BALTU FILOLOĢIJA BALTI FILOLÓGIA LATVIEŠU LIELDIENU BURTNĪCA LETT HÚSVÉTI FÜZET ELTE BTK BUDAPEST 2017 TAVASZ / PAVASARIS 2.

Átírás

1 BALTU FILOLOĢIJA BALTI FILOLÓGIA LATVIEŠU LIELDIENU BURTNĪCA LETT HÚSVÉTI FÜZET ELTE BTK BUDAPEST 2017 TAVASZ / PAVASARIS 2.

2 Saturs Tartalom 1. Latviešu valoda universitātē / Lett nyelv az egyetemen Latviešu valodas semināri / Lett nyelvi szemináriumok Mārīte Ščerbaka: Seno latviešu Lieldienu tradīcijas Mārīte Ščerbaka: Régi lett húsvéti szokások Lieldienas (detaļa) Húsvét (részlet) Imants Ziedonis: Dzeltenā pasaka Imants Ziedonis: Sárga mese Dzejoļi / Versek gs. cīņas Baltijā századi harcok a Baltikumban Rīga Riga Priecīgas Lieldienas! / Kellemes húsvéti ünnepeket! Atsauces / Hivatkozások

3 Latviešu valoda universitātē Lett nyelv az egyetemen Pasniedzējs / Oktató: Ričardas Petkevičius Burtnīcas sastādītāja / A füzet szerkesztője: Nagy Judit Barbara 2017 ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet 2

4 A kiadványt készítették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szláv és Balti Filológiai Intézetének LETT NYELVET tanuló hallgatói 2016/17-es tavaszi félévben: Fehér Tamara Lukács Norbert Nagy Judit Barbara Pozsgai Brigitta "A füzet elkészítése a felsőfokú oktatás célját szolgálja a tantervnek megfelelően." 3

5 Latviešu valodas semināri Lett nyelvi szemináriumok 4

6 Mārīte Ščerbaka: Seno latviešu Lieldienu tradīcijas Lieldienas ir laiks, kad latvieša klētij ir jābūt iztukšotai, un laiks, kad sākas pavasara darbi. Ar Lieldienām saistās arī laika pareģošana. Ja Pirmajās Lieldienās līst, tad govis dos daudz piena un katru svētdienu līdz Vasarassvētkiem būs lietains laiks. Ja vardes Lieldienās iet pāri ceļam, būs gaidāma lietaina vasara. Lieldienās pastāv neskaitāmas tradīcijas, kuras tiek piekoptas jau kopš seniem laikiem. Dažas no tām tiek ievērotas arī mūsdienās. Lieldienu rītā ir agri jāceļās. Tas garantēs možumu un laimi visu gadu. Kurš pirms saules lēkta paspēs nomazgāties skaidrā avota ūdenī, tas visu gadu būs mundrs un jautrs. Mazgāšanās tekošā ūdenī, kas tek pret sauli, ir sens un maģisks šķīstīšanās rituāls, kas palīdz iegūt možumu, gaišu prātu, veselību un skaistumu. Neatņemama Lieldienu tradīcija ir pēršanās ar pūpoliem vai izplaucētiem bērza zariem, sakot "apaļš kā pūpols, lunkans kā žagars" vai "veselība iekšā, slimība ārā". Agrākos laikos saimnieks Lieldienu rītā devās ar pūpoliem nopērt arī zirgus, bet saimniece uz laidaru pie govīm un citiem kustoņiem, lai tie vasarā nebizotu. Lieldienās olas vārot nedrīkst pūst uguni, jo tad olas plīsīs. 5

