,6 L, 6 Pelczerde ventlátor 30 L, 7 osztályozó mű, 45 Otto típusú osz emence, 06 pneumatus szénfúró, 7 szénjövesztő gép, 7 m hosszú eletromos vezeté és 70 W-os vlágításra használt felszerelés. A Felső Zsl-völgye társulat, amely Krvda falu és Vulán, Urány és Kmpu lu Neag özsége erületen művelt, a szállítást a ővetezőéppen bztosította: 4 m. hosszú vasút pályán a mélyművelés bányában és m hosszú vasút pályán a ülszínen állat erővel; három szállítás berendezés ülszín lejtanán, összesen 30 m hosszúságban, öt szállítás berendezés lejtanán a bányában 70 m hosszúságban és öt szállító berendezés függő anán 36 m mélység hosszal, 7 szállító berendezés 0 L teljesítménnyel, 80 cslle egyenént 5,5-7,5 q apactással. Ugyanaor létezett: gőzazán 70 m hősugárzó felülettel, 5 szvattyú 53 L teljesítménnyel, 6 Gesler típusú ventlátor, eletromos meghajtású dobos szénelválasztó berendezés, 6 sűrített levegővel műödő fejtőalapács, eletromos fűrésztelep, 0 m hosszú eletromos vezeté és 7 m hosszú magas feszültségű vezeté Lupényban és 8 L vlágításra használt felszerelés. Az 9089 dőszaban megvalósult több nagyszabású létesítmény a Zsl-völgy bányatársulato üzemeben: három, a ma lónya bánya területét épező bányatele (bányamező) feltárásával, anamélyítéssel; a petrozsény vllanytelep felépítése, 9-ben, amely ét egyenént 3700 L teljesítményű turbógenerátorral volt ellátva; a petrozsény, 30 tonna/óra apactású Észa szénosztályozó építése; 336 Fremann-Wolf típusú bztonságos benznlámpá tárolásátarbantartását szolgáló lámpaháza létesítése stb. ndez arról tanúsod, hogy negyven év leforgása alatt a Zsl-völgy bányaparban a legmegfelelőbb fejlesztés és szervezés módszere lette fejlesztve és enne eredményeént a XX. sz. elején rstályosodta azo a termelőszerezete, amelye ném váltózásoal a másod vlágháború elejég, de még az azt övető pár évg s műödte a Zsl Völgyében. A befetető bányatársulato azon parodta, hogy a széntermelés mnél magasabb hatéonysággal és bírható önöltséggel történjen. 4

44 A Zsl-völgy szénbányászat a XX. század elején. A orát meghaladó technológa újításo Jellemző elemeént említhetjü: a tárófejtéstől az anafejtésre való áttérést; olyan fejtés módszere bevezetését, amelye a széntelepe terjedelméne és alajána legjobban megfeleljene; a gőz- és vllamosenerga alalmazásána terjedését; a fejtés gépesítése réselőgépe alalmazásával, a szállítás eszözö abban az dőben forradalm jellegűne mondható megváltoztatását (sodronypálya, gőzvtla, csllés-mozdonyos szntszállítás stb.). A lupény bányá fejlesztése érdeében, az Urány Zsl-völgye Társaság s számottevő befetetéseet eszözölt. Folyamatosan végezne feltárás munálatoat az Észa, Szt. István, Vtóra, Ilona, Karolna anánál, a tele észa részén, valamnt a Dél és lla anánál, a tele dél részén, eze megnytásána érdeében. A széntelepe feltárása egy övetezetes folyamat, melyne természetes övetezménye a széntermelés növeedése, am majd a orszerű techna eljáráso bevezetését eredményez. Am a szállítást llet, érdemes megemlíten, hogy enne a folyamatos gépesítése volt a fő célpont. A lupény bányában a vllamos meghajtású szállítás berendezéseet tartottá a legmegfelelőbbne. zért már 898-ban bevezetté a táróban az első lyen típusú rendszert. 903-ban a Szt. István tárnában már 450 m hosszú vllamosított vasútvonal létezett, míg az Észa tárnában 400 m és a Dél ana talptárnáján öt vllamos meghajtású, a lupény bánya műhelyében gyártott mozdonyoal végezté a szállítást. A felvonógépe bellesztése terén s elöljáró helyzetben volta a Zsl-völgy bányá, az első lyen gépet a Dél anához szerelté fel, előbb egy 65 L-s vllamos motorral, melyet ésőbb egy 0 L-sel helyettesítette. Öt sodronypálya bztosította a szén szállítását a négy osztályozó üzemhez. A lupény bányá folytonosan növevő vllamosenerga szüségletét 900-ban a Szt. István ana özelébe telepített vllanyözpont építésével elégítetté. nne a XX. sz. 0-as éveben bővített utódjána, négy generátorána összesen 800 W teljesítménye volt. A Salgótarján Társaság legfontosabb létesítménye a vulán bányá megnytása volt 900-ban. A szén mnősége, a észlet nagysága arra vezette, hogy három évvel a megnytásu után a társulat bányá özött a vulán bányá az első helyet foglaljá el a Társaság bányá özött. A három bánya, amely tt megnyílt, a övetező: - a Nyugat bánya, amelyet egy 580 m-es táróval tárna fel, 90-ben a Krvda völgyben, 630 m sznten; - a Kelet bánya, amelyet egy 600 m. hosszú haránttáróval nytna meg, 630 m. sznten, a Valea Arsulu-ból, amely a 3., 9., 8., 7., 6., 5., 4. és 3. telepeet harántolta, ezzel a főszntet alapozva meg; - a Chorn bánya, amelyet a mélyebb sznte feltárása végett nytotta meg, a észlet azon részen, ahol a telepe vízszntese vagy dőlésü sebb. Ily módon aartá, hogy a régebb munálato ne gyaoroljana befolyást az újabbara. A Kelet és Nyugat bányá alapszntje a Chorn bányától, elválasztó szntént volt tentve. A bányát a főana mélyítésével nytottá meg, melyet a Krváda völgyében, 580 m-re észa felé a Kelet-Zsl folyó partjától helyezté el. Az anamélyítést az I. vlágháború törése előtt ezdté el, és enne befejezése után fejezté be. A 35 m. mély ana a 69, és 67 m sznte özött 5,7 m átmérőjű volt, a fala bztosítását 45 cm vastagságú betonhasáboal végezté. z az ana az aor Zsl völgyében a legmélyebb volt, a fémszerezetű anatornyána magassága 30 m; a 600, ésőbb 000 L-s gőzmotorral meghajtott felvonógépe mnden útnál, 500 m mélységből 0 43

45 András József, Kovács József m/s sebességgel 4 db. 700 g. szenet tartalmazó csllét volt épes felhozn, azaz évente tonnát. Az ana a 8., 7., 5., 3. telepeet harántolta, míg elet felé 400 m hosszúságban és nyugat felé 600 m hosszúságban elővájt ét csapásrányú tárna, amelye nagy része a szénben vájatott, a 480 m sznten, a 5., 3., 8/9., 7., 5., 4., 3. telepe feltárását tetté lehetővé. A bányanytáson ívül az úgynevezett Vulán Csoport a szén termeléséhez és nemesítéséhez szüséges műsza feltétele bztosítására s nagy hangsúlyt fetetett. A Chorn ana mellet, a Krvada folyó völgyében egy 5 tonna/óra apactású özpont osztályozó üzemet telepítette, amelyet egy 40 L vllanymotor hajtott. z az osztályozó mnd a három vulán bánya termelését épes volt feldolgozn, 909. év ezdettel a Felső-Zsl völgy Társaságét s, a szenet, a meddő eltávolítása után 5 szemcseméretű osztályba szortírozta. 900-ban tesz le alapját a rég vulán vllanytelepne. A telep egy 00 VA generátorral volt ellátva, amelyet egy 30 L gőzgép hajtott, és amelyhez 905-ben egy 90 VA turbógenerátor lesz hozzáadva. vel ez a telep nem elégítette eletromos energa szempontjából a Salgótarján Társaság bányát, 909-ben elezdőd Vulánban egy új vllamos telep építése, am elégségesne bzonyult a Társaság bányána vllamosenergával való ellátásában. vllamos telepet 90 februárjában adtá át, amely ét egyenént 080VA-es SemensSchucert turbógenerátorral volt ellátva, amelyeet egy-egy 00 L Zoellyturbna hajtott; 93-ban lett megrendelve a harmad 500 VA-es SemensSchucert turbógenerátor, egy 700 L. elmspfennnger turbna meghajtással; az egész berendezés gőzmeghajtása 3 atm nyomáson és C-on történt, öt azán segítségével, 409,5m égés felületen; 90- ben szerelté fel a VulánPetrozsény magasfeszültségű vonalat. Felélénült a bányászat tevéenység a Salgótarján társulat petrozsény csoportja eretében s. z a csoport a Petrlla, Petrozsény Kelet, Petrozsény Nyugat, Dlzsa és Annosza bányáat foglalta magába. Korszerűsítetté a ülszín berendezéseet, az elhelyezésüet úgy rendezté, hogy egy ésszerű fejtés rendszerne feleljene meg. Úgy, mnt Lupényben és a lónya telepen, a vulán és petrozsény csoportonál s ütemesen áttérne a tárófejtésről az anafejtésre. Így például a petrlla Deá bányánál 9-ben befejeződ a főtelep utatása és feltárása; a Deá anát 90-ben 43 m-ről 07 m-re mélyít, 93-ban a rég 60 L felvonógépet, amelyet 87-ben szerelte fel, egy erősebbel helyettesít, és egy fémszerezetű anatoronnyal látjá el; a több bányatelepen s mélyítene szállítás vagy szelőztetés anáat. A feltárás és elővájás műveleteen ívül, még említendő az 900-ban a hdraulus tömedéelés bevezetése, a száraz tömedéelés helyett vagy azzal együtt: a petrlla bányánál, 33 m 3 /óra apactással és 95- ben a Vulán bányánál s. A termelt szén osztályozása céljából, a Salgótarján Társaság ét osztályozót műödtetett a petrozsény telepen, éspedg az 90-ben épített Kelet osztályozót, melyne apactása 70 tonna/óra volt, amelyet egy 6 L vllamos motor hajtot és a Westfála rendszer szernt, mozgó választó sztáal, a Kelet és a petrozsény bányából fejtett szenet osztályozta; a Nyugat osztályozó pedg, amelyet özött építette, melyne apactása 90 tonna/óra volt, amelyet egy 4 L vllamos motor hajtott, a Nyugat és Dlzsa bányából fejtett szén osztályozását végezte 80. A Petrozsény Csoport bányána szüséges vllamos energát az 500 VA teljesítményű vllanytelep szolgáltatta, amelyet a Brassó Társulat épített 894-ben és to- 44

46 A Zsl-völgy szénbányászat a XX. század elején. A orát meghaladó technológa újításo vábbfejlesztette 898-ban és 90-ben. A vllanytelep 96-g üzemelt, de 90. után csa rövd dőözöben műödőt, nább mnt tartalé berendezés szolgált. nt látju, a műsza felruházás a Zslvölgy bányászat fontos jellegzetessége, am bztosítja a Brodalom más részeben folytatott bányászattal egyenlő vagy azt túlszárnyaló szntet, és megalapozza hosszú távú fejlődését. zen előrehaladásoat a orabel statszta adato s türöz, de a orabel egyetem tanönyve és cége atalógusa tanúsodna róla []. gy, a petrozsény bányahatóság által 9-ben előterjesztett jelentésből derül a bányahatóság abban az évben alault hogy a Zsl-völgyében 68,7 m hosszú par vasút létezett, melyből 45,6 m gőzmozdonyos vontatásra és 8,5 m vllamos mozdonyos vontatásra volta beállítva, valamnt 6,7 m hosszú sodronypálya volt műödésben; létezett 3 ana és 7 sló; vllanygenerátor műödött 9853 VA, azaz 3400 L teljesítménnyel; a gőzgépe összteljesítménye 900 L; 30 réselőgépet és 7 fejtőalapácsot használta, amelyene 7 ompresszor szolgáltatta a sűrítet levegőt stb. z a műsza fejlődés a széntermelés foozatos növeedését szolgálta, és valóban, ez az 868-ban elért 85,90 tonnától (ez az első smert széntermelésre vonatozó adat) 93-ban a termelés elér a 9855,30 tonnát, mely termelés sznt csa a XX. sz. 40-es éveben lesz újból megözelítve. Hozzávetőlegesen megjegyezzü, hogy a 03. év Zsl-völgy széntermelés b. ugyanennyre zsugorodott. ze, a Zsl-völgy szénbányászatna az úttörőorszaában bellesztett újításo alapoztá meg anna a ésőbb műsza fejlődésne a bontaozását, amely a II. vlágháború ezdetég bztosította a Zsl völgye bányászatána az európa és vlágszínvonalú nívóját. Ide sorolható például a szénbányászat fejlődésében egyed technológa újdonságna számító, a lupény bányában, az 9697 évben bendított, a vlágon az első ísérletezése: a teljes fémbztosítással ellátott frontfejtés ]. Szntén a forradalm újításo özé sorolható, a petrlla bányában, Franz Kasper mérnö által fejlesztett, az első pajzs típusú lépegető bztosítás, 94-ben, pár évvel az angol (944) Dowty cég által fejlesztett bztosítás előtt és jóval a szovjet eredetű OKT pajzs előtt. Feltételezhető, hogy valamor az újító apcsolatban lehetett Urstz Jánossal (a hasonló domú pajzsot, már aor a bányászatban alalmazott hdraulus támoal látta el, és 959-ben szabadalmaztatta [9]). Nemcsa saját szaembere fejlesztésevel volt vlágszínvonalon a Zsl-völgy szénbányászat, hanem az aorban csúcstechnológána és gépene számító eljárásona az par alalmazásával. A ét vlágháború özött a műsza fejlesztés tovább folytatód. z az a orsza, amor a műsza fejlődés lépést tart az általános európa fejlődés szntjével, és az dősza emeledő technológa újdonságat hamarosan alalmazzá. bben az dőszaban a műsza berendezése orszerűsítésre erülne, új bányaüzeme nyílna, az eletromos energát az összes bányászat létesítménye alalmazzá. A lupény bányában, a 30-as éveben, több orszerű fejtőgépet próbálna, e tevéenység eredményeéppen a fejtés termeléenység elér az aorban csúcsérténe számító 7 tonna/műsza értéet. zzel apcsolatban, ezene előzményeént megemlítjü a Vctor Blasan által szabadalmaztatott réselőgépet, amelyne szerezet felépítése befolyásolta e gépe ésőbb fejlődését. 3. Követeztetése A Zsl-völgy őszénbányában, a XIX. sz. végén és a XX. sz. elején a orát meghaladó műsza technológa vívmányat szé- 45

47 András József, Kovács József lesörűen vezetté be. nne eredménye a termelt szén mnőségéne és mennységéne, úgymnt a termeléenység és a gazdaságosság ütemes növeedése volt. z a trend türöződött úgy a orszerű, de a földtan vszonyona megfelelő fejtésmódszere alalmazásában, mnt a bányaüzeme ulcsberendezésene az észszerű választásában és a műsza eljárásoban (szállítás, jövesztés, energaellátás, meghajtás, víztelenítés, szelőztetés) alalmazott megoldásoban. Így például 880 ban használtá az első sűrített levegős ütve műödő fúróalapácsot, 895 ben az első pneumatus forgással műödő fúrógépet. 89 ben vezet be az első réselőgépet, 909 ben pedg az első tárcsás réselőgépet. 880 és 90 özött a pneumatus erő használata általánosan elterjed, mnden bányaüzemben. Ugyanebben az dőszaban gőzzel hajtott berendezéseet folyamatosan felváltjá az eletromos meghajtású berendezése. Az dőpontna megfelelő legorszerűbb előbb gőzgéppel, ésőbb vllanymotorral meghajtott ana-felvonógépe, egyéb folyamatos és nemfolyamatos szállítóberendezése lette bellesztve. egjegyzést érdemel a özpont vllanytelepeben a gőzturbná alalmazása és a háromfázsos váltóáram bevezetése, a gőzgépes meghajtáso ütemes helyettesítése vllanymotorossal, melye a orna mndanny műsza újdonsága volta. Ugyanaor, említést érdemelne azo a berendezése, eszözö, amelye a munabztonságot szolgáltá, eze s a orna megfelelőe volta, mnt például a szellőztető, a vllamos vlágítás, az egyed bztonságos lámpá és a jelző-ommunácós eszözö. Szarodalm hvatozáso [] Hoffmann, K.: Bercht über de m Auftrage der durchgführten geol. Untersuchungen des Seben tertaren Kohlenbecens m Zsltal. agyar Földtan Társulat unálata, IV.., 868. [] Idem, Das Kohlenbecen m Zsltal. V.., 870. Kantner János: A Zslvölgy m. r. ncstár szénbányászat. B.K.L., 903. II. ötet, 6 sz., [3] Andrecs, J., Blaschec, A.: A Salgótarján Kőszénbánya részv.-társ. zslvölgy bányá. B.K.L., XXXVI II. ötet, 5 sz., 59. [4] Krzo Bohus: Az Urány-Zslvölgy magyar őszénbánya részvénytársaság lupény bányatelepéne rövd smertetése. B.K.L., XXXVI I. ötet, sz., 83. [5] *** A Felső-Zslvölgy Kőszénbánya Társulat vulán bányaművene rövd smertetése. B.K.L., XXXVI II. ötet, 0 sz., [6] Baron,., Wersans,., Andras, I.: Valea Julu la începutul secolulu XX / Zsl völgye a XX. század elején. Unverstas, Petroșan, 03. ISBN [7] Déry K.: A magyar szénbányászat smertetése, ülönös tentettel az 900. év párs Nemzetöz állításon résztvevő vállalatora. Werbőczy Könyvnyomda Részvény-társaság, Budapest, [8] agyar Bánya Kalauz. (Déry Károly alapítása) Nyolcad évfolyam, 94. Budapest, [9] Hdraulus páncélpajzs frontfejtése bztosítására. Urstz József bányamérnö, Petőfbánya, 959. május 4. Szabadalm leírás, OTH, [0] Réselőgép. Blásan Vctor ol. bányamérnö Lupényben. 9. november hó 0-a. Szabadalm leírás, OTH, [] Ilas Ncolae, Andras I., Baron.: "Technologcal premers (news) n the Ju Valley (Romana) coal-feld untl the nd world war." Ffth Internatonal nng Hstory Congress. los Conference Center- George lopoulos, 00. [] odern ethods of Producng Coal. 90 Catalogue Number AAJ&prntsec=frontcover&source=gbs_b oo_other_versons_r&cad=_ 46

48 űsza tudományos özleménye. XV. űsza Tudományos Üléssza, 04. Kolozsvár, GÉSZSÉGVÉDL ÉS TÁRSADALI FLLŐSSÉGVÁLLALÁS VSZÉLYS IPARI RNDSZRKBN STUDY OF CSR AND HALTH PROTCTION IN DANGROUS INDUSTRIAL NVIRONNTS Baos Levente Sapenta rdély agyar Tudományegyetem űsza és Humántudomány Kar, Gépész Tanszé, Romána, arosvásárhely/korona, Segesvár út C; Telefon / Fax: , levelezés cím: baos@ms.sapenta.ro Abstract The paper presents the results of a study n Tg. ureș Regon, on large companes regardng the CSR and health concerned actvtes. Based on a wder research on Ss, the objectve of the present study s to compare the CSR concerns and health ssues on an average Ss compared to a large ndustral companes where dangerous technologes are used. We assume that the nowledge about the CSR and the health concerns are far more developed n the case of ndustral envronments. Keywords: CSR, dangerous envronment, Ss. Összefoglalás A dolgozat ndulópontja egy olyan s és özépvállalatoon végzett tanulmány, amely a vállalat felelősségvállalás és az egészségvédelem érdéset elemezte özel háromszáz arosvásárhely örnyé vállalozás esetében. bből a nagyobb tanulmányból ndulva, a jelen dolgozat témája, hogy öszszehasonlítsu az átlagos s és özépvállalato esetében tapasztaltaat ugyanabban a régóban tevéenyedő, veszélyes örnyezettel s rendelező nagy par rendszereel. Azt feltételeztü, hogy a felelősségvállalás és az egészségvédelem érdése jelentős mértében jelen vanna ezeben a rendszereben. Kulcsszava: társadalm felelősségvállalás, veszélyes technológá, KKV-. Társadalm felelősségvállalás, atualtás, maretng trend vagy PR? Az U által ntézményesített megözelítés alapján a társadalm felelősségvállalás alatt azt az üzlet oncepcót értjü, melyne értelmében a vállalato önéntes alapon társadalm és örnyezetvédelm szempontoat érvényesítene üzlet tevéenységü során és partnereel fenntartott apcsolataban []. A vállalat szocáls felelősség (CSRCorporate Socal Responsablty, a továbbaban ezt az általánosan elterjedt rövdítést használju) ulcsszerepet játszhat a fenntartható fejlődésben, mözben javíthatja urópa nnovácós potencálját és versenyépességét. z gondolatmenet és meghatározás tulajdonéppen az urópa Bzottság egy orább, vtandítóna szánt Zöld Könyvéből [] átvett meghatározás. A Bzottság 00 júlusában tette meg az első gazán fontos lépést CSR-ügyben, eor a cél az volt, hogy 47

49 Baos Levente bevezesse a öztudatba a témát, széles örű vtát és eszmecserét generáljon, továbbá, hogy puhatolja, hogy mlyen partnerere számíthat a érdés tovább naprenden tartásában. A beérezett mntegy 50 válasz jelezte: órás az érdelődés és a fogadóészség a téma ránt. ára már a társadalm felelősségvállalás egyre dvatosabb fogalom, olyanynyra, hogy lassan beépül a hétöznap szóhasználatba. ultnaconáls cége épvselő, hely és európa rangú poltuso, ormányo és vdé cvl szervezete gyaran szöv retorájuba ezt a fogalmat. nne oa özött mnden bzonnyal megtalálju a valós vagy vélt társadalm gényt. ondhatnán, hogy a dolgo ezzel rendben s vanna, hszen a társadalm felelősségvállalás létjogosultságát ma már evesen vtatjá, függetlenül attól, hogy a fogalom mögött hol a örnyezetvédelmet, az etus magatartást vagy a szponzor tevéenységet feltételezzü. A lényeg az, hogy mndg valam poztív dolog eléréséről van szó a özjó érdeében. Az utca emberéne, de még számos cégvezetőne s még mndg legnább az jut eszébe a felelős vállalatról, hogy az az elvárás, hogy támogatn ell a hely zöld szervezeteet, a dászövetséget vagy színházat, esetleg a hontalanoal foglalozó vagy ráos gyereeet segítő alapítványt. A szoldartás étségtelenül fontos érdés, sznte geneta ódunba íródott szabály, hogy az erőse feladata a gyengé segítése. De azt állítan, hogy például pusztán azért s hadd vegyü példána azt a romána vállalatot, amelyről még részletesebben s írun, az Azomureș vegy üzemet, mert támogat egy-ét élvonalbel sportegyesületet, ez a cég egy felelős vállalat lenne, nylvánvaló túlzás. S ha azt s megnéznén, hogy a proftjána de nább az éves forgalmána hány százaléát fordítja erre, aor gazán az s derül, hogy ez a támogatás lehet, hogy még PR fogásna s evés, és a tudatos felelősségvállaláshoz semm öze.. lőzmény: felmérés a társadalm felelősségvállalás érdésében KKV nél A szerző vezetésével pár hónapja befejeződött egy olyan utatás, amely, több mnt 300 arosvásárhelyen és örnyéén tevéenyedő s és özépvállalat esetében azt vzsgálta, mlyen mértében vanna tsztában a CSR fogalmával és mlyen mértében használjá ezt fel a nylvános és belső ommunácóban. [3], [4]. A KKV- a övetező feltételene ellett megfeleljene: - a széhely arosvásárhely Nagyváros Övezetben legyen; - tevéenység ör: bővebb értelemben vett par jellegű tevéenysége (zártu a eresedelem, vendéglátópar, turzmus, tanácsadás, özgazgatás, szállítás, stb. területeet); - Alalmazotta száma mnmum 0; - éves forgalom: mn euró. A ténylegesen mért adato alapján a vzsgált populácóban az átlag alalmazottszám 35 volt, az átlagos formalom pedg euró. A vállalato helyszínén végzett érdőíves felmérést 35 Sapentás hallgató végezte el 03. júnusszeptember peródusban. Tentettel arra, hogy par jellegű tevéenységeet vzsgáltun, a KKV-ra egyébént jellemző alacsony forgalom, lletve az alacsony alalmazottszám, ezen a területen evésbé jellemző a vzsgált terület specfuma matt. zeet az átlagoat lényegesen torzítja a vzsgált özepes vállalato teljesítménye. A svállalato esetében mért gazdaság mutatószámo soal szerényebbe. Az. ábrán a CSR fogalmána smertségét mutatju be, a cége éves forgalma függvényében meghatározott csoportoban. 48

50 gészségvédelem és társadalm felelősségvállalás veszélyes par rendszereben 97% Igen Nem a törvényes előírás. rre vonatozóan gen fejező a. ábrán bemutatott helyzet. 7% 7% Van utalás a CSR-poltában a foglalozás betegségere? 57% 43% 9% 9% VAN 34% 3% < > Igen 3.3% 4.86% 8.57% 7.43% Nem 96.77% 57.4% 7.43% 8.57% forgalom [ROL]. ábra. A CSR fogalmána smerete és a pénzügy forgalom apcsolatána v-szonya az elemzett mntán A 300 cégből álló mntán mért adato rosszabb számoat eredményezte az országos és a nemzetöz sznten, nagyvállalatoon végzett utatáso adatahoz épest. Lásd [5], [6], [7]. Az ábrán az látható, hogy a pénzügy forgalom növeedésével egyre nább rendelezne a vállalato vezető CSR-el apcsolatos smereteel. agyarán mnél nagyobb egy vállalat, annál nább odafgyelne a felelősségvállalás érdésére. Látható, hogy a svállalato vezetőne 97%-a nem hallott a CSR fogalmáról, míg a nagyobb vállalatonál ez a szám 9%-ra csöen. A m esetünben a célpopulácó 63 cég, a mnta reprezentatív, a relatív hba ±4,87% és a megbízhatóság sznt 95%. Az ábrán látható eredmény önmagában az előre feltételezett eredményt jelent, sőt a részletesebb elemezése sem mutatta számottevő eltéréseet. Tovább elemezve az adatoat, abban sem tapasztaltun ellentmondást, hogy hpotézsént feltételeztü, hogy az egészséggel, munavédelemmel apcsolatosan a vállalato nem érezne ényszert arra, hogy többet tegyene, mnt NINCS 66%. ábra. A vzsgált vállalato CSR-poltája és a foglalozás megbetegedésere vonat-ozó felelősségvállalás Azo özül a vállalato özül, ahol létez valamlyen szntű CSR tevéenység ez a vzsgált vállalato alg 40%-a, nos ezen vállalato özül s több mnt 66% nem gondolt az egészségvédelemmel apcsolatos CSR-lehetőségere. Amenynyben csa a fent felsorolt néhány adatból ndulun, már aor s felmerül a érdés, hogy vajon m lehet a helyzet ugyanazon a földrajz területen elhelyezedő nagyvállalato esetében. A s és özepes vállalato esetében nylvánvalóvá vált, hogy a vállalat növeedésével a CSR egyre fontosabb érdés. Ugyanaor néhány látványos vételtől eltentve alg van tudatosság a CSR-tevéenységeben, és a specfusan vzsgált egészségvédelm/munavédelm érdéseben sznte teljes hány mutatozott. z ellentmond a nagyvállalatoon végzett, haza vagy nemzetöz utatásona. Lásd [5], [7]. Tovább érdéseet vet fel az, hogy az előző KKV-t vzsgáló utatás hpotézseben nem szerepelt hangsúlyosan a földrajz helyzet, csa a méret. Továbbá a mnta reprezentatvtása érdeében aor nem erestü azoat a vállaltoat, amelyeben magas ocázattal járó par tevéenység foly. nne eredményeéppen fogalma- 49

51 Baos Levente zódott meg a jelen dolgozatban nagyvállalatoat elemző utatás gondolata. 3. gészségvédelem és felelősségvállalás nagy par vállalatonál Az alcímben, lletve tulajdonéppen a főcímben s megfogalmazott vzsgálat halmaz a valóságban lényegesen omplexebb és szűebb s. Tulajdonéppen olyan nagyvállalatoat elemzün a vállalásu alapján s ezt a nylvános megjelenése elemzésére építjü, amelyeben veszélyesne tartott, magas ocázatú par folyamato zajlana. Két tovább választás rtérum volt az, hogy azon a földrajz területen tevéenyedjene, mnt az előző utatásban levő populácó, és az, hogy lehetőleg egy nagy multnaconáls holdnghoz tartozzana. Az első szempont azért lényeges, mert össze lehet hasonlítan a s vállalatonál apott eredményeel, az utóbbna meg azért van értelme, mert lehetőség adód a hely vállalat és az anyavállalat CSR-oncepcójána az összehasonlítására. A továbbaban a vzsgált vállalato özül bemutatun néhányat. 3.. Azomureş vegy ombnát Az 96-ben alault vállalat a legnagyobb műtrágyatermelő Románában. Jelenleg a ombnát három termelőüzemből áll: ammóna, ammónum-ntrát és a salétromsav gyártó üzemeből. A gyár 966-tól elsősorban műtrágyaféléet és a műanyagparban használt melamnt gyárt. A rendszerváltás után folyamatosan átalault, prvatzáltá, és végül 0-től az új tulajdonos az Ameropa AG svájc onszern. A honlapon [8] a CSR-re vonatozó nformácó gyaorlatlag nem létezne. egtalálható ugyan egy-ét ép, amor (vélhetőleg) a gyár apuján ívül 4-5 személy (a özel 3000 alalmazottból és bedolgozóból) épp fát ültet. Tentettel az gen negatív, örnyezetet szennyező arculatára a cégne ez nább rossz vcc, mnt CSR-acó. A honlapon még megtalálható egy sajtóözlemény, amelyből derül, hogy az Azomureş és Gheorghe Hag Futballaadéma partner szerződést írt alá. Bár a cég több hely sportlub támogatója, enne bemutatásáról a vállalat a honlapon elfeledez. nne vélhető oa, hogy sem az összeg, sem a téma nem fontos számura. A nemrég nevezett fatal vezetőség, a cég orább gyaorlatától eltérő módon, formáls partner vszonyt ezdeményezett 04 szeptemberében a város vezetőségével, és a 05. decemberg történő beruházáso bemutatása apcsán a sajtó fele s némleg nytott ugyanebben a peródusban. Bár a beruházáso több százmlló eurós értére rúgna, s sznte vétel nélül a örnyezetvédelemmel hozható apcsolatba, a vállalat nább a hatóságo által megfogalmazott elvárásona aar megfeleln retora sznten s, s távolról sem látsz a felelősségérzet a város laosa, esetleg a saját alalmazotta ránt. zenfelűl a vállalat és a örnyezete özött ommunácó a jogszabályo által megövetelt örnyezetvédelm, bztonság, munavédelm ommunácóra szorítoz. A honlapon eze megtalálható, így például a mnőségre, a örnyezetvédelemre és a nagy balesetere vonatozó ötelezettségvállalás s. ze egyértelműen a normatívá által megfogalmazott ényszerűségből vanna jelen. ndegy doumentum önmagában semmre nem használható, legfeljebb egy audtor számára egy ppát jelentene a ötelező doumentumo jegyzéében. Szöges ellentétben az Azomureş vegy ombnáttal, az anyavállalat honlapján [9], a mndössze szóösszetételt tartalmazó nytó oldalon, az Ameropa szó háromszor, a socal responsblty étszer jelen meg! Tovább három szó ntegrty, farness és Foundaton szntén a felelősségtudatú vállalatra utaló fogalom. 50

52 gészségvédelem és társadalm felelősségvállalás veszélyes par rendszereben 3. ábra. Az Azomureş vállalat arbantartás dőszaban és műödésben (forrás felső ép alsó ép nne a szembetűnő hangsúlyülönbségne az a vélhető oa, hogy egy apró ommunácós hba órás presztízs- és ebből folyólag egyben órás pénzügy veszteséget s jelenthet egy vállalat számára. bben a szetorban történt botrányo rávlágította a vállalato sebezhetőségére, és foozódott a tudatosság a vállalat magatartásmntá tentetében. gyre evésbé hagyható fgyelmen ívül a ülönböző nyomásgyaorló csoporto (méda, fogyasztó, örnyezetvédő, munavállaló, polta atvstá, cvl szervezete) heves, gyors és hangos fellépése a vegypar vállalatoal és nem csa velü szemben. Összegezve a fenteet, megállapítható, hogy az Azomureş esetében, mnt gen érzéeny tevéenység területen tevéenyedő vegypar vállalatnál, ahol mnden bzonnyal megfelelően ezel a technológából adódó veszélyeet, az egészségvédelemmel apcsolatos felelősségvállalás érdésében soal nagyobb nylvánosság és elötelezettség lenne elvárható. A nemzetöz sznten jelen levő ülönböző nyomásgyaorló csoporto egy sváros szntjén, vagy nncsene jelen, vagy nem elég hatéonya. 3.. Rchter Gedeon gyógyszergyár Az előző vegypar vállalathoz valamelyest özelálló területen, a gyógyszerparban, tevéenyed az elemzésünben szereplő másod nagyvállalat. A nemzetöz pacoon s gen smert magyarország anyavállalathoz tartozó marosvásárhely cég, a Gedeon Rchter Romana SA a rendszerváltás előtt éveben épült arosvásárhely belvárosában, ARDICA néven. A Rchter cégcsoport tagjává, prvatzácós folyamat eredményeént 998-ban vált. A cég honlapját elemezve megállapítható, hogy a cég eleget tesz anna a mnmáls elvárásna, hogy bzonyságot tegyen sajnos tt s csa egy formáls nylatozat formájában, a örnyezetvédelemre vonatozó ötelezettség-vállalásáról.[0] Ugyantt, egy szntén vszonylag ház feladat -szerű tájéoztatásból megtudhatju a szervezet felelősségtudatát a tudomány és az otatás rányába és enne a támogatásáról. Itt végre, ssé elrejtve, aár pár onrétum s megtalálható. 4. ábra. A Rchter támogatja egy cvl szervezet egészségmegőrző programját (forrás 5

53 Baos Levente zzel a rövd s tájéoztatóval aár dcséretet s érdemelhetne a vállalat, hszen olyan CSR-szerű tevéenységet tud felmutatn, mnt amlyent a városban műödő nagyvállalato többsége nem. A 4. ábrán látható eseményen a gyógyszergyár anyaglag s támogatta a ProCarda alapítvány 00méter az egészségért projetjét. A partnerség nem jelen meg a cég honlapján, pedg ez egy gaz CSRmomentum. A gyógyszergyárna szánt dcséret sznte elhamarodottna mondható, ha megnézzü ebben az esetben s az anyavállalat honlapját. hhez épest, bzony nagyon halovány a marosvásárhely vállalat CSRtevéenysége. A Rchter Gedeon Nyrt honlapján [], végre megtaláltu azt a CSRtevéenységet, amelyet 300 marosvásárhely cégnél erestün, s nem találtun: a munahely egészségre és bztonságra vonatozó felelősségvállalást. Ks ereséssel még onrétumoról s beszámolna a budapeste. Összegezve a fenteet, megállapítható, hogy az Gedeon Rchter Romana esetében érzéelhető, hogy (hasonlóan a nemzetöz vszonyohoz) a felelősségvállalásban a gyógyszerpar előbbre áll más parterületehez épest, és hely sznten részben az anyavállalat, részben a hely pac vszonyo hatására létez CSR tevéenység. A dolgozat terjedelme nem enged meg a több nagyvállalat elemzéséne a bemutatását, de Gedeon Rchter vszonylag szerény, de poztív példája nem öszön vssza olyan nemzetöz sznten s jegyzett hely vállalatonál, mnt a Düropp Addler, CI atrcon, obex és máso. zenél vétel nélül sznte semm értéelhető tevéenység nem mutatható, pedg az első ét esetben létez egy transznaconáls anyavállalat, amelyne szntjén van értéelhető CSR-tevéenység CN Cernavoda A CN Cernavoda vállalat nem más mnt a román energeta par talán legnagyobb büszesége, az ország egyetlen atomerőműve. Az atomerőmű CSRtevéenységéne az elemzése alapvetően ét o matt erült be a dolgozatba. lsősorban azért, mert az alaptevéenysége veszélyesne mnősíthető lenne, ha nem tartaná be az gen szgorú szabályoat. ásodsorban azért mutatju be, mert semmlyen apcsolata nncs az általun elemzett populácóval. z azért érdees, mert az elemzés onlúzó, amennyben hasonlóa leszne az elemzett populácón tapasztaltahoz, aor feltételezhető, hogy nem a régó sajátosságával állun szemben, hanem több romána svárosra jellemző sajátosságról van ez esetben szó. A CN Cernavoda, özsmertebb nevén a Cernavoda Atomerőmű, jog értelemben a buarest S.N. Nuclearelectrca S.A. cég fóvállalata. Az erőmű a maga Twh óra teljesítményével a haza eletromos energafogyasztás 0%-át fed le. A b.93%-os termelés apactás használtságával a vlág harmad leghatéonyabb üzeme. Forrás: [], [3]. Ha elemezzü az erőmű honlapját, megtalálhatju, hogy a vállalat elötelezett a személyzet és a laosság védelme érdeében az olyan veszélyeel szemben, amelyeet egy par örnyezet, jelen esetben egy atomerőmű jelenthet. z az érdees szóhasználat, par örnyezet jelenthet érdees módon az Azomureş vállalat retorájában s gyaran fellelhető, enyhén jelezve azt, hogy nem az ő hbáju és felelősségü, hogy egy laott terület özelében folytatna veszélyesne s mnősíthető tevéenységet. Az Atomerőmű honlapját elemezve megállapítható, hogy a vállalat a muna- és egészségvédelem területén a haza és nemzetöz jogszabályo, lletve a szama gyaorlatából származó óvntézedéseet tesz meg a saját és a partnere al- 5

54 gészségvédelem és társadalm felelősségvállalás veszélyes par rendszereben almazotta védelméne érdeében. nny és semm több. Sőt ebben az gyeezetében s hvatoz a gazdaság hatéonyság szemponto fgyelembevételére. lemezve a honlapot megállapítható, hogy a vállalat mnden bzonnyal töresz a jogszabályo betartására erre vonatozóan merítő tájéoztatást s ad, de hogy a társadalm felelősségvállalás terén fogalma sncs, m a feladata, az nem étséges. A ötelező muna- és egészségvédelm jogszabályo betartása, pontosabban az ebből faadó tájéoztatás ötelezettségene eleget téve, a tájéoztató szövegből egyértelműen látsz a megfelelés ényszer, a puszta formaltás. Nyoma sncs a felelősségérzetne, de még a PR-fogásona sem. zzel szemben a buarest anyavállalat esetében vlágosan látható, hogy a CSR tevéenysége bemutatása gen fontos a számura. Olyan CSR-projeteet s felsorolna, amelye az atomerőművel apcsolatosa, de a leányvállalat honlapján nem szerepelne (lásd 5. ábra, ahol a CN Cernavoda által épített híd látható, ez a CSRprojet felejtődött az erőmű honlapjáról), lletve olyanoat s felsorolna CSRprojetént mnt például élelmszer-üzlet létesítése a gyár területén, amelye csa jóndulattal tenthető CSR-jellegű tevéenységne. 3. Követeztetése A tanulmányozott vállalato esetében az a feltételezés, úgy tűn, nem gazolódott be, mely szernt a nagyvállalato érzéenyebbe a vállalat felelősségvállalás érdésében. ze a vállalato nem mutatta számottevő eltérést az eredet lényegesen nagyobb KKV-et tartalmazó mntához épest. z előrevetít egy eredetleg elhanyagolt tényezőt: a tevéenység lebonyolításána örnyezetét. vel a CSR-polta részben egy reacó a vállalat részéről a társadalom által gyaorolt hatásra, amenynyben ez a hatás smértében nylvánul meg, ez esetben a reacó elmarad. zt látsz gazoln, hogy a ét svárosban, arosvásárhelyen és Cernavodán, az elemzett vállalato sznte semmlyen érdemlegeset nem ívánta tenn a CSR területén, ugyanaor ugyanaz a vállalat más örnyezetben gen fontosna tartja jelezn valamely özérdelődésne örvendő érdésben a szerepvállalást. A cernavoda esetben vélhetőleg a főváros nyomás hatására történte CSR-projete, de eze nább volta érdeese a fővárosna, mnt a hely laóna. gyébént elemezve a hely sajtót nem találtun arra vonatozóan adatot, hogy esetleg az lenne az o, hogy a helye úgy él meg ezeet a projeteet, hogy ez ne jár, tehát nem egy önént vállalt, felelősség, hanem egy orább alu övetezménye. A vállalat felelősségvállalás a szarodalomban eddg elsősorban a nagy és multnaconáls vállalatora jellemző elötelezettséget jelentene. 5. ábra. A CN Cernavoda által épített híd, mnt CSR-projet. z a utatás rávlágított arra, hogy nemcsa a vállalat mérete vagy multnaconáls jellege a meghatározó, hanem az s, mlyen 53

55 Baos Levente elvárása vanna anna a özösségne, ahol fejt tevéenységüet. Függetlenül a termelés folyamat veszélyes jellegétől vagy a foglalozás megbetege-dése megjelenéséne valószínűségétől, eze a vállalato aor tanúsítana a jogszabályo felett felelősségvállalást, ha eze pac elvárásoá lépne elő, vagy a cvle nyomása számottevő. A CSR-techná hánya nem feltétlenül a szándéos (?!) vagy a felelőtlen hozzáállás eredménye, hanem anna, hogy a társadalm felelősség még nem jól felfogott anyag érde. A CSR polta által olyan potencáls előnyő érhető el, mnt a javuló vállalat arculat, a mára felértéelődése vagy az, hogy a vállalat vonzóbb lesz a jó szaembere és a épzett munaerő számára, s a cégne önnyebben serül megtartana az értées dolgozót. ndeze nem jelenne meg a társadalm gény megfogalmazódása előtt. A jó apcsolat a özösséggel, a médával vagy a ható-ságoal aor vál gazán értéé, ha ez mndét fél számára nylvánvaló. z esetben ameddg a cvl érdecsoporto nem erősödne meg, a tudatos fogyasztó tömeges megjelenése nem lehetetlenít el a társadalmlag felelőtlen vállalatoat, addg nem várható általános változás ezen a téren. Szarodalm hvatozáso [] *** A vállalat társadalm felelősségvállalásra vonatozó megújult unós stratéga (0 04). Brüsszel, CO (0) 68 végleges. LexUrServ/LexUrServ.do?ur =CO:0: 068:FIN:HU:PDF, 0. november 8 [] *** Green paper Promotng a uropean framewor for Corporate Socal Responsblty. Commsson of the uropean Communtes, Brussels, , CO(00) 366 fnal do?ur=clx:500dc0366:n:htl, megtentve 0. november 8. [3] Baos, L.: Survey on anageral Atttudes Regardng CSR n the Case of Ss. Internatonal Conference of anagement and Industral ngneerng, ICI 03, Bucureşt, 03 ISSN , 53. [4] Baos, L.: Decson mang and manageral atttude regardng Corporate Socal Responsablty n the case of Small and ddle Szed Companes. Challenges and Innovaton n anagement and Innovaton, SI03, Tmşoara, p/s x [5] Baleanu, T.,., Chelcea, L., Stancu, A.: The Socal Responsblty Of The Top 00 Romanan Companes. An Analyss Of Corporate Webstes. Amfteatru conomc, Volume: 3 Issue: 9 Pages: Publshed: 0 [6] Kun A.: A multnaconáls vállalato szocáls felelőssége CSR-alapú önszabályozás ontra (muna)jog szabályozás. Ad Lbrum, Budapest, 009, ISBN: [7] Studu prvnd mplcarea companlor dn Româna în actvtăț de Responsabltate Socală Corporatstă. POSDRU/93 /3.3/S/6346 pályázat, oordnáló szerv: Buarest Keresedelm, Ipar és ezőgazdaság Kamara -pentru-dezvoltare-posdru s html [8] otóber 4. [9] otóber 4. [0] 04.otóber 4. [] 04.otóber 4. [] 04.otóber 4. [3] 54

56 űsza tudományos özleménye. XV. űsza Tudományos Üléssza, 04. Kolozsvár, GY ÓKORI GABONAÖRLŐ SZRKZT A TAPOSÓALO ÚJJÁSZÜLTÉS CONSTRUCTION OF AN ANCINT GRAINILL TH RBIRTH OF TH TRADILL Btay nő, árton László, ohács Bugársz Norbert 3, Ang Norbert 4 Sapenta rdély agyar Tudományegyetem űsza és Humántudomány Kar, Gépész Tanszé, Romána, arosvásárhely/korona, Segesvár út C; Telefon / Fax: , ebtay@ms.sapenta.ro, rdély úzeum-gyesület, űsza Tudományo Szaosztálya, Kolozsvár, Cluj-Napoca, str. Napoca (Jóa u.) 4., martonlb@yahoo.com, 3 Szent lós Rend gyesület, ohács 4 Translvana gyetem, Brassó Abstract The research of the evoluton hstory of gran-mll mechansms (from mllstones to water-mlls) represents an emphaszed research feld of the Department of ngneerng Scences of the Transylvanan useum Socety. The results of research wor performed n agyargyerőmonostor, Ksbacon and Torocó are ncluded n several publcatons. Ths paper presents the structure and the manufacturng technology of the treadmll that s consdered a rare mllng mechansm. The paper emphaszes the connecton between the theoretcal research and the practce of the manufacturng. Despte of the fact that the studed treadmll was manufactured wth the purpose to be only a museum object purpose, the realzaton s sgnfcant also from the pont of vew of techncal hstory. The 5.4 meter dameter treadmll of ohács can be brought nto rotaton by the bodyweght of a person walng nsde of the tread-wheel. The constructon contans also an acceleratng gear tran contanng two seral gear drves that ncreases the low angular speed of the tread-wheel nsuffcent for performng the mllng process- up to a value that fts the angular speed of the mllstone gran mlls. The mllstone-couple's upper, rotatng stone s fxed on the vertcal axs of the fnal gear of the acceleratng tran.. Ths s completed by the other parts of the grndng unt. The treadmll s bult up of three functonal parts: the tread-wheel, the acceleratng tran and the gran-mll, whch ncludes the two grndstones. Keywords: tread-wheel, tran, power-transmsson, grndng, grndstones. Összefoglalás A gabonaőrlő szerezete fejlődéstörténeténe utatása (az őrlőövetől a vízmalmog) az rdély úzeum-gyesület űsza Tudományo Szaosztályána emelt témaöre. A magyargyerőmonostor, a sbacon, vagy a torocó utatáso eredményet jó néhány özlemény, tanulmányötet tartalmazza. Jelen dolgozat egy evésbé smert őrlőszerezetet, a taposómalmot, anna gyártás folyamatát mutatja be, apcsolatot teremtve az elmélet utatáso és a gyaorlat vtelezés özött. Bár muzeáls rendeltetéssel észült technatörténet objetumént s jelentős alotás. 55

57 Btay nő, árton László, ohács Bugársz Norbert, Ang Norbert A mohács taposómalom 5,4 méter átmérőjű taposóereét a belsejében lépedő személy testsúlya hozza forgásba. A szerezetne étlépcsős, gyorsító fogaseré-áttétele van, am az őrlőöves gabonamalmora jellemző forgás sebességre növel a taposóeré alacsony, az őrlésre alalmatlan fordulatát. Az utolsó fogaseré függőleges tengelyére támaszod az őrlőő pár felső, forgó öve. zt az őrlő egység több részeleme egészít. A taposómalom három funconáls részből tevőd össze: a taposóeré; a gyorsító fogaseré-áttétele és az őrlő őpárt magában foglaló gabonamalom. Kulcsszava: taposóeré, fogaseré-áttétel, erőátvtel, őrlés, őrlőöve.. Bevezető A taposóeré, a száraz malmo jellegzetes eleme, ember erővel műödtetett energaforrás. A taposómalmo a taposóeré által létrehozott forgómozgást alalmazzá. Bár malomna hívjá, megjelenése orában főleg vízemelő bányagépe műödtetésében vált smertté. című művében szerepel [], és vízemelő meghajtására használtá (. ábra). Georgus Agrcola a XVI. század özepén, ora bányászatát és ohászatát bemutató ötetében a De Re etallca-ban [] már a gyaorlatban s alalmazott bányavízfelvonóént mutatja be. (. ábra).. ábra. Taposóerees annás vízemelő gép (A taposóeré, B tengely, C ettős lánc, D a ettős lánc egy szeme, anná, F egyszerű apocs, G háromszor hajlított apocs) []. Bányavízemelő meghajtása taposóeréel, Agrcola önyvéből []. ábra. Taposómalom ábrázolás Vtruvus leírása szernt []. lső írásos említése Vtruvus (Kr.e. 88 6) Róma építész és mérnö De archtectura (Tíz önyv az építészetről) Gabonaőrlő berendezésenél s alalmaztá, leírása magyar nyelven 935-ből származ (Balázs György 988, ) [3]. Jelen dolgozat azt a taposómalmot mutatja be, amely a mohács széhelyű Szent lós Rend gyesület által létrehozott, a gabonaőrlés fejlődéstörténetét bemutató létesítmény számára észült (3 a b. ábra). 56

58 gy óor gabonaörlő szerezet a taposómalom újjászületése A taposómalom három funconáls részből tevőd össze, eze: - a taposóeré; - gyorsító fogaseré áttétele; - az őrlő őpárt magában foglaló gabonamalom; 3a. ábra. A mohács széhelyű Szent lós Rend megrendelésére észült taposómalom. 3b. ábra. A taposómalom nematája A mohács taposómalom 5,4 méter átmérőjű taposóereét a belsejében lépedő személy testsúlya hozza forgásba. A szerezetne étlépcsős, gyorsító fogaseréáttétele van, am az őrlőöves gabonamalmora jellemző forgás sebességre növel a taposóeré alacsony, az őrlésre alalmatlan fordulatát. Az utolsó fogaseré függőleges tengelyére támaszod az őrlőő pár felső, forgó öve. zt az őrlő egység több részeleme egészít.. A mohács taposómalom jellegzetessége, felépítése, műödése A mohács taposómalom felépítése és műödése a 4. ábra segítségével övethető.. A szerezet energaforrása: a taposóeré Fenyő fűrészáruból észült az 5400 mm átmérőjű, 350 mm szélességű taposóeré. Két oldalán a 400 mm szélességű perecet é-ét pár üllő rögzít és özpontosítja a 400x400 mm-re alaított gerendely szaaszra. A taposóeré belső átmérője 5000 mm, ez a taposófelület. Az így alaított belső felület hossza 5 m. 57

59 Btay nő, árton László, ohács Bugársz Norbert, Ang Norbert 4. ábra. A taposómalom felépítése, műödés elve A taposó személy testsúlya a ét és fél méteres sugárral, amt erőarént értelmezün, egy bzonyos nagyságrendű forgatónyomatéot hoz létre, amelyne értée: G test R () Ahhoz, hogy az így létrejött nyomaté legyőzze az örlés folyamattal alault súrlódásoat, erőhatásoat, a övetező egyensúly egyenlet szernt ell műödne: t Gtest Rt t Főrlés Rő () A fent fejezésben: G a taposó személy súlya [g]; test R a taposóeré sugara [m]; t a taposóeré hatásfoa; t az első fogaserépár hatásfoa; a másod fogaserépár hatásfoa; F az őrlés erő [N]; őrlés R az őrlőő sugara [m]; ő t súrlódás tényező, am az őrlőöve felület érdességétől, az őrlendő gabonaszeme súrlódás és apríthatás tulajdonságatól függ. Az őrlés folyamán a ét őrlőő atív felülete nem érntez egymással. zért a taposóeré által létrehozott energa a szerezet meghajtását, valamnt az őrlés felülete özött található gabonaszeme aprítását ell megvalósítsa [4]. A taposó személy testsúlya által alaított erőhatást az 5. ábra mutatja be... Az erőátvtel és gyorsító fogaseré áttétele egfelelő testsúlyú személy a taposóeréne b. három-percenént fordulatát, épes folyamatosan fenntartan. z a fordulatszám túl alacsony a folyamatos őrléshez. A normáls őrlőőfordulat 80-0 percenént [4]. Az 5. ábra azt a ét fogaserépárból álló hajtást mutatja be, amely a taposóeré három fordulatát megnövel az őrlés sebességre. Az első pár fogaseré, a Z/Z fogszáma 78/7 fog, az áttétel szám,9. A fogaseree homlofogazatúa, beágyazott fogaal. A fogágya tölgyfából, a 58

60 gy óor gabonaörlő szerezet a taposómalom újjászületése foga gyertyánból észülte. A gyertyán szlárdság, valamnt súrlódás tulajdonsága a legjobba. eré rajza a 6. ábrán látható. A Z fogaseré pálcás típusú (7. ábra), amre azért volt szüség, hogy a műödés özben létrejött axáls alaváltozásoat a m átmérőjű fogaseré esetében ompenzáln lehessen. A Z fogaseré anyaga megegyező a Z fogaseré anyagával. A beépített fogaat acélará rögzít a faágyba. A másod pár fogaseré gyorsító funcója mellett a vízszntes tengely forgását függőleges síba vsz át. Gyaorlatlag úgy műöd, mnt egy 90 foos, úpos fogazású fogaseréhajtás. 5. ábra. A taposó személy által alaított erőhatáso 6. ábra. A ét gyorsító fogaserépár 7. ábra. A homlofogazású, fából észült fogaseré Hasonló fogaserépár mnden olyan őrlőszerezet része, pl. a vízmalmoé s, amelyenél az energaforrás vízszntes tengelyt hajt [4]. A másod pár fogaseré áttétel száma: Z3/Z4 fogszáma 68/7 fog, vagys 9,7. Így a ét őrlőpár összességében,9 x 9,7 = 8,. Ha tehát a taposóeré hármat fordul percenént, az áttételene öszönhetően az őrlőő 3 x 8, vagys 84,3 fordulattal fog műödn. A Z4 tengelye, amelyre a eresztvas, vagy a molnáro nyelvén a perpence van erősítve, hajtja az őrlőő pár felső övét. A percenént 84,3 fordulat elég az őrlés folyamat fenntartásához és mndez ember erővel. Az egész taposószerezet erős, tölgyfa baora támaszod (8. ábra), műödése a 9. ábrán övethető. A megvalósított és beszerelt malomszerezetet a 0. ábra mutatja be..3. Az őrlőegység Része: egy pár őrlőő, garat, adagoló és a öve özött rést szabályzó mechanzmus. A öve özött rés szabályozására fejlesztett több változat özül a csavarszabályzó apott alalmazást [5]. A öve özött rés mérete az őrlésre szánt gabona mnőségétől, az őrlemény elvárt granulácójától függ. A szabályozás a függőleges tengely talpcsapágyána emelé- 59

61 Btay nő, árton László, ohács Bugársz Norbert, Ang Norbert sével vagy leeresztésével történ. A szabályzás tízedmllméter pontosságú. A malom őrlőövene átmérője 700 mm, az őrlőő súlya 0 g. 8. ábra. Tartóba 9. ábra. A taposómalom 3 D terve 0. ábra. A féezőszerezet 3. Követeztetése A taposómalom megnevezése az [5] szernt: Fárasztóan egyhangú muna, [6] de az óor és a ezdet özépor dején, amor a taposómalom megszületett és elterjedt, jelentős műsza fejlődést hozott magával több parágban s. És bár valóban fárasztóan egyhangú muna, óráon át helyben gyalogoln egy eré belsejében vagy palástfelületén, rendívül önnyítést vtt be a bányaparba és a malomparba. Alalmazásával nőtt a termeléenység, am gen fontos tényező volt az egyre népesedő urópa vszonylatában [7]. Anna ellenére, hogy bár rég elveszítette eredet rendeltetését, technatörténet szempontból jól meghatározott helye van az őrlőszerezete fejlődéstörténetében. uzeáls céllal észült, ugyanaor egy újabb turszta látványossága s a nagy múltú városna, ohácsna. Jelen dolgozatban bemutatott taposómalom az rdély úzeum-gyesület űsza Tudományo szaosztálya által folytatott, többéves, technatörténet jellegű utatómuna gyaorlat eredményeént s értéelhető. Szarodalm hvatozáso [] Wölfel, W.: Das Wasserrad. VB Verlag für Bauwessen, Berln 987, 3. [] Agrcola, G.: De Re etallca. Lbr XII. Országos agyar Bányászat és Kohászat gyesület, Budapest [3] Balázs Gy.: Élőerővel műödő malmo a Kárpát-medencében a XVII XIX. században. (II. Taposómalmo). A agyar ezőgazdaság úzeum Kadványa. Évönyv. Szereszt Für Lajos. Budapest 988, [4] árton L.: Vízmalmo. Pallas-Aadéma Könyvadó, Csíszereda 003, [5] Larousse nclopéda 3. Felelős szeresztő Déva ára, Aadéma Könyvadó, Budapest [6] Gmpel J.: Revoluța ndustrală în evul medu. dtura erdane, Bucureșt, [7] Selmecz Kovács, A.: Kézmalmo a Kárpátmedencében. Agronform Kadó, Budapest

62 űsza tudományos özleménye. XV. űsza Tudományos Üléssza, 04. Kolozsvár, ODLL ALAPÚ PRDIKTÍV IRÁNYÍTÁSI ALGORITUS, ÁLLAPOTFÜGGŐ RICCATI GYNLT, ILLTV VÉGS HORIZONTÚ DLQR ALGORITUSOK ÖSSZHASONLÍTÁSA COPARISONS BTWN APPLID ODL PRDICTIV CONTROL, STAT DPNDNT RICCATI QUATION, AND FINIT HORIZON DISCRT OPTIAL CONTROL ALGORITHS Dávd László, György Kataln, Kelemen András 3,,3 Sapenta-rdély agyar Tudományegyetem, űsza és Humántudományo Kar, Vllamosmérnö Tanszé, Romána, Târgu ureş, O.p. 9, C.p. 4., Telefon / Fax: , ldavd@ms.sapenta.ro; gyorgy@ms.sapenta.ro; andras@ms.sapenta.ro Abstract The model predctve control (PC) - also called recedng horzon control (RHC or RHPC) s a wdely used control method, where the control nput s obtaned by solvng a dscrete-tme optmal control problem over a fnte horzon. Accordng to ths control strategy only the frst value from the computed control sequence s appled. At the next samplng nstant, a new optmal control problem s formulated and solved based on the new measurements. Whle the theory of PC for lnear systems s well developed, regardng the analyss of stablty, feasblty, optmalty and robustness, nowadays research focuses on problems whch tpcally requre sgnfcant computaton effort- more specfcally the attenton n practce s drven by the fact that processes are nonlnear and need to be operated under restrcted condtons. Often these demands can be satsfed when process nonlneartes and constrants are explctly consdered n the controller algorthm. In ths artcle the nonlnear optmal control s revewed, based on the state dependent Rccat equatons, PC and RHC. The most mportant dsadvantages and some of the computatonal aspects are also proven. Furthermore, n order to facltate the analyss of stablty and dynamc behavor, we have proven that the recedng fnte horzon LQR and PC are smlar, but they are consderably dfferent from the nfnte horzon SDR. Keywords: LQR, recedng horzon control, model predctve control, state dependent Rccat equaton Összefoglalás A modell alapú predtív szabályozáso (PC), amelyeet so esetben csúszó horzontú rányításént (RHC vagy RHPC) smer a szarodalom, egy széles örben használatos modern rányítás módszert jelentene, ahol a vezérlőjel szevencát egy véges horzonton meghatározott dszrét dő-optmum feladat megoldásaént fogalmazzu meg. z a stratéga a számított vezérlőjel szevenca első tagját használja fel, míg a övetező lépéseben az új mérésere alapozva újraszámítju a vezérlőjelet. Bár a lneárs PC (RHPC) elmélete jól dolgozott, és ez több területre s terjed, mnt a stabltás, megvalósíthatóság, optmaltás, lletve robusztusság, napjanban gyaorlatlag a nemlneárs, szgorú megszorításoal műödő folyamatora vonatozó feladato válta érdeessé. zeet csa aor lehet megfelelő módon fgyelembe venn, ha a folyamat nemlneartásat, lletve a megszorításoat explct módon ezeljü az rányítás algortmus levezetésénél. A cben áttentjü az nemlneárs 6

63 Dávd László, György Kataln, Kelemen András folyamato rányításána tervezését állapotfüggő Rccat-egyenlete segítségével, hbaforrásat és hátrányat, valamnt az elmélet számítás érdéseet. Továbbá, mvel erős orláto esetében a végtelen horzontú megözelítés helyett a véges horzontú rányítást ell alalmaznun, ez újabb hbáat, esetleg nstabltást eredményez. ze vzsgálatána megönnyítése érdeében a dszrét lneárs véges horzontú vadratus szabályozásoat (LQR) összehasonlítottu a nem orlátos modell alapú predtív szabályozásoal (PC). Kulcsszava: LQR, csúszó horzontú rányítás, modell predtív rányítás, állapotfüggő Rccat-egyenlet. Bevezetés Az par szabályozástechnában az elmúlt évtzedeben vharos gyorsasággal terjedt el egy olyan módszer, amelyne elmélet háttere nem túlságosan bonyolult, és elegáns, tudományosan megalapozott megoldást ínál a gyaorlat rányítás feladato többségére. Kndulópontjána a lasszus optmáls rányításelméletet tenthetjü, amelyne gyaorlat alalmazását jelentősen orlátozza a bemenete, az állapoto, lletve menete pontos orlátozásána lehetősége, valamnt a pontatlan modell és a zajos örnyezetben elvárt robusztus vseledés. zt a módszert modell alapú predtív rányításna (PC) vagy más néven csúszó horzontú rányításna (RHC vagy RHPC) nevezzü, amelyne elmélete jelentős utatáso témaörét épezte az elmúlt ét évtzedben. A szabványos PC rányítás olyan optmáls rányítás feladatoat old meg, amelye esetében mnden mntavételre meghatározzu a célfüggvény mnmumát bztosító ún. optmáls vezérlőjel szevencát, majd az így származtatott szevencából, mnt egy nyílthurú optmáls rányítás algortmusból, úgy származtatju az atuáls rányítást, hogy csa a szevenca első értéét használju az atuáls rányításhoz. zután mnden új mntavétel dőpontban az elcsúsztatott horzontra vonatoztatva újraszámítju az optmáls vezérlőjel szevencát. zért a véges horzontú PC tervezése során nncs mód a zárt rendszer tulajdonságana pontos tervezésére, de ugyanaor, ha a célfüggvény paraméteret (súlyzó értée, modell, lletve rányítás horzont értée stb.) próbálgatással változtatju, sznte mndg lehetséges elfogadható műödést beállítan. ndeze alapján mnden mntavételben szüségszerűen meg ell oldanun egy a horzonttól függő, orlátos optmumeresés feladatot. A modell-predtív rányítás algortmuso egy specáls osztályát jelent a csúszó horzontú rányításona, amelye esetében a perdcós horzont az dővel együtt mozog. zt a technát talán a legegyszerűbb állapotteres modellre megfogalmazn, ezért soszor nem s az PC, hanem az RHC rövdítéssel utalna rá, és az alalmazott modell sem átvtel függvény alapú. Az állapotteres megfogalmazás tovább előnye, hogy mnd lneárs változó paraméterű, mnd pedg az alább cben tárgyalt nemlneárs rendszerere s alalmazható. A megözelítés tovább előnye pedg az, hogy épes orlátozásoat ezeln mnd az állapottérben, mnd pedg a menetet befolyásoló zaj tentetében. A legnagyobb gondot az jelent, hogy a véges horzontra megfogalmazott PC nem garantálja mndg a zárthurú rányított rendszer stabltását [], amnt az a végtelen horzontra megfogalmazott lasszus LQ rányításnál övetezett, az algebra Rccat-egyenlet megoldása segítségével apott vezérlőjel szevencából. Dolgozatunban megvzsgáltu a nemlneárs folyamato szuboptmáls rányítás algortmusána hbaforrásat, valamnt azt, hogy a véges csúszó horzontra megfogalmazott PC, lletve DLQR módszere mennyben térne el a végtelen horzontra 6

