JELENTÉS a helyi önkormányzatok évi normatív állami hozzájárulás igénylésének és elszámolásának ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a helyi önkormányzatok évi normatív állami hozzájárulás igénylésének és elszámolásának ellenőrzéséről augusztus 0230

2 Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság Átfogó Ellenőrzések Főcsoport V /2002. Témaszám: 605 Az ellenőrzést felügyelte: dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Az ÁSZ 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatósága Nagy József főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné ov.igazgatóhelyettes A számvevői jelentések feldolgozásában és a jelentés összeállításában közreműködött: Benczik Lászlóné számvevő tanácsos Castro Hurtadoné Juhász Erika számvevő dr. Kiss Károly számvevő Az ellenőrzésben részt vevők névsorát az 1. számú melléklet tartalmazza. Az ÁSZ által a témában eddig készített jelentések: 9828 Jelentés a helyi önkormányzatok évi normatív állami hozzájárulás igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól (V-1012/ 1998.) 9929 Jelentés a helyi önkormányzatok évi normatív állami hozzájárulás, valamint az ezekhez kapcsolt kiegészítő támogatások igénybevételének és elszámolásának ellenőrzéséről (V-1007/1999.) 0026 Jelentés a helyi önkormányzatok évi normatív állami hozzájárulás igénybevételének és elszámolásának ellenőrzéséről (V-1006/2000.) 0128 Jelentés a helyi önkormányzatok évi normatív állmai hozzájárulás igénybevételének és elszámolásának ellenőrzéséről (V-1008/2001.) Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók, továbbá a Belügyminisztérium folyóirata, az "Önkormányzati Tájékoztató" rendszeresen közli, valamint a Megyei Közigazgatási Hivatalvezetők részére is átadásra kerül.

3 V /2002. TÉMASZÁM: 605 TARTALOMJEGYZÉK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK...6 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A NORMATÍV ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁSOK ÉVI FELTÉTELRENDSZERÉNEK SZABÁLYOZÁSA A NORMATÍV ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁS ELSZÁMOLÁSOK MEGALAPOZOTTSÁGÁNAK ÉS HELYTÁLLÓSÁGÁNAK ÖNKORMÁNYZAT ÁLTALI ELLENŐRZÉSE A NORMATÍV ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁSOK TERVEZÉSE ÉS ELSZÁMOLÁSA A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKNÁL Községek általános feladatai Körjegyzőségek működése Üdülőhelyi feladatok A helyi önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladataihoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulás Kiegészítő hozzájárulás családsegítő és gyermekjóléti szolgálat működtetéséhez Kiegészítő hozzájárulás falugondnoki szolgáltatás működtetéséhez Kiegészítő hozzájárulás a gondozási központ működetéséhez Hajléktalanok átmeneti intézményei Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás Nappali szociális intézményi ellátás Bölcsődei ellátás Óvodai nevelés Alapfokú nevelés-oktatás Szakmai elméleti oktatás Iskolai szakképzés, szakmai gyakorlati képzés Középfokú nevelés-oktatás Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás Gyógypedagógiai ellátás Korai fejlesztés, gondozás Fejlesztő felkészítés Alapfokú művészetoktatás Bentlakásos közoktatási intézményi ellátás Kiegészítő hozzájárulások egyéb közoktatási feladatokhoz Fejlesztő és felzárkóztató oktatás Általános iskolai napközis foglalkozás, a hátrányos helyzetű tanulók felkészülését segítő foglalkozások Nem magyar nyelven folyó nevelés és oktatás, valamint a cigány kisebbségi oktatás Óvodában, kollégiumban, iskolában szervezett intézményi étkeztetés Óvodába, általános iskolába bejáró gyermekek, tanulók ellátása Intézményfenntartó társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatása Kistelepülések támogatása Mellékletek: 1-10-ig 1

4

5 JELENTÉS a helyi önkormányzatok évi normatív állami hozzájárulás igénylésének és elszámolásának ellenőrzéséről Bevezetés Az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (5) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 121. (3) bekezdése alapján, a évi zárszámadási törvényjavaslathoz kapcsolódóan ellenőriztük a Magyar Köztársaság és évi költségvetéséről szóló évi CXXXIII. törvény 18. (1) bekezdésében a helyi önkormányzatok részére felhasználási kötöttség nélkül biztosított normatív állami hozzájárulások és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadó együttes igénylésének, elszámolásának törvényességét, szabályszerűségét. Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és évi költségvetéséről szóló évi CXXXIII. törvény (továbbiakban: költségvetési törvény) 3. számú mellékletében meghatározott jogcímeken a helyi önkormányzatok költségvetéséhez közvetlenül és felhasználási kötöttség nélkül 305,9 milliárd Ft normatív állami hozzájárulást és 173,3 milliárd Ft normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadót, összesen 479,2 milliárd Ft-ot biztosított. A szeptember hóban benyújtott költségvetési törvényjavaslatban foglaltakhoz viszonyítva a normatív állami hozzájárulás igénybevételének feltételei módosultak a jóváhagyás során. Az emiatt készített kiegészítő felmérés, valamint a helyi önkormányzatok által feladat, intézmény önkormányzati körön kívüli szervezetnek történt évközi átadása-átvétele, továbbá évközi lemondás és pótigénylés miatt a 479,2 milliárd Ft tervezett hozzájárulási összeg 477,3 milliárd Ft-ra módosult. A helyi önkormányzatok a évi költségvetési beszámolójukban az előirányzat 475,6 milliárd Ft-os teljesítéséről számoltak el. A helyi önkormányzatoknál az ellenőrzés a normatív állami hozzájárulás alábbi jogcímeire terjedt ki: Községek általános feladatai (1. jogcím) Körjegyzőségek működése (3. jogcím) Üdülőhelyi feladatok (7. jogcím) Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok (11. jogcím) Gyermekvédelmi szakellátás (12. jogcím) Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás (13. jogcím) Nappali szociális intézményi ellátás (14. jogcím) 3