7 Olu krāsošanā dominē dabiskie materiāli sīpolu mizas, vilnas dzijas dzīpari, bērzu lapas, alkšņu pumpuri, kumelītes. Jo vairāk olu saimniecei, jo vairāk nākamajā gadā vairojās lopi. Arī olu ēšanai šajā dienā piemīt sava zināšana: apēdot nepāra olu skaitu, cilvēku varēja piemeklēt kāda nelaime. Kas olas ēd bez sāls, tas melos visu gadu. Nemiers un nesaticība valda tajās mājās, kur olu čaumalas nesargā un samin. Ja Lieldienās zog olas, tad zaglis paliek tikpat pliks kā ola. Lieldienās bērniem vajag ēst daudz olu, lai augtu apaļi kā olas. Atsevišķi arī saimniecībā tika piekoptas dažas tradīcijas. Lai vistas labi olas dētu, tad tās Lieldienas rītā jāsabarojot ar sakapātām pupiņām un sakapātiem kartupeļiem un lieldienās olu čaumalas jāber caur vīrieša biksīm, tad vārnas cāļus neēdīs. Lieldienās ar olām jāiet sisties, kam stiprāka ola, tas ilgāk dzīvos. Pirmajās Lieldienās sitas ar olas tievo galu, Otrajās Lieldienās - ar olas resno galu. Lieldienās vajag kārtīgi izšūpoties, tad vasarā dunduri, odi un čūskas nekož, būs brangas aitas un gari lini. Šūpuļu kārēji un šūpotāji bija puiši, bet meitas par šūpošanu maksāja vai nu ar olām, vai ar cimdu pāri. Lieldienās pirmos izšūpoja mājas saimnieku un saimnieci. Par šūpošanu un šūpoļu kāršanu puiši dabūja olas, cimdu pāri, alu vai ko tamlīdzīgu. Agrāk šūpojās visas trīs Lieldienas un bieži vien arī nedēļu pēc tām. Pēc šūpošanās šūpoles nedrīkstēja atstāt, tad putniem nebūšot olu un vārnas aiznesot cāļus. Šūpoles parasti izjauca un sadedzināja, lai raganām nebūtu kur šūpoties. 6

8 Mainīšanās ar olām un to dāvināšana Lieldienās ir jāveic ar visdziļāko jēgu - tas kalpo labvēlības un simpātiju radīšanai. Senie latvieši Lieldienām posās un gatavojās īpaši rūpīgi. Folkloras materiālos ir fiksēts, ka Alsungā saimnieki esot cūku vilkuši atmuguriski uz dīķi mazgāt, lai visu gadu mājās būtu tīrība un zirnekļi neaustu tīmekļus. Cilvēki Lieldienu rītā vilka mugurā tīras un jaunas drēbes. Lejaskurzemē sastopama īpatnēja Lieldienu tradīcija putnu dzīšanu. Simboliskā putnu dzīšana notikusi tādēļ, lai putni neknābātu sējumu sēklas. Latgalē mazliet atšķiras Lieldienu tradīcijas; tās vairāk balstās uz baznīcas tradīcijām. Lieldienu rītā visi steidzas uz baznīcu, mājās paliek tikai bērni, veci un slimi cilvēki. Brokastis neviens nedrīkst ēst, kamēr saimnieks no baznīcas nepārved "svētību" (olas, gaļu, sāli, sviestu un maizi). Šīs Lieldienu brokastis Latgalē sauc par atgavēšanos. Baznīcēni sacentās savā starpā: kurš pirmais pārbrauca no baznīcas, tas visu gadu būs pirmais darbā un turībā. 7

9 Mārīte Ščerbaka: Régi lett húsvéti szokások A tavasz Lettországban az istállók kiürítésének és a tavaszi munkálatok megkezdésének ideje. A húsvéthoz kapcsolódik a jövendölések ideje is. Ha húsvét első napján esik, a tehenek sok tejet fognak adni és Pünkösdig minden vasárnap esős idő lesz. Ha húsvétkor a békák átmennek az úton, esős nyár várható. Húsvétkor számos olyan hagyomány él, amelyet már az Ókor óta tartanak. Ezek közül többet még napjainkban is tisztelet övez. Húsvét reggel korán kell felkelni. Ez egész évre éberséget és boldogságot fog hozni. Akinek a napfelkelte előtt sikerül megmosdania a tiszta forrásvízben, az egész évben élénk és vidám lesz. Olyan vízben kell megfürdeni, amely a nappal szemben folyik. Ez egy régi, mágikus megtisztító szertartás, amely segít az éberség, tiszta gondolkodás, az egészség és a szépség megőrzésében. Nagyon régi a húsvéti hagyomány a barkával és rügyező nyírfaággal történő csapkodás, amely közben a következőt mondogatják: kerek, mint a barka, hajlik, mint a gally és bent az egészség, kint a betegség. Régen a gazdák húsvét reggel a lovukat is elvitték megcsapkodni, a gazdasszonyok pedig az istállóban maradtak a tehenekkel és a többi állattal, hogy ezeket nyáron ne csipkedjék meg a bogarak. Húsvétkor megfőzve a tojásokat nem szabad a tüzet fújni, mert tojások el fognak repedni. 8