64 odell alapú predtív rányítás algortmus, állapotfüggő Rccat-egyenlet, lletve véges horzontú DLQR algortmuso összehasonlítása számított rányítástól. ndét módszert Általános esetben megjegyezhetjü, ugyanazon rendszerosztályra lneárs, hogy mvel a szabályozó strutúrája nem dőnvaráns állapotteres modellre és négyzetes előre rögzített, ezért előállhatna olyan célfüggvényre alalmaztu. gy helyzete, amor az u t optmáls vezér- ülön fejezetben a szaaszos szaggatott LQ lőjel gyaorlatlag nem valósítható meg, övető szabályozásoat hasonlítju össze az esetleg nem egyértelmű. Általában a lneárs feladatot az x t állapotvetor és u t PC technával. A ét módszer összehasonlítása apcsán azo azonosságát- N, horzontra általánosan, hosszabb horzontra szmulácóval bzonyítottu.. Nemlneárs rendszere LQR SDR rányítása Ismert tény, hogy a HamltonJacobelmélet egy fontos alalmazása a lneárs rendszere négyzetes célfüggvény segítségével való optmáls szabályozása. Bár első látásra ez a megszorítás jelentősen csöent a tanulmányozott módszer általánosságát, ét érvet szoás felsoraoztatn mellette. gyfelől a lneárs rendszere optmáls rányítása apcsolatot teremt a lasszus szabályozáselmélet módszere, valamnt a IO rendszere állapotteres rányítás techná özött, így eze matemata értelmezését bztosíthatjá az amúgy emprus módszerene. ásfelől napjanban mndnább teret hódít a nemlneárs rendszere ún. szuboptmáls rányítása, amelyet számos esetben lneárs techná általánosításával apun meg. Ilyen például a lnearzálás techná alalmazhatóságát jelentősen bővítő állapotfüggő Rccategyenleten alapuló módszer [] (SDR State Dependent Rccat quaton). Optmáls állapotszabályozáson a dnamus rendszert leíró () állapotegyenletene megfelelő, u t optmáls vezérlőjel meghatározását értjü, amely bztosítja valamely J u célfüggvény mnmumát. d x( t) f ( x( t), u( t), t) dt y( t) g( x( t), u( t), t) () vezérlőjel vetora, az y t menet vetor által meghatározott lneárs rendszer állapotegyenlete: d x( t) A dt y( t) C u t t x t B t u t t () valamnt a véges horzontú négyzetes célfüggvény határozzá meg, amelyne a mnmumát eressü: J ( u) tf t0 x( tf ), Fx( tf )... x( ), Q( ) x( ) u( ), R( ) u( ) d (3) ahol.,. a salárs szorzatot jelépező szmbólum, Q t, F poztív szemdefnt súlyzómátrxo, az R t poztív súlyzómátrx és végül t 0 t f a ezdet-, valamnt a végállapothoz rendelt dőpllanat. Felírva a Hamlton-függvényt és az enne megfelelő HamltonJacob-egyenleteet, meghatározható az optmáls szabályozás jel, mnt: T t u ( t) R (t) B(t) P(t) x (4) ahol a P(t) egy Rccat típusú mátrx dfferencálegyenlet (5) megoldása: d dt P P T t P t. A t A t P t... T t B t R t. B t P t Q t amelyne a peremfeltétele: P F t. f (5) 63

65 Dávd László, György Kataln, Kelemen András A (6) optmáls pályát a számított optmáls vezérlőjel segítségével apju meg, ) T * x t A( t) B t R t B t Pt x ( t (6) ahol smert az állapotvetor ezdet értée: xt 0 x0. (7) Végtelen horzont esetén az (5) dfferencálegyenlet az ún. algebra Rccategyenletté alaul. Természetesen feltevőd az a érdés, hogy mént válasszu meg az R és Q súlyzómátrxoat, pontosabban mlyen öszszefüggés feltételezhető a mátrxo eleme és az állapotvetor, valamnt a vezérlőjel nagysága özött. Bár ezene a orlátozásona a pontos elmélet tárgyalását az ún. modell alapú predtív szabályozásonál tudju elvégezn, jó eredménnyel alalmazható emprus összefüggéseet már az 970-es évetől megfogalmazta. A nemlneárs rendszere optmáls szabályozása esetén az a érdés, hogy apun vagy sem olyan gyors valós dejű algortmust, amely az adott nemlneárs folyamatot épes rányítan, hsz smert tény, hogy a nemlneárs algortmuso soszor teratív számításoat gényelne amelyeet, nem lehet valós dőben mplementáln. rre jelent egy lehetséges megoldást az állapotfüggő Rccat-egyenlet, hsz alalmazza a lneárs gyors számítás algortmusoat. Tentsün egy sajátos nemlneárs rendszert, mnt: x A f x x x g B xu x u (8) Közvetlenül s meg lehet próbáln a fent bemutatott, végtelen horzontra vonatozó optmáls szabályozás eljárást, de ez az egyszerűsített megözelítés várhatóan hbaforrást jelent. Amennyben a vzsgált rendszer lyen (8) formára hozható és rányítható, aor a szabályozójel az smert, R T x B x Px x t u ( x) (9) egyenletből számítható. Az állapotfüggőne tentett Rccat-mátrxot az állapotfüggő algebra Rccat egyenletből apju meg, mnt: P T x Ax A x P( x) Qx... T Px B( x) R x B ( x) P( x) 0 (0) bben az esetben az állapotfüggő tulajdonság azt eredményez, hogy mnden állapot örnyéén újra ell számítan a megoldást, de jelenleg ez nem jelent gondot, mert a folytonos esetben (persze enne gazából csa elmélet jelentősége van) gyors algortmuso állna rendelezésünre, mnt a Schur-, Potter- vagy Newton-módszer, amelye aár beágyazott rendszereen s futhatna. Azt vszont meg ell jegyeznün, hogy ez az algortmus csa felületes szemlélő számára jelent optmáls rányítást, hsz a szüséges feltétele számítása esetében elhanyagoltu a rendszermátrxo állapotfüggő tagjana derváltjat. Példaént tentsü egy egyszerű általános másodfoú rendszert [3]: Vagys: d dt x f x f x x g x u x f x 0 x x f x x x 0 g x 0 x u () () Feltételezzü, hogy az x 0 esetében f x f x az, lletve jól meghatározotta, x x pontosabban véges, nullától ülönböző értéű törte. or önnyű belátn, hogy az x 0, x 0 pont egyensúly állapot, mert eor x 0, x 0. Válasszu a övetező súlyzóat: 64

66 odell alapú predtív rányítás algortmus, állapotfüggő Rccat-egyenlet, lletve véges horzontú DLQR algortmuso összehasonlítása x q 0 Q x 0 q x, R( x) r( x), (3) ahol, x, q x 0, rx 0 q. 0 A szabályozójel meghatározásához írju fel a rendszerhez rendelt algebra Rccategyenletet (0). A megfelelő számításo elvégzése után a övetező egyenletrendszerhez jutun: p p p g x qx 0 rx x f x p pg x x p x rx f p g x x f x x p x rx f 0 q x 0. (4) Innen meghatározható a p, p értée, amelye felhasználásával a vezérlőjel: x u ( x) p g x p g x r x x (5) A vsszacsatolt rendszer állapotmátrxa: a Ar a a a a r r r 0, r r g ar, ahol ar fx ar x x q x rx f x g xq x x rx fxg x x q x. r x (6) nne sajátértée meghatározzá a zárt ör satbltását és dnamus vseledését. vel a paraméterfüggő állapotmátrx több megválasztása s lehetséges, ezért enne választására a rendszer vezérelhetősége jelent támpontot. Az előbb példán apcsán ez a feltétel: fx det W g x 0, (7) ahol: Ctr x W Ctr Bx AxBx fx 0 gx x f g x x g x x (8) A vzsgált példában egyszerűen elhanyagoltu az állapotfüggő tago szerepét a módszer bzonyításában, amt a szama gyaorlatában nagyon so esetben tapasztalhatun, ezért a apott eredmény bzonyos esetben alalmazhatatlan vagy aár nstabl s lehet. zért nézzü meg a övetezőben, hogy mént módosul az smert optmum, amennyben a () egyenlethez hasonló állapotfüggő dnamus rendszer vadratus optmumát eressü. nne megoldása érdeében meghatározzu a övetező Hamlton-függvényt: H p,, T T x u p t x Qxx u Rx, T Ax x Bxu. ahol pt x,t xt u P. A mnmum szüséges feltétele: T t R x B x Px,t x t u (9) H 0 u (0) H x p x t t Ax x t Bxu t H p p x Axx p t x Axx t Qx x t Bxu x p. t. () () B x u A, lletve fejezése egy-egy négyzetes mátrxot jelentene, x x a P x, t pedg a P x, t Rccat-mátrx teljes dfferencálja. Behelyettesítve az x, 65

67 Dávd László, György Kataln, Kelemen András lletve a p fejezéset megapju az optmáls pálya szüséges feltételét: P ( x) P A Q x T ( x) Ax P( x) BxR B xp( x) x T Bx u x P( x) A x P( x) x P( x) (3) Ahhoz, hogy ez az egyenlet a (0) formájú legyen, szüséges a (4) összefüggés teljesülése. x Bxu A P ( x) x P( x) P( x) x (4) x vel ez a feltétel az esete többségében nem teljesül, ezért eor csa szuboptmáls tervezésről beszélhetün. nne érzéeltetésére tentsü az előbb általános példa egy sajátos esetét: x x x x gxu x x u x f sn x f (5) Nézzü az állapotfüggő rendszeregyenlete ét lehetséges felírását: x x sn x x 0 u x x (6) x 0 vagy sn x x x x 0 u x x (7) x x llenőrzzü mndét esetben a rányíthatóságot. ndét rendszer rányítható, mert a (8) rányíthatóság mátrxo rangja. 0 0 W Ctr W Ctr (8) x x A övetezőben felírju a végtelen horzontra számított, állapotfüggő Rccategyenletet az első változatra. nne megoldását a övetező egyenlete segítségével apju meg: p p p sn x x p p r x p x p sn x x q r p 0 r p q p 0. 0 (9) A hbá érzéeltetésére megoldju a feladatot a HamltonJacob-módszerrel. A Hamlton-függvény ebben az esetben: p H x, u, p, t sn x x p x x p u, q x q x ru ahol a p és p a p segédvetor eleme. (30) Az optmum szüséges (0), (), () feltétele az SDR által meghatározott öszszefüggés mellett az alább (3) összefüggése teljesülését s megívánjá: sn x p cos x p x p cos x sn x p x x p x p 0 0. (3) A Rccat-mátrxegyenletből származó négy egyenlet özül ettő megegyez az SDR egyenleteel, ettő pedg orrecós tagoat s tartalmaz, és amennyben a szuboptmáls megoldásént az SDR módszert használju, aor számolnun ell a orrecós tago elhanyagolásána perturbáló szerepével. Azt önnyen láthatju, hogy az x 0, x 0 egyensúly állapoto özelében a perturbácó hatása elhanyagolható, de az ettől jelentősen eltérő állapoto esetében ez jelentős lehet. nne nagyságát mutatju be az alább ábráon, ahol a rendszer ezdőállapota x 0 és x 0. Az. ábrán az állapoto változása a. ábrán pedg az SDR megoldással apott Rccat-mátrx eleme, valamnt a orrecós tago változása látható. 66

68 odell alapú predtív rányítás algortmus, állapotfüggő Rccat-egyenlet, lletve véges horzontú DLQR algortmuso összehasonlítása stabltásána szüséges és elégséges feltételet Clouter és társa határoztá meg [4].. ábra Az állapoto dőbel változása 3. A csúszó horzontú DLQR, lletve a modell alapú predtív rányítás A fent rányítás algortmuso gyaorlat számítógépes megvalósítása mndg a folyamat szaaszos szaggatott modellje alapján történhet úgy, hogy a folytonos rendszermodellt az smert munapont örnyezetében megözelítjü enne dszrét modelljével. or az optmáls rányítás techná esetében feltételezün egy véges mozgó horzontot mnt az atuáls állapottól számított rányítás horzontot. A dszrét dnamus rendszeregyenlet: x x x Γx u, Φ (3) ahol R n x n, R n x p és CR p x n. Illetve a célfüggvény:. ábra Az SDR megoldással apott Rccat mátrx eleme, valamnt a orrecós tago változása Látható, hogy a orrecós tago nagysága amelye dőben nullához tartana a ezdetben összemérhetőe a Rccatmátrx elemevel, am jelentős hbát, pontosabban dnamaromlást eredményezhet. ndeze alapján önnyen belátható, hogy az SDR nem jelent optmáls megoldást, sőt so esetben anna a érdése s felmerülhet, hogy a apott megoldás stabl vagy sem. zért több olyan módszert s dolgozta, amelye segítségével valamlyen módon ompenzáln lehessen a fent perturbácós tago hatásat. Ilyen módszer lehet az állapotfüggő súlyzómátrxo bevezetése (3), de sajnos enne még nncs egységes elmélete. Az így tervezett SDR rányítás J ( x 0 N 0, u) x N x, Q x, F x N u, R u. (33) Az egyszerűség edvéért bevezetjü a övetező jelöléseet az állapotfüggő mátrxora Φx Φ, lletve Γx Γ. A Rccat-mátrx meghatározására a övetező dszrét reurzó alalmazható [5]: Φ T T P Φ P Γ P Φ T T R Γ P Γ Γ P Φ, Q (34) ahol a végfeltétel: PN F. Különösen fontos az LQ optmáls rányítás nrementáls algortmusa, ugyans a számítógépes szábályozó menete egy nulladrendű tartót tartalmaz, ezért mnden mntavételben az új vezérlőjelet úgy apju mnt: u u u, (35) 67

69 Dávd László, György Kataln, Kelemen András ahol az t, t mntavétel peródusra érvényes vezérlőjel, lletve a u, a t mntavételre számított orrecó., t u a Fgyelembe ell venn, hogy a tanulmányozott rányítás algortmuso esetében nem a vezérlőjel abszolút értéét, hanem enne változását szoás orlátozn, mert ez határozza meg a rendszer rángásmentes, sma műödését. Feltételezzü, hogy a z előírt pálya adott ülönböző t mntavételezés dőpontoban. Így a véges csúszó horzontú rányítás esetében eressü azt az optmáls szabályozó jelet, amely bztosítja a övetező négyzetes célfüggvény mnmumát: N J x, u e F. e... e Q e u R u 0 T T N N Nc 0 T (36) ahol e, a z előírt pályána megfelelő övetés hba, u u u pedg a vezérlőjel változása. N a predcós horzontot, míg az N c a szabályozás horzontot jelöl. A szabályozójel meghatározásána egyszerűsítése érdeében feltételezzü, hogy a ét horzont értée egyenlő. vel a célfüggvényben nem a vezérlőjel értée, hanem enne változása jelen meg, a folyamat szaaszos szaggatott modellje vagy az optmumot fejező egyenlet s ezt ell tartalmazza. A övetezőben ét módszert s alalmazhatun enne fejezésére. gyfelől bevezethetün egy új állapotvetort x T u, amvel a rendszer bemenetene és menetene a száma nem, de az állapotvetor dmenzója n m -re változ. zután a folyamatna megfelelő rendszert a övetező új, megnövelt dmenzójú egyenleteel jellemezhetjü: x u y Φ 0 Γ x I u x C 0 u Φˆ Γˆ y Cˆ Γ u I u (37) Amennyben a Φ, Γ, Q és R mátrxo dőtől vagy az állapototól függne, aor a vezérlőjel számítása a folyamat műödése alatt módosul. A szabályozás feladatna megfelelő Bellmanegyenletet természetesen az előzőben megnövelt új dmenzóra ell felírn, mnt: J u T, u mn{ˆ e R u ahol a J, u u az T J Qˆ eˆ..., u }, (38) x állapotot tartalmazó állapottól a végpontg számított, lletve az x állapotot tartalmazó az J, u állapottól a végpontg számított optmáls öltségfüggvény. Az ê és Qˆ megnövelt dmenzójú övetés hbavetor lletve súlyzómátrx. Az LQ rányítás paraméteret reurzívan számolva N, N,, 0, az optmáls vezérlőjel nrementum meghatározható, mnt: u Γ T ˆ T ˆ ˆ R Γ P Γ ˆ ˆ ˆ P Φ Γ T gˆ..., a (39) ahol a lasszus módszert övetve a Rccat-egyenletet, lletve a pályaövetést bztosító segédállapot reurzív egyenletét s a megnövelt dmenzóra ell felírnun, mnt: 68

70 odell alapú predtív rányítás algortmus, állapotfüggő Rccat-egyenlet, lletve véges horzontú DLQR algortmuso összehasonlítása 69. ˆ ˆ ˆ ˆ, ˆ ˆ ˆ... ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ... ˆ ˆ ˆ ˆ N T N N T T T T T FC C P P P P R P Q C C P Φ Φ Φ Γ Γ Γ Γ Φ (40) lletve N T N N T T T T T z g z g g ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ F C Q C P R P Γ Γ Γ Γ Φ Φ (4) Alamazva az előzőben tárgyalt példára, az alább ábrából önnyen övethető az a dnamaváltozás, amt a ülönböző célfüggvénye használata eredményez. 3. ábra A szaaszos szaggatott műödésű rányítás esetén a rendszer állapotana változása u orlátozással 4. ábra A szaaszos szaggatott műödésű rányítás esetén a rendszer állapotana változása u és u orlátozással A módszer előnye az, hogy a modell dmenzójána megnövelését övetően önnyen alalmazható a lasszus DLQR számítás eredménye, hátránya vszont pont a növelt dmenzóból eredő számítás többlet. Alternatív módszerént átírhatju az eredet modellt, mnt: x y u u x u x x C Γ Γ Φ Γ Φ, (4) és eressü a szaaszos szaggatott rendszer optmáls vezérlőjel-szevencáját. Knduló pontna a t pllanatot tentjü. or a rendszerhez rendelt Bellman-egyenletet felírhatju, mnt: },... mn{, u x J u u e e u x J T T u R Q (43) Feltételezzü, hogy a célfüggvény optmáls értée a övetező alaban írható fel: T T x x x g p u x J P 0, (44) Hasonló gondolatmenetet övetve, mnt az előbb, az nrementáls LQ rányítás algortmusa a övetező: ]... [... T T T T u g x u Γ Γ Γ Φ Γ Γ Γ P P P R T T T T T Φ Φ Φ Γ Γ Γ Γ Φ P P P R P C Q C P, T T T T T z g u g Q C P P R P Γ Γ Γ Γ Γ Φ Φ (45)

71 Dávd László, György Kataln, Kelemen András amelyne megoldása teljesít a övetező végfeltételeet: P C g N N T N C FC T N N F z N (46) eg ell jegyeznün, hogy ez a szaaszos szaggatott műödésű optmáls övetőszabályozás önnyen és az esete többségében valós dőben mplementálható algortmust eredményez. Az algortmus sajátossága az, hogy a számított vezérlőjel-szevenca első értéét használju, majd a rendszer válaszát övetően ezt a szevencát újraszámítju úgy, hogy a horzontot elcsúsztatju. Használatát csa a menetre, a vezérlőjelre és az állapotora vonatoztatott erős orláto befolyásoljá. bben az esetben használju az ún. modell alapú predtív rányítást (PCodel Predctve Control). zt a módszert egyébént az optmáls rányítás egy általánosításána tenthetjü, ha az állapotvetorra, a vezérlőjel vetorára, valamnt a menetre valamlyen erős orlátot fogalmazun meg. Az erős orlát olyan megszorítást jelent, amelyet semm módon nem szabad átlépn, azaz mndg be ell tartan. Feltételezzü, hogy az állapotvetor mnden elemét mérhetjü, tehát a menet ~ x x y (azaz C I ). Továbbá feltételezzü, hogy sem a menetet, sem az így meghatározott állapotvetort nem terhel zaj. or természetesen nncs szüségün az állapotvetor becslésére, mert mnden az rányítás algortmushoz szüséges nformácó mérhető. Felírju az N mntavételre előre számított állapoto értéet, mnt: x x x Φ N N Φ Φ x x x Φ x Φ x Γ u Φ Γ u Φ N N Γ u Γ u Γ u Γ u N Γ u N (47) Az u u u vezérlőjelet a t mntavételt övetően ell az rányított rendszer bemenetére juttatn. Az rányítás vezérlőjelét a t, t,, t Nc mntavétel pllanatoban a vezérlés horzontg frssítjü, ezután állandó értéen tartju, azaz u u, ha j N. z j N c N c u j j valójában az ún. vezérlés horzont. Az PC megoldása lényegében a értée meghatározását jelent a u j helyett. or a u j u j u j, és amennyben a t dőpontban smerjü az u, értéét, aor: u u u u u Nc u u u Nc u u u (48) Az y meneteet megapju, mnt: y j x (49) j ahol j, N. Az optmáls vagy gyenge orlátos PC rányítás célfüggvényét hasonló módon határozzu meg mnt az előzőben. 70

72 odell alapú predtív rányítás algortmus, állapotfüggő Rccat-egyenlet, lletve véges horzontú DLQR algortmuso összehasonlítása 7 N T T u u z y z y U Z Y x u J, R Q R Q (50) A övetező jelöléseet használtu: N y y Y, N z z Z, N c u u U (5) Az N terácóra érvényes Q és R súlyzómátrxo a övetező alaban írható fel: Q N Q Q Q R N c R R R (5) Amennyben az Y azonos az N terácóra felírt állapotvetorral, úgy a rendszer műödését leíró egyenlet [6]: y U u x Y G Φ Γ Φ, (53) ahol x N Φ Φ Φ Φ, N 0 Γ Φ Γ Γ Φ Γ Φ Γ c c N N N N y Φ Γ Φ Γ Γ ΦΓ Φ Γ Γ G (54) A számításo szempontjából előnyös a x u J, célfüggvény számítására egy hbavetort (55) használn. u x Z N 0 N Γ Φ Γ Γ Φ Γ Φ Φ Φ (55) nne a lényege az, hogy az hbavetor nem függ az atuáls mntavételetől, hanem csa az atuáls horzont ezdőértéene számító x, lletve u értéetől. zt az hbavetort egyébént úgy s tenthetjü mnt a övetés hbát, mert ez az előírt pálya, lletve a rendszer atuáls vezérlőjellel számított menete özt eltérést jelz.., T y T y T y T U U U x u J Q G Q R G Q G (56) Tehát a célfüggvény négyzetes alaja: 0, p U U U x u J T T f H (57) ahol: T y y T y Q G f R G Q G H, (58) nne a négyzetes rtérumna a mnmáls értéét ell meghatároznun a

73 Dávd László, György Kataln, Kelemen András U függvényében. z egy szabványos optmumeresés feladat, melyet vadratus programozásna s nevezün, amelyhez ülönböző egyenlőség- és egyenlőtlenségorlátoat s rendelhetün. Amennyben a fent célfüggvény orlát nélül, vagy a szarodalomban használt gyenge orlátos mnmumát eressü, úgy ezt önnyen megapju, mnt: J u, x T H H U f 0 U (59) T T U G Q G R G Q y y y A gyenge orlát fogalom tt azt jelent, hogy sem az óhajtott övetés hbára sem a vezérlőjel nagyságára, valamnt változásána a nagyságára nem mondhatju, hogy bzonyosan nem halad meg egy adott orlátot, de amúgy eze nagyságát a súlyzó megválasztásával befolyásolhatju. ndeze alapján bzonyosan felmerül anna a érdése, hogy amennyben a célfüggvényt hasonló módon választju meg, a dszrét optmáls rányítás algortmusna, valamnt a gyenge orlátos állapotteres PC-ne azonos megoldása ellene legyen, hsz a ét feladat teljesen azonos. Ugyanaor megemlítjü, hogy ezene a megoldásona csa azt a részét használju, mely az első lépésne felel meg a regresszós horzont stratégájána megfelelően. 4. A szaaszos szaggatott DLQR és az PC algortmuso eredményene összehasonlítása bben a paragrafusban ülönböző horzonto esetén bebzonyítju, hogy a dszrét övető LQ szabályozó megegyez a megfelelő, erős orlát nélül PC algortmussal [7]. lvleg tt a (39) és az (59) összefüggése azonosságát ell bemutatnun. A számításo bonyolultsága matt a levezetést csa N= és N= horzontora végezzü el, nagyobb N értée esetén csa numerus szmulácó eredményet özöljü. 4.. Az algortmuso ellenőrzése N= és N= horzont értéere Az LQ dszrét szabályozás algortmusnál s csa a szabályozójel szevenca első tagját üldjü a rendszer bemenetére. nne megfelelően N= horzontra övetező szabályozás algortmust apju: ˆ T u ˆ ˆ 0 R0Γ 0P Γ ˆ ˆ P ˆ Φ 0 g. 0 0 Γ T 0... (60) Felhasználva az 3. alfejezetben szereplő épleteet ((44),(45)), lletve a (37) épletben bevezetett jelöléseet, egylépéses horzont mellett a szabályozó jel változása a övetező összefüggéssel adható meg: u ( R CΦ x C Γ u T T 0 Γ C Q C Γ) z Γ T T C Q (6) Az PC algortmusnál meghatározzu az egylépéses horzontna megfelelő mátrxoat: * * Φ [ C Φ] Γ [ C Γ] G y [ C Γ] (6) z C Φ x C Γ u Behelyettesítve ezeet az (59) összefüggésbe, (60)-nal azonos összefüggést határozhatun meg. Ha a horzont N=, aor az LQ szabályozás algortmus meghatározásához ugyancsa a (44) összefüggést használju, tt vszont a vsszaszámlálás a másod lépéstől ezdőd. nne megfelelően elvégezve a reurzív számításoat a övetező szabályozás algortmust apju: u S S x S u S 3 z S 4 z (63) 7

74 odell alapú predtív rányítás algortmus, állapotfüggő Rccat-egyenlet, lletve véges horzontú DLQR algortmuso összehasonlítása 73 ahol Γ I Φ C Q C Γ Γ C I Q C I Φ Γ Γ C Q C Γ R S 0... T T T T T T T... Φ C Q C Γ Γ C I Q C I Φ Γ Φ C Q C Γ S T T T T T T T Γ I Φ C I Q C Γ Γ C Q C I Φ Γ Γ C Q C Γ S... T T T T T T T 3 Q C Γ S T T 4... Q C Γ Γ C Q C I Φ Γ Q C I Φ Γ S T T T T T T T T Γ C Q C Γ R T T (64) Az PC algortmusnál meghatározzu a ét lépéses horzontna megfelelő mátrxoat: Γ C Γ I Φ C Γ C Γ I Φ C Γ C Γ Φ C Φ C Φ ) ( 0 ) ( * * G y (65) ) ( u x z u x z Γ I Φ C Φ C Γ C Φ C (66) A szabályozó jel számításához szüségün van a ) ( R G Q G H y T y, lletve az T y Q G L mátrxo számításához. Jelöljü ezene a mátrxona megfelelő almátrx elemet H.j, lletve L -vel. bben az esetben felírhatju: L L H H H H u u (67) egoldva a apott egyenletrendszert az első lépésne megfelelő szabályozás jel növeménye: ) ( ) ( 0 L H H L H H H H u (68) eghatározva a H és L mátrxoat és behelyettesítve a (68) összefüggésbe a (63) és (64) épleteel azonos összefüggésehez jutun. 4.. Alalmazás példá Legyen a övetező egyszerű dszrét rendszer: x y u x x (69) és adott egy lneárs vadratus rtérumfüggvény, ahol N=5, a súlyozó R0=R = és Q=Q =0. 5. ábra Az LQR és PC szabályozás eredménye N=0 horzontra A feladat LQR és PC szabályozás algortmusát a fent módszereel meghatározva az 5. és 6. ábráon megjelenített szmulácós eredményeet apju. vel a ét módszer eredménye nagyon hasonló, ezért a 7. ábrán nagyítva ábrázoltu a ülönböző módon számított szabályozó jele özött eltérést Lepes szam Ampltudo Szabalyozott menet ref y(lqr) y(pc)

75 Dávd László, György Kataln, Kelemen András Ampltudo Lepes szam 6. ábra Az LQR és PC módszereel számított szabályozó jele Ampltudo 8 x 0-9 ylqr-ypc Lepes szam 7. ábra Az LQR és PC módszereel számított szabályozó jele és szabályozott jele özött eltérés 3. Követeztetése Szabalyozo jel u(lqr) u(pc) Lepes szam Ampltudo 8 x 0-9 ulqr-upc A dolgozat az állapotfüggő Rccategyenleteen alapuló rányítás módszere felhasználásána érdését tárgyalja nemlneárs rendszere esetében, rámutatva az így apott szuboptmáls eljárás hbaforrásara. A tanulmány része a csúszó horzontú DLQR nrementáls szabályozás algortmuso ülönböző változatana a tárgyalása, lletve a dszrét lneárs, véges horzontú szabályozás összehasonlítása a nem orlátos modell alapú predtív szabályozással. Az általános öveteztetéseet számítás és atlab szmulácós példá támasztjá alá. Szarodalm hvatozáso [] Btmead, R.R., Gevers,.: Rccat Dfference and Dfferental quatons: Stablzablty, Convergence, onotoncty n The Rccat quaton n Control, Systems and Sgnals. S. Bttant, A.J. Laub and J.C. Wllems (eds), Sprnger-Verlag, Berln, oldal. [] Clouter, J. R., D Souza, C. N., race, C. P.: Nonlnear regulaton and nonlnear H- nfnty control va the state-dependent Rccat equaton technque: Part, Theory, Part, xamples. In: Proceedngs of the Internatonal Conference on Nonlnear Problems n Avaton and Aerospace, Daytona Beach, FL, ay 996. [3] rdem,.b., Alleyne, A.G.: Globally Stablzng Second Order Nonlnear Systems by SDR Control. Proceedngs of the Amercan Control Conference, San-Dego, Calforna, June, [4] Clouter, J.R., Stansbery, D.T., Sznaer,.: On the recoverablty of nonlnear state feedbac laws by extended lnearzaton technques. In: Proc. of the Amercan Control Conference, San Dego, CA [5] Dávd L., Tehnc de optmzare. Petru-aor gyetem Kadó, arosvásárhely, 000. [6] Camacho,.F.: odel Predctve Control. d. Sprnger, 004. [7] György, K., Dávd, L.: A nem orlátos PC és véges horzontú dszrét LQR algortmuso összehasonlítása. XIX Számot Nemzetöz Számítástechna Konferenca, 009. Târgu ureş,

76 űsza tudományos özleménye. XV. űsza Tudományos Üléssza, 04. Kolozsvár, FORGÁCSLVÁLASZTÁS VIZSGÁLATA KÍSÉRLTKKL ÉS SZIULÁCIÓVAL A STUDY ON CHIP FORATION BY XPRINTS AND SIULATION Dezső Gergely, Szget Ferenc Nyíregyház Fősola (űsza és Agrártudomány Intézet, űsza Alapozó, Fza és Gépgyártástechnológa Intézet Tanszé) H-4400 Nyíregyháza, Sóstó út 3/b Telefon / Fax: , dezsog@nyf.hu Abstract In ths paper expermental results on chp formaton are compared wth model calculatons. It s shown out that our model gves good results for force demand of plannng. Keywords: cuttng, smulaton, envronmentally conscou Összefoglalás bben a tanulmányban a forgácsleválasztással apcsolatos ísérlete eredményet vetjü össze modellszámításoal. Kmutatju, hogy az általun felépített modell jól írja le a gyalulás során fellépő erőszüségletet. Kulcsszava: forgácsolás, szmulácó, örnyezettudatos. Bevezetés A forgácsépződés során fza, éma, trbológa, hdrodnama folyamato egymással egy dőben és egymást befolyásolva zajlana le. A forgácsépződés folyamatána mélyebb tanulmányozása ezért elengedhetetlen a örnyezetbarát megmunálás technológá fejlesztése szempontjából. Célun a fémgyalulás erőszüségleténe ísérlet vzsgálata ülönböző forgácsolás paramétere esetén. Célun továbbá olyan fza modell fejlesztése, amely jó özelítéssel adja meg a gyalulás során a forgácsoló erőt.. A ísérlete örülménye A gyalulás ísérleteet forrasztott eményfémlapás gyaluéssel végeztü, melyne szabványos jelölése: Hajlított forgácsolóés R 55 SZ90:DA0 A próbatest anyaga: S355 JRN SZ N 005 általános rendeltetésű ötvözetlen szerezet acél. A gyalulás ísérleteet szárazon, hűtőenő folyadé alalmazása nélül végeztü. A ísérlete végrehajtása PW 550 tp., lengőhmbás hajtóművel rendelező harántgyalugépen az alább paramétereel történt: - löethossz: L = 00 mm - munadarab hossz: L = mm 75

77 Dezső Gergely, Szget Ferenc - ettőslöete száma: n = -74 l/perc - fogásmélység: a p = 0,5,5 mm - oldalrányú előtolás: f = 0,8 mm/l - átlagos forgácsoló seb.:v clöet = 8,89,6 m/p - tényl. átl. forg. seb.: v cl = 0,6734,86 m/p - egy clus deje: t = 0,8,73 sec - forgácsolás deje: t c = 0,0,68 sec Az axáls forgácsolóerő (Ff) mérése egy étomponensű ompat dnamometerrel történt, amely nagy dnama szlárdsággal rendelez, így magas a sajátfrevencája, amely lehetővé tesz a sebb dnamus erőhatáso mérését magas alapterhelésenél s. Techna adato: egnevezés: KISTLR, omponensű dnamométer Típus: 97 A érés tartomány: - Ff [N]: -5 0; - c [Nm]: Érzéenység: - Ff [pc/n]: -,0; - c [pc/n]: -,6. Lneartás: %FSO: L 0,3 Üzem hőmérsélet-tartomány, ºC: -70 A dnamometer által szolgáltatott jel erősítéséhez Kstler 5038 A típusú par töltéserősítőt használtun, a mérés adato feldolgozását Labvew 9.0 szoftver segítségével végeztü.. A ísérlete leírása A forgácsolás paramétere forgácsolóerőre (F c ) gyaorolt hatásána vzsgálatához 3 ülönböző fogásvétel (a p =0,5; ;,5 mm) és 3 ülönböző ettős löetszám (n =; 38; 74 l/perc), azaz átlagos forgácsoló sebesség (v cl =0,67; 0,9; 34,86 m/perc) beállítása mellett mértü F c értéét. A ísérlete során egyszerre mndg egy paraméter értéét változtattu, a többt állandó értéen tartottu, így 9 ísérlet beállítást vzsgáltun. A munalöet alatt 0,075 másodpercenént mértü F c értéét, tehát a forgácsoló sebességtől függően n = l/perc-nél 39 db, n =38 l/perc-nél 0 db n =74 l/perc-nél db mérést végeztün a szerszám forgácsoló mozgása során, majd ezeből az adatoból a forgácsolóerő átlagértéet (F c ) számoltu, amelyeet az. táblázatban tüntettü fel. érésen szernt a forgácsolóerő a munalöet (mdb hossza) mentén mntegy 5 %-ot változott. A beállítás paramétere fgyelembevételével meghatároztu a teljes löethosszra vonatoztatott átlagos forgácsoló sebességet (v clöet ), valamnt a tényleges mdb hosszra vonatoztatott átlagos forgácsoló sebességet (v cl ) (. táblázat). A fogásvétel (a p ) forgácsolóerőre (F c ) gyaorolt hatását az. ábra, az átlagos forgácsoló sebesség (v cl ) hatását a. ábra mutatja be.. Az eredménye értéelése Az átlagos forgácsoló sebesség (v cl ) és a fogásvétel (a p ) átlagos forgácsolóerőre gyaorolt hatására a övetező megállapításoat tehetjü: Az átlagos forgácsolóerő (F c ) a fogásvétellel özel arányosan nő v cl =0,67 m/p átlagos forgácsoló sebességnél, azonban az átlagos forgácsoló sebesség növelésével a forgácsolóerő fogásvétellel való emeledése egyre sebb mértéű. íg 0,67 m/p-nél a fogátvétel 0,5 mm-ről,5 mm-re való növelésénél az átlagos forgácsolóerő,95-szörösége nő, addg 34,86 m/p-nél ugyanezen a tartományon F c már csa,3-szeresére emeled. érésen gazoljá a forgácsoláselméletből jól smert összefüggést, mely szernt a forgácsolóerő a forgácseresztmetszettel, ll. az azt meghatározó fogásvétellel arányosan változ. Azonban mnél nagyobb sebességgel forgácsolun, a forgácsolás ellenállás ( c ) annál nagyobb mér- 76

78 Forgácsleválasztás vzsgálata ísérleteel és szmulácóval tében csöen [,] ez magyarázza az átlagos forgácsoló erő, F c erőteljes csöenését. Amennyben állandó fogásvétel (a p ) mellett vzsgálju a forgácsoló sebesség (v cl ) forgácsolóerőre gyaorolt hatását, aor az alábbaat fgyelhetjü meg: - a p = 0,5 mm-nél v cl növelésével F c smértében nő; - a p = mm-nél v cl növelésével F c smértében csöen; - a p =,5 mm-nél v cl növelésével F c csöenése egyre erőteljesebb. Az a p mm fogásvételnél vcl növelése egyre erőteljesebb forgácsolóerő csöenéshez vezet (elsősorban a forgácsolás ellenállás mérsélődése matt), ezért Fc szempontjából a vzsgált sebességtartományban vcl növelése edvező. A forgácsoló erő a löethossz mentén számottevően változ. A löet mentén az erőngadozás mellett a forgácsoló erő lassú növeedése fgyelhető meg, ülönösen nagyobb sebességenél jelentősebb a forgácsolóerő növeedése. rre magyarázatént a nem ellő merevségű befogadás szolgálhat. Fogásvétel a p [mm] n = l/perc v clöet =8,8 m/perc v cl =0,67 m/perc Átlagos forgácsolóerő, F c [N] n =38 l/perc v clöet =5, m/perc v cl =0,9 m/perc n =74 l/perc v clöet =9,6 m/perc v cl =34,86 m/perc 0, , , táblázat A gyalulás ísérlete során mért erő értée F c változása az a p függvényében n =38l/p mellett Cuttng force [N] ap=0.5mm ap=.0mm ap=.5mm tme [s].ábra. A fogásvétel (a p ) forgácsolóerőre (F c ) gyaorolt hatása 77

79 Dezső Gergely, Szget Ferenc F c változása a v c függvényében a p =mm mellett Cuttng force [N] n=l/p n=38l/p n=74l/p 0 tme [s] ábra. Az átlagos forgácsoló sebesség (v cl ) forgácsolóerőre (F c ) gyaorolt hatása.3 A forgácsolás folyamat fza modellezése A forgácsoló szerszám és a munadarab dszrét modelljét lneárs tetraéder elemeből építettü fel (3. ábra). A számítás során a munadarab esetén adaptív újrafelosztást alalmaztun, am a nagy alaváltozáso modellezésénél szüségszerű. Az újrafelosztás esetén az elemméret csöentését s megengedtü azoon a helyeen, ahol az alaváltozás nagy. Az érntezés feladat során a súrlódást állandó súrlódás együtthatóval, a Coulomb-féle súrlódás modell arusz tangens özelítésével vettü fgyelembe. Az érntezés toleranca értéét automatusan változtattu, így az 0,0mm nagyságrendjében változott. A hőmérsélet változását, am a súrlódás muna, az alaváltozás muna, valamnt a hőelvezetés és sugárzás folyamato eredménye, fgyelembe vettü. A szmulácó során s dőlépéseet alalmaztun az gen gyorsan változó célfüggvénye matt. A szmulácót egy általános célú eresedelm szoftver segítségével végeztü el [8]. A 4. ábra a forgácsolóerő változását mutatja az dő függvényében a p = mm fogásmélység és v cl =0,67 m/perc forgácsolás sebesség esetén. Az. táblázat első oszlopána özépső adatával, amely ugyanezen forgácsolás paramétere mellett mérhető, jó egyezés fgyelhető meg. Ugynezt mutatja a 4. ábra grafonja. 78

80 Forgácsleválasztás vzsgálata ísérleteel és szmulácóval 3.ábra. A szerszám és amunadarab dszrét modellje 4.ábra. A szmulácóval apott forgácsolóerő nagysága a p = mm és v cl =0,67 m/perc esetén 79

81 Dezső Gergely, Szget Ferenc 3. Követeztetése A dolgozatunban leírt modellszámítás eredménye azt mutatjá, hogy a forgácsleválasztás során fellépő jelensége fgyelembe vételével jó özelítéssel leírható a forgácsolás folyamata. A méréssel apott forgácsolóerő értéét a szmulácó jó özelítéssel adta meg. Szarodalm hvatozáso [] Strenows, J. S., Carroll, J.T.: A fnte element model of orthogonal metal cuttng. Journal of ngneerng for Industry 07 (985) [] Hashem, J., Tseng, A. A., Chou, P. C.: Fnte element modellng of contnuous and segmental chp formaton n hgh speed orthogonal machnng. Journal of aterals ngneerng and Performance 3 (6) (994) 7 7. [3] Shh, A. J.: Fnte element analyss of orthogonal metal cuttng mechancs. Internatonal Journal of achne Tools anufacturng 36 (996) [4] Cerett,., Fallbohmer, P., WU, W. T., Altan, T.: Applcaton of D F to chp formaton n orthogonal cuttng. Journal of aterals Processng Technology 59 (996) [5] A.R., achado,.f., otta,.b., Da Slva: Performance of Synthetc and neral Soluble Ol When Tumng AISI 8640 Steel. Trans. AS, Vol. 9, [6] Wu, J.-S., Dllon, O. W., Lu, W. Y.: Thermo- Vscoplastc odellng of achnng Process Usng a xed F. Trans. AS 996, Vol. 8, pp.: [7] Shaw,. C.: etal Cuttng Prncples. Oxford Unversty Press, Oxford, 984. [8] arc Volume A, Theory and User Informaton. SC Software Inc., 00. [9] Zenewcz, O. C.; Taylor, R. L.; ZHU, J. Z.: The fnte element method, ts bass and fundamentals. lsever Butterwort-Heneman Lnacre House, Oxford, 005, ISBN [0] Dudás I., Lerath F., Varga Gy.: Környezetbarát technológá a gépgyártásban. Forgácsolás szárazon, mnmáls hűtéssel-enéssel. űsza Kadó, Budapest, , ISBN [] Dudás I.: Gépgyártástechnológa I. űsza Könyvadó, Budapest, 0. [] Gyán K.: Gépgyártástechnológa alapja I. Tanönyvadó, Budapest,

82 űsza tudományos özleménye. XV. űsza Tudományos Üléssza, 04. Kolozsvár, RNDSZRFJLSZTÉS BÁGYAZOTT BIOLÓGIAI ÉRÉSTCHNIKAI AUTONÓ KOUNIKÁCIÓS HÁLÓZATOKRA BDDD SYST AND AUTONOOUS COUNICATION NTWORK DVLOPNT FOR ASURNT OF BIOLOGICAL SIGNALS Faras Loránd, Losoncz Lajos, Lambda Communcatons SRL, R&D Department, Romana, Târgu-ureș, lorand.faras@lambda.ro, lajos@lambda.ro Sapenta T, űsza és Humántudományo Kar, Vllamosmérnö tanszé, Cím: Romana, Târgu-ureș, Sghșoare út,.c, Telefon: , levelezés cím: lajos.losoncz@ms.sapenta.ro Abstract The am of ths paper s to present electronc crcut ntended for bo-sgnal measurng from the human body, and the assocated wreless communcaton networ protocol for the data transmsson. Ths measurng system, developed by our team s based of several sensng nods, whch are equpped wth amplfer, power supply and an RF transcever. Due to rapd technologcal developments, there are now more wreless communcaton protocols at our dsposal for medum- and hgh-speed data transfer, and to servce voce, mage, vdeo, and computer networs. However, the supply range n recent years laced wreless communcaton protocols that satsfy the specal needs of embedded bologcal measurement-technology structures,.e. sensors, measurng electrodes, regulatory and control unts. These systems do not requre hgh bandwdth, nevertheless the easness to wear, the short watng tme, the very low energy usage, and a secure communcaton, are basc requrements. Based on dfferent wreless communcaton protocols we amed at developng our own wreless networ protocol. In ths paper we present the developed smart sensor-networ for measurng bologcal sgnals, the communcaton protocol developed and used for the system, and a method developed by us, to montor and analyze the protocol. The obtaned results can be successfully used n the measurng technology of nonnvasve bologcal sgnals. Keywords: bologcal measurement system, wreless communcaton, WSN, smart sensor Összefoglalás A rohamos techna fejlődésne öszönhetően ma már több vezeté nélül ommunácós szabvány áll a rendelezésünre özepes és nagysebességű adatátvtelhez, hang, ép, vdeó, és számítógépes hálózato szolgálásához. A ínálatból azonban az utóbb éveg hányozta a beágyazott bológa méréstechna strutúrá szenzoro, mérő-eletródo, szabályozó és vezérlő egysége specáls gényet elégítő vezeté nélül ommunácós szabványo. ze a rendszere nem gényelne nagy sávszélességet, de alapövetelmény a vselhetőség, a rövd váraozás dő, a nagyon alacsony energafelhasználás és a bztonságos ommunácó. Célul tűztü egy saját vezeté nélül hálózat protooll fejlesztését, amely elégít az említett rendszere sajátos gényet. A dolgozatban bemutatju az általun létrehozott bológa jele mérésére alalmazott ntellgens szenzorhálózatot, a rendszerhez fejlesztett és alalmazott ommunácós protoollt, valamnt egy saját fejlesztésű protoollmontorzáló és -analzáló eljárást. Az elért eredménye serrel alalmazhatóa a nem nvazív bológa jele méréstechnájában. Kulcsszava: bológa mérőrendszer, vezeté-nélül ommunácó,wsn, ntellgens szenzor 8

83 Faras Loránd, Losoncz Lajos. Beágyazott bológa mérőrendszere gy vezeté nélül beágyazott érzéelő hálózat (. ábra) több beágyazott mérőeletródot tartalmaz, amelye egymással, lletve egy felsőbb rendszersznttel ommunálna egy meghatározott protooll alapján. ze a mérőmodulo egy adott techna ntellgencával rendelezne, mely épessé tesz őet a megnövelt omplextású feladato megoldására []. gyes modulona tüntetett szerepe s lehet, mnt hálózat híd, gateway vagy oordnáló modul.. ábra. Bológa jele mérése nden csomópont saját tápforrással van ellátva, és saját feldolgozó egységgel rendelez a mért jele loáls előfeldolgozása céljából. Az adato továbbítása saját, vezeté nélül adó-vevő modullal történ []... A megvalósított bológa mérőrendszer eletromos blovázlata A bológa jele modern mérésére szolgáló eszöz a. ábrán látható funconáls alegységeet tartalmazza:. ábra. A mérőrendszer tömbvázlata A bemenet foozat elsődleges szerepe az mpedanca llesztés és a zavarjele csllapítása. lőnyt jelent a bpolárs bemenet elrendezés, mvel szmmetrus dfferencáls bemenet foozatot lehet alalmazn, nagy özös jel elnyomással [3]. A berendezés ülön üzemmódja a ontat-ellenálláso mérése a mozgás zavarjele ompenzálása céljából. Az egyenáramú omponens leválasztása nem történhet özvetlenül a bemeneten, mvel a csatoló ondenzátoro mpedancá özött ülönbség még s tűrésű eleme használata esetén s nagyon lerontaná a özös jel elnyomását [4]. Az eltérő hozzávezetés mpedancá matt szntén roml a özös jel elnyomása. Az analóg jelondconáló vonal oldja meg a jele erősítését, a szeletív sávszélesség beállítását, az 50Hz-es hálózat zavarjel szűrését és a fázsompenzálást [5]. Ajánlott az analóg jele mnél előbb dgtalzálása, mvel a dgtáls nformácó önnyebben ezelhető az alalmazott beágyazott mrovzérlőne öszönhetően. záltal új mérés feladatohoz elég csa a szoftvert megváltoztatn, nem ell új áramört tervezn [6].. A megvalósított bológa mérőrendszer ommunácós protoollja A vezeté nélül eszözö eletromágneses hullámoat használva egy ommunácós protooll alapján cserél az nformácóat egymás özöt. Gyaorlat szempontból a protooll azt mondja meg, hogy mlyen sorrendben mlyen típusú üzeneteet üldhetne egymásna a csomóponto, ezenívül megadja az üzenete pontos felépítését és az abban szereplő adato jelentését s. A protoollona gen so és teljesen eltérő flozófájú formája létez. Napjanban a vezeté nélül hálózato több szabvánnyal s gazdagodta. A 8

84 vezeté nélül érzéelő hálózatoat az I devágó szabványa rendez: A cél egy egyszerűen telepíthető, s hatótávolságú és s energafelhasználású hálózattípus megalotása volt. Napjanban nagyon so vezeté nélül rendszer adóvevője támogatja a ShocBurst technológát, am ezel az automatus elosztást, címzést és a hbajavítást (CRC). A Nordc nrf4l0+ áramör egybe ntegrálja a,4 GHz-es RF átjátszót, az RF frevenca szntetzátort, valamnt az alapsáv loga áramöröet, de értve az nhanced ShocBurst hardware protooll gyorsító áramöret s. Az áramör gyors soros nterfészen eresztül (SPI) ommunál az alalmazás vezérlővel [7]. vel a ShocBurst technológa lehetővé tesz, hogy s öltségű, s omplextású mrovezérlőt használjun, aár ülső órajel-generátor nélül, a ülső alatrésze száma a mnmumra csöenthető. A megvalósított mérőrendszerben ezt az áramört használtu mnt rádófrevencás átjátszót. Az adó-vevő áramör belső felépítése a 3. ábrán látható. 3. ábra. Az RF modul tömbvázlata Az adó-vevő modul a hardveresen megépített fza réteg és az adatapcsolat réteg mellett tartalmaz egy egyszerű hálózat réteget s, am legfeljebb 6 csomópont ezelésére ad lehetőséget [7]. Rendszerfejlesztés beágyazott bológa-méréstechna autonóm ommunácós hálózatora A processzor és az RF modul özött adatátvtel egy soros (SPI) adatsín segítségével történ. Az adó-vevő modulban található az írható és olvasható regsztere. ze a regsztere segítségével onfgurálhatju a modul ülönböző paraméteret, mnt például azt, hogy az eszöz üldő vagy fogadó üzemmódban legyen. Ugyancsa az eszöz regsztereben tárolódna a fogadott adatcsomago, és hasonlóan, ha adatoat aarun ülden, aor ezeet előbb be ell írn a jelölt regszterebe... A tervezett ommunácós protooll dődagramja A 4. ábrán látható a tervezett ommunácós protooll dődagramja. 4. ábra. A protooll dődagramja A özpont egység egy számítógéphez van csatlaoztatva, enne öveteztében sznte orlátlan az energaellátása, hszen a tápforrása lényegesen nagyobb, mnt a szenzor csomóponté, amelyet csa egy s apactású gombelem lát el. A özpont csomópont rányítja a csllag topológájú hálózatot. Többnyre vevő (Rx) üzemmódban van és várja a szenzorotól érező csomagoat, amelye tartalmazzá a mérés eredményeet. eghatározott dőözönént üld egy úgynevezett beacon csomagot. z tartalmazza a övetező beacon csomag üldés dejét s. A szenzor csomóponto fogadjá ezt, és ehhez sznronzáljá a belső dőzítőjüet. Az egymást övető ét beacon csomag özt dőntervallumot felosztju n egyenlő részre. A sorban az elsző dőablaot 0-ás abla- 83

85 Faras Loránd, Losoncz Lajos na vagy onfgurácós ablana nevezzü. A több dőrést -től (n)-g sorszámozzu, és ezeet osztju, vagys hozzáapcsolju egy-egy szenzor ommunácójához. zt a technát dőosztásos multplexelésne (Tme-dvson multplexng TD) nevezzü. A 0-s abla arra van fenntartva, hogy ha egy új csomópont szeretne csatlaozn a hálózathoz, aor bejelentez a özpontnál a onfgurácós dőablaban, és válaszul megapja, mely dőablaot használhatja. z a folyamat játszód le a 4. ábrán a 3. csomópont esetében. A már onfgurált csomóponto, amelye része a hálózatna, csa és zárólag a ne osztott dőablaban ommunálhatna. A özpont egység mnden egyes megapott csomagot nyugtáz (ACK). A nyugta-csomago tartalmazhatna hasznos adatot s (Payload). Így valósítju meg a étrányú ommunácót... A protooll által használt csomago szntatája és szemantája Az 5. ábra a ShocBurst-techna adatszerezetét ábrázolja. 5. ábra. A ShocBurst adatszerezete Az nrf4l+ tartalmaz egy hardver sznten megvalósított adatapcsolat réteget. A hardver megvalósítja az automatus csomagezelést, először s sznronzál a cím mezőre, és ha egyezés történt, aor folytatja az adatcsomago tovább feldolgozását. A csomagban tárolható hasznos adat hossza változhat 0 és 3 bájt özött. Anna érdeében, hogy a fogadó helyesen értelmezze a csomagot, a beágyazott adatmenynység hosszát 6 bten tárolja. nden egyes csomag végén található egy ellenőrző ód, és enne alapján dönt el, hogy az adott csomag sérülésmentesen érezet-e meg vagy sem. Ha nem történt hba, aor a fogadó oldal automatusan üld egy nyugtacsomagot. 6. ábra. A tervezett protooll csomagszerezete Az általun tervezet protooll az adatapcsolat réteg Payload mezőjében tárolja a protooll számára elengedhetetlen metaadatoat, lletve a valód hasznos adatoat, a mérés eredményeet. nden egyes csomag tartalmaz egy étbájtos számlálót, amelyet mnden csomag elüldése után növelün eggyel. zt az nformácót a feldolgozó program arra használja fel, hogy észrevegye, ha egy csomag elveszet, és valamlyen hbatűrő ezelés módszert használjon. gy lehetséges hbatűrő megoldás az lehet, hogy a hányzó csomag örnyezetéből nterpolálun egy értéet, így próbálju pótoln az elvesztett adat hányát. 3. Kommunácós protoollmontor és analzátor A ommunácós protooll teszteléseor ülönböző problémá merülhetne fel. ze elsősorban úgy nylvánulna meg, hogy vagy egyáltalán nem jutna el az elüldött adatcsomago a célállomásra, vagy nagyon megnő az elvesztett adatcsomago, lletve az elüldés próbálozáso száma. A ommunácós protooll tesztelésére fejlesztettün egy hálózat megfgyelő egységet és protoollanalzátort. A grafus felhasználó felületet a 7. ábra szemléltet. Az egység egy mrovezérlős hardver modult, az de feltöltött frmvert, valamnt a számítógépen futtatott alalmazó szoftvert tartalmazza. A rendszerne 3 üzemmódja van: 84

86 Rendszerfejlesztés beágyazott bológa-méréstechna autonóm ommunácós hálózatora - meghatározn, hogy mlyen frevenca- router, amely az. WF csatornán ommunál. csatornát használ az adott ommunácós protooll; A program, a szenzor által használt - meghatározn, hogy mlyen címre üld AC címet hvatott szmatoln, ahogy a a csomagoat az adatszolgáltató; 8. ábrán látható. - az előbb ét pontban megszerzett nformácót felhasználva effetív belehallgatn a ét eszöz özött rádófrevencás ommunácóba. 8. ábra. A program cím- és adatszmatoló ablaa 7. ábra. A Spetrum analzátor grafus felhasználó felülete A 7. ábrán látható a rádófrevencás csatorná fgyelését lehetővé tevő üzemmód, az úgynevezett Spetrum analzátor. Az nrf4l+ modulna van egy olyan funconaltása, ha az Rx üzemmódban van, hogy érzéel a hordózófrevenca jelenlétét vagy hányát. Az angolszász szarodalomban ezt úgy nevez, hogy carrer detecton. A modul gyártója által meghatározott üszöbérté a -64dBm, am s mértében változhat a hőmérsélet függvényében. A program felhasználó felületén választju a ezdet és a megállás frevencacsatornáat. A Start gombra attntva elndítju a eresést. A program folyamatosan véggpásztázza a választott határo özött csatornáat, és ha a rádófrevencás modul érzéelt atvtást az adott dőpllanatban az adott a csatornán, aor ezt grafusan jelz. A 8. ábrán az látható, ahogy a rendszer ommunál a 6. csatornán, lletve az s látsz, hogy.4-.43ghz tartományban erős rádófrevencás atvtás van. nne forrása egy WF I 80.n üzemmódú A program lehetővé tesz a mérőeletródo és a számítógéphez csatlaoztatott RF vevő özt ommunácó fgyelését és az elapott csomago nyomtatását. 4. redménye A 9. ábrán a megvalósított ísérlet rendszer látható. 9. ábra. A megvalósított ísérlet rendszer 85

87 Faras Loránd, Losoncz Lajos A mérés eredményeet a saját fejlesztésű felhasználó felületen jelenítjü meg (0. ábra). 0. ábra. ért G jele A tervezett ntellgens mérőrendszerhálózatot, valamnt a fejlesztett vezeté nélül ommunácós protoollt, montort és analzátort serrel alalmaztu a Lambda Communcatons cég, valamnt a Sapenta T, Vllamosmérnö tanszé által vezetett utatás projeteben, bológa jele mérésére és a mért adato továbbítására a szerveralalmazáso felé, tovább feldolgozás érdeében és az adato megjelenítése céljából [8], [9], [0]. A tervezett protooll eleget tesz a hozzá fűzött elvárásona, vagys: alacsony átlagfogyasztást bztosít, özel valós dejű adattovábbítás lehetséges gen magas (,5GHz) adatátvtel sebességnél, bztonságosan ódolt ommunácó, nagyfoú zavarmmuntás, valamnt több mérő-eletród (max. 64) adatana párhuzamos továbbítása a szerveralalmazás felé. Szarodalm hvatozáso [] Karl H., Wllg A., Wolsz A.: Wreless Sensor Networs. Sprnger Verlag Berln, 004. [] Ferenc, K.: Intellgens érzéelő az orvosbológában. SZAK Kadó, 03. [3] Losoncz, L., árton, L.F., Brassa, S.T., Baó, L., and Faras, L.: A novel bo-sgnal acquston system for bran computer nterfaces. The 4-th Internatonal Symposum on lectrcal and lectroncs ngneerng (IS 03), Galaț, Romana, 0-3 Oct. 03. [3] Losoncz, L., árton, L.F., Brassa, S.T, and Faras, L.: mbedded G Sgnal Acquston System. The 7-th edton of the Interdscplnarty n ngneerng Internatonal Conference INTR-NG 03, Târgu- ureș, Romana, 0- Oct. 03. [4] Losoncz, L., árton, L.F., Brassa, S.T., and Faras, L.: Crcut Technques for Reducng The ffect of Analog Sgnal Condtonng Imperfectons n G easurng. The 7-th edton of the Interdscplnarty n ngneerng Internatonal Conference INTR- NG 03, Târgu-ureș, Romana, 0- Oct. 03. [5] Losoncz, L., árton, L.F., Brassa, S.T., and Faras, L.: A novel G Sgnal Acquston System. 4th Internatonal Conference on Recent Achevements n echatroncs, Automaton, Computer Scences and Robotcs, (ACRo03), Târgu-ureș, Romana, 4-5 Oct. 03. [6] Losoncz, L., árton, L.F., Brassa, S.T., and Faras, L.: Portable G Sgnal easurng. 4th Internatonal Conference on Recent Achevements n echatroncs, Automaton, Computer Scences and Robotcs, (ACRo03), Târgu-ureș, Romana, 4-5 Oct. 03. [7] Nordc Semconductor, nrf4lp Product Specfcatons, 0. [8] árton, L.F., Baó, L., Brassa, S.T., Szget, P., Katona, N., Faras, L., Pável, P., Kelemen, H., Losoncz, L.: Sgnal for a sphercal robot control based on G recordngs. 4th Internatonal Conference on Recent Achevements n echatroncs, Automaton, Computer Scences and Robotcs (ACRo03), Târgu-ureș, Romana, 4-5 Oct. 03. [9] Losoncz, L.: chpament pentru achzța bosemnalelor cu rețea de electroz. Cerere Brevet de Invențe, OSI A03006, 03. [0] Losoncz, L.: chpament pentru achzța bosemnalelor cu rețea de nodur ntelgente de măsurare, Cerere Brevet de Invențe, OSI A03006,

88 űsza tudományos özleménye. XV. űsza Tudományos Üléssza, 04. Kolozsvár, PARCIÁLIS NYOÁSOK ÉRÉSÉR ALKALAS BÁGYAZOTT RNDSZR FJLSZTÉS RAKTÍV PORLASZTÓBRNDZÉS SZÁÁRA DVLOPNT OF AN BDDD PARTIAL PRSSUR ASURING SYST FOR US IN RACTIV SPUTTRING SYST Feete Albert-Zsombor, Jaab-Faras László S.C. Tetronc S.R.L., , Romána, arosszentgyörgy, Wesselény rzsébet utca 6 szám; Tel , levelezés cím: zsombor.feete@tetronc.ro Sapenta rdély agyar Tudományegyetem, űsza és Humántudományo Kar, , Romána, arosvásárhely, Segesvár út C; Tel , levelezés cím: jflac@ms.sapenta.ro Abstract The reactve magnetron sputterng process s used to obtan thn flm coatngs utlzed n ndustral applcatons, medcne, aerospace, explotng ther versatle structural and chemcal propertes. The applcaton feld of the layers s determned by ther composton and structure, whch determne ther propertes. At the Internatonal Physcs Research Insttute from the Faculty of Techncal and Human Scences of Sapenta Hungaran Unversty of Translvana wear-resstant thn flm coatngs are studed and produced wth reactve magnetron sputterng method. In order to have a reproducble process, t s necessary to have a controlled envronment, whch s acheved by developng dfferent montorng and control systems. The man purpose of ths artcle s to present the desgn process of an embedded system that enables the control of the quadrupole mass analyzer and ts connecton to the nternal ethernet networ of the laboratory, as well as the development of the dfferent algorthms for the dstrbuted system. Wth the help of ths equpment t s possble to measure the partal pressures of the dfferent nert and reactve gases used n the sputterng process. Keywords: thn flm coatng, partal pressure, quadrupole mass spectrometer, embedded system Összefoglalás A reatív egyenáramú magnetronos porlasztás eljárás segítségével számos véonyréteg-bevonat hozható létre, amelye felhasználhatóa ülönféle par alalmazásoban, az orvostudományban, a repülőparban, amatoztatva sooldalú szerezet és éma tulajdonságaat. Az alalmazás területet egyértelműen a rétege összetétele és szerezete határozza meg. Anna érdeében, hogy a porlasztás folyamat stabl és megsmételhető legyen, szüségessé vál a folyamat valamenny paraméteréne szabályozása, amely testre szabott mérő, adatgyűjtő és rányítás rendszere fejlesztésével érhető el. A övetező c fő célja smertetn a tervezés és megvalósítás lépéset anna a beágyazott rendszerne, amely vezérel egy vadrupól tömegspetrométert, valamnt lehetővé tesz az analzátor által mért adato elérését a laboratórum ethernet alapú belső hálózatán eresztül. A megvalósított rendszer segítségével lehetőség nyíl a reatív porlasztás folyamatban részt vevő semleges és reatív gázo parcáls nyomásana mérésére. Kulcsszava: véonyréteg, parcáls nyomás, vadrupól analzátor, beágyazott rendszer 87