6 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Hajléktalanok átmeneti intézményei (15. jogcím) Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményi ellátása (16. jogcím) Bölcsődei ellátás (17. jogcím) Szociális intézményi módszertani feladatok (18. jogcím) Óvodai nevelés (19. jogcím) Iskolai oktatás (20. jogcím) Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás (21. jogcím) Alapfokú művészetoktatás (22. jogcím) Bentlakásos közoktatási intézményi ellátás (23. jogcím) Kiegészítő hozzájárulás egyes közoktatási feladatokhoz (24. jogcím) A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy: érvényesült-e a normatív állami hozzájárulások feltételrendszerének jogcímenkénti szabályozása és a kapcsolódó szakmai előírások közötti összhang; az önkormányzatok ellenőrizték-e a mutatószámok meghatározásához szükséges nyilvántartások meglétét, adatainak helytállóságát; a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt-e a normatív állami hozzájárulások igénybejelentése (felmérése), évközi módosítása és év végi elszámolása. A különböző feltételekhez kötött normatív állami hozzájárulási jogcímek mindegyikére kiterjedő tételes helyszíni ellenőrzést 79 önkormányzatnál és ezen önkormányzatokhoz tartozó összesen 227 szociális, valamint nevelési és oktatási feladatot ellátó intézménynél végeztünk. Az ellenőrzési kapacitással a községekre összpontosítottunk, emellett három város és egy fővárosi kerület önkormányzatánál a évi zárszámadás vizsgálatához csatlakozva végeztük az ellenőrzést. A vizsgált önkormányzatokról (megyénként és településtípusonként) a 2. számú melléklet nyújt tájékoztatást. Az önkormányzatokat jellemző, rétegezett mintavételi módszer alapulvételével történt kiválasztásnál a korábbi évekhez viszonyítva jelentősen csökkent a számossági arány. A minta meghatározásánál tekintettel voltunk arra, hogy az államháztartásról szóló törvény módosításával kialakításra került a helyi önkormányzatok részére biztosított normatív állami hozzájárulás igénylési, évközi módosítási folyamatába épített kormányzati ellenőrzés a területi államháztartási hivatalok TÁH-ok ellenőrzési tevékenységének bővülésével. Más oldalról korlátozta számvevői kapacitásunkat, hogy az önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzési körét az Országgyűlés Önkormányzati, valamint Számvevőszéki bizottsága kérésének megfelelően a múlt évtől jelentősen bővítettük (az ellenőrzésbe bevont önkormányzatok számát 195-ről 439-re emeltük). Az önkormányzatok ellenőrzésével egyidejűleg vizsgáltuk a Pénzügyminisztérium, a Belügyminisztérium, az Oktatási Minisztérium, valamint az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium normatív állami hozzájárulás 4

7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK igénylésével, elszámolásával feltételrendszere kialakításával, működtetésével összefüggő intézkedéseit. A helyszíni vizsgálatokat a polgármesteri hivataloknál és intézményeiknél a és évi dokumentumok alapján végeztük. A vizsgálatot végző számvevőknek részletes ellenőrzési útmutatót dolgoztunk ki, amelyet az elszámolást megelőzően az önkormányzatok is megismerhettek. Az ellenőrzésbe bevont önkormányzatok összesen 6389,4 millió Ft normatív állami hozzájárulással és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadóval rendelkeztek. (Részletezését a 3. számú melléklet tartalmazza.) Ez az összeg a helyi önkormányzatok részére a központi költségvetésben ilyen címen tervezett eredeti előirányzat 1,3%-a. A korábbi években mind a vizsgált önkormányzatok száma, mind a vizsgált hozzájárulás aránya évről-évre változott, de rendszeresen magasabb volt mint ez évben. A normatív állami hozzájárulás elmúlt 5 évi számvevőszéki ellenőrzéseiről, a feltárt eltérések összegeiről, arányáról a 6/a. számú melléklet nyújt részletes tájékoztatást. A csatolt mellékletből is látható, hogy az ellenőrzött önkormányzatok elszámolásában szereplő normatív állami hozzájáruláshoz viszonyítva a számvevőszéki ellenőrzés során feltárt eltérés a mintavételi arány 1,3-22,9% közötti változásától függetlenül minden évben 1% alatt maradt. Az önkormányzati ellenőrzés mennyiségi, tartalmi hiányosságai miatt a számvevőszéki ellenőrzés évek óta a vizsgált önkormányzatok közel 90%-ánál és szinte valamennyi jogcímnél többféle eltérési okot tárt fel és ezek szerteágazó volta az önkormányzatok gazdálkodási fegyelmének lazaságát is jelzi. A Számvevőszék által feltárt eltérések aránya, összege a központi költségvetés szempontjából nem jelentős kockázati tényező. Ezért ez évtől a már korábban a mintavételnél említetteket is figyelembe véve a kiválasztási arányt mérsékeltük. Az önkormányzati felügyeleti és belső ellenőrzés különböző módszereinek széles körű alkalmazására vonatkozó javaslataink mellett a jövőben a számvevőszéki ellenőrzés rendszerbeli változtatását tervezzük. Ennek során egyrészről az átfogó ellenőrzéseknek kiemelt súlyt kívánunk adni, másrészről a kibővített zárszámadási vizsgálathoz közvetlenül csatlakoztatva az önkormányzatok forrás finanszírozási rendszerében meghatározó jelentőségű normatív állami hozzájárulás elszámolását és az önkormányzatok részére nyújtott különböző támogatások elszámolását, felhasználását a működő (Területi Államháztartási Hivatali és az önkormányzati felügyeleti és belső) ellenőrzési rendszerekre koncentrálva tervezzük vizsgálni. 5

8 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok számára a felhasználási kötöttség nélküli normatív állami hozzájárulások és a normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójuk jogcímeit, fajlagos összegeit, valamint az igényjogosultság feltételeit a költségvetési törvény 3. számú mellékletében állapította meg. A költségvetési törvényben a évre előirányzott önkormányzati támogatások és hozzájárulások 506,3 milliárd Ft eredeti előirányzatából 305,9 milliárd Ft (60,4%) volt a normatív állami hozzájárulás. A normatív állami hozzájárulás központi költségvetésből biztosított összegét a normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadó összesen 173,3 milliárd Ft-tal egészítette ki. A normatív állami hozzájárulás és a normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadó eredeti előirányzatának együttes összege (továbbiakban együtt: normatív állami hozzájárulás) évben 479,2 milliárd Ft volt, amely az előző évhez (428,4 milliárd Ft) viszonyítva 11,9%-os emelkedést jelentett. Az eredeti előirányzat szerinti összeg az egyszeri kiegészítő igényfelmérés és az évközi lemondások, pótigénylések következtében év végére 477,3 milliárd Ft-ra módosult. A helyi önkormányzatok a évi költségvetési beszámolójukban 475,6 milliárd Ft tényleges igénybevételről számoltak el. A normatív állami hozzájárulás jogcímeit és összegét a költségvetési törvény az előző évi 26-tal szemben 27 jogcímcsoportban határozta meg. A helyi önkormányzatoknak a Belügyminisztérium és Pénzügyminisztérium által kiadott adatfelmérő lapon, valamint az éves költségvetési beszámolóban 76 feldolgozási kódszámra bontva kellett normatív állami hozzájárulási igényüket bejelenteniük, illetve elszámolásukat elkészíteniük. (Az ellenőrzés 17 jogcímcsoportra és ehhez kapcsolódóan 63 feldolgozási kódszámra terjedt ki.) Ez a részletezés bár még mindig csökkenthető, például az intézményi étkeztetésnél a számvevőszék évek óta ismétlődő javaslatát figyelembe véve jelentősen mérséklődött az elmúlt évekhez viszonyítva (1999. évben 138, évben 103 volt). A feladatmutató kiszámításával kapcsolatos szabályozási hiányosságot az ellenőrzés során négy hozzájárulási jogcímnél tapasztaltunk. Az egész napos iskolaotthonos oktatás feladatmutatóját és annak számítási módját a költségvetési törvény nem határozta meg, erre csupán a tevékenység közoktatási jellege alapján lehetett következtetni. A hátrányos helyzetű tanulók felkészülését segítő foglalkozásoknál figyelembe vehető létszám meghatározási időpontjának szabályozásbeli kettősségét a kivételesen indokolt keret felhasználásával hidalták át az önkormányzatok. A hajléktalanok átmeneti intézményeiben a feladatmutató nyilvántartási rendjét, kötelezettségét nem határozza meg jogszabály, ezért tévesen a tényle- 6

