KISRÁKOS TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVE Jóváhagyva: 73/2017. (XII.29.) Képviselő-testületi határozattal

Átírás

1 KISRÁKOS TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVE 2017 Jóváhagyva: 73/2017. (XII.29.) Képviselő-testületi határozattal

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés, köszöntő 2. Kisrákos bemutatása - Általános településkép, településkarakter Fekvése Településszerkezet kialakulása, gazdasági élet és szerkezet összefüggése Utcarendszer Telekszerkezet, telkeken belüli épületelrendezés 3. Örökségünk - A településképi szempontból meghatározó építészeti, műemléki, táji és természeti értékek, településképi jellemzők Régészet Műemlékek Épített örökség helyi védelme Egyedi tájértékek Egyéb településképi értékek Természeti, táji értékek 4. Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek lehatárolása, a településkép, arculati jellemzők és a településkarakter bemutatásával Töténeti településrész Átalakuló településrészek Új településrészek Beépítésre nem szánt területek 5. A településkép minőségi megformálására vonatkozó építészeti útmutató, közterületek településképi útmutatója, - utcák, terek, közparkok, közkertek - Történeti, átalakuló és új településrészre nézve Telepítés Magasság Tetőforma Anyaghasználat, színek Kerítések, térfalak Műszaki berendezések Kertek Beépítésre nem szánt terület Közterületek településképi útmutatója - Utcák, terek, közparkok, közkertek 6. Jó példák bemutatása: épületek, építészeti részletek (ajtók, ablakok, tornácok, anyaghasználat, színek, homlokzatképzés) kerítések, kertek, zöldfelületek kialakítása 7. Jó példák bemutatása: sajátos építményfajták, egyéb műszaki berendezések 1

3 BEVEZETÉS, KÖSZÖNTŐ 1 A kézikönyv mind a helyben lakó, mind az idelátogató érdeklődő, tájékozódni kívánó emberek számára a település bemutatásával, az értékek megismertetésével tárja fel az épített környezet szépségeit. Az ajánlások nem tekinthetők kötelező jellegűnek, a céljuk nem a tervezési szabadság megkurtítása, uniformizálása. Nem típusmeghatározás, hanem a települések egészében fellelhető településszerkezeti, beépítési és építészeti hagyományok, a hagyományt őrző építészeti jelleg meghatározása. A jellegzetes épületek közé a szegényparaszti, paraszt-polgári (pl. a kisvárosi eklektikus polgárház mintára épített épületeket), lakóházakat, üzletházakat, plébánia és lelkészlakokat, régi iskolákat kocsmákat, ipari emlékek közül a malmokat, gabonatárolókat is számbavettük, ezeket a település karakteres építményeinek tekintettük. Az épületek minősítését helyszíni utcaképi és egyes esetekben udvari szemrevételezéssel végeztük és fényképfelvételekkel igazoltuk. Számba vettük a kastélyokat, kúriákat, a volt uradalmi tehát nem a falu társadalmához tartozó lakó-, és gazdasági majorsági épületeket, volt cselédházakat, magtárakat stb. A kézikönyv a jogszabály alkotói szerint nem egy merev lezárt egész, hanem nyílt, folyamatos hozzászólást és változtatást lehetővé tevő kezdeményezés kíván lenni, ahogy a település története sem befejezett, hanem folyamatosan továbbíródik. Egy ház elválaszthatatlan kapcsolatban van a környezetével, szomszédjaival, településével. A bejárati kapu, kerítés, a növényzet is meghatározója a települési karakternek ezért fényképfelvételeinken ezekre és a településeken belüli különleges építészeti és tájképi látványokra is tekintettel voltunk. Fotó: Simon Attila 2

4 KISRÁKOS BEMUTATÁSA 2 ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP, TELEPÜLÉSKARAKTER Fekvése Kisrákos Vas megye délnyugati lenyúló részén, nagyrészt a megyehatártól távolabb fekszik, kivéve egy pontot, ahol igazgatási határ érintkezik a megyehatárral. A belterület az igazgatási terület déli részén található. A külterület nyugati egyharmada, a déli csücsökben és keleten egy keskeny sáv erdő, a többi szántó és rét. Fotó: Simon Attila 3