89 Feete Albert-Zsombor, Jaab-Faras László. Bevezető A Sapenta rdély agyar Tudományegyetem űsza és Humántudományo Karán belül műödő Nemzetöz Fza Kutatóntézetben opásálló véonyréteg-bevonato előállításával és tanulmányozásával foglalozna. A reatív egyenáramú magnetronos porlasztás eljárással előállított ttán-ntrd (T x N y ) és ttánoxntrd (TO x N y ) véonyrétege elsősorban az ntenzív súrlódásna tett par berendezése alatrészene élettartamát hvatotta növeln. A seres és megsmételhető, omplex porlasztás folyamat alapfeltétele a rendszer valamenny paraméteréne (porlasztás teljesítmény, rétegnöveedés sebesség, gázhozamo, dnamus és parcáls nyomáso) szabályozása. zen folyamat rendszernt saját tervezésű, testre szabott mérő és rányítás rendszere, algortmuso, eletrona áramörö dolgozását és megvalósítását feltételez.. Céltűzés A folyamat során használt semleges argongáz, valamnt a reatív ntrogén- és oxgéngázo a porlasztóberendezésben parcáls nyomásoat hozna létre. A reatív gázo egy adott része részt vesz a reacóban és beépül a rétegbe [3]. Bár vezérelt hozamszabályozó használata révén a beengedett gázmennység smert és állandó, a folyamat több paraméteréne változása öveteztében a reatív gázo parcáls nyomása a folyamat során változna. z természetesen egy nem ívánt jelenség, mvel a parcáls nyomás változása hatással van a réteg szerezetére. A cél egy olyan rányítás rendszer fejlesztése, melyne segítségével a reatív gázo parcáls nyomása szabályozhatóa, s ezáltal lehetőség nyíl az állandó rétegszerezet elérése s. egvalósításána első lépése egy mérőrendszer építését feltételez, melyne segítségével elvégezhető a parcáls nyomáso folyamat özben mérése. A használt analzátor egy vadrupól típusú tömegspetrométer, melyne atív pásztázás tartománya 0-99 atomtömegegység (Da). Az analzátor onzálja a gázt, majd eletromos tér segítségével szétválasztja az onoat a tömegtöltésü (m/z) függvényében [-]. Továbbá megadható a mérés érzéenység és felbontás s, melye függvényében változ a pásztázás dő s pár másodperc és - perc özött. nél nagyobb a felbontás, annál tovább tart egy teljes mérés. A megengedett, bztonságosan használható nyomástartomány felső határa 0-9 Torr. gy teljes pásztázás eredménye atomtömegegység és Torrban fejezett parcáls nyomás típusú adatpároból épül fel. Tömegspetrométer Turbomoleulárs szvattyú. ábra. Kísérlet berendezés: vadrupól tömegspetrométer (QS) saját váuumamrával, turbomoleulárs szvattyúval és vészleállító áramörrel 3. Beágyazott rendszer fejlesztése A beágyazott rendszer alapvető feladata egy stablan műödő, megbízható platform bztosítása a ülönböző rányítás, adatfeldolgozó és adattovábbítás algortmuso számára, melyene öszönhetően egy önnyedén paraméterezhető és ezelhető mérőrendszert apun. 88

90 gy DSP típusú, 6 bttes archtetúrájú mrovezérlő gondosod a tömegspetrométer összes dőrtus rányítás és számításgényes adatfeldolgozás algortmusana a végrehajtásáról. ásodlagos feladata egy hely ember-gép nterfész (HI) műödtetése. A HI révén helyleg ellenőrzhetőe a tömegspetrométer paramétere, a rendszer atuáls állapota, valamnt az ethernet típusú hálózat csatlaozás beállítása (AC cím, IP cím). A másod, 3 bttes archtetúrájú mrovezérlő alapvető feladata bztosítan az adatforgalmat a ülönböző ommunácós nterfésze özött, feldolgozn a beérező utasításoat és szolgáln a éréseet. Az ethernet alapú hálózaton TCP csomago formájában történ az adato étrányú üldése, továbbá egy beágyazott web-szerverne öszönhetően böngészőn eresztül s elérhetjü a tömegspetrométert bármlyen mobl platformról. A ülönböző algortmuso helyes műödését az együtt- Parcáls nyomáso mérésére alalmas beágyazott rendszer fejlesztése reatív porlasztóberendezés számára A beágyazott rendszer, melyne leegyszerűsített elv tömbrajza a. ábrán látható, ( cooperatve multtasng ) bztosítja [4]. műödő többfeladatos feldolgozás ét mrovezérlőre épül, amelye jól meghatározott és elülönített feladatoat látna el. 3. ábra. A megvalósított mrovezérlős beágyazott rendszer. ábra. Beágyazott rendszer leegyszerűsített elv tömbrajza A nyomtatott áramör tervezéséne egy alapövetelménye a zajmmuntás bztosítása, valamnt a 00 bt/s adatátvtel sebességre alalmas ethernet nterfész alatrészene ompat elrendezése. A zajmmuntás loáls I/C szűrő, ferrtés alacsony mpedancás tantál- vagy erámaondenzátorból felépülő LC szűrő segítségével érhető el. A rendszerben megjelenő, Hz tartományban levő zajo elsődleges forrása a porlasztás folyamatban használt, nagy teljesítményű apcsolóüzemű tápegysége. A négyrétegű nyomtatott áramör esetében a mrovezérlő felöl özbelső, árnyéoló szerepet betöltő réteg GND potencálra van ötve, ezáltal a fémház használata nem ötelező. 3.. DA vezérlő alalmazása soros adatcsere hatéonyságána növelésére A hardverözel algortmuso és a mrovezérlőben lévő DA ( Drect emory Access ) vezérlő segítségével az asznron soros ommunácót ívántu hatéonyabbá tenn azáltal, hogy függetlenítjü a processzortól a belső RA memóra és a soros perféra özött zajló adatcserét [5]. A soros nterfész mndössze 4Bos puffere, valamnt a nagy adatforgalom ndoolja a DA vezérlő használatát. 89

91 Feete Albert-Zsombor, Jaab-Faras László A mérése több napos eltéréssel, de azonos feltétele mellett zajlotta. nden esetben azonos volt a beállított érzéenység, valamnt a mérőrendszer saját váuumamrájában lévő gázelegy összetétele. A mérése eredményet az 5. ábra tartalmazza. 4. Követeztetése 4. ábra. DSP mrovezérlő DA és buszrendszeréne elv tömbrajza [5] A 4. ábrán megfgyelhető, hogy a DA vezérlő egy saját buszon eresztül elér a soros perférát, valamnt a dual-port RA típusú memórát [5]. vel az adatcsomago mérete széles sálán változhat (3B- 4B), csa a üldésnél használju a DA vezérlőt, hszen csa ebben az esetben smert előre a csomag hossza. Az adato fogadása tehát a hagyományos, bájtonént csomagösszeraás módszerén alapsz. A beágyazott rendszerben levő 40IPSes dspic33fj8c706a mrovezérlő esetében a DA vezérlő és az alalmazott algortmuso használatával 500ns/B végrehajtás dő taarítható meg. 3.. érés eredménye A mérőrendszer műödéséne ellenőrzésére számos próbamérést végeztün. 5. ábra. Próbamérés: 3 ülönböző pásztázás eredménye (azonos érzéenység és mérés feltétele) A nyomtatott áramör tervezése során használt eljárásona öszönhetően a laboratórumban megjelenő vezetett és sugárzott zajo nem befolyásoljá az eletrona áramör műödését. Az azonos feltétele mellett történő, de dőben többnapos eltéréssel elvégzett próbamérése eredménye mnmáls eltéréssel (<±%) megegyezte, ezáltal elmondhatju, hogy a mérőrendszer alalmas a porlasztás folyamat során használt semleges és reatív gázo parcáls nyomásana mérésére. Szarodalm hvatozáso [] Dunnvant, F.., Gnsbach, J.W.: Gas Chromatography-, Lqud Chromatography-, Capllary lectrophoress-ass Spectrometry A basc ntroducton. Whtman College, Chemstry Department, alfejezet. [] Dunnvant, F.., Gnsbach, J.W.: Flame Atomc Absorbance and msson Spectrometry and Inductvely Coupled Plasma ass Spectrometry. Whtman College, Chemstry Department, fejezet. [3] Berg, S., Nyberg, T.: Fundamental understandng and modelng of reactve sputterng processes. Scence Drect, Thn Sold Flms 476, [4] *** TCP/IP programcsalád leírása: crochp TCP/IP Stac Help (verzó: ). [5] *** DA vezérlő smertetése dspic33-as mrovezérlőre: Secton. Drect emory Access (DA), Internetes elérés lehetőség: cedoc/708c.pdf (04). 90

92 űsza tudományos özleménye. XV. űsza Tudományos Üléssza, 04. Kolozsvár, GANTRY TÍPUSÚ, PÁRHUZAOS HAJTÁSÚ ROBOT ODLLZÉS ÉS VIZSGÁLATA ODLLING AND ANALYSIS OF GANTRY TYP, PARALLL DRIVN ROBOT Forgó Zoltán, Tolvaly-Roșca Ferenc Sapenta-T, űsza és Humántudományo Kar, Gépészmérnö Tanszé, Cím: , Romána, arosvásárhely, Segesvár út, C; Telefon/Fax: / , zforgo@ms.sapenta.ro Sapenta-T, űsza és Humántudományo Kar, Gépészmérnö Tanszé, Cím: , Romána, arosvásárhely, Segesvár út, C; Telefon/Fax: / , tfer@ms.sapenta.ro Abstract Fast and accurate actvty s the demand of actual ndustry. The use of ndustral robots reflects those needs, and worldwde parallel structures are searched and developed, to assure a bgger and homogenous worspace for the manpulators. In ths paper a gantry type parallel actuated manpulator structure s ntroduced. The geometrc, nematc and dynamc model of the recommended mechansm s presented, and the advantages are presented. Keywords: robot, parallel drve, worspace, mathematcal model Összefoglalás Az parban folyamatosan növesz az gény a pontosabb és gyorsabb tevéenysége ránt. Így a roboto használata sem vétel, és vlágvszonylatban foly a utatás olyan párhuzamos strutúrájú roboto fejlesztésére, melye a megnöveedett és homogén munateret célozzá meg. Jelen dolgozat egy olyan portáldaru típusú robotot mutat be, mely felépítéséből adódóan többszörösen s megfelel az előbb feltételene. zen előnyö a robot geometra, nemata és dnama modellalotására alapozva lette megállapítva. Kulcsszava: robot, párhuzamos hajtás, munatér, matemata modell ezt a sort érjü üresen hagyn!tnr. Bevezetés A felgyorsult par folyamato szüségessé tetté az elmúlt század másod felében az par roboto használatát. ze özött a párhuzamos strutúrájú roboto egyre nagyobb alalmazás területet nyerne előnyös tulajdonságana öszönhetően. nne ellenérre a s munatér (a robot saját méretehez épest) és ezen belül a sajátos onfgurácó száma határt szab a párhuzamos topológájú mechanzmuso széles örű alalmazásána ([], [3], [4], [5]). zeet a hátrányoat szüntet meg a párhuzamos műödtetésű négy szabadságfoú robot, melyne felépítését az. ábra és a. ábra szemléltet. Az. ábra (a) és (b) vázlata ét lehetőséget mutat be, melye segítségével egy aratersztus pontna (P) ét 9

93 Forgó Zoltán, Tolvaly-Roșca Ferenc szabadságfo ölcsönözhető. ndét esetben a P pont egy híd segítségével egy lneárs mozgást végezhet az y tengely mentén. Az első esetben egy transzlácós elmozdulást az x tengely mentén, lletve a (b) mechanzmussal egy rotácót a z tengely örül végezhet a P pont. A tovább (c) és (d) változatban az előbb esetene a hajtására van ajánlat téve. Az P ponthoz tartozó mechanzmuseleme egy fogas szíj segítségével vanna mozgatva, ét motor segítségével (satírozott örö). Az [] alapján a övetező geometra összefüggése írható fel a P pont által végzett mozgáso és a motorparamétere özött: ábrá ezene a meghajtására adna megoldást (c) q y / r x / r [rad] (c) q y / r x / r [rad] () (d) q y / r R / r [rad] (d) q y / r R / r [rad] () Az () és a () egyenlete alapján állapítható meg a. ábra (a) mechanzmusána mozgásegyenlete: q x / ry / rr / r [rad] q x / ry / rr / r [rad] (3). ábra Gantry típusú mechanzmuso: az (a) és (b) esetben a P pontna ét szabadságfoú mozgása lehetséges, a (c) és (d). ábra Az (a) és (b) mechanzmusoból alault négy szabadságfoú robot (c) strutúrája A végső berendezés ét darab egyforma, ét szabadságfoú mechanzmus egymásra csúsztatása után jön létre, amnt az ábrán látható. A özépső fogaseree egy-egy fogas szíj segítségével vanna meghajtva a q és a q + (=,3) eree segítségével. Ugyanezen tengelye bztosítjá az x és az y rányban a szeere elmozdulásat a övetező egyenletrendszer alapján: q x/ry/rr /r [rad] q x/ry/rr /r [rad] *, (4) q3 x/r y/rr /r [rad] * q4 x/ry/rr /r[rad] ahol az r és R változó a s-, ll. a nagy fogas szíjeree sugarát jelöl. A θ forgást végző szíjeré, egy golyósanyán eresztül, egy tengelyne transzlácót ölcsönöz. vel a tengely merőleges a. ábrában bemutatott mechanzmus síjára, így enne segítségével a z elmozdulás valósítható meg. Ugyanaor a θ * forgást végző szíjeré egy bordás anya 9

94 Gantry típusú, párhuzamos hajtású robot modellezése és vzsgálata segítségével az említett tengelyne elfordulást bztosít a z tengely örül. A fent egyenlete alapján meg lehet határozn az így alault négy szabadságfoú rendszer geometra és nemata vezéregyenletet []: T X x y z 0 0 r r r r 0 0 q (5) q pr pr pr pr q Jq 3 4 R 4 R 4 R 4 R q 4 r r r r R R R R X x y z T 0 0 r r r r 0 0 q (6) q pr pr pr pr q Jq 3 4 R 4 R 4 R 4 R q 4 r r r r R R R R. Az ajánlott strutúra dnama modellje A dnama modellezés a Lagrangeegyenlet segítségével van felvázolva. Így lehetőség nyíl az. hajtótengelyen szüséges nyomaté számítására, vagy a tengelye szöggyorsulását, vagy a mozgatott, hasznos teher gyorsulását alapul véve. A Lagrange-egyenlet a övetezőéppen írható fel általános alaban: d L L dt q, (7) q melyben a Lagrange-függvény az (8)(0) egyenleteen eresztül számítható : c h c c c c h L x yca a, (8) a x y z c x y c mxv m m v v x yvy m v v v Ja h m gz a z (9) mxmcm m ym a cma L vx vy (0) ma Ja vz zmagz z utóbbt mátrxegyenletté lehet alaítan: mx 0 0 x my 0 0 y L m c m z a J a, () T mx m x y y m c z m a J a ahol: mely a övetező formában s felírható: L AdagX X BX, () mx 0 0my A 0 0m c m a J a mx my B m c m a J a T T T. 93

95 Forgó Zoltán, Tolvaly-Roșca Ferenc Alapul véve a meghajtott tengelye elmozdulásat és azo dőben változásat a () felírható: L AdagJqJq BJq (3) A parcáls és az dő szernt derválást elvégezve a (5)(7) egyenletehez jutun: L q A dag q J q J q q AdagJq J q L q AJ dagq J q q d L d q dag dt q dt AJ q J q dq q AJ dag dt J q q AJ dagqj q (4) (5) (6) L q BJq BJ (7) q q q A fent eredményeet fgyelembe véve a (7) egyenlet a övetező formát ölt: q q AJ dagqj BJ q q (8) A nemata modell összefüggéseből vszont meghatározható a robotparamétergyorsuláso a aratersztus pont gyorsulása függvényében: 0 R r r r q 0 R x q r r r y q q R R 3 z J X, q r r pr r 4 R R r r pr r mely a (8) egyenletet a övetező formára egyszerűsít: q q Adag X J BJ q q 3. Numerus alalmazás (9) A. ábrán látható spráls útvonalat trapézformájú sebességváltozás mellett tesz meg a P aratersztus pont. A () egyenlet A és B mátrxana meghatározására a mx my mc ma Ja 0.8g 0.8g 0.4g 0.g.gm egyenlőség lett fgyelembe véve, míg az r és az R értée 8 mm és 45 mm. A 3.(e) ábrán látható szüséges nyomatéo türöz az említett értéeet. egfgyelhető a (9) egyenletből és az ebből adódó grafonból, hogy a nyomaté nem függ a robot atuáls helyzetétől, csa a szüséges gyorsuláso befolyásoljá. nne öszönhetően a vezérlés egyszerű, valós dejű, nyomatévezérlést tesz lehetővé a robot felépítése. 3. ábra. A sprálmozgás (a) T 94

96 Gantry típusú, párhuzamos hajtású robot modellezése és vzsgálata q és q paramétere változása (rad) q q q3 q4 q3 és q4 paramétere változása (rad) ajánlott robot talapzata ajánlott robot munatere Idő (0 - s) (b) q és q tengelye szögsebessége (rad/s) q q q3 q4 q3 és q4 tengelye szögsebessége (rad/s) SCARA robot munatere ajánlott robot talapzata (a) SCARA robot talapzata ajánlott robot munatere Idő (0 - s) (c) q és q tengelye szöggyorsulása (rad/s ) q q q3 q4 q3 és q4 tengelye szöggyorsulása (rad/s ) DLTA robot munatere (b) DLTA robot talapzata Idő (0 - s) (d) 3. ábra (folyt.) A sprálmozgás (a) és az azt megvalósító tengelybel elmozduláso (b) és sebessége (c) gyorsuláso (d) és nyomatéo (e) 4. ábra. Az ajánlott mechanzmus (elmélet) talpazatána és munateréne összehasonlítása a SCARA típusú és DLTA típusú roboto talpzatával és munaterével 3. Követeztetése Jelen dolgozatban egy négy szabadságfoú mechanzmus bemutatása történt, mely előnyös módon használható anyagmozgatást végző robotént. Felépítéséből adódóan a mechanzmus munatere egy téglatest, melyne mnden belső pontjában bármely θ elfordulás megvalósítható a z tengely örül. Az a tény, 95

97 Forgó Zoltán, Tolvaly-Roșca Ferenc hogy az (5) egyenletben bevezetett Jacobmátrx (J) független a robot pozícójától, és csa onstrutív geometra paramétereet tartalmaz, bztosítja, hogy J soha nem nullázódhat le mozgás özben, tehát a munatér szélén vagy enne belsejében nncs sajátos onfgurácó, am több térrészre osztaná a munateret. nne a homogentása garanca a maxmáls térhasználatra optmáls, folytonos dnama műödés mellett. A fent említett oo matt alalmasabbna mondható az ajánlott strutúra használata az Adept Quattro s650h típusú robot alalmazásánál [6]. Szntén a munatér szntjén hasonlítható össze az ajánlott mechanzmus a SCARA típusú robottal [7]. bben az esetben a munatér alaja jelenthet előnyt, am mellé természetesen társul az említett homogentás s. Szarodalm hvatozáso [] Forgó, Z.: athematcal odellng of 4 DOF Gantry Type Parallel anpulator. ISR/Robot00, ünchen, 00 [] Gogu, G.: Structural Synthess of Parallel Robots. Sprnger adó, Dordrecht, 008 [3] erlet, J.P.: Parallel Robots, Sprnger adó, Dordrecht, 006 [4] Rolland, L.: The anta and the Kanu: Novel 4-DOF Parallel echansms for Industral Handlng. Proc. AS Dynamc Systems and Control Dvson, IC'99 Konferenca, Vol. 67, Nashvlle, USA, Nov. 4-9, 999, [5] Tsa, L.-W.: Robot Analyss: The echancs of Seral and Parallel anpulators. Wley, John & Sons Inc. Kadó, New Yor, 999. [6] el/quattro-s650h/general (Adept Quattro s650h robot leírása) [7] (pson G0 SCARA Robots leírása) 96

98 űsza tudományos özleménye. XV. űsza Tudományos Üléssza, 04. Kolozsvár, A KOLOZSVÁRI ÉPÍTŐÉRNÖKI KÉPZÉS AI KÉRDÉSI CURRNT ISSUS OF CIVIL NGINRING DUCATION IN CLUJ NAPOCA Gobesz Ferdnánd-Zsongor, Kopenetz Lajos Kolozsvár űsza gyetem, Építőmérnö Kar, Tartószerezetmechana Tanszé, 40000, Romána, Kolozsvár, C. Dacovcu (bástya) u. 5, 3/305; Telefon: , levelezés cím: go@mecon.utcluj.ro Kolozsvár űsza gyetem, Építőmérnö Kar, Tartószerezetmechana Tanszé, 40000, Romána, Kolozsvár, C. Dacovcu (bástya) u. 5, 3/305; Telefon: , levelezés cím: ludovc.openetz@mecon.utcluj.ro Abstract The cvl engneerng educaton has a sgnfcant past and tradton n Cluj-Napoca, for over 60 years. Durng the Bologna process transton the focus was manly on the compatblty between hgher educaton, leavng the qualty somehow n the bacground. In the past, the educaton and formaton of cvl engneers was more practce orented and lned to the ndustry, whle nowadays theory seems more emphaszed and the focus s shfted towards (maybe over rated) research actvtes. Leanng on the noton of engneer, the authors are dscussng some features, ssues and possble drectons of the cvl engneerng educaton n ther unversty. Keywords: educaton, cvl engneerng, qualty, Cluj-Napoca. Összefoglalás Az építőmérnö épzés jelentős múlttal és hagyománnyal rendelez Kolozsváron, mmár több mnt 60 éve. A bologna folyamat során a hangsúly főént a felsőotatás egyeztetésére volt fetetve, a mnőség pedg valahol a háttérben maradt. A múltban az építőmérnö épzés mondottan gyaorlat hangsúllyal bírt, parhoz ötődő volt, míg manapság az elmélet része fontosabba lette, és a utatás felé tolódott (talán túlságosan) az otatás. A mérnö fogalmára támaszodva a szerző az egyetemüön folyó építőmérnö épzés néhány sajátosságát, lehetséges céltűzéset és rányzatat smertet. Kulcsszava: otatás, épzés, építőmérnö, mnőség, Kolozsvár.. Bevezetés A romána építőmérnö épzés gyöeret a XIX. századbel út és híd solá épvselté (Anghel Salgny mérnö és Spru Haret tanár, majd mnszter ezdeményezése által). lsőént Jászvásárban, lletve Buarestben lette egyeteme alapítva, majd a XX. század özepén az addg műsza solá egy része s egyetem szntű, műsza ntézeteé változott. felsőotatás ntézménye megjelenéség csupán ülföldön, lletve gyaorlat tudással és tapasztalattal szerzett mérnö oleveleről beszélhetün. Kolozsváron 90 őszétől létezett felsőfoú műsza épzés építés szarányban, de az egyetem szntű építőmérnö épzés hvatalosan csa 953-ban ndult, ugyans eor lett engedélyezve a már 947-től ér- 97

99 Gobesz Ferdnánd-Zsongor, Kopenetz Lajos vényezett Poltechna Intézet megalapítása (vllamos-, gépész- és építőmérnö aroal). Az építőmérnö épzés jellege elente jelentős gyaorlat, tapasztalat hangsúllyal bírt, ésőbb vszont, az egyetem otatás fejlődésével, a vtelezés és a tervezés elmélet háttere felé bllent a hangsúly, ma pedg a utatás s jelentős szerepet játsz.. ábra. A olozsvár Közmuná solája 93-ben dplomázott hallgató, otatóal (Franz Pop építőmérnö személyes gyűjteményéből). lőzménye Az építőpar nagyon fontos szerepet játszott az 989-es rendszerváltás előtt román társadalomban, mvel a szocalsta gazdaság egy fő hajtóereje volt, és a nagy befetetése tömegeet foglaloztatta. nne megfelelően az építéstudomány szaemberépzés szerteágazó, változatos és nagyléptéű volt. A munahely épzés és szaosodás mellett szalíceumo meg mestersolá gyeezte a szaembergárdát bztosítan, az egyetemeen pedg évről évre növevő létszámú mérnöépzés folyt. Az építészet terén 6 éves clusban folyt az építészmérnö épzés, lletve 4 éves clusban az építészvezető (románul conductor arhtect ) épzés. Az építőmérnöö épzése 5 éves clus eretében folyt, az almérnööé pedg 3 évesben. Az est tagozatoon a épzés clus dőtartama hosszabb volt egy évvel, mvel csöentett het óraszámmal folyt a nappal tagozatohoz épest. Az est tagozatora azo erülhette be, a már munavszonyban volta. A nappal tagozatoon végző mnden román állampolgárságú hallgató számára állás volt bztosítva valahol az országban (ezt az ősszév tanulmány eredménye alapján rangsorolva választhattá egy országos elosztás folyamat során). lvleg egy 3 éves gyaorno dősza után volt elsmerve teljesen a mérnö mnőségü és ompetencáju. Az építőmérnö hallgató szaosodása a harmad évtől ezdődött, és egyre több szarányból választhatta. Általános magasépítés mellet mélyépítés, folyamszabályozás, majd vasút-, út- és hídépítés, lletve épületgépészet erült a ínálatba. Az. táblázat szemléltet a olozsvár építőmérnö ar által ínált szarányoat a rendszerváltás előtt és eze létdejét.. táblázat. A olozsvár Építőmérnö Karon 989-g létrejött szarányo [] szarány tagozat létezés érnö épzés nappal 953mág látogatás CCIA nélül est CFDP nappal 97mág est IC nappal est Almérnö épzés CCIA nappal est AU nappal IC nappal est TC nappal

100 A olozsvár építőmérnö épzés ma érdése A fent táblázatban használt jelölése a szao román nyelvű rövdítése, jelentésü pedg a övetező (szó szernt fordításban): CCIA cvl, par és mezőgazdaság építménye; CFDP vasút-, út- és hídépítés; IC épületgépészet; TC építőanyag-technológa; AU építészet és városrendezés. 3. Rendszerváltozás Az 989-es polta rendszerváltás után az építőpar hrtelen és jelentősen hanyatlan ezdett. Az ötéves terveen alapuló rányított gazdaságról a pacgazdaságra való áttérés során nagyon so újdonság lepte meg a román társadalmat. A felsőotatás pénzügy háttere megváltozott, az parral való apcsolat megcsappant, ezért az egyeteme új stratégáat ellett dolgozzana. lsőént az est tagozato lette felszámolva, mvel (az addg nappal tagozatoon) megjelente a fzetéses helye. ajd a régebben beszüntetett almérnö épzése helyett új, hánypótló fősolá és ollégumo lette alaítva, mözben a pac hatására helyenént új felsőotatás ntézménye, részlege vagy szarányo jelente meg. 99-ben a olozsvár Poltechna Intézet nevet váltott, és Kolozsvár űsza gyetem lett. Közben új aro és szao születte a eretében, így az építőmérnö ar ínálata s foozatosan bővült ben újrandult az építészépzés, de már mérnö sznten, 6 éves clussal. 99-től építéstudomány szaollégumo alaulta az építőmérnö art egészítve (99-ben TC építéstechnológa; 994-ben OC építés gazdaság és szervezés; 996-ban I épületgépészet). Szntén 99-ben ndult az IPA (örnyezetvédelm épületgépész) mérnö épzés, 995-ben ndult az angol nyelvű C (Cvl ngneerng) épzés, majd 997-ben az I (gazdaság mérnö) sza, szntén román nyelven. Az urópa Unó létrejötte nagymértéű befolyást gyaorolt a román társadalomra és gazdaságra, így a felsőotatásra s. Az európa felsőfoú otatás rendszere egyeztetésére létrejött a bolgna folyamat, melyne lényege az angolszász hletésű baccaleureus master lépcsős rendszer általános bevezetése volt az unós elépzeléshez csatlaozó egyetemeen. vel 999-től hvatalosan az európa felsőotatás térségbe léptün, nálun s alalmazodn ellett e folyamathoz, s ez gyöeres változásoat oozott nemcsa az építőmérnö épzésben, de a mérnö aro műödésében s. A hagyományos, egy clusból álló mérnö épzést foozatosan felváltotta a étlépcsős rendszer (BSc + Sc), ahol a másod lépcső legalább,5 szemeszter ellett legyen. Így az addg 5 éves, egylépcsős építőmérnö épzést felváltotta egy 4 évre csöent úgynevezett alapépzés, melyet egy éves mester foozatú épzés ellett övessen. lméletleg ezáltal a rég 5 éves clus helyett 6 (4+) évre terjedő lenne az építőmérnö otatás, ét szntre bontva. Sajnos az egyetem otatás átalaítása nem ezt a logát övette, mert a legtöbb esetben az addg 5 évre terjedő tanterve lette átfaragva úgy, hogy beférjene az alapépzés 4 évébe. vel a felső, mester clus előzőleg nem létezett, ellett találn, és így új szaosodáso születte, tanterveben javarészt új tantárgyaal (persze nem mnden esetben új tartalommal). clus bevezetéséne egy természetszerű övetezménye lett a utatás felé való özeledés az építőmérnö épzésben s, hszen a mester foozaton ötelezővé vált a utatás (bár magát a utatást mnt önálló tantárgyat sehol sem otatjá). Az almérnö épzést pótoln próbáló fősolá és szaollégumo számára végzetesne bzonyult ez a folyamat, megszűnésü ném avarodást eltett a román építőparban. Az új otatás rendszer által bocsátott mnősítése nem fedté ompetenca szempontjából a régeet, lletve az 99

101 Gobesz Ferdnánd-Zsongor, Kopenetz Lajos almérnöö és mérnöö özt ülönbsége (főleg a felelősség és ompetencá terén) megoldatlan problémaént nehezedett az építőparra. zt felsmerve so almérnö olevéllel rendelező személy újraratozott a mérnö arora, hogy megszaítottna tenthető tanulmányat újfent folytassa, és ezáltal új eletű mérnö olevélhez jusson. 998-ban a olozsvár építészmérnö épzés levált az építőmérnö arról, és ülönálló arént ezdett fejlődn, majd 007-től az épületgépészet s önálló ar lett. 006-ban lett bendítva az Építőmérnö Karon a geodétamérnö-épzés (TC földmérés és ataszter), majd 008-ban ét újabb szarány: a vízszabályozás (ACH hdrotechna építménye és létesítménye) és a városfejlesztés (IUDR mérnö városrendezés és terület fejlesztés) []. Érdemes megjegyeznün, hogy az építészmérnö otatást elerülte a étszntű lépcsős rendszer, megmaradt a 6 éves dőtartamú, egy clusból álló épzés (a csöentett dőtartamú építészvezető épzés eltűnt). A romána építésze egységes szama és jog érdeépvseletét az OAR (Romána Építésze Rendje) bztosítja, és tevéenységént az építészet szabadelvű foglalozásént van besorolva. Feltehető a érdés, hogy mérnöö-e tulajdonépp az építészmérnöö, hszen a mérnöö szama és jog épvseletére a érnö Kamará lennéne hvatotta (bár Románában még nem serült ezt a szervezetet létrehozn). 4. érnö Általános elvént elfogadható, hogy e fogalom találéonysággal, gyaorlat feladatmegoldó épességgel és valamlyen termé megalotásával apcsolatos épességre vonatoz, amt manapság felsőfoú épesítéssel szerzett olevél támaszt alá. A mérnö fogalom első írásos változata talán a XI. századbel Domesday Boo (Utolsó ítélet önyve a szerző fordítása) című terjedelmes ézrat bejegyzéseben lelhető. Ott jelent meg foglalozásént (vagy nább szaértelemént) lejegyezve, mnt ngenator, ngenators (. ábra), melyből ésőbb az ófranca enggneor [9], majd a özép-angol engneor változat alault. Úgy a franca, mnt az angol nyelvű változata nylvánvalóan hadszerezetehez, gépezetehez ( engn, engne ) apcsolódó tevéenységre utalt, míg a latn ngenator változata nább tűzszerész, tüzérség tapasztalatra vonatozott [8].. ábra. Ingenators bejegyzés a Domesday Boo Lncolnshre fejezeténe LX. oldalán [8]. Az újlatn nyelveben a szó eredetét javarészt a latn ngenum -ra vezet vszsza (így a román nyelvben létező ngner szót s, mely a franca ngéneur -ből alault ). fogalom főént a reneszánsz orában ezdett elterjedn (mnt foglalatosság jelző), de a ma értelmezése az par forradalom dejéhez öthető. A magyar mérnö szó jóval újabb eletű, mnt újlatn változata. Bár alara a földmérő tevéenységből ered, jelentésént jóval özelebb áll az építéstudományhoz, mnt más nyelvben használt szava, ugyans a XX. század elejég az út-, vasút-, hídépítés és folyamszabályozás területén jártas szaembere megjelöléseént volt nább használva [0]. Kssé ésőbb alault a szaterülethez csatolt, magasabb mnősítés szntre utaló megülönböztető jelzőént való használata a mérnö szóna (így jelent meg az építészmérnö, aztán a gépészmérnö, vegyészmérnö, építőmérnö, stb.). 00

102 A olozsvár építőmérnö épzés ma érdése Az értelmező szótáraban s nyomon övethető a mérnö fogalom alaulása párhuzamosan a épzés és az otatás fejlődésével. lente széles értelmű, méréseel és számításoal, lletve had építményeel foglalozó személyt jelölt, ülön említve az oleveles mérnööt (3. ábra), ma már műsza vagy mezőgazdaság tudományoat alalmazó, felsőfoú végzettségű szaembert jelent []. Csupán érdeességént említjü, hogy a mérnö szóna furább alaja s előfordulta a magyar nyelvben, mnt például az újlatn eredetet érzéeltető nzsenér vagy ndzsenér, avagy a népesebb nzsellér [7], ngyzsellér (sőt ngyenél ), stb. 3. ábra. A mérnö szó értelme a Czuczor- Fogaras -szótár 867-es adásában [4]. Hagyományosan a mérnö tevéenység főleg az par ágazatoban volt jelen és így lényeges hatása volt a gazdaságra. Gyaorlatlag, egy mérnö feladata ma s az, hogy a rendelezésére álló erőforrásoal mnél hatéonyabban megoldjon bzonyos feladatoat. 5. Kutatás A felsőotatás ma már elépzelhetetlen utatás nélül. Nemcsa a utatás szerződése értée és mennysége fontos az egyeteme számára, hanem a tudományos ce, özleménye, a találmányo és szabadalma s befolyásoljá az ntézmény mnőség rangsorolását meg az otató és utató előrehaladását. ndannyan tudju, hogy a utatás versenyíráso soszor bűvös ört teremtene, ugyans a támogatáso elnyeréséhez megfelelő mnőség és tapasztalat gényeltet, amt utatáso és eredménye nélül nem lehet felmutatn. gy más érdés, hogy m számít utatásna és eredményne. A pénzügy támogatáso odaítéléseor az egy lényeges szempont az, hogy mennyre reáls, menynyíre valósítható meg a javasolt utatás terv. z teljesen zárja az olyan témáat, ahol a utatás eredménye smeretlen vagy érdéses, így a utatás szerződése özelebb állna a szolgáltatás vagy gyártás szerződésehez. A mérnö utatásohoz jól felszerelt laboratórumo s szüségese. vel nagyobb anyag beruházásora nagyon rtán aad lehetőség, sőt a meglévő felszerelése arbantartása és üzemeltetése s omoly anyag terhet jelent, egyre fontosabb a támogató és a ülső pénzforráso eresése. bből a megfontolásból lett arunon alaítva egy egységes laboratórum, egy alap alá vonva a tanszée és utatócsoporto ülönféle sebb laboratórumat és ezáltal versenyépesebbé, vonzóbbá téve az építőpar cége számára a használatát. laboratórumot természetesen továbbra s használjá utatón, de a dotoranduszo és a hallgató számára s egyre látogatottabbá vált. A hallgató bevonása a laboratórum tevéenységebe nemcsa szatantárgya esetében lehetséges. Nagyon jó ürügyet szolgáltatna a dá-utatóörö és vetéledő, az esetleges sere pedg a támogatóat s vonzzá. ásrészt, mvel egyre több ísértés vonja el a fatalo fgyelmét a tudásgyarapítástól, megfelelő csal bevetésével vonzóvá lehet varázsoln az otatást (még aor s, ha a tanterve ezt látszólag nem támogatjá). Ugyanaor a hallgató mnél orább bevonása ülönféle ísérlete, számításo lebonyolításába elősegít a ésőbb csoportos meg önálló (mester, dotor stb.) utatótevéenységüet. 0

103 Gobesz Ferdnánd-Zsongor, Kopenetz Lajos 4. ábra. Kutatásra és otatásra használt sméretű szélcsatorna a tanszéün szerezet laborjában A dotor utatásohoz ülönösen jól jön mnden segítség és tapasztalat, mert manapság nagyon rövd dő alatt ell elfogadható eredményeet felmutatn. A bologna folyamatg a dotor utatáso dőtartama és a tézse véglegesítése nem volt túl szgorúan szabályozva. Építéstudomány területen 4-5 évnél rövdebb dőtartam elépzelhetetlen volt, esetenént 0 évet s eltartott, amíg a anddátus eljutott a megvédésg. Az egy előfeltétel a utatásban szerzett tapasztalat volt, ezt építéstudomány utatóntézeteben vagy egyetemeen szerződött projete eretében lehetett elérn. A bologna folyamat alalmazásából eredő, mérnö és műsza területeen s 3 évesre orlátozot dőtartamot még nem serült megértenün teljesen, és azt sem, hogy mért lett szüséges oly so esetben a dotor cím. Az gaz, hogy valamor a dotor cím lényege az volt, hogy a anddátus bebzonyítsa, mént tudott önállóan elvégezn egy utatást, ezt és a tanulságat megfelelően özöln tudja, majd elsmert szatentélye előtt épes legyen az eredményet és a öveteztetéset megvéden. Véleményün szernt ez az elv nem változott, de a dotor tézse száma és haszna gen. A pacgazdaság egy velejárója a verseny és a versenyépesség ez a utatás területén s egyre fontosabb. A fatal utató ösztönzésére és támogatására számos eret létez (ülönféle utatás ösztöndíja, tehetségápoló programo és ntézete mnt például a Collegum Talentum). Az alapépzésben részesülő egyetem hallgató esetében vszont főént a tanulmány eredményeet ösztönz a létező támogatás rendszere, a utatótevéenységeet nem gazán. Pedg a versenyépességet, az egészséges versengő szellemet orábban táplálva, ésőbb önnyebb és hatéonyabb munavégzést lehet tapasztaln a fatal utató részéről. Igaz, hogy elég szép hagyománya van a tudományos dáör onferencána az építőmérnö aron, de érdés, hogy hány bemutatott dolgozat mögött van tényleges utató tevéenység a hallgató részéről. Az alapépzésben részesülő hallgató utatótevéenységét lletően a es tanév mérföldőne számít a olozsvár építőmérnö aron, ugyans aor ezdődte azo a utatáso (felészülés az óbuda RCCS-en meg az amera RI-SDC vetéledőn való részvételre), amelye ésőbb a leglátványosabb nemzetöz eredményehez juttattá a hallgatónat. 5. ábra. Az első bajnocsapatun a 0-es óbuda RCCS-en zetől hletve soal színesebbé és gazdagabbá vált a hallgató utatás érdeeltsége (szélcsatorna-ísérlete, szalmabálából építhető háza, hda és tartóerete rezgésmérése, víztsztítás, betonenuépítés és verseny stb. hogy csa néhányat említsün). 0

104 A olozsvár építőmérnö épzés ma érdése 6. ábra. gy tésztahíd töréspróbája a 04-es óbuda RCCS-re való selejtezőnön A RCCS nem más, mnt vlágbajnosággá felnőtt száraztészta hídépítő vetéledő, amn m-es fesztávú, g-ot meg nem haladó tömegű, eresedelm forgalomban apható száraztésztaféléből ragasztóval megépített szerezetet vetne alá foozatos özpont terhelésne, és a legnagyobb végterhelést bíró szerezet nyer [5]. Több helyen létez a vlágon hasonló vetéledő, de a legjobb eredményeet az Óbuda gyetem hallgató érté eddg el e téren, a budapest vlágbajnoságoon. A arunat épvselő csapato 0-ben és 04-ben s elnyerté az első helyet a híd ategórában, utoljára 436,4 g teljesítménnyel. Az eddg legjobb eredményün vszont a debrecen TörDlő-n született, ahol az dén ősszel másodízben vettün részt, és 49 g után roppant össze a nyertes hdun. Az SDC (Sesmc Desgn Competton) földrengésvédelm vetéledő az amera RI (arthquae ngneerng Research Insttute) által évenént megrendezett onferenca egy érdeessége, ahol hallgató által balsafából épített felhőarcoló-maetteet vzsgálna elméletleg (gazdaságlag, építészetleg, esztétalag) és gyaorlatlag (rázóasztalon, háromféle földrengésre) [6]. 0-ben és 0-ben ülöndíjjal jutalmaztá csapatanat, 03-ban a 3. helyen, az dén pedg az első helyen zártu a versenyt. Sajnos anyag támogatás szűében a csapattagból csupán 6 hallgató lehetett jelen az de versenyen. 7. ábra. A 04-es RI-SDC versenyen győztes szerezetün. Bár ívülálló számára gyereesne vagy csupán szóraoztatóna tűnhetne e tevéenysége, omoly utatás és hhetetlen felészülés áll mögöttü. Az anyagjellemző meghatározása után be s ell szerezn és ell válogatn a megfelelő menynységet, meg ell tervezn a szerezetet, a megépítéshez, majd a szállításhoz szüséges eszözöet. A gondos tervezés, a jó anyag- és eszözészlet mellett a hajszálpontos vtelezés az egy fő feltétele a helytállásna, de a szervezés, a fnanszírozás és a logszta s a csapattago problémája. A töréspróbá után pedg jöhetne a tanulságo, hogy m mért vagy hogyan történt, majd ezdődhet mnden sznte elölről. versenye során szerzett élménye meg az elért sere látványosan, sznte robbanásszerűen csgáztá fel a hallgató (és a fatal otató) íváncsságát és részvétel szándéát, jelentős vonzerőt gyaorolva a arunra felvételző esetében s. 03

105 Gobesz Ferdnánd-Zsongor, Kopenetz Lajos 6. Otatás A 4 évesre alaított alapépzés tanterve ezdetben a rég, 5 éves rendszer hagyományat vetté át szaosodás szempontjából, és bár utólag több javításon, módosításon este át, még mndg nem teljesen helytállóa, tovább változtatásoat szüségeltetnéne. A mesterfoú épzés (másod lépcső) bevezetésével, mnt már említettü, új szaosodáso születte, és eze eretében új tantárgya apta helyet. zene a tantárgyana egy része tényleg új dolgoat tartalmaz, vszont elég so új tantárgy a már alapépzésen elsajátított smerete elmélyítésére (smétlésére) alapozód. A jelenleg otatott tantárgya tartalmában több összhangra, néhol gyaorbb frssítésere lenne gény, főleg az alapépzésben. Például a végeselem-módszere alalmazása ma már általánosan elterjedt, sznte elépzelhetetlen enélül a tartószerezete vzsgálata és számítása. Néha ssé ellemetlen látn, hogy mt, mennyt és hogyan használ egy végzős hallgató a lcenszdolgozat elészítésénél azoból a szatantárgyaból, amet tanult. A legtöbb szerezetszámító, modellező program beépített tudása egyre terjedőbb, de a tapasztalatlansággal párosuló ényelem önnyen megtréfálhatja a felhasználót. a már méretezéshez, részletezéshez s létezne eletronus tára és segédlete, az építőmérnö tervezés és vtelezés pedg sznte elépzelhetetlen épületnformácómodellezés, rövden és özsmerten BI (Buldng Informaton odelng) vagy a szabadabban fejleszthető és alalmazható openbi [3] nélül. Ha építéstudomány XL (xtensble arup Language, magyarul terjeszthető jelölő nyelv ) alalmazásoról aad ném lehetőségü tájéozódn és tanuln arun hallgatóna (pl. gbxl, a gb a Green Buldng rövdítése, am magyarul fenntartható építés -ént értelmezendő), a BI fogalma és alalmazás előnye még váratna magura. Nagy-Brttanában, Hollandában, Dánában, Fnnországban és Norvégában az állam fnanszírozású építőpar befetetése esetén megövetelt az alalmazása, és 06-ra az urópa Unó s ötelezővé tehet a özbefetetése szerződésehez és a tervezés versenyehez (jelenleg javasolja az alalmazását) [], mvel egységes nformácós hátteret és eszözöet bztosít a befetető, üzletötő, tervező, vtelező, szállító és üzemeltető számára. Az előnye özül megemlíthető: az nformácó jobb megjelenítése, a önnyű nformácószerzésből eredő nagyobb termeléenység, az építés doumentácó jobb egyeztetése, lényeges nformácó beágyazása és apcsolata (pl. egy anyag vagy szolgáltatás felínálója, a becsléshez és pályázathoz szüséges részlete és mennysége stb.) és nem utolsósorban, sebb összöltsége mnden résztvevő számára. A fenntartható fejlődés építéstudomány érdésevel s még mndg nább utatásoban találozun, pedg, véleményün szernt megérett már az dő arra, hogy tananyagént s be legyene vezetve. Fontos lenne az devágó fogalma értelmezését, a lehetséges stratégáat, feltételeet tsztázn a hallgató számára. A megújuló energá és az új építőanyago elég so hívást jelentene végzős hallgatón számára. gyelőre még nncs alalmu olyan tudást vagy tapasztalatot szerezn, mely például a felületfűtése (padló, fal vagy mennyezet) alalmazásával apcsolatos jelenségere, ülönböző szerezet részeben jelentező hatásura, vagy a hőszvattyús rendszere szerezetere vetülő hatására vonatozna. A megújuló energaforrásoból (szél, napsugárzás, víz, geotermáls energa, bomaszsza stb.) származó vllamosenerga-termelés és -ezelés szerezet jellemzővel sem erülne özelségbe, vagy az atomenergához apcsolódó, lletve a veszélyes anyago tárolására és ezelésére alalmas szerezete érdésevel sem találozna. A mérnö 04

106 A olozsvár építőmérnö épzés ma érdése eta s fontos lenne tantárgyént, vagy tantárgyfejezetént. A atasztrófavédelm érdése ezelésére s be lehetne vezetn a térnformata eszözö alalmazását, például az érntett terület felmérésére, a mentés folyamato tervezésére és szmulálására, lletve a árbecslés otatására. Az elöregedett vagy árosult tartószerezete és épületrésze rehabltácója s széles örű feladatot jelent országszerte. 8. ábra. Földrengése szmulálásával tesztelt balsafa toronyépület-maette és vasbeton tartóerete, melyeet a hallgatón észítette űsza téren ülönösen fontosna ítéljü a tudásháromszög (otatás, utatás, vállalato tevéenysége) valós alaítását, tényleges műödését és népszerűsítését. rre s fel éne hívn dőben a hallgató fgyelmét, hszen új tevéenysége, foglaloztatás lehetősége alaulhatna. 9. ábra. Hanghullámoá alaított földrengés adatoal műödtetett apró rezgőasztal tanszéün szerezet laborjában A hgh-tech bevezetése a vtelezésbe ma már so helyen nem újdonság, de mfelén nem s otatjá. A mérnö svállalozásoat (tervezőet és vtelezőet) s támogatn és segíten lehetne, legalább annyban, hogy beapcsolódhassana az nformácós térbe. ár csa azért s, mert végzősen egy része csa így vagy egyén vállalozóént maradhat a szamában. Nagy gondoat és omoly hátrányoat ooz ne az, hogy soszor láthatatlano a pacon. Fontos lenne, hogy a megbízáso és a pac nformácó jussana el hozzáju, hogy épese legyene bedolgozn a nagyobb építész- és mérnörodába (legyen lehetőségü nagyobb munában özreműödn), hogy ne maradjana le a szabványo, az anyago és az alalmazás techná érdésében, és ha lehet, mnél láthatóbbá váljana a pacon. 7. Követeztetése Növeln ell az építőmérnö aro társadalm szerepét és tentélyét, ezt elsősorban tervezés, szavéleményezés meg utatás lehetősége megpályázásával és elnyerésével lehetne elezden. z egy dőben egészítő jövedelemforrást s jelentene, másfelől a hallgató szama gyaorlatát s lehetne egészíten lyen tevéenységebe való bevonással, mert az építőpar tevéenysége megfogyatozásával és a hely vállalozó háttérbe szorulásával a gyaorlat tapasztalatszerzés lehetősége s jelentő- 05

107 Gobesz Ferdnánd-Zsongor, Kopenetz Lajos sen orlátozódta a mérnö hallgató számára. A gyaorno dősza rendszere s az alalmazó cége magánügyévé vált. A mérnö ompetencához elengedhetetlen a gyaorlat, a hatéony munastílus és mondhatnán a utatás hajlam maga az elmélet tudás csupán a hátteret nyújtja mndezehez. Az alapépzésből ndulva át éne gazítan a tanterveet, és a tantárgya jelentős hányadát összhangba ellene hozn a műsza, szama fejlődéssel, a pac gényehez gazodva. ár az alapépzés deje alatt fel lehet és fel ell elten a hallgató utatás érdelődését és támogatn az érdeeltségüet. egfelelő lehetőségeet ell bztosítan úgy, hogy ne a tanulás rovására, hanem a épzést egészítve juthassana elmélet és gyaorlat tapasztalathoz. Ilyen tevéenysége eretében önnyebb más ntézménye és vállalato érdelődését s felelten, ülső apcsolatoat építen és támogató, vagy özreműödő partnereet szerezn. A bologna folyamatból eredő otatás átalaulás elég so gonddal (és ném ellemetlenséggel s) járt, elsősorban azért, mert a felsőotatás ompatblzálására esett a fő hangsúly, mözben a mnőséget tévesen, magától értetődőne vetté. A fogyasztó társadalom jelenleg műödése nem gényel feltétlenül mnőséget, ezt látsz gazoln az (építőmérnö otatásban s) egyre szaporodó felsőotatás ntézménye dplomásana a tudás- és tapasztalatsznt átlaga. A tudásháromszög tényleges műödéséhez elengedhetetlen ném engedményeet tenn a mnőség rovására, de ezt csa józan mértéel érdemes. Szarodalm hvatozáso [] Anversarea Facultăț de Construcț, 55 de an. (CD adás, szeresztő: Gobesz, F.Zs.), Építőmérnö Kar, Kolozsvár, 008. [] Autodesforum.hu: Az urópa Unó és a BI. Ce az Autodes szoftvereről, 04. (letöltés dátuma 04. áprls.) [3] buldngsart, Internatonal home of openbi, 04. (letöltés dátuma 04. áprls.) [4] Czuczor G., Fogaras J.: A magyar nyelv szótára. Negyed ötet, Atheneum, Pest, [5] [6] [7] Jóa.: A srályo. ercator Stúdó letronus Könyvadó, Szentendre, (letöltés dátuma 04. áprls 5.), _mor_a_sralyo.pdf [8] Palmer, J. J. N., Slater, G.,: Lncolnshre, page 60. Open Domesday (The frst free onlne copy of Domesday Boo). dtor Powel- Smth A. (letöltés dátuma 04. áprls 4.) lncolnshre/60/ [9] a Wpéda szeresztő: Ingéneur. Wpéda, a szabad enclopéda, 04. otóber 5. (letöltés dátuma 04. otóber 6.), %C3%A9neur&oldd= [0] a Wpéda szeresztő: érnö, Wpéda, a szabad enclopéda, 04. szeptember 08. (letöltés dátuma 04. otóber 6.), %C3%A9rn%C3%B6&oldd= [] w mérnö wszótár.hu magyar értelmező szótár, 03. január 6. (letöltés dátuma 04. otóber.), hu/w/magyar_ertelmezo_szotar/%c3%a 9rn%C3%B6 06

108 XV. űsza Tudományos Üléssza, 04. Kolozsvár, űsza tudományos özleménye. KÜLÖNLGS CSIGAHAJTÁSOK GY KORSZRŰ TCHNOLÓGIÁJA ODRN TCHNOLOGY FOR ANUFACTURING TH SPCIAL WOR GARS TRANSISSIONS Gyenge Csaba Kolozsvár űsza gyetem, Romána, Kolozsvár. Str. emorandumulu nr.8 Tel/Fax , Abstract Ths paper frstly wll go through the geometrcal and functonal partculartes of concave transmssons, and secondly t wll present the theoretcal and expermental fndngs regardng the producton of superor qualty specal worm gears. The developed methodology s orented for use wth pont cloud surfacng constructon and CNC machnng of the gear. The relatvely new procedure that does not requre the same profle tool, specfc target machne-tools, and wth approprate algorthms allow unversal profle screw machnng.ths method has been tested and proven, havng great results n real producton scenaros. Keywords: Gear transmssons, Worm Gear, CNC anufacturng. Összefoglalás A dolgozat első részében rövden smertetem a homorú proflú csgahajtáso geometra, nemata és műödés sajátosságat. Utána rövden smertetem az eddg fejlesztett technológa eljárásoat a fent említett csgahajtáso megmunálása céljából. Tentettel a CNC-vezérlés által lehetséges omplex eljárásora, valamnt a rendelezésünre álló berendezésere, dotoranduszammal fejlesztettün egy aránylag új eljárást, amely nem gényel proflazonos szerszámot, ülönleges célgépet, és megfelelő algortmusoal bármlyen alapú csga unverzáls megmunálását lehetővé tesz. A dolgozat eretében smertetem a csgafelülete pontfelhő alapú onstrucós analta és numerus származtatás eljárást, valamnt a CNC megmunáló egysége programozásához szüséges algortmusoat. A fejlesztett technológát gyaorlatlag s ísérleteztü ét erdély par vállalatban. Kulcsszava: fogaseréhajtáso, csgahajtáso, CNC-megmunáláso. A homorú proflú csgahajtáso onstrucós, funconáls és technológa sajátossága Kváló tulajdonságana öszönhetően, a múlt század özepétől ezdve, a homorú proflú csgahajtásoat egyre ntenzívebben ezdté elméletleg és gyaorlatlag utatn. A homorú proflú csga foga és a domború proflú csgaeré özött érntezés gen edvező mnd az olajozás, mnd a teherbírás szempontjából [3] (. ábra). 899-ben Alfred Flender bendított egy géppar vállalatot, amely rövd dőn belül a csgahajtásora specalzálódot és 960-ban már sorozatban gyártottá a CAVX elnevezésű homorú proflú csgáat. Többe özött a CAVX csgahajtáso egy jellegzetes tulajdonsága abban rejl, hogy a csga fogvastagsága jóval nagyobb, mnt a hagyományos egyenes alotójú csgáé []. 07

109 Gyenge Csaba Profl CAVX F Profl ZI F Ph rong). Bár a módszer általános, a csgá sorozatgyártásánál nemgen alalmas, hszen a ívánt proflú csgá CNCesztergálással és CNC-szabályzóval szabályozott öszörűorongoal a ívánt pontossággal megmunálható, x p Ph. ábra. A CAVX-féle és a ZI-féle csgahajtáso axáls proflja Am a megmunálásuat llet, főleg a foga smítása céljából Ltvn F. V., Neman, aros D., Dudás I., Dudás L. ülönböző megoldásoat dolgozta [5], [3]. Valamenny változó dőlésű és proflú tárcsa alaú öszörűorongot alalmaz, jó pontosságot és felület érdességet bztosítana, vszont csa ülönleges csgaöszörűgépen valósítható meg ülönböző szerszámproflozó berendezéseel [3]. Általában az eddg fejlesztett eljáráso, s és nagy sorozatgyártásra alalmasa, és megfelelő gyártóeszözöet gényelne. Kutatásan eretében dolgoztun és ísérleteztün egy új megoldást, amely megfelelően alalmazza a CNC vezérlés lehetőségeet, valamnt a pontfelhő alapú felületszármaztatást [], és megvalósítható unverzáls CNC vezérlésű szerszámgépen. Új származtatás és technológa megoldás a homorú proflú csgá gyártására.. A csga csavarfelületéne, valamnt a származtató szerszám felületene meghatározása Az új megoldás szernt úgy tentjü, hogy a csga felületét a szerszám egy bzonyos pontja írja le (. ábra) [7]. A szerszám atív része egy forgásfelület, amelyet az axáls örív ír le. zt a felületet gyaorlatlag ülönböző típusú szerszámoal lehet megvalósítan (tárcsamaró, ujjmaró, tárcsa alaú öszörűorong, tányérereű o- x 0 x x p 0 x 3 p. ábra. A csavarfelület pontszernt leírása x 3 0 nden lépésben a szerszám atív pontját véggfuttatju a csavarfelületen, és ezt megsmételjü, ahányszor szüséges (az gényelt felület érdesség függvényében). (3. ábra)[4]. 3. ábra. A szerszám pllanatny relatív helyzete ujjmaró esetében Feltételezve, hogy a munadarab csavarfelületét a szerszám axáls metszeténe P pontja írja le (4. ábra), az, amelyne 08

110 Különleges csgahajtáso egy orszerű technológája helyzetét az X z oordnáta-rendszerben a övetező egyenlettel fejezhetjü [6]: _ z t x ( t), x ( t), 0 T x, () z X z z 3 X z 4. ábra. A szerszám axáls profljána meghatározása A szerszám által leírt felület általános egyenlete a hozzá ötött oordnátarendszerben: P X z _ x _ 3 z 0 0, pv T, v 3,,, xr, 0, f 0, () ahol r b - a csga osztóhengeréne az átmérője, φ - a szerszám atív metszeténe a szögparamétere A fent egyenlet egy fogásna felel meg. A csga egész felülete több fogás révén jön létre, egymás után értéeet adva a p és f paraméterene... Numerus eredménye Kutatásan eretében egy örív proflú csga (5. ábra) numerus meghatározásával és gyaorlat vtelezésével foglaloztun []. A profloat pontszerűen határoztu meg és ezeet egy fájlban vezettü be a programba (6. ábra). Az ujjmaróval 30 pontban leírt fogoldal és az elmélethez vszonyított eltérése a 7. ábrán látható. T 5. ábra. A örív alaú csga tengelymetszete és bevezető adata 09

111 Gyenge Csaba 3 x 6. ábra. A csga tengelyrányú metszeténe a fájlja 7. ábra. A z=,5 mm-es ujjmaróval leírt fogáro tengelymetszete és profleltérése 0

112 Különleges csgahajtáso egy orszerű technológája 3. Gyaorlat megvalósításo A tesztcsgáat egy S.C. DRKR típusú CNC vezérlésű megmunáló özponton gyártottu le (8. ábra). A tesztcsga adata a övetező volta: m = 6, d = 85 mm, d a = 97 mm, d f = 7 mm. A megvalósított csgáat egy CRI 550 mérőözponton (9. ábra) ellenőrztü egyetemün Gépgyártástechnológa tanszéén. 8. ábra. A megmunáló özpont munatere és a műanyag teszt csga 9. ábra. A tesztcsga mérése A mérés eredménye szernt a fejlesztett technológával észített csga pontossága az ISO 7490/4-8 szabvány szernt IT -IT9 osztályba lleszed be. Sajnos megfelelő utatás anyag támogatáso hányában, egyelőre nem tudtu továbbfejleszten gyaorlat ísérletenet, de meg vagyun győződve, hogy nagyobb pontosságú megmunáló özponton és jobb mnőségű munadaraboal jóval nagyobb pontosságú csgáat lehet előállítan. 4. Követeztetése A bemutatott elmélet és gyaorlat utatásanal egy olyan technológát fejlesztettün, amelyel bármlyen alaú és onstrucójú csgá megvalósíthato egy unverzáls CNC megmunáló özponton, tehát nem gényel specáls szerszámgépeet. ddg gyaorlat ísérleten eretében egy aránylag s átmérőjű ujjmarót használtun, és így a termeléenység elég alacsony volt. Nagyobb átmérőjű szerszámmal és változatosabb technológa paramétereel jobb termeléenységet és nagyobb pontosságot lehet elérn (például ultraprecízós technológával). Természetesen a fejlesztett algortmuso és programo jóval terjedelmesebbe, de a dolgozat orlátozott mérete nem engedélyezte részletesebb smertetését. Am a felület mnőséget llet, bebzonyosodott, hogy egyenrányú marással jobb érdességet lehet elérn, mnt az ellenrányúval, de egyelőre még alulmarad a öszörült csgafelületehez vszonyítva. A fejlesztett technológa unverzáls, de egyelőre csa egyed és ssorozatgyártásra alalmas, termeléenysége jóval alulmarad a örlapás esztergaéssel történő menetesztergálással való gyártáshoz épest. Vszont egy nagy előnye abban rejl, hogy nem gényel proflazonos szerszámot, így sebb befetetéssel és sebb gyártáselőészítéssel lehet előállítan ülönleges csgáat s. Amennyben megfelelő anyag támogatást tudun apn, tovább szándéozun fejleszten technológánat. Szarodalm hvatozáso [] Boca,V.: Cercetăr legate de dezvoltarea une tehnolog flexble de fabrcațe a angrenajelor melcate. Ph.D Thess, 0.

113 Gyenge Csaba U.T. Cluj-Napoca, Coordnator Csaba Gyenge and Tadeusz Neszpore. [] Boca, V., Gyenge, Cs., Gurzău, O.., Oláh, L.: Research regardng analtcal and numercal deternnaton of worm gear wth parabolcal profl. Te 009 Conference, ISBN , Cluj-Napoca, Romana [3] Dudás, I.: The theory and practce of worm gear drves. Penton Press, London, 000. [4] Gyenge, Cs., Boca, V., Bob,., hăță.: Some characterstcs aspects regardng the modelng and optmzaton of vrtual technologcal system n gear manufacturng. th Internatonal Research/xpert Conference. Trends n the development of machnery and assocated technology. TT ISBN Isztambul, Töröország 008. [5] Ltvn, F.: Gear geometr and appled theory. Second edton. Cambrdge Unversty Press [6] Neszpore, T., Boral, P.: Technologa ślmaów stożowych. Posedzene Secj Podstaw Technolog PAN, Częstochowa [7] Neszpore, T., Boca, V.: New method of manufacturng the worm gear wth concave profl. Te 0 Conference, ISBN , Octombre 0. Cluj- Napoca, Romana. 8.