10 A tojásfestésben a természetes anyagok dominálnak: hagymahéj, gyapjúfonal, nyírfalevél, égerfarügy, kamilla. Minél több tojása van a gazdának, annál jobban fognak szaporodni a jószágok a következő évben. A tojásevésre is jellemző pár szabály napjainkban: ha páratlan számú tojást eszik valaki, szerencsétlenség éri. Aki a tojást só nélkül eszi, egész évben hazudni fog. Nyugtalanság és viszály fog uralkodni abban a házban, ahol nem vigyáznak a tojáshéjra és rátaposnak. Ha húsvétkor valaki tojást lop, a tolvaj olyan csupasz marad, mint a tojás. Húsvétkor a gyerekeknek sok tojást kell adni, hogy nagyra nőjenek. Különösen vidéken őriztek meg több húsvéti hagyományt. Hogy a tyúkok jó tojást rakjanak, húsvét reggel meg kell etetni őket aprított babbal és krumplival és a húsvéti tojás héját a férfiak nadrágjain keresztül kell szórni, hogy a varjak ne egyék meg a csibéket. Húsvétkor szokás továbbá a tojások összekoccintása, akinek keményebb tojás jutott, az hosszabb ideig fog élni. Húsvét első napján a tojás vékonyabb végét kell megkoccintani, húsvét második napján pedig a vastagabbikat. Húsvétkor a gazdáknak hintázniuk is kell, hogy nyáron ne csípjen a bögöly, a szúnyog és hogy ne marjon meg senkit a kígyó, valamint hogy a bárányok egészségesek legyenek és nagyra nőjön a len. A hintát a fiúk akasztják fel és ők is szállnak fel rá, a lányok pedig tojással vagy egy pár kesztyűvel jutalmazzák őket. Legelőször a gazda és a gazdasszony megy ki hintázni. A hintázásért a fiúk tojást, egy pár kesztyűt, sört vagy valami hasonló ajándékot kapnak. Korábban mindhárom húsvéti napon és gyakran még azután egy hétig is folyik a hintázás. 9

11 Hintázás után a hintát nem szabadon kint hagyni, mert különben a baromfiknak nem lesz tojásuk és a csibéket elviszik a varjak. A hintákat általában szétszedik és elégetik, hogy a boszorkányoknak ne legyen hol hintázniuk. A tojások kicserélése és az ajándékozás nagy jelentősséget hordoz ez az irgalom és a szimpátia megteremtésére szolgál. Az őslettek nagyon alaposan díszítették magukat és készülődtek húsvétra. Állandó folklór hagyományi anyagban van rögzítve, hogy Alsungában a gazdák a sertéseket hátrafelé viszik a tóhoz megmosdatni, hogy egész évben tisztaság legyen a házban, és hogy a pók ne szőjön hálót. Az emberek húsvét reggel tiszta és új ruhát vesznek fel. Lejaskurzemében található egy sajátos húsvéti hagyomány a madárhajtás. A szimbolikus madárhajtás célja, hogy a madarak ne csipegessék fel a vetőmagokat. Latgaléban kissé különbözőek a húsvéti hagyományok, hiszen ezek a templomi hagyományokon alapulnak. Húsvét reggel mindenki a templomba siet, csak a gyerekek, az idősebbek és a betegek maradnak otthon. Reggelit addig nem szabad enni, amíg a gazda a templomból meg nem hozza az áldást (a tojást, húst, sót, vajat és kenyeret). Ezt a húsvéti reggelit Latgaléban böjtölésnek hívják. A templomba járók maguk között is versengenek, aki először a templomból haza ér, az egész évben első lesz a munkában és jólét vár rá. 10 Lukács Norbert fordítása (2017)

12 Lieldienas (detaļa) Lieldienas lielākie svētki kristīgajā pasaulē, kad tiek godināta Kristus augšāmcelšanās. Tāpat šī diena tiek atzīmēta arī tautas tradīciju garā ar šūpošanos, olu ripināšanu un dziedāšanu. Lieldienas ir baznīcas liturģiskās dzīves kulminācija, jo tieši Lieldienu jeb Kristus augšāmcelšanās notikums ir tas, kurā sakņojas kristīgās baznīcas ticība, tas ir notikums, kas dāvā mūžīgās dzīvības cerību. Tieši uz Lieldienu svinībām bijusi vērsta visa iepriekšējā Klusā, jeb Lielā nedēļa, kad ticīgie gatavojušies trim svētajām dienām jeb Tridiuum, kas iesākās ar dievkalpojumu ceturtdienas vakarā, turpinājās ar Krusta ceļa lūgšanu un dievkalpojumu piektdien, kurā tika pārdomātas Kristus ciešanas un nāve pie krusta, un kas noslēdzas sestdienas vakara dievkalpojumā, kad tika svinēta Lieldienu vigīlija jeb ieskaņa. Tad arī tika svētīta uguns un aizdegta Lieldienu svece - Kristus simbols, kā arī svētīts Kristības ūdens. 11