5 Településszerkezet kialakulása, gazdasági élet és szerkezet összefüggése Lakosságának megélhetését régi időkben a gazdálkodás biztosította. Élelmüket földjeiken megtermelték, háziállataik által húshoz és tejhez jutottak. A családok önellátásra törekedtek, kisparaszti gazdálkodást folytattak. A régi parasztporták képéhez hozzátartozott a házakat körülvevő gyümölcsös. A zöldségfélék termesztésében is önellátók voltak. Az erdei gombaszedést ma is rendszeresen gyakorolják az emberek es évben megalakult az Alkotmány TSZ, majd az Új barázda TSZ. Későbbiek folyamán alakult a Málnaszakcsoport, majd arendszerváltásig jól működő Mezőgazdasági Szakszövetkezet, amely a helybélieknek és a környékbeli falvak lakóinak munkát biztosított. Jelenleg egy faüzem működik, sajnos mezőgazdasági tevékenységet már egyre kevesebben végeznek. Külterületen a monokultúrás szántóföldi táblák egymást váltják fel. Egyhangúságukat kismértékben oldják a patakokat és az árkokat követő kifejlett bokorfüzesek, füzesek állománya, valamint a gyepgazdálkodású területek. A táblákat mezővédő erdősávok kevéssé tagolják. Zártkerti részek, szőlők, pincék nincsenek. A domborzat sík jellegéből adódóan messze el lehet látni. A lakosság száma jelenleg 188 fő. Nincs nemzetiség a településen, így a hagyományaikból eredő sajátos épületdíszítés, színezés sem jelenik meg. A településkép tiszta rendezett. Szarvasmarhatartás egy magánház hátsó telekrészén 4

6 Kisrákoson teljes körű infrastruktúra hálózat üzemel. Óvodába és iskolába Pankaszra járnak a gyermekek. Az egészségügyi ellátás is Pankaszon biztosított. Hetente egyszer háziorvosi rendelés van a helyi orvosi rendelőben. Az orvosi ügyeletet Őriszentpéteren látják el. A Műveéődési Házban zajlanak a különböző kulturális rendezvények. A könyvtár minden héten két alkalommal nyitva tart. Művelődési Ház 5

7 Az öntöttvas kályha kiállítás állandóan megtekinthető. Sütő Gábor helyi lakosnál időközönként vasútmodell kiállítás látható. 6

8 Polgármesteri Hivatal 7

9 Szolgáltatások Sportélet területén csak hobbi szintről lehet beszélni. A helyi lakosok sajnálják, hogy megszűnt a jól működő tekecsapat, de ma is szívesen mennek együtt tekézni vagy akár focizni a helyi futballpályára. 8

10 Utcarendszer A község észak-déli irányú főutcájának neve is Fő utca. Áthalad rajta a 7449j.Pankasz-Ivánc összekötő út. Középső szakaszán ágazik ki belőle a Petőfi utca, amelynek számos kis mellékutcája van, ezek vélhetően a szerek megközelítése céljából alakultak ki. Az 1860-ban készült kataszteri felmérési térképen a Fő utca keleti oldalának beépítése hézagos, de utcaszerű, a nyugati oldalon már a lakóház és körülötte a gazdasági épületek egymástól távolabb lévő csoportokban helyezkednek el. Ugyanez jellemzi a Petőfi utcát is, amely derékszögű befordulását követően már nem folytatódik, a déli oldalon a Lapszer, a Pomperszer és a Fodorszer odavezető utca nélkül, csak ritka, elszórt épületcsoportokként fedezhető fel. Mára a szerek többnyire utcásodtak, kevésbé őrzik a szeres jelleget, nevükben még megjelenik. Külterületen a monokultúrás szántóföldi táblák egymást váltják fel. Egyhangúságukat kismértékben oldják a patakokat és az árkokat követő kifejlett bokorfüzesek, füzesek állománya, valamint a gyepgazdálkodású területek. A táblákat mezővédő erdősávok kevéssé tagolják. Zártkerti részek, szőlők, pincék nincsenek. A domborzat sík jellegéből adódóan messze el lehet látni. 9

11 Kivonat Vasvármegye kataszteri térképéből 8

12 Közelmúltban készült légifotó 9

13 Telekszerkezet, telken belüli épületelrendezés A Fő utca és a Petőfi utca telekszerkezete fésűs, a Zsohárszer nyugati oldalán és a Pomperszerről is merőlegesen nyílnak a telkek, de változó szélességgel. A Zsohárszer keleti oldalán és a Fodorszeren a telekszerkezet változatos, nem utcára merőleges elrendezésű. A Fő utca déli végén nagy telken major és mellette fafeldolgozó üzem áll. Major Fafeldolgozó 10

14 Az Alpaka Panzió a községtől délre lévő erdő egy tisztásán épült fel. 11

15 A beépítési mód még a szeres nyomokat őrző telkeken is jellemzően oldalhatáron álló, amely egy-két helyen ellenkező oldalira vált át. A gazdasági épületek sok helyütt egybeépültek a lakóépülettel, de gyakran találhatók kisebbek az ellenkező telekhatáron, vagy a telekhatárra merőlegesen, sőt szabadon állóan is. A Fodorszer telkein az utcavonaltól távol lévő csoportos elrendezés a jellemző. Az utcai lakórészeket zömében átépítették. A régi gazdasági szárnyak sok helyen megmaradtak. Udvar belsejében álló régi pajta íves nyílásokkal lopott tornác jellegű bejárattal, elöl újabb építésű lakóház 12

16 13

17 TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ÉPÍTÉSZETI, MŰEMLÉKI, TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, TELEPÜLÉSKÉPI JELLEMZŐK A Miniszterelnökség Örökségvédelmi Nyilvántartási Osztály adatszolgáltatása szerint világörökségi területet és várományos világörökségi területet nem tartanak nyilván. Műemlékek A település közigazgatási területén műemléki védelem alatt álló ingatlan nem található. Épített örökség helyi védelme A községre nem készült településrendezési terv, így nem történt részletes értékvizsgálat sem amely alapján megalkotható lett volna a helyi értékvédelmi rendelet. 14

18 Egyedi tájértékek 1. Lakóház, Fő u. 55. (220 hrsz.) Kódisállásos lakóház 15

19 2. Lakóház, Fő u. 21. (175 hrsz.) Kódisállásos lakóház 16

20 3. Istállós-pajta, Fő u. 21. (175 hrsz.) Lopott tornácos istállós-pajta 17

21 4. Lakóház, Fő u. 17. (169 hrsz.) Beépített-előtornácos lakóház 18

22 5, Lakóház, Petőfi S. u. 2. (115 hrsz.) 5. Kódisállásos lakóház 19

23 6. Közkút, Lapszer (500 hrsz.) Öntöttvas nyomóskút 20

24 7. Lakóház, Fodorszer 3. (10 hrsz.) Kódisállásos lakóház 21

25 8. Lakóház Fodorszer 2. (9 hrsz.) 22

26 9. Lakóház Petőfi S. u. 20. (83 hrsz.) Beépített-előtornácos lakóház 23

27 10. Tóka, Petőfi S. u. 21. (76 hrsz.) 5-6 m átmérőjű tóka 24

28 11. Lakóház, Petőfi S. u. 5. (104 hrsz.) Csonkakontyos boronafalú lakóház 25

29 12. Fürdőkút, (012/10 hrsz.) Betongyűrűs forrásfoglalás 26

30 13.Lakóház, Fodorszer 7. (11 hrsz.) Beépített-előtornácos lakóház 27

31 14.Lábaspajta, Pomperszer 1. (16/8 hrsz.) Téglapilléres deszkázott oldalú lábas-pajta 28

32 15.Istállós-pajta, Fő u. 8. (149 hrsz.) Lopott tornácos istállós-pajta 29

33 16 Kódisállásos lakóház, Fő u. 40. (240 hrsz.) Nagyobb méretű kódisállásos téglaépület sárga vakolatdíszítésekkel 31

34 17 Vakolatdíszes lakóház, Fő u. 41. (238hrsz.) Nagyobb méretű téglaépület fehér vakolatdíszítésekkel 32

35 18 Hársfasor, Fő u. 44. (202 hrsz.) 9 egyedből álló kislevelű hársfasor a református templom kertjében 33

36 Egyéb településképi értékek Településképi értékekhez sorolhatóak a szobrok, régi síremlékek, karakteres fák, és épületek is. Megőrzésüket mindenképpen biztosítani kell. A temető értékes zöldfelületi elem 34