114 űsza tudományos özleménye. XV. űsza Tudományos Üléssza, 04. Kolozsvár, INDUKCIÓS GÉPK ROTORFLUXUSÁNAK AZONOSÍTÁSA CSÚSZÓÓD ÁLLAPOTGFIGYLŐVL INDUCTION ACHIN ROTOR FLUX IDNTIFICATION USING SLIDING OD OBSRVR Kacsó Zoltán, Kelemen András, Imecs ára 3, Sapenta T, űsza és Humántudományo Kar, Vllamosmérnö Tanszé, Romána, Korona, /C, Telefon: , acsozol8@yahoo.com, andras@ms.sapenta.ro 3 Kolozsvár űsza gyetem, Vllamosmérnö Kar, Vllamos Gépe és Hajtáso Tanszé, Romána, Kolozsvár, Telefon: , mara.mecs@emd.utcluj.ro Abstract The paper presents theoretcal detals and atlab-smuln based smulaton of the drect feldorented control of the squrrel-cage nducton machne usng sldng-mode flux estmaton. The flux estmaton s based on a state-space model n whch the state vector s formed by the components of the stator current and of the rotor flux. The measured angular speed s a parameter of the system matrx. The theoretcal bacground of the paper s based on the wor of Pcard and Scbla. The sldng control s made usng the sgn of the stator-current estmaton error. Dfferent flux estmaton methods have been demonstrated by smulaton. Keywords: nducton motor, feld orentaton, flux dentfcaton, sldng-mode observer. Összefoglalás A dolgozat rövdrezárt forgórészű nducós gépe rotorfluxusána azonosítását tárgyalja a dret mezőorentácós szabályozás strutúra megvalósításána céljából. A rotor feszültségegyenletén alapuló, lasszusna tenthető fluxusazonosító vonatoztatás alapént szolgál a dolgozatban szereplő csúszómód-fluxusazonosító smertetéséhez, amelyne elmélet hátterét a szarodalomból merítettü. A csúszómód-állapotmegfgyelő a gép olyan matemata modelljére támaszod, amelyne állapotváltozó a sztátoráram és a rotorfluxus összetevő, míg a rotor mért szögsebessége a modell egy paramétere. A csúszómód a sztátoráram-összetevő méréssel meghatározott értée örül jön létre, míg a vsszacsatolt mennysége a sztátoráram-összetevő becslés hbána előjele. A dret mezőorentácós szabályozás strutúrával ellátott hajtás és az alegységént beépített csúszómód-fluxusazonosító műödéséne szmulácóját atlab-smuln örnyezetben végeztü. Kulcsszava: nducós motor, mezőorentácó, fluxusazonosítás, csúszómód-állapotmegfgyelő.. Bevezető Az nducós gép mezőorentácós szabályozása lehetővé tesz rányítás szempontból az egyenáramú hajtásoéhoz hasonló mnőség mutató elérését. A rotormezőorentácó esetében az eletromágneses nyomaté és a fluxus szabályozása a rotorfluxushoz rögzített, vele együtt forgó 3

115 Kacsó Zoltán, Kelemen András, Imecs ára oordnáta-rendszerben történ. hhez dret, vagy ndret módon szüséges a rotorfluxusvetor pozícójána és nagyságána smerete. A fluxus mérése nem járható út, így meghatározására matemata modell alapján, állapotmegfgyelő segítségével erül sor. nne típusa folyamatos utatás tárgyát épez, mvel az nducós gép vszonylag bonyolult vseledése rányítástechna szempontból s hívást jelent. A dolgozatban egy célszerűen felépített matemata modellt felhasználó csúszómód-állapotmegfgyelőt mutatun be. nne elmélet hátterét a Pcard és Scbla által özölt munára alapoztu [].. Az nducós gép állapotteres modellje Az alábbaban az nducós gép állapotteres modelljét a csúszómódállapotbecslő alalmazásához előnyös formában fogalmazzu meg, úgy, hogy a sztátoráram és a rotorfluxus összetevő épezzé az állapotvetort. Az nducós gép úgynevezett általános egyenleteből a rotor térfazoros feszültségegyenlete a sztátorhoz rögzített oordnátarendszerben [], [3]: d r Rr r j e r 0, () dt ahol ω e a forgórész szögsebessége eletromos szögben mérve, melyet a rotor ω r mechana szögsebessége függvényé-ben az e zp összefüggés adja, ahol z r p a gép póluspárana a száma. A rotor fluxusegyenlete r Lm L r r Lm () s alapján fejezzü a rotoráramot: Lm r r (3) L s r Lm Lr melyet az () feszültségegyenletbe helyettesítve a rotorfluxus derváltja fejezhető: d r Rr Lm r Rr s j e, r dt Lr Lr (4) lletve összetevőre bontva salárs formában: drd Rr Rr rd erq Lm sd 0 dt Lr Lr drq Rr Rr rq erd Lm sq 0 dt Lr Lr (5) A sztátorfluxust s a sztátoráram és a rotorfluxus függvényében fejezzü : Lm s Lm L ss Lm r L s r Lr (6) ahol L s L r Lm L sl r L, Lr L r Lm L r Lm A sztátor feszültségegyenlete a sztátorhoz rögzített oordnáta-rendszerben ds us Rs s dt a sztátoráram és a rotorfluxus állapotváltozó függvényében a övetezőéppen alaul: ds us Rs s L dt L m Rr Lm r Rr s j e r Lr Lr Lr (7) A (4) és (7) egyenleteből özvetlenül származtatható az nducós gép modellje állapotteres formában, vetoráls 4

116 Inducós gépe rotorfluxusána azonosítása csúszómód állapotmegfgyelővel 5 r e r r s r r m r s r e r r r m s r m r s s j L R L R L dt d u L j L R LL L L L R R L dt d (8) lletve salárs (9) egyenleteel felírva. rq r r rd e sq r r m rq rq e rd r r sd r r m rd sq rq r r m rd e r m sq r m r s sq sd rq e r m rd r r m sd r m r s sd L R L R L dt d L R L R L dt d u L LL R L LL L L L R R L dt d u L LL L LL R L L L R R L dt d (9) A (9) egyenletrendszerben az ω e szögsebesség paraméter, melyne a fluxusazonosítás során felhasznált pllanatértéét mérés útján határozzu meg. Az állapotváltozó vetora T rq rd sd sq x, a mérhető mennysége vetora T sd sq y, a bemenete vetora T u sd u sq u, segítségével tehát a (9) rendszer az alább jól smert anonus formára hozható: Bu Ax x, Cx y, (0) ahol r r e r r m e r r r r m r r m e r m r m r s e r m r r m r m r s L R L R L L R L R L LL R L LL L L L R R L LL L LL R L L L R R L A L L B és T C.() egfgyelhető, hogy az A mátrx a gép paraméteren ívül a szögsebességtől s függ. íg az eredetleg [] által javasolt csúszómód-állapotmegfgyelő a rotorsebesség azonosítására s alalmas, dolgozatun a rotorfluxus csúszómóddentfácójána elmélet hátterét és atlab-smuln szmulácóját mutatja be. 3. A rotorfluxus azonosítása csúszómód állapotmegfgyelővel A (0) rendszer állapotana megfgyelése nyílt huroban s elépzelhető az Bu Ax x ˆ ˆ () összefüggés szernt, ahol xˆ a becsült állapoto vetora. Az x x x ˆ ~ állapotbecslés hba az A rendszermátrx által meghatározott dnamával nullához tart, ha A aszmptotusan stabl [4]. A becslés dnamája megtervezhető, ha a menete x C e ~ becslés hbáját vszszacsatolju. zen az elven, a Luenberger típusú állapotmegfgyelő az alább összefüggés szernt műöd:

117 Kacsó Zoltán, Kelemen András, Imecs ára xˆ Axˆ Bu Le (3) A becslés hba vsszacsatolása a csúszómód szabályozóra jellemző módon s ezelhető. Csúszómód szabályozó egy lehetséges megvalósítása a vezérlőjel szntjén alalmaz változó strutúrát, vagys a vezérlőjelet az sx K sx K ww (4) összefüggés előjele határozza meg, ahol s x az úgynevezett csúszófelület és w az előírt állapotvetor. Legyen az állapotvetor becslés hbája: T e e d e q e e T ed eq (5) Ha a (0) rendszer x állapotvetora épvsel a (4) összefüggésben az állapotreferencát, míg enne az xˆ becsült értée épvsel a (4) rendszer állapot-vetorát, lletve K s K w C, az s xˆ előjelét e Cxˆ Cx előjele, vagys a sztátoráram becslés hbájána előjele adja. A (3) összefüggés utolsó tagját a K sgn e fejezéssel helyettesítve, eredményül az alább csúszómód-állapotmegfgyelőt apju: xˆ Axˆ Bu K sgne (6) vel a (0) rendszer esetében a mérhető menete özött csa a sztátoráram öszszetevő szerepelne, belátható, hogy a csúszófelületeet tulajdonéppen az áramomponense becslés hbá határozzá meg. A (0) és (6) összefüggéseből az állapotvetor becslés hbájána dnamájára az alább egyenlet adód: e Ae K sgn e (7) z a rendszer célszerűen módosítható úgy, hogy a csúszómód-állapotmegfgyelő (6) egyenleténe jobb oldalán a becsült xˆ állapotvetort olyan xˆ sd sq ˆ rd ˆ állapotvetorral helyettesítjü, amelyben a mérhető állapotona (a sztátoráram összetevőne) már a mért értée szerepel [], vagys: x ˆ Axˆ Bu K sgne (8) Ha az A A A A A mátrxot x-es méretű almátrxora osztju, aor az alább eredményre jutun: A ˆ sd A sd A xˆ (9) A sq ˆ A sq A (7) az alább formát ölt: A e e K sgne A (0) A feladat a K erősítés mátrx meghatározása úgy, hogy az állapotvetor becslés hbáját nullába vgye. rre az egy lehetőség a Lyapunov-módszer alapján történő, []-ben s alalmazott szabályozó-tervezés. Bár a Lyapunov-módszer szernt tervezés általában lassú csúszómód-szabályozót eredményez [5], a dolgozatban ezt használju a csúszómód-állapotmegfgyelés elvéne bemutatására. A módszer lényege az, hogy eressün olyan erősítés mátrxot, amelyre egy szmmetrus, poztív defnt P mátrx se- gítségével meghatározott V e T Pe rq poz- tív függvény a nullához tart (dő szernt derváltja negatív). or ez a hbavetor nullához tart. Az [] szernt célszerű a (0) rendszert ét alrendszerre bontan: e A e K sgn e e Ae K sgne ) () amelye özül csa a ()-re alalmazzu a Lyapunov-módszert a K erősítés 6

118 Inducós gépe rotorfluxusána azonosítása csúszómód állapotmegfgyelővel mátrx meghatározására, és Lyapunovfüggvény jelöltént az egyszerű T V e e (3) poztív függvényt használju. A csúszómódban így nullára szabályozott e áramhba esetén található olyan K erősítés mátrx, amely a fluxushbát s nullára szabályozza. 0 A K mátrxot átlós formában 0 eressü úgy, hogy a (3) Lyapunovfüggvény jelölt dő szernt derváltja negatív legyen: dv d T T T e e e e e e dt dt T T e e e Ae K sgne (4) dv 0 Tehát dt, ha 0 és lletve Lm LL r R L r r e rd e e rq, Lm R r erq eerd LLr Lr, am teljesíthető, ha fgyelembe vesszü a gép valós műödés feltételet. Csúszómódban az u eq evvalens vezérlőjel az e 0 feltételt valósítja meg, tehát []: 0Ae K u eq, amből övetez: u A e. (5) eq K sgn e u A () alrendszert ezzel a eq evvalens vezérlőjellel vezérelve a becsült rotorfluxus dnamáját az alább egyenlet írja le: e Ae K K Ae, (6) ahonnan K meghatározható úgy, hogy teljesüljön az A K K A 0 feltétel, am bztosítja azt, hogy a fluxushba tartson nullához. 4. Szmulácós eredménye A dolgozatban bemutatott fluxusazonosítás algortmusoat atlab- Smuln örnyezetben végzett modellezéssel és szmulácóval tanulmányoztu. Az. ábrán látható tömbvázlat az nducós motor a lasszusna nevezhető dret (özvetlen) rotormező-orentácós szabályozás strutúráját mutatja be, ahol a feszültségnverter vezérelése áramvsszacsatolásos hszterézses szabályozóal vtelezett mpulzusszélesség-modulácós (ISz) módszerrel történ, am nagymértében leegyszerűsít a szabályozáshoz szüséges alapjele számolását. Az [A] - és [D(-λ r )] mátrxoperátoroal jelölt tömbö az nverz fázs-, lletve oordnáta-transzformácót végz el. A ét transzformácó összevonva az nverz Partranszformácóna felelne meg, mely a három állórész-áram alapjelét generálja [], [3]. 7

119 Kacsó Zoltán, Kelemen András, Imecs ára. ábra. A rotorfluxus-azonosító tömb helye az nducós gép dret mezőorentácós szabályozás strutúrájában A λ r a rotorfluxus térfázorána a pozcószöge, és a rotorfluxus szernt mezőorentált mennységeet jelöl. A felépített modellben az nducós gép paramétere: z p, Rs Rr 0.86, Lm 69mH,. L s L r mh, J 0.05gm Az ndítás szevenca előmágnesezés eljárást tartalmaz, amelyne célja az alapjelne megfelelő r 0. 6 Wb nagyságú rotorfluxus létrehozása a nyomatészabályozás elezdése előtt. A. ábra a fluxusdentfácó ülönböző megvalósításana eredményét szemléltet. A lasszusna tenthető, a rotor feszültségegyenletéből (az úgynevezett árammodell ) természetes ezdet feltételeel nduló fluxusazonosítás eredményét (tt a fluxus modulusát vzsgálju) tentettü vonatoztatás alapna.. ábra. A rotorfluxus-modulus azonosításána eredménye a motor ndítása során ülönböző modelle, ezdet feltétele és vsszacsatolt mennysége felhasználása esetén zzel összehasonlítva az ábrán megfgyelhető a (9) modell szernt nyílt huroban történő (tt az áramvsszacsatolás szempontjából van szó nyílt huroról; a rotor szögsebességét vsszacsatoltu, mvel a rendszermátrxban paraméterént szerepel), lletve a 8

120 Inducós gépe rotorfluxusána azonosítása csúszómód állapotmegfgyelővel mért sztátoráram vssza-csatolásával történő fluxusdentfácó eredménye. ndettő esetében a fluxus erőltetett ezdet értéből ndul (a valós ezdet fluxus nulla, míg az dentfácó során használt ezdet feltétel 0 0. Wb, 0 Wb ). rd rq 0 A 3. ábra a rotorfluxus csúszómóddentfácójána az eredményét mutatja az ndítás és állandósult állapot során. 3. ábra. A rotorfluxus csúszómód-azonosításána szmulácós eredménye: a felső dagram a sebesség dőbel változása, az alsó a d áramhba összetevő előjeléne dőbel változását mutatja A felső dődagram a sebesség felfutását mutatja, míg az alsó a d fluxusépző áramösszetevő-hba előjeléne a változását szemléltet a csúszómód-becslés folyamán. 5. Követeztetése és tovább céltűzése A dolgozatban bemutatott tanulmány egy lépés a szerző azon törevésében, amely a szarodalomból smert állapot- és paraméterbecslés eljáráso alalmazását célozza az nducós gépe mezőorentált szabályozásában. A továbbaban a csúszómódállapotmegfgyelőt póluselhelyezéssel ívánju megtervezn. Céltűzésen özött szerepel egy adaptív csúszómódállapotmegfgyelő dolgozása a rotorellenállás becslésével, lletve a csúszómód-állapotbecslő gyaorlat alalmazása a dspace valós dejű fejlesztés örnyezetben. Szarodalm hvatozáso [] Pcard, C.; Scbla, F.: Sldng-ode Observer wth Resstances or Speed Adaptaton for Feld-Orented Inducton otor Drves. ICON nd Annual Conference on I Industral lectroncs, pp []Kelemen, Árpád; Imecs, ára: Vector Control of AC Drves, Vol. : Vector Control of Inducton achne Drves, OIKK- Publsher, Budapest, 99. ISBN [3]Kelemen, Árpád; Imecs, ára: Ssteme de reglare cu orentare după cîmp a mașnlor de curent alternatv. dtura Academe Române, Bucureșt,

121 Kacsó Zoltán, Kelemen András, Imecs ára [4] Bemporad, A.: Automatc Control State stmaton and Lnear Observers. Lecture, Unversty of Trento, Academc year [5] Bühler, H.: Réglage par mode de glssement- Complément au traté d électrcté. Presses Polytechnques Romandes, Lausanne,

122 űsza tudományos özleménye. XV. űsza Tudományos Üléssza, 04. Kolozsvár, 6. ALGO RITIKA INDNKINK ALGO RYTHICS FOR ALL Káta Zoltán Sapenta rdély agyar Tudományegyetem, űsza és Humántudományo Kar, atemata-nformata Tanszé, arosvásárhely/korona, Segesvár út, C., emal: Abstract In the past ten years we have developed effectve mult-sensory methods to mprove the teachnglearnng process of algorthms. The technologcally and artstcally enhanced learnng envronment we present has the potental to promote the algorthmc thnng for all people. Keywords: algorthmc thnng, multsensory educaton, ntercultural educaton Összefoglalás Az elmúlt tíz évben hatéony multszenzoráls módszereet fejlesztettün számítógépes algortmuso otatásához. bben a dolgozatban egy olyan tanulás örnyezetet mutatun be, amelyben megvan a potencál, hogy mnden algortmus gondolodását fejlessze. Kulcsszava: algortmus gondolodás, multszenzoráls otatás, nterulturáls otatás. Bevezetés ég sohasem történt meg a történelem folyamán, hogy egy technológa annyra jelen legyen az élet összes területén, mnt ma az nformácós technológa (IT). jelenlét annyra foozott, hogy ahhoz, hogy bár s jól épzetne számíthasson a ma társadalomban, többre van szüsége bzonyos felhasználó smeretenél, el ell sajátítana az nformata alapjat []. z utóbb magába foglalja a számítógépe programozását, az úgynevezett ódolást s. A dgtáls or példátlan híváso elé állítja a XXI. század otatás rendszerét: () felészíten a övetező generácóat a mndennapo IT-feladatara és () elégíten egy rohamosan növevő szetor munaerőgényét, az IT-jét [, 3]. vel az IT-eszözöet vezérlő programo mögött algortmuso lapulna, ezért az algortmus gondolodás (AG) fejlesztése fontos lépés lehet afelé, hogy mnden jobban otthon érezze magát dgtáls vlágunban. bben a szellemben apott nagy támogatottságot az úgynevezett Hour of code mozgalom s, amely egy órában gyesz ízelítőt nyújtan bárne [4]. A ezdeményezés fontosságát hangsúlyozza az s, hogy még az USA elnöe s részt vett benne [5]. A jelen dolgozat arról szól, hogy mért fontos mndenne az AG, és hogyan lehet egységes stratégával, mndenben fejleszten e fontos észséget.. Algortmuso, algortmus gondolodás gy algortmus nem valamlyen ördöngös dolog. Algortmus alatt alapvetően egy műveletsort értün, amelyne végrehajtása egy feladat megoldását eredményez. Algortmuso nem csa a számítógépe vlágá-

123 Káta Zoltán ban létezne. Például egy recept s algortmusna tenthető, amelyet egy szaács talált, és egy házasszony hajt végre. A számítógépes algortmuso esetében az a sajátos, hogy megalotóju ugyan ember, végrehajtásu egy gépre tartoz. AG alatt azt a észséget értjü, amor vala épes megérten, végrehajtan, sőt reáln s algortmusoat [6]. gy számítógépes algortmus azért jelenthet plusz hívást, mert az alotóna le ell ereszedne a gép prmtív szntjére, és a gép által végrehajtható műveleteben gondolodva ell találna azt a műveletsort, amelyet, ha végrehajt a gép, aor megoldód a tűzött feladat. Továbbá egy nteratív épzés az AG terén magába foglalhatja, hogy a tanulót felér, hogy szmulácós örülménye özött, vezényeljen le (hajtson végre) számítógépes algortmusoat. z megnt csa azt ívánja meg, hogy egy ember egy prmtív géppel azonosuljon. 3. ért fontos az AG mndenne? Amor azt mondju, hogy mndenne, aor gondolun fatalora (gyereere) és felnőttere (dősere), férfara és nőre, úgy reál, mnt humán beállítottságú személyere és a fogyatéal élőre s. A mnden azt s jelent, hogy mnden rasszhoz, etnumhoz, nemzetséghez vagy társadalm réteghez tartozó személy. gységesen megtanítan valamt egy ennyre színes özönségne valód hívást jelent. Osztozun azonban abban a meggyőződésben [], hogy améppen egy alapvető matemata és természettudomány smeret elengedhetetlen ahhoz, hogy vala megérthesse az őt örülvevő vlágot, ugyanígy fontos az AG s a dgtáls vlág mnden állampolgárána. A utatáso arra mutatna, hogy so fatal úgy választ szarányt a özépsolába való belépésor, hogy ezzel sznte teljesen zárja anna lehetőségét, hogy majd a reáltudományo területén tanulhasson tovább [7]. Ha lehetne tudatosítan már a gyermeeben (és szüleben), hogy meora potencál rejl so fatalban az AG terén, és ha serülne az érntet tudományterületet úgy bemutatn, mnt am nemcsa fontos, hanem érdees és zgalmas s, aor mndez poztívan befolyásolhatná soa pályaválasztását. nne fontosságát hangsúlyozza az s, hogy az előrejelzése szernt 05-ben az U egy fős ITszaember hánnyal fog üszödn [8]. ndezeel összhangban, az gyesült Krályságban 04 őszétől már első osztálytól programozást (ódolást, nem csa számítógépes felhasználást) tanítana a gyereene [9]. AG-orentált tananyago ora bevezetése azt s előmozdíthatja, hogy több lány válassza ezt a szarányt. zzel elejét lehetne venn olyan sztereotípíá alaulásána, hogy a programozás nem lányona való []. A foozott erőfeszítése ellenére [0] egy frss Google felmérés szernt jelenleg s evesebb mnt egy százaléa a özépsolás lányona hajlandó nformata szaon továbbtanuln. z azt jelent, hogy dgtáls jövőnből egy teljes hang hányz []. A mnden fogalma mellett szól az s, hogy a ódolás alapo sznte bármely szaterületen előnyt jelenthetne. (Például []-ből derül, hogy mént jelent előnyt az újságíró számára.) z megmagyarázza, hogy mért lehet fontos az AG fejlesztése az élethosszg tanulás részeént a felnőttenél, gen, a humánorentáltanál s. A fogyatéal élőhöz pedg az esélyegyenlőség elve s elvezet. Újabban a Google ösztöndíjjal támogatja azoat a fogyatéal élőet, a nformatát tanulna valamely felsőotatás ntézményben. google.com/studentswthdsabltes-europe/

124 Algo rtma mndenne 4. gységes stratéga az AG fejlesztésére A javasolt módszer egységes stratéga arra, hogy mnden ategórájú embert bevezessün a számítógépes algortmuso vlágába. Ahelyett, hogy unalmas alapoal ezdenén, a felhasználóat egy színes, meglepetéseel tel, nteratív látogatóba hívju meg a rendezés algortmuso felségterületére. Azért választottu a rendezés algortmusoat, mert vszonylag önnyen elépzelhetőe (mnden rendeződött már tornasorba), és mndennapos tevéenységne számíthat soanál, hogy rendezne (pontosabban a számítógéppel rendeztetne) egy XCL táblát. A stratéga azon multszenzoráls módszerere épül, amelyeet a szerző vezette utatócsoport az elmúlt tíz évben fejlesztett. Rég bölcsességne számít, hogy a tanulás annál hatéonyabb, mnél több érzészervet vonun be. A legújabb utatáso alátámasztottá ezt a felsmerést [3, 4]. A multszenzoráls módszerere azért s hatéonya a jelen ezdeményezés ontextusában, mert a mnden fogalma számos, ülönböző tanulás stílusú egyént ölel fel [5, 6]. egszoott dolog, hogy vzualzácót alalmazna az algortma tanításánál. vszont dolgoztun egy olyan módszert, amely lehetővé tesz, hogy a felhasználó meghallgassa elem algortmuso hangjegyebe ódolt clusszerezetét. Arra s lehetőség nyíl, hogy a tanuló ne csa begépelhessé a clusszerezete ódját, hanem be s dobolhassá ezeet a bllentyűzetről. [7] A övetező lépés abban állt, hogy szerepalaítást alalmaztun a nesztetus érzéelés atválása céljából. Az. ábrán az látható, ahogy sapentás hallgató reurzív forgatóönyveet játszana el. [8]. Innen már csa egy lépés volt a táncg. Táncoreográfáat dolgoztun, amelye rendezés algortmusoat llusztrálna. lőször amatőr táncosoat vontun be, chael Flatley zenéjére. [9] A ísérlete gazoltá a módszer hatéonyságát.. ábra. Sapentás hallgató reurzív forgatóönyveet játszana el.. ábra. Buboréos rendezés chael Flatley zenéjére. or fogalmazódott meg bennün, hogy mért ír zene, és mért amatőr tánc ndez elvezetett hat néptánc-oreográfa dolgozásához, amelyeet a aros űvészegyüttes prof táncosa mplementálta (3. ábra). A oreográfá egyfelől rendezés algortmusoat, másfelől pedg rdély ulturáls soszínűségét (román, magyar, széely, csángó, szász és cgány) szemléltet (youtube.com/algorythmcs, algo-rythmcs.ms.sapenta.ro). Az s motvált ennél a ezdeményezésnél, hogy a mnden ulturálsan soszínű. Továbbá, azzal, hogy ulturáls eretbe helyezün nformata tartalmaat, merészen ombnálun tudományt művészettel, modernt hagyományossal, am öztudottan hatéony motvácós elem az érdelődés feleltéséhez [0]. Két apcsolódó utatás azt vzs- 3

125 Káta Zoltán gálta, hogy: () mént lehet hatéony e módszer humánorentált hallgatónál s [, ]; () mlyen melléhatása lehetne anna, hogy a tudományos tartalmat multulturáls eretben mutatju be [3]. Tervezzü továbbá a módszer terjesztését nem látóra s. Az rány, amelyet övetün, azért s ígéretes, mert már eddg s anáztu a hallás és tapntás érzéet. 3. ábra. Rendezés oreográfá. 5. Követeztetése, célo A modern pedagóga válasza a soszínűségre a dfferencálás [4]. Azonban, mnden tanuló ategórána más-más módszert és eszözt dolgozn rendívül öltséges. ddg eredményen azt mutatjá, hogy lehetséges egységesen megözelíten ülönböző ategóráat. Célun egy egységes rendszerbe ntegráln az összes eddg módszert (multszenzoráls, nteratív, nterulturáls), amely ugyan lehetővé tesz a rendszeren belül adaptácót, egységes stra- 4

126 Algo rtma mndenne tégával fejleszt mnden algortmus gondolodását. Szarodalm hvatozáso [] C. Wlson, Runnng the mpty: Falure to Teach K- Computer Scence n the Dgtal Age. Assocaton for Computng achnery, 00. [] S. Grover and R. Pea: Computatonal thnng n K. A revew of the state of the feld. ducatonal Researcher, vol. 4, no., pp , 03. [3] US Bureau of Labor Statstcs. Last accessed on 0//04. [4] Hour of code. Last accessed on 3//04. [5] CBS News, Wth help from Obama and Ashton Kutcher, Hour of Code turns dsnto coders. Last accessed on3//04. [6] G. Futsche: Algorthmc thnng: the ey for understandng computer scence. In: Informatcs educaton the brdge between usng and understandng computers , Sprnger, 006. [7] K. yers, J. Jahn, B. Gallard, and K. Stoltzfus: Vocatonal antcpatory socalzaton (VAS) and scence and math: A model of academc and career nterests. In Organzatonal Communcaton Dvson of the Internatonal Communcaton Assocaton, 009. [8] R. Racu: Suntem campon urope la numarul de specalst IT pe cap de locutor. Zarul Fnancar, 4/suntem-campon-europe-lanumarul-despecalst-t-pe-cap-de-locutor Last accessed on //04. [9] K. Pretz: Computer scence classes for ds becomng mandatory. Last accessed on 05//04. [0] L. Werner, J. Denner, S. Campe, and D. C. Kawamoto: The fary performance assessment: easurng computatonal thnng n mddle school. In: Proceedngs of the 43rd AC Techncal Symposum on Computer Scence ducaton, SIGCS, 5 0, AC, 0. [] Google: Insprng the next generaton of tech nnovators. Last accessed on 07//04. [] J. Gray, L. Chambers, and L. Bounegru: The Data Journalsm Handboo. O'Relly eda, 0. [3] J. Drver, and T. Noesselt: ultsensory nterplay reveals crossmodal nfluences on sensry-specfc bran regons, neural responses, and judgments. Neuron, 57() [3] D. Voto, L.. Vñas, and L. D Aura: ultsensory nteractve nstallaton. In Sound and musc computng 05, XV CI. November 4 6, Salerno, Italy, 005. [5] H. Gardner: Frames of nd: The Theory of ultple Intellgences. Basc Boos. [6] H. Gardner: Intellgence reframed: ultple ntellgences for the st century. Basc Boos, 999. [7] Z. Káta, K. Juhasz, A. K. Adorjan: On the role of senses n educaton Computers &ducaton, vol. 5, no. 4, , 008. [8] Z. Káta: ult-sensory method for teachng-learnng recurson. Computer Applcatons n ngneerng ducaton, vol. 9, no., 34 43, 0. [9] Z. Káta, L. Toth: Technologcally and artstcally enhanced mult-sensory computer programmng educaton. Teachng and Teacher ducaton, vol. 6, no., 44 5, 00. [0] J.. Keller: otvatonal desgn of nstructon. Instructonal desgn theores and models: An overvew of ther current status, vol., , 983. [] Z. Káta: The challenge of promotng algorthmc thnng of both scences- and humantes orented learners. Journal of Computer Asssted Learnng, 04. [] Z. Káta: Algorthmc thnng for ALL: A motvatonal perspectve. In Proceedngs of the 04 Conference on Innovaton and Technology n Computer Scence ducaton, ITCS 4, , AC, 04. [3] Z. Káta, Intercultural computer scence educaton. In Proceedngs of the 04 5

127 Káta Zoltán Conferenceon Innovaton & Technology n Computer Scence ducaton, ITCS 4, pp ,AC, 04. [4] C. A. Tomlnson: Dfferentated classroom: Respondng to the needs of all learners. Ascd, 04. 6

128 űsza tudományos özleménye. XV. űsza Tudományos Üléssza, 04. Kolozsvár, N KONVNCIONÁLIS GOLDÁSOK NUROBIOLÓGIAI JLK N INVAZIV ÉRÉSTCHNIKÁJÁBAN NW WAYS IN NON INVASIV NUROBIOLOGICAL SIGNAL RCORDING Losoncz Lajos, Sapenta T, űsza és Humántudományo Kar, Vllamosmérnö Tanszé, Cím: Romana, Târgu-ureș, Sghșoare út,.c, Telefon: , levelezés cím: lajos.losoncz@ms.sapenta.ro Lambda Communcatons SRL, lajos@lambda.ro Abstract Due to the varable contact mpedance, the exstence of movement, polarzaton and nose artfacts at the contact level between the measurng electrode and the sn, the sgnal acquston systems used n the bran computer nterface (BCI) systems should meet very strct requrements durng the measurement process of boelectrc sgnals. Because of the constantly changng measurng condtons of a system n moton and the nose dsruptons, dsturbances, nterference that are greater than the measured sgnal, to acheve good results wth an ncreased accuracy and a faster transmsson and processng of the measured sgnals, specfc and partcular solutons are needed. In ths paper I present those non-conventonal solutons that result from the research I carred out n the last several years, and whch can be successfully used n the non-nvasve measurement of the neuro-bologcal sgnals. Keywords: Instrumental amplfer, smart electrode, wreless embedded systems, BCI. Összefoglalás Az agy-számítógép nterfész (BCI) rendszereben alalmazható jelbegyűjtő rendszere a boeletromos jele mérése során nagyon szgorú övetelményene ell eleget tegyene egy mozgásban levő rendszer állandóan változó mérés feltétele matt. A változó parmétere övetése az érntezés pontoban, a mérendő jelnél nagyságrendeel nagyobb fellépő zajo, zavaro, nterferencá, a megnövelt mérés pontosság, a mért jele gyors továbbítása és feldolgozása, mnd olyan övetelménye, melye sajátos megoldáso alalmazását gényel a jó eredménye elérése érdeében. A dolgozatban smertetem azoat a nem onvenconáls megoldásoat, amelye az utóbb éve személyes utatás eredményet foglaljá össze és amelye a nem nvazív neurobológa jele méréstechnájában serrel alalmazhatóa. Kulcsszava: mérő erősítő, oos eletródo, vezeté nélül beágyazott rendszere, mérőrendszere, BCI.. Neurobológa jele nem nvazv méréstechnája Neurobológa eredetű eletromos jele méréstechnájában mndennapos dolog a V nagyságrendű jele mérése és feldolgozása. Az eletronus alatrésze folyamatos technológa fejlődése lehetőséget nyújtott új generácós neurobológa mérő- és jelfeldolgozó rendszere fejlesztésére, am új elrendezéseet eredményezett és jelentősen 7

129 Losoncz Lajos javított a berendezése paraméteren. gy ma G mérőműszer fontosabb jellemző: bemenet jeltartomány 0V-0mV, sávszélesség 0,Hz-KHz, fázstorzítás 0-0%, mntavételezés felbontás 4-6 bt, zajelnyomás db. Az. ábra egy modern onvenconáls neurobológa mérőrendszer tömbvázlatát szemléltet [].. ábra. Neurobologa mérőrendszer tömbvázlata Az. ábra szernt az agy műödését ísérő eletromos potencálváltozáso mérése jól elhatárolható lépéseben történ. A modern lna dagnosztzáló mérőrendszereben nagy gondot fordítana az eletródo llesztésére, az analóg és dgtáls jelondconálás mnőségére, de főleg az analóg-dgtáls átalaítás pontosságára. A dgtalzált jele soal rugalmasabban ezelhetőe, mnt az analóg technában, ha az átalaítás nem marad el pontosságban az analóg erősítésben alalmazott módszeretől. gy adatsoron több feldolgozás s végezhető, mözben a mért adato mnősége már nem változ. Ugyanaor az analóg tartományból a dgtálsra való áttérés néhány új szempontot és problémalehetőséget vezet be, amelyere mndg tentettel ell lenn []. Az adatátvtel tpusát, az alalmazott ommunácós protool szerezetét, a zajcsöentő és zavarompenzáló megoldáso jó részét szntén a dgtáls techna határozza meg... BCI rendszereben alalmazható mérőrendszere övetelménye Az agy-számítógép nterfész (BCI) rendszereben alalmazható jelbegyűjtő rendszere esetében, ahol a fellépő zajo, zavaro, nterferencá ampltúdója a mérendő jelnél nagyságrendeel nagyobb lehet, és állandóan változhat a mérése során, a boeletromos jele méréséne soal nehezebb övetelményene ell eleget tenne [3]. zene a mérőrendszerene legalább még három funconáls és techna övetelményt ell megoldanu: Vselhetőség: a felhasználó magán ell hordja a nap tevéenysége özben. Jellemző paramétere tovább javítása: a vonható nformácó növelése matt. Valós dejű jeltovábbítás és feldolgozás: a gyors válaszreacó érdeében. ze a övetelménye több funconáls probléma megoldását s szüségeltet: nagyon s fza mérete; száraz eletródo használata; mozgás artefatumo ompenzálása; terjesztett autonóma; töéletesített rögzítés mechanzmus; drót nélül étrányú ommunácó. hez járul még a techna problémá megoldása, am azt eredményez, hogy a fontosabb techna paramétere nem lehetne gyengébbe, mnt: a bemenet jeltartomány V-00mV, sávszélesség 0,00Hz- 40KHz, fázstorzítás max. %, mntavételezés felbontás -4 bt, zajelnyomás 00-0 db [4]... BCI ompatbls mérőstruturá alaítása és csoportosítása Kutatásan során új mérőstruturá bevezetését ezdeményeztem. Az első lépés ma már általánosan alalmazott módszer 8

130 Nem onvenconáls megoldáso neurobológa jele nem nvazv méréstechnájában az atív eletródo használata [5]. A technológa fejlődés lehetővé tette, hogy özvetlenül a mérőeletród fza ontatusa mellé elhelyezhető legyene az analóg jelondconálás áramöre: jelllesztő, mérőerősítő, szűrő. z a megoldás nagyságrendeel növelhet a jel/zaj vszony értéét [6]. A övetező lépést a dgtáls jelondconálás egy részéne az analóg-dgtáls átalaítóna - a mérőeletródon való elhelyezése jelentette. z a megoldás lehetővé tette az adato dgtáls továbbítását a mérőpontból, csöentve ezáltal a rendszer zavarérzéenységét. A. ábra egy atív eletród tömbvázlatát szemléltet, amt BCI céljára fejlesztettün. Az oos mérőeletródo továbbfejlesztett változata már tartalmazza az analóg és dgtáls jelondconáló áramöröön, lletve a hely vezérlést és jelfeldolgozást megvalósító mrovezérlőn ívűl a huzal nélül ommunácót megvalósító áramöröet és protoolloat s. z a strutúra a független mérőcsomópont (IRN Independent Recordng Node) elnevezést apta. A 4. ábra egy független mérőcsomópont tömbvázlatát szemléltet, amt BCIalalmazásora fejlesztettün. 4. ábra. Független mérőcsomópont. ábra. Atív mérőeletród A jelfeldolgozás legalább egy részéne a mérőeletródon való elhelyezése már egy újfajta elem, az ntellgens mérőeletród (SA Smart Actve Sensor, ez az általam adott elnevezés) megjelenését jelentette. A 3. ábra egy SAI tömbvázlatát szemléltet. Végül, a független mérőcsomópontoat elláttu olyan áramöröel, amelye az említett funcó mellett még bztosítjá az automatus albrálást, az öntesztelést, a ontat mpedanca változásána valós dejű montorozását, a zavarjele ompenzálását, valamnt a műödés mód programozott változtatását, lletve a techna paramétere (erősítés, sávszélesség, mntavételezés frevenca, szűrőaraterszta) vezérelt módosítását s. zeet a strutúráat ntellgens mérőmodulona (IR Intellgent Recordng odule) neveztem el. Az 5. ábra egy ntellgens mérőmodul tömbvázlatát szemléltet, amt BCIalalmazásra fejlesztettün. 3. ábra. Intellgens mérőeletród SOROS PORT 5. ábra. Intellgens mérőmodul 9

131 Losoncz Lajos.3. Hálózato BCI mérőstrutúráal A legtöbb esetben, a neurobológa jele nem nvazív mérése egyszerre több pontban történ. A legtöbb rendszer eletródot használ, de gyaor a pontos mérés techna alalmazása, sőt omplex BCI alalmazásonál a mérés ponto száma elérhet a 0 pontot. bben az esetben a mérése sznronzálása, az adato ezelése és az nformácó továbbítása gen omoly feladatot jelent az adott bológa örnyezetben. zt a feladatot nehezen lehet megoldan a lasszus ommunácós megoldásoal, ahol a testen elhelyezett mérőeletródo dedált, rendszernt huzalozott apcsolatoon eresztül ommunálna a felsőbb sznteel. Az általun választott megoldást az ntellgens beágyazott mérőáramörö hálózatba ötése jelentette. Kétféle hálózatot fejlesztettün, aszernt, hogy mlyen mérőáramört használtun. A 6. ábrán SAI-áramöröel épezett neurobológa mérőhálózat tömbvázlata látható. csomópont huzalozott apcsolatban van a maxmum 8 mérőeletróddal, és huzal nélül apcsolásban ommunál a felsőbb sznteel. Jelenleg utatásan tárgyát épez a huzalozott vonalsín helyettesítése egy új, rövd hatótávolságú apcsolódás technológával (IBC Intra-Body Communcaton), amely az ember testet használja fel, hogy bztonságos étrányú ommunácót nyújtson ét eletronus észülé özött. Összehasonlítva a meglévő vezeté nélül módszereel az IBC jóval alacsonyabb energafogyasztást ínál, mözben a étrányú ódolt htelesítés révén megnövelt bztonságot nyújt. vel a rendszer nem gényel RF antennát, így leegyszerűsít az áramör szntű tervezéseet, csöent az alatrésze számát és a szüséges terület nagyságát. 7. ábra. IRN- és IR-modulo hálózata 6. ábra. SAI-modulo hálózata Az atív eletródo egy lasztert épezne a vonalsín örül, ezen eresztül ommunálna a özpont csomóponttal, am az átjáró (gateway) szerepét tölt be. A A 7. ábrán IRN-, lletve IRáramöröel létrehozott neurobológa mérőhálózat tömbvázlata látható. egfgyelhető, hogy az ntellgens mérőáramörö hálózata ugyanazon a ommunácós csatornán eresztül jön létre, amelyen eze a felsőbb sznteel s ommunálna. Az átjárót (gateway) üszöbölhettü a rendszerből, és a felsőbb szntne lehetősége van arra, hogy özvetlenül megfgyelés alatt tartsa (montorng) a mérőponto özött nformácócserét. 30

132 Nem onvenconáls megoldáso neurobológa jele nem nvazv méréstechnájában ndét hálózat strutúra esetén a felsőbb ommunácós szntet egy beágyazott hálózat csatoló jelent, mely huzal nélül csatornán apcsolód a hálózathoz és USB soros porton eresztül apcsolód a számítógéphez. Az általun fejlesztett hálózat csatoló tömbvázlata a 8. ábrán látható. 8. ábra. Hálózat csatlaozó modul Az alalmazott hálózat ommunácós protoollt teljes egészében a utatócsoportun fejlesztette.. Zajcsöentő megoldáso a BCI mérőstrutúrában Az előző fejezetben smertetett funconáls és techna övetelményeet egyszerre ell teljesítene egy BCI-ompatbls mérőrendszerne. nne ellemetlen övetezménye, hogy az új áramör megoldáso bevezetésével együtt a zajo és zavarjele hatása a rendszerre nagyságrendeel megnő. Követelmény az új eljáráso alalmazása mnd az analóg jelondconáló áramör részen, mnd a dgtáls jelondconálás vonalán, az említett hatáso enyhítése érdeében... Zajcsöentés az analóg jeondconáló áramöröben A zavarjele hatásána csöentését az analóg mérővonalon elsődlegesen a nagyon jó mnőségű aranybevonatú eletródo használatával és csúcstechnológájú ntegrált mérő (nstrumentáls) előerősítő áramörö alalmazásával értü el. zenívűl egy sor áramör megoldásra volt szüség a BCI-ompatbltás érdeében. ár az egy nagy hívás, hogy a vselhetőség érdeében szüséges a száraz eletródo használata. z azt jelent, hogy a ontat mpedanca értée 0 K nagyságrendről nagyságrendre nő, a özös módú zavarjele hatása 0-40 db-értéel nő, és legalább egy-ét nagyságrenddel nő az eletródo polarzácós feszültsége, valamnt az offset (nullponthba) és a drft (nullpontvándorlás) feszültség a dfferencáls mérőerősítő bemenetén. Ahoz, hogy a fent nehézségeet áthdalju, több nem onvenconáls alalmazást ellett bevezetnün, melye egyrészt nagymértében csllapítjá a zavaro áros hatását, másrészt a hasznos jelet nem vagy csa nagyon s mértében torzítjá... A özös módú zaj elnyomása A száraz eletródo zavaró hatását a jelondconáló lánc elején ell üszöböln. Az általun specálsan zajos, s ampltúdójú jele llesztésére és erősítésére fejlesztett mérő-erősítő elv rajzát a 9. ábra szemléltet. egfgyelhető, hogy a rendszer ét részből áll, egy bemenet dfferencáls erősítő áramörből (-5 művelet erősítő), valamnt egy másodlagos transzondutív mérőerősítőből (TI, TI transzondutanca művelet erősítő és 7, 8 művelet erősítő). A tulajdonéppen bemenet dferencáls erősítőt az és erősítő alotjá, az 3 és 4 erősítő ntegrátorént vanna beötve a negatív vsszacsatolás huroba, leválasztva ezáltal a mért jel egyenármú omponensét. Az 5 erősítő a özös módú zavarfeszültséget vezet vssza a negatív huroba, jelentősen megnövelve a özös módú jelelnyomás, a CRR értéét [7]. 3

133 Losoncz Lajos 9. ábra. BCI ompatbls mérőerősítő Az áramörre, a szuperpozícó elvét alalmazva, felírhatju: U U ' '' o ( U o U o) U r s R6 C s R6 C Hasonlóan: ' '' o ( U o U o ) U a s R5 C s R5 C R3 R3 U R R a 4 R R4 R R U R R r 4 R R4 A ét egyenlet ülönbségét alotva és alalmazva a szmmetrartérumoat: R R 3, R R, C 4 C és R5 R, apju: 6 R ( U o U o) ( U a U r ) s R5 C R vagys: U R s R5 C o U o ( U a U r ) R () s R5 C ásrészt, ha G a TI transzondutanca erősítő erősítése, aor: I G U o U o A TI transzondutanca erősítő bemenet feszültsége: U t U BIO U RF 6 R7 R R Hasonló módon felírhatju: I G U BIO U RF 7 R6 R R 6 7 () (3) Az 8 művelet erősítővel létrehozott transzmpedanca erősítő bemenet árama zéró ell legyen, az 8 és TI erősítő hatalmas huroerősítése matt, ezért, ha nem vesszü fgyelembe az 7 albráló erősítő áramát, apju, hogy: I I Követez a () és (3) egyenlete alapján: U G R U o U o U RF BIO 6 G R 7 (4) Behelyettesítve az () egyenlet értéét a (4) egyenletbe, megapju a mérőerősítő frevencafüggő feszültségerősítését: U BIO G R R s R C G 6 R R 5 s R C 7 5 U a U r U RF Követez, hogy az erősítő vágófrevencája (felüláteresztő szűrőaraterszta): f t R C 5 Az egyenáramú omponens esetén s 0 : U BIO U RF A vágófrevencánál nagyobb frevencájú omponense esetén: U G R R BIO G 6 R 7 R U a U r U RF Az áramör ofszet feszültségét a P potencométerrel nullázhatju, úgy vezérelve az 7 transzmpedanca érősítő menet áramát, hogy a dfferencáls erősítő rövdre zárt bemenete esetén U BIO U egyenlőséget RF apju.... A ontatmpedanca változás ompenzálása Vselhető száraz eletródo esetében a mozgásban levő felhasználón végzett méréseet jelentősen megnehezít a ontatmpedanca véletlenszerű változása. A mérés során szerzett nformácó mnősége szorosan összefügg a mérőeletród és az érntett bőrfelület özött apactív jellegű mpedancával, ezért szüséges az mpedanca 3

134 Nem onvenconáls megoldáso neurobológa jele nem nvazv méréstechnájában valós dőben történő mérése, a hasznos jel orrecója céljából. Fontos, hogy egyetlen eletród ontatmpedancáját mérjü meg, és a mérés ne ét mérő-eletród özött történjen, mvel ebben az esetben csa a ét eletród mpedancaösszegét tudju megállapítan, és az mpedancaváltozás s nehezen loalzálható pontosan. A problémát úgy oldottu meg, hogy egy sajátos eletródelrendezést használtun, amnt az a 0. ábrán látható. A ontatmpedanca mérése öt eletronus apcsoló segítségével történ, melyeet az ntellgens mérőeletród beágyazott mrovezérlője apcsolgat egy dolgozott protooll szernt (. ábra). A rajzon látható, hogy a jele egy mérőerősítőn (I) eresztül, míg a S jele özvetlenül erül a K apcsoló bemenetere. A. ábra jelölése szernt apcsolóállásnál a hasznos jel mérése történ. bben az esetben az analóg-dgtáls átalaítót megelőző programozható nyereségű erősítő (P) dfferencáls bemenetere a mérendő jel, lletve a referencafeszültség erül. A. ábra jelölése szernt apcsolóállásnál, a ontatmpedanca mérése történ. or a P erősítő bemenetere özvetlenül a mérő- () és segéd- (S) eletródo ötődne. Ugyanaor a ét eletród özött ontat bőrfelületen átfoly az ellensorba ötött AG és AG áramgenerátoro onstans árama: I C 0A. A P erősítő által mért feszültség U P I I C R arányos a mérőeletród KI ontatmpedancájával. 0. ábra. érőeletród fej a hasznos jel és a ontatmpedanca mérésére A 6 darab ör mentén elhelyezedő tüseérntező hármasával összeötve ét ülönálló eletródot épez: a neurobológa jelet mérőeletródot () és a ontatmpedanca méréséhez szüséges segédeletródot (S).. ábra. érőeletród a hasznos jel és a ontatmpedanca mérésére hasznos jel mérése. ábra. érőeletród a hasznos jel és a ontatmpedanca mérésére ontat mpedanca mérése egfgyelhető, hogy a K és K3 apcsoló ellentétes pozícóba való átapcsolásával az és S eletródoon áthaladó I C áram ránya megfordítható. Impedancamérés özben ajánlott a mérőáram rányána váltaoztatása, hogy elejét vegyü az eletródo polarzálásána eletrolízs útján. 33

135 Losoncz Lajos..3. A hálózat (50Hz) zavarjel ompenzálása A neurobológa mérőrendszere legerőteljesebb zavarforrása a sznte mndenhol jelenlevő táphálózat sznuszos (50Hz) feszültség, mely mnt özös módú zavarjel tevőd rá a dfferencáls mérő-előerősítő bemenetere. Bármlyen s eltérés a bemenete szmmetrájától a özös módú jelelnyomás (CRR) nagymértéű csöenéséhez vezet, az áram és feszültségdrfte hatására. zt a hatást csöenten lehet, ha orlátozzu a bemenete relatív potencálváltozását a özös módú jel hatására az erősítő tápfeszültségéhez épest. z úgy érhető el, ha a özös módú jel rátevőd az előerősítő U+ és U tápfeszültségere. A 3. ábrán látható az alalmazott megoldás elv rajza. A mérőerősítő bemenetere apcsolód egy eletromágneses nterferencaszűrőn eresztül a mérőeletród (), lletve a referencaeletród (R). A mérőerősítő özös módú jelmenete egy llesztő, feszültségövető művelet erősítőn eresztül apcsolód a ét összegező művelet erősítő és poztív bemenetere. ét utóbb erősítő vsszacsatolt negatív bemenetere apcsolódna az áramör szűrt és stablzált tápfeszültsége, ét onstans 00A áramú áramgenerátoron eresztül. 3. ábra. Közös módú jelelnyomás tápfeszültség-ompenzálással A mérőerősítő tápfeszültségere a övetező összefüggéseet apju: UA UC IG R lletve: U A UC IG R Az bemutatott eljárás alalmazásával az általun fejlesztett ntellgens mérőmodulon a CRR 0-0 db nagyságrendű növeedését értü el... Zajompenzálás a dgtáls jelondconáló oldalon A dgtáls jelondconáló oldalon s hatásos eljárásoat dolgoztun a zavarjele elnyomására. Az első ntézedést e célból az analóg jelondconáló áramörö drasztus lecsöentése jelentette, újszerű, rendívül nagy felbontású analóg-dgtáls átalaító alalmazásával. Az alalmazott 4. rendű Delta-Szgma modulátor és az azt övető 6. rendű huzalozott dgtáls szűrő, majd az ezt övető. rendű szoftver FIR szűrő, 4 btes bt effetív felbontást bztosít, am elegendő dnamát jelent a bemenő jel fogadására ahhoz, hogy az analóg rész gyaorlatlag az llesztő előerősítőre reduálódjon [8]. Így jelentősen lecsöen a mérőcsatorna érzéenysége a hőmérsélet-változásora, az eletromágneses nterferencára, az eletronus alatrésze aszmmetrára és nem utolsósorban a techna paramétere szórásara.... A ontatmpedanca és a fázstorzítás ompenzálása A 4. ábra szemléltet az alalmazott megoldást. A mérő-előerősítő által leválasztott özös módú jel az művelet llesztő erősítőn átvezetve negatív előjellel vsszavezetőd a test felületére a DRL (drve rght leg) eletródon eresztül. A DRL vsszacsatoló hurot használva az erősítő bemenetéhez hozzáadju egy sznuszos, 0Khz frevencájú, mv ampltúdójú generátor jelét. z a DRL eletródon üldött jel rátevőd a mérőeletród 34

136 Nem onvenconáls megoldáso neurobológa jele nem nvazv méréstechnájában hasznos jelére, és mérhető lesz az I másod mérőerősítővel. A mért jelet egy 0KHz özpont frevencájú lyuszűrőn áteresztve összehasonlítju az eredet bocsájtott jellel, egy sznron demodulátor segítségével. 4. ábra. Intellgens mérőmodul zajompenzálás a dgtáls oldalon A mért fázsülönbség arányos lesz a fázstorzítás nagyságával, az ampltúdóváltozást s fgyelembe véve pedg a ontatmpedanca változásáról apun nformácót. Az analóg szabályozó jeleet a dgtáls számításoban vesszü fgyelembe, mután egy 6 btes átalaítóval dgtáls értéé alaítottu őet.... A hálózat zavaro ompenzálása A 4. ábrán megfgyelhető, hogy az I mérőerősítő menete és a Delta-Szgma modulátor bemenete özé egy összegező programozható nyereségű erősítőt tattun be. z lehetővé tette, hogy a mért hasznos jelhez mely tartalmazza a hálózat 50 Hzes zavarjeleet hozzáadjun egy numerusan generált ompenzáló feszültséget. A ompenzáló jel egy 50 Hz-es dret dgtálsan szntetzált sznuszos jel, amelyne a fázsa és peródusa a detetált hálózat feszültég paraméterevel sznronban van. A generált jel ellentétes előjelű a zavarjelhez épest, ampltúdója pedg numerusan szabályozható a zavarjel nagysága függvényében. A módszer alalmazásával tovább 0-5 db hálózat zavarjel elnyomást értün el. 3. lért eredménye Az smertetett megoldáso használata lehetőséget nyújtott egy új strutúrájú ntellgens mérőponto beágyazott hálózatána a fejlesztésére, amelye huzal nélül ommunálna egymással és egy oordnáló özpont vezérlőegységgel. nden mérőpont rendelez saját tápforrással és elegendő ntellgencával ahhoz, hogy önálló műödésre legyen épes. A fejlesztett mérőstruturá paramétere teljes mértében megfelelne a BCI-rendszere övetelményene. A 5. ábrán egy megvalósított független mérőcsomópont épe látható. 5. ábra. Független mérőcsomópont épe z a strutúra három funconáls modulból van alaítva, együttesen egy mnmáls, mm átmérőjű, 4 mm magas henger alaú helyet foglalva el: analóg és dgtáls jelondconáló; vezérlő és rádó-ommunácó; vezérelhető tápforrás. 35

137 Losoncz Lajos A jelondconáló modul sajátos elrendezésű mérőerősítőt és optmzált Delta-Szgma analóg-dgtáls, 4 bt felbontású onvertert tartalmaz és egyéb újszerű segédáramöröet, amelye bztosítjá az önalbrálást, mpedancamérést, zajompenzálást. A választott alatrészene, valamnt az alalmazott eljárásona öszönhetően nagyon nagy özös módú bemenet mpedancát (>00) és zajelnyomást (CRR > 0dB) serült elérn és ugyanaor szmmetrus, s torztású (< 0,%), nagy mpedancájú (>00) dferencáls bemenet áramört bztosítan. A vezérlő és ommunácós modul feladatat egy.4 GHz adó-vevővel egybeépített 805 alapú mroontroller látja el. A beágyazott rendszer szoftverét nagyrészt gép ódban írtam, a gyorsaság, a töéletes sznronzálás és az optmáls memórahasználat érdeében. A b/s felett sebességű rádófrevencás ommunácó alalmazása lehetővé tesz egyrészt a mérőponto egymás özött ommunácóját hálózat sznten, másrészt az adat- és parancsommunácót szerverfelhasználó sznten. A jó helyhasználás érdeében sméretű chp antennát használtun. Kfejlesztettün egy s energagényű, optmzált protoolt, am az adatforgalom AC rétegéne az alapját épez. Ráadásul a transzmsszó burszt (dőszaos) módban történ, a fogyasztás csöentése érdeében. A mérőeletród felsőbb ommunácós szntje a hálózat csatlaozó modul, amely szntén saját fejlesztés. A tápáramörmodul s nehéz övetelményene ell eleget tegyen. vel a mnmalzálás feltétele matt egyetlen standard,5 V-os gombelemet használun feszültségforrásént, egy sznron boost (növelő) onvertert ntegráltun a rendszerbe, mely épes stablan,7 V feszültséget szolgáltatn a menetén, az elem mnmum 0,7 V-os apocsfeszültségég. 6. ábra. Kontatmpedancát montorozó mérőeletród épe A 6. ábrán látható az eletródtüsé örörös és megosztott elrendezése egy ontatmpedancát montorozó mérőeletród esetén. Az áramör átmérőjéne mérete megegyez egy eurós pénzérme átmérőjével. A mérőeletród elv rajzát a 7. ábra szemléltet. 7. ábra. Új típusú mérőeletród elv rajza A 8. ábrán egy megvalósított, új típusú mérőmodul épe látható. érete alg valamvel nagyobba az előbb smertetett mérőeletród méretenél ( mm átmérő, 5 mm magasság), de a megnövelt áramörsűrűségne öszönhetően tartalmazza a. fejezetben smertetett összes zajcsöentő és torzításcsöentő alalmazást. 36

138 Nem onvenconáls megoldáso neurobológa jele nem nvazv méréstechnájában A mérőmodul elv rajza a 0. ábrán van szemléltetve. Az áramör paraméteret az. táblázat tartalmazza. A BCI-rendszereben alalmazott mérőmodulo más fontos övetelménye a töéletes rögzítés mechanzmus alalmazása, a mozgás artefatumo csöentése matt. A fejlesztett mérőmodulo s mérete és súlya lehetővé tesz a modulo önnyű rögzítését a fejtetőn. A 9. ábra egy ísérlet rögzítés megoldásunat szemléltet. A nyolc mérőmodul háromtagú mozgatható aron helyezed el, ezáltal mnden eletród nagy felületen mozoghat. A 9. eletród a özpont törzsön apott helyet, és ez játszhatja a referencaeletród szerepét. A modulo huzal nélül ommunálna egymással és a felsőbb sznteel, egyedül a törzsben elhelyezett tápforrás és a referencapotencál van huzalozva. 8. ábra. Új típusú mérőmodul épe 9. ábra. SAI modulo hálózata és rögzítő mechanzmusa A rögzítő alatrészeet 3D nyomtatóval nyomtattu, PLA típusú műanyagból. 0. ábra. A megvalósított ntellgens mérőmodul elv rajza 37

139 Losoncz Lajos 4. Követeztetése Kutatásun célját a BCI ompatbls mérő áramörö fejlesztése jelentette, egyrészt orvosbológa alalmazásora, hogy megnöveljü a pácense életmnőségét, egyben ényelmét és bztonságát, másrészt, hogy terjesszü a észülé alalmazhatóságát más területere s, mnt: sport, multméda, szóraoztatópar, atona alalmazáso, orvos dagnosztzálás és bológa utatáso. Az. táblázat tartalmazza az általun eddg elért legjobb paramétere özül a legfontosabbaat.. táblázat. A fejlesztett neurobológa mérőmodulo fontosabb paramétere. Bemenet offset, max. mv. Drft feszültség, max. o 50V / C 3. Saját zaj, U Zrel 5%/0,4V 4. Df. mpedanca 0 0 Ω/6 pf 5. Közös m. mpedanca 0 Ω/8 pf 6. Torzító (bas) áram 0, na 7. Nem-lneartás hba 0,0% 8. Relatív stabltás, mn. 98% 9. CRR 5 db 0. Analóg erősítés 80 db. NB (4b),3. érés doménum +/-,V 3. Kontat mpedanca 80 KΩ 4. Kontat mpedanca R 3% mérés pontossága o 5. Konverzódő (4b) 80S 6. Rezolucó 0,V 7. ntavételezés, max. 40 Hz 8. Sávszélesség Hz, max. 0, Fogyasztás, max. 38mA 0. Átvtel sebesség,b/s. Adatátvtel, max.,4 b/s. Adatésleltetés, max. 400S 3. Átvtel távolság 5m 4. Tápfeszültség,5V/3,3V 5. Készenlét fogyasztás 70 A 6. Tápautonóma 7h Az elért eredményeből megállapítható, hogy jó úton haladun, a tervezett és létrehozott rendszer vlágszínvonalú paramétereel rendelez. A utatást, fejlesztést tovább folytatju [9, 0,, ]. Szarodalm hvatozáso [] Teplan,.: Fundamentals of G measurement. easurement Scence Revew, Slova Academy of Scences, Insttute of easurement Scence, vol., sec., 00. [] Baer, B.: Real Analog Solutons for Dgtal Desgners. lsever, Oxford, UK, 005. [3] Yazcoglu, R. F., van Hoof, C., Puers, R.: Bopotental Readout Crcuts for Portable Acquston Systems. Sprngler, New Yor, 009. [4] Prutch, D., Norrs,.: Desgn and Development of edcal lectronc Instrumentaton. John Wley, New Jersey, 005. [5] Neuman.R.: Analyss and Applcaton of Analog lectronc Crcuts to Bomedcal Instrumentaton. CRC Press, London, 004. [6] Yoo, H. J., van Hoof, C.: Bo-edcal COS ICs. Sprnger, New Yor, 0. [7] Spnell,.., és máso: A Novel Fully Dfferental Bopotental Amplfer wth DC Suppresson. I Transactons on Bomedcal ngneerng, Vol.5, No.8, 004. [8] Schreer, R., Temes, G.C.: Understandng Delta-Sgma Data Converters. John Wley, New Jersey, 005. [9] Losoncz, L.: chpament pentru achzța bosemnalelor cu rețea de nodur ntelgente de măsurare. Cerere Brevet de Invențe, OSI A030063, 03. [0] Losoncz, L.: etodă ș echpament pentru măsurarea bosemnalelor. Cerere Brevet de Invențe, OSI A030060, 03. [] Losoncz, L.: Procedeu ș crcut pentru măsurarea mpedanțe de contact peleelectrod. Cerere Brevet de Invențe, OSI A03006, 03. [] Losoncz, L.: odulator Delta-Sgma cu funcța de transfer a zgomotulu de cuantzare redus. Cerere Brevet de Invențe, OSI A030064,

140 űsza tudományos özleménye. XV. űsza Tudományos Üléssza, 04. Kolozsvár, BIOLÓGIAI JLFLDOLGOZÁS ÚJABB ÓDSZRI NW THODS IN BIOLOGICAL SIGNAL PROCSSING árton László Ferenc, Kocss Lóránd,, Katona Norbert, Szget Péter Sapenta T, űsza és Humántudományo Kar arosvásárhely, Vllamosmérnö tanszé, Neural Systems Research Group (NSRG) utatócsoport a Lambda Communcatons SRL arosvásárhely özreműödésével, martonlf@ms.sapenta.ro arosvásárhely Orvos és Gyógyszerészet gyetem, arosvásárhely Abstract We now that nformaton s gong n and that control sgnals come out. Wth ths nowledge we try to wor out basc functonaltes. The bran generates electrcal and magnetc felds that can be nterpreted by our technology. vent related potentals can be recorded, the system learns them and can recall the lned control sgnal after a successful match. There are nvasve and non-nvasve methods. The project features non-nvasve sgnal acquston. The sgnal then s passed to the computer where the sgnal nterpretaton taes place. The mplemented system uses the Savtzy Golay flterng method the feature extracton s the man tas, where a smple ampltude based method s used. And fnally comes the classfcaton of the selected patterns. We wll show some example about Wavelet Transform (WT), Hlbert-Huang Transform (HHT), Dynamc Tme Warpng (DTW) and Detraned Fluctuaton Analyss (DFA) as new methods n nonlnear non-statonary sgnal processng. Keywords: local feld potental, Hlbert-Huang transformaton, dynamc tme warpng, detrended fluctuaton analyss, fractal and chaotc dynamcs Összefoglalás Az ember test által generált bológana nevezett jele nagyon nagy része nem sorolható a lneárs és staconárus jele osztályába. zért nagy örültentéssel ell megválogassu azon eljárásoat amelye alalmaso ezen jele elemzésére gy bológa rendszer esetében általában nem smert az nformácóhordozó, sem az nformácó, sem a modulácó mlyensége. lemezn ell ezeet a megfelelő eljárásoal. Az NSRG csoport által mért jeleet használtu elsősorban az elemzése során. Nem a bológa értelmezésen van tt a hangsúly, hanem az újabb lehetősége smertetésén amelye soat javíthatna a bológa rendszere műödéséne megértésében. Kulcsszava: Feld potental, Hlbert-Huang transformaton, Dynamc Tme warpng, Detrended Fluctuaton Analyss. Bevezető gy egységne tenthető és ölcsönhatáso és ölcsönös összefüggése által öszszeapcsolt objetumo halmaza egy rendszer. A rendszer meghatározása so esetben önényes valamely célszerű, műödésére vonatozó meggondolást övet. Nagyon sofajta, gencsa ülönbözően műödő, valamlyen funcót betöltő részt tenthetün rendszerne [],[]. Beszélhetün például vérerngésrendszerről, nyrorendszerből degrendszerről, gazdaság rendszerről stb., amelye nagyon omplex összetett rendszere. hhez épest az érdemben általun vzsgáln ívánt rendsze- 39

141 árton László Ferenc, Kocss Lóránd, Katona Norbert, Szget Péter re esetében a rendszer határa eléggé jól láthatóa, műödésü nem mndég magától érthető. A rendszerene sofajta osztályozás módszere létez, ehhez a szamát épvselő szaembere hada szüséges. Ilyen értelemben vanna: oncentrált elemeből felépített és osztott paraméterű rendszereet; determnsztus valamnt sztochasztus műödés elveen alapuló rendszere; folytonos és dszrét rendszere; staconárus és nemstaconárus; lneárs és nemlneárs rendszere és jele stb. A megülönböztethető és egymástól egyértelműen elválasztható bemenet és menet jeleel rendelező rendszereet rányított rendszerene nevezzü. Természetesen mndét jelfajtából több s lehetséges. A jele fogalmához pedg elválaszthatatlanul hozzátartoz azo mérhetősége és nformácót hordozó épessége. A bemenet jelből, rendszerből, menet jelből álló séma az általánosan használt alapstrutúra. Általában egy rendszer jellemző három alotóeleme (a bemenet; a rendszer és a menet) özött általános érvényű összefüggése eresésére, értelmezésére rányulna. A hálózat fogalom használata csa arra utal, hogy többnyre rendszeromponenseből felépített rendszere tulajdonságat eressü. Komplex rendszere tulajdonsága, hogy a rendszer elv műödés méntje nem smert, és csa a mért és értelmezett bemenő és menő jele alapos megsmeréséből próbálju a rendszer műödését megsmern (általában egy bológa rendszer olyan nformácótovábbító rendszer, ahol nem smert, hogy mlyen nformácót mlyen hordozójellel mént transzformál menet jellé). Teljesen lneárs, aár staconárus rendszere sznte nem s létezne. A vzsgált bológa rendszere műödését általában csa elv megözelítésben alg smerjü. Az alalmazott özelítése, modelle felvet a numerusan nyert megoldáso érvényességéne és alalmazhatóságána érdését. zene a érdésene a vzsgálatát célozzá a dnama rendszere elméletében bevezetett stabltásfogalma, mnt a Ljapunov-stabltás vagy a struturáls stabltás. Valós lneárs rendszer nncs, de a rendszerparamétere bzonyos tartományában tenthetün egy adott rendszert lneársna. gy adott rendszert egy lneárs modellel megözelíten azt jelent, hogy egyszerűsíten próbálju a rendszer műödéséne dnamájána megértését.. Jele osztályozása: a. Determnsztus a. Perodus Harmonus Általános jele a. Nem perodus Kvázperodus Tranzens jeltartomány (állandósult állapot elérése) b. Sztochasztus b. Staconárus jele rgodus jele Nem ergodus b. Nem staconárus Staconárusna és ergodusna azoat a folyamatoat nevezzü, amelye statsztus jellemző az dőben állandóa, és amelye so hasonló folyamat egydejű vzsgálatával vagy egyetlen folyamat dőben elemzésével egyaránt megapható, vagys az ún. dőátlag és halmazátlag (soaságátlag) azonos. Létezne energajele (véges energával rendelezne) és teljesítményjele (véges teljesítménnyel rendelezne). A leggyarabban eletromos jeleet tudun mérn, de fontos a éma jele mérése s. z a nem teljes örű osztályozás s mutatja, hogy so nem onvenconáls eljárás 40

142 Bológa jelfeldolgozás újabb módszere szüséges, hogy specáls hálózatohoz apcsolható jele nformácótartalmát reálsan értelmezn tudju. Specáls jelértelmezés megfelelő mérés, elemzés eljárásoat gényel. Az deáls érzéelő (szenzoro) status aratersztája lneárs, a araterszta meredesége a szenzor érzéenysége. Az élő szervezet műödése özben eletező eletromos jele megfelelő szenzoroal, szűrőel, erősítőrendszereel és adatrögzítő berendezéseel vszonylag önnyen mérhetőe és rögzíthetőe, majd elemezhetőe. A bológa eredetű eletromos jele özül alapvető jelentőségű a özpont degrendszer dagnoszta és utatás célú vzsgálatában az eletroenefalográfás (G) görbe elemzése, valamnt a szívműödést jellemző eletroardogramo (KG) vzsgálata. Spontán, lletve ülső behatásra létrejövő változásaból (RPvent Related Potental) gen so öveteztetés vonható le a normáls és patologus műödésere nézve. Így olyan jellemző s vzsgálható, amelye pusztán vzuáls tapasztalatra építve nem észlelhető, a szabad szemmel látható sajátosságo nem valósan mérhetőe. Az érzéelő legfontosabb jellemzője, hogy mlyen apcsolatot teremt a mérendő tulajdonság és a szolgáltatott adat özött. vel általában a mérendő jel értééne dőbel alaulását ívánju meghatározn, a jel értéét a tulajdonság értée mellett az dő függvényében s vzsgáln ell. A szenzoro elvárt tulajdonsága özött említjü az érzéenységet, méréstartományt, feloldást, sávszélességet (dnamus tulajdonság). A szenzoronál előforduló fontosabb hbafajtá özött megemlítendő a hszterézs jelenség (az érzéenységü a mért jellemző növeedése és csöenése esetén nem azonos), tranzens hba (az érzéelő nem épes övetn a mért mennység értééne hrtelen megváltozását), zaj (a szenzor műödése során a jelben megjelenő véletlenszerű változást melyet nem a jel-tulajdonság változása, hanem a szenzor műödése vált ), valamnt az érzéelő véges feloldásából eredő eltérés. Az G, KG görbe dőben folyamatosan változó eletromos jel. Számítógépes feldolgozásána alapfeltétele, hogy az eredet analóg jelet számsorozattá, vagys dszrét jellé, majd dgtáls jellé alaítsu. zt alalmas berendezéssel, az analógdgtáls (A/D) onverterrel végezzü, amely egymástól azonos távolságra levő mntavétel dőpontoban megmér az G jel ampltúdóját, és ezt dgtáls formában, vagys számént továbbítja a számítógép felé. A mntavételező rendszer legfontosabb paramétere a mntavételezés peródus (T s vagy h), valamnt az enne megfelelő mntavételezés frevenca (f=/t s =/h). nne értée jelfüggő, és a ShannonNyqustrtérum alapján határozzu meg. Bológa eredetű eletromos jele özül alapvető jelentőségű az agy (özpont degrendszer) eletromos tevéenységéne dőben történő övetése Az eletromos atvtást az agyban az agyéreg felszíne özelében elhelyezedő neuroncsoporto sznron műödése generálja (ono rányított áramlásából származó eletromospotencál-változás), az agyéregben mélyebben fevő neuronotól már gyenge a mérhető jel és az nább háttérzajna tenthető. A bológa jel egy összetett nem perodus és általában nem staconárus és nemlneárs jel. A jelfeldolgozás általában étféle megszoott módszerrel történ napjanban. Beszélhetün dő- valamnt frevencatartományban történő jelfeldolgozásról, de legújabb utatáso, elv megözelítése alapján mnd fontosabb eljárás a rendszere dő-frevenca tartományban történő elemzése. A övetezőben nemlneárs és nemstaconárus jele vázlatos elemzéséne újfajta bemutatására helyezem a hangsúlyt. A szarodalomban özölt ce alapján a legfontosabb öveteztetés, hogy az, hogy sem a Fourer-transzformácó (FFT), sem a Short-Tme-Fourer-transzformácó (STFT), nem épes valós mértében vsszaadn egy nemstaconárus jel tulajdonságat fre- 4

143 árton László Ferenc, Kocss Lóránd, Katona Norbert, Szget Péter vencatartományban, lletve dőtartományban. Nylvánvaló előnye mellett az smert transzformácó (. ábra) a övetező hátrányoal rendelezne. FFT csupán perodus jelere deáls, feltételez, hogy a frevencaomponense végg jelen vanna a vzsgált jelben. zért nem loalzálja (. ábra) az összes előforduló frevencaomponenst dőben. Az STFT egy dőablaal elemz végg a jelet, anna reményében, hogy loalzáln tudja az egyes, dőben orlátozott előfordulású frevencáat. Az abla mérete befolyásolja úgy a frevenca, mnd az dőtartománybel felbontást, így ha az abla mérete nagy, a frevencatartomány felbontása nagy lesz, az dőtartomány felbontásána rovására, míg a s ablaméret gyenge frevencatartomány-bel felbontást és jó dőloalzácót jelent (határozatlanság relácó dő- és frevencatartományora).. Új módszere nemlneárs nemstaconárus jele elemzésére.. Idő frevenca tartománybel elemzés gy transzformácó sere azon áll vagy bu, hogy serül-e helyesen megválasztan a bázsfüggvényeet (anyafüggvényt, például hatodrendű orlet-függvény Wavelet-transzformácó esetében), amelyet aztán húzva (dlatácó) és összenyomva (ontracó), lletve tologatva (transzlácó) az elemzett jelből megapju a jel adott bázsban való transzformácóját (ez egy 3D ép dőfrevencaenerga). So esetben hasznos a jel alaptulajdonságana előzetes smerete a bázsfüggvénye helyes megválasztásához. Az. ábra mutatja a ülönböző transzformácó referencajelet. A övetező ábra egy egér S (edal septum) agy részen mért jel Wavelet feldolgozása látható. A. ábrán az abszcssza az dőomponens míg az ordnáta meg a frevencatartalmat reprezentálja. A színe meg az adott dőfrevenca oordnátána az ábra jobb oldalán található sála szernt energaszntjét mutatjá. A feete örvonal a szgnfáns energasznteet jellemz. nne a szgnfáns zónána a meghatározása arra vonatoz, hogy az adott jel valóban tartalmazza azoat a omponenseet, vagy csa bológa mért jelere jellemző vörös háttérzaj (red nose) generálta nformácótartalom. Vagys a háttérzaj épes generáln bológa szerű jelomponenseet. A bal és jobb alsó saro más színezése a jele véges voltából származó pontatlanságo előfordulását szemléltet, és ezeet a zónáat nem szabad fgyelembe venn a jele értelmezése során.. ábra. Bológa jel Fourer-, SWFT(Gabor)- és Wavelet-transzformácó elv alapjele 4

144 Bológa jelfeldolgozás újabb módszere. ábra. gy jel wavelet-transzformácója. 64Hz (Gamma), valamnt 8Hz (Theta) átlagú omponense domnáljá a jelet.... HlbertHuang transzformácó Az FFT módszer problémájára megoldást jelenthetne a nemlneárs jelfeldolgozó transzformácó[0] (például a WgnerVlle-eloszlás) vagy jeladaptív transzfor-mácó, mnt a HlbertHuangtranszformácó. z utóbb transzformácó ét lépésből áll: emprus moduszfelbontás (emprcal mode decomposton D) a jelet a nulla átmenete és loáls szélsőértéponto alapján általánosított harmonusora bontja, ún. benső moduszfüggvényere (IF ntrnsc mode functon); a apott benső moduszfüggvénye Hlbert-transzformácója segítségével számolja azo pllanatny frevencáját és pllanatny ampltúdóját, amelye nagyon fontosa a jelértelmezés szempontjából. A felbontásból származó moduszfüggvénye (IF) olyan jele, amelyeben egy adott dőpllanatban egy adott frevencacsomag omponens van jelen. gy IFet egy ampltúdó- és frevencamodulált jel szorzatána tent, és megpróbálja szétválasztan a ét jelet úgy, hogy az IF-re egy öbös splne-t lleszt, majd elosztja vele az IF-et, és a műveletet addg smétl, amíg az eredmény egy frevencamodulált (F) jel lesz, amelyne a csúcsa a [- ] ntervallumban vanna. Az eddg tapasztalatam alapján egy átlag G-jel maxmum 3 IF omponensre boml. Ha az eredet IF-et elosztju a apott F-jellel, megapju az ampltúdómodulált részt (A). Az F-rész és a vadratúrája segítségével számítható az IF pllanatny frevencája. A Huang-transzformácó algortmus formájában leírja a jelen végrehajtandó eljárásoat, am elvezet mnden IF-jel való bontásához, majd a Hlbert-transzformácó elvezet a pllanatny frevenca és pllanatny fázs fogalmához. Az egy első érdés az, hogy m jellemz a fzalag értelmezhető pllanatny frevencát. 43

145 árton László Ferenc, Kocss Lóránd, Katona Norbert, Szget Péter 3. ábra. A HHT-transzformácó során egy IF (felső ábra) számított pllanatny frevenca (özépső ábra) és pllanatny fázs (alsó ábra). nden dőpllanatra leolvasható a fázs és frevenca értée. A természetes válasz az, hogy a pllanatny frevenca legyen poztív valós szám. zt övetően felmerül, hogy olyan jel esetében, amne nncs egyenáramú omponense, mlyen jelbél szerezet az, am negatív pllanatny frevencát ad. nne smeretében ugyans töreedn lehet az lyen jelszerezet elerülésére a poztív pllanatny frevenca bztosítása érdeében. Abban az esetben, ha ét egymást övető poztív hely maxmum özött található poztív hely mnmum, avagy ét negatív hely mnmum özött található negatív hely maxmum, a pllanatny frevenca negatív lesz. A természetes móduszfelbontás (D, mprcal ode Decomposton) nevû algortmust adtá meg ezen összetevő előállítására, amelyeet benső moduszfüggvényene (IF, Intrnsc ode Functons) nevezte el. A felbontást övetően már a jelmodellezésből smert módszereel, nevezetesen az egyes benső moduszfüggvénye anonus reprezentácójána segítségével lehet meghatározn a pllanatny ampltúdót és a pllanatny frevencát. A szélsőértée és a nulla átmenete száma vagy azonos, vagy eltérésü egy egységny. A hely maxmumo és mnmumo által jelölt buroló özépértée zérus. Az algortmusban főszerepet játsz a leválasztás eljárás (sftng process), mert szemléletesen szólva ezzel fejtün le a jelről rendre egy-egy benső moduszfüggvényt (IF). ndeözben az eredet jel (adatsor) hely jellemzővel ell számoln, így a benső moduszfüggvénye a jelhez gazította leszne, vagys az eljárás ebben az értelemben adaptív. A leválasztás eljárás ezenfelül olyan, hogy az eredet jel egy maradéjeltől eltentve a benső moduszfüggvénye öszszegzésével állítható elő. A benső moduszfüggvénye számára nem tartalmaz előírást, így azt többnyre tapasztalat úton ell meghatározn. Hlbert-transzformáltjából előállítju a ()=x(t)+j. Hlbert {x(t)} = A(t) e jφ(t) omplex analtus jelet, aor az ebből származtatható x(t)=a(t).cos(φ(t)) 44

146 Bológa jelfeldolgozás újabb módszere anonus reprezentácó már egyértelmű, továbbá a pllanatny paramétere s defnálható: A(t)= () + {()} () = () = a pllanatny frevenca. atan {()} ()... Wavelet Transzformácó A Wavelet transzformácó [7] egy olyan eszöz, amely a jelet wavelet -ene (hullámocsána) nevezett omplex bázs függvénye összegére bontja fel. A wavelete olyan normalzált Ψ = függvénye, melyeet egy mother wavelet -ne nevezett (t) bázs függvényből eltolással és dlatácóval és ontracóval állítun elő. gy dősor Folytonos Wavelet Transzformácó (Contnuous Wavelet Transform -CWT) a jel wavelet függvénynyel vett belsőszorzatént defnálható, azaz {(, )} = (), >0 ahol a a nyújtásért (dlatácó) és zsugorításért (ontracó) felelős sálaparaméter b az eltolás (transzlácós) paraméter, míg * a omplex onjugált operátor. ár említett lasszus eszöz dősoro analízsére a STFT, gyaran nevez ablaozott Fourer-transzformácóna s. Válasszu wavelet-függvényne a orleternelt (m=6 egy módosított Gauss-görbét). ahol a és b sálázó fatoro. A Gauss-abla fél szélessége a próbaperódussal arányos, nem pedg állandó érté, mnt a Foureranalízsnél, így a frevenca spetrumban a csúcso fél szélessége nem egyforma, hanem a frevencával arányosan növesz. Az ablaot b értéel tolju el az adatsor elejétől a végég, és mnden eltolásra számolju a frevencaspetrumot. A HHTmódszer, amely D-eljárásra épül, ülönböz a jel Wavelet-módszerrel orletfüggvénnyel történő onvolutv szorzattól. A megválaszolandó érdéstől függ a módszer megválasztása. Ha a jel spetrumána energaváltozása érdeel dőben, aor a Wavelet-transzformácót választju mnt elemzés módszert. A HHT nem gényel semmlyen bázsfüggvényt a onvolutv elemzés elvégzésére. A jel omponensene meghatározása teljes mértében adatfüggő (az IF-re bontást nem befolyásolja egy bázsfüggvénnyel történő nterferenca). Ha a jel teljesen sztochasztus, aor a HHT ajánlott eljárás, ha meg előzetes nformácón van a jel dőben vseledéséről, aor a Wavelet-transzformácó ajánlott. Nagy ülönbség nncs a módszere özött, mert a jelgenerálás dnamája smeretlen. Az elemzés eljáráso forma eljáráso, a jele formáját, dmenzóját és nem az alapvető, ezen jeleet generáló ooat elemz. Ha a oherenca és orrelácó tanulmányozása jele vszonylatában fontos, hasznos módszere a fázsapcsolt jele tanulmányozására (4. ábra). 4. ábra. G-jele Wavelet-oherencája és orrelácója grafus megjelenítése. Itt szerepel a szgnfáns zóná örberajzolása. A fázsvszony ábrázolását az ábrán megjelenített apró nyla ránya adja meg. 45

147 árton László Ferenc, Kocss Lóránd, Katona Norbert, Szget Péter..3. Cross Frequency Couplng A ülönböző bológa jele özött apcsolato vzsgálatána egyfajta módszere [] a jele fázs-fázs, ampltúdó-fázs apcsolatána vzsgálata. Az alább ábrán látható jele özött apcsolatot tanulmányoztu. 5. ábra. Általun mért G-jele 6. ábra. CFC ét G-jel özött (az egy ampltudófázs apcsolat a (30-40) Hz, a más a (68-3) Hz-es frevencaomponense özött létez. 7. ábra. Különböző bológa frevencatartományo ampltudó-frevenca apcsolata bológalag értelmezett gamma oszcllácó (lassú és gyors gamma omponense) esetében 46

148 Bológa jelfeldolgozás újabb módszere..4. Dynamc Tme Warpng (DTW) A Dynamc Tme Warpng [6] algortmus egy özsmert algortmus számos felhasználás örben. A 60-as éveben volt bevezetve, és a 70 es éveg alaposabban elemezté, felhasználva a beszédfelsmerő programoban. ára terjedt a használata ézírás és aláírás felsmerésére, mozdulato felsmerésére, adatbányászatra, és dősoro csoportosítására, bztonság megfgyelő rendszerere, zeneelemzésre. A DTW egy so helyen alalmazható algortmus, mert jeleet hasonlít össze. nden olyan művelet, amely valamlyen megadott jelet generál, felhasználhatja a DTW eredményet. 8. ábra. Két jel összehasonlítása DTW algortmus alapján. A főátló egyenese teljes egyezést jelent. Az abszcssza az x (t) és az ordnáta x (t) jeleet jelenít meg. A főátlótól való eltérés a ét jel ülönbözőségét mutatja...5. Detrended Fluctuaton Analyss Bológa jele struturáls jellemvonásat [8][9] nagyon nehéz megfgyeln és értelmezn, anna vanttatív értéeléséről nem s szólva. gy x(t) bológa jelet sálafüggetlen jelne értéét. Kjelenthetjü, hogy a bológa jele nagy része fratál természetű, tehát egy nemlneárs dnamus rendszer műödéséne termée. Fratált természetűne nevezzü, ha gaz a x(ct)=c H x(t) összefüggés. A fratálanalízs egy célja, hogy megbecsülje a H exponens legmegfelelőbb értéét. 9. ábra. Bológa jele (é jel), umulatív összegezése (pros jel) és A Hurst-exponens (H) számítása az előbb 4 jel esetében 47

149 árton László Ferenc, Kocss Lóránd, Katona Norbert, Szget Péter 0. ábra. ultfratál spetrum számítása a négy G-jel esetében. A jobb oldal ábra a Hurst exponens sűrűségfüggvénye a 4 jelre, amelye alapján jellemezn lehet a jele fratáltermészetét vagys a nemlneárs nem-staconárus rendszert, amelye a jeleet generálhatjá...6. Granger, fratal, aosz A áoszelmélet [5] olyan egyszerű nemlneárs dnama rendszereel foglaloz, amelye vseledése az őet meghatározó determnsztus törvényszerűsége ellenére sem jelezhető hosszú dőre előre. Az lyen rendszere érzéenye a ezdőfeltételere. A so összetevőből álló, bonyolult rendszereről (például légör, turbulens folyadéáramlás, lemeztetona, gazdaság folyamato stb.) régóta smert, hogy bonyolult lehet a vseledésü. A áoszelmélet nagy eredménye azonban anna mutatása, hogy egyszerű, néhány állapotjelzővel leírható determnsztus rendszere s mutathatna összetett, megjósolhatatlan vseledést. Determnsztus voltu ellenére a aotus rendszere állapotjelző elsősorban statsztus módszereel írhatóa le. A aotus vseledést mutató rendszere determnsztusa, ellentétben a áosz szó hétöznap jelentésével, am totáls rendetlenséget sugall. Valójában a áosz a vseledés loáls nstabltásána és a globáls everedésne az együttese. A vseledés loálsan nstabl, ha egymáshoz özel ezdőhelyzetből ndítva a rendszert a ülönbsége gyorsan nőne. Globáls everedésen azt értjü, hogy tpus ezdőfeltételeel ndítva hosszú dő alatt az összes lehetséges állapothoz özel erül a rendszer. Úgy szotu gondoln, hogy egy jó ísérletet jellemez az átlag és a varanca, és egy jó elméletet az jellemez, hogy épes megbecsüln egy ísérlet menetelét. z nem mndenéppen gaz. Nemlneárs rendszere tulajdonsága a fratál és áosz és lyen rendszere esetében nem önnyű a menet becslése. Fratál természetű rendszere menetele több sálára terjedhet, míg egy aotus rendszer nem smétl meg a menő dősorát, még aor sem, ha a ezdet feltétele sznte azonosa. A fratál és a áosz ét megözelítés módja a omplex rendszere elemzéséne és megértéséne. A fratál egy olyan objetumrendszer, amelyne mnd több mnd sebb része van. gy lyen rendszer önazonos, ha a sebb része csnyített mása a nagyobb részéne. A legtöbb természetben található fratálrendszer esetében a sebb rész csnyített mása a nagyobb részne. A csnyítés arány lehet pontos vagy megözelítő. gy fa strutúrája ez az utóbb. gy fratál lehet egy dőfüggő eseménysor. bben az esetben létezhetne mnd nagyobb számban mnd sebb ampltúdójú flutuácó. Fratál lehet egy ísérlet adatsora. bben létezhetne nagyon nagy és nagyon cs értée. z azt jelent, hogy egy megfelelő matemata modell nem épes becsüln egy menő dősor értéet. Nemlneárs rendszere esetében ét fontos tanulság van:. hogyan használju a statsztát a ísérlet adato elemzésére;. hogyan döntjü el egy matemata modell helyes voltát. Klasszusan a áoszelmélet a determnsztus rendszereet tanulmányozza, de 48

150 Bológa jelfeldolgozás újabb módszere létez a fzána egy vantumáoszelméletne nevezett területe, amely a vantummechana törvényet övető nem determnsztus rendszereel foglaloz. A Granger eljárás épes o-oozat apcsolatot elemezn bológa dősoro elemzésében. gy más leírása egy nemlneárs rendszerne a áosz. Úgy gondoltá ezdetben, hogy egy nagyon bonyolult menetet csa egy nagyon bonyolult rendszer épes generáln. Az lyen rendszerene az a meglepő tulajdonsága, hogy használhatju (teljes mértében megbecsülhetjü a rendszer műödését) egy rövd dőntervallumra, de nem használhatju a becslést hosszú dőntervallumora. A aotus rendszere legfontosabb jellemző a övetező: szabálytalan dnama, s ezdet eltérése a ezdet állapotoban, nagyon ülönböző választ generálhat, és bonyolult, de jól meghatározott fázstérbel geometra modell (határclus).. ábra. Jobb oldal rész: fratál természet önazonos és arányosan azonos jele esetében status és dnamus rendszere esetében. Bal oldal rész: (A) sálamentes természetes strutúra (zöldség). bben az alotórésze hatványtörvény eloszlást mutatna, amely log-log sálán egy egyenest ad, (B) almá halmaza, amely normál eloszlású halmaz. (C) fratál természetű jel (a frevencaomponense ampltúdója fordítottan arányos a frevencájával. (D) fehér zaj, egyenletes eloszlású frevencaomponense) [ alapján]. Jelenleg a leggyaorbb statszta eljárás az, hogy többször megsmételve egy ísérletet számítju a apott értée átlagát. Annyra megszoott, hogy sznte automatusan végrehajtju. Általában úgy gondolun adatanra, hogy nagyon so érté van az átlag örül, de jóval evesebb érté van, amely sebb vagy nagyobb az átlagnál. A valószínűség sűrűség függvény, a PDF(x) megadja anna valószínűségét, hogy egy mért érté x és x+dx özött van. zeet a jellemzőet számszerűsíten s lehet, a bonyolult vseledést a topologus entrópa, a ezdet eltérése gyors növeedését a Ljapunov-exponens, a szoatlan geometrát a fratáldmenzó jellemz. A topologus entrópa (h) a rendszerben levő perodus pályá számáról ad nformácót. Kaotus rendszereben mnél hosszabb perodus pályáat eresün, annál többet fogun találn. A perodus pályá száma exponencálsan nő a peródus hosszána növeedésével: Kaotus rendszereben ét tetszőlegesen választott, egymáshoz özel ezdőhelyzetből ndított pálya tpusan exponencálsan távolod egymástól a fázstérben. A távolodás mértéét a loáls Ljapunov-exponens jellemz: aotus dsszpatív rendszereben a mozgás hosszú dő után egy bonyolult geometrájú alazaton, ülönös attratoron zajl. Kaotus onzervatív rendszereben a fázstérben 49

151 árton László Ferenc, Kocss Lóránd, Katona Norbert, Szget Péter aotus tengert találun, és abban egymás örül herarchus rendszerbe foglalt regulárs szgete vanna. A aotus vseledés tehát bonyolult geometra strutúrá felbuanásával jár. zt a bonyolult strutúrát a fratáldmenzóval lehet jellemezn. Az, hogy a mntá átlaga növesz vagy csöen, a sebb eleme a nagyohoz mért relatív számától függ. Ha mnd több cs elemet veszün fgyelembe, amnt a mntá száma növesz, aor az átlag csöen fog és növeedn fog, ha mnd több nagy elemet veszün fgyelembe. Ilyen eset jellemzésére a fratáldmenzó paramétert használju. A d fratáldmenzó az új eleme száma (N), amelyeet aor vesz-n fgyelembe, amor a rendszert egy fnomabb felbontásban (rezolúcó) r vzsgálju. d = log(n) / log(/r). A d a mértée a cs elem aránya a nagyohoz épest. z összefüggésben van a teljesítmény-eloszlás PDF függvényéne meredeségével. Valójában nagyon so természetbél rendszer nem normál eloszlású. Általában eze esetében a rendszer mnd több nagyobb, valamnt sebb elemből épül fel. Nncsen csa egy érté, mnt az átlag, amely megfelelően jellemz (leírja) azt a rendszert (fa, hegye, szgete, partszaaszo fratál természetűe).. ábra. Hatványtörvény eloszlás és normál eloszlás szemléltetése 3. ábra. Normál (az átlagérté felé onvergál) és hatványtörvény természete (nem tart egy átlagérté felé) nagyon nagy számú (végtelen felé tartó) megfgyelés esetén 50

152 Bológa jelfeldolgozás újabb módszere Kaotus rendszer és a megfelelő határclus dnama vseledés nagyon özel ezdet állapoto esetében. Tehát a határclus a meghatározó nvaráns jellemző és nem a válaszjel dőben lefutása. 3. Követeztetése A számítógépe megjelenésével létrejött nformácós technológa lehetővé tesz az degrendszer mnt bonyolult hálózat megértését. Neurobológuso és a fza, műsza tudományo művelő özös céllal utatjá az deg nformácó lényeg ódját, az degsejte tüzelés mntázatát [3][4]. A neuráls ód legfontosabb összetevője maga az ngerületátvtel, vagys az degsejt membránján eresztül lezajló ononcentrácóváltozás. A sejte tüzelése egy gen összetett mechanzmuson, a neuronáls ntegrácón alapsz, melyben so száz, sőt adott esetben több ezer bemenetből onvertálód a végső menet, amely ha elér a ívánt üszöbpotencált, eredményezhet sülést (acós potencál genezst) a sejtben. egíséreljü leírn agyun műödését, megmagyarázzu a tudat, a gondolodás és a memóra alapvető eseményét rendszerelmélet sznten. A membránpotencálo és az esetenént acós potencálo (AP) vagy más néven spe-o megfgyelhetőe fzológa módszereel, ntra- vagy extracellulárs elvezetéssel. Az agyérg neuráls hálózat műödés megértéséne legfontosabb része a ma legmodernebb technáal megvalósuló számítógépes modellezés, vagys számos degsejt egydejű sznron atvtásána szmulácója. hhez elengedhetetlenül szüséges a neuráls rendszere mnden sznten való, mnél pontosabb elemzése. zt próbálja érzéeltetn az tt bemutatott rövd vázlata az újabb jelelemzés eljárásona. A bemutatott eljáráso mnőségleg soat segítene a bológa jelensége pontosabb megértésében, helyes értelmezésében. nden bemutatott eljárásna elészült a ATLAB örnyezetben használható feldolgozás eljárása és az ezehez tartozó jelonverzós módszere. Szarodalm hvatozáso [] árton, L. F: Jele és Rendszere. [Semnale ş Ssteme] dtura Scenta, 006. ISBN , 380 old. [] Dávd, L., árton, L.: Rețele neuronale ș logca Fuzzy în automatzăr. dtura Unverstăţ Petru aor Târgu-ureş ISBN old. [3] Klausberger, T., agll, P.J., árton, L.F., Roberts, J.D.B., Cobden, P.., Buzsa, G. & Somogy, P.: Bran-state and cell type specfc frng of hppocampal nterneurons n vvo. NATUR, 4 (0/003) [4] Klausberger, T., árton, L.F., Baude, A., Roberts, J.D.B., agll, P.J., and Somogy, P.: Spe tmng of dendrt-targetng bstratfed cells durng hppocampalnetwor oscllatons n vvo. NATUR Neuroscence. 7 (004) [5] Tél, T., Gruz,.: Kaotus dnama, Nemzet Tanönyvadó, Budapest, 00. [6] Keogh,., Chotrat A. Ratanamahatana.: xact Indexng of Dynamc Tme Warpng. Unversty of Calforna Revsde Computer Scence & ngneerng Department CA 95 USA. [7] Torrence, C., Compo, G.P.: A Practcal Gude to Wavelet Analyss. Program n Atmospherc and Oceanc Scences, Unversty of Colorado Boulder, Colorado, 997. [8] Hardstone, R., Pol, S-S., Schavone, G., Jansen, R., Nuln, V.V., ansvelder, H.D., Lnenaer-Hansen, K.: Detrended fluctuaton analyss: a scale-free vew on neuronal oscllatons. Fronters n Physology Fractal Physology November 0. Volume3, Artcle 450, 63. [9] Berthouzea, L., Farmer, S.F.: Adaptve tmevaryng detrended fluctuaton analyss. Journal of Neuroscence ethods 09 (0) [0] Chen, Q., Huang, N.., Remenschneder, S., and Y.: Introducton to the Hlbert-Huang Transform and ts related athematcal Problems. Adv. Comput. ath

153 árton László Ferenc, Kocss Lóránd, Katona Norbert, Szget Péter [] Canolty, R.T., Knght, R.T.: The functonal role of cross-frequency couplng. Trends n Cogntve Scences Vol.4 No. [] Lebovtch, L.S., Scheurle, D.: Two Lessons from Fractals and Chaos. Complexty Vol. 5, No. 4, 000,

154 űsza tudományos özleménye. XV. űsza Tudományos Üléssza, 04. Kolozsvár, AZ ARKHIÉDÉSZI SPIRÁL FOGIRÁNYVONALÚ HNGRS FOGASKRKK BURKOLÁSÁNAK A BURKOLT FLÜLTSRG LOSZTÁSÁT JLLZŐ ASPKTUSÁRÓL ASPCTS OF TH RPARTITION OF TH SHD SURFAC ANIFOLD BY TH SHING PROCSS OF CYLINDRICAL GARS WITH ARCHIDAN SPIRAL SHAPD TOOTHLIN áté árton, Hollanda Dénes Sapenta rdély agyar Tudományegyetem, űsza és Humán Tudományo Kar, Gépészmérnö Tanszé, Târgu ureş, O.p. 9, C.p. 4., Telefon/Fax: , mmate@ms.sapenta.ro, hollanda@ms.sapenta.ro Abstract anufacturng cylndrcal gears wth curved teeth s motvated by the purpose of ncreasng the load capacty. It s demonstrated that parng of concave and convex tooth flans leads to sgnfcant ncreasng of the bearng capacty of gear par. The pecular aspects of the nematcs regardng the generatng of the curved teeth of the cylndrcal gear cannot be descrbed usng the b-parametrcal meshng model. Ths drawbac was elmnated through the model of the pulsatng generatng rac. Just solvng the equaton of gearng sn t suffcent, because the phenomenon of ante- and post-trmmng cannot be dentfed through that. Ths aspects can be handled analyzng the relatve nematcs at the level of the cuttng edge. The study of the real generatng surfaces s dffcult due to the rugged dstrbuton of the generatng surfaces. Ths paper presents the mathematcal model of an alternatve soluton. The pecularty of the proposed method conssts n focusng on the repartton of the curves- resulted as traces of the cuttng edge when ths traverses a famly of parallel planes dsposed perpendcular to the gear s axs. Through ths the spatal meshng wll be reduced to n parallel plan curve meshng processes. Keywords: Cylndrcal gear, spral, meshng, famly of curves. Összefoglalás A görbe vonalú hengeres fogaseree előállításána célja a terhelhetőség növelése. Bzonyított tény, hogy a onvex-onáv apcsolódó fogfelület-párosítás a terhelhetőség jelentős növelését eredményez. A özleményben szereplő fogaseré lefejtés-nematájána sajátos aspetusa a étparaméteres burolás modelljével nem írható le, ezért bevezettü a pulzáló fogasléc modelljét. A apcsolódás egyenlet megoldása nem elegendő, ugyans ell zárn az elő-, lletve az utólenyesés jelenségét. z a relatív mozgás vágóélszntre lehozott nematájána részletes elemzésével valósul meg. A valós generáló felülete eloszlása annyra egyenetlen, hogy a burolás tanulmányozása nehézessé vál. Jelen özleményben az előbb jelzett hátrány üszöbölésére dolgozott alternatív módszer matemata modelljét mutatju be. A módszer sajátossága abban áll, hogy a burolt eré tengelyére merőleges síoban eletező görbeserege relatív elhelyezedését vzsgálju. Kulcsszava: hengeres fogaseré, spráls, burolás, görbesereg 53

155 áté árton, Hollanda Dénes. A fogazat lefejtéséne elve Az Arhmédész-féle spráls fográny vonalú hengeres fogaseree alternatívát jelentene az smert WldhaberNovov típusú egyenes vagy ferde fogú hengeres fogasereere. A célun létrehozn olyan, helyesen apcsolódó ülső, hengeres hajtópárt, amely az erőátadást onvex-onáv fogoldala özött valósítja meg. A WldhaberNovov-fogazat a fogprofl magasságában onvex-onáv, és gen érzéeny a tengelytáv-módosításra [3,4]. A javasolt hajtópár esetében a fogoldala onvex-onáv jellege az Arhmédész-féle spráls vezérgörbe matt alaul. A lefejtés elméletleg egyetlen származtatófelülettel történ, Olver első fogazás módszere szernt []. A tangencáls előtolásos lefejtés elvét az. ábrán szemléltettü. A lefejtő szerszám egy Z 0 3 éscsoportból álló, egyenént 3-5 ést tartalmazó, az Öerlon -féle marófejehez gen hasonló felépítésű, a ése mron pontosságú radáls állítását megengedő marófej. A ésproflo özéppontja (az osztóvonal és a fogprofl szmmetravonalána metszéspontja) Arhmédész-féle spráls vezérgörbére lleszedne. Az. ábra alsó vázlata a felülnézet, ahol jól látható a 3 Arhmédészféle spráls ív. A szerszám forgása matt enne tengelysíjában egy pulzáló fogasléc jön létre [9,0], melyne elmozdulását ét szuperponált mozgás adja: az első, gyors mozgás a spráls hatása matt jön létre, és addg tart, ameddg a vzsgált éscsoport része a fogasereet határoló, enne tengelyére merőleges sío özött található vagys attól a pllanattól, hogy a éscsoport első ése begördül, az utolsó pedg gördül az említett sío özül. Az. ábrán a vrtuáls fogaslécszelvényt a fogasereet szélességében felező síban szemléltetjü. vel ez a mozgás terjedelmében gen rövd, a léc nem épes befutn aora távot, hogy a teljes fogaseré-fogprofllal apcsoljon. L s Os Os s m m s Rs Rs C H O mq L-L P B A. ábra. A tangencáls előtolásos fogazatlefejtés elve zen tangencáls előtolással segítün, vagys a szerszám tengelye sugárrányban elmozdul. A fogaseré eözben saját tengelye örül állandó szögsebességű forgómozgást végez, amne öveteztében a görbült fogú, de szabályos proflú fogasléc generálja a fogárot. A fogároban egyszerre egy éscsoport dolgoz, vagys a eré egy szögosztásny elfordulására a marófej / Z0 értéű özpont szöggel fordul el. után a fogaseré vzsgált fogára smét lefejtés helyzetbe erül, a marófej valamely éscsoportja a tangencáls előtolás hatására már előretolt helyzetben található, így a pulzálás (a gyors mozgás) a fogaseré tengelyéhez O L 54

156 Az arhmédész sprál fogrányvonalú hengeres fogaseree burolásána a burolt felületsereg elosztását jellemző aspetusáról már özelebb történ. Az előbb smertetett A valós felületsereg végtelenítéséhez feltételezn geometra sajátosságo alapján jelenthetjü, ell, hogy a tangencáls előtolás hogy a lefejtés dszrét, egymás után értée a nulla felé tart, így mnden ésél övetező fogasléc-fogaseré apcsolódás egyszerű végtelenségny felületet ír le. A helyzeteből mnt nduló helyzetből burolófelület zs végtelenségny felületne ezdődő, részleges legördülése halmazaént fogható fel. az -ed végtelenségny felületsereg buro- burolójaént eletez. A érdés az, hogy A módszer egy orább változata radáls behatolással megvalósított []. nnél a letsereg burolóját. A felülete vzualzálálója metsz-e, avagy egészít a j-ed felü- változatnál a szerszám nább a sa rámutatott arra, hogy elhelyezedésü és ammano -féle maróhoz hasonlít. A tangencáls előtolásos módszer több hordépgaseré relatív helyzetétől. A önnyebb alaju erősen függ a vrtuáls léc és a foloalzácós lehetőséget rejt, és nagyobb átláthatóság végett a burolást a fogaseré várható termeléenységet ígér. tengelyére merőleges, véges számú síszeletben tanulmányozzu, majd pedg az nd a radáls behatolással történő lefejtés, mnd a tangencáls előtolásos módszer esetében nemcsa a szerszám felépíbére írju fel a fogazatot elégítő módon egyes szeleteben eletező burológörtéséből származó előnyös foggörbületalaítást (a ése radáls elmozdítása), özelítő splne-fogfelületet. hanem a fogasléc egyenes proflja adta általános. A éscsoport felépítése fogazás lehetőségeet s hatéonyan A jelen elemzésben lehet használn a hordép alaítására 0 3 tos és csoportonént z s 5 betétéses ma- [6]. A buroláshoz szüséges apcsolódás rófejet tentün, amely egyetlen fogároban egyenletet étparaméteres vagy egyparaméteres dolgoz. Az ellenereet meg- burolásént s fel lehet írn [, 5]. munáló szerszám értelemszerűen [, 5] a A numerus értéelés során a [7,8]-ban fogaseré fogát ölel örül. Tehát a onáv s említett módszerehez hasonló módszert és onvex oldala ése ét, egymás alalmaztun. után övetező fogároban fogna dolgozn. A apcsolódás egyenlet mutatja a apcsolódás pontoat adott pllanatban, A ése proflja elméletleg a generáló adott helyen, és emellett a szngulárs pontoat fogasléc profljával és méretevel megegye- s. Azt azonban nem mutatja, hogy ző. A valóságban a csoport első ése a a apcsolódás egyenletet elégítő felületpont nagyolóés, tehát mndét éle atív, míg a meg s marad. Lehetséges, hogy az csoport több ése felváltva vág a onáv, adott pontot a szerszám már azelőtt lesodorja, lletve a onvex fogárooldalon. Feltételenyesés), hogy valósan apcsolódna (előlezzü, hogy a éscsoport számára jelölt vagy pedg a már generált pontot özpont szögtartomány valamvel sebb, egy újabb pulzálásor forgácsba söpr mnt az elmélet felosztás: (utólenyesés). A generálás elmélet alapját a folytonos, 0 0 0,8 0,85 azaz végtelenül so vágóélet tartalmazó Z0 Z0 () szerszámfogcsoport adja. A valóságban azonban a fogcsoportna véges számú (3-5) A tartományon belül a ése egyenletesen vanna felosztva, tehát az osztás értée tagja van, így a valós származtató felületsereget az egyes ése éle írjá le a fogaseréhez vszonyított relatív mozgás során. 55

157 áté árton, Hollanda Dénes 0 Z 0 z s A ése ndexe sorban () ; ;0;; (3) A nulla ndexű és a referencaés, mvel a referencahelyzetet a éscsoport özepét foglalja el. A ése tájolópontja a generáló fogaslécprofl osztóvonal szaaszána özéppontja. A referencaés tájolópontja és a marófej tengelye özött távolság a maró s névleges sugara, am a görbe R fogazat névleges görbület sugara s egyben. A éscsoporto ése egyenlő szögtávolságra elhelyezett Arhmédész-féle spráls vezérgörbén lleszedne. A spráls Z emeledése 0 -szor nagyobb, mnt a fogasléc osztása, így a vezérspráls poláregyenlete a övetező lesz: Z0m Rs p sp (4) A éscsoport ésene beállítás sugara az ndex alapján, a (), (3) és (4) éplete fgyelembevételével: R p s 3. Az alalmazott oordnátarendszere. sp (5) A matemata modellt a övetező oordnáta-rendszere defnálásával alapozzu (. ábra): S 0x0 y0z0 az állványhoz ötött, álló rendszer, S s xs yszs a szerszámhoz ötött, S x yz pedg a fogazandó eréhez ötött oordnáta-rendszer. zeen ívül mndegy és elmélet profljához csatolju az x yz oordnáta- S rendszert. B 0 F A U zs Os z O A B as bs Z0 O z - x z O Y0 X0 O P x z * y * P x x *. ábra. Az alalmazott oordnáta-rendszere A fogaseré x z osztósíja és a rögzített rendszer X 0 Z 0 síja egybees. Az O s OP egyenes a vrtuáls léc osztóvonala. Az ezzel párhuzamos vonal a gördülővonal, a özöttü levő távolság pedg értelemszerűen az profleltolás. P a vrtuáls léc- m eréhajtás pólusa. A fogaseré legördülés szögéne nulla értéére a z tengely áthalad a P póluson ( z -gal jelöltü). A vrtuáls lécfogaseré teljes legördüléséne megfelelő szélső szögértéeet egyszerű evolvens geometra összefüggése- ből számítju,,. Az elövetező számításo ezelését megönnyít, ha a legördülés szög határértéet abszolút értéént ezeljü. Adott legördülés helyzetet a paraméter segítségével defnálun,. A le- 0, fejtés adott éscsoport esetében aor ezdőd el, amor a éscsoport legelső ( = ndexű) éséne O proflözpontja benne van a fogaseré felső, y B / határsíjában. Az O S és O orgó távolsága a fogároba való újabb belépés pllanatában * y U 56

158 Az arhmédész sprál fogrányvonalú hengeres fogaseree burolásána a burolt felületsereg elosztását jellemző aspetusáról OsO r d függvényében. Négy esetet tanulmányozun: (6) A tangencáls előtolás paraméterét s*- a onáv oldal él és a poztív gal jelöljü, am az egységny szerszámszögelfordulásra eső eltolás értéét jelent. a onáv oldal él és a negatív féltérben levő sí helyzete (3. ábra); Az egyes síoban jelentező nyomgörbé meghatározásához smernün ell az a onvex oldal él és a poztív féltérben levő sí helyzete (4. ábra); s szerszám-munadarab áttétel arányt. féltérben levő sí helyzete (5. ábra); a onvex oldal él és a negatív féltérben levő sí helyezte (6. ábra). zt a vrtuáls hajtás apcsolódás feltételéből írju fel, a szögsebessége felhasználásával: * psp s s rd s Z z s 0, ahonnan * s m z 3. A nyomgörbé általános egyenlete (7) 3. A nyomgörbeépzés geometrája Feltételezzü, hogy a ése éle a marófej forgástengelyén áthaladó síoban lleszedne. Könnyen belátható, hogy ez esetben csa az Y 0 0 özpont síba érez egydejűleg a vzsgált él összes pontja. Az 0 lécproflszögne öszönhetően az él ülönböző pontja az előbbtől eltérő síoba egymáshoz vszonyítva éséssel érezne, mözben a szerszám halad. A modell aor hatéony, ha az egyes szeleteben épződő görbé özött távolságoat s tudja fejezn, hogy a ésőbbeben a burolt felület síszeletet helyesen lehessen tájoln. matt a (6) egyenlettel megadott tengelytávolság adott -ra aor érvényes, amor a éscsoport legelső sugarú éséne O proflözpontja az y B / síba jutott. Az ndexű és proflözpontjána sugara ehhez épest szögny éséssel jut el az első és nduló helyzetébe. A levezetéseben szögompenzácóat ell alalmaznun, egyrészt a ése referencasugarana ülönbsége, másrészt a választott sí helyzete m u tg0 (8) Az ed onáv oldal él poztív féltérbel síba generált görbéjéne szögparamétere A geometra vszonyoat a 3. ábrán szemléltettü. A szerszám oordnáta-rendszer orgóját Os -gal jelöljü, mvel az el- * fordulás szöge vzsgálataor a tangencáls előtolást leállítju. A valóságban a szerszámözpont elmozdul a tangencáls előtolás és az elfordulás szög szorzatána értéével. A választott élpont távolsága a szerszámtengelytől az u paraméter függvénye: * Az O Os S * *, O s TQ és O s P háromszöge segítségével felírju a onáv szerszámél választott pontjána a poztív u paraméterrel tájolt síba erüléséhez szüséges elfordulást: B ; u; u arcsn arcsn u (9) A (8) és (9) egyenlete együttes vzsgálatából övetez, hogy az él behatolása a síba az élcsúccsal ezdőd, és foozatosan halad az éltő felé, tehát a (9) szög növesz az u paraméterrel, u h c m h m 0 a 0, 0a 57

159 áté árton, Hollanda Dénes z O () 0 O () x u felé történ, vagys az élpont sugarána csöenésével. z esetben a érdéses pont a gyártott fogaseré tengelyétől távolod. z 0 x O (-) T Z0 O () u B/ u O () Os * S - Q P O O (-) T Y0 () 3. ábra. Konáv oldal nyomgörbe generálása, ha u Az ed onáv oldal él negatív féltérbel síba generált görbéjéne szögparamétere A levezetés az előbb pontban bemutatotthoz hasonló. A geometra vszonyoat a * 4. ábrán szemléltettü. Az O Os S, O * * s TQ és O s P háromszöge segítségével felírju a sugárna az * O O s rányra való erülése és a vzsgált pont y u, u 0 síba érése özött letelt elfordulás szögét: B B v; u; u arcsn arcsn B u arcsn arcsn (0) Ha a (0) fejezéshez hozzáadju az - ed él és az első él özött szöget, aor a (9) egyenlettel formálsan azonos egyenletet apun. egfgyelhető, hogy ez esetben az első élpont, amely a vzsgált síba ér, az él tőpontja, tehát az áthaladás az élcsúcs B/ u Os * S - Q () P O X0 4. ábra. Konáv oldal nyomgörbe generálása, ha u Az ed onvex oldal él által generált görbe szögparamétere A onvex él által generált görbe szögparaméteret az 5. és 6. ábráon szemléltettü. A számításoat az előbbeben bemutatott módon végezzü el. A vzsgált pont sugarát a B m u tg0 () 4 éplettel számítju. 3. A nyomgörbé általános egyenlete az S 0 oordnáta rendszerben A 3-6 ábrából észre lehet venn, hogy a vzsgált pont távolsága a szerszám orgótól az x tengely mentén a 58

160 B/ u Az arhmédész sprál fogrányvonalú hengeres fogaseree burolásána a burolt felületsereg elosztását jellemző aspetusáról felírható a nyomgörbe álló rendszerbel parametrus egyenlete: () Os * - O (-) T F P z O () S O () x O Y0 X0 B 5. ábra. Konvex oldal nyomgörbe generálása, ha u 0 B/ u - Os * O ()* () T O (-) P F A z O () S x O Y0 X0 B 6. ábra. Konvex oldal nyomgörbe generálása, ha u 0 u () éplettel számítható. Fgyelembe véve, hogy a szerszámorgó özeled az álló rendszer orgójához, valamnt azt, hogy a z rány mentén a vzsgált pont nem mozdul, X Y0 Z 0 * 0 ; u; u rd s ; u; u ; u; uu ; u ; uu (3) 3. A nyomgörbé általános egyenlete a fogaseréhez ötött oordnáta rendszerben A fogaseré oordnáta-rendszere a szerszámfej ; u ; u szöggel való elfordulására s ; u ; u szöggel fordul el. Az. ábrát fgyelembe véve, az S rendszer x tengelyéne és az X 0 rányna a pllanatny szöge s u ; u (4) ; Az S 0 -ból az S -be az alább oordnáta transzformácót alalmazzu: r 0 r0, cos 0 0 sn sn 0 cos 0 0 Az, fejezése a övetező: R cos R sn s s rd m sn rd m cos (5) (6) A (3), (4), (5) és (6) éplete egybevetésével fel lehet írn a valós szerszáméle által hagyott nyomgörbéet a fogaseré tengelyére merőleges síoban. 4. Követeztetése A bemutatott modellen az () (6) éplete a fogprofl özéppontjához vszonyítjá a nyomgörbé helyzetét, enne öveteztében az egyes síoban eletezett 59

161 áté árton, Hollanda Dénes proflo egymáshoz vszonyított távolsága és helyzete nem torzul. Az álló oordnáta-rendszerben levezetett parametrus egyenlete a vrtuáls fogasléc síszelvényet buroló véges görbesereget adjá. K lehet mutatn, hogy a paraméter változtatásával a léc proflja módosul. Köszönetnylvánítás A utatás a TÁOP-4..4.A/-/ azonosító számú Nemzet Kválóság Program Haza hallgató, lletve utató személy támogatást bztosító rendszer dolgozása és műödtetése onvergenca program című emelt projet eretében zajlott. A projet az urópa Unó támogatásával, az urópa Szocáls Alap társfnanszírozásával valósul meg. Ths research was supported by the uropean Unon and the State of Hungary, cofnanced by the uropean Socal Fund n the framewor of TÁOP-4..4.A/-/ Natonal xcellence Program. Szarodalm hvatozáso [] Ltvn, F.L.: A fogaseréapcsolás elmélete. űsza Könyvadó, Budapest, 97. [] áté,., Hollanda, D.: The Cuttng of Cylndrcal Gears Havng Archmedean Spral Shaped Tooth Lne. 3th Internatonal Conference on Tools, 7-8 arch 0, solc, ISBN , [3] Ltvn, F.L., Pn-Hao, F., Lagutn, S.A.:Computerzed Generaton and Smulaton of eshng and Contact of New Type of Novov- Wldhaber Helcal Gears, R ' [Onlne]. Avalable: f/engrenage_novov_wldhaber_nasa_re port.pdf [Accessed: 30-Jun-0] [4] Nacy, S.., Abdullah,.Q., ohammed,.n.: Generaton of Crowned Parabolc Novov gears. Adept Scentfc Knowledge Base. eprnt.php?noted=69. [Accessed: 9-ar- 0]. [5] Dudás, I.: The Theory and Practce of Worm Gear Drves. Penton Press, 005, ISBN [6] áté,., Hollanda, D., Tolvaly-Rosca, F., Popa-üller, I.: The localzaton of the contact patch by cylndrcal gear havng an Archmedean toothlne usng the method of settng the tangental dsplacement. XXI- OGÉT-03 XXI-th Internatonal Conference of echancal ngneers), Arad, 58 apr. 03, Conference Proceedngs, ISSN , [7] Dudas, I., Banya, K., Varga, G.: Smulaton of meshng of worm gearng. Amercan Socety of echancal ngneers, Desgn ngneerng Dvson (Publcaton) D 88, 446,996. [8] Varga, G., Balajt, Z., Dudas, I.: Advantages of the CCD camera measurements for profle and wear of cuttng tools 005, Journal of Physcs: Conference Seres 3 (), pp Zotero Style Repostory, Roy Rosenzweg Center for Hstory and New eda. [Accessed: 9- ar-0]. [9] áté,.: Hengeres fogaseree teherbírásána növelését és hordép-loalzácóját megvalósító alternatív lefejtés módszere elemzése. XIX.- F..T.Ü., Kolozsvár, márcus 0. Konferencaötet, ISSN , [0] áté,., Hollanda, D., Faluvég,.: Arhmédész-féle sprál fogvonalú hengeres fogaseree tangencáls előtolásos lefejtéséne nematája egyparaméteres burolás esetében. XXII. Nemzetöz Gépész Találozó, Nagyszeben, 04.ápr. 47. Konferencaötet, ISSN ,

162 XV. űsza Tudományos Üléssza, 04. Kolozsvár, űsza tudományos özleménye. A PÜTHAGORASZI KÖZÉPARÁNYOSOK JLNTŐS TULAJDONSÁGAI ÉS SZRPÜK AZ ÉPÍTÉSZTBN TH IPORTANT PROPRITIS OF PYTHAGORAN ANS, AND ITS ROL IN TH ARCHITCTUR fj.orbán György rdély úzeum-gyesület, Kolozsvár/Cluj-Napoca Napoca/Jóa u. -4, orban@esvvv.com Abstract The scope of the paper s to present the propretes of the Pythagorean means, and to hghlte ts role n the anthc thnng based archtecture. The paper present based on examples, and n concrete arthmetc way, the role and use the same means system thnng, n archtecture and space modelng. The means mae possble a new way of analzng the space modelng, and mae possble to understand completly new relatons n archtectural hstory and theory. Keywords: means, proporton, archtecture Összefoglalás A dolgozat célja a püthagorasz özéparányoso tulajdonságana a bemutatása és az ant gondolodású építészetben betöltött szerepü emelése. A dolgozat példáal és onrétan, számszerüen, mutatja be egyazon özéparányos gondolodás építészetben, téralotásban betöltött szerepét, használatát. A özéparányoso a téralotás új tanulmányozását és teljesen új összefüggése megértését tesz lehetővé az építészettörténetben és -elméletben. Kulcsszava: özéparányoso, arányo, építészet. Az első három özéparányostapasztalat Két poztív számot a és b, ha a < b, öszsze lehet hasonlítan abból a szempontból, hogy az egy mennyvel nagyobb mnt a más (ez a b a ülönbség), vagy azzal, hogy az egy hányszorosa a másna, ez a b/a arány, amt a görögö logosz -na nevezte. Természetesen tevődött fel a érdés, hogy ét adott a<b valós szám esetén mely az az m szám, melyre az b m m a vagy az b m egyenlőség teljesül. Az első m a esetben ez az érté az a b m ( a, b) melyet az a és b számtan (vagy artmeta) özéparányosána (vagy özepéne) nevezün zt a érdésfelvetést szavaban a or gondolodásána megfelelően s meg lehet fogalmazn. Platón szavaval a számtan özép: ugyanazzal a számmal haladja meg az egy ültagot, mnt amennyvel haladja őt meg a más [:33]. A másod esetben pedg ez az m ab ( a, b) szám, az a és b mértan (geometra) özéparányosa (özepe). (nne szavaban történő megfogalmazása: mely az a szám (m), amely annyszor 6

163 fj.orbán György a b haladja meg a-t, amennyszer b haladja meg őt (m)?) Ugyancsa logus az m-et az b m m a aránypárból eresn. A apott b a ab az a és b harmonus ö- m zéparányosa. 3( a, b). A bablona gyövonás algortmusa (b. Kr.e. 800) gyaorlat Ó-Bablonban Kr.e. 800-ban nagy pontossággal artmetalag meg tudtá határozn egy négyzet átlójána a hosszát. A gyövonásra, szavaba foglalt recept gyanánt, [:3] ezdetleges eljárással, algortmussal rendelezte. [3:8] Az eljárás lényege: 0. tetszőleges első becslés a özelítésre x 0 < a ;. a becsült érté segítségével a gyö a özelítő érté és a szám/özelítő érté özött van, így ét orlát özé erült. x 0 < a < a / x 0 (ha x > a > a / x aor s maradna a orláto);. az új özelítő érténe a ét orlát számtan özepét vetté és fojtattá a. pont szernt x 0 a / x0 x. Az YBC 789 -es őtábla [:3] tanúsága szernt. ábra. Az YBC 789 őtábla [:3] a gyövonás algortmusa alapján a értéét.44. megözelítőleg 8 mllomod, azaz eltéréssel határoztá meg (.táblázat).[3:7][4:57]. táblázat. Gyövonás algortmusána reonstrucója Tábla érté Jelentés J. Érté Szám, , , , /60 0, , , /(60*60) 0, , , /(60*60*60) 0, , Összesen,4430 Gyö,4436 ltérés 0, oszva papprusz Héron féle özépérté (b. Kr.e.800) az absztracó Ha x és y ét poztív szám, aor a x xy y h számot Héron-féle özépérténe nevez. 3 nne mértan jelentése: ha x és y csona gúla ét alapjána területe, aor a h az alapoal párhuzamos azon símetszet területe, mely a gúlát ét egyenlő térfogatú testre bontja fel. Howard ves szernt a Heron féle özepet már Kr.e. 800 előtt smerté. A moszva papruszon szerepel egy probléma (4. számú), melyben numerus feladatént egy pramsépítésnél használatos, elvégzett számítás van leírva. A csona gúla térfogatána meghatározására leírt éplet a síbel trapézanalóga alapján, tapasztalat és ntutív módon alault. A trapéz területéne meghatározására az alapo számtan özéparányosa volt megfelelő. A térbel analóga szernt a csona gúla alapjana számtan özepe nem adott helyes eredményt (Ó-Bablon analóga), az egyptoma azonban emprus matemata szemléletü szernt eljutotta a helyes formulához, am alapján a Héron-féle özéppel pontosan meg tudtá határozn a csona gúlá térfo- 6

164 A püthagorasz özéparányoso jelentős tulajdonsága és szerepü az építészetben gatát. rc Temple Bell szernt ez az nducó nagyobb eredménye az egyptomana mnt magu a pramsa, a magu fza valóságában és így a Héron-féle özép felfedezését a legnagyobb egyptom pramsna nevezte. [5:3] rejlő harmóna, türöződ a számo harmónájában. [:8]. 3. ábra. A oca csúcsa, éle és lapja. ábra. A Héron-féle özéparányos geomera épe (jobbra) A Héron-féle özép ugyan nem püthagorasz özéparányos, ám a gondolodás és megalotás logája alapján smertetése fontos, épp azért, hogy rávlágítson, mlyen fontos szerepet töltött be a özéparányos gondolata az óorban. 4. Püthagorasz és a püthagoreuso Püthagoraszról tudju, hogy járt gyptomban és Bablonban s. zen utazása alatt elsajátíthatta az ott smert matemata tudást, így smerte legalább a három: (számtan (), mértan () és szembenálló, majd ésőbb harmonusna (3) nevezett) özéparányt. [:7880] 4.. A szabályos teste az absztrat harmóna A püthagoreuso, sőt előttü a bablónaa s észrevetté (3.ábra), hogy a oca élene (, lapjana (L) és csúcsana (Cs) száma özött a L 6 Cs 8 L 6 összefüggés gaz, és ugyanez teljesül más szabályos poléder esetén s, vagys a csúcso száma az éle és lapo számána harmonus özéparányosa. Íme mondtá már az óorban, a szabályos testeben 4.. Középarányoso a püthagorasz zenében az absztracó alalmazása Püthagorasz egy feszített húr pengetéséne tanulmányozása nyomán fogalmazta meg a legtsztábban összecsengő hangoat (onszonancáat). hhez egy monochordna (a monochord helyett vízzel telt pohara vagy alapácso s lehetségese) nevezett egyhúrú hangszert használt. 4. ábra. onochord gy adott hosszúságú húrt megpengetve meghatározza a hozzá tartozó hangmagasságot. A monochordna van egy elmozdítható érntője, mellyel változtatható a húr hossza. Ahogy csöen a húrhossz, úgy nő a rezgő húr által bocsátott hang magassága. Az f frevenca (a hangmagasság) a λ hullámhosszal (húrral) fordítottan arányos. A hullám v sebességéne és a λ hullámhosszána a hányadosa az f v frevenca. Így ha a 63