13 Vigīlijas dievkalpojumā ticīgie atjaunoja kristības solījumus, kas pieprasa atsacīties no ļaunā un pastāvēt ticībā Dievam. Lieldienu svētkos svinēto ieiešanu jaunajā dzīvē, kuru atnesa Kristus, augšāmceļoties no kapa, kristīgā baznīca svin 50 dienas līdz pat Vasarsvētkiem. Lieldienās mainās baznīcās izmantojamā liturģiskā krāsa. Ciešanu laikā baznīcās dominē violetā krāsa, taču, sākot ar Lieldienām līdz Vasarsvētkiem, altāru pārsegi, kā arī garīdznieku stolas un liturģiskie priekšmeti pārsvarā būs baltā krāsā. Jēzus Kristus augšāmcelšanās svētki ir cieši saistīti ar jūdu Pashā svētkiem, jo saskaņā ar Jaunās Derības liecībām Jēzus nāve bija Pashā svētkos, kurus svin dienā pirms pirmās pilnmēness dienas pēc pavasara sākuma. Jūdi Pashā svētkos piemin iziešanu no Ēģiptes verdzības. 12

14 Húsvét (részlet) Húsvét egy nagyobb ünnep a keresztény világban, amikor Krisztus feltámadását ünnepelik. Ezt a napot is a népi hagyomány szelleme alapján ünnepelik hintázással, tojásgurítással és énekléssel. A húsvét az egyház liturgikus életének csúcspontja, mert pontosan a húsvét, illetve Krisztus feltámadása egy olyan esemény, amelyből a keresztény hit ered, egy esemény, amely az örök élet reményét adja. Pontos a húsvéti ünneplésre, előkészültek egész előző héten Csendes, illetve Nagyhéten, amikor a hívők a Szent Háromnapra (vagy Sacrum Triduum Paschale) készülnek, mely istentisztelettel kezdődött csütörtök este, a keresztút imájával és istentisztelettel folytatódott pénteken, amikor újragondolják Krisztus szenvedését és halálát a kereszten, és amely a szombat esti misén fejeződik be, akkor ünnepelték a húsvéti vigíliát, 1 illetve előestét. Ekkor a megszentelték tüzet és meggyújtották a húsvéti gyertyát Krisztus szimbóluma, 1 lat. vigilia: nagyobb egyházi ünnep előestéje 13

15 ugyanúgy megszentelték a keresztvizet. A vigília miséjén a hívők megújítják a kereszténységi ígéretüket, amely lemondást követel a gonoszról és ragaszkodást az Istenbe vetett hitbe. Húsvét ünnepén, amikor ünnepelték az új életbe való belépést, amelyet Krisztus hordott feltámadásával a sírból; a keresztény egyház megünnepli az 50 napot egészen pünkösdig. Húsvétkor megváltozik a templomokban használt liturgia 2 színe. Bűnbánat idején a templomokban a lila szín dominál, azonban húsvéttól pünkösdig az oltár terítője, ugyanúgy a papok stólái és a liturgikus tárgyak főként fehér színűek lesznek. Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe szorosan kapcsolódik a zsidó peszah ünnepéhez, mert az újszövetségi bizonyítékkal Jézus halála peszah ünnepén volt, melyet a teliholdat megelőző napon, a tavasz kezdete utáni 3 napon ünneplik. A zsidók peszah ünnepén megünneplik az egyiptomi rabszolgaságból való kivonulást. Nagy Judit Barbara fordítása (2017) 2 lat. liturgia: egyházi szertartás, istentisztelet 3 A tavasz kezdete 2017-ben március