37 Világháborús emlékmű 35

38 Két idős fa 36

39 A református templom 37

40 Természeti, táji értékek Kisrákos külterületei többszörös védelem alatt állnak: Őrségi Nemzeti Park része, Natura 2000 területek, Országos Ökológiai Hálózat területei. Ezáltal pedig tájképi szempontból kiemelten kezelendőek. Értékes látványelemekkel gazdagítják a település arculatát a táji értékek. A település körüli táj döntően fennsík jellegű, amelynek belső szerei kisebb-nagyobb dombokon fekszenek. Az enyhe lejtésű, illetve sík területeken a mezőgazdasági művelés a meghatározó. Fő vízfolyása, a Denke-patak karakteres tájelemként tagolja a települést. Változatos és egyben látványos a mellette húzódó galéraerdők, a szántókat határoló erdősávok, mezsgyék kapcsolata. A belterület is nagyon szépen beleolvad környezetébe, igazán harmonikusan jelenik meg Kisrákos a tájban. 38

41 Hirdetőtáblák, információs táblák 39

42 TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ, ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA, A TELEPÜLÉSKÉP, ARCULATI JELLEMZŐK ÉS A TELEPÜLÉSKARAKTER BEMUTATÁSÁVAL A településszerkezet kialakulása c. fejezetben össze lett hasonlítva a jelenlegi helyzet az 1860-ban készült vármegyei kataszteri térképpel. Megállapítható, hogy a Fő út középső szakaszának keleti oldala változott legkevésbé, a többi településrész ritka csoportos jellegű beépítésből a közök kitöltésével sűrűsödött mai állapotára. Összefüggő új beépítésű rész nincs Kisrákoson, illetve a Fő út északi és deli végén vannak belterülti helyrajzi számú telkek, de még beépítetlenek, mezőgazdasági művelés alatt állnak. A Fő út déli végének nyugati oldalán a közelmúltban épült egy faüzem 40

43 A település belterület e 41

44 TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSRÉSZ A történeti településrész a legrégebben beépült községmag, abból is a Fő út középső szakaszának keleti oldala, amely településszerkezetét tekintve megőrizte alapvető jellemzőit. A beépítési mód oldalhatáron álló. Az épületek formája hosszúház, elvétve utcavonalon hajlított ház. A gazdasági épületek egybeépültek a lakóépülettel, de van néhány elkülönülő és egy kisebb keresztbe fordított is. Előkert jellemzően nincs, az épületeket utcafrontra, vagy 1-2m előkerttel építették. A tetőgerinc hosszúház esetében utcára merőleges, hajlított házon utcával párhuzamos, majd az udvari szárnyon befordul utcára merőleges irányba. Teljes lekontyolást gyakran alkalmaznak. A tetőhajlásszög A kerítések változatos anyagúak és formájúak. A Fő utca a templom elől északi irányba nézve 42

45 ÁTALAKULÓ TELEPÜLÉSRÉSZEK A beépítési mód oldalhatáron álló. Az épületek formája többnyire hosszúház és utcavonalon hajlított ház. A hosszúházak bejárata sok esetben kódisállásos. A gazdasági épületek itt is vagy egybeépültek a lakóépülettel, vagy oldalhatáron állóan a telek belsejében vannak, keresztben álló kisebb méretű pajta a szeres részeken van néhány. Fő utca északi végéről befelé nézve 43

46 A Fő utca keleti történeti településrészével szemben, attól kissé délebbre alakult ki Kisrákos községközpontja, benne a templom, szép bevezető fasorral az előterében, mellette a Polgármesteri Hivatal és a Közösségi Ház. Református templom Közösségi Ház 44

47 Lapszer Pomperszer Zsohárszer 45

48 Az épületeket jellemzően utcafrontra építették, 1-2m mély előkert néhol van. Teljesen egyedi elrendezésű a Fodorszer, ahol az utcavonalhoz való viszony nem értelmezhető. A telkeknek közterület kapcsolata nincs, az épületek elrendezése kerített ház jellegű, de a sarkokon nem épültek össze. A tetőgerinc hosszúház esetében utcára merőleges, hajlított házon utcával párhuzamos, majd az udvari szárnyon befordul utcára merőleges irányba. A teljes lekontyolás az utcás részeken általánosan jellemző, a szereken sok az oromzatos ház. A tetőhajlásszög A kerítések változatos anyagúak és formájúak, a szerek többnyire nincsenek bekerítve. Ide sorolható még a Fő út déli végén lévő jelenleg használaton kívül lévő major, amelyet a helyiek elmondása szerint a Dávid család épített, akiknek erősen átépített lakóháza a szemben lévő oldalon áll. Magtárépület a major bejáratánál Major irodaépülete 46

49 ÚJ BEÉPÍTÉSŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK A Fő út északi és déli végének keleti oldalán a belterületi telkek még beépítetlenek. Az utcára merőleges egyenletes szélességű telekosztás egy szakaszon megtörtént, máshol a telekszélesség és telekirány is változó. A faüzem is a közelmúltban épült, az is ide sorolható. Őrségi Faipari Kft. Kisrákosi Üzeme 47

50 48

51 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Beépítésre nem szánt területek között a legjelentősebb kiterjedésűek a külterületi mezőgazdasági, erdőművelési területek, amelyek megjelenésükkel nagyban formálják a települést körülölelő táj képét. A szántóföldek egyhangúságát oldja fel a különböző növénykultúrák váltakozása, a mezsgyerendszer, illetve az erdősávok. A jellegzetes őrségi táj képéhez hozzátartoznak a kiterjedt erdőfelületek is. A dombok oldalát sok esetben gyepek borítják, amelyek vadvirágokkal telve igazán színesítik a külterületek látványát. Fontosak a vízfolyást kísérő galériaerdők is, melyek jellegzetes fajkészletükkel növelik a táj diverzitását, változatosságát. 49

52 AJÁNLÁSOK 5 A TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI MEGFORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSRÉSZ Telepítés A beépítési mód oldalhatáron álló. Új beépítésnél az előkert méretét az utcaszakaszon kialakultnak megfelelően kell megállapítani. 50

53 Magasság Új beépítés esetében az utcaszakaszon meglévő épületek magasságához kell illeszkedjen az építendő épület magassága. Tetőforma A tetőforma és a tetőgerinc az utcaszakaszon meglévő épületekhez kell illeszkedjen. Tetőtér beépítés esetén térdfalat nem ajánlott alkalmazni, a bevilágítást síkban fekvő tetőablakokkal kell megoldani. Új beépítéseknél a tetőhajlásszög fok között legyen. 51

54 Nem ajánlott az épület túlzottan tördelt, számtalan tetősíkból összeállított fedése. Anyaghasználat, színek A történeti településrészeken hagyományos építőanyagokat kell alkalmazni: simított vakolat, barnára pácolt fa nyílászárók. A tetőhéjazat hagyományos színű cserép lehet. A homlokzatok színezése törtfehér, halványsárga, halvány drapp lehet a hozzáillő színű keretezéssel. A nyílászárókat a hagyományosnak megfelelően a könyöklőpárkányig kell keretezni, félmagasságban abbahagyni nem ajánlott. A lábazat az utcai fronton kőburkolatú vagy simított beton lehet. 52

55 Kerítések, térfalak Oszlopos, a lábazat felett áttört kerítés építése ajánlott, új simavonalú tömör, zárt nem. Kivétel ez alól a hagyományosan alkalmazott mintás, sok esetben áttört, táblás betonkerítés. Műszaki berendezések Műszaki berendezések, épületgépészeti elemek nem, vagy csak rejtetten jelenhetnek meg a közterületről látható homlokzati felületen A történeti településrészeken, valamint a helyi védett építmények 20m-es körzetében a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak nem helyezhetők el. Amennyiben műszaki okból létesítésük nem kerülhető el, abban az esetben a létesítmény sajátosságának megfelelően utcaképhez illő épületen belül kell elhelyezni, vagy takaró növényzettel körbevenni, vagy terepszint alatt (aknába) telepíteni. 53

56 KERTEK A kert a házhoz szervesen kapcsolódik, és egyben nyit a külvilág felé is. Minden téren többfunkciós, hiszen átmenet a természet és az épített között, kikapcsolódásunk, pihenésünk vagy éppen kisebb-nagyobb munkálataink helyszíne, reprezentatív és intim. Egyszóval a jó kert valóságos idilli hangulatot kelt a lakójában, csodálójában. Növényalakalmazásnál is számos szempontot kell figyelnünk. Próbáljuk megóvni telkünk régi, egészséges fáit, és hozzájuk igazodva ültessük az újabbakat. Vigyázzunk a megfelelő méretekre, hogy a választott növény nérete kisőbb se jelentsen fenntartásbeli, funkcionális és egyéb problémákat. A hagyományos parasztkert idilli hangulatú. A történeti településrészen jellegzetesen háromosztatú kertek dominálnak: díszesebb elő- és oldalkert, gazdasági udvar veteményessel és gyümölcsös. Minden tekintetben törekedni kell az egységesség képzésére és megőrzésére. A kertekben megtalálható kerekes kutak, régi pajták, ólak nagy értéket jelentenek a településen. Fotó: Simon Attila 54

57 Karakteres megjelenést tükröznek az idős, értékes gyümölcsfák. Próbáljuk megóvni telkünk régi, egészséges fáit. Újak telepítésénél részesítsük előnyben a környéken jellegzetes régi fajtákat: például az almák közül a batult, a fehér pogácsaalmát, a babalmát, a rétesalmát, a tökalmát, a vasalmát, a leánycsöcsű almát, a darázsalmát, körték közül a búzaérőt, zöld körtét, szilvák közül a hosszú szilvát, a duránci szilvát, a cseresznyék közül a fekete és fehér cseresznyét. Az őrségi régi porták elmaradhatatlan eleme a szőlőlugas, amelyre direkttermő fajtákat - pl. Kormin, Othello, Izabella- futtatnak fel nagy kedvvel. A külterületeken gyakran találkozhatunk tökföldekkel, míg korábban az állatok miatt termesztettek tököt, manapság a magjából kinyert olajnak van nagy kultusza, vendégcsalogató kulináris értéke. 55

58 56

59 ÁTALAKULÓ TELEPÜLÉSRÉSZEK Telepítés A lakóegység átépítése esetén az előkert méretét az utcaszakaszon kialakultnak megfelelően kell megállapítani. A Fodorszeren a meglévő csoportokhoz új épületet és teljes új épületcsoportot építeni a hagyományos őrségi szeres elrendezés szerint ajánlott. 57

60 Magasság Új beépítés esetében az utcaszakaszon meglévő épületek magasságához kell illeszkedjen az építendő épület magassága. Tetőforma A tetőforma és a tetőhajlásszög az utcaszakaszon kialakulthoz illeszkedően határozandó meg. Tetőtérbeépítés esetén az utcai tetőfelületen legfeljebb 2 síkban fekvő, vagy függőlegesen álló, tetőhéjazattal fedett kiugró ablaképítmény helyezhető el. A tetőhéjazat hagyományos színű cserép lehet. Nem ajánlott az épület túlzottan tördelt, számtalan tetősíkból összeállított fedése. Utcás elrendezésnél 58

61 Szeres elrendezésnél Anyaghasználat, színek A homlokzaton is az általánosan használt építőanyagokat ajánlott alkalmazni, a lábazattól eltekintve legfeljebb kétféle burkolóanyag használatával. Az élénk, hivalkodó színezés nem engedhető meg. Utcás elrendezésnél 59

62 Szeres elrendezésnél Kerítések, térfalak 60

63 KERTEK Míg a történeti településrészen a hagyományos háromosztatú kertek a jellemzők, addig az átalakuló településrészen a hagyományosak mellett már egyre több olyan kerttel lehet találkozni, ahol a díszkert funkció hangsúlyosabb, az állattartás, baromfi udvar hiányzik, kisebb a veteményes kerti rész, és gyakran hiányzik a jól elkülöníthető gyümölcsös. A kert fontos része az intimitás és reprezentativitás közti összhang megteremtése, a lakók igényének kielégítése, miszerint inkább díszítő vagy inkább haszoncélok vezérlik kialakítását. A díszes kertrészbe bátran válasszunk évelőket, hagymásokat, egynyáriakat - bódítóan illatozó petúniát, muskátlikat, legényvirágot, nőszirmot, szarkalábat - amelyeket kis cserjékkel, esetleg örökzöldekkel kiegészítve tehetünk még mutatósabbá. A megfelelő összhang megteremtésére figyeljünk afajok választásakor, de ne féljünk a színes virágkavalkád kialakításától se. Egy szépelőkert lehet kissé homogén színösszeállítású, de egyben változatos is, illetve lehet egymással harmonizáló, de mégis nagyon eltérő színű is. Egy szépen rendezett porta nem csak figyelemfelkeltő, hanem gondozójának öröm, felüdülés is, aki nem csak a munkát látja benne, hanem lelkesedéssel műveli és ápolja. Fotó: Simon Attila 61

64 62

65 ÚJ BEÉPÍTÉSŰ TELEPÜLÉSRÉSZ A még beépítetlen területekre az átalakuló településrészeknél javasolt telepítésre, magasságra, tetőformára, anyaghasználatra és színekre kell figyelemmel lenni. A fafeldolgozó a mai kor ízlésvilága és korszerű anyaghasználata szerint épült meg, az átalakuló falurészbe nem ágyazódik be. Esetleges további fejlesztésekor a meglévő arculathoz illeszkedően ajánlott az új létesítmények formavilágát és anyaghasználatát megválasztani. 63

66 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET A beépítésre nem szánt területek a település legzöldebb részei. Egy olyan település életében, mint Kisrákos, ahol védettségek sora próbálja fenntartani az egykori tájszerkezetet, nagyon fontos a változatosság, az egyes művelési ágakhoz javasolt ajánlások figyelembe vétele. Mennyivel szebb egy kis vagy közepes táblaméretű búzamező körülötte széles mezsgyével vagy védő erdősávval, mellette gyepes területek, kissé a távolban egy vízfolyás galériaerdővel szegélyezve, mint egy homogén, nagytáblás szántóföld. E település különösen is diverz képet tud festeni, hiszen domborzati formái alapvetően meghatározó látványt nyújtanak. 64

67 ERDŐTERÜLET A meglévő erdőterületek más művelési ágba (pl. gyep, szántó) történő átváltása nem javasolt. Új erdőterületek kijelölésekor figyelembe kell venni az adott termőhely jellemzőit, értékét, mert bár előnyös a minél több fával borított terület, de a magas vagy jó minőségű termőföldekre nem szükséges erdőt telepíteni. Ökológiai és településképi szempontból is cél legyen az erdők változatos fajkészletének fenntartása, biztosítása, szükség esetén elősegítése. A diverz, többszintes növényállomány stabilabb életközösség, mint a gyakran egykorú, szinte teljesen azonos fajokból álló. Kiemelten kell kezelni a honosság kérdéskörét. Törekedni kell a területen őshonos fajok, fajták alkalmazására, hiszen ezen növények azok, amelyek a térségben leginkább otthon érzik magukat, alkalmazkodtak a hely klimatikus viszonyaihoz, jól tűrik az időjárási szélsőségeket. Napjainkban sajnos egyre nagyobb gondot okoznak az inváziós, sok esetben egyben idegenhonos fás- és lágyszárú fajok, amelyek egyre nagyobb teret hódítanak. Ezek visszaszorítására nagy figyelmet kell fordítani: megfelelő kezeléssel, fenntartással - védett környezetben lehetőség szerint biológiai módszerek alkalmazásával - időben meg lehet fékezni ezen fajok nagy mértékű terjeszkedését. 65

68 KÜLTERÜLETI FASOROK, MEZŐVÉDŐ SÁVOK, MEZSGYÉK Településképi szempontból meghatározó képet adnak a karakteres fasorok. Visszaidézik, hűen tükrözik az egykori tájszerkezet, úthálózat fő elemeit. Ökológiai szempontból pedig mikroélőhelyként - búvó-, táplálkozó-, fészkelőhely - funkcionálnak a különféle állatfajok számára. Az utak fásításánál figyelembe kell venni, hogy milyen jellegű közlekedési felületről van szó. Egy forgalmasabb út esetében be kell tartani a közlekedésbiztonsági szempontokat, miközben a megfelelő árnyékolás, díszítés elveit is körültekintően alkalmazzuk. A földutak mentén kicsit nagyobb a szabadság. Egy viszont mindkét esetben közös: az erdőkhöz hasonlóan a fasorok, mezővédő sávok esetében is törekedni kell az őshonos fajok, fajták választására. Kisrákos esetében a következő fajok ajánlottak: kocsányos tölgy, kocsánytalan tölgy, gyertyán, magas kőris, heyi juhar, mezei juhar, kislevelű hárs, nagylevelű hárs, ezüsthárs. Kerülni kell az invazív fajok telepítését. A mezsgyék nem csupán fásszárúakból állnak. Gazdag gyepes aljnövényzet gondoskodik a talaj megfelelő takarásáról. Minden fásítás, mezővédő sáv kedvező mikroökológiát jelent a művelésre nézve is, hiszen felfogják a károkozó szeleket, megvédik a veteményt az esetlegesen beérkező szennyeződésektől és szűkebb környezetben javítják a klimatikus viszonyokat (hőkiegyenlítés, kedvező páratartalom). 66

69 GYEPTERÜLETEK (KASZÁLÓ, LEGELŐ, RÉT) A gyepterületek is különösen értékes, megőrzendő elemei a külterületnek. Ökológiai kiegyenlítő funkcióval rendelkeznek ezek is. Fenntartásuk során mérlegelni kell a rendelkezésre álló lehetőségeket, gazdasági viszonykat. A legeltetéssel kezelt gyepek nagyon környezetkímélő módúak lehetnek. Az állatok segítenek a gyepek trágyázásában, a nemkívánatos fásszárúak visszaszorításában. Azonban ügyelni kell a mértékletességre, nem szabad túllelgeltetni a területeket, mert akkor ellentétes irányba is fordulhat a kedvező állapot: a letarolt, lepusztított felszínek kopárokká válhatnak, melyek nem megfelelő vízháztartási viszonyok mellett kiszáradnak, és megindul az erózió folyamata. Ennek elkerülésére a lehető legnagyobb mértékben törekedni kell. A gyepterületeken hagyományos technológiával szabad gazdálkodni, évente legalább egyszeri kaszálását el kell végezni. A kaszálás és a legeltetés időpontjait a természetvédelem érdekeinek megfelelően kell meghatározni. Meg kell akadályozni a spontán beerdősülést. A gyepterületek nagyrésze Natura 2000 hálózathoz tartozik, ezért inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással. 67

70 KÖZTERÜLETEK TELEPÜLÉSKÉPI ÚTMUTATÓJA UTCÁK, TEREK, KÖZPARKOK, KÖZKERTEK Egy település életében kiemelten fontos a közparkok, közkertek, közhasználatú zöldfelületek szerepe. Ugyan egy faluban van lehetőség a szabadban való időtöltésre, hiszen erre megfelelő alapot nyújt a kert, mégis szükség van a közösségi terekre, amelyek egy része lehetőleg minél zöldebb legyen. Kisrákoson viszonylag kevés ilyen jellegű terület található. Fontos az alkalmazott utcabútorok - padok, hirdetőtáblák, üdvözlő feliratok - megjelenése is, hiszen ez tükrözi a település arculatát. 68

71 JÓ PÉLDÁK BEMUTATÁSA 6 ÉPÜLETEK, ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEK (AJTÓK, ABLAKOK, TORNÁCOK, ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNEK, HOMLOKZATKÉPZÉS) KERÍTÉSEK, KERTEK, ZÖLDFELÜLETEK KIALAKÍTÁSA ÉPÜLETEK, ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEK Igényesen felújított zárt kódisállásos ház utcai homlokzata 69

72 Udvari homlokzata 70

73 Zárt kódisállás Ablak 71

74 Oromdíszítés és padlásszellőző ablakok 72

75 Oszlopos kódisállásos ház 73

76 Udvari bejárat a kódisállásba 74

77 Az előbbi ház kerítéskapui 75

78 Szegényparaszti ház csonkakontyos deszkaburkolatos homlokzat 76

79 77

80 78

81 Igényesen kivitelezett új építésű hosszúház 79

82 Fatároló 80

83 Új pajta 81

84 Kerítés 82

85 KERTEK Fotó: Simon Attila 83

86 84 Fotó: Simon Attila

87 85 Fotó: Simon Attila

88 86 Fotó: Simon Attila

89 SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK, EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK 7 Buszmegálló épülethez hozzáépítve 87

90 Egyéb sajátos építményfajtából csak az évtizedek óta általánosan alkalmazott megoldásúak találhatók a községben. Gázfogadó Vízmű 88

91 IMPRESSZUM Kisrákos község Önkormányzata megbízásából Készítette: Godavszky Beáta Szily Adrien Varga Dalma Fotó: Godavszky Beáta, Rózsa Erzsébet, Simon Attila, Szily Adrien Kisrákos,