9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ges gondozási napok alapján számította ki az érintett önkormányzat a mutatószámot. Az általános iskolai napközis, illetve tanulószobai foglalkozások a közoktatási törvény szerint azonos tartalommal, feltételekkel bírnak, a költségvetési törvény azonban csak a napközis foglalkozást nevesíti. A csupán elnevezési (formai) különbség a mutatószám kiszámításánál nem érvényesült, a foglalkozás tartalmi meghatározásának figyelembevételével a jogosultságot biztosították az önkormányzatok. Két hozzájárulási jogcímnél a tevékenység törvényességének, engedélyezettségének igazolásánál tapasztaltunk jogszabály nem megfelelő értelmezéséből eredő mulasztást. A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás biztosítására létrehozott társulási megállapodás törvényességének közigazgatási hivatallal történő előírt igazoltatását az érintettek több mint fele, jelzésünk alapján, csak az ellenőrzés ideje alatt szerezte be. Az igazoltatási eljárás a közigazgatási hivatalok tevékenységére vonatkozó szabályozás miatt formális. Az oktatási intézmények feladatait tükröző alapító okiratban a vizsgált önkormányzatok mintegy 10%-ánál nem szerepelt minden ténylegesen ellátott, hozzájárulásra jogosultságot jelentő tevékenység. Az önkormányzatok egyéb módon, pl. pedagógiai programban, az intézmény költségvetésében jóváhagyták, támogatták ezen tevékenységeket, azonban különösen a kiegészítő hozzájárulási jogcímeknél az alapító okiratban nem tartották szükségesnek tételesen nevesíteni ezeket. Az alapító okirat módosítását három önkormányzat részben a vizsgálat ideje alatt, részben ezt követően, jelzésünk alapján elvégezte. A közoktatási alapfeladatokhoz kapcsolódó hozzájárulási jogcímek közül az ellenőrzések során az óvodai nevelés, az iskolai oktatás továbbá az általános iskolai napközis foglalkozás és az óvodában, iskolában szervezett intézményi étkeztetés jogcímeknél tapasztaltuk a legtöbb hiányosságot. Az elszámolásban szereplő adatokhoz viszonyított eltérést leggyakrabban (az önkormányzatok közel 50%-ánál) összesítési, kerekítési, adatrögzítési hibák, valamint az előírt számítási módszertől eltérő megoldás alkalmazása okozta, azonban ezek hatása nagyságrendileg nem jelentős. A szociális feladatokhoz kapcsolódó jogcímeknél a működési engedélyek hiányosságai, valamint az engedélyben foglaltaktól eltérő feltételekkel történő működés az önkormányzatok alig 10%-ánál okozott jogosulatlan igénybevételt, azonban ezen hiányosságok eredményezték a legnagyobb összegű eltéréseket. A községek nem éltek a megbízásos jogviszony keretében, illetve a társulásos formában végezhető ellenőrzés lehetőségével. Az előző években végzett számvevőszéki ellenőrzések során tett javaslataink, felelősségi felvetéseink ellenére a vizsgált polgármesteri hivatalok alig ötöde ellenőrizte a helyszínen az intézmények által közölt adatok valódiságát. Az önkormányzati felügyeleti és belső ellenőrzés hiányosságaira évek óta ismétlődően felhívjuk a figyelmet, hangsúlyozva, hogy az ellenőrzési rendszerek hatékonyabb működésével ily módon a hibák, mulasztások nagy része elkerülhető lenne. A végrehajtott önkormányzati ellenőrzések ez évben sem terjedtek ki a szakmai jogszabályokban foglalt előírások teljes körű betartására és az önkormányzati szintű összesítés, elszámolás ellenőrzése is elmaradt. Az önkormányzatok a 7

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Számvevőszék korábbi ellenőrzésének javaslatait csak részben hasznosították. Javaslataink hasznosulását jelzi, hogy csökkent a működési engedély nélkül üzemelő nappali szociális intézmények aránya, a feladatmutató számának meghatározásánál kevesebb esetben tértek el az előírt osztószámtól, a különleges gondozás keretében nyújtott ellátásokhoz az előírt szakértői és rehabilitációs bizottsági szakvélemény kevesebb intézménynél hiányzott. A helyszíni vizsgálatok során megállapított feldolgozási kódszámonkénti eltérések önkormányzati szintű egyenlegeként 50 önkormányzatnál 67,8 millió Ft jogosulatlanul elszámolt összeget, azaz a központi költségvetés részére történő visszafizetési kötelezettséget, 22 önkormányzatot érintően pedig 8,9 millió Ft központi költségvetésből biztosítandó pótlólagos járandóságot, azaz még kiutalandó hozzájárulási összeget tártunk fel. Az ellenőrzés során hét önkormányzatnál az elszámolásban eltérést nem tapasztaltunk. Az eltérések ez évben feltárt aránya és összetétele tendenciájában egyezik a korábbi években tapasztaltakkal. Évek óta a vizsgált önkormányzatok mintegy felénél jogosulatlanul elszámolt összeget, átlag negyedénél pótlólagos hozzájárulásra jogosultságot tártunk fel. A hibátlan elszámolást készítő önkormányzatok aránya ingadozó (7-28% közötti). A helyszíni vizsgálatok során négy önkormányzatnál állapítottuk meg, hogy egy-egy jogcímhez tartozó feladatot ellátó intézményüknek évben nem volt megfelelő a működési engedélye, illetve az alapító okirata, azonban a költségvetési törvényben előírt feltételek teljesítése érdekében az ellenőrzés ideje alatt kezdeményezték az érintett intézmények szabályszerű működési engedélyének kiadását, illetve az alapító okirat módosítását. Ezen intézmények megkapták az illetékes hatóságoktól a működéshez szükséges hozzájárulást, illetve a képviselő-testület módosította az intézmények alapító okiratát. Az önkormányzatok a helyszíni vizsgálatról készített jelentésre tett észrevételekben elismerték a feltárt szabálytalanságokat, de a hozzájárulás alapját képező feladat ellátására és a mulasztás pótlására hivatkozva kérték a méltányos elbírálást. Az Országgyűlés döntésétől függően a jogosulatlanul elszámolt normatív állami hozzájárulás összege egyenlegében 9,2 millió Ft-tal csökkenthető. A javaslat elfogadása esetén a visszafizetési kötelezettség 58,6 millió Ft-ra változik. (Ennek megfelelő összegeket a pénzügyminiszter részére megfogalmazott 1. a) számú javaslat tartalmazza.) A helyszíni vizsgálati jelentésekben az önkormányzatok részére normatív állami hozzájárulás igénylésének és elszámolásának szabályszerűbbé és célszerűbbé tétele érdekében több javaslatot tettünk. Elsősorban a következő javaslatokat fogalmaztuk meg: 1. A normatív állami hozzájárulás igénylésénél, évközi módosításánál és elszámolásánál vegyék figyelembe az éves költségvetési törvény mellett az ágazati jogszabályok előírásait és saját ellenőrzéseik megállapításait. 2. Az intézményektől bekért adatok tartalmáról és helyességéről dokumentált ellenőrzés keretében győződjenek meg a költségvetésben és a költségvetési be- 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK számolóban felhasznált adatok pontosságának biztosítása érdekében, egyúttal szerezzenek érvényt a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 92. (2) bekezdésben meghatározott előírásoknak. 3. Vizsgálják felül a normatív állami hozzájárulásra jogosító feladatellátást végző intézményeik alapító okiratait és gondoskodjanak azok jogszabályi előírásokkal összhangban lévő módosításáról. 4. Pótolják a hiányzó működési engedélyeket, illetve tartsák be az abban foglaltakat. 5. A feladatellátás valamennyi területén helyezzenek kiemelt hangsúlyt a vezetői és a munkafolyamatba épített ellenőrzés rendszeres működtetésére. A vizsgálati jelentéseinkben szereplő megállapításainkat az önkormányzatok elfogadták és már a vizsgálat ideje alatt intézkedtek a javaslatok végrehajtásáról, illetve tájékoztatást adtak arról, hogy Intézkedési terv -et készítettek a felelősök és határidők megjelölésével. Az ellenőrzés részletes megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk, hogy a pénzügyminiszter 1. kezdeményezze, hogy az Országgyűlés a évi zárszámadási törvény elfogadása során a) fontolja meg a jelentés 8/a. számú mellékletében szereplő önkormányzatok által jogosulatlanul igénybe vett Ft visszafizetésének elengedését tekintettel arra, hogy ezen önkormányzatok a megfelelő működési engedélyek beszerzéséről gondoskodtak, az alapító okiratokat módosították és erről tájékoztatást adtak. Ezt figyelembe véve hagyja jóvá a jelentés 8. számú mellékletének 1. változata szerint az önkormányzatok által a központi költségvetésbe visszafizetendő Ft-os, illetve az önkormányzatoknak a költségvetésből pótlólag kiutalandó Ft-os összeget, vagy; b) hagyja jóvá a jelentés 8. számú mellékletének 2. változata szerint az önkormányzatok által a központi költségvetésbe visszafizetendő Ft-os, illetve az önkormányzatoknak a költségvetésből pótlólag kiutalandó Ft-os összeget; 2. tegyen javaslatot az önkormányzati ellenőrzés rendszerének áttekintése alapján a kistelepülések önkormányzati költségvetési szerveinél az ellenőrzési társulás működésének központi költségvetésből történő ösztönzésére, támogatására; 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter 1. kezdeményezze a költségvetési törvény 3. számú mellékletében, hogy ne szerepeljen a feltételek között a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő hozzájárulások esetében a társulási megállapodás törvényességének közigazgatási hivatal vezetője általi igazoltatása; 2. alakítsa ki a hajléktalanok átmeneti intézményi ellátás jogcím feladatmutatójának a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek számának megállapításához szükséges intézményi nyilvántartási rendszert; az oktatási miniszter 1. kezdeményezze a költségvetési törvény 3. számú mellékletében: a) annak meghatározását, hogy a hátrányos helyzetű tanulók felkészültségét segítő foglalkozásokhoz biztosított normatív állami hozzájárulás mutatószámának számításhoz a hátrányos helyzetben lévő tanulókat a közoktatási statisztika szerinti mérési időpontra vonatkozóan összeállított nyilvántartásból állapítsa meg a jegyző; b) az iskolaotthonos oktatáshoz kapcsolódó mutatószám számítási módjának meghatározását; c) annak egyértelműsítését, hogy az általános iskolai napközis foglalkoztatáshoz biztosított normatív állami hozzájárulás jogcím keretében a tanulószobai foglalkozásban részesülő tanulók is figyelembe vehetők; d) a kiegészítő szabályokon belül a közoktatási intézmények alapító okiratára vonatkozó előírás olyan módosítását, hogy az a kiegészítő hozzájárulások igénybevételére jogosító tevékenységeknek konkrétan megjelölt körére vonatkozzon. 10

13 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A NORMATÍV ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁSOK ÉVI FELTÉTEL- RENDSZERÉNEK SZABÁLYOZÁSA Az Országgyűlés a költségvetési törvény 3. számú mellékletében állapította meg évre az önkormányzati támogatások és hozzájárulások 506,3 milliárd Ft eredeti előirányzatából a 305,9 milliárd Ft (60,4%) normatív állami hozzájárulást. A normatív állami hozzájárulás központi költségvetésből biztosított összegét a normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadó összesen 173,3 milliárd Ft-tal egészítette ki. A normatív állami hozzájárulás és a normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadó eredeti előirányzatának együttes összege (továbbiakban együtt: normatív állami hozzájárulás) évben 479,2 milliárd Ft volt, amely az előző évhez viszonyítva (428,4 milliárd Ft) 11,9%-os emelkedést jelentett. Ezen belül a normatív állami hozzájárulás előirányzata 12,3%-kal (272,3 milliárd Ft-ról 305,9 milliárd Ft-ra) nőtt, míg az átengedett személyi jövedelemadó abszolút összege 9,9%-kal emelkedett. A költségvetési törvény előírásainak megfelelően az előirányzatokat önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter a 3/2001. (I. 30.) PM-BM együttes rendeletében tette közzé, amely előirányzatokat a helyi önkormányzatok költségvetésükbe beépítették. A normatív állami hozzájárulás jogcímeit és összegét a költségvetési törvény az előző évi 26 előirányzattal szemben 27 előirányzatban határozta meg. A költségvetési előirányzatokon belül a költségvetési törvény 3. számú mellékletében kialakított alábontások miatt a különböző fajlagos összeggel biztosított hozzájárulások száma az előző évi 51-ről 74-re emelkedett. A helyi önkormányzatoknak a Belügyminisztérium és Pénzügyminisztérium által kiadott adatfelmérő lapon, valamint az éves költségvetési beszámolóban 76 feldolgozási kódszámra bontva kellett normatív állami hozzájárulás igényüket bejelenteni, illetve elszámolásukat elkészíteni. (Az ellenőrzés 17 előirányzatra és ehhez kapcsolódóan 63 feldolgozási kódszámra terjedt ki.) Ez a részletezés bár még mindig csökkenthető, pl. intézményi étkeztetésnél jelentősen mérséklődött az elmúlt évekhez viszonyítva (1999. évben 138, évben 103 volt). A vizsgált normatív állami hozzájárulások jogcímeit, fajlagos összegeit, feldolgozási kódszámait a 7. számú melléklet ismerteti. A közoktatási feladatokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulásokon belül a jogcím alábontások száma a korábbi ÁSZ jelentésben megfogalmazott javaslatok figyelembevételével csökkent. Az egyéb közoktatási feladatokhoz biztosított kiegészítő hozzájárulás (24. számú költségvetési előirányzat) alábontása azonban még mindig túl részletezett. Az előző évi 11-gyel szemben 12 különböző fajlagos összegű hozzájárulási jogcímet tartalmaz és azokat további 19 feldolgozási kódszámra bontották. A helyi önkormányzatok ezen részletezésben 11

14 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK igényelhették és számolhatták el a hozzájárulást. A költségvetési törvény előírásaihoz viszonyítva bonyolult igénylési és elszámolási rendszer következtében az elszámolásokban feldolgozási kódszámonként kimutatott eltérések az önkormányzati szintű összesítés során felére, harmadára csökkentek a feldolgozási kódszámonként eltérő irányú eltérések egymást részben ellentételező hatása következtében. (Lásd. 4. számú melléklet, valamint a vizsgált önkormányzatokra vonatkozóan a 8/b. számú melléklet.) A hozzájárulások fajlagos összegei különböző mértékben növekedtek, az óvodai nevelés, az alapfokú, és a középfokú oktatás jogcímeknél a növekedés mértéke 12,3 13,5%-os volt, kevésbé emelkedett a szakmai elméleti oktatásnál (4,4%) és gyakorlati képzésnél (9,1%). A különleges gondozás keretében nyújtott ellátás jogcímeknél 9,2 12%, a bentlakásos közoktatási intézményeknél 7 9,3% a növekedés mértéke. Az általános iskolai napközis foglalkozás, a hátrányos helyzetű tanulók felkészültségét segítő foglalkozások és az óvodába, általános iskolába bejáró gyermekek ellátása jogcímeknél a hozzájárulás fajlagos összegei az előző évhez képest nem változtak. Az egyéb közoktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítő hozzájárulások között évtől új jogcím az iskolaotthonos oktatás, amelyhez a napközis foglalkozáshoz kapcsolódó fajlagos hozzájárulás 20%-kal megnövelt összege vehető igénybe. Ebben az előirányzat csoportban az előző évhez viszonyítva bővülés a kollégiumi étkeztetés jogcímű hozzájárulás, amelynek fajlagos összege azonos az óvodában, iskolában szervezett étkeztetéshez biztosított hozzájárulás fajlagos értékével. A szociális ellátásokhoz biztosított normatív állami hozzájárulási jogcímek közül a gyermekvédelmi szakellátás feladatához kapcsolódó speciális gyermekotthoni ellátás alapján biztosított hozzájárulás fajlagos értéke növekedett a legjobban (26,6%-kal). Jelentős a növekedés a bölcsődei ellátás (19,4%) és a nappali szociális intézményi ellátás (18,4%) jogcímeknél is. Az önkormányzatok a normatív állami hozzájárulás igénylése, elszámolása során a mutatószámképzésnél, kiszámításnál tévedtek leggyakrabban. A közoktatási feladatokhoz kapcsolódó hozzájárulási jogcímek közül jellemzően az óvodai nevelésnél, az iskolai oktatásnál, továbbá az általános iskolai napközis foglalkozás és az óvodában, iskolában szervezett intézményi étkeztetés jogcímeknél tapasztaltunk hiányosságokat. Leggyakrabban (közel 50%- ban) összesítési, számítási, kerekítési, adatrögzítési hiba, valamint az előírt számítási módszer helytelen alkalmazása (pl. a költségvetési évre átszámítást biztosító 8/12-4/12 felcserélése) okozott eltérést. A szociális feladatokhoz kapcsolódó jogcímeknél a működési engedélyek hiányosságait (pl. nem tartalmazta az engedélyezett férőhelyek számát), valamint az engedélyezett férőhelyszámot meghaladó gondozottak figyelembevételét tapasztaltuk az önkormányzatok 10%-ánál. 12

15 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő-hozzájárulások esetében a költségvetési törvény arról rendelkezik, hogy a társulási megállapodás törvényességét a közigazgatási hivatal vezetőjével igazoltatni kell. A közigazgatási hivatalok a tevékenységüket szabályozó jogszabályi előírások alapján akkor kötelesek törvényességi észrevételt tenni a helyi önkormányzatok társulási megállapodására, ha a megállapodás nem törvényes. Ezen előírással ellentétes irányú nyilatkozattételi igény formális és indokolatlan. A vizsgált önkormányzatok közel harmadánál az ellenőrzés megkezdésekor hiányzott, de jelzésünk alapján az ellenőrzés ideje alatt beszerezték ezen nyilatkozatot. A korábbi években tett hasonló észrevételek hatására a közoktatási területen létrejött önkormányzati társulások esetében évtől módosult a szabályozás, így itt már nem szerepel hozzájárulási feltételként az igazoló nyilatkozat beszerzése. A hajléktalanok átmeneti intézményeiben többszöri felvetésünk ellenére bár módosítás történt, de az előírt nyilvántartási rendszerben továbbra sem megoldott a létszám, illetve a mutatószám (férőhely) dokumentálása. A gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyekről az intézmények megfelelő előírás hiányában nyilvántartást nem vezetnek. Az ilyen intézményt fenntartó ellenőrzött önkormányzatnál is tévesen a szállást ténylegesen igénybe vevők száma alapján határozták meg a feladatmutatót. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló évben hatályos 281/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. (1) bekezdése nem volt összhangban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló évi IV. törvény 19. (6) bekezdésében foglaltakkal. A kormányrendelet szerint az intézmény székhelye, telephelye szerinti jegyző adhatta ki a működési engedélyt. E felhatalmazás alapján a jegyzők saját intézményükre vonatkozó döntést hozhattak. A törvényi előírás azonban tiltja, hogy közigazgatási szerv saját ügyének elbírálásában részt vegyen. A kormányrendelet alapján a jegyzők által az önkormányzat saját intézményének kiadott működési engedélyek esetében az eljárás törvénysértő módján túlmenően hét intézménynél tartalmi hiányosságokat is tapasztaltunk (pl. hiányzott a férőhely megjelölése, nem tartalmazott hivatkozást a szakhatósági véleményekre vonatkozóan). A gyermekek védelméről szóló évi XXXI. törvény évi módosítása következtében I. 1-től az összhang már biztosított. A hátrányos helyzetű tanulók felkészülését segítő foglalkozások jogcímű hozzájárulás esetében a hátrányos helyzetet az augusztus 31. állapot alapján, a feladatmutatót pedig a közoktatási statisztikai jelentés alapján (amely az október 1-jei állapotot tükrözi) kellett meghatározni. A két időpontban a tanulólétszám jellemzően eltért egymástól. Az ellenőrzött önkormányzatoknál amennyiben az október 1-jei figyelembe vehető létszám magasabb volt, mint az augusztus 31-i lista szerinti, úgy a különbséget a költségvetési törvényben lehetőségként biztosított kivételesen indokolt keret terhére számolták el, ily módon ez elszámolási eltérést nem okozott. Az egész napos iskolaotthonos oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő hozzájárulási lehetőséget az általános iskolai napközis foglalkozás, és a hátrányos helyzetű tanulók felkészülését segítő foglalkozások közös jogcímnél 13

16 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK tartalmazza a költségvetési törvény. A törvény azonban nem tartalmazza, hogy az igénylésnél és az elszámolásnál milyen módon kell meghatározni a mutatószámot (éves átlaglétszám alapján, vagy a 8/12-4/12 elszámolási módszer szerint). Az információt a tervezési formanyomtatványból, valamint különböző fórumokon kapott tájékoztatásból pótlólag megkapták az önkormányzatok, ezért emiatt eltérést nem tapasztaltunk. Az általános iskolai napközis foglalkozáshoz biztosított normatív állami hozzájárulásnál nem volt egyértelmű az önkormányzatok számára a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 53. (4) bekezdésében szereplő illetve szókapcsolat miatt, hogy a tanulószobai foglalkozásban részesülő tanulók után ezen a jogcímen a normatív állami hozzájárulás igénybe vehető és elszámolható-e. A közoktatási törvény alapján a napközis és a tanulószobai foglalkozást tartalmilag azonos módon oldották meg az intézmények, ezért az érintett önkormányzatok egy kivételével az igénylésében és az elszámolásában is figyelembe vették a tanulószobai foglalkozáson résztvevőket. Az egyéb közoktatási feladatok -hoz kapcsolódó kiegészítő hozzájárulás jogcímek esetében a hozzájárulás csak azzal a feltétellel vehető igénybe, ha a tevékenység a közoktatási intézmény alapító okiratában szerepel. Az önkormányzatok mintegy 10%-a elmulasztotta, nem tartotta szükségesnek az alapító okiratok rendszeres felülvizsgálatát, nem biztosította az összhangot az alapító okirat, a pedagógiai program és az intézményi költségvetés között. Az ellenőrzés során tett jelzésünk alapján részben annak ideje alatt, részben azt követően a mulasztó nyolc önkormányzat közül három a normatív állami hozzájárulás jogszerű igénybevételéhez szükséges alapító okirat módosításokat elfogadta. 2. A NORMATÍV ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁS ELSZÁMOLÁSOK MEGALAPO- ZOTTSÁGÁNAK ÉS HELYTÁLLÓSÁGÁNAK ÖNKORMÁNYZAT ÁLTALI ELLENŐRZÉSE A helyi önkormányzatoknak, mint gazdálkodó szervezeteknek és egyben tulajdonosoknak alapvető érdeke, hogy a feladataikat hatékonyan, eredményesen, s törvényes keretek között végezzék. Az önkormányzatok bevételeinek 28,2%-át képezik a központi költségvetésből a feladataik ellátásához juttatott normatív állami hozzájárulások. Jogosulatlan igénybevétel esetében a költségvetési és államháztartási törvény alapján a visszafizetési kötelezettség mellett az összeg nagyságától is függő mértékű kamatfizetési kötelezettségük keletkezik. Ezen szankció ellenére a vizsgált önkormányzatok 84%-ánál a normatív állami hozzájárulás igénybevételének és elszámolásának ellenőrzése elmaradt. Az önkormányzatok 16%-a (13) végzett dokumentált ellenőrzést a normatív állami hozzájárulás megalapozott igénybevételéhez és elszámolásához. 14

17 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az ellenőrzést végző önkormányzatok megoszlása város (2*) 500 fő alatti község (0*) fő közötti község (2*) 15% 15% 70% * a vizsgált önkormányzatok száma 1000 fő felleti község (9*) A dokumentált ellenőrzések hiányosságát tükrözi, hogy ezen 13 önkormányzat közül csak három önkormányzatnál valósult meg a vezetői, vagy a munkafolyamatba épített ellenőrzés, illetve ahol a polgármesteri hivatal ellenőrizte a normatív állami hozzájárulás igénylését és elszámolását megalapozó intézményi adatszolgáltatást is. A vezetői ellenőrzés 16 önkormányzatnál működött, a munkafolyamatba épített ellenőrzés 25 önkormányzatnál valósult meg és ezek közül 11 önkormányzatnál funkcionált a vezetői ellenőrzés és a munkafolyamatba épített ellenőrzés is. A normatív állami hozzájárulással kapcsolatos ellenőrzéseket az alább felsorolt formában végezték: függetlenített belső ellenőrrel (egy önkormányzatnál); polgármesteri hivatal ellenőrrel, szervezettel (három önkormányzatnál); az intézmény szakmai felügyeletét is ellátó polgármesteri hivatali szervezeti egységgel (három önkormányzatnál); ellenőrzési társulásban történő részvétellel (egy önkormányzat); külső szervezetnek, könyvvizsgálónak adott megbízással (öt önkormányzat). Az ellenőrzést 12 önkormányzat valamennyi intézményére (összesen 52 intézmény) és valamennyi, elszámolásban érintett jogcímre kiterjesztette, egy önkormányzat pedig intézményei felénél, az érintett hozzájárulási jogcímek ötödére vonatkozóan végzett ellenőrzést. Az ellenőrzés eredményessége alacsony hatásfokú volt. A 13 dokumentált ellenőrzést végző önkormányzat közül három önkormányzatnál csak az intézményi adatszolgáltatás számszerű helyességét ellenőrizték, ill. egy önkormányzatnál az igénybevételt megalapozó tevékenység ellátásának tartalmi ellenőrzését is elvégezték, továbbá egy önkormányzat az elszámolás beadása után folytatta le ellenőrzését. Az ellenőrzések során nyolc önkormányzatnál állapítottak meg eltérést, amelyet az ÁSZ ellenőrzése is megerősített, de mindössze egy önkormányzat esetében fordult elő, hogy az ÁSZ ellenőrzés sem tárt fel egyéb eltérést. Abból az öt önkormányzatból, ahol az önkormányzati ellenőrzés nem rögzített eltérést, egy 15

18 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK önkormányzatnál az ÁSZ ellenőrzése sem talált az elszámolásban különbséget. Két önkormányzatnál (az ellenőrzött önkormányzatok 2,5%-ánál) egyezett meg az önkormányzati ellenőrzés és az ÁSZ ellenőrzési megállapítás. A vizsgált önkormányzatok az ellenőrzésük során +2877,4 ezer Ft még járó, és 8702,8 ezer Ft jogosulatlan igénylést, illetve elszámolási szándékot tártak fel, ezzel szemben ugyanezen önkormányzatoknál az ÁSZ ellenőrzés ezer Ft pótlólagos járandóságot és ,7 ezer Ft jogosulatlan elszámolást állapított meg. A hatékony és eredményes önkormányzati ellenőrzések szükségességét jelzi az is, hogy ahol az önkormányzat nem végzett helyszíni dokumentált ellenőrzést (66 önkormányzat), azok közül az ÁSZ vizsgálat 61-nél tárt fel eltérést, ami ,5 ezer Ft pótlólagos járandóságot és ,6 ezer Ft jogosulatlan igénylést jelent. A korábbi ÁSZ ellenőrzések során megfogalmazott javaslatokat az önkormányzatok mintegy kétharmada megvalósította. A korábbi ÁSZ vizsgálati jelentésekben észrevételezett hibák, hiányosságok öt önkormányzatnál újra előfordultak. 3. A NORMATÍV ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁSOK TERVEZÉSE ÉS ELSZÁMOLÁSA A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A Magyar Köztársaság évi költségvetésének végrehajtásáról szóló évi LXXV. törvény 8. (1) bekezdés alapján a normatív állami hozzájárulás és az átengedett személyi jövedelemadó önkormányzatonként részletezett elszámolását a 48/2001. (XII. 15.) PM-BM együttes rendeletben hirdették ki. A PM-BM együttes rendelet 3. számú melléklete az Állami Számvevőszék évi normatív állami hozzájárulás ellenőrzése során feltárt elszámolási kötelezettséget önkormányzatonként részletezi, amely alapján 244,7 millió Ft befizetési, illetve 43,8 millió Ft pótlólagos támogatási kötelezettséget tartalmaz. A Pénzügyminisztérium a Magyar Államkincstáron keresztül átutalta az Állami Számvevőszék által megállapított pótlólagos állami hozzájárulást. A számvevőszéki ellenőrzéshez kapcsolódóan az önkormányzatok túlnyomó többsége (94%-a) április 7-ig teljes körűen rendezte tartozását. Eddig az időpontig 17 helyi önkormányzat nem kezdte meg a évre megállapított visszafizetési kötelezettségének teljesítését. A követelés érvényesítése érdekében a számlavezető pénzintézetükhöz a tőke- és kamattartozás összegére inkasszót nyújtott be az Államháztartási Hivatal. Az Országgyűlés évre normatív állami hozzájárulásként a költségvetési törvény 3. számú mellékletében 479,2 milliárd Ft eredeti előirányzatot biztosított. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 52. (1) bekezdés alapján évben a helyi önkormányzatok feladat, intézmény önkormányzati körön kívüli szervezetnek történt évközi átadásávalátvételével kapcsolatosan összesen 0,5 milliárd Ft-ról, az 52. (3) bekezdésében biztosított évközi lemondási lehetőséggel élve pedig összesen 1,0 milliárd Ft normatív állami hozzájárulási előirányzatról mondtak le. 16

19 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A helyi önkormányzatok költségvetési hozzájárulásait és egyes támogatásait tartalmazó törvényjavaslattól a költségvetési törvény 3. számú mellékletében a normatív állami hozzájárulás igénybevételének feltételei számos ponton (öt jogcímnél) eltértek. Ezért az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 52. (5) bekezdése alapján a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel, valamint az érintett ágazati miniszterrel együttműködve kiegészítő felmérést végzett. A felméréshez a PM Önkormányzati és Területfejlesztési Főosztály a BM Önkormányzati és Gazdasági Főosztályával együttes levélben adott útmutatást az önkormányzatok polgármesterei részére. A felmérés a feltételhez kötött normatív állami hozzájárulások közül öt jogcímet, illetve ezen belül 11 különböző fajlagos összegű hozzájárulást érintett (3, 11, 20/b, 20/c, 20/d, 21/a, 21/b, 21/c, 24/bb, 24/de, 24/gd). A kiegészítő felmérés eredményeként a 20/2001. (V. 4.) PM-BM együttes rendelet szerint 0,5 milliárd Ft-tal emelkedett a normatív állami hozzájárulás összege. Mindezek együttes hatására a 479,2 milliárd Ft eredeti előirányzat 477,3 milliárd Ft-ra módosult, ebből 304,3 milliárd Ft volt az állami hozzájárulás és 173,0 milliárd Ft a normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadó. A helyi önkormányzatok részére megállapított normatív állami hozzájárulás országos szintű elszámolása 4307,3 millió Ft jogosulatlanul igénybe vett és 1918,5 millió Ft pótlólagos jogosultság egyenlegeként 2388,8 millió Ft befizetési kötelezettséget tartalmazott. A helyi önkormányzatok költségvetési beszámolójukban 475,6 milliárd Ft tényleges igénybevételről (teljesítésről) számoltak el. A helyi önkormányzatok évi elszámolását a jogosulatlan elszámolás túlsúlya jellemezte. (Az elszámolás során kimutatott eltérések közötti nagyságrendjét, arányát az 5. számú melléklet ismerteti.) Az önkormányzatok országos szintű elszámolása a jogosulatlanul igénybe vett és a pótlólagos jogosultságok egyenlegeként 0,5%-os többlet-igénybevételhez vezetett. Az ellenőrzött önkormányzati elszámolásokban szereplő feldolgozási kódszámonkénti adatokhoz viszonyítva 50 önkormányzat 98,4 millió Ft jogosulatlanul elszámolt, valamint 22 önkormányzatot pótlólagosan megillető 48,6 millió Ft hozzájárulást állapítottunk meg a 8/b. számú melléklet szerint. A jogcímekre történő összevonás során az egyes kódszámokhoz kapcsolódóan feltárt eltérések egymást részben ellentételezték, így 91,5 millió Ft a jogosulatlanul elszámolt, valamint 41,7 millió Ft az önkormányzatokat pótlólagosan megillető hozzájárulás. (A jogcímenkénti eltéréseket a 8/b. és 9. számú mellékletek részletezik.) Ez az eltérés az ellenőrzött körben az önkormányzati szintre történő összevonás során tovább mérséklődött, 58,6 millió Ft pótlólagos hozzájárulásra és 8,9 millió Ft visszafizetendő összegre. (Az önkormányzati szintű elszámolási adatok Állami Számvevőszék által között feltárt eltéréseiről a 6. számú melléklet nyújt tájékoztatást.) Hibátlan elszámolást csupán az ellenőrzött önkormányzatok 9%-a (7) készített. 17

20 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az ellenőrzött önkormányzatoknál az elszámolt normatív állami hozzájárulás együttes összege 0,78%-kal haladta meg a jogszabályok alapján jogszerűen elszámolható összeget. Az ellenőrzött 79 önkormányzatnál összesen 190 nevelési-oktatási feladatokat ellátó intézmény tanügyi nyilvántartásának, statisztikai jelentésének ellenőrzését végeztük el és vizsgáltuk a költségvetési törvény 3. számú melléklet egyes pontjainál az előírt egyéb feltételekre vonatkozó előírások teljesítését is. Így kiterjedt az ellenőrzés az intézményi alapító okiratok, nevelési-oktatási programok meglétére, szervezeti és a működési szabályzatokra. A szociális ágazatban 35 intézmény feladatellátásához kapcsolódóan ellenőriztük a hozzájárulások jogszerű igénybevételének feltételeit. Az ellenőrzési megállapítások alapján a jogcímenkénti eltérésekről (8/b. és 9/a. számú mellékletek), az önkormányzatonként javasolt elvonásokról és pótlólagos hozzájárulások összegéről a csatolt 10. számú melléklet nyújt tájékoztatást, ezért az eltérések okainak részletezésénél az érintett önkormányzatok ismételt felsorolásától eltekintettünk Községek általános feladatai Az ellenőrzött körben a hozzájárulást a augusztus 31-én önálló közigazgatás státusszal rendelkező 75 községi önkormányzat a lakosságszám alapján igényelte és számolta el. Ezen normatív állami hozzájárulás elszámolását az ellenőrzés minden érintett önkormányzat esetében jogszerűnek minősítette Körjegyzőségek működése Ezen a jogcímen hét körjegyzőség székhelye szerinti önkormányzat igényelte az alap-hozzájárulást. A jogcímhez kapcsolódóan az ösztönző hozzájárulásokat a két községből álló körjegyzőség után hat önkormányzat, míg a három községből álló körjegyzőség utánit egy önkormányzat igényelte és számolta el, az együttes lakosságszám alapján. Ezen normatív hozzájárulásnál az ellenőrzés minden érintett önkormányzat esetében a hozzájárulás igénybevételének jogszerűségét állapította meg Üdülőhelyi feladatok Az üdülő vendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó minden forintjához a költségvetési törvény 3. számú melléklet 7. jogcímen 2 Ft hozzájárulást biztosít az önkormányzatoknak. Az ellenőrzött önkormányzatok közül kilenc (11,4 %) számolt el hozzájárulást, hétnél az elszámolás jogszerű volt, míg kettőnél 1836,7 ezer Ft pótlólagos já- 18

21 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK randóságot állapítottunk meg. Az eltérést az okozta, hogy helytelenül nem az üdülő vendégek tartózkodási ideje után beszedett tényleges idegenforgalmi adó bevételt, hanem a tárgyévben a költségvetési elszámolási számlára átvezetett összeget vették figyelembe (év végén nem az idegenforgalmi adó beszedési számla teljes záró összegét vezették át a költségvetési elszámolási számlára) A helyi önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladataihoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulás E jogcím keretében a helyi önkormányzat meghatározott feltételek teljesítése esetén a szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó alap-hozzájáruláson felül kiegészítő jelleggel három jogcímen családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgálat, falugondnoki szolgálat, valamint gondozási központ működtetéséhez vehetett igénybe és számolhatott el normatív állami hozzájárulást. Az alap-hozzájárulás jogcímén belül: 1100 Ft/fő hozzájárulást a települési önkormányzatok a lakosságszám után vehették igénybe, függetlenül attól, hogy a kiegészítő hozzájárulásokkal támogatott, nevesített három szolgáltatást biztosították-e. Az ellenőrzött körben 78 önkormányzat számolt el ezen a jogcímen normatív állami hozzájárulást, ebből négy önkormányzatnál 7979,4 ezer Ft pótlólagos hozzájárulási jogszerűséget állapítottunk meg. Egy önkormányzat az alap-hozzájárulás 100%-ára jogosultságot jelentő kódszám helyett tévedésből a évi költségvetési beszámoló 31-es űrlapján az alap-hozzájárulás 40%-át biztosító kódszámon számolt el. Az alap-hozzájárulás összegének 40%-át igényelte és számolta el egy önkormányzat, annak ellenére, hogy az önkormányzat nem működtetett gondozási központot. Két önkormányzatot szintén csak ezen a jogcímen illette meg a hozzájárulás, mivel a gondozási központ keretében működő idősek klubja működési engedéllyel nem rendelkezett. 440 Ft/fő hozzájárulás azon önkormányzatokat illette meg, amelyek gondozási központot működtettek és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő hozzájárulást vették igénybe. Ezen hozzájárulás elszámolása öt községi önkormányzatnál fordult elő, melyből négy önkormányzatnál 5691,1 ezer Ft jogosulatlanul elszámolt összeget állapítottunk meg. Az eltérést az okozta, hogy mindhárom önkormányzat az elszámolást nem a megfelelő kódszámon végezte Kiegészítő hozzájárulás családsegítő és gyermekjóléti szolgálat működtetéséhez A helyi önkormányzatok a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat működtetéséhez Ft/fő kiegészítő hozzájárulást vehettek igénybe a költségvetési törvény 3. számú melléklet 11. pontjában előírt feltételek fennállása esetén. 19

22 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az ellenőrzött önkormányzatok 40,5%-a (32) családsegítő szolgálatot, míg 48,1%-a (38) gyermekjóléti szolgálatot működtetett. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat működtetéséhez kapcsolódó jogcímen elszámolt hozzájárulásoknál 1703,6 ezer Ft jogosulatlan elszámolást az okozta, hogy a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat ellátásához két önkormányzat működési engedéllyel nem rendelkezett; a hozzájárulás igénybevételének feltételei négy önkormányzatnál nem voltak adottak. Pótlólagos jogosultság 3085,6 ezer Ft két önkormányzatot érintett. Az eltérés abból adódott, hogy a törvényi szabályozás helytelen értelmezése miatt egy önkormányzat nem igényelte a töredék évi működésre az időarányos hozzájárulást; egy önkormányzatnál mindkét szolgálat tekintetében a hozzájárulás jogszerű igénybevételének feltételei adottak voltak, ennek ellenére az önkormányzat nem jelezte sem igénylésében, sem elszámolásában erre való jogosultságát Kiegészítő hozzájárulás falugondnoki szolgáltatás működtetéséhez A szociális feladatokhoz kapcsolódó alap-hozzájárulás mellett azon kistelepülések önkormányzatai, amelyek a költségvetési törvény szerinti feltételeknek és a külön jogszabályban foglalt ágazati szabályoknak megfelelő falugondnoki szolgáltatást működtettek, egységesen 1400 ezer Ft kiegészítő hozzájárulást kaphattak. Ezen a jogcímen mindössze hét önkormányzat számolt el hozzájárulást, a helyszíni ellenőrzés további egy önkormányzat hozzájárulásra való jogosultságát állapította meg. A pótlólagos járandóság (1400 ezer Ft) egy önkormányzatnál azért keletkezett, mert a normatív állami hozzájárulás tervezésekor a vonatkozó ágazati jogszabály téves értelmezése miatt azt nem igényelte és elszámolásában sem szerepeltette Kiegészítő hozzájárulás a gondozási központ működetéséhez Azon önkormányzatok igényelhették, amelyek a működési engedéllyel rendelkező idősek klubját a külön jogszabályban meghatározott szakmai jogszabályoknak megfelelően gondozási központként működtették, és biztosították az előírt személyi feltételeket. Ilyen intézményeket az ellenőrzött önkormányzatok 3,8%-a (3) működtetett, ezek közül kettőnél állapítottunk meg, a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet szerinti működési engedély hiánya miatt, 4400 ezer Ft jogosulatlan igénybevételt. 20