16 Imants Ziedonis: Dzeltenā pasaka Saule kā olas dzeltenums mirdzēja pāri pasaulei. Viņā bija dzīvība. Pa viņas stariem uz zemi nāca mazi cālēni, un visi bija gaiši dzelteni. Vēlāk tie staigās citās krāsās, bet sākumā visi atnāk dzelteni. Bite arī bija dzeltena: strops viņai dzeltens, un viņa aicināja cāli stropā, bet cālis netika. "Tas nekas," viņš nodomāja. "Visapkārt lido dzelteni tauriņi, tādi paši kā es, palidošu ar viņiem." Cālis palēcās, bet tad atcerējās, ka viņam spārnu vēl nemaz nav, ir tikai tādi mazi dzelteni ķeksīši sānos. "Tas arī nekas," nolēma cālis. "Izaugšu par vistu, tad lidošu augstu, augstu." Viņš ielīda mātei vistai spalvās pie dzeltenā vēdera un aizmiga. Bet saule mirdzēja pie debesīm kā dzeltena pankūka ar tādām garšīgām, kraukšķošām maliņām. Bites skrēja kā mazas dzeltenas plastilīna bumbiņas no vienas dzeltenās cūkpienes pie otras un tad ielīda atpakaļ dzeltenajā stropā. Bet strops izskatījās kā milzīga dzeltena bibliotēka. Medus rāmīši kā lieli plaukti līdz griestiem, un visi pilni šūniņām. Bet šūniņas izskatījās kā mazi dzelteni sešstūraini televizori, tikai ekrānu vietā spīdēja dzeltens medus. Līdz tālumam ziedēja dzelteni lauki un pļavas dzeltenie vizbuļi, prīmulas un visvairāk cūkpieņu, visi 15

17 kalni dzelteni mirdzoši. Un tagad ja paskatījās saulē, tad tā izskatījās pati kā nupat te kalna galā gulējusi un cūkpienēs dzeltena novārtījusies. Pļava tā mirdzēja, ka es nenocietos un ievēlos kalnmalā puķu dzeltenumā. Un noputēju un aplipu, un apbiru putekšņiem dzeltens. Pienāca dzeltena govs, domāja, ka es esmu dzeltenā cūkpiene, un mani apēda. Tālāk nu es vairs nevaru rakstīt. 16

18 Imants Ziedonis: Sárga mese A Nap a tojássárgájához hasonlóan ragyogott a világ felett. Benne volt az élet. Sugarain keresztül kiscsibék jöttek a földre, és mindegyik halványsárga volt. Később más színűekké válnak, de kezdetben mindegyik sárga. A méh is sárga volt: a kaptára sárga, és meghívta a csibéket a kaptárba, de a csibék nem tudtak bejönni. Nem számít, úgy gondolta. Köröskörül repülnek a sárga lepkék, egészen olyanok, mint én, velük fogok repülni. Ugrott egy kicsit a csibe, de akkor visszaemlékezett arra, hogy még egyáltalán nincsenek szárnyai, csak olyan kis sárga kampócskák vannak az oldalán. Ez sem baj, úgy döntött a csibe. Amikor tyúk leszek, akkor magasra, magasra repülök. Bemászott a tyúkanyó tollai közé a sárga begyéhez és elaludt. Azonban a Nap úgy csillogott az égen, mint a sárga palacsinta, amelynek finom, ropogós szélei vannak. A méhek úgy futottak, mint a kis sárga gyurma labdácskák, az egyik sárga pitypangról a másikra, és akkor visszaszálltak a sárga kaptárba. Ám a kaptár úgy nézett ki, mint egy hatalmas sárga könyvtár. A mézes keretek, mint a nagy polcok a mennyezetig, tele voltak méhsejtekkel. Bár a méhsejtek úgy néztek ki, mint kis sárga hatszögletű televíziók, csak a képernyő helyett sárga méz ragyogott. 17

19 A messzeségben virágzott a sárga mező és rét bogláros szellőrózsák, kankalinok és alegtöbb pitypang, minden hegy ragyogó sárga. És most, ha felnéztek volna a Napra, akkor az úgy tűnt volna, mintha éppen a hegy tetején feküdt volna, és a sárga pitypangokba forgott volna. A rét úgy csillogott, hogy nem tudtam visszatartani magam, és a hegy szélén beleugrottam virágok sárgájába. És poros lettem, s megráztam, majd szétszórtam magamon a sárga virágport. Megérkezett a sárga tehén, és azt gondolta, hogy én vagyok a sárga pitypang, és megevett engem. Nos, tovább már nem bírok többet írni. 18 Nagy Judit Barbara fordítása (2017)

20 Dzejoļi Versek Saules staru zeltainās rīkstes Aranyszínű napfény Saules staru zeltainās rīkstes Palu steidzīgos ūdeņus per, Krastos pūpolu mākoņi mīksti Dzelmē savus atspulgus ber. A nap aranysugarai és a puha bárányfelhők a gyorsan áradó víz partján tükröződnek vissza. Fehér Tamara fordítása (2017) No zemes spraucas A földből előbújnak No zemes spraucas ziediņš mazs Pret salnām liels tam spīts. Tver skopos saules starus tas Grib uzplaukt Lieldienu rītā! Apró virágok bújnak elő a földből és hiába a fagy, beisszák a sovány napfényt, hogy kinyíljanak húsvét reggelére. Fehér Tamara fordítása (2017) 19

21 Lieldienu rītā agri Korai húsvét reggelen Lieldienu rītā agri, jo agri Garausis sapošas kažokā glītā. Kājās velk zābakus, galvā liek mici. Silti, lai sniegā. Tu taču tici? Saliek tas vezumā dējumu savu: Zilas un sarkanas, oranžas košas, Brūnraibas, pelēkas olas un skat! Baltajās kupenās garauša pēdas- Trīs raibas oliņas pie mājas stūra, Lēni jau sniegā tiek ieputinātas. Korai húsvét reggelen Hosszúfülű kicsípi magát, ez rejtelem Csizmáját, fejkendőjét felveszi sürgősen Hogy a hóban legyen melegen. Elhiszed ezt? Gyűjtsd össze a tojásokat mindenféle színben: Kék, piros és narancssárga Van még sok szürke és barna A hóban tapsi mancsai Tojásai mind pettyesek Lassan a hóban mind beborítva lesznek. Pozsgai Brigitta fordítása (2017) Zaķim šodien Tapsinak ma Zaķim šodien liela diena, Olas jāstiepj simts un viena. Tiks tās krāsotas un sistas, Tā kā bālēs ciema vistas! Tapsinak ma nagy napja van, 101 tojást kell hoznia Színesek és töröttek Akárcsak az udvari tyúkok! Pozsgai Brigitta fordítása (2017) 20

22 Kad pirmā zāle Mikor az első fű Kad pirmā zāle dīgst, Tad zeme lūgšanu skaita, Un zvaigznes debesīs Apstājas savā gaitā... Aiz zvaigžņu dūmakām Debesis veras vaļā Un Dievs pats pa zemi iet Pastalām zaļām. Mikor az első fű kihajt A föld akkor imádkozott Minden égi csillag A mozgásban megálltak Köd mögött Megnyílt az ég Isten a földön megy És megáld mindent. Pozsgai Brigitta fordítása (2017) Lieldienas steidzas Siet a húsvét Lieldienas steidzas sirds skaidrumu gaišu Zemei un cilvēkiem svētīgi dot - Atļausim cīrulim dvēselē jautri Saulainā balstiņā vīterot! A húsvét világos, s ragyogó szívvel siet A földnek, s embereknek adnak boldogságot. Engedjük szabadon a pacsirtákat. Csak daloljanak hangosan! Pozsgai Brigitta fordítása (2017) 21

23 13. gs. cīņas Baltijā Šā gadsimta sākumā vācieši nostiprinājās lībiešu un latgaļu zemēs. Viņi izmantoja nesaskaņas starp latgaļiem un igauņiem, lai abas puses novājinātu. Tad zobenbrāļi kopā ar lībiešiem un latgaļiem uzbruka igauņiem un gadā tos uzvarēja. Pie Saules (iespējams, pašreizējie Šauļi Lietuvā) krustnešus gada rudenī aizturēja kopīgi žemaišu un zemgaļu spēki. Saules kaujā Zobenbrāļu ordeņa karaspēks tika iznīcināts. Pēc tam zobenbrāļi apvienojās ar Vācu ordeni. Svarīgs notikums bija Lietuvas apvienošana (1242. g.), ko panāca lietuviešu lielkungs Mindaugs. Viņš pieņēma kristīgo ticību, un gadā pāvests atzina viņu par Lietuvas valdnieku. Vācu ordenis pievērsās Zemgalei un Kurzemei. Smagu sakāvi Vācu ordeņa karaspēks cieta gada Durbes kaujā pret žemaišu un kuršu spēkiem. Vispārējā sacelšanās Kurzemē un Samsalā beidzās gadā ar miera līgumu. Arī zemgaļi gadā bija spiesti noslēgt miera līgumu, tomēr viņu pretestība vēl nebija salauzta gadā zemgaļiem radās spēcīgs vadonis Nameisis. Viņš turpināja cīņu un gadā stāvēja pie Rīgas vārtiem. Taču, kad Namesis redzēja, ka viņš nespēj paglābt Ziemeļzemgali, viņš atkāpās uz Dienvidzemgali. Tā apvienojās ar Lietuvu un netika iekarota. 22

24 13. századi harcok a Baltikumban Ennek az évszázadnak a kezdetén a németek megerősödtek a lív és latgal földeken. Kihasználták a latgalok és észtek közötti ellentéteket, hogy mindkét oldalt meggyengítsék. Akkor a kardtestvérek a lívekkel és latgalokkal együtt megtámadták az észteket és 1217-ben legyőzték őket. Saule mellett (valószínűleg jelenleg Šiauliai Litvániában) a keresztes lovagokat 1236 őszén közösen feltartóztatta a zsemaitiak és latgalok ereje. A saulei csatában a Kardtestvérek Rendjének hadserege megsemmisült. Utána a kardtestvérek a Német Lovagrenddel egyesültek. Fontos esemény volt Litvánia egyesítése (1242-ben), amit a litván nagyfejedelem, Mindaugas ért el. Átvette a keresztény hitet és 1251-ben a pápa elismerte őt Litvánia uralkodójaként. A Német Lovagrend Zemgaléhoz és Latgaléhoz fordult. Nehéz vereséget szenvedett a Német Lovagrend a durbei csatában 1260-ban ismét a zsemaiti és latgal erőktől. A teljes felkelés Kurzemében és Saaremaa szigetén 1267-ben ért véget békeszerződéssel. A zemgalokat is kényszerítették a békeszerződés megkötésére 1272-ben, ellenben nem törték még meg az ellenállásukat ben a zemgalok egy erős vezért mutattak be Nameisist. Ő folytatta a harcot és 1286-ban Riga kapuinál állt. Azonban, amikor Nameisis látta, hogy ő nem képes megvédeni Észak- Zemgalét, visszahúzódott Délkelet-Zemgaléba. Az egyesült Litvániával és nem lett meghódítva. Nagy Judit Barbara fordítása (2017) 23

25 Rīga Rīga ir Latvijas galvaspilsēta, tās politiskais, ekonomiskais un kultūras centrs. Te dzīvo ap cilvēku. Rīga atrodas Daugavas upes abos krastos pie tās ietekas Baltijas jūrā. Pilsētas daļu Daugavas kreisajā krastā sauc par Pārdaugavu. Rīgas savdabību veido jūras tuvums, Daugava un ar to saisītie ūdeņi Ķīšezers, Baltezers, Juglas ezers, pilsētas kanāls u.c. Rīga ir pilsēta uz ūdens. Pat savu vārdu tā ieguvusi no nelielās Rīgas (Rīdziņas vai Rīdzenes) upītes, Daugavas labā krasta pietekas. Tirdzniecības apmetne pie Rīdziņas upes pastāvēja vēl pirms gada, kad Rīga pirmo reizi minēta kā pilsēta. Daugavas tirdzniecības ceļš viduslaikos bija viena no lielākajām tirdzniecības maģistrālēm Austrumeiropā. Vēstures avotos tas minēts jau 5. gs. Latviešu Indriķa hronikā gadā minēts Rīgas ciems, senais lībiešu ciems, kur vēlāk sāka celt pilsētu gadā sākās Rīgas nostiprināšana ar mūriem. Baltijas jūrai, Rīgas jūras līcim un Daugavas grīvai jeb Daugavgrīvai jau kopš seniem laikiem ir bijusi svarīga nozīme. To labi apzinājās bīskaps Alberts, kurš jau gadā te nodibinājā cisterciešu klosteri un uzcēla pili, lai nodrošinātu kuģniecību un aizsargātu Rīgas ostu no uzbrukumiem. Rīgas pilsētai sākumā vajadzēja augt samērā nelielā teritorijā, kuru no vienas puses ierobežoja Daugava un no otras puses līkumotā Rīdziņa. Vecā Rīdziņas osta beidza pastāvēt 16. gadsimtā. 24

26 Rīgas vēsturi rāda tās daudzveidīgā arhitektūra. Rīgā ir daudz muzeju: Valsts Mākslas muzejs, Rīgas Vēstures un kuģniecības muzejs, Ārzemju mākslas muzejs, Raiņa Literatūras un mākslas muzejs, Teātra muzejs un daudzi citi. Visvecākais Rīgas parks ir Dziesmu svētku parks. Te gadā notika vispārējie latviešu dziesmu svētki. Taču parks ierīkots jau gadā pēc Krievijas cara Pētera I ieceres. Agrāk to sauca par Ķeizardārzu. Otrs vecākais parks Rīgā ir Vērmanes parks (Vērmaņdārzs), kas ierīkots gadā. Lielākais Rīgas parks Kultūras un atpūtas parks atrodas Mežaparkā, Ķīšezera krastā. Rīgas sirds ir Brīvības piemineklis, kuru no līdz gadam veidoja latviešu skulptors Kārlis Zāle. Trīs pieminekļa zvaignes simbolizē Latvijas novadus: Kurzemi, Vidzemi un Latgali. 25

27 Riga Riga Lettország fővárosa; ez politikai, gazdasági és kulturális központ. Itt körülbelül ember él. Riga a Daugava folyó mindkét partján, annak a Balti-tenger menti torkolatánál található. A város részét, mely a Daugava bal partján van, Pārdaugavának hívják. Riga sajátosságát a tenger közelsége, a Daugava és az azt összekapcsoló vizekkel együtt alakította ki Ķīšezers, Baltezers, Jugla-tó, a város csatornája stb. Riga a víz városa, sőt nevét a kis Riga (Rīdziņa vagy Rīdzene) folyóról kapta, mely a Daugava jobb partjának mellékfolyója. A Rīdziņa folyó mellett még 1201 előtt létezett egy kereskedelmi település, amikor Rigát az első alkalommal városként említették meg. A Daugava kereskedelmi útja a középkorban egy nagyobb kereskedelmi útvonal része volt Kelet-Európában. A történelmi forrásokban már az 5. században említésre került. A Livóniai Krónikában 1198-ban említésre került Riga faluja, az ősi lív falu, ahol később elkezdték felépíteni a várost ben kezdődött Riga megerősítése várfallal. A Balti-tengernek, a Rigai-öbölnek és a Daugava torkolatának vagy Daugavgrīvának már a régi idők óta fontos szerepe volt. Ezt jól felismerte Albert püspök is, aki már 1202-ben ciszterci kolostort alapított és várat épített, hogy biztosítsa a hajózást és megvédje Riga kikötőjét a támadásoktól. Riga városának kezdetben meglehetősen kis területen kellett fejlődnie, egyik oldalról korlátozta a Daugava és a másik oldalról a kanyargó Rīdziņa. Rīdziņa régi kikötője a 16. században megszűnt. 26

28 Riga történelmét a változatos építészet szemlélteti. Rigában sok múzeum van: Állami Művészeti Múzeum, Rigai Történelmi és Hajózási Múzeum, Külföldi Művészeti Múzeum, Rainis Irodalmi és Művészeti Múzeum, Színháztörténeti Múzeum stb. A legrégebbi rigai park a Dalfesztivál park. Itt tartották 1873-ban a hagyományos lett Dalfesztivált. Azonban a parkot már 1721 után létrehozták Oroszország cárának, I. Péternek az elképzelésére. Korábban Császárkertnek hívták. Rigában a másik régebbi park a Vērmanes Park (Vērmanes kert), amelyet 1817-ben hoztak létre. Riga nagyobb parkja kultúrpark és szabadidőpark Mežaparkban, a Ķīšezers partján található. Riga szíve a Szabadság emlékmű, melyet 1931-től 1935-ig készített a lett szobrász, Kārlis Zāle. Az emlékmű három csillaga szimbolizálja Lettország vidékeit: Kurzemét, Vidzemét és Latgalét. Nagy Judit Barbara fordítása (2017) 27

29 PRIECĪGAS LIELDIENAS! KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET! 28

30 Atsauces Hivatkozások Teksti un dzejoļi / Szövegek és versek Seno latviešu Lieldienu tradīcijas: seno_latviesu_lieldienu_tradicijas Lieldienas (detaļa): Dzeltenā pasaka: Saules staru zeltainās rīkstes: No zemes spraucas: Lieldienu rītā agri: Zaķim šodien: Kad pirmā zāle: 29

31 Lieldienas steidzas: gs. cīņas Baltijā: Daina Nītiņa Laczházi Aranka: Latviešu valoda Lett nyelvkönyv. Budapest: Osiris, Rīga: Daina Nītiņa Laczházi Aranka: Latviešu valoda Lett nyelvkönyv. Budapest: Osiris, Ātteli / Képek: Seno latviešu Lieldienu tradīcijas: Lieldienas (detaļa): 8oKrmh2A/VQ7v8rzx74I/AAAAAAAAPbg/3mE0WdiFNzI/s1600/IMG_7722.JPG Dzeltenā pasaka:

32 Rīga: Aero_foto_VIRTUALLATVIA.LV_.jpg 13. gs. cīņas Baltijā: Lieldienas: