Hargita megye általános fejlesztési stratégiája 2-es számú melléklet: A helyzetelemzést kiegészítő irányadó adatok (térképek, táblázatok, grafikonok)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hargita megye általános fejlesztési stratégiája 2-es számú melléklet: A helyzetelemzést kiegészítő irányadó adatok (térképek, táblázatok, grafikonok)"

Átírás

1 Tartalomjegyzék Használt rövidítések Helyzetelemzés Demográfiai szerkezet A megye lakossága Munkaerő Gazdaság és a gazdasági ágazatok A megyei gazdasági helyzet elemzése Gazdasági ágazatok helyzete Beruházások elemzése A gazdasági szakterületek elemzése Mezőgazdaság, állattenyésztés és erdészet Földalap Szervezett mezőgazdaság Szervezett állattenyésztés Erdészet Energia, természeti erőforrások és a környezet Energia és energiahatékonyság Természeti erőforrások és a környezet Hulladékgazdálkodás Infrastruktúra és területi felszereltség Közlekedési infrastruktúra Vízellátási és csatornázási infrastruktúra Közművek infrastruktúrája Turizmus Turisztikai erőforrások Turisztikai lehetőségek Nevelés és oktatás Meglévő oktatási infrastruktúra emberi erőforrások az oktatás területén A beiskolázás helyzete Munkaerő kereslet és kínálat a megye gazdasági ágazatainak fejlődésének kapcsolatában / 139

2 2.8 Egészségügy Egészségügyi infrastruktúra A lakosság egészségi állapota Társadalom Az életszínvonal elemzése Hátrányos helyzetű személyek helyzete Kultúra és vallás A kultúrák és vallások elemzése Fiatalság és sport Sport Fiatalság Közigazgatási kapacitás és civil társadalom A megyei tanács szerkezete Közösségfejlesztési társulások Helyi akciócsoportok Civilszervezetek (nem kormányzati szervezetek,alapítványok, közbirtokosságok stb.) Nemzetközi együttműködések Hargita megye fejlesztési stratégiájának tervezete A fejlesztési stratégiák elsődleges céljainak összekapcsolása az európai, nemzeti és ágazati szintek programszerű dokumentumaival / 139

3 Használt rövidítések ABNPR ADI ANAF ANRE ANT TEÁOR CDI CJ CL CLLD CNP CPHS CZ DGASPC DJ DN DSP FSE GAL IMM INS ISD ISJ ISU MHC ONG OPA ORC PAC PATJ PDR PFA PIB PMUD PNDR POR POSCCE RPL SA SACET SJ SJU SMURD SRL Romániai Közkönyvtárosok és Közkönyvtárak Országos Egyesülete Önkormányzati Fejlesztési Társulás Országos Adó- és Pénzügyi Hivatal Országos Energiaszabályozó Hatóság Országos Transzplantációs Intézet Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere Kutatás, Fejlesztés és Inováció (KFI) Megyei tanács (MT) Helyi Tanács (HT) Közösségvezérelt helyi fejlesztések / Community-Led Local Development Személyi azonosító szám Fogyatékkal élő gyermek elhelyező központ Nappali központok Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság Megyei út Országút Közegészségügyi vezérigazgatóság Európai Szociális Alap (ESZA) Helyi Akciócsoport (HACS) Kis- és középvállalkozások (KKV) Országos Statisztikai Hivatal (OSH) Közvetlen külföldi működőtőke-befektetések Megyei Tanfelügyelőség Sürgösségi Esetek Felügyelősége Törpe vízi erőmű Civil szervezet Akkreditált magánszervezetek Országos Cégbíróság Közös Agrárpolitika (KAP) Megyei Területrendezési Terv Regionális Fejlesztési Terv Engedélyezett fizikai személy Bruttó nemzeti termék Fenntartható városi mobilitási terv Országos Vidékfejlesztési Program Regionális Operatív Program Gazdasági versenyképesség növelése Ágazati Operatív Program Népszámlálás Részvénytársaság (RT) Központosított távfűtési rendszer Megyei Kórház Megyei Sürgősségi Kórház Sürgősségi-beavatkozási mentőszolgálat Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) 3 / 139

4 TEN-T Transzeurópai Közlekedési Hálózat / Trans-European Transport Network UAT Területi közigazgatási egység UE Európai Unió UIP Kivitelező egység 4 / 139

5 2. Helyzetelemzés 2.1 Demográfiai szerkezet A megye lakossága Demográfia 02: A Közép-régió és Hargita megye lakossága az utóbbi népszámlálások alkalmával Népszámlálás Változás 2011/1992 (%) Románia % Közép Fejlesztési Régió ,62% Hargita megye ,76% 1. táblázat : A Hargita megyei nagyobb települések lakossága 2011-ben Városok lakossága Forrás: Országos Statisztikai Hivatal honlapja főt meghaladó lakosságú községek Csíkszereda Parajd Székelyudvarhely Gyergyóremete Gyergyószentmiklós Korond Maroshévíz Csíkszentdomokos Székelykeresztúr Zetelaka Szentegyháza Gyergyóalfalu Balánbánya Gyergyóditró Borszék Gyimesközéplok Tusnádfürdő Gyergyóújfalu Forrás: Országos Statisztikai Hivatal honlapja ábra: Hargita megye lakosságának alakulása korcsoportok szempontjából (éves) > Forrás: Országos Statisztikai Hivatal honlapja közötti periódusban, a legtöbb év során az elhalálozási arány meghaladta a születések arányát után, az utóbbi 24 évben személy született, míg az elhalálozások száma volt. A `90-es évek elején a születések száma meghaladta az évi négyezret, azt ezt követő periódusban ez folyamatosan csökkent. 5 / 139

6 1. térkép: Népsűrűség Hargita megyében Forrás: Országos Statisztikai Hivatal honlapja táblázat: Születések száma az 1990-es és a 2014-es években, Hargita megyében Születések száma az 1990-es és a 2014-es években 6 / 139

7 Terület Hargita megye Közép Fejlesztési Régió Románia Év Születések száma Csökkenés mértéke (%) 33,67% 34,77% 41,13% Forrás: Országos Statisztikai Hivatal honlapja - Etnikai összetétel 3. táblázat: Etnikai összetétel a 2011-es évben Etnikum Más etnikai Román Magyar Roma közösségek Hargita megye 12,60% 82,89% 1,71% 2,77% Közép Fejlesztési Régió 64,41% 30,06% 4,96% 0,37% Románia 88.92% 6,5% 3,29% 1,29% Forrás: Országos Statisztikai Hivatal honlapja - Az etnikai megoszlás tekintetében megállapítható, hogy a kommunista rendszer bukása után következő 20 évben 12,68%-al csökkent a magyar lakosság száma Hargita megyében, a román lakosság száma 19,93%-al, egyedül a roma kisebbség száma növekedett, a 2011-es népszámlálási adatok 28,14%-os növekedést mutatnak a roma lakosság esetében, az 1992-es népszámlálási adatokhoz képest. Ugyanakkor létezik egy különbség azok között, akik román nemzetiségűnek vallják magukat (12,60%) és akik anyanyelvűként a román nyelvet jelölték meg. (12,79%). 4. táblázat:hargita megye etnikai megoszlása 1930-as és 2011-es évek között Év Magyar Román Roma Más Összesen Forrás: Országos Statisztikai Hivatal honlapja - Ezek a különbségek lehetséges magyarázata, a roma lakosság opciója, amely vagy a magyar, vagy a román nyelvét jelölte meg anyanyelvként, valamint az, hogy a 2011-es népszámláláskor székely anyanyelvet is lehetett megjelölni, amely lényegében magyar anyanyelvet jelent. Így, csupán 0,35% nyilatkozta, hogy anyanyelve a roma nyelv, és csupán 1,71% tartotta magát roma nemzetiségűnek. A roma népesség számának alakulását vizsgálva, a 2002-es és 2011-es évi népszámlálási adatok egy hangsúlyos, 39%-os növekedést mutat. 5. táblázat : A népesség anyanyelv szerinti eloszlása Román Magyar Roma Más etnikai közösségek Hargita megye 12,79% 84,09% 0,35% 2,77% 1 ukrán, német, török, orosz-lipován, tatár, szerb, horvát, szlovén, bulgás, görög, zsidó, cseh, lengyel, örmény és mások 7 / 139

8 Közép Fejlesztési Régió 64,13% 29,05% 1,43% 5,40% Románia 85,36% 6,26% 1,22% 7,16% Forrás: 2011-es évi nép- és lakásszámlálás Népesség mozgása 2. ábra: A Hargita megyében letelepedett illetve a megyéből elvándorolt személyek számának alakulása (külső migráció) Letelepedett személyek száma Elvándorolt személyek száma Forrás: Országos Statisztikai Hivatal honlapja - Ha a migrációs számokat vizsgáljuk, az elvándorló személyek száma meghaladja a letelepedő személyek számát, között átlagban 350 fővel nagyobb a letelepedők száma, a legmagasabb számot a rendszerváltás utáni évben jegyezték, 1990-ben, amikor a különbség 2,947 fő volt. 2 Országon belül és kívül 8 / 139

9 2.1.2 Munkaerő Aktív lakosság Harta 2: Aktív lakosság aránya 3 (%), 2015 Aktív lakosság aránya Forrás: Országos Statisztikai Hivatal honlapja Az aktív lakosság aránya a éves lakosság számának a július 1-én állandó lakheléyel rendelekző összlakossághoz való viszonyítása. 9 / 139

10 3. ábra: Lakosság osztályozása a foglalkoztatottság, és foglalkoztatási ráta szerint között Șomeri Munkanélküli (mii) (ezer) Populația Foglalkoztatott ocupată lakosság (mii) (ezer) Populația Aktív lakosság activă lakosság (mii)(ezer) Munkaképes lakosság Rata foglalkoztatottságának ocupării forței de aránya (%) muncă (%) Pensionari Nyugdíjasok (mii) (ezer) 6. táblázat : Névleges havi bruttó jövedelem megyei bontásban Forrás: Országos Statisztikai Hivatal honlapja - Népszámlálás éve Románia Közép Fejlesztési Régió Hargita megye Kovászna Beszterce-Nászód Neamt Máramaros Vrancea Vaslui Bihar Szilágy Krassó-Szörény Bodza Teleorman Valcea Szatmár Botosani Braila Suceava Calarasi Ialomita Hunyad Giurgiu Fehér Bákó Tulcea Mehedinti Dambovita Arad Maros / 139

11 Dolj Olt Constanta Galac Brassó Szeben Iasi Prahova Gorj Arges Temes Kolozs Ilfov Bukarest municípium Forrás: Országos Statisztikai Hivatal honlapja Gazdaság és a gazdasági ágazatok A megyei gazdasági helyzet elemzése 7. táblázat: A versenyképesség alakulása (GDP/lakos, millió lej) Térség Hargita 5.918, , , ,6 Közép Fejlesztési Régió , , , ,9 Románia , , , Forrás: Országos Statisztikai Hivatal honlapja Érzékelhető egy elszakadás a Közép Fejlesztési Régió szintjén, figyelembe véve hogy Brassó megye GDP-jének növekedése hangsúlyozottabb mint a régiót alkotó többi megyéé, (Brassó megye országosan 6. helyen van gazdasági ereje szempontjából, Bukarest municípium után) 4. ábra: A GDP alakulása a Közép Fejlesztési Régióban (millió lej), REV.2 SEC Fehér Albamegye Brassó Braşov megye Kovászna Covasnamegye Hargita Harghita megye Maros Mureş megye Szeben Sibiu megye Forrás: Országos Statisztikai Hivatal honlapja A GDP alkotóelemei 11 / 139

12 5. ábra: A munka termelékenysége (GDP/foglalkoztatott civil lakosság, lej/lakos) România Regiunea Centru jud. Harghita Forrás: Országos Statisztikai Hivatal honlapja ábra: Foglalkoztatottság alakulás 4 (foglalkoztatott civil lakosság/munkaképes lakosság) 0,700 0,500 0,300 0,100-0, România Regiunea Centru jud. Harghita Forrás: Országos Statisztikai Hivatal honlapja Vállalkozói környezet alakulása 6. ábra: Az aktív gazdasági egységek számának alakulása Hargita megyében között Forrás: Országos Statisztikai Hivatal honlapja - INT101O adatsor, táblázat: Az aktív gazdasági egységek számának alakulása gazdasági ágazatonként 4 A foglalkoztatási rátát a foglalkoztatott civil lakosság számának a munkaképes lakosság számához való viszonyítása adja meg 12 / 139

13 Gazdasági ágazat/összesen Románia Közép Fejlesztési Régió Hargita megye A - Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat B - Bányászat, kőfejtés C - Feldolgozó ipar D - Villamos energia- gáz- gőzellátás, légkondicionálás E - Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F - Építőipar G - Kereskedelem, gépjárműjavítás H - Szállítás, raktározás I - Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J - Információ, kommunikáció K - Pénzügyi, biztosítási tevékenység L - Ingatlanügyletek M - Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N - Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység P - Oktatás Q - Humán-egészségügy, szociális ellátás R - Művészet, szórakoztatás, szabadidő S - Egyéb szolgáltatás Forrás: Országos Statisztikai Hivatal honlapja - INT101O adatsor, ábra: Gazdasági egységek 1000 lakosra, alkalmazottak száma szerint, persoane persoane persoane 250 persoane și peste 0,07 0,09 0,05 0,37 0,42 2,14 0,36 2,34 2,47 20,12 19,53 18,88 R O M Â N I A R E G I U N E A C E N T R U J U D E Ț U L H A R G H I T A Forrás: Országos Statisztikai Hivatal honlapja INT101O adatsor 2015 A cégek pénzügyi mutatói 8 ábra: Az üzleti környezet struktúrája a gazdasági egységek száma szerint - Románia (baloldali) és Hargita megye (jobboldali) 13 / 139

14 17471; 3% ; 20% 309; 4% 2116; 29% ; 77% 4864; 67% agricultură, silvicultură, pescuit industrie și construcții servicii agricultură, silvicultură, pescuit industrie și construcții servicii Forrás: Országos Statisztikai Hivatal honlapja - INT101O adatsor, 2014 Az éves árbevétel struktúráját tekintve kiemelhető a az iparben és az építkezésbe érdekelt Hargita megyei gazdasági egységek súlya, az országos szinthez képest (29%, illetve 20%), ami arra utal, hogy a Hargita megyei gazdaság jelentősebb mértékben támaszkodik az ipari termelésre, annak ellenére hogy a szolgáltatási ágazat a domináns. 9. ábra: Az üzleti környezet felépítése a pénzügyi forgalom alapján szerint - Románia (baloldali) és Hargita megye (jobboldali) ; 3% 239 ; 3% ; 56% ; 41% ; 53% ; 44% agricultură, silvicultură, pescuit industrie și construcții agricultură, silvicultură, pescuit industrie și construcții Forrás: es évi adatok 14 / 139

15 10. ábra: A Hargita megyei gazdasági egységek árbevételének alakulása (millió lej) agricultură, silvicultură, pescuit industrie și construcții servicii Forrás: Hargita Megyei Cégbíróság adatai 11. ábra: A Hargita megyei gazdasági egységek árbevételének alakulása (millió lej) agricultură, silvicultură, pescuit industrie și construcții servicii Forrás: Hargita Megyei Cégbíróság adatai 9. táblázat: A Hargita megyei gazdasági egységek nyereségessége és rentabilitása a 2014-es pénzügyi évben Az operatív tevékenység eredménye (ROS, %) Nyereség/alkalmazott (lej) A - Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat 4, ,26 B - Bányászat, kőfejtés 7, ,01 C - Feldolgozó ipar 5, ,49 15 / 139

16 Az operatív tevékenység eredménye (ROS, %) Nyereség/alkalmazott (lej) D - Villamos energia- gáz- gőzellátás, légkondicionálás 0, ,90 E - Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 11, ,15 F - Építőipar 7, ,65 G - Kereskedelem, gépjárműjavítás 2, ,72 H - Szállítás, raktározás 0, ,75 I - Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 3, ,44 J - Információ, kommunikáció 12, ,99 K - Pénzügyi, biztosítási tevékenység 17, ,22 L - Ingatlanügyletek 17, ,30 M - Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 20, ,94 N - Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 7, ,38 O Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 0,00 0,00 P - Oktatás 7, ,90 Q - Humán-egészségügy, szociális ellátás 8, ,24 R - Művészet, szórakoztatás, szabadidő 3, ,51 S - Egyéb szolgáltatás 8, ,07 Összesen 4, ,01 Forrás: Hargita Megyei Cégbíróság adatai, ábra A Hargita megyei gazdasági egységek nyereségessége és rentabilitása a 2014-es pénzügyi évben ,95 17,24 20, ,26 11, ,44 7,69 7,78 7,48 8,18 8, ,78 5,02 2,94 3,25 3, ,94 0,05 0, profit/salariat (lei) Rezultatul din activitatea operațională (ROS, %) Forrás: Hargita Megyei Cégbíróság adatai, / 139

17 Foglalkoztatott lakosság / munkanélküliségi ráta 3. térkép: Munkanélküliségi ráta 5 (%), 2015 Forrás: Országos Statisztikai Hivatal honlapja Rata șomajului reprezentată pe harta județului Harghita a fost calculată ca proporția între șomerii înregistrați la sfârșitul lunii noiembrie 2015 și populația în vârstă de de ani după domiciliu la 1 iulie / 139

18 13. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása , ,5 8,8 6,5 7, România Regiunea Centru jud. Harghita Forrás: Országos Statisztikai Hivatal honlapja 18 / 139

19 A gazdasági tevékenység koncentrációja 4. térkép: A Hargita megyei gazdasági tevékenység koncentrációja (gazdasági egység/1.000 fő) Forrás: Országos Statisztikai Hivatal adatainak feldolgozása 19 / 139

20 2.2.2 Gazdasági ágazatok helyzete 10. táblázat: Hargita megyei gazdasági ágazatok üzleti forgalom és gazdasági egységek száma szerint Gazdasági ágazat Üzleti forgalom 2014-ben (lej) Üzleti forgalom ben (%) Gazdasági egységek száma A - Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat ,9% 365 B - Bányászat, kőfejtés ,3% 25 C - Feldolgozó ipar ,2% D - Villamos energia- gáz- gőzellátás, légkondicionálás ,3% 32 E - Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ,9% 60 F - Építőipar ,3% 969 G - Kereskedelem, gépjárműjavítás ,5% H - Szállítás, raktározás ,1% 492 I - Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,7% 634 J - Információ, kommunikáció ,8% 245 K - Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,2% 81 L - Ingatlanügyletek ,5% 148 M - Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,0% 671 N - Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,5% 294 O Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ,0% 2 P - Oktatás ,2% 57 Q - Humán-egészségügy, szociális ellátás ,2% 80 R - Művészet, szórakoztatás, szabadidő ,1% 99 S - Egyéb szolgáltatás ,3% 144 TOTAL Forrás: Hargita megyei cégbíróság adatbázisa, 2015 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat 11. táblázat: Vezető vállalkozások a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat ágazatban, 2014 Tevékenységi ágazat / TEÁOR osztály Erdőgazdálkodás és fakitermelés / 02 Vállalkozás 2014-es évi üzleti forgalom (lej) RAPID FOREST KFT CSILLAG KFT HALUPEX KFT Forrás: Hargita megyei cégbíróság adatbázisa, / 139

21 Ipari tevékenység és építőipar 12. táblázat: Vezető vállalkozások az ipari és építőipari ágazatban, Tevékenységi ágazat / TEÁOR osztály Élelmiszergyártás/ 10 Italgyártás/ 11 Textília gyártása / 13 Ruházati termékek gyártása / 14 Fafeldolgozás (kivéve bútor), fonott áru gyártása / 16 Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység / 18 Gumi-, műanyagtermék gyártása / 22 Fémfeldolgozási termék gyártása / 25 Bútorgyártás / 31 Villamos energia-, gáz, gőzellátás, légkondicionálás / 35 Épületek építése / 41 Egyéb építmény építése / 42 Vállalkozás 2014-es évi üzleti forgalom (lej) GORDON-PROD KFT HARMOPAN RT LACTATE HARGITA RT ROMAQUA GROUP RT PERLA HARGHITEI RT APEMIN TUȘNAD RT COATS ODORHEI KFT HACKENBERG TEXTILE PRODUCTION KFT HACKENBERG TEXTILE KFT NORADA RT IKOS-CONF RT GRANIT-IMPEX KFT APICOM KFT AMECO RENEWABLE ENERGY KFT GENEX COM KFT INFOPRESS GROUP RT ROTAPRINT KFT ALUTUS RT MAXOLL KFT SET PROD-COM KFT HARPLAST KFT MATRITA RT NYKO KFT MIKLOS STEEL KFT IRIS SERVICE CIUC RT INDUSTRY TRANSILVAN KFT FAMOS RT GLOBAL NRG ROM KFT HARGITA GAZ RT GOSCOM RT HAMERLEMN 2004 KFT VIADUCT KFT FUNDAMENTA KFT ING SERVICE KFT MULTIPLAND KFT HIDROTRAN KFT Forrás: Hargita megyei cégbíróság adatbázisa, / 139

22 14: Hargita megyei feldolgozóipar árbevétel szerinti megoszlása - Italgyártás - Fafeldolgozás Szolgáltatások 13. táblázat: Vezető vállalkozások a szolgáltatási ágazatban, Élelmiszergyártás - Bútorgyártás Textília gyártása - Ruházati termékek gyártása - Nyomdaipar - Gumi és műanyag termékek gyártása - Fémfeldogozása - Gépjárművek gyártása - Papírgyártás Forrás: Listafirme.ro adatbázis, 2014-es évi adatok Tevékenységi ágazat / TEÁOR osztály Vállalkozás 2014-es évi üzleti forgalom (lej) Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása / 45 Nagykereskedelem (kivéve jármű, motorkerékpár) / 46 Kiskereskedelem (kivéve jármű, motorkerékpár) / 47 Szállítás, csővezetékes szállítás / 49 Raktározás, szállítást kiegészítő tevékenysége / 52 IMPAR KFT STAR MOTOR KFT SKYTRANRT.UTO KFT AMIGO & INTERCOST KFT M. TABAC KFT MELINDA-IMPEX STEEL RT ELAN-TRIO KFT EXPLOSIV GROUP KFT ROMAQUA SERV RT WABERER`S ROMANIA RT HAEMMERLING GROUP LOGISTIC KFT AFEROM TRANS KFT KBS SPED KFT TANGRAM-CO KFT ELKA INTERNATIONAL KFT Forrás: Hargita megyei cégbíróság adatbázisa, / 139

23 2.2.3 Beruházások elemzése Meglévő beruházások 14. táblázat: Nettó beruházási érték gazdasági ágazatokként (millió lej) Gazdasági ágazat C - Feldolgozó ipar G - Kereskedelem, gépjárműjavítás F - Építőipar I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás H - Szállítás és raktározás Egyéb gazdasági ágazatok Összesen: (ipar, építőipar, kereskedelem és egyéb szolgáltatás) Forrás: Országos Statisztikai Hivatal, INT105E adatsor Hargita megyében számos magán és közérdekű fejlesztési tervhez sikerült lehívni európai uniós finanszírozást, a Közép Régió Fejlesztési Ügynöksége által a 2015-ös év végén közzétett kimutatás szerint: A Regionális Operatív Program keretében leszerződött magán és közérdekű finanszírozások összértéke lej volt. Összesen 87 Hargita megyei magán és közérdekű fejlesztési tervre kötöttek finanszírozást a Regionális Operatív Program keretében, a következő eloszlásban o 6 fejlesztési terv az 1.1-es fő beavatkozási területen, összesen lej értékben; o 6 fejlesztési terv az 1.2-es fő beavatkozási területen, összesen lej értékben; o 2 fejlesztési terv a 2.1-es fő beavatkozási területen, összesen lej értékben; o 1 fejlesztési terv a 3.1-es fő beavatkozási területen, összesen lej értékben; o 5 fejlesztési terv a 3.2-es fő beavatkozási területen, összesen lej értékben; o 18 fejlesztési terv a 3.4-es fő beavatkozási területen, összesen lej értékben; o 1 fejlesztési terv a 4.2-es fő beavatkozási területen, összesen lej értékben; o 5 fejlesztési terv az 5.2-es fő beavatkozási területen, összesen lej értékben; o 15 fejlesztési terv az 5.3-as fő beavatkozási területen, összesen lej értékben; A kis- és középvállalkozások számára biztosított alapból, 28 Hargita megyei fejlesztési tervre kötöttek finanszírozási szerződést a ROP keretében, összesen kiírt finanszírozáson, összesen lej értéken; Hargita megyében számos közszférai fejlesztési terv részesült európai uniós finanszírozásban, ezek közül kiemeljük a következőket: 15. táblázat: Hargita megyei közszférai fejlesztési tervek Fejlesztési terv megnevezése: Kedvezményezett: Operatív program: TEAM Közigazgatási hatékonyság növelése Hargita megye Tanácsa Közigazgatási kapacitás fejlesztési operatív program 23 / 139

24 Beavatkozási terület: 1-es prioritási tengely/ 1.3. FBT szervezati hetékonyság növelése Fejlesztési terv megnevezése: Kedvezményezett: Operatív program: Beavatkozási terület: Fejlesztési terv megnevezése: Kedvezményezett: Operatív program: Beavatkozási terület: Fejlesztési terv megnevezése: Kedvezményezett: Operatív program: Beavatkozási terület: Fejlesztési terv megnevezése: Kedvezményezett: Operatív program: Beavatkozási terület: Fejlesztési terv megnevezése: Kedvezményezett: Operatív program: Beavatkozási terület: Fejlesztési terv megnevezése: Kedvezményezett: Operatív program: Beavatkozási terület: ACCES Hargita megyei közintézmények szolgáltatásainak elérhetősége, minősége, szakérteleme, hatékonysága és egyszerűsítése Hargita Megye Prefektusi Hivatala Közigazgatási kapacitás fejlesztési operatív program 2-es prioritási tengely/2.2. FBT szolgáltatások minőségének és hatékonyságának növelése Városi infrastruktúra fejlesztése a csíkszeredai Petőfi Sándor utca, Majláth Gusztáv Károly tér és a Szabadság tér korszerűsítése Csíkszereda municípium Regionális Operativ Program 1-es prioritási tengely / 1.1 FBT Városi központok Szociális ellátó épületek felújítása és korszerűsítése: Ifjúsági központ I. szakasz Csíkszereda municípium Regionális Operativ Program 1-es prioritási tengely / 1.1 FBT Városi központok Városi infrastruktúra fejlesztése Csíkszeredai központi park zöldövezeteinek korszerűsítése Csíkszereda municípium Regionális Operativ Program 1-es prioritási tengely / 1.1 FBT Városi központok Közbiztonság javítása térmegfigyelő kamerák telepítése révén Maroshévíz municípium Regionális Operativ Program 1-es prioritási tengely / 1.1 FBT Városi központok A Hargita megyei Maroshéz municípium úthálózatának fejlesztése Maroshévíz municípium Regionális Operativ Program 1-es prioritási tengely / 1.1 FBT Városi központok Fejlesztési terv megnevezése: Kedvezményezett: Operatív program: Beavatkozási terület: Fejlesztési terv megnevezése: Kedvezményezett: Tömbházak hőenergetikai korszerűséítése Csíkszereda municípiumban emeletes tömbház Csíkszereda municípium Regionális Operativ Program 1-es prioritási tengely / 1.2 FBT Energiahatékonyság DJ 132-es megyei út felújítása és korszerűsítése Hargita Megye Tanácsa 24 / 139

25 Operatív program: Regionális Operativ Program Beavatkozási terület: 2-es prioritási tengely / 2.1 FBT Megyei és helyi utak Fejlesztési terv megnevezése: Kedvezményezett: Operatív program: Beavatkozási terület: Fejlesztési terv megnevezése: Kedvezményezett: Operatív program: Beavatkozási terület: Fejlesztési terv megnevezése: Kedvezményezett: Operatív program: Beavatkozási terület: Fejlesztési terv megnevezése: Kedvezményezett: Operatív program: Beavatkozási terület: DJ 123A jelzésű megyei út felújítása és korszerűsítése (Tusnád Csíkszentkirály km) Hargita Megye Tanácsa Regionális Operativ Program 2-es prioritási tengely / 2.1 FBT Megyei és helyi utak Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház járóbeteg kezelőjének átalakítása, korszerűsítése és felszerelése Hargita Megye Tanácsa Regionális Operativ Program 3-as prioritási tengely / 3.1 FBT Egészségügyi infrastruktúra felújtása, korszerűsítése és felszerelése Gyergyószentmiklósi szociális központ felújításe és felszerelése Hargita Megyei Szociális és Gyerekvédelmi Vezérigazgatóság Regionális Operativ Program 3-as prioritási tengely / 3.2 FBT szociális infrastruktúra felújtása, korszerűsítése és felszerelése Îmbunătățirea serviciului social de creșă din Mun. Miercurea Ciuc Csíkszereda municípium Regionális Operativ Program 3-as prioritási tengely / 3.2 FBT szociális infrastruktúra felújtása, korszerűsítése és felszerelése Fejlesztési terv megnevezése: Kedvezményezett: Operatív program: Beavatkozási terület: Márton Áron Líceum és Segítő Mária Liceum felújítása, korszerűsítése és felszerelése Csíkszereda municípium Regionális Operativ Program 3-as prioritási tengely / 3.4 FBT középfokú és felsőfokú oktatási infrastruktúra és felnőttoktatási infrastruktúra felújítása, korszerűsítése és felszerelése Forrás: 15 ábra: A hargita megyei városok által leszerződőtt finanszírozások értéke Borsec Miercurea Ciuc Gheorgheni Toplița Odorheiu Bălan Borszék Csíkszereda Gyergyószentmiklós Maroshévíz Székelyudvarhely Balánbánya Secuiesc 25 / 139

26 Forrás: Saját számítás a Közép RFÜ adatbázisa alapján, december 16. táblázat: Az Országos Vidékfejlesztési Program intézkedései alapján finanszírozott Hargita megyei fejlesztési tervek, Fejlesztési tervek A vissza nem térítendő támogatások értéke a Beavatkozási terület kivitelezett fejlesztési leszerződött kivitelezett folyamatban tervek esetében (millió euró) Közberuházások 322-es intézkedés: Falvak felújítása és fejlesztése, alapszolgáltatások feljavítása a videéki gazdaság és lakosság számára és a ,62 vidéki örökség értékesítése 125-ös intézkedés A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás adaptációját elősegítő ,90 infrastruktúra feljavítása és fejlesztése Magánjellegű beruházások 121-es intézkedés Mezőgazdasági farmok korszerűsítése , as intézkedés A mezőgazdasági és erdei termékek hozzáadott értékének ,04 növelése 312-es intézkedés Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének ,19 támogatása 313-as intézkedés Turisztikai tevékenységek ösztönzése ,11 Forrás: Hargita Megyei Vidékfejlesztési és Halászati Kifizető Ügynökség adatai, január Közberuházások Hargita megyei falvak felújítása és korszerűsítése o A 322-es - Falvak felújítása és fejlesztése, alapszolgáltatások feljavítása a videéki gazdaság és lakosság számára és a vidéki örökség értékesítése intézkedés keretében, valamint a IV. LEADER tengely helyi fejlesztési stratégiák kivitelezése és a d) A évi 378-as számú kormányhatározat mellékletében foglalt, a 2010-es árvíz során megrongálodott közúti infrastruktúra felújítása és korszerűsítése keretében letett fejlesztési tervek o A fejlesztési tervek száma - 24 fejlesztési terv a 322-es intézkedésen, ezeknek több mint fele kivitelezett, euró vissza nem térítendő támogatásba részesült; fejlesztési terv a 322-es LEADER intézkedés, több mint 85% kivitelezett, euró vissza nem térítendő támogatásba részesült. Az Országos Vidékfejlesztési Program 322-es intézkedésén finanszírozott fejlesztési tervek a következőkre vonatkoztak 6 : községi utak felújítása és fejlesztése, árvíz által megrongált községi utak javítása és korszerűsítése, ivóvíz- és szennyvízhálózat,víztisztító állomások létrehozása/korszerűsítése, községi úthálózatok felújítása, községi utak téli és nyári 6 Forrás: Vidékfejlesztési Finanszírozási Ügynökség honlapja / 139

27 útkarbantartási közszolgáltatások felszerelése, nappali központok létrehozása és felszerelése, művelődési otthon felszerelése stb. Erdőgazdálkodási beruházások: o A 125-ös - A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás adaptációját elősegítő infrastruktúra feljavítása és fejlesztése intézkedés keretében 29 fejlesztési tervre szerződtek le finanszírozást, ezeknek több mint 65%-a került befejezésre, ,81 euró a vissza nem térítendő támogatás értéke; o Az Országos Vidékfejlesztési Program 125-ös intézkedésén finanszírozott fejlesztési tervek elsősorban az erdei és mezőgazdasági utak fejlesztésre vonatkoztak. Magánjellegű beruházások: Mezőgazdasági beruházások: o A 121-es - Mezőgazdasági farmok korszerűsítése intézkedés keretében 70 fejlesztési tervre szerződtek le finanszírozást, ebből 49 került kivitelezésre, egy kivitelezés alatt áll, a többi projekt esetében szerződésbontásra került sor, vagy a finanszírozó vagy az önrész biztosítani nem tudó pályázó kezdeményezésére o a 121-es intézkedésen benyújtott pályázatok száma szerint az alábbi települések emelhetők ki: Csíkszereda, Gyergyószentmiklós és Szentegyháza, 5-5 fejlsztési tervvel. o A kivitelezett fejlesztési tervek vissza nem térintendő támogatása összesen euró. o Az Országos Vidékfejlesztési Program 121-es intézkedésén elsősorban az alábbi beruházások kerültek kivitelezésre: géppark felújítás, növénytermesztési ültetvények létesítése, állattenyésztések létrehozása, bővítése és korszerűsítése, gyümölcsfarmok létesítése és korszerűsítése, stb. Mezőgazdasági termékek feldogozását célző beruházások: o A 123-as - A mezőgazdasági és erdei termékek hozzáadott értékének növelése intézkedés keretében 43 fejlesztési tervre szerződtek le finanszírozást, ebből 28 került kivitelezésre, három kivitelezés alatt áll, a többi projekt esetében szerződésbontásra került sor, vagy a finanszírozó vagy az önrész biztosítani nem tudó pályázó kezdeményezésére o A kivitelezett fejlesztési tervek vissza nem térintendő támogatása összesen euró. o Az Országos Vidékfejlesztési Program 121-es intézkedésén elsősorban az alábbi beruházások kerültek kivitelezésre: tejfeldolgozók létrehozása, bővítése és korszerűsítése. Nem mezőgazdasági beruházások és turisztikai tevékenységek ösztönzése: o A vidéki környezetben érintő fejlesztési tervek száma 144 volt (ebből 117 kivitelezett, összesen ,64 euró vissza nem térintendő támogatás) a 312- es Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása intézkedésen, és 71 fejlesztési terv a (ebből 43 kivitelezett, összesen ,17 27 / 139

28 Ungaria Belgia Olanda Austria Spania Marea Britanie Malta Germania Italia Grecia Turcia Elveţia Danemarca Cipru Franţa Israel Canada S.U.A. Altele Hargita megye általános fejlesztési stratégiája euró vissza nem térintendő támogatás) a 313-as - Turisztikai tevékenységek ösztönzése intézkedéseken. o A 312-es intézkedésen letett pályázatok számát illetően az alábbi települések emelhetők ki: Fenyéd (10), Zetelaka (10), Felsőboldogfalva (6), Gyergyóalfalu (6), Gyergyószárhegy (6), Csíkszentlélek (5) és Lövéte (7). o A 312-es intézkedésen letett pályázatok számát illetően Zetelaka volt a legtermékenyebb, 14 pályázattal. o Ezek a programok a kis, nem mezőgazdasági vállalkozások létrehozását támogatták, a vidéki életminőség javítása céljából. A pályázatok révén kis termelő egységek jöttek létre (bútorgyártás, textilipar, fémmegmunkálás, építőanyagok gyártása stb), valamint orvosi és turisztikai (panziók, vendégházak és szórakozási) szolgáltatások fejlesztését célozták. Ipari parkok A légi közlekedés révén való elérhetőség kiemelten fontos a külföldi beruházások vonzása szempontjából, valamint az export tevékenység szempontjából is. Jelenleg egy nemzetközi repülőtér építése nem indokolt, a stratégia egy kisebb, regionális repülőtér létesítését javasolja. Léteznek információk egy ilyen jellegű beruházásra alkalmas Hargita megyei ingatlanokra vonatkozóan. Külföldi beruházások Közvetlen külföldi működő tőke alapján (ISD) az első öt vezető ország a romániai befektetések alapján: Hollandia (23,6%), Ausztria (16,1%), Németország (12,4%), Ciprus (7,1%) és Franciaország (6,8%), és ők együtt az ISD 66%-t teszik ki. Az országos helyzethez képest, Hargita megyében jobban koncentrálódik az ISD eredet alapján, a legnagyobb arány Magyarországot illeti meg, 2015 folyamán a megyébe érkező külföldi tőke megközelítőleg egyharmada származott innen, de ugyanakkor Hollandia és Ausztria is vezető pozíciót foglal el Hargita megyében is. 16. Ábra: A külföldi tőke helyzete Hargita megyében, december 31-én (lej) Total capital străin investit Număr societăți Forrás: Hargita megyei cégbíróság adatbázisa, / 139

29 29 / 139

30 17. ábra: A külföldi tőke alakulása Hargita megyében (teljes tőke, lej) 17. táblázat: Külföldi tőke a gazdasági ágazatokban, TEÁOR szám Tevékenység Forrás: Hargita megyei cégbíróság adatbázisa, 2015 Teljes külföldi tőke (lej) Beruházok száma 3109 Egyéb bútorgyártás Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés Egyéb ruházat gyártása kivéve alsóruházat Gőzellátás, légkondicionálás Sör gyártása Textilszálak fonása Tejtermék gyártása Forrás: Hargita megyei cégbíróság adatbázisa, táblázat: Külföldi tőke szempontjából vezető szolgáltatási tevékenységek, TEÁOR szám Tevékenység Teljes külföldi tőke (lej) Beruházok száma i 4613 Fa-. építési anyag ügynöki nagykereskedelme Egyéb háztartási cikk nagykereskedelme m.n.s Egyéb m.n.s. gép berendezés nagykereskedelme Vegyes Termékkörű ügynöki nagykereskedelem Forrás: Hargita megyei cégbíróság adatbázisa, táblázat: Külföldi tőke szempontjából vezető mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és halászati tevékenységek, TEÁOR szám Tevékenység servicii industrie și construcții agricultură, silvicultură, pescuit Teljes külföldi tőke (lej) Beruházok száma i 220 Fakitermelés Egyéb szarvasmarha tenyésztése Tejhasznú szarvasmarha tenyésztése Forrás: Hargita megyei cégbíróság adatbázisa, / 139

31 Kutatás, fejlesztési, innováció (KFI) A 2014-es évi adatok szerint, a Közép Fejlesztési Régióban, a kutatási-fejlesztési ágazatban foglalkoztatott szémelyek számából Hargita megyére eső arány egy egység alatti, a legnagyobb arányt, megközelítőleg 40%, Brassó és Szeben megyék esetében jegyezték. Megyei szinten a kutatási, fejlesztési és innovációs ágazat szereplőinek részletes bemutatása a mellékletben található. Egyetemi központok 7 (Regionális vagy országos fontosságos egyetemek kihelyezett tagozatai): o Babeș-Bolyai Tudományegyetem- Kolozsvár, az alábbi tagozatokkal: - Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozat, Földrajz Egyetem - Csíkszeredai Kihelyezett Tagozat, Matematika és Informatika Kar - Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozat - Pszichológia és Neveléstudományok Kar o Nagyszeben Lucian Blaga Tudományegyetem, az alábbi tagozatokkal: - Jogtudományi Kar - Közgazdasági Kar o Brassói Transilvania tudományegyetem, az alábbi tagozatokkal: - Csíkszeredai Távoktatási Központ - Octavian Goga NG o Sapientia Erdelyi Magyar Tudományegyetem 8 - Kolozsvár, az alábbi tagozatokkal: - Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar - Csíkszereda - Mérnöki Kar - Miercurea Ciuc Kutatási központok és intézmények o Közlekedési Szakképzési Intézet - Csíkszereda o KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja Csíkszereda o Modern Üzleti Tudományok Főiskolája - Székelyudvarhely o Krumpli termesztési Kisérleti Állomás - Csíkszereda a bukaresti Gheorghe Ionescu Sișești Mezőgazdasági és Erdészeti Akadémia alintézménye o Biókémiai és biótechnológiai kutatóközpont Csíkszereda o Oeconomica SapientiaKutatóközpont - Csíkszereda o Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatóközpont - Csíkszereda o Csíkszeredai KarKulturális és Nyelvi Kölcsönhatások Kutatóközpontja - Csíkszereda 2000 után 6 9, kutatás, fejlesztési és innováció területére szakosodott cég alakult Hargita megyében: amelyeknek az összesített árbevétele 2014-ben 1,48 millió lej volt, és a fontosabb tevékenységi területek a biotechnológia, természettudományok, mérnöki, társadlami és humántudományok. Vállalkozói inkubátorházak, klaszterek, szakmai szervezetek Klaszterek: 7 Forrás: Hargita megye bemutatása frissített változat Sapientia Alapítvány- A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem magántulajdonú, magyar nyelvű felsőoktatási intézmény, 2000-ben Kolozsváron volt megalapítva 9 Forrás: Hargita Megyei Cégbíróság adatbázisa, / 139

32 IT Plus Klaszter - Csíkszereda 2013-ban alakult, 14 számítástechnikai cég, Hargita Megye Tanácsa, Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai Gazdasági- és Humántudományok Kara, valamint a Márton Áron Elméleti Líceum társulásával, jelenleg 28 tagot számlál. A klaszterhez csatlakozott cégek tevékenységét illetően, 4 kiemelkedő területet fednek le: szoftvergyártás, számítástechnikai tanácsadás, hardver szerviz és alkatrész forgalmazás és távközlés 10. Hargita Wood Cluster ( Hargita Faipari Klaszter) - Csíkszereda ben, elsősorban a Csíki térségben tevékenykedő cégek és közbirotkosságok, valamint Hargita Megye Tanácsa, a Brassói Transilvania Tudományegyetem, a Sapientie Egyetem Csíkszeredai kara, valamint a Közép Régió Fejlesztési Ügynöksége társulása révén. A klaszter meglakulást elősegítette Holzindustrie Schweihofer konzern által Kovászna megyében felépülő üzeme, tekintettel, hogy az alapító kis és középvállalkozás arra a következtetésre jutottak, hogy egy hasonló üzem elvonja a nyers faanyagot az övezetből, beleértve ide Hargita megyét is, és sok kisvállalkozás kárát fogja látni. Hasonló célból jött létre a Gyergyó térségi Arbor Egyesület. Régiófa Innovációs Klaszter - Székelyudvarhely 12 Régiófa Innovatív Klasztert 2011-ben alapítottak a faipari cégek, jelenleg 35 tagot számlál, tevékenysége kiterjed a fakitermeléstől a fatermékek előállításáig (fűrészűárú, bútorzat, nyílászárók, szaunák, faházak és kiegészítők) TRANSYLVANIA a Közép Régió klasztereinek konzorciuma tagot számlál, küldetése a szakosodott és versenyképes gazdasággal rendelkező régió kialakítása. A fontosabb tevékenységi területei a magas fejlődési potenciállal rendelkező, de alacsonyan értékesített ágazatok, és ahol létrejöhet a hagyomány és újítás közötti szinergia, mint például: turizmus és egészségvédelem, elsősorban a gyógyturizmus (ökoturizmus, hegyi turizmus, kulturális turizmus), élelmiszeripar, mezőgazdaság, megújuló energia (biomassza, napenergia, zöld építmények), kretív ágazatok (IT, technológia és innováció, média, nyomda, design, csomagolástechnika stb.), fafipar és bútorgyártás, textil- és készruhaipar. Ezek mellett társultak a nehéziparban tevékenykedő klaszterek az alábbi ágazatokból: repülőgépipar, mechatronika, elektrotechnika, fémmegmunkálás. Egy fontos aduásza ennek a konzorciumnak, hogy jelentős szerep lehet az ágazatok közötti együttműködésben. Szakmai egyesületek: Közép Hargita Üzleti Innovációs és Inkubációs Egyesület Az Egyesület elsődleges céljai a vállalkozói szemléletmód alakítása, oktatása és fejlesztése, a magánszektorral szembeni pozitív atittűd alakítása és a helyi kis és középvállalkozások megalakulásának és fejlődésének támogatása Forrás: 11 Forrás: Forrás: 14 Forrás: 32 / 139

33 Csíki Vállalkozók Egyesülete Az egyesület tevékenységének vezérelve a Csíki zóna vállalkozásai gazdasági, termelési, szolgáltatási, pénzügyi és jogi érdekeinek védelme. Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Egyesülete Az egyesület célja az udvarhelyszéki vállakozások érdekképvislete, valamint a helyi üzleti környezet fejlesztése és a helyi és hagyományos értékek népszerűsítése. ARBOR Gyergyó Vállalkozások Egyesülete Az egyesületet együtt megközelítőleg 1000 személyt foglalkoztató 7 vállalkozás hozta létre, a Gyergyói medence gazdasági társadalmi fejlesztése céljából, a fenntartható erdőgazdálkodás és hatékony fafeldolgozás népszerűsítése révén, és új munkahelyek teremtése céljából. Az egyesület részt vállal a társadalomépítésben, több helyi kulturális és sport rendezvény támogatása révén. Vállalkozói inkubátorközpontok: Csíkszeredában és székelyudvarhelyen egyaránt folyamatban van a vállalkozásokat segítő központ kialakítása: A székelyudvarhelyi inkubátorház 15, - hivatalos megnevezés: Hargita megyei Gazdaságfejlesztési Innovációs Központ - Hargita Business Center 16 A központ épületében 48 iroda lesz kialakítva, emellett olyan helységekek is mint titkárság, konferencia vagy kiállító terem. Innovatív cégeket fognak támogatni, azaz a lehetőséget nyújt a fiataloknak, hogy a magyarországi start-up programhoz csatlakozzanak ami által lehetőségük nyílik az online tanácsadás igénybevételére, hozzáférési lehetőségük lesz a befektetésekkel és projektversenyekkel kapcsolatos információkhoz, a központban dolgozó személyzet képzésére és kapcsolatokat építhetnek a felsőfokú intézményekkel együttműködés céljából. Ezenkívül elemzik az innovatív versenyeken való részvétel gyakorlati megoldásait, a Horizon 2020 projekt keretén belül történő együttműködést és olyan európai projekteken való részvételt partnerként, mint a Danube, Eurostars, Eureka. Ennek az üzleti struktúrának a létrehozásával célunk: o A kis- és középvállakozások élettartamának növelése egy speciális gazdasági hálózat kialakításával; o A megyei vállalkozások versenyképességének növelése jellegzetese üzleti szolgáltatások biztosításával; o Az induló vállalkozások támogatása egy megfelelő üzleti környezet létrehozásával; o A hozzáadott érték növelése a modern tehnológiára vonatkozó know-how népszerűsítése által; o Az újítások támogatása a kis- és középvállalkozások körében. A csíkszeredai inkubátorház Az ECHO Üzleti Inkubációs központ 17, Gyergyóban, a mikrovállalkozások valamint a kis- és középvállalkozások inkubációja és támogatása érdekében jött létre; valamint hogy biztosítsa 15 Forrás: 16 Forrás: / 139

34 Gyergyó és a Gyergyó környéki kistérség gazdasági növekedését. AZ inkubációs központ szolgáltatásai közé tartozik: logisztikai támogatás, képzések és tapasztalat cserék, tanácsadási és közvetítési szolgáltatások, adatbázisokhoz való hozzáférés A gazdasági szakterületek elemzése 18. ábra: Az alkalmazottak elosztása gazsasági terület szerint Hargita megyében 1770; 2% 33551; 49% 33551; 49% Mezőgazdaság, erdészet, halászat Ipar és építkezés Szolgáltatások Forrás: ideiglenes adatok táblázat: Gazdasági szakterületek mutatói Hargita megyében TEÁOR osztály Átlagosan a foglalkoztatotta k száma TEÁOR osztály szerint, Hargita Átlagosan a foglalkoztatotta k száma TEÁOR osztály szerint, országos % % Hargita 18 országos Italgyártás ,32% 0,45% 11,72 37-Szennyvízgyűjtés és kezelés ,21% 0,04% 5,80 16-Famegmunkálás, fa és parafagyártás, kivéve bútorgyártás ,94% 1,39% 5,72 31-Bútorgyártás ,57% 1,69% 3,29 18-Nyomtatás és felvételek sokszorosítása ,27% 0,39% 3,29 02-Erdészet és fakitermelés ,40% 1,04% 2,30 14-Ruhaneműgyártás ,43% 3,69% 2,29 87-Egészségügyi és szociális szolgáltatások, szállással ,02% 0,01% 1,88 55-Hotelek és egyéb szállás lehetőségek ,91% 1,07% 1,79 58-Kiadói tevékenységek ,77% 0,43% 1,78 13-Textilgyártás ,48% 0,84% 1,77 08-Egyéb kitermelő tevékenységek ,30% 0,23% 1,29 10-Élelmiszeripar ,06% 3,96% 1,28 Index 18 Foglalkoztatottak száma megye szinten: foglalkoztatott 19 Foglalkoztatottak száma ország szinten: foglalkoztatott 34 / 139

35 TEÁOR osztály Átlagosan a foglalkoztatotta k száma TEÁOR osztály szerint, Hargita Átlagosan a foglalkoztatotta k száma TEÁOR osztály szerint, országos % % Hargita 18 országos Nagykereskedelem, kivéve gépjármű és motorkerékpár kereskedelem ,66% 7,57% 1,28 17 Papír és papírtermékek gyártása ,39% 0,31% 1,26 Forrás: adatok A szakterületek mutatói arra szolgálnak, hogy megmutassák, hogy az adott megye melyik gazdasági területen fejlettebb országos viszonylatban, az alkalmazottak száma alapján. A számítási módszer: az adott ágazat alkalmazottainak arányát viszonyítjuk az illető ágazat alkalmazottainak az országos alkalmazottak számához viszonyított arányával. Azok a szakterületek relevánsak melyeknek indexe nagyobb, mint táblázat: Top vállalkozások Hargita megyében üzleti forgalmukat hasonlítva Sorsz. Vállalkozás TEÁOR Üzleti forgalom Helység osztály (RON) Alkalmazottak 1 ROMAQUA GROUP S.A Borszék AMIGO & INTERCOST S.R.L Udvarhely M.TABAC S.R.L Csíkszereda ELAN TRIO S.R.L Udvarhely MELINDA IMPEX STEEL S.A Udvarhely Forrás: adatok Az italgyártó ipar egyik fontos helyi képviselőjének (Romaqua Group RT.) az üzleti forgalma mintegy kétszerese a második helyen lévőének, a nagybani forgalmazó Amigo&Intercost (amelyhez kapcsolódó vállalkozás az Amigo Kft jelen van az italgyártó top cégek országos listáján). Két másik helyi vállalkozás is megtalálható ezen a listán (ELAN TRIO KFT és MELINDA IMPEX STEEL KFT). Az ELAN TRIO Kft melynek tevékenysége a TEÁOR 47 osztályába tartozik Nagykereskedelem, kivétel a gépjármű és motorkerékpár kereskedelem - benne van az országos top 3-ban a helyi tőkéjű kereskedők között (a kereskedelmet a multinacionális üzletláncok uralják Kaufland, LIDL, Carrefour stb.), a megye egyik fontos és jellegzetes tulajdonsága: a megye gazdaságának jelentős részét a helyi vállalkozások képviselik. Hargita megye gazdasági szakterületeinek leírása Italgyártó ipar (TEÁOR 11) 20 Az italgyártó ipar, Borszékre összpontosítva, a borvíz és egyéb üdítőitalok gyártására koncentrálva, folyamatos növekedést ért el 2011-ben (a hanyatlás éve); összehasonlítva Brassó megyével, központi régió, nagyobb a növekedés 2010-hez viszonyítva(5%) és összehasonlítva a 2013-as évvel, a fejlődés pozitív +4%. Index ,21 millió lej üzleti forgalom, 2,98% profitráta, 26 kereskedelmi cég 2539 alkalmazottal 2014-ben, a Hargita megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatainak megfelelően 35 / 139

36 22. táblázat: Az üzleti forgalom fejlődése a TEÁOR 11 osztályban (millió lej) Területi szint A fejlődés 2010hez viszonyítva Románia 7.624, , , , ,11 12% Központi régió 796,08 761,26 854,02 826,28 810,08 2% Hargita 708,00 700,44 780,15 742,65 721,21 2% Brassó 53,34 30,72 45,79 53,70 55,97 5% Forrás: adatok 19. ábra: Top vállalkozások az üzleti forgalom szerint a TEÁOR 11 osztályából Hargita megyében Forrás: adatok Az italgyártó ipart Hargita megyében 4 vállalat uralja, melyeknek legfőbb tevékenysége a borvíz palackozás, az ezen a területen működő 22 vállalkozásból. A Romaqua Group Kft egy hagyományos cég, melyet 1999-ben alapítottak, melynek fő célja a termékek országos piacon való értékesítése. Az 1895 alkalmazottal rendelkező vállalkozás, fontos beruházásokra tett szert az utóbbi években, melynek értéke mostmár elérte a 190 millió eurót, elsősorban a világszínvonalú tehnológiákra és berendezésekre fektetve a hangsúlyt 21 ; a Romaqua Group a megye iparának 77,79%-át teszi ki, mellette fontos szereplők a Hargita Gyöngye R.T. és az Apemin Tușnad R.T., mely társaságok termékei országos piacon is ismertek és elismertek. Szennyvíz gyűjtés és kezelés (TEÁOR 37) 22 Sok kistérségi vállalkozás tevékenykedik a szennyvíz gyűjtés és tisztítás területén, annélkül hogy számmottevő üzleti forgalmat érnének el, de Hargita megye különböző részeit végzik a szolgáltatást. 23. táblázat: Az üzleti forgalom fejlődése a TEÁOR 37 tevékenységi osztályban (millió lej) Területi szint A fejlődés 2010hez viszonyítva Románia 126,01 185,15 208,22 199,18 270,45 115% Központi régió 4,94 6,70 8,62 12,41 16,00 224% Hargita 2,46 3,46 5,20 7,88 10,41 323% Brassó 0,78 0,99 1,28 1,48 1,56 101% Forrás: adatok 21 Cég weboldala ,41 millió lej üzleti forgalom, 10,34% profitráta, 6 kereskedelmi egység 102 alkalmazottal 2014-ben, a Hargita megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatainak megfelelően 36 / 139

37 20. ábra: Top vállalkozások Hargita megyében az üzleti forgalom szempontjából a TEÁOR 37 osztályában Forrás: adat Ezen a területen nincsenek nagy vállalkozások, a legnagyobb cég is beleillek a kis- és középválllakozások kategóriába. Említésre érdemes a HARVIZ R.T. a megye egy nagyobb részét látja el, főleg Csíkszereda környékét és az Aqua Nova Hargita KFT. (Udvarhely környéke) a legnagyobb játékosok ezen a területen, de az ők fő tevékenységi körük a TEÁOR 36 osztály: Víz begyűjtése, kezelése és elosztása és nem a TEÁOR 37 osztály. 24. táblázat: A legnagyobb üzleti forgalommal rendelkező vállalkozások a 76 osztályból: Víz begyűjtése, kezelése és elosztása melyek tevékenysége kiterjed a szennyvíz gyűjtésre és kezelésre (TEÁOR 37 osztály) Vállalkozás neve Üzleti forgalom Profit Alkalmazottak HARVIZ Rt Aqua Nova Hargita Srl Forrás: adatok Fa megmunkálás, fa és parafa gyártás, kivéve bútorgyártás (TEÁOR 16) 23 A fa megmunkálása az egyik legfontosabb tevékenység ebben a térségben, mivel Hargita megyének megvannak a megfelelő erőforrásai is ehhez és hagyomnánya is van a fa megmunkálásának. A nagy beruházások hiánya miatt (pl. Schweighoffer Fehér megyében)hargita megye nincs ugyanazon a szinten mint Fehér vagy Brassó megye, de ennek köszönhetően a terület szerkezete sokkal változatosabb, ami kedvez a kis- és középvállalkozásoknak. 25. táblázat: Az üzleti forgalom fejlődése a TEÁOR 16 osztályban (millió lej) Területi szint A fejlődés 2010hez viszonyítva Románia 6.544, , , , ,66 98% Központi régió 2.640, , , , ,84 123% Hargita 336,51 387,63 415,40 418,21 417,50 24% Brassó 363,04 752,20 917, , ,84 182% Forrás: adatok ,46 millió lej üzleti forgalom, 3,8% profitráta, 593 kereskedelmi egység alkalmazottal 2014-ben (top 4 megye szinten az alkalmazottak számát tekintve), a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatainak megfelelően 37 / 139

38 21. ábra: Top vállalkozások Hargita megyében az üzleti forgalom szempontjából a TEÁOR 16 osztályában Forrás: adatok Még ha az első 5 vállalkozás bele is esik a kis- és középvállakozások kategóriájába, csak egy van amelynek az üzleti forgalma meghaladja a 20 millió lejt. Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznünk hogy sok kis vállalkozás működik ezen a területen jelentős alkalmazotti létszámmal. Bútorgyártás (TEÁOR 31 osztály) 24 Hargita megyében a bútorgyártás szoros kapcsolatban áll a fából nyert nyersanyaggal és a TEÁOR 16 osztályban - fa megmunkálás, fa és parafa gyártás, kivéve bútorgyártás - működő vállalatok jelentős előnyeivel. Az üzleti forgalom ezen a szakterületen az egyik legmagasabb a Központi Régióban, ami kiteszi a teljes régió üzleti forgalmának 22%-át, ami jelentős fejlődést jelent (+26% a 2010-es évhez képest). 26. tábla: Az üzleti forgalom fejlődése a TEÁOR 31 osztályban (millió lej) Területi szint A fejlődés 2010hez viszonyítva Románia 6.253, , , , ,40 49% Központi régió 791,01 844,32 914,95 937, ,01 29% Hargita 181,66 182,32 195,70 209,82 228,95 26% Brassó 41,42 49,90 55,03 58,00 73,15 77% Forrás: adatok 22. ábra: Top vállalkozások Hargita megyében az üzleti forgalom szempontjából a TEÁOR 31 osztályában Forrás: adatok A top cégek közül egyesek jelentős mennyiséget termelnek exportra is, de kielégítik a Hargita megyei piac igényeit is. A vállalkozások nagyrésze helyi tőkéjű, amely erősíti a válllakozói szellemet a térségben ,77 millió lej üzleti forgalom, 3,98% profitráta, 87 kereskedelmi egység alkalmazottal 2014-ben (top 5 megye szintjen az alkalmazottak számát tekintve), a Hargita megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatainak megfelelően 38 / 139

39 Nyomtatás és felvételek sokszorosítása (TEÁOR 18)25 Hargita megye az 1990-es évek elejétől kezdve a nyomdaipar egyik fontos csomópontjává vált, mivel a legtöbb helyi tőkéből alapított vállalkozás az országos piacon is jelen van és tevékenykedik. Ebben az ágazatban Hargita megye dominál a Központi régióban, és annak ellenére, hogy a 2010-es évhez viszonyítva 27%-os visszaesésről beszélünk, még mindig a régió üzleti forgalmának 57%-át teszi ki. 27. tábla: : Az üzleti forgalom fejlődése a TEÁOR 18 osztályban (millió lej) Területi szint A fejlődés 2010hez viszonyítva Románia 2.501, , , , ,56 26% Központi régió 286,02 283,20 306,87 271,06 253,85-11% Hargita 198,46 189,11 199,25 168,37 145,69-27% Brassó 31,39 35,56 40,38 36,89 39,25 25% Forrás: adatok 23. ábra: Top vállalkozások Hargita megyében az üzleti forgalom szempontjából a TEÁOR 18 osztályában Forrás: adatok Miután több részvényesi változáson átesett az INFOPRESS GROUP (helyi vállalkozók által alapított és külföldiek által átvett vállalkozás), mégis piacvezető a saját területén. Erdészet és fakitermelés (TEÁOR 02) 25 A megyében rendelkezésre álló természeti erőforrásoknak köszönhetően az erdészet és a fakitermelés fontos tevékenység Hargita megyében; a szerkezetet tekintve eltér Románia többi megyéjéhez képest: a legfőbb erdőtulajdonosok a közbirtokosságok, melyeket az 2000-es 1-es számú törvény alapján hoztak létre, ezek felelnek a területért, a konkrét munkára pedig szerződéseket kötnek az erre szakasodott cégekkel. Az üzleti forgalom fejlődése a 2010-es évhez viszonyítva jelentősen megnövekedett, a jogszabályok pontosításának és betartásának köszönhető, így Hargita megye kiteszi a régió üzleti forgalmának az egyötödét ,88 millió lej üzleti forgalom, 4,65% profitráta, 206 kereskedelmi egység alkalmazottal 2014-ben, a Hargita megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatainak megfelelően 39 / 139

40 28. tábla: Az üzleti forgalom fejlődése a TEÁOR 02 osztályban (millió lej) Területi szint A fejlődés 2010hez viszonyítva Románia 2.940, , , , ,38 66% Központi régió 510,93 614,82 686,71 829,46 947,83 86% Hargita 99,59 122,00 129,25 153,59 169,71 70% Brassó 122,39 153,92 174,79 220,25 245,69 101% Forrás: adatok 24. ábra: Top vállalkozások Hargita megyében az üzleti forgalom szempontjából a TEÁOR 02 osztályában Forrás: adatok A szakterületeten jelentős részben a helyi kis- és középvállalkozások vannak jelen, ennek értelmében a nagy befektetések kikerülik a megyét, amely lehetővé teszi a helyi vállalkozások fejlődését a megye majdnem minden közigazgatási területén. Ruhanemű gyártás (TEÁOR 14) 26 A megye gazdasági felépítésében a ruhanemű gyártás fontos szerepet tölt be, annak ellenére hogy a terület üzleti forgalmának csak 12%-át jelenti; az utóbbi négy évben megfigyelhető egy jelentős növekedése az üzleti forgalomnak. 29. tábla: Az üzleti forgalom fejlődése a TEÁOR 14 osztályban (millió lej) Területi szint A fejlődés 2010hez viszonyítva Románia 6551, , , , ,95 38% Központi Régió 1490, , , , ,68-2% Hargita 139,51 172,85 177,13 173,69 187,50 34% Brassó 164,27 205,24 197,65 198,36 206,16 26% Forrás: adatok ,70 millió lej üzleti forgalom, 9,91% profitráta, 88 kereskedelmi egység alkalmazottal 2014-ben (top 3 megye szinten az alkalmazottak számát tekintve), a Hargita megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatainak megfelelően 40 / 139

41 25. ábra: Top vállalkozások Hargita megyében az üzleti forgalom szempontjából a TEÁOR 14 osztályában Forrás: adatok Az állami vállalatok privatizációjának következtében, ezt a tevékenységi területet a külföldi tőkéjű befektetések dominálják, túlnyomórészt lohn tevékenységekkel. Székelyudvarhely térsége képviseli ezt a tevékenységet, a NORADA R.T. és az IKOS CONF R.T. a térség legfontosabb munkaadói. Egészségügyi és szociális szolgáltatások, szállással (TEÁOR 87) 27 A TEÁOR 87 osztályban lévő szolgáltatások a Központi régió üzleti forgalmának nagy százalékát teszik ki, amely jelentős előrelépést jelent az utóbbi 4 évben. 30. tábla: Az üzleti forgalom fejlődése a TEÁOR 87 osztályban (millió lej) Területi szint A fejlődés 2010hez viszonyítva Románia 13,74 17,03 22,49 25,94 30,03 119% Központi Régió 0,87 0,66 0,77 0,62 0,77-12% Hargita 0,24 0,28 0,25 0,29 0,42 75% Brassó 0,56 0,25 0,37 0,18 0,18-68% Forrás: adatok 26. ábra: Top vállalkozások Hargita megyében az üzleti forgalom szempontjából a TEÁOR 14 osztályában Forrás: adatok Az üzleti forgalom viszonylag alacsony, mivel kevés szolgáltató tevékenykedik ezen a területen. 27 0,42 millió lej üzleti forgalom, 1,63% profitráta, 2 kereskedelmi egység 10 alkalmazottal 2014-ben, a Hargita megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatainak megfelelően 41 / 139

42 Hotelek és egyébb szállás lehetőségek (TEÁOR 55) 28 A hotelek és egyéb szállás lehetőségek tevékenységi terület Hargita megyében, annak ellenére hogy milyen fontos szerepet tölt be a turizmus ebben a térségben, nem tesz ki jelentős részt az üzleti forgalomban. A szakértők véleménye szerint ennek az okozója, hogy jelentős a be nem jelentett szállások száma. 31. tábla: Az üzleti forgalom fejlődése a TEÁOR 55 osztályban (millió lej) Területi szint A fejlődés 2010hez viszonyítva Románia 2.842, , , , ,73 35% Központi Régió 404,75 462,82 496,54 525,84 557,53 38% Hargita 49,93 59,07 62,73 60,36 66,58 33% Brassó 138,73 157,73 158,81 180,71 185,27 34% Forrás: adatok 27. ábra: Top vállalkozások Hargita megyében az üzleti forgalom szempontjából a TEÁOR 55 osztályában Forrás: adatok Ezt a területet néhány kereskedelmi egység dominálja melyeknek az üzleti forgalma 10 millió lej alatt van; több kisebb szolgáltató létezik, turisztikai és agroturisztika panziókat üzemeltetnek (sokat az európai uniós alapokból hoztak létre SAPARD vagy PNDR között). Kiadói tevékenységek (TEÁOR 58) 29 A kiadói tevékenységek sokszínűek és a Központi Régió üzleti forgalmnának 10%-át jelentik. 32. tábla: Az üzleti forgalom fejlődése a TEÁOR 58 osztályban (millió lej) Területi szint A fejlődés 2010hez viszonyítva Románia 2.114, , , , ,91 44% Központi Régió 129,27 149,56 152,72 155,84 189,99 47% Hargita 13,67 13,67 15,09 16,55 18,54 36% Brassó 50,01 58,70 57,76 56,16 70,98 42% Forrás: adatok 28 69,7 millió lej üzleti forgalom, 3,61% profitráta, 233 kereskedelmi egység 931 alkalmazottal 2014-ben, a Hargita megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatainak megfelelően 29 18,64 millió lej üzleti forgalom, 3,19% profitráta, 40 kereskedelmi egység 367 alkalmazottal 2014-ben, a Hargita megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatainak megfelelően 42 / 139

43 28. ábra: Top vállalkozások Hargita megyében az üzleti forgalom szempontjából a TEÁOR 58 osztályában Forrás: adatok Egyetlen vállalkozás,az Udvarhelyi Hiradó Kft. valósította meg a tevékenységi terület üzleti forgalmának 50% fölötti értékét, mivel helyi újságokkal lefödik Székelyudvarhely és Csíkszereda területét, ezen kívül még adnak ki lapokat más megyékben is (Krónika Kolozsvár, Vásárhelyi Híradó Marosvásárhely). A további cégek a kisvállalkozások kategóriájába sorolhatóak, speciális kiadói területeket látnak el. Textilgyártás (TEÁOR 13) 30 A textilgyártásnak hosszú története van Székelyudvarhely térségében, a kommunizmus alatt létrehozott vállalatokat most külföldi befektetők privatizálják és fejlesztik. A megye összesített üzleti forgalma meghaladja a régió üzleti forgalmának 23%-át. A tevékenységi terület 2010 óta folyamatosan növekedett, a növekedés lelassult 2014-ben (+2% üzleti forgalom hoz viszonyítva). 33. tábla: Az üzleti forgalom fejlődése a TEÁOR 13 osztályban (millió lej) Területi szint A fejlődés 2010hez viszonyítva Románia 3.302, , , , ,05 66% Központi Régió 582,88 665,64 692,31 755,34 851,07 46% Hargita 160,77 177,25 188,22 198,77 201,92 26% Brassó 153,51 156,29 168,20 180,42 197,05 28% Forrás: adatok 29. ábra: Top vállalkozások Hargita megyében az üzleti forgalom szempontjából a TEÁOR 13 osztályában Forrás: adatok A Székelyudvarhely térségében működő vállalkozások döntő többsége külföldi tőkéjű (5 vállalkozásból 4), ők jelentik a térség fontos munkaadóinak rétegét, jelentős export termeléssel ,73 millió lej üzleti forgalom, 7,77% profitráta, 26 kereskedelmi egység 700 alkalmazottal 2014-ben, a Hargita megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatainak megfelelően 43 / 139

44 66,7% a megye eredményeinek a COATS ODORHEI KFT.-nek köszönhető, Székelyudvarhelyen üzemeltetve a Brit Coats Ltd. egy újabb munkapontját. Egyéb kitermelő tevékenységek (TEÁOR 08) 31 A kitermelő tevékenységek fontos szerepet játszottak Hargita megye üzleti forgalmának növekedésében, legfőképp az építőipar fejlődésének köszönhetően (leginkább infrastuktúra). A klasszikus értelemben vett kitermelő ipar már nem fontos megye szinten, az országos trendek érvényesek Hargita megyére is. 34. tábla: Az üzleti forgalom fejlődése a TEÁOR 08 osztályban (millió lej) Területi szint A fejlődés 2010hez viszonyítva Románia 1.326, , , , ,67 42% Központi Régió 125,64 147,09 174,67 183,43 199,96 59% Hargita 13,17 13,29 20,17 21,05 23,69 80% Brassó 12,86 12,12 13,51 14,34 14,56 13% Forrás: adatok 30. ábra: Top vállalkozások Hargita megyében az üzleti forgalom szempontjából a TEÁOR 08 osztályában Forrás: adatok Ebben a doméniumban helyi tőkéjű vállalkozások működnek, kistérségekre felosztva; nem foglalkozik kitermelő tevékenységgel a Lafarge (fúzionált a HOLCIM-el) Gyergyószentmiklós térségében, amely egyik legfontosabb vállalkozás ezen a területen (nem Hargita megyében regisztrálják az eredményeket). Élelmiszeripar (TEÁOR 10) 32 Hargita megye azok a megyék közé tartozik, ahol a félig önellátó gazdaságok aktívak a vidéki területeken, tehát ezeken a vidéki területeken az élelmiszerfogyasztás nagy részét ez fedezi (annélkül, hogy pontos statisztikai adatok lennének, a Sapientia Tudományegyetem és a MÜTF Oktatási Központ által végzett kutatások bizonyítják). Az ezen a területen működő vállalkozások eredményei a régió üzleti forgalmának csak 7%-át teszik ki de megfigyelhető a pozitív irányba való fejlődésük ,85 millió lej üzleti forgalom, 15,5% profitráta, 24 kereskedelmi egység 200 alkalmazottal 2014-ben, a Hargita megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatainak megfelelően ,67 millió lej üzleti forgalom, 5,59% profitráta, 149 kereskedelmi egység alkalmazottal 2014-ben (top 6 megye szinten az alkalmazottak számát tekintve), a Hargita megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatainak megfelelően 44 / 139

45 35. tábla: Az üzleti forgalom fejlődése a TEÁOR 10 osztályban (millió lej) Területi szint A fejlődés 2010hez viszonyítva Románia , , , , ,53 42% Központi Régió 3322, , , , ,73 50% Hargita 281,45 305,75 310,88 331,08 356,41 27% Brassó 569,57 615,67 684,20 729,44 794,30 39% Forrás: adatok 31. ábra: Top vállalkozások Hargita megyében az üzleti forgalom szempontjából a TEÁOR 10 osztályban Sorszám Vállalkozás Megye Település Alkalmazottak száma Éves árbevétel (lej) Nettó nyereség (lej) 1. Gordon Prod Kft. Hargita Székelyszentlélek Harmopan Rt. Hargita Csíkszereda Lactate Harghita Rt. Hargita Csíkszereda Arteimpex Kft. Hargita Gyergyószentmiklós IN COM EURO Kft. Hargita Csíkmadaras Forrás: adatok A hagyományos román és bevált receptek alapján készült termékek listája az alábbi táblázatban található: 36. tábla: A jól bevált receptek és hagyományos termékek listája Hargita megye területéről: Elismert termék Elismervény Termék gyártója megnevezése száma Megjegyzés Dália sajt pasztőrözött tejből S.C.BOMILACT MĂDĂRAȘ S.R.L. 76/ Bevált recept Kefir 3,3% zsírtartalom S.C.BOMILACT MĂDĂRAȘ S.R.L. 74/ Bevált recept Rucăr sajt pasztőrözött tejből S.C.BOMILACT MĂDĂRAȘ S.R.L. 75/ Bevált recept Szána 3,6 % zsírtartalom S.C.BOMILACT MĂDĂRAȘ S.R.L. 77/ Bevált recept Hagyományos házikenyér Hagyományos ÎNTREPRINDERE FAMILIALĂ JANOSI TIBOR 371 janosi termék Hagyományos házikenyér - Hagyományos SC INTERSERV MOLNAR SRL 458 Gyimesi termék Forrás: Regisztrált román receptek nyilvántartása (RNRC) a 2014-es 394 rendelet alapján, aktualizálva, ; Hagyományos román termékek nyilvántartása (RNPT) a július 29-i 724-es hagyományos termékek hitelesítésére vonatkozó rendelet alapján,aktualizálva, A hagyományok követését az élelmiszeripar területén Hargita megyében mi sem bizonyítja jobban minthogy a Regisztrált román termékek nyilvántartásában négy recept van bejegyezve a tejtermékek területéről, amelyeket a több mint 30 éve használt összetevőkből gyártanak napjainkban is. Az élelmiszeripar bizonyos termékeinek hitelességét szintén bizonyítja, hogy két pékterméket regisztráltak a Hagyományos román termékek nyilvántartásába. A jogszabályoknak megfelelően, hagyományos termék alatt értjük azokat az ország területén gyártott élelmiszeripari 45 / 139

46 termékeket amelyek előállításához helyi alapanayagokat használnak, amelynek összetételében nincsenek hozzáadott adalékanyagok, hagyományos recept alapján készülnek, a hagyományos módszerekkel lett előállítva és/vagy feldolgozva, és amely különbözik az ugyanebbe a kategóriába tartozó egyéb termékektől. Nagykereskedelem, kivéve gépjármű és motorkerékpár kereskedelem (TEÁOR 46) 33 A nagykereskedelem jelentősen növekedésen esett át, amely gyorsabbnak mondható mint a Közép Régióban, de 2014-ben még így sem éri el az üzleti forgalom 10%-át. Emellett a megye első olyan gazdasági területe amelynek részesedése 22,7%. 37. tábla: Az üzleti forgalom fejlődése a TEÁOR 46 osztályban (millió lej) Területi szint A fejlődés 2010hez viszonyítva Románia , , , , ,37 41% Központi Régió 16018, , , , ,65 27% Hargita 1445, , , , ,64 31% Brassó 7962, , , , ,47 12% Forrás: adatok 32. ábra: Top vállalkozások Hargita megyében az üzleti forgalom szempontjából a TEÁOR 46 osztályában Forrás: adatok Ezen üzleti szektor top vállalkozásai nem csak megye szinten vezető cégek, például az AMIGO&INTERCOST, egy italforgalmazó cég, amely mondhatni a legnagyobb játékos ezen a területen, mely nem csak a megye területén, hanem azon kívül is tevékenykedik, akárcsak a többi ezen a szakterületen tevékenykedő vállalkozás, mindegyik fontos helyet foglal regionális és/vagy országos szinten is a saját tevékenységi területén belül. Papír és papírtermékek gyártása (TEÁOR 17) 34 A papír és papírtermék gyártás a Közép Régió üzleti forgalmának csupán 4%-át eredményezi, folyamatos fejlődést mutatva az utóbbi években, akár Brassóhoz vagy Románia teljes egészéhez hasonlítva. 38. tábla: Az üzleti forgalom fejlődése a TEÁOR 17 osztályban (millió lej) Területi szint A fejlődés 2010hez viszonyítva ,50 millió lej üzleti forgalom, 3,19% profitráta, 883 kereskedelmi egység alkalmazottal 2014-ben (top 2 a megyében az alkalmazottak számát tekintve), a Hargita megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatainak megfelelően 34 40,99 millió lej üzleti forgalom, 11,93% profitráta, 14 kereskedelmi egység 187 alkalmazottal 2014-ben, a Hargita megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatainak megfelelően 46 / 139

47 Románia 2.530, , , , ,95 48% Központi Régió 639,84 732,83 785,51 885,69 959,86 50% Hargita 36,82 39,90 39,40 40,92 40,99 11% Brassó 205,49 256,86 266,27 311,82 351,79 71% Forrás: adatok 33. ábra: Top vállalkozások Hargita megyében az üzleti forgalom szempontjából a TEÁOR 17 osztályában Forrás: adatok A megye szinten elért eredmények 74%-az egyetlen vállalkozásnak köszönhető, a Székelyudvarhelyre bejegyzett, helyi tőkéjű ABC IMPEX Kft., amelyről azt is tudni kell, hogy országos szinten megtalálható az első 30 vállalkozás között. A megyében jelenlévő gazdasági ágazatok szerinti szakosodás szempontjából, a legnagyobb gazdasági többlet (a 2012-es év szintjén) fényében, Hargita megyében kiemelkedő a ruhagyártás ipara mellett a famegmunkálás, fa és parafagyártás, (mindkettő előzőleg elemezve), az áru és egyéb termékek kereskedelme. Kiskereskedelem, kivéve gépjármű és motorkerékpár kereskedelem (TEÁOR 47) 35 A TEÁOR 47 osztályához tartozó szakterületen, Hargita megye egy különleges eset, mivel a kis helyi vállalkozások képviselik leginkább a piacot (az országos piacot a multinacionális vállalkozások képviselik, mint pl. Carrefour, Kaufland, Lidl, Mega Image stb.). Annak ellenére, hogy a multinacionális vállalkozások jelen vannak a megyében, a helyi vállalkozások is fontos szerepet játszanak (nem jellemző Románia legtöbb megyéjére). Ami a megyéhez viszonyított üzleti forgalmat illeti, a második helyet foglalja el 39. tábla: Az üzleti forgalom fejlődése a TEÁOR 47 osztályban (millió lej) Területi szint A fejlődés 2010hez viszonyítva Románia , , , , ,43 55% Központi Régió 6.237, , , , ,58 24% Hargita 727,95 814,69 907,08 956, ,36 38% Brassó 1.537, , , , ,57 41% Forrás: adatok 34. ábra: Top vállalkozások Hargita megyében az üzleti forgalom szempontjából a TEÁOR 17 osztályában ,12 millió lej üzleti forgalom, 2,67% profitráta, kereskedelmi egység alkalmazottal 2014-ben (top 1 megye szinten az alkalmazottak számát tekintve), a Hargita megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatainak megfelelően 47 / 139

48 Forrás: adatok Egy saját márkával vagy márkákkal (pl. Elan, Góbé) rendelkező nagy vállalkozás (ELAN TRIO Kft) jelenléte a piacon megmagyarázza azt a jelenséget, hogy több mezőgazdasági-, élelmiszergyártó vállakozásnak megvan a saját teljes terjesztési lánca (a gyártótól a kereskedőig), ezzel lenyomva a multinacionális vállalkozások iránti lelkesedést. Ami Hargita megye ipari arculatának összetételében szerepet játszó területeket illeti, a felsorolt gazdasági területek mellett meg kell említeni a gumi és műanyag termékek gyártását TEÁOR 22 osztály - és a fémből való építkezés iparát TEÁOR 25 osztály. A feldolgozó ipar e két fontos területén számos vállalkozás van. A vállalkozások nagy része helyi kézben van, régi vállalatok privatizációja vagy új befektetések következtében alakultak (vagy az 1989 után az állami tulajdonú vállaltok feloszlását követő befektetések). A top 10 vállalkozások nagy része Székelyudvarhely vagy Csíkszereda környéki, csupán három vállalkozást említhetünk, melyek Gyergyószentmiklós környékén tevékenykednek. A két területen öt vállalkozás is tevékenykedik, melyeknek üzleti forgalma meghaladja a 10 millió lejt, de a vállalkozások nagy részének (18) üzleti forgalma meghaladja az 1 millió eurót (több mint 4,5 millió lej), képviselve a helyi vállalkozások fontosságát a megye gazdaságában. Gumi és műanyag termékek gyártása (TEÁOR 22) 36 A terület 2010 óta folyamatos hanyatlást mutat, -16% 2014-et 2013-hoz viszonyítva, a Központi Régió eredményeihez való hozzájárulása csak 9,53%. 40. tábla: Az üzleti forgalom fejlődése a TEÁOR 22 osztályban (millió lej) Területi szint A fejlődés 2010hez viszonyítva Románia , , , , ,03-38% Központi Régió 1.848, , , , ,21-43% Hargita 133,01 127,76 124,37 120,57 100,69-24% Brassó 761,68 692,33 564,64 423,82 357,90-53% Forrás: es évi adatok 2014-ben az üzleti forgalom több mint 70%-át három kereskedelmi egység hozta létre: MAXOLL Kft (csomagoló gépek és anyagok), SALASTAR Kft (rugalmas csomagolóanyagok) és SET PROD COM Kft (profilok). 35. ábra: Top vállalkozások Hargita megyében az üzleti forgalom szempontjából a TEÁOR 22 osztályában ,64 millió lej üzleti forgalom, 9,06% profitráta, 55 kereskedelmi egység 539 alkalmazottal 2014-ben, a Hargita megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatainak megfelelően 48 / 139

49 Forrás: Lista Firme, 2014 adatok Fémek és fémtermékek ipara, kivéve gépek és berendezések (TEÁOR 25) 37 A terület 2010-től folyamatosan csökkenést jelez, -14% 2014-es évet 2013-hoz hasonlítva, A Központi Régió eredményeihez való hozzájárulása csupán a 5,27%-ot éri el. 41. tábla: Az üzleti forgalom fejlődése a TEÁOR 25 osztályban (millió lej) Területi szint A fejlődés 2010hez viszonyítva Románia , , , , ,10-36% Központi Régió 2.762, , , , ,15-39% Hargita 119,02 110,33 104,57 102,97 88,62-26% Brassó 1.206, , ,80 790,67 611,31-49% Forrás: Lista Firme, 2014 adatok A megye üzleti forgalmának eredményeihez két Székelyudvarhely területén működő vállalkozás 40,9%-ben járul hozzá: a MATRITA RT (fémfeldolgozó berendezések és termékek) és a NYKO Kft (hegesztett fémszerkezetek). 36. ábra: Top vállalkozások Hargita megyében az üzleti forgalom szempontjából a TEÁOR 25 osztályában Forrás: Lista Firme, 2014 adatok Információ tehnológiai szolgáltatások (TEÁOR 62) Az információ tehnológiai szolgáltatások területe folyamatos növekedést mutat ami az üzleti forgalmat illeti, de ennek ellenére Hargita megye forgalma csak egy nagyon kicsi részben (4%) járul hozza a Központi Régió teljes üzleti forgalmához. 42. tábla: Az üzleti forgalom fejlődése a TEÁOR 62 osztályban (millió lej) Területi szint A fejlődés 2010hez viszonyítva Románia 6.997, , , , ,04 90% Központi Régió 384,82 537,58 616,46 646,35 789,13 105% Hargita 19,34 20,10 19,04 20,31 31,89 65% Brassó 163,7 259,78 300,97 318,88 389,49 138% ,95 millió lej üzleti forgalom, 4,19% profitráta, 82 kereskedelmi egység alkalmazottal 2014-ben, a Hargita megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatainak megfelelően 49 / 139

50 Forrás: adatok Nagyon sok kisvállalkozás működik az információ technológiai szolgáltatások területén. 37. ábra: Top vállalkozások Hargita megyében az üzleti forgalom szempontjából a TEÁOR 62 osztályában Firma Jud Localitate Cifra Afaceri (RON) Profit net (RON) Salariati 1 NEXTRA SRL HR Miercurea Ciuc DEPISTO STAR SRL HR Gheorgheni IMPACT-COM SRL HR Platonesti (20.707) 3 4 MAGIC SOLUTIONS SRL HR Miercurea Ciuc DORSUM SOFTWARE SRL HR Miercurea Ciuc CONSOFT SRL HR Miercurea Ciuc SKY-SOFT SRL HR Miercurea Ciuc OBC ELEKTRON SRL HR Odorheiu Secuiesc CONSENSUS SRL HR Odorheiu Secuiesc ENETIX SOFTWARE SRL HR Miercurea Ciuc Forrás: adatok Informatikai szolgáltatások (TEÁOR 63) Az informatikai szolgáltatásoknál a 2010-es év óta folyamatos növekedést jegyeztek fel. 43. tábla: Az üzleti forgalom fejlődése a TEÁOR 63 osztályban (millió lej) Területi szint A fejlődés 2010hez viszonyítva Románia 1.095, , , , ,74 66% Központi Régió 36,18 44,5 79,79 89,87 98,1 171% Hargita 2,34 2,92 3,28 4,02 3,26 39% Brassó 16,77 19,71 25,41 26,17 30,28 81% Forrás: adatok A szolgáltatások ezen ágát a kis vállalkozások dominálják, Hargita megye üzleti forgalmának 30%- át a top 5 listán szereplő vállalkozások üzleti forgalma jelenti. 38. ábra: Top vállalkozások Hargita megyében az üzleti forgalom szempontjából a TEÁOR 63 osztályában Firma Jud Localitate Cifra Afaceri (RON) Profit net (RON) Salariati 1 A.D. SRL HR Miercurea Ciuc TAYLOR DEVELOPMENTS SRL HR Izvoare CONT-COMP SRL HR Odorheiu Secuiesc HOSTWARE SOLUTIONS SRL HR Odorheiu Secuiesc ONLINE NAVIGATOR SRL HR Petreni Forrás: adatok 50 / 139

51 2.3 Mezőgazdaság, állattenyésztés és erdészet Földalap Hargita megye dombos és völgyes területeinek csekély részen található gyümölcsös vagy szőlőültetvény (0,20% a teljes mezőgazdasági területnek), pontosabban: Siménfalva községben (itt található legnagyobb százalékban - 41,54%), Farkaslaka község 20,22% és Székelykeresztúr 7,72%. 5. térkép: Szántóföldek aránya a teljes mezőgazdasági területhez viszonyítva Hargita megyében 51 / 139

52 Forrás: Országos Statisztikai Hivatal, térkép : Rétek és legelők aránya a teljes mezőgazdasági területhez viszonyítva Hargita megyében Forrás: Országos Statisztikai Hivatal, / 139

53 44. tábla: A földalap szerkezetének elemzése 2014 Földalap 2014 Használati kategória Románia % TT-ből Hargita megye % TT-ből Teljes terület (TT) % MT-ből % MT-ből Mezőgazdasági terület (MT): - Szántóföld - Rétek és legelők - Gyümölcsös és szőlős Nem mezőgazdasági területek (NT): - Erdők - Vizek és tavak - Építkezéssel elfoglalt területek - Kommunikációs csatornák és vasút által elfoglalt területek - Leromlott területek ,37% ,60% ,22% ,84% ,00% ,96% ,78% 816 0,20% % NT-ből 38,63% % NT-ből 40,40% ,13% ,48% ,02% ,88% ,24% ,72% ,23% ,19% ,38% ,73% Forrás: Nemzeti Statisztikai Hivatal honlapja Mezőgazdasági területek és erdők visszaengedményezésének helyzete Hargita Megye Prefektusi Hivatala 38 által készített statisztikai adatok a földszükségletre vonatkozóan, 2014-ben lett bemutatva és a következő információkat hozza a tudomásunkra: Területek melyekre ki volt bocsájtva a tulajdonjog o Mezőgazdasági területek, összesen ha o Erdők, összesen ha Területek melyekre elindították a tulajdonjogi folyamatot, de a tulajdonjog még nincs kibocsájtva o Mezőgazdasági területek, összesen ha o Erdők, összesen ha Jóváhagyott területek, melyekre még nem készült el a tulajdonjog o Mezőgazdasági területek, összesen ha o Erdők, összesen ha A helyi földalap-bizottság által meg nem oldott kérelmek o Mezőgazdasági területek, összesen ha o Erdők, összesen ha / 139

54 A föld használata 39. ábra : Mezőgazdasági ágazatok termelésének értéke között, Hargita megyében (ezer lej) , , , , , , , , ,00 0, Producția vegetala , , , , ,00 Producția animala , , , , ,00 Servicii agricole 425,00 22, ,00 846, ,00 Forrás: Nemzeti Statisztikai Hivatal honlapja A megye domborzatának jellemzőek a hegyek, dombok és völgyek 500m fölötti magassággal és az ilyen területeket jellemzi az egyedi hegyi és hegyvidéki éghajlat, amely nem befolyásolja kedvezően a mezőgazdasági tevékenységeket, ezáltal a mezőgazdaság nem nevethető Hargita megye gazdaságát fellendítő tevékenységnek. A mezőgazdasági tevékenységek gyakorlása elfelejti a környezetvédelem fontosságát, ennek megfelelően a mezőgazdasági és a fakitermelési területeken nem fordítanak kellő figyelmet a környezetünk védelmére. Ennek a helyzetnek az elsődleges következménye a káros anyagok bekerülése a mezőgazdasági termékekben, melynek eredményeképpen az élelmiszerek is károsodnak és negatívan hatást gyakorolnak az ember egészségére. 54 / 139

55 2.3.2 Szervezett mezőgazdaság 40. ábra : A főbb termények össztermelése Hargita megyében 2010 és 2014 közötti időszakban (tonna/év) Gabonafélék Búza és rozs Burgonya Árpa Zöld takarmány Forrás: Nemzeti Statisztikai Hivatal honlapja Megfigyelhető a jelentős növekedése a betakarított zöldségeknek, burgonyának, zöldségeknek, takarmánynak, ennek értelmében a vizsgált növények növekedése észlelhető. A Kutatási és Fejlesztési Központ évente 50 hektáron termel 750 tonnát 39 a piac által megkövetelt import fajtákból (A osztály és B osztály) és a saját fajtáiból, Szuperelit (SE), Elit (E), A osztály és B osztály kategóriájú terményeket. Kiegészítésképpen, a Központ egyéb speciális magvakból is termel a környékbeli mezőgazdászok részére, mint pl. őszi búza vetőmag (150 tonna) és tavaszi búza vetőmag (30 tonna), őszi tritikálé vetőmag (30 tonna) és tavaszi tritikálé vetőmag (15-20 tonna), árpa vetőmag (30 tonna) és zab vetőmag (15-20 tonna) a tavaszi növények esetében és létezik lehetőség arra is, hogy vetőmagot állítsanak elő különböző takarmány növényeknek. A megye szintjén a Burgonya Kutatási és Fejlesztési Állomás Csíkszeredában nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy javítsák a burgonya termesztését, egy minél inkább ellenálló fajta kifejlesztésével, a környezethez és a hagyományos mezőgazdaság gyakorlásához adaptálódva, egy biológiai mezőgazdaság szempontjából egy adott ökológiai területre a megyében. A MADR honlapján közzétett kutatási eredmények szerint az Állomás fajta burgonya vetőmagot fejlesztett, mint pl: Catellyna, Rozana, Nativ, Robusta, Ago, Hargita, Rozal stb. 39 Burgonya Kutatási és Fejlesztési Állomás Csíkszereda adati szerint, 2016 április 40 Forrás: 55 / 139

56 41. ábra : Az őszi burgonyatermés fejlődése Hargita megyében a 2010 és 2014 közötti időszakban (tonna/év) Cartofi de toamnă Forrás: Nemzeti Statisztikai Hivatal honlapja között a betakarított gabonafélék és egyéb termények esetében csökkenés volt észlelhető. A termények ilyen fajta változásai a legnagyobb mértékben a vidéki térségeket befolyásolják, amelyek nagymértékben ettől az ágazattól függnek. 42. ábra : A traktor és mezőgazdasági gépparkok fejlődése Hargita megyében a 2010 és 2014 közötti időszakban Vindrover Bálázó Kombájn - burgonya Kombájn - takarmány Kombájn - gabonafélék Permetező gép Vetőgép Kultivátorok Ekék Traktorok Anul 2014 Anul 2013 Anul 2012 Anul 2011 Anul 2010 Forrás: Nemzeti Statisztikai Hivatal honlapja / 139

57 2.3.3 Szervezett állattenyésztés 45. tábla : Az állatállomány fejlődése Hargita megyében a 2010 és 2014 közötti időszakban Állat kategóriák 2010-es év 2011-es év 2012-es év 2013-as év 2014-es év Mértékegység: darabszám Marha Tehenek, bivalyok és üszők Üszők Tehenek és bivalyok Sertés Tenyész koca Koca - feldolgozásra Juhok Juhok és bárányok Kecskék Kecskék Lovak Munka lovak Baromfi Tojó baromfik Méhcsaládok Nyulak Forrás: Nemzeti Statisztikai Hivatal honlapja ábra: A baromfi állomány fejlődése Hargita megyében a 2010 és 2014 közötti időszakban (egyedek) Szárnyasok Tojó szárnyasok Szárnyasok Tojó szárnyasok Forrás: Nemzeti Statisztikai Hivatal honlapja / 139

58 44. ábra: A szarvasmarha állomány fejlődése Hargita megyében a 2010 és 2014 közötti időszakban (egyedek) Marha Tehenek, bivalyok és üszők Üszők Tehenek és bivalyok Forrás: Nemzeti Statisztikai Hivatal honlapja Erdészet 46. tábla: Az erdőterületek helyzete Hargita megyében a 2010 és 2014 közötti időszakban Területek és erdők kategóriái 2010-es év 2011-es év 2012-es év 2013-as év 2014-es év Mértékegység: ezer hektár Összesen 262,3 262,4 262,4 264,1 264,1 Erdők területe 257,2 257,3 257,8 259,4 260,1 Puhafa 193,6 192,8 195,5 192,9 193 Keményfa 63,6 64,5 62,3 66,5 67,1 Egyéb területek 5,1 5,1 4,6 4,7 4 Forrás: Nemzeti Statisztikai Hivatal honlapja ábra: Erdők szerkezete a fák típusa szerint Hargita megye területén 2% 4% 1% 19% 74% Fenyő erdő Bükk erdő Tölgy erdő Egyéb tűlevelű erdő Egyéb lombhullató erdő 58 / 139

59 Forrás: Hargita Megye Tanácsa Energiagazdálkodási ügynökség 46. ábra: Az erdők megoszlása tulajdonjog szerint 29% 2% 9% 13% Proprietate publică a statului Proprietate publică a administrației locale Composesorate Persoane fizice Biserici 47% Forrás: Hargita Megye Tanácsa Energiagazdálkodási Ügynökség 47. tábla : Területek melyeket mesterségesen regeneráltak Hargita megye területén Mesterséges regeneráció kategóriák (erdei fajokra bontva) 2010-es év 2011-es év 2012-es év 2013-as év 2014-es év Mértékegység: Hektár Mesterséges regeneráció - Összesen Puhafa Keményfa Forrás: Nemzeti Statisztikai Hivatal honlapja tábla : A begyűjtött fa mennyisége fajok szerint Hargita megyében a 2010 és 2014 közötti időszakban Erdő kategóriák 2010-es év 2011-es év 2012-es év 2013-as év 2014-es év UM: ezer köbméter Összesen 999, ,2 983, , ,8 Puhafa 778,5 773,4 721,1 835,3 808,2 Bükk 192,0 214,7 207,0 206,9 187,8 Tölgy 6,1 9,2 14,7 9,0 8,4 Különféle keményfa 16,3 22,5 29,3 27,4 25,5 Különféle puhafa 6,9 11,4 11,8 16,9 12,9 2.4 Energia, természeti erőforrások és a környezet Energia és energiahatékonyság 49. tábla : Felosztott hőenergia Forrás: Nemzeti Statisztikai Hivatal honlapja es év 2011-es év 2012-es év 2013-as év 2014-es év Mértékegység: Gigakalória 59 / 139

60 2010-es év 2011-es év 2012-es év 2013-as év 2014-es év Románia Központi Régió Hargita megye helységei: Csíkszereda municípium Gyergyószentmiklós municípium Maroshévíz municípium Székelyudvarhely municípium Székelykeresztúr város Szentegyháza város Forrás: Országos Statisztikai Hivatal, GOS109A A megyék és települések között elosztott hőenergia A központosított rendszer komoly problémákkal kell szembenézzen a kopás következtében: nagyon magas a hő-veszteség, a kapcsolódó költségek nagyon magasak, a háztartások kizárásának következtében a fűtetlen lakások hőátadása csökkenti a termikus komfortot és növekedik a rendszerhez csatlakozott lakások fogyasztása, és ez eredményezi a fűtési költségek növekedését is. Ezzel egy időben romlik a meleg víz minősége, az elosztócsövekben kihűl a forró víznek az a mennyisége, amelyik mozdulatlanul áll a csövekben. A megyei középületek energiahatékonysága Az energiahatékonyság javításának érdekében az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/UE energiahatékonyságról szóló irányelve előírja, hogy a közintézmények által használt fűtött vagy hűtött épületek felületének legkevesebb 3%-át évente kell renoválni, annak érdekében, hogy az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/UE irányelvének minimum követelményei teljesüljenek. A megújuló energia előállítása és energiatermelési lehetőségek A megújuló energiák használatának előmozdításáról szóló az Európai Parlament és Tanács 2009/28/CE irányelvének értelmében Románia célkitűzése, hogy 2020-ra a teljes energiafogyasztás 24%-át megújuló energiaforrásból biztosítsák, ez a javasolt célkitűzés egy 6,2%- os növekedést ír elő a 2005-ös referencia évhez viszonyítva, mikor a megújuló energiaforrás használata 17,8% 41 volt a bruttó energiafogyasztásnak. Hargita megye területén több alternatíva is van a megújuló energia előállítására, legfőképp biomasszából és vízenergiából, ez mellett, mint megújuló energiaforrás meg lehet említeni a napenergiát, a szélenergiát és a geotermikus energiát. A csíkszeredai Goscom Rt. rendelkezik a megfelelő engedéllyel hőenergia termelésre és forgalmazásra, 2006 és 2015 között egy fűtési program keretén belül hat biomassza kazánt üzemelt be melyek pellettel működnek. 42 A megújuló energia termelése és egyéb energiatermelési lehetőségek 41 Irányelv 2009/28/CE / 139

61 A megye több gazdasági szereplője nagy érdeklődést mutat a megújuló energiaközpontok kialakítására, annak érdekében, hogy megszerezzék a zöld tanúsítványt, melyet a nemzeti rendszerbe szállított energia minden MWh-jára adnak. A nemzeti megújuló energiaforrásokra vonatkozó cselekvési terv szerint 2010-ben a megújuló források éves energiapotenciálját az alábbi táblázatban mutatjuk be, de a technológiai korlátok, az energiahatékonyság és a környezetvédelmi korlátozások miatt a gyakorlatba ültethető lehetőségek száma sokkal alacsonyabbak: 50. tábla : A megújuló energiaforrások nemzeti szinten (2010) Megújuló energiaforrások Éves energiapotenciál Egyenértékű gazdasági energia (ezer tep) Felhasználás Napenergia - hőenergia 60*10 6 GJ 1.433,0 Hőenergia Napenergia - fotovoltaikus GWh 103,2 Hőenergia Szélenergia GWh 1.978,0 Hőenergia Vízenergia GWh 3.440,0 Hőenergia Vízenergia 10 MW alatt GWh 516,0 Hőenergia Biomassza és biogáz 318*10 6 GJ 7.597,0 Hőenergia Geotermikus energia 7*10 6 GJ 167,0 Hőenergia Forrás: Az Icemenerg Rt. Által végzett kutatás alapján az előre jelzett megújuló energiatermelés helyzete a 2010-es évre, valamint a 2015-ös évre országos szinten a következő: 51. tábla : A megújuló energia termelés előrejelzése Megújuló energiaforrások 2010 (GWh) 2015 (GWh) Napenergia Szélenergia Vízenergia - összesen, amelyből: Alacsony teljesítményű vízenergia (maximum 10 MW) Biomassza Geotermikus energia - - Összesen Forrás: Biomassza energia A Hargita Megye Tanácsa Energiagazdálkodási Ügynökségétől kapott adatok alapján, megállapíthatjuk, hogy az egyik legjelentősebb erdei biomassza forrás az országból: Suceava: 647,0 ezer köbméter Hargita: 647,0 ezer köbméter Neamț: 647,0 ezer köbméter Bakó: 647,0 ezer köbméter A mezőgazdasági biomassza potenciálját előállító források elemzéséből kiderül, hogy a megye az utolsó helyet foglalja el az országban: Hargita: 41,004 ezer tonna Kovászna: 73,000 ezer tonna 61 / 139

62 Brassó: 89,000 ezer tonna. 43 Annak köszönhetően vagyunk vezető helyen, hogy a megye egyik legfontosabb gazdasági tényezőjét az erdők jelentik, az ország nem mezőgazdasági területének 73,13%-át az erdők jelentik és ez az arány 88,48% Hargita megye területén. Vízenergia Fontos figyelembe vennünk Hargita megye vízenergiai potenciálját, tudván hogy a megye gazdag vízrajzzal rendelkezik, átszelik a Maros (1196 km), az Olt (930 km) és a Szeret (474 km) folyók. Innen indulnak a Kis-Küküllő, a Nagy-Küküllő, a Tatros és a Beszterce folyók is. Az öt vízerőműből csak a gyergyóhollói vízerőmű van a helyi önkormányzat tulajdonában és nincs rácsatlakozva a nemzeti energetikai rendszerre, energiát termel a helyi önkormányzati tulajdonban lévő épületeknek és a helyi közvilágításnak. A csíkmadarasi vízerőmű önkormányzati és magántulajdonban is van. A további vízerőművek magántulajdonban vannak, rá vannak csatlakozva az országos energetikai hálózatra és az előállított energiát a nemzeti hálózatban használják fel. Napenergia A Környezetvédelmi Alap Ügyvezetősége által támogatott Zöld Ház program elősegíti a napenergia használatát a háztartásokban és támogatást nyújt a napenergia előállításához szükséges rendszerek beszerzéséhez Természeti erőforrások és a környezet A természeti erőforrások helyzete Az egyetlen hely, ahol lignit kitermelési művelet zajlik, Borszéken működik és fontos helyi jelentőségű gazdasági egységként tartják számon. A földgáz esetében a kitermelési pontok a nemzeti közlekedési- és elosztóhálózat közelében vannak, és Hargita megye területén nem használják az iparban. Az ásványi anyagok és tőzegek kitermelési folyamatának sok esetben negatív következményei voltak, amelyek befolyásolják a környezeti feltételeket és a légköri szennyeződést a bányászati területeken. Hargita megye felszíni vizeinek használatával biztosítják központi vízellátást a fogyasztók számára (háztartások és ipari egységek) csatlakoztatva őket az ivóvízellátó rendszerekhez, valamint annak az öt vízerőműnek a működését, melyek villamos energiát termelnek. Sajnálatos módon ez az erőforrás nincs kihasználva ésszerűen és fenntarthatóan, melyet bizonyít több elvégzett kutatás és a környezetvédelmi civilszervezetek megközelítései is a témakörben. 43 Hargita Megye Tanácsa Energiagazdálkodási ügynökség 62 / 139

63 52. tábla: A fakitermelés helyzete Hargita megye területén 2010-es év 2011-es év 2012-es év 2013-as év 2014-es év Mértékegység: ezer köbméter Románia , , , ,3 Központi Régió 3.911, , , , ,8 Hargita 999, ,2 983, , ,8 Forrás: Országos Statisztikai Hivatal honlapja 53. tábla: Mesterségesen felújított területek Hargita megye területén (Mértékegység: ezer hektár) 2010-es év 2011-es év 2012-es év 2013-as év 2014-es év Románia 10,11 11,50 11,03 10,44 12,51 Központi Régió 1,99 2,27 2,47 2,12 2,27 Hargita 0,71 0,78 0,83 0,63 0,70 Forrás: Országos Statisztikai Hivatal honlapja, 2015 Biodiverzítás és védett területek Hargita megye területén azonosítható két biogeográfiai terület (alpesi és kontinentális) a Románia területén található ötből, tény mely bizonyítja a Biodiverzítás közepes szintjét. Az összesen 35 védett területet természetvédelmi területek és természeti emlékek, védett növényfajok, ritka fajok a védett állatvilágból, évszázados fák és dendrológiai parkok, valamint ásványvízforrások és mofetikus gázak kibocsátásának védelmére szolgáló határvonalak alkotják: 9 geológiai rezervátum; 1 állatkert; 1 barlang rezervátum; 20 botanikus kert; 4 vegyes rezervátum. Natura 2000 közösségi érdekeltségű területei(rosci) 44, bemutatják a biogeográfiai területek tulajdonságait azon a területen ahol be voltak jelentve, amelyek a következők: 1. Madarasi Hargita (ROSCI0090) Hargita; 2. Magyarhermány (ROSCI0091) Hargita, Kovászna; 3. Kelemen Görgényi (ROSCI0019) Hargita, Maros, Beszterce-Naszód, Suceava; 4. Békás-szoros Hagymás-hegység (ROSCI0027) Hargita, Neamţ; 5. Vargyas szoros (ROSCI0036) - Hargita, Kovászna; 6. Csomád Bálványos (ROSCI0037) - Hargita, Kovászna; 7. Rét a mocsár után (ROSCI0113) Hargita; 44 Az élőhelyek, fajok és helyszínek katalógusa - Natura / 139

64 8. Lassúág Honcsok tőzegláp (ROSCI0241) - Hargita, Kovászna; 9. Fenyőkúti tőzegláp (ROSCI0244) Hargita; 10. Lucs Tőzegláp (ROSCI0246) - Hargita; 11. Mohos tőzegláp Szent Anna tó (ROSCI0248) - Hargita, Kovászna; 12. Maroshévíz - Kerekszék Borszék (ROSCI0252) - Hargita; 13. Barlangos patak(rosci0189) - Hargita; 14. Borzont (ROSCI0279) - Hargita; 15. Küküllő menti-dombvidék - Magyar bükkös (ROSCI0297) Hargita, Maros; 16. Csíki-havasok (ROSCI0323) Hargita, Bacău, Neamţ; 17. Nemere tőzegláp(rosci0327) Hargita, Kovászna, Bacău; 18. Galambfalva (ROSCI0357) Hargita, Maros; 19. Nagy-Küküllő folyó Székelyudvarhely és Héjjasfala közötti szakaszon (ROSCI0383) Hargita, Maros; 20. Alcsíki medence (ROSCI0007) Hargita. Védett madarak különleges védett területei(rospa) 45 Hargita megyében a következők: 1. Békás-szoros Hagymás-hegység (ROSPA0018) Hargita, Neamţ; 2. Homoródvölgye (ROSPA0027) Hargita, Brassó, Kovászna; 3. Küküllő Mente Nyárád Mente (ROSPA0028) Hargita, Maros; 4. Felső Maros medence (ROSPA0030) Hargita, Maros; 5. Gyergyói-havasok és medence (ROSPA0033) Hargita, Maros; 6. Csíki medence és hegység (ROSPA0034) Hargita; 7. Bodok hegység Barót (ROSPA0082) Hargita, Brassó, Kovászna; 8. Csalhó hegység (ROSPA0129) - Hargita, Neamţ; 9. Kelemen havasok (ROSPA0133) Hargita, Maros, Beszterce-Naszód, Suceava. A védett természeti területek adminisztrációját a területfelügyelő végzi. A szentkirályi földtani rezervátum (2.459), Rák tó (2.460), Dobreanu patak (2.474), Büdösfürdő Csíkszentimre (2.475), Botanikai rezervátum Borszék (2.481), Termál vízesés (2.491), Csíki hegyek (ROSCI0323) és Lassúág Honcsok tőzegláp (ROSCI0241), Csíki hegység és medence (ROSPA0034), kivétel a ROSCI0090 felülettel kereszteződő részt ás a keleti rész, olyan övezetek ahol nem voltak megkötve vagy odaítélve a területfelügyeleti szerződések tábla: Natura 2000 övezetek területfelügyeletei Sorszám Védett terület neve Kód Területfelügyelő Nemzeti Parkok, Természeti Parkok, Natura 2000 területek - adminisztrációhoz rendelve 1. Békás-szoros-Nagyhagymás Nemzeti Park ROSCI0027 / ROSPA0018 Romsilva - Országos Erdőgazdálkodási Hivatal Békászoros-Nagyhagymás Nemzeti Park vezetősége 2. Kelemen-havasok Nemzeti Park ROSCI0019 / Romsilva - Országos Erdőgazdálkodási Hivatal - 45 Az élőhelyek, fajok és helyszínek katalógusa - Natura Forrás: - Hatályban lévő egyezmények től 64 / 139

65 Sorszám Védett terület neve Kód Területfelügyelő 3. Felsőmaros medence ROSPA0133 ROSCI0113 / ROSCI0279 / ROSCI0243 / ROSPA0030 / ROSPA0033 / ROSCI Küküllő Mente Nyárád Mente ROSCI0297 Kelemen-havasok Nemzeti Park vezetősége Gyergyói Erdőrendészeti Hivatal Rt. 5. Nemere ROSCI0327 Ecomondia egyesület A Nyárádmente Kistérségi Társulás partnerségben a Kis-Küküllő Balavásár-Szováta Kistérségi Társulással és a Milvus Csoport" Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel 6. Maroshévíz Kerekszék Borszék ROSCI0252 Romaqua Group Borszék 7. Madarasi Hargita ROSCI0090 / ROSPA0034 Zetelaka-Libán Magán Erdőgondnokság 8. Magyarhermány ROSCI0091 Baróti Magánerdészet 9. Csomád - Bálványos ROSCI0037 Vinca Minor Egyesület 10. Gyergyótölgyes Piros kövek Romsilva - Országos Erdőgazdálkodási Hivatal - Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság 11. Borca természetvédelmi rezervátum Romsilva - Országos Erdőgazdálkodási Hivatal - Neamț Megyei Erdészeti Igazgatóság 12. Sólyomkő Accent GeoÖkológiai Szervezet 13. Alcsíki medence ROSCI0007 Accent GeoÖkológiai Szervezet 14. Barlangos patak ROSCI0189 Gyilkosto Adventure 15. Hargita erdei mocsár Hargita Megye Környezetvédemi Ügynöksége 16. Fenyőkúti tőzegláp ROSCI0244 Sóvidék kistéréségi Egyesület 17. Parajdi sóhegy Sóvidék kistéréségi Egyesület 18. Csigadomb Sóvidék kistéréségi Egyesület 19. Lucsi tőzegláp ROSCI0246 Csíkszentkirály közbirtokossága 20. Homoródok ROSPA0027 / ROSCI0036 Baróti Magánerdészet 21. Mohos tőzegláp Szent Anna tó ROSCI0248 / ROSPA0082 ECOS Club SRL 22. Csík-medence és havasok ROSPA Nagy-Küküllő folyó Székelyudvarhely és Héjjasfala közötti szakasza ROSCI0383 Nagyküküllő Vadász-Horgász Egyesület 24. Iszapvulkánok Fiatfalván Nagyküküllő Vadász-Horgász Egyesület 25. Szentegyházi nárciszrét Nagyküküllő Vadász-Horgász Egyesület 26. Galambfalva ROSCI0357 Zöld Folyosó Egyesület Forrás: A 2016 augusztus 17-én érvénybe lépett természetvédelmi területek listája ( 2000) és Védett övezetek területfelügyeleti szerződéseinek helyzete - környezetvédelmi minisztérium ( A védett természeti területek fontosak az ökoszisztémák és fajok biodiverzitásának, valamint a genetikai változatosság fenntartásában, ami az élet sokszínűségét alkotják; Hargita 65 / 139

66 megye területen 35 védett terület 47 van nyilvántartva. Ezek a természetvédelmi területek és természeti emlékek szerepelnek az 5/2000 számú, az Országos Területrendezési Terv jóváhagyásáról szóló törvényben, mint nemzeti érdekű természetvédelmi területek III. fejezetben a természetvédelmi területek jelen pillanatban a megye összterületének 34%-át foglalják el. Megye szinten találkozunk a Natura 2000 néhány területével, melyeket az élőhelyek és a közösségi érdekeltségű fajok fenntartása és helyreállítása céljából azonosítottak, melyek feloszthatóak a védett madarak területére és a közösségi érdekeltségű területekre. Növényvilág Hargita megyében a növényzet szerkezete az alap, a domborzat, a talaj, az éghajlat és az emberi tevékenység által kiváltott hatások eredménye. Így az uralkodó növényzet jellemzően hegyvidéki, a megye legnagyobb területét a lucerdők (részben fenyővel keverve), vegyes erdők foglalják el, de vannak alluviális erdők, bükk erdők, tölgy erdők, amelyek fontos szerepet játszanak az erdők élővilágának alkotásában és a nagy vadak hosszú távú megőrzésében is. A Hargita megye területén található közösségi érdekeltségű fajok a következők: Harangvirág (Campanula serrata), Meesia longiseta, Drepanocladus vernicosus, Négylevelű mételyfű (Marsilea quadrifolia), Réti angyalgyökér (Angelica palustris), Szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica), Körömvirág (Calendula officinalis), Boldogasszony papucsa(cypripedium calceolus), Harangvirág (Campanula serrata), Írisz (Iris aphylla ssp. hungarica), Kárpáti torokvirág (Tozzia carpathica), Dicranum viride. Gazdasági és kulturális szempontból fontos vadon élő növények a következők: Narcissus stellaris - nárcisz, Colchicum autumnale, Crocus heufellianus kátpáti sáfrány, Leucojum vernum tavaszi tőzike, Galanthus nivalis -hóvirág, Fritillaria meleagris mocsári kockásliliom, Trollius europaeus európai zergeboglár, Iris sibirica szibériai nőszirom, gombák - Agaricus, nagy őzlábgomba - Macrolepiota procera, ízletes rizike - Lactarius deliciosus, ízletes vargánya - Boletus edulis, sárga rókagomba - Cantharellus cibarius és egyebek. Esetenként gyűjtenek szedret, csipkebogyót és gyógynövényeket, anélkül hogy jelentős hatást gyakorolnának a spontán fajokra. Állatvilág Hargita megye állatvilága változatos és befolyásolja a növényzeti szint, amelyhez tartozik, így az emlősöket a nagy ragadozók (medve, farkas, hiúz) megfelelően képviselik, de jelen van a vidra, nyest, borz és vadmacska is. A Hargita megye területén található közösségi érdekeltségű fajok a következők: Kétéltűek és hüllők: Sárgahasú unka (Bombina variegata), Kárpáti gőte (Triturus montandoni), Tarajos gőte (Triturus cristatus) stb.; Emlősök: Farkas (Canis lupus), Barna medve(ursus arctos), Vidra, Lutra (Lutra lutra), Hiúz (Lynx lynx), Hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersi), Nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum), Közönséges denevér (Myotis myotis), Hegyesorrú denevér (Myotis blythii), Nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) stb.; Gerinctelen állatok: Keleti mustárlepke, L- 47 A Hargita Megye Tanácsa 162/2205 határozatának, utólagos módosítása a Hargita Megye Tanácsa 142/2006 határozatának megfelelően 66 / 139

67 betűs rókalepke, Díszes tarkalepke, Nagy tűzlepke, Havasi cincér (Rosali a alpina),csíkos medvelepke, Szarvasbogár(Lucanus cervus), Skarlátbogár, Erdélyi kurtaszárnyúszöcske (Pholidoptera transsylvanica), Remetebogár (Osmoderma eremita), Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) stb.; Halak: Kőfúró csík (Sabanejewia aurata), Botos kölönte (Cottus gobio), Tiszai ingola (Eudontomyzon danfordi), Dunai galóca (Hucho hucho), Felpillantó köllő (Gobio uranoscopus), Pisztráng márna (Barbus meridionalis) stb.; A gazdasági érdekeltségű fajok a megye területén a következők: A megyében vadászott fajok: vaddisznó - Sus scrofa, fogoly - Perdix perdix, nyúl - Lepus europaeus, őz - Capreolus capreolus, szarvas - Cervus elaphus, róka - Vulpes vulpes, borz - Meles meles, nyest - Martes foina, vadmacska - Felis silvestris, vízi madarak: vadkacsa - Anas platyrhynchos, csörgő réce - Anas crecca, böjti réce - Anas querquedula, A megye vizeiben halászott halfajok: fejes domolykó - Squalus cephalus, Petényi-márna - Barbus petenyi, márna - Barbus barbus, csuka - Esox lucius, pisztráng - Salmo fario, menyhal - Lota lota, sujtásos küsz - Alburnoides bipunctatus, leánykoncér - Rutilis rutilus, csapósügér - Perca fluviatilis, vörösszárnyú keszeg - Scardinius erythrophthalmus, szélhajtó küsz - Alburnus alburnus, paduc - Chondrostoma nasus, fenékjáró küllő - Gobio gobio és még réti csík - Misgurnus fossilis is. Kultúrális érdekeltségű fajok melyek megtalálhatóak a megye területén: Réti Csík - Misgurnus fossilis: mivel mocsarakban és állóvizekben élő halfajtáról van szó, nagy létszámban van jelen az Alcsíki medencében, az Olt folyó és patakjai körüli helyeken. Néhány XIX-dik századi írónál találunk utalásokat a halfaj kifogására és fogyasztására, legfőképp azok körében akik az Olt környékén laktak. Ezt a fajt leggyakrabban böjt idejében fogyasztották. Léteznek utalások arra is, hogy a hely ennek a halfajnak a neve után kapta a csík megnevezést. Fehér gólya - Ciconia ciconia az emberi településekhez kapcsolódó faj. A Csíkszentsimonban és Csatószegen élő egyedek az egyik legnagyobb létszámú fehér gólya populációt képezik Romániában. A helyiek nagy általánosságban szimpatizálnak ezzel a fajjal, úgy tartják hogy szerencsét hoznak, de léteznek konfliktus keltő dolgok is, mikor a gólyák a fészkeiket a házak közelébe, szinte az ablakok elé építik. Környezet Hargita megye gazdag hidrográfiai hálózattal rendelkezik, mely megközelítőleg km hosszúságú, folyokból, tavakból és mocsarakból tevődik össze; mindezek mellett fontos felszín alatti vizek is vannak. A vízrajzi hálózat a megye területén levő három fontos folyónak a vízgyűjtőiből tevődik össze 48 : Maros 49,3%, Olt 32 %, Szeret 18,7 %. A vízkészleteket legfőképpen a városi és vidéki települések központosított ivóvízellátására használják, és természetesen az ipari fogyasztókat is 48 Megyei jelentés a környezet állapotáról, 2014-es év 67 / 139

68 innen szolgálják ki. (lásd a A felszíni és felszín alatti vízgyűjtők helyzete a megye területén táblázatot és annak részleteit) Vízminőség tábla : A felszíni és felszín alatti vízgyűjtők helyzete a megye területén: Vízgyűjtő Begyűjtött víz (ezer köbméter) Összesen Felület Felszín alatti Maros , , ,15 Olt , , ,78 Szeret 1.554, ,11 448,05 Összesen , , ,97 Forrás: Megyei jelentés a környezet állapotáról, 2014 A megye területén működik a Hargita Vízgazdálkodási Rendszer Olt vízgyűjtő medence 50, amelyen folyamatban van a következők kivitelezése: a PPPDEI projekt és egyéb AXA 5 POS MEDIU projektek, valamint befejezték a Az árvizek megelőzése, enyhítése és védelme az Olt vízgyűjtő medencében projektet - PPPDEI, a Környezetvédelmi Ágazati Operativ Program által támogatva 51. A Hargita megyei vízrajzi hálózat felszíni és felszín alatti vizeit a specifikus mutatók által jónak és nagyon jónak értékelik, kivéve a mellékletben bemutatott nagymértékben módosított víztesteket vagy az erősen módosított víztesteket. A Kis-Homoród víztömege az Olt vízgyűjtőben a vizet a mérsékelt kategóriába sorolják a fizikai-kémiai mutatók, a tápanyag mutatók, és az oxigénellátás feltételeinek tanulmányozása következtében; A Kormos víztömege az Olt vízgyűjtőben biológiai és kémiai szempontból vizsgálva, a víz minősége gyenge; Olt (összefolyása a Sipossal összefolyása a Haddal) fizikai-kémiai szempontból a víz minősége mérsékeltnek mondható a tápanyag mutatókat és az oxigén ellátási feltételeket illetően; Olt (összefolyása a Caddal összefolyása a Mitáccsal) fizikai-kémiai szempontból a víz minősége mérsékeltnek mondható a tápanyag mutatókat és az oxigénellátási feltételeket tekintve; a víztömeget mérsékelt ökológiai potenciál jellemzi; A Szent Anna tó víztömege figyelembe véve a víztömeg jellemzőit, hogy a Csomádhegység vulkáni kráterében helyezkedik el (Tusnádfürdő vidéke), vízellátását csak a csapadék biztosítja, kevés faj lakja a tavat. A fizikai-kémiai elemek szemszögéből a víz 49 A Hargita megyei vizek minőségének megállapítására az erre jogosult Országos Vízűgyi Igazgatóság elemzi, feldolgozza és értelmezi a következő mutatókat: Oxigén rezisztenciai mutatók (RO): oldott oxigén, CBO5, CCO-Cr, CCO-Mn; A tápanyagok csoportjába tartozó mutatók: ammónium, nitritek, nitrátok, foszfor, foszfát; A sótartalom csoportjába tartozó mutatók: szűrhető szárazanyagmaradék, kloridok, szulfátok, kálcium, magnézium, nátrium; A természetes eredetű toxikus mérgező anyagok csoportjába tartozó mutatók: Cr, Cu, Zn, Pb, kadmium, Fe, Mn, Ni; A más ide illő vegyi mutatók csoportjába tartozó mutatók: fenolok, mosó- és tisztítószerek / 139

69 minősége mérsékelt, melyet a ph érték okoz. Biológiai szemszögből nézve, annak köszönhetően, hogy kis népességű tó és a meleg időszakban megnő a fitoplankton biomasszája, a vizet gyenge minőségűnek értékelik. ROOT01 felszín alatti víztömeg a Csíki medence és az ROOT10 felszín alatti víztömeg A Csíki medence, az Olt vízgyűjtő medencéjéből a gyenge kémiai állapotú kategóriába sorolták be, a mezőgazdasági tevékenységek miatt, számottevő túllépéseket jegyeztek fel a NO3 nitrát indikátoroknál, melynek a maximális megengedett értéke (50 mg/l) melyet a 53/2009 számú Kormányhatározat ír elő, a Felszín alatti vizek szennyezése és állapotromlás elleni nemzeti terv jóváhagyása, az Európai Parlament és a Tanács 2006/118/CE a felszín alatti vizek szennyeződéseitől és állapotromlástól való védelméről szóló irányelvének az átültetése 52 : o Csíki medence, ROOT01, Csíkszentsimoni fúrás F4 - NO 3 = 81,182 mg/l; o Csíki medence, ROOT10, Heineken fúrás F2 - NO 3 = 60,209 mg/l; o Csíki medence, ROOT10, Csíkszeredai fúrás F2 - NO 3 = 65,699 mg/l; Talajminőség 56. tábla : A talaj minősége Hargita megyében, osztályokra bontva Minőségi osztályok I II III IV V hektár % hektár % hektár % hektár % hektár % , , , , ,3 Forrás: Megyei jelentés a környezet állapotáról, 2014 Hargita megye területén a talajok hozzávetőlegesen 70%-a az alsó osztályokba sorolható be IV és V, a termékeny és jó minőségű, az I osztályba sorolható talajok aránya jelentéktelen 0,7%. (lásd A talaj minősége Hargita megyében, osztályokra bontva táblát). A műtrágyák használata a megyében körülbelül hektáron zajlik, ami nagyban befolyásolja a talaj minőségét ben, 103,105 tonna növényvédő szert (gyomirtó, gombaölő, rovarirtó stb.) használtak fel hektár nagyságú területen (lásd a 2.melléklet a Hargita megyében használt növényvédő szerek táblát). Hargita megyében terület potenciálisan szennyezett és 2 terület kellően szennyezett. A területeket több tényező befolyásolja, melyeket három kategóriába soroljuk: 1. Talajtól függő befolyásoló tényezők a. A talaj fizikai-kémiai tulajdonságaitól függő befolyásoló tényezők: 52 Megyei jelentés a környezet állapotáról, 2014-es év 53 A 683/2015 számú a a romániai szennyezett területek Nemzeti Stratégiájának és nemzeti Tervének jóváhagyásáról szóló határozat 69 / 139

70 textúra Tusnád térségében a talajnak homokos a szerkezete, ami nem befolyásolja ennek a stabilitását, ezzel ellentétben Székelyudvarhely térségében a talaj agyagos szerkezetű, ami hajlamosabb a földcsuszamlásra; porozitás Székelyudvarhely municípium dombvidéken a talaj porozitása kicsi, ami feltételezi a földcsuszamlások bekövetkeztét; tápanyag tartalom a megye területén vannak hiányos talajok, melyeket a következők jellemeznek: hidromorfok, savasak és fejletlenek; b. Egyéb befolyásoló tényezők a talajtól függö befolyásoló tényezők mellett: gleizarea a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség által végzett tanulmányokból megállapítható a talaj víz-levegő rendszerének gyorsuló romlása, aminek súlyos következményekkel jár, a teljes porozitás csökkenését eredményezi, és ez maga után vonja a biológiai aktivitás csökkenését és rosszabodnak a tápanyagok mozgosításának a körülményei a talajban; pseudogleizarea hasonló változásokat idéz elő a talajban, mint a gleizarea; 2. A föld tényezőitől függő befolyásoló tényezők, kivéve a talajt: a. A terület geomorfológiájától függő (lejtő) befolyásoló tényezők befolyásolják a talaj vízrendszerét; b. Hidrológiától függő befolyásoló tényezők: talajvíz befolyásolja a víz ásványianyag szintjét, fejlesztve a szikesedési, gleizare, mocsarasodási és turbificare folyamatokat; árvíz veszély az alacsonyan fekvő területeken, legfőképp a hegyi patakok közelében, magas az árvízveszély; c. Éghajlattól függő befolyásoló tényezők: hőmérséklet negatívan befolyásolja a hegyvidéken zajló mezőgazdasági tevékenységeket, ahol a többéves hőmérséklet 6,5 o C és 4,5 o C között van; csapadék a dombvidéken a szárazság negatív módon hat a növények növekedésére és implicit módon befolyásolja a mezőgazdaságot; 3. A legfőbb emeberi tevékenységektől függő befolyásoló tényezők 57. tábla: A Hargita megye területén használt növényvédő vegyszerek mennyisége Sorszám 1 Kategória A vetőmag kezelésére használt PPP Használt mennyiség (tonna) Kezelt felület (hektár) 6, Gyomirtó szerek 34, Gombaölő szerek 47, Rovarirtó szerek 4, Mérgező anyagok 1, Atkaölő szerek 0, Növekedés szabályzók 4, Egyebek 3, Összesen a megyében 103, Forrás: Megyei jelentés a környezet állapotáról, / 139

71 Levegő minősége A Hargita megye területén történő levegő minőségének vizsgálata kétféleképpen történhet: kézi mérésekkel és automatikus mérésekkel. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség megye szintű mérései alapján, 2014 augusztusában a STAS 12574/87-nek - Levegő a védett területeken. Minőségi feltételek megfelelően a következő eredményeket kapták 54 : A szennyezőanyag-koncentráció szintje a meghatározott érték alatt volt, melyet évenként 365 meghatározás után állapítanak meg, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség székhelyén lévő gáz halmazállapotú szennyező anyagok koncentrációjáról(so 2, NO 2, NH 3 ) ; a feljegyzett éves átlagérték SO 2 -ből 3,58 µg/m 3 (az emberi egészség megőrzésének napi határértéke 125 µg/m 3 ), a feljegyzett éves átlagérték NO 2 -ból 20,4 µg/m 3 és a feljegyzett éves átlagértég NH 3 -ből 20 µg/m 3 ; az 57,1 µg/kbm szemcsés anyag tartalaom nem haladta meg a napi 75 μg/kbm határértéket, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség 365 mérése során, ellenben Gyergyószentmiklós központjában végzett 349 mérés során a határértéket 43,33% meghaladó értéket is regisztráltak, azaz 107,5 µg/kbm szemcsésanyag tartalmat. az üledékképző porok havi átlagos mennyisége 6,77 g/mp/hónap, a 97 speciális próbának alapján amelyet megye szinten végeztek el ennek a mutatónak a meghatározásához. Éghajlati kérdések, természeti és emberi kockázatok Az uralkodó klíma a mérsékelt kontinentális éghajlat, hegyvidéki hatásokkal, ugyanis évente van 5-10 nap mikor a hőmérséklet 28 C fok alá csökken, egyes esetekben elérve akár a 33 C fokot is, a magasabb területeken a hőmérséklet magasabb 5-8 Celsius fokkal. A Csíki medence átlagos éves hőmérséklete 5,9 C. A terület éghajlata nagyon hideg, a nyarak rövidek, csak 2-3 hónapot tartanak, a napközbeni hőmérséklet C fokok között mozog és az éjszakai hőmérséklet 2 15 C között, emellett jellemzőek a hosszú telek, melyek évente 5-6 hónapot tartanak. A hegyekben a hó több mint 6 hónapot tart, ahol a hőmérséklet gyakran 32 C alá esik. Ez a jelenség idézi elő a magas hegyek közötti területek mikroklímáját. Hargita megye szintjén, különböző elemzések alapján megállapíthatjuk, hogy nem létezik olyan ipar amely magas szinten szennyezné a levegőt, a levegőminőség romlását egyéb tényezők befolyásolják, mint a közúti forgalom, fűtés rendszerek, a megfelelő hulladékgyűjtő helyek kialakításának hiánya, erdőírtás, az erdők regenerálódásának alacsony szintje stb. Éghajlati változások, természeti és emberi kockázatok A kedvezőtlen éghajlat megye szinten maga után vonja legfőképp a Gyergyói medencét, a mezőgazdaság fejlődésének alacsony lehetőségét; valamint becsülik a felmelegedést, így elméletileg a növénytermesztés feltételei kedvezőbbek kellene legyenek. Az egyre gyakoribb extrém időjárási jelenségek szorosan kapcsolódnak az éghajlat változásához, ezeknek a káros hatásoknak a legküzdéséhez az éghajlatváltozási politikák pontosan meghatározott és korai intézkedéseire van szükség; ezek véget vetnénekek a jelenlegi 54 Megyei jelentés a környezet állapotáról, 2014-es év 71 / 139

72 bizonytalanságnak amely késlelteti a sűrgősen szükséges energia szektor beruházásait ami segíteni fog a gazdasági növekedésben, valamint egy alacsony szén-dioxid kibocsátású modern és versenyképes infrastuktúra fejlesztését Hulladékgazdálkodás A Hargita megyei városi hulladékgazdálkodás, úgy városi szinten, mint a vidéki községek szintjén a 101/2006 számú és a 211/2011 számú közigazgatási törvény alapján történik, a hulladékkezelési szolgáltatások segítségével. Ehhez a projekthez december 28-án a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség kiadta a 3-as számú környezetvédelmi megállapodást, amelynek értelmében a bezárási és környezetvédelmi munkálatok május hónap folyamán kezdődtek el. Valamint elrendelték a munkálatok megkezdését a 17/ számú és a 13/ számú építkezési engedélyek értelmében szelektív hulladékgyűjtő központok építésére, valamint a korondi hulladéktömörítő-állomásra is. 55 Települési hulladék A megyében az általános települési hulladékok a következő hulladék típusokra oszthatók 56 : háztartási hulladék, háztartási hulladékhoz hasonló hulladékok a kereskedelemből, iparból és intézményektől, nagyméretű hulladékok, kertekből és parkokból származó hulladékok, piaci hulladék és utcai hulladék. Az alábbi táblázat adatait vizsgálva, megfigyelhető a települési hulladék csökkenése, a lakosság megfelelő informálására vonatkozó intézkedések következtében. 58. tábla : Településeken keletkező hulladékmennyiség és azok begyűjtése Hargita megye területén Év Össz települési hulladék (tonna) melyből: Városi , , Vidéki , , Forrás: Megyei jelentés a környezet állapotáról, 2014-es év Az elektromos és elektronikus berendezések hulladéka 2013-ban elérte a 164,56 tonnát, így az egy főre eső hulladék 0,5 kg. (lásd az Engedéllyel rendelkező vállalkozások által begyűjtött elektromos és elektronikus berendezési hulladékok mennyisége a megye területén táblát) 59. tábla : Engedéllyel rendelkező vállalkozások által begyűjtött elektromos és elektronikus berendezési hulladékok mennyisége a megye területén Elektromos és elektronikus berendezési hulladék mennyiség (tonna) Év ,07 177,02 164,56 Lakosság száma Egy főre eső elektromos és elektronikus berendezési hulladék mennyiség kg/hely/év 0,4 0,5 0, Megyei jelentés a környezet állapotáról, 2014-es év 72 / 139

73 Forrás: Megyei jelentés a környezet állapotáról, 2014-es év 60. tábla : Csomagolóanyag hulladék gyűjtése és hasznosítása Hargita megye területén Év Papír és karton (tonna) 1.548, , ,75 PE (tonna) 177,06 114,00 200,63 Műanyag palack (tonna) 538,17 469,00 200,19 Üveg (tonna) NA NA 197,07 Forrás: Megyei jelentés a környezet állapotáról, 2014-es év Hargita megye területén 9 gazdasági szereplő rendelkezik engedéllyel a csomagolóanyagból származó hulladék begyűjtésére; 2 gazdasági szereplő engedélyezett műanyag csomagolóanyagok gyártására, és 2 gazdasági szereplő rendelkezik engedéllyel ezek hulladékának az újrahasznosítására. A 2011 és 2013 közötti időszakban az engedélyezett vállalkozások által összegyűjtött és újrahasznosított hulladékok mennyisége szinte megduplázódott (+90%) papír és karton esetében 2013-at a 2012-es évhez viszonyítva, ami a műanyag palackot illeti, a hulladék mennyiség csökkent (57%). (lásd a mellékletben a Csomagolóanyag hulladék gyűjtése és hasznosítása Hargita megye területén táblát) 2010 kezdetétől Hargita megye szinte teljes lakossága csatlakozott a hulladékkezelési szolgáltatásokhoz, ennek eredményeként szelektíven gyűjtik az olyan veszélyes háztartási hulladékokat, mint a motorolaj, festékek, fagyálló folyadék, favédő vegyszerek, lemerült elemek, fluoreszkáló csövek, lejárt gyógyszerek, olajok és zsírok, kozmetikumok; egyes háztartási tisztítószereket nincsenek szelektíven gyűjtve ez pedig a környezet szennyeződéséhez vezet. 2.5 Infrastruktúra és területi felszereltség Közlekedési infrastruktúra A Hargita megyei közutak dinamikája nagyobb értéket ért el, mint a regionális és országos utak növekedésének üteme, 174 km 2010 és 2014 közöttit időszakban, ami körülbelül 9%-át jelenti 57. Annak ellenére, hogy a dinamika megfelelő a megyei közutak infrastruktúrájának állapota megköveteli a ritmus növelését a beruházások ösztönzésével és kihasználva a lehetőséget, hogy európai finanszírozású projektek keretén belül bővítsék és feljavítsák azokat. A Hargita megyei közúti hálózata sűrűssége 31,45 km / 100 négyzetkilométer. Közlekedési vasútvonalak térkép: Vasútvonalak Hargita megyében 57 Forrás: Közutak hosszúságának elemzése közötti időszakban, Országos Statisztikai Hivatal adatai 58 Hargita Megyei Profil Fejlesztési és üzleti lehetőségek (2012), Regionális Fejlesztési Ügynökségi Központ 73 / 139

74 61. tábla : Vasúti infrastruktúra 2014-ben Vasútvonalak (km) Összesen Villamosított Központi Régió Hargita megye Közlekedési útvonalak közúti hálózat 62. tábla : A Hargita megyei úthálózat fejlődése Forrás : tanácsadó által kidolgozva Forrás: Közutak hosszúsága (km) Összesen, amiből: Nemzeti Megyei Községi Forrás: Országos Statisztikai Hivatal 8. térkép: Hargita megye útjai és a TEN-T hálózathoz való csatlakozása 74 / 139

75 Forrás: Hargita Megye Tanács 75 / 139

76 9. térkép: A Hargita megyei TEN-T hálózathoz közvetlen vagy közvetett összeköttetéssel kapcsolódó közutak Forrás: Közép Régió Fejlesztési Ügynöksége projekt portfóliója 63. tábla: A közutak hosszának fejlődése a 2010 és 2014 közötti időszakban Románia Központi Régió Hargita megye Abszolút értékek (km) Relatív értékek (%) +3,61% +4,68% +9,09% 64. tábla : A közutak sűrűsége a 2010 és 2014 közötti időszakban Forrás: Km út/100 négyzetkilométer Románia Központi Régió Hargita megye ,56% 31,67% 28,83% ,81% 33,16% 31,45% Forrás: Közúti megközelíthetőség A jellegzetesen hegyvidéki domborzat, ami Hargita megyét jellemzi az idők folyamán befolyásolták a meglévő utak alacsony sűrűsségét az ország többi megyéjéhez viszonyítva, ahol a közutak hálózata fejlettebb a megye felszínéhez képest. A legtöbb közlekedési útvonal a főbb 76 / 139

77 vízfolyások mentén helyezkedik el vagy ezek érintkezési pontjainál, a főbb domborzati formák között és csak kevés halad át a hegyvidéken magas átjárókon keresztül. A Hargita és Maros megyék közötti kapcsolatot az az út biztosítja, amely követi a Nagy- Küküllő folyót, átszelve Székelyudvarhely és Székelykeresztúr városait, ahol aztán kapcsolódik a Brassó-Segesvár főútvonalhoz. A Csíkszereda Székelyudvarhely Parajd nemzeti útról a Kis- Homoród völgyénél levő elágazás biztosítja a kapcsolatot Kovászna megyével és a Nagy-Homoród völgyétől haladhatunk Brassó megye felé. A főútnak, ami a megyén halad keresztül déltől északra az Olt és Maros folyók mentén, nagyjából ugyanaz az útvonala, mint az itt elhaladó vasútnak. Ezekből három nemzeti jelentőségű út van, ami áthalad a Keleti-Kárpátokon, biztosítva a kapcsolatot Moldvával: Csíkszereda Egyedhalma útvonal, áthalad a Gyimes Völgyén a Tatros völgyében; Gyergyószentmiklós Gyilkos-tó Békás-szoros útvonal; Maroshévíz Borszék Gyergyótölgyes útvonal, Neamț megye felé. Az említett dél-észak főútvonalból ágazik le Csíkszentmártonból a megyei út az Úz völgye felé, ami biztosítja az összeköttetést Bákó megyével, Csíkkozmásról indul egy elágazás a Kovászna megyében elhelyezkedő Kézdivásárhely felé a Kászonok vidékén keresztül. A Csíki-medence és a megye nyugati részével való összeköttetést a Csíkszereda Szentegyháza Székelyudvarhely - Parajd útvonal biztosítja, átszelve a Hargita-hegységet a Szentegyházi átjárón keresztül. A Gyergyói-medence a megye nyugati részével a Görgényi-havasokat a Bucsin-tetőn keresztül átszelő útvonalakon történik: Gyergyószentmiklós Parajd és Gyergyószentmiklós Székelyudvarhely útvonalak Libánon keresztül, elhaladva a Zetelaki gát mellett. 65. tábla : Közúti elérhetőség Csíkszereda megyeszékhelytől Hargita megye további municípiumaihoz és városaihoz (átlagsebesség: 55 km/h). Csíkszeredából indulva: Közúti megközelíthetőség Municípium Távolság (km) Utazási idő (perc) Székelyudvarhely Gyergyószentmiklós Maroshévíz Város Tusnádfürdő Balánbánya Borszék Székelykeresztúr Szentegyháza Forrás: Hargita megye adatai (2012) Bármelyik célállomáshoz az átlagos utazási idő körülbelül 67 perc és az átlagos távolság 61,25 km, ami a megfelelő összeköttetést bizonyítja a megye szintjén. Ami a megyén kívüli városokkal való összeköttetést illeti, a legfontosabb távolságok a következők: Csíkszereda és Bukarest közötti távolság : 262 km 77 / 139

78 Csíkszereda és a szomszédos regionális vagy országos jelentőségű városok közötti távolság: o Csíkszereda Marosvásárhely (észak-nyugat): 155 km o Csíkszereda Piatra Neamț (észak-kelet): 138 km o Csíkszereda Bákó (kelet): 139 km o Csíkszereda Szeben (dél-nyugat): 195 km o Csíkszereda Sepsiszentgyörgy: 67 km o Csíkszereda Brassó (dél - kelet): 97 km Csíkszereda és a közelebbi repülőterek közötti távolság: o Csíkszereda - Marosvásárhelyi Transylvania nemzetközi repülőtér: 169 km o Csíkszereda Kolozsvári nemzetközi repülőtér: 243 km Megyei utak helyzete 47. ábra : A megyei utak hosszúságának alakulása a közötti időszakban De pământ Pietruite Cu îmbrăcăminți ușoare rutiere (IUR) Modernizate Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal honlapja INSSE\TRN139A számú lekérdezés 66. tábla : A megyei utak helyzete nemzeti, regionális és helyi szinten Év Megyei út hosszúsága (km) Románia Központi Régió Hargita megye 2010 Összesen, amiből: Felújított Könnyű útburkolat Kavicsos Föld Összesen, amiből: Felújított Könnyű útburkolat Kavicsos Föld Összesen, amiből: / 139

79 Év Megyei út hosszúsága (km) Románia Központi Régió Hargita megye Felújított Könnyű útburkolat Kavicsos Föld Összesen, amiből: Felújított Könnyű útburkolat Kavicsos Föld Összesen, amiből: Felújított Könnyű útburkolat Kavicsos Föld A városi utak helyzete 67. tábla : A városi utak hosszúsága és állapota a 2010 és 2014 közötti időszakban Forrás: INSSE Év Városi utak hosszúsága (km) Hargita megye Csíkszereda municípium Gyergyószentmiklós municípium Maroshévíz municípium Székelyudvarhely municípium Tusnádfürdő város Balánbánya város Borszék város Székelykeresztúr város Összesen, amiből: Felújított Összesen, amiből: Felújított Összesen, amiből: Felújított Összesen, amiből: Felújított Összesen, amiből: Felújított Összesen, amiből: Felújított Összesen, amiből: Felújított Összesen, amiből: Felújított Összesen, amiből: Felújított Összesen, amiből: Szentegyháza város Felújított Forrás: INSSE\GOS104A A városi utak hosszúsága a megyékben és településeken; INSSE\GOS105A A korszerűsített városi utak hosszúsága a megyékben és településeken 79 / 139

80 A községi utak és járdák helyzete 68. tábla : A községi utak helyzete nemzeti, regionális és helyi szinten Év Községi utak hosszúsága (km) Románia Központi Régió Hargita megye 2010 Összesen, amiből: Felújított Könnyű útburkolat Kavicsos Föld Összesen, amiből: Felújított Könnyű útburkolat Kavicsos Föld Összesen, amiből: Felújított Könnyű útburkolat Kavicsos Föld Összesen, amiből: Felújított Könnyű útburkolat Kavicsos Föld Összesen, amiből: Felújított Könnyű útburkolat Kavicsos Föld Forrás: Oszágos Statisztikai Hivatal\TRN139A A közutak hosszúsága útkategóriákra bontva, fedőréteg, makrorégió, feljesztési régiók és megyék szintjén 69. tábla : A községi utak hosszúságának alakulása a 2010 és 2014 közötti időszakban Románia Központi Régió Hargita megye Abszolút értékek (km) Relatív értékek (%) 6,44% 7,55% 28,13% Forrás: Országos Statisztikai Hivatal\TRN139A által megadott adatok feldolgozása - A közutak hosszúsága útkategóriákra bontva, fedőréteg, makrorégió, feljesztési régiók és megyék szintjén 80 / 139

81 70. tábla : A járdák helyzete a településen belüli utak mentén Hargita megyében Területi közigazgatási egység kategória Településen belüli utak (négyzetméter) Járdák (négyzetméter) Súlyozott arány CSÍKSZEREDA municípium ,2% GYERGYÓSZENTMIKLÓS municípium ,3% MAROSHÉVÍZ municípium ,6% SZÉKELYUDVARHELY municípium ,0% TUSNÁDFÜRDŐ város ,9% BALÁNBÁNYA város ,8% SZENTEGYHÁZA város ,1% SZENTÁBRAHÁM község tartalmazza a járdát FENYÉD község ,4% CSÍKSZENTGYÖRGY község tartalmazza a járdát KOROND község ,4% DITRÓ község ,4% GYERGYÓALFALU község ,2% GYERGYÓSZÁRHEGY község ,6% GYIMESKÖZÉPLOK község ,1% HOMORÓDALMÁS község ,3% GYERGYÓTÖLGYES község ,9% KÁNYÁD község tartalmazza a járdát VASLÁB község ,6% ,4% Forrás: A Hargita közigazgatási területéhez tartozó javak nyilvántartása 59 Útépítés és javítás, közutak minősége 71. tábla : A közutak helyzete nemzeti, regionális és helyi szinten Év Közutak hosszúsága (km) Románia Központi Régió Hargita megye 2010 Összesen, amiből: Felújított Könnyű útburkolat Kavicsos Föld Összesen, amiből: Felújított Könnyű útburkolat Kavicsos Föld Összesen, amiből: Felújított Könnyű útburkolat Kavicsos Föld Összesen, amiből: december 27-i 1351-es szzámú határozat, Hargita megye közigazgatási területeinek, valamint a municípiumok, városok és községek minősítéséről 81 / 139

82 Felújított Könnyű útburkolat Kavicsos Föld Összesen, amiből: Felújított Könnyű útburkolat Kavicsos Föld Forrás: tábla: A közutak és a felújított közutak aránya a 2010 és 2014 közötti időszakban Románia Központi Régió Hargita megye ,55% 33,10% 28,37% ,43% 38,51% 39,80% 73. tábla: A felújított kközségi utak aránya a 2010 és 2014 közötti időszakban Forrás: Románia Központi Régió Hargita megye ,54% 6,56% 0,16% ,65% 8,37% 5,26% Forrás: A Hargita Megye Tanácsa által szolgáltatott a megye települései közti utazást biztosító szállítmányozó cégek a következők: CSIKI TRANS Kft, Corundtrans Csavargó Kft, Balint Trans Kft, Gas Tours Kft. 82 / 139

83 2.5.2 Vízellátási és csatornázási infrastruktúra 10. térkép: A főbb közüzemi hálózatok hosszúsága Hargita megyében a 2014-es évben Forrás: Országos Statisztikai Hivatal, 2014-es év 83 / 139

84 74. tábla: A vízellátó rendszer és az erre csatlakozott fogyasztók a 2012 és 2014 közötti időszakban Év A hálózat hosszúsága (km) Románia Központi Régió Hargita megye Összesen, amiből: , , ,80 Városi környezetben , ,50 393,80 Vidéki környezetben , ,50 815,00 Stabil lakosság , , ,00 Csatlakozott fogyasztók száma , , ,00 A lakosság arány az ivóvíz hozzáférésnek alapján 59,37% 63,52% 51,08% Összesen, amiből: , , ,40 Városi környezetben , ,10 452,60 Vidéki környezetben , ,20 998,80 Stabil lakosság , , ,00 Csatlakozott fogyasztók száma , , ,00 A lakosság arány az ivóvíz hozzáférésnek alapján 62,44% 69,19% 55,06% Forrás: Országos Statisztikai Hivatal\GOS110B A szennyvízcsatornák egyszerű hosszúsága makro régiók, fejlesztési régiók és megyék szerint; Országos Statisztikai Hivatal\PMI109A A szennyvíz és szennyvizkezelő rendszerekhez kapcsolódó lakások makrorégiók, fejlesztési régók és megyék szerint 75. tábla: Az egyszerű ivóvízhálózat hosszúságának fejlődése Hargita megyében a 2010 és 2014 közötti időszakban (km) Hargita megye, településeivel: 1.208, ,4 Csíkszereda municípium 83,3 109,8 Gyergyószentmiklós municípium 78,0 78,0 Maroshévíz municípium 46,3 58,5 Székelyudvarhely municípium 74,7 85,3 Tusnádfürdő város 13,8 13,8 Balánbánya város 11,1 11,1 Borszék város 19,6 19,6 Székelykeresztúr város 27,5 37,0 Szentegyháza város 39,5 39,5 Etéd 21,0 29,2 Szentábrahám 8,1 26,8 Fenyéd 7,2 7,2 Kápolnásfalu 17,0 17,0 Karcfalva 13,3 13,3 Csíkcsicsó 2,5 : 60 Gyergyócsomafalva 29,0 29,0 Gyergyóholló 1,5 1,5 60 Hiányzó adatok, azországos Statisztikai Hivatal honlapján közzétéve és kódolva 84 / 139

85 Korond 34,6 35,0 Csíkkozmás 16,0 16,0 Csíkdánfalva 11,0 11,0 Oroszhegy 36,7 36,7 Székelyderzs 15,3 15,3 Ditró : 27,0 Felsőboldogfalva 17,3 19,3 CsíkSzépvíz 28,0 29,2 Galócás 8,0 9,2 Gyergyóalfalu 34,0 34,0 Gyergyószárhegy 7,0 13,0 Csíkszentlélek 22,2 22,2 Lövéte 43,0 43,0 Gyimesfelsőlok 2,6 17,0 Farkaslaka 59,1 59,1 Csíkmadaras 9,2 10,0 Homoródszentmárton 25,6 32,0 Homoródalmás 17,0 12,0 Csíkszentmihály 18,8 18,8 Bögöz 17,3 19,9 Oklánd 17,0 17,0 Csíkpálfalva 18,4 18,4 Nagygalambfalva 14,0 14,0 Parajd 37,0 39,4 Csíkrákos : 14,5 Gyergyóremete 37,6 37,6 Csíkszentkirály 14,0 21,0 Csíkszentmárton 13,0 14,3 Csíkszentimre 13,0 13,0 Máréfalva 5,4 6,1 Madéfalva : 27,2 Csíkszentdomokos 12,0 12,0 Csíkszentsimon 14,0 14,0 Gyergyóújfalu : 29,0 Csíkszenttamás 13,7 19,5 Gyergyótölgyes 3,5 6,3 Tusnád 13,2 13,9 Kányád 14,6 14,6 Székelyvarság 37,4 37,4 Zetelaka 14,9 25,9 Forrás: Országos Statisztikai Hivatal\GOS106B Az egyszerű ivóvízhálózat hosszúsága, megyék és települések szerint 85 / 139

86 76. tábla: Hargita megyében elosztott ivóvízmennyiség alakulás a 2010 és 2014 közötti időszakban (ezer köbméter) Hargita megye, településeivel: háztartási felhasználásra: Csíkszereda municípium háztartási felhasználásra: Gyergyószentmiklós municípium háztartási felhasználásra: Maroshévíz municípium háztartási felhasználásra: Székelyudvarhely municípium háztartási felhasználásra: Tusnádfürdő város háztartási felhasználásra: Balánbánya város háztartási felhasználásra: Borszék város háztartási felhasználásra: Székelykeresztúr város háztartási felhasználásra: Szentegyháza város háztartási felhasználásra: Etéd háztartási felhasználásra: Szentábrahám háztartási felhasználásra: Fenyéd háztartási felhasználásra: Kápolnásfalu háztartási felhasználásra: Karcfalva háztartási felhasználásra: Csíkcsicsó : : : háztartási felhasználásra: : : : Gyergyócsomafalva háztartási felhasználásra: Gyergyóholló háztartási felhasználásra: Korond / 139

87 háztartási felhasználásra: Csíkkozmás háztartási felhasználásra: Csíkdánfalva háztartási felhasználásra: Oroszhegy háztartási felhasználásra: Székelyderzs háztartási felhasználásra: Ditró : háztartási felhasználásra: : Felsőboldogfalva háztartási felhasználásra: Csíkszépvíz háztartási felhasználásra: Galócás háztartási felhasználásra: Gyergyóalfalu háztartási felhasználásra: Gyergyószárhegy : : : : 2 háztartási felhasználásra: : : : : : Csíkszentlélek háztartási felhasználásra: Lövéte háztartási felhasználásra: Gyimesfelsőlok háztartási felhasználásra: Farkaslaka háztartási felhasználásra: Csíkmadaras háztartási felhasználásra: Homoródszentmárton háztartási felhasználásra: Homoródalmás háztartási felhasználásra: Csíkszentmihály háztartási felhasználásra: Bögöz háztartási felhasználásra: Oklánd háztartási felhasználásra: Csíkpálfalva / 139

88 háztartási felhasználásra: Galambfalva háztartási felhasználásra: Parajd háztartási felhasználásra: Csíkrákos : : : : 6 háztartási felhasználásra: : : : : 6 Gyergyóremete háztartási felhasználásra: Csíkszentkirály háztartási felhasználásra: Csíkszentmárton háztartási felhasználásra: Csíkszentimre háztartási felhasználásra: Máréfalva háztartási felhasználásra: Madéfalva : : : háztartási felhasználásra: : : : Csíkszentdomokos háztartási felhasználásra: Csíkszentsimon háztartási felhasználásra: Gyergyóújfalu : háztartási felhasználásra: : Csíkszenttamás háztartási felhasználásra: Gyergyótölgyes háztartási felhasználásra: Tusnád háztartási felhasználásra: Kányád háztartási felhasználásra: Székelyvarság háztartási felhasználásra: Zetelaka háztartási felhasználásra: Forrás: Országos Statisztikai Hivatal\GOS108A A fogyasztók között elosztott ivóvíz mennyisség, megyék és települések szerint 88 / 139

89 77. tábla: A szennyvízrendszer hálózata és a rácsatlakozott lakosság a 2010 és 2014 közötti időszakban Év A szennyvízvezeték hosszúsága (km) Románia Központi Régió Hargita megye Összesen , ,90 603,90 Stabil lakosság , , ,00 Csatlakozott lakosok száma , , ,00 A szennyvízrendszerhez csatlakozott lakosok aránya 46,35% 53,79% 42,34% Összesen , ,90 827,60 Stabil lakosság , , ,00 Csatlakozott lakosok száma , , ,00 A szennyvízrendszerhez csatlakozott lakosok aránya 47,08% 57,01% 47,51% Forrás: Országos Statisztikai Hivatal\GOS110B A szennyvízcsatornák egyszerű hosszúsága makrorégiók, fejlesztési régiók és megyék szerint; Országos Statisztikai Hivatal\PMI109A A szennyvíz és szennyvizkezelő rendszerekhez kapcsolódó lakások makrorégiók, fejlesztési régók és megyék szerint 78. tábla: A szennyvízvezeték hosszúságának fejlődése Hargita megye területén a 2010 és 2014 közötti időszakban (km) Területi közigazgatási egység Hargita megye, településeivel: 603,9 827,6 Csíkszereda municípium 60,7 75,3 Gyergyószentmiklós municípium Maroshévíz municípium 43 59,1 Székelyudvarhely municípium. 50,4 63,2 Tusnádfürdő város 13,6 17,3 Balánbánya város 7,8 7,8 Borszék város 19,6 19,6 Székelykeresztúr város 22,5 34 Szentegyháza város 10,9 10,9 Szentábrahám 11,9 17 Fenyéd 7,9 7,9 Kápolnásfalu 0,3 1 Karcfalva 18,9 19 Gyergyócsomafalva Gyergyóholló 7,6 7,6 Korond Csíkdánfalva : 16 Székelyderzs 6 6 Ditró : 24 Csíkszépvíz / 139

90 Területi közigazgatási egység Galócás 13,7 13,7 Gyergyóalfalu 37,9 37,9 Gyergyószárhegy 12,8 23,5 Lövéte 0,2 0,2 Farkaslaka 14,5 14,5 Csíkmadaras : 11 Homoródszentmárton : 15 Csíkpálfalva 18,4 18,4 Parajd 12,2 15,6 Csíkrákos : 13,8 Gyergyóremete Csíkszentkirály : 15 Csíkszentmárton 8,2 8,2 Csíkszentimre : 11 Máréfalva 4,3 6,6 Madéfalva : 24 Csíkszentdomokos 10,6 11 Csíkszentsimon 4 4 Gyergyóvárhegy 0,5 : Gyergyóújfalu : 3 Csíkszenttamás 18,1 21,4 Gyergyótölgyes 15,7 15,1 Kányád 0,2 0,2 Vasláb 14,5 21,8 Zetelaka Forrás: INSSE\GOS110A A szennyvízcsatornák hossza megyék és települések szerint 79. tábla: Nem eu-konform szennyvíz fejlesztési tervvel rendelkező települések Sorszám Település neve 61 1 Szentegyháza 15 Borszék 2 Csíkmadaras 16 Gyimes 3 Madéfalva - Csíkcsicsó 17 Balánbánya 4 Csíkszépvíz 18 Korond 5 Zetelaka 19 Parajd 6 Csíkszentgyörgy 20 Gyergyóújfalu 7 Farkaslaka 21 Gyergyótölgyes 8 Csíkszentsimon 22 Gyergyósalamás 9 Fenyéd 23 Lövéte 61 település olyen terület ahol a lakosság és/vagy a gazdasági tevékenységek megfelelő arányban vanak jelen ahhoz, hogy lehetővé tegyék a szennyvíz összegyűjtését és ennek elszállítását egy szennyvíztisztító telepre vagy egy végső kibocsátási pontra 90 / 139

91 10 Csíkszépvíz 24 Gyergyószárhegy 11 Csíkszentkirály 25 Galócás 12 Csíkszentmárton 26 Bélbor 13 Csíkszentimre 14 Oroszhegy 27 Kápolnásfalu Forrás: A 7.2-es alintézkedés pályázati útmutatójának 9 számú melléklete A Vidékfejlesztési ügynökség honlapján közzétett kis léptékű infrasturktúra létrehozásához és korszerűsítéséhez szükséges befektetés 62 Hargita megyében 13 működési engedéllyel 63 rendelkező víz- és csatornarendszer üzemeltető vállalkozás tevékenykedik: ROMAQUA PREST Rt Borszék ( i 1905-ös számú engedély, 3 osztály, ig érvényes) MATRIXCOMP Kft Fenyéd ( i 2198-ös számú engedély, 3 osztály, ig érvényes) AQUA NOVA HARGITA Kft Székelyudvarhely ( i 2926-ös számú engedély, 2 osztály, ig érvényes) HARVIZ Rt Csíkszereda ( i 3407-es számú engedély, 2 osztály, ig érvényes) REDISZA Rt Gyergyóremete ( i 3201-es számú engedély, 3 osztály, ig érvényes) AQUA CALIMANI Kft Maroshévíz ( i 3480-as számú engedély, 3 osztály, ig érvényes) GOSCOM ZETEA Kft Zetelaka ( i 2270-es számú engedély, 3 osztály, ig érvényes) 64 SUNNYGLOBE Kft Székelyudvarhely ( i 3293-as számú engedély, 3 osztály, ig érvényes) ECKEN KOZMU Kft Csíkszentkirály ( i 3058-as számú engedély, 3 osztály, ig érvényes) GOSCOM LUPENI Kft Farkaslaka ( i 3008-as számú engedély, 3 osztály, ig érvényes) BALÁNBÁNYA VÁROS ( i 2987-es számú engedély, 3 osztály, ig érvényes) VASLÁB KÖZSÉG ( i 3474-es számú engedély, 3 osztály, ig érvényes)65 GOSPODARIE COMUNALĂ TUȘNAD Kft Tusnádfürdő ( i 1637-es számú engedély, 3 osztály, ig érvényes) Közművek infrastruktúrája Villamos energia hálózat A megyében engedélyezett közvilágítási szolgáltatások üzemeltetői a következők: EDA ELEKES KF Felsőboldogfalva ( i 2291-es számú engedély, 2 osztály, ig érvényes), ELECTRIC-INST KFT Csíkszereda ( i 3447-es számú engedély, 3 osztály, ig érvényes), CABSAT KFT Székelyudvarhely ( i 3120-as számú engedély, 3 osztály, ig érvényes) számú melléklet Nem eu-konform szennyvíz fejlesztési tervvel rendelkező települések (jogsértés veszélye); 63 Forrás: Autoritatea Naţională de Reglementare pentru Serviciile Comunitare de Utilităţi Publice (Direcția Reglementări, Licențe, Prețuri și Tarife) Evidența licențelor valabile la data de ) Csatornázási rendszerek regionális szolgáltatója 65 Csatornázási rendszerek regionális szolgáltatója 91 / 139

92 80. tábla: A közüzemi hő ellátási szolgáltatások helyzetének fejlődése a 2010 és 2015 közötti időszakban Üzemeltető neve Az összes működő csatlakoztatás szeptember 30-án november 30-án szeptember 30- án A csatlakoztatások számolási mértéke (%) Fűtés november 30- án szeptember 30- án Meleg víz november 30-án A központosított rendszerhez csatlakozó összes lakás szeptember 30-án GOSCOM RT Csíkszereda GO RT Gyergyószentmiklós (2010. szeptember 30-án) E-STAR Regionális Fejlesztési Központ KFT Gyergyószentmiklós (2015. november 30-án) ACATEL RT Székelykeresztúr 45 Szentegyháza város - Munkapont november 30-án A 2015-ös 59-es számú helyi tanács határozat értelmében felfüggesztette tevékenységét egy 3 éves periódusra URBANA RT Székelyudvarhely Forrás: 92 / 139

93 Távfűtési hálózatok 81. tábla: Az elosztott hőenergia mennyiségének fejlődése a 2010 és 2014 közötti időszakban (Gcal) Románia Központi Régió Hargita megye, településeivel: Csíkszereda municípium Gyergyószentmiklós municípium Maroshévíz municípium : 66 Székelyudvarhely municípium Székelykeresztúr város Szentegyháza város Forrás: Országos Statisztikai Hivatal\GOS109A Elosztott hőenergia megyék és települések szerint Földgáz hálózatok 82. tábla: A földgáz vezetékek hosszúságának fejlődése a 2010 és 2014 közötti időszakban (km) Románia , ,3 Központi Régió 8.211, ,3 Hargita megye, az alábbi településekkel: 510,9 541,4 Csíkszereda municípium 66,5 79,8 Gyergyószentmiklós municípium 6,2 6,2 Székelyudvarhely municípium 75,3 80,8 Tusnádfürdő város 12,3 12,3 Balánbánya város 11,7 11,7 Székelykeresztúr város 29,8 31,3 Szentegyháza város 22,1 22,7 Szentábrahám 3,1 3,1 Fenyéd 18,7 22,9 Kápolnásfalu 15,4 15,4 Csíkszentgyörgy 27,8 27,8 Felsőboldogfalva 23,7 23,7 Csíkszépvíz 28,9 28,9 Csíkszentlélek 9,9 9,9 Farkaslaka 3,9 3,9 Bögöz 31,3 31,3 Csíkpálfalva 17,2 17,2 Galambfalva 10,3 10,3 66 Hiányzó adatok, az Országos Statisztikai Hivatal honlapján közzétéve és kódolva

94 94 / Székelyandrásfalva 8,9 8,9 Csíkszentkirály 16,1 16,1 Csíkszentmárton 13,8 13,8 Máréfalva 11,6 16,6 Újszékely 14,1 14,5 Siménfalva 5,0 5,0 Csíkszentdomokos 26,6 26,6 Vasláb 0,7 0,7 Forrás: Országos Statisztikai Hivatal\GOS116A - A földgáz vezetékek hosszúsága megyék és települések szerint; Országos Statisztikai Hivatal\GOS116B - A földgáz vezetékek hosszúsága makrorégiók, fejlesztési régók és megyék szerint 83. tábla: A földgáz mennyiségének alakulás a 2010 és 2014 közötti időszakban (ezer köbméter) Románia háztartási felhasználásra: Központi Régió háztartási felhasználásra: Hargita megye, településeivel: háztartási felhasználásra: Csíkszereda municípium háztartási felhasználásra: Gyergyószentmiklós municípium háztartási felhasználásra: Székelyudvarhely municípium háztartási felhasználásra: Tusnádfürdő város háztartási felhasználásra: Balánbánya város háztartási felhasználásra: Székelykeresztúr város háztartási felhasználásra: Szentegyháza város háztartási felhasználásra: Szentábrahám háztartási felhasználásra: Fenyéd háztartási felhasználásra: Kápolnásfalu háztartási felhasználásra: Csíkszentgyörgy

95 háztartási felhasználásra: Felsőboldogfalva háztartási felhasználásra: Csíkszépvíz háztartási felhasználásra: Csíkszentlélek háztartási felhasználásra: Farkaslaka : 67 : : : : Bögöz háztartási felhasználásra: Csíkpálfalva háztartási felhasználásra: Galambfalva háztartási felhasználásra: Székelyandrásfalva háztartási felhasználásra: Csíkszentkirály háztartási felhasználásra: Csíkszentmárton háztartási felhasználásra: Máréfalva háztartási felhasználásra: Újszékely háztartási felhasználásra: Csíkszentsimon háztartási felhasználásra: Csíkszentdomokos háztartási felhasználásra: Vasláb háztartási felhasználásra: : : : : : Forrás: Országos Statisztikai Hivatal\GOS118A A földgáz elosztása rendeltetése szerint, megyék és települések szerint Országos Statisztikai Hivatal\GOS118B - A földgáz elosztása rendeltetése szerint, makrorégiók, fejlesztési régiók és megyék szerint 67 Hiányzó adatok, az Országos Statisztikai Hivatalhonlapján közzétéve és kódolva 95 / 139

96 2.6 Turizmus Turisztikai erőforrások Szállás infrastruktúra 11. térkép: A Hargita megyei szállások megoszlása Forrás: Az országos statisztikai Hivatal által kibocsájtott adatok feldolgozása, TEMPO Online 96 / 139

97 84. tábla : A turisztikai szállások száma július 31-én Hargita megyében Turisztikai szállások típusai Összesen Hotelek és motelek Turistaházak Kemping és nyaraló egységek Turistaszálló és bungaló Táborok diákok és óvodások számára Turisztikai panzió Agroturisztikai panzió Pihenőhely Forrás: A megyei Statisztikai Hivatal honlapja Hargita megye: tábla : A turisztikai szállások számának fejlődése nemzeti, regionális és megyei szinten a 2010 és 2015 közötti időszakban Mértékegység: darabszám Románia Központi régió Hargita, amiből: Városi környezet Vidéki környezet Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal adatainak feldolgozása ábra : A turisztikai szálláshelyek kategóriákra való bontása, 2015-ben Pensiuni agroturistice 4% 4% 4% 1% 0% 8% 28% 51% Pensiuni turistice Hoteluri și moteluri Cabane turistice Campinguri şi unităţi tip căsuţă Vile turistice și bungalouri Tabere de elevi și preșcolari Popasuri turistice Forrás: Országos Statisztikai Hivatal, TEMPO Online 68 statistici.insse.ro TUR101C- Turisztikai szálláshelyek, megyék és települések szerint és TUR101D- Turisztikai szálláshelyek, makrorégiók, feljesztési régiók és megyék szerint 97 / 139

98 86. tábla: Turisztikai szállások férőhelyei a szállások típusai szerint 2010-es év 2011-es év 2012-es év 2013-as év 2014-es év Mértékegység: Helyek - napok Románia 63,808,286 68,417,259 74,135,614 77,028,488 77,676,817 Központi Régió 11,664,662 12,867,390 15,696,661 17,985,041 18,381,088 Hargita, amiből: 952,047 1,105,876 1,535,565 1,956,867 2,002,102 Városi környezet 605, ,794 1,075,337 1,261,468 1,265,604 Vidéki környezet 346, , , , ,498 Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal adatainak feldolgozása tábla: A turisztikai szálláshelyek kapacitása (férőhely) Hargita megyében a 2010 és 2015 közötti időszakban Megye 2010-es év 2011-es év 2012-es év 2013-as év 2014-es év 2015-ös év Hargita Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal adatainak feldolgozása tábla: A turisztikai szállások kapacitásának kihasználtsági indexe 2010-es év 2011-es év 2012-es év 2013-as év 2014-es év Románia 25.2% 26.3% 25.9% 25.1% 26.1% Központi Régió 23.3% 25.7% 23.4% 22.4% 23.1% Hargita, amiből: 21.8% 22.7% 19.9% 16.3% 16.5% Városi környezet 29.0% 28.5% 23.8% 20.1% 20.5% Vidéki környezet 9.3% 10.1% 10.6% 9.4% 9.5% Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal adatainak feldolgozása tábla: A Hargita megyébe érkező turisták száma turista típusok szerint (2010 és 2014 közötti időszakban) 2010-es év 2011-es év 2012-es év 2013-as év 2014-es év Turista típus Mértékegység:Személyek száma Románia Összesen 6,072,757 7,031,606 7,686,489 7,943,153 8,465, statistici.insse.ro TUR103E - Turisztikai szállások férőhelyei a szállások típusai szerint 70 A működő turisztikai szálláshelyek kapacitásának indexét, az ott töltött éjszakák számából és a kapacitásból számolják egy adott időszakra. A számítás forrása statistici.insse.ro - TUR103D - Turisztikai szállások férőhelyei a szállások típusai szerint, megyék és települések szerint TUR105E - Înnoptări în structuri de primire turistică pe tipuri de structuri, județe și localități, TUR105D- Înnoptări în structuri de primire turistică pe tipuri de structuri, tipuri de turiști, macroregiuni, regiuni de dezvoltare și județe și TUR 103B - Capacitatea de cazare turistică în funcțiune pe tipuri de structuri de primire turistică pe macroregiuni, regiuni de dezvoltare si județe 98 / 139

99 Turista típus 2010-es év 2011-es év 2012-es év 2013-as év 2014-es év Mértékegység:Személyek száma Román 4,726,414 5,514,907 6,030,053 6,225,798 6,551,339 Idegen 1,346,343 1,516,699 1,656,436 1,717,355 1,914,570 Központi Régió Összesen 1,126,887 1,435,771 1,654,856 1,859,853 1,953,022 Román 898,820 1,166,422 1,358,256 1,538,809 1,593,685 Idegen 228, , , , ,337 Hargita Összesen 76, , , , ,224 Román 57,505 80,636 81,265 88,407 93,801 Idegen 19,366 19,640 22,133 26,310 30,423 Forrás: Országos Statisztikai Hivatal, TEMPO Online, TUR104B 49. ábra: Külföldi és román turisták érkezése Hargita megyébe 2010 és 2014 közötti időszakban Străini Români Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal adatainak feldolgozása, TEMPO Online, TUR104B Az elszállásolt éjszakák száma és szezonalitás a turizmusban 90. tábla: Az elszállásolt éjszakák száma nemzeti, regionális és megyei szinten 2010-es év 2011-es év 2012-es év 2013-as év 2014-es év Mértékegység:darabszám Románia 16,051,135 17,979,439 19,166,122 19,362,671 20,280,041 Központi Régió 2,719,381 3,311,637 3,677,081 4,037,579 4,244,860 Hargita, amiből: 207, , , , ,750 Városi környezet 175, , , , ,665 Vidéki környezet 32,187 35,137 48,609 65,579 70,085 Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal adatainak feldolgozása Înnoptarea turistică este intervalul de 24 de ore, începând cu ora hotelieră, pentru care o persoana este înregistrată în evidența spațiului de cazare turistică si beneficiază de găzduire in contul tarifului aferent spațiului ocupat, chiar dacă durata de ședere efectivă este inferioară intervalului menționat. Sunt avute in vedere si înnoptările aferente paturilor instalate suplimentar (plătite de clienți). Forrás: statistici.insse.ro -TUR105E - Înnoptări în structuri de primire turistică pe tipuri de structuri, județe și localități 99 / 139

100 50. ábra: Az elszállásolt éjszakák átlaga a 2010 és 2015 közötti időszakban Ian Feb Mar Apr Mai Iun Iul Aug Sept Oct Nov Dec Mediul urban Mediul rural Turisztikai lehetőségek Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal adatainak feldolgozása Nevelés és oktatás Meglévő oktatási infrastruktúra 91. tábla : Oktatási egységek kategóriája, tulajdonosi formáik és működési helyeik a 2014-es évben Oktatási egységek Összesen Tulajdonosi formák Elhelyezkedés Állami Magán Városi Vidéki Összesen, amiből : Óvodai nevelés (óvoda) Iskolák (beleértve a speciális oktatást is) Líceumok - középiskolák 2 ciklus Felsőoktatási intézmények tábla: Agglomerációs szint az osztályokban 2014-ben Oktatási szint Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal honlapja Osztálytermek száma Hargita megye Diákok száma Diák/osztálytermek száma Központi Régió Diák/osztálytermek száma Általános és gimnáziumi oktatás ,25 20,32 Középiskolai oktatás ,75 18,29 Összesen ,82 19,69 Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal honlapjának feldolgozás / 139

101 2.7.2 emberi erőforrások az oktatás területén 51. ábra: A tanárok számának alakulása Hargita megye területén a 2012 és 2014 közötti időszakban Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal honlapja tábla: A tanárok száma az iskoláskorú népességhez viszonyítva a 2014-es évben Oktatási szint Grădinițe Învățământul Învățământul primar gimnazial Anul Hargita megye Învățământul liceal Anul Anul Központi Régió Tanárok száma Diákok száma Arány Arány Óvoda ,38 15,09 Elemi oktatás ,05 18,10 Gimnázium ,51 9,86 Líceum ,95 12,92 Összesen ,11 13,52 Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal honlapjának feldolgozás A beiskolázás helyzete 52. ábra: A Hargita megyei beiskolázott gyerekek számának alakulása a 2012 és 2014 közötti időszakban 101 / Grădinițe Învățământul primar Învățământul gimnazial Învățământul liceal Alte forme de învățământ Învățământul superior - licență Anul Anul Anul Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal honlapja

102 53. ábra: A tanulók megoszlása beiskolázottsági szint szerint a 2014-es 20% 5% 2% Grădinițe 19% Învățământul primar Învățământul gimnazial Învățământul liceal 23% 31% Alte forme de învățământ Învățământul superior - licența Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal honlapja tábla: A Hargita megyei tanulók helyzete, akiknek oktatása román nyelven történik Oktatási szint Tanulók száma 2012-es év 2013-as év 2014-ees év Arány Tanulók száma Arány Tanulók száma Arány Óvodai oktatás ,7% ,4% ,4% Elemi és gimnáziumi oktatás ,7% ,8% ,3% Líceumi oktatás ,9% ,8% ,6% Szakoktatás 16 3,1% 36 4,5% 94 6,8% Középfokú oktatás ,3% ,0% ,9% A román nyelven tanuló diákok összlétszáma ,6% ,9% ,3% Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal honlapjának feldolgozás tábla: Az egyes oktatási szinteken végzős tanulók száma és azok lakhelye Hargita megyében a 2011 és 2013 közötti 102 / 139 Oktatási szint Eleme és gimnáziumi (beleértve a speciális oktatást is) 2011-es év 2012-es év 2013-as év Városi Vidéki Városi Vidéki Városi Vidéki Líceumi Szakoktatás Középfokú Felsőfokú ÖSSZESEN Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal honlapja

103 96. tábla: Az érettségi vizsgán sikeresen vizsgázottak aránya Mutatók Hargita megye 42,49% 72 53,96% 73 54,43% 74 Országos szint 56,44% 75 60,65% 76 67,9% 77 A sikeresen vizsgázottak aránya közti különbség -13,95% -6,69% -3,47% 97. tábla: Az iskolai oktatás elhagyása a 2014 és 2015 közötti időszakban Oktatási szint Beiratott tanulók Tanulók akik ott hagyták az oktatást Forrás: online sajtók honlapjai Arány Elemi oktatás ,24% Gimnáziumi oktatás ,50% Liceumi oktatás (nappali, esti) ,44% Sszakoktatás ,63% Gyakorlati képzés ,76% ÖSSZESEN ,96% Forrás:Hargita Megyei Tanfelügyelőség - A ös tanévre vonatkozó jelentés Munkaerő kereslet és kínálat a megye gazdasági ágazatainak fejlődésének kapcsolatában 98. tábla: 2014-ben aktív vállalkozások Hargita megyében A nemzetgazdaság tevkenységei - részek Nagy- és kiskereskedelem; gépjárművek és motorkerékpárok javítása és gyártása Vállalkozzások száma Arány ,73% Könnyűipar ,04% Építkezés ,65% Szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek 595 8,16% Hotelek éss vendéglők 526 7,22% Szállítás és raktározás 403 5,53% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat 309 4,24% Egyéb tevékenységek ,43% Összesen ,00% A es tanévre vonatkozó jelentés, Hargita Megyei Tanfelügyelőség, Nr. 3214/ / 139

104 Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal honlapjának feldolgozás tábla: Líceumi szakoktatás és műszaki főiskolák a szakirányok szerint Tevékenységi terület Liceumi szakoktatás/ műszaki főiskolák száma Kereskedelem 4 Könnyűipar 7 Építkezés 4 Hotelek és vendéglők 8 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 5 Forrás: Hargita Megyei Tanfelügyelőség adatainak feldolgozása 100. tábla: Tehnológiai szakirányok Hargita megye lcieumaiban és főiskoláin a 2015 és 2016-os tanévben 104 / 139 Műszaki Szolgáltatások Természeti erőforrások és környezetvédelem Tehnológiai ágak, amiből: Faipari termékek gyártása Elektromos automatizálás Média Berendezésgyártás és közmunkák Mechanika Elektronika Turizmus és éleelmezés Közgazdaságtan Kereskedelem Az emberi test esztétikája és higiéniája Mezőgazdaság Erdőgazdálkodás Környezetvédelem Élelmiszeripar Forrás: Hargita Megyei Tanfelügyelőség - A ös tanévre vonatkozó jelentés 2.8 Egészségügy Egészségügyi infrastruktúra 101. tábla: Egészségügyi egységek kategóriái és tulajdonosi formái Sorszám Egészségügyi egységek kategóriái Összes egység Állami tulajdon Magán tulajdon Városi Vidéki Városi Vidéki 1 Kórházak Korházi járó beteg rendelők Orvosi rendelők Egészségügyi központok

105 Sorszám Egészségügyi egységek kategóriái Összes egység Állami tulajdon Magán tulajdon Városi Vidéki Városi Vidéki 5 gyógy szanatórium Speciális egészségügyi központok Általános orvosi rendelők Iskolaorvosi rendelők Család orvosi rendelők Fogorvosi rendelők Szakorvosi rendelők Gyógyszertárak Gyógyszerészeti pontok Gyógyszergyárak Orvosi laboratóriumok Fogtechnikai laboratóriumok Vérközpontok Egyéb orvosi rendelők Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal honlapjának feldolgozása tábla: A vidéki lakosság számának helyzete az egészségügyi egységek számához képest 2014-es évben Sorszám. Egészségügyi egységek kategóriái Hargita megye összes egysége - vidéki terület Lakosság száma / egészségügyi egység Hargita megye vidéki terület Központi Régió vidéki terület 1 Családorvosi rendelők Fogorvosi rendelők Szakorvosi rendelők Gyógyszertárak Gyógyszerészeti pontok Orvosi laboratóriumok Fogtechnikai laboratóriumok Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal honlapjának feldolgozása tábla: Egészségügyi dolgozók kategóriái, tulajdonosi formák szerint Sorszám Egészségügyi dolgozók kategóriái Összesen Állami tulajdon Magán tulajdon Városi Vidéki Városi Vidéki 1 Orvosok, összesen amiből háziorvos Fogorvosok Gyógyszerészek Általános egészségügyi dolgozók Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal honlapjának feldolgozása / 139

106 2.8.2 A lakosság egészségi állapota 104. tábla: Hargita megye lakossága akiknek háztartását a nyilvános vízellátó rendszer látja el Időszak Hargita megye Központi Régió Országos szint 2012-es év 46,48% 57,46% 54,06% 2013-as év 46,48% 57,74% 54,90% 2014-es év 51,08% 61,79% 55,90% Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal honlapjának feldolgozása tábla: A fertőző betegségek eseteinek száma a 2014-es évben 2013-hoz viszonyítva Betegség Esetek száma 2014-ben Esetek száma 2013-ban Gyakorisága a 2014-es évben Gyakorisága a 2013-as évben Vírusos hepatitis A ,1 Vírusos agyhártyagyulladás ,5 Bakteriális agyhártyagyulladás - 3-0,9 TIA ,6 Skarlát ,3 Angina streptococică Lyme kór ,6 IACRS ,5 IACRI ,3 Bárányhimlő ,8 BDA ,3 Rubeola Rózsahimlő Fertőző munonukleózis Vérhas Leptospiroză Botulism Forrás: HARGITA MEGYEI KÖZEGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÓSÁGÁNAK JELENTÉSE A 2014-ES ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Különleges intézkedések 78 vonatkozó programok: az egyes ágazatokra és a betegségek kockázatainak kategóriájára Az iskolai higiénia kitűzött célja: a gyermekek és fiatalok egészségének felmérése. E tekintetben a következő intézkedések zajlottak: o A városi és vidéki iskolák gyerekeinek és fiataljainak fizikai fejlődésének és egészségi állapotának megállapítása orvosi vizsgálatok során; o A krónikus betegségek értékelése gyerekek és fiatalok csoportjain keresztül; o Járványügyi osztályozás elvégzése gyerekek és serdülők köreiben (állami és magán). 78 Hargita Megye Közegészségügyi Igazgatósága Jelentés a 2014-es év tevékenységeiről, ami a lakosság egészségi állapotának felmérését illeti 106 / 139

107 A fertőző betegségek felügyeletének és ellenőrzésének kitűzött célja: a lakosság egészségének védelme a legfőbb betegségekkel szemben, melyek megelőzhetőek védőoltással: o Kötelező védőoltások alprogramja ; o Kockázati csoportok opcionális védőltásainak alprogramja A fertőző betegségek felügyeletének nemzeti programjának a következők a célkitűzései: biztosítja a fertőző betegségek korai felismerését és mielőbbi kezelését és terjedésének meggátolását. A HIV-felügyeletre és -ellenőrzésre irányuló nemzeti program célkitűzései: a HIV fertőzéssel járó betegségek csökkentése; a HIV fertőzés átadásának csökkentése; a HIV pozitív személyek fertőzés átadásának csökkentése szexuális úton antiretroviális kezelés segítségével; a HIV fertőzött személyek túlélési idejének meghosszabítása. A tuberkulózis megelőzésének, felügyeletének és ellenőrzésének nemzeti programja: ben 5210 személyt vizsgáltak ki tuberkolózis fertőzés/megbetegedés gyanújával (tűnetek, fertőzöttekkel való érintkezés, magas kockázati csoport). A környezeti tényezők felmérésének és az egészségre gyakorolt hatásának elemzésének a következő célkitűzései voltak: A légköri szennyeződések egészségre gyakorolt hatása és az éghajlathoz való alkalmazkodás ; Az ivóvíz minőségének felmérése ; A háztartási hulladékgazdálkodás környezetre és egészségre gyakorolt hatása,stb. Az élelmiszer higiéniai tevékenységek legfontosabb célkitűzései: Az élelmiszerekkel érintkező anyagok kockázati tényezőinek felmérése ; Az élelmiszerek szerepe a felbukkanó élelmiszer-mérgezések esetében Hargita megyében ; A lakosság tápláltsági szintjének felmérése stb. Hargita Megye Közegészségügyi Igazgatósága fennhatósága alatt zajlik a közegészségügyi ellenőrző szolgálat tevékenysége. Az egészségügyi vizsgálat fontos szerepet játszik a közegészségügyi stratégiában, melynek célja az emberek és közösségek egészségének védelme éa megőrzése, az élet- és munkaköörnyezethez kapcsolódó kockázati tényezők pontos azonosításával és lehetőség szerinti kizárásával. 2.9 Társadalom Az életszínvonal elemzése 106. tábla: Az életszínvonal meghatározására szolgáló mutatók, melyek alapján összehasonlíthatjuk a nemzeti, a regionális és a megyei szinteket Összehasonlító mutatók Területi-közigazgatási szint Hargita 5,4% 5,2% 5,0% 4,8% Munkanélküliség (%)* Központi Régió 5,1% 4,9% 4,7% 4,5% Románia 4,6% 4,4% 4,3% 4,0% 107 / 139 Sűrűség (hely/km2)** Hargita 46,85 46,82 46,74 46,55

108 Összehasonlító mutatók Várható élettartam (év)** Nettó átlagkereset (lej)* GDP/ fő (millió lej)* Bűncselekmény ( lakosra jutó bűncselekmények száma) **** Zöldövezetek a városok területén (hektár)** Csatornázott háztartások (háztartások száma)** Területi-közigazgatási szint Központi Régió 69,23 69,19 69,07 68,88 Románia 84,30 83,98 83,67 83,31 Hargita 74,41 75,29 75,81 Központi Régió 74,69 75,64 76,01 Románia 74,26 75,16 75,47 NINCS ADAT NINCS ADAT NINCS ADAT Hargita Központi Régió Románia Hargita 6.983, , , ,0 Központi Régió , , , ,6 Románia , , , ,0 Hargita Központi Régió Románia Hargita Központi Régió Románia Hargita Központi Régió NINCS ADAT NINCS ADAT NINCS ADAT NINCS ADAT NINCS ADAT NINCS ADAT NINCS ADAT NINCS ADAT NINCS Románia ADAT Forrás: * Országos Gazdasági Előrejelzési Bizottság 79 **Országos Statisztikai Hivatal Hátrányos helyzetű személyek helyzete 107. tábla: Hargita megyében elérhető szociális ellátás típusai Szolgáltatás típus Bentlakásos Alternatív 79 Országos Gazdasági Előrejelzési Bizottság: A TERÜLETI PROFIL fő gazdasági és társadalmi mutatóinak előrejelzése 2015-re 80 Mutató kódok: GOS103B, PMI109A, POP217A, JUS107B; 108 / 139

109 Gyermekvédelmi és szociális központok Aktív civil szervezetek Szolgáltatás típus Bentlakásos Alternatív gyermekvédelem 12 központ 81 3 központ 82 szociális segély 4 központ 2 központ gyermekvédelem 2 civil szervezet 8 civil szerv. szociális segély 4 bentlakás 14 civil szerv 108. tábla: Gyeremekek elhelyezése a védelmi programban és a központok típusai, a 2015-ös évben Hónap Napp ali közpo ntok* Nevelőszülő k* Plasament la AMP* Családi típusú központok * Árvaház* Gyermek központo k mozgássé rültek számára* Gyámű gy* Sürgösségi központok * Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Centre OPA* Forrás: Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság * mértékegység: a gyermekek száma a védelmi rendszerben 54. ábra: Gyermekek számának alakulása a védelmi rendszerben a 2015-ös évben 81 4 elhelyezési központ, 4 családi típusú elhelyezési központ (41 ház és apartament), 2 elhelyezési központ súlyosan fogyatékos gyerekeknek, 1 sürgösségi befogadó központ, bántalmazás, gondatlanság, migráció esetén, 1 a gyermek társadalomba való visszailleszkedésének irányítására, felügyeletére és támogatására szolgáló központ 82 2 nappali központ (egy autista gyerekeknek) és 1 gyermekmegőrző 109 / 139

110 Forrás: Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság 109. tábla: Nevelőszülők helyzete Mutatók Nevelőszülők száma Nevelőszülőknél elehlyezett gyerekek száma nevelőszülőre eső gyerekek száma 2,10 2,08 2,03 Forrás: Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság Tevékenységi jelentése, tábla: Gyermek- és családvédelmi feladatokat ellátó civilszervezetek földrajzi működési területei Helység Szám HElység Szám Csíkszereda 2 Kápolnásfalu 1 Gyergyószentmiklós 4 Székelyvarság 1 Székelyudvarhely 3 Gyergyóújfalu 1 Zetelaka 1 Parajd 1 Oroszhegy 1 Balánbánya 1 Csíkszentkirály 1 Gyergyóremete 2 Csíkszentsimon 1 Kászonaltíz 1 Farkaslaka 1 Csíkszentdomokos 2 Felsősófalva 1 Máréfalva 1 Gyergyócsomafalva 1 Csíkszentmárton 1 Összesen 28 Forrás: Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság 111. tábla: Az ügyviteli szolgáltatásokhoz bejegyzett esetek száma (kivéve az új eseteket), a 2014-es évben: Összesen Rokonoknál való elhelyezés Elhelyezés családoknál/személyeknlk Gyámság Más megyéből Más megyék Más megyébe Központok Esetek száma Forrás: Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság 112. tábla: Öregotthonok, melyeket nem kormányzati szervezetek hoztak létre 110 / 139

111 Mutatók Egységek száma Kapacitás (helyek száma) Kedvezményezettek átlagos napi száma Függőben lévő kérelmek száma Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal honlapjának feldolgozása A magánszektorban 3 résztvevő található, akik ezen a területen tevékenykednek: Forrás: es évi adatok 2.10 Kultúra és vallás A kultúrák és vallások elemzése 12. térkép: Kultúra Hargita megye könyvtárait látogató olvasók megoszlása a 2014-es évben 111 / 139

112 Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal honlapja ös hozzáférés 113. tábla: A kultúra mutatói, / 139 Mértékegysé g Románia Központi Régió Hargita megye % Hargita megye/ % Hargita megye/

113 Központi Románia Régió Könyvtárak darabszám Amelyből, iskolai könyvtárak darabszám Könyvtárakban meglévő kötetek darabszám Koncertek/előadásokat szervező intézmények/vállalkozá darabszám sok Előadások és koncertek darabszám Nézők Személyek száma Múzeumok és gyűjtemények darabszám Múzeumokat és Személyek gyűjteményeket száma látogatók száma Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal honlapja ös hozzáférés 114. tábla: Működő könyvtárak országos, regionális és megyei szinten 2010-es év 2011-es év 2012-es év 2013-as év 2014-es év Mértékegység: darabszám Románia Központi Régió Hargita % Hargita megye/ Központi Régió 115. tábla: Aktív olvasók a könyvtárakban 20,35% 21,44% 21,01% 19,77% 18,22% Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal honlapja es év 2012-es év 2013-as év Mértékegység: fő 2014-es év Románia Központi Régió Hargita Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal honlapja tábla: Kultúra Az aktív olvasók aránya a könyvtárakban, Hargita megyében, a 2014-es évben Aktív olvasók a Az összlakosság Aktív olvasók száma a könyvtárakban az könyvtárakban összlakossághoz viszonyítva Románia ,11% Központi ,32% régió Hargita ,62% Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal honlapja / 139

114 Az éves összesített adatokból kiderül, hogy Hargita megyében a megyei, municípiumi és városi könyvtárakban regisztrált és aktív olvasó van, ami az összlakosság 19,62%-át jelenti, ez az érték az országos átlag felett van, de nem éri el a regionális átlagot tábla: Múzeumok, gyűjtemények és ezek látogatói 2010-es év 2011-es év 2012-es év 2013-as év 2014-es év Románia Központi Régió Hargita Mértékegység: darabszám Múzeumok és gyűjtemények Látogatók 8,900,425 9,527,938 10,076,330 10,927,765 10,823,706 Múzeumok és gyűjtemények Látogatók 1,902,915 2,708,020 2,769,090 3,260,034 3,054,385 Múzeumok és gyűjtemények Látogatók 100,225 80,741 75,064 76,920 67,382 Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal honlapjának feldolgozása tábla: Előadások és koncertek az erre szakosodott vállalkozások és intézmények által, valamint ezen események nézőinek létszáma 2010-es év 2011-es év 2012-es év 2013-as év 2014-es év Mértékegység: darabszám Románia Központi Régió Hargita Előadások és koncertek 19,559 20,161 20,018 21,528 20,786 Nézők 6,303,660 8,125,780 9,634,453 5,716,715 6,237,216 Előadások és koncertek 3,483 3,520 3,632 3,993 4,041 Nézők 680, , , , ,547 Előadások és koncertek Nézők 101,412 99,124 96, , ,346 Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal honlapjának feldolgozása tábla: Hargita megye területén található templomok száma és elhelyezkedése 114 / 139 Vallás Templomok száma Városi környezet Település: Vidéki környezet Nemzeti örökség Római katolikus Ortodox Református Unitárius Baptista Jehova tanúi Görög katolikus Más vallások

115 Összesen Forrás: honlap feldolgozása Kulturális események 13. térkép: Kulturális események a Hargita megyei területi egységek szervezésében Forrás: saját feldolgozása a honlapnak Hargita megyei kulturális események részletezése Megemlékezési események 115 / 139

116 A madéfalvi mészárlás megemlékezése az január 7-i mészárlás megemlékezése, amikor az osztrák császári csapatok több mint 200 székelyt öltek meg Az 1998-as évtől kezdve augusztus hónap első hétvégéjén szervezik meg a csíkszeredai városnapokat, amikor a város lakói megemlékeznek a város első írásban említésére, Izabella Királynő kiváltságlevele augusztus 4, Torda. Vallásos események Pünkösdi búcsú a csíksomlyói búcsú egyik fontos pillanata 1567-ben, amikor Erdély fejedelme Zsigmond János a Csík-, Gyergyó- és Kászon székek hívőit az unitárius vallás fele próbálta irányítani. Meghatározott közösségek eseményei "Hargita megyei romák napja", a Roma Egyesület és Hargita Megye Tanácsának rendezvénye Csíkszentsimonban, egy olyan esemény ahol a roma csoportok bemutathatják tradicionális táncokat, dalokat és zenéket. Színházi események Játsszunk együtt! Gyermekszínjátszó fesztivál Felsőboldogfalván. A fesztivál célja a pedagógusok közötti tapasztalatcsere az iskolai drámaoktatás témájáról. Hagyományos rendezvények Nárcisz fesztivál Szentegyházán. A fesztiválon a helyieken kívül rendszerint részt vesznek Zetelaka, Csíkmadaras, Lövéte, Kápolnásfalu és Tusnádfürdő zenekarai, valamint a magyarországi Mátészalka zenekara, a testvértelepülések zenekarai, valamint a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Csíkszeredából. "Mioriţa" nemzeti pásztorének verseny és fesztiválnak Maroshévíz ad otthon, Romániában az egyetlen ilyen jellegű eseménynek a főszervezői között említhetjük a Hargita Megyei Kulturális Központot, Maroshévíz Polgármesteri Hivatalát valamint a "Rapsodia Călimanului" Állami Népi Együttest. A fesztivál célja a hagyományőrzés és a pásztorkodáshoz kapcsolódó népszokások és népdalok megőrzése. Az Ezer Székely Leány Napját minden évben a Csíkszereda melletti Csíksomlyón szervezik. Az esemény a résztvevők tiszteletére tartott misével kezdődik, amit a népviseletek és népszokások igazi parádéja követ a környékbeli fiatalok által bemutatva. A vásár, amely augusztus első hétvégéjén kerül megrendezésre, egy olyan esemény ahol a korondi és az ország más területéről jött fazekas mesterek bemutathatják termékeiket. A vásárt amely egy időben népművészeti fesztivál is zsűritagjai a szakterületen jól ismert és elismert szakemberekből áll.. Gyergyóvárhegyi ünnepnapok a megye északi részén elterjedt szokások, népviseletek, táncok és énekek bemutatása érdekében szervezett ünnepség már 1993 óta. 83 Szalmakalap fesztivál, Kőrispatak magába foglalja a szalmából készült tárgyak, kulturális-, kulináris- és kézműves programokat (mint például: tárgyak fonása szalmaszálból), néptánc- és gulyás főzőversenyeket / 139

117 Zenés és táncos események Régi zene fesztivál Csíkszeredában a Kulturális Minisztérium, Hargita Megyei Kulturális Központ, Hargita Megye Tanácsa és Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala közreműködésével szervezett Közép- és Kelet-Európa legnagyobb régi zene fesztiválja. Jazz Fesztivál Csíkszereda Néptánc tábor Gyimesben, magába foglalja a néptánc és népdalok oktatását, valamint tanulási-tanítási lehetőségek zenészek és szólisták részére. "Zúg a fenyves" Fesztivál Parajdon, a helyi fúvószenekar és Parajd Polgármesteri Hivatala által szervezett rendezvény. Több mint negyed évszázados múltra visszatekintő rendezvényen rendszerint több mint 10 fúvószenekar vesz részt évente. Muzsikusok fesztiválja a legelőször 1997-ben a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és a Domokos Pál Péter Alapítvány által, a Csíkszeredai Városnapok keretén belül megszervezett rendezvény. Botorka Néptáncfesztivál annak érdekében szervezik, hogy megtanítsák és formálják a új generáció népi táncosait. A rendezvény főszervezői a Hargita Megyei Kulturális Központ és a Botorka Művelődési Egyesület. Tatros forrásánál csángó fesztivál. A Csíkszentsimonban megszervezett fesztiválon megtekinthetők a csángó táncok és csángó viseletek. Nemzetközi néptánc és népzene fesztivál, az Archivum Kulturális Alapítvány szervezi Csíkszentkirályban. A gimnáziumokban tanuló diákok számára rendezett Csak tiszta forrásból népdalvetélkedő, leginkább Csík, Gyergyó és Gyimes vidékén népszerű, a helyi folklórból származó népdalok maratonja. A gyergyótölgyesi Csillagkerék táncfesztivál. A fiatalok a helyi közösségben és a kulturális életben való részvételét mi sem bizonyítja jobban, hogy a régóta szervezett események most is évente kerülnek megszervezésre, mint például: Bálványosi Nyári Szabadegyetem Tusnádfürdő, EMI Tábor Gyergyó, Gyergyói Nyári Kulturális Fesztivál. Gasztronómiai események A gasztronómiai események elkezdték és folyamatosan építik a saját egyedi értékeiket: Hagymafesztivál Madéfalván, Túróspuliszka fesztivál Gyimesvölgye, Káposztaünnep Lázárfalva és Csíkszépvíz, Hagyományos termékek vására és Parajdi Töltöttkáposzta Fesztivál. Ezek a kulturális események lehetőséget nyújtanak a helyieknek, a hatóságoknak és a turistáknak a hagyományok megőrzésére és, hogy növeljék a térség vonzerejét Fiatalság és sport Sport 55. ábra: Sport osztályok a Központi Régió megyéinél a 2010 és 2014 közötti időszakban (szám) 117 / 139

118 Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal honlapjának feldolgozása tábla: Egyesületek és klubok száma a sportágaknak megfelelően Sorszám Sportág Sportegyesületek/klubok száma 1 Labdarúgás 37 2 Jégkorong 36 3 Sí-biatlon 29 4 Asztalitenisz 27 5 Kézilabda 21 6 Atlétika 21 Forrás: A Hargita Megyei Ifjúsági és Sport Igazgatóság honlapjának feldolgozása tábla: A leigazolt sportolók Központi Régió megyéiben a 2010 és 2014 közötti időszakban (szám) Sorszám Alba Brașov Covasna Harghita Mureș Sibiu Megye Leigazolt sportolók Brassó Maros Fehér Szeben Hargita Kovászna Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal honlapjának feldolgozása ábra: A leigazolt sportolók aránya a Központi Régióban 2014-ben 118 / 139

119 Sibiu; 15,49% Harghita; 14,87% Mureș; 19,98% Alba; 16,13% Covasna; 8,27% Brașov; 25,26% Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal honlapjának feldolgozása tábla: Edzők száma a Központi Régió megyéiben a 2010 és 2014 közötti időszakban Sorszám. Megye Edzők Brassó Maros Szeben Hargita Fehér Kovászna Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal honlapjának feldolgozása / 139

120 57. ábra: Az edzők aránya a Központi Régióban 2014-ben 21,72% 16,32% 12,64% 10,69% 5,98% 32,64% Alba Brașov Covasna Harghita Mureș Sibiu Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal honlapjának feldolgozása Fiatalság 58. ábra: A fiatalok száma korcsoportokra osztva Hargita megye területén a 2010 és 2014 közötti időszakban (személy) ani ani ani ani Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal honlapjának feldolgozása / 139

121 59. ábra: A fiatal népesség életkorának középarányosa Hargita megyében a 2012 és 2014 közötti időszakban (személy) Urban Rural Urban Rural Urban Rural Urban Rural Urban Rural ani ani ani ani ani ani ani ani Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal honlapjának feldolgozása ábra: A fiatal népesség szerkezeti lakhelyüket illetően Hargita megye területén a 2014-es évben 56,42% 43,58% Urban Rural Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal honlapjának feldolgozása / 139

122 2.12 Közigazgatási kapacitás és civil társadalom A megyei tanács szerkezete A Hargita Megyei Tanács feladatainak ellátását és gyakorlását az erre vonatkozó jogi előírásoknak és a Hargita Megyei Tanács szervezési és működési Szabályainak megfelelően végzi, melyet a 2008-as 215-ös számú határozatban fogadtak el, kiegészítésekkel és módosításokkal. A megyei tanács szervezési és működési feltételei megtalálhatóak a 2001-es 215-ös számú helyi közigazgatási törvényben, valamint a 2004-es 393-as számú törvényben, a helyi képviselők jogállásáról. Mindkét törvényt módosították a 2015-ös 115-ös számú törvénnyel, a helyi közigazgatási hatóságok megválasztásáról. Hargita Megye tanácsa 8 szakbizottsággal rendelkezik, amelyek a következők: Gazdasági, jogi szakbizottság; (3 tag) Oktatási, kulturális szakbizottság; (5 tag) Családi, szociális, egyházügyi, egészségügyi szakbizottság; (4 tag) Ifjúsági,sportügyi szakbizottság; (3 tag) Vidékfejlesztési, mezőgazdasági szakbizottság; (5 tag) Környezetvédelmi, turisztikai szakbizottság; (3 tag) Nemzetközi kapcsolatok és EU szakbizottság; (3 tag) Helyi együttműködések,román-magyar együttélés szakbizottság (3 tag) Hargita Megye Tanács kezdeményezte az alábbi e-kormányzati projekteket, a következő célok eléréséhez A Mezőgazdasági regiszter menedzsmentjét célző integrált informatikai rendszer és szoftver megoldások alkalmazása Hargita megyében 84 projekt, melynek közvetlen élvezői a projekt partner területi közigazgatási egységei: Tusnad, Csíkszentsimon, Madéfalva, Csíkdánfalva, Gyimesfelsőlok, Csíkszentmihály, Gyergyóalfalu, Gyergyóremete, Galócás, Salamás, Máréfalva, Fenyéd, Etéd, Szentábrahám, Siménfalva, mintegy 510 köztisztviselő, állampolgár és helyi közösség, beleértve az üzleti környezetet is. A Mezőgazdasági regiszter menedzsmentjét célző integrált informatikai rendszer és szoftver megoldások alkalmazása Hargita megyében 85 projekt, melynek közvetlen élvezői a projekt partner területi köigazgatási egységei : Csíkszentmárton, Csíkszentimre, Csíkszenttamás, Csíkcsícsó, Csíkpálfalva, Gyergyóholló, Gyergyóújfalu, Borszék, Gyergyószentmiklós, Maroshévíz, Oroszhegy, Lövéte, Farkaslaka, Korond, Bögöz, mintegy 510 köztisztviselő, állampolgár és helyi közösség, beleértve az üzleti környezetet is. A Mezőgazdasági regiszter digitális formában történő menedzsmentjét célzó integrált informatikai rendszer alkalmazása Hargita megyében, valamint a szoftver fejlesztési szolgáltatások megvásárlása 86 projekt, melynek közvetlen élvezői: 84 o.pdf / 139

123 Csíkszentkirály, Kászonaltíz, Karcfalva, Csíkszentdomokos, Csíkszépvíz, Gyergyótölgyes, Ditró, Gyergyószárhegy, Gyergyócsomafalva, Vasláb, Székelyudvarhely, Szentegyháza, Székelykeresztúr, Parajd, Zetelaka, mintegy 510 köztisztviselő, állampolgár és helyi közösség, beleértve az üzleti környezetet is.. A Hargita Megye Tanácsához egy e-kormányzati rendszer bevezetése és használata amely az állampolgároknak, az üzleti környezetnek és az adminisztrációnak 11 online szolgáltatást nyújt 87 : építkezési engedély kibocsátása és adó befizetése, urbanisztikai igazolványok kibocsátása és adó befizetése, fogyatékkal élők jogainak igénylése, petíciók/ panaszok online nyilvántartásba vétele, az alintézmények és közigazgatási intézmények tevékenységének irányítása, Tej kifli program, online viták a Megyei Tanács határozattervezeteiről, az alintézmények költségvetésének követése és nyilvános online tájékoztatás, vitafórum a közigazgatásban, formanyomtatványok letöltése az oldalról, az állampolgárokat érintő információk közzététele az oldalon / 139

124 Közösségfejlesztési társulások 14. térkép: A Hargita megyei közösségfejlesztési társulásainak földrajzi lefedettsége Forrás : A Hargita Megyei Tanács által szolgáltatott adatok feldolgozása A Hargita megyében létező közösségfejlesztési társulások felsorolása: Közösségi Fejlesztési Társulás Integrált Hulladékgazdálkodási Rendszer Hargita megyében 124 / 139

125 Hargita Megyei Helyi Infrastruktúra Fejlesztési Társulás; Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás; Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete; Kelemen Kistérségi Egyesület; Kelemen-Görgényi Közösségi Fejlesztési Társulás; Pogány-havas Kistérségi Egyesület; Rika Kistérségi Egyesület; Keresztúri Kistérség Egyesület; Sóvidék-Hegyalja Kistérségi Egyesület; Alcsík Kistérségi Fejlesztési Egyesület; Csomád-Bálványos Egyesület; Felcsík Kistérségi Fejlesztési Egyesület; Felső Homorodmente Kistérségi Egyesület; Kászon Kistérségi Egyesület; Nagyhomorod Kistérségi Egyesület; Regiovest Szent László Kistérségi Egyesület; Giurgeu - G10 Régió Fejlesztési Egyesület; Hargita Víz Közösségi Fejlesztési Társulás; Bogat Közösségi Fejlesztési Társulás; Csiki Jégkorong Közösségi Fejlesztési Egyesület; S.I.M.D Hargita Közösségi Fejlesztési Egyesület; Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete" Regionális Közösségi Fejlesztési Egyesület; Hargitafürdőért Közösségi Fejlesztési Egyesület; Redisza Közösségi Fejlesztési Egyesület ; Dengo Közösségi Fejlesztési Egyesület; Fejlődő Udvarhelyszék Közösségi Fejlesztési Egyesület; Hargita Hegység Közösségi Fejlesztési Társulás; Csíksomlyó Közösség Fejlesztési Társulás; Tatros Közösség Fejlesztési Társulás; Vasarut Közösség Fejlesztési Társulás; Kelet Erdély Közösség Fejlesztési Társulás. 125 / 139

126 Helyi akciócsoportok 15. térkép: A helyi akciócsoportok földrajzi lefedettsége Hargita megye területén Forrás: Prelucrarea consultantului pe baza datelor M.A.D.R. (actualizate 2014) și a megye akciócsoportjainak közreműködése 88 LEADER "Csík" Egyesület, magába foglal 24 területi közigazgatási egységet (71 település) 89 és partnerségben áll a Kistérségi három egyesületével, amik 1999 óta működnek a jelenlegi akciócsoport területén, Alcsík, Felcsík és Pogány-havas Kistérségi egyesületek. A LEADER Csík 88 Forrás: / 139

2017-ben Erdély hét megyéjében haladta meg a GDP növekedése az országos átlagot

2017-ben Erdély hét megyéjében haladta meg a GDP növekedése az országos átlagot GDP, 2007 2017 2017-ben Erdély hét megyéjében haladta meg a GDP növekedése az országos átlagot Az uniós csatlakozás utáni időszakban Románia bruttó hazai összterméke nominális lej értéken megduplázódott.

Részletesebben

A kereskedemi- és iparkamarák szerepe a tanácsadás terén Romániában

A kereskedemi- és iparkamarák szerepe a tanácsadás terén Romániában VI. Országos Tanácsadói Konferencia Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2013. március 21. A kereskedemi- és iparkamarák szerepe a tanácsadás terén Romániában Kerekes Sándor Dr. Kerekes Kinga

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉS EU-s PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK JELENLEG ROMÁNIÁBAN. Dr. Molnár Annamária

REGIONÁLIS ÉS EU-s PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK JELENLEG ROMÁNIÁBAN. Dr. Molnár Annamária REGIONÁLIS ÉS EU-s PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK JELENLEG ROMÁNIÁBAN Dr. Molnár Annamária A Nyugati Régio térképe 32.034 km 2 (13,4% a Ro-területéből) 42 város 318 közigazgatási területek 2 10 292 km állami közúthálózat

Részletesebben

Erdély változó társadalmigazdasági. Benedek József BBTE, Földrajz Kar

Erdély változó társadalmigazdasági. Benedek József BBTE, Földrajz Kar Erdély változó társadalmigazdasági térszerkezete Benedek József BBTE, Földrajz Kar Elméleti háttér strukturalista elméletek (polarizációs, függőségi elméletek): makrogazdasági és a makropolitikai tényezők,

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-4-0088/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az European-Cert Tanúsító Kft. (1117 Budapest, Fehérvári út 46. 3. em. 15.) akkreditált területe integrált

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

A cég alapvető jellemzői

A cég alapvető jellemzői A cég alapvető jellemzői * 1. Cég adatai Cég neve Irányítószám Település neve Utca, tér Házszám Fő ének TEÁOR'08 kódja * 2. A válaszoló személy Neve Beosztása Telefonszáma E-mail címe 3. Fő e alapján a

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében TOP 1+2 kiadvány bemutatója Veszprém 217. november 7. Freid Mónika elnökhelyettes A bruttó hazai termék (GDP) alakulása

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-4-0054/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A TÜV Rheinland InterCert Műszaki Felügyeleti és Tanúsító Kft. rendszertanúsítási üzletág (1132

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-4-0108/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-4-0108/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-4-0108/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A CertUnion Hungary Tanúsító Kft. (1113 Budapest, Bocskai út 77-79.) akkreditált területe integrált

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A közlekedés ágazati szerkezete és nemzetgazdasági súlya

A közlekedés ágazati szerkezete és nemzetgazdasági súlya A közlekedés ágazati szerkezete és nemzetgazdasági súlya Dr. Horváth Balázs tanszékvezető, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék 1 Nemzetgazdasági ágak besorolása Primerszektor kitermelő

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4. OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 208. évre szóló éves fejlesztési kerete. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló. prioritás azonosító jele neve keretösszege

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

3.2. Ágazati Operatív Programok

3.2. Ágazati Operatív Programok 3.2. Ágazati Operatív Programok A. Versenyképesség operatív program Irányító Hatóság Gazdasági Minisztérium Közreműködő Szervezetek Ellenőrző Hatóság a Számvevőszék Auditáló Hatósága A pályázók köre: A

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló. prioritás azonosító jele neve keretösszege (Mrd Ft) GINOP-..-8

Részletesebben

A magyar ágazatok input-output és termékhálói, azok regionális lenyomatai

A magyar ágazatok input-output és termékhálói, azok regionális lenyomatai A magyar ágazatok input-output és termékhálói, azok regionális lenyomatai Elekes Zoltán 1, Lengyel Balázs 2, Lőrincz László 2 1 Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar 2 Magyar Tudományos Akadémia,

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

C 308 E/130 Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 308 E/130 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 308 E/130 Az Európai Unió Hivatalos Lapja Ágazat Alágazat Szakágazat ISIC Rev. 4. 96 Egyéb személyi szolgáltatás 96.0 Egyéb személyi szolgáltatás 96.01 Textil, szőrme mosása, tisztítása 9601 96.02 Fodrászat,

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI SZABÓ KRISZTINA JÚLIA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...

Részletesebben

A PASSZÍV HÁZAKHOZ IS MEGFELELŐ 8 LÉGKAMRÁS NYÍLÁSZÁRÓK GYÁRTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓ A LIMAKER KFT-NÉL

A PASSZÍV HÁZAKHOZ IS MEGFELELŐ 8 LÉGKAMRÁS NYÍLÁSZÁRÓK GYÁRTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓ A LIMAKER KFT-NÉL TÁJÉKOZTATÓ A PASSZÍV HÁZAKHOZ IS MEGFELELŐ 8 LÉGKAMRÁS NYÍLÁSZÁRÓK GYÁRTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓ A LIMAKER KFT-NÉL A projekt összefoglaló adatai: A kedvezményezett neve: "LIMAKER" Termelő,

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁS A GINOP-BAN Keller Péter főosztályvezető-helyettes Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 I ében 3,-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 1 I, második becslés 1/18 1. december 3. EMBARGÓ! Közölhető: 1. december 3-án reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1

Részletesebben

Nemzeti Akkreditálási Rendszer. Irányítási rendszereket tanúsító szervezetek megfigyelő helyszíni szemléi területének és számának meghatározása

Nemzeti Akkreditálási Rendszer. Irányítási rendszereket tanúsító szervezetek megfigyelő helyszíni szemléi területének és számának meghatározása Nemzeti Akkreditálási Rendszer Irányítási rendszereket tanúsító szervezetek megfigyelő helyszíni szemléi területének és számának meghatározása NAR-25 1. kiadás Hatályos: 2016. április 2/7 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS III. NEGYEDÉV

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS III. NEGYEDÉV GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI LESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS 2017. III. NEGYEDÉV

Részletesebben

A gazdaság és a közlekedés kölcsönhatása

A gazdaság és a közlekedés kölcsönhatása A gazdaság és a közlekedés kölcsönhatása A fejlesztések gazdasági vonzatai, összefüggései Boda György Budapesti Corvinus Egyetem A kölcsönhatásra a legjobb példa a GDP és közlekedés volumenindexeinek együttmozgása

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

KÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 2. Napirendi pont előterjesztése Dátum:

KÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 2. Napirendi pont előterjesztése Dátum: KÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 2. Napirendi pont előterjesztése Dátum: 2014.03.04. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület Közgyűlése részére tájékoztatás a 2014. március hó 04-i ülés 2. napirendi pontjához

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

ROMÁNIA TURIZMUSÁNAK TERÜLETI FOLYAMATAI KÖZÖTT BUJDOSÓ ZOLTÁN FŐISKOLAI TANÁR, KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA PÉNZES JÁNOS EGYETEMI ADJUNKTUS, DE

ROMÁNIA TURIZMUSÁNAK TERÜLETI FOLYAMATAI KÖZÖTT BUJDOSÓ ZOLTÁN FŐISKOLAI TANÁR, KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA PÉNZES JÁNOS EGYETEMI ADJUNKTUS, DE ROMÁNIA TURIZMUSÁNAK TERÜLETI FOLYAMATAI 2000 2012 KÖZÖTT BUJDOSÓ ZOLTÁN FŐISKOLAI TANÁR, KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA PÉNZES JÁNOS EGYETEMI ADJUNKTUS, DE TTK TÁRSADALOMFÖLDRAJZI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI TANSZÉK

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard március

A B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard március 1. melléklet az 1006/2016. (I. 18.) Korm. határozathoz A GINOP éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás 1. azonosító jele neve keretösszege

Részletesebben

1. melléklet a 33/2016. (IX. 8.) NGM rendelethez A MüM rendelet 2. számú melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 1.

1. melléklet a 33/2016. (IX. 8.) NGM rendelethez A MüM rendelet 2. számú melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 1. 1. melléklet a 33/2016. (IX. 8.) NGM rendelethez A MüM rendelet 2. számú melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 1. A munkáltatók tevékenységük alapján a következő munkavédelmi szempontú

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Féléves gazdasági és foglalkoztatási gyorsjelentés IV. negyedév I. negyedév

Féléves gazdasági és foglalkoztatási gyorsjelentés IV. negyedév I. negyedév Foglalkoztatási Paktum Békés Megyében TOP-5.1.1-15-2016-00001 Féléves gazdasági és foglalkoztatási gyorsjelentés 2017. IV. 2018. I. Készítette: Békés Megyei Paktumiroda 2018 1. Bevezetés a gyorsjelentés

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció

Részletesebben

Térségi egyenl tlenségek

Térségi egyenl tlenségek Térségi egyenl tlenségek Kistérségi különbségek Demográfia Gazdaság leírásának dimenziói Foglalkoztatás, munkanélküliség Infrastruktúra Iskolázottság, oktatás Jövedelem, vagyoni helyzet Elérés Migráció

Részletesebben

OPERATÍV PROGRAMOK

OPERATÍV PROGRAMOK OPERATÍV PROGRAMOK 2014-2020 Magyarország 2020-ig 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával. A Kormány által benyújtott és az Európai

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25.

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti aránya a magyar GDP-ben,

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

JELENTÉSTERVEZET. Hargita megye a romániai turizmus viszonylatában. - Belföldi és külföldi turisták száma a megyében -

JELENTÉSTERVEZET. Hargita megye a romániai turizmus viszonylatában. - Belföldi és külföldi turisták száma a megyében - - 0 - HMTJ /2014 (28.01.2013) Ikt. szám: JELENTÉSTERVEZET Hargita megye a romániai turizmus viszonylatában - Belföldi és külföldi turisták száma a megyében - Előterjesztő: Elemző Csoport Jelen tervezet

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

VP Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban. A projekt megvalósítási területe Magyarország.

VP Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban. A projekt megvalósítási területe Magyarország. VP3-4.2.1-4.2.2-18 Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban 1 Pályázat benyújtása Projekt helyszíne A támogatási kérelmek benyújtására 2019. január 2. napjától 2021. január 4. napjáig van

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Cím port XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 0 i kezelésű előirányzatok Vidékfejlesztési és halászati programok Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (II.

Részletesebben

Vállalkozások telephelyfejlesztése ÉMOP /F

Vállalkozások telephelyfejlesztése ÉMOP /F Vállalkozások telephelyfejlesztése ÉMOP 2009-1.1.1/F A támogatás célja: A termelő és/vagy szolgáltató tevékenységüket fejleszteni kívánó mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban KKV-k) működési

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM OSAP nyilvántartási szám: 1485/03 JELENTÉS A FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI ALAPSZOLGÁLAT MUNKÁJÁRÓL

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM OSAP nyilvántartási szám: 1485/03 JELENTÉS A FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI ALAPSZOLGÁLAT MUNKÁJÁRÓL SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM OSAP nyilvántartási szám: 1485/03 JELENTÉS A FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI ALAPSZOLGÁLAT MUNKÁJÁRÓL 2008. év Adatszolgáltatók: Foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatók Küldendő:

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban MSZÉSZ XLI. Közgyűlés Kujbus Krisztián, tanácsadó, OTP Hungaro- Projekt Kft. 2014. november12. 1 A 2014-2020-as fejlesztési időszak uniós forrásainak

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Baranyai Ákos Jóváhagyta: Dr. Iróczki Lénárd 2013. február 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér... 3 A KSH lakossági

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS, HAJDÚ- BIHAR MEGYE

SZAKKÉPZÉS, HAJDÚ- BIHAR MEGYE SZAKKÉPZÉS, HAJDÚ- BIHAR MEGYE A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) Hajdú-Bihar megye foglalkoztatási adatai 2005 és 2013 között (forrás: KSH HB megyei adatszolgáltatása) [fő]

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program

Vidékfejlesztési Program Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben Baksa Tamás térségfejlesztési referens Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztéséért Felelős Államtitkárság

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

I. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

I. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY 2. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez Munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételei 1. A munkáltatók tevékenységük alapján a következő

Részletesebben

GINOP A KKV-k versenyképességének növelése adaptív technológiai innováció révén

GINOP A KKV-k versenyképességének növelése adaptív technológiai innováció révén GINOP-2.1.8-17 A KKV-k versenyképességének növelése adaptív technológiai innováció révén Pályázat benyújtása A támogatási kérelmek benyújtása 2017. december 6-án 9 órától 2018. február 15-én 12 óráig lehetséges.

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Jelenleg elérhető fejlesztési források és pályázati lehetőségek a Közép-Dunántúli régióban

Jelenleg elérhető fejlesztési források és pályázati lehetőségek a Közép-Dunántúli régióban Jelenleg elérhető fejlesztési források és pályázati lehetőségek a Közép-Dunántúli régióban Rendelkezésre álló forrás 2009-2010 - Gazdaságfejlesztés 13,56 Mrd Ft - Turizmusfejlesztés 9,91 Mrd Ft - Fenntartható

Részletesebben

Jelentősek az erdélyi önkormányzatok uniós bevételei

Jelentősek az erdélyi önkormányzatok uniós bevételei Önkormányzatok uniós forrásokból származó bevétele, 2011 2017 Jelentősek az erdélyi önkormányzatok uniós bevételei A megyei és helyi önkormányzatok országosan 5,4 milliárd euró összegben hívtak le uniós

Részletesebben

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS I. NEGYEDÉV

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS I. NEGYEDÉV GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS 2017. I. NEGYEDÉV Konzorciumvezető:

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése portfólió Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-16 Pályázat célja A hazai ipar fejlesztése érdekében a pályázat célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó

Részletesebben

Stratégia értékelés és továbbfejlesztése a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület területén

Stratégia értékelés és továbbfejlesztése a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület területén Stratégia értékelés és továbbfejlesztése a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület területén Berhida, 2015. április 24. Kontics Monika Munkaszervezet vezető Honnan indultunk? 2007-2008. HVI

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Győr, 2013.12.05.

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Győr, 2013.12.05. Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Győr, 2013.12.05. Partneri kapcsolat alakult ki az ügyfelekkel Projekt Partner Rendszer A Projekt Partneri Rendszer

Részletesebben