165 fj.orbán György λ hullámhossz a felére csöen, a frevenca a duplájára nő: v v v f, vagys a hang egy 8 otávval lesz magasabb. A monochord ezdet húrhossza az alaphangot bocsátja. A húrt a felére csöentve étszer olyan magas hangot hozun létre, mnt az alaphang, ezt a hangözt otávna nevez. A húrhosszat 3/4-ére csöentve 4/3-szór magasabb hangot, azaz vartot (alaphaghoz vszonyítva) hozun létre. Az eredet húrhosszat /3-ára rövdítve 3/-szer magasabb hangot apun, am az alaphanghoz vszonyítva vnt távolságra van. Püthagorasz észrevette, hogy a legszebben összecsengő hango az alaphang és a vnt :(/3), az alaphang és a vart :(3/4), valamnt az alaphang és otávja :(/) távolságra levő hango, vagys: a vart, vnt és otáv hangözö. A fente alapján a püthagoreuso megfogalmaztá, hogy s egész számo (,,3,4) arányaval lehet a hangözöet jellemezn és meghatározn. [:88] Ugyaneor észrevetté, hogy a hango aránya, a szépen összecsengő hangözö özéparányosoal s meghatározható. Az alaphang (X Hz) és otávja (X Hz) özött számtan özéparányossal meghatározott hangmagasság (3/ X Hz) a vnt, a harmonus özéparányossal meghatározott (4/3 X Hz) a vart. A szabályos testeben türöződő számo harmónája így a zene sálára s érvényesne bzonyult. Püthagorasz műödése nyomán elfogadottá vált, hogy az otávot a vnt és a vart (számtan és harmonus özép) segítségével lehet felosztan (A vnt és vart által felosztást nevezté rögzített hangözöne, míg öztü helyezedne el a mozgó hangözö, amne a osztása a görög zeneelmélet egy özpont feladatává vált.) 5. ábra. Az otáv felosztása Püthagorasz szernt, özéparányosoal Püthagorasz zeneelmélete, de még nább a szépségről alotott absztrat modell hatása meghatározó volt az utána övetező évezredeben. nne talán legszebb pédája a Vatánban levő Athén sola fresója, ahol Rafaello ugyanezt az ábrát fest meg Püthagorasz atrbútumaént. 6. ábra. - Raffaello Sanzo: Athén sola (részlet: Püthagorasz zenét otat), 509,Vatán úzeum, freso 5. A délosz oltárő a ór problémá és gondolodása A délosz oltárő megétszerezéséne nevezetes problémája s a folytonos arányo problematájára vezethető vssza. (Délosz szgetén az stene azt ívántá az emberetől, hogy az ott álló oca alaú oltárövet ettőzzé meg, és aor elmúl 64

166 A püthagorasz özéparányoso jelentős tulajdonsága és szerepü az építészetben a városban dühöngő pestsjárvány. A őfaragó azonban nem tudtá megmondan, sem megszereszten, hogy meora a étszer nagyobb öbtartalmú oca éle, így nem s tudtá faragn. [:0] Hpporatész (Kr.e. 450 örül) általánosította a síban megoldandó négyzetettőzés feladatát, ahol egy négyzethez egy étszer aora területű négyzetet ell szereszten, amne megoldása egy mértan özéparányossal mnt aránylánccal lehetséges a:x = x:a, ahonnan x =a. 7. ábra. Négyzetettőzés Térben, úgy gondolta, nem egy, hanem ét özéparányost ell a ét szélső érté özé tatn. zzel az egyenletrendszerrel pedg artmetalag fejezte, arányláncént meghatározta a ocaettőzés megoldását: a : x = x : y = y : a, ahonnan x =ay és xy=a, vagys x y, amt beírva a a másod egyenletbe: x 3 =a 3. A szeresztéssel nem boldogult. [:06] 8. ábra. Kocaettőzés[] Arhütasz (Kr. e ) azonban eredményes matematusént a ocaettőzés hpporatész megoldása nyomán egy áprázatos térbel szeresztést hozott létre. [:4] A fent példá alapján jól látsz, hogy a özéparányoso fogalma a or alapproblémána megoldásában fontos szerepet játszott. 6. Platón özéparányoso mnt vlágot formáló gondolat A matematában majd zenében alault özéparányosoat mnt a vlág harmónájána szabályat Platón (Kr.e ) foglalta össze és emelte flozófájában méltó magasságra. A özéparányosoat mnt arányláncoat a négy őselem összeapcsolására használta fel. Tmaosz című művében leírja a vlág megalotásána történetét. A vlágot tűzből és földből formáltá. Kettőjüet egy öztü levő ötelé foglalja egységbe. [:3839] Összetartó láncént az arányosságot említ. Itt játsz szerepet a folytonos aránylánc, valamnt a vele egyenértéű mértan özéparányoso. Taylor rávlágít, hogy a tűz és a föld azonban térbel terjedéssel rendelezne, három dmenzóban létezne, így nem egy (mnt a négyzetettőzésnél), hanem ét(mnt a ocaettőzésnél) özéparányost ell használnun. rre a szerepre pedg a levegő és a víz ínáloz. [6:67] A tűz úgy arányl a levegőhöz, mnt a levegő a vízhez és a víz a földhöz: tűű levegő víz levegő víz föld [:39] Ugyancsa Taylor említ, hogy a oca megétszerezéséne nevezetes problémájára történ utalás. [6:67] Ugyanott megfogalmazza, hogy a mértan özép felhasználásával a püthagoreus matemata összeapcsolódhat a négy gyöér empedolész dotrínájával. [6:67] Taylor nyomán megállapíthatju, hogy Platón a Tmaoszban a özéparányosoat aránylánc formában használta a 65

167 fj.orbán György vlág négy elemből való alotásána szeresztő elveént. A Tmaoszban szerepel a vlágtestet átjáró vlágléle leírása s. A vlágléle rendszeréne megalotásában Platón, a özéparányosoat használja fel. A vlágléle alotóelemene leírását nem részletezem[:33333][6:67], hanem anna Tmaosz szernt felosztásában mutatom be a özéparányos rendszer felhasználását. Intervallumoat épez az,,4,8 és az,3,9,7 mértan haladványo egymást övető tagja özött. A étszeres és háromszoros ntervallumoban ét özéparányost (számtant és harmonust) helyez el. z a származtatás lényege. Az eredet sorozato tagjat, a származtatott özéparányosoal sorrendbe írja. Az így eletezett 4/3 ntervallumoat tölt a 9/8 arányaval úgy, hogy a fennmaradó része 56/43 legyene. A leírás a püthagorasz sála leírása 4 egész és 5/7-ed otáv erejég. Az így nyert számo a püthagorasz sála hangjana megfelelően, hangonént -es vócensű mértan haladványona felelne meg, vagy zene termnusoal otávonént épülne egymásra. (Az így megalotott özéparányos rendszer vagy észítmény Platónnál a csllagászat alappllérévé s vált. A özéparányosoal áttatott pályáon erngene az égteste, és együttállásu határozza meg a dolgo rendjét és dejét. [:333339] ) Az otávo egymásra épülését így az,,4,8 mértan sorozat (a mértan sorozat vagy haladvány, egyben arányláncént s felfogható, jelen esetben: /=/4=4/8= ) fejez. z az aránylánc nem más mnt a mértan özéparányoso fordított alalmazása. gy más művében az pnomsz-ban megtudju egyben a hosszúság, terület és térfogat arányat s fejez. Taylor szavaval mondhatju tehát, hogy a : arány, enne hatványa, valamnt az egyes tényező özött meghatározható özepe a természet végső ttáról lebbent fel a fátylat (990a99b, pnomsz,plato) [6:695]. Platón az általa leírt vlágép rendező elveént határozta meg a özéparányoso rendszerét, az arányosság deáját. A számoban, a szabályos testeben, a zenében, a vlágot alotó eleme egymáshoz való vszonyában és magát a vlágot átható és szabályozó léleben látta meg a természet végső ttát, a vlágot formáló gondolatot és az örö harmónát, melyet a özéparányoso felhasználásával onrétan le s írt. A fenteből tűn, hogy az óor görög gondolodásban mlyen fontos szerepet töltötte be a özéparányoso. 7. Püthagorasz özéparányoso az arányosság éplete udoxosz (Kr.e. ~395337) Platón és Arhütasz tanítványa a Püthagorasz által smert három özéparányoson ívül más hármat s leírt. [7:67] Hsher a Cantor által özölt, [7:7] Boyer által átalaított [3:56] forma szernt a övetező özépértéeet (mezotétá, azaz özépen álló) tulajdonítja udoxoszna: [4:5] ontraharmonus özép: m a b 4: b m a,. ontramértan özép; 5: m a m b m a m a b b m m,. ontramértan özép; 6:, 0<a<m<b. A özéparányoso tanulmányozása és használata így ezdett el bővüln. ratosztenész (Kr.e. 7696) a Per mezotéton című művében a özépértée elméletével foglalozott (a mű nem maradt fenn, csa Papposz utalása nyomán smerjü létezését). [:5] A özépértéeről észült valószínűleg átfogó írás, mely a görög tudóso számára hozzáférhető és smert lehetett, nem maradt rán, de ez még nem o arra, hogy a benne levő tudást fel ne használtá volna a övetező századoban. 66

168 A püthagorasz özéparányoso jelentős tulajdonsága és szerepü az építészetben Ncomachus (Kr.u. 00 örül) megemlít, hogy az első három özéparányost már Püthagorasz előtt smerté. A övetező hármat Arsztotelész és Platón orág írtá le a tanítványo (Platón tanítványa volt Arhütasz, az ő tanítványa pedg udoxus, a vélhetően a fent nevezett három özéparányost leírta) és így együtt említ azt a hat özéparányost, amt a rég író hagyományához társította [8:83]. Tovább négy az előzőeel egyazon logát övető özéparányosról számol be, am nem szerepelt a rége műveben, de bzonyosna vél, hogy smerte volta, és használtá őet [8:8384]. Érdemes megjegyezn, hogy 0 özépértéet Nchomachus [8:5759], vele azonos 9-et Pappus [9:87] s smert, és még -et, így összesítve mnd a özépértéet smerté. Ha x<m<y három poztív szám és H = {b-a, m-a, b-m}, J={a,m,b} számoból alotott halmazo, aor enne elemeből több olyan aránypár épezhető, melye egy-egy m özépértéet határozna meg. Az eljárást ombnatorusan leírva A,B a H-ból és C,D a J-ből egy-egy tetszőlegesen választott elem. or özépértéet meghatározó épleten az A / B = C / D aránypárt értjü, amből ülönböző létez. A özéparányoso táblázatban összefoglalva a övetező [4:8]:. táblázat. Püthagorasz özéparányoso sorszám meghatározó özépérté aránysor m a a a b m b m a m a a m a b m m b m a a a b m b m b a b m a b x y m b m a x y m a m b m a b a b a m a elnevezés jelölés egy-egy példa egész számoban számtan özép ( a, b) A( a, ) (,3) b mértan özép ( a, b) G( a, ) (,3) b harmonus özép ( a, b) H( a, ) 3(3,6) 4 3 b ontraharmonus özép ( a, ) 4 (3,6) 5 4 b ontramértan özép. ( a, ) 5 (,5) 4 5 b m a b b a b a ontramértan özép. m b b m m 6( a, b) 6 (,6) 4 b a b b a m b 7 ( a, b) m a a b 7 (6,9) 8 b a b b a m a 8( a, b) b m a b 8 (6,9) 7 b a m a m 4 a b 3 a 9( a, b) m a a 9 (4,7) 6 b a m m max b m a b a, a 0( a, b) 0 (3,8) 5 b a b y m ( a, b) b m m b a (3,6) 4 67

169 fj.orbán György 8. Középarányoso a flozófa gondolodásban a szépség mértée A özéparányosoat eredet aránypár mvoltu matt és a fente alapján méltán lethetjü és társíthatju az arányossággal. ár az óorban a szépség mértéét az arányosságban láttá. z a gondolat véggísérte az ember történelmet és a művészet raconáls megítélését s, az óortól, a humanzmus orág mndenépp. Szent Bonaventura gen találóan fogalmazza meg az arányosság és szépség elengedhetetlenne tartott apcsolatát: nthogy tehát mnden dolog szép és valaméppen gyönyörödtető; s a szépség és gyönyörűség nem lehetséges arány (proporto) nélül; az arány pedg elsősorban a számoban rejl: szüséges, hogy mnden dolog számszerű legyen; ezért a léleben a szám a legfőbb mntája a Teremtőne, és a dolgoban a legfőbb nyom, amely a bölcsességhez vezet. [0:364365] Umberto co így összegz: nden özépor érteezés, amelyet a épzőművészetről írta Athosz-hegy szerzetese által írt bzáncatól egészen Cennn Tratátuság, feltárja a épzőművészetne azt a törevését, hogy a zenével azonos matemata szntre erüljön. szövege révén a matemata elgondoláso gyaorlat ánonoá válta. Képléeny szabályoról van szó, amelyeet ragadta ozmológa és flozófa összefüggésüből, de amelyeet mégs összetartana az ízlés láthatatlan áramlata. [:8485] 9. Középarányoso szerepe az építészetben a megépített arányo A özéparányoso és az arányosság felvázolt jelentése már a görög templomépítészetben s onrét alaot öltött. Jelen dolgozatban azonban a belső tér arányaban mnt az építészet egy alaptulajdonságában ívánom bemutatn a szerepüet. 9.. Vtruvus átrumos róma laóházána térarány rendszere az elmélet mnta Az átrumos róma laóház építésével apcsolatban Vtruvus [:707] normatív egységeben határozza meg térarányrendszerét. 9. ábra. Az átrumos róma laóház sematus rajza, a főbb helységeel: átrum, tablnum és alá A ház arányat táblázat formájába lehet rendezn. K lehet fejezn valamenny javasolt arányt az átrum szélességével. Ha az átrum szélessége 4 egység, a 3. táblázat a övetező értée szernt alaul: Püthagorasz özéparányoso és az arányosság fent leírt fogalmána segítségével meghatároztam egy modellt és eljárást, amvel Vtruvus térarányrendszeréne fontos elemet özéparányosoal elő lehet állítan. 68

170 A püthagorasz özéparányoso jelentős tulajdonsága és szerepü az építészetben 3. táblázat. Vtruvus róma átrumos laóházána téraránya Átrum Tablnum Varáns agasság Hosszúság (Á H ) Szélesség (Á sz ) Varáns Szélesség (T sz ) agasság 9/8* T sz 3/4* Á sz 8,000 5/3* Á sz 40,000 4,000 T /3 *Á sz 6,000 3/4 *Á sz 8,000 Á 3/4* Á sz 8,000 3/* Á sz 36,000 4,000 T /* Á sz,000 9/6 *Á sz 3,500 Á 3 3/4* Á sz 8,000 * Á sz 33,94 4,000 T 3 /5* Á sz 9,600 9/0 *Á sz 0,800 Ala szélesség Ala varáns Á [Á H =40,000] Á [Á H =36,000] Á 3 [Á H =39,94] /3* Á H /3* Á H 5/9* Á sz 3,333 /* Á sz,000 /3* Á sz,34 /7* Á H /3,5* Á H 0/* Á sz,49 3/7* Á sz 0,86 /7* Á sz 9,697 /4* Á H /4* Á H 5/* Á sz 0,000 3/8* Á sz 9,000 /4* Á sz 8,485 /9* Á H /4,5* Á H 0/7* Á sz 8,889 /3* Á sz 8,000 /9* Á sz 7,54 /5* Á H /5* Á H /3* Á sz 8,000 3/0* Á sz 7,00 /5* Á sz 6,788 A modell felépítése:. Legyen a ezdet szaasz AB, ahol A(a) és B(b), a=x és b=3x, ahol x=6. AB=x.. Felossztju AB-t, így nyerjü az I 4 : x- x ; I : x-,5x ;,5x-x ; x-3x;,5x- 3x; x-3x arány szernt ülönböző szaaszoat. 3. Kvócensne =(a+b)/a= t választva terjesztjü az x-x ntervallumot, így apju a x-4x és 4x-8x ntervallumoat, lletve az x-,5x-et amből apju a x-3x-et, lletve vócensne =b/(a+b)=,5 t választva x-x-ből,5x-3x-et. 4. Valamenny szaaszban elhelyezzü a özéparányosoat. 4. táblázat. Vtruvus átrumos laóházána belső térarányat leíró modell Felosztás özéparányos rendszer Középarányos rendszer Intervallum u v (u,v) (u,v) 3 (u,v) 4 (u,v) (u,v) I4 x-x 6,000,000 9,000 8,485 8,000 0,000 8,000 I x-.5x 6,000 9,000 7,500 7,348 7,00 7,800 6,750 X x I.5x-x 9,000,000 0,500 0,39 0,86 0,74 9,600 Y 3x I6 x-3x 6,000 8,000,000 0,39 9,000 5,000 0,800 (X,Y) x I3 x-3x,000 8,000 5,000 4,697 4,400 5,600 3,500 3 (X,Y),5x I5,5x-3x 9,000 8,000 3,500,78,000 5,000,000 Aránylánc alapú terjesztés Kvócensne =(a+b)/a= t választva terjesztjü az I4: x-x nter- Intervallum u v (u,v) (u,v) 3 (u,v) 4 (u,v) (u,v) 4*I4 8x-4x 4,000 48,000 36,000 33,94 3,000 40,000 3,000 vallumot, így apju a *I4: x-4x és 4*I4: 4x-8x ntervallumoat *I4 4x-x,000 4,000 8,000 6,97 6,000 0,000 6,000 69

171 fj.orbán György Az így alault modellben (4. táblázat) előttün áll Vtruvus átrumos házána térarányrendszere, matematalag helyesen eltérése nélül (átrum-tablnum és egyes alá esetében). z ndret módon arra enged öveteztetn, hogy Vtruvus mester módon, a püthagorasz özéparányoso segítségével egy vlágépet (Platón vláglele alapján) szeresztett vagy omponált, melyet özérthetően jó mérnö módjára mndenne elérhetően, normatívan és számszerűen összegzett. A laóház teréne belső méretet, arányaban a vlágot rendező szabályosságo szernt (özéparányoso) határozta meg. 9.. Jezsuta baro templomo téraránya püthagorasz özéparányoso A özépor folyamán, majd ésőbb s a humanzmus orában, az arányosság deája tovább élt, és mnt a szépség mérhető tulajdonsága, ahogy Umberto co megfogalmazta, az alotó művészete gondolodásában gen fontos szerepet játszott. eglátásom szernt nemcsa a gondolatvlágban, hanem gen onrétan számszerűen s alalmaztá. A számos építészet tratátus említ a fent özéparányoso özül az első hármat, ám egy sem foglalja őet olyan rendszerbe ahogy azt Vtruvus tette. A jezsuta baro építészet megjelenésével azonban a templomo belső teréne hasonló arányrendszerét lehet a megépült és tervezett templomtereben mutatn. nne példája az Il Gesu templom Rómában, melyet mnden baro templom előépéne s lehet tenten. A belső tér meghatározó méreteről észrevettem, hogy özéparányoso segítségével fejezhetőe a főhajó szélességével, ugyanúgy mnt Vtruvus átrumos róma laóházána mérete az átrumszélességgel. A jezsuta baro templom meghatározó mérete a belső tere legnagyobb terjedése: szélesség, hosszúság magassá, a ülönböző térrészeben és összességében s. 0. ábra. Il Gesu templom, Róma, hosszmetszet (artno 009-es 3D-s lézeres mérése)[3]. ábra. Il Gesu templom, Róma, alaprajz (artno 009-es 3D-s lézeres mérése)[3] A méreteet (felmérés és számított) az 5. táblázatban foglaltam össze. A számított méreteet az 6. táblázat szernt számítottam. 70

172 A püthagorasz özéparányoso jelentős tulajdonsága és szerepü az építészetben 5. táblázat. Az Il Gesu belsőteréne mért és számított meghatározó mérete nr. eghatározó méret Felmérés Számított Közép- Artmeta Százaléos eltérés méret arányos ülönbség Kereszthajó szélessége 35,7 35,70,5 0,0 0,03% Teljes szélesség 33,9 33,9 8 0,0 0,0% 3 Hajó magasság 8,3 8,,5 0,09 0,33% 4 Kupola aljána magassága 40,65 40,80 0,5 0,37% 5 Kupola teljes magasága 5,93 5,93 0,00 0,0% 6 Teljes magasság 58,8 58,0 8 0,7 0,46% x Hajó szélesség 7,85 7,85-0,00% y Teljes belső hosszúság 7,40 7,40-0,00% 6. táblázat. Az Il Gesu meghatározó belsőtere méretene számítása Középarány Il Gesu - Roma Lépés I II III IV X 7,85 44,63 7,85 Középarányos Y 7,40 7,40 44,63 x y m 44,63 58,0 3,4 m x y 35,70 56,45 8, Középarányos y x y x 5 m x 58,95 59,98 35,70 5 y x 8 m x 58,0 54,67 33,9 8 y y m 40,80 5,93 7,89 y x 0. Követeztetése A özéparányoso felfedezése és megsmerése az európa ultúrána a hajnalán történt, és özpont szerepet játszott az aor gondolodásban. A özéparányoso tulajdonságat a tapasztalattól az empírus gyaorlaton át a matemata absztracóg feltártá az óor bölcse, majd Platón emelte rendező elvvé a vlágban. Az így megalotott dearendszer a zenében és ésőbb az építészetben töreedte megvalósítan a ülönböző művészete. Az eddg véleedéseel ellentétben özéparányos rendzser mutatható Vtruvus elmélet munásságában, am a ésőbb oro építészetére döntő hatást gyaorolt. Középarányoso felhasználása mutatható a jezsuta baro építészetben s, melyne alappéldája a róma Il Gesu templom, ahogy ezt a jelen dolgozatban bemutattam, vagy négy erdély jezsuta templom esetében, ahogy ezt dotor dsszertácómban gazoltam [4]. eglátásom szernt a özéparányoso tanulmányázása számos olyan érdésre és összefüggésre ad soal egyszerűbb és átfogóbb magyarázatot, amt eddg csa zoláltan vagy örülményesen smert (vagy nem smert) az élő tudomány, ülönösen az építészet és építészettörténet, -elmélet. Az ujdonság nem új összefüggése megtalálásában rejl, hanem a rég gondolat-gyaorlat-eszmevlágot átfogó egységes gondolodás újrafelsmerésében és matemata összefüggésene, tulajdonságana 7

173 fj.orbán György smertetésében. Az elfeledett eredet bemutatásában. A dolgozat újdonsága az építészetelmélet és -történet egy teljesen új szemléleténe lehet a ndulópontja. A felvetett érdése, válaszo és összefüggése alapján egy özéparányosoon alapuló építészettörténet fejlődésvonalat lehet alaítan. Szarodalm hvatozáso [] Platón: Platón összes műve harmad ötet. urópa Kadó, Budapest, , 3839, 39, 33333, [] San árton: Nncs rály út! Gondolat, Budapest, , 3, 7880, 8, 88, 0, 06, 4, 5,. [3] Boyer, Carl B., Uta C. erzbach: A Hstory of athematcs. John Wley & Sons, New Yor [etc.], 99, 8, 7, 56. [4] Hscher, H. Vertausend Jahre ttelwertbldung. ne fundamentale Idee der athemat und ddatsche Implatonen. In: athematca ddactca 5 (00), 3 5. Als Preprnt Nr. 98 n der Preprnt-Rehe der Fachrchtung athemat der Unverstät des Saarlandes erschenen, dort engerecht am 04. November (//0), 57, 5 [5] ves, Howard Whtley: Great moments n mathematcs (before 650). athematcal Assocaton of Amerca, [Washngton, D.C.], [6] Taylor, A.: Platón. Osrs Kadó, Budapest, , 67, 67, 695. [7] Cantor,.: Vorlesungen über Geschchte der athemat Bd., Von den ältesten Zeten bs zum Jahre 00 n. Chr. Vorlesungen Über Geschchte Der athemat. Teubner, Lepzg, 894., 67, 6. [8] Ncomachus, artn Luther D'Ooge, Fran gleston Robbns, and Lous Charles Karpns: Introducton to Arthmetc. acmllan Co, New Yor, 96., 83, 8384, [9] Heath, Thomas Lttle: A Hstory of Gree athematcs: Volume From Thales to ucld. Clarendon Press, Oxford, [0] Szent Bonaventura: Itnerarum,c II, 46, In: Redl Károly: Az ég és a föld szépről. Gondolat, Budapest, [] Umberto co: űvészet és szépség a özépor esztétában. urópa Kadó, Budapest, [] Vtruvus: Tíz önyv az építészetről. Képzőművészet Kadó, Budapest, [3] artno, Lorenzo Po assmo: La chesa del Santssmo Nome del Gesù a Roma. Una nuova lettura tra ordn nascost e proporzon da rlev 3D. In: Quadern del Dpartmento Patrmono Archtettonco ed Urbanstco, nr35-36/009.,4768. [4] Orbán, Gy.: Analyss and valorsaton of the bult hertage of the roman-catholc church of Transylvana wthn the plgrmage route Way of ary, Dotor dolgozat. Kolozsvár űsza gyetem, Kolozsvár,

174 űsza tudományos özleménye. XV. űsza Tudományos Üléssza, 04. Kolozsvár, ALTALAJLAZÍTÓ UNKASZKÖZ KINATIKAI ÉS DINAIKAI VIZSGÁLATA RSARCH ABOUT TH KINATICS AND TH DYNAICS OF TH SUBSOILR S WORKING TOOL Pásztor Judt, Forgó Zoltán Sapenta T, űsza és Humántudományo Kar, Cím: , Romána, arosvásárhely/korona Segesvár út C, postacím: O.p. 9, C.p. 4, tel: , fax: , levelezés cím: pjudt@ms.sapenta.ro Sapenta T, űsza és Humántudományo Kar, Romána, Cím: , Romána, arosvásárhely/korona Segesvár út C, postacím: O.p. 9, C.p. 4,, tel: , fax: , levelezés cím: zforgo@ms.sapenta.ro Abstract The preparaton of the seedbed represents an essental wor for the growth and development of plants. It s an mportant consumer of energy. The subsoler s meant to carry out the basc wors n the cultvated land. In ths paper we study the nematcs and the dynamcs of subsoler s tllage tools. Keywords: subsoler, nematcs, dnamcs Összefoglalás A talaj előészítése nagyon fontos a termesztett növénye számára. A gépe munája hatással van a talaj fza-mechana tulajdonságara, özvetve a növényere, ezért megválasztásu és üzemeltetésü nagy örültentést gényel. Az altalajlazító a talajművelés alapgépe. Dolgozatunban az altalajlazító munaeszöz nemata egyenletet határozzu meg, amelye segítségével dnama vzsgálatoat végzün. Kulcsszava: altalajlazító, nemata, dnama. Bevezetés A talajművelés mechana beavatozás. Célja a termesztendő növény számára edvező talajállapot alaítása. A talajművelés alapműveletere, magágy-előészítésre és tarlómunára osztható. Az alapművelete a legmélyebb beavatozáso, amelye forgatással vagy forgatás nélül történhetne []. Az altalajlazító az a munagép, amely a mélyebb talajrétege lazítását forgatás nélül valósítja meg. Így a talaj művelt rétegét mélyít, az alsó réteget lazítja, javítva a víz- és levegőháztartást. lősegít a mély gyöérzetű növénye jobb fejlődését. Az eetalpbetegség megelőzésére és megszüntetésére s alalmas. Az altalajlazító munagépeet a talajművelő eszöze mozgásvszonya, munavégzésü jellegzetessége alapján ét fő csoportba lehet soroln. Passzív és atív művelőeszözöel felszerelt altalajlazítóat ülönböztethetün meg. Passzívna tentjü azt az eszözt, amely a munagépre mereven van rögzítve, a erethez épest önállóan nem mozdul el, csa a trator által meghatározott főmoz- 73

175 Pásztor Judt, Forgó Zoltán gást végz (a. ábra). Atív talajművelő eszözne tentjü azt a művelőelemet, amely a gép főmozgása, a haladó mozgás mellett ényszerhajtás öveteztében mellémozgást végez (b-c. ábra). ét mozgás együttes hatására jön létre az elérn ívánt talajmuna [3]. tengely fordulatszáma egyezményes, 540 ford/mn. Az AB függesztőar a 3-as BD szerszámot mozgatja, amely a C pont örül lengő mozgást végez [7].. ábra. Altalajlazító munaeszöze. ábra. Altalajlazító szerszámo: a - passzív művelőszerszám, b - rezgő művelőszerszám, c - lengő művelőszerszám [4] Dolgozatunban a lengőmozgást végző altalajlazító eszözt vzsgálju. A gépüzemeltetés mndenor célja a növény által gényelt magágy lehető legevesebb menetszámmal és edvező energafelhasználással való bztosítása. A mozgáspályá matemata modellezése alapján tanulmányozható a munaeszöz mozgása. A nemata egyenlete alapján felírható a munaeszöz dnama egyenlete. A nemata és dnama egyenlete segítségével számolható a munagép energagénye.. Kdolgozás.. Az altalajlazító munaeszöz nemata egyenlete Az altalajlazító felépítését az. ábra szemléltet. Az -es szerszámszár előtt mozog a -es függesztőar. Hajtása a 4-es térben térő tengelyről történ, amely az erőgép teljesítményleadó tengelyéről apja a hajtását lassító áttételen eresztül. Az 5-ös TLT 3. ábra. Altalajlazító mechanzmusa D(x D,y D ) pont a lazítószerszám hegyét jelépez. A vontatás hatására a lazítószerszám és szerszámszár elvágja, hasítja a talajt. Az elhasított talajban a szerszám éént halad előre, a talaj megemeled a szerszám felületén, majd lemaradva az é után szétaprózód. záltal megnő a fajlagos térfogata, javul a talaj levegő- és vízháztartása. A lengőmozgás hatására a hasítás előtt széttöredez, lazítód a talaj. bben a lazított talajban önnyebb a szer- 74

176 Altalajlazító munaeszözéne nemata és dnama vzsgálata számszár és szerszám előrehaladása, így csöen a munagép vonóerőgénye 4. ábra. A 4. ábrán övethető, hogy az átmunált talajeresztmetszet az a munamélységtől függ. A talaj belső surlódásána hatására a lazítás b o =a szélességben érzéelhető [], []. 4.ábra. Lazítószerszám munája: a - az előrehaladással párhuzamos síban, b - az előrehaladásra merőleges síban Az lazítóhegy, D(x D,y D ) pont, nemata egyenlete az xty mozgó oordnáta rendszerben a övetező összefüggéseel adható meg, [5], [6]: xa 0 Ay A h d sn t x B y B B x D y D D, () b BC cos, () BC sn b CD cos, (3) CD sn ahol ω a hajtótengely szögsebessége, rad/s; t az dő, s; b, h, d [8]onstrucós adato, mm, α és β műödést jellemző adato, 3. ábra. Az ABB és CBB derészögű háromszöge szögfüggvénye segítségével elvégezzü a megfelelő behelyettesítéseet, és az alább össszefüggésehez jutun: y A BC sn AB cos. (4) b BC cos AB sn y A (4) összefüggéseet összevonju: A b BC y b BC cos AB A BC sn (5) Az (5) egyenlet megoldásához trgonometra azonosságoat használun, amelye az alább másodfoú egyenlethez vezetne [6], [9]: n p tg m tg p n 0 (6) ahol: m y ABC n b BC p AB y A b BC. (7) A (6) egyenlet megoldása özül az α hegyesszög értéet választju. m m n p tg. (8) n p Az α szög smeretében meghatározható a lengőmozgást végző D(x D, y D ) pont térése és pályagörbéje, amelye az 5., 6., 7. ábrán övethető. térés, mm xd dő, s ábra. Atív talajlazító vízszntes térése 75

177 Pásztor Judt, Forgó Zoltán térés, mm 6. ábra. Atív talajlazító függőleges térése yd, mm 7. ábra. Atív talajlazító szerszám pályája A D(x D, y D ) pont pályagörbéje az o xo o y álló oordnáta-rendszerben a övetező transzformácós matrxszal határozható meg: v t a 0 D xoy, (9) ahol v a munagép sebessége, mm/s; a a munamélység, mm. A jelölése a 3. ábrán övethető. A D pont nemata egyenlete az álló oordnáta-rendszerben az alábba: D xoy 0 0 x y D D b CD cos v t CD sn a dő, s xd, mm (0) Az atív talajlazító szerszám pályája mélylazítás özben a. ábrán övethető. egállapítható, hogy a mozgásegyenlete leírjá a várt, a szarodalomban fellelhető ábrát, így a nemata egyenlete helyesene tenthető, és alalmasa a tovább vzsgálato elvégzéséhez. yd yd, mm 8. ábra. Atív talajlazító szerszám pályája muna özben.. Az altalajlazító munaeszözéne dnama egyenlete A dnama modelle megalotásához felhasználju az D(x D,y D ) lazítószerszám csúcsána mozgásegyenletet. A dnama modelle a övetező: sebességmodelle (); gyorsulásmodelle (). o 0 x y a a D D xd yd v v xd yd CDsn v CD cos CD cos CD sn () CD sn CD cos () A () és () összefüggéseben szereplő meghatározása az () és (5) összefüggése derválásával történ: d cos (3) y A 0 xd, mm y A y A BC y Asn BC y cos BC b A sn 0 (4) A (3) és (4) egyenleteből fejezhető az, az α és φ szöge függvényében: d cos [ BC sn ( h d sn )] ( h d sn ) cos b sn ) BC N (5) 76

178 Altalajlazító munaeszözéne nemata és dnama vzsgálata A (5) fejezés derválásával számítható az összefüggése: N N (6) N ahol a (5) fejezés számlálója és N a fejezés nevezője. és N dő szernt derváltja: d sn BC sn y sn) A d cos BC cos y A N BC( b cos y cos y A A (7) Az altalajlazító-szerszám gyorsulása a () összefüggéseel számolható és a 9.ábrán fgyelhető meg. gyorsulás, m/s ábra. Altalajlazítószerszám gyorsulása Az altalajlazító pályáján ét szaasz ülöníthető el. Az a yd grafonját övetve: új helyzetbe vonulás-lassítás, (0,5 s-s), gyorsulás-emelés, (s-,5 s). A szerszám tömegéne és gyorsulásána smeretében számolható a szerszámra ható erő nagysága, (8). RX m a xd. (8) R m a y yd dő, s axd ayd ad eredő gyorsulás Az erő smeretében vzsgálható a lazítószerszámra ható erő feladata, 0.ábra. Ft vágóerő a szerszám mentén jelentez, az R x erőomponens a szerszám éfelületével párhuzamos összetevője. 0.ábra. A lazítószerszámra ható erő A föggőleges R y erő az éfelületre merőleges F n összetevővel együtt az emelést bztosítja. redőjü az R e erő, amely a (9) egyenlet harmad tagjával számítható. F F R t n e R x R x cos R sn y F n R y F cos Az R össz az R x és R y erő eredője: R össz x y n (9) R R. (0) Az erő fajlagos értée a.ábrán látható.. ábra. Talajlazító szerszámra ható erő fajlagos értée 3. Követeztetése fajlagos erő, N/g dő, s Ft Re Rössz R X, vízszntes omponens a talaj vágására és a talaj emelésére fordítód. R Y, függőleges omponens a vágott talajszeletet emel, a lazítást végz. 77

179 Pásztor Judt, Forgó Zoltán A fajlagos erő és az alotórésze tömegéne smeretében számítható a munagép hajtóerő- és teljesítménygénye. Az atív munaeszözö erőteljesen előlazítjá a talajt, így evesebb a munagép vonóerőgénye, sebb a vontatásnál jelentező csúszás veszteség, ezért nedvesebb talajvszonyo özt s alalmazható. A talajlazító az energataaréos talajművelés gépe, a talaj lazítását forgatás nélül végz, így a vonóerőgény lényegesen sebb, mnt az azonos talajeresztmetszetet átmunáló eéé. A nemata és dnama egyenlete tovább utatáso alapjául szolgálna. Szarodalm hvatozáso [] Brătucu Gh.: Tehnologe agrcolă. Unverstatea Translvana, Braşov, 999. [] Căpăţână I.: Aspecte teoretce prvnd dnamca sstemulu tractor-subsoler. INATH III, Bucureşt, [3] Láng Z.: A zöldség-, dísznövény- és szaporítóanyag termesztés berende-zése és gépe. ezőgazda Kadó, Budapest, 999, 5354; [4] Naghu Al.: aşn ş nstalaţ agrcole. Vol. I. dtura Rsoprnt, Cluj-Napoca, 004. [5] áté,.: űsza mechana nemata. Kadó, Kolozsvár, 00. [6] Papp I.: echanzmuso elmélete. Scenta Kadó, Kolozsvár, 00. [7] Pásztor J., Forgó Z.: Ásógép nematája és munamnőség mutatóna vzsgálata növényházban. űsza Szemle, Kolozsvár, [8] Rpanu A.: ecanca tehncă. d. Ddactcă ş Pedagogcă, Bucureșt, 97. 0; [9] Sztachó-Peáry I., Szendrő P.: Példá mezőgazdaság géptanból. ezőgazdaság Szatudás Kadó, Budapest,

180 XV. űsza Tudományos Üléssza, 04. Kolozsvár, űsza tudományos özleménye. TŰ ÉS CÉRNARÁNGATÓ CHANIZUS POZÍCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA KÉNYSZRGYNLTK SGÍTSÉGÉVL NDL AND THRAD PULLING CHANIS S POSITION XAINATION WITH CONSTRAINT QUATIONS Popa-üller Izolda, Papp István, Kaucs András 3 SAPINTIA-rdély agyar Tudományegyetem, űsza és Humán Tudományo Kar, Gépészmérnö Tanszé, Romána, Korona, Segesvár út,/c, Fax: , pmuller@ms.sapenta.ro SAPINTIA-rdély agyar Tudományegyetem, űsza és Humán Tudományo Kar, Gépészmérnö Tanszé, pappstvan944@yahoo.com 3 SAPINTIA-rdély agyar Tudományegyetem, űsza és Humán Tudományo Kar, Gépészmérnö Tanszé, aucs@ms.sapenta.ro Abstract Wth the constrant equatons can be dfned the poston of the members or parts of a mechansm lyng n any space or plan. The nematc pars of the equaton systems are composed of general valdty constrant equatons, by whch the focal ponts postons and drectons of the man axes of nerta of each members of a lever mechansm can be determned. The needle and threadmover mechansm s made up of frame, man axes, cran, needle, and threadmover.the parts of the mechansm are movng n a parallel plane wth an * * elected XOY plane whch turn around the OZ axs perpendcular to the plane XOY. Keywords: nematc pars, constrants equatons, the man axes of nerta Összefoglalás A ényszeregyenlete segítségével meghatározható bármely térben vagy síban fevő mechanzmus tagjana pozícója. A nemata párora felírt egyenletrendszere olyan általános érvényű ényszeregyenleteből tevődne össze, amelyeel bármely aros mechanzmust alotó tago súlypontjana helyzete és tehetetlenség főtengelyene ránya meghatározható. A tű- és cérnarángató mechanzmus egy géptörzsből, főtengelyből, hajtóarból, tűrúdból, cérnarángatóból és egy lengőarból tevőd össze. A mechanzmus tagja egy választott XOY síal párhuzamos síoban mozogna amelyne símozgást * * végző tagja az XOY síra merőleges OZ tengelye örül fordulna el. Kulcsszava: nemata páro, ötöttsége, ényszeregyenlete, tehetetlenség főtengelye. Tű és cérnarángató mechanzmus pozícójána meghatározása A pozícó meghatározására a gép törzséhez rögzített segédoordnáta-rendszert használun []. Az egymáshoz apcsolódó tago sorrendjét a géptörzstől számoztu, mszernt a géptörzs (), a főtengely (), a hajtóar (3), a tűrúd (4), a cérnarángató (5) és a lengőar (6) számozást apott. 79

181 Popa-üller Izolda, Papp István, Kaucs András Adatan és egyenleten a [] és [3]-as utatás eredményenre alapozna: A () A géptörzs súlypontja ehhez a oordnáta-rendszerhez vszonyítva van meghatározva G. m (). ábra. A tűrúd és cérnarángató mechanzmusa.. Az állandó meghatározása: a segédrendszer helyzetene meghatározása a özpont tehetelenség főtengelyehez épest... Géptörzs A géptörzsön választott segédrendszer orgója a tűrúd szmmetratengelyéne a varrógép asztalával való találozás pontjában van (. ábra). A tehetetlenség nyomatéo értée és a főtengelye ránytényezőt tartalmazó A mátrx a géptörzs súlypontjába helyezett segédrendszerben van meghatározva. A géptörzsön választott O pont egybees a főtengely furatána tengelyvonalával, a oordnátá pedg a géptörzshöz rögzített segédrendszerben vanna megadva. O m (3) Az r helyzetvetor a géptörzs súlypontjajához vszonyított O pont oordnátát fejez a géptörzs súlypontjába helyezett segédrendszerben. r O G (4) Az r I helyzetvetor az O pont oordnátát fejez a géptörzs súlypontjába helyezett özpont tehetetlenség főtengelye oordnáta-rendszeréhez vszonyítva. T A r r I (5) A T cos cos cos T cos cos cos cos cos3 cos 3 (6). ábra. A géptörzsön választott segédrendszer 80

182 Tű- és cérnarángató mechanzmus pozícójána vzsgálata ényszeregyenlete segítségével ahol T az * * * * OXYZ segédrendszer ránytényező a GXYZ özpont tehetetlenség főtengely oordnátarendszeréhez vszonyítva. Az r 4 helyzetvetor az O 4 pont oordnátát fejez a géptörzs súlypontjába helyezett segédrendszerben. r O G 4 4 O (7) A géptörzsön választott 4 pont egybees a géptörzs segédrendszeréne orgójával, és rajta van a tűrúd szmmetra tengelyén s. O (8) O A géptörzsön választott 6 pont a lengőaron felvett segédrendszer orgójána oordnátát fejez a géptörzs segédrendszerében O (9) Az r6 helyzetvetor az O 6 pont oordnátát fejez a géptörzs súlypontjába helyezett segédrendszerben. r O G 6 6 (0)... Főtengely O 3. ábra. Főtengely 0 0 mm () A mechanzmus főtengelyén választott O pontjára felírható a G súlypontba helyezett segédrendszerhez vszonyított helyzetvetor. r O G () A tehetetlenség főtengelye ránytényező a () főtengelyen felvett segédrendszerhez vszonyítva az A mátrxban van összefoglalva A (3) A tengely súlypontja a főtengelyen felvett segédrendszerhez vszonyítva G m (4) A főtengelyt a (3) hajtóarral egy forgócsuló apcsolja össze. Az O 3 pont oordnátát a () főtengely súlypontjába helye- 8

183 Popa-üller Izolda, Papp István, Kaucs András zett segédrendszerben az r 3 helyzetvetor adja meg. O 5 r O G 3 3 (5) A forgócsuló tengelyvonalán választott pont a mechanzmus műödése özben egybees a cérnarángató alsó furatán választott O 5 ponttal, amely a cérnarángatón felvett segédrendszer orgójában van. O (6) Az O 5 pont oordnátát a () főtengely súlypontjába helyezett segédrendszerben az r helyzetvetor adja meg. 5 r O G 5 5 (7)..3. Hajtóar 3 A főtengelyhez apcsolódó hajtóar felső furatána tengelyvonalán felvett segédrendszerhez vszonyított súlypont oordnátá. G mm (8) 3 A segédrendszer orgójával egybeeső O pont oordnátája a hajtóar súlypontjába helyezett segédrendszerhez vszonyítva (G 3 ), amelyne értée az r 3 helyzetvetor oordnátá, azaz: O. 79 r (9) 3 3 A hajtóar alsó furatána tengelyvonalán felvett O 34 pont oordnátá a hajtóar segédrendszeréhez vszonyítva. A pont egybees a tűrúd csapján felvett O 43 ponttal. O (0) Az r 34 helyzetvetor, a hajtóar súlypontjához vszonyított O 34 oordnátát fejez a hajtóar súlypontjába helyezett segédrendszerben. r O G Tűrúd 4 () 3. ábra. Hajtóar 4. ábra. Tűrúd 8

184 Tű- és cérnarángató mechanzmus pozícójána vzsgálata ényszeregyenlete segítségével O A tűrúd csapjána tengelyvonalán felvett 43 pont oordnátá műödés özben egybees a hajtóaron felvett O 34 ponttal. O mm 6 () A O 4 pont oordnátát a tűrúd súlypontjába helyezett segédrendszerben az r 4 vetor határozza meg. r O G (3) Alotót a özpont tehetetlenség főtengelye oordnáta-rendszerében az r 4 I adja meg. T r4i A r 4 4 (4) A tehetetlenség főtengelye ránytényező a tűrúdon felvett segédrendszerhez vszonyítva: A (5)..5. Cérnarángató 5 A főtengelyhez apcsolódó cérnarángató alsó furatána tengelyvonalán felvett segédrendszerhez vszonyított súlypont oordnátá a övetező: G mm 8. (6) Az 5 I O 5 pont értéet fejez a cérnarángató özpont tehetetlenség főtengelyene oordnátarendszerében. T r5i A r 5 5 (7) A cérnarángató felső furatána tengelyvonalán felvett O 56 pont oordnátá a cérnarángató segédrendszeréhez vszonyítva: O (8) Az r 56 helyzetvetor a cérnarángató O súlypontjához vszonyított 56 pont oordnátát fejez a cérnarángató segédrendszerében. r O G (9) A özpont tehetetlenség főtengelye ránytényező a cérnarángatón felvett segédrendszerhez vszonyítva: A (30) 5. ábra. Cérnarángató Az r 56 helyzetvetor alotót a özpont tehetetlenség oordnáta-rendszerben: 83

185 Popa-üller Izolda, Papp István, Kaucs András T r56i A r 5 56 (3)..6. Lengőar 6 A özpont tehetetlenség főtengelyene ránytényező a lengőaron felvett segédrendszerben: A (3) 6. ábra. Lengőar A lengőar tengelyvonalán felvett O 65 pont oordnátá a segédrendszeréhez vszonyítva, amely egybees a cérnarángatón felvett O 56 ponttal. O mm 8 (33) A lengőar súlypontja, a lengőaron felvett segédrendszerhez vszonyítva: G m 988. (34) Az r65 helyzetvetor az O 65 pont oordnátát határozza meg a lengőar súlypontjába helyezett segédrendszerben. r O G A O 6 (35) O pont egybees a lengőar segédrendszeréne orgójával. A 6 pont oordnátá a lengőar súlypontjába helyezett segédrendszerben: r O G A függvénye és a ezdet értée meghatározása (36) A függvénye a tago tehetetlenség főtengelene ránytényező a géptörzshöz rögzített segédrendszerhez vszonyítva, azaz az uler-szögeel fejezett forgatómátrxo változó tagja. A ezdet értéeet hozzávetőlegesen ránézésre határozu meg. Az egy szabadságfoú mechanzmus vezető paramétere a, amely a főtengely segédrendszeréne a rögzített rendszerhez vszonyított OZ tengely örül elfordulását jelent. 3. A ényszeregyenlete rendszerbe foglalása A tagoat összeötő csuló mnd ötödosztályúna tenthető, amelye térmechanzmus esetén egyenént öt ényszeregyenlettel vanna meghatározva. Térmechanzmusént tárgyalt síban fevő hajtómű ényszeregyenlete: 84

186 Tű- és cérnarángató mechanzmus pozícójána vzsgálata ényszeregyenlete segítségével XG x 0y 0z 30 XGx,, y,, 0 z, (37) YGx 0y0z30 YGx,, y,, 0 z, (38) ZG x 0 y 0 z 30 ZGx3, y3, 0 z3 (39) ) b 3(,, 0,, 0, 30 0 ) (40) b 3(,, 0,, 0, 30 0,,,,, 3, 3, 3 (4) XGx3 y3 z3 XG 3 (x33 0 y33 3, 3, 3 z 33 3, 3 ),,,,, 3, 3, 3 (4) YGx3 y3 z3 YG 3 (x3 3 0 y33 3, 3, 3 z 33 3, 3 ),, 3 3 (43) ZGx3 3 y3 3 z3 3 ZG 3 ( x 333, 0 y333 3, 3 z ),,,,, ( 3, 3, 3 (44) , 3, , ),,,,, ( 3, 3, 3 (45) , 3, , 3 330) 333,, 333,, 33,, 444,, (46) XG3 x34 3 y34 3 z 343 (XG4 x434 0 y434 4, 4, 4 z 433 4, 4 ) 333,, 333,, 3, 3, 4, 4, 4 (47) YG3 x34 3 y34 3 z 343 (YG4 x434 0 y434 4, 4, 4 z 433 4, 4 ) 3, 3 3, (48) ZG3x34 33 y34 33 z 3433 (ZG4x 4334, 0 y4334 4, 4 z ) 3, 3, 3 3, 3, 3 3, 3 ( 4, 4, 4 (49) , 4, , ) (50) 85

187 Popa-üller Izolda, Papp István, Kaucs András 333,, 333,, 33, ( 444,, , 4, , 4 340) (5) 444,, 444,, XG4x 4 4 y4 4 z44 44, ab 4 444,, (XG 0 x40y4 0 z 430) (5) 444,, 444,, (YG x YG4x 44 y44 z 4 444, y4 0 z 430) (53) ZG4x4344, 4 y4344, 4 z (ZG x40 0 y40z 430 ) 444,, 444,, b (54) , (55) 444,, 444,, b , Követeztetése (56) A dolgozat célja az alapelv részletes leírása és gyaorlat alalmazásana szélesörű smertetése. Az eddg smert módszere özül a dolgozatban leírt ényszeregyenlete módszerével lehet a legönynyebben, leggyorsabban és legpontosabban meghatározn a térmechanzmuso pozícóját.. Szarodalm hvatozáso [] aros, D.: Calcule numerce la mecansmele plane. d. Daca, Cluj-Napoca, 987. [] Papp I., Popa-üller I.: Karos mechanzmus nemata ellemzése ényszeregyenleteel. 98 számú Kutatás szerződés a Sapenta Alapítvány Kutatás Programo Intézetével, 005. [3] Papp I., Popa-üller I.: Pozícó meghatározása ényszeregyenlete segítségével, általános transzformálás esetén. Kutatás szerződés a Sapenta Alapítvány Kutatás Programo Intézetével,

188 XV. űsza Tudományos Üléssza, 04. Kolozsvár, űsza tudományos özleménye. TŰ ÉS CÉRNARÁNGATÓ CHANIZUS SBSSÉGÉNK VIZSGÁLATA KÉNYSZRGYNLTK SGÍTSÉGÉVL NDL AND THRAD PULLING CHANIS S SPD XAINATION WITH CONSTRAINT QUATIONS Popa-üller Izolda, Papp István, Kaucs András 3 SAPINTIA-rdély agyar Tudományegyetem, űsza és Humán Tudományo Kar, Gépészmérnö Tanszé, Romána, Korona, Segesvár út,/c, Fax: , pmuller@ms.sapenta.ro SAPINTIA-rdély agyar Tudományegyetem, űsza és Humán Tudományo Kar, Gépészmérnö Tanszé, pappstvan944@yahoo.com 3 SAPINTIA-rdély agyar Tudományegyetem, űsza és Humán Tudományo Kar, Gépészmérnö Tanszé, aucs@ms.sapenta.ro Abstract The am of ths theses or presentaton s the defnton of the general shape of the onstrant equatons whch are necessary to calculate the speed of the robot arm and the mechansms and the presentaton of ther applcaton. The speed s expressed n the form of constrant equatons for the case when the axes OZ OZ j j are overlaped. After the dervaton n tme of the contrant equatons of the poston, the constrant equatons of the speed are found after groupng the unnowns. The programs wrtten for the mechansms speed determnaton are formng a lnear system of equatons. Keywords: nematc pars, constrants equatons, the man axes of nerta, angular velocty Összefoglalás A dolgozat célja a aros mechanzmuso és roboto sebességene számításához szüséges ényszeregyenlete általános alajana meghatározása és alalmazás lehetőségene bemutatása. A sebesség fejezett alaban írt ényszeregyenletet a OZ OZ j j tengelye egymásra tevéséne esetére határoztu meg. A sebesség ényszeregyenletet a pozícó ényszeregyenletene dőfüggvényében való derválása és a fejezése az smeretlene szernt csoportosítása után aptu meg. A mechanzmuso sebességene meghatározására írt programo egyenlete lneárs rendszert alotna. Kulcsszava: nemata páro, ötöttsége, ényszeregyenlete, tehetetlenség főtengelye, szögsebesség. 87

189 Popa-üller Izolda, Papp István, Kaucs András. Tű és cérnarángató mechanzmus sebességéne meghatározása A gyorsvarrógép tűrúd és cérnarángató mechanzmusa: géptörzs (), főtengely (), hajtóar (3), tűrúd (4), cérnarángató (5) és a lengőarból (6) tevőd össze. A mechanzmus tagja egy választott XOY síal párhuzamos síoban mozogna, amelyne símozgást végző tagja az XOY síra merőleges OZ tengelye örül fordulna el. A sebesség meghatározására, aárcsa a pozícó esetén, a gép törzséhez rögzített segédoordnáta-rendszert használun []. A mechanzmus bármely tagjána súlypontjához vszonyított O j ponto oordnátá mndg állandó, amelyeet az r j vagy r j I helyzetvetoroal határoztun meg, ezért az dő szernt derváltja mndg zéróértéűe.. A forgócsulóval apcsolt nemata pár sebességene ényszeregyenlete A ényszeregyenleteel apcsolt nemata páro sebességet a pozícóhoz hasonlóan határoztu meg, azzal a ülönbséggel, hogy ebben az esetben mnden zárt vetorontúrra egy-egy lneárs egyenletrendszer írható fel. Adatan és egyenleten az [], [3] és [4]-es utatás eredményenre alapozna. Az tengelye örül elforduló tago uler-szöge özül csa a, j,, jszöge változó. Az ǁ tengelye ránytényező állandó, és derváltja zéró. b3 b3 j 0 b33 b33 j () A mechanzmus műödése özben nem változna a precesszós, és elfordulás j szöge, j. = = = =0 (). ábra. A tűrúd és cérnarángató mechanzmusa A segédrendszer helyzetene meghatározása a özpont tehetelenség főtengelyehez épest ugyanaz, mnt a pozícó esetén. Forgócsulóval apcsolt nemata pár sebességene ényszeregyenlete: =0 (3) =0 (4) 3. Kényszeregyenlete a tű és cérnarángató mechanzmus tagja sebességene meghatározására A mechanzmus egy síban fevő négyoldalú mechanzmusból és egy síban fevő hajtóműből tevőd össze. 88

190 Tű- és cérnarángató mechanzmus sebességéne vzsgálata ényszeregyenlete segítségével Fgyelembe véve, hogy a ét mechanzmust ugyanaz a főtengely hajtja meg, a ettes tag smeretlenje mndét rendszerben azonosa, ezért a ét mechanzmus egyenleteből alotott rendszerne 3 smeretlenje van, a tűrúd mechanzmusna 7, a cérnarángatóna 6 smeretlenje van. Az smeretlene meghatározásához tzenhárom ényszeregyenletből alotott rendszert írtun fel fejezett alaban. A hat egyenletet a cérnarángató mechanzmusra felírt ényszeregyenlete alotjá. A főtengely () és a cérnarángató (5) nemata pár ényszeregyenlete a övetező: ( + + ) + ( + + ) = 0 (5) ( + + ) ( + + ) = 0 (6) A cérnarángató (5) és a lengőar (6) nemata pár ényszeregyenlete : ( + + ) + ( + + ) = 0 (7) ( + + ) ( + + ) = 0 (8) A lengőar (6) és a géptörzs () nemata pár ényszeregyenlete : ( + + ) =0 (9) ( + + ) = 0 (0) A hét egyenletet a tűrúd mechanzmusra felírt ényszeregyenlete alotjá. = ( + + ) = ( + + ) () () A főtengely () és a hajtóar (3) nemata pár ényszeregyenlete a övetező: ( + + ) + ( + + ) =0 (3) ( + + ) ( + + ) = 0 (4) A hajtóar (3) és a tűrúd (4) nemata pár ényszeregyenlete a övetező: ( + + ) =0 ( + + ) =0 (5) A tűrúd (4) és a géptörzs () nemata pár ényszeregyenlete a övetező: + =0 (6) A mechanzmus smeretlen paramétere az oszlopmátrx értée: = ( ) (7) A mechanzmus tagjana sebessége: Q A j B (8) ahol [Aj] az smeretlen együtthatóna értéet tartalmazó négyzetmátrxértée meghatározható. [B] a szabad tagoat tartalmazó oszlopmátrx tagjana értée: = ( + + ) = ( + + ) = ( + + ) = ( + + ) 89

191 Popa-üller Izolda, Papp István, Kaucs András =0, =0, =0, =0 (9) 4. Követeztetése A ényszeregyenlete módszere széles örű alalmazást ad a aros térmechanzmuso és roboto nemata és dnama vzsgálatában. A ényszeregyenlete módszerével lehet a legönnyebben és legpontosabban meghatározn a térmechanzmuso tagjahoz tartozó özpont tehetetlenség főtengelye sebességét, szögsebességét mnd a saját, mnd egy ülső rögzített oordnáta-rendszerhez vszonyítva. Szarodalm hvatozáso [] aros D.: Calcule numerce la mecansmele plane. d. Daca, Cluj-Napoca, 987. [] Papp I., Popa-üller I.: Karos mechanzmus nemata ellemzése ényszeregyenleteel. 98. számú Kutatás szerződés a Sapenta Alapítvány Kutatás Programo Intézetével, 005. [3] Papp I., Popa-üller I.: Karos mechanzmust alotó tago sebességene meghatározása ényszeregyenlete segítségével. Kutatás szerződés a Sapenta Alapítvány Kutatás Programo Intézetével, 006. [4] Papp, I., Popa-üller, I.,: Pozícó meghatározása ényszeregyenlete segítségével, általános transzformálás esetén. Kutatás szerződés a Sapenta Alapítvány Kutatás Programo Intézetével,

192 űsza tudományos özleménye. XV. űsza Tudományos Üléssza, 04. Kolozsvár, A TÉRINFORATIKA ALKALAZÁSA AZ GYHÁZTÖRTÉNTI KUTATÁSOKBAN. RDÉLYI UNITÁRIUS GYHÁZKÖRÖK TÉRINFORATIKA ALAPÚ TÖRTÉNTI SÉNYRKONSTRUKCIÓJA GIS US IN CHURCH HISTORY. GIS BASD VNT RCONSTRUCTION OF TRANSYLVANIAN UNITARIAN CHURCH HISTORY Selnger Sándor Budapest űsza gyetem (Fotogrammetra és Térnformata Tanszé), selnger.sandor@gmal.com Abstract The exstence and actvty of humannd have an effect on geographc space, thus t s easy to understand that geographc nformaton has an mportant role n any decson regardng human actvty. GIS methodology s used n those applcatons that study the geographcal postonng of objects or events. It s also applcable n the spatal and tmely study of the characterstcs of a gven church communty. GIS methodology s used n church hstory research together wth tools and methodologes from other dscplnes to answer questons related to the geography of relgon. Thus t may be easy to understand, as we have explaned n a prevous study, that the feld of GIS can help us understand where, when, and why congregatons and dstrcts were formed n the Hungaran Untaran Church n Transylvana. Keywords: geographc nformaton system, admnstratve dstrcts, Untaran congregatons, Untaran dstrcts, Transylvanan Untaran Church Összefoglalás Dolgozatunban az rdély Untárus gyház térnformata (GIS) alapú egyháztörténet eseményreonstrucójával foglalozun. Az ember lét és tevéenység hatással van a földrajz értelemben vett térre, ezért érthető, hogy a földrajz nformácóna gen nagy szerepe van bármlyen ember tevéenységet érntő döntésben. A térnformata módszeret a térrel foglalozó azon tudományoban alalmazzá, amelye tárgya vagy jelensége térbel elhelyezedését, eseményet vzsgáljá. A térnformata módszere alalmasa egy adott egyház özösség tér- és dőbel szerezet sajátosságana az elemzésére s. Az egyháztörténet utatáso és elemzése rányába nytó térnformata a saját szempontból más dszcplíná eszözet és módszeret s felhasználva próbál meg vallásföldrajz érdése megfogalmazására válaszoat adn. Így talán érthető, hogy a térnformata szaterülete segíthet megérten, hogy az egyháztörténet utatáso során a agyar Untárus gyház eretében rdélyben hol, mor és mért alaulta az egyes egyházörö, anya- és leányegyháza, szórványo. Kulcsszava: térnformata, özgazgatás beosztás, untárus egyházözsége, untárus egyházörö, rdély Untárus gyház 9

193 Selnger Sándor. Bevezető Az ember lét és tevéenység hatással van a földrajz értelemben vett térre, ezért érthető, hogy a földrajz nformácóna gen nagy szerepe van bármlyen ember tevéenységet érntő döntésben. A vallásföldrajz a Föld népességéne vallás hovatartozásával, az egyes térsége, országo vallás vszonyaval, továbbá a természet-társadalm jelensége és a vallás nézete, szerveződése apcsolataval, térség problémával foglaloz. Kjelenthető, hogy a vallás jelensége, szerveződése, ntézménye éppen úgy térhez, területhez ötődne, mnt mnden más természet-társadalm jelenség, tevéenység. A térnformata módszeret a térrel foglalozó azon tudományoban alalmazzá, amelye tárgya vagy jelensége térbel elhelyezedését, eseményet vzsgáljá. A térnformata módszere alalmasa egy adott egyház özösség tér- és dőbel szerezet sajátosságana az elemzésére s. Az egyháztörténet utatáso és elemzése rányába nytó térnformata a saját szempontból más dszcplíná eszözet és módszeret s felhasználva próbál meg vallásföldrajz érdése megfogalmazására válaszoat adn. lső olvasatban talán úgy tűn, hogy az egyháztörténet eseménye vzsgálatána a térnformatához (térnformata adatgyűjtéshez) nem so öze lehet. Valóban az egyháztörténet eseményeet történet forráso, specáls adato (püspö vztácó jegyzőönyve, egyházözség számadásönyve, anyaönyve, egyház adó, népszámlálás statsztá) írjá le. zehez az adatohoz, bzonyos forrásrta után, mndenéppen ragaszodnun ell. Bár ezzel lehet, hogy egy ngoványosabb talajra léphetün, több butatóval s találozhatun. agyarország feleezet megoszlásáról csa a 9. századtól ezdve rendelezün már elfogadhatóan pontos, hteles adatoal. Azonban az egyre több, újabban előerült forrásanyag, mely térép elemeel bővítve már olyan nagy tömegű nformácóhalmazt alot, hogy a hagyományos eszözöel abból rendszert alotn nagyon nehéz. zeből az nformácóból ell megszereszten a lebutított aár csa egyetlen szóra, évszámra szorítozó adattár sorat, oszlopat. zért van ülönös jelentősége a térnformatána, mert ez az nformatus szemléletű lebutítás tesz elemzésre alalmassá a rendszert a ülönböző egyháztörténet eseménye vzsgálatára, vagy anna reonstrucójára. Az egyháztörténet eseményreonstrucó alapnformácó nylvánvalóan a történettudományohoz apcsolódó adato. A térnformata használatána az egyháztörténet utatásban nem az a célja, hogy más formában, egy dgtáls adatbázsban archválja az adatoat, hanem anna a lehetősége, hogy ezeet az eseményeet térben és dőben ntegrálva egy egységes geometra alapra helyezze, és így végezze el az egységes elemzést. Jól defnált geometra alaprendszer nélül nem juthatun el egy elfogadható eredményhez. Így talán érthető, hogy a térnformata szaterülete segíthet megérten, hogy az egyháztörténet utatáso során a agyar Untárus gyház eretében rdélyben hol, mor és mért alaulta az egyes egyházörö, anya- és leányegyháza, szórványo, ezt a lehetőséget már több orább tanulmányunban fejtettü [, ]. Vzsgálatun alapja egy olyan térépsorozat, amely örnyezethű módon ell hogy tartalmazza a vzsgálandó dősí(o) településszerezetét, ll. azt, hogy az adott orszaban mlyen volt rdély özgazgatás beosztása, melyben rajzolód az untárus egyház térfoglaló vagy megtartó ereje. Kutatásunat csa olyan geometra alapon szabad elvégeznün, amely megegyez a vzsgált dősío geometra ör- 9

194 Az egyháztörténet reonstrucó során felmerülő érdése és feladato nagyon so ndulás nformácót, adatot gényelne. Az egyháztörténet adattára, nylvántartáso döntő hányada még ma s a hagyományos artonrendszerű vagy a legjobb esetben táblázatos nylvántartás szöveges formátumban hozzáférhető adathalmazént jelenne meg. Az egyháztörténet adatbázso dgtáls formában történő megjelenítése egyben az egyetemes dgtáls ultúra részét s jelent, és véleményün szernt terjedt formában, mnden számára hozzáférhetően más módon nem s épzelhető el. Az adatbázso az egyszerű szöveghez épest jelentős érté- és tudástöbblettel rendelezne, am anna öszönhető, hogy az adatbázso loga, lletve relácó szntű megalapozottságából adódóan egyértelműen és önnyen lehet újfajta szemponto szernt tovább nformácóhoz jutn egy adott tudástartományban. Az adatbázso előre meghatározott elve és dmenzó mentén történő rendezettsége adja azt a többletnformácót, am matt az egyháztörténet eseménye vzsgálatában s elengedhetetlen a dgtáls formában megjelenített adatbázso használata. Az adatona egységes rendszerben történő feldolgozása lehetőséget nyújt omplex vzsgálato elvégzésére. Az egységes elsősorban geometra feldolgozásna az eszöze a térnformata. A feldolgozás folyamatát úgy ell elépzelnün, hogy egy térép alaphoz egy vagy több táblázatot rendelün, melyne adata az eseményreonstrucó szempontjából fontos nformácóat tartalmazna (pl. az egyoron untáruso által s laott tele- A térnformata alalmazása az egyháztörténet utatásoban. rdély untárus egyházörö térnformata alapú történet eseményreonstrucója püléshez öthető anyaönyv, népszámlálás adato, egyéb statsztá), ezeet a táblázatoat elemezzü, leérdezzü, a térbe ntegrálju, am azt jelent, hogy térépszerűen ábrázolju az összegyűjtött nformácóat és ezeből új összefüggése megállapítására s öveteztethetün. A cél egy olyan térnformata adatbázs (GIS) felépítése, mely az egyháztörténet utatáso segítésére hvatott rendszerezett nformácóhalmaz. A érdés az, hogy ezzel az adatbázssal mlyen feladatoat tudun, aarun megoldan [3]. A lényeg a övetező: egy egységes, adott felbontású rendszerben ell ntegráln mnden olyan térépet, nformácót (szöveges és épnformácót), amely szerepet játsz az egyháztörténet eseménye loalzálásában. Tehát megpróbálun helyes választ adn arra, hogy hol és mor alaulta az egyes untárus egyházözössége, egyházörö, ll. eze egyor létezését a térépen nyomon övetn. Az alalmazott módszer azon a térnformata szemléleten alapul, amely a fza valóságból ndul, ezt a valóságot magyarázza, és esetenént fza és geometra alapelve, művelete segítségével megísérl a múlt fza valóságát elméletben reonstruáln. egállapítható, hogy az eseményreonstrucó során a térnformata az eszöz, az egyháztörténet a témafelvető, a vallásföldrajz pedg az elemző szempont. Térnformata szempontból ehhez legelőször meg ell jelöln azt az objetumot (vagy jelenséget), amely az esetleges elemzésnél az alapvető, sem geometralag, sem a tulajdonságat tentve tovább nem osztható smérveel rendelez. zt az elem objetumot enttásna nevezzü. Az enttás jelentősége abban áll, hogy meghatározhatja a ésőbb feldolgozás, értéelés lehetőséget, az egyháztörténet utatásoban végzett elemzése támogatásána alapegységét. nden esetben mérlegelés tárgya enne az alapegységne a térnformata jellegű lehetősége és apcsolatrendszere. nyezetével. z a övetelmény azért s fontos, mert az összefüggése eresése csa ebben a örnyezetben válna htelessé.. A térnformata adatbázs szerezete 93

195 Selnger Sándor A m esetünben az enttás maga az untárus egyházör település vagy egyoron untáruso által s laott település, melyhez egyszerűen apcsolható egy térörnyezet nformácóhalmaz, amt a GIS ezeln tud. Legfontosabb feladat az úgynevezett attrbútumtábla összeállítása. z egy az adatbázsonál alapesetben használatos táblázat, amely tartalmazza mndazoat az adatoat, amelye fontosa lehetne az elemzésnél. A táblázat adatana segítségével térbel és tulajdonságsznten elemzéseet, műveleteet lehet elvégezn, lletve összefüggéseet eresn. Az attrbútumtáblázat elemene összeállítása tehát nagyon fontos, mvel a GIS-funcó csa enne segítségével alalmazható hatéonyan. Adott térnformata rendszerhez még szöveges adato s apcsolható, melyeben aár az adott településhez apcsolódó egész levéltár anyagot s tárolhatju. Azonban eze a szövege nem alalmasa művelete végzésére, de belőlü a településre vonatozó bármlyen adat olvasható. Hasonlóéppen járhatun el a településre vonatozó épeel és egyéb brtoadatoal s. gy térnformata alapú egyháztörténet adattár esetében az adato és adatörö fogalm öre jól defnált, és a m esetünben a földrajz tér rdély s jól meghatározott. zen túlmenően a létrehozott térnformata adatbázs segítségével a modellezés eszözet s felhasználva loga műveleteel mntegy lejátszhatóvá tehető azo a folyamato, melye a agyar Untárus gyház eretében rdélyben az elmúlt 450 évben egyháztörténet szempontból végbemehette. A cél az untárus tano térbel, földrajz értelemben vett elterjedéséne, ll. vsszaszorulásána térnformata eszözö segítségével történő vzsgálata, azaz az egyes dősíoban megrajzoln az untárus egyházörö, egyházözössége térépét. Hangsúlyozn szeretnén, hogy a alaítandó adatbázs tér-dő szerezete nem azt jelent, hogy egy mástípusú, új adatgyűjtésre lenne szüség. bben a szerezetben az untárus egyház ülönböző levéltár, önyvtár, ll. nternetes forrásoban jelenleg megtalálható egyháztörténet eseményet, adatat rögzítjü. De a nagy érdés gazából az, hogy az adatbázs alapja mlyen eszmetörténet, történet utatásora, smérvere épüljön, és hogy a vallásváltás leírása mlyen adatoból derül. Hogyan lehet ezt reonstruáln? A reonstrucó során több tudományterület, történet- és műsza tudományo adatana az ntegrálására van szüség (. ábra).. ábra. Történet- és műsza tudományo adatana ntegrálása A történelm adato esetében azonban az egységes homogén szemlélet megvalósítása nem mndg serül. De találozhatun olyan esettel s, amor egyszerűen nncs adat. Az adatbázsszerezet szöveges és grafus adatat a. ábrán jelölt eleme adjá.. ábra. Adatbázs-szerezet eleme 94

196 A térnformata alalmazása az egyháztörténet utatásoban. rdély untárus egyházörö térnformata alapú történet eseményreonstrucója A térnformata rendszerben ntegrálandó található egyház tulajdont épező épített adatoat célszerű táblázatos formá- öröségne az adata (templomo, harang- ban ún. attrbútumtáblázatban (3.ábra) öszszegezn. lába, lelész la, solá-tanodá, nyom- zeben a táblázatoban egyrészt dá, órháza-spotályo) műemlé adatlába, az adott településen létrejövő, megmaradó, bázsoban szoásos leírásona megfelelően ll. megszűnt egyházözsége adata, története, erülne felsorolásra (4. ábra). másrészt a megjelölt településeen Település neve (ma és régebb) gyházözség alapításána éve Templom építéséne ( brtobavételéne, elvételéne), új templom építéséne deje Leányegyház Szórvány egszűnés deje 3. ábra. Attrbútumtáblázat gyházözség, település neve (ma és régebb) űemlé száma, hsz. űemlé típusa űemlé stílusa űemlé építéséne deje Renováláso, változtatáso dőpontja Rövd építészet leírás Fotó 4. ábra. gyház épített öröség adata A térnformata adatbázst egy folyamatábra mentén építettü fel, enne egy fontos eleme az a feltételes elágazás, leérdezés, mely lehetővé tesz, hogy a történet adatotól függően többféle rányban s folytatódjé az egyor untárus egyházözséggel rendelező települése eresés eljárása. A feltételes elágazás vagy leérdezés során, ha az állított feltevés gaz, aor az IGAZ [I] ágon, ha a feltevés hams, aor a N [N] ágon ell továbbhaladn. A rombusz belsejébe egy egyértelműen eldönthető loga fejezést, feltételt írtun. A megjelölt történet dőponto a térnformata adatbázsban szaadatént szerepelne. A hozzáju ötött esemény, az egyházözség lét és anna földrajz helye, az adott dőponttal rendelező állapotra vonatoz. Az alább folyamatábra (5. ábra) segítségével az általun javasolt egyháztörténet eseményreonstrucó folyamatát ábrázolju. Az egyháztörténet alapadato feldolgozása után a megszeresztett egységes tematus téréprendszereen az egyes létező untárus települése, egyházözsége az adott dősíohoz apcsolhatóan megjelölhető. z azt jelent, hogy ugyanolyan jelulccsal, egybevágó geometrával elészített térépeen megjelöljü a doumentáltan vagy valószínűsíthetően untárus egyházözséggel rendelező településeet. A térnformata adatbázsban található településeet ét síban ábrázolju. Az egy síon azoat a településeet ábrázol- 95

197 Selnger Sándor tu, amelye esetében valamlyen sznten doumentált adatoat találtun az elézsa létezését lletően. A más síon pedg azoat a településeet, amelye esetében az egyes untárus egyháztörténet leírásoból csa tudju, hogy egyoron létezett untárus egyházözség, de a létezést gazoló dőntervallumra utaló adatot eddg nem találtun. ze a sío egymásra vetíthető, így a településataszterben eddg felvett untárus elézsával rendelező települése egy szelvényen s megjeleníthető. 5. ábra. gyor untárus települése meghatározásána folyamatábrája 3. redménye Jelen dolgozatunban, a TőzsérUzonféle egyháztörténetben [4] szereplő első untárus egyházörrel, a XVI. sz. elején alotott özgazgatás beosztás szernt Belsőszolno vármegye egyházörrel foglalozun. zen egyházör települése többségüben már az éveben untárusoá lette, így a XVI. században népes untárus egyházört alotott. Anna ellenére, hogy a települése döntő hányadában a eletezés pontos dőpontja nem smeretes, mégs általánosan elfogadott az a megállapítás, hogy az 570-es éve elejére az új, untárus vallásfeleezet a legtöbb erdély magyarlata faluban és városban otthonra talált. Az általun megszeresztett téréprendszeren - geometra alapul rdély ún. magyarország OV-vetületű (OV gységes Országos Vetület) térépét használtu fel - érzéelhető az untárus egyház térfoglaló vagy megtartó erejéne térbel terjeszedése, ll. csöenése a XVI. század másod felében és XVII. század első felében Belsőszolno és Doboa vármegyé terüle- 96

198 A térnformata alalmazása az egyháztörténet utatásoban. rdély untárus egyházörö térnformata alapú történet eseményreonstrucója tén elterülő a Belsőszolno egyházör esetében. ténet leírásoból öveteztethető, ún. tudju ategórába sorolható település A feladat választ adn arra, hogy térben esetében semmlyen onrét dőpontra nem és dőben hogyan változta az Untárus találtun utalást, tehát az egyházözség léte gyház terjedés határa, egyházörene csa valószínűsíthető [3]. Az egyor untárus száma, és alault mára a 0 anya-, 7 egyházözössége léte az általun ed- társ-, 3 szórvány-, 37 leány-, és 9 szórványegyházözségrom dg felhasznált rodalm adato szernt há- jól elülöníthető dőntervallumra ordg Tanulmányunban az egyháztörténet látozód, az 57-60, 57-6 és az forráso alapján megállapítható, hogy a dőntervallumora, melye jól térnformata alapú településataszterben ábrázolható a térépen s (6. ábra.). felvett és a térépen ábrázolt 75 településből 54 település esetében onrét utalást lésataszter felépítése tovább egyháztörté- egállapíthatju, hogy a teljes telepü- találtun a XVI. században létrejött untárus egyözségeről és eze létezéséne dőnet utatáso nélül nem épzelhető el. ntervallumáról. Azonban az untárus tör- 6. ábra. A Belsőszolno vármegye egyházör egyor untárus települése Szarodalm hvatozáso [] Selnger S.: rdély untárus egyházörö térnformata alapú történet adatbázsa. Keragv 0/4, p [] Selnger S.: rdély untárus egyházörö térnformata alapú történet eseményreonstrucója és adatbázsszerezete. Keragv 0/4, p

199 Selnger Sándor [3] Selnger S.: gyor Belsőszolno untárus egyházör és településene térnformata alapú adatbázsa. Keragv 04/, p.38. [4] Kenos Tőzsér J., Uzon Fosztó I.: Az untárus egyház története, Az rdély Untárus gyház Gyűjtőlevéltárána és Nagyönyvtárána adványa 4/. Kolozsvár,

200 űsza tudományos özleménye. XV. űsza Tudományos Üléssza, 04. Kolozsvár, CHANIKAI ÉRZÉKLŐ NÉLKÜLI KALICKÁS INDUKCIÓS OTOR KTTŐS ZŐORINTÁCIÓS SZABÁLYOZÁSÁNAK IPLNTÁCIÓJA IPLNTATION OF TH DOUBL FILD ORINTD CONTROL STRUCTUR FOR SNSORLSS CAG INDUCTION OTOR Szabó Csaba, Imecs ára, Szőe sz. Ben nő 3, Incze János Jób 4 Kolozsvár űsza gyetem, Vllamosmérnö Kar, Vllamos Gépe és Hajtáso Tanszé, Romána, Kolozsvár, Romana, 4004, Kolozsvár/Cluj-Napoca, Str. emorandumulu Nr. 8. csaba.szabo@emd.utcluj.ro, mara.mecs@emd.utcluj.ro, 3 eno.szoe@emd.utcluj.ro, 4 oan.ncze@emd.utcluj.ro Abstract The paper presents a mechancal sensorless vector control system for cage nducton motor wth double feld orentaton wth focus on the rotor parameter ndependence regardng both the computaton of the control varables and the speed dentfcaton procedure. The nducton motor s fed by a voltage controlled pulse-wdth-modulated voltage-source IGBT nverter. The reference rotor speed s generated by a torque controller n the feedbac of the actve control loop, as a consequence the rotorparameter dependence s elmnated n the feedbac loop. The same am s followed by the appled drect feld-orentaton procedure, based on the ntegraton of the stator-voltage equaton, avodng the slp compensaton n the dentfcaton of the orentaton-flux poston angle. The rotor-parameter ndependence n the computaton of the control varables s realzed by the double feld-orentaton procedure. The practcal mplementaton was performed on an expermental rg controlled by a dspac DS04 controller card. Keywords: Vector Control, Pulse-Wdth odulaton (PW), Voltage-Source Inverter (VSI), Statc Frequency Converter Összefoglalás A dolgozat egy mechana érzéelő nélül alcás nducós motor ettős mezőorentácós szabályozásána a gyaorlat mplementácóját mutatja be. A hajtómotor betáplálása nyílt hurú feszültség típusú mpulzusszélesség-modulácóval (ISz) vezérelt IGBT-s feszültségforrás jellegű váltórányítóról történ. A mechana érzéelő nélül strutúrában a sebességvsszacsatolás jelet egy aszádapcsolású nyomatészabályozó generálja, mellyel elerülhető a rotorparaméter-függőség. Ugyancsa ezt a célt szolgálja a dret mezőorentácó, mely az alalmazott fluxusdentfácós eljárásna öszönhető. z az állórész feszültségegyenleténe az ntegrálásán alapul, és mellőz a csúszásompenzálást az orentácós fluxus pozícószögéne az dentfácójában. A vezérlés ágban a rotorparaméterfüggőséget a ettős mezőorentácóval üszöböljü. A gyaorlat mplementácót a dspac cég által fejlesztett DS04 típusú személy számítógépbe llesztett vezérlőártya segítségével hajtottu végre. Kulcsszava: vetoráls szabályozás, mpulzusszélesség-modulácó, feszültségnverter, sztatus frevencaváltó. 99

201 Szabó Csaba, Imecs ára, Szőe sz. Ben nő, Incze János Jób. Bevezető A alcás nducós motor (KI) mechana (sebesség-) érzéelő nélül (ÉN) úgynevezett sensorless rendszerenél alalmazott eddg smert techná mnt a nyílt hurú becslő, a referencamodell alapú adaptív rendszere (RAS odel reference Adaptve Systems ), a Luenberger-megfgyelő, a Kálmán-szűrős eljáráso stb. hátránya özött elsősorban a leszűített sebességtartományt és a nagy szoftverszámítás gényt soroljá fel. Az par alalmazáso terén mndeze a hátrányo orlátozzá a ÉN-rendszere felhasználhatóságát. Ha nem túl gényes sebességszabályozásra van szüség, aor ez megoldható egyszerűbb rendszereel, vszont így számolnun ell a rotorparaméterfüggőséggel. zen paramétere dentfácója bonyolult és nagy számítás apactást gényel, ugyanaor ezene az értée (főleg a rotorellenállás) változ a műödés hőmérsélet függvényében [], [], [3], [4], [5], [6], [7], [8]. Ismerve a ettős mezőorentácó (O) alalmazás lehetőséget és előnyet [9], [0], [], [], alalmazása a ÉN-KI szabályozás rendszerenél s rotorparaméter-független strutúrához vezethet [3]. Ugyancsa a O-s eljárásna öszönhetően a rendszer sebb számítás apactás (am az állórészfeszültség mnt szabályozás mennység számolását llet) mellett jobb dnamát és stabltást, valamnt nagyobb túlterhelőséget bztosít.. A ettős mezőorentácós sebesség érzéelő nélül hajtás Kutatásan során a számítógépes szmulácó, lletve a próbapad mplementácó alalmával nyert eredménye folyamatos értéelése eredményeéppen a bemutatott strutúrá foozatosan módosulta, ugyanaor nem veszítve szem elől mndazoat a fontosabb elemeet, amelye a KI-O-ra, lletve az alalmazott sebesség dentfácós módszerre vonatozna. nne türében megmaradt a rotorfluxusszabályozás (RFSz), mely jó dnamus vseledést és műödés stabltást ölcsönöz a hajtásna, míg az váltórányító vezérléséhez szüséges állórészfeszültség számítását, állórész-mezőorentácóban végezzü, am rotorparaméter-függetlenséget bztosít. A gyaorlatlag mplementált rendszer az [6], [7], [8]-ban erült bemutatásra. Legelső próbálozásan során a ét (azaz az atív, lletve a reatív) áramösszetevőszabályozó állórészfluxus szernt orentált oordnáta-rendszerben műöd [4], [5], [0], [], [], [3], [4]. A legújabb eredménye azt bzonyítottá, hogy tranzens folyamato során (úgymnt az ndítás vagy a gyors rányváltás), amennyben eze az áramszabályozó rotormező-orentált oordnáta-rendszerben dolgozna, a rendszer vseledése feljavul [6], [7], [8]. Ugyancsa enne öszönhetően, a sebességdentfácót szntén a rotormező-orentált állórészáram atív öszszetevőjéne a szabályozójával valósítottu meg [4], [6], [7], [4], ahogyan az már előzőleg özlésre erült [5], [6]. Az áramszabályozó helyett alalmazhatun nyomatészabályozót s [3], [5]. Az a megoldás, amelyne során a sebességszabályozáshoz szüséges vsszacsatoló jelet egy, a sebességszabályozóval aszádban apcsolt áram- vagy nyomatészabályozóval generálju, üszöböl a vszszacsatolásban a sebesség effetív számolását, és lehetővé tesz a rotorparaméterfüggetlenség elérhetőségét [3], [4], [5], [6]. Az. ábrán látható a ÉN-KI-os hajtásra alalmazott, az általun fejlesztett O-n alapuló vetoráls szabályozás strutúra. 00

202 echana érzéelő nélül alcás nducós motor ettős mezőorentácós szabályozásána mplementácója. ábra. Sebességérzéelő nélül nducós motor (I) ettős mezőorentácós szabályozása aszádban apcsolt nyomatészabályozóval generált sebességvsszacsatolással A KI-et egyenáramú özbensőörös status frevencaváltóról táplálju, melyne a nyílt hurú mpulzusszélességmodulácós feszültség típusú váltórányítója (PW-VSI Pulse-Wdth odulaton Voltage-Source Inverter ) a hajtás beavatozó eszöze. A sebességszabályozáshoz szüséges vsszacsatolás értéet egy aszádban apcsolt nyomatészabályozó generálja rotor-fluxus szernt mezőorentácóban [7], [8], hasonlóéppen, mnt az [5]- ben. A sebességszabályozó menetén az atív szabályozás huroban az m e nyoma- Ref téreferencát generálju, mely a becsült * r rotorszögsebességet előállító nyomatészabályozó alapjeleént s szolgál. A szabályozó vsszacsatoló m e eletromágneses nyomatéot az m e C λr bloban a övetező összefüggés alapján számítju : m () e r r rqλ r ahol r a nyomatéoeffcens [6], [7]. Az sebességhuroban az állórész-áram szabályozó rotorfluxus-orentált atív áram alapjelet a övetező összefüggés alapján számolju: Ref rqλr Ref e m () r r vel a vezérlés ágban a nyomatészabályozó hányz (helyette egyszerűen osztással nyerjü az atív áram alapjelét), a strutúra úgynevezett özvetlen (ndret) nyomatészabályozást bztosít. 0

203 Szabó Csaba, Imecs ára, Szőe sz. Ben nő, Incze János Jób A sztátorfluxus dentfácója az eletromotoros feszültség ntegrálása révén történ, am dret mezőorentácóhoz vezet, üszöbölve a csúszásompenzálást a vszszacsatolás huroban [8], [9]. Am újítást ez a szabályozás strutúra az eddgehez épest hoz, az a szátoráramösszetevő szabályozására vonatoz, melyet rotorfluxus-orentácós oordnátarendszerben végzün (sztátorfluxus szernt orentácó helyett). zzel a strutúrával, változó terhelő nyomaté esetén, a hajtás vseledéséne a feljavítása érhető el. 3. Implementácós eredménye A KI-et tápláló PW-VSI (. ábra) váltórányító vezérlését egy DANFOSS gyártmányú, VLT5004 típusú par frevencaváltó módosításával tettü hozzáférhetővé. Az IGBT-s feszültségforrás jellegű váltórányító vezérlőjelet egy, a dspac cég által gyors folyamato vezérlésére fejlesztett, DS04 típusú személy számítógépbe llesztett vezérlőártya processzora generálja. A ártyát támogató atlab-smuln szoftverre szüség van a fejlesztés muna mnden fázsában, a számítógépes szmulácótól elezdve, az mplementácós eljárás vtelezésében, egészen a mért adato értéeléség [7], [8]. Az alalmazott LA7-06 4AA0 típusú SINS gyártmányú nducós motor névleges adata: P tn =,W, U sn =30/400V eff, I sn =8,/4,7A eff, f N =50Hz, n N =40 ford/perc. A névleges munapontra számított értée: az eletromágneses nyomaté m en =5Nm és az alapjele: ω rn =97 rad/s vllamos szögsebesség, valamnt a rotorfluxus ampltúdója rn =0.9 Wb [5], [6], [7], [8], [], [3]. A -3 ábráon látható mplementácós eredménye egy, állandósul állapotból történő forgásrányváltás folyamatát mutatjá be, am 00 rad/s szögsebességről 60 rad/s-ra enyhe m L =Nm nyomatéterhelés alatt történ (az dőbel dagramoon a 0sban). Ahogyan a. ábra dagramján látható, a becsült sebességérté (a özépső görbéne felel meg) megelőz a mért sebességértéet. Az előírt rotorfluxus alapjel a névleges értéen állandó marad. Az rányváltás folyamán az dentfált atuáls rotorfluxus értéén megfgyelhető lütetés abban az dőszaaszban jelentez, amor a motor nagyon alacsony sebességen műöd, övetezéséppen eor az eletromotoros feszültség s nulla felé tart.. ábra. Az előírt (w_ref), a becsült (w_est), lletve a mért (w) szögsebessége (az. ábrán ω r jelöléssel) dőbel változása 3. ábra. Az előírt állandó értéű alapjel (Psr_Ref, az. ábrán Ψ r ) és az atuáls rotorfluxus (Psr) ampltúdójána dőbel változása 0

204 echana érzéelő nélül alcás nducós motor ettős mezőorentácós szabályozásána mplementácója 4. ábra. A sztátoráram (sdlr a felső, sqlr az alsó dagram) rotormező-orentált étfázsú összetevőne (az. ábrán dλ r - qλ r jelöléssel) dőbel változása 5. ábra. A sztátoráram (sdls a felső, sqls az alsó dagram) sztátormező-orentált étfázsú összetevőne (az. ábrán dλ s -qλ s jelöléssel) dőbel változása 6. ábra. A rotorfluxus térfázordagramja 7. ábra. A sztátorfluxus térfázordagramja 8. ábra. Az sztátoráram térfázordagramja 9. ábra. Az sztátorfeszültség térfázordagramja 03

205 Szabó Csaba, Imecs ára, Szőe sz. Ben nő, Incze János Jób 0. ábra. A Ψ r rotorfluxus sztátororentált étfázsú d-q összetevőne dőbel lefolyása. ábra. Az állórész három fázsáramána (_a,b,c) dőbel lefolyása. ábra. Az állórészfeszültség dőbel lefolyása az a fázsban 3. ábra. Az eletromágneses nyomaté dőbel változása 04

206 A ÉN-rendszere azon smert hátránya, mszernt alacsony sebességen a strutúrában azonosított sebességértée evésbé megbízhatóa, az alalmazott fluxusdentfácós módszerne s tulajdonítható, mely az eletromotoros feszültség ntegrálásán alapsz. A dnamus vseledést lletően az eredménye elégítőe. A özvetett nyomatészabályozásna öszönhetően a forgásrányváltás pllanatában, amor az nducós motor féező üzemmódba erül, az áramerősség, lletve nyomaté értéeet serült megfelelő orláto özött tartan. Többször ísérletezés után az eredménye azt mutattá, hogy a hajtás dnamája és robusztussága tovább növelhető, amenynyben az atív ágon lévő áramszabályozót adaptív szabályozóval helyettesítjü. Az adaptív jellegét a lasszus PIszabályozóna a K I ntegráló tag valós dőben történő újrahangolása adhatja meg. 4. Követeztetése echana érzéelő nélül alcás nducós motor ettős mezőorentácós szabályozásána mplementácója Az újított strutúra szernt az állórészáram szabályozása sztátormező-orentált összetevő helyett rotormező-orentált öszszetevőel történ, am megnövel a hajtásrendszer dnamáját és stabltását nyomatéperturbácó esetén. Amennyben a lasszus PI jellegű szabályozót részben adaptív szabályozóval helyettesítjü (csupán az ntegráló tag adaptálásával) a rendszer jobb vseledést mutat a referencasebesség változtatásaor, lletve a terhelőnyomaté által oozott perturbácó esetén. Ha a sebességszabályozó menetén nem özvetlenül az atív sztátoráramösszetevő alapjelét generálju, hanem az eleromágneses nyomatéét, aor ebből a rotorfluxus segítségével egy egyszerű osztással az előbb említett atív áramösszetevő számolható. zzel az eljárással a szabályozás strutúrána özvetett (ndret) nyomatészabályozást bztosítun. Amennyben a motor nyomatéát pontosabban szeretnén szabályozn, az atív áramösszetevőt egy nyomatészabályozó segítségével állíthatju elő (dret/özvetlen nyomatészabályozás). z esetben megnő a szabályozás strutúra omplextása, és enne öveteztében a számítás gény s, mely rtus tényező lehet a próbapad mplementácó során. A dolgozatban bemutatott mechana érzéelő nélül alcás nducós motoros hajtás sebesség-vsszacsatolás jelét a sebességszabályozóval aszádba apcsolt nyomatészabályozó generálja, mellyel a vsszacsatolás ágon üszöbölhető a rotorparaméter-függő számításo nagy része. A több számítás rotorparaméterfüggőségét az alalmazott fluxusdentfácós módszerne öszönhetően a dret (özvetlen) mezőorentácóval üszöböltü, mnt ahogyan a [3]-ban volt javasolva az addg alalmazott ndret (özvetett) csúszásompenzáláson alapuló forgómező-sebesség számolása helyett [5], [4], [5], [6]. A ettős mezőorentácón alapuló szabályozás strutúra rotorparaméterfüggetlenséget bztosít váltó-rányító vezérléséhez szüséges állórészfeszültség alapjelene a számításhoz. Szarodalm hvatozáso [] Vas P.: Sensorless Vector and Drect Torque Control. New Yor, Oxford Unversty Press, ISBN: , 998. [] Holtz J.: Sensorless Control of Inducton otors. Proceedngs of the I, Vol.90, No.8, Aug. 00, pp [3] Imecs.: Kettős mezőorentácós szabályozás strutúra mechana érzéelő nélül alcás nducós motoros hajtás részére. XIV. űsza Tudományos Üléssza TÜ 03, rdély úzeum-gyesület űsza Tudományos Szaosztálya, Kolozsvár, 03. Nov. 3, e-boo, pp. 6980, ISBN: , 05

207 Szabó Csaba, Imecs ára, Szőe sz. Ben nő, Incze János Jób [4] Imecs,.; Szabó, Cs.; Szőe Ben,.; Incze, I. I.: echana érzéelő nélül alcás nducós motor ettős mezőorentácós szabályozás strutúrájána szmulácója, XIX. FTÜ Nemzetöz Tudományos Konferenca, űsza Tudományos Füzete, rdély úzeum-gyesület adványa, Kolozsvár, 04, pp. 3-6, ISSN , [5] Negrea, C. A.: Identfcarea pozțe ș vteze în acțonăr cu motor de nducțe (Poston and Speed Identfcaton n Inducton otor Drves), Dotor tézs, Kolozsvár űsza gyetem, 04. [6] Szőe Ben,.: Implementarea structur de reglare vectorală a mașn de nducțe fără senzor mecanc cu orentare dublă după câmp (Implementaton of Vector Control Structure for Speed Sensorless Inducton achne wth Double Feld Orentaton). Dotor tézs, Kolozsvár űsza gyetem, 04. [7] Szabó, Cs.; Szőe Ben,.; Imecs,.; Incze, J. J.: Sebesség-érzéelő nélül ettős mezőorentácós vetorálsan szabályozott asznron motoros hajtás. XV. Nemzetöz nergetaletrotechna Konferenca, NLKO 04, Széelyudvarhely, 009 ot. 9-, ISSN , [8] Szőe Ben,.; Szabó, Cs.; Imecs,.; Incze, I. I.: Double feld orented sensorless control of cage nducton motor. 5 th I Internatonal Symposum on Computatonal Intellgence and Informatcs, CINTI 04, Budapest, nov. 9, 04. (lfogadott dolgozat, nyomtatás alatt). [9] Imecs,.: Kalcás nducós motoro forgóés állórész mezőorentált vetoráls szabályozás rendszerene összehasonlítása. NLKO 009. X. Nemzetöz nergetaletrotechna Konferenca, arosvásárhely 009. ISSN , 667 old. [0] Imecs,.; Incze, I. I.; Szabo, Cs.: Double feld orentated vector control structure for cage nducton motor drve. Scentfc Bulletn of the Poltehnca Unversty of Tmsoara, Transacton of Power ngneerng, Tom 53 (67), Specal Issue: Proceedngs of the 4 th Natonal Conference on lectrcal Drves CNA, 008. ISSN , pp [] Imecs, ára; Szabó, Cs.; Incze, I. I.: Vector control of the cage nducton motor wth dual feld orentaton. 9 th Internatonal Symposum of Hungaran Researchers on Computatonal Intellgence and Informatcs CINTI 008, Budapest, 008. ISBN , 4758 old. [] Imecs,.; Szabó, Cs.; Incze, J. J.: Kalcás nducós motoro vetoráls szabályozása ettős mező-orentácóval. NLKO 009. X. Nemzetöz nergetaletrotechna Konferenca, arosvásárhely 009. ISSN , 777 old. [3] Imecs,.; Incze, I. I.; Szabó, Cs.: Dual feld orentaton for vector controlled cage nducton motors, 3 th I Intern. Conference on Intellgent ngneerng Systems, INS 009, Barbados, CD-RO, ISBN: , pp [4] Imecs,.; Negrea, C. A.; Szabó, Cs.; Incze, J. J.: Sebesség-érzéelő nélül atív áramszabályozáson és özvetett mező-orentácón alapuló vetoráls asznron motoros hajtás szmulácója. NLKO 03. XIV. Nemzetöz nergetaletrotechna Konferenca, Nagyszeben, 03. ISSN , 5459 old. [5] Aesh,.; Thung, H. C.; Hrochrou, T.; Taash, K.; Ysugutos, O.: Today's AC drve ndustral applcaton n Japan.4 th uropean Conference on Power lectroncs and Applcatons P'9, Florence, 99. pp [6] Kelemen, Á.; Imecs,.: Vector Control of AC Drves. Vol. : Vector Control of Inducton achne Drves. OIKK-Publsher, Budapest, 99. ISBN [7] Imecs,.: A vllamos gépe modern szabályozás módszere a térfázor elmélet alapján. Plenárs előadás, Fatal űszaa Tudományos Ülésszaa, XVI. FTÜ Nemzetöz Tudományos Konf., űsza Tudományos Füzete, rdély úzeum-gyesület adványa, Kolozsvár, 0. pp. XIXXLIV, ISSN , [8] Incze, I. I.; Imecs,.; Szabó, Cs.; Vásárhely, J.: Orentaton-feld dentfcaton n asynchronous motor drve systems. 6 th I Internatonal Carpathan Control Conference ICCC 005. Lllafüred-solc, Hungary, 005. Vol I, ISBN , pp [9] Imecs,.; Incze, J. J.; Szabó, Cs.: Fluxusdentfácós és szabályozás módszere alcás nducós motoro mező-orentált hajtásrendszereben. NLKO 009 X. Nemzetöz nergetaletrotechna Konferenca, arosvásárhely, 009, ISSN , pp

208 űsza tudományos özleménye. XV. űsza Tudományos Üléssza, 04. Kolozsvár, ŰSZAKI ALKOTÁSOK GŐRZÉS AZ IDGNFORGALO FJLSZTÉSÉVL DVLOPNT OF TOURIS A ANNR TO PRSRV TH TCHNICAL CRATION Talpas János Babeș Bolya Tudományegyetem, Földrajz Kar, Kolozsvár/Cluj-Napoca, Str. Clnclor Nr talpasjanos@gmal.com Abstract The techncal hstory vocatonal camps organzed by the Transylvanan useum Socety offered a great opportunty to the study of tourstc utlzaton of the techncal creaton. Certan methods and strateges were here developed. Ths paper presents three dfferent places related dfferent case studes focusng on the possbltes of development of toursm. The locatons are Torocó, Gyerőmonostor and Kde. Ths techncal hstory orented case studes offer mportant contrbutons to the developng of mantenance methods and models, focusng on toursm organzng methods. Here are emphaszed the specfc nterpretaton nstruments and those elements that emphasze the peculartes of the tourstc objectves. Keywords: toursm, tourstc motvaton, attracton peculartes Összefoglalás Az rdély úzeum-gyesület űsza Tudományo Szaosztálya által rendezett technatörténet táboro lehetőséget nyújtotta a műsza alotáso turszta hasznosításána tanulmányozására, a módszere dolgozására. Jelen dolgozat három helyszínről észített esettanulmányt mutat be rövden, az degenforgalom fejlesztés lehetőségeről. A helyszíne: Torocó, Gyerőmonostor és Kde. A technatörténet esettanulmányo hozzájárulna a fenntarthatóság módszere és modelle dolgozásához. A tanulmány az degenforgalm módszerere fouszál. nne eretében emelt helyet foglalna el az nterpretácós eszözö, valamnt a turszta vonzerő tulajdonságat feltáró eleme. Kulcsszava: degenforgalom, degenforgalm motvácó, vonzóerő-tulajdonságo. Bevezető A technatörténet fő célja a rég műsza alotáso feltárása, megőrzése és bemutatása. Ha elveszt funconaltásuat, a műsza alotáso egy része az dő múlásával feledésbe merülhet. Az degenforgalom lehet a megoldás az említett alotáso megmentésére. A megmaradt alotáso degenforgalm értéét a régségen ívül egyedségü és egyénségü adja. Az egyedség nem mnden esetben mutatható, azonban vanna olyan műsza tárgya, melyenél ez fontos jellemző. gyénségét a műsza alotásona az alotója adta. zene a tárgyana a bemutatása általában a status eszöztár ategórához tartoz. Ahhoz, hogy vonzerővé váljana, hatéony, szemléltető bemutatásra van szüség. A műsza utatáso alalmával serült 07

209 Talpas János feltárn olyan műsza alotásoat, melyeet érdemes bemutatn a turstána. Az nterpretácót legegyszerűbb formában egyfajta ommunácós, nformácóáramlás folyamatént írhatju le [ Ham]. A vlágháló elterjedése nább az egyenrányú ommunácós módszereet részesít előnyben. A özreműödés típusa a személytelen nterpretácó, mely lehet jele, tárló, önvezetéses túrá, modelle és számítógépes eszözö együttes vagy egyed alalmazása egy-egy téma smertetésében [: Puczó-Rátz 0.]. A övetező fejezeteben szemléltetjü három településen feltárt műsza alotás degenforgalomban való bemutatásána lehetőségét.. Torocó Torocó a XIX. századg mnt bányaváros műödött. A vasenyér megmunálása (ovácsolása) a vízerővel műödtetett alapáccsal történt ( ábra).. ábra. A jelenleg műödő hajtó malomeré Az dő folyamán a ovácsműhelyeet gabonát őrlő malmoá alaítottá (. ábra), így csa nterpretácós eszözöel vagy módszereel lehet bemutatn a alapácso egyor műödését.. ábra. A toroczó vízmalom Az nterpretácós eszözö lehetne nyomtatott adványo, nformácós posztere. A helyszínen találoztun poszterrel (3. ábra), de ez nább tájéoztató, nem bemutató jellegű. 08

210 űsza alotáso megőrzése az degenforgalom fejlesztésével vagy marotelefon) degenvezető használata ajánlatos. A település hely múzeumában látható az egyor alapács fényépe (4. ábra), azonban a reonstruált helyszínen ajánlott az élő dsplay eszözö használata. nne érdeében a helyszínen flmeet észítettün. z segítséget nyújthat a szerezet műödéséne bemutatására s. A modelle lehetne statusa vagy atíva [: Puczó-Rátz 0]. A status modell elészítéseor szüséges a alapácsot hajtó szerezet helyszín reonstruált modelljéne felállítása. A torocó múzeumban látható a hámor (verő) látványrajza (5. ábra), ez lehetőséget nyújthat a még megmaradt rendszer újraépítésére. Az atív modell elészítéseor ajánlott a 3D térhatású vetítés. A 3D műödés modell megvalósításához szüséges a nemata terve elészítése. 4. ábra. A vízerővel műödő nagyalapács 3. ábra. Létező háromnyelvű nformácós poszter (térép, látnvaló) vel szaépzet degenvezetővel nem rendelezün a térségben, ez esetben hordozható egyén hangfelvételes (hangazetta, 5. ábra. A toroczó hámor látványrajza 09

211 Talpas János 3. Gyerőmonostor Gyerőmonostor műsza és néprajz értéeben gen gazdag. A műsza értée özül emeljü a templom előterében található toronyórát (6. ábra). Ahhoz, hogy a állított toronyóra fontos turszta vonzóérőt épvseljen, eresnün ell számára egy elfogadhatóbb helyszínt. Az új helyszínen nterpretácós eszözöel segítenén a toronyóra bemutatását, mnt ahogyan a london Brtsh useumban s alalmaztá ezt a módszert (lásd 8 9. ábra). 6. ábra. A gyerőmonostor toronyóra Nem szoványos állítóhely egy toronyóra esetében a templom előtere. gy ember alotta mű vonzerejéne fontosabb turszta tulajdonsága a régsége, egyedsége, egyénsége és funconaltása. A négy tulajdonság özül mondhatn csa a funconaltás hányz a állított toronyóra esetében. nne a feladatna a megoldására a london Brtsh useum modellje válaszolhat (7. ábra). 8. ábra. űödés elv bemutatása nyomtatványon 9. ábra. Részletrajz a toronyóra műödéséről a Brtsh useumban 7. ábra. Kállított toronyóra a london Brtsh useumban Ugyanaor élő dsplaye használatát s javasolju, melye által bemutatásra erülhetne az ebben a ategórában létező óraműve soasága. zzel a módszerrel emelhetnén a állított tárgy régségét és egyedségét. A etyerées nterpretácós módszer [3 Velarde] talán a legtalálóbb ebben az esetben. A tárgy megtentéseor alaíthatun egy hangos nformácós pon- 0

212 tot. A nemata rajz alapján (0. ábra) [4: Btay árton Talpas] elészíthető a hányzó fogaseree, és funconálssá tehető a állított toronyóra. űsza alotáso megőrzése az degenforgalom fejlesztésével 0. ábra. A gyerőmonostor toronyóra nemata rajza [4. 36] Ha több a témához hasonló tárgyat lehetne állítan, ez emelné a állított tárgy értéét. Tehát a látogatottság érdeében ajánlatos volna egy megfelelő helyszínt találn. 4. Kde Kdét az erdély művészet egy bölcsőjéne s tenthetjü. Itt alotott Kde Spos Dávd őfaragó és Nyírő József író. vel csa temploman őrz Kde Spos Dávd alotásana emléét, valamnt Kdében találozhatun az alotó befejezetlen munával s (. ábra), ezért érdees volna egy emlémúzeumot alaítan a településen. A faragott öve esetében nehéz lenne funconaltásról beszéln. ondhatn a domnáns tulajdonság a faragáso esetében az egyénség. zt a tulajdonságot próbálju emeln a állítás helyszín megválasztásával. Lehet merész ajánlat, de az untárus templom (. ábra) megmentése érdeében (nem jegyezte egy untárust sem a 0. év népszámlálás alalmával) ezt jelölném állítás helyszínént.. ábra. A de untárus templom szószée, Kde Spos Dávd munája A helyszín személyes bemutatás, hangés fényjáté, próza bemutató és érnts meg nterpretácós módszereel történhetne [3]. A módszere jó választása vezethet az alotáso értééne emelésére.. ábra. Az untárus templom belső tere

213 Talpas János 5. Követeztetése Anna érdeében, hogy a műsza alotáso vonzerővé váljana a turzmus részére a feldolgozott helyszíneen, mnden esetben ajánlatosa volnána az nterpretácós módszere, a nyomtatványo és posztere. A hatéonyság érdeében mnden esetben más-más nterpretácós módszer használata volna jó. nt az esettanulmányoból derült, a turszta tulajdonságohoz csatlaoz a helyszín. A bemutatott műsza alotáso csa aor jelentene gaz turszta vonzerőt, ha emeledne turszta tulajdonsága. Az esettanulmányoból derült, ahhoz, hogy funconálssá tegyü ezeet az alotásoat, műsza, ommunácós és turszta szaemberere van szüség. záltal a technatörténet és degenforgalm utatáso elősegíthet a műsza alotáso fenntarthatóságát. Szarodalm hvatozáso [] Ham, S. H.: nvromental Interpretaton: A Practcal Gude for People wth Bg Ideas and Small Budgets. North Amerca Press, Golden, Colorado. 99. [] Puczó, L.; Rátz, T.: Az attracótól az élményg. Aadéma Kadó, Budapest , [3] Velarde, G.: Desgn-based nterpretason. In: Harrson, R. (red.): anual of Hertage anagement. Butterwort-Henemann, Oxford [4] Btay,.; árton, L.; Talpas, J.: Technatörténet örösége agyargyerőmonostoron. Tudomány- és Technatörténet Füzete., Kolozsvár, [5] Izsó, L.; Becer, Gy. (szer.): Terméélmény. Aadéma Kadó, Budapest, 0. [6] Puczó, L.; Rátz, T.: A turzmus hatása. Aula Kadó, Budapest. 998.

214 XV. űsza Tudományos Üléssza, 04. Kolozsvár, űsza tudományos özleménye. ALUÍNIU SZÉNSZÁL KOPOZITHUZAL IKROSZRKZTÉNK VIZSGÁLATA ICROSTRUCTURAL CHARACTRIZATION OF AL C COPOSIT WIR Thany Károly, Törzsö Péter, Dobránszy János 3, Btay nő 4 B, Gépészmérnö Kar, Anyagtudomány és Technológa Tanszé Budapest, űegyetem rapart 3. arthany@gmal.com TA B Kompozttechnológa Kutatócsoport, Budapest, űegyetem rapart 3. tpet@e.bme.hu 3 TA B Kompozttechnológa Kutatócsoport, Budapest, űegyetem rapart 3, Dobranszy.Janos@e.bme.hu 4 Sapenta rdély agyar Tudományegyetem, Târgu-ureş, O.p. 9, C.p. 4. btay@eme.ro Abstract Ths paper descrbes the successful expermental producton of carbon fber renforced alumnum matrx composte wres by usng contnous pressure nfltraton and the examnaton of the composte wres wth optcal mcroscopy and scannng electron mcroscopy. Keywords: carbon fber, composte wre, alumnum matrx composte, pressure nfltraton Összefoglalás A c smertet a nyomásos betatással, folyamatos eljárással gyártott, szénszál erősítésű, alumínum mátrxú ompozthuzalo seres ísérlet gyártását, továbbá az Al C ompozthuzalo mroszerezeténe opta mroszópos és pásztázó eletronmroszópos vzsgálat eredményet. Kulcsszava: szénszál, ompozthuzal, alumínum mátrxú ompozt, nyomásos betatás. Bevezetés A fémompozto gyártásána az egy elterjedt és gazdaságos módja a nyomásos betatás (angolul: nfltraton). z jellemzően ompozttömb-gyártás technológáat foglal magába []. Az Al mátrxú, szénszál erősítésű ompozto esetében azonban a szlárdság jóval alatta marad az elméletleg elérhető szlárdságna. A probléma forrása az, hogy az alumínum szénszállal érntező határfelületén tűs szerezetű Al 4 C 3 arbdo épződne, amelye mroszopus feszültséggyűjtő helyeént szolgálna, és rontjá a határfelület ohézót [, 3]. A arbdépződés megaadályozására több lehetőség s ínáloz. Az egy, hogy a szénszála felületét valamlyen jellemzően eráma-bevonattal vonju be, amely gátat szab a szénszál és az alumínum határfelület reacójána [4, 3]. gy más lehetséges megoldás az alumínum matrxú, szénszál erősítésű ompozto mechana tulajdonságana javítására, ha 3

215 Thany Károly, Törzsö Péter, Dobránszy János, Btay nő a gyártás során a mátrx mnél evesebb dőt tölt az alumínumolvadéban. Így a épződött arbdréteg vastagsága jelentősen csöenthető. rre csa a folyamatos gyártás eljáráso esetén nyíl lehetőség. Ilyen a Blücher és társa által szabadalmaztatott, majd az általa gyártott ísérlet berendezéssel Budapesten, a fémompozto laboratórumában folytatott folyamatos nyomásos betatás eljárás. nnél a gyártás módnál a ompozthuzal olvadéban eltöltött deje a másodperces tartományoba es, így az elérhető szaítószlárdság megözelít az elméletleg elérhetőt []. z dág a folyamatos nyomásos betatást alalmazva sznte csa erámaszállal (Al- és S-oxd) erősített ompozthuzaloat gyártotta, ugyans a szénszállal történő gyártáshoz szüséges jóval nagyobb nyomás technológa nehézséget nem serült leüzden. z a nagy nyomásgény abból ered, hogy a szénszál felületét az alumínumolvadé rendívül rosszul nedvesít; a peremszög az olvadé felületén lévő oxdhártya matt lényegesen nagyobb, mnt erámaszál esetén [5]. A nedvesítés javítására több módszer s ínáloz. Az egy a szála bevonatolása, egy más az alumínumolvadé olyan elemeel történő ötvözése, amelye csöent anna felület feszültségét. Ilyen ötvöző a g, melyet seresen alalmazta szénszál erősítésű ompozthuzal gyártására ultrahanggal segített folyamatos betatásnál [4, 6, 7]. A utatásan során a ísérlet berendezésün fejlesztésével serült feltárn és megoldan azoat a technológa nehézségeet, amelye megaadályoztá a szénszálötege alumínummal való betatását. Ilyenfajta seres ísérletre smereten szernt először és utoljára 000-ben volt példa ezzel a technológával [0], míg másféle betatás oncepcót alalmazva 00-ben és 007-ben [, ]. A ompozthuzal-gyártás ísérlete során serült bevonat nélül szálaal Al-götvözet mátrxú huzaloat gyártanun. A övetezőben ezene a gyártás jellegzetességet és eredményet fogju bemutatn.. Kísérlete.. A gyártás eljárás bemutatása A folyamatos nyomásos betatásos berendezés fényépe az. ábrán, elv vázlata a. ábrán látható. A technológa első lépéseént a szálöteg áthalad a védőbevonateltávolító emencén, majd ezt övetően a bemenet apun eresztül belép az olvadéba. Ha az olvadé a rá ható gáz nyomásána öszönhetően elér a gyenge nedvesítés leüzdéséhez szüséges nyomásüszöböt, a szálöteg áttatód.. ábra. A folyamatos nyomásos betatásos berendezés fényépe 4

216 Alumínum szénszál ompozthuzal mroszerezeténe vzsgálata. ábra. A folyamatos nyomásos betatásos berendezés vázlata [7] zzel a nyomással azonban a befelé tartó szálöteg olvadéra ható súrlódásából származó erőne egyensúlyt ell tartana, ülönben az olvadt fémet a nyomás a bemenet apuban a hdeg zónába juttatja, ahol az olvadé megdermed, és ez megszaítja a folyamatot. Az áttatódott szálöteg az olvadéot a felületén lévő oxdhártya alá nyúló özépső apun eresztül hagyja el. Végül a megszlárdult ompozthuzal a nagynyomású amrából a menet apun eresztül távoz [,, 8]... A seres gyártás ísérlete technológa tényező A bevonat nélül szénszállal számos seres gyártás ísérletet végeztün, ahol a szénszálöteg áttatottsága teljes volt. A ísérlete során tsubsh Daled K637, µm átmérőjű, 000 elem szálból álló szénszálötegből gyártottu a ~70% száltöltésű ompozthuzalt. Az olvadé hőmérséletet C-ra, az áthúzás sebességet 3 m/mn-re választottu. Az első ísérleteben a mátrx gtartalmát 5 8%-ra választottu. atsunaga és társa [7] az ultrahangos áttatással folytatott ísérlete nyomán a szlárdság és a nedvesítés szempontjából az 5%-ot állapítottá meg deáls érténe. Az áttatáshoz szüséges nyomás függ az olvadé felület feszültségétől, amt a hőmérsélet és a gtartalom s befolyásol. Az olvadé összetételét és a ísérletben elért legnagyobb nyomásértéeet mutatja az. táblázat; nylvánvalóna mondható, hogy ezenél az értéenél sebb nyomáson ndult meg az olvadé betatódása.. táblázat. Szénszál erősítésű ompozthuzalo folyamatos nyomásos betatásána jellemző: az olvadé összetétele és a betatás nyomás átrx anyaga Nyomás (ps # bar). Alg8 300 # 0,7. Alg7 350 # 4, 3. Alg5 30 #,4 4. Alg5 360 # 4,8 3. redménye A gyártás ísérlete anyagaból eresztmetszet csszolato észülte; a eresztmetszet alapján számolt átlagos átmérő,37 és,40 mm özött változott. z az érté meglepő, ugyans a bemenet apu átmérője,6 mm volt, és a erámaszálaal történő gyártás során szerzett tapasztalatn alapján a huzal átmérője megegyez a bemenet apu átmérőjével. Az első seres ísérletből származó ompozthuzal teljes csszolat épe a 3. ábrán látható. A 4. ábrán egy nagy nagyítású szövetszerezet ép látható a harmad seres ísérlet termééne eresztcsszolatáról. egfgyelhető, hogy bár az alumínumolvadé a szálötegbe teljesen behatolt, a szála özött távolság meglehetősen egyenetlen. So elem szálat egyáltalán nem vesz örbe a mátrx anyaga, am matt eze a szála egészen máséppen veszne részt a huzal szlárdságát befolyásoló tehervselésben, mnt azo, amelyenél jó az adhézó. 5

217 Thany Károly, Törzsö Péter, Dobránszy János, Btay nő 500 m 3. ábra. Alumínum mátrxú, szénszál erősítésű ompozthuzal eresztcsszolat épe 50 m 4. ábra. A ompozthuzal eresztcsszolatána nagy nagyítású részlete A huzalo felületéne pásztázó eletronmroszóppal történő vzsgálata során megfgyelhető volt, hogy az Al-szemcsé nem összefüggő szemcsehatáro mentén találozna, hanem özöttü folytonosság hányo vanna. nne feltehetően az az oa, hogy az Al-olvadé gyenge nedvesítése matt nem összefüggő felület rétegént van jelen a felületen a dermedést megelőzően, hanem olvadécseppe sűrű halmazaént. A huzal felületéről észült, fázsontrasztot mutató vsszaszórteletron-ép látható az 5. ábrán. 5. ábra. Al-C ompozthuzal felületéne épe A csszolato vzsgálata során feltűnt, hogy egyes szála a hosszu mentén felnyílta. rre mutat példát a negyed seres ísérlet termééne csszolatáról észített, a 6. ábrán látható YAGBS-ép. nne magyarázata az lehet, hogy a szálat alotó, nyalábént lleszedő, egymással párhuzamos rsztallto [9] határat a betatás során beáramló olvadésúrlódás megbontja, de a szála gyártás hbája s lehetséges. 6. ábra. Al C ompozthuzal eresztmetszet csszolatána épe, amelyen a megjelölt helyeen látható a száltengely rányban felhasadt elem szénszála 6

218 Alumínum szénszál ompozthuzal mroszerezeténe vzsgálata A ompozthuzalo mroszerezeténe jellemzésére nagy feloldású, téremsszós atódos pásztázó eletronmroszópon végeztün vzsgálatoat a solc gyetem nanotechnológa laboratórumában. A 7. ábra a globáls áttatottságot szemléltet s nagyítású épeen, a 8. ábra pedg jól mutatja a szál mátrx-határfelület jellegét. 8. ábra. Al C ompozthuzal eresztcsszolatána nagy nagyítású épe 7. ábra. Al C ompozthuzal eresztcsszolatána s nagyítású épe 3. Követeztetése A nyomásos betatásos ompozthuzalgyártó berendezés szerezet módosításával és a nedvesítést elősegítő g-ötvözéssel serült alumínum mátrxú, szénszál erősítésű ompozthuzaloat gyártanun. A ompozthuzalo vzsgálata során megfgyeltü, hogy az olvadé anna ellenére s teljes mértében áttatta a szálöteget, hogy az elem szála egy része tömött halmazoba rendeződ. A gyártás és a szál rstályszerezeténe öveteztében egyes szála hosszrányban felhasadna. Köszönetnylvánítás Köszönjü Sytcheva Annána és Roósz Andrásna, a solc gyetem fémtan 7

219 Thany Károly, Törzsö Péter, Dobránszy János, Btay nő tanszée munatársana az eletronmroszópos vzsgálatohoz adott támogatást. Szarodalm hvatozáso [] Blucher, J.T., Narusawa, U., Katsumata,., Nemeth, A.: Contnuous manufacturng of fber-renforced metal matrx composte wres technology and product characterstcs. Compostes Part A: appled scence and manu-facturng 3 (00) [] Pppel,., Woltersdorf, J., Dotor,., Blucher, J.T., Degscher, H.P.: Interlayer structure of carbon fbre renforced alumnum wres. Journal of ateral Scence, 35 (000) [3] Orbulov, I.N., Németh, A., Dobránszy, J.: XRD and DS Investgatons of etal atrx Compostes and Syntactc Foams. XRS 008 Proceedngs: 3th uropean Conference on X-Ray Spectrometry. Cavtat, [4] Rajan, T.P.D., Plla, R.., Pa, B.C.: Revew - Renforcement coatngs and nterfaces n alumnum metal matrx compostes. Journal of ateral Scence, 33 (998) [5] ustathopoulos,., Joud, J.C., Desre, P.: The wettng of carbon by alumnum and alumnum alloys. Journal of ateral Scence, 9 (974) [6] Kmura, Y., shma, Y., Umeawa, S., Suzu, T.: Compatblty between carbon fbre and bnary alumnum alloys. Journal of ateral Scence, 9 (984) [7] atsunaga, T., atsuda, K., Hatayama, T., Shnoza, K., Yoshda,.: Fabrcaton of contnuous carbon fber-renforced alumnum-magnesum alloy composte wres usng ultrasonc nfltraton method. Compostes Part A: appled scence and manufacturng, 38 (007) [8] Kentzl I.: Alumínummátrxú ompozthuzalo és hbrd ompozt szerezete. PhD-érteezés. Budapest űsza és Gazdaságtudomány gyetem (00). [9] ndustral_materals/ptch_based_carbon_fb er/pbcf00.html (04.0.) [0] Dotor,.: Producton and characterzaton of contnuous fber renfo rced alumnum wres. PhD-érteezés. Technsche Unverstät Wen, Insttut für Werstoffunde und ateralprüfung, 000. [] arguertat-regenet, C.: laboraton et caractérsaton de fls compostes C/Al : nfltraton spontanée et contnue par actvaton chmque du moullage. PhDérteezés, École des nes de Pars, 00. [] atsunaga, T., Ogata, K., Hatayama, T., Shnoza, K., Yoshda,.: ffect of acoustc cavtaton on ease of nfltraton of molten alumnum alloys nto carbon fber bundles usng ultrasonc nfltraton method. Compostes Part A 38 (007:3) [3] Orbulov, I.N., Gnsztler, J.: Compressve behavour of metal matrx syntactc foams. Acta Polytechnca Hungarca, 9 (0:)

220 XV. űsza Tudományos Üléssza, 04. Kolozsvár, űsza tudományos özleménye. ODRN FOGASKRÉK ODLLZÉSI LJÁRÁSOK ÖSSZHASONLÍTÓ TANULÁNYA COPARATIV STUDY OF ODRN GAR ODLLING THODS Tolvaly-Roșca Ferenc, Forgó Zoltán Sapenta T, űsza és Humán Tudományo Kar arosvásárhely, Gépészmérnö Tanszé, Cím: , Romána, Segegesvár út, C, Telefon / Fax: / , tfer@ms.sapenta.ro Sapenta T, űsza és Humán Tudományo Kar arosvásárhely, Gépészmérnö Tanszé, Cím: , Romána, Segegesvár út, C, Telefon / Fax: / , zforgo@ms.sapenta.ro Abstract After the exponentally ncreased possbltes offered by the nformaton technology n engneerng, a novel and modern modelng method was mplemented n gearng studes: study n vrtual envronment usng Computer Aded Desgn. Nowadays there are numerous gears modelng methods used for dfferent studes of gearng processes n vrtual envronment. They were developed usng varous CAD technques, even from the frst moment when CAD was defned and used. any authors publshed ther wor regardng partcular CAD technques appled n developng gear sold or surfaces models. All publshed wors are based only on few bascally methods. ost of ths methods were used or even developed by the authors of the present paper, but the advantages or dsadvantages of dfferent methods are not present n the lterature, as well the comparatve study of those methods are mssng. The paper compares some basc gear modelng CAD methods trough gven real gear modelng solutons, proposed and used by the authors n over 3 years of experence of gear modelng n vrtual envronment. Keywords: CAD, gear modellng, comparatve study Összefoglalás A számítástechna alalmazás lehetőségene exponencáls növeedésével a mérnö fejlesztéseben egy új és modern fogaseréhajtás-vzsgálat módszer alault : vrtuáls örnyezetben való modellezés, a számítógépes tervezés eszözet alalmazva. Napjanban számos modellezés eljárás létez, amelyeet vrtuáls örnyezetben végzett fogaseré-modellezés és hajtásvzsgálatára dolgozta már a számítógépes tervezés fogalmána a legelső megfogalmazásától ezdve. Számos szerző publált eredményeet ezen a téren, egyed elgondolásoat alalmazva a fogaseree test- vagy felület modelljene a megépítésére. Az alalmazott módszere valóban egypár alapvető modellezés eljáráson alapszana. zen alapmódszereet a jelen dolgozat szerző számos esetben alalmaztá, és új módszereet s dolgozta. A szarodalomban az alapvető modellezés eljáráso összehasonlítása nncs jelen, eze előnyene és hátrányana összehasonlító számbavétele a szerző fő célja. Több mnt 3 év tapasztalata alapján, adott fogaseréhajtás és modellezés feladatoon eresztül hasonlítju össze az eljárásoat, emelve azo előnyet és hátrányat. Kulcsszava: számítógépes tervezés, fogaseré-modellezés, összehasonlító tanulmány 9

221 Tolvaly-Roșca Ferenc, Forgó Zoltán. Fogaseré modellezés vrtuáls örnyezetben A számítástechna fejlődésével egyre alalmazottabb eszözé vált a fza jelensége és valós eseménye modellezése vrtuáls örnyezetben. Az dőjárás előrejelzéstől a csllagászat jelenségeen eresztül a gépészet tervezésg mnden ember tevéenység vagy enne az eredménye modellezve van néhány egyszerű o matt: a fza jelenség egyáltalán nem volt még valóságban megfgyelve: a modellezése rányt adhat aár elmélet számításora s; előző megfgyelése alapján modellezve egy jelenséget jövőbel valószínű választ vzsgálna; öltséges mérnö fejlesztése modellezése: anyag öltsége csöentése céljából valós ísérlete vagy prototípusgyártás előtt felmér a tervezett eszözö várható vseledését vrtuáls örnyezetben. A fogaseré-utatáso és -fejlesztése terén gen elterjedt a harmadént felsorolt eljárás. A meglévő fogaseréhajtáso fejlesztését vagy új típusú hajtáso prototípusgyártását megelőzően modellez, és megvzsgáljá, hogy a várható eredménye gazoljá-e a tovább öltségeet. A fogaseree vrtuáls örnyezetben való modellezését széles örben való elterjedése oán számos publácóban megtalálju... Fogaseree megjelenítése és vzualzálása, gyártásszmulácó A fogaseree vrtuáls gyártása, vágása vagy a forgácsleválasztás folyamata azonnal szemléltetés vagy aár gyártás hbá vagy nehézsége azonosítására alalmas eszöz [], [], [3], [4], [5]. A dolgozat egy szerzője 003-ban foglalozott az ún. merevtest vonásána módszerével []. A 004-es Sapenta T Tudományos Dáör Konferencára egy fogasléc és egy henger használatával, profleltolás lehetőségével egyenes fogú hengeres fogasereet generáltun ( ábra).. ábra. gy ora, egyenes fogú hengeres fogaseré generálása (003) Ha az eljárást csupán vzuáls szmulálás célora használju, nem gényel semmlyen felület pontosságot, a generált mozgáso lépése lehetne tetszőlegese... Hajtáspontosság és opásvzsgálat, ontat és végeselemelelemzés, hordéptanulmányozás Vrtuáls örnyezetben, ha pontos felület- vagy testmodellel rendelezün, vszonylag pontos szmulácós eredményeet érhetün el a hajtáspontosság-vzsgálatban [6, 7, 8]. Itt aár elmélet fogaseréhajtáso testmodelljene hajtáspontosságát s összehasonlíthatju gyártásban lévő fogaseréhajtásohoz (. ábra).. ábra. Hajtáspontosság-vzsgálat vrtuáls örnyezetben 0

222 odern fogaseré-modellezés eljáráso összehasonlító tanulmány A hordép tanulmányozása céljából [9, 0] s pontos modelleet ell használn, a test- vagy felület modelle megfelelő pontossága tesz lehetővé a hordépe felbecsülését, lletve a tervezésben célént tűzött hordép azonnal becslését (3. ábra). 3. ábra. Hordépelemzés arcmédész spráls vezérgörbéjű fogaseréhajtás testmodelljen Igen fontos emeln azt, hogy bármely vrtuáls vzsgálat mnél pontosabb testvagy felület modelleet gényel, ez szüségesé tesz a fogláb és fogfej mnél pontosabb modellezését s. Végeselem-elemzés céljából, ha nem megfelelő a foglábfelülete, aor hbás fogtőhajlítás feszültségeet apun.. Pontos test és felületmodelle előállítása A megfelelő pontosság elérése érdeében meg ell állapítan először s, hogy elsődleges cél a test- és felület modelle mnél pontosabb elészítése, ha lehetséges, a fogaseree teljes térfogatában vagy legalább a fogazatonál és azo örnyezetében. előtt megvzsgálnán a ülönböző modellezés eljáráso pontosságát, meg ell állapítanun ezene egy nagyon egyszerű csoportosítását, amely valójában teljeséggel meghatározza előnyeet és hátrányaat. Az összes fogaseré felület- vagy testmodellezés eljárás, eltentve a végső cél elérését célzó CAD-eljáráso soaságától, alapvetően csoportra osztható: matemata egyenleteből nduló modellezés eljáráso; a generáló mozgásoon alapozó CADeljáráso. A matemata egyenleteből nduló eljáráso alapvetően apcsolás egyenleteből ndulna, ezeel meghatározható a fogfelülete parametrus egyenlete. A fogfelülete egyenletet felhasználva, a legváltozatosabb módon everhető CADtechná alalmazható a fogaserémodelle megépítésére [0,, ]. A szarodalomban található legtöbb vrtuáls modellezés eljárás ezen a módszeren alapsz. A módszer vtathatatlanul legnagyobb előnye, hogy mvel matemata eszözöön alapul, a fogaseré-apcsolás elméletét alalmazza, az így épített fogaserémodelle, ha a megfelelő CADrendszert általában NURBS- vagy SHfelületere épült technáal egészít, váló eredményhez vezethetne. Sajnos enne a módszerne elég nagy hátránya s vanna. lsősorban, mvel a apcsolás egyenleteből ndulna, a fogtő és a fogfej felülete egyszerűen mellőzve vanna, ezeet egyébént majd technológa eljáráso s befolyásolhatjá. Az eljárás hátránya azonnal megfgyelhető a 3. ábrán, ahol egyenlete hányában a fogfejés foglábfelülete találomra vanna megépítve. zzel csa anny a gond, ahogy az ábrán látsz, hogy a hordép a fogfej- és foglábapcsolásonál hams. nne javítása érdeében meg ellene állapítan a hányzó felülete egyenletet, amelye tovább bonyolult matemata eljárásohoz vezetnéne. zzel nem s lenne gond, ha érdemes lenne vele foglalozn. Tudju azonban, hogy a nevezett felületeet szerszám- és technológa meggondolásoból soszor módosítjá. zene a módosításona s

223 Tolvaly-Roșca Ferenc, Forgó Zoltán szeretnén tudn a pontos hatását, lehetőleg ugyancsa vrtuáls örnyezetben. z többször matemata számításoat és smételt CAD-modellezés eljárásoat gényel mnden módosítás esetében. A találomra becsült foglábfelülete végeselem-modellezésnél a valóságtól gen eltérő fogtőhajlító feszültségeet eredményezhetne. A másod eljárás gen érdees módón nem gényl a fogfelülete matemata egyenletet [,, 3, 4, 5]. llenben smernün ell a valós gyártáshoz szüséges szerszám- és előgyártmány-mozgásoat. A merev testeel modellezett szerszámo és előgyártmányo a valós generált mozgásna megfelelő vszonyított mozgásoat végezne, meghatározott dszrét lépéseel. nél sebbe eze a lépése, annál pontosabb lesz a generált testmodell, ebbe beleértve mnd a fogláb, mnd a fogfej felületet. ze után bármlyen szerszámmódosítás, bármely technológa eljárás (például profleltoláso, hordósítás stb.) a generáló mozgáso módosítása révén a végső testmodelleen s meg fog jelenn. z az eljárás vtathatatlan előnye! A merev teste folytonos vonásána az előnye mellett sajnos gen súlyos hátránya s vanna. Az egy legjelentősebb az, hogy a dszrét mozgáslépése matt esetenént gen durva felületű testmodelleet eredményezhet (4. ábra). 4. ábra. A testvonással nyert merev test felülete gen töredezette s lehetne Az ábrán a foglábfelületeen látható lépcsős szerezete a relatív mozgáso dszrét értéétől függő térfogatfölöslege. Ha csa esztéta vonatozása lennéne, nem jelentenéne gondot, de gyöeresen befolyásolhatjá mnd a ontat-, mnd a végeselem-, mnd a hordépvzsgálat eredményet.az eljárás más gen nagy hátránya, hogy rendívül dő- és számítógépteljesítmény gényes. Ha több szerszámmal dolgozun, vagy a szerszámo testmodellje bonyolultabba, gen jelentős (aár napo s) modellezés dőre van szüség. Ha javítan szeretnén a felülete pontosságán, egyúttal a testmodell pontosságán s, a mozgáso lépéset ellene sebbere venn. Azonban enne gen nagy ára van! A modellezés dő exponencálsan nő a lépése csöentésével. gy z = 4 foggal rendelező egyenes hengeres fogaseré fogasléccel való generálás dejét vzsgáltu meg [3]. A vzsgálat a ; ; 0,5 és 0, lépésű előgyártmány elfordulás lépéssel megvalósított generálás dőt mérte és hasonlította össze. A -os lépésnél mért dő sec volt, míg a 0, -es lépésnél 430 sec. A relatív mozgáso lépésene 0%-ra való csöentése a modellezés dőt több mnt 00 szorosára növelte! A merev teste vonását használó módszerről megállapíthatju: bármlyen technológa eljárás, proflés szerszámmódosítás modellezhető, terjedt matemata számításo használata nélül; a tervezés vagy fejlesztés során nehézség nélül smételt módosításo építhető be a modellebe; a fogazato láb- és fejfelülete gen s hbahatáro özött modellezhető; a testmodelle felület pontosságát nagymértében befolyásolja a relatív mozgáso lépésene nagysága; a mozgáso lépéséne csöentésével exponencálsan nő a számítógépes ge-

224 odern fogaseré-modellezés eljáráso összehasonlító tanulmány nerálás dő, esetenént napoat jelentő számítógépes futás dőre s; a lépése csöentésével a modelle gen nagy adatmennységet jelentene, eze tovább használata gen nehézésé vál. 3. egfgyelése és új fogaserémodellezés eljárás dolgozása A [3]-ban smertetett adato alapján észrevettü, hogy a vonásos módszer generálás pontossága hogyan változ, ha a,, 0,5 és 0, lépéseel generált testmodelleet egymásba helyeztü, és vzsgáltu a fogfelülete eltéréset (5. ábra). 6. ábra. Különböző lépéspontossággal generált és egymásba helyezett hengeres fogaseré-testmodelle proflja 5. ábra. Az egymásra helyezett testmodelle, amelyeen jól látható a dszrét lépéseből adódó lépcső zután azonosítottu a valós felületeen fevő pontoat (5. ábra). ze a lépcsős szerezete alján található amnt a 6. ábrán jól megfgyelhető. zeen a pontoon eresztül Bézer-splne görbéet húztun (6. ábra). ajd a splne görbéet NURBS-felülete építésére használtu fel (7. ábra). A 4 lépéspontosságna megfelelő NURBS-felülete eltéréset vzsgáltu, és megállapítottu, hogy legnagyobba a fogáro alján. De enne értée csa 4 µm! (8. ábra). 7. ábra. A 4 egymásra helyezett NURBS-felület árnyéolt modellje 3

225 Tolvaly-Roșca Ferenc, Forgó Zoltán Az első generálás so fölösleges, a többször vágás során a végső felületen nem található pontot eredményezett (0. ábra). zeet a pontoat természetesen el ell távolítan, a végső fogfelületeen nncsene rajta. 8. ábra. Az egymásra helyezett NURBSfogfelülete maxmáls eltérése nem haladja meg a 4 µm-t z a s eltérés adta az ötletet, hogy próbáljun a ét bemutatott eljárástól eltérő modellezés módszert felépíten, esetleg egy olyant, amely mndettő előnyet tudja használn. A megfgyelése alapján új modellezés módszert javasoltun [4]. egtartottu a relatív mozgásoal való generálást, de nem testmodelleet, hanem pontoat generáltun. zeből a pontoból pedg üszöböljü azoat, amelye nem a fogfelületeen vanna, ezere építsü fel a NURBSfelületeet, amelyeel majd testmodelleet építhetün. Program észült a cél elérésére, amelyet a [4]-ben mutattun be. Az eljárás alapelve, hogy a szerszámo profljat használju csa a generálásra, megtartva a relatív elmozdulásoat a szerszám és a munadarab özött, mnt a 9. ábrán. ([4] fg..). 0. ábra. Az új módszerrel való generálás után a szerszáméle emelt pontja Az új módszer eredménye még értéelés alatt vanna, lletve a fölösleges pontoat szűrő algortmuson még dolgozun. Az első eredménye a merev test vonásos módszeréhez hasonló testmodellt szemléltetne, pár perces futás dő alatt (. ábra). 9. ábra. A javasolt modellezés eljárás s a generáló mozgásoon alapsz [4. fg..]. ábra. Az új modellezés eljárással nyert első fogaseré-testmodell 4

226 odern fogaseré-modellezés eljáráso összehasonlító tanulmány 3. Követeztetése A vrtuáls örnyezetben végzett fogaseréhajtás-vzsgálat gen so módszert használ. ze mnd megfelelő pontosságú fogaserémodelleet gényelne. Alapos tapasztalat és megfgyelése alapján ét alapvető módszer smerhető fel, amellyel felület- és testmodelle építhető. zen módszere özül a matemata egyenleteen alapuló módszer a legpontosabb, de csa a apcsolódó fogfelülete építésére alalmas, smételt módosításo esetén. A másod módszer a valós generáló mozgásoon alapsz, hteles modelleet eredményez, de a felülete pontosságána növelésével drasztusan nő a modellezés dő. A ét módszer ötvözéséből új módszert javasoltun, amely a ét módszer előnyet használja, és töredéére csöent a modellezés dőt. Az új módszert vegyes modellezés eljárásna neveztü el. Fejlesztése és a módszerrel generált fogaserémodelle pontosságána értéelése folyamatban van. Az eljárás egyelőre csa AutoCAD örnyezetben műöd, de megfelelő eredménye esetén bármlyen CADörnyezetbe átvhető. lőnye, hogy még a szerszámo testmodelljére sncs szüségün, elégséges ezene csa a proflját, lletve a vágóélet smern. Ismételt módosításora válóan alalmas, a modelle generálás deje töredée a több eljárás dejéne. Azonnal lépésént a generált modelle pontosságát ell megvzsgáln számadatoal. Bármlyen elért pontosság a műsza tervezésben és gyártásban használt pontosságoon belül ell hogy legyen. Az új módszer még egy gen érdees fejlesztés lehetőséget vllant fel. Segítségével smert felülete (például golyósanyá gördülőpályá) megmunálására alalmas szerszámprofloat s meghatározhatun. zeet majd aár NC-megmunálással alaított szerszámproflo észítésére s használhatju. Szarodalm hvatozáso [] ohan, L. V. and Shunmugam,. S.: CAD approach for smulaton of generaton machnng and dentfcaton of contact lnes. Int. J. ach. Tools f (7 8) [] Böjte Gy., Tolvaly-Roșca F.: Hengeres fogaseré fogasléc segítségével való generálásána a szemléltetése. Tudományos Dáör Konferenca, T Sapenta, arosvásárhely, 004. [3] Chang, K. L.: AutoLISP cuttng smulaton and error analyss. ach. onth () [4] Popa-üller, I., Tolvaly-Roșca, F.: A örv alaú úperé generálásána szmulálása a Gleason-fogazógépen a generáló síeré segítségével. The 7 -th Internatonal Conference on echancal ngneerng, Gheorghen, [5] Bouzas K.-D., Ll., chalds N., Frderos O.: anufacturng of cylndrcal gears by generatng cuttng processes: A crtcal synthess of analyss methods. CIRP Annals anufacturng Technology [6] Tolvaly-Roşca, F.: Studul precze angrenajelor conce prn metoda modelăr parametrce solde. (Bevel gears precson study wth sold parametrcal modelng methode, Phd Thess). Unverstatea Translvana Brașov, 006. [7] Tolvaly-Roşca, F., Hollanda, D., Száva, J., Kaucs, A., Forgó, Z.: Contact Algorythm n VBA, for Knematc Studes on Rgd, Sold Gear odels. mcrocad Internatonal Scentfc Conference, march 006. solc, Hungary [8] Tolvaly-Roșca, F., Hollanda, D., Forgó, Z., Száva, J.: Knematc studes of straght bevel gears wth octod II, octod I and exact nvolute profles, usng sold models. Procedngs of the 7 th Internatonal Conference odern Technologes n anufacturng, Cluj Napoca, [9] Tolvaly-Roșca F.: The Cad-Analyss Of The Contact By The Cylndrcal Gears Havng 5

227 Tolvaly-Roșca Ferenc, Forgó Zoltán Archmedc Spral Shaped Teeth. Inter-ng 0, Interdscplnarty n ngneerng, Tg. ureş, Romana [0] áté., Hollanda D., Tolvaly-Roșca F., Popa-üller I.: The Localzaton of the Contact Pattern by Spur Gears wth Archmedean Tooth Lne by Settng of Tangental Dsplacement. The -st Internatonal Conference on echancal ngneerng 03. Arad, Romana [] Jehng W.K.: Computer sold modelng technologes appled to develop and form mathematcal parametrc tooth profles of bevel gear and sew gear sets. Journal of aterals Processng Technology, Vol [] Tolvaly-Roșca, F., Forgó, Z.: Sold odelng of Bevel Gears wth Sphercal Involute, Octod I and Octod II type profles. Procedngs of th, Internatonal Conference n echancal ngneerng OGT 005, Satu are, [3] Tolvaly-Rosca F., Forgó Z.: Gyorsított fogfelület-modellezés eljárás pontosságvzsgálata. The -nd Internatonal Conference on echancal ngneerng, 04. Sbu, Romana [4] Tolvaly-Roșca F., Forgó Z.: xed CAD ethod to Develop Gear Surfaces Usng the Relatve Cuttng ovements and NURBS Surfaces. The 8 th Internatonal Conference INTR-NG 04. Tg. ureș, Romana. egjelenés alatt. Under publshng. 6

228 űsza tudományos özleménye. XV. űsza Tudományos Üléssza, 04. Kolozsvár, A TRIP ACÉL PONTHGSZTÉSÉNK HATÁSA RSISTANC SPOT WLDING FFCT IN CAS OF TRIP STL Vajdcs Dánel, Kovács-Cosun Tünde, Óbuda gyetem, Bán Donát Gépész és Bztonságtechna érnö Kar, Anyagtudomány és Gyártástechnológa Intézet, 084 agyarország, Budapest, Népszínház u. 8; Telefon / Fax: , vajdcs.danel@hotmal.com, ovacs.tunde@bg.un-obuda.hu Abstract The TRIP steel s a wdely applcable advanced hgh strength steel type, whch has good strength and ductle propertes besdes low carbon and alloyng elements. Snce ts structure s composed by ferrte, bante, martenste and retaned austente, transformaton can happen n ts structure durng spotweldng, where ts mechancal propertes can change. In our experments we tred to examne the spotweldng effect n an expermental way wth several adjustments. Keywords: resstance spot weldng, TRIP steel, mcrostructure, mrohardness Összefoglalás A TRIP acél egy széles örben alalmazható, növelt szlárdságú acéltípus, mely alacsony arbon- és ötvözőtartalom mellett s jó szlárdság és szívósság tulajdonságoal rendelez. vel szövetszerezetét ferrt, bént, martenzt és maradé ausztent alotja, ponthegesztése során a szövetszerezetben átalauláso jöhetne létre, melyene hatására a mechana tulajdonságo s megváltozna. Kísérletenben a ponthegesztés hatását vzsgálju ísérlet úton ülönböző beállításo mellett. Kulcsszava: ellenállás-ponthegesztés, TRIP acél, szövetszerezet, mroeménység. Bevezetés A TRIP (Transformaton Induced Plastcty) más néven fázsátalaulással váltott épléenységgel rendelező acél a nagyszlárdságú acélo (Advanced Hgh Strength Steel) családjába tartoz []. A nagyszlárdságú acélo emelt jelentőséggel bírna a gépjárműpar számára, általában a arosszéraeleme alotó. A nagyszlárdságú acélo tovább fajtá: duál fázsú (DP: Dual Phase), omplex fázsú (CP: Complex Phase), ferrte-béntes (FB: Ferrtc-Bantc), martenztes (S: artenstc), valamnt a melegen alaított (HF: Hot Formed) és a legújabb fejlesztésű, erépződéssel elődézett épléenységgel rendelező (TWIP: Twnnng-Induced Plastcty) acélo [].. ábra. TRIP acél mroszerezete [] 7

229 Vajdcs Dánel, Kovács-Cosun Tünde A TRIP acélo mroszerezete többfázsú (ferrt, bént, ausztent, martenzt), mnt ahogy az. ábrán látható. A szövetszerezete nagyrészt ferrtből tevőd össze és mnmum 5 térfogatszázalé maradé ausztentet tartalmaz, valamnt emény szövetelemeet, béntet és martenztet [4]. A TRIP acél legfőbb tulajdonsága, hogy jól alaítható, és ugyanaor nagy szlárdsággal rendelez. A nagy szlárdság hdegalaítás hatására alaul. Az ausztent alaítás öveteztében progresszíven martenztté alaul át. A. ábrán látható egy TRIP350/600 (folyáshatár= 350Pa, szaítószlárdság= 600Pa) típusú acél szaítódagramja (a feszültség a mérnö nyúlás függvényében), összehasonlítva a DP350/600 és HSLA350/450 (Hgh Strength Low Alloy) acéloal.. ábra. Nagyszlárdságú acélo összehasonlító szaítódagramja. [] A TRIP acélo többes fázsú szövetszerezete többlépcsős hőezeléssel érhető el (3. ábra). A melegszalag utolsó szúrása vagy a hdegszalag felhevítése után úgynevezett nterrtus hőezeléssel, amely A és A 3 hőmérsélete özött van 50-50% ferrt és ausztent szövetszerezet eletez. zt övetően béntes mezőbe C-ra ell hűten az acélt 5-3 C/s hűtés sebességgel, összetételtől függően. A béntes mezőből 3-0 perc állandó hőntartást övetően megezdőd a vszonylag lassú (3-8 C/s) hűtés szobahőmérséletre. 3. ábra. TRIP acél gyártása. [3] A TRIP acéloat a gépjárműpar előszeretettel használja arosszéraszerezet elemehez, főleg az ütözés energát elnyelő eleme részeént és az utascella oldalsó elemeént. Ütözés alalmával nagy energát épes elnyeln, az anyag szlárdsága deformácó öveteztében növesz, am a fázsátalaulásna öszönhető (a maradé ausztent alaítás öveteztében martenztté alaul). A más o amért jól alalmazható az autópar számára, nagymértéű alaíthatósága, am lehetővé tesz bonyolultabb formájú arosszéraeleme gyártását s.. llenállás ponthegesztés Az ellenállás-ponthegesztés véony lemeze átlapolt ötésére alalmas eljárás. Hengeres eletródáal özrefogott lemezeen átfolyatott áram hatására a munadarabban ellenállás lép fel, amne öveteztében hő eletez, ez az úgynevezett ellenálláshő. A JouleLenz-törvény () értelmében a szlárd fázsú eletromos vezetőn fejlődő hő(energa) függ az ellenállástól (R) és az ellenálláson átfolyó (I) áramerősségtől [5]: r t h I( t) R( t) dt () t0 llenállásponthegesztésnél étféle ellenállásna van szerepe az anyago belső 8

230 A TRIP acél ponthegesztéséne hatása ellenállásána és az érntezésünél fellépő átmenet ellenállásna [4]. 5. ábra. R a átmenet ellenállás a T hőmérsélet és az eletródaerő F e függvényében [5] 4. ábra. Az ellenállás-ponthegesztés hevítés szaaszában érvényre jutó ellenálláso [5] A 4. ábrán az R 4 az érntezés és R 6 az átmenet ellenállást, az R 5 az anyag belső ellenállását jelöl. Az érntezés ellenállás az eletródá és a darabo érntezés felületen van jelen, am elhanyagolható az eletródá jó hővezető-épessége, ll. hűtése matt. A lemeze belső ellenállása a hőmérsélet növeedésével számottevően nő, amt a számításonál fgyelembe ell venn. Az átmenet ellenállás a nem töéletesen sí felülete pontszerű érntezés helyen létrejövő hely áramsűrűség-növeedésből és a felület szennyezettségből ered. Az átvezetett áram Joule-hője az alalmazott nyomóerővel együtt a felület érdességcsúcsoat ellapítja, a felület szennyeződéseet roncsolja. Ilyen módon a ét anyagdarab rövd dő múlva sznte töéletes fémes érntezésbe erül egymással, amne öveteztében az átmenet ellenállás megszűn. zt mutatja az 5. ábra [5]. A hőfejlődés az érntezés zóna hőmérséletét növel, máltal a fémes anyago ellenállsát s növel, vagys az áramörne továbbra s a darabo érntezésénél lesz a legnagyobb ellenállása, tt fejlőd a legtöbb hő [5]. A ponthegesztett ötés létrehozásána fázsat a övetező ábrá (6a, 6b, 6c, 6d,6e, 6f) szemléltet: 6a. ábra. A munadarab pozconálása az alsó eletróda érntezésével, majd a felső eletróda elmozdulásával összezárás megezdése [5] 9

231 Vajdcs Dánel, Kovács-Cosun Tünde 6b. ábra. letródá zárása, a szüséges eletródaerő fejtése a munadarabra [5] 6d. ábra. Lencse alaú ömledé létrejötte és növeedés. [5] 6c. ábra. Az eletródaerő hatása alatt a szeunder áramör zárása [5] 6e. ábra. A szeunder áramör nytása után az eletródaerő fenntartása mellett a hegfürdő dermedése megezdőd [5] 30

232 A TRIP acél ponthegesztéséne hatása 6f. ábra. Az eletródá szétnytása [5] Az ellenállás-ponthegesztés technológáját megülönböztethetjü lágy, lletve emény munarenddel. Ugyanazt a bevtt hőenergát előállíthatju rövdebb deg tartó nagyobb árammal és hosszabb deg tartó sebb árammal s. Az előbb a emény munarend, amelyet jó hővezető fémenél alalmazna, mnt például az alumínumnál, a réznél és ötvözetenél. A lágy munarend edződésre hajlamos acélonál ajánlott, de aor s alalmazható, ha a hegesztőberendezés nem épes megfelelő teljesítményre. Ha lehet választan a ét munarend özül, aor a emény munarend javasolt nább, mert evesebb veszteséggel járó, gazdaságosabb folyamat [5]... Ponthegesztő berendezés A TRIP acélo ísérlet ponthegesztése egy PFB 6 típusú, párhuzamos löetű asztal ponthegesztőgépen történt (7. ábra). Főbb jellemző: - névleges teljesítmény 50% x= 5VA; - max. hegesztőáram: 9,A; - eletródaerő (6 bar esetén): 85daN; - üresjárat feszültség: 3,5V; - hasznos arnyúlás: 75mm. 7. ábra. PFB 6 ellenállás ponthegesztőgép [6] A felső eletróda mozgatása pneumatus műödtetésű. Az eletródá vízhűtéssel vanna ellátva. A hegesztőgép PX500 plus vezérléssel rendelez a hegesztés clus rányítására. Az dőzítő egységdejét a hálózat peródus (50Hz) határozza meg, mely megfelel a másodperc /50-es részéne. A gépen 9 programhely található: - előtartás dő (0-99 peródus); - áram felfutás dő (0-0 peródus); - hegesztés dő (0-99 peródus); - teljesítmény (0-99) - mpulzusszám (-0) - mpulzus-szünet dő (0-99 peródus) - utótartás dő (0-99 peródus) - nyugalm dő (0-99 peródus) - energa funcó (0-).. Hegesztés paramétere A ponthegesztésnél három paraméter változott, az áramerősség (I), hegesztés dő (t h ), valamnt a hűtés jellege (vízhűtéssel vagy levegőn hűtve). 3

233 Vajdcs Dánel, Kovács-Cosun Tünde. táblázat. Beállított hegesztés paramétere Jelölés I [A] t h [s] T 5,9 30 (levegőhűtéssel) T 6,3 5 (levegőhűtéssel) T3 5,9 30 (vízhűtéssel) T4 (vízhűtéssel) 6,3 5 A gépen beállítható több érté állandó: - előtartás dő: 99 peródus - áramfelfutás dő: 0 peródus - mpulzusszám: - mpulzusszünet dő:0 - utótartás dő: 5 peródus - nyugalm dő: 0 - energafuncó: 0 - eletródaerő (F h ):,85N 3. Vzsgálato A hegesztett próbadarabo mnősítése nyíró-szaítóvzsgálattal történt. A pontötésehez ez a legáltalánosabban használt roncsolásos vzsgálat. A vzsgálat szaítógépen történ, amelyne során regsztrálásra erül az erő, lletve az elmozdulás. Az elnyírt próbateste mroszóp vzsgálattal és eménységméréssel s mnősítésre erülte. A hegesztett próbadarabo geometra mérete a 8. ábrán láthatóa:. táblázat. TRIP700 éma összetétele (%- ban) [3] C n S Al P S 0,,7 0,35 0,5 0, 0,008 A vzsgált próbateste orrózóvédelm oo matt cnbevonattal s el vanna látva. A TRIP700 acél szaítóvzsgálatához felhasznált próbateste geometra méretet a 9. ábra mutatja. 9. ábra. Szaítópróbatest geometra mérete. A vzsgálat egy 30N mérés tartományú szabályozott hajtású orsós szaítógépen erült végrehajtásra. A szaítás során az erő és a hozzá tartozó elmozdulás regsztrálása történt, amelyből számítható volt a szaítószlárdság. A szaítógép a próbatesteet mm/mn sebességgel húzta. A mérés eredménye átlagából számolt szaítószlárdság 695 Pa. 3. Nyíró szaítóvzsgálat A 3. táblázatban összesítve vanna a vzsgálat eredménye, a szaítóerő átlagolt értée, lletve a heglencseátmérő átlaga. 3. táblázat. Vzsgálat eredménye 8. ábra. Próbatest geometra mérete A éma összetétel a. táblázatban látható tömegszázaléban fejezve: Jel F(N) Heglencseátmérő (mm) T,3 5 T 5,6 T3 0,6 5,3 T4,3 5, 3

234 A TRIP acél ponthegesztéséne hatása 4. táblázat. A vzsgálat után hegponto Jel Hegesztett ötés F(N) épe T,3 A hegesztett pontvarrato eresztmetszeténe özepén Vcers-mroeménység mérést végeztün. A 0. ábrán a mérés helye látható. A mérés ZWICK 3 típusú opta eménységmérő berendezésen történt. A eménységmérés, g terheléssel történt. T T3 0,6 Jel 5. táblázat. Keménységértée Áramerősség (A) Vízhűtés Keménység (HV,) T 5,9-500 T 6,3-470 T3 5,9 van 50 T4 6,3 van 585 T4,3 A 4. táblázatban látható a szaítóerő és a hegesztett ötés szaítás után fényépe a négy ülönböző beállítás esetén. 4. Keménységmérés 5. egállapításo. A ötés nyíróerejét nem befolyásolta nagymértében a hegesztés során az eletródahűtés, amely jól látható a 3. táblázatból.. A hegpont átmérője az alalmazott paraméteretől smértében függött. 3. Keménység a hegpont özepén (5. táblázat) a hűtött próbadarab esetében megnőtt. 4. agasabb áramerősséggel hűtés nélül végzett ísérletnél a hegözéppontban mért eménység alacsonyabb, valószínűleg a nagyobb bevtt hő megeresztette a alault hegpont szerezetét, míg azonos áramerősséggel (nagyobb hőbevtel) és hűtéssel s végzett ponthegesztés esetén a eménység jelentősen nőtt. 5. Feltételezhető, hogy a hegesztett varrat mechana tulajdonsága javulna, ha hegesztés után nem történ gyors hűtés, hanem bztosított a lassú lehűlés. Amennyben a hegesztés során bztosítan tudnán az acél gyártása során alalmazott hűlés örülményeet, aor a heg- 0. ábra. roeménység-mérés helye 33

235 Vajdcs Dánel, Kovács-Cosun Tünde pont és a hőhatásövezet szívóssága az alapanyagna megfelelő lehetne. Szarodalm hvatozáso [] Zsoldos I.: Különleges autópar acélötvözete, arosszéraeleme lemezanyaga. Szécheny István gyetem. _az_anyagtudomanybol_sc_lece/kors zer%c5%b_ac%c3%a9lo_lece.pdf [] Keeler, S., Sc.D. echancal etallurgy, enachem Kmch,.Sc. Weldng ngneerng: Adavanced Hgh-Strength Steels Applacton Gudelnes Verson május. b80c7cbaf004b07d586b36c60.r88.c f.raccdn.com/ahss_gudelnes_v5.0_ pdf [3] Orosz Cs.: Nagyszlárdságú TRIP-acélo hegesztett ötésene vzsgálata [4] Bagynsz, Gy.; Btay,.: Hegesztéstechna I. eljáráso és gépesítés. rdély úzeum- gyesület. Kolozsvár, 00. [5] Szunyogh, L.: Hegesztés és roon technológá. Kézönyv. Géppar Tudományos gyesület, Budapest, 007. [6] RH hegesztéstechna: llenálláshegesztés atalógus H_atalogus_03_.pdf 34

236 űsza tudományos özleménye. XV. űsza Tudományos Üléssza, 04. Kolozsvár, TCHNIKAI RNDSZRK ÁLLAPOTLÍRÁSÁNAK KÉRDÉSI QUSTIONS RGARDING TH DSCRIPTION OF TH STAT OF TCHNICAL SYSTS Veov Géza, Poorád László Sapenta T, űsza és Humántudományo Kar, atemata-informata tanszé, Cím: , Romána, arosvásárhely/korona, Segesvár út, C; Telefon / Fax: , vgeza@ms.sapenta.ro Óbuda gyetem, Bán Donát Gépész és Bztonságtechna érnö Kar, Cím: 08, agyarország, Budapest, Népszínház u., 8, Telefon / Fax: , poorad.laszlo@bg.un-obuda.hu Abstract To observe and descrbe the current state of a techncal system, we have to now the current values of ts parameters. The acquston, standardzaton and regstraton of ths nformaton are supervsed by a regstraton module, whch can be part of the techncal system or not. The nformaton wll be passed on to the approprate data processng threads. Ths study presents a classfcaton of the state parameters based on the possble automated regstraton of each. We also dscuss the partculartes of the parameter values and the occurrence of the members of each category. Keywords: techncal systems, state descrpton, parameter, regstraton Összefoglalás A techna rendszere pllanatny állapotána leírásához smernün ell az úgynevezett állapotleíró paraméterene értéét. Az értée megszerzését és standardzálását egy regsztráló modul felügyel, mely esetetől függően vagy része a rendszerne, vagy egy ülönálló modul. A apott nformácóat továbbítja a megfelelő adatfeldolgozás folyamatona. A tanulmány az állapotleíró paramétere regsztrálhatóságána automatzálhatósága szernt osztályozását dolgozza. Külön térün a ülönböző osztályoba tartozó paramétere értéene jellegzetességere és előfordulására. Kulcsszava: techna rendszer, állapotleírás, paraméter, regsztrálás. Bevezetés Poorád megfogalmazásában a techna rendszer az anyag vlág vzsgálatun tárgyát épező része, mely egymással valamlyen ölcsönhatásban lévő eleme (berendezése és személye) összessége. A rendszer állapota, lletve a benne lejátszódó folyamat a be- és a menő, valamnt a belső jellemzőel írható le. A örnyezet ölcsönhatásban lehet a rendszerrel, és meghatározza a rendszer műödéséne peremfeltételet []. Felépítésüben és műödésüben egyaránt meghatározhatóa azon összetevő, tulajdonságo és funconaltáso, melye a rendszer adott célna megfelelő optmáls műödését és műödtetését lehetővé tesz. A rendszer állapota mnden pllanatban leírható a omponense atuáls funconáls és fza paraméterevel, a omponense özt ölcsönhatáso plla- 35

237 Veov Géza, Poorád László natny állapotával, a rendszer örnyezetével történő ommunácójána jellemzővel. A rendszere állapotána megfgyelésére, előrejelzésére, hbaelhárításra, valamnt eze tervezésére ülönböző modelleet használhatun. A modell egy valóságos rendszer egyszerűsített, a vzsgálat szempontjából lényeg tulajdonságat emelő mása. ze gyaran nélülözne olyan részleteet, melye a gyaorlat megvalósításhoz, az üzemeltetéshez vagy a nylvántartáshoz elengedhetetlenül szüségese. Az említett tulajdonságo, legyene fza vagy funconáls természetűe, so esetben befolyásolhatjá a valós rendszer telepíthetőségét, beüzemelését. Vegyü például egy számítógéphálózatban alalmazott szerverszerény fza méretét. érete szabványosított, de a számára szüséges hely és szellőzés olyan paramétere, melye nem az általa tárolt szervereet jellemz. nne ellenére egy szerver alalmazásána tervezéseor fgyelembe ell venn ezeet. Belátható, hogy ezen paramétere, ha nem s az atuáls rendszer modellezése során, de enne valamely életclusában jelentős szerepet játszana vagy játszhatna, ezért ndoolt lehet a nylvántartásu. A ma technológa rányzato megözelítésében lehetőség szernt egy rendszer valamenny paramétere automatusan regsztrálható ell hogy legyen. De mnt a példa s bzonyítja, vanna olyan tulajdonságo, melye csa manuálsan vezethető be egy a valós rendszert leíró és megfgyelő nylvántartásba. gy rendszer állapotleíró paramétere, a omponense vagy folyamato szernt, amelyehez tartozna, lehetne statusa vagy dnamusa, alapvető vagy terjesztett funconaltásora, tulajdonságora vonatozóa. gy nylvántartás dolgozása esetén természetszerűleg szűrn ell a szüséges paraméteradato lstáját, ám nem szabad fgyelmen ívül hagyn eze potencáls fontosságát sem. bből folyólag tervezésor, lletve mplementálásor valamenny állapotleíró paraméter esetén maxmálsan bztosítan ell eze regsztrálhatóságát. Ugyancsa fontos érdésör a regsztrált adato esetén a megfelelő feldolgozás és tárolás megvalósítása. bből a szempontból ülön hangsúlyt ell fetetn az adato megbízhatóságára. Alalmazástól függően lényeges lehet, az áttenthetőség érdeében, az adato esetleges dszretzálása. Jelen tanulmány a fent említett vetülete fgyelembevételével, a regsztrálhatóság szempontjából vzsgálva, a techna rendszere állapotleíró paraméterene egy lehetséges osztályozás módját elemz. Három ülönböző állapotparaméter-ategórát ülönítettün el, melyeel a tanulmány tovább részében foglalozun. Az osztályozás módszer megönnyíthet a rendszertervezést, például nagyszámú számítógép mnt techna rendszere hardveradatana egyén szemponto szernt nylvántartásba vétele esetén. A szüséges paramétere választása, tulajdonsága elemzése, majd ezt övetően az általun meghatározott osztályoba sorolása meghatározó lehet a nylvántartás regsztrácós moduljána, egy felhasználó felületne és az adatgyűjtéshez használt szoftveromponense megtervezéséne vagy választásána tentetében. A tanulmány tovább fejezeteben példaént vsszatérün a fent említett számítógép-nylvántartás megoldás egyes paraméterene osztályozására. A dolgozat az alább fejezeteből áll: A másod fejezet az általun használt fogalma defnícót tartalmazza. A harmad fejezet az automatusan regsztrálható adatoal, azo jellemzővel, lletve a regsztrálásuhoz szüséges nfrastrutúrát tárgyalja. A negyed fejezet a dszretzálandó, de nagy szórású és a már dszrét, de gyaran előforduló paraméterértée ezelésével foglaloz. Az ötöd fejezetben az rendszer automatusan nem regsztrálható, 36

238 Techna rendszere állapotleírásána érdése zárólag manuálsan rögzíthető állapotjelzőt tárgyalju. A öveteztetésben összefoglalju a tapasztalatoat, és összegezzü egy rendszer állapotána automatus regsztrálásához szüséges nfrastruturáls, lletve funconáls omponenseel szemben támasztott elvárásoat.. Fogalma A regsztráló modul felel a paraméteradato standardzált formában történő továbbításáért. A modul a techna rendszer része, vagy bzonyos eseteben egy ülönálló nylvántartás lletve felügyelő rendszer része s lehet. A tanulmányban, az általánosság orlátozása nélül, a techna rendszerrel özvetlen apcsolatban álló, de független modulént hvatozun rá. A modul menete tetszőleges adatfeldolgozó folyamatona adja át az nformácót. Az állapotjelző osztályozásában megülönböztethetün atív, folyamatos özlésű vagy elsütő mechanzmus (trgger) hatására továbbított értéű, lletve passzív paramétereet. Utóbba zárólag manuálsan adható át a regsztráló modulna. A trggere olyan eszözö vagy programo, melye a nem folyamatos özlésű állapotleíró paramétere pllanatny értééne özlését váltjá a regsztráló modul felé. gy trgger egy vagy több paraméter özlését s ezdeményezhet. A passzív paramétere bevezetésére a felhasználó felület bztosítja a lehetőséget. A standardzált állapotjelző adat elsődleges tulajdonsága a megbízhatóság és a forma szabványna való megfelelés. anuáls standardzálás alatt a nem megfelelő formában apott, lletve a manuálsan bevezetett paraméterértée megadott szabványna megfelelő alara hozását értjü. Az adatfeldolgozás folyamat a regsztráló modulhoz apcsolódva enne menetét hvatott feldolgozn. 3. Automatzáltan regsztrálható állapotparamétere jellemzése Automatzáltan regsztrálható állapotparaméterről beszélün abban az esetben, amor az adott atív paraméter pllanatny értée dőzítve, programvezérléssel vagy folyamatos özlés eredményeéppen, özvetlen ember beavatozás nélül, a ívánt formában megszerezhető. A meghatározás azora az értéere s vonatoz, melye a regsztráló modulba nem megfelelő alaban erülne be, vszont előre smert transzformácós lépése végrehajtásával standardzálhatóa. Az. ábra az automatzáltan regsztrálható paramétere feldolgozását szemléltet.. ábra. Automatzáltan regsztrálható paramétere feldolgozás folyamata. P -P n a rendszer állapotleíró paramétere A regsztráló modul az atuáls állapotjelző özlés módozatától függően alalmazhat trggereet vagy sem. A techna rendszer a érdéses paraméter értéét özl a regsztráló modul felé. Az érté forma övetelményene való megfeleléséne függvényében a regsztráló modul végrehajtja a szüséges transzformácóat, majd az eredményt továbbítja az adatfeldolgozás folyamat nputjára. Például egy személy számítógép operácós rendszeréne egy regsztrácós modulja, az eszözmeghajtóezelő a orszerű llesztőprogramo által szolgáltatott nformácó egy részét automatusan továbbítja az operácós rendszer magjána feldolgozás végett. nne hatása az egér vrtuáls mozgása a épernyőn a fza rendszer állapotváltozásána övetezményeént. A modern operácós rend- 37

239 Veov Géza, Poorád László szereben a hardverfelsmerés automatus trggere használatával bztosított. A regsztráló modul, ez esetben s a rendszer részeént, folyamatosan leérdez a fza csatlaozás ponto állapotát, és enne eredményét továbbítja az adatfeldolgozás folyamatona. Ugyancsa az állapotjelző automatzált regsztrálásáról beszélhetün a ülönböző műszere méréstechna összetevő esetén, ha a feldolgozóegységet regsztráló modulna tentjü. Ilyene például a gépocsban a ülönböző szenzoro által szolgáltatott adato, a fedélzet számítógép pedg a regsztráló modul. A transzformácó ebben az esetben a jele regsztrálható formára hozására vonatozna. A mérés adato folytonosan özölt állapotleíró paramétere. Az automatusan regsztrálható adato megbízhatóságána bztosítása elsődlegesen a techna rendszer, lletve a regsztráló modul tervezés fázsához tartoz. A standardzálás transzformácó megtervezése a pontosan meghatározható paraméterértée azonosításán múl. Dszrét alara hozás esetén jelenthető, hogy a folyamat sere csa a matemata értelemben vett folytonos és ntervallumora bontható adato, vagy az előre meghatározott ategórába sorolható értée regsztrálása esetén bztosítható. llenező esetben az adato smeretlen ategórába és tartományoba erülhetne, melye ha nncsene a regsztráló modul defnícóban tárgyalva, a rendszer által szolgáltatott nformácóat nonzsztenssé tehet. Amennyben feltételezhető lyen értée megjelenése, megbízhatóság szempontból a félg automatzált módszere alalmazása ajánlott. A már dszrét alaban levő automatusan regsztrálható paramétere értée gyaran a apcsoló állására vagy a omponense létezésére utalna. Tentsün a bevezetőben említett példa részeént egy Lnux alapú operácós rendszer segítségével végzett hardverfelmérést. A PCI eszözö lstáját leérdező lspc segédprogram menetében a számítógép onfgurácójában található atív hálózat eszözöet lehet eresn mnt az eszöz létezéséne feltételet. Az lspc utasítás alapértéeel történő futtatása valamenny a pc.ds adatbázs [] szernt smert a PCI sínen elhelyezedő eszözne írja a gyártó által meghatározott azonosítóját, valamnt az eszöz funconáls ategóráját. A hálózat eszözö esetében például a leírás tartalmazza az thernet vagy a LAN ulcsszavaat, tehát eze jelenléte garantálja egy atív hálózat eszöz jelenlétét a rendszerben. Fgyelembe ell venn ugyanaor, hogy az állapotleíró paraméter értéet hogyan értelmezzü. Az előbb példában bztosítéot erestün egy atív hálózat eszöz létezésére, ugyanaor enne hánya az lspc menetében nem jelent azt, hogy a onfgurácóna nem része, hanem csa azt, hogy nem szerepel a PCI eszözö adatbázsána megfelelő lstázásban lyen omponens. z az eset felfogható mnt bzonytalanság tényező, de előfordulásána valószínűsége elhanyagolható. ás eseteben vszont, amor ez az érté számottevően nagy, a manuálsan regsztrálható paraméterértée osztályába történő besorolás és az enne megfelelő ezelés szolgáltathat megfelelő módszert. 4. Félg automatzáltan regsztrálható állapotparamétere jellemzése Bzonyos eseteben, például a számítógép-merevlemeze (Hard Ds Drve) apactásána meghatározásánál mnt releváns paraméternél jóora szórás fgyelhető meg a standard apactáso határan belül. nne ellenére ugyanúgy ell ategorzáln ét ülönböző fza apactású, de ugyanolyan felhasználó ategórába sorolt egységet. Például a 80 GB apactásra adott WD800JD-60LS modellű merevlemez fza apactása szetor*5 byte, míg az ugyancsa 80 GB apactású, 38

240 Techna rendszere állapotleírásána érdése egyazon gyártótól származó WD800JD- 75S modellű merevlemez fza apactása szetor*5 byte. A ülönbség lauso szempontjából lényegtelenne s tenthető, enne ellenére egy dszrét értéeel dolgozó regsztráló modul ülönbözőne látja a ét apactást, sőt a 80 GB-os méretet sem fogadja el, hszen anna defnícó szernt fza apactása szetor*5 byte (80* 30 byte). A megoldást az ntervallum alapú, bővíthető ategórá adjá, melye segítségével egy paraméterne megfeleltethető egy jól meghatározott dszrét érté. A módszer hátránya az, hogy újabb ategórá megjelenése esetén a rendszer nem elég flexbls, ha az adott állapotjelzőt automatus módon regsztrálju. zeet az állapotjelzőet nevezzü félg automatusan regsztrálható állapotjelzőne. zen defnícóna megfelelő paramétere esetében lehetőséget ell bztosítan új ategórá és a ne megfelelő érténtervallumo létrehozására, lletve a már létező ntervallumo módosítására. Az lyen módon mplementált rendszere automatusan regsztráljá az smert ntervallumoba sorolható értéeet, a meghatározhatatlan eseteben vszont felhasználó beavatozást gényelne. A. ábra szemléltet egy félg automatzáltan regsztrálható állapotparaméter regsztrálás folyamatát. A regsztráló modul a paraméter özlés módozatától függően ebben az esetben s alalmazhat trggereet az adatözlés elndítására. A manuáls standardzálás folyamat egy felhasználó felület létezését feltételez, mely megjelenít az összes releváns nformácót az adott paraméterértéről, lletve a hozzá legözelebb eső már defnált ntervallumoról. A felhasználó enne smeretében eldönthet, hogy új alapérté és ntervallum létrehozása vagy egy már létező ntervallum bővítése szüséges.. ábra. Automatzáltan regsztrálható paramétere feldolgozás folyamata. P -P n a rendszer állapotleíró paramétere A félg automatzáltan regsztrálható paramétere özé lehet soroln azon állapotjelzőet s, melye rtán változó, beolvasható értéeel bírna. Ilyen például a számítógépeben Veov által tárgyalt [3], a mroprocesszoro azonosítására szolgáló anufacturer Famly odel Steppng Cache-CPU ID Strng értéhatos. Tentve a mroprocesszoro típusana véges számát, ezen értée dszrét és rtán bővülő értéhalmazt épezne. gy új CPU megjelenése esetén elegendő első alalommal a specfácót és a ne megfelelő standardzált paraméterértéét megadn, ezután az állapotleíró a övetező smeretlen értég újra automatzáltan regsztrálhatóvá vál. egállapítható tehát, hogy a félg automatzáltan regsztrálható állapotleíró értée a teljesen automatzáltan regsztrálhatóahoz hasonlóan pontos specfácóal ell hogy rendelezzene, am által bztosítható a mnmáls felhasználó beavatozás az állapotleírás során. 5. anuálsan regsztrálható állapotparamétere jellemzése nt azt a bevezetőben s említettü, egy techna rendszer állapotleíró paraméterene lstája ülönböző szemponto alapján sznte tetszőlegesen bővíthető. Az au- 39

241 Veov Géza, Poorád László tomatzáltan és félg automatzáltan regsztrálható állapotleíró azonosítását övetően a zárólag manuálsan regsztrálható értée ezelése a övetező lépés. Ide tartozna a nem mérhető és nem leérdezhető fza paramétere vagy a rendszer funconaltásával özvetlenül nem összefüggő tulajdonságo, melye nformácóözlés apcsolata a regsztráló modullal, fza, anyag vagy egyéb megfontolásból, nncs megvalósítva. A bevezetőben említett példát tovább elemezve, számítógépe hardverazonosítása esetén, ebbe a csoportba tartoz például a szín, a forma vagy a ülső házára ragasztott szoftverlcence sorozatszáma. ás techna rendszert véve alapul ugyancsa de sorolható egy eletrona lapra forrasztott ondenzátor apactása vagy aár egy gépocs alvázszáma (feltételezve, hogy a jármű nem személyre szabott fedélzet számítógéppel rendelez). A manuálsan regsztrálható állapotleíró feldolgozásána folyamata a 3. ábrán látható. 3. ábra. anuálsan regsztrálható paramétere feldolgozás folyamata. P -P n a rendszer állapotleíró paramétere zen állapotleíró esetén a felhasználó felület segít elő az értée megadását. A manuáls standardzálás után az nformácó a regsztráló modulba erül. vel a regsztráló modul ebben az esetben nem áll özvetlen loga apcsolatban a techna rendszerrel, a paraméterre vonatozó azonosító nformácóat s melléeln ell a bevezetett adatohoz. A paramétere özött ülön ategórába sorolhatju az értéet trgger hatására vagy folyamatos módon özlő, de nem megbízható vagy automatzáltan nem standardzálható nformácóat szolgáltató állapotleíróat. bben az esetben s zárólag manuálsan vezethető be, lletve hozható megfelelő alara az adato [4]. Ilyene például a számítógépe alaplapjána ülső és belső csatlaozóról, PCI sínjeről az SBIOS menedzsment táblába táplált adato [5], melye so esetben nem felelne meg a valóságosan létező csatlaozóna (a nyáoat egyazon standardo szernt gyártjá, de az olcsóbb alaplaporól hányozhatna bzonyos csatlaozás eleme). A megbízhatatlanság matt habár az SBIOS táblában létez a megfelelő mező [5] csa özvetlen vzuáls megfeleltetéssel lehet egy számítógép sorozatszámát meghatározn és mnt paramétert regsztráln. anuálsan regsztrálható állapotjelző leszne mndazon paramétere, melyeet a rendszer tervezéseor nem azonosította, és a megfelelő nfrastrutúrát nem dolgoztá a regsztrácós modul felé történő nformácóözlésre. setenént fejleszthetőe a megfelelő apcsolat modulo, így ezen paramétere előléphetne az előbb ét csoport egyébe. 6. Követeztetése egállapíthatju, hogy az adatleíró paramétere osztályozása elsősorban a techna rendszer tervezéséne a része ell hogy legyen. A tervezés fázsban ell eldönten, hogy mely paraméterértée hordozna a ésőbb felhasználó számára releváns nformácót, és eze özül melye alaíthatóa át a szüséglete és a lehetősége szernt automatzáltan vagy félg automatzáltan regsztrálható típusúvá. Saját fejlesztésű rendszere esetében enne megfelelően ell 40

242 Techna rendszere állapotleírásána érdése alaítanun a rendszer belső nformácós nfrastrutúráját, lletve ehhez ell adaptáln a regsztráló modul rányába történő ommunácót és az ehhez szüséges apcsolat elemeet. Amennyben a rendszer nem változtatható, csa a regsztráló modult, valamnt enne eszöztárát lehet a techna rendszer paraméterene specfácóhoz gazítan. Ugyancsa ebben a fázsban ell megterveznün a manuálsan regsztrálható paramétere bevezetésére szolgáló felhasználó felületet, valamnt az adato standardzálását bztosító egységet. A bevezetőben említett szerverszerény példájából nsprálódva töreedn ell a rendszer állapotleíró paraméterlstájána utólagos bővítését elősegítő maxmáls flexbltás elérésére. Természetesen a manuáls regsztrálás mnden esetben egy létező alternatíva az új paraméterértée bevezetésére. ndazonáltal az optmáls tervezés céljána a legtöbb esetben az ember beavatozás mnmalzálásána ell lenne. Véleményün szernt a manuálsan regsztrálható állapotleíró számána csöentése, lletve eze átalaítása automatzáltan regsztrálhatóá a techna rendszer hatéonyságána növeedését dézhet elő. nne oa elsősorban az ember tényező mnt lehetséges hbaforrás tatására, lletve szerepéne mnmalzálására vezethető vssza [4,6]. Az automatzálás lehetőségene ugyanaor orlátot szabna a paraméteradato helyességére vonatozó bzonytalanság tényező s. A helytelen állapotjelző adato regsztrálása és feldolgozása legtöbb esetben a rendszer vagy valamely alrendszer megbízhatatlan műödését vonhatja maga után. Végöveteztetésént megállapíthatju, hogy az általun felállított osztályozás megfelel a ma techna nyújtotta automatzálás lehetőségene. A jövőre nézve feltételezhetjü olyan nformácós, vagy más techna rendszerebe ntegrált regsztráló modulo és állapotfelmérő berendezése fejlesztését és hatéony mplementálását, melye aár a passzív állapotleíró értéét s automatzáltan regsztrálhatóvá tudjá tenn. Szarodalm hvatozáso [] Poorád L.: Rendszere és folyamato modellezése. Campus Kadó, Debrecen, 008., ISBN , 8. [] The PCI ID Repostory, Letöltés dátuma 04. otóber 8. [3] Veov G.: Számítógépe és hardveromponense. Tesztelés és nylvántartás. BabeșBolya Tudományegyetem, Kolozsvár, 008. Államvzsga-dolgozat, 67. [4] Veov G.: Kétszntes nformácós rendszere számítógépe nylvántartásában. űsza Szemle, T, Kolozsvár, 0(58), 46. [5] System anagement BIOS (SBIOS) Reference Specfcaton, DTF, rds/documents/dsp034_.8.0.pdf, Letöltés dátuma: 04. otóber 8., 33 és 669. [6] Poorád, L.: Techna rendszere megbízhatósága és bztonsága. Szolno Tudományos Közleménye, 009 (XIII).. 4

243 űsza tudományos özleménye. SZRZŐK JGYZÉK / LIST OF AUTHORS András József Petrozsény gyetem, Gépész és Vllamosmérnö Kar, Gépész, Ipar és Szálltásmérnö Tanszé, Cím: 33008, Romána, Petrozsény/Petroșan, Unverstăț, 0; osf.andras@gmal.com Ang Norbert Translvana gyetem, Technológus érnö Kar, Repülőmérnö Szaépzés, 50007, Romána, Brassó, angnorbert@gmal.com Baos Levente Sapenta rdély agyar Tudományegyetem, űsza és Humántudomány Kar, Gépészmérnö Tanszé, arosvásárhely, Târgu ureş, O.p. 9, C.p. 4, baos@ms.sapenta.ro Btay nő Sapenta rdély agyar Tudományegyetem, űsza és Humántudomány Kar, Gépészmérnö Tanszé, arosvásárhely, Târgu ureş, O.p. 9, C.p. 4, ebtay@ms.sapenta.ro Dávd László Sapenta rdély agyar Tudományegyetem, űsza és Humántudomány Kar, Vllamosmérnö Tanszé, arosvásárhely, Târgu ureş, O.p. 9, C.p. 4, ldavd@ms.sapenta.ro Dezső Gergely Nyíregyház Fősola, űsza és Agrártudomány Intézet, űsza Alapozó, Fza és Gépgyártástechnológa Intézet Tanszé H-4400 Nyíregyháza, Sóstó út 3/b dezsog@nyf.hu Dobránszy János TA B Kompozttechnológa Kutatócsoport, Budapest, űegyetem rapart 3. dobranszy.janos@e.bme.hu Faras Loránd Lambda Communcatons SRL, R&D Department, Romana, Târgu ureș, lorand.faras@lambda.ro Feete Albert-Zsombor S.C. Tetronc S.R.L., , Romána, arosszentgyörgy/sângeorgu de ureș, Wesselény rzsébet utca 6 szám; zsombor.feete@tetronc.ro 4

244 űsza tudományos özleménye. Forgó Zoltán Sapenta rdély agyar Tudományegyetem, űsza és Humántudomány Kar, Gépészmérnö Tanszé, arosvásárhely, Târgu ureş, O.p. 9, C.p. 4, Gyenge Csaba Kolozsvár űsza gyetem, Gépgyártástechnológa Tanszé, Cluj-Napoca, B-dul unc 03-05, György Kataln Sapenta rdély agyar Tudományegyetem, űsza és Humántudomány Kar, Vllamosmérnö Tanszé, arosvásárhely, Târgu ureş, O.p. 9, C.p. 4, Gobesz Ferdnánd-Zsongor Kolozsvár űsza gyetem, Építőmérnö Kar, Tartószerezetmechana Tanszé, Romána, Cluj-Napoca, C. Dacovcu u. 5, V. épület, III/305; Hollanda Dénes Sapenta rdély agyar Tudományegyetem, űsza és Humántudomány Kar, Gépészmérnö Tanszé, arosvásárhely, Târgu ureş, O.p. 9, C.p. 4, Imecs ára Kolozsvár űsza gyetem, Vllamosmérnö Kar, Vllamos Gépe és Hajtáso Tanszé, Romána, 4004 Kolozsvár/Cluj-Napoca, Str. emorandumulu 8, Incze János Jób Kolozsvár űsza gyetem, Vllamosmérnö Kar, Vllamos Gépe és Hajtáso Tanszé, Romána, 4004 Kolozsvár/Cluj-Napoca, Str. emorandumulu 8, Jaab-Faras László Sapenta rdély agyar Tudományegyetem, űsza és Humántudomány Kar, arosvásárhely, Târgu ureş, O.p. 9, C.p. 4, Kacsó Zoltán Sapenta rdély agyar Tudományegyetem, űsza és Humántudomány Kar, Vllamosmérnö Tanszé, arosvásárhely, Târgu ureş, O.p. 9, C.p. 4, 43

245 űsza tudományos özleménye. Kaucs András Sapenta rdély agyar Tudományegyetem, űsza és Humántudomány Kar, Gépészmérnö Tanszé, arosvásárhely, Târgu ureş, O.p. 9, C.p. 4, Káta Zoltán Sapenta rdély agyar Tudományegyetem, űsza és Humántudomány Kar, atemata-nformata Tanszé, arosvásárhely, Târgu ureş, O.p. 9, C.p. 4, Katona Norbert Sapenta rdély agyar Tudományegyetem, űsza és Humántudomány Kar, Vllamosmérnö Tanszé, arosvásárhely, Târgu-ureş, O.p. 9, C.p. 4. Kelemen András Sapenta rdély agyar Tudományegyetem, űsza és Humántudomány Kar, Vllamosmérnö Tanszé, arosvásárhely, Târgu ureş, O.p. 9, C.p. 4, Kopenetz Lajos Kolozsvár űsza gyetem, Építőmérnö Kar, Tartószerezetmechana Tanszé, Romána, Cluj-Napoca, C. Dacovcu u. 5, V. épület, III/305; Kocss Lóránd Sapenta rdély agyar Tudományegyetem, űsza és Humántudomány Kar, Vllamosmérnö Tanszé, arosvásárhely, Târgu ureş, O.p. 9, C.p. 4., arosvásárhely Orvos és Gyógyszerészet gyetem, arosvásárhely Kovács-Cosun Tünde Óbuda gyetem, Bán Donát Gépész és Bztonságtechna érnö Kar, Anyagtudomány és Gyártástechnológa Intézet, 084 agyarország, Budapest, Népszínház u. 8; Kovács József Petrozsény gyetem, Gépész és Vllamosmérnö Kar, Gépész-, Ipar és Szálltásmérnö Tanszé, Cím: 33008, Romána, Petrozsény/Petroșan, Unverstat, 0, Losoncz Lajos Sapenta rdély agyar Tudományegyetem, űsza és Humántudomány Kar, Vllamosmérnö Tanszé, arosvásárhely, Târgu ureş, O.p. 9, C.p. 4, 44

246 űsza tudományos özleménye. árton László rdély úzeum-gyesület, űsza Tudományo Szaosztálya, Kolozsvár, Cluj-Napoca, str. Napoca (Jóa u.) 4, árton László Ferenc Sapenta rdély agyar Tudományegyetem, űsza és Humántudomány Kar, Vllamosmérnö Tanszé, arosvásárhely, Târgu ureş, O.p. 9, C.p. 4, ohács Bugársz Norbert Szent lós Rend gyesület, ohács, agyarország áté árton Sapenta rdély agyar Tudományegyetem, űsza és Humántudomány Kar, Gépészmérnö Tanszé, arosvásárhely, Târgu ureş, O.p. 9, C.p. 4, Orbán György rdély úzeum-gyesület, Kolozsvár/Cluj-Napoca Napoca/Jóa u. -4, Papp István Sapenta rdély agyar Tudományegyetem, űsza és Humántudomány Kar, Gépészmérnö Tanszé, arosvásárhely, Târgu ureş, O.p. 9, C.p. 4, Pásztor Judt Sapenta rdély agyar Tudományegyetem, űsza és Humántudomány Kar, Gépészmérnö Tanszé, arosvásárhely, Târgu ureş, O.p. 9, C.p. 4, Poorád László Óbuda gyetem, Bán Donát Gépész és Bztonságtechna érnö Kar, Anyagtudomány és Gyártástechnológa Intézet, 084 Budapest, Népszínház u. 8, agyarország, Popa-üller Izolda Sapenta rdély agyar Tudományegyetem, űsza és Humántudomány Kar, Gépészmérnö Tanszé, arosvásárhely, Târgu-ureş, O.p. 9, C.p. 4, Selnger Sándor Budapest űsza gyetem (Fotogrammetra és Térnformata Tanszé), 45

247 űsza tudományos özleménye. Szabó Csaba Kolozsvár űsza gyetem, Vllamosmérnö Kar, Vllamos Gépe és Hajtáso Tanszé, Romána, 4004 Kolozsvár/Cluj-Napoca, Str. emorandumulu 8, Szget Ferenc Nyíregyház Fősola, űsza és Agrártudomány Intézet, űsza Alapozó, Fza és Gépgyártástechnológa Intézet Tanszé, H-4400 Nyíregyháza, Sóstó út 3/b Szget Péter Sapenta rdély agyar Tudományegyetem, űsza és Humántudomány Kar, Vllamosmérnö Tanszé, arosvásárhely, Târgu ureş, O.p. 9, C.p. 4. Szőe sz. Ben nő Kolozsvár űsza gyetem, Vllamosmérnö Kar, Vllamos Gépe és Hajtáso Tanszé, Romána, 4004 Kolozsvár, Str. emorandumulu 8, Talpas János Babeş Bolya Tudományegyetem, Kolozsvár, Cluj-Napoca, str. Clnclor Nr.5-7. Thany Károly B, Gépészmérnö Kar, Anyagtudomány és Technológa Tanszé, Budapest, űegyetem rapart 3. Törzsö Péter TA B Kompozttechnológa Kutatócsoport, Budapest, űegyetem rapart 3. tpet@e.bme.hu Tolvaly-Roșca Ferenc Sapenta rdély agyar Tudományegyetem, űsza és Humántudomány Kar, Gépészmérnö Tanszé, arosvásárhely, Târgu ureş, O.p. 9, C.p. 4, tfer@ms.sapenta.ro Vajdcs Dánel Óbuda gyetem, Bán Donát Gépész és Bztonságtechna érnö Kar, Anyagtudomány és Gyártástechnológa Intézet, 084 Budapest, Népszínház u. 8, agyarország. Veov Géza Sapenta rdély agyar Tudományegyetem, űsza és Humántudomány Kar, Gépészmérnö Tanszé, arosvásárhely, Târgu ureş, O.p. 9, C.p. 4, vgeza@ms.sapenta.ro 